Traian Basescu a Szerbiában élő románok összefogását sürgette, hogy megvédjék jogaikat, és a román állam támogathassa őket. Az államfő találkozott a szerbiai románokkal. Elmondta, hogy a román állam ismeri az ottani román kisebbség gondjait. – Nem teszek szemrehányást senkinek, de megállapítom, hogy sikerült két román szervezetre szakadni – mondta Basescu. Hozzátette: a román állam akkor csak védheti a szerbiai kisebbségek érdekeit, ha egy reprezentatív szervezettel folytathat párbeszédet. Traian Basescu példaként a romániai magyar kisebbség egységét említette. Annak ellenére, hogy belső viták emésztik, a romániai magyarság a hatóságok előtt egyetlen szervezet által van képviselve. Hozzátette: így tudják megfelelően védeni jogaikat, amelyet Románia „az európai standardoknak megfelelően” biztosít. /Basescu szerint példaértékű a romániai magyarság egysége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Április 19-én rendezték meg A kommunizmus pere – az elhalasztott ítélet című konferenciát. A Horia Rusu Alapítvány rendezte megbeszélésen neves kutatók, történészek és volt politikai elítéltek vettek részt. „A bűnösöket elő kell állítani, felelniük kell tetteikért, de hol vannak a főbűnösök?” – tette fel a kérdést Doina Cornea. Traian Basescu elnök kibúvókat keres annak elkerülésére, hogy elítélje a kommunizmust, állította Doina Cornea. Szerinte a kommunizmus legnagyobb vétke, hogy még mindig befolyásolja az emberek gondolkodásmódját, mind az áldozatokét, mind a hóhérokét. Emil Constantinescu volt államfő szerint a Szekuritaté emberei ott vannak a politikai életben, és megakadályoznak minden ilyen irányú kezdeményezést. „Meg kell rendezni a román kommunizmus Nürnbergjét, akkor mondhatjuk, hogy a múltat lezártuk, amikor minden vonatkozásban feltártuk a kommunista diktatúrák részleteit” – jelentette ki Vladimir Tismaneanu politológus, történész, az Elnöki Hivatal által létrehozott a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Bizottság elnöke. A bizottság munkája arra is szolgál, hogy visszaszorítsa a revizionista elemeket. /Isán István Csongor: Ítéletre várva a kommunizmus perében. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ Emil Constantinescu volt államfő kijelentette a Horia Rusu Alapítvány által szervezett vitán, hogy Románia az egyetlen olyan ország, amelyik „alázatosan” várja a kommunizmus elítélését egy olyan elnök által, aki a nómenklatúra tagja volt és együttműködött a Szekuritátéval. Constantinescu kifejtette, véleménye szerint azok, akik kétségbe vonják Basescu együttműködését a volt Szekuritátéval, semmivel sem különbek, mint maga az elnök, aki bizonyítékokat kér a kommunizmus elítélésére. Úgy értékelte, hogy a bizonyítékok nyilvánvalóak, de nem akarnak beszélni róla. /Constantinescu: Basescu együttműködött a Szekuritátéval. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./

A román állam hivatalos dokumentumaként fogják tekinteni azt a jelentést, amelyet a kommunista diktatúra elemzésére létrehozott elnöki bizottság ad ki, jelentette ki Traian Basescu államfő. Április 20-án ült össze először Bukarestben a kommunista rendszert vizsgáló történészekből, politológusokból álló testület. A kommunista diktatúrát elemző elnöki bizottságot Basescu hozta létre azt követően, hogy azt nyilatkozta: csakis egy szakemberekből álló csoport által, tudományos igénnyel elkészült dokumentum alapján hajlandó elítélni a kommunizmust. A kutatócsoportot Vladimir Tismaneanu történész, politológus vezeti. /Novemberre várható a kommunizmusról szóló jelentés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ Marius Oprea történész, a bizottság tagja elmondta, a testület kivizsgálja a romániai nemzetiségek, köztük a magyarság ellen elkövetett kommunista bűnöket is. Marius Oprea vezeti azt az intézményt is, amelyet korábban a kormányfő hozott lére, és amely szintén a kommunizmus bűneinek feltárását tűzte ki célul. /I. I. Cs.: Hivatalosan is elítélik a kommunizmust. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Marius Oprea történész, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet elnöke, a kommunista diktatúrát elemző elnöki bizottság tagja a vele készült beszélgetésben kifejtette, a Szekuritátén belül létezett egy külön ügyosztály, amely a kisebbségek problémájával foglalkozott. Nemcsak a magyar kisebbségről van itt szó, hanem a zsidókról, de a többi nemzeti kisebbségről is. A nemzeti közösségeket igenis megfigyelték ezen minőségük alapján. – Doina Cornea asszony visszautasította a tagságot azzal, hogy ez a bizottság politikai játszmát szolgál. Vladimir Tismaneanu, a bizottság elnöke nem tekintheti meg a titkos bizonyítékokat, mert nem román állampolgár. A bizottság tagjai külön-külön, csak nagyon hosszadalmas folyamat végén tudják megszerezni a titkos dokumentumokat. /Isán István Csongor: Törvényességi problémákba ütközünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Romániában a 2004-es kormányváltást követően váltak tevékenyebbekké a kommunizmus elítélését sürgető mozgalmak, elsősorban a még a választások előtt megalakult Koalíció Egy Tiszta Parlamentért nevű ernyőszervezet. Ezek élén a civil társadalom hangadó személyiségei álltak, többek között Sorin Iliesu, a Társadalmi Dialógus Csoport tagja, aki 2005 áprilisában Kiáltvány Romániáért címmel felhívást tett közzé, amelyben a kommunizmus perét szorgalmazta. Többek között ennek hatására hozta létre – kormányhatározat révén – a Tariceanu-kabinet 2005. december 21-én a Romániai Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézetet, amelynek élén Marius Oprea történész, a miniszterelnök tanácsadója áll. Romániában ez volt az első jelentős intézményes lépés a kommunizmus elítélése felé. Idén márciusban Sorin Iliesu és csoportja közvetlenül Traian Basescuhoz fordult azzal a kéréssel, hogy az államelnöki hivatal nevében, ünnepélyes keretek között, a parlament együttes ülésén felszólalva ítélje el a kommunizmust. Az elnök többször is elhárította a felkérést, mondván: mindaddig ezt a lépést nem teszi meg, amíg szakemberekből álló testület össze nem állítja a kommunizmus bűneinek „dokumentációját”. /Cs. P. T.: A „civil nyomás” tette meg hatását? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Traian Basescu államfő arra kérte Radu Timoftét, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) vezetőjét, egyelőre ne mondjon le az intézmény vezetéséről. Basescu azzal indokolta kérését, hogy egyrészt még nem találták meg azt a személyt, aki alkalmas lenne a tisztség betöltésére, másrészt pedig jelenleg nem biztosított a parlamenti többség az új igazgató kinevezéséhez. /Timofte egyelőre nem távozik az RHSZ éléről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Traian Basescu államfő az árvízsújtott településeken tett április 24-i látogatásakor a Realitatea TV egyik riportere kérdésére, miszerint eddig miért nem látogatott el soha Rastra, Basescu azt válaszolta: „Te, aki mögött Vantu áll, hogyan sajnálkozhatsz az embereken, fiú? Tudod, hány százezer ember maradt pénz nélkül a te tulajdonosod miatt? Hagyd a demagógiát.” Cristian Tudor Popescu a Román Sajtóklub (CRP) elnöke úgy értékelte, hogy az egyes sajtótermékek tulajdonosaival szembeni viszolygásától függetlenül az államfő elköveti azt a hibát, hogy foglalkozásuk gyakorlása közben támad az újságírókra, és ezzel megsérti a szólásszabadságot. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke elítélte, és bizonyos mértékben a szólásszabadság megsértéseként értékelte az államfő reakcióját. /Gujdár Gabriella: Szólásszabadságot sértett Basescu? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

Oroszország kezdeményezései között szerepel egy olyan útvonalgyűrű kialakítása, amely elősegítené a kereskedelmi tevékenységet és a szállítást a Fekete-tenger térségében – fejtette ki Alekszandr Jakovenko orosz külügyminiszter-helyettes, miután Oroszország átvette Romániától a Fekete-tenger Gazdasági Együttműködési Szervezetének /OCEMN/ soros elnökségét. A OCEMN tizenkét tagállama külügyminisztereinek tanácsa Bukarestben megtartott találkozóján részt vett Traian Basescu román államfő, beszédében rámutatott, eljött az ideje az OCEMN átszervezésének és a saját döntések meghozatalának a térség ügyeiben. /Gujdár Gabriella: Új lendületet remélnek Oroszországtól. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

– A magyar kisebbség helyzetét érintő kérdéseket még nyíltabban és még bátrabban kell felvetni, hiszen ettől már nem függ Románia európai uniós felvétele – mondta április 28-án Bukarestben az MTI-nek Gál Kinga az Európai Parlament képviselője. A fideszes képviselőasszony a néppárti képviselőcsoport tagjaként tartózkodott Bukarestben, ahol több magas rangú politikus mellett fogadta őt Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is. Elmondta: Basescu elnök kijelentette: ellenzi a kisebbségi törvénytervezetet, kifogása éppen a kulturális autonómia lényegével szemben van. Az államfő elfogadhatatlannak tartja az önálló kolozsvári magyar egyetem ötletét is, s ha a magyarok magyar nyelvű felsőoktatást akarnak, azt a román elnök szerint megtehetik magánegyetem formájában. Basescu még a magyar tannyelvű iskolák szeparálásának létjogosultságát is megkérdőjelezte. A képviselőnő jelezte: eltérés van az erdélyi magyarok által megfogalmazott elképzelések és a román politika hozzáállása között. Hozzátette: nem biztos, hogy a megoldás részét képezi önmagában az a tény, hogy az RMDSZ kormányon van. /A bukaresti valósággal szembesült Gál Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke az Európai Néppárt küldöttségével való találkozó után kijelentette, hogy Románia be fogja tartani a kisebbségekre vonatkozó európai szabványokat, de nem válhat kísérleti tereppé olyan jogok alkalmazásában, amelyeket más országok nem biztosítottak nemzeti kisebbségek számára. Gál Kinga euro-képviselő kijelentette a DP elnökével folytatott megbeszélés után, hogy a romániai magyar kisebbség jogainak kérdését felvetette mind az Európai Bizottságban, mint pedig az Európai Néppárt küldötteinek Traian Basescuval való találkozóján. /“Románia nem kísérleti terep”. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

A magyar kisebbség helyzetét érintő kérdések nyíltabb és bátrabb felvetésére biztatott Gál Kinga europarlamenti képviselő. A fideszes politikus egy néppárti delegációval tartózkodott Bukarestben a hét végén. Találkozott Traian Basescu államfővel, és – többek között – Emil Boc demokrata párti elnökkel is. Mindkét politikusnak felvetette a kisebbségi törvény kérdését, de mindkettőtől elutasító választ kapott. Basescu nem ért egyet a tervezet jelenlegi formájával, Boc pedig nem szeretné, ha Románia a kisebbségi jogok kísérleti terepévé válna. Gál Kinga Bukarestben világossá akarta tenni, hogy az erdélyi magyarság által felvetett problémákat komolyan kell venni. Basescu elfogadhatatlannak tartja az önálló kolozsvári magyar egyetem ötletét is, ha a magyarok magyar nyelvű felsőoktatást akarnak, azt szerinte megtehetik magánegyetem formájában. Basescu még a magyar tannyelvű iskolák szeparálásának létjogosultságát is megkérdőjelezte – mondta Gál Kinga. /I. I. Cs.: Gál Kinga-Basescu-Boc vita a kisebbségi törvényről. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

Traian Basescu államfő május 2-án Bukarestben találkozott Heinz Fischer osztrák elnökkel, akivel a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról, Románia és Bulgária EU- csatlakozásáról tárgyalt. Ausztria nemrég 8 milliárd eurót fektetett be Romániába, emlékeztetett Fischer. /Romániának és az EU-nak szüksége van egymásra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Traian Basescu elnök és Monica Macovei igazságügyi miniszter nem annyira a korrupció gyökereinek kiirtását szorgalmazza, hanem az úgynevezett nagy halak kifogásával szeretne dicsekedni. Ezzel a politikai ellenfeleket is le lehet járatni. A liberális Dinu Patriciu és a szociáldemokrata Adrian Nastase ellen heteken, hónapokon át folyt az ügyészségi és médiahajsza. Az ellenük felhozott vádakat nem sikerült bizonyítani, a közvélemény szemében mégis lejáratták őket. Az RMDSZ is sorra került. Főleg az Evenimentul Zileiben indult RMDSZ-ellenes médiakampány. A lapban előbb Frunda György „hazaárulása”, Verestóy Attila vagyonszerzése, majd az RMDSZ korrupcióellenes harcot „fékező” magatartása szolgáltatott témát a semmilyen terhelő adatot sem tartalmazó cikkek közlésére. Egy magyar és egy román nyelvű napilap május 2-án egyszerre hozta nyilvánosságra, hogy Markó Béla az elmúlt évben irodalmi műveinek szerzői jogdíjából 90 ezer új lejt keresett. Bár Markó világosan kifejti nekik, jövedelme abból származik, hogy egy magyarországi kiadónak öt évre eladta verseinek kiadási jogát, az RMDSZ-szel szembenálló magyar szervezetekhez, személyekhez közel álló két szerző, Gazda Árpád és Marius Cosmeanu cikke arról akarja meggyőzni az olvasót, hogy valami nincs rendben, hogy ez az összeg indokolatlanul magas. Szándékosan félrevezetik a közvéleményt, írta Stanik István. Markó Béla első könyve 1974-ben jelent meg, az azóta 23 szépirodalmi kötetet adott ki. Mérvadó irodalomkritikusok szerint jelentős költő. Életművének kiadási joga sokkal többet ér, mint a szóban forgó 6-7 millió forintnak megfelelő összeg. A két szerzőt a tények nem zavarják. „A két írás különben oly mértékben megegyezik, hogy az egyik akár fordítása lehetne a másiknak.” Lehetséges, hogy „megrendelésre készültek.” „A Krónika és a Cotidianul negatív elfogultsága közismert, ha az RMDSZ-ről van szó. Magyar-román összefogás.” Egyre több jel utal arra, hogy az EU által elvárt korrupcióellenes harc paravánja mögött „politikai leszámolás zajlik.” „Kinek használ az erős RMDSZ? A Magyar Polgári Szövetségnek és a Demokrata Pártnak bizonyára nem. Ha a célok ugyanazok, a magyar-román összefogás is könnyen létrejön.” /Stanik István: Gyanús média-összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Az RMDSZ szervezésében május 5-én kezdődött meg Bukarestben az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) küldötteinek 50. kongresszusa, melyre közel 150, különböző etnikum, nemzetközi civil és emberjogvédő szervezet képviselőjét várták. A FUEN 1949-ben jött létre, ma már 32 országban 76 tagszervezete működik; az európai etnikai csoportokat segíti nemzeti önazonosságuk, anyanyelvük, kultúrájuk megőrzésében, ápolásában. Romedi Arquint, a FUEN svájci elnöke megnyitó beszédében kifejezte örömét, amiért Romániában rendezik meg a háromnapos konferenciát, mert ez – az EU-csatlakozási szerződés aláírása után – “szimbóluma az integrációnak és az együttélésnek”, és így a küldöttek tájékozódhatnak a romániai kisebbségek helyzetéről. Emlékeztetett arra, hogy az 1996-os temesvári FUEN-kongresszuson, például, az itteni magyarságnak még nem volt kidolgozott stratégiája, s Romániában általában véve a nacionalizmus uralkodott, de azóta változott a helyzet. Renate Weber, Traian Basescu román államfő tanácsosa szerint a kisebbségvédelem felfelé ível Romániában, de még mindig feladat a kisebbségellenesség gyökerének kiirtása. Markó Béla RMDSZ-elnök, román miniszterelnök-helyettes a szövetség által kidolgozott, de a kormány által még nem tárgyalt kisebbségi törvény jelentőségét emelte ki beszédében. A romániai német kisebbség képviselője emlékeztetett arra, hogy 60 évvel ezelőtt kezdődött a szászok és svábok, német nevűek deportálás a Szovjetunióba. /Pataky Lehel Zsolt: Jubileumi FUEN-kongresszus A kisebbségvédelem több az emberi jogok védelménél. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

A közvélemény-kutatás szerint Románia lakosságának mintegy 60 százaléka nem érzi különösebb szükségét annak, hogy megértse az egykori Szekuritáté 1989 előtti tevékenységét. Az interjúalanyok 13 százalékát pedig egyáltalán nem érdekli ez a téma. A felmérésből az is kiderült: a megkérdezetteknek csupán 50 százaléka támogatná azt, hogy az átvilágító törvény azonnal életbe lépjen. A megkérdezetteknek 65 százaléka véli úgy, hogy az egykori Szekuritáté valami rosszat jelentett a korabeli társadalom számára. Az emberek 72 százaléka meg van győződve, a Szekuritáté nem folytatott politikai rendőrségre jellemző tevékenységet, hanem az a Román Kommunista Pártnak (RKP) volt alárendelve. A kommunizmus rémtetteiért pedig nem a szekusokat (31%), hanem azokat terheli a felelősség, akik pártfunkciót töltöttek be (52%). A megkérdezettek többsége (63%) egyet ért azzal, hogy az RKP és a Szekuritáté archívumát tegyék nyilvánossá, a dokumentumok az interneten is legyenek megtekinthetők, és ezekhez bárki könnyen hozzáférhessen. Az átvilágítási törvénnyel kapcsolatban az interjúalanyok 50 százaléka vélekedett úgy, hogy azt azonnal életbe kell léptetni. A többség szerint Traian Basescu államfő nem kíván a titkosszolgálatokra támaszkodni hatalmának megőrzése érdekében. /Alacsony érdeklődés a Szekuritáté tevékenysége iránt. Kísért is meg nem is a múlt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Autonómiáról szó sem lehet, jelentette ki Traian Basescu államfő Gáll Kinga európai parlamenti néppárti képviselőnek, aki Bukarestben a romániai magyarság autonómiatörekvésének ügyében kilincselt. Az erdélyi magyarság szempontjából a koalíció a múlt héten ismét meghalt. A kisebbségi törvény elfogadása is várat magára. Ha az RMDSZ valóban a romániai magyarság érdekérvényesítését szolgálná, akkor a koalícióból emelt fővel távozna, hiszen a magyarság kívánsága nem teljesült, és remény sincs teljesülésére. Az RMDSZ kivonulásával összeomlana a kormány. Gáll Kinga szóvá is tette Bukarestben, hogy az RMDSZ kormányzati részvétele nem garancia a kisebbségi jogok kiharcolására.      Néhány évvel Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője előző munkahelyén, a Szabadság napilapnál egy internetes újsággal közösen azt akarták elérni, hogy az erdélyi magyar közéleti személyiségeket megszólaltató interjúsorozatban (amelynek kérdéseit olvasók tették fel) Verestóy Attila is megnyilatkozzék. Verestóy azonban nem akart válaszolni megkeresésre. (Szinte minden kérdés feltételezett szekuritátés múltjára és jelentős vagyonának eredetére vonatkozott.) Makkayt akkori méltatlankodásakor egy RMDSZ-hivatalnok kioktatta, mondván, alkalmazkodni kell a „romániai realitásokhoz”. A román újságírók nem annyira szemérmesek, mint a romániai magyarok. A román lapok saját politikusaik viselt dolgainak kiteregetésével párhuzamosan, nem kímélik a magyarokat sem. /Makkay József: Halott a kormánykoalíció. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 9./

Nem bízott a romániai egészségügyi rendszerben Traian Basescu elnök, ezért úgy döntött, hogy Bécsben műtteti meg magát. A porckorongsérvvel bajlódó 55 éves államfő a Bécsben történt orvosi beavatkozás után jól érzi magát. /Övön aluli ütést kapott a román egészségügy. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Traian Basescu államfő arra kérte Radu Timoftét, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatóját, hogy ellenőrizze, miért „sétáltatták” egyik kórházból a másikba, mielőtt elment volna Bécsbe, hogy megoperálják. Radu Timofte szerint az, ami az államfő Bécsbe távozása előtt történt, „összevisszaság”. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter és Sorin Oprescu igazgató üdvözölte a döntését, hogy kivizsgálást végeznek az elnök „sétáltatása” ügyében. /Basescu arra kérte Timoftét, hogy tudja meg, miért „sétáltatták” a kórházak között. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

Traian Basescu államfő szerint az állami intézmények kaotikusan kezelték a madárinfluenza ügyét, ezért felszólította Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, vegye át az irányítást Gheorghe Flutur mezőgazdasági minisztertől. Május 24-én leváltották a titkosszolgálat brassói vezetőjét, Maricel Gavrilat. A képviselőház állandó bizottsága úgy döntött: a mezőgazdasági szakbizottság keretében különleges bizottságot hoznak létre a járvány terjedésének kivizsgálása érdekében. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét ellenőrző szenátusi bizottság elnöke, Radu Stroe magyarázatot kért Radu Timoftétól, az SRI igazgatójától a madárinfluenzáról készített jelentésről. Dan Radu Rusanu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) alelnöke szerint Traian Basescu túllépi hatáskörét, amikor állandóan beleavatkozik a kormány munkájába azzal, hogy folyton leteremti, utasítja a minisztereket, mintha nem is államfő, hanem miniszterelnök lenne. /Leteremtette a kormányt Basescu. Az elnök szerint kaotikusra sikeredett a válságkezelés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Traian Basescu államfő megszakítja kórházi kezelését kétnapos franciaországi látogatásra indul. Párizsban megbeszélést folytat Jacques Chirac államfővel, és felkéri újra a francia hatóságokat, hogy megfelelő időn belül ratifikálják Románia EU csatlakozását. Eddig Románia EU csatlakozását 17 ország ratifikálta. /Basescu Párizsba utazik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Ismert romániai és külföldi értelmiségiek május 30-án elektronikus úton tiltakozó levelet küldtek a bukaresti Ziua című napilap szerkesztőségébe, az utóbbi időben a hasábjain egyre gyakrabban megjelenő uszító hangvételű, nacionalista és idegengyűlölő tartalmú írások, különösen Victor Roncea gyűlöletbeszédet idéző cikkei ellen. Roncea legutóbb a Ziua május 29-i számában írt – Ungureanu nyelve címmel, a román külügyminiszterre célozva – bujtogató publicisztikát. Az értelmiségiek által összeállított Tiltakozás megállapítja: „Eszméi, amelyek elfogadhatatlanok a civilizált sajtóban, apoteotikusan és vegytiszta vasgárdista szellemben bujtogatnak: »Parancsnok, add ki az utasítást!« 2006. február 13-i írásában Roncea felvetette a kérdést, hogy el kell bocsátani mindazokat a személyeket, akik »Románia ellen cselekednek«. Minthogy akkor senki sem kérdezte meg tőle, hogy rendelkezésére áll-e az »árulók« listája, ez már, íme, értelmét vesztette. A lista azonban szükség esetén hozzásegíthet a »Parancsnok utasításának« gyakorlatba ültetéséhez.” A Tiltakozás megállapította, hogy a Ziua nem egy szerzője vesz részt nacionalista-szekuritátés támadásokban, amelyeknek olyan személyiségek estek áldozatul, mint Vladimir Tismaneanu, Smaranda Enache és most Mihai Razvan Ungureanu. „A Románia elnöke által nemrég jóváhagyott felbujtás elleni törvények értelmében az ügyészségnek vizsgálatot kell indítania annak megállapítására, hogy ki áll az »Árulásellenes Nemzeti Ügyosztály« és a Roncea által Codreanut és Simát idéző módon említett »Parancsnok« mögött. Másfelől a lap vezetőségének, különösen Sorin Rosca Stanescunak és azoknak a szerzőknek, akik bizonyos hitelt kölcsönöznek ennek a kiadványnak, ha megkésve is, tudatosítaniuk kellene az igazi veszélyt, amelyet az ilyen cikkek jelentenek. Konkrét lépést várnak Sorin Rosca Stanescu főszerkesztőtől. A Tiltakozás aláírói között van Liviu Antonesei, Mihai Chioveanu, Adrian Cioflanca, Andrei Cornea, Victor Eskenasy (Prága), Marco Maximilian Katz, Dan Matei, Andrei Oisteanu, Marta Petreu, Liviu Rotman, Michael Shafir, Tamás Gáspár Miklós (Budapest), Daniel Ursprung (Zürich), Ion Vianu, Leon Volovici (Jeruzsálem), a hazai magyar publicisták közül pedig Ágoston Hugó, Bányai Péter, Tibori Szabó Zoltán, Visky András. Az ÚMSZ megkeresésére Victor Roncea elmondta: perelni készül a tiltakozó levél aláíróit. A Ziua külpolitikai rovatvezetője „mocskos és alaptalan támadásnak” tartja a levélben foglaltakat. „Mi köze lenne írásaimnak a Vasgárdához? A »Parancsnok« alatt Traian Basescu államfőt értettem, az »Árulásellenes Nemzeti Ügyosztály« alatt pedig a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, amelynek hatáskörébe – Basescu parancsnoklatával – a hazaárulásos esetek tartoznak” – szögezte le a Ziua újságírója./Levél ordas eszmék ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Románia nyomást fog gyakorolni az EU-ra, hogy az Európa Tanács június 15–16-i ülésén hozzák nyilvánosságra az ország csatlakozási időpontját. Monica Macovei igazságügyi miniszter kifejtette: jó lenne, ha a nyilvánosságra hozatal legkésőbb szeptemberben megtörténne. A május 16-án közzétett országjelentés októberre halasztotta Románia és Bulgária EU-integrációs időpontjának nyilvánosságra hozatalát. Olli Rehn bővítési biztos május 31-én a német parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottsága előtt Bulgária és Románia csatlakozási szerződésének ratifikálása mellett tette le a garast. Traian Basescu államfő is kedvező hírekkel tért haza párizsi látogatásáról. A francia szenátus elnöke, Christian Poncelet bejelentette, hogy vagy június 30-án, vagy július 10-én Párizs ratifikálja a csatlakozási szerződést. /Sürgeti Románia a csatlakozás időpontját. Bukarest október helyett júniusban szeretne biztosítékot kapni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Május 30-án járt le az a határidő, amelyet Traian Basescu államelnök az egykori Szekuritáté iratanyagának az átadására szabott meg. Május 15. és 26. között a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) 393 folyóméter iratcsomót vehetett át a Román Hírszerző Szolgálattól (RHSZ). Ebből 210 méter az ország biztonságát veszélyeztető, titkosított iratcsomó. Ezenkívül további 125 ezer ívből álló adattárat adott át a román hírszerzés a testületnek. A Védelmi Minisztérium is megvált a birtokában lévő dokumentumoktól, mintegy 15 métert kitevő 1523 dossziétól. Most az egykori titkosszolgálat elektronikus adatbázisát adják át. Ennek köszönhetően könnyebben azonosíthatják majd az archivált iratcsomókban előforduló neveket. Csendes László, az átvilágító bizottság tagja úgy értékelte, hogy minden érintett intézmény adott át iratanyagokat, de ez csak a töredéke az egésznek. A továbbiakban gondoskodni kell arról, hogy e nagy mennyiségű dokumentumhalmazt hol tudják megfelelő módon tárolni. Hátra van még az anyagok felleltározása, illetve a kutatók általi feldolgozása. Constantin Buchet, az átvilágító testület titkára közölte, hogy a védelmi tárca által átadott iratcsomókra ötvenéves titkosítási kötelezettség érvényes. Így a testület tagjai nem férhetnek hozzá a dossziékhoz. Javasolta a minisztériumnak, hogy oldják fel ezt a kötelezettséget. A miniszterelnök és az államelnök többet nem nevezhet ki tagokat az átvilágító bizottságba, döntött a szenátus jogi bizottsága. /Folyamatban a szekus iratcsomók átadása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

„A parlamenti egyeztetések során dől majd el, hogy ki lesz a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottság új elnöke” – nyilatkozta Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, a SRI-t ellenőrző bizottság alelnöke. A bizottság elnöki székét eddig Radu Stroe nemzeti liberális párti szenátor foglalta el, aki azonban Traian Basescu államfő előtt letette a kormányfőtitkári esküt. Radu Stroe – aki 1998-2000 között egyszer már betöltötte ezt a tisztséget – a szintén liberális Mihai Voicu helyét vette át, aki mostantól a parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter. A SRI tevékenységét ellenőrző szenátusi bizottság szokásos heti ülését – az államfő által kisebb kormányátalakításnak nevezett tisztségváltások következtében – június 1-jén már Verestóy Attila vezette, ellátva ezzel az elnöki tisztség hatáskörébe tartozó feladatok egyikét. /G. G.: Verestóy vezeti a SRI-bizottságot. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Az ÚMSZ által is közölt Tiltakozáshoz egyre több ismert személyiség csatlakozik a határon innen és túlról. A dokumentumban tizennyolc hazai és határon túli személyiség tiltakozott a Ziua című napilap hasábjain „az utóbbi időben egyre gyakrabban megjelenő uszító hangvételű, nacionalista és idegengyűlölő tartalmú írások, különösen Victor Roncea gyűlöletbeszédet idéző cikkei ellen”, amelyek az aláírók szerint „vegytiszta vasgárdista szellemben bujtogatnak”. A dokumentum a Ziua május 29-i számában Ungureanu nyelve címmel közölt cikkből indul ki, azonban Michael Shafir, a főkezdeményező szerint „ez csupán a csepp volt, amellyel betelt a pohár”. Roncea kifogásolt írásának zárómondata ugyanis: „Parancsnok, add ki az utasítást!” A Ziua a Tiltakozásra adott válaszában azt állítja, hogy a „parancsnok” mögött nem a tiltakozók által sejtett Horia Sima vasgárdista vezetőt, hanem Traian Basescu egykori hajóparancsnokot kell keresni. Az Adrian Patrusca által jegyzett válaszcikk ugyanakkor sejteti: a tiltakozás politikai indíttatású: „valójában a külügyminiszternek telt be a pohár”, ezért felhívta ismerőseit, hogy a védelmére kelljenek. Patrusca cikke azzal vádolta a Tiltakozás aláíróit, hogy Mihai Razvan Ungureanu védelmére kelve ők maguk bizonyultak zsidógyűlölőnek. „Antiszemita az, aki megengedi magának, hogy a zsidók szenvedését felhasználja saját érdekében” – áll a cikkben. Michael Shafir, a Tiltakozás főkezdeményezője a Szabad Európa Rádiónak adott interjúban azonban rámutatott: a Tiltakozás nem elsősorban az antiszemitizmus ellen irányult. Az Ungureanu nyelve című írás „csupán az utolsó csepp a pohárban”, mert ez az első olyan írás, amely teljesen egyértelműen gyilkosságra szólít fel. „A zsidóellenes cikkek száma messze elmarad az utóbbi időben egyre nyilvánvalóbban magyarellenes, magyar kisebbségellenes cikkeké mögött” – mutatott rá a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem professzora. A Ziua szerint ellenben az újság „ártatlanságát” az is bizonyítja, hogy Nicolae Cajal, a zsidó hitközösségek egykori vezetőjének unokaöccse elvállalta a lap képviseletét a „vádlók” ellen indítandó perben. Időközben folyamatosan dagad az aláírók tábora. /A magyarellenesség ellen tiltakoztak a „tizennyolcak”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

A fekete-tengeri térségben kialakítandó párbeszéd és partneri kapcsolatrendszer a témája annak a csúcstalálkozónak, amely június 5-én kezdődött Bukarestben. Ennek a találkozónak eredményeként életre kelt a Fekete-tengeri Fórum a Párbeszédért és Partnerségért. Az Egyesült Államok képviselője balkáni mintára egy Fekete-tengeri Alap létrehozását javasolta. A jelenlévők közös szándéknyilatkozatot fogadtak el. Románia úgy értékeli: a Fekete-tenger térségében Oroszország nélkül nem lehet teljes semmiféle együttműködési folyamat, jelentette ki Traian Basescu államfő a fekete-tengeri fórumon. Traian Basescu már tavaly a bukaresti diplomáciai képviseletek vezetői előtt hangsúlyozta: Románia megkülönböztetett figyelmet kíván szentelni külpolitikájában a Fekete-tenger szűkebb és tágabb térségének. A rendezvényen jelen volt az örmény, az azerbajdzsáni, a grúz, a moldovai, az ukrajnai államfő, továbbá a bolgár és a török miniszterelnök-helyettes és Görögország közrendért felelős minisztere. Az Orosz Szövetséget Alexandr Tolkaci bukaresti nagykövet képviselte. /Párbeszéd és partnerség a Fekete-tenger térségéért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ Oroszország érdemi részvétele nélkül zajlott a Fekete-tenger térsége államainak csúcstalálkozója Bukarestben. A találkozón az Egyesült Államok Marshall-alapja bejelentette, hogy létrehozza a Fekete-tenger Pénzalapot, amely a térség országai demokratikus berendezkedését, valamint a régiós együttműködést segíti elő. Erre a célra a Marshall-alap 20 millió dollárt különített el, valamint tárgyalásokba kezdett más szervezetekkel is a pénzalap támogatásáról. Évi kétmillió dollárnyi pénzösszeget arra szánnak, hogy ösztöndíjakat adjanak a térségbeli civil szervezeteknek. /Isán István Csongor: A térség országainak hathatósabb együttműködéséről tárgyaltak a bukaresti csúcson. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Radu Stroe, a kormányfőtitkárság tevékenységéért felelős miniszter cáfolta, hogy az a dokumentum, amelyet tisztségbe iktatásakor Traian Basescu államfőtől kapott, azt tartalmazná, hogy együttműködött az egykori Szekuritátéval. Úgy vélte, elképzelhető, hogy Basescu csapdát állított fel neki. A beiktatási ünnepségen az államfő Stroe kezébe nyomott egy iratot, majd rejtélyesen mosolyogva nézte végig amint Stroe arra rápillantva elsápad. Basescu megjegyezte, az irat tartalma nem titok. /Cáfolja Stroe, hogy besúgó volt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Gáll Kinga, az Európai Parlament fideszes képviselője a vele készült beszélgetésben elmondta: a Bolyai Egyetem vitája azzal kezdődött, hogy a magyar egyetemet erőszakkal összeolvasztották a kolozsvári román egyetemmel. Minden vezető beosztásba románok kerültek, ami a magyar tagozat módszeres elsorvasztására vezetett. A rendszerváltás után a döntéshozatali ügyekben lényegi változás nem történt, a vegyes tanítású intézményekben a magyar tagozatok mind az egyetemen, mind a középiskolákban kiszolgáltatottak maradtak. A kisebbségi törvény most azért fontos, mert kézzelfogható, számon kérhető. A romániai magyarság többi jogkövetelése még ígéretként sem szerepel az Európai Parlamentben, illetve az Európai Bizottságban. Gáll Kinga Bukarestben járva, az Európai Parlament–Romániai Parlament vegyes bizottság alelnökeként rádöbbent, hogy akarnak ugyan kisebbségi törvényt, mert éppen ez a brüsszeli elvárás, de azt már nem akarják, hogy döntési jogköröket is szavatoljon. Amennyiben törlik a kulturális autonómia alapját, az önkormányzatok döntési jogköreit, akkor a törvény semmivé válik. 1993-ban, amikor Romániát felvették az Európa Tanácsba, akkor szintén előkerült egy kisebbségi törvény. A kormány mindent megígért, de amint fölvették az országot, minden elhalt, a kisebbségi törvényt pedig levették napirendről. Igaz, most erőteljesebben kéri az EU a törvény elfogadását, Gáll Kingának mégis fenntartásai vannak. Elképzelhető, hogy húzzák majd az időt, a csatlakozás után pedig azt mondják, nem sikerült megállapodni, és ismét lekerül napirendről a törvény. Gáll Kinga beszámolt arról, hogy Traian Basescu államelnök teljesen elzárkózott a magyar felsőoktatásra vonatkozó kérdések elől. Azt mondta, Kolozsváron a Babes–Bolyai multikulturális egyetem. Basescu szerint ha a magyaroknak egyetem kell, akkor azt magánegyetemként megcsinálhatják. A magyar diplomácia szegénységi bizonyítványa, hogy csak ennyit sikerült elfogadtatni a román országjelentésben a kisebbségekről. Több alkalommal lett volna lehetősége, hogy hatékonyan képviselje a határon túli magyarság ügyét az európai fórumok előtt, mégsem tette meg. Nem igaz, hogy a határon túli magyarság ügyét nem lehetett volna felvetni. A magyar kormány másik lehetősége az lett volna, ha nem terjeszti be elsők között ratifikációra Románia EU-s felvételét az országgyűlés elé. A Fidesz azt javasolta, hogy a kormány ne terjessze be szavazásra, várja meg az országjelentést. Ezt a kormány nem fogadta el. A Székely Nemzeti Tanács Gyergyóditrón nagygyűlést fognak tartani Székelyföld területi autonómiájának ügyében. Gáll Kinga elmondta, hogy az SZNT által megfogalmazott jogkövetelések jelenleg távol esnek az Európai Unió hivatalos kisebbségpolitikájától. Azonban a különböző régiókban élők beleszólása az őket érintő döntésekbe jogos igény, amelyet nem lehet megkérdőjelezni.  /Románia meg kell hogy oldja a kisebbségi kérdést. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 13./

Június 15-én Brüsszelben meg­kezdődött az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek rendes, féléves találkozója. Traian Basescu államfő, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, az európai integrációs miniszter és a külügyminiszter is részt vesz a csúcsértekezleten. /EU-csúcs Brüsszelben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

Államelnöki tisztégbe való megválasztása óta először mondott beszédet a parlament előtt Traian Basescu államfő. Hangsúlyozta: sem az állampolgárok, a civil szféra, sem az ország európai partnerei nem lehetnek elégedettek az ország intézményeinek középszerűségével. Basescu nehezen érthetőnek tartja azoknak a politikusoknak a véleményét, akik a kormány átszervezését éppen az uniós csatlakozásra hivatkozva gátolják. Az államfő megemlítette a problémás területeket, mint az oktatás, egészségügy, mezőgazdaság és igazságszolgáltatás. A kormányt azért is bírálta, mert a kabinet nem biztosította a tanügynek a hazai nemzeti össztermék 5 százalékát. Az államfő röviden a kisebbségi kérdésre is kitért. Hangsúlyozta: további hatékony intézkedéseket kell foganatosítani, hogy a romák diszkriminációja visszaszoruljon. Basescu egy szóval sem érintette a romániai magyarságot. Az elnöki értékelőre reagálva Markó Béla RMDSZ-elnök ezt szóvá is tette, hangsúlyozva, elvárta volna, hogy a kisebbségi törvénytervezet kérdését is szóba hozza. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke megjegyezte, úgy érezte, mintha az államfő az ellenzék bizalmatlansági indítványaiból idézett volna. /A romák diszkriminációja ellen emelte fel szavát Basescu. Az államfő kritikái derültséget okoztak az ellenzéki padsorokban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

„Az államfő beszédéből hiányzott a kisebbségek helyzetére vonatkozó fejezet, illetve azt csak az amúgy igen fontos romakérdés szempontjából közelítette meg Traian Basescu” – értékelte Markó Béla államminiszter, RMDSZ-elnök sajtóértekezletén. Kifejtette, a beszédből többek között a tanügyi rendszer működését – a tanügyi reform alkalmazását, a költségvetési gondokat – érintő elnöki kritikát hiányolta. /Elnöki beszéd: felemás reakciók. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./