Traian Basescu államfő saját kezével semmisítette meg dossziéját – állítja Paul Parvu konstancai újságíró. Szerinte 1989. december 22-23-án a jelenlegi államfőt többen látták, amint a Nemzeti Megmentési Front tanácsának több tagjához hasonlóan pecséteket tört fel a Szekuritáté egykori irattáránál. „Léteznek szemtanúk, volt forradalmárok, akik december 22-23-án együtt voltak Basescuval az irattárnál. Két napon át Traian Basescu irányítása alatt állt a Szekuritáté székháza” – nyilatkozta az újságíró az Adevarulnak. Parvu szerint „Basescu a világért sem akart távozni az irattártól”, noha munkája a kikötőhöz kötötte volna. „Többször hívták is, de visszautasította, hogy elhagyja a levéltárat” – mondta az újságíró. Parvu korábban közzétette riportját az interneten, weboldalát azonban vírussal fertőzték meg, a nyilatkozó egykori forradalmárokat pedig névtelenek megfenyegették. Az elnöki hivatal szóvivője cáfolta Parvu állításait mondván, a vádak az államfő lejáratására indult kampány részét képezik. /Basescu elégethette dossziéját. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Traian Basescu államfő tagadta azt, hogy megsemmisítette volna iratcsomóját, mondván, hogy a forradalom idején a constantai Polgári Hajózási Felügyelőség székhelyén tartózkodott. – Nem jártam soha a Szekuritáté egyik irattárában sem. Mindaddig nem tudtam arról, hogy létezik iratcsomóm, amíg nem kezdődött el a nyilvános vita ezzel kapcsolatban – mondotta az államfő. – Soha nem működtem együtt a Szekuritátéval, nem szolgáltattam adatokat egyetlen kollégámról sem, és nem volt fedőnevem – nyilatkozta Basescu. /Basescu: nem semmisítettem meg az iratcsomómat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Traian Basescu államfő megerősítette tisztségében Alexe Gavrilát, a Versenytanács alelnökét, valamint Neményi József Nándort és Stefan Neagoét, a tanács tagjait. /Megerősítették tisztségében Neményi József Nándort. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Traian Basescu államfő levélben közölte Teodor Atanasiu védelmi miniszterrel, hogy egyetért az elnöki hivatal különleges szakbizottsága által kezdeményezett kivizsgálással. Mint ismeretes, a védelmi minisztert munkahelyi visszaélésekkel vádolja Adriana Saftoiu elnöki tanácsos és Eugen Bejinariu szociáldemokrata politikus. Teodor Melescanu, a Nemzeti Liberális Párt képviselője elmondta: az államelnöknek jogában áll ilyen kivizsgálást kezdeményezni, de meggyőződése, hogy a bíróság Atanasiu javára fog dönteni. Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: amennyiben elkezdődik a bűnvádi nyomozás Atanasiu ellen, a miniszternek le kell mondania. /Eckstein-Kovács: Atanasiunak le kell mondania. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (KP) elnöke kijelentette, elkezdi az eljárást Traian Basescu államfő tisztségéből való felfüggesztése érdekében. „A végsőkig fogok harcolni a románok méltóságának megvédéséért egy felkészületlen államelnök ellen” – mondotta Voiculescu. Ugyanakkor Voiculescu arról is beszámolt, hogy olyan dokumentumokkal rendelkezik, amelyek azt tanúsítják, hogy Monica Macovei igazságügyi miniszter együttműködött az egykori Szekuritátéval.- Két hét maradt még az országjelentésig, és nem akarom azt, hogy az Európai Unió lássa, Romániának egy olyan igazságügyi minisztere van, aki „politikai rendőrséget” folytatott – mondotta Voiculescu. /Dan Voiculescu az államfő felfüggesztését kezdeményezi. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Traian Basescu államelnök szeptember 12-én aláírta Teodor Atanasiu védelmi miniszter tisztségből való felfüggesztését. A minisztert munkahelyi visszaéléssel vádolják. Basescu Atanasiu javaslatára aláírta az Eugen Badalan vezérkari főnök nyugállományba helyezését szorgalmazó rendeletet, s a tábornok helyébe Gheorghe Marin altengernagyot, a haditengerészet parancsnokát nevezte ki. Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság szeptember 8-án indított nyomozást Badalan ügyében, egy 2000-ben megkötött szerződés törvényességét firtatva. /Felfüggesztették a védelmi minisztert. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

Traian Basescu államfő szeptember 13-án ismét hangsúlyozta a közigazgatás decentralizációjának szükségességét, és bejelentette: Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök egyetért vele. Basescu szerint a decentralizációnak haladéktalanul meg kell történnie a tanügyben, egészségügyben, környezetvédelemben, mezőgazdaságban egyaránt. Hangsúlyozta: véleménye szerint a kórházak és iskolák igazgatóinak kinevezése a helyi tanácsok hatáskörébe kellene tartoznia. /Basescu a közigazgatás decentralizációját sürgeti. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Traian Basescu elnök megjegyezte, hogy tudomása szerint ez volt az első alkalom, amikor az RMDSZ koszorút helyezett el a cebei (Tebea) emlékünnepségen Avram Iancu sírjánál. Az államfő szerint ez, többek között, azt jelképezi, hogy egy civilizált világban már nem téma, hogy valaki még “egy tenyérnyi román földet” akarna. “És ha akarja, nem merészeli”. /RMDSZ-koszorú Iancunak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./

Szeptember 18-án a Legfelső Ügyészség kihallgatta Teodor Atanasiu védelmi minisztert az Adriana Saftoiu elnöki tanácsadó és Eugen Bejinariu szociáldemokrata képviselő által benyújtott feljelentések miatt. Atanasiu elmondta, hogy nem helyezték vád alá. Közölte: megtámadja a bíróságon Traian Basescu államfő tisztségéből való felfüggesztésére vonatkozó határozatot. /Basescut támadja Atanasiu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

George Maiort és Claudiu Saftoiut jelölte Traian Basescu államfő a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ), illetve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (KHSZ) élére. A bejelentés meglepetést keltett, George Maior ugyanis a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szenátora, míg a külügyi hírszerzés vezető tisztét az eddig elnöki tanácsadóként aktiváló Saftoiu töltheti be. Maiort az államelnök az ellenzéki párttal való egyeztetést követően nevezte meg Radu Timofte lehetséges utódjaként. A két hírszerző szolgálatot jelenleg ideiglenesen Mihai Florian Colda illetve Silviu Predoiu vezeti. /Váratlan jelölések a hírszerzés élére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ Adrian Iorgulescu liberális művelődésügyi miniszter közölte: az államfő „kezet nyújtott a PSD-nek” Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor ugyancsak csodálkozását fejezte ki a döntés kapcsán, hozzátéve: mindkét személyről jó véleménye van. A 38 éves Claudiu Saftoiu, a SIE igazgatói posztjának várományosa a Bukaresti Egyetem bölcsészkarán végzett, majd újságíróként tevékenykedett. A 39 éves Kolozsvárt született George Cristian Maior – jelenleg a szenátus védelmi bizottságának PSD-s elnöke – a Babes–Bolyai Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát, a Nastase-kormány idején pedig a védelmi minisztérium államtitkára volt. /Farcádi Botond: Basescu az ellenzéknek adta a SRI vezetését. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

A francia államfő, az Európai Bizottság elnöke, összesen 32 állam- és kormányfő jelenlétében nyitotta meg szeptember 28-án házigazdagént Traian Basescu államfő Bukarestben a frankofon országok XI. csúcstalálkozóját. A résztvevők az információs technológiák oktatásban betöltött szerepéről és lehetőségeiről folytattak eszmecserét. /Véget ért a frankofon országok XI. csúcstalálkozója Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Traian Basescu államfő aláírta Laura Codruta Kövesi főügyészi kinevezését. Kövesi szerint a minisztérium reformja a feladatok pontos kiválasztása, valamint ezek elvégzésének ellenőrzése által valósulhat meg. /Basescu aláírta Kövesi kinevezését. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

A decentralizáció mielőbbi megvalósítását sürgette a belügyminisztériumi tanácskozáson Traian Basescu államfő. Szerinte Romániában e tekintetben az elmúlt 16 évben semmi nem változott, a tanfelügyelőség és az egészségügyi igazgatóság ugyanúgy a minisztériumnak van alárendelve, mint 1989 előtt, s ezen változtatni kell. Calin Popescu Tariceanu kormányfő ugyanakkor kifejtette: a közigazgatás decentralizációját egyes tisztviselők késleltetik. /Felturbózzák a decentralizációt? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Basescu államfő ismét győzött, a parlament megszavazta az általa jelölteket a titkosszolgálat /SRI/ és kémelhárítás /SIE/ igazgatói tisztségére, az ellenzéki George Maiort és az elnöki tanácsos Claudiu Saftoiut, annak ellenére, hogy ezek a tisztségek elméletileg a két vezető kormánypártot, a liberálisokat és a demokratákat illette volna. Az RMDSZ folyamatosan azt nyilatkozta, hogy elegük van a DP-ből és Basescu elnökből, akik ellehetetlenítették a kisebbségi törvényt, nem konzultálnak stb. most mégis megszavazták az államfő jelöltjeit. /Székely Kriszta: Titkos szolgálatok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Traian Basescu államfő kijelentette: olyan le nem ellenőrzött információval rendelkezik, miszerint a Román Hírszerző Szolgálatban (RHSZ) egyetlen tiszt sincs, aki a volt Szekuritáté I. Igazgatóságánál tevékenykedett, hanem csak egy ilyen személy van a VI-os számú Igazgatóságtól, hozzátéve, hogy az utóbbi is rövidesen kérni fogja nyugdíjaztatását. Az államfő hangsúlyozta: az RHSZ-t nem szabad úgy tekinteni, mint az egykori Szekuritáté „jogutódját”. Hozzátette: ma a titkosszolgálatnak teljesen más célkitűzései vannak, mint a volt Szekuritáténak. /Basescu: az RHSZ nem a Szekuritáté. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Újból védelmi miniszter lehet Teodor Atanasiu azt követően, hogy az ügyészség úgy döntött, nem kezdeményez bűnvádi eljárást ellene. Atanasiu visszavonta korábbi nyilatkozatát az Irakban állomásozó román katonák visszavonásáról. Traian Basescu államfő úgy nyilatkozott, hogy a törvényes előírások szerint a döntéstől eltelt 45 napon belül vissza kell helyezze tisztségébe Atanasiut. A napokban Eugen Badalan nemrég leváltott vezérkari főnök hivatali visszaéléssel vádolta meg a védelmi minisztert. /(borbély): Visszakerülhet Atanasiu a honvédelem élére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Radu Berceanu, a Demokrata Párt alelnöke kijelentette, amennyiben a liberálisokat nem vakítaná el a demokratákkal és Traian Basescu államfővel szembeni gyűlölet, és elfogadnák, hogy előzetes választásokat tartsanak, akkor ebben az esetben a D.A. Szövetség megszerezhetné a parlamenti többséget, és megszabadulhatnának az RMDSZ-től és a Konzervatív Párttól. /Berceanu: előzetes választásokkal kizárhatnák az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Megbeszélést folytatott október 10-én Traian Basescu államfő a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tagjaival. A találkozón részt vettek a titkosszolgálatok – a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) – frissen kinevezett igazgatói, George Maior és Claudiu Saftoiu is. A találkozó fő témája a titkosszolgálatok levéltárában található iratcsomók átadása volt. Döntés született arra vonatkozóan, hogy a titkosszolgálatok levéltáraiban található összes szekus dossziéit átadják az átvilágító bizottságnak. Constantin Ticu Dumitrescu, az átvilágító bizottság tagja a megbeszélés után úgy nyilatkozott: azáltal, hogy „az államfő idehozta a titkos-szolgálatok vezetőit, megtöri az eddigi, itt uralkodó hangulatot: vagyis az alárendeltségi érzetet.” Basescu elrendelte: év végéig minden iratcsomót adjanak át. Dumitrescu megemlítette Basescunak, hogy bizonyos titkosítás alól feloldott, az átvilágító bizottságnak átadott dossziék alig néhány lapot tartalmaztak, gyakorlatilag csak a fedőlapokat. Claudiu Saftoiu közölte: november 15-ig újabb 6500 dossziét fognak az átvilágító bizottság rendelkezésére bocsátani az eddig átadott 12 121 iratcsomón kívül, a többit pedig év végéig átadják. /N.-H.D, P. A. M.: Basescu, Maior és Saftoiu az átvilágító bizottságnál. Év végéig az összes dossziét átadják – ígérik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

A Cotroceni-palota előtt tüntetett október 10-én a Civic Media nevű újságírói szervezet, amelynek vezetői így tiltakoztak Traian Basescu elnök múlt heti szóbeli túlkapása miatt. A két legfontosabb titkosszolgálat új igazgatóinak beiktatási ünnepségén a Curentul újságírója azt a kérdést tette fel Basescunak, hogy a hírszerzési szerveknél véghezvitt reformok azt jelentik-e, hogy a Román Hírszerző Szolgálatban /SRI/ már nincsenek a Szekuritátétól átörökölt tisztek. Ez kihozta a sodrából Basescut, aki a teremből távozva arra figyelmeztette George Maiort, az SRI újonnan kinevezett igazgatóját, hogy óvakodjon az ilyen „buzik” (románul: gaozar) által állított csapdáktól. Az államfő hivatalosan nem reagált a történtekre, de három országos napilap on-line-változatának fórumán T. Basescu felhasználói névvel, feltételezhetően maga az államfő, azt írta: félreértésről van szó, hiszen nem a gaozar szót használta, hanem Zara újságíró nevét ejtette ki. /Tiltakozás Basescu szóbeli túlkapása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

A demokrata pártiak legkedveltebb „politikai elemzője” Cristian Tudor Popescu (CTP) keményen ostorozta népét s annak választott elnökét: Traian Basescut. A népről azt mondta a Gandul című lap vezéregyénisége: hiányzik belőle az erkölcsi véna! Hozzátette: ez nem érvényes minden románra. Tamás Gáspár Miklós (TGM) immár nem tartozik a legkedveltebbek közé, talán ezzel magyarázható, hogy miután kifejtette: Gyurcsánynak le kellene mondania, megtartandó óráira hivatkozva felállt, és távozott az éppen zajló tévéműsorból. TGM egy értekezésben kifejtette, hogy a magyarok a vereség kultuszának hódolnak. Főként a jobboldali nacionalisták. /Nótáros Lajos: A Nép és az Ő prófétái. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Traian Basescu államfő nehezen ismeri be Teodor Atanasiu védelmi miniszter felfüggesztése kapcsán elszenvedett vereségét /az ügyész ugyanis nem indított bűnvádi eljárást Atanasiu ellen/. Közölte, hogy a tisztségéből felfüggesztett liberális miniszternek a visszahelyezéséről szóló határozatot csak akkor írja alá, ha a miniszter panaszosainak rendelkezésre álló törvényes fellebbezési határidő lejár. Basescu cáfolta, hogy háttérből irányítaná az úgynevezett mamutpárt létrehozását, nincs szüksége egy őt támogató pártra. Az államfő ismét hitet tett egy erős jobboldali párt létrehozása mellett. /(or): Basescu-show Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Traian Basescu nem megy az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezett budapesti megemlékezésekre. A román elnöki hivatal a belpolitikai eseményekkel magyarázza azt, hogy hat nappal az ünnepségek kezdete előtt kénytelenek voltak lemondani az utat. Romániát Calin Popescu Tariceanu kormányfő fogja képviselni. /Basescu nem megy Budapestre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./ Basescu elnök nem megy el Budapestre, a visszalépést belpolitikai okokkal próbálják magyarázni. Az elnöktől megkérdezhetnék Budapesten, hogy Románia szembenézett-e már a magyar forradalmat követő romániai leszámolásokkal és terrorral, a halálos ítéletekkel és deportálásokkal, Nagy Imre romániai száműzetésével. Basescu azonban még a romániai kommunista rendszert sem ítélte el. /Kilin Sándor: Ünnepelőzetes. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./

Traian Basescu államfő kijelentette: garantálja, hogy az ország valamennyi földrajzi egységében – így Dobrudzsában és Székelyföldön is – egyforma lesz az autonómia, nem lehet elvonatkoztatni Románia alkotmányától. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentéseiről, miszerint interetnikus feszültségeket gerjeszthet az, ha Székelyföld nem rendelkezik területi autonómiával, az államfő a következőképpen vélekedett: – Túlzásnak tartom. A román állampolgároknak elsősorban tiszteletben kell tartaniuk Románia alkotmányát, másként összeütközésbe kerülnek az állam intézményeivel. Az RMDSZ elnökének legutóbbi, agyagfalvi nyilatkozatát az államfő választási megnyilvánulásnak tartja, amellyel a politikus vissza szeretné hódítani szavazótáborát a Magyar Polgári Szövetségtől (MPSZ). Basescu a „kiszélesített autonómia” hívének tartja magát, mely szerint a helyi önkormányzatnak a lehető legnagyobb hatalma lenne a közösséget érintő döntéshozatalban. A Bolyai Kezdeményező Bizottság egyetemalapító kérésére vonatkozólag Basescu kijelentette: etnikai hovatartozástól függetlenül ellenzi az etnikai alapú szegregációt és a román állampolgárok elszigetelődését egy olyan Európában, ahol a többkultúrájú egyetemek képezik a valóságot. /Egységes autonómiát hirdet az államfő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Traian Basescu államfő sajtótájékoztatóján kijelentette: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jelenlegi tisztállományának 4,5 százaléka a volt Szekuritáté munkatársai közül került ki, akik 1990-ben fiatalok voltak és kezdő, azaz hadnagyi vagy főhadnagyi rangfokozattal rendelkeztek. /Volt szekusok az RHSZ-ben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

A Mugur Ciuvica által vezetett Politikai Felderítések Csoportja (GIP) megállapította: az államfő hazudott, amikor azt állította, hogy nem működött együtt a Szekuritátéval. Ciuvica szerint a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) döntése – miszerint Traian Basescu nem működött együtt a volt titkosszolgálattal – alapjául a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) azon dokumentumai szolgáltak, amelyek az államfő dossziéjának megsemmisítéséről tettek bizonyságot. Az iratokból kiderül, hogy Basescu a Szekuritáté ügynöke volt 1972–1979 között. A Rendőri Kivizsgálási Csoport azt kérte Basescutól, hogy tegye közzé a szekus múltját igazoló iratokat, hiszen az államfő korábban megígérte: ha létezik Basescu-ügynökdosszié, nyilvánosságra hozza. Ciuvica elmarasztalta az SRI-t, mivel 2004-ben letagadta az ügynökdosszié megsemmisítéséről szóló jegyzőkönyv létét. /Megsemmisítették Basescu szekus dossziéját? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./ Mircea Dinescu átvilágítóbizottsági tag szerint nem rendelkeznek olyan iratokkal, amelyek arról tanúskodnának, hogy Basescut behálózta a volt titkosszolgálat. Dinescu kifejtette, Basescu neve valóban szerepel egy olyan listán, amely a Tengerészeti Akadémia tizenhat diákjának nevét tartalmazza, a többiekkel ellentétben azonban az államfőnek nem volt kódneve, és egyetlen olyan dokumentum sem létezik, amit aláírt volna. /Barta Zoltán: Megsemmisítették Basescu szekusdossziéját? = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

Október 18-án, az EU-tagállamok titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti szakbizottságainak konferenciáján Bukarestben Traian Basescu államfő emlékeztetett: Romániában a döntéshozó politikusok minden reggel nagy mennyiségű, nehezen átlátható információt kapnak a titkosszolgálatoktól. Az államfő vezetése alatt álló Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ezért határozott úgy tavaly év végén, hogy új hivatalt hoz létre, Országos Hírszerző Közösség (CNI) néven. Ennek feladata, hogy a különböző román titkosszolgálatoktól befutó tengernyi információt összesítse, tömörítse, hitelt érdemlő előrejelzéseket adjon a nemzetbiztonságot érintő kérdésekben, elsősorban a terrorizmus elleni védekezés területén. Az államfő úgy vélte, hogy az EU-nak is szüksége lenne ilyen összesítő hírszerzési központra. /”Aszimmetrikus veszélyek” fenyegetnek. Basescu európai hírszerzési központot javasol. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ Basescu szerint az Európai Uniónak is meg kell teremtenie a saját hírszerző szolgálatát vagy úgynevezett információs közösségét. Szabó Károly RMDSZ-es szenátor, a hon- és közrendvédelmi, nemzetbiztonsági bizottság titkára szerint az államfő által javasolt európai uniós hírszerző közösség a jelenlegi helyzetben kivitelezhetetlen. /Gujdár Gabriella: Basescu: emberbarát hírszerzést! = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

A washingtoni Holokauszt Múzeumban hullatott könnyekhez hasonlót vár Basescu elnöktől a földvári magyar deportáltak miatt is, a történelmi valóság felvállalásának szükségességét hangsúlyozta Kerekes Károly RMDSZ-képviselő politikai nyilatkozatában. A képviselő emlékeztetett, október 9-én az államfő kijelentette, hogy „a románok fel kellene vállalják a történelem realitásait, és szembe kellene nézzenek a múltbéli atrocitásokkal”. 1944-ben, amikor a román hadsereg bevonult Észak-Erdélybe, sok ezer magyar nemzetiségű állampolgárt vittek el a Brassó megyében található földvári lágerbe, akik közül kb. 300-an pusztultak el az embertelen bánásmód következtében, akik meg túlélték, azokat a Szovjetunióba deportálták, ahonnan kevesen tértek haza. Emellett az ideiglenes román hatóságok „Maniu gárdája” néven ismert alakulatai által a székely falvakban kegyetlen kivégzéseket követtek el. Észak-Erdélyben több magyar nemzetiségű állampolgárt agyonlőttek, a Kovászna megyei Szárazajtán pedig két személyt lefejeztek. Ma Földváron és Erdély sok más településén emlékművek emlékeztetnek ezekre az eseményekre. Ezeket azonban a magyar közösség, nem a román hatóság állíttatta fel. A román hatóság ugyanis máig sem adott hangot sajnálatának a '44 őszén végbement tragikus események miatt. Ezeknek a fájdalmas eseményeknek meg kellene jelenniük a történelemkönyvekben. /Mózes Edith: Kerekes Károly: Az államfő fel kellene vállalja az erdélyi magyarok ellen elkövetett atrocitásokat is. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./

Az Alkotmánybírósághoz fordult az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SZDP) az autonómia ügyében tervezett népszavazás kapcsán. A beadványban arra kérik a testületet, hogy az RMDSZ, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Szövetség által tervezett autonómia-népszavazás kapcsán mondjanak véleményt a kezdeményezés törvényességéről. Mircea Geoana SZDP-elnök nyílt levélben fordult Traian Basescu államfőhöz és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökhöz, azt kérve a két közjogi méltóságtól, gyakorolják alkotmányos hatáskörüket az autonómia-referendum megakadályozása érdekében. /B. T.: SZDP-s népszerűség-vadászat autonómiával. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) nem vesz részt a kisebbségi törvénytervezet parlamenti megvitatásán – jelentette be Cristian Diaconescu szóvivő. A szociáldemokraták válaszlépésnek szánják távolmaradásukat, ezzel tiltakozva az ellen, hogy Traian Basescu államfő és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök nem foglalt hivatalosan állást az RMDSZ autonómiatörekvésének kapcsán. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője szerint a PSD távolmaradása önmagában nem befolyásolja a bizottsági ülések lebonyolítását, hiszen a nagy-romániásokkal (PRM) közösen korábban is gyakran kivonultak a tárgyalóteremből. /A PSD kivonul a kisebbségi törvény megvitatásáról. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./

Súlyos munkaerőhiány fenyeget Romániában, mert becslések szerint kétmillió román állampolgár dolgozik külföldön. Traian Basescu román államfő is elismerte, hogy külföldről kell munkaerőt toborozni. Az elsőszámú lehetséges munkaerőforrás: Moldova Köztársaság. Elsősorban az építőiparban, a könnyűiparban és az idegenforgalomban nagy a munkaerő-kereslet Romániában. A hasonló válsággal szembesülve Bulgária megtalálta a megoldást: a népes bolgár közösséggel rendelkező államokból (Makedónia, Törökország, Moldova Köztársaság) igyekezett munkaerőt toborozni. Traian Basescu kifejtette: „Óvatos politikát kell folytatnunk annak érdekében, hogy a külföldön élő románokat – Moldovából, Ukrajnából, Szerbiából – idecsábítsuk dolgozni”. /Súlyos munkaerőhiány fenyeget Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./