Traian Basescu államfő vett azon ünnepségen Kolozsváron, amelyen Bartolomeu Anania érseket beiktatták a metropolita tisztségbe, az új, nyolc megyét magába foglaló Kolozs és Fehér megyei körösvidéki, bihari és máramarosi egyháztartomány élére. Szükséges, hogy a görögkeletiségnek újabb támpontjai legyenek Erdélyben – nyilatkozta az elnök. Székfoglaló beszédében az új metropolita Erdély ortodox gyökereit méltatta, amelyeket a nyolcadik századig vezetett vissza, ugyanakkor, tekintettel arra, hogy Kolozsvár multikulturális környezet, ökumenikus törekvésekre tett felszólítást. A ceremónián részt vett a képviselőház friss elnöke, Bogdan Olteanu, több szenátor és képviselő, a megyei és a helyi hatóságok, valamint a többi keresztény egyház képviselői. Elkészült a májusra esedékes országjelentés előzetes változata, és annak kitételei igencsak kedvezőek Romániára nézve – újságolta sajtóértekezletén az államfő. Az elnök kijelentette: nem teszi magáévá azokat az érveket, amelyek szerint Erdélyben hasonló helyzet alakulhat ki, mint Koszovóban. Hozzátette: a román kül- és belpolitika egyik hagyományos célkitűzése továbbra is ugyanaz: az egységes nemzetállam összetartása. Az Adevarul című bukaresti napilap közölte Bartolomeu Anania, az új metropolita életrajzát. Ebből kiderült, hogy tagja volt a legionárius mozgalomnak, ezért a kommunisták bebörtönözték. Szabadulásának áraként az új hatalmat kiszolgálta, így kerülhetett az Egyesült Államokba. A román titkosszolgálat volt főnöke, Ion Mihai Pacepa könyvében azt írta róla: Ceausescu megbecsülte besúgói tevékenységéért, aminek célja a bukaresti vezetésű ortodox egyháznak behódolni nem akaró amerikai román közösség bomlasztása volt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Basescu: az új egyháztartomány a nemzetállamot erősíti. Az államfő szerint az erdélyi helyzet nem olyan, mint Koszovóban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Egyszerre kell küzdeni a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) létrehozható magyar karokért és az erdélyi magyar önálló állami egyetemért – jelentette ki március 25-én Kolozsváron Markó Béla, az (RMDSZ) elnöke. A politikus az RMDSZ többi vezetőjével és erdélyi magyar oktatókkal együtt a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), a BBTE tudományos háttérintézményeit tömörítő Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és az Országos Magyar Diákszövetség által szervezett, az erdélyi magyar felsősoktatásról szóló fórumon vett részt. A rendezvény végén Markó Béla kijelentette: ez a fórum is bizonyította, hogy lehetséges a különböző álláspontok szembesítése. Rámutatott: az RMDSZ legfőbb feladata úgy elfogadtatni a román parlamenttel a most készülő felsőoktatási törvénytervezetet, hogy az nyújtson lehetőséget egyetemeken belül önálló tanszékek és karok, de önálló oktatási intézmények létrehozására is. Megállapította: mivel az oktatók részéről kevés szó esett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről, azt a következtetést vonta le, hogy a magyar állami támogatással működtetett felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban az oktatóknak kétségeik vannak. Hangsúlyozta: a későbbiekben erről is beszélni kell. Markó szerint az önálló magyar egyetemet nem a BBTE szétválasztásával kell megalapítani. A BBTE-n jelenleg a magyar tagozat nem rendelkezik elég széles döntési jogkörrel, ezért van szükség a magyar karokra. Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a BBTE az egyetemi autonómiára hivatkozva utasítja el a magyar karok létrehozását. Markó kifejtette: egy újonnan létrehozandó önálló magyar egyetemnek van létjogosultsága, de csak akkor, ha azon a külföldi egyetemek színvonalához hasonló minőségi oktatást biztosítanak. Bodó Barna, a BKB elnöke szerint az új egyetem nem küszködne diákhiánnyal, hiszen a román oktatási minisztérium adatai szerint jelenleg 10 ezer lakosra a románok esetében 300 diák jut, míg a magyarok esetében ez az érték csak 207, ami azt jelenti, hogy a magyar nyelvű oktatás 33 százalékos alulreprezentáltsági deficittel küzd. B. T.: Egyszerre kell küzdeni a magyar karokért és az önálló egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Nem ért egyet Traian Basescu a BBTE szétszakításával. Kolozsvári látogatásán az államfő kifejtette: a követendő politika az egységé, az összefogásé és nem a széthúzásé – érvelt az elnök. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ A Kolozsvárott megtartott Fórum a magyar egyetemért című rendezvényen Markó Béla elmondta, örvendetes az a tény, hogy sor került egyáltalán egy ilyen fórumra. Markó közölte: feljegyezte magának azokat a feladatokat, amelyeket az RMDSZ kormányszinten tud megoldani. Példaként a tanügyi törvény módosítását emelte ki. Szerinte ha egy kisebbség kérést formál önálló tanintézmény létrehozására, akkor ez a kérés kötelező érvényű kellene legyen. Az önálló magyar, állami egyetemről szólva Markó fontosnak tartja a létrehozását, főként azért, mert a műszaki és mezőgazdasági oktatás terén eléggé rossz a helyzet. Az RMDSZ-elnök azt is kiemelte, hogy szükség van további önálló karokra a BBTE-n belül. A két projekt párhuzamos, nem zárja ki egymást. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke elmondta, a Babes-Bolyai Tudományegyetem két intézményből állt össze, létezik egy közös szellemi vagyon, végül leszögezte, a BKB azt az álláspontot fogja támogatni, amit a többség. Egyébként a BKB sikeresnek találta a fórum munkálatait, hangsúlyozva, olyan magyar nyelvű felsőoktatást akarnak, ami megfelel a közösség érdekeinek. A Babes-Bolyai Tudományegyetem két magyar rektor-helyettese, Salat Levente és Nagy László részt vett a fórumon, viszont a sajtónak nem kívánt nyilatkozni. /D. H.: Fórum a kolozsvári egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./  A Bolyai – illetve az önálló állami magyar egyetem – ügye egyre inkább azon a csapáson halad, amely a jelenlegi Babes–Bolyai struktúrában három magyar kart tartana meg, ezeket azonos státusúvá tenné a román karokkal, ekképpen megőrizné az egyetem románok és némely magyarok által európai csodának kikiáltott multikulturális jellegét, és egy új állami finanszírozású magyar egyetem létrehozását követelné. A Fórum a magyar egyetemért című tanácskozáson Markó Béla személyében az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettes vett részt. Markó Béla szerint az önálló állami magyar egyetemet nem a Babes–Bolyai szétválasztásával kell elképzelni. A BKB korábban az önálló magyar egyetem létrehozását a Babes–Bolyai szétválasztásával képzelte el, Hanzt Péter elnök múlt évi nyilatkozata szerint az állami magyar egyetemi konzorcium egyik tagja a Bolyai Egyetem kell hogy legyen, amely megkapná a BBTE infrastruktúrájának 25 százalékát, a főépület felét és a székelyföldi campusokat. A most kialakított kompromisszumos elképzelést kényszer szülte. Országos és a magyarság egészének körében megdöbbenést kiváltó a kolozsvári magyar egyetemi oktatók ,,multikulturális csapatának” álláspontja volt, akik lándzsát törtek a magyar karokat kiszolgáltatott szerepben tartó egyetem egyben tartása mellett. (Köztük olyan vitatkozó is van, aki nem is tanít magyarul.)    Előfordul, hogy magyar egyetemi vezetők el sem mennek fontos rendezvényekre, amelyek az egyetem sorsával kapcsolatosak, például, Salat Levente rektor-helyettes egy másik, a Pro Europa Liga szervezte kolozsvári értelmiségi és kerekasztal-beszélgetésre el sem ment. Kérdéses a Bolyai Egyetem vagyonának a sorsa. Lemondunk róla örökre? – kérdezte Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Előre- vagy félrelépés egyetemügyben? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Az MPSZ és a Székely Nemzeti Tanács képviselői a napokban ismertetik az Európai Parlament vezetőivel a székelység autonómia-igényét. Annak esélye, hogy az Európai Unió Székelyföld autonómiáját a román csatlakozás feltételévé tegye, minimális. Kanadában „föl sem merülhet az az abszurd gondolat, hogy az angol többségű államnak az angol többség érdekeit kellene védelmeznie a francia ellenében., ahogyan azt a román nyilvánosság a román államot Strassbourgban képviselő Frunda Györgytől például megkövetelte.” A “mérsékelt” Frunda ugyanis egy alapvető kérdésben “radikális” álláspontot foglalt el, kimondta, hogy ő az Európai Parlamentben a román állam képviselőjeként a magyar kulturális közösség sajátos érdekeit is képviselheti. Bíró Béla szerint ebben az esetben az lett volna a természetes, ha az MPSZ az RMDSZ-t támogatásukról biztosítják, javaslatot tesznek az egyeztetések beindítására, s ezek végeredményeként közösen tesznek hitet a kulturális autonómia azonnali és a székelyföldi autonómia távlati igénye mellett. Ez nem ez következett be. Ehelyett Bíró Béla szerint Szász Jenő Basescu elnök bizalmas barátjává avanzsált, s Tőkés László Basescu elnököt állította Markó Béla elé a tolerancia mintaképe gyanánt. /Bíró Béla: Azonnali távlatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Nem akartam exportálni a magyar-magyar ellentétet Brüsszelbe, de volt vita – mondta az ÚMSZ kérdésére Tőkés László, az EMNT elnöke a hét végén tartott sajtótájékoztatón a közötte és Szabó Károly RMDSZ-es EP-megfigyelő között Brüsszelben lezajlott kisebb összeszólalkozásról. Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke, aki szintén tagja volt a delegációnak, elmondta: Tőkés annyit kért, hogy az RMDSZ-es megfigyelők hallassák jobban a hangjukat, hisz van lehetőségük rá. Ugyanakkor hozzátette: ezen az eseten kívül nem hangzott el bírálat az RMDSZ-szel szemben. „A kapocs szerepét töltöm be az RMDSZ és az azon kívüli szervezetek között” – jelentette ki Sógor Csaba szenátor, aki részt vett a brüsszeli delegációban. Véleménye szerint nem csak ebben a delegációban, de a hazai magyar közéletben is el kell kezdődnie a párbeszédnek. „Románia egységes nemzetállam, elmondtam ezt az MPSZ-elnökkel a jobbomon is” – nyilatkozta Traian Basescu államfő Brüsszelben, arra reagálva, hogy Tőkés László és az autonomisták is ott jártak, hogy lobbizzanak Székelyföld autonómiájáért. Tőkés a romániai kisebbségek helyzetét illető kijelentéseire az államfő annyit mondott, hogy mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, „de Tőkés nem EU-tagállam, ezért nem is befolyásolja Románia csatlakozását.” /Daczó Dénes, Pap Melinda: Autonomisták, megfigyelők és viták. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

A képviselőházi frakcióvezetők március 27-én jelezték, gyorsítani kívánják a kisebbségi törvény vitájával kapcsolatos procedúrákat, közölte Bogdan Olteanu házelnök. A testület két hónap alatt csak a törvénytervezet címét és egyetlen cikkelyét fogadta el. Gheorghe Baciu, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei elnöke arra kérte Traian Basescu államfőt, ne hirdesse ki a kisebbségi törvényt, amennyiben az tartalmazza a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet. /Felgyorsul a kisebbségi törvény vitája? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Most már nyilvánvalónak tűnik, hogy a román újságírók egy évvel ezelőtti túszul ejtése a titkosszolgálatok műve volt, ugyanakkor a 2004 decemberi választásokon meglepetésszerűen elnöki székbe jutott Traian Basescu elnök első látványos kísérlete arra, hogy hatalmát megerősítse. Basescu lepaktált a titkosszolgálatokkal, ezt jelezte, hogy Radu Timofte SRI-elnököt meghagyta hivatalában. A március 28-i Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnál /CNSAS/ történt puccs, amikor az elnöki széket Basescu demokratái húzták ki Ticu Dumitrescu alól, ebbe a trendbe illeszkedik. /Salamon Márton László: Mefisztónk. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

“Egy éve sem hittem, és most sem hiszem el a hivatalos verziót az elrablásomról, akiket a főbűnösöknek állítanak be, azok csak a másodrendű emberek a történetben” – mondta Ovidiu Ohanesian újságíró, akit egy éve – a március 28-ról 29-re virradó éjszakán – raboltak el Irakban két társával együtt. Annak idején a kiszabadításukat – május 22-én szabadultak – az elnöki hivatal nagy fegyvertényként könyvelte el. Maga Traian Basescu államelnök tartott sajtókonferenciát. Az államfő azt mondta, hogy a dosszié bizonyos részei titkosak, és csak ötven év múlva lesznek nyilvánosak. Ohanesian ezt nem várja ki: “az elrablást Romániából rendezték meg, ezt Basescu is elismerte, a kérdés, hogy ki szervezte – gyanítom, hogy a román állam intézményei állnak a dolog mögött, én mindent megteszek, hogy az igazságot kiderítsem.” /I. I. Cs.: Ötvenöt nap fogságra ötven év titok. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Várható volt, hogy a régi rendszerhez kötődők megakadályozzák, hogy Constantin-Ticu Dumitrescu, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke, az átvilágítási avagy szekusdosszié-törvény szülőatyja legyen a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság elnöke. Sokakat kellemetlenül érintett volna, ha tizenöt év után, a dokumentumok alapján nyilvánosságra hozzák mindazok nevét, akik a Ceausescu-rendszert működtették, annak elkötelezett kiszolgálói voltak. Ez a tanács Dumitrescu vezetésével, valamint a kormány által létrehozott, a kommunizmus bűneit vizsgáló bizottsággal úgy tűnt, elég erős lesz ahhoz, hogy elvégezze a nagytakarítást. Azonban Romániában még 2006-ban sincs politikai akarat minderre. Traian Basescu elnök – elismeri vagy sem – a titkosszolgálatok rabja, múltja sem makulátlan. A legtöbb veszítenivalója a demokratáknak és az államfőnek van. /Simó Erzsébet: Mitől félnek a demokraták? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

Március 29-én a szenátus jogi és emberjogi bizottsága elfogadta az átvilágítási törvénytervezetről szóló jelentést, a szociáldemokraták és nagy-romániások tartózkodása ellenére. Az elfogadott módosító indítvány szerint Traian Basescu és Theodor Stolojan is a törvény hatálya alá esik. A törvénytervezet értelmében mindenkit, aki jelenleg köztisztséget tölt be, ellenőrizni kell. /P. A. M.: Pozitív jelentés az átvilágítási törvényről. Basescu és Stolojan is érintett? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Traian Basescu államfő elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint befolyásolta volna a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ elnökségének megválasztását és Constantin Ticu Dumitrescu félreállítását. „Egy alaptalan, demagóg és felelőtlen kampány indult, amely szerint az államfő nem kívánja a Szekuritáté leleplezését” – jelentette ki Basescu. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő, PNL-elnök kijelentette, hozzáállás-változtatást vár a koalíciós partner PD-től a CNSAS ügyében. A Demokrata Párt nem volt hajlandó eleget tenni annak a felszólításnak, hogy vonja meg Corneliu Turianu CNSAS-elnöktől a politikai támogatást, és kérje fel a visszalépésre. A CNSAS-dolgozókkal a civil társadalom számos jelentős képviselője is szolidaritást vállalt. Az intézményhez jött többek között Ana Blandiana költő és Mircea Toma, az Academia Catavencu vezetője is. Az átvizsgáló testületből Csendes László, Mircea Dinescu, Constantin Ticu Dumitrescu és Octavian Secasiu beadványt juttatott el a parlament alsóházához. Ebben felhívják a figyelmet, hogy sérült a testület vezetőségének megválasztási procedúrája, mivel egy testületi tag – a demokraták által jelölt és a CNSAS alelnökévé választott Dan Lazea – nem szavazott szabadon. Az átvilágító testület több tagja szerint Dan Lazea-ra a szavazás napján valakik akkora nyomást gyakoroltak, hogy a fiatal politikus, miután vélhetően Ticu Dumitrescu helyett Corneliu Turianura szavazott, azonnal beadta lemondását, és azóta senki nem tud róla semmit. /Gujdár Gabriella: Koalíciós kenyértörés következik? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Traian Basescu államfő elutasította Victor Dobre kinevezését a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszteri tisztségbe, mivel Calin Popescu Tariceanu kormányfő nem konzultált vele előzőleg. /Basescu elutasította Dobre kinevezését. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Március 31-én beszédet mondott Basescu elnök az Európai Néppárt római kongresszusán, a Demokrata Pártot képviselve. Az elnök arról biztosította a néppárt politikusait, hogy Románia 2007-es csatlakozása nem okoz majd gondot az Európai Uniónak. Felháborodásának adott hangot a Szociáldemokrata Párt elnöke, Mircea Geoana amiatt, hogy az államfő elutazott Rómába az EPP kongresszusára. Az alkotmány szerint az ország elnökének tartózkodnia kell a politikai tevékenységtől. /Basescu DP logóval lobbizott a demokratáknak az EPP-kongresszuson. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Constantin Ticu Dumitrescu mindaddig nem mond le az átvilágító bizottságban betöltött tagságáról, amíg nem találkozik személyesen is Traian Basescu államfővel. A bizottság alkalmazottai, forradalmárok, egyetemisták március 31-én újból az tüntettek, kifejezve támogatásukat Constantin Ticu Dumitrescu iránt. Dumitrescu szerint Basescut a Román Hírszerző Szolgálat félrevezette a bizottságnak átadott dossziékkal kapcsolatosan. Mint mondta, az a több mint egymillió háromszázezer iratcsomó nem más, mint improvizáció, hiányos és kusza válogatás. Germina Nagat, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ egyik igazgatója az Evenimentul Zilei című bukaresti napilapnak adott nyilatkozatában közölte: előkészítették azokat a dossziékat, amelyek a politikai és gazdasági élet főbb szereplői és az igazságszolgáltatásban kulcspozíciót betöltő személyek szekus múltját bizonyítják. /Ticu Dumitrescu nem lép ki az átvilágító bizottságból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága április 1-jén Sepsiszentgyörgyön ülésezett. Az ülés után Csapó József, az SZNT elnöke elmondta, hogy június elején egy újabb székely sereglést szerveznek, de most a helyszín Gyergyóditró lesz. „Június elejére terveztük a Székely Nagygyűlést, az országjelentés elfogadását követően, így ez az összesereglés már a jelentés tudatában fog megtörténni” – mondta Csapó, aki hozzátette, az SZNT több ízben figyelmeztette az Európai Bizottságot, az ENSZ-t arra, hogy ne vigyék be a feszültségeket az EU-ba, tehát Románia EU- csatlakozása előtt legyen megoldva a székelyföldi területi autonómia kérdése. „Érdekünk, hogy Románia minél hamarabb belépjen az EU-ba, de az nem érdekünk, hogy erre azelőtt kerüljön sor, mielőtt Románia törvény által garantálná a székelység autonómiáját” – mondta Csapó. Csapó József közölte, hogy a székelyudvarhelyi nagygyűlésen közfelkiáltással elfogadott kiáltványt elküldték az Európai Parlament elnökének, alelnökeinek, frakcióvezetőknek, kérve újbóli támogatásukat a székelyföldi autonómia-törekvésekben. Csapó József megerősítette a sajtóban megjelent információkat, miszerint Traian Basescu államelnök azért nem vett részt a március 15-i udvarhelyi Székely Nagygyűlésen, mert az SZNT vezetősége nem mondott le a kiáltványról. Csapó emlékeztetett, Szász Jenő meghívta az államelnököt a Székely Nagygyűlésre. „Ezen találkozó után elhangzott, hogy ennek érdekében egy bizonyos együttműködésre van szükség…Azonban a kiáltvány szövegének módosításába nem egyeztem bele” – vallja Csapó. Az is elhangzott, hogy Basescu csak akkor utazik el március 15-én Székelyudvarhelyre, ha nem olvassák fel a kiáltványt. Az SZNT elnöke szerint még március 14-én este is heves vita alakult ki erről a kérdésről, de Csapó József határozottan elutasította, hogy a kiáltványt visszavonják, mivel, mint fogalmazott, „a kiáltvány alku tárgyát nem képezi”. /Az SZNT egy újabb Nagygyűlést tervez. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./ Határozatképtelenné tették távozásukkal a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bürójának ülését Szász Jenő, Farkas Csaba és Dancs Lajos, akik nem voltak hajlandók megszavazni a találkozó egyik napirendi pontját Sepsiszentgyörgyön. Mindhármukat érintette a napirendi pont, mert az ÁB többsége elvi összeférhetetlenség okán kérte a politikai pártokban (Magyar Polgári Szövetség) és civil szervezetekben (SZNT) egyaránt tisztséget betöltő személyek státuszának rendezését. A távozó Szász elnöke az MPSZ-nek és alelnöke az SZNT-nek, Farkas a székelyudvarhelyi MPSZ vezetője, szintén SZNT-alelnök, s még az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban is ÁB-tag, Dancs pedig vezető tisztséget tölt be az udvarhelyi MPSZ-ben és jegyzője az SZNT-nek. Csapó József, az SZNT elnöke elmondta, hogy eddig kétszer is kérte az összeférhetetlenség napirendi tárgyalását, de csak az utóbbi időben támogatták ezt a széki szervezetek képviselői. /Domokos Péter: Összeférhetetlenségi vita az SZNT-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Néppárti csúcs Rómában: RMDSZ, Parasztpárt és a nevető harmadik PD Románia elnökeként vettem részt a néppárti kongresszuson – jelentette ki Rómából hazatérve Traian Basescu. Az államfő ezzel cáfolta, hogy egykori alakulata, a Demokrata Párt néppárti tagságáért lobbizott az Európai Néppárt (EPP) összejövetelén. A meghívást Románia államfőjeként kapta, nyilatkozta az elnök. Traian Basescu tagadta, hogy neki vagy a Demokrata Pártnak köze lett volna ahhoz, hogy beszéde közben a háttérben Románia zászlaja, illetve a PD jelvénye volt látható. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint szerencsétlen balesetről van szó, amelyért azonban azok tehetők felelőssé, akik „túlfeszítették a húrt és kierőszakolták a logó jelenlétét”. Markó szerint „meglehetősen furcsa” az államfő Traian Basescu jelenléte egy pártszövetség kongresszusán, viszont hasznos is, mert így tolmácsolhatta a csatlakozással kapcsolatos üzenetét. Az Európai Néppárt elvárja a PD-től, hogy elítélje a kommunizmust – nyilatkozta az RMDSZ elnöke. Markó Béla szerint az EPP nem kényszeríti rá akaratát egyetlen pártra sem, de az átvilágító bizottsággal kapcsolatos álláspontja biztosan nem válik javukra a demokratáknak. Előzőleg az államfő közölte, csak azt követően hajlandó elítélni a kommunizmust, hogy a bukott rendszerről alapos, történelmi tanulmány készül. /(Szőcs Levente): Néppárti csúcs Rómában. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Állóháború dúl a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt között. A demokraták Emil Boc pártelnök révén leszögezték: nem hajlandóak elfogadni, hogy módosuljon a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság vezetősége. Boc cáfolta, hogy a DP kivonulni készülne a kormányból. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy véli, koalíciós kollégáinak magatartása arra enged következtetni, hogy nem tudják betölteni mandátumukat 2008-ig. Markó hozzátette: „a szövetség kész támogatni az előrehozott választásokat”. Traian Basescu államelnök a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 2005-ös évi tevékenységének kiértékelésén kijelentette, ha folytatódnak a politikai harcok, megtörténhet, hogy a kormánytól egy sürgősségi rendelet kibocsátását kéri, amely lehetővé teszi a média hozzáférését a volt Szekuritáté irattárához. /Tovább távolodik egymástól a liberális és a demokrata párt. Az RMDSZ kész támogatni az előrehozott választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Átláthatóbbá kell tenni a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét, hogy az emberek ne az ellenséget lássák ebben az intézményben – jelentette ki Traian Basescu államfő a SRI tavalyi tevékenységének értékelésén. A legtöbb információt (62%) tavaly a végrehajtó hatalom igényelte a SRI-től. A minisztériumok az esetek több mint 45 százalékában fordultak a szolgálathoz, a miniszterelnöki hivatal 15 százalékban, az elnöki hivatal szintén 15 százalékban, 20 százalékát pedig a helyhatóságok – derül ki Radu Timofte SRI-igazgató beszámolójából. A beszámolón részt vett Vasile Blaga belügyminiszter, Ilie Botos, Románia főügyésze és Radu Stroe, a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke is. Basescu tagadta, hogy palota harcban állna a hírszerző szolgálatok vezetéséért. „Ez a szolgálat ma már nem egy politikai csoport vagy elnök alárendeltje. Ez a szolgálat ma valóban az állampolgárok érdekeit védi” – szögezte le az államfő, aki teljes bizalmáról biztosította a SRI-vezetőket. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő nem vett részt a SRI 2005. évi tevékenységének bemutatásán. „Miniszterelnökként úgy gondolom, hogy a kormányprogram alkalmazására elsősorban a minisztériumokkal, a kormány hatáskörébe tartozó hatóságokkal és ügynökségekkel kell dolgoznom” – indokolta távolmaradását a kormányfő, aki úgy vélte, hogy a SRI-nek másképp kellene folytatnia „rendkívül hasznos” tevékenységét. A PNL továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az átvilágító testület éléről le kell mondania Corneliu Turianunak, akinek helyét Ticu Dumitrescunak kell átvennie. /G. G.: Basescu a sajtó elé vinné a szekusdossziékat. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ /  A Román Hírszerző Szolgálat tavaly 2373 személy telefonbeszélgetéseit hallgatta le – jelentette Radu Timofte igazgató. A titkosszolgálat a lehallgatások csaknem 27 százalékát kezdeményezte, 33 százalékot a Belügyminisztérium, 38 százalékot pedig az ügyészség kért. /Beszámolt az RHSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

Claudiu Secasiut választották meg április 4-én a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ élére azt követően, hogy Corneliu Turianu benyújtotta lemondását az elnöki tisztségből. Úgy döntöttek: a továbbiakban az elnöki tisztséget, felváltva hat hónaponként fogják betölteni a testület tagjai. Az ülésén részt vett Traian Basescu államfő is. Claudiu Secasiu kijelentette: Traian Basescu államfő megígérte, javasolni fogja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak, hogy a titkosszolgálatok vezetői találkozzanak a testület tagjaival, és egyeztessenek a birtokukban lévő összes iratcsomó átadásáról. – A válságot én oldottam meg – nyilatkozta Constantin Ticu Dumitrescu. Az ülésen javasolta Turianu lemondását az intézmény éléről, cserébe pedig megígérte, hogy nem pályázik az elnöki mandátumra. A bizottság RMDSZ-es tagja, Csendes László pozitívan értékelte a történteket. Cornel Turianu, a bizottság egy hétig megválasztott elnöke támadást intézett a kormányfő ellen: kijelentette, a rendelkezésére álló dossziékban olyan nyilatkozatok találhatók, amelyek szerint Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a Szekuritáte besúgója volt. A kormányfő határozottan cáfolta az őt ért vádakat. Claudiu Secasiu 1991-ben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) jelöltjeként lett az átvilágító bizottság tagja, majd 2000 márciusától a titkári tisztséget töltötte be. Egy évvel később azonban személyes okokra hivatkozva lemondott tisztségéről, de továbbra is a testület tagja maradt. /P. A. M.: Kompromisszum az átvilágító bizottságban. Besúgással vádolja az elnökségről leköszönő Turianu a kormányfőt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Románia Csillaga Tiszti Fokozatával tüntette ki április 4-én Traian Basescu államelnök Vizi E. Szilvesztert, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét. A rangos kitüntetést a Román Tudományos Akadémia megalapításának 140. évfordulója alkalmából adományozta az államfő az intézmény bukaresti épületében tartott ünnepségen. Az MTA elnöke köszönő beszédében a határon túli magyar kisebbség helyzetét is érintette. A Magyar Tudományos Akadémia 1990 óta a világon élő valamennyi magyar tudósnak az akadémiája – szögezte le Vizi E. Szilveszter. A tudós szerint a két ország közötti kapcsolatok javulása szempontjából alapvetően fontos, hogy a székelység területi autonómiát, önkormányzatiságot kapjon. Emlékeztetett arra, hogy 2004 szeptemberében ugyanezen a helyen szintén állást foglalt emellett, a Román Tudományos Akadémia partner volt e témában, hiszen az idén meg is jelentette erről szóló előadását egy könyvben. /Basescu kitüntette Vizi E. Szilvesztert. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Felmondott állásából a tavaly Irakban elrabolt Ovidiu Ohanesian, a Romania Libera című napilap immár volt munkatársa. Az újságíró azzal indokolta döntését: a lap vezetősége sorozatosan megakadályozta, hogy a jelenlegi hatalmat bíráló cikkeket közöljön. A vitatott cikk szerint a három frissen kiszabadított újságíró a titkosszolgálatok felügyelete alá került, és luxusfoglyokká váltak néhány napig. Gyakori látogatójuk volt Traian Basescu államfő és vele Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) vezetője is. Catalin Harnagea, a Külügyi Hírszerző Szolgálat egykori elnöke megerősítette, hogy jelenleg az RHSZ kötelékében 12 ezer személy dolgozik. Ion Mihai Pacepa, az egykori Szekuritáté vezetője szerint ez kétszer több, mint ahány alkalmazottja van a francia titkosszolgálatnak, miközben Romániában csak 21 millió, Franciaországban pedig 61 millió ember él. /Felmondott állásából az Irakban tavaly elrabolt Ovidiu Ohanesian. A román sajtó Basescu és a titkosszolgálatok érdekszövetségéről cikkezett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Bukarestbe látogatott április 5-én Charles Clarke brit belügyminiszter, megbeszélést folytatott Traian Basescu államfővel. Charles Clarke elmondta, Anglia továbbra is támogatja Romániát kitűzött céljainak elérésében. /Bukarestbe látogatott tegnap Charles Clarke brit belügyminiszter. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Calin Popescu-Tariceanu meglepőnek nevezte Traian Basescu elnök nyilatkozatát, miszerint megbánta, hogy őt nevezte ki miniszterelnöknek. Basescu a tévében kijelentette: „őszintén megbántam a kinevezését.” Az államelnöknek a miniszterelnök és kormány tevékenységére vonatkozó nyilatkozatai „megszokottá váltak”, de most, mikor Románia az Európai Bizottság elismerésének örvend, meglepően hangzanak – nyilatkozta Calin Popescu-Tariceanu. Liberális oldalon az elnök kijelentései felháborodást váltottak ki. /Isán István Csongor: Basescu megbánta, Tariceanu meglepődött. Az államfő szerint a liberális miniszterelnök nem vált partnerévé. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) titkára, Constantin Buchet közölte: a bizottság megkapta Mugur Ciuvicatól Traian Basescu államfő esetleges Szekuritátéval való együttműködésére vonatkozó dokumentumokat. A testület tagjai úgy döntöttek: sürgősségi eljárással kérik a Védelmi Minisztérium archívumában lévő szekusdossziék átadását az átvilágító bizottságnak. Traian Basescu elnök tagadta, hogy kapcsolatot tartott volna fenn a Szekuritátéval, mint politikai rendőrséggel. Cecilia Morariu bíró, a Legfelső Bírói Tanács szóvivője bejelentette: az intézmény két tagja 1990 előtt együttműködött a Szekuritátéval. Erre azt követően derült fény, hogy a tanács kérte képviselőinek átvilágítását. /Ciuvica átadta a Basescura vonatkozó dokumentumokat. A szekusdossziék átadását sürgetik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Nem hiszem, hogy Traian Basescu államfőnek úgy kellene elintéznie bármilyen kérdést, mintha az európai parlamenti megfigyelők az alárendeltjei lennének – nyilatkozta Kelemen Attila EP-megfigyelő annak kapcsán, hogy az Európai Néppárt (EPP) sorait gyarapító három RMDSZ-es EP-megfigyelő, liberális kollégáihoz hasonlóan, április 11-én nem ment el az államelnök által összehívott a találkozóra. A találkozó azt célozta, hogy Basescu – Antonio Lopez-Isturiz EPP-főtitkár állítólagos Rómában tett kijelentései alapján, amely szerint a hazai megfigyelők nem teszik megfelelően a dolgukat – felelősségre vonja a romániai EP-megfigyelőket. /Gujdár Gabriella: Nem tűrik az államelnöki regulázást. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

Traian Basescu államelnök nyilvános felszólítást intézett a volt Szekuritáté iratait kezelő valamennyi állami hatósághoz, hogy hozzák nyilvánosságra a személyét érintő összes információt. /S. J.: Basescu ismét a CNSAS-nál. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, Radu Timofte a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: Traian Basescu elnök majdnem minden nap telefonon érdeklődik a Szekuritáté dossziék átadásáról a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS). Timofte elmondta: a Legfelsőbb Védelmi Tanács 1999-től nem bocsátott ki semmiféle határozatot bizonyos szekusdosziék titkosításával kapcsolatban. Előzőleg az SRI titkára, Ion Stan SZDP-s képviselő azt kérte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács tegye nyilvánossá az 1999 decemberében titkosított, magas rangú állami tisztséget betöltő személyekre és politikusokra vonatkozó dossziékat. Elmondta azt is, hogy 15 percen belül megtalálható bármilyen dosszié az archívumban a digitális keresőrendszernek köszönhetően, amelyet az RHSZ adott át az átvilágító bizottságnak. Kijelentette: a titkosszolgálat csakis a külföldi gazdasági cégek tevékenységéről, a terrorizmussal gyanúsított személyekről, és kémelhárítással kapcsolatos ügyekről tárol iratokat, nem pedig romániai politikusokról. Emil Constantinescu volt államfő közleményében hevesen tiltakozott Stan vádjai ellen, miszerint a konvenciós kormány idején is titkosítottak volna egyes dokumentumokat. /Timofte cáfol: semmilyen szenzációs titkoknak nincsenek birtokában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Az államfő ismét megbánta, hogy Calin Popescu-Tariceanut, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét nevezte ki miniszterelnöknek. Traian Basescu elnök szerint az elhidegülés oka a közös célkitűzések hiányában keresendő. „Számomra nem kielégítő cél az európai integráció” – mondta Traian Basescu. Az elnök egyúttal megdicsérte a Tariceanu-kormány két miniszterét: Vasile Blaga belügyi tárcavezető mellett Gheorghe Flutur mezőgazdasági minisztert, akit korábban mélységesen elmarasztalt. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök reagált erre: sajnálja, hogy nem tud felemelkedni az államfő „ivócimboráinak” szintjére. A miniszterelnök ezzel utalt arra, hogy másfél hete Traian Basescu hajnalba nyúló italozással ünnepelte a Steaua bejutását az UEFA-kupa elődöntőjébe, Gigi Becali, a labdarúgóklub elnöke társaságában. /Szőcs Levente: Basescu második „bánata”. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

A titkosszolgálatok messze nem játszottak akkora szerepet a tavalyi túszdrámában, ahogyan azt az államfő beállította, állította egy volt hírszerző tiszt, Ionel Dragomir, aki a túszdráma idején ezredesként szolgált a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) kötelékében. Az Irakban elrabolt három román újságíró kiszabadításában és hazahozatalában a főszerepet egy arab üzletember, Raad Halool játszotta – állította Dragomir. A SIE-s tisztet akkor tartalékállományba helyezték azzal a váddal, hogy ténykedése révén veszélyeztette a túszok kiszabadítása érdekében tett titkosszolgálati erőfeszítéseket. A hét végén egy magántelevízióban megszólalt Raad Halool arab üzletember, aki megerősítette, hogy a túszdráma lezárulása után köszönőlevelet kapott a román államfőtől. Az arab üzletember saját zsebéből fizette az iraki rendőrség informátorait, és rendkívül értékes információkat „szállított” a válságstábnak – állította Ionel Dragomir. Traian Basescu szerint a túszok kiszabadítása és hazatérése 99 százalékban a román titkosszolgálatok érdeme. /Vádol a kirúgott titkosszolgálati ezredes. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

Ott, ahol a szélsőséges nacionalizmus konfliktusokat szít, nincs helye az európai megoldásoknak – jelentette ki április 18-án Szerbia-Montenegróban folytatott látogatása során Traian Basescu államfő. A román államfő találkozott szerb-montenegrói kollégájával, Szvetozár Maroviccsal is. Megbeszéléseik egyik központi témája a koszovói helyzet volt, de szót ejtettek a szerbiai román ortodox egyház legalizálásának lehetőségéről és a két ország viszonyában bevezetendő ingyenes vízumok kérdéséről is. Szerbia-Montenegró elnöke megköszönte Traian Basescunak a Koszovó jövőjével kapcsolatos állásfoglalását. Marovics megígérte, hogy a készülő kultusztörvényben megpróbálják törvényesíteni a szerbiai román ortodox egyház létét, de hozzátette, hogy ez csak „impulzus lesz”, a többi pedig „a román és szerb ortodox egyházak dolga”. A román elnök ezúttal gondosan elkerülte azt, hogy Koszovó számára szó szerint „széles autonómiát” sürgessen. Ami – tekintettel arra, hogy legutóbbi ilyen kijelentését Székelyföldön ráolvasták – teljes mértékben „érthető”. Azt azonban elmondta, hogy „Koszovó esetében Románia kompromisszumos megoldást tartana helyesnek, a külpolitikai alapelvek sérülése nélkül”. Ami magyarra fordítva azt jelenti, hogy Bukarest nem támogatja Koszovó önállósodását. Basescu Belgrádban kifejtette, hogy a két szerbiai oláh-román szervezetet a bukaresti vezetés továbbra is támogatja. – Próbáljuk rávenni őket arra, hogy egy szólamon beszéljenek, de továbbra is mindkettőt támogatni fogjuk – mondta. /Basescu Belgrádban elkerülte az autonómia szót. Bukarest nem támogatja Koszovó önállósodását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Nyilvánosságra hozták és egy hónapig közvitára bocsátották az elnöki hivatal honlapján azt a négy, Románia nemzetbiztonságával kapcsolatos törvénytervezetet, amelyet korábban a Legfelső Védelmi Tanács titkosított. Ezek a Román Hírszerző Szolgálat és a Külügyi Hírszerző Szolgálat működését szabályozzák, valamint meghatározzák a titkosszolgálati tisztek státusát. Az egyik legvitatottabb passzus szerint a bűnvádi eljárást megelőző nyomozásban részt vehetnek az erre a célra kijelölt titkosszolgálati tisztek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hírszerzők által szolgáltatott információk ezentúl bizonyítéknak tekinthetők az ügyészi vádanyagban. Traian Basescu elmondta: felelősséget vállal a négy törvénytervezetért. Az LVT április 17-i ülésén elfogadta a nemzetbiztonsági stratégiát. Szakértők szerint a testület ezzel a rendszerváltás óta példátlan alkotmánysértést követett el, mivel nem tartozik az LVT hatáskörébe a jogszabályerejű dokumentumok elfogadása. /Nyilvánosságra hozott titkosított törvények. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Traian Basescu államelnök nem tartotta be arra vonatkozó ígéretét, hogy a szekusdossziékat vizsgáló bizottságnak átadják a kartotékokat is. Ehelyett azokat a mágneses lemezeket kapták meg, melyek az iratok számítógépes nyilvántartását tartalmazzák. A kartotékok nélkül az irattárak tanulmányozása csaknem lehetetlen, írta a Cotidianul című bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./