Kétkamarás parlamentet, egyénre szóló szavazást kíván a jövőben a Nemzeti Liberális Párt, ugyanakkor elhalasztaná az alkotmánymódosítást a csatlakozás utáni időszakra. A párt elöljárói Calin Popescu Tariceanu kormányfő vezetésével tartott tanácskozáson ismertették álláspontjukat. Basescu elnök kritikusan fogadta választási szövetségeseit, többek között erélytelenségüket rótta fel. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

Politikai nyitás történt Moldva és Románia között Traian Basescu megválasztása után – jelentette ki Vlagyimir Voronyin, Moldva Köztársaság elnöke szeptember 25-én, miután találkozott a román államfővel. A két ország kétoldalú kereskedelmi kapcsolatainak ösztönzése érdekében gazdasági fórumot rendeznek októberben Bukarestben, ugyanakkor létrejön egy moldáv–román tárcaközi vegyes bizottság, amely a két ország gazdasági kérdéseivel foglalkozik majd. Basescu elnök elmondta: Románia külpolitikájának egyik prioritása az alapszerződés aláírása Moldva Köztársasággal. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./

Az előrehozott választások kérdését a jelenlegi hatalom már nem hozhatja szóba 2007 előtt – jelentette ki Traian Basescu államfő szeptember 26-án egy gazdasági értekezleten hazai és külföldi befektetők előtt. Traian Basescu volt az, aki év elejétől többször is megpróbálta kiprovokálni nyilatkozataival az idő előtti választásokat. /Lemondott Basescu az előrehozott választásokról? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

Az Európai Szocialista Párt (ESZP) elnöksége nyilatkozatban adott hangot aggodalmának a romániai politikai helyzet miatt. Az elnökség felkérte Traian Basescu elnököt és Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, hogy mindenekelőtt az ország reális gondjaira figyeljenek és biztosítsák az európai uniós feltételek betartását. A közlemény szerint a nehéz gazdasági, politikai, szociális helyzet ellenére a román hatalom értelmetlen harcot folytat az alkotmánybírósággal és az ellenzékkel. A parlament két házának elnökét akarják leváltani és módosítani akarják a helyi közigazgatási törvényt is, hogy leválthassák a megyei tanácsok elnökeit. Az ESZP elítéli a kormánypártokat, a Nemzeti Liberális Pártot és a Demokrata Pártot, mivel a folyamatos politikai bizonytalanság fenntartásával veszélyeztetik Románia EU-csatlakozását. /(mózes): Az ESZP elítéli a DA Szövetséget. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SZDP) nem fogadja el Traian Basescu elnök a meghívását a parlamenti pártokkal való a konzultációra, közölte Mircea Geoana, az SZDP elnöke. Kifejtette: „A nagyobbik ellenzéki párt hitelének rontására tett kísérletével Traian Basescu túllépte hatáskörét, és bebizonyította, hogy nem minden állampolgár elnöke, hanem legjobb esetben a Demokrata Párté vagy a D.A. Szövetségé.” Traian Basescu államfő ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a Szociáldemokrata Párt közbenjárásokkal és levelekkel próbálja Brüsszelben megakadályozni Románia kitűzött időpontban történő uniós csatlakozását. Az államfő meghívását a Nagy-Románia Párt is visszautasította. /Visszautasította Basescu meghívását az SZDP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Kié lesz az egyesített titkosszolgálat felügyelete? Traian Basescu elnök folytatja azokat az akciókat, melyek révén az elnöki hivatalnak alárendelt szuper-titkosszolgálatot hoznának létre. A miniszterelnök szintén igényt tart e testület ellenőrzésére, írta Ziua. / Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 5./

A magyar állampolgárságnak a határon túli magyarokra való kiterjesztése tárgyában intéztek levelet Sólyom László köztársasági elnökhöz a romániai magyar történelmi egyházak vezetői, akik külön-külön levélben keresték meg egyházaik gondjaival Traian Basescu elnököt és Markó Béla RMDSZ-elnököt is. A Sólyom Lászlóhoz intézett levelet kilenc erdélyi főpap – a római katolikus egyház részéről Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi, Schönberger Jenő szatmárnémeti és Roos Márton temesvári püspök, illetőleg Tamás József gyulafehérvári segédpüspök, a református egyházak nevében Pap Géza kolozsvári és Tőkés László nagyváradi püspök, továbbá Szabó Árpád unitárius és Adorjáni Dezső evangélikus püspök látta el kézjegyével. Levelükben az erdélyi magyar főpapok bizakodással méltatták Sólyom Lászlónak azt a kijelentését, miszerint az Európai Unióban nincs akadálya a kettős állampolgárságnak, hiszen az unióban „ismert és alkalmazott a kettős állampolgárság intézménye”. A Traian Basescu államfőnek és Markó Béla RMDSZ elnöknek írt leveleikben a romániai magyar történelmi egyházak vezetői egyházaik közös gondjairól (az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, a romániai vallásügyi törvényről, a tanügyi törvény egyházakat érintő módosításáról, az egyházak finanszírozásáról, valamint az erdélyi magyar politikai, egyházi és civil szféra együttműködéséről) fejtették ki álláspontjukat és kérésüket. Ezeket a kérdéseket a romániai magyar történelmi egyházak elöljárói állandó értekezletének szeptember végi tanácskozásán beszélték meg az erdélyi magyar főpapok. /Erdélyi magyar egyházfők levelei Sólyom Lászlóhoz és Traian Basescuhoz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Elutasították az egyesített hírszerző hatóságot. A parlament plenáris ülésén elvetették azt a törvénytervezetet, amely Basescu elnök javaslata alapján amerikai mintára egyesített hírszerző hatóságot hozott volna létre. A védelmi bizottság már korábban elutasította a javaslatot. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./

„Nem mond le Kötő József oktatásügyi államtitkár” – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ elnök. Parlamenti források szerint Mircea Miclea oktatási miniszter is meggondolhatja magát a lemondását illetően. Október 12-én országszerte tüntettek a tanárok, követelve, hogy növeljék a költségvetésre szánt pénzeket. A válságba Traian Basescu elnök is beleszólt. Szerinte elfogadhatatlan egy olyan költségvetés, amely nem tartja be a választási ígéreteket. Kijelentette, nem fog aláírni olyan költségvetést, amely a tanügyet nem kezeli kiemelt célként. A miniszterelnök ezzel szemben arról beszélt, hogy a költségvetésbeli részesedéseket csak újabb adók kivetésével lehet kompenzálni. /Isán István Csongor: Visszavonhatja lemondását Miclea. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ „A nemzeti össztermék hat százalékát fordítsák a tanügyre” – ezt követelték többek között az oktatásban dolgozók október 12-én Kolozsváron, a prefektúra épülete előtt tartott tüntetésükön. Kifejezték Mircea Miclea oktatásügyi miniszterrel szembeni szolidaritásukat, akit visszavárnak a szaktárca élére. A tanügy decentralizációját, valamint olyan fizetési törvény kidolgozását kérik, amely lehetővé tenné, hogy 2006-ban a fizetések száz százalékosan növekedjenek. Emellett követelik, hogy ismét részesülhessenek a negyedévenkénti két százalékos prémiumban, amelyet a júliusban kibocsátott kormányrendelet szüntetett meg. A pedagógusok ebédjegyet, könyvvásárlási pótlékot, valamint a végleges kinevezéses tanári állások megtartását is kérték. /Nagy-Hintós Diana: Fegyelmezetten tüntettek a tanárok. Visszavárják Mircea Miclea oktatásügyi minisztert. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Október 12-én Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Arról tájékoztatott, hogy a romániai magyar történelmi egyházak vezetői levelet fogalmaztak meg Traian Basescu román, Sólyom Lászlóhoz magyar elnökhöz és Markó Bélához, amelyben párbeszédet szorgalmaznak a kisebbségi törvénytervezetről. Elmondta, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak delegációja Brüsszelbe utazik, ahol elsősorban egyházi kérdésekről fognak tárgyalni, különös tekintettel az ingatlanügyre, a felekezeti oktatásra, az egyháztörvényre, illetve az egyházak finanszírozására. Ezek után tért rá a kémbotrányra, erről közleményt adtak ki, vaskos dokumentumcsomag kíséretében. Ezek egy nagy értékű ingatlanról szólnak, amelyet 2001-ben az Orbán-kormány határozatban rendelt az erdélyi magyar történelmi egyházak használatára. Az egyházak sürgették a Svábhegyen levő, 450 millió forintért vásárolt ingatlan átadását, azután megtudták, hogy az épületet Szatmári Tibor és felesége használták és mint Tőkés mondta, itt kerül kapcsolatba a kémüggyel. Kérdés, Szatmári Tinor, Markó Béla bizalmasa mivel érdemelte ki ezt a kiváltságot, hiszen az épületnek csupán az őrző-védő szolgálata 10 millió forintba került két év alatt. „Mélyen sérti az egyházakat, hogy az RMDSZ vezető funkcionáriusa ahelyett, hogy a történelmi egyházak jogait védené, részt vesz az épület eltérítésében, holott deklarált módon az egyházak támogatóinak állítja be magát”. További fejleménynek nevezte, hogy 2004 nyarán egy újabb kormányhatározattal hatálytalanították a 2001-es határozatot. Az EMNT elnöke szerint változatlanul fennáll a kérdés, mire szánják, kik használják az épületet, holott Szatmáriék már nem laknak benne. Tőkés furcsállotta, hogy mindez megtörténhetett, Kis Elemér, Kiss Péter, Szabó Vilmos, Bálint-Pataki József és mások közreműködésével. Komoly kérdéseket vet fel, hogy mivel érdemelte ki Szatmári ezt a privilegizált helyzetet a magyar kormány részéről. Hozzátette: őt nem a magyar állambiztonság, inkább „az erdélyi magyarság nemzetbiztonsága érdekli”, és ez az eset „bizonyítja, hogy egyes RMDSZ-vezetők veszélyesek a romániai magyar közösség biztonságára”, és az a kérdés, hogy Szatmári „Markó Béla tudtával végezte-e azt a tevékenységet, amit feltételeznek róla, vagy Markó tudtán kívül”. Tőkés kijelentette: élesen felvetődik az RMDSZ- elnök felelőssége ebben az ügyben, mert Szatmári Tibor amikor 2000-ben lemondott a személyi tanácsadói tisztségéről, nemcsak Tőkés Lászlót, az RMDSZ akkori tiszteletbeli elnökét „nem tolerálta”, de Markó Bélával szemben is kritikákat fogalmazott meg. Ennek ellenére, Markó bizalmi állásba helyezte Szatmárit. /Mózes Edith: Egyházi küldöttség készül Brüsszelbe. Tőkés László: Markó Béla felelős a kémügyért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

Tavaly októberben Bukarestben átadták Ion Iliescu államfőnek az ún. Wiesel-jelentést. A holokausztot félig-meddig letagadó államelnöki kijelentések és a kormány felemás nyilatkozata (hogy ti. Románia területén nem történt holokauszt) nyomán 2002 nyarán Izrael vezetői erélyesen tiltakoztak. Iliescu elnöknek nem volt mit tennie, felkért egy nemzetközi szaktekintélyekből álló és a Nobel-díjas Elie Wiesel által vezetett történész-bizottságot, hogy készítsen jelentést a romániai holokausztról. Az elkészített dokumentumban a bizottság tagjai több ajánlást is megfogalmaztak Romániának. Egyebek mellett azt, hogy október 9-ét (1941-ben ezen a napon kezdődött a romániai zsidók deportálása Besszarábia és Transznisztria haláltáboraiba) jelöljék ki Románia Holokauszt Emléknapjává, a vészkorszak történéseit oktassák az iskolákban és az egyetemeken, hozzanak létre Bukarestben a holokauszt kutatásával és dokumentumainak összegyűjtésével foglalkozó intézetet, nyissanak holokauszt múzeumot, és emeljenek emlékművet az áldozatok tiszteletére. Idén első alkalommal rendeztek a Holokauszt Emléknapot. Bukarestben Ion Iliescu és Emil Constantinescu volt államelnökök jelenlétében felavatták az „Elie Wiesel” Romániai Holokausztkutató Országos Intézetet, amelynek irányítását a Wiesel-jelentés elkészítésében jelentős szerepet játszó Mihail E. Ionescu vezérigazgatóra bízták, a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Tudományegyetemen Razvan Mihail Ungureanu külügyminiszter megnyitotta a Zsidó Történelmi és Judaisztikai Központot. Bukarestben bemutatták az első középiskolásoknak szánt holokauszt tankönyvet, a művelődési tárca holokauszt emlékkiállítást és kerekasztal-megbeszélést rendezett. Traian Basescu államfő leszögezte: „Nem a román népet, hanem azt a román államot ítéljük el, amelyik Romániát a zsidókat üldöző országok sorába helyezte.” Hangsúlyozta: Románia már nem akarja elrejteni történelmét, ma nyíltan elismeri, hogy „1942. október 9-től kezdve, amikor a transznisztriai deportálások megkezdődtek, részt vállalt a zsidóüldözésben”. Ennek nyomán „zsidók százezreit fosztották meg a legelemibb jogaiktól, az emberi léthez való jogtól”. Hozzátette: „Kötelességünk visszaszerezni saját történelmünket, az államelnökként a románok történelmének visszaszerzését magamra vállalom.” Hiszen „a holokauszt Románia területén történt, s nem az a megoldás, hogy ezt a tényt elrejtsük, hanem az, hogy a romániai holokauszt valóságát elismerjük, s ezt a valóságot az új generációknak is megtanítsuk”. Azonban minderről a másnapi román sajtóban szinte semmit nem lehetett olvasni. Kivételt a Gandul című napilap képezte. A Gardianul csak a koszorúzásról adott hírt, a Ziua pedig a magyarok által észak-erdélyi zsidók tragédiáját ecsetelte, anélkül, hogy a romániai holokausztról szót ejtett volna. A többi napilap meg sem említette a történteket. Teljesen őszinte szó csak a Realitatea TV-ben hangzott el. /Tibori Szabó Zoltán: A nagy hallgatás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

,,Nincs más fegyverünk, csak a könyv és a gyertya – a tanulás és a béke szimbólumai. Ezekkel szeretnénk egy magyar ajkú, európai színvonalú oktatási rendszer kialakítását elérni” – hangzott el október 17-én Sepsiszentgyörgyön, a magyar diákok tiltakozó gyűlésén. Körülbelül háromszázan gyűltek össze a 48-as emlékműnél. A tömeg felvonult a majdani sepsiszentgyörgyi campus helyszínére. Michael Ebner dél-tiroli európai parlamenti képviselő, az autonómiaharc egyik jeles támogatója levélben küldte el üdvözletét a Bolyai Egyetem újraindításáért tüntetőkhöz. ,,Erdély Európa kicsiben, egység a sokféleségben, sikere és jövőt formáló képessége attól függ, tud-e békés és konstruktív együttlétet megteremteni” – idézték Ebner levelét. A szervező ifjúsági szervezetek nevében Demeter László vázolta az álmot, a magyar egyetem megvalósulását, amely ,,könnyen elképzelhető”, de távol áll a valóságtól. Zsigmond József a Kovász­na megyei középiskolások nevében szólt. Kiemelte a román nyelv oktatásának elavult rendszerét, hangsúlyozta, a magyar fiataloknak érezniük kellene, azért kell az állam nyelvét megtanulniuk, mert szükségük van rá, nem azért, mert kötelező. Gazda Zoltán a Magyar Polgári Szövetség támogató üzenetét tolmácsolta, majd a tüntetők a prefektúra elé vonultak, ahol átadták Markó Béla oktatásért felelős államminiszternek és Traian Basescu államelnöknek címzett levelüket. Markótól azt kérik: ,,vesse latba befolyását, hogy a hamarosan sorra kerülő román–magyar kormányülésen azonnali döntés szülessen a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar természettudományi, bölcsésztudományi, társadalom- és gazdaságtudományi karainak létrehozásáról”. /Farkas Réka: A magyar egyetemért tüntettek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

Az amerikai katonai támaszpontok romániai elhelyezéséről folytatott tárgyalások lezárultak, erről a következőkben megállapodást írnak alá a felek, közölte Traian Basescu államfő október 23-án, vasárnap, miután találkozott Stephen Hadley-vel, az Amerikai Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadójával. Az államelnök elmondta, az amerikai katonai támaszpontokat Babadag, Konstanca vagy Fetesti térségében helyezhetik el. /Amerikai katonai támaszpontok Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

Halad Bulgária és Románia felkészülése az Európai Unió teljes jogú tagságára, és feltehetően mindkét ország teljesíti a belépés feltételeit 2007. január 1-re, ha a hátralévő legszükségesebb intézkedéseket haladéktalanul megteszi – állapította meg az Európai Bizottság október 25-én Strasbourgban kiadott jelentésében. Bizonyos területeken azonnali intézkedésekre van szükség, hogy akár Bulgária, akár Románia határidőre teljesítse kötelezettségeit – áll a Brüsszelben is közzétett dokumentumban. A két országban folytatni kell a jogállam erősítését, főképp a korrupció elleni harcot, az igazságügyi rendszer hatékonyságának növelését. A Romániáról szóló jelentés megállapítja, hogy a magyar kisebbség helyzete tovább javult. A magyarok szempontjából Romániában elsősorban a rendőri eljárások és adminisztráció terén lát még előrelépnivalót a bizottság. A hozzászóló magyar képviselők közül Gál Kinga (Fidesz–MPSZ) megállapította, hogy a jelentés pozitívumként emlegeti a kisebbségi kérdést, a román szenátus mégis elutasította a kisebbségi törvényt. Dobolyi Alexandra (MSZP) a romániai magyarság egyetlen lehetőségének nevezte Románia uniós felvételét. Szent-Iványi István (SZDSZ) megállapította: különösen aggasztó a kisebbségi törvény elutasítása a szenátusban. A szlovákiai magyar Duka-Zólyomi Árpád a vitában azt mondta, a romániai kisebbségek helyzete sokat javult ugyan, de távol áll attól, hogy megfelelőnek nevezhessük. – Egyidejűleg igényes és tárgyszerű az Európai Bizottság Románia monitorizálásáról szóló jelentése, amely továbbra is érvényesnek tekinti Bukarest uniós csatlakozásának 2007. január elsejei időpontját – jelentette ki Traian Basescu államfő. Basescu „nulla toleranciát” hirdetett meg a korrupcióval szemben, s a jelenség elleni határozott fellépésre szólította fel az illetékes román bűnüldöző és igazságügyi intézményeket. Calin Popescu Tariceanu kormányfő kijelentette: a monitoring-jelentés egyértelműen mutatja, hogy Románia az utóbbi tíz hónap folyamán elegendő haladást ért el, a 2007. január elsejei csatlakozási határidő elérhető. Az országjelentés nem tér ki külön az egyházak, az egyházi ingatlanok helyzetére. Az ingatlan-visszaszolgáltatások ütemével kapcsolatosan az RMDSZ-nek vannak ugyan további elvárásai, de a folyamattal, alapjában véve elégedett. /Többnyire pozitív értékeléseket kapott Románia Strasbourgban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

Nagyot csalódhatott az, aki hitelt adott Traian Basescu elnöki kampányszlogenének, aki a korrupció felszámolása mellett kötelezte el magát. A patyolattisztaságnak még a látszatát sem sikerült fenntartania, olyan emberekkel vette körül magát. Elena Udrea exelnöki tanácsos ügye napokig a sajtó közkedvelt témája volt. Férjéről már korábban kiderült, nem idegen az SZDP-s üzleti köröktől. Basescu leszögezte, neki nem az a feladata, hogy a beosztottjai házastársaival foglalkozzon. Azonban a magát a korrupcióellenes harc bajnokaként feltüntető államelnöktől jogosan várja el a közvélemény, hogy környezetében a rá jellemző keménységgel lépjen fel, ha ilyen jellegű vádak nyernek bizonyosságot. A korrupcióellenes harc volt az országjelentés egyik sarkalatos kérdése is, hiszen Romániának és Bulgáriának egyaránt ezen a téren kell leginkább bizonyítania. /Borbély Tamás: A veres kakas meséje. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

Traian Basescu államfő visszaküldte a parlamentbe a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezetek és jelképek betiltásáról szóló 2002-es évi 31-es számú sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvényt. Az elnök azt javasolja, hogy a holokauszt meghatározásában az áldozatok között szerepeljen a roma kisebbség is. A javaslat alátámasztására több nemzetközi dokumentumra is hivatkozik, ilyen a 2003-ban alakult Nemzetközi Bizottság a Romániai Holokauszt Tanulmányozásáért jelentése, valamint az Amerikai Egyesült Államokbeli Holokauszt Emlékmúzeum okiratai. /A romák is a holokauszt áldozatai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

A Cotroceni- és Victoria-palota közti rivalizálás az Iliescu-Nastase „tandem” idejéből jól ismert, de a demokrata és liberális vezetőknek sikerült „tökélyre vinniük”. A Traian Basescu államelnök és Calin Popescu Tariceanu kormányfő nevével fémjelzett korszakot az utókor bizonyára olyanszerű elnevezésekkel jelöli majd meg, mint például a „paloták harca”. A háborúban a miniszterelnök, a Victoria-palota ura áll vesztésre. Ennek oka, hogy Basescu korán felismerte: a titkosszolgálatok ellenőrzése révén a maga javára fordíthatja a harcot. /Salamon Márton László: Paloták harca. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

A Magyar Polgári Szövetség székelyföldi helyi szervezetei Traian Basescu elnökhöz fordulnak és kérik a térségbeli privatizációk széleskörű ellenőrzését. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke elmondta, a szervezet javasolni fogja a székelyföldi helyi szervezeteknek, hogy közös levélben forduljanak az államfőhöz, kérjenek széles körű ellenőrzést a meghiúsult székelyföldi privatizációs esetek kapcsán, és kérjék továbbá a „politikai korrupció” megszüntetését. /Az MPSZ kérni fogja az államfőtől a székelyföldi privatizációk ellenőrzését. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

Traian Basescu államfő Szlovákiába látogatott. November 8-án Pozsonyban kijelentette, Románia nem kapott semmiféle felkérést az Amerikai Egyesült Államok részéről titkos CIA-börtönök létesítésére. Ivan Gasparovic szlovák elnök ugyanazon a sajtótájékoztatón elmondta, Szlovákia sem kapott hasonló felkérést. /Basescu Szlovákiában. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

A parlament előtt „gyónta meg” bűneit Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, akit azzal vádolnak: barátja, üzleti partnere, Dinu Patriciu Rompetrol-elnök ügyészségi kihallgatásának napján felhívta Ilie Botos főügyészt. A telefonálás puszta ténye nagy vihart kavart a médiában. A botrányt a leköszönő elnöki tanácsos, az exliberális Elena Udrea robbantotta ki. A miniszterelnök kérte, hogy a Különleges Távközlési Szolgálat /az egyik titkosszolgálat/ adja át a Legfelsőbb Honvédelmi Tanácsnak az Ilie Botos főügyésszel, valamint a Traian Basescu államfővel folytatott telefonbeszélgetések felvételét. Tariceanu elmondta, a főügyészt kormányfői minőségében hívta fel telefonon, hogy tájékozódjon, de nem állt szándékában befolyásolni a vizsgálatot. A Különleges Távközlési Szolgálat nem rendelkezik a kormányfő telefonbeszélgetéseinek felvételeivel – jelentette ki Tudor Tanase, az intézmény igazgatója. /”Meggyónta” bűneit Tariceanu. A beszélgetések nyilvánosságra hozatalát kérte. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Tokay Györgyöt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt képviselőjét nevezte november 11-én Románia (vilniusi székhelyű) lettországi nagykövetévé Traian Basescu államelnök. Az államfő november 7-én kinevezte őt Románia litvániai nagykövetévé, most pedig a lettországi nagyköveti tisztséget is hivatalosan Tokayra ruházta. Tokay György elmondta: állomáshelye Vilniusban lesz, ingázni fog Vilnius és Riga között. „Az is a feladatom, hogy igazoljam: egy magyar jól láthatja el ezt a feladatot.” – jelentette ki. /Tokay György litvániai és lettországi nagykövet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

A kisebbségi törvénytervezet esetében a hangoskodók hatására a koalíciós partnerek visszakozni látszanak, Traian Basescu államelnök pedig cinkos hallgatásba burkolózik. Az RMDSZ-nek nem szabad teret engedni a radikális megoldások emlegetésének, írta Bálint Zsombor. /Bálint Zsombor: Válaszúton a nemzetiségi statútum. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

Megállapodás született Románia és az Egyesült Államok között amerikai katonai támaszpontok létesítéséről – jelentette be Traian Basescu elnök. A kétoldalú megállapodást vélhetően decemberben, Bukarestben írják alá. /Román–amerikai megállapodás a katonai támaszpontokról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Traian Basescu államfő Franciaországba utazott, november 21-én Párizsban hivatalos megbeszélést folytatott Jacques Chirac elnökkel. A találkozón Románia uniós csatlakozásáról és európai biztonsági kérdésekről esett szó. A találkozó után Basescu elmondta, hogy Franciaország továbbra is fenntartások nélkül támogatja Románia EU-integrációját. /Basescu és Chirac Románia EU- csatlakozásáról tárgyalt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./ Az elnöki stratégia szerint ez az út egyik állomása a román külpolitika céljainak a világ fontos fővárosaiban való elfogadtatásának. /Traian Basescu bevonult Párizsba. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

A titkosszolgálati információk egységes feldolgozására külön struktúrát hoznak létre Romániában, amely nem a parlamentnek lesz alárendelve, hanem közvetett módon Traian Basescu államfőnek. Politikai elemzők a CNI létrehozásában az államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök közötti politikai harc újabb – Basescu által megnyert – csatáját látják. /Hány szálon fut a hír? Az információ hatalom. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./

Koszovó kapcsán Traian Basescu reményteljes kijelentéseket tett az autonómiáról franciaországi látogatásán – vélekedik az MPSZ. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke kijelentette: „A román államfő nem a szerbiai határok átrajzolásával rendezné a konfliktust Koszovóban, hanem teljes autonómiát biztosítana ennek a térségnek. Az elnök szerint Koszovóban garantálni kellene a szerb kisebbség védelmét, de különleges védelmet kell biztosítani a térség többi lakója számára”, mondta Gazda. Kifejtette, az MPSZ kezdettől fogva a Székelyföld területi autonómiájáért szállt síkra, nem veszítve szem elől a térségben számbeli kisebbségben élő románok védelmét sem. Az elnöki válasz nem késett, Adriana Saftoiu szóvivő jelezte, Traian Basescu szerint Koszovó példája nem alkalmazható Romániában, hiszen itt nagyon világos alkotmányos előírások léteznek ezekben a kérdésekben. /MPSZ: Basescu felélesztette az autonómia reményét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Az RMDSZ, illetve már a román kormány által előterjesztett kisebbségi törvény elleni heves román tiltakozások hangzanak el. Az ismert nagy-román nacionalisták magatartása e törvényjavaslattal szemben várható volt, a most ellenzékben lévő PSD-vezetők is igyekeznek megakadályozni a törvény megszavazását. A Cosmin Gusa elnökölte PIN (Nemzeti Kezdeményezés Pártja) a legotrombább támadással igyekszik híveket szerezni magának, mindent összehord a kisebbségi törvényjavaslat ellen – azt is, amit a Nagy-Románia Párt, azt is, amit a székelyudvarhelyi Szász Jenő hívei kifogásolnak a törvényben. A mérvadó újságírók, mint Cristian Tudor Popescu vagy Emil Hurezeanu arról beszélnek, hogy Traian Basescu elnök vonzódik a volt Szekuritáté embereihez, a lehallgatási technikákhoz. /Kántor Lajos: Hol van hidegebb? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

A várakozásokkal ellentétben nem politikust nevezett ki az államfő az Országos Hírszerzési Közösség (CNI) élére. Az intézmény vezetője a Védelmi Minisztérium titkosszolgálati részlegének eddigi vezetője, Sergiu Tudor Medar tábornok lesz, aki az államfő nemzetbiztonsági tanácsadójaként felel majd a titkosszolgálatoktól befutó információk összesítéséért, feldolgozásáért és továbbításáért. Az ötvenhét esztendős tábornok mérnök képesítést szerzett, majd – kapitányi rangban – kutatóként dolgozott. A rendszerváltás után alkalmazta a katonai hírszerzés. 1996 és 1999 között Románia washingtoni katonai attaséja, majd a katonai hírszerzés vezetője volt. /Nem civil vezeti a Hírszerzési Közösséget. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./ Évtizedes vajúdás után megszületett az Országos Hírszerző Közösség (CNI). A CNI nem a parlamentnek lesz alárendelve, hanem közvetett módon Traian Basescu államfőnek. A Hírszerző Közösség ötlete először az első koalíciós kormányzás idején merült fel. Az ellenzék valószínűleg óvást nyújt be az alkotmánybírósághoz, sérelmezve, hogy túl sok hatalom összpontosul egyetlen kézben. A Védelmi Tanács kivonja a Hírszerzési Közösséget a parlament, illetve a civil szféra ellenőrzése alól. Ezt sérelmezi az RMDSZ is. Markó Béla elnök kijelentette: a titkosszolgálatokat csakis a parlamentnek vagy a kormánynak szabad alárendelni. /Sz. L.: Egy kézben a hatalom? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

A tanügyi sztrájk beszüntetésére szólította fel a tanárokat november 27-én Traian Basescu elnök. Kérte a szakszervezeti vezetőket: közöljék a tanárokkal, hogy hétfőtől álljanak munkába. Az államfő bejelentette, hogy a mostani tárgyalás nyomán a kormány által megszabott ajánlat a maximális. A kormány újabb ajánlata szerint a tanárok átlagosan 11,5 százalékos fizetésemelésben részesülhetnek. Erre két részletben, 2006 január elsején és 2006 szeptember elsején kerül sor. /A tanárokkal tárgyalt Traian Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

A Magyar Polgári Szövetség vezetősége megdöbbenéssel értesült Traian Basescu elnök válaszáról Székelyföld autonómiája kapcsán, és kérte az államfőt, hogy Koszovó helyett az ország problémáira figyeljen. Az államelnök magyarázatából “az derül ki, hogy az államelnök véleménye szerint csak háború útján lehet kivívni Székelyföld területi autonómiáját” – áll az MPSZ-közleményben. Az MPSZ szerint a koszovói alaphelyzet hasonló volt a székelyföldihez: a régióban számbeli többségben élők autonómiát, anyanyelvű oktatást és közigazgatást akartak, olyat, amilyet Európa számos népe élvez, Dél-Tiroltól Aland szigetekig. “A két régió között a különbség az, hogy míg a koszovói albánok jogaik érvényesítéséért fegyveres harcot kezdtek, addig a székelyek a jogállam eszközeit választották” – áll a közleményben. Az MPSZ vezetősége szerint az elnöki hivatal szóvivőjének nyilatkozatai azt sugallják, hogy Basescu elnök csak akkor fogadja el az autonómia biztosítását, ha azt fegyveres harc előzi meg. Az MPSZ hangsúlyozza: a székelység nem mond le a területi autonómia iránti igényéről. Adriana Saftoiu elnöki szóvivő kifejtette: “Az államelnök tudomásul vette az MPSZ álláspontját, de úgy gondolja, hogy a koszovói megoldás nem alkalmazható Románia esetében, mivel országunk alkotmánya egyértelműen rendelkezik ebből a szempontból”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./