"Az első félévben már semmiképpen nem kerülhet sor a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak létrehozására, miután Andrei Marga rektor szept. 3-án a szenátus novemberi ülésére halasztotta a kérdés megtárgyalását. - Mindeddig nem létezett egyetlen olyan probléma sem a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, amely ne lett volna megoldható a multikulturális szerkezet keretén belül, a román, magyar és német tagozat teljes autonómiája révén - hangsúlyozza Andrei Marga. A BBTE rektora elismételte többek között azt, amit a BBTE román tagozatának tegnapelőtti állásfoglalása tartalmaz: "A kolozsvári egyetem megmaradása a pártérdekeken túlmutató, nemzeti és nemzetközi jelentőségű ügy. A politikai tranzakciókat nem lehet az egyetem rovására végrehajtani." Marga szerint egyetlen romániai egyetem sem tett annyit az etnikumok közötti egyetértés érdekében, mint a kolozsvári. A két magyar kar létrehozását célzó politikai nyomásra utalva a rektor elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyetem román, magyar, német és zsidó tanárainak és diákjainak sok éves munkája hozzá nem értő személyek beavatkozása révén vesszen kárba. "Ebben a helyzetben, az egyetemi autonómia elvének figyelembe vételével, összehívom az egyetem román-magyar-német vegyes bizottságát, amely elemzi majd a BBTE multikulturális szerkezetének működését" - fejtette ki Marga.A Demokrata Párt is csatlakozott az ellenzők kórusához: a Demokrata Párt elutasítja a Babes-Bolyai Tudományegyetem etnikai alapon történő felosztását - jelentette ki Traian Basescu, a PD elnöke. Egy nappal korábban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei szervezete tiltakozott a BBTE magyar karainak létrehozása ellen. /Salamon Márton László: Marga novemberre halasztja a döntést. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./"

"Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke közölte, a demokrata-liberális koalíció kormányra kerülése esetén potenciális partnerként tekint az RMDSZ-re. "Ennek érdekében azonban az érdekvédelmi szövetség vezetőinek ki kell verniük a fejükből a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak létrehozását, valamint a marosvásárhelyi iskolák etnikai alapon történő szétválasztásának gondolatát" - hangsúlyozta. /Rostás Szabolcs: Számít az RMDSZ-re. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./"

"Elsöprő többségben mondtak igent az ország alkotmányát módosító törvény elfogadásáról rendezett népszavazáson a választók. A szavazati joggal rendelkezők 55,70 százaléka adta le voksát. Az Ókirálysággal szemben az erdélyi megyékben felemásra sikeredett a referendum. Az urnák elé járuló személyek 89,70 százaléka egyetértett a parlament által elfogadott alkotmánymódosító törvénytervezettel, az ellenzők száma csupán 8,81 százalékot érte el. A szavazóbiztosok a leadott voksok 1,49 százalékát nyilvánították érvénytelennek. Az erdélyi megyékben a legtöbb szavazó Szatmár megyében (59,82 százalék) járult az urnák elé, legkevesebben Temes és Kovászna megyében adták le voksukat. Kolozs megyében 47,73 százalékos volt a részvételi arány. Ismét bebizonyosodott, hogy a Szociáldemokrata Párt az Ókirályságban a nagyúr, hiszen a részvételi arány alapján elkészített táblázat első kilenc helyezésén moldvai és havasalföldi megyék találhatók. A sereghajtók szinte kivétel nélkül erdélyi megyék. Temes, Kovászna, Brassó, Kolozs, Hunyad, Fehér megyékben a szavazati joggal rendelkezők fele sem járult az urnák elé, Maros, Bihar, Arad és Beszterce-Naszód megyében csak éppen hogy meghaladták az 50 százalékot. - A romániai magyarok szavazatai nélkül nem lett volna érvényes az alkotmánymódosító referendum - vélte Markó Béla, a RMDSZ elnöke. Hargita megyében a szavazók aránya csaknem elérte az 57 százalékot, vagyis meghaladta az országos átlagot - emlékeztetett a szövetségi elnök, hozzáfűzve, hogy kisebb, mindössze 46 százalékos volt a részvételi arány Kovásznában. Ion Iliescu államelnök örömét fejezte ki a referendum eredményessége miatt. Ugyancsak kedvezően nyilatkozott a népszavazás sikeréről a jelenleg ellenzékben lévő két párt vezetője. Teodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és Traian Basescu, a Demokrata Párt (DP) elnöke. Az ellenzék által legvitatottabb kérdés a mozgóurnák indokolatlanul sűrű használata volt. Stefan Mateescu, a Központi Választási Iroda szóvivője közölte, hogy a hét végi népszavazáson nem történt csalás, csak kisebb szabálytalanságokat állapítottak meg. Adrian Nastase miniszterelnök azzal vádolta meg a két demokratikus ellenzéki pártot, hogy arra buzdították az embereket: nemmel voksoljanak az alkotmánymódosításra. /Borbély Tamás: Kínkeservesen elfogadott alkotmánymódosítás. Indokolatlanul gyakran használták a mozgó urnákat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./"

"Az IMAS közvéleménykutató intézet felmérése szerint továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD) élvezi a legtöbb választó bizalmát, a lakosság 48,7 százaléka szavazna a kormánypártra. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PNL) Igazságosság és Valóság nevű politikai szövetsége a második a szavazási szándék tekintetében 25,8 százalékkal, míg a megkérdezettek 17,3 százaléka adná a voksát a Nagy-Románia Pártra (PRM) és 5,4 százalék az RMDSZ-re; az adatok szerint nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt a Román Humanista Párt (1,5 százalék) és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD), amely a szavazatoknak egy százalékát sem gyűjtené be. A népszerűségi indexeket továbbra is a román diplomácia vezetője uralja, Mircea Geonában a lakosság 46 százaléka bízik. Őt Adrian Nastase miniszterelnök követi 43,9, és Ion Iliescu államfő 42,7 százalékkal. Pozitívan vélekedik a demokrata Traian Basescuról és a liberális Theodor Stolojanról a megkérdezettek 34,4, illetve 37,9 százaléka. Kevésbé népszerű a nagy-romániás Corneliu Vadim Tudor (24,9 százalék). Markó Bélának, az RMDSZ elnökének közel kilencszázalékos a népszerűségi indexe. A felmérés szerint Románia lakossága az intézmények közül továbbra is az egyházakban bízik leginkább (90,1), második helyen a hadsereg áll (76,1), a harmadikon pedig a sajtó (65,6 százalék). Az elnöki hivatal Románia lakossága kevesebb mint a felének élvezi a bizalmát (49,1 százalék), míg a rendőrség, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a polgármesteri hivatal megbízhatósági mutatója 40 és 45 százalék közötti. A legrosszabb a megítélése a parlamentnek (26,2 százalék) és a civil szervezeteknek (26,4 százalék). /Cs. P. T.: A választók fele a Szociáldemokrata Párt híve. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./"

"A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) a lakosság 43 százalékának a támogatását élvezi, a liberális-demokrata szövetségre pedig a megkérdezettek 30 százaléka szavazna, amennyiben a következő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat - derült ki a CURS által készített felmérésből. A pártok népszerűségi listáján a harmadik helyen a Nagy-Románia Párt (PRM) áll 16 százalékkal, majd az RMDSZ 5, a Humanista Párt (PUR) 3, illetve a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) és a Népi Akció (AP) egy-egy százalékkal. A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 40 százaléka nem döntött még arról, hogy kire szavaz, vagy egyáltalán elmegy-e szavazni. Ami az elnökválasztásokat illeti, a toplista a következőképpen alakul: Adrian Nastasét a szavazók 30 százaléka választaná államfőnek, őt Theodor Stolojan követi 20, Ion Iliescu 18, Corneliu Vadim Tudor 17, Traian Basescu 9, Mircea Geoana 3 és Emil Constantinescu 1 százalékkal. A bizonytalanok számaránya ebben az esetben 55 százalék. /A pártok népszerűségi listáján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 19./"

Az Európai Unió kifogásolja a kormány és a Bechtel közötti szerződést A Financial Times szerint személyesen Günter Verheugen EU-bővítési biztos vizsgálja szerződést. Az amerikai Eximbank 800 millió dollárt ad a Bechtel-féle beruházáshoz, de a román közlekedési minisztérium közölte, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU tulajdonában lévő Európai Beruházási Bankkal (EIB) is tárgyal a további finanszírozásról. Bírálta a Bechtellel kötött szerződést a Demokrata Párt (PD) elnöke is. Traian Basescu volt szállításügyi miniszteri minőségében nyilatkozott. Mint mondta, hiba lenne felépíteni a Brassó–Nagyvárad sztrádát, mert ez az útvonal nem esik egybe egyetlen jelentősebb európai korridorral sem.. A kormány szóvivője kijelentette: a Bechtellel kötött szerződés a Nastase-kabinet és az amerikai adminisztráció egyezménye alapján született meg, „teljes mértékben” törvényes körülmények között. Az Észak-Erdélyt átszelő sztráda hossza 415 kilométer, a munkálatok pedig hozzávetőlegesen 2,5 milliárd dollárba kerülnek. /Cseke Péter Tamás: Bántja az EU-t a sztráda? = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Nem mond le Románia EU-csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztésére vonatkozó indítványáról Emma Nicholson az Európai Parlament Romániával foglalkozó raportőre, jelentette be február 9-én tartott bukaresti sajtóértekezletén. A legfőbb kifogások közt ezúttal is a korrupciót, az igazságügyi reform késlekedését említette. Szót emelt a sajtószabadság megszegése ellen, az újságírók meghurcolásáról szóló esetek megsokasodásáról, a gazdaságilag kiszolgáltatott sajtóra nehezedő politikai nyomásról, több jelzést kaptak a rendőrség körében tapasztalt visszaélésekről, kegyetlenkedésekről is. – Neves európai és amerikai politikusok az elmúlt években közbenjártak a román kormánynál, hogy romániai gyermekeket lehessen örökbe adni külföldre az érvényben lévő embargó ellenére – hozták nyilvánosságra a február 9-i román lapok a Demokrata Párt elnöke, Traian Basescu által közölt információt. Számos amerikai, francia, olasz, görög, svájci, kanadai és izraeli politikus és tisztségviselő járt közben Bukarestnél, hogy a nemzetközi örökbefogadási tilalom ellenére romániai gyermekek külföldi szülőkhöz kerülhessenek. /Nicholson nem változtat álláspontján. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Megtörtént a kormányátalakítás. A kormánystruktúra három államminiszteri tisztséggel bővült: Dan Ioan Popescu a gazdasági ágazatot, Ioan Rus a közszolgálati szférát irányítja, Ioan Talpes pedig a honvédelmi, EU-integrációs és igazságszolgáltatási tevékenységet koordinálja. A frissen létrehozott kancelláriának nem lesz politikai szerepe, célja a végrehajtó testület munkájának hatékonyabbá tétele. Nastase elmondta, Ion Iliescu elnök elfogadta javaslatát azzal kapcsolatban, hogy Cristian Diaconescu külügyi államtitkár átvegye Rodica Stanoiutól az igazságügyi tárca vezetését. A kormány új tárcával is bővül, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot Speranta Ianculescu, a Fővárosi Környezetvédelmi Hivatal jelenlegi igazgatója vezeti majd. A Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium pedig Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztériummá alakul, az intézményt továbbra is Ilie Sarbu vezeti. A nevelési, kutatási és ifjúsági tárca Nevelési és Kutatási Minisztériummá alakul át, amelyet továbbra is Alexandru Atanasiu vezet. Ezzel egyidejűleg létrehívják a miniszterelnöknek alárendelt országos ifjúsági ügynökséget. Létrejön továbbá az Országos Turisztikai Hatóság, amelyet várhatóan Nicu Radulescu, a szállításügyi tárca turisztikai főosztályának vezetője irányít majd, tevékenységét Miron Mitrea szállításügyi miniszter koordinálja. A Privatizációs Hatóság beolvad a Bankaktívumokat Értékesítő Hivatalba. Victor Ponta tárca nélküli miniszterként a nemzetközi projektek, az EU-joganyag gyakorlatba ültetését felügyeli. Az új minisztereket márc. 9-én hallgatják meg a törvényhozás szakbizottságaiban, majd a képviselőház és a szenátus együttes ülésen hivatalba iktatja az új kabinetet. – A kormányszerkezet átszervezése nem több szemfényvesztésnél, amivel át akarják verni mind a választókat, mind az Európai Uniót – vélekedett márc. 8-i közös sajtóértekezletén Theodor Stolojan és Traian Basescu, a liberális-demokrata pártszövetség két elnöke. Ioan Talpes jelenlétei a kormányban azt jelenti, hogy Iliescu elnöknek sikerült ellenőrzése alá vonni a kormányt is. Hasonló álláspontra helyezkedett Emil Constantinescu exállamfő, a Népi Cselekvés elnöke is. A Dan Voiculescu vezette Román Humanista Párt is hiteltelennek tartja a kormány frissen kozmetizázott arculatát. /Újraméretezett, kibővített kormányszerkezet. Az ellenzék szerint nem több költséges szemfényvesztésnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Traian Basescu eddigi főpolgármester győzelmét hozták Bukarestben a helyhatósági választások, az exit-poll eredmények szerint. /Salamon Márton László: Basescu maradt Bukarest főpolgármestere. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Visszautasították Ion Iliescunak a parlamenti pártokkal beharangozott konzultáció-sorozatra szóló meghívását a liberálisok és demokraták, mivel szemfényvesztésnek tartják az államfő gesztusát. Theodor Stolojan és Traian Basescu, a liberális és a demokrata pártelnökök azzal indokolták a meghívás visszautasítását, hogy semmiféle alkotmányellenes folyamatnak sem akarnak részesei lenni. Júl. 5-én Ion Iliescu hivatalában fogadta a kormánypárt küldöttségét, élén Adrian Nastase pártelnökkel. A helyhatósági választási kudarcok miatt az államfő mindenek előtt Nastaset okolt. A többi párt, az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt nem jelezte, hogy fenntartásai lennének az elnöki meghívással kapcsolatban. /Nem mennek a Cotrocenibe a liberálisok és a demokraták. Tegnap Iliescu az RMDSZ-küldöttséget fogadta hivatalában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Markó Béla, az RMDSZ csak a választások után tart elképzelhetőnek egy esetleges együttműködést a liberális-demokrata szövetséggel (PNL–PD). Az RMDSZ egyelőre várja a kormánypárttal tartandó aug. 24-i találkozót, amikor a szociáldemokratákkal kötött megállapodást értékelik. Markó sérelmezi, hogy a PNL-PD többször is „a magyarok érdekeivel ellentétes” álláspontot képviselt a nemzetiségi kérdésekben. Theodor Stolojan, a PNL–PD társelnöke „természetesnek” nevezte a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt (PRM) közeledését. Stolojan szerint „a hatalomért folytatott kétségbeesett küzdelem” közben Adrian Nastase kormányfő kész feláldozni az ország érdekeit, jelesül az európai integrációt, szövetségre lépve a szélsőséges PRM-vel. „Azt tapasztalom, hogy újjáalakul az 1993–1994 közötti vörös négyszög. A PSD már nem érdekelt az RMDSZ-szel történő együttműködésben, mert a szövetség túl kicsi eredményeket ér majd el a választásokon, ami nem biztosítja a jelenlegi kormánypárt hatalomra kerülését”, értékelte Stolojan. A liberális-demokrata szövetség vezetői, Theodor Stolojan és Traian Basescu júl. 21-ére megbeszéléseket terveztek Markó Béla RMDSZ-elnökkel az esetleges együttműködésről, azonban a találkozó végül elmaradt. /Cseke Péter Tamás: Stolojan nyitott az RMDSZ felé. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./

Traian Basescu, Bukarest főpolgármestere, a Demokrata Párt (DP) elnöke lesz a D. A. Szövetség államelnökjelöltje. /Basescu lesz az ellenzéki államfőjelölt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Kolozsvárra látogatott Traian Basescu demokrata elnök, a Demokrata Pártból és a Nemzeti Liberális Pártból álló D.A. választási szövetség államfőjelöltje. Kijelentette, hogy támogatja a verespataki bányakitermelés ötletét. – Amennyiben én leszek az államelnök, szavatolni fogom az esélyegyenlőséget, az anyanyelvű oktatást magyarok számára. De nem fogadom el a komaságot egy Verestóy Attilával, akinek mindenféle faügylete van – mondta. Csupán bizonyos feltételek mellett hajlandó a szövetségkötésre az RMDSZ-szel. Szerinte ugyanannyi autonómiára van szükség Székelyudvarhelyen is, mint Kolozsváron. /Kiss Olivér: Egyforma autonómiát magyaroknak és románoknak. Basescu: Stolojanból még lehet miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Traian Basescu a köztársasági elnökválasztás első fordulójában elért eredmények megsemmisítését és új választások kiírását követelte. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) által alkotott D.A. Szövetség államfőjelöltje azzal indokolta a követelést, hogy megfigyelőik csalásokat regisztráltak a szavazatszámlálás közben. Azt állította, hogy a választásokat felügyelő hatóságok 160 ezer voksot, azaz a leadott szavazatok 2,5 százalékát "odaajándékozták" – érvénytelen szavazatokat érvényesnek minősítve – Adrian Nastase miniszterelnöknek, a Szociáldemokrata Párt államfőjelöltjének. A választások esetleges meghamisításával kapcsolatban Emil Boc, a Nemzeti Liberális Pártból és a Demokrata Pártból álló D.A. választási szövetség ügyvezető alelnöke kijelentette: a Szociáldemokrata Párt már szinte mindent ellopott ebben az országban, még csak a választások maradtak hátra. A liberális-demokrata ellenzék tiltakozásai mellé csatlakozott a Nagy-Románia Párt (NRP), valamint a Gigi Becali vezette Új Generáció Pártja. Mindkét politikai párt azt követeli, hogy ismételjék meg az általános parlamenti választásokat. /(k. o.): Basescu a választási eredmények megsemmisítését követeli. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

„Nekünk nem tetszik, ha a Fidesz vagy bármely magyarországi párt Románia területén játszadozik. Ha választósdit akarnak játszani, tegyék, de egyetlen román állampolgárt se keverjenek bele, nemzetiségtől függetlenül” – jelentette ki Nastase miniszterelnök újságírók előtt. Közben közel százezer moldovai állampolgár kapott román állampolgárságot! A Fidesz szerint Geoana külügyminiszter levele nem más, mint „a román szocialisták kampánytámogatása a magyar elvtársaknak”. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a román külügyminiszter levelét Magyarország belügyeibe történő nyílt beavatkozásnak tekinti, amit a magyar kormánynak szerinte vissza kell utasítania. Székely Ervin RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, csodálkozna rajta, ha Bukarest betiltaná a kettős állampolgárság bevezetését. „Románia nem mérhet kettős mércével, hiszen moldovai honfitársai ezreinek adott állampolgárságot, akiket elvileg most meg kellene fosztania ettől” – nyilatkozta. Markó Béla RMDSZ-elnök ugyancsak leszögezte: semmilyen román törvény nincs, ami kizárná, hogy kettős állampolgárságot kapjanak az Erdélyben élő magyarok. Traian Basescu, a D. A. Szövetség második fordulós államfőjelöltje a Krónikának adott múlt heti interjúban leszögezte: nincs kifogása a kettős állampolgárság ellen. /Rostás Szabolcs: Nastase az állampolgárság ellen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

A külföldön leadott szavazatok nélkül, a Központi Választási Iroda közlése alapján a nov. 28-i választáron a következő eredmények születtek: Elnökválasztás. A december 12-i második fordulóban dől el, ki lesz az elkövetkező öt évben Románia államelnöke. Adrian Nastase az első fordulóban a szavazatok 40,94 %-át, Traian Basescu a 33,92 százalékát kapta meg. A parlamenti mandátumok megszerzéséhez szükséges 5%-os küszöböt 4 párt (szövetség) lépte át a következő szavazatarányokban: Szenátus: PSD-PUR 37,13; PNL-PD 31,77; PRM 13,63; RMDSZ 6,23; Képviselőház: PSD-PUR 36,61; PNL-PD 31,33; PRM 12,92; RMDSZ 6,17. Az érvényben levő választási törvény szerint a szenátusban 137, képviselőházban 314 (a nemzeti kisebbségek mandátumain kívül) fő lesz. A mandátumok elosztása a következő lesz: Szenátus: PSD-PUR 57; PNL-PD 49; PRM 21; RMDSZ 10; Képviselőház: PSD-PUR 132; PNL-PD 113; PRM 47; RMDSZ 22. Az RMDSZ mandátumainak száma csökken az előző törvényhozási ciklushoz képest. Ennek legfőbb oka, hogy az újra elosztással kiosztott mandátumok száma 2000-hez viszonyítva a felére csökkent. 2000-ben a küszöb alatti szavazatok száma több mint 20 % volt az össz-szavazatoknak, míg most csak 11-12%. /(Czédly József): A novemberi választások végeredménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Háromszéken a választók közel 75%-a RMDSZ-re voksolt. A végleges, de még nem hivatalos adatok szerint az RMDSZ szenátorjelöltjei 72 067, a képviselő mandátumra pályázók 71 447 szavazatot kaptak. A második helyen szereplő PSD-jelöltek a képviselőlistán 11 972, a liberális demokrata szövetség 8559 szavazatot kaptak, a Népi Akció színeiben indulók 3276 vokshoz jutottak. Az államjelöltek listáján Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke 63 853 szavazatot kapott, második helyen meglepetéssel Traian Basescu szerepel. Az RMDSZ több mint hatezer szavazattal kapott kevesebbet Temes megyei képviselőjelölt listájára, mint a 2000. évi parlamenti választásokon, de úgy tűnik, a 15.685 voks ezúttal is elég lesz Toró T. Tibor képviselői mandátumához. A Temes megyei választásokat Traian Basescu és a DA Szövetség nyerte. Kolozs megyében az államelnöki tisztségre pályázók a következő eredményeket érték el: Traian Basescu 35,15%, Adrian Nastase 31,94%, Markó Béla 12,91%, aki 43 976 Kolozs megyei szavazó bizalmát nyerte el, végül Corneliu Vadim Tudor 11, 69%-ot, kapott. A parlamenti listát Kolozs megyében a D.A. szövetség vezeti. Harmadik helyen az RMDSZ szerepel, amely a 16,85%-ot, azaz 56 622 szavazatot kapott képviselőjelöltjeire és 16,66%-ot, 55 866-ot szenátorjelöltjeire. 67 937 szavazópolgárból 41 999-en járultak urnákhoz a november 28-i parlamenti választásokon a Gyergyói-medencében, ami a szavazatra jogosultak 61,82%-a. Az RMDSZ képviselőlistájára összesen 23 215-en voksoltak a medencében, az RMDSZ szenátori listára pedig 23 485-ön. A medence magyar községeiben mindenütt magasan győzött az RMDSZ, ezres számrendű szavazatokkal, míg a román pártokra leadott voksok 40 alatti kétszámjegyűek. A Népi Akció Pártja Gyergyócsomafalván kapta a legtöbb szavazatot, a képviselőlistán 322-őt, szemben az RMDSZ-re leadott 1273 szavazattal, míg Alfaluban 176-an szavaztak az AP-re, s 2178-an az RMDSZ-re, Gyergyóremetén 174 volt az AP szavazat, és 2628 az RMDSZ, míg Ditróban az AP 90 szavazatot összesített a képviselőlistán, az RMDSZ pedig 2454 szavazatot.. Az államelnökjelöltek közül Markó Béla 21 581 szavazatot összesített a medencében, Adrian Nastase 7027-et, Traian Basescu 5354-et, Vadim Tudor 2246-ot, míg Marian P. Milut 838-at. Gyergyószentmiklóson 6180-an szavaztak Markó Bélára. Szilágy megyében az összvoksok közel negyedrészét az RMDSZ jelöltjeire adták. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 26 305, szenátorjelöltjeire 26 970 érvényes szavazatot összesítettek. Az elnökjelöltekre adott szavazatok nagy többségét a kormánypárt jelöltje, Adrian Nastase (43 097) kapta, Markó Béla (24 599) lett a harmadik. Maros megyében a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 60 százaléka (285.612) járult az urnákhoz. Az érvénytelen szavazatok száma igen magas. A legtöbb szavazatot az RMDSZ kapta. A szenátusi jelöltekre leadott voksok 38, a képviselőházi mandátumok esetében a szavazatok 37,03 százalékát szerezte meg a Szövetség. Ennek megfelelően valószínűleg két szenátori és három képviselőházi hely illeti meg az RMDSZ-t. (Eddig két és négy helye volt a szervezetnek.) Az államfőjelöltek közül Markó Béla vezet 32,78 %-kal, a további sorrend: Adrian Nastase (28,45 %), Traian Basescu (21,34 %) és C. V. Tudor (12,39 %). / Erdélyi körkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ Maros megyében az államfőjelöltekre leadott érvényes szavazatok száma: Markó Béla (RMDSZ): 93.705 (32,78%), Adrian Nastase (PSD+PUR): 81.311 (28,44%), Traian Basescu (D.A. Szövetség): 61.000 (21,34%), Corneliu Vadim Tudor (PRM): 35.416 (12,31%). Maros megyében a pártokra leadott szavaztok: szenátusi helykért RMDSZ: 106.863 (38,03%), PSD+PUR: 65.640 (23,36%), D.A. Szövetség: 46.861 (16,67%), PRM: 40.855 (14,53%) – Népi Akció Pártja, amelynek listáin a Magyar Polgári Szövetség képviselői is indultak, 1.863 (0,6%). Képviselőház: RMDSZ: 103103 (37,04%), PSD+PUR: 63393 (22,77%), D.A. Szövetség: 44732 (16,06%), PRM: 40164 (14,42%), – Népi Akció Pártja 1.877 (1%-ot sem éri el). /Mózes Edith: Választások 2004. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

Brassó megyében Traian Basescu 134.583, Adrian Nastase 87 478, Corneliu Vadim Tudor 32.797, Markó Béla pedig 16.343 szavazatot kapott. A képviselő házra adott szavazatok közül az NLP-DP Szövetség 120.062, az SZDP-RHP Szövetség 74.170, a NRP 32.981, az RMDSZ pedig 22.042 szavazatot tudhat magáénak. A szenátusra adott szavazatok közül az NLP-DP Szövetségé 119.946, az SZDP-RHP Szövetségé 75.569, a Nagy-Románia Párté 32.643, az RMDSZ-é pedig 22.197 szavazat. /Végleges választási eredmények Brassó megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Az egymás lejáratására irányuló negatív kampány mélyre süllyedt az államelnök-választás előtt egy héttel. Basescu védelmébe véve a homoszexuálisokat. Erre a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elárasztotta az internetet olyan hamis plakátokkal, amelyek Basescut egy férfival csókolózva ábrázolták. A liberális-demokrata ellenzéki sajtó visszavágott, újból előkerítette a már 1992-ben felkapott, de azóta se bizonyított témát, Adrian Nastase férfiak iránti vonzalmát. Ezután Adrian Nastase kormányfő kijelentette, hogy semmilyen szexuális botránytól nem tart, és kész "kipróbálni" a nyíltan ellenzéki Evenimentul Zilei munkatársainak feleségeit /!/. A magyar kérdés is kampánytéma. A nacionalista húrokat – a többszöri kettős állampolgárság elleni állásfoglalásával – először Nastase pengette meg. Erre a másik államfőjelölt, Traian Basescu azzal vádolta meg a kormányfőt, hogy Markó Béla RMDSZ-elnökkel Marosvásárhelyen a szövetség támogatásáért cserében Székelyföld területi autonómiájával üzletelt. /Borbély Tamás: Lejárató kampányplakátok. Homokosokkal, rablókkal, kommunistákkal asszociálnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Dec. 7-én ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa (OT), amelynek napirendjén a Szociáldemokrata Párt, a Román Humanista Párt és az RMDSZ szakértői által folytatott kormányprogram-harmonizálás szerepelt. Az RMDSZ szakértőinek dec. 7-i megbeszélésén Adrian Nastase miniszterelnök is részt vett. Az RMDSZ-t Borbély László, Winkler Gyula és Kelemen Hunor képviselték. Takács Csaba elmondta, nagy hangsúlyt fektetnek a kisebbségi törvénytervezethez tartozó autonómiaformákra is. Takács szerint az államelnök-választás második fordulójában azért kell Adrian Nastaséra szavazniuk a magyaroknak, mert értesüléseik vannak arról, hogy Traian Basescu tárgyalásokat folytatott a Nagy-Románia Párttal (NRP). Az OT tagjai elvi döntést hoznak a kormánykoalícióban való részvétel kérdéséről. /B. T.: A nagy-romániásokkal szövetkezne a D. A. Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Súlyos hibának tartja az RMDSZ vezetőségének a Szociáldemokrata Párttal kötött megállapodását, és a tárgyalások azonnali felfüggesztését követeli Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. "Önmagában és kihatásaiban is végzetes politikai tévedésnek bizonyulhat egyfelől az, hogy másfél évtizeddel a Ceausescu-diktatúra bukása után az RMDSZ gátlás nélkül hozzájárul a román kommunista visszarendeződés bebetonozódásához, és hitelesíteni kész az utódkommunista Szociáldemokrata Pártot, másfelől pedig még mielőtt az elnökválasztás kimenetele eldőlt volna, a régi időkre emlékeztető pártos egyoldalúsággal teszi le a voksát Ion Iliescu és Adrian Nastase korrupt és nacionál-kommunista pártjának oldalán. Akárhogyan is volna: az RMDSZ-nek ezen lépésével legalábbis meg kellett volna várnia a választások második fordulóját" – vélekedett. Tőkés szerint demagógia azzal érvelni, hogy Traian Basescu nem támogatja a magyar autonómiát. Közismert ugyanis, hogy Nastase kormánya annak idején a karhatalmi szervek bevetésétől sem riadt vissza az autonómia képviselőivel szemben, legutóbb pedig a miniszterelnök példátlan kirohanásokat intézett a magyar állampolgárság határokon túlra való kiterjesztése ellen. Vele szemben viszont Basescu ismételten kedvező módon nyilatkozott a kettős állampolgárságról. /Tőkés: Fel kell függeszteni a koalíciós tárgyalásokat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Traian Basescu a liberális-demokrata D.A. szövetség színeiben megnyerte az elnökválasztást. A szavazatok 98,76 százalékának összeszámlálása alapján Basescu szerezte meg a voksok 51,23 százalékát, Nastasénak 48,77 százalék jutott. A dec. 12-én, vasárnapi tartott második fordulóban a szavazásra jogosult mintegy 18 millió állampolgár 55,13 százaléka járult az urnák elé. Basescu az európai integrációt és a korrupció elleni harcot, a szegénység felszámolását, valamint a "sajtószabadság visszaállítását" jelölte meg tevékenysége elsőrendű céljának. Basescu nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősítette a korrupciót, ezért nemzetvédelmi célnak tekintette e jelenség elleni harcot. Basescu a biztos kormányzati többség kialakításában számít a parlament demokratikus pártjainak bevonására. Ebben az összefüggésben külön kiemelte, hogy számít az RMDSZ részvételére. /Basescu nyerte az elnökválasztást. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ Basescu, Románia új elnöke bejelentette: Calin Popescu Tariceanut kéri fel kormányalakításra. Basescuék nem tárgyalnak a Nagy-Románia Párttal. Amennyiben a D.A. (összesen 112 képviselő, 49 szenátor) miniszterelnökjelölt megnyeri kormánya számára a Román Humanista Pártot (22 képviselő, 10 szenátor), az RMDSZ-t (22 képviselő, 10 szenátor) és a 18 nemzeti kisebbségi képviselőt, többséget szerez mind a képviselőházban, mind a szenátusban. A 332 tagú képviselőház és a 137 tagú szenátus együttes ülésén 234 + 1 szavazat szükséges a kormány megszavazásához. Ha megvalósul az NLP–DP–RHP–RMDSZ koalíció, és a nemzeti kisebbségeknek a támogatását is megnyerik, Tariceanu kormánya 174 szavazatra számíthat. Amennyiben a humanisták, vagy az RMDSZ úgy dönt, csakis a szociáldemokratákkal akarnak kormányt alakítani, Traian Basescu felkérheti az SZDP miniszterelnök-jelöltjét is a kormányalakításra. /(Sz. K.): Basescu megnyerte az elnökválasztást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Traian Basescu úgy lett Románia államelnöke, hogy két hét alatt ledolgozta a sokak által esélyesebbnek tartott Adrian Nastase előnyét. Minden bizonnyal kemény korrupcióellenes hangnemével nyert. Az RMDSZ részéről meggondolatlan állásfoglalás volt Nastase és pártja mellé állni. Basescu a választási kampányban már szóvá tette, hogy a korruptjaitól megtisztított RMDSZ-szel szeretne majd tárgyalni. Makkay József, a Szabadság szerkesztője ironikus megjegyzést tett: a román kollégákat az foglalkoztatja, hogy az új "Környezetvédelmi és Erdőkitermelési" minisztériumnak például Verestóy Attila lenne a vezetője… /Makkay József: Nyert a román ellenzék. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Traian Basescu 1951. nov. 4-én született a Konstanca megyei Basarabiban. A Norvég Akadémián is folytatott tanulmányokat. Hajóskapitány volt, 1987–89 között a Navrom tengerhajózási vállalat antwerpeni hivatalát vezette, 1989–90-ben a Közlekedési Minisztérium tengerhajózási felügyeletének volt az igazgatója. 1990–91-ben államtitkár-helyettes a Közlekedési Minisztériumban, 1991-1992-ben, majd 1996–2000 között ő volt a közlekedési miniszter. 2000-ben Bukarest főpolgármesterének választották. Basescu a Demokrata Párt (PD) tagja, 2001. máj. 19-ig alelnöke, attól kezdve a párt elnöke. 1992–2000 között parlamenti képviselőként dolgozott. Idén nyáron az ügyészség csaknem egy év vizsgálódás után vádat emelt ellene és további 79 személy ellen 16 hajó eladásának ügyében, hatalommal való visszaélés miatt. /Basescu elnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Basescu Erdélyben és Bukarestben, Nastase pedig a moldvai, a munténiai (havasalföldi) és az olténiai megyék többségében diadalmaskodott. Basescu majdnem 30 százalékos előnnyel nyert Brassó, Szeben és Temes megyében és a Bukarestben. Több mint 22 százalékos előnyre tett szert Konstanca megyében, továbbá Fehér és Arad megyében, míg 15 százaléknyival előzte meg Nastasét Bihar, Krassó-Szörény, Kolozs, Prahova és Tulcea megyében. Adrian Nastase a legnagyobb fölényre Hargita megyében tett szert Basescuval szemben, ahol több mint 54 százalékos különbséggel verte meg ellenfelét. Hargita, Kovászna és Maros megyében a magyarok a vártnál kisebb számban járultak az urnákhoz. A CURS közvélemény-kutató intézet igazgatója szerint az urnákhoz járult romániai magyar szavazók 75,3 százaléka voksolt Nastaséra, 24,7 százaléka pedig Basescura. Háromszéken Nastase kapott kevéssel több voksot. Maros megyében Adrian Nastase a szavazatok 53,67 százalékát, Traian Basescu a szavazatok 46,33 százalékát kapta. Kolozs megyében Traian Basescu 16 %-kal előzte meg ellenfelét. Bihar megyében Traian Basescu 17 %-os előnyt szerzett Nastasehoz viszonyítva. Traian Basescu 65% feletti győzelmet aratott Temes megyében. Adrian Nastase elnökjelölt kapta Szilágy megyében a szavazatok többségét a második fordulóban. /Választási körkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

Maros megyében Adrian Nastase nyerte meg az elnökválasztást 53,66%-kal, Traian Basescura 46,34 %-ot kapott. /(vajda): Végleges választási eredmények a megyében. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

A jövőben sem lehet figyelmen kívül hagyni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, bármilyen kormánytöbbséget is akar majd kialakítani valaki a liberális-demokrata Traian Basescu győzelme után – fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A politikus megállapította, hogy a romániai magyarok részvétele kisebb volt a kelleténél. Az urnák elé járuló magyarok több mint 75 százaléka hallgatott az RMDSZ felhívására, a szociáldemokrata Adrian Nastaséra adta voksát. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke szerint a szövetségnek folytatnia kell a tárgyalásokat az SZDP+RHP-vel. /Markó Béla: az RMDSZ-t nem lehet figyelmen kívül hagyni. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

A Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Román Humanista Párt (RHP), valamint az RMDSZ alkotta kormánykoalíció megalakulása körvonalazódik. Ezt erősíti meg több vezető politikus kijelentése. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor szerint Voiculescu RHP-elnök bejelentése lehetővé teszi a parlamenti többség kialakítását. Takács Csaba ügyvezető elnök szerint jelen pillanatban az RMDSZ nem tart szükségesnek semmilyen új lépést. Időközben Traian Basescu, a D.A. Szövetség elnöke megkereste az RMDSZ-t, és tárgyalást kezdeményezett. /B. T., Sz. K.: SZDP–RHP–RMDSZ kormány körvonalazódik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Elnapolta az RMDSZ az együttműködési szerződés aláírását az SZDP+RHP szövetséggel, jelentette be Markó Béla szövetségi elnök dec. 15-én. Hangsúlyozta: az RMDSZ folytatni fogja az egyeztetéseket mind az SZDP+RHP szövetséggel, mind az ellenzéki koalícióval. Elmondta: jelen pillanatban az SZDP–RHP–RMDSZ, illetve a nemzeti kisebbségek összefogásával létrejöhet parlamenti többség, de azt is figyelembe kell venni, hogy az államfő Traian Basescu lett, aki az ellenzéki Tariceanut fogja felkérni kormányalakításra. Markó bejelentése után megjelent az RMDSZ bukaresti székházában Viorel Hrebenciuc, a jelenlegi kormánypárt alelnöke, és beült az RMDSZ Operatív Tanácsa tanácskozására. Dec. 14-én Traian Basescu és Calin Popescu Tariceanu, az NLP–DP szövetség társelnökei és az RMDSZ képviselőivel, Markó Bélával és Verestóy Attilával találkoztak, elemezték az együttműködési lehetőségeket. /B. T., Sz.K.: Elmaradt az SZDP–RHP–RMDSZ szerződés aláírása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Az RMDSZ számára lehetséges koalíciós opciókat elemezte Bakk Miklós, Szász Alpár Zoltán és Székely István politológus a Romániai választások 2004-ben témával rendezett vitaesten Kolozsváron, amelynek a Jakabffy Elemér Alapítvány adott otthont. Bakk Miklós rámutatott, hogy az RMDSZ idei szavazótábora az 1990-es szavazáshoz viszonyítva egyharmadával csökkent, ami az etnikai aránycsökkenéshez mérten is magas veszteség. Szász Alpár Zoltán politológus szerint város–vidék törésvonalak is vannak, a falvakban ugyanis Adrian Nastase elnökjelölt került előnybe, míg a városokban inkább Traian Basescu. Székely István, a Magyar Kisebbség főszerkesztője egy behatárolhatatlan jobb-, illetve baloldal hiányát vázolta fel. Megállapítása szerint a posztkommunista szó sem helyénvaló, mert mindkét elnökjelöltek "Iliescu zsebéből bújt elő". Véleménye szerint az elnökválasztás eredménye egy konstans elnök–parlament szembenállás lehet, ez azonban nem vonja majd maga után a parlamenti választások előre hozatalát. /Kiss Bence: Koalíciós dilemmák. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./