Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2006. május 8.
Idén ötödik alakalommal szerveztek Bethlen-napokat Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban. A háromnapos rendezvény programja között mindenki találhatott számára megfelelőt. Mindegyik napon egy-egy jeles személyiségre emlékeztek: első nap Bakó Árpád egykori testnevelő tanárra, második nap Dr. Sáska Lászlóra, harmadik nap pedig Gáspár János pedagógusra, tanárra. Leleplezték Lőrincz Lehel munkáját, a Bakó Árpád egykori kollégiumi tornatanárról készült domborművet. A szavalóversenyt az iskola néptánccsoportjának előadása, valamint táncház követte. A tudományos ülésen többek között Király László nyugalmazott magyartanár, Péntek János, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára, Józsa Miklós és Bakó Botond nyugalmazott kollégiumi tanárok emlékeztek Szabó T. Attila nyelvészprofesszor tanárkodására. A tudományos diákkonferencián a tanulók bemutatták dolgozataikat. A dr. Sáska László emléksarok berendezése számított a második nap fénypontjának. Xántusz Gábor adományozta az Afrikában élt orvos örökségét a kollégium iskolamúzeumának. Az iskolabörzén bemutatkoztak a különböző szakosodású kollégiumi osztályok, továbbá a cserkészcsapat, és megjelent az iskolaújság legfrissebb száma. Bemutatták a Kollégiumi Értesítőt. Május 7-én, vasárnap dr. Pap Géza református püspök hirdetett igét, majd a Bethlen Gábor udvara című táncelőadásra került sor a Collegium Gabrielense előadásában. Ezután felavatták a felújított konviktus épületét. A délutáni események Torockószentgyörgyön zajlottak. Bakó Botond tartott előadást Gáspár János életéről és munkásságáról. A rendezvény kopjafaavatással zárult. A Torockószentgyörgyön született tanár tiszteletére felállított kopjafára ezt vésték: Egy igazi magyar mindenész. A rendezvénysorozat utolsó mozzanataként az érdeklődők a Torockószentgyörgy ma című képzőművészeti kiállításon vehettek részt. /Dézsi Ildikó: Dr. Sáska László emléksarkot avattak Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2006. május 22.
Május 20-án Nagyenyeden a Dr. Szász Pál közösségi házban országos konferencia keretében ünnepelte megalakulásának 15. évfordulóját a romániai Máltai Szeretetszolgálat, amely 1991-ben 27 alapító taggal jött létre Temesváron. A tanácskozáson részt vett a romániai szervezet elnöke, Puskás Bálint szenátor, Barla Zsuzsa főtitkárnő, a szervezet lelke és mindenese, illetve Bárányi Ferenc alelnök. Barla Zsuzsa elmondta: mindig a legnehezebb helyen és pillanatban igyekeznek segíteni. Így volt ez tavaly a bánáti, majd a moldvai, nagyenyedi árvizek alkalmával, az idén a Duna menti árvizek esetében. Tavaly 90 szociális programot bonyolítottak le, ezzel 4000 embert támogattak. 26 aktív fiókszervezetükkel szinte az egész országban jelen vannak. Van ifjúsági csoportjuk is, 450 taggal. A bedolgozóknak mintegy 80%-a önkéntes, vannak azonban olyan szakemberek is, akiket fizetni kell. Jól együttműködnek a Vöröskereszt és a Caritas képviselőivel, a párhuzamosságok elkerülése és közös tevékenységek érdekében. A bevételi források szempontjából a legjelentősebb szerepet a Nemzetközi Máltai Szervezet, valamint a Máltai Lovagrend játssza. /Bakó Botond: 15 éves a Máltai Szeretetszolgálat romániai szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2006. május 30.
Hatodik alkalommal szervezték meg a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban a Szórvány színjátszó találkozót. Kötő József színháztörténész, a rendezvény fővédnöke az erdélyi diákszínjátszás bölcsőjeként emlegette a kollégiumot. Demény Piroska, a kollégium aligazgatója megjegyezte: a találkozó három napján kiderült, hogy vannak játékos kedvű pedagógusok, és vannak játékot szerető gyerekek. /Tamás András: Szórványbéli színjátszóbölcső. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban 2001-ben kezdték Demény Piroska jelenlegi aligazgató kezdeményezésére a szórványban levő magyar iskolai színjátszók találkozójának szervezését. Idén már a 6. Szórványszínjátszó Fesztivált tarthatták meg. Összesen 11 iskolából jött 14 diákszínjátszó csoport. Sok tehetséges diák mutatkozott be, akikkel érdemes foglalkozni. /Bakó Botond: Szórvány színjátszók a Kollégiumban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./
2006. június 10.
Demény Piroska aligazgatónő, szervező Nagyenyeden az Irodalmi Kávéház évzáró összejövetelén üdvözölte a megjelenteket. A kollégium két jeles tanáráról volt szó: Hegedűs Sámuel híres erdélyi hitszónokról, aki 225 éve és Vita Zsigmond nagyenyedi íróról, aki 100 éve született. Győrfi Dénes a Bethlen Dokumentációs Könyvtár könyvtárosa előadását Hegedűs Sámuel életének ismertetésével kezdte. Hegedűs Sámuelnek a könyvtárban áll bronzszobra. Leánya jóvoltából Vita Zsigmond hagyatéka a Bethlen Dokumentációs Könyvtárban található. /Bakó Botond: Évzáró Irodalmi Kávéház Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
2006. június 12.
Június 10-én ballagtak a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a kolozsvári Református Kollégium végzősei. A ballagás, a kicsengetés hagyománya a Bethlen Kollégiumban az első világháborút követő időszakban vált valóságos népünnepéllyé. A megmaradás igényét fejezte ki ebben a dél-erdélyi kisvárosban. Nagyenyeden Szőcs Ildikó igazgatónő osztotta ki az egyházi érettségi vizsgát tett református tagozatosoknak és tanítóképzősöknek a bizonyítványt. Négy szakosztály 99 középiskolás diákja ballagott, akikhez csatlakozott a 10 végzős tanítóképző főiskolás. A kiváló tanulók kitüntetése a különdíjak odaítélésével kezdődött, majd az osztályok legjobb tanulói vehették át a könyvjutalmakat. Kolozsváron a Református Kollégium ballagási ünnepségén részt vett az iskola külföldi támogatóinak jó része is. Dr. Székely Árpád igazgató köszöntötte az egybegyűlteket. Kiss Tibor püspöki titkár felelevenítette az iskola életének nagy eseményét, amikor a mostani végzősök 2003 januárjában beköltözhettek az ókollégium épületébe. Lauer Edit az iskola amerikai, Ormay Gabriella pedig a kanadai támogatók jó kívánságait adta át. Sitta von Eckardtstein bárónő, a kollégium legfőbb támogatója is megjelent. /Bakó Botond, Nagy-Hintós Diana: Elkezdődtek a ballagások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
2006. július 6.
Kolozsvári szereplése után volt vendége az Áprily-estek évadzáró rendezvényének Nagyenyeden Toldi Éva tanár, újságíró Veszprém megyéből. Toldi Éva kedvenc költőjével, Váci Mihállyal kezdte a műsort, majd Józsa Miklós ny. magyar tanár mondott bevezetőt. Toldi Éva a Veszprémi Napló munkatársa, szakterülete a pedagógia és a hitélet. Váci Mihály küldetést érzett a „szegénység, a szelídség és a szolgálat iránt”, s Toldi Éva 2004-ben megjelent munkájának, amely a biblikus költészetről szól, ugyancsak ezt a címet adta. Toldi Éva második bemutatott könyve a „Pár-beszéd” a bencés apátságban készített interjúit tárja az olvasó elé. A költő-tanárnő a könyvei eladásából a helyszínen befolyt összeget az enyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház javára ajánlotta fel. /Bakó Botond: „Szelíden, mint a szél” Évadzáró Áprily-est Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
2006. július 8.
Nagyenyeden a vakációs játszóház idén is kitárta kapuit a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház udvarán. A sok érdekes játék részben a kismamaklubtól, részben a Máltai Segélyszolgálat nagyenyedi csapatától származik. /Bakó Botond: Vakációs játszóház Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./
2006. július 14.
Fülöp István ny. matematikatanár, a Nemzeti kulturális értékeink szolgálatában (Typo-Rex, Gyulafehérvár, 2006) című kötetben hosszú évek szorgalmas gyűjtőmunkájával, a sok kiválasztott szerző írásaival elsősorban az érettségiző ifjúságot szeretné megszólítani. A most megjelent második kiadásban ahhoz a középkorú nemzedékhez is szól, akiknek nem volt alkalmuk magyar irodalmat, történelmet tanulni. Az egyik fejezetben a keresztényi nevelésből ad ízelítőt pozitív példákon keresztül, pl. Márton Áron püspök életén és munkásságán, a Csiha Kálmán püspökkel folytatott beszélgetés, valamint Tőkés László református püspök gondolatai kapcsán. Hatni próbál Farkas Sándor intelmein, illetve Dr. Dávid Gyula, Dr. Csávossy György és Szabó András írásai révén is. A szerző betekintést nyújt nemzetünk néhány fontosabb, meghatározó történelmi eseményébe, majd a két világháború tragikus kihatásait eleveníti fel számos szerző révén. „A nemzeti önazonosság és értékek védelmében” című részben többek között Kós Károly „Kiáltó Szó” című írásából hoz részleteket. Nagyenyed és kollégiumának hagyományőrző szerepéről is szó esik. Az első kiadás 2003-ban jelent meg a Tinivár Kiadó gondozásában Hogyan tovább erdélyi fiatalok? címen. A második kiadásban gazdagodott a kötet, főleg az antológia része. /Bakó Botond: Egy könyv az indulásról, a megmaradásról és a hazaszeretetről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
2006. július 19.
Két értékes hagyaték került a napokban a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tulajdonába. Fenichel Sámuel bukaresti útjának eredeti kézírásos naplóját, leveleket és más értékes dokumentumokat dr. Izsák Sámuel nyugalmazott orvosprofesszor adta át. Köztük volt: Magyar utazók a Duna-Tájon, Tanárky Gedeon és Fenichel Sámuel útleírásai, Lucidus Kiadó, Régi Kisebbségkutatás Könyvek sorozat. A szövegeket közölte, bevezette és jegyzetekkel ellátta Losoncy Tóth Árpád, Izsák Sámuel, Budapest 2006. Fuchs Herman, a Bolyai Egyetem egykori paleontológia tanárának Kolozsvár környékén gyűjtött kövületeit és szakkönyvtárának egy részét családja közösségi célokra ajánlotta fel. Fuchs Herman 1996-ban hunyt el. 1946-tól a Bolyai Egyetem tanársegéde, ahol rövid megszakítással, adjunktusként, majd előadó tanárként működött 1977-es nyugdíjba vonulásáig. Fő kutatási területe az őslénytan. 250 tanulmánya és írása jelent meg, több könyvnek társszerzője. /Bakó Botond: Régi és mai hagyatékok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2006. július 31.
Július 28-án nyílt meg a magyarországi származású, 44 éves Bogdán Zoltán amatőr művész kiállítása. A cigány családból származó Bogdán Zoltán felesége osztrák nő, jelenleg Bécsben élnek. Bécsben megismerkedett Balog István nagyenyedi művésszel, aki meghívta, így történt, hogy ez az első kiállítása. Maga a művész megvilágította munkájának célját, azt, hogy az emberek ne felejtsék el a gyökereiket. Ő csak a magyar cigányok életét festi. /Bakó Botond:”Szélirányban” a cigányművész (Bogdán Zoltán kiállítása Nagyenyeden). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
2006. augusztus 15.
Augusztus 13-án, vasárnap az V. Magyar Református Világtalálkozót több erdélyi településen is megünnepelték, így Gyulafehérváron is. A gyulafehérvári székesegyházban Jakubinyi György érsek nevében Gáll Alajos római katolikus főesperes vendégfogadóként köszöntötte az egybegyűlteket. Bárócz Huba református esperes rövid igehirdetése után Somos József a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke mondott beszédet. Gudor Botond magyarigeni református lelkipásztor részletesen ismertette Bocskai uralkodásának két évét. /Bakó Botond: Bocskai Istvánra emlékeztek a Református Világtalálkozó napján. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2006. augusztus 16.
V. Magyar Református Világtalálkozó Nagyenyeden folytatódott. A Bethlen Gábor Kollégiumban képzőművészeti kiállítás nyílt. Horháth Miklós festményei politikai személyiségeket, pl. Orbán Viktort és Kovács Lászlót ábrázolták. Lőrincz László tusrajzai, Balázs Janó torockószentgyörgyi művész fából készült alkotásait sorakoztak, továbbá már nem élő alkotók képei, így Dezső Hunor, Vass Albert, Halmágyi Antal, Székely Mihály, Gruzda János, Jánosi László, Incze János, Petyelán István és Dóczyné Berde Amál munkái. A Bethlen Dokumentációs Könyvtárban a református múltat régi könyvek és okmányok, folyóiratok és kegytárgyak jelezték. A Vártemplomban megtartott kórustalálkozón felléptek: a nagyenyedi egyházi kórus, a marosújvári kórus, a bethlenszentmiklósi, a magyarlapádi és az egyházmegyei lelkészi kántori kórus. /Bakó Botond: A hely szelleme kötelez. V. Református Világtalálkozó Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2006. augusztus 22.
Négynapos erdélyi unitárius ifjúsági konferenciát rendeztek Torockón, az unitárius templomban. A Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) nevében Szabó László elnök köszöntötte az ifjakat és a vendégeket. A vendéglátó fiatalok a Habakukk című népi színjátékot adták elő nagy sikerrel. Az előadók között volt Székely Kinga Réka lelkésznő, az ODFIE volt elnöke, valamint Andrási Benedek lelkész, a Székelykeresztúri Unitárius Gimnázium aligazgatója. Kiemelték vallásuk szellemi nagyjait. Dávid Ferencet, János Zsigmondot, Orbán Balázst és Kriza Jánost. Meghívták Rácz Sándort, az 1956-os Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnökét, aki előadást tartott 1956 örökségéről. Kevésbé ismert történeti adatokkal és jelenkori összefüggésekkel tette vonzóvá mondanivalóját. Előadását az Amerikából érkezett fiatalok is meghallgatták, akik ezekről az eseményekről most hallottak először. /Bakó Botond: Miénk itt a tér – unitárius ifjak találkozója Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./
2006. szeptember 9.
Magyarországi minta szerint az idén Torockó is falugondnokot választott magának. Erdélyben eddig három falugondnokság működött: kettő a Székelyföldön, egy pedig Szentgelicén. Ez évtől Torockó község is büszkélkedhet gondnokkal. Első lépésként megalakult a Torockó és Torockószentgyörgy Közösségépítő Egyesület, amelynek elnöke Koppándi Botond unitárius lelkész, alelnöke pedig Király Ferenc községi tanácsos. Az anyaországi Falu- és Tanyagondnokok Országos Szövetsége ajánlotta fel az egyesületnek az anyagi, valamint szakmai segítséget ahhoz, hogy Torockón is falugondnokot választhassanak. Torockó első falugondnokának Simándi Zoltánt választották. Feladata sokrétű: ő szállítja az iskolásokat, idős embereket látogat, lelki gondozói munkát végez, de segít a háztartásban is. Emellett Nagyenyeden receptre gyógyszereket vált ki, betegeket orvosi kivizsgálásra visz, indokolt esetben mentőszolgálatot is ellát. A közösségépítő egyesület további céljai között szerepel a Teleház és az idősek klubjának létrehozása Torockón. /Bakó Botond: Eredményes a Torockói Közösségépítő Egyesület munkája. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./
2006. szeptember 20.
A színház-dramaturgiával foglalkozó 180 órás továbbképzés beindításával egy időben ért véget egy másik kötelező, kreditpontokkal járó ingyenes program a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. A kötelező ötévenkénti továbbképzés tanítóknak és óvónőknek szólt: 2005 novemberében indult és idén ősszel ért véget. A programokat vakációban és hétvégeken tartották. Fehér megye minden magyarlakta településéről voltak jelentkező. A csaknem egyéves programot dr. Demény Piroska magyartanár mindenesként szervezte. A program tanárai a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemről, illetve a nagyenyedi Tanítóképző Főiskoláról kerültek ki. /Bakó Botond: Nagyenyed. Sikeres pedagógus-továbbképzés a Bethlen Gábor Kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2006. szeptember 25.
Szeptember 23-án a nemrég belülről is felújított csombordi református templomban a ma már román tannyelvű líceumként működő hajdani Bethlen Református Gazdasági Iskola alapításának hetvenedik évfordulójára emlékeztek. Fogarasi István református lelkész elmondta: a csombordi iskolában nemcsak a növények, hanem a lelkek nemesítése is folyt. Az 1935. október 20-i ünnepélyes megnyitón Dr. Musnai László, a Bethlen Kollégium rektor-professzora és dr. Szász Pál, a kezdeményező kollégiumi főgondnok tartottak beszédet. Nagy Endre, az első igazgató a Bethlen Kollégium legifjabb gyermekének nevezte az iskolát. Az iskola a családi szeretet hangnemében tanított és nevelt. Dr. Csávosssy György, az iskola volt tanára emlékezett: 55 évig igazán élt ez az iskola, a csombordi intézet az erdélyi magyar mezőgazdasági képzés egyik fellegvárává, majd vegyes és nemsokára román tannyelvű iskolává vált. Mezei Sándor igazgatása idején (1949–1982) valóságos „aranycsapat” tevékenykedett itt. Mellette dolgozott Fülöp István aligazgató és dr. Csávossy György, a borászat szerelmese. Az 1990-es években feltámadt a csombordi magyar mezőgazdasági oktatás, hiszen tagozatként néhány évig a nagyenyedi kollégiumban működött. 1995-ben az iskola fennállásának 60. évfordulója emlékére Volt egyszer egy iskola (1935–1996) címmel Csombordi Emlékkönyvet adtak ki. Mi lett mára a csombordi iskolából? Az üvegház pusztán áll, az iskolának már nincs meg a pincéje, a Maros partján a valamikori csodás park elhanyagolt. /Bakó Botond: 70 éves a Csombordi Mezőgazdasági Iskola. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2006. október 24.
Nagyenyed XX. századi kulturális örökségéhez Jánossy Dezső László festőművész munkássága ugyanúgy hozzátartozik, mint Áprily Lajos versei, amelyekben megelevenedik az enyedi táj. A 20 éve halott festőművész, a hajdani enyedi diák emlékkiállítását özvegye, Lőrincz Katalin szervezte. A Fehér megyei RMDSZ Dr. Szász Pál Galériájában a falakat szinte teljesen beborították a kiállított képek. Starmüller Géza képzőművész szakértő jó ismerősként és barátként tartott emlékbeszédet. Lőrincz József Tibor református lelkész mint kortárs, bontotta ki a „visszaköszönt emlékeket” a rövid életről és a még rövidebb művészi pályáról. Jánossy Dezső Lászlót 1985 karácsony első napján temették, 47 éves volt. /Bakó Botond: Színfoltjaiban születik a táj. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2006. október 28.
Nagyenyed magyar közössége kicsit késve tartotta meg ünnepi megemlékezését a forradalomra. Dávid Gyula irodalomtörténészt, valamint Koczka György újságírót, a temesvári rádió szerkesztőjét hívták meg a rendezvényre, akik hosszú éveket töltöttek börtönben, az 56-os forradalom résztvevőjeként. A dr. Szász Pál Magyar Közösségi házban összegyűlt közönség először Dávid Gyulát hallgatta, aki az évforduló tiszteletére megjelent Erdélyi politikai elítéltek életrajzi adatai 1956–68, valamint Gazda Ferenc Elrabolt esztendők című könyvét mutatta be. Veres Sándor kezdeményezésére olyan levelezés indult Erdélyben, amelyet az emberek sokszorosítottak és továbbítottak. Az „Aki kapja, adja át” levelezési mozgalom annyira sikeres volt, hogy egy moldvai lakos még 1959-ben is kapott egy 56-os tartalmú levelet, amelyért bűnhődnie kellett. A kitalálónak 20 év börtön járt „jutalmul.” Dávid Gyula könyve 1400 ember adatait tartalmazza, a következő kiadásra pedig máris újabb és újabb adatok érkeznek. Koczka György humorosan ismertette keserű történeteit 56-ról. Egy vers elszavalásáért, a kispolgárinak nevezett Kossuth-nóta elénekléséért, vagy egy viccért súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki. Az ítélkezők között élen járt a hírhedt magyar hadbíró Macskássy Pál, és számos ügyész. Fazakas János a Trabant-osztogató miniszterelnök-helyettes, gyalázatos szerepet játszott a megtorlás ideológiájának megfogalmazásában. /Bakó Botond: Aki kapja, adja át. 56-os ünnepi megemlékezés Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2006. november 11.
Fehér megyei oktatási tanácskozást tartottak Erdei Itala oktatáskutató munkaanyaga alapján Nagyenyeden. A megbeszélésre a megyében működő magyar tannyelvű iskolák egy részének bizonytalan helyzete szolgáltatott okot. A problémára iskolaközpontok létrehozása jelentené a megoldást. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium már lépett egyben az ügyben, hiszen bentlakásában már 15 vidéki kisiskolás lakik. A tanácskozáson megjelent Kerekes Hajnal, a Fehér megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatónője, dr. Demény Piroska, a Bethlen Gábor Kollégium aligazgatója, Gál László, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Szeminárium igazgatója, Bárócz Huba református esperes, Tóth Gabriella kisebbségi tanfelügyelő és Stáb Ildikó megyei RMPSZ-elnök. Általános vélemény szerint az I–IV. osztályok hosszabb távon is fenntarthatók, de az általános iskolák V–VIII. osztályos tagozatainak egy része nehéz helyzetbe került. Bár az utóbbi időben javult a szaktanári ellátottság, a felvinci, a balázsfalvi, a marosújvári, a gyulafehérvári tagozatok komoly létszámgondokkal, osztályösszevonásokkal küzdenek. Szilárdabb a helyzete a bethlenszentmiklósi, magyarlapádi, torockói, és természetesen a nagyenyedi kollégiumi osztályoknak. Kötő József volt oktatási államtitkár néhány éve oktatási mikrorégiók kialakítását kezdeményezte. A tanulmány két megyei iskolaközpont működtetését feltételezi Nagyenyeden és Gyulafehérváron. Új lehetőség a gyulafehérvári és a környékbeli gyermekek számára az, hogy a katolikus érsekség tulajdonában található ún. Fogarasi-féle épületcsoport felújítását tervezik. Decemberben megérkeznek a mikrobuszok (iskolabuszok) is, amelyekkel jövőtől több mint 400 román és magyar tanuló fog ingázni különböző iskolaközpontokba. A tervek szerint Magyarlapádra szállítják a megszűnt becei iskola V–VIII. osztályos diákjait és a Bethlenszentmiklós környéki tanulókat. /Bakó Botond: Válsághelyzetben a magyar tannyelvű iskolák= Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
2006. november 14.
A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben indította el A magyar tudomány napja rendezvénysorozatát. Az idei tematika Evolúció, fejlődés, revolúció. Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Házban ünnepelték a magyar tudomány napját. Híres véndiákok és tudós tanárok hosszú sora jelzi a Bethlen Gábor Kollégium múltjában a tudomány szerves együttlétét az oktató-nevelő munkával. Örök példaképek maradnak többek között: Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Kőrösi Csoma Sándor, Fenichel Sámuel, Herepei Károly, Szilády Zoltán, dr. Sáska László, Szabó T. Attila, akik nemzetközi hírnevet szereztek az iskolának. Ma sem veszett ki a Kollégiumból az író-kutató diákok és tanárok sora. Elég a 2000-ben megalakult Fenichel Kör hazai és nemzetközi eredményeire gondolni. Lőrincz László ny. múzeológus Múzsák üdvözlése című bevezetője után Szakács Júlia XII o. tanuló A dohányzástól a tüdőrákig című tudományos dolgozatát vetített képekkel illusztrálva adta elő. Mindezt követte Lőrincz László vetített sejtbiológiai bemutatója. /Bakó Botond: A magyar tudomány ünnepe Enyeden. „Soha tudományi fegyveredet kezedből le ne tedd” = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2006. november 15.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban franciául tanuló VI–XII. osztályos diákok közül nemrég 20-an franciaországi tanulmányi kiránduláson vettek részt. A nagyenyedi tanulók különböző programokon vehettek részt, miközben élvezhették a francia vendégszeretetet. /Bakó Botond: Fehér megye. Franciaországban jártak a nagyenyedi kollégisták. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2006. december 9.
A torockói Szent Teréz Gyermekvédő Otthon csaknem két éve működik, a negyedik volt a sorban. Azóta a tizenharmadikat is felavatták Gyergyószárhegyen, sőt újabban Böjte Csaba atya Kárpátalján is létesített egyet. A torockói otthonban 22 gyermek él, nehéz sorsú, veszélyeztetett családi környezetből, sokszor félárvaként, árvaként kerültek az otthonba. A kezdeti előítéletek után most már a faluban is szívesen fogadják őket. /Bakó Botond: A jó cselekedetek fája. Fény a torockói Szent Teréz Gyermekvédő Otthonban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2006. december 28.
A 80. évét betöltött Csávossy György mutatta be legújabb verseskötetét /Hervadás havában, Irodalmi Jelen, Arad/ a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Csávossy György Lászlóffy Aladárral együtt indult az első Forrás-nemzedék tagjaként. 1952-ben majd 1956-ban gyermekvers kötettel jelentkezett.(Vizes mese, Bíztató) Később újabb kötetei látnak napvilágot (Fütyörészve, Erdélyi Requiem, Ilyenkor ősszel). Ez utóbbi kötetéért tavaly a Román Írószövetség Kolozsvári Fiókja Kacsó Sándor díjjal tüntette ki. Csávossy otthonosan mozog az esszék világában is, amit Gondolatok a borítékban című kötete fémjelez. Írt vígjátékokat (A fül, Édes méreg, Ki mint veti ágyát, Év végi négykezes), de sikeres drámaíró is (Patkánysíp, Özvegy és leánya, Önarckép lilában). Műveit a marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, szatmári, nagyváradi, temesvári és kolozsvári színházak mutatták be. Nem utolsó sorban tudományos író, amit bizonyít nagyszabású összegező munkája a Jó boroknak szép hazája, Erdély (hagyományok, hungarikumok az erdélyi borkultúrában). A Mezőgazdasági Kiadó által három éve megjelentetett értékes munkáért az év szerzője díjat kapta. /Bakó Botond: „Utolsó gyöngyszemeimet szórom szét”. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2007. január 3.
Kolozsváron, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen emlékkonferenciát tartottak Fuchs Herman professzor halálának 10 éves évfordulója alkalmából. Az emlékkonferencia szervezője az EMTE Természettudományi Kara, Wanek Ferenc tanár volt. Fuchs Herman újjáélesztette az erdélyi őslénytankutatást és bevezette a biostatisztikát a kutatásokba. Több könyv társszerzője, és komoly tudománynépszerűsítő tevékenységet is kifejtett. /Bakó Botond: Tanulhatunk elődeinktől. Fuchs Herman emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./
2007. január 9.
Ökumenikus megemlékezést tartottak Nagyenyeden az 1849. január 8-i vérengzés áldozatai emlékére. Az 1848–49-es forradalom után először 1850-ben emlékeztek meg Nagyenyed gyászos téli napjáról. 1994-től az RMDSZ kezdeményezésére és a református egyház támogatásával felújították a megemlékezést ökumenikus istentisztelet keretében. Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök adatokkal alátámasztott, átfogó beszédében emlékezett. Nagyenyed akkoriban egész Erdélyben vezérszerepet játszott, különösen az 1830-as évektől. A hírhedt napon földig rombolták, kirabolták, értékeit elpusztították. A Fehér megyei magyarság a barbár cselekedetet a mai napig sem heverte ki, hiszen Nagyenyeden kívül Verespatakon, Nagylakon, Sínfalván és sok más településen zajlott a magyarok kiirtása. Nem véletlenszerű balesetről volt tehát szó, hanem egy jól kitervelt forgatókönyv szerint zajlott mindez. A felfegyverzett hordák védtelen civileket, nőket, gyermekeket és öregeket öltek meg. Még mindig nem lehetséges a közös megemlékezés. /Bakó Botond: Mennyi szándék és tett pusztul el! = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./
2007. január 10.
Ökumenikus istentisztelettel és koszorúzással emlékezett 2007 első vasárnapján Nagyenyed lakossága az 1849. januári 8-i gyászos eseményekre, amikor 800 védtelen magyar gyermek, nő és idős polgár esett áldozatául az öldöklésnek. Az Árpád-házi Szent Erzsébet plébánián Pópa Tibor református, Sándor Botond unitárius lelkészek, valamint Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök mondott megemlékező beszédet a 158 évvel ezelőtti eseményekről, azok áldozatairól, majd megkoszorúzták a várfal melletti sírok fölé emelt emléktáblát. A Zalatna, Abrudbánya, Verespatak, Magyarigen, Sárd mintegy 5000 magyar lakosát áldozatul szedő vérengzés visszafordíthatatlanul idézte elő az elszórványosodást. /Nagyenyed pusztulásának emléke. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ Nagyenyedet földig rombolták, kirabolták, értékeit elpusztították. Axente Sever azt hirdette, hogy három nap alatt hamuvá teszik az egész várost. Úgy lett! Nagyenyeden kívül Nagylakon, Sinfalván és sok más településen zajlott még a magyarok kiirtása. Felfegyverzett hordák védtelen civileket, nőket, gyermekeket és öregeket öltek meg. /Bakó Botond: Másfél évszázados mártíromság a Maros menti Athénban. A szabadságharc áldozataira emlékeztek Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2007. január 24.
Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban bemutatták a kollégium hajdani diákjáról, Barabás Miklós festőművészről (1810–1898) szóló könyvet, a Magyarországon élő idős író, Solymár József Akinek a történelem ült modellt /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ című munkáját. /Bakó Botond: Akinek a történelem ült modellt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./
2007. január 27.
Első alkalommal járt Gyulafehérváron Fehér megye testvértelepülése, Bács-Kiskun megye küldöttsége a tavaly őszi vezetőségváltást követően. Tovább erősítik az 1994 óta tartó kapcsolatot. A küldöttség javasolta, hogy állítsanak össze közös honlapot a két megye turisztikai és kulturális adottságairól, állítsanak helyre közösen leromlott állapotban lévő – főleg Hunyadi János nevéhez fűződő – kastélyokat, közös környezetvédelemi projekt keretében újítsanak fel parkokat, és különböző képzéseket szervezzenek együtt. /Bakó Botond: Gyulafehérvár. Új lehetőségeket teremtene a Bács-Kiskun testvérmegyei kapcsolat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2007. január 31.
A Fehér Megyei Tanács kezdeményezésére 67 községben alapítanak néprajzi múzeumot a megye területén. Magyarlapádon is felavatták a polgármesteri hivatal melletti kis ház két termében az új létesítményt. Ökumenikus istentisztelettel nyitották meg a néprajzi múzeumot. Sokan érkeztek a községhez tartozó Fugadról és Bagóból is. /Bakó Botond: Néprajzi múzeumot avattak Magyarlapádon. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
2007. február 14.
Fari Ilona a Máltai Segélyszolgálat sikeres nagyenyedi vezetőjének fejében kilenc évvel ezelőtt fogant meg egy nagyenyedi jótékonysági bál gondolata. Csaknem egy évtizede szervezi a Máltai Segélyszolgálat csapatával együtt a nagyszabású táncos mulatságot, ami ma már a város, sőt a megye legjelentősebb ilyen jellegű eseményévé nőtte ki magát. 1998-ban még két karitatív bált szerveztek, a következő években pedig már csak egyet, így lett az idei a tizedik. Megjelentek helyi román vezetők is, akik támogatták a rendezvényt, valamint Barla Zsuzsa az Országos Máltai Segélyszolgálat titkárnője. A műsor a Bethlen Gábor Kollégium néptáncegyüttesének előadásával kezdődött. /Bakó Botond: Nagyenyed Máltai jótékonysági bált szerveztek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./