Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Apostoiu, Liviu
1162 tétel
2016. június 2.
Furcsa háború
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és az országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) okkult és irracionális felső hatalommá vált, amelynek célja egyes politikusok félreállítása és a politikai intézményekbe vetett állampolgári bizalom megingatása. Az ilyen és ehhez hasonló kijelentések mellett az ember általában legyintve megy tovább, mondván: összeesküvés-elméleteket gyártó holdkórosok, frusztrált fantaszták mondhatnak csak ilyet 2016-ban egy európai uniós tagállamban.
Ez a mostani kifakadás azonban mégis más, mivel az ország második legfontosabb közjogi méltóságától, a szenátus elnökétől, Călin Popescu Tăriceanutól származik. Persze a megállapítás hitelességét némileg rontja, hogy közvetlenül aznap született, amikor a DNA bejelentette: hamis tanúzás és bűnpártolás gyanúja miatt bűnvádi eljárást indított a 2004 és 2008 között a miniszterelnöki tisztséget is betöltő politikus ellen a Paul Lambrino herceget is érintő erdőrestitúciós ügyben, azonban mindenképpen jól illusztrálja, miről szól a közélet 2016 Romániájában.
Sőt nyugodtan fogalmazhatunk úgy is, hogy az utóbbi évek Romániájában, hiszen a DNA az elmúlt esztendőkben valóban az ország közéletének egyik legfontosabb szereplőjévé vált, miután szinte futószalagon állított bíróság elé korábban érinthetetlennek tartott üzletembereket, politikusokat, minisztereket, hogy aztán már a volt és hivatalban levő miniszterelnökök is sorra kerüljenek. A vádemelések pedig nagyon sok esetben végződtek letöltendő szabadságvesztésről szóló jogerős ítélettel: a közkedveltté vált poén szerint lassan egy árnyékkormány is megalakulhatott volna a börtönben, hiszen számos exminiszter mellett egy időben Adrian Năstase volt kormányfő is a büntetés-végrehajtás „vendégszeretetét” élvezte a bíróság által bizonyítottnak látott korrupciós ügyletei nyomán. De a DNA ezután sem állt le: Victor Ponta személyében tavaly már egy – akkor még – hivatalban lévő miniszterelnöknek is „nekiment”, most pedig Tăriceanu személyében újabb exkormányfő, egyúttal hivatalban levő szenátusi elnök került a korrupcióellenes ügyészség célkeresztjébe.
Persze nem ő az egyetlen politikus, aki önálló életre kelt entitásnak bélyegzi a SRI-t és a DNA-t, amely célirányosan látott hozzá bizonyos kényelmetlennek bizonyuló politikusok levadászásához. Hasonlóan nyilatkozott Ponta is, de Liviu Dragnea, a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is ilyesmit sejtetett, miután két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a 2012-es, Traian Băsescu akkori államfő leváltásáról szóló népszavazáson elkövetett választási csalások miatt. A gyanú kimondva-kimondatlanul az, hogy a DNA azokra a politikusokra száll rá, akik nem hajlandóak maradéktalanul a washingtoni érdekek szolgálatába állni – ezt a retorikát erősítheti az, hogy az Egyesült Államok nagykövetsége számos alkalommal fogalmazott meg csöppet sem burkolt bírálatot, amikor a politikum valamilyen formában akadályozta a korrupcióellenes küzdelmet, például a korrupcióval gyanúsított honatyák elleni bűnvádi eljárás elutasítása révén. Washington szerint ugyanis a korrupció nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hiszen a jelenlegi helyzetben egyáltalán nem kívánatos, hogy sötét ügyleteik miatt esetleg az oroszok (vagy bárki más) által megzsarolható személyek legyenek kulcspozíciókban a geostratégiailag fontos fekvésű szövetséges országban. Így aztán a washingtoni illetékesek egyszer sem mulasztották el a korrupcióellenes harc folytatását szorgalmazni, az egyik leghatékonyabb romániai intézményként emlegetve a DNA-t. Csakhogy az is tény, hogy számos más, nyugat-európai ország nagykövetsége is több ízben bírálta már a politikumot, amikor az igazságszolgáltatás tevékenységének korlátozására alkalmas kezdeményezésekkel állt elő.
Amelyekben amúgy az RMDSZ is részt vállal: Márton Árpád képviselő például azzal a törvényjavaslattal, amely nem minősítené bűncselekménynek, ha egy honatya 2013 előtt alkalmazta valamely családtagját képviselői irodájában, vagy Máté András, aki az ügyvédek ügyészségekkel szembeni védettségét növelő, az ügyfelekre vonatkozó dokumentumok lefoglalását és a telefonjaik lehallgatását tiltó jogszabály-módosítás mellett kardoskodott.
Tény ugyanakkor, hogy a DNA tevékenységében valóban találni nem kevés bírálható elemet. A Markó Attila volt RMDSZ-képviselő elleni eljárás, amely a restitúciós folyamat lejáratására is alkalmas lehet, illetve az autonómiapárti kiállásukról ismert székelyföldi elöljárók, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester ellen zajló nyomozások már csak azért is furcsák, mivel kiderült: Markót egy olyan ülés miatt vették elő, amelyen részt sem vett, Antal esetében nem egészen világos, miben merül ki a károkozás ténye, Ráduly ügyében pedig az őrizetbe vételekor rejtélyes módon kiszivárogtatott „bűnlajstrom” a vádiratban igencsak lesoványodott.
Jelenleg tehát furcsa háború zajlik Romániában: a DNA „dübörög”, és egymás után indítja a bűnvádi eljárásokat közismert személyek ellen, a politikum pedig közben megpróbál az ügyészek munkáját nehezítő jogszabály-módosításokkal előállni, egyes politikusok korrupciós eljárással a nyakukban is csak azért is újabb tisztségért indulnak a választáson, miközben arra panaszkodnak, hogy a korrupcióellenes ügyészek – titkosszolgálati támogatással – a választott demokratikus intézmények hitelességének aláásásán ügyködnek.
Pedig a helyzet az, hogy – mindamellett, hogy a korrupcióellenes ügyészség tevékenységét néha túlkapások és bakik is jellemzik – ezen hitelesség erodálásáért senki sem tett többet a szóban forgó, demokratikusan választott intézmények tagjainál. Még jóval azelőtt, hogy a DNA tevékenysége felpörgött volna.
Balogh Levente |
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2016. június 7.
Egyértelmű a PSD győzelme a választásokon
Bár valamelyest csökkent a különbség a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között a vasárnapi önkormányzati választás – kedden, 99,46 százalékos feldolgozottság után közzétett – részeredményei szerint, a PSD diadala továbbra is egyértelmű.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a polgármesterekre leadott szavazatok 37,62 százalékát szerezte meg (2 830 555 szavazat, 1669 mandátum), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 32,63 százalékot kapott (2 455 186 szavazat, 1079 mandátum), az RMDSZ 4,13 százalékot (310 934 szavazat, 195 mandátum), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 5,89, százalékot ért el (443 384 szavazat, 64 mandátum), független jelöltekre 5,20 százaléknyian szavaztak (53 mandátum). Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a voksok 0,28 százalékát kapta (21 171 voks), a Magyar Polgári Párt (MPP) 0,25 százalékot ért el (19 355 voks, 13 mandátum). Két jelölt EMNP–MPP támogatással győzött.
A helyi közgyűlésekben az eredmény: PSD 36,15 (2 667 526 voks, 16 556 mandátum), PNL 30,70 (2 265 110 voks, 13 082 mandátum) ALDE 6,62 (488 917 voks, 2480 mandátum), RMDSZ 5,21 (384 680 voks, 2281 mandátum), Népi Mozgalom Párt (PMP) 4,03, (297 563 voks, 1291 mandátum), EMNP 0,47 (35 019 voks, 207 mandátum), MPP 0,25 (18 993 voks, 158 mandátum).
A megyei közgyűlések össszetétele: PSD 37,55 százalék (2 874 317 voks, 517 mandátum), PNL 31,97 (2 447 182 voks, 437 mandátum), RMDSZ 5,36 (410 408 voks, 93 mandátum), ALDE 6,31 (483 212 voks, 64 mandátum), PMP 4,26 (326 177 voks, 27 mandátum), EMNP 0,49 (38 215 voks, 6 mandátum), MPP 0,21 (16 824 voks, 6 mandátum).
Az RMDSZ megyei listáira négy évvel ezelőtt, a 2012-es önkormányzati választáson 491 864-en szavaztak (5,52 százalék), az EMNP 44 276 voksot gyűjtött, az MPP-re 36 671-en szavaztak. A polgármestereknél az RMDSZ 203 mandátumot nyert, az MPP hetet, az EMNP pedig kettőt. Az RMDSZ 2261 helyi tanácsosi tisztséget szerzett meg, az MPP 266-ot, az EMNP 214-et, az EMNP és az MPP közösen 14-et. Megyei tanácsosi mandátumból az RMDSZ 88-at gyűjtött, az MPP és az EMNP pedig 7-7-et 2012-ben.
Szövetkezik a PSD
Amúgy kedden a PSD elnöksége kiértékelte az eredményeket, ezt követően Liviu Dragnea pártelnök közölte: az ALDE-val és az UNPR-rel a 41-ből 27 megyei közgyűlésben tudnak többségi koalíciót alakítani. Egyébként Augustin Lazăr legfőbb ügyész kedden közölte: összesen 245 olyan bejelentés érkezett, amelyben többszörös szavazás gyanúját fogalmazták meg. A legfőbb ügyészség kivizsgálja a panaszokat.
Eközben Bukarest 1. kerületében a meglepetésre a főpolgármesteri választáson második helyet elért Mentsük meg Bukarestet Szövetség (USB) a szavazatok újraszámolását kérte, arra hivatkozva, hogy 17 szavazókör megfigyelők nélkül maradt. Mint arról beszámoltunk, ez volt az egyetlen kerület, ahol az előzetes eredmények alapján úgy tűnt, az USB jelöltje, a francia Clotilde Armand megakadályozhatja a Szociáldemokrata Párt győzelmét, azonban a végleges adatok később itt is PSD-s győzelmet mutattak.
Johannis bosszús
A választást értékelve kedden a luxemburgi látogatáson tartózkodó Klaus Johannis államfő úgy nyilatkozott: az országban szilárd és visszafordíthatatlan a demokratikus folyamat, és a bukaresti eredményt kivéve, amely kapcsán megjegyezte: a pártoknak új ajánlatokkal kellene előállniuk, a részvételi arányt sem tartotta rossznak. Sejtetni engedte ugyanakkor, hogy a korábban általa vezetett PNL kudarca bosszantja. Emellett megjegyezte: igencsak vitatható, hogy számos olyan politikust választottak meg, aki ellen bűnvádi eljárás zajlik, ezért ismét csak a politikai osztály megújulását szorgalmazta. Arról is beszélt, hogy a kötelező szavazás bevezetése nem megoldás.
Balogh Levente
Székelyhon.ro
2016. június 8.
Visszarendeződés
Megkezdődött. Vagy csak folytatódik? Másfél évvel a jobboldali államfő megválasztása és bő fél évvel a baloldali kormány menesztése után minden jel arra mutat, hogy hátraarcot hajt végre Románia, és ősszel újra a szociáldemokrata párt kezébe adja a gyeplőt.
De nem azért, mert az alakulat megjavult vagy legalább megújult volna – erről nincs szó, az áprilisban jogerősen elítélt Liviu Dragnea pártelnök nyeregben érzi magát, a június 5-ei eredmények láttán visszaszívta korábban ígért lemondását, és további pálfordulásokra is számíthatunk még –, hanem mert a két pártból egyesült liberális tábor másfél év alatt nem volt képes bár egy valamirevaló alternatíva felmutatására összeszedni magát, a számára kedvező politikai-közéleti széljárásban sem. Az idei önkormányzati választások után az SZDP – a közel kétmilliós főváros egészén kívül – 19 megyeszékhelyen rendelkezik polgármesterrel és 27 megyében tanácsi többséggel: 14-ben egyedül, 11-ben Tăriceanu pártjának bevonásával, további 2-ben pedig Gabriel Oprea alakulatára is szüksége volt. Ez, akárhogy nézzük, az ország nagyobbik fele, és mivel a két szövetséges alakulat nem sok önállóságot mutat – Tăriceanu valószínűleg addig maradhat a szenátus elnöke, amíg kiszolgálja fenntartóit, az átigazolt honatyákból az előző választások után alakult, tavaly még komoly tényezőnek számító Oprea-féle alakulatot pedig vezére bukása óta csak a nagy testvér óvhatja a megsemmisüléstől (az SZDP-nek mindig van egy ködös kis konzervatív zsebpártja) – , nemsokára megint ott találhatjuk magunkat, ahol nem akartunk lenni: a vörös bárók és kiskirályok, a korrupt, felelőtlen, nemtörődöm posztkommunisták keze alatt. Az az elégedetlenség, amely 2014 novemberében Klaus Iohannis megválasztásához, majd – egy év múlva – a Ponta-kormány leváltásához vezetett, most azok ellen fordult, akiktől egy tisztességesebb, felelősebb, hozzáértőbb politizálást várt a jobb sorsra érdemes választó. De csalódnia kellett, megint. A hagyományosan jobboldalinak számító Bukarest feladta a leckét, és bár az SZDP ünnepel, a valódi többséget a távol maradók alkotják. Ez pedig nem egészséges.
Nem mintha a szociáldemokratákat nagyon zavarná a hatalomra kerülés mikéntje. Az önkormányzati választásokon aratott győzelemmel igazolva látják magukat, a nagy garral beharangozott megtisztulásra már semmi szükség nem lesz, sőt, nyugodtan el lehet kezdeni a mellékvágányon rostokoló párttagok visszahelyezését. A különvéleménye miatt kizárt Valeriu Zgonea képviselőházi elnök alatt már hosszú hetek óta inog a bársonyszék, bennfentes sajtósok szerint Victor Ponta volt kormányfőre vár, aki ezzel az ország harmadik embere lehet. Vagy – korrupciós perei dacára – ősztől ismét kormányfő, ehhez most minden esély adott. Csak az előrelépés esélye nem látszik sehol...
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. június 13.
Futószalagon hallgattak ki hétfőn politikusokat a DNA-nál
Több, bűnvádi eljárás alatt lévő politikust is beidézett hétfőre kihallgatásra a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Annyian voltak, hogy sorban álltak a DNA bukaresti székháza előtt – számolt be a Digi24.
A reggeli órákban elsők között Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke várakozott bejutásra az épületnél. Távozásakor közölte: azért hívatták be az ügyészek, hogy közöljék vele a vádakat. Meg is jegyezte: úgy állt sorban a DNA-nál reggel, mint a kenyérért a rendszerváltás előtt.
Liviu Dragneát hivatali visszaélésre és közokirat-hamisításra való felbujtással gyanúsítják egy olyan ügyben, amelyben a volt felesége is érintett. A bűnvádi eljárást június 6-án indították el ellene.
A vádhatóság korábban bűnvádi eljárást indított a Teleorman megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetője és több alkalmazottja ellen - köztük Dragnea volt felesége ellen -, akiket azzal gyanúsítanak, hogy 2006 és 2013 között elnézték és lehetővé tették, hogy négy alkalmazottat az intézmény csak papíron fizessen, úgy, hogy valójában nem dolgoztak a gyermekvédelmi szakhatóságnál.
Hétfőn megfordult a DNA székházában Constantin Niță volt gazdasági miniszter és Lia Olguta Vasilescu, Craiova polgármestere is. Utóbbi kihallgatása után a sajtónak azt nyilatkozta: az ügyészek közölték vele, hogy zárolták a vagyonát.
A PSD elnökének a vádhatóság konkrétan azt rója fel, hogy 2006 és 2012 között, amikor a Teleorman megyei önkormányzat elnöki tisztségét töltötte be, közokirat-hamisításra és hivatali visszaélésre bujtotta fel a szakhatóság vezetőjét, hogy a gyermekvédelmi igazgatóság által fizetett két alkalmazott valójában a PSD székházában dolgozhasson, miközben bérüket a szakhatóságtól kapták. Dragnea akkor a PSD Teleorman megyei szervezetének elnöki tisztségét is ellátta.
maszol.ro
2016. június 15.
Leváltották a képviselőház elnökét
A képviselőház megfosztotta házelnöki tisztségétől hétfőn Valeriu Zgoneát, miután a politikust áprilisban kizárták a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező PSD- ből.
A pártban addig ügyvezető elnöki tisztséget betöltő Zgonea volt a PSD egyetlen vezetője, aki a pártelnök lemondását szorgalmazta, miután Liviu Dragneát jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték választási csalásra való felbujtás és befolyással való üzérkedés miatt.
A PSD-ben árulásnak minősítették azt, hogy Zgonea az önkormányzati választások előtt megkérdőjelezte a pártelnök alkalmasságát a nyilvánosság előtt, és kizárták a pártból. Zgonea azt állította, azért akarják őt eltávolítani a képviselőház éléről is, mert a PSD az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények megváltoztatására készül, hogy megakadályozza a korrupt politikusok elszámoltatását.
Zgonea nem volt hajlandó önként lemondani a tisztségről, ezért eltávolításához a PSD körül tömörülő parlamenti többségnek előbb módosítania kellett a házszabályt. Erre csak a választási kampány után, múlt szerdán került sor, amikor elfogadták, hogy a házelnök mandátuma automatikusan megszűnik, ha az őt a tisztségre jelölő frakció megvonja tőle támogatását. Ennek alapján hétfőn a képviselőház 167 vokssal 32 ellenében határozatban rögzítette, hogy a házelnöki tisztség megüresedett.
Victor Ponta volt miniszterelnök hétfőn közölte, hogy megpályázza a képviselőház elnöki tisztségét, Liviu Dragnea pártelnök azonban nehezményezte, hogy Ponta nem a párt belső fórumain, hanem a nyilvánosság előtt beszélt házelnöki ambícióiról.
A képviselői mandátummal rendelkező Dragnea leszögezte, hogy őt személy szerint nem érdekli a házelnöki tisztség, mert nem akarja "ügyrendi vitákkal" tölteni idejét: neki győzelemre kell vinnie a PSD-t az őszi parlamenti választásokon, hogy végre olyan kormányt alakíthassanak, "amely a választókat szolgálja". Szerinte azonban az lett volna a természetes, hogy a párton belül és nem a sajtó nyilvánossága előtt vitassák meg, kire bízzák a tisztséget.
A sajtó másfél hónapja tényként kezeli, hogy a képviselőház elnökének menesztését akarja felhasználni a visszatérésre a kormány éléről fél éve lemondott, korrupció miatt bíróság elé állított Victor Ponta, de az is nyílt titok, hogy nem éppen súrlódásmentes a viszony a PSD korábbi és mostani elnöke között.
Egyelőre nem lesz képviselőházi elnök Pontából
Az őszi parlamenti választások utánig Florin Iordache PSD-s képviselő marad a képviselőház ideiglenes elnöke – tudta meg a Mediafax PSD-s forrásokból.
A párt a leváltott Valeriu Zgonea helyének betöltésére hívta össze keddre a végrehajtó bizottságot, amely viszont csupán egy órát ülésezett, és úgy döntött, nem váltják még le az ideiglenes ház-elnököt.
Népújság (Marosvásárhely)
2016. június 15.
Nem jelöl új házelnököt a PSD
Pontának hiába fájt a foga a tisztségre
Nem jelöl új házelnököt a Szociáldemokrata Párt (PSD) a képviselőház élére, így az év végén esedékes parlamenti választásokig ideiglenes házelnök vezetheti a törvényhozás alsóházát – jelentette be Liviu Dragnea, a PSD elnöke kedden. A pártból kizárt, majd tisztségétől megfosztott Valeriu Zgonea helyére hiába pályázott tehát Victor Ponta, a volt kormányfő-pártelnök tervezett visszakapaszkodása a vezető politikusok sorába a jelek szerint nem a képviselőház elnöki tisztségen keresztül fog megtörténni.
A PSD végrehajtó bizottságának keddi döntését Victor Ponta vereségeként tálalták a hírtelevíziók, a politikus ugyanis hétfőn újságírók előtt bejelentette, hogy megpályázza a házelnöki tisztséget, jelöltségéhez azonban nem tudta megszerezni Dragnea és a párt támogatását. A bukaresti média már másfél hónapja –Zgonea kizárása óta – tényként kezeli, hogy Ponta ezt az alkalmat próbálja majd felhasználni arra, hogy visszatérjen a politika élvonalába. Az sem volt titok, hogy nem éppen súrlódásmentes a viszony közte és a PSD jelenlegi elnöke között, aki elemzők szerint joggal tart attól, hogy a pártban töretlen népszerűségnek örvendő Ponta a PSD élére is vissza akar majd térni.  
Szabadság (Kolozsvár)
2016. június 15.
Román darab magyar nyelvű ősbemutatója
Vértestvérek a magyar színházban
Alig gördült le a függöny Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó (TESZT) utolsó előadása után, máris újabb bemutató előadásra invitálta a nagyérdeműt a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. Június 8-án került sor a temesvári magyar színház stúdiótermében a Liviu Lucaci által írt és rendezett Vértestvérek című kamaradarab bemutatójára.
Az előadás érdekessége, hogy ez volt a Vértestvérek (Frați de cruce) című Lucaci-darab ősbemutatója! „A Vértestvéreket először magyar nyelven mutatták be Temesváron. Olyan ez, mintha a gyereked már a születésétől kezdve egy idegen nyelven beszélne – nyilatkozta Liviu Lucaci, akinek darabját 2011-ben az év legjobb darabja címre jelölték az Uniter Gálán. „A szöveg egy szerelem története, amely megpróbál győzedelmeskedni a súlyos történelmi örökség felett. Ez egy szellemekkel viaskodó szerelem története, amely egy régi bukaresti ház tetőterében zajlik” – mondja a darabról Liviu Lucaci, aki a bukaresti Nemzeti Színház színésze, drámaíró és tanár a fővárosi Színművészeti Főiskolán.
Mint a kortárs román drámaírók közül sokan, a Vértestvérekben Liviu Lucaci is tükröt tart a kommunista örökséggel megbirkózni képtelen román társadalom elé. Úgy vélem, a szerelmi történet csak ürügy Lucaci számára, ezért Vera (Lőrincz Rita) és Luca (Molnos András Csaba) karaktere nem elég erőteljes, nem elég hiteles. A darab társadalmi üzenete erőteljes: az önmagunkkal való szembenézés és megtisztulás nélkül, hazugságokra nem lehet jövőt építeni. A két fiatal szerelmi története, a meglepő fordulat és a drámai végkifejlet ellenére nem elég meggyőző. Az előadás mozgásvilágát Baczó Tünde koreográfus alkotta meg, a látványvilágért Rodica Elena Știrbu, a zenei aláfestésért Bogdan a felelős.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2016. június 15.
Florin Iordache kerül az alsóház élére
Nem Victor Ponta volt miniszterelnök veszi át a hétfőn menesztett Valeriu Zgoneától a képviselőház elnöki tisztségét – döntötte el a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöksége kedd délutáni ülésén.
A pártvezetés döntése értelmében Florin Iordache eddigi alelnök veszi át az ügyvivői elnöki teendőket egészen az őszi parlamenti választásokig, míg Victor Ponta a PSD parlamenti választási kampányáért lesz felelős. Ponta az ülésről kijövet közölte: ő maga is el kíván indulni az őszi választáson a párt színeiben.
Mint arról beszámoltunk, a PSD azt követően döntött Zgonea leváltása mellett, hogy az Liviu Dragnea pártelnök távozását követelte, miután jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a 2012-es, Traian Băsescu akkori államfő leváltásáról szervezett népszavazáson elkövetett csalások miatt. Dragnea a referendumon az elnökkel szembeni politikai oldal kampányfőnöke volt. A PSD a bírálatok miatt kizárta Zgoneát, majd hosszas huzavona, és a házszabály módosítása után leváltotta a képviselőház éléről.
Zgonea kizárását követően fölmerült, hogy Victor Ponta volt pártelnök-kormányfő veheti át a helyét, ugyanakkor, mint közismert, Ponta ellen bűnvádi eljárást folytat az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) állami tulajdonú hőerőművekkel kötött, törvénytelen jogtanácsosi szerződések miatt. Bár Liviu Dragnea korábban ennek ellenére is hajlandónak mutatkozott őt jelölni az alsóház élére, ám az utóbbi napokban már egyértelművé tette: nem támogatja, hogy elődje kerüljön a képviselőház élére. Bár Ponta hétfőn még arról beszélt: benyújtja jelentkezését a tisztségre, kedden már közölte: csak akkor tart igényt rá, ha Dragnea is támogatja.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2016. június 18.
Se kedv, se idő kormányt buktatni
Letett a Cioloş-kormány megbuktatásáról a Szociáldemokrata Párt (PSD) körül tömörülő parlamenti többség – közölte csütörtökön Liviu Dragnea, a PSD elnöke.
A kabinet elleni bizalmatlansági indítvány beterjesztését főleg Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök, az ALDE elnöke és Victor Ponta volt miniszterelnök szorgalmazta, arra hivatkozva, hogy a kormány számos területen – a mezőgazdaságban, az európai pénzek lehívásában vagy a közalkalmazotti bérek reformjában – szerintük kudarcot vallott.
Szabadság (Kolozsvár)
2016. június 28.
Hárommillió külföldi választóról szóló adatoknak veszett nyoma
A külügyminisztérium nem találja az archívumában azokat az iratokat, amelyekből kiderül, kik éltek szavazati jogukkal az ország határain túl a 2012-es referendumon.
Mint ismert, a négy évvel ezelőtti népszavazást Traian Basescu akkori államfő felfüggesztése kérdésében rendezték, s bár az urnákhoz járulók többsége hozzájárulását adta a kezdeményezéshez, a referendumot mégis érvénytelennek nyilvánították, mert nem volt meg a szükséges többség. A szervezésben, illetve mozgósításban elkövetett szabálytalanságok miatt emlékezetes módon a Szociáldemokrata Párt mostani elnöke, Liviu Dragnea felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
A Romania libera, amely Könnyelműség vagy szabotázs? címmel ismerteti az ügyet, most azt írja, hogy elképzelhető, a dokumentumokat szándékosan eltüntették, mert azokban hamis információk szerepelhettek. mediatica.ro
Erdély.ma
2016. június 29.
Bukaresti helyszínnel indul az Inter-Art vándorkiállítás
Húsz év Inter-Art címmel nyílik kiállítás ma, június 29-én, a bukaresti Országos Könyvtárban a nagyenyedi Inter-Art Alapítvány húszéves évfordulója alkalmából.
A nyolcvan országból származó művész 130 munkáját tartalmazó kiállítás az Inter-Art Alapítvány, a Román Kulturális Intézet, a bukaresti Országos Könyvtár, az enyedi polgármesteri hivatal, illetve helyi tanács, valamint az enyedi Liviu Rebreanu Kulturális Központ szervezésében jött létre, olvasható a Román Kulturális Központ közleményében.
A festményeket, grafikákat, fotókat, és szobrokat felsorakoztató tárlatot az alapítvány húszéves működésének összegzéseképpen állították össze, bemutatva az alapítvány gyűjteményét.
Szabadság (Kolozsvár)
2016. június 29.
Szakvélemény: plagizált Victor Ponta a doktori dolgozatában
Plagizált doktori dolgozata Victpr Ponta – állapította meg a Mediafax hírügynökség szerint végső jelentésében az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) szakbizottsága.
A testület Victor Ponta doktori címének visszavonását javasolta, amiről a várhatóan csütörtökön dönt a CNATDCU – közölte meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a Mediafax hírügynökség. Amennyiben a jelentést elfogadják, a tanács Adrian Curaj oktatási miniszternek javasolja, hogy a tárcavezető vonja vissza a volt kormányfő 2003-ban a Bukaresti Egyetem jogi karán szerzett doktori címét.
Plagizált doktori dolgozata Victpr Ponta – állapította meg a Mediafax hírügynökség szerint végső jelentésében az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) szakbizottsága.
A testület Victor Ponta doktori címének visszavonását javasolta, amiről a várhatóan csütörtökön dönt a CNATDCU – közölte meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a Mediafax hírügynökség. Amennyiben a jelentést elfogadják, a tanács Adrian Curaj oktatási miniszternek javasolja, hogy a tárcavezető vonja vissza a volt kormányfő 2003-ban a Bukaresti Egyetem jogi karán szerzett doktori címét.
Az eljárás szerint Pontának ekkor két hét áll rendelkezésére óvást emelni a döntés ellen.
Mint ismert, a plágiumvádakról a Nature folyóirat írt elsőként 2012-ben. A plágium tényét a CNATDCU már 2012-ben megállapította, ám a testületet ülése idején Liviu Pop ideiglenes oktatási miniszter egy rendelettel átszervezte, és döntéseit érvénytelennek nyilvánította.
Ezt követően az oktatási minisztériumnak alárendelt Országos Etikai Tanács (CNE) szakmai bizottsága – melynek összetételét Liviu Pop szintén megváltoztatta – arra a következtetésre jutott, hogy a miniszterelnök disszertációja nem minősíthető plágiumnak.
Az ügyet azonban a Bukaresti Egyetem is megvizsgálta, mert a politikus a fővárosi felsőoktatás intézmény jogi karán védte meg a dolgozatát. A rektor felkérésére készített szakértői véleményezés 2013-ban megállapította: a dolgozat „nyilvánvaló plágium".
maszol.ro
2016. július 1.
Felavatták a NATO Bukaresti hadosztály-parancsnokságát
Felavatták Bukarestben a NATO délkeleti nemzetközi hadosztály-parancsnokságát pénteken, egy héttel az észak-atlanti szövetség varsói csúcsértekezlete előtt.
A NATO az ukrajnai válságra reagálva legutóbbi, 2014-es csúcsértekezletén döntött keleti szárnyának megerősítéséről. Ennek értelmében Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban és a három balti országban úgynevezett integrációs egységeket (NFIU) hoztak létre a szövetség gyorsreagálású erői számára, Romániában és Lengyelországban pedig egy-egy új hadosztály-parancsnokság létesült. A pénteki avatón Klaus Iohannis román államfő bejelentette, hogy a Bukaresti hadosztály-parancsnokság elérte kezdeti, az itteni integrációs egység pedig teljes operatív kapacitását. Az ünnepségen jelent volt Hans Klemm, az Egyesült Államok Bukaresti nagykövete és – a NATO nápolyi egyesített főparancsnokságának képviseletében – Michelle Howard amerikai tengernagy.
A román elnök úgy értékelte: tavaly erősödtek az észak-atlanti térséget érő fenyegetések mind a szíriai térség, mind a közel-keleti és észak-afrikai válsággócok irányából, mind az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet részéről. Iohannis szerint a NATO keleti szomszédságában továbbra is ingatag a helyzet, az ukrán válság megoldása nehézkesen halad, a minszki egyezménynek csak részlegesen sikerült érvényt szerezni.
“A varsói NATO-csúcs ezért életbevágó jelentőségű a közös védelem megerősítésének szempontjából” – vonta le a következtetést Iohannis. Rámutatott: a NATO keleti és déli szárnyát kiegyensúlyozottan kell erősíteni, és Románia azt szeretné, hogy a védelmi szövetség a döntések meghozatalánál most és a jövőben is fordítson kiemelt figyelmet a Fekete-tenger térségére. A Bukaresti NATO hadosztály-parancsnokságot a román főváros legnagyobb szárazföldi hadosztályából alakították ki, amelynek élére tavaly augusztus 31-án Ovidiu-Liviu Uifaleanu dandártábornok, egy boszniai és afganisztáni békemissziókban edződött katona kapott kinevezést. Akkor bejelentették: a NATO-parancsnokságon mintegy 280 katona teljesít majd szolgálatot, közülük 75-en más NATO-tagországokból érkeznek Romániába. A hadosztályszintű vezénylési központnak az első szakaszban a romániai és bulgáriai integrációs egységek (NFIU) koordinálása lesz a feladata, de hosszabb távon a kiképzésre helyezik a hangsúlyt annak érdekében, hogy a NATO-hadosztály Délkelet-Európa bármely részén bevethetővé váljon.
erdon.ro
2016. július 6.
Húsz év múlva
Ha már a parlamenti képviselők és szenátorok javában vakációznak, a kormány és az elnöki hivatal igyekszik kézbe venni az irányítást, s szinte naponta újabb és újabb tervekkel, projektekkel jelentkeznek.
Klaus Iohannis államelnök a brit kilépésről szóló népszavazás, a brexit utáni kialakult helyzet apropóján hívta tanácskozásra a jegybank, a kormány, illetve a parlamenti pártok vezetőit, azt hangsúlyozva: az európai uniós csatlakozás után tíz évvel új országprojektre van szükség, amely egységbe kovácsolná Románia lakosságát, és amelynek megvalósításáért minden parlamenti erő síkra szállna. Dacian Cioloş szakértői kormánya sem tétlenkedik: a bürokráciamentesítési csomag elfogadása után az önkormányzati vezetők fórumán a közigazgatási átszervezést tűzték újra napirendre, de sebtében kidolgoztak – tegnap pedig közvitára is bocsátottak – egy hosszú távú országfejlesztési tervet is, amelybe aztán mindent beleírtak, amiről csak álmodtunk, álmodunk: az országot keresztül-kasul szelő autópályák épülnek majd, gyorsvasutak könnyítik a közlekedést, környezetünk védelme céljából kerékpárutakat hoznak létre, hidakat építenek a Pruton, a Dunán. Néhány éven belül befejeznék az oly hosszú ideje épülő észak-erdélyi sztrádát, de az egyelőre csak tervbe vett Brassó–Comarnic szakaszt is, pálya kötné össze továbbá Erdélyt Moldvával is. Emellett regionális kórházak épülnének, felújítanák a falusi járóbeteg-rendelőket, jelentősen bővítenék és felújítanák az ivóvízhálózatot, sportkomplexumokat hoznának létre stb. – mintha csak valamiféle meséskönyvet olvasnánk, oly csodálatos világot képzeltek el Romániában húsz év múlva. De nem is azzal van a baj, hogy a stratégia finoman szólva is kissé merész, elvégre a nagy megvalósításokhoz szükség van arra, hogy nagyot álmodjunk. Nagyobbik gondnak tűnik, hogy nem nagyon látni, ki fogja mindezt megvalósítani: a politikai osztály ugyanis hitelét vesztette, de a hatalmat nem akarja kiengedni a kezéből, a jelenlegi szakértői kormányt sem igazán hagyja dolgozni, és nem sok esély mutatkozik arra, hogy belátható időn belül új, hozzáértő, tisztességes vezetők vegyék át a jelenlegi korrupt, inkompetens társaság helyét. Márpedig a választási csalásért jogerősen elítélt Liviu Dragneával, a plagizáló Victor Pontával és szocialista bandájukkal, de még kihívóikkal, a sóhajgyenge, lassan önmaguktól is vereséget szenvedő, ugyancsak lejárt szavatosságú politikusokból álló liberális párttal is lehetetlennek tűnik a kitűzött célok bár egy részének megvalósítása. FARCÁDI BOTOND
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. július 7.
Dragománnal kezdenek ősszel Kolozsváron
Sokszínű évadot tudhat maga mögött a Kolozsvári Állami Magyar Színház, hiszen a 2015/2016-os idényben bemutatóval, valamint számos nagy sikerű előadás felújításával rukkoltak elő – tudatta közleményében a teátrum.
A nagyteremben William Shakespeare Julius Caesar és Békés Pál A kétbalkezes varázsló című művét, valamint a Pour Toujours című, klasszikus és kortárs rekviemekből inspirálódott, szöveg nélküli előadást mutatta be a társulat. A stúdióteremben a Kafka regényéből készült Amerikát, August Strindberg A pelikánját, valamint a Szilágyi Domokos hosszúverséből készült Öregek könyvét vitték színre.
Az évad során felújították és a következő színházi idényben is műsoron mArad a sétatéri teátrum művészeti vezetője, Visky András által írt Caravaggio Terminal, Strindberg Julie kisasszonya, Henrik Ibsen Hedda Gabler című műve, valamint két „filmes” előadás, az Ingmar Bergman filmjéből készült – de róla is szóló – Suttogások és sikolyok, illetve a Dogme 95 nevű dán avantgárd filmes mozgalom első alkotásának számító Thomas Vinterberg-film, a Születésnap.
Az évadban a színház székhelyén játszott 173 saját előadáson, valamint a meghívott produkciókon és koncerteken összesen 24 585 néző vett részt, a turnékon és fesztiválszerepléseken pedig további 1800 néző előtt játszott a társulat, összesen tehát 26 385-en látták a Kolozsvári színház előadásait a 2015/2016-os évadban. A társulat ebben az évadban is számos fesztiválon és turnén vendégszerepelt: a Bukaresti Országos Színházi Fesztiválon, a szintén Bukaresti Nottara Színház által szervezett Fest(in) pe Bulevard fesztiválon, a szabadkai Desiré Central Station Fesztiválon, a Kortárs Drámafesztivál időközi eseményeként Budapesten, a Jurányi Házban, a Sepsiszentgyörgyi Szent György Napokon, a hagyományos előadáscsere keretében a Vígszínházban, valamint az évad zárásaként a Magyar Színházak kisvárdai Fesztiválján, ahol egyébként a 25 éve a teátrum élén álló Tompa Gábor igazgatót külön köszöntötték.
A 2015/2016-os évadot új bemutató előkészítésével zárja a színház. A társulat az oroszországi származású, jelenleg Amerikában élő Jurij Kordonszkij rendező vezetésével Makszim Gorkij Éjjeli menedékhelyét próbálja. A bemutatót a tervek szerint október elején tartják a nagyszínpadon berendezett stúdiótérben.
A következő, 224. évadot a színház – immár hagyományosan – a Kolozsvári Magyar Napokon kezdi augusztusban. Az augusztusi előadásokra jegyek már vásárolhatók online a Biletmaster.ro weboldalon.Az új évad első bemutatójaként az elsősorban filmrendezőként ismertté vált Szász János viszi színre Dragomán György Kalucsni című drámáját októberben. November 24–december 4. között pedig a kétévente megrendezett Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál ötödik kiadására kerül sor, melynek témája ebben az évben az idegen lesz.
Magyar produkciók Bukarestben
A Kolozsvári Állami Magyar Színház három, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház pedig két előadással szerepel az október 21–30. között Bukarestben megrendezendő Országos Színházi Fesztiválon. Az elmúlt évad Kolozsvári bemutatói közül a Silviu Purcărete által rendezett Julius Caesar, a Felix Alexa rendezésében színre vitt A pelikán, valamint a Dominique Serrand által rendezett Pour Toujours (Mindörökké) című előadások lesznek láthatóak a romániai színházi szakma legfontosabb seregszemléjén.
A fesztiválra a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház hatodik egymást követő alkalommal kapott meghívást. Ezúttal a Tompa Miklós Társulat által színre vitt Samuel Beckett-darab, A játszma vége és a Liviu Rebreanu Társulat által bemutatott Vivaldi şi anotimpurile (Vivaldi és az évszakok) című előadás utazik Bukarestbe Vásárhelyről. Az Országos Színházi Fesztiválon szerepel ugyanakkor a Kolozsvári román színház A mi osztályunk (Clasa Noastră) című elődása is, amelyet Bocsárdi László, a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója vitt színre.
Krónika (Kolozsvár)
2016. július 16.
Magyar Bukarest 18. (Hencz Hilda)
1921. március 19-én a katolikus és református püspök letette a hűségesküt a román államnak, azonban a Románia és Vatikán viszonyát szabályozó konkordátumot csak 1927-ben írták alá.
Valóban elérkezett az idő, hogy az erdélyi magyarok is elfogadják a trianoni szerződés aláírásával kialakult helyzetet. A jelt Kós Károly neves műépítész, a magyar kultúra egyik legnagyobb személyisége, a transzilvanizmus zászlóvivője adta meg, aki társszerzője volt az 1921. január 22-én megjelenő Kiáltó szónak. A röpirat jelentette a magyarság aktív részvételén alapuló új kulturális és politikai program kiindulópontját.
Bár a Bukaresti Hírlap megemlíti, a röpiratnak úgy tűnik, nem volt nagy visszhangja a megzavarodott Bukaresti magyarság körében. Kós felhívta a figyelmet, hogy mennyire fontos kimozdulni a passzivitásból, a kulturális megmAradásért harcolni: ,,...szembe kell néznünk a kérlelhetetlenül rideg valósággal, és nem szabad ámítanunk magunkat. (...) Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak. A bátraknak kiáltok hát, a harcolni akarónak, a kötelességtudóknak, a látni akaróknak, az előrenézőknek. (...) Az Élet nem vár, az Élet rohan.” A magyarok akkor lesznek lojálisak a román államhoz, írta Kós, „ha megadatik számunkra az új keretek között az a minimum, melyet mi nemzeti kultúránk, ősi szokásaink, faji öntudatunk, szociális érzéseink, gazdasági fejlődésünk szempontjából ezeresztendős múltunk tanulságaképpen nélkülözhetetlennek tudunk”.
A röpiratot elkobozták, és a román cenzort, aki engedélyezte megjelenését, elbocsátották. Még 1921-ben megalakul az erdélyi Magyar Szövetség, amelynek célkitűzése a kisebbségi jogok betartásának felügyelete volt, és amelynek Kós Károly lett a titkára. A szövetséget egy időre betiltották. A félelem legyőzése és a passzivitásból való kimozdulás létfontosságúvá vált. Az adott feltételek mellett azonban nem mindig sikerült megtalálni a legjobb megoldást. Szász István, a református egyház papja, jó tíz évvel később írta egy cikkében, hogy a Bukaresti magyarok képviselői jóhiszeműen, a közösség érdekében cselekedtek. Szemtanúja volt az eseményeknek, és részt vett a két Bukaresti magyar szövetség fúziójánál is. 1921. május 8-án történt az egyesülés, az új szövetség neve Szent Istvánnal Egyesült Magyar Társulat lett. Szabó István mestert választották meg elnöknek, a katolikus tanító Tokay Gyula lett a titkár. Szász István nem volt benne a vezetőségben, csak később lett a társulat titkára. A tagok száma 1434, közülük 897-en a katolikus szövetségből jöttek, 537-en pedig a Magyar Társaságból, amely már korábban egyesült a betegsegélyző és temetkezési egylettel és a művelődési egyesülettel.
A Magyar Társulat jelentős, 12 millió lejre becsült ingó és ingatlan vagyonnal és 40 ezer lej készpénzzel rendelkezett. A Szent István Egyesület vagyona jóval kisebb volt: 30 ezer lej készpénz és 400 ezer lej kötvényekben. Az új vezetőség első feladata elég kényes volt: bizonyítania kellett minden egyes tagja román állampolgárságát, hogy a társulatot elismerjék jogi személyként, és feloldják a Zalomit utcai székhely lefoglalását.
Az 1925-ben megjelent (a gyűjteményekben csak ez az egyetlen évszám található) Jogi személyként elismert társaságok és alapítványok évkönyvében megtalálható a Magyar Társulat is, pontatlan, Societatea de ajutor mutual Sf. Ştefan Şi Ungară – unite (Egyesült Szent István és Magyar Önsegélyző Társulat) megnevezéssel. Feltüntették a vezetőtanács tagjainak (elrománosított) nevét, foglalkozását, lakcímét és nemzetiségét is („mind románok”). Ez a lista kisebb mértékben eltér a magyar lapokban megjelent névsortól; mindenesetre egy pap sem szerepelt, a legtöbb tag kisiparos volt. A szabályzat szerint papok nem lehettek még csak egyszerű tagok sem, ami leszűkítette a kulturális tevékenységek körét, a társulat gyakorlatilag halálesetek vagy betegségek esetén működő önsegélyző egyletté alakult át. Bárki beléphetett a magyarok verejtékével és pénzével felépített társaságba, nemzetiségre, politikai hozzátartozásra vagy vallásra való tekintet nélkül. Habár történeti szempontból a Magyar Társulat a Bukaresti magyarság folytonosságának jelképe mArad, gyakorlatilag kirakatszervezetté vált anélkül, hogy bármilyen szerepet játszott volna a magyarok társadalmi-kulturális életében. A tagdíjak beszedésén túl semmi sem történik már ott, panaszolta Nagy Sándor, aki szerint az egyesítéssel és működési szabályzatával a társulat feladta régi énjét. Az egyesítést rossz házassághoz hasonlította; a szervezet, amelyet alapításától jórészt református papok vezettek, most a katolikusok befolyása alá került, akkor, amikor a román katolikus hatóságok fő célja mindenekelőtt a hívők elrománosítása volt. 1929-ben, amikor Nagy Sándor egy magyar egyetemi diákszálló megalapításához a Magyar Társulat támogatását kérte, visszautasították. Az új társulat nem érzett semmilyen felelősséget a Bukarestben rekedt hadiözvegyek és hadiárvák százaiért, sem az Erdélyből újonnan érkező, kétségbeesetten munkát kereső magyarok, köztük 13–14 éves hadiárvák tömegeiért, akik a szegény sorsú magyarok sorait szaporították. 1929-ben, a díszterem bérleti szerződésének lejártával, a társulat használni kívánta azt, és komoly összegeket fektetett felújításába. Egy év múlva azonban ismét kénytelen volt bérbe adni a Lido filmszínháznak. Az udvaron található vendéglőt is bérbe adták a Luther sörgyárnak (a jelenleg bontás alatt álló Griviţa gyár elődje), amely aztán felújította.
A Bukaresti kulturális élet, és ezen belül a román–magyar kapcsolatok némiképp eltérő módon alakultak. 1921-ben, amikor Octavian Goga költő-miniszter megnyugtató válaszokat adott a magyar sajtó számára, egy hasonlóan optimista interjú jelent meg a Nemzeti Színház igazgatójával, Victor Eftimiuval. Megtudhattuk, hogy a színház repertoárjában két magyar darab, Lengyel Menyhért és Madách Imre műve is szerepel, és a színház előcsarnokában leleplezték Madách Imre szobrát. Ez igazán merész lépés volt, ugyanis két év múlva, 1924-ben Kolozsváron irredentizmus vádjával betiltották Az ember tragédiáját. Egy másik forrásból arról értesültünk, hogy a Bulandra Társulat a Mária Királyné Színházban Molnár Ferenc darabját játszotta. Valamivel később, 1926-ban négy Bukaresti színházban is műsoron voltak magyar szerzők művei, a kedvenc Molnár Ferenc volt. Rendkívüli esemény volt 1925-ben, hogy Nicolae Iorga meghívta a Kolozsvári Magyar Színházat egy Bukaresti turnéra. A három előadást többek közt Victor Eftimiu, Mihail Sadoveanu és Petru Groza is megnézte. Nem vettek részt azonban a Magyar Párt tagjai, de távol mAradtak a román hivatalosságok is; a parasztpártiak pedig a magyarokra támadtak. Nicolae Iorga-, Móricz Zsigmond-, Lengyel Menyhért-, I. L. Caragiale- és Moliére-darabokat adtak elő.
A művészetek útján könnyebb volt a közeledés románok és magyarok közt. A legérdekesebb Bartók Béla esete. A román népzene iránt tanúsított érdeklődésének köszönhetően a zeneszerző román körökben is nagyon népszerű volt. Gyűjtéseit még 1909-ben kezdte, és az eredményesség érdekében románul is megtanult. 1924-ben fesztivált szerveztek a tiszteletére; George Enescuval közösen lépett fel, és országos turnén vett részt a Károly király művelődési alapítvány égisze alatt. Románbarát magatartása miatt kivívta a szélsőséges nacionalista magyarországi magyarok haragját, elbocsátották a Budapesti zeneakadémiáról is. Nem kímélték a román nacionalisták sem, horthysta ügynöknek titulálták. Kodály Zoltánt, Bartókkal ellentétben a románok ellenségének tartották. Az 1923-ban Pest, Buda és Óbuda egyesülésének 50. évfordulóján bemutatott Psalmus Hungaricus a bibliai Dávid 55. zsoltárának modern változata. A zsoltár szövegét Kecskeméti Vég Mihály írta át 1560 körül, és egy 1620-as vallásos énekkönyvben jelent meg. Az oratórium 1934-es, Radu Urlăţeanu vezényelte Temesvári és Aradi előadása nagy vihart kavart, ugyanis a zsoltár szövegét a trianoni Magyarország aktuális politikai helyzetének nézőpontjából értelmezték: egy elhagyott és elárult ország, amely Isten segítségét kéri. A román sajtó nyílt politikai vádakkal tűzdelt, habzó szájú kampánya miatt Urlăţeanu 1935-ben öngyilkos lett. A román hatóságok már 1923-ban elrendelték az 55. zsoltár visszavonását a református zsoltárkönyvekből. A zsoltár csak az 1999-es kiadásban került vissza a zsoltárkönyvbe, a Béza Tódor (Théodore de Bèze) szövegváltozatában, egy 1562-es genfi dallammal. Voltak formális művelődési események is, például 1931-ben a Cartea Românească Kiadónál megnyitották a Budapesti magyar művészek kiállítását Nicolae herceg patronátusa alatt; a királyi ház egyetlen képet sem vásárolt, maga a herceg is külföldön tartózkodott a megnyitó idején.
Az 1930-as gazdasági válság idején egyetlen figyelemre méltó kezdeményezése volt a Bukaresti magyarságnak: egy magyar nyelvű színház megalapítása, de a nagy költségek miatt ez az intézmény nagyon hamar csődbe ment. Nem tudjuk, ki kezdeményezte, és volt-e köze a közelgő parlamenti választásokhoz. 1930 májusában a Bukaresti Magyar Újság reklámkampányba kezdett a magyar színház megalapításáért, melynek vezetője Kovács Imre lett.
A kultuszminisztériumban főigazgatói tisztséget ellátó Liviu Rebreanu szkeptikus volt a kezdeményezést illetően, és szkeptikusak voltak a Magyar Párt vezetői is, de a magyarság lelkesen támogatta. Az előadásokat 1930 tavaszán kezdték volna el a Sărindari utcai Alhambra Színházban. A működési engedély jóváhagyását azonban túl sokáig húzták-halasztották, egyre több feltételt szabtak, egyebek mellett, hogy a társulat színészei román állampolgárok legyenek, és hogy az előadott darabok ne sértsék a románok érzéseit. Az első előadást végül a Magyar Társulat dísztermében tartották meg valamikor december vége felé. A magyarság színe-java ott volt, a bevétel 29 ezer lejre rúgott. Ezután azonban a bevételek drasztikusan csökkentek, hétezer, majd ötezer lejre, két hónappal később pedig már a színház csődjéről beszéltek. A bukás oka az volt, hogy a színházigazgatónak nem sikerült megfelelő termet bérelnie, az úri közönségnek a Zalomit utcai terem túl szegényes volt, a szegények számára pedig a jegy túl drága. Az Erdélyből érkező színészeknek még öltözőjük sem volt, a folyosón öltöztek, de elképesztően magas honoráriumot igényeltek; egy énekespáros havi 28 ezer lejt kért. Másfelől a Magyar Társulat minden előadásnál 1500 lej terembért kért, a bevétel legfeljebb azt fedezte, a honoráriumokra már nem futotta. Mégsem mondtak le végleg a színház ötletéről; e célból egy egyesületet is létrehoztak, amely rövid idő alatt 32 ezer lejt gyűjtött össze, egy megfelelőbb termet béreltek, a Posta mögötti Tesleanu Termet. A Pax Klubba tömörülő magyar zsidók is jelentős összeggel támogatták az újrakezdést. A jegyek ára eléggé magas volt, a páholyban 195 és 280 lej között; az olcsóbb helyekért 20 és 100 lej közötti összeget kellett fizetni. Az első előadást 1931. március 8-án Petru Groza is megnézte. Hamarosan ismét jelentkeztek a pénzügyi gondok, és április 19-én a Liedertafel Teremben megtartották az operaáriákból és magyar népzenéből álló búcsúelőadást. A jegy ára 60 és 150 lej között váltakozott. A színészeknek fellépőruháikat is zálogházba kellett adniuk, hogy ki tudják fizetni adósságaikat.
(folytatjuk) JÁNOS ANDRÁS fordítása
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. július 30.
Korrupció miatt vizsgálat a BNR alelnöke ellen
Befolyással való üzérkedés gyanújával őrizetbe vette a korrupcióellenes ügyészség (DNA) pénteken Bogdan Olteanu volt házelnököt, aki jelenleg kormányzóhelyettesi tisztséget tölt be a Román Nemzeti Bankban (BNR).
Olteanu házelnöki mandátuma végén, 2008 júliusa és novembere között állítólag egymillió eurós csúszópénzt, illetve választási kampánytámogatást kért és kapott a médiabirodalommal is rendelkező Sorin Ovidiu Vântu üzletembertől, hogy ez utóbbi kívánságának eleget téve kieszközölje Liviu Mihaiu újságíró és környezetvédő aktivista kinevezését a Duna-delta kormányzói tisztségébe.
A botrány által érzékenyen érintett jegybank annyit közölt, a kormányzóhelyettes feladatkörét az igazgatótanács más tagjai fogják ellátni. A BNR vezető tisztségviselőit csak a parlament nevezheti ki és válthatja le.
Szabadság (Kolozsvár)
2016. augusztus 2.
Fesztiválvárossá válik Kolozsvár
Kétszer több rendőr és csendőr vigyáz idén a Kolozsváriakra és az Untold fesztivál közönségére – jelentették be a csütörtökön kezdődő rendezvény szervezői. Az illetékes hatóságok arról biztosították a város lakóit, hogy ellenőrzés alatt tartják az eseményeket. Ennek ellenére a fesztivál idejére sok Kolozsvári elutazik, mások több száz eurós áron adják ki lakásaikat a több tízezres tömegeket vonzó rendezvényre érkezőknek.
Szigorítottak a biztonsági előírásokon, így idén kétszer több rendőr és csendőr vigyáz a Kolozsváriakra és az Untold fesztivál közönségére – jelentették be a csütörtökön kezdődő rendezvénysorozat szervezői. A legfontosabb új biztonsági előírás, hogy senki nem vihet magával hátizsákot, táskát vagy nagyobb csomagot a fesztivál területére.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere a hétfői sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a rendezvénysorozat ideje alatt a villamost is leállítják, helyette buszok fognak közlekedni a 101-es és a 102-es vonalon. Hozzáfűzte, hogy a fesztivál időtartama alatt öt vonalon folyamatosan közlekednek majd az éjszakai járatok, a helyi rendőrök közül pedig senki sem kap a hétvégére szabadságot. Gheorhe Vuşcan Kolozs megyei prefektus arról biztosította a kincses város lakóit, hogy mindenki a helyén lesz, a rendvédelmi szervek ellenőrzés alatt tartják az eseményeket.
Ezt alátámasztandó Tudor Grindean főfelügyelő, a Kolozs megyei rendőrkapitányság vezetője arról számolt be, hogy Fehér, Bihar, Beszterce- Naszód, Maros és Szilágy megyéből is kaptak erősítést, így összesen 400 rendőr lesz szolgálatban a fesztivál ideje alatt. A rendőrök munkáját ugyanennyi csendőr segíti majd, mondta Liviu Uzrău ezredes, a csendőrség vezetője. Ion Moldovan, a Kolozs megyei sürgősségi esetek felügyelőségének vezetője arról tájékoztatott, hogy két mobilkórház áll rendelkezésükre, amiből egyet fognak üzemeltetni a fesztivál ideje alatt, ugyanakkor számos elsősegélynyújtó pont is lesz a rendezvény területén.
Bekerítették a Sétateret
Bogdan Buta, a fesztivál igazgatója arról számolt be, hogy az Untoldnak helyt adó Sétateret csak egy irányból, a Kolozsvári Magyar Színház felől lehet majd megközelíteni. Idén több lesz a beléptető kapu, a fesztivál területét pedig mindenütt biztonsági kamerákkal felügyelik, ígérte. „Azt javaslom ugyanakkor a hölgyeknek, hogy lehetőleg ne magassarkú vagy tűsarkú cipőben érkezzenek” – fűzte hozzá Buta. Ígérete szerint idén a műsor sokkal látványosabb lesz a tavalyinál, ugyanis a színpad magasabb és hosszabb is, ráadásul a műszaki felszerelés mennyisége is duplája a 2015-ös első kiadás alkalmával használtnak.
Adrian Chereji, a fesztivál kommunikációs és marketingigazgatója újdonságként elmondta, hogy idén kártyával és karkötővel lehet fizetni a fesztivál területén, mindkettőből 20 ezer áll rendelkezésre. Az italok áráról elmondta, hogy az üdítők 6 lejbe, a csapolt és dobozos sör egyaránt 7 lejbe kerül majd, egy kupica rövid italért pedig 18 lejt kell fizetni. Az ételkínálatot több mint 60 vendéglő biztosítja, így az árak között nagyobb különbség lehet, tette hozzá.
Szállások nullától ezer euróig
Ami a szálláshelyeket illeti, Bogdan Buta fesztiváligazgató beszámolója szerint a diákszállásokon még 200 kiadó hely van azok számára, akik csak most kapnak észbe. A szervezők szerint a „fogadj örökbe egy untoldost” programjuk sikeres volt, sokan voltak hajlandók vendégül látni fesztiválozókat.
Ezzel együtt bőven akadnak olyan Kolozsváriak, akik elsősorban az üzleti lehetőséget látják a fesztiválra érkező külföldi és hazai fiatalok elszállásolásában. Az Olx.ro portálon olvasható apróhirdetések szerint a négy napra 17 és 1010 euró között is kínálnak szállásokat.
A Monostor lakónegyedben, a Kálvária templomhoz közel, egy kétszobás lakásban fejenként 75 lejt kell fizetni egy éjszakáért, a lakást pároknak, sőt, kisebb csoportnak is hajlandó ennyi pénzért kiadni a tulajdonos. A lakás bútorozott, mindennel felszerelt. A Bükk környékén egy négyszobás plusz nappalival és két fürdőszobával ellátott házat 4500 lejért lehet kivenni a fesztivál teljes idejére.
A belvároshoz közeli Năsăud utcában egy háromszobás lakást már 700 euróért kínál a tulajdonos. Természetesen panziók és hotelek is hirdetnek, az egyik Kolozsvári panzió napi 100–150 lejért kínál két-, illetve háromágyas szobát. Akinek egy négycsillagos szálloda is belefér a költségvetésébe, az 380 euróért talál szobát, az olcsóbb hotelekben azonban a fesztivál idejére már elkeltek a szálláshelyek.
Van, aki elköltözik a városból
Bár már második alkalommal szervezik meg, a Kolozsváriak egy részét felháborítja, hogy gyakorlatilag a városközpontban rendezik meg a több tízezres tömeget vonzó rendezvényt. A legtöbben a közkedvelt Sétatér bekerítése, illetve a környező utcák lezárása miatt neheztelnek, de a környéken lakók a világhírű zenekarok fellépésével együttjáró hatalmas zaj miatt is aggódnak.
„Mivel kutyám van, erre a pár napra a Monostorra költözöm egy barátomhoz. Nem tudná elviselni a hangzavart, ráadásul a szokásos sétánkat sem tudnánk megejteni a Sétatéren és a Szamos-parton” – mondta lapunknak egy, a sportcsarnok közelében lakó fiatal. Egy másik környékbeli arról számolt be, hogy direkt a fesztivál idejére időzítette nyári szabadságát, és ha már amúgy sem lesz Kolozsváron, kiadja a lakását és megpróbál hasznot húzni a nem kívánt rendezvényből.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)
2016. augusztus 8.
Kelemen Hunor: a Cioloş-kabinet megérdemelne egy bizalmatlansági indítványt
Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint a Cioloş-kabinet megérdemelne egy bizalmatlansági indítványt, de megbuktatása esetén korlátozott hatáskörrel a helyén kellene mAradnia az év végi választásokig.
Ezt Kelemen Hunor az Adevărulnak nyilatkozta annak kapcsán, hogy a Szociáldemokrata Pártnak ( PSD) szándékában áll megbuktatni a szakértői kormányt, és ehhez szövetségeseket keres a parlamentben. A PSD elnöke, Liviu Dragnea vasárnap közölte, hogy a napokban egyeztetni fog a Călin Popescu Tăriceanu vezette Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE) a bizalmatlansági indítványról.
A szövetségi elnök elmondta, a PSD vezetői még nem keresték meg ebben az ügyben. Szerinte azonban a Cioloş-kabinetnek az elmúlt időszakban több olyan lépése is volt, amelynek nem volt parlamenti támogatottsága. „Az RMDSZ is elégedetlen a kormány több intézkedésével, az elégedettségünk pedig egyre nő” – jelentette ki Kelemen Hunor.
A politikus azonban hangsúlyozta, a szeptemberben benyújtandó bizalmatlansági indítvány sikere esetén a szakértői kormánynak a helyén kellene mAradnia a parlamenti választásokig. „Korlátozott hatáskörrel már nem hozhat sürgősségi rendeleteket és különféle határozatokat” – magyarázta.
Kelemen elmondta, ha a PSD és az ALDE megegyezik a bizalmatlansági indítvány benyújtásában, akkor az RMDSZ látni szeretné a szövegét is, mielőtt a támogatásáról döntene. „Azt is szeretnék tudni, mi történik a kormány bukása után” – tette hozzá. Emlékeztetett, hogy 2009-ben több hónapig korlátozott hatáskörű kormány vezette az országot az elnökválasztásokig.
A jelenlegi parlamentben 356 képviselő és 157 szenátor van, a kormány megbuktatásához 257 szavazatra van szüksége. A PSD-nek és az ALDE-nek az RMDSZ-szel együtt is csak 254 szavazata van. Így a bizalmatlansági indítvány csak akkor lehet sikeres, hogy a Traian Băsescu vezette Népi Mozgalom Párt (PMP) is támogatja – írja az Adevărul.
maszol.ro
2016. augusztus 8.
A megismerés koncentrikus körei
A román nyelv nem megfelelő módszertanú oktatása a kisebbségek, esetünkben a magyar diákok körében évről-évre visszatér a lehangoló vizsgaeredmények idején. A téma egyik elkötelezett szakértője és szószólója Balázs Lajos Csíkszeredai néprajzkutató, egyetemi docens, aki tanári pályáját a hatvanas években romántanárként kezdte. Szilágyi Aladár és Szűcs László interjúja.
Épp öt éve, 2011-ben beszélgettünk Önnel erről a témáról. Úgy látjuk, az idei román nyelv és irodalmi vizsgaeredmények, mind a nyolcadikosok, mind az érettségizők esetében azt mutatják, hogy nem változott pozitív irányba a helyzet. Kérjük, foglalja össze, hogyan látja: mi történt, mi nem történt az elmúlt öt esztendő alatt?
Én inkább az elmúlt tíz évről beszélnék. Mert pontosan 2006-ban, Kovásznán szerveztek egy konferenciát, Maria Got minisztériumi vezérinspektor irányításával. Ezen az országos értekezleten részt vett minden megye román nyelv- és irodalomoktatásért felelős tanfelügyelője, illetve főtanfelügyelő-helyettese. Komoly rendezvénynek tűnt, mert a tematikája az volt – ezt érdekes és fontos megjegyezni –, hogy Învăţarea limbii române după standarde europene, tehát: A román nyelv oktatása az európai szabványok szerint. Meglepett, hogy én is meghívást kaptam, méghozzá előadóként erre az értekezletre, hiszen az alig létrehozott Sapientia alig-alig ment át a tű fokán, és – legalább is akkoriban – még egy nem jó szemmel nézett intézmény volt. Be is neveztem azon nyomban, egy olyan című szöveggel, hogy Învăţarea limbii române în şcolile maghiare – o problemă controversată, azaz: A román nyelv tanítása a magyar iskolákban – egy ellentmondásos probléma. A témajavaslatomra visszaválaszoltak, hogy nagyon köszönik, és éppen vitaindítónak szánják az előadásomat, azzal a kiigazítással, hogy în şcolile maghiarehelyett, în şcolile minoritare, vagyis magyar helyett kisebbségi iskolák kifejezés szerepeljen. Ebbe nem mentem bele, az előadásomat is azzal indítottam, hogy én nem beszélhetek a más nemzetiségi iskolákban folyó román nyelvoktatásról, csak a magyar tanintézmények ez irányú tevékenységéről.
- Nemde, az ön fejtegetésének volt egy jól megalapozott elméleti kiinduló pontja is?
- Eszmefuttatásomban abból indultam ki, hogy minden nyelv, lett légyen az írásbeli vagy szóbeli formában, illetve minden jel, minden szimbólum – én majdhogynem egyenlőségi jelet teszek a „nyelv” és a „szimbólumrendszer” között – egy szuverén, autonóm entitás. Úgy, ahogyan a szimbólumainkat is tiltják, levetetik, letagadják, ugyanúgy a mi magyar nyelvünket – akár a többi nemzetiség nyelvét is –, mint szuverén entitást semmibe veszik. Létezik valahol az a latinul megfogalmazott elv, mely szerint létezik a „prima inter pares”, első az egyenlők között. Jó, jó, amikor demokráciáról beszélünk, akkor nem teszünk különbséget: minden nyelv egyenlő, de amikor a gyakorlatra kerül sor – a gyakorlat az oktatás –, akkor már vannak „első nyelvek az egyenlőek között”. Sajnos, ez európai gyakorlat. Ezt csinálták a franciák a németekkel, a németek a franciákkal Elzász-Lotaringiában, és sajnos, a magyarok is az első világháború előtt. Liviu Rebreanu Ion című regényében van egy ilyen helyzet, amikor magyar tanfelügyelő érkezik a román iskolába, ott bizony, elhangzik a felszólítás, hogy „beszéljetek magyarul”. Ez történik ma nálunk, de Szerbiában, Szlovákiában is, mindenütt, ahol feltevődik az államnyelv oktatása kisebbségi iskolákban. Egy nagyon kemény leltárt készítettem. Előbb az elvi problémákat vezettem fel, felvetettem azt a kérdést: miért nem lehet azt megérteni, elfogadni, hogy minden nyelv egy szuverén entitás? Aztán rátértem arra, hogy azért, mert – sajnos, ez általános európai gyakorlat – a nyelvoktatás állampolitikai ügy. A nyelvet nem annak és nem arra használják, amit szolgálnia kellene: a kommunikációra, hanem a nemzeti elnyomás, a diszkrimináció eszköze, amely bármely kisebbség hosszú távú hátrányos helyzetben tartását szolgálja. Ennek az eszköze, és távolról sem annak, amiről beszélünk, hogy működő, eleven eszköze legyen a népek, a nemzetiségek közötti kommunikációnak.
Bizonyára sem ezeket az érveit, sem a további következtetéseit nem fogadta mindenki nagy elismeréssel…
Akkor százalékosan bemutattam, milyen a román tanterv, milyenek a magyar iskolák számára kiadott román tankönyvek, és hogyan van az, hogy a vizsgáztatást, tehát az ismeretellenőrzést országosan egységes normák, elvárások szerint vezetik le? Megmondom, nagy nemtetszéssel – ez szelíd szó –, igen durván fogadták. Életemben nem kerültem ilyen helyzetbe: egy szálloda konferenciatermében voltunk, közvetlen mellettem, előttem, mögöttem úgy hurrogtak, mint egy rossz futballmeccsen. Megfagyott a levegő körülöttem, majd elkezdődtek a hozzászólások… Elsőnek a főtanfelügyelő asszony emelkedett szólásra. Rájöttem, hogy már volt egy mérkőzésem ővele, a ma Márton Áron nevét viselő középiskolában csaptunk össze. Én 1990-ben, abban a líceumban tanítottam, kiszállt Bukarestből egy minisztériumi brigád, és már az első nap nagyon keményen összementem ezzel a bizonyos Maria Got-tal. Három nap elteltével tartottak egy kiértékelőt, és a helyi inspektor elkövette azt a hibát, hogy megkérdezze: a tanárok közül kinek van észrevétele az ellenőrzéssel kapcsolatosan. Én abban a pillanatban felnyújtottam a kezem, és elmondtam minden kifogásomat a minisztériumi kontrollal kapcsolatosan. Például azt, hogy bennünket, helyi tanárokat kitiltottak azokból az osztályokból, ahol ellenőrzést tartottak.
Több dolgot kifogásoltam, s amikor befejeztem a hozzászólásomat, ez a hölgy felpattant, otthagyott csapot-papot, vette a kabátját, és egyedül rohant vissza Bukarestbe. Amikor ismét találkoztunk, nem akart emlékezni rám, de én emlékeztettem őt. Visszatérve a kovásznai vitaindítóm utáni hozzászólásokhoz, az egyik minisztériumi kolléga kifejtette: nem érti Balázs Lajos hozzáállását a kérdéshez. Ők Bukarestben laknak, egy lépcsőházban néhány magyar családdal. Húsvétkor is, karácsonykor is koccintanak egymással, boldog ünnepeket kívánnak egymásnak. Az utána következő felszólaló valamelyik erdélyi városból volt, ő is majdnem ugyanezt szajkózta. Végül egy Kolozsvári professzorasszony a Babeş-Bolyairól, Alina Pamfil kijelentette: végre egy ilyen nehéz, problematikus, kényes kérdésről először hallhatunk előadást! Rendkívül fontos téma, ennek kellene meghatároznia a konferencia egész menetét! – vonta le a következtetést. Utána egy Iaşi-i professzorasszony szólalt fel. Kijelentette, hogy ő ugyan hallott erről a problémáról, de eddig nem nagyon értette: mi a baj? Most értette meg, az előadásomból. És kéri, adjam oda neki a szövegem másolatát. Már láttam Maria Got asszonynak a színe változását, aki gyorsan elrendelte a… kávészünetet. Nem mondom, hogy nem tapsoltak meg, de többen hurrogtak le, a tapsolók a kisebbségiek voltak. Amikor mentünk kifele a teremből, néhányan lefele nyújtott karral megkeresték a kezemet, és megszorították, mások meg néztek rám, mint a lőtt medvére… Odajött Matekovits Mihály, a Tanügyminisztérium kisebbségi főosztályának akkori vezérigazgatója: „Most azt mondtad el, amiről mi, egymás között sokszor beszélgettünk, de mások előtt soha nem mertünk kimondani.”
- ilyenre sikeredett a „második felvonás” a kávészünet után?
- Az én vitaindító előadásom témájától idegen, attól mindenben eltérő felszólalások következtek, imilyen-amolyan siránkozások hangzottak el. Az én vitaindítómról senki nem beszélt többet. Másnap a Kovászna megyei román napilap iszonyatosan megtámadott, a magyar lap viszont nagyon feldicsért. A román újság azzal fenyegetett, hogy össze fogják hívni a román tanárok szervezetét (egyébként megtudtam, hogy olyan nincs is…), panaszt emelnek a minisztériumban ellenem, és tiltakozó nyilatkozatot tesznek közzé. Tény, hogy tettek is, hiszen a román lapok öklömnyi betűkkel, kiemelten hozták másnap a nevemet, és mindent rám hordtak, amit „szokás” ilyenkor ellenünk, és utána a Marosvásárhelyi Rádióban háromszor is beolvasták ugyanezt a szöveget, nagyon elmarasztaló tálalásban. Szerkesztő urak, ne vegyék hivalkodásnak, de ez volt az első nyilvános, éles felvetése a kérdésnek! Ezt megelőzően és ezt követően is nagyon sok cikket, hozzászólást írtam a román nyelv oktatásáról a magyar iskolákban, volt egy olyan tervem, hogy összegyűjtöm és könyv alakban is kiadom, Hiábavaló cikkek és beszédek címmel. Azt az ominózus hozzászólásomat viszont tett követte. Azóta is számos konferenciára meghívnak, beszélnek róla, de olyan kidolgozott tervet, mint a miénk, még nem láttam egyetlen egyet sem.
- Engedelmével, hadd idézzünk fel egy furcsa epizódot, ami 2007-ben történt: Traian Băsescu, Románia akkori elnöke, Székelyföldön jártában tett egy rá jellemző kijelentést: „azt tapasztaltam, hogy Székelyföldön a magyar gyerekek énekelve tanulják az angolt és sírva a románt.” Önök éppen akkoriban kezdték összeállítani azt a bizonyos, azóta sokat emlegetett tanterv-tervezetet. Kérem, vázolja fel, hogyan is készült el ez a javaslat, és egyáltalán: mi volt az utóélete. Tudomásunk szerint Pásztor Gabriella akkori RMDSZ-es államtitkár próbált meg érdemben lépéseket tenni ebbe az irányba…
- Egyedül ő tett. Gabriella még a főnökét, az oktatási tárca vezetőjét is megtámadta. Számon kérte, milyen tanügyminiszter az, aki azt állítja, hogy „învăţarea limbii române se poate face numai într-un singur fel.” Tehát csak egyféleképpen lehet a román nyelvet tanulni, nincs helye semmilyen más módszernek, metódusnak, csak annak, amit ők kidolgoztak, az megváltoztathatatlan.
- Az Önök elképzelése szerint hogyan kellene kinéznie egy olyan tantervnek, amely alapján hatékonyan lehetne a nem román anyanyelvű diákokat az állam nyelvére oktatni?
- A szempont, amit a tanterv kidolgozásakor követtem, az az volt, hogy mindennek a megismerése több irányból történhet – akár a világ legmagasabb csúcsának a meghódítását is több ösvény szolgálja. Az egész tanterv-felépítésben próbáltam kimunkálni a megismerés koncentrikus köreinek rendszerét. A nyelvtanban is úgy tanuljuk, hogy az ötödik osztályban a főnévről egy kicsikét, a hatodikban többecskét, a hetedikben még többet, és az utolsó osztályban jutunk el a szintaxis és morfológia kapcsolatainak megismeréséig, illetve a kommunikációban való érvényesítéséig. Ez volt az alapelv, amiből kiindultam. És megszólítottam Lajos Katalin kolleganőmet és Tódor Erika Máriát szintén, de a gondolatvitel koordinálását magam vállaltam fel. Úgy készítettük el a tantervet, hogy horizontálisan fogalmaztuk meg az alaptematikákat. Nagyjából fel is sorolnám: Lumea mea, Az én világom. Amikor bemutattam, azt mondtam a tanügyminiszternek, hogy
ne irodalmi szövegek töltsék meg a tankönyvet, hanem didaktikai szövegek.
Miben különbözzön az eddigiekhez képest? Ne irodalomra, hanem a megismerést követő köznapi szövegekre kell építeni ezen a szinten, és azzal párhuzamosan lexikológiai és grammatikai problémákat fölvetni. Az ötödikes Lumea mea tematikán belül vertikálisan:Familia, Casa – A család, A ház – minden, ami funkcionális és nem funkcionális, de meg kell nevezni, mert neve van. Lumea animalelor domestice şi sălbatice, A háziállatok és a vadállatok bemutatásánál már bejönnek a környezetvédelem elementáris elemei. Viaţa de toate zilele, Sărbători, Şcoala, La cumpărături, azaz A hétköznapi élet, Az ünnepek, Az iskola, Bevásárláson – megannyi élettér, pragmatikus szituáció, megannyi beszédhelyzet, ami elengedhetetlen a mindennapi kommunikáció gyakorlatában. Igen fontos a Lumea numerelor, A számok világa, mert a gyermekeink elementáris aritmetikai műveleteket nem tudnak románul. Arta românească: arta populară, olăritul, ţesutul, cusutul, portul, arta lemnului. A román művészet, a népművészet, a népi mesterségek minden ágának megismerését célozza. Înţelepciunea populară – A népi bölcsesség –, erre eddig is nagyon nagy hangsúlyt fektettem, középiskolás szinten is. Elárulom, hogy gyakorló középiskolai tanárként nem nagyon követtem a tantervet, azt tanítottam meg, ami az érettségire szigorúan kötelező volt, s azon túl inkább közmondásokat és találós kérdéseket. Nem véletlenül, hiszen mivel mind a két műfaj telített metaforával, rengeteg beszélgetésre ad lehetőséget. George Pruteanu úr, egykori román tanár, nem túlzottan magyarbarát hajdani parlamenti képviselő, egyszer betoppant az én órámra, s a végén kijelentette: ilyet ő még Bukarestben sem látott… Minden egyes témában azt követtem, hogy az egyszerűtől az összetett felé haladjunk. Külön, gyakorlatias témakör a hivatalos intézményekkel való kapcsolattartás, a szolgáltatásoktól a rendőrségig, az útlevélosztályig, az utazás alkalmával, a turisztika intézményeknél folytatott potenciális, virtuális beszélgetések. Ezek voltak az alapvető témák.
- Egy híján tíz esztendő telt el az Önök tanterv-tervezetének megszületése óta. Milyen volt ennek a gyökeres reformjavaslatnak az utóélete?
- 2007-ben bemutattam Kolozsváron, Markó Béla jelenlétében, egy, az RMDSZ által szervezett kerekasztal alkalmával, ott volt Péntek János is, Szilágyi N. Sándor is, akik nem találtak kifogásolni valót a tervezetben. Inkább azt nehezményezték, hogy ama bizonyos kovásznai fellépésem alkalmával – mert híre ment! – túl kemény voltam… És a minisztériumban Pásztor Gabriella államtitkár asszony elfogadta, és továbbította. Ugyanakkor elküldtem a szaklap, a Tribuna Învăţământului szerkesztőségének is, lássuk: hogyan reagál rá egy román közeg, hogyan fogadja a tanterv-javaslatunkat? Bukarestben, az egyetem román tanszékén is bemutattam, nekik sem volt szakmai, módszertani kifogásuk ellene. Inkább a nacionalista, nemzeti ideológiát „fuvarozó” olvasmányokat hiányolták a tantervből. Talán megértették, hogy ezzel a koncepcióval éppen azt akartam kizárni, hogy a mi gyerekeink „középkori” emberekkel, középkori helyzetekben, regionális, elavult nyelven beszéljenek. Listát készítettem – például – a hatodikos tankönyvben olvasható ósdi szavakból. A harminchárom kifejezésből maguk a román tanárok ötöt, ha meg tudtak magyarázni. S ezek a szavak mind szerepelnek az év végi ismeretfelmérő teszteken!
A román tanulók számára is hány és hány esetben kell lábjegyzeteket beiktatni,
mert ezek nélkül ők sem értik meg. És közben minden felmérőn elvárják, hogy ezeket az általam kifogásolt szavakat „helyettesítsétek szinonimákkal”! Hát hogyan lehet egy szinonimát találni arra, aminek nem értjük az elsődleges jelentését sem? Az illetékesek átnézték a tervezetet, adtak egy oklevelet, azt sem tagadom, hogy honoráriumot is kaptam érte. Közben Pásztor Gabriellát lecserélték, Király Andrást nevezték ki a helyébe. Utána csend, néma csend…
(Folytatjuk)
erdelyiriport.ro, 2016. aug. 11.
Kivirágzik-e a falra hányt borsó?
A román nyelv nem megfelelő módszertanú oktatása a kisebbségek, esetünkben a magyar diákok körében, évről-évre visszatér a lehangoló vizsgaeredmények idején. A téma egyik elkötelezett szakértője és szószólója Balázs Lajos Csíkszeredai néprajzkutató, egyetemi docens, aki tanári pályáját a hatvanas években romántanárként kezdte. Szilágyi Aladár és Szűcs László interjújának második része.
Eddig sem rejtette, most sem rejti véka alá a véleményét azokkal szemben, akik érdemben tehetnének valamit a román nyelv hatékonyabb oktatása, a gyakorlati nyelvhasználat, a pragmatikus kommunikáció jobbítása érdekében…
Király András államtitkár urat a minap megszólították a Marosvásárhelyi Rádióban, az idei érettségi vizsgaeredményekkel kapcsolatosan. Kijelentette, hogy… „örvendeni kell ezeknek az eredményeknek is”. Örvendeni annak, hogy több ezer gyermek megbukik, hátrányba kerül, aztán valamennyi közülük a pótvizsgákon még átmegy, de ők is már startból hátrányba kerülnek a többiekhez képest? Mindenki tudja és látja, hogy ösztöndíj, egyetemi-, munkahelyhez jutás, stb. terén, hátrányt szenvednek. Arról nem is szólva, hogy az idén – akár az előző években – románból buktak legtöbben a képességvizsgán is.
- Ahhoz mi szól, tanár úr, hogy Király András szerint 2025-re érettségiig bezárólag minden szinten megoldódik a kisebbségi román oktatás kérdése?
- Nem hiszek ebben a kijelentésben, mert nem váltotta valóra az ígéreteit. Szégyellem mondani, de félrevezeti a közvéleményt. Négy éve már a rádióban, a televízióban és a sajtóban nyilatkozza, hogy ősztől új tankönyvek, új tanterv fogja várni a diákokat az iskolában. Hol vannak? A minisztériumban azóta is csend van. Én továbbra is kalapáltam a dolgot, nyílt leveleket írtam a parlamenti képviselőkhöz. Tudomásomra jutott, hogy egy szaktanárokból álló bizottság keményen dolgozik egy tantervváltozaton. Higgyék el nekem, én abból egy betű, nem sok, annyit sem láttam. De azoknak a tanároknak a nevével sem találkoztam: ennek nyoma kellene legyen valahol. Hol van? Én fél esztendő alatt kimunkáltam a tervezetünket, öt esztendeje szó van róla, idézik, de sehol, semmi nem történik.
2011-ben elkészült az új oktatási törvény. Annak a 46/2-es paragrafusában kimondják, hogy „saját program szerint, saját tanterv szerint kell oktatni a kisebbségek számára a román nyelvet”. Viszont ugyanaz a törvény a 45/11-es paragrafusban mindezt megelőzően expressis verbis kimondja: „nem kötelező a román tanárok számára ismerni a kisebbségi nyelvet”.
- Végül is ezt a törvényt mennyire alkalmazzák, mennyire nem?
- Oda térnék vissza: a román nyelv oktatása ne legyen a nacionalista ideológia „fuvarozója”, továbbá, hogy vegyék figyelembe: mindenik nyelv egy szuverén egység, míg a harmadik alapvető elvárás, hogy a román nyelvet tanító tanárnak ismernie kell a diákok anyanyelvét. Én 36 évet értem meg az általános oktatásban, és azután rálátásom lett megyei, országos viszonylatban is a dolgokra. ’89 előtt erőltetve helyeztek a Székelyföldre sok-sok román anyanyelvű tanárt. Olyanokat, akik nem tudtak kommunikálni a gyermekekkel. És akkor abból az lett, hogy „copiii ăştia sunt tâmpiţi”, ezek a gyerekek idióták.
A gyermekek nem értették a tanárt, a tanár nem értette a gyermekeket.
Borzasztóan terhelő lehet megtanulni magyarul… Nem azt mondom, hogy az irodalmi nyelvet a maga teljességében, de valamelyest mégiscsak ismerniük kellene azoknak a diákoknak az anyanyelvét, akikkel foglalkozik. De nem, az oktatási törvény expressis verbis kimondja, hogy nem kötelező. Visszatérve a székelyföldi Băsescu látogatását követő helyzetre, probléma kerekedett akörül is, hogy egyáltalán minek nevezzük ezt a nyelvet, hogy „limba română”? Legyen „a doua limbă”, a „második nyelv”? – Romániában!? Itt jön be a „prima inter pares”… Legyen „limbă străină”? Mi az, hogy a román nyelv „idegen nyelv? És akkor kitaláltuk – s ezt egyébként megbeszéltem Péntek Jánosékkal is –, amikor jöttek egy bonyolultabb megnevezéssel, hogy a román legyen a „környezeti nyelv”,„limba de mediu”. Nos, vegyük a mi sajátos erdélyi helyzetünket: az, ami „környezeti nyelv”, teszem azt, nálunk, a Székelyföldön, az egyáltalán nem a román. Itt a környezeti nyelv a magyar, mert abban élünk. A szórványban viszont fordított a helyzet: ott a román a környezeti nyelv, mert a románság alkotja a többséget. S a szórványban élő magyar gyermekek annak a hatására könnyebben tanulhatnak románul. Ezek alapján lehetne differenciálni, a tankönyvet eszerint írni, szerkeszteni. És akkor válasszanak, hogy hangsúlyosabban magyar anyanyelvűeknek szóljon-e, vagy a másik változatban olyanokhoz, akik kétnyelvűségben, kétnyelvű környezetben élnek. Ez a helyet régióról régióra változik Erdélyben, azért nem érthettem egyet a fenti általánosító jelöléssel és megnevezéssel. A választás lehetőségét meg kell adni. Úgy, ahogy a többi tantárgyból tantervváltozatokat, tankönyvváltozatokat kínálnak, a tanár négy vagy ötféle fizika könyvből vagy kémia könyvből választhat, ugyanúgy, miért ne lehetne kétféle román tankönyvből tanítani és tanulni?
Ön eddig is alkalmazott sajátos módszereket. Véleménye szerint, a jelenlegi körülmények között, attól függetlenül, hogy mennyi realitása van annak az ideális állapotnak, hogy mindezt teljes mértékben bevezetik, mennyire van a pedagógusoknak lehetőségük, mindazoknak, akiknek van hozzá empátiája, ambíciója, hogy kialakítson egy, akár sajátos, egyéni stratégiát is a román nyelv oktatása terén?
Itt jön be a tanár egyénisége és személyisége. Törődik vagy nem törődik a tanítványaival, mindegy neki, hogy átmennek vagy nem mennek át a vizsgán, mindegy, hogy eredményt ér el, vagy sem.
A tanárok megszokták a kudarcot.
A román nyelv, mint tantárgy nehezebb lett, csúnyább, visszataszítóbb minden másnál. Ahhoz, hogy úgy tanítson valaki, ahogyan én tanítottam – zárójelben mondom: sok diákom annak idején bevallotta, hogy a magyar vizsgától félnek, de a romántól nem –, ki kell munkálni egy egyéni koncepciót. Említettem a közmondásokat. A közmondásokból negyven bújt meg a jobbzsebemben, egy-egy borítékban. Azok közül, az órákon, mindig valaki tételt húzott, mindig valaki vizsgázott. Megadtam az értékelési szempontokat. A másik zsebemben meg negyven olyan cédulát rejtettem el, melyek mindegyike előírta, hogy a szerencsés felelő nyolc kortárs irodalmi szóval alkosson mondatokat. A következő órán fordítva történt, keresztezték a borítékokat. Éppen ez a művelet zajlott, amikor Pruteanu, a tévés nyelvőrként is elhíresült személyiség belépett hozzám… Igen, mindent elő kell készíteni. A hivatalos anyagot, persze, „vinni kell”, de azon rengeteg ballaszt van. ’89 után, nem is tudom, melyik évben, uniós program szerint, – erre rímelt rá a beszélgetésünk elején általam emlegetett „după standarde europene” – szerveztek Sinaián egy konferenciát tankönyvkészítőknek, illetve tankönyvelbírálóknak. Én elmentem arra. Egy angol úr vezette, ő többek között azt mondta, hogy a tankönyvben egy-egy irodalmi szöveg terjedelme nem lehet több két oldalnál, gyér sorokba szedve. Bár átmentem az egyetemre, azért folyamatosan foglalkoztam az 5-8. osztályos szinttel, hiszen öt unokámat tanítottam végig, párhuzamosan. Ha ezt az angol előadó által emlegetett elvárást összehasonlítom a nálunk meghonosodott gyakorlattal… Hadd adjak egy példát: a hatodik osztályban van egy ilyen olvasmány, hogy Iapa lui Vodă, A vajda kancája, Mihail Sadoveanu elbeszélése, hat oldal! Sadoveanu tollából ered, képzelhetik, milyen szókinccsel! Hogy mit kínlódtak vele az unokáim, és mit kínlódtam én magam, hiszen a feleltetéskor a tanárok pont úgy kérik, ahogy a tankönyvben van. Aztán bevontak engem a tankönyveket elbíráló bizottságba. Bukarestbe jártam többször tankönyvet elbírálni. És azt mondta nekem az egyik minisztériumbeli illetékes, hogy „limba română este o limbă canonizată”, a román nyelv kanonizált, ezért nem lehet másképpen tanítani. Csak egyféleképpen.
És csak azokat a szövegeket lehet használni, amik már benne vannak a tankönyvekben. Azt mondtam neki, tudja-e hogy, éppen egy hónappal ezelőtt Budapesten (a helyszín nem volt „jó példa”…) tanácskozott a Nemzetközi Bibliatársaság? És a tanácskozás témája a következő volt: a Biblia szövegének a korszerűsítése. Nem tudott erre replikát mondani. Egyebeket is felhoztam, például azt, hogy beszereztem francia tankönyveket, amiket idegeneknek, tehát nem francia anyanyelvűeknek szerkesztettek. Mutatóban benne vannak a nagy klasszikus írók szövegeinek rövid kivonatai. Tehát d’après Balzac, tehát Balzac után, vagy d’après Victor Hugo, nem Balzac vagy Victor Hugo eredeti, a francia nyelvvel éppen barátkozó számára bonyolult prózája. Nem, akármennyit példálózunk, akármivel hozakodunk elő, román barátaink képtelenek elfogadni ezeket az érveket. Isten bocsássa meg a vétkemet, de nem tudom megérteni Király András tanügyi államtitkár hozzáállását sem, ehhez a súlyos és máig megoldatlan problémához. Egyről a kettőre – amióta ott van – nem tudott jutni. Se tankönyvek, se tervezet. Ugyan sokat beszélnek róla, egyre-másra konferenciáznak Kolozsváron, Váradon, Szeredában, Bukarestben, de csak beszélnek, érdemben nem tesznek érte semmit.
- Tehát összefoglalólag elmondhatjuk, hogy az utóbbi 5-10 évben nem történt semmi javulás?
- Alig-alig. Nincs javulás, bár éppenséggel történhetett valami ezeken a bizonyos konferenciákon vagy micsodákon, de azt föl kellene mutatni, valamit konkrétan le kellene tenni az asztalra. Áruljam el, hogy bizonyos körök milyen átverésekhez folyamodnak? Azt írják a borítólapon, hogy Limba română pentru şcolile minorităţilor, (Román nyelv kisebbségi iskoláknak) vagy éppen azt, hogy pentru şcolile maghiare. Belélapoz az emberfia, és meghökken: szinte szóról szóra ugyanaz van benne, mint a román tanulók számára összeállított tankönyvekben! A borítólap nem egyéb, mint egy figyelmet keltő reklám, de a valóságban ugyanaz van benne, mint bármelyik, román gyerekeknek szánt tankönyvben. Igaz, amiről beszélek, az egy öt évvel ezelőtti állapot, de nincs tudomásom arról, hogy változott volna a helyzet: hátul szószedet van, az olvasmányok végén, és abba oda van írva, hogy mondjuk, a ‘sapka’, vagy a ‘könyv’ milyen nemű. Pedig a szuverén magyar nyelv nem használja a nemeket… És a szerzőkről nem beszélve, mert azt is kalap alatt, vagy hogyan intézik. A tankönyvírás igen jó biznisz, úgy a tankönyvekért sokat fizetnek, még craiovaiak is vannak közöttük!
- Craiovaiak, akik a magyaroknak írnak tankönyvet?
- Igen, akik a magyaroknak írnak, holott lehet, erre se jártak mifelénk, Erdélyben. Hát ilyen dolgok történtek az utóbbi tíz esztendőben. S hogy ezzel szemben valamiféle gyökeres változás következett volna be? Arról én nem tudok. Ahelyett, hogy megtanítanók azt, hogy… – Mondok néhány banális, de beszédes példát, ami a román nyelvben specifikus, de a magyar nyelvben nem, mert nálunk a hangsúly mindig egy helyen van, a szó elején, a románban pedig mozgó és jelentéshordozó: veselă vagy veselă, az előbbi jelentése: edény, az utóbbié vidám. Duduie vagy duduie, az előbbi duruzsolás, dübörgés, az utóbbi pedig kisasszony jelentésű. 1989 előtti anekdota: egy Kovászna megyei atyafinak fel kellett szólalnia a Bukaresti pártkongresszuson, minden elő volt készítve, őelvtársságának minden szava, minden mondata is. Egy „strukturálisan” előírt, kötelező fogadalommal kezdte: „Noi, cei din Covasna putem mult…” Ennek hallatán az egész terem felélénkült, a mi atyánkfia vigyázkodott jobbra meg balra, nem értette, mi van, hiszen otthon a romántanárnak is megmutatta. Nem tudta elképzelni, mit kacagnak rajta, föl nem fogta, hogy a putem azt jelenti, hogy bűzlünk, és neki azt kellett volna mondania, hogy putem, azaz, képesek vagyunk valamire…
- Tanár úr, Önnek volt egy frappáns metaforája. Valósággá válhat az, amit egy alkalommal emlegetett, hogy „egyszer még a falra hányt borsó is kivirágzik”?
- Jaaaj… hát ezt honnan tudja maga?
- Újságíró volnék…
- Ez egyféle pedagógiai hitvallásom. Három példám, pontosabban két példaképem, illetve egy példabeszédem van: az egyik Kőműves Kelemen, a másik Mikes Kelemen, a harmadik pedig annak a reménye, hogy „a falra hányt borsó is egyszer kivirágzik”.
- Szóval, tényleg „kivirágzik”?
- Hááát… hogy is mondjam… Imitt-amott virágozhat, mert létezniük kell olyanoknak is, különb pedagógusoknak meg tanároknak, mint én vagyok. Nem a magam személye a fontos, hanem az, hogy ki mertem állni ezzel az üggyel, és azóta is kalapálom. Sajnos, benne van a pakliban az is, hogy nem azt, és nem úgy csinálják, amit jobban lehetne. Sok ilyen, a románhoz hasonló hibát látok a magyar nyelv és irodalom oktatásában is. Az közszájon forgó, hogy a gyerekeink, fiataljaink nagyrészt nem tudnak olvasni, hogy baj van a szövegértéssel. De csakugyan, az egyetemen is megtapasztalom, hogy hallgatóink – tisztelet a kivételnek – mennyire nem tudnak magyarul, az anyanyelvükön sem. Például, hogy – ami a néprajztudományhoz is elengedhetetlen – mennyire nincsenek földrajzi ismereteik, mennyire hiányzik a szókincsükből a földrajzi nevek tudása, ismerete.
erdelyiriport.ro
2016. augusztus 9.
Kelemen Hunor: nem baj, ha megbukik a kormány
Nem lenne tragédia Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint, ha bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatnák a kormányt, és az a választásokig csupán ügyvivő kabinetként tevékenykedne.
Nem tartaná komoly problémának Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) kezdeményezésére a parlament bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatná a Dacian Cioloş vezette szakértői kormányt. Ezt ő maga jelentette ki a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva.
Mint kifejtette, több érv is szólhat a kormánybuktatás mellett, ugyanakkor a PSD dolga, hogyan jár el az ügyben. Elmondása szerint még nem tárgyaltak a szociáldemokratákkal, így nem tudja, milyen indokokkal buktatnának kormányt. „Egy, a választásokig korlátozott jogkörökkel rendelkező ügyvivő kormány nem jelentene tragédiát. Ez a kormány amúgy sem terjesztheti be a jövő évi költségvetést, mivel nem rendelkezik a szükséges támogatással, a szükséges többséggel és legitimitással sem, hogy a parlament támogatását kérje a 2017-es költségvetéshez” – mutatott rá Kelemen, aki szerint szeptember 1., a parlamenti szünet után lehet majd tárgyalni a kérdésről.
„Mi is egyre elégedetlenebbek vagyunk a kormánnyal, de jelenleg nem tudom megmondani, megszavaznánk, támogatnánk-e vagy sem a bizalmatlansági indítványt. Indokaink lennének” – ecsetelte az RMDSZ elnöke. Azt is elmondta, várja az egyeztetéseket a miniszterelnökkel a választások időpontjának kitűzéséről. Mint kifejtette, november 27. és december 11. is elfogadható lenne az RMDSZ számára, december 4. azonban nem. Szerinte minél előbb megartják a választást, annál jobb.
A kormánybuktatás lehetőségéről Varujan Pambuccian, a képviselőház kisebbségi frakciójának vezetője kifejtette: annak esetleges támogatásáról szeptember elseje után döntenek. Mint arról beszámoltunk, a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező PSD kilátásba helyezte a kormány támogatásának megvonását, amely így ügyvivőként, korlátozott jogkörökkel vezetné az országot az év végi választásokig. A PSD-nek jelenleg az RMDSZ nélkül nincs parlamenti többsége a kormány megbuktatásához.
A múlt héten Liviu Dragnea, a PSD elnöke a háborús veteránok egyes adókedvezményeinek megvonása miatt lendült támadásba a kormányfő ellen, akivel éles szóváltásba keveredett. Cioloș ugyanis kijelentette: nem hajlandó többé szó nélkül tűrni, hogy a Ponta-kabinet által hátrahagyott „taposóaknák" miatt a szakértői kormányt hibáztassák. Dragnea „hazudozással” vádolta a miniszterelnököt, és bejelentette, pártja „komolyan megfontolja" egy bizalmatlansági indítvány beterjesztését.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2016. augusztus 10.
Az RMDSZ nyitott a tárgyalásra a szociáldemokratákkal a szakértői kormány megbuktatásáról
Az RMDSZ nyitott arra, hogy a Dacian Ciolos vezette szakértői kormány ellen beterjesztendő esetleges bizalmatlansági indítványról tárgyaljon a Szociáldemokrata Párttal ( PSD) – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva.
Az RMDSZ elnöke arra reagált, hogy a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező PSD kilátásba helyezte a kormány támogatásának megvonását, amely így ügyvivőként, korlátozott jogkörökkel vezetné az országot az év végi választásokig. A PSD-nek jelenleg az RMDSZ nélkül nincs parlamenti többsége a kormány megbuktatásához.
Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök tavaly novemberi lemondása óta a PSD számtalan jelét adta annak, hogy – a beiktatásához nyújtott támogatás ellenére – nem vállal közösséget Dacian Ciolos szakértői kormányával, nem támogatja kezdeményezéseit, és minden népszerűtlen intézkedésénél bizalmatlansági indítvánnyal fenyegette meg. Miután azonban a PSD egyik szövetségese júliusban beolvadt Traian Basescu volt államfő új jobboldali pártjába, a PSD körül már csak úgy alakulhat ki parlamenti többség, ha az RMDSZ-t és a nem magyar kisebbségek frakcióját is a maga oldalára állítja.
A múlt héten Liviu Dragnea, a PSD elnöke a háborús veteránok egyes adókedvezményeinek megvonása miatt lendült támadásba a kormányfő ellen, akivel éles szóváltásba keveredett. Ciolos ugyanis kijelentette: nem hajlandó többé szó nélkül tűrni, hogy a Ponta-kabinet által hátrahagyott "taposóaknák" miatt a szakértői kormányt hibáztassák. Dragnea "hazudozással" vádolta a miniszterelnököt, és bejelentette, pártja "komolyan megfontolja" egy bizalmatlansági indítvány beterjesztését.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ-nek is vannak kifogásai a kormány ellen, nem lenne "tragédia", ha a kabinet ügyvivőként működne tovább, de a PSD-n múlik, hogyan kezeli a kérdést.
"Nem tárgyaltunk erről a PSD-vel vagy másokkal, nem kommentálhatok egy sajtóban megüzent szándékot anélkül, hogy látnám a bizalmatlansági indítvány szövegét és érveit. De nem lenne tragédia Románia számára, ha korlátozott jogkörű ügyvivő kormánya lenne a választásokig. Ennek a kabinetnek úgy sincs meg a legitimitása és támogatottsága, hogy kidolgozza és elfogadtassa a parlamenttel a jövő évi költségvetést" – mondta az RMDSZ elnöke a Mediafax megkeresésére. Hozzátette: ebben a pillanatban nem tudja megmondani, megszavazna-e vagy sem az RMDSZ egy bizalmatlansági indítványt, de "vannak érvek, amelyek mellette szólnak".
Kelemen Hunor a kormányfővel is találkozóra készül, aki a parlamenti választások időpontjáról konzultál a pártokkal. Romániában november végén vagy december elején kell a voksolást lebonyolítani. "Minél előbb, annál jobb" – mondta a választások időzítéséről az RMDSZ elnöke.
Népújság (Marosvásárhely)
2016. augusztus 10.
Korodi Attilát tanúként kihallgatta a DNA Bogdan Olteanu ügyében
Tanúvallomást tett szerdán a korrupcióellenes ügyészségen (DNA) Korodi Attila parlamenti képviselő a Román Nemzeti Bank volt kormányzóhelyettese, Bogdan Olteanu bűnvádi ügyében.
Mint korábban megírtuk, a jelenleg házi őrizetben lévő Olteanut azzal gyanúsítja a DNA, hogy 2008-ban egymillió euró csúszópénzt fogadott el Sorin Ovidiu Vîntutól. Az összegért cserében az akkor házelnök liberális politikus az üzletembernek megígérte: közbenjár a Călin Popescu Tăriceanu vezette kormánynál annak érdekében, hogy Liviu Mihaiu újságírót, zöld aktivistát nevezzék ki a Duna-delta kormányzójának.
Korodi Attila a Maszolnak elmondta, azért idézték be tanúként, mert az törvény szerint a Duna-delta kormányzóját a kormány a környezetvédelmi minisztérium javaslatára nevezi ki. A környezetvédelmi tárcát pedig 2008-ban az RMDSZ-es politikus vezette.
A képviselő tájékoztatása szerint szerdai kihallgatása során az ügyészeket a Duna-delta kormányzójának kinevezési procedúrája érdekelte. Kérdésünkre elmondta: Liviu Mihaiu kinevezését formálisan valóban a környezetvédelmi minisztérium terjesztette a kormány elé jóváhagyásra, ám az újságírót maga Călin Popescu Tăriceanu javasolta a posztra.
„A miniszterelnök akkoriban magához hívott, és megkérdezte, hogy mit szólnék Liviu Mihaiu kinevezéséhez. Támogattam az elképzelést, mert zöld aktivistaként az újságíró sokat tett a Duna-delta megóvásáért” – mondta Korodi.
Mint ismert, a kormány ki is nevezte Liviu Mihaiut a delta kormányzójának. A napokban a jelenleg börtönben ülő Sorin Ovidiu Vîntu maga is megerősítette: politikusokat fizetett le azért, hogy trösztjének alkalmazottja megkapja a posztot.
A román sajtó úgy tudja: az ügyben Călin Popescu Tăriceanu jelenlegi szenátusi elnök is a gyanúsítottak között szerepel, ezt azonban a DNA nem erősítette meg. A vádhatóság csak azt közölte, hogy az állítólagos csúszópénzt egy pártszékházban adták át. Olteanu 2008-ban a PNL tisztségviselője volt, amelynek akkor Tăriceanu volt az elnöke.
| Cs. P. T.
maszol.ro
2016. augusztus 18.
Balánbányán megmenekült a magyar oktatás a beolvasztástól
Hosszas vajúdás után a helyi tanács végre rábólintott, hogy Balánbányán egyazon intézmény keretében történjék a magyar nyelvű oktatás. A döntés ára az alpolgármesteri szék volt.
A diáklétszám csökkenése miatt 2013-ban összevonták a Balánbányai 1-es számú Általános Iskolát a Geo Bogza Általános Iskolával, ezzel megszűnt a „magyarként elfogadott” iskola. A RMDSZ többször is tiltakozott a döntés ellen, a szövetség azt szerette volna, ha a magyar oktatás egy intézmény keretében történik.
A helyi tanácsban gazdasági és nemzeti érdekek mentén folyt a vita, bár korábban a román és a magyar fél is nyilatkozott arról, hogy nem magyar–román konfliktus húzódik az ügy hátterében. Az öttagú RMDSZ-frakciónak szövetségesekre volt szüksége, hogy a Geo Bogzáról leválasszák a magyar osztályokat. A szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok kivételével a többi tanácsossal sikerült a szövetségnek megállapodást kötnie – a megállapodás ára az alpolgármesteri szék volt.
„Román tanácsos kollégákkal együtt sikerült elérnünk, hogy a Liviu Rebreanu Iskolaközpontban 1-es számú iskola megnevezés alatt létrejöjjön az az alintézmény, amely a magyar diákságot tömöríti. Ennek egyik ára az volt, hogy lemondtam az alpolgármesteri tisztségről egy román nemzetiségű tanácsos javára. Az óvodai és a középiskolai magyar oktatás korábban is az iskolacsoporton belül működött. Így óvodáskortól középiskolás korig ugyanabba az intézménybe járhatnak a magyar diákok, és a korábbi 1-es iskola épületét használhatják, amely egyben a helyi magyar civil élet központja is” – nyilatkozta a Maszolnak Orbán Loránd Levente, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke.
A döntésnek elsősorban gyakorlati hozadékai vannak, ugyanis eddig az óvodások és a középiskolások a Liviu Rebreanu iskola, míg az általános iskolások a Geo Bogza tanulói voltak. Orbán elmondása szerint a két intézménnyel nehéz volt együttműködni, mivel a magyar vonatkozású események szervezésénél mindkét iskolával kellett egyeztetni, és ez sokszor akadályt jelentett.
Balánbányán mintegy 150 magyar anyanyelvű diák tanul, az alintézménybe tartozó 0–8. osztályos évfolyamokon 85 diák kezdi meg tanulmányait ősztől.
Kovács Boglárka
maszol.ro
2016. augusztus 23.
25 éves évfordulót ünnepelt a Szent István Kör
Több történelmi témájú előadás is elhangzott az évfordulós ünnepségen.
A Láncos templom gyülekezeti termében tartotta az évforduló alkalmából szervezett eseményét a Szent István Kör. A magyar nemzet múltja iránt érdeklődő szatmáriak most is történelmi előadások meghallgatásával ünnepelték a negyed évszázados évfordulót.
A felszólalók között volt Dr. Egyed Ákos akadémikus, Dr. Kovács András akadémikus, Dr. Német Péter nyugalmazott múzeumigazgató és régész, Dr. Fazekas Rózsa történész, Gottfried Barna levéltáros és Kujbusné Mecseri Éva levéltáros. Az érdekfeszítő előadásokat követően pedig Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke emékezett vissza a szervezet 25 éves múltjának fontosabb állomásaira.
Mint megtudtuk, lakossági igény következtében került sor a Szent István Kör megalapítására: a szatmári magyarság ugyanis szeretett volna többet megtudni a magyarság történetéről, lévén, hogy Ceausescu idejében erről szó nem esett. Így született meg a gondolat, hogy magyar történelemtanárok tartsanak egy 10-12 részes előadássorozatot arról, hogy a honfoglalástól napjainkig hogyan vezetett a nemzet útja. Az első előadást akkor augusztus 19-én tartották meg, Erdei Líviusz a honfoglalásról beszélt, Thoroczkay pedig István király államalapítása kapcsán tartott előadást. Az előadásoknak akkora sikerük volt, hogy igény volt az ismétlésre, folytatásra, majd 1993-ban nevet is kapott a csoport: ez lett a Szent István Kör.
A történelmi előadások mellett a kör a nagy történelmi eseményekről, évfordulókról is megemlékezik minden évben, ők szervezik egyebek mellett a Március 15-i, Augusztus 20-i, Október 6-i rendezvényeket is.
A Szent István Körnek 15 éven keresztül Thoroczkay Sándor volt az elnöke - ő most a tiszteletbeli elnök -, immár tíz éve pedig Szőcs Péter vezeti a kört.
szatmar.ro
2016. augusztus 25.
XIV. Nagysármási Napok
Augusztus 26-án, pénteken kezdődik a XIV. Nagysármási Napok rendezvénysorozat. Az ünnepélyes megnyitóra délelőtt 11 órakor kerül sor a főtéri parkban levő emlékműnél. Déli 12 órakor ugyanitt hagyományőrző kiállítás nyílik, 14 órakor pedig a Liviu Rusu Városi Könyvtár szervezésében a kultúrházban a Román Akadémia – 150 év címmel zajlik találkozó. 16 órától a sportteremben, 18 órától pedig a műgyepes pályán sportrendezvények kezdődnek. 27-én, szombaton reggel 8 órakor szarvasmarha-szemle nyílik, illetve díszmadár- és nyúlkiállításra is sor kerül. A programból a kulturális programok, néptáncelőadások és a koncertek sem hiányoznak. Szombaton többek között a Cargo, vasárnap a Corax és Lidia Buble is fellép. A rendezvénysorozat vasárnap az este 11 órakor kezdődő tűzijátékkal zárul.
Népújság (Marosvásárhely)
2016. augusztus 26.
Románia, a jó gazda
Nem lehet az ember fából – szól a nóta, ám a dalba foglalt nagy igazság egyvalakire biztos nem érvényes: a Maros megyei kormánymegbízott fafejűsége töretlen, amikor a magántulajdon bitorlásáról vagy visszaállamosításáról van szó.
A restitúció megakadályozása a prefektusi tisztséggel járó állandó feladatkör, hiszen hiába bukott bele az állam jelenlegi helyi képviselőjének túlontúl buzgó elődje: Lucian Goga is ugyanott folytatja konokul, megrögzötten, csak finomabban fogalmaz.
Miközben – a 2014 végén emiatt leváltott – Vasile Liviu Oprea gond nélkül kimondta, hogy az erdélyi magyarságot puszta léte miatt kockázati tényezőnek, veszélyforrásnak kell tekinteni, ezért a Kárpátokon túlra kell „menekíteni” az erdő-visszaszolgáltatási pereket, Goga „csupán” egyik legfőbb tevékenységeként, harcként határozza meg a restitúciót korábban kimondó, jogerős bírósági ítéletek megtámadását.
Munkája pedig nem bizonyul fából vaskarikának: tavaly több mint 30, véglegesnek hitt ítélet újratárgyalását kérte, három esetben pedig a Maros megyei kormányhivatal már vissza is szerezte az államnak a magyar nemesek leszármazottai által korábban hosszadalmas perek révén visszakapott, több ezer hektárnyi erdőt. A perújrafelvételt „új bizonyítékok”, rendszerint addig is ismert, leporolt vagy félremagyarázott iratok, azóta eltörölt háborús, diktatórikus ítéletek alapján kérik, majd jöhet a peráthelyezés. A módszer az eredménytől függetlenül is gyümölcsöző, hiszen az apparátus újabb, végeláthatalan időt nyer, miközben képviselői nyugodtan dőzsölhetnek vagy pusztíthatnak a visszaigényelt területeken.
A térség hajdani fejlődéséhez vitathatatlanul hozzájáruló néhai nemesek, nagybirtokosok örökösei ma ismét az állam ellenségei. A hatalom e tekintetben hajthatatlan abban az országban, amely imád a „jogos gazda” szerepében tündökölni, ám amint elhalkulnak a nacionalista felhangok, csak jajveszékelés visszhangzik az erdőkből, termőföldekről. Számtalan kimutatás bizonyítja az illegális fakitermelés, a famaffia irtózatos pusztítását; az állami erdészetekben uralkodó fejetlenség eredményeként hol a felháborító árak miatt sarokba szorított fafeldolgozók tüntetnek, hol pedig a Romsilva alkalmazottai vonulnak utcára a tömeges elbocsátások, a felügyelet összeomlása miatt.
A mezőgazdaságban tevékenykedők munkáját a megígért támogatások folytonos késlekedése lehetetleníti el abban az országban, amelynek „húzóágazata” az agrárium. Abban az országban, ahol a mezőgazdasági területek alig 15 százaléka szerepel a hivatalos ingatlan-nyilvántartásban, mert a hatóságok – főleg a Kárpátokon túl – képtelenek telekkönyvezni, birtokleveleket kiállítani. Mert fogalmuk sincs arról, hogy mi történt, mi történik, mi van – nem véletlen, hogy Románia termőföldjeinek körülbelül 40 százaléka hipp-hopp külföldi kézre került.
Ilyen körülmények között nyilván az a legfontosabb, hogy a bizottságok, hatóságok, kormányhivatalok, bíróságok igazságtalanul földbe döngöljék mindazokat, akiknek legfőbb bűnük, hogy őseik itt éltek, itt gyarapították szülőföldjük ingó és ingatlan, szellemi és lelki vagyonát.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)
2016. augusztus 30.
Csökkent Románia lakossága
A hazai lakosság év elején 19,76 milliós lélekszámú volt, ami 110 700-zal mAradt el a 2015 januárjában mérttől. A csökkenés elsődleges oka a negatív természetes szaporulat (-75 655 ember) – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A népesség elöregedése fokozódott, az idős – 65 év fölötti – és a fiatal – 14 éven aluli – lakosság között csaknem 400 ezres a különbség (3,43 millió, illetve 3,05 millió fő). A nemzetközi, ideiglenes, hosszú távú migráció aránya ugyanakkor negatív volt: csaknem 58 ezerrel több román állampolgár vándorolt ki, mint ahány bevándorlót fogadott az ország. 2016. január elsején 10,63 millióan laktak a városokban, ami 0,6 százalékos csökkenést jelent.(Mediafax)
INKÁBB NAGYKÖVET, MINT MINISZTERELNÖK. George Maiort nem érdekli a miniszterelnöki tisztség, Románia washingtoni nagykövete ezt elmondta Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt elnökének is, aki azzal az ajánlattal kereste meg a diplomatát, hogy legyen a legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt kormányfő-jelöltje. „Örömmel képviselem Romániát az Egyesült Államokban nagykövetként és nem áll szándékomban irányt váltani” – fogalmazott George Maior. Hozzátette: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójaként is megőrizte politikai függetlenségét, de egyeseknek érdeke, hogy az ő nevét időről időre bevessék, mint potenciális kormányfőjelölt. (Maszol) KEVESEN REGISZTRÁLNAK. Erdélyből 114 ezren regisztráltak eddig a kvótanépszavazásra. Másfél hónappal a betelepítési kvótáról szóló magyarországi népszavazás előtt hetente átlagosan ezren kérik felvételüket a levélben szavazók névjegyzékbe - írja a Magyar Nemzet a Nemzeti Választási Iroda adataira hivatkozva. Augusztus elején 261 ezren szerepeltek a névjegyzékben, ami csaknem 264 ezerre nőtt három hét alatt. Közülük több mint 114 ezren Romániában, 29 ezren Szerbiában, 2100-an Németországban vannak. Regisztrálni szeptember 17-ig lehet, tehát néhány ezerrel még tovább emelkedhet ez a szám. Az október 2-i népszavazás akkor lesz érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele, azaz mintegy 4,1 millió ember érvényesen szavaz. Az eredményt a külhoni magyarok is befolyásolhatják, de ahhoz képest keveseket érdekel, hogy jelenleg 800 ezernél többen rendelkeznek magyar állampolgársággal, és ebből 700 ezren választókorúak. (Maszol)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. szeptember 18.
Szinte minden oktatási intézményt feljelentettek
Hiába állapította meg a diszkriminációt az ezzel foglalkozó országos tanács, a Marosvásárhelyi iskolák kétnyelvűsége ügyében a helyzet csak ott javult, ahol a szülők közbeléptek. A magyar nyelvhasználat helyzete a város tanintézeteiben tovább romlott, mutatott rá a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO).
Az intézmények általános kommunikációja, oklevelei, faliújságjai, továbbá a magyar gyerekekkel, szülőkkel történő írásbeli tájékoztatás is kizárólag románul zajlik a legtöbb intézményben, mint ahogy a folyosókon, közös területeken található feliratok között is hiába keresnénk a magyart – állapították meg a CEMO képviselői. Jogi lépéseket is tett a szervezet ezzel kapcsolatban – számoltak be minderről a szervezet képviselői a pénteki sajtótájékoztatón.
2001 óta törvény szabályozza a közigazgatásban és közintézményekben történő kétnyelvű kommunikációt. Az iskolák is közintézmények, ugyanis a helyi polgármesteri hivatalok fennhatósága alá tartoznak, ezért nem is kellett volna a civil kezdeményezéseket megvárni azzal, hogy kikerüljenek a kétnyelvű homlokzati táblák, de mivel gazdátlan területnek számít Romániában a kétnyelvű iskolai feliratok ügye, ezért szükség volt a civil lépésekre – mondta el a sajtótájékoztatón Szigeti Enikő, a CEMO ügyvezető elnöke.
A szervezet Kétnyelvűség az Oktatásban programja 2009-ben indult, első lépésként felmérték a város területén található 45 jogi személyiséggel rendelkező intézményt, amelyek, kettő kivételével, kéttannyelvű vegyes iskolák, ahol közösen tanulnak magyar és román diákok. A magyar közösség nyelvi jogainak alkalmazását vizsgálva kiderült: szinte mindenhol hiányoznak a magyar feliratok, tájékoztatások, információk, a legtöbb helyen az adminisztrációs személyzet sem beszél magyarul – számolt be a sajtónak Szigeti Enikő.
Nyelvi jogi diszkrimináció miatt 2009-ben a szervezet feljelentette a Dacia Általános Iskolát, az Európa Általános Iskolát, a Liviu Rebreanu Általános Iskolát, illetve az akkori 2-es Számú – ma Bernády György – Általános Iskolát az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD). 2013 szeptemberében pedig a teljes Marosvásárhelyi iskolai hálózat ellen eljárást kezdeményezett a CEMO.
A CNCD vizsgálóbizottsága meg is állapította a diszkriminációt, de előrelépés csak ott történt, ahol a szülők beavatkoztak, és kezdeményezték a kétnyelvűséget – tette hozzá a szervezet vezetője.
Az elmúlt évben a CEMO kétnyelvű feliratok adományozását tervezte az iskolák részére. Tavaly nyáron az Alexandru Ioan Cuza Általános Iskola egyik diákjának szülője kezdeményezésére az Egyesülés lakótelepi iskolába is vittek kétnyelvű táblákat az igazgató beleegyezésével. Ezután azonban a polgármesteri hivatal iskolákért felelős igazgatósága felszólította az intézményeket, hogy ne fogadják el az adományba kapott kétnyelvű feliratokat, mert szerintük azok etnikai feszültséget keltenek a diákok között, így a CEMO nem folytathatta az adományozást, az addig kikerült táblákat pedig eltávolították – mesélte Barabás Miklós, a szervezet Kétnyelvűség az oktatásban program felelőse.
Idén a CEMO feljelentést tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, azaz minden olyan tanintézményt feljelentettek külön-külön, ahol hiányzik a kétnyelvűség. Ez összesen 31 intézményt érint, ezek között számos összevont iskola és óvoda található. Az eljárások folyamatban vannak, hogy bebizonyítsák a felelősséget a kétnyelvűség terén, az ügy biztosan eljut majd a legfelsőbb bíróságig. Vannak olyan iskolák, amelyek erős ellenállást mutatnak a kétnyelvű feliratok kihelyezésében – mondta Szigeti Enikő. „A közérdekű információhoz való jog előírja, hogy mindenkinek jogában áll a saját anyanyelvén tájékoztatást kapni, ez az alapvető joga sérül a magyar diákoknak” – tette hozzá.
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro
2016. szeptember 22.
A vízumkényszer eltörléséről tárgyaltak
Dacian Cioloș miniszterelnök New Yorkban találkozott Justin Trudeau kanadai kormányfővel. Úgy vélték, jók a kilátások a Kanadába utazó román állampolgárok vízumkötelezettségének mihamarabbi eltörlését illetően. „A két miniszterelnök a román állampolgárok beutazásának szabaddá tételéről tárgyalt, megállapítva, a vízumkényszer eltörlésének közeljövőbeli kilátásai jók. Szó esett ugyanakkor Kanada szerepéről a varsói csúcstalálkozón meghozott, a NATO fekete-tengeri, keleti sávját érintő döntések gyakorlatba ültetésében” – mondta el Liviu Iolu kormányszóvivő. Dacian Cioloș miniszterelnök tegnap reggel Facebook-profilján azt írta, az Egyesült Nemzetek Szervezeténél töltött első napot azzal a meggyőződéssel zárták le, hogy Romániának „az a hivatása, hogy fontos szereplője legyen a multilaterális nemzetközi kapcsolatoknak”. Dacian Cioloș kormányfő szeptember 20–23. között a 71. ENSZ-közgyűlésen vesz részt.
Nyugati Jelen (Arad)