Kelemen Hunor: bármikor felmondhatjuk az együttműködést
Az RMDSZ arra a következtetésre jutott, hogy hasznosabb a konstruktív együttműködés a kormánnyal, mivel így esély lehet a kisebbségi ügyek rendezésére. A kormányprogram kisebbségi programjának jelentős része amúgy is az RMDSZ-től származik – mondta el a Krónikának Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. Hozzátette: ha mégsem jönne be, akkor felmondják az együttműködési megállapodást.
– Miért döntöttek úgy az RMDSZ-frakciók, hogy a szövetség támogatja a Grindeanu-kormányt?
– Ez hosszabb elemzés következménye. A kormányprogramnak vannak olyan elemei, amelyek a mi programunkban is benne vannak. Ilyenek többek között a gyermekvállalás ösztönzését segítő családi adókedvezmények, az új vállalkozások támogatása, a minimálbér növelése, a helyi közigazgatásban, közszférában dolgozók bérének növelése, az üdülési kedvezmények. Emellett a kisebbségi ügyekben is sokat átvettek a mi programunkból.
Úgy értékeltük, hogy az elmúlt években sok lemaradás, visszalépés történt számos területen, ennek fényében mérlegeltünk. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az obstruktív ellenzéki pozíciónak akkor van értelme, ha egy párt váltópárttá tud válni, vagyis a parlamenti ciklus végére képes 30-40 százalékos támogatottságot elérni. Ez az RMDSZ esetében nem életszerű lehetőség, így a konstruktív együttműködés mellett döntöttünk, amelynek részeként a parlamentben egyeztetünk a különféle törvényjavaslatokról, köztük a magyar kisebbséget érintő kezdeményezésekről is, mint a nyelvi jogok, az oktatás vagy a regionalizáció. Olyan kezdeményezésekben működünk majd együtt, amelyek a közösségünk érdekeit szolgálják. A 6-7 százalékos RMDSZ-nek valamibe bele kell kapaszkodnia a parlamentben, hiszen nem valószínű a 30-40 százalékos támogatottság.
– Milyen eszközei vannak az RMDSZ-nek arra, hogy a kormányprogram kisebbségekre vonatkozó elemeinek megvalósulását számon kérje? Hiszen nélküle is kényelmesen megvan a kormánytöbbség.
– Ma igaz, hogy kényelmesen megvan, holnap már problémás lehet. Sokszor láttunk már ilyesmit Romániában. Számtalan olyan helyzet lehet majd, amikor nekik van ránk szükségük – például az alkotmány módosításakor – és olyan is, amikor nekünk rájuk. Abban állapodtunk meg, hogy ülésszakonként vizsgáljuk újra az együttműködési megállapodást. Vannak olyan, kisebbségi témájú módosító javaslataink, amelyeket még a tavaszi ülésszakban be akarunk terjeszteni, ilyen például a nyelvi küszöb csökkentése. Ha a tavaszi ülésszak végére úgy látjuk, hogy nem működik, nem támogatják a kezdeményezéseinket, ott a lehetőség az együttműködés felmondására.
Ugyanakkor ha komolyan gondolják, hogy normális országot akarnak, ahhoz szükséges az etnikumok közötti bizalom helyreállítása is. A kormányról szóló bizalmi szavazáson is elmondtam, hogy a kisebbségi jogok szavatolása, a nyelvi jogok biztosítása, a nyelvi charta alkalmazása, az oktatás és a restitúció mind fontos eleme annak, hogy a romániai társadalomban a bizalom szintje nőjön. Ha azonban mindez nem működik, akkor felmondjuk az együttműködést. Volt már erre is példa.
– Ha a művelődési minisztériumban tényleg létrejön a kisebbségekért felelős államtitkári tisztség, van arra esély, hogy azt az RMDSZ kapja meg?
– Erről konkrétan nem esett szó. Azt mondtam a koalíciós pártokkal folytatott kedd esti egyeztetésen, hogy létre kell hozni egy ilyen struktúrát. Az ugyanis, hogy megváltoztatták a minisztérium nevét, és művelődésért és nemzeti identitásért felelős tárcának hívják, kizárólagosságot sugall, rossz üzenet. Ezt akkor van esély megváltoztatni, ha elmondják, milyen szándék vezérelte őket a névadásnál, és a kisebbségi identitás megőrzésére is létrehoznak egy struktúrát a tárcán belül.
Mindennek a tartalma akkor derül ki, ha a minisztérium kidolgozza és a kormány elé terjeszti a tárca szerkezeti és működési szabályzatát. A parlamenti meghallgatást követően mindenesetre külön jeleztük a művelődési minisztérium élére kiszemelt jelöltnek: kiemelt figyelmet fordítunk ennek a tisztségnek a létrehozására.
– Vannak azért problémás miniszterek: először is a Nagy-Románia Pártból érkezett, magyarellenes megnyilvánulásairól hírhedt Lia Olguţa Vasilescu...
– A koalíciós pártokkal folytatott egyeztetésen elmondtam, hogy ez nagy gond, és nem tudunk átsiklani fölötte. Persze Románia már látott ilyet is, olyat is, emlékezetes, hogy a másik oldalon is van ilyen, Valeriu Tabărăa Román Nemzeti Egységpártból lépett át a Demokrata Pártba, amellyel együtt is kormányoztunk. Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke ezen aggályunk kapcsán azt mondta, ami a múltban volt, az a múlt része, ő pedig garantálja, hogy egyik minisztere sem képvisel majd magyarellenes attitűdöt. Mindemellett jeleztük, hogy ha nem listára kellett volna szavazni, hanem egyenként voksolhattunk volna a miniszterjelöltekről, akkor Vasilescut biztosan nem szavaztuk volna meg.
– Teodor Meleșcanu kijelölt – azóta már beiktatott – külügyminiszter a bizottsági meghallgatáson „erkölcsi kötelességének” nevezte a magyar–román diplomáciai viszony javítását. Valóban lehet erre esélye? Mikor számítana jónak a magyar–román viszony? Ha a magyar diplomaták részt vennének a december elsejei román ünnepségeken?
– Nem ez a kulcskérdés, december elseje mindenkinek mást jelent, ezt már többször is elmondtam. Lehetett volna sokkal rosszabb jelölt is, például George Ciamba vagy Bogdan Aurescu. Meleșcanu viszont az egyik legdörzsöltebb, legtapasztaltabb külügyi szakember, akiről el is hiszem, hogy tényleg célja a magyar–román viszony javítása. Mint ahogy azt is, hogy az apparátuson is át tudja ezt vinni. Megtapasztaltuk, milyen az, amikor a külügyi apparátus obstruktívan dolgozik, hiszen azóta bebizonyosodott, hogy a külügyi és a művelődési minisztérium együttes erővel szabotálta el, hogy a csíksomlyói búcsú felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára. Az egyértelmű, hogy szükség lenne a román–magyar államközi viszony javítására, és Meleșcanu képes lehet ezt megvalósítani.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Újabb öt évre kap kinevezést Gáspárik Attila a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház élére
Gáspárik Attila újabb öt évig vezeti a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházat, miután sikeresen pályázott a teátrum vezérigazgatói posztjára.
Gáspárik Attila 2011 óta vezeti a román kulturális minisztérium által fenntartott marosvásárhelyi színházat, amely Liviu Rebreanu román író, valamint Tompa Miklós, a Székely Színház alapítójának nevét viselő két társulattal működik.
Gáspárik első ötéves mandátuma a nyáron járt le, ezt követően ideiglenes megbízást kapott, az év végén megszervezett versenyvizsga eredményét pedig most tették közzé. Az Agerpres hírügynökség pénteki tudósítása szerint Gáspárikot szerdán nevezte ki Corina Suteu volt kulturális miniszter. Gáspárik pályázatát egy szakmai bizottság bírálta el.
Korábban a román országos audiovizuális tanácsban dolgozó, majd a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektori tisztségét betöltő Gáspárik Attila az MTI-nek elmondta: a vizsgabizottság értékelte az elmúlt öt évben elért eredményeket, hiszen 29 ezerről 65 ezerre növelték a nézőszámot, úgy hogy a magyar társulat előadásait kétszer, a román társulatét háromszor többen látogatják, mint öt évvel ezelőtt.
„Nincs objektív mérce, hogy most éppen hol tart a színházunk, de a fesztiválszereplések és a közönségszám alapján azt látom, hogy a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház mind a romániai, mind a magyarországi színházi élet elitjébe tartozik, hiszen előadásainkat mindkét ország legjelentősebb fesztiváljaira meghívják” – mondta a vezérigazgató.
Kifejtette: a mintegy 130 ezer lakosú Marosvásárhelyen nagyon nehéz tovább növelni a nézőszámot, ezért mindenekelőtt stabilizálni szeretnék azt. Az elmúlt öt évben nagy hangsúlyt fektettek a fiatal közönségre, rendkívül sikeres volt a középiskolás önkénteseknek szóló programjuk. A következő öt évben a felnőtt közönség nevelésére akarnak több figyelmet fordítani, hiszen a kortárs színházi nyelvezet megértése nem mindig egyszerű.
„A marosvásárhelyi színház a kulturális élet komplex és aktív résztvevője kíván maradni, a társművészetek irányába akar még jobban nyitni, hogy inspirálják a zeneszerzést, a képzőművészetet és segítsék elő irodalmi szövegek születését” – mondta Gáspárik Attila.
Az MTI kérdésére közölte: a jelenlegi csapattal akarja továbbvinni a munkát. Továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a román társulat magyar kortárs írók darabjait, a magyar társulat román írókét tűzze műsorára.
„A román és a magyar kultúra képviselőjeként a színház szeretne minél több nemzetközi fesztiválon részt venni” – emelte ki, és közölte, hogy a román társulat idén a debreceni Deszka Fesztiválra, a magyar társulat pedig Csehországba, Plzenbe készül A nyugalom című előadással.
MTI
Székelyhon.ro

Változtatni a nemzetállami beidegződéseken
Bármikor felmondhatjuk az együttműködést – állítja Kelemen Hunor a kormány parlamenti támogatásáról beszélve. Az RMDSZ elnöke szerint a szövetség azért döntött a konstruktív együttműködés mellett, mert belátták, így esély nyílhat a kisebbségi ügyek rendezésére, rá-adásul a kormányprogram nemzeti kisebbségekre vonatkozó passzusának nagy része az RMDSZ-től származik.
Kisebbségi tekintetben az elmúlt években nemcsak a Kelemen Hunor által is emlegetett lemaradás nőtt, a visszalépések száma sokasodott, hanem romlott az Erdélyben, Székelyföldön élő magyarság közérzete is. Nemcsak a nemzeti szimbólumok ellen indított ostoba, érthetetlen hadjárat miatt, hanem főképp azért, mert a magyar közösség megalázása szinte központosítottá vált a legapróbb ügyektől – kiderült például, hogy Sepsiszentgyörgy önkormányzatának nem áll jogában zöldövezetet létrehozni a prefektúra épülete előtt! – egészen a legsúlyosabbakig. Utóbbira jó példa az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának önkényes leállítása, mi több, a visszaállamosítás. Amolyan kilencvenes éveket idéző állapotba csöppentünk, annak minden kisugárzásával.Ha tehát Dragnea és csapata komolyan gondolja, hogy egy normálisabb országot hozzanak létre, akkor ez az elvarratlan kisebbségi szálak rendezése nélkül lehetetlen. Hogy mennyire a múlté az a fajta otromba nacionalizmus, amelyet például Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter is heveny módon képviselt, mennyire vált politikai értelemben felnőtté az egykori nagyromániás hölgy, miként Dragnea állítja, biztosítván egyben az RMDSZ-t arról, hogy egyik minisztere sem lesz majd magyarellenes – mindez majd kiderül.Ám hogy mindenféle konstruktív együttműködési kísérlet hallatán az erdélyi, székelyföldi magyar ember kétkedő, az mind politikai, mind történelmi vonatkozásban érthető. Sőt, az lenne a furcsa, ha most hirtelenjében valamiféle harsány bizakodási hullám kerítené hatalmába azokat, akik jól tudják, a mindenkori nacionalizmus csakis szörnyűségeket eredményez. Ezen az indokolt keserűségen akkor lehet túllépni, ha a tények majd azt igazolják, hogy a most nagyvonalúan megtámogatott kormánykoalíció nem élt vissza az RMDSZ bizalmával. És ez a szerencsésebb forgatókönyv.
Nincs könnyű helyzetben az RMDSZ: ha ugyanis a mostani kényszerházassággal nem tudnak a kisebbségeket érintő eredményt, kompromisszumot kicsikarni a győzelmi mámorban úszó koalíció politikusaitól, ha a változtatás szükségszerűségéről nem tudják meggyőzni magát Liviu Dragneát, akkor az a bukással egyenértékű lesz. Nem az együttműködés újbóli felmondása lenne a cél, mondván, megpróbáltuk, de nem ment, hanem valahogyan változtatni kellene az erdélyi, székelyföldi magyarok sorsát, életét nehezítő hatalmi önkényen, nemzetállami beidegződéseken, a dohos szemléleten. Mindazok számára tehát, akik komolyan gondolják az érdekképviseletet, a mostani nekifutamodás kisebbségi tekintetben újabb esélyt jelent. Azonban nem elég kiszaladni a pályára, s úgy tenni, mintha küzdenénk, eredmény kell. Kísérletezésre már nincs idő. 
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ahol abbahagytuk
Valahogy úgy festett a nagyvilág 2016-ban, mint a legfrissebb és rendkívüli hírekre, a folyamatos hírriadóra és -hajszára berendezkedett, azonnali közlendőjüket csakis angolul kifejezni képes romániai hírtelevíziók és portálok. Annyira egymást érték a bréking nyúzok és nyúz alertek, hogy a hétköznapi polgárok (vagy médiafogyasztók, ahogy tetszik) csak úgy kapkodták a fejüket: folytatódott a menekültválság, Nagy-Britannia megszavazta az Európai Unióból való kilépését, Bob Dylan megkapta az irodalmi Nobel-díjat, Donald Trumpot megválasztották az Egyesült Államok elnökévé, és a sort folytathatnánk. Az említett folyamatok, események és történések többsége ugyanakkor 2017-ben, sőt a következő években is kihat majd a mindennapjainkra, elég csak a brexitnek az EU-ra, sőt a kontinens egészére kiható következményeire vagy Trump közelgő beiktatására, mandátuma elindulására gondolni. Ennél is nagyobb kihívást jelent ugyanakkor az Európát immár folyamatosan ostromló terrorizmus veszélye, amely látványos mértékben nőtt 2016-ban. A karácsony előtt végrehajtott berlini gázolásos merénylet és a szilveszter éjszakáján Isztambulban történt támadás egyaránt annak a jele, hogy miközben Európának közel sem sikerült megoldást találnia a menekültválságra (politikai és humanitárius értelemben), állandó terrorfenyegetettséggel kénytelen szembesülni. E téren sajnos további bréking nyúzokra számíthatunk az új évben.
És hogy milyenek a kilátások 2017-re Romániában, ahol a többség jövőbe vetett igénye kimerül a „csak rosszabb ne legyen” fohászkodásban? Nos, az előjelek itthon sem túl jók. A decemberi parlamenti választásokon győztes szociáldemokraták (PSD) olyan – jelentős adócsökkentésekre és béremelésekre épülő – programmal szédítették el a választókat, amelynek megvalósíthatóságát az idei év első újszülöttjével sem igazán lehetne elhitetni. Csemegézzünk csak! Mentesítené a PSD a 16 százalékos jövedelemadó befizetése alól a bruttó 2000 lejnél alacsonyabb béreket, 2018-tól pedig azoknak a munkavállalóknak a jövedelemadóját is leszállítanák tíz százalékra, akiknek a bruttó bére meghaladja a 2000 lejt. Leszállítanák az önálló gazdasági tevékenységet folytató magánszemélyek (ügyvédek, művészek, közjegyzők, újságírók) jövedelemadóját is, és egyáltalán nem fizetnének jövedelemadót az információtechnológiai ágazatban dolgozók és az orvosok. 2018-tól egy rezidens orvos bruttó fizetése 1200, míg egy több éves praxissal rendelkező szakorvosé 3000 euróra nő, az egészségügyi asszisztensek jövedelme pedig megduplázódik a PSD ígéretei szerint. A munkáltató és a munkavállaló esetében egyaránt csökkennének a társadalom- és egészségbiztosítási hozzájárulások, és annak ellenére, hogy a romániai nyugdíjrendszer ezer sebből vérzik, lépcsőzetesen emelkedne a nyugdíjpont értéke, eltörölnék a nyugdíjasok egészségbiztosítási hozzájárulását, 2000 lej alatt pedig a nyugdíjak adókötelezettségét. A számtalan hajmeresztő ígéret közül pedig még csak egy: a következő négy évben 15 milliárd eurót költenének gyorsforgalmi utak és autópályák építésére. Miközben tudjuk, hogy 2015-ben nulla kilométer sztrádát adtak át a forgalomnak az országban...
De a január első hetében hivatalosan is berendezkedő balliberális hatalom esetében nemcsak azokkal az ígéretekkel van baj, amelyeket sohasem fog teljesíteni, hasonlóképpen vészjóslóak a valószínűsíthető intézkedések. Az új összetételű törvényhozásban az alsóház elnökévé megválasztott Liviu Dragnea PSD-elnök csak azért nem jelöltette magát miniszterelnöknek, mert idén áprilisban jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték választási csalás miatt, a kormány működését szabályozó törvény pedig tiltja, hogy büntetett előéletű személyek bársonyszékhez jussanak a végrehajtó hatalomban. Dragneát amúgy nem zavarta volna a jogszabályi tiltás, ám Klaus Johannis államfő már a választásokat megelőzően előrebocsátotta: priuszosnak nem ad kormányalakítási megbízást. Ebben a kényszerhelyzetben javasolta miniszterelnöknek a szociáldemokraták vezére mindkét alkalommal a saját bizalmi emberét: előbb a török nemzetiségű muzulmán Sevil Shhaidehet, majd annak visszautasítása után Sorin Grindeanut. Viszont Dragnea csak félig leplezett szándéka az, hogy töröltesse a parlamentben az előmenetelét akadályozó törvénycikkelyt, ezt követően pedig maga költözzön be a bukaresti Victoria-palotába. Az ő szemében ugyanis az ország törvényeinek addig van létjogosultságuk, amíg nem ütköznek a személyes vagy pártja érdekeivel. Holott amit Dragnea akar, az tulajdonképpen minden bűnelkövető álma: a jogerős bírósági ítélet kihirdetése után törölni a Btk-ból vagy a jogszabályokból magát az adott bűncselekményt. Mindez a román politika újkori történetírásába „fekete keddként” bevonult törvényhozási ámokfutásnak lenne a folytatása, amikor is 2013. december 10-én a bukaresti honatyák megpróbáltak büntetlenséget bebiztosítani maguknak. És amit Brüsszeltől Washingtonig a jogállam elleni merényletként értelmezett a nemzetközi közvélemény is.
Vagyis ha a román baloldal beindul, könnyen ott tarthatunk, ahol abbahagytuk.
 Rostás Szabolcs
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Visszaülhet az iskola igazgatói székébe, akinek nem sikerült a versenyvizsgája
Iskolavezetők lehetnek azok a személyek, akiknek nem sikerült a versenyvizsgájuk – az új oktatási miniszter, Pavel Năstase pénteken írta alá az erről szóló dokumentumot.
Azok a pedagógusok, akik nem érték el a megfelelő pontszámot a megmérettetésen, vagy nem jelentkeztek, továbbra is maradhatnak az igazgatói vagy aligazgatói székben – számol be a Hotnews.ro.Az előző miniszter, Mircea Dumitru rendelkezése szerint nem kerülhettek volna vissza az iskolavezetői posztra azok a pedagógusok, akik nem teljesítették a versenyvizsga feltételeit, vagy nem jelentkeztek a megmérettetésre. A feltételeknek nehezen lehetett eleget tenni, sok iskolavezető nem pályázott ismét a tisztségre – és más tanár sem pályázta meg azt -, így aztán sok oktatási intézmény maradt betöltetlen állással.
Mircea Dumitru indoklása szerint azért volt szükség nyolc év után versenyvizsgát hirdetni az iskolavezetők számára, mert sok olyan személy töltötte be ezt a tisztséget, akik nem feleltek meg az elvárásoknak. 
„Hétfőn kezdődik az iskola, muszáj volt megoldást találni, hogy az érintett tanintézetek ne maradjanak igazgató vagy igazgatóhelyettes nélkül" – nyilatkozta vasárnap az Agerpres hírügynökségnek Liviu Marian Pop államtitkár.
Liviu Marian Pop azt is elmondta, 600 üresen maradt iskolaigazgatói tisztséget töltenek be így. Az igazgatók kinevezése egyelőre augusztus 31-ig szól, vagy az újabb vizsga kiírásáig, arról azonban még nem született döntés, hogy szerveznek-e újabb megmérettetést. Erről ebben a hónapban fog határozni a tárcavezető – magyarázta az államtitkár.
hotnews.ro, agerpres.ro
Erdély.ma

Átverés felső fokon
Tudtuk, idő kérdése csupán, és előállnak valamivel a szociáldemokraták, kiderül, az előző kormány a hibás, amiért nem teljesíthetik választási ígéreteiket. Alig néhány nap telt el az új kabinet beiktatása után, amikor Liviu Dragnea pártvezér egy televíziós műsorban bejelentette: tízmilliárd lejes lyukat találtak a költségvetésben. Számon kér, fenyegetőzik, parlamenti bizottság felállítását helyezi kilátásba, törvénytelenségek elkövetését emlegeti.
Pedig sokan figyelmeztették előre: mindaz, ami programjukban szerepel, nem megvalósítható, a tervezett mértékű bér- és nyugdíjemeléseket, áfa- és adócsökkentéseket nem bírja meg a költségvetés. Számokkal bűvészkedtek, de főként folyamatosan mondták a magukét, hogy de igen, lehet, dübörög a gazdaság, érezniük kell végre a polgároknak is ennek áldásait. Ígéretáradatukkal megnyerték a választásokat, és Dragnea még akkor sem állt le, újra és újra elismételte, határidőkkel megtűzdelve, melyik juttatást mikor vezetik be. Első intézkedését regnálása első napján hozta meg a kormány, még idejük sem volt elemezni a költségvetés keretszámait, már határoztak a minimálbér emeléséről, a nyugdíjpont értékének növeléséről, nagyobbak lesznek a fizetések, ingyen utazhatnak az egyetemisták, és kiderült az is, mindez körülbelül 5,1 milliárd lejes többletterhet ró a költségvetésre. A miniszterelnök, bármennyire igyekezett, csak 2,9 milliárdos bevételnövekedést tudott felmutatni, és mindez csak a rengeteg ígéret első szelete volt. Meg kellett hát kongatnia a „nagyfőnöknek”, Dragneanak az első vészharangot: mi nagyon akarjuk, de nem fog menni.
Abszurd volt az SZDP-s pártvezér vasárnap esti bejelentése a tízmilliárd lejes hiányról és a leköszönt miniszterelnök, Dacian Cioloș válasza sem késett, hétfőn Facebook-bejegyzésben cáfolta a vádakat: „Minden, minimális gazdasági ismerettel rendelkező ember tudja, hogy egy ilyen »hiány« vagy kevesebb bevételt, vagy az előrejelzettnél nagyobb költségeket feltételez – mindkét esetben meg kéne jelennie a költségvetési deficitben –, ami nem történt meg. Ez a hiány NEM létezik.” Dragnea kamuzik, pedig tudomásul kellene vennie, hogy az állami költségvetés nem feneketlen zsák, a közpénzeket nem szabad betyármódra kezelni – hívta fel a figyelmet az előző kormányfő.Tulajdonképpen nem az számít, ki állít valót – bár elég egyértelműen kitetszik –, hisz Liviu Dragnea kijelentése nem az igazságkeresést szolgálja. Nagyon átlátszó módja a felelősséghárításnak, és jelzi azt is, mit várhatunk a következő négy évben: cinikus átverést a legfelsőbb fokon.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Nyitott intézménnyé válunk” Gáspárik Attila maradt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója
Gáspárik Attila ismét sikeresen pályázott a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatói posztjára. Az újabb öt évig tartó mandátum alatt az eddigi sikeres koncepciót szeretné folytatni mind a Tompa Miklós, mint a Liviu Rebreanu nevét viselő társulatok eseté- ben – tudtuk meg a régi-új vezérigazgatótól, akinek első ötéves mandátuma a tavaly nyáron járt le, ezt követően ideiglenes megbízást kapott, az év végén megszervezett versenyvizsga eredményét pedig nemrég tették közzé.
Amint azt azAgerpres hírügynökség tudósítása közli, Gáspárik Attila pályázatát szakmai bizottság bírálta el.Akorábban a román országos audiovizuális tanácsban dolgozó, majd a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektori tisztségét betöltő Gáspárik Attila az MTI-nek elmondta: a vizsgabizottság értékelte az elmúlt öt évben elért eredményeket, hiszen 29 ezerről 65 ezerre növelték a nézőszámot, úgy, hogy a magyar társulat előadásait kétszer, a román társulatét háromszor többen látogatják, mint öt évvel ezelőtt. Mi arról érdeklődtünk, hogy mit tart az elmúlt öt esztendő legjelentősebb eredményeinek, illetve mik a tervei, mit szeretne megvalósítani a soron következő mandátum alatt? – Nagy eredménynek tartom, hogy egy igen erőteljes művészi-művészeti profil körvonalazódik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház mindkét tagozatának esetében. Immár két önálló, különálló színházról beszélhetünk, amelyek mégis ugyanoda tartoznak. Sikerült a színház hírét messzi helyekre is elvinni, elismertségét itthon is megerősíteni. Sok nézőnk visszatért, és mellettük kialakult egy új közönség is. Nagyon sok fiatal vesz részt az előadásainkon, és a szakmai térről érkező visszajelzések is pozitívak – jelzi ezt többek között a rengeteg fesztiválmeghívás. Mindezek alapján úgy vélem, hogy a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház a romániai és a magyarországi színházi élet elitjéhez tartozik. Ami a jövőt illeti, stabilizálni kívánjuk a helyzetet, a nézőszámot, és szeretnénk nemcsak színházként, hanem annál sokrétűbb kulturális és nevelő intézményként is működni – olyan intézményként, amely nyitott a társművészetekre – a zenére, az irodalomra, a képzőművészetre, a táncra –, ahol tárlatnyitókat, könyvbemutatókat is szerveznek. Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a román társulat magyar kortárs írók darabjait, a magyar társulat román írókét tűzze műsorára. Többet szeretnénk foglalkozni a felnőtt nézőinkkel, be kívánjuk vezetni őket a kortárs színházművészet rejtelmeibe. Vannak előadásaink – például a Retromadár vagy A játszma vége –, amelyek csak akkor élvezhetők igazán, ha a néző beavatást nyert az új színházi formákba. Ezen produkciók esetében már nem elég, ha valaki csak szórakozni kíván, a nézőnek tudnia kell, hogy mire figyeljen. Ennek érdekében (is) szeretnénk színházi akadémiát létrehozni – egy szabadegyetem jellegű kezdeményezést, amelynek keretében az érdeklődő nézők kérdéseire válaszolnánk –, el attól, hogy hogyan kell felöltözni, a széksorok között közlekedni, a hazai és külföldi színházi előadások vetítéséig, azok megvitatásáig – természetesen mindezért nem kérünk belépti vagy részvételi díjat. Az önkéntesmozgalmunkat is bővíteni kívánjuk, szeretnénk idősebb önkénteseket is a csapatunkba fogadni, illetve technikai önkénteseket is várunk: olyan fiatalokat, akiket érdekel a technika világa, akik szívesen kipróbálnák magukat hangosítóként vagy világosítóként. További, de az előbbiekkel összefüggő tervünk, hogy egy igazán nyitott intézménnyé válunk, olyan színházzá, ahol mindig történik valami. Szeretnénk elsősorban Marosvásárhely színháza lenni, de úgy, hogy ezt mind Budapesten, mind Bukarestben megjegyezzék. Ebben segít minket a közönségünk, amelynek nagyon köszönünk mindent, hiszen publikum nélkül a színházat még elképzelni is lehetetlen
Káli Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)

Cioloș: Dragnea bűvészkedik. A 10 milliárdos lyuk nem létezik
Dacian Cioloș volt miniszterelnök, reagálva Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének előző napi kijelentéseire, leszögezte, a PSD diverzióval és propagandával akarja fedezni megvalósulatlan és hazug ígéreteit.
„Miután valószínűleg meglátták a számokat és a román gazdaság realitásait, ami én hónapok óta mondok, rájött, hogy nem tudja anyagiakkal fedezni a választási kampányban tett ígéretetek, s így Liviu Dragnea úr bűvész trükkhöz folyamodik, és bejelenti, talált, idézem, «egy tízmilliárdos lyukat a büdzsében». Ha valaki legalább minimálisan ismeri a közgazdaságtan, tudja, egy ilyen «lyuk» a vártnál kevesebb bevételt vagy nagyobb kiadást feltételez, és amúgy is meg kellett volna jelennie a költségvetési hiányban – ami nem történt meg. Ez a «lyuk» NEM létezik” – írta a volt kormányfő ma közzétett Facebook-bejegyzésében.
Azt mondja, a 2016-os bevételek meghaladták a 2015-ös szintet, a deficit pedig a vártnál és a parlament által a büdzsével együtt elfogadottnál alacsonyabb lett.
„Mi több, decemberben teljes mértékben visszatérítettük az áfát, 2,1 milliárd lej, ami a következő évi büdzsét terhelte volna meg, szokás szerint. A többi mese. Különben is, 2017-ben másik költségvetés van. Amennyiben idén nem tudja betartani a kampányban tett ígérteteket, Liviu Dragnea úr nem foghatja az előző évi költségvetésre. De Dragnea urat nem zavarják a részletek. A PSD-től már megszokott módszer: diverzió és propaganda. Az ország költségvetése nem egy feneketlen zsák, és nem is lehet betyár módjára bánni vele, Liviu Dragnea úr. Az ön populista ígéreteit azoknak a kárára fogják gyakorlatba ültetni, akik tisztességesen dolgoznak és adót fizetnek. Adósságba verik az országunkat és a jövőnket. Különben is, miért nem mondták meg a kampányban, hogy az alkalmazottak egy részének emelni fogják az adóját, ahogyan ezt megtették a második kormányülésen?” – fogalmazott a technokrata kormány miniszterelnöke.
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke vasárnap este úgy nyilatkozott, számításba veszik egy parlamenti vizsgálóbizottság megalakítását, amely a pénzügyminisztériumnak az utolsó büdzsékiigazításkor meghozott döntéseit ellenőrizné.
Meglátása szerint Dacian Cioloș kormányfő és Anca Dragu pénzügyminiszter magyarázattal tartozik.
„Nagyon valószínű, hogy hétfőn konzultálok a kollégáimmal, kezdeményezzük egy vizsgálóbizottság megalakítását, hogy fény derüljön arra, hogy ami a pénzügyminisztériumban történt, az illegális. Papíron azt becsülték meg – valószínűleg döntéshozók írott vállalásaira támaszkodva -, hogy 2016 végére Románia bevételei csaknem 3 milliárddal nőnek. Ezért pozitív kiigazítást hajtottak végre. ez valamikor november 23-án történt. A december 31-ei adatok azt mutatják, hogy a bevételek 10 vagy 14 milliárddal kisebbek. Holnap reggel kapok meg mind adatot. Ez teljesen illegális. Aki hazudott az adatokkal kapcsolatban – ami még Romániában soha nem fordult elő –, annak fizetnie kell” – szögezte le Liviu Dragnea a România Tv műsorában.
Öt személyt nevezett meg, akik szerinte magyarázattal tartoznak: a kormányfő, a pénzügyminiszter, az európai uniós alapokért felelős tárca vezetője, az Országos Adóhatóság (ANAF) vezetője és a Pénzügyi Tanács vezetője.
„Az a helyzet, hogy Románia 2017-es költségvetésében 10 milliárd lejes lyuk tátong, amit be fogunk tömni, de azokkal a dolgokkal más jó dolgokat tudtunk volna tenni” – mondja a PSD elnöke.
Szabadság (Kolozsvár)

Szilágyi Zsolt: az új kormány nem Erdélyhez, hanem Dél-Romániához igazítja az országot
Szilágyi Zsolt szerint a Bukarestben egy hete beiktatott Grindeanu-kormány nem a fejlettebb Erdélyhez, hanem a legelmaradottabb dél-romániai megyéhez igazítja az országot.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke egy mai nagyváradi sajtótájékoztatón bírálta a szociálliberális kabinetet.
Emlékeztetett arra, hogy a 2014-es államfőválasztáson az EMNP jelöltjeként az ország "erdélyiesítésének" a szükségességéről beszélt. Ezzel szemben - szerinte - az ország "teleormanizálása" történik. A kifejezéssel az egyik legelmaradottabb romániai megyére, Teleormanra utalt, amelyet hosszú időn át Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke vezetett.
Szilágyi Zsolt "nevetségesnek" minősítette azt a másfél oldalas megállapodást, amellyel az RMDSZ a kormány parlamenti támogatását vállalta, és felszólította a szövetség vezetőit, hogy hozzák nyilvánosságra a megegyezés feltételezett titkos mellékletét.
MTI
szabadsag.ro

Elhunyt Balázs Tibor költő, könyvkiadó, irodalomtudós
Ma délelőtt Esztergomban tragikus hirtelenséggel meghalt dr. Balázs Tibor erdélyi származású költő, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő, a budapesti székhelyű Accordia és a Littera Nova Kiadó vezetője, a Magyar Írószövetség tagja.
Balázs Tibor Aranyosgyéresen született 1958. április 13-án, Balázs József és Frank Erzsébet gyermekeként, neoprotestáns lelkészcsaládban. Szilágysomlyón érettségizett, egyetemi tanulmányait a kolozsváriBabeş–Bolyai Tudományegyetemen végezte 1981–1986 között román–francia nyelv- és irodalom szakon, közben táviratkihordóként dolgozott Nagyváradon, ahol a legendás Ady Endre irodalmi kört látogatta. 1991-ben a Grenoble-i Stendhal Egyetem hallgatója volt. Tanulmányait az ELTE-n folytatta, ahol irodalomtudományból szerzett doktori (PhD) fokozatot 2005-ben. Kutatási területe a költészet és a filozófia/vallásbölcselet viszonya. Disszertációja a romániai magyar létköltészet 1919 és 1989 közötti történetével foglalkozik, könyvként éppen tíz éve jelent meg.
1986-tól 1987-ig tanár a Bihar megyeiSárszegen. 1989-től Budapesten élt, a Vörösmarty Gimnáziumban tanított. 1993 óta a Littera Nova Könyvkiadó igazgatója, párhuzamosan, 1998-tól az Accordia Kiadó irodalmi vezetője, majd 2005 óta igazgatója volt. 1996-ban megalapította a Littera Nova Irodalmi és Művészeti Társaságot. 1978 óta publikált verseket, aforizmákat, gyermekirodalmi műveket, esszéket, tanulmányokat, műfordításokat, előbb Romániában, majd Magyarországon és Franciaországban. Thibault Blaise néven románul és franciául is publikált.
Első verskötete fél évtizedes várakozás után jelent meg 1987-ben a bukaresti Kriterionnál,  a Forrás sorozatban. További kötetei: Ösvényeim (versek, Kráter, Budapest, 1991), Maforizmák (1. kiadás, Károlyi Marianna rajzaival, Penna Kiadó, Pomáz, 1995, további kiadások a Littera Nova Kiadónál, Kaján Tibor rajzaival), Nocturnes (versek franciául, 1997), A fogfájós vaddisznó (gyermekversek, Réber László rajzaival, Lázár Ervin ajánló soraival, Littera Nova 1998), Félkalap. Verses kópéságok (gyermekversek, Gyulai Líviusz rajzaival, Csukás István ajánló soraival, Accordia Kiadó, 2001), Kótyomfittyek (gyermekversek, Gábor Enikő rajzaival, 2001), Explorări în poezia lui A. E. Baconsky („studiu afectiv”, Oradea, Editura Revistei Familia, 2002), Ábel tornya. Székely zarándokversek 1974–1989 (Kányádi Sándor ajánló soraival, Accordia Kiadó, 2003), A romániai magyar létköltészet története 1919–1989 (tanulmány, Accordia Kiadó, 2006), Aforizma-párbaj (társszerző: Csontos Márta, Littera Nova Kiadó, 2010)
Verseit a kolozsvári Utunk, a marosvásárhelyi Igaz Szó, a kolozsvári Igazság, a nagyváradi Fáklya, a bukaresti Ifjúmunkás, Magyarországon az Életünk, az Élet és Irodalom stb. közölte 1989-ig. Az 1985-ben a Kriterion Könyvkiadónál  megjelent Alapművelet versantológia egyik szerzője. 1989 és 1991 között az Élet és Irodalom, a Hitel, a Holnap, a Forrás, a Jel, a Kelet-Nyugat, a Magyarok, az Új Ember stb. közölte, illetve a Magyar Rádióban hangzottak el versei. Korábbi versei révén szereplője a Fontos versek című gyűjteménynek (Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2006), valamint több, nem saját kiadójánál publikált antológiának is.
Közel húszéves hallgatás után jelentkezett 2009-ben Megérkezés Aquincumba című versciklusával, melynek darabjai a Hitel, az Új Forrás, a Napút, a Parnasszus, az Agria, a Bárka hasábjain jelentek meg. Előadásra került 2010-ben a Szegedi Pinceszínházban, 2013-ban a nyíregyháziMóricz Zsigmond Színházban, önálló kötetben 2014-ben jelenik meg. Műfordításkötetei francia nyelvből: François Garagnon: Jázmin és az élet szent rejtelmei (meseregény, Szent István Társulat, 1994), Jean-Luc Moreau: Mimi és a sárkány (meseregény, Littera Nova, 2001).
Az utóbbi években többször is közölt a Várad című folyóiratban, illetve a Székelyudvarhelyen szerkesztett Eirodalom.ro portálon, utolsó interjúja éppen itt jelent meg.
itthon.ma

A székelyudvarhelyi kódex kalandos vándorlása
A székelyudvarhelyi kódex szövegét pontosan a mohácsi vész esztendejében, 1526-ban kezdték el fordítani meg írni. A kódex az udvarhelyi római katolikus főgimnázium könyvtárában volt az 1876-os felfedezésétől egészen 1944-ig. A visszavonuláskor a műkincseket-műtárgyakat Erdély-szerte bevagonírozták, elmenekítették a közelítőfront elől. A szerelvényt lebombázták Szombathely határában, a rakomány szétszóródott a töltés két oldalán. Ma viszont már újra biztonságos helyen, a Tamási Áron Gimnázium páncélszekrényében őrzik a székelyudvarhelyi kódexet. A közel fél évezredes könyv kalandos vándorlásának és hazakerülésének jártunk utána.
A fiatal lány a klastrom cellájából nem láthatta a tornyot, amit Hunyadi János, a törökverő építtetett csaknem nyolcvan évvel korábban. Ez a torony még sokáig állni fog még azután is, hogy az oszmán porba gázolja a sereget, a királyt, az országot. Kis idő múlva a kertben látni, kezében egy imakönyvnél nem nagyobb, de vastagabb könyvecske. Belepillant olykor, csak hogy megállapítsa, a bátyjától kapott ajándék kétszeresen is Judit könyve, őt ugyanis úgy hívják, Nyújtódi Judit, s a kézzel írott munka is a Judit könyve a Bibliából. Amit a katolikusok deuterokanonikusnak mondanak, a protestánsok pedig apokrifnak, de csak majd jóval később. Erről most kár és vétek bölcselkedni, a reformátor vitairatát röpke tíz éve hogy kiszegezték a wittenbergi templom főkapujára. Judit a tövisi ferences kolostorban apáca, ami pedig Erdélyben van, távol a világtól, értelemszerűen még távolabb Luthertől. És egyébként akitől e nyelvbotlasztó elnevezés származik, Sziénai Sixtus, amikor Judit testvérbátyja kijelöli az első oldal tükrét és tintába mártja tollát, még csupán hatéves, egészen biztos, még a porban játszott és nem a második kánonhoz tartozó istenes irodalom könyvein agyalt. András viszont Szent Ferenc rendjének frátere Udvarhelyen. Igen, Nyújtódi András fordította, ő másolta és bevallottan húgának ezt a munkát. A liturgikus könyvek, a Szentírás mind latinul íródnak, testvérhúgát a szép magyar nyelvre fogja imigyen.
Mérgezett idők
Nem esik nehezemre bevallani, Szabó Gyula regényfolyamára, A sátán labdáira gondoltam miközben e tizenhatodik század harmadik évtizedére időzített helyzetvázlatot írtam. Amikor Judit apáca kezében először látni a könyvet, nagyjából két év eltelt már a mohácsi vésztől, addigra a középkori regionális nagyhatalom – s ez a magyar királyság – agonizál, majd kimúlik. Igen, a székelyudvarhelyi kódex szövegét pontosan a tragédia esztendejében, 1526-ban kezdték el fordítani meg írni, s e nem csekély munkára ráment a következő esztendő is. Keletkezésének története tehát fekete évhez kötődik, amire sokszor hivatkoznak mindmáig a hivatásos történészek, sőt, a huszadik meg a huszonegyedik század politikusai. A történelem madárjósai, az írók nemkülönben, és logikus, mind egyetlen jelentésében: hogy ott, akkor és azzal kezdődött a nemzet romlása.
A kódex vándorlásának krimibe illő fordulatait igyekszem értelmezni minduntalan, az ezekből adódó lehetséges következtetéseket és következményeket, ám csakhamar rájövök, a bűntény vagy a bűntényszerű helyzetmódosulás az, aminek az elmaradása miatt mégsem krimi a történet. Úgy tudom, senki nem halt meg ezért a bőrkötésű könyvért, bár tagadhatatlan, egész sor érdemtelen vagy hitvány dologért haltak s halnak meg emberek. A krimi tehát elmarad, és marad egy a maga huszadik századiságában jellemző vándorlástörténet. A kódex az udvarhelyi római katolikus főgimnázium könyvtárában volt felfedezésétől egészen 1944-ig. A visszavonuláskor a műkincseket-műtárgyakat Erdély-szerte bevagonírozták, elmenekítették a közelítőfront elől. A szerelvényt lebombázták Szombathely határában, a rakomány szétszóródott a töltés két oldalán. Kódexünket nagy szerencsénkre Jancsó Ádám, az ottani gimnázium igazgatója találta meg, és látva, hogy régi holmi, beadta a római katolikus plébániára, ahonnan átkerült az Országos Széchényi Könyvtárba.
Tizenöt esztendővel a történtek után megint Udvarhely jön képbe. Mészáros Imre, a katolikus státus egykori európai műveltségű tanára volt akkoriban a gimnázium igazgatója. Igen, akit még ma is Mészi tatának emlegetnek nagy rokonszenvvel az öregek. Honnan, honnan nem, ő tudta, hogy a gimnázium kódexe megvan s hol van. Mészáros Imre elmondta Albert Dávid történelemtanárnak-aligazgatónak a történetet, aki nekiállt, hogy visszaszerezze. Fiatal volt és bátor, teszi hozzá az emlékező, ám a bátorság hamar fogyó valami volt akkoriban, az 1956-ot követő időkben. Kint is, itthon, Erdélyben is. A nemrég még felekezeti iskolában szolgáló tanárokat megfélemlítették, egykettőre reakciós, osztályellenség, ellenforradalmár lett bárki már csak a gyanú okán is. Ebben a mérgezett időben az aligazgató olyat is csinált, hogy meghívta Szabó Dezső húgát, találkozzon a tanulóközösséggel. Az írót, aki az udvarhelyi főreál franciatanára is volt a múlt század elején négy kerek éven át, s aki Budapest ostromának napjaiban halt meg, csak a hetvenes években kezdték úgy-ahogy emlegetni, addig a harmadik utas koncepció (szerintem több, politikai doktrína) kidolgozóját horthyfasisztának mondták. S Albert Dávid, az akkori végzős évfolyamelső mondott díszbeszédet 1956. március 15-én a kolozsvári egyetem aulájában, mire Balogh Edgár, a rektor odalépett hozzá, köszönöm neked, fiam, gyönyörűen beszéltél, mondta neki könnyes szemmel. Mindezt nincs hogyan beleírni a közvetlen kódextörténetbe, ám beszélnünk kell róla, mert ez idő tájt, ilyen s hasonló hangulatú történetek közepette volt a fordulópont. Albert Dávid levelet írt az OSZK-nak, személyesen a könyvtár igazgatójának, dr. Jóború Magdának. Az üzenetváltás protokolluma szerint válaszra vártak, de semmi. Kis idő múlva, minden előzetes bejelentés nélkül, diplomáciai postán, kísérőlevéllel...
.. megérkezett a kódex.
Amit Albert Dávid annyi idő teltén elmond, hogy a történet végére jó darabig még nem lehet pontot tenni. Mert igaz, hogy kalandosan hazakerült a ritkábban Nyújtódinak, máskor meg Székelyudvarhelyinek mondott kódex, de a mindenható állam is közbeszólt ám, szokása szerint rendelkezett.
– Betettük a páncélszekrénybe a könyvet, de most más veszély környékezte. A levéltári törvényre hivatkozva ezt is be akarták gyűjteni, mire meggyőztem Boar Liviut, a megyei levéltár akkori igazgatóját, hogy változatlanul iskolánkban a helye, mert a mű nem levéltári műfaj. Sikerült megmentenünk a központosítástól, az album gymnasiit, a jezsuita iskola legrégibb anyakönyvét sajnos, be kellett szolgáltatnunk. Az így szabadított kódexszel lesétáltam Hubbes Évához, a dokumentációs könyvtár akkori vezetőjéhez, papírt írtunk, betettük a páncélszekrénybe. Aztán jött a rendszerváltás.
Derzsi András, a római katolikus plébánia gondnoka ezen a ponton folytatja: attól tartottunk, valami baja eshet a kódexnek. Azokban az időkben történt ez is, az is. Megbeszéltük Kovács Sándor főesperes úrral, kikértük a könyvtári állományból, itt, a plébánián helyeztük el. Egészen 2015 tavaszáig őriztük, akkor az iskola visszakérte.
Laczkó György, a Tamási Áron Gimnázium igazgatója megerősíti, valóban így, konfliktus-, de nem érzelemmentesen zajlott le a visszakérés, előtte a múzeum gyakran és hosszasan kikölcsönözte, kiállításokra hordozták. Visszakérték, visszakapták. Úgy tervezi, idővel közszemlére kerül, ám hogy így legyen, a nagy könyvtárakéhoz-kiállításokéhoz hasonlóan megteremtik azt a sajátos mikroklímát, ami minden kockázati tényezőt kiszűrve óvja a becses nyelvemléket.
Amit tudunk, és amit nem
A vázolt vándorlástörténet természetesen nem teljes. Az is érdekelne, csak létező források híján nincs honnan megtudnom, hogyan került az udvarhelyi gimnázium könyvtárába, ahol aztán tiszta véletlenül Szabó Sámuel kolozsvári kollégiumi tanár fedezte fel 1876-ban, egy értekezlet napjaiban. Bejegyzés segít, Fancsali Dániel gyergyói plébános, később udvarhelyi tanár és igazgató hozta magával 1810-ben s elhelyezte az iskola könyvtárának polcán. Hogy került hozzá, és egyáltalán ki tulajdona lehetett a tizennyolcadik században, a tizenhetedikben, még találgatni sem lehet. Nyújtódi András személye sem sokkal élesebb, mint a néhány száz évvel korábban élt krónikásé, akit mindmáig úgy hívunk, a Névtelen, mert puszta létezését leszámítva szinte semmi egyebet nem tudni róla. Pedig Nyújtódi fordította le és írta meg könyv kétharmadát, a már említett Judit könyvét és a második részt kitöltő katekizmust, amely tulajdonképpen a magyar nyelv legelső katekizmusa. No igen, tudni róla, hogy Krakkóban tanult.
Lukinich Imre gimnáziumi tanár, aki az 1907-es kiadás bevezetőjét írta, kinyomozta, hogy a család a kézdiszéki Nyújtód községből származik. A középkor mozgalmasságában több ágra szakadt, a Székely Oklevéltárban udvarhelyszéki, rugonfalvi, keresztúri, szentdemeteri előnévvel szerepelnek. Lukinich azt is kiderítette, hogy egy keresztúri előnevet használó Istvánnak a fiát Andrásnak, lányát Juditnak hívták, másik fiát meg Demeternek, utóbbi a tizenhatodik század második felében királybíró is volt. Végül pedig Benkő Elek, aki feldolgozta Székelykeresztúr középkori kályhacsempeleleteit, nemesi kúriájuk nyomait Keresztúrfalván találja meg. Ez is a történethez tartozik, még az az epizód is, amely eléggé szubjektív, de hihető: bátyja ösztökélésére annyira megbarátkozhatott a magyar nyelven íródott bibliai történettel, hogy a kódex harmadik részét, ezt a halálról szóló példák gyűjteményét feltehetően Judit apáca másolta. Mindent egybevetve a hat tartalmi rész hat kéz írása, amiből ha igaz, kettőnek sikerült utánanyomozni.
Judit könyve
Judit története egy ókori sztori (emez újkori kifejezés minden értelmében), több ősi nyelven létezik még a Krisztus előtti időkből. A Biblia és az Ezeregyéjszaka bővelkedik a hasonlóan gyönyörű és félelmetes mesékben. Asszíria uralkodója, Nabukodonozor nagy sereget küldött az izraeliek leigázására. Ostromgyűrűbe fogták a várost, Bethuliát, és amikor a védők már-már feladták, a nagyon szép és istenfélő özvegyasszony átment az ellenség táborába, Holofernész hadvezér bizalmába férkőzött. Leitatta, majd fejét levágva visszament övéihez. Az ostromlók szedték a sátorfát és eltakarodtak. Ezt az idők folyamán sokat prédikált epizódot az öregebbik Lucas Cranach is megfestette, és (véletlen egybeesés, persze) nagyjából akkor, amikor a székelyudvarhelyi Kódexet írta és díszítette Nyújtódi András. A kép a bécsiSzépművészeti Múzeumban látható. 
Még egy megjegyzés, a kötetnek van legújabb kori kiadása. (Székelyudvarhelyi Kódex 1526–1528. Régi Magyar Kódexek, 15. szám. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta N. Abaffy Csilla. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1993.)
Oláh István
Székelyhon.ro

Kelemen Hunor: egyik román pártnak sem vagyunk az utánfutója
A szociálliberális koalícióval aláírt parlamenti együttműködési megállapodás nem akadálya annak, hogy az RMDSZ a meggyőződése szerint foglaljon állást a kormánypártoknak azokról a lépéseiről, amelyekkel nem ért egyet – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban Kelemen Hunor. A szövetségi elnök üdvözli a Grindeanu-kabinet első gazdasági intézkedéseit, de nagyon fontosnak tartja, hogy a költségvetési hiány maradjon 3 százalék alatt. A politikus ugyanakkor úgy véli: a román igazságszolgáltatás működéséről szóló törvények sürgős korrekcióra szorulnak.
- Amikor Klaus Johannis  a múlt év végén elutasította a PSD-ALDE első kormányfőjelöltjét, az ellenzékhez hasonlóan úgy foglalt állást, hogy az államfőnek ezt joga volt megtenni. Egy ilyen állásfoglalás belefér az RMDSZ és a szociálliberális koalíció közötti parlamenti együttműködési megállapodásba?
- Számomra az nem volt szempont, hogy mi fér bele az együttműködési megállapodásba. Ez egy szemléletbeli kérdés. Nyilatkozataimat nem az ellenzéki vagy a kormánypárti politikusok nyilatkozataihoz mérem, hanem a szövetségnek az álláspontját képviselem a legjobb tudásom szerint. Egyik román pártnak sem vagyunk sem az utánfutója, sem abban az értelemben elkötelezett partnere, hogy nekünk azt kell szajkózni, amit ők mondanak. És valóban, időnként a nyilatkozataim vagy a nyilatkozataink hasonlítanak egyik-másik román politikuséra. A kormány beiktatásakor például Călin Popescu Tăriceanunál korábban kaptam szót. Anélkül, hogy egyeztettük volna az álláspontunkat, nagyon hasonló gondolatokat fogalmaztunk meg a jogállammal és a hatalmi ágak elválasztásával, a romániai társadalmi krízissel kapcsolatosan. És ezen nem kellene csodálkozni. A Sevil Shhaideh jelölésének elutasításával kapcsolatos álláspontom teljes egészében egy alkotmányos előíráson és joggyakorlaton alapul. Nem áll kapcsolatban azzal, hogy éppen melyik politikai oldalhoz van közöm. Az lett volna a furcsa, hogy ha a meggyőződéseim ellenében beszéltem volna azért, hogy tetsszen a nyilatkozatom valakinek. Ha valamiről meg vagyok győződve és úgy gondolom, hogy azt el kell mondanom, azt elmondom. És ebben az esetben az államfőnek igaza volt. Alkotmányosan is igaza volt, politikailag is igaza volt. Ezt lehet csűrni-csavarni egyébként, de a szociáldemokratáknak azt üzenem: tetszettek volna alkotmányt módosítani akkor, amikor kétharmada volt az USL-nek, és tetszettek volna kivenni ez elnök kezéből ezt az alkotmányos eszközt. Azt gondolom tehát, hogy az RMDSZ-nek nem azzal kell foglakoznia, hogy az együttműködésbe belefér vagy nem fér bele egy-egy nyilatkozat, hanem azzal, hogy mi a meggyőződése, mi a társadalmilag, politikailag helyes dolog.  
- Ezt a kérdést azért is tettem fel, mert az új kormány és a PSD-ALDE több olyan lépésre is készül, ami várhatóan megosztja majd a társadalmat. A Grindeanu-kabinet mindenesetre egyelőre népszerű, pénzosztogató intézkedésekkel kezdte a mandátumát. Mi az álláspontja az RMDSZ-nek a múlt pénteken elfogadott sürgősségi rendeletekről és kormányhatározatokról? Mennyire volt például indokolt a 200 lejes minimálbéremelés?
- Szerintem helyes lépés volt a minimálbér növelése. Egyébként mi a választási programunkban azt mondtuk, hogy a következő négy esztendőben 1250-ről 2000 lejre kellene emelni a minimálbért. Ha van gazdasági növekedés és a költségvetéssel történő gazdálkodás is a megfelelő, akkor el ezt lehet érni. Azt gondolom, hogy minimálbéren és nagyon alacsony minimálbéren tartani a társadalom jelentős részét bűn és vétek. Azt is gondolom, hogy van amiből végrehajtani ezt a minimálbér-növekedést, még akkor is, ha ez természetesen a magánszférát is érinti, bizonyos értelemben kényszerhelyzetbe hozza. Ám nagyon sok olyan példát tudnánk mondani mindketten olyan vállalkozókra, akik folyamatosan minimálbéren tartják az alkalmazottaikat. Nem hiszem, hogy ez társadalmilag elfogadható, igazságos, Románia 2017-ben nem maradhat ott, ahol volt néhány éve. 
- De nem megalapozott az aggodalom, hogy mindezek az intézkedések (bér-, nyugdíj-, ösztöndíjemelés) szétfeszítik a költségvetés kereteit?
- Mivel olyan intézkedésekről van szó, amelyek évek óra váratnak magukra, nem hiszem, hogy ez feszítené szét a költségvetést. A költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása nagyon fontos szempont és cél, ezt valóban nem szabad figyelmen kívül hagyni, és a parlament nem engedheti meg a kormánynak, hogy 3 százalék fölé menjen a költségvetési deficit. Viszont azt sem szabad elfogadni, hogy a költségvetési hiány valahol 1 százalék alatt legyen, ugyanis deficit nélkül még erős gazdaságokban sincs fejlődés. Románia eladósodása olyan mértékben kiegyensúlyozott, hogy nyugodtan vehet fel kölcsönt. Emellett azt gondolom, hogy a különböző társadalmi csoportoknak a bérkiegyenlítése nagyon fontos kérdés a társadalmi igazságosság szempontjából, a hatékonyság szempontjából is. Az önbecsülés szempontjából is nagyon fontos, a más közszférához viszonyított perspektívája is figyelemre méltó. És akkor még nem is beszéltem arról, hogy miként várjuk el a közigazgatásban, főleg az önkormányzatokban egy-egy köztisztviselőtől, hogy korrekt legyen, tisztességes legyen, dolgozzon, teljesítsen, amikor sokszor minimálbéren tartjuk őket. Ez különösen a községekben, kisvárosokban okoz nagy gondot. Vannak olyan települések, ahol évek óta nincsen jegyző,  nincsenek szakemberek, szakreferensek, mert 900-1000-1200 lejért senki sem vállalja azt a felelősséget, amellyel egy-egy aláírás jár. Az elmúlt esztendő bebizonyította: börtönbe kerülhet egy-egy önkormányzati tisztviselő anélkül, hogy hozzányúlt volna a közpénzekhez. Tehát a közszférában már nagyon rég kellett volna bért emelni, és ezt megint csak támogattuk, támogatjuk.
Annak külön örülök, hogy a kulturális-művészeti szférában jelentősen megemelték a fizetéseket. Éveken keresztül azzal küzdöttünk, hogy a színésztársadalomnak a jelentős része nagyon kevés bérből él. Nyilván a színházigazgatókat nem sorolom ide, mert a fizetésük romániai viszonylatban is nagyon magas: maradjunk annyiban, hogy a képviselői fizetésnek a kétszeresét keresik. A színészek ezt a bérnövekedést már rég megérdemelték, és ez igaz lenne egyébként a közkönyvtárak alkalmazottaira is, rájuk férne egy nagyon alaposan átgondolt, többlépcsős béremelés. És igaz nyilván a pedagógusokra, orvosokra, hiszen ezek azok a társadalmi csoportok, amelyeknek – a hosszú távú szempontokat is figyelembe véve – a megítélése, a társadalmon belüli helye, a felelőssége meghatározza, hogy miként fog kinézni egy ország.
Tehát alapvetően nekem a Grindeanu-kormány első fontosabb intézkedéscsomagjával nincs semmiféle bajom. A kérdés az, hogy milyen más intézkedések követik, hogyan fog kinézni a költségvetésnek a belső egyensúlya. Ezt meglátjuk majd január végén. Fontos, hogy milyen más fiskális természetű intézkedéseket hoz a kormány a deficitnek a 3 százalékos szint alatt tartására. Az EU-ban is erre nagyon odafigyelnek, és szigorúan ellenőrzik a költségvetési hiány féken tartását. De 3 százalékig nyugodtan elmehet egy kormány, amikor van gazdasági növekedés, és amikor a külső eladósodása nagyon alacsony mértékű. Ha nem emelünk béreket, alacsonyan tartjuk a költségvetési deficitet, mindenki elégedetlen, a beruházások állnak, nincs fejlődés, és mindenki azon csodálkozik, hogy miért áll a társadalom. A rövid idő alatt nagyon sokat fejlődő országok nemcsak a gazdasági növekedésről fordítottak fejlesztésre, hanem pontosan a deficitet engedték el, ellenőrzött módon természetesen, és óriási beruházásokat hajtottak végre, mert tudták, hogy az belátható időn belül gazdasági növekedést eredményez.
- A szociálliberális koalíció szerint eltűnt 10 milliárd lej a költségvetésből az előző kormány hibájából. Megszavazza-e az RMDSZ annak a parlamenti bizottságnak a létrehozását, amelyik ennek a hiánynak az okait hivatott kivizsgálni?
- Tudomásom szerint nem hoznak létre erre a célra külön bizottságot, hanem a költségvetési bizottság fogja ezt kivizsgálni. Ez a testület fogja meghallgatni a pénzügyminisztérium és más tárcák volt vezetőit, illetve elemzést végez. A parlamenti kivizsgáló bizottságot értelmetlennek tartom ebben az esetben, de az éppenséggel belefér, hogy a költségvetési bizottság megnézze, mi történt. Egyébként szerintem a 2016-os költségvetést nagyon rosszul rakta össze a volt kormány. Hihetetlenül rossz költségvetés volt. Csak egyetlen egy dolgot mondok: a megyei önkormányzatok költségvetésébe nem tettek be egyetlen egy lejt sem, pedig a helyi önkormányzatok költségvetéséhez hozzá kell járulniuk. Köztudott, hogy sok helyi önkormányzatnak nincsen akkora bevétele, ami elegendő beruházásokhoz, működéshez. Egész évben lehetett tudni, hogy előbb-utóbb el fogja ütni az óra a 12-t, és meg kell oldani ezt a helyzetet, hogy ne menjenek csődbe az önkormányzatok. Ezt a nyári költségvetés-kiegészítéskor sem rendezték, csak az az őszi-téli költségvetés-kiigazításkor. Több milliárdos tételről beszélünk, de lehettek más olyan elemei is a költségvetésnek, amelyeket hasonló módon rosszul terveztek. Ezért szükség volt valószínűleg egy olyan költségvetés-kiegészítésre, ami az utolsó hónapban a deficitet valóban felnyomta 2 százalék fölé, holott azelőtt több hónapon keresztül 1 százalék körül volt a hiány. A szakértői kormány megtervezte nagy szakértelemmel tavaly a költségvetést, és kiderült, hogy pocsék, ez egy ilyen egyszerű történet. De nem tartom értelmét egy parlamenti kivizsgáló bizottságnak, a költségvetési bizottság pontosan elegendő ahhoz, hogy egy ilyen kérdést tisztázzon.
- A kormányprogram kisebbségekről szóló fejezetéről mi a véleménye? Az üzenet pozitív, de meg is fogják-e valósítani?
- Mivel mi írtuk ezt a fejezetet, egyértelmű a véleményem róla. Persze többet írtunk ebbe a fejezetbe annál, ami végül a programba bekerült. A kormánypártok kihúztak egy-két-három bekezdést, de ezzel nem lehet különösebben mit kezdeni, mert nem vagyunk kormányon. Én sem gondolom azt, hogy a kormányprogramnak ez a fejezete az, ami majd meghatározza, hogy mi fog történni. Viszont a szándék az fontos, mert volt olyan kormány is az elmúlt 28 évben, amelynek a programjában nem volt egy mondat sem a kisebbségekről. Ez a fejezet azt mutatja, hogy a kormány el nem kezeli a kisebbségek helyzetét olyan kérdésként, amivel nem kívánnak foglalkozni. A következő esztendőkben fog kiderülni, hogy tartalommal sikerül-e ezt megtölteni.
- Az RMDSZ kérte, hogy a nemzeti identitás minisztériumának is nevezett kulturális tárca államtitkári szinten a kisebbségek kultúrájával és identitásának megőrzésével is foglalkozzon. A kérésre szóban rábólintott a koalíció. Történt-e azóta fejlemény ebben az ügyben?
- Várhatóan akkor lesz fejlemény, amikor a kulturális minisztérium a saját működési és szervezési szabályát a kormány elé terjeszti. Akkor fogjuk látni, hogy valóban létrehozzák-e ezt az államtitkárságot. A minisztérium névváltoztatását abszolút blődségnek tartom. Rossz az üzenete, felesleges lépés volt. Ezért azt a mondtam a koalíció vezetőinek, amikor részt vettek a frakcióülésünkön, hogy ezen a rossz üzeneten csak akkor lehet valamennyit változtatni, ha létrehoznak egy olyan struktúrát a tárcánál, amely a nemzeti kisebbségek kultúráját, identitását támogatja. Egyébként én nem tartanám butaságnak, hogy az oktatási tárca mellett a kultúránál is legyen egy olyan struktúra, amely függetlenül attól, hogy ki kormányoz, és hogy az RMDSZ kormányon van vagy nincs kormányon, megmaradjon. Egyébként azt mondtam a meghallgatások után a kulturális miniszternek, hogy gyakorlatilag nem is kell kérnie plusz államtitkári posztot, hanem az egyik államtitkári pozíciót kell átalakítania, mert a technokrata kormány olyan sok államtitkárral dolgozott ebben a minisztériumban, amelnnyi még nem volt az elmúlt 28 évben.
- Az államtitkári tisztségre az RMDSZ javasol majd jelöltet?
Erről nem egyeztettünk, én ilyet nem is kértem, mindenki magától értetődőnek vette. Ha majd kérnek tőlünk javaslatot, akkor mi fogunk tudni tenni javaslatot, de erről nincs egyezség. Magát a struktúrát fontosabbnak tartottam az arról szóló egyezkedésről, hogy az RMDSZ javasol, vagy nem javasol. Az RMDSZ-nek több olyan szakembere van, aki ezt a tisztséget el tudja látni.
- Arról mi a véleménye, hogy Victor Ciorbea megtámadta az alkotmánybíróságon a Liviu Dragnea kormánytagságát is tiltó törvényt?
- Akkor vagyunk korrektek, ha ezt a kérdést megpróbáljuk leválasztani Liviu Dragnea személyéről és a konkrét ügyről. A nép ügyvédjének megvan ez a lehetősége – egyedül neki van meg ez a lehetősége egyébként –, hogy ilyen esetben alkotmánybírósághoz forduljon, tehát történt semmiféle törvénytelenség. Ne tegyünk úgy, hogy Ciorbea valami nagy gazemberséget követett el. Azt tette, ami egyébként törvényes hatásköre. Megtehette volna sokkal régebben is, ez egy másik kérdés, és megtehette volna a következő években bármikor. Az időzítést valóban lehet kommentálni. Mivel én nem vagyok a kormánykoalíció tagja, nem tudom, hogy ott milyen beszélgetések voltak. Valószínű, hogy én nem siettem volna el ezt a lépést. Amúgy a törvényről az alkotmánybíróság fog dönteni. Akik ma Ciorbea lépését nagyon vehemensen támadják, mindig azt mondták: a jogállamiság azt jelenti, hogy az intézmények élnek a jogköreikkel, egymás dolgaiba nem avatkoznak bele, és tiszteletben tartjuk a különböző döntéseket.  Az alkotmánybíróság állást foglal majd, és az lesz a mérvadó, nem az, hogy Ciorbea megkérdezte az alkotmánybíróságot vagy nem. Én ezt nem dramatizálnám, és nem politizálnám túl. Dragnea és a PSD ellenfelei, a választások vesztesei az elmúlt 12 évben folyamatosan olyasmiket állítottak, amelyekről ma már kiderült, hogy az igazságszolgáltatást és az egész politikai berendezkedést mélyen megrohasztották. Most pedig ugyanazon az úton mennek tovább, nem tanulnak, és nem felejtenek. És ezzel kapcsolatosan megint csak egy kis zárójel: nekem semmiféle lelkiismeret-furdalásom sincs, és az RMDSZ-nek nem lehet lelkiismeret-furdalása, mert mi évek óta mondjuk azt, ami most lassan napvilágra kerül – egyelőre csak a részigazságok – az igazságszolgáltatásról és a politikai leszámolásokról. Azt senki nem cáfolja az érintettek közül, amiket Traian Băsescu mond erről, amióta nem államelnök.
- Vannak olyan aggodalmak, hogy a PSD-ALDE a következő hónapokban nekiront az igazságszolgáltatásnak, mert menteni akarja a bűnvádi eljárás alatt lévő vezető politikusainak bőrét. Az RMDSZ elnöke szerint mi a gond a romániai igazságszolgáltatással?
- Romániában már rég a feje tetejére állt a hatalmi ágak egyensúlya. Jó ideje két-három struktúra uralja a társadalmat, és olyan struktúrák, amelyeket nem a választók küldtek ezekbe az intézményekbe. Az alkotmánybíróság több tucatnyi döntést hozott a Btk-ról és a büntető eljárásról, és azokat senki nem vette figyelembe. A korábbi parlamentnek nem volt ehhez bátorsága, elég ereje. Az lenne a bűnös hozzáállás, ha az alkotmánybíróságnak ezeket az igazságszolgáltatás működését korrigáló döntéseit a parlament nem próbálná meg – természetesen a legnagyobb transzparenciával – életbe ültetni. Ez a parlament alkotmányos kötelessége: ha az alkotmánybíróság valamit alkotmányellenesnek tart, akkor a törvényhozók kiigazítják.
- Az előző kormány sürgősségi rendeletekkel már elvégezte az alkotmánybíróság döntéseinek megfelelő korrekciókat.
- Igen, de el is rontották a törvényeket. Demokratikus államokban elfogadhatatlan módon változtattak meg néhány alapkérdést. Sehol a világon nincs olyan például, hogy a bíró döntését az ügyész felülírhatja. Sehol a világon az ügyészek nem kutakodhatnak a polgárok személyes folyószámláin bírói jóváhagyás nélkül. Ezeket korrigálni kell, nem szabad úgy tekinteni, hogy minden rendben van. Ha engem kérdeznek, szinte semmi nincs rendben. Szét kell választani a felelősségeket, szét kell választani az eddig a gumitörvények miatt összemosható dolgokat. Például azt, hogy hol kezdődik a közigazgatási felelősség és hol ér véget, hol kezdődik a büntetőjogi felelősség és hol ér véget. Ezeket szét kell választani azért, hogy ne legyenek olyan ügyek, mint az Antal Árpádé, Horváth Annáé, Ráduly Róberté, és akkor még csak három esetet mondtam. Meg kell tenni ezeket a lépéseket azért, hogy ne kerülhessenek emberek börtönbe ártatlanul. Amíg nem látjuk a PSD-ALDE szá

Ne legyenek illúzióink!
A legmorbidabb történeteknek is vannak humorosnak mondható mozzanataik. Ami most zajlik a SRI és a DNA környékén, ahhoz nem a morbid jelzőt célszerű használni, bár a mocsárban sosem lehet tudni, melyik lépés bizonyul végzetesnek. Na igen, a humor. Ilyen „betéttel” tette valamelyest derűsebbé a légkört az elnöki hivatal szóvivője: megjelent a sajtó képviselői előtt, hogy közölje a közvéleménnyel: semmiről nem tud semmit. Illetve, hogy annyit igen: az elnök valóban találkozott Florian Coldeával, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőhelyettesével, akiről mostanság furcsábbnál furcsább dolgok látszanak felszínre kerülni. Ennyit tudott mondani az eseményről a szóvivő, ami joggal váltotta ki a sajtósok kárörvendő élcelődését. Legyünk azonban megértőek. Képzeljük el, hogy az elnöki hivatalban hetelő sajtó joggal válhat türelmetlenné, így rendre kérdéseikkel zaklathatták a szóvivőt, aki tehetetlenségében mindegyre rányitotta az ajtót Klaus Johannisra, hogy hát érdeklődik... S ez ismétlődött újra meg újra, amíg az elnök türelmét vesztve rámordulhatott a hölgyre: ha még egyszer benyit, úgy kivágja, mint..., mint..., mondjuk, hogy a lába sem éri a földet! A hölgy pedig kénytelen-kelletlen kiállt a mikrofon elé, s közölte, eddig és ne tovább: nem tud semmiről semmit! A terebélyesedő botrány egy klasszikusnak számító mondással is jellemezhető: egy bolond akkora követ dobhat a kútba, hogy azt tíz okos sem képes kivenni. Sebastian Ghiţă természetesen nem bolond, sőt. A szóban forgó ügyhöz pedig szerintem száz okos sem elég. De hagyjuk a humort. Komolyra fordítva a szót, és úgy, hogy mi sem tudunk semmit, jogunk van kombinálgatni az információmorzsákat, amelyeket kellő türelemmel naponta kihámozhatunk a parttalan locsogóműsorokból, az írott meg az internetes lapok bennfentes vagy annak tűnő fejtegetéseiből. Azt mindjárt látni, hogy Coldea „mélységes” titkok tudója, s az elnököt joggal érdekelhette, hogy felfüggesztése esetén mit kezd ezekkel a mostanra tarthatatlanná vált helyzetben. Vagyis alku folyhatott kettőjük között. A jól értesültségüket fitogtatók azt is emlegetik, hogy Coldea és Codruţa Kövesi esetleg zsarolhatják Johannist. Ez sem kizárt, bár Johannis szempontjából könnyen ledolgozható a hátrány, amivel esetleg sarokba szorítható. Eléggé nevetséges lenneugyanis valamiféle házügyön lebukni... Így inkább Coldea látszik érdekeltnek valamilyen alkuban a SRI-ben fontos feladatokat ellátó felesége (ugyancsak tábornoki rangban) érdekében. Közben a SRIhez köthető más rokoni szálak is felmerültek, ami tovább bonyolítja kényesnek mondható helyzetét. Érdemes arra figyelni, hogy vajonmerről próbálnak meg mentőövet nyújtani neki. Ami azonban, feltételezésem szerint, nagyobb bizonyossággal szóba kerülhetett a „történelmi” beszélgetésen: mi az, aminek semmilyen körülmények között nem szabad kiderülnie, bármerre is kanyarogjanak a nyögvenyelősen elindult vizsgálódások szálai. Ez pedig az, hogy a pillanatnyilag célkeresztbe került Coldea és Kövesi milyen külföldi érdekek szolgálatában jártak el munkájuk során. A Ghiţă-féle videosorozatban a botrányt önleleplezésével kiváltó egykori s még talán mai „belsős” ügynök több esetben is utalást tesz erre. Mintegy ezzel indokolva, hogy a hosszú ideje tartó cinkossá- gát feladva otthagyta a szerinte Románia gazdasági érdekei ellen dolgozó SRI–DNA párost. Ez a pillanatnyilag feloldhatatlan dilemma! Amiből kimaradni látszik az új kormányzat, de világos, hogy nem maradhat egyszerű szemlélője a fejleményeknek, s Liviu Dragnea, na jó, Grindeanu kabinetjének is óvatosan kell eljárnia. A fölös (ki)fecsegés alaposan belerondíthat a PSD–ALDE-tervekbe. Mi a kiút? Hogy lakhat jól a kecske is és maradhat meg a káposzta is? Például éppen akkor, amikor hivatalba készül lépni Amerika új elnöke, Donald Trump. Aminek egyszerre kell örülni azzal, hogy (állítólag) a sokszor különös szerepben feltűnt Hans Klemm marad a nagykövet... Az ügyben mindegyre feltűnő Traian Băsescu szerepéről csupán annyit mondanék, hogy máris perbe foghatnák azért, amit most művel: majdhogynem kedélyesen adja a világ tudtára, hogy Románia mai állapotában maffiaállam. S a haja szála sem görbül. Mit nem mondok, hiszen kopasz... A mélyebben rejlő titkok dolgában szamárság lenne okoskodni. Engem ezeknél jobban foglalkoztat, hogy mit kezd a parlament, az elnök, a kormány azzal a káosszal, azzal az erkölcsi rombolással, amit a korrupcióellenes harc leple alatt elkövettek. Az intézmények iránti bizalmi index zuhanása jól jelzi a hitelvesztést, a helyzet tarthatatlanságát. De hát az „index” mit sem tehet ez ellen. A legfontosabb, hogy a parlament, de mindenekelőtt a PSD–ALDE szövetség sorra vegye mindazokat a törvényhozási teendőket, amelyekkel lehetetlenné teszik bármilyen hatalmi önkény eluralkodását a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban. Erre elsősorban Călin Popescu Tăriceanuban látok garanciát. Az elnök? Bizonyos szempontból ő látszik a „leggyengébb láncszemnek”. Pedig most már megemberelhetné magát, s körülményeskedés (pas cu pas) nélkül sorra kirugdoshatná a különböző hivatalokból az általa jogszerűen – ne találgassuk, milyen alkalmi meggondolásból – kinevezett meg az elnöki hivatal „farvizén” belobbizott, visszaélésekkel gyanúsítható törtetőket. Akkor is lépni köteles, ha netán bármilyen jó szolgálattal férkőztek is a kegyeibe! Ha pedig az igazságszolgáltatás bonyolult építménye ebből biztatást merít, s érzékeli, hogy van erő és akarat a változtatásra, bizonyára maga képes lesz elkezdeni a – másnak nem nevezhetem – nagytakarítást. Újraolvasva mindezt, legtöbb, amit mondhatok, hogy ne legyenek illúzióink! Ez még messze nem az igazság pillanata. Nemrégiben még azt írtam volna, hogy erre várni egy degenerált társadalomban merő illúzió. Most inkább azt gondolom, hogy egy minden rendű és rangú gazemberektől meggyötört társadalomban talán nem egészen reménytelen....
Makkai János
Népújság (Marosvásárhely)

Csökken a hírszerző szolgálatok, a szenátus, a képviselőház költségvetése
A tavalyi évhez képest 19-20%-kal kisebb költségvetése lesz idén a képviselőháznak, szenátusnak, a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálatnak (SIE), a Számvevőszéknek - jelentette ki Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke egy vasárnapi esti tévéműsorban.
Az Antena 3 műsorában Dragnea azt mondta: 18-20 intézménynek, többek közt az elnöki hivatalnak, a képviselőháznak, a szenátusnak, a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálatnak (SIE) és a Számvevőszéknek is 19-20%-kal csökken a büdzséje. Az alsóház költségvetése már meg is található az interneten, és 19,7%-kal kisebb a tavalyhoz képest - tette hozzá Dragnea.
szatmar.ro

Románra fordított magyar művek a román kultúra napján
A Studium–Prospero Alapítvány harmadik alkalommal szervezett felolvasómaratont a román kultúra napja tiszteletére. Az idén a 12 óra alatt hatvanan olvastak fel, vagyis kevesebben, mint a legutóbbi alkalommal, – igaz fele annyi idő alatt, – tette hozzá Kali István szervező.
A román nemzetiségűek mellett számos magyar is jelentkezett a Zanza kávézóban szervezett január 15-i felolvasómaratonra. A feltétel az volt, hogy marosvásárhelyi, vagy Marosvásárhelyhez kötődő szerzők műveiből olvassanak fel, illetve azoktól a román íróktól, akiknek valamilyen évfordulóját ünneplik az idén, illetve a teljes magyar irodalom román nyelvre átültetett alkotásaiból.
A felolvasók – újságírók, színészek, orvosok, tanárok, gimnazisták és egyetemisták, irodalmárok – közül a román szerzők közül legtöbben Eminescu-műveket olvastak fel, illetve Ion Creangă, Alexandru Cistelecan, Lucian Boia, Laurențiu Blaga, Petru Istrate, Romeo Soare, Romulus Guga, vagy a néhány éve fiatalon elhunyt, rádiós újságíró Sorina Bota írásaiból hangzottak el részletek.
A román nyelvre lefordított magyar irodalomból Jókai MórAranyember című regényéből, Ady Endre Minden titkok könyve című kötetéből, Petőfi Sándor verseiből, Fodor Sándor Csipike, az óriás törpe című meseregényéből, Dragomán György Máglya című regényéből olvastak fel, valamint Marius Tabacu fordításában Bodor Ádám Sinistra körzet című regényéből hangzott el részlet, ahogyan Bartis Attila Nyugalom című művéből Anamaria Pop fordítotásában, vagy az Adela Sălăgianu által fordított Székely János Soó Péter bánata című művéből. A magyar írók közül Márai Sándor bizonyult a legnépszerűbbnek A gyertyák csonkig égnek kötetével.
A vasárnapi felolvasás délben 12 órakor kezdődött és éjfélkor ért véget, eltérően az eddigiektől, amelyek 24 órát tartottak. Délután kerekasztal-beszélgetésre is sor került, ahol a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulatának művészeti vezetői és színészei, illetve újságírók, magyar színészek, közéleti személyiségek beszélgettek a kortárs művészetekről és színházról, illetve közéleti témákról.
A szervezők elégedettek a rendezvénnyel, amelyet több ezren követtek élőben az interneten. Máris készülnek a január 22-i, magyar kultúra napi felolvasómaratonra, ahol hasonlóképpen Marosvásárhelyi szerzők műveit, illetve évfordulós magyar írók, költők alkotásaiból várják, hogy felolvassanak a jelentkezők. Az olvasást ez alkalommal is élőben lehet követni az esemény Facebook-oldalán.
Antal Erika
maszol.ro

Iskolagond Kolozsváron is
Törvénytelenül járt el és diszkriminált a Kolozs megyei tanfelügyelőség, amikor visszautasította az Apáczai Csere János Líceum kérelmét a 16 fős 5. osztály beindítására a 2016–2017-es tanévben – állítja huszonhat apáczais szülő, akik feljelentést is tettek az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. A szülők jogi tanácsadását a kolozsvári AGFI csoport (Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért/Advocacy Group for Freedom of Identity) vállalta.
A szülők közleménye kiemeli, hogy az oktatási törvény szerint minimum 12 tanuló szükséges egy új osztály indításához. A 2016–2017-es tanévre a Romulus Ladea Képzőművészeti Líceumban két ötödik osztályt hagytak jóvá 17 és 18 tanulóval, az Octavian Stroia Líceumban egy induló 4. osztályt pedig 12 tanulóval. A szülők szerint Valentin Claudiu Cuibus megyei főtanfelügyelő rosszhiszeműsége egyértelmű, hiszen magánbeszélgetéseken többször kifejtette, hogy a magyar tanulók nyugodtan jelentkezhetnek a román tannyelvű Romulus Ladeába is. 2016-ban az iskolakezdés után kellett felszámolni az ötödikes képzőművészeti osztályt az Apáczaiban, miután a szóbeli ígérgetések ellenére mégsem hagyták jóvá a csoportot. Az Apáczai a 2017–2018-as tanévre fél képzőművészeti 5. osztály beindítását kéri. A tanfelügyelőség jövő héten bírálja el a kéréseket. (Maszol)
DRAGNEA BÖRTÖNBE KÉSZÜL. „A legfrissebb híresztelések szerint azt tervezik, hogy idén áprilisban vagy májusban börtönbe zárnak” – jelentette ki Liviu DragneaSZDP-elnök az Antena3 hírtelevízióban. A politikus nem említette, hogy kik tervezik ezt, de célzott arra, hogy a döntés a legmagasabb szinteken történik. Dragneát 2015 áprilisában két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a Traian Băsescu államfői tisztségből való felfüggesztésére kiírt 2012-es népszavazáson elkövetett választási csalás miatt, de egy másik ügyben is bűnvádi eljárás indult ellene, ebben azzal vádolják, hogy még a Teleorman megyei tanács elnökeként közbenjárt két alkalmazott munkaviszonyának meghosszabbításáért. (Főtér.ro)
KIUTASÍTOTT LÁTÁSSÉRÜLT. Egy látássérült lányt kitessékeltek egy kolozsvári pékségből, mert vakvezető kutyájával együtt ment be. Az esetre szemtanú hívta fel a figyelmet, aki az Ochiulclujean portálnak azt mondta, hogy amint a lány belépett az üzletbe, a három elárusító azonnal ráförmedt, hogy nem szabad kutyát bevinni, az ajtóra ki van téve a jel, amely felhívja erre a figyelmet. A lány azonnal elhagyta az üzletet, de volt vele még egy ember, aki elkérte a panaszkönyvet. A vonatkozó törvény szerint a vakvezető kutyákat be kell engedni minden nyilvános térbe, és a közszállításban sem kell viteldíjat fizetni értük. (Transindex)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Totális háború
Totálissá kezd válni a háború, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) annak érdekében vív, hogy teljes egészében uralma alá hajtsa az országot a tavalyi választási győzelem után.
A politikai harc az igazságszolgáltatásra és valószínűleg a hírszerző szolgálatra (SRI) is átterjedt – bár ez utóbbi esetében nehéz kibogozni, hogy ki kivel van, és mi a valódi tétje a kiszivárogtatásoknak.
A SRI kapcsán csupán egy dolog vehető biztosra: az, hogy a homály és a bizonytalanság azt követően is fennáll, hogy Florin Coldeát, a szolgálat igazgatóhelyettesét és operatív vezetőjét „saját kezdeményezésére” tartalékállományba helyezték. A közlemény, amely szerint az ellene a korrupciós ügyei miatt szökésben lévő, és nemzetközi körözés alatt álló volt szociáldemokrata képviselő, Sebastian Ghiţă által megfogalmazott vádakat alaptalannak találták, ezért a hivatalába való visszahelyezését javasolták, azonban ő a „katonai becsületére” hivatkozva inkább a felmentését kérte, mérsékelten hihető. Inkább olybá tűnik, hogy a szolgálat a külvilág felé úgy próbálta elsimítani a kényelmetlen affért, hogy abból se az intézménynek, se a vélhetően bizonyos mértékig valóban sáros Coldeának ne származzon kára, és lehetőleg senki se feszegesse tovább az ügyet. A kérdés most az, hogy a SRI működését felügyelő parlamenti bizottság milyen mértékben lesz képes az ügy mélyére hatolni a vizsgálat során.
A másik kérdés az, kinek az érdekét szolgálják Ghiţă leleplezései? A rossz kémregénybe illő színjáték – a szökevény politikus a rejtekhelyéről saját tévéjének küldött videoüzenetekben próbálja a hírszerzés és a korrupcióellenes ügyészség Egyesült Államok által feltétlen támogatásban részesített vezetőjét befeketíteni – alapján az a következtetés is levonható, hogy belső harc zajlik, és az eddig háttérbe szorult oldal a szociáldemokraták választási győzelmét kihasználva próbálta meg – végül sikerrel – félreállítani a másik oldal képviselőjét a testület éléről. (Aki esetében szintén nem kizárható, hogy az amerikai érdekeknek megfelelő vonalat képviselte a szolgálaton belül.)
A jelek szerint Laura Kövesi, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyésze ugyanennyire kényelmetlen, hiszen Coldea mellett az ő befeketítése érdekében is mindent megtesznek. Sőt megtörténhet, hogy az ő és Coldea bemószerolását célzó híresztelések fő célja elsősorban az igazságszolgáltatásba vetett lakossági bizalom megingatása volt, hogy ezzel is sikerüljön megágyazni azoknak a kormányrendeleteknek, amelyekben részleges közkegyelmet hirdettek volna, illetve a Btk.-t kívánta módosítani a kormány. Ez Klaus Johannis államfő gyors közbelépésének hála meghiúsult, azonban egyértelmű, hogy a kormány a továbbiakban is mindent megtesz a módosítások keresztülvitele érdekében.
Az indok – a börtönök túlzsúfoltsága – akár még hihető is lenne, azonban a körülmények miatt a kormány igyekezete nem kicsit gyanús. Egyrészt fű alatt az utolsó pillanatban próbálták becsempészni a napirendi pontok közé – az ezt cáfoló kijelentések hitelét nagymértékben csökkenti, hogy a közkegyelem a kormányülés napjáig elkövetett bűncselekményekre vonatkozott volna –, másrészt az sem a jóhiszeműség jele, hogy enyhítenék az összeférhetetlenség és a hivatali visszaélés büntethetőségét, és ez utóbbinak eleve bizonyos összegű károkozáshoz kötnék a bűncselekménnyé nyilvánítását. Az ügyészségek tiltakozása érthető még akkor is, ha tudjuk, hogy sok esetben az igazságszolgáltatás sem működik kifogástalanul, és fölmerülhet a gyanú, hogy a vádemelések vagy az ítélethozatalok politikai érdekeket szolgálnak.
Most azonban nagyon úgy tűnik, a kormány módosításai is politikai érdekek kiszolgálását célozzák: egyrészt a baráti politikusok és üzletemberek büntetésének csökkentését, illetve büntethetőségük megakadályozását, másrészt – és ez a fő – azt, hogy a PSD elnöke, Liviu Dragnea megússza a felelősségre vonást az ellene hivatali visszaélésre való felbujtás miatt zajló perben. Márpedig láthattuk: ennek érdekében bármire hajlandóak, és nincsenek skrupulusaik. (Magyar szempontból az érdekes az, hogy a kormánnyal parlamenti támogatási megállapodást aláíró RMDSZ legalább a színfalak mögött jelzi-e a Dragnea–Grindeanu-tandemnek, hogy ez azért nem korrekt, vagy úgy gondolják: ez az egész úgy van rendben, ahogy van, hisz akár még nekik is jól jöhet. Ha ez utóbbi eset áll fenn, akkor nincs miért csodálkozni, ha sokan csak a „romániai magyar PSD” epitheton ornansszal illetik a szövetséget.)
Egy dolog biztos: a kormány trükközését megakadályozni kívánó oldal diadala az ügy tétje miatt korántsem végleges. Ez még csak az egyik első csata volt, a neheze pedig még hátravan.
Totálissá kezd válni a háború, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) annak érdekében vív, hogy teljes egészében uralma alá hajtsa az országot a tavalyi választási győzelem után.
A politikai harc az igazságszolgáltatásra és valószínűleg a hírszerző szolgálatra (SRI) is átterjedt – bár ez utóbbi esetében nehéz kibogozni, hogy ki kivel van, és mi a valódi tétje a kiszivárogtatásoknak.
A SRI kapcsán csupán egy dolog vehető biztosra: az, hogy a homály és a bizonytalanság azt követően is fennáll, hogy Florin Coldeát, a szolgálat igazgatóhelyettesét és operatív vezetőjét „saját kezdeményezésére” tartalékállományba helyezték. A közlemény, amely szerint az ellene a korrupciós ügyei miatt szökésben lévő, és nemzetközi körözés alatt álló volt szociáldemokrata képviselő, Sebastian Ghiţă által megfogalmazott vádakat alaptalannak találták, ezért a hivatalába való visszahelyezését javasolták, azonban ő a „katonai becsületére” hivatkozva inkább a felmentését kérte, mérsékelten hihető. Inkább olybá tűnik, hogy a szolgálat a külvilág felé úgy próbálta elsimítani a kényelmetlen affért, hogy abból se az intézménynek, se a vélhetően bizonyos mértékig valóban sáros Coldeának ne származzon kára, és lehetőleg senki se feszegesse tovább az ügyet. A kérdés most az, hogy a SRI működését felügyelő parlamenti bizottság milyen mértékben lesz képes az ügy mélyére hatolni a vizsgálat során.
A másik kérdés az, kinek az érdekét szolgálják Ghiţă leleplezései? A rossz kémregénybe illő színjáték – a szökevény politikus a rejtekhelyéről saját tévéjének küldött videoüzenetekben próbálja a hírszerzés és a korrupcióellenes ügyészség Egyesült Államok által feltétlen támogatásban részesített vezetőjét befeketíteni – alapján az a következtetés is levonható, hogy belső harc zajlik, és az eddig háttérbe szorult oldal a szociáldemokraták választási győzelmét kihasználva próbálta meg – végül sikerrel – félreállítani a másik oldal képviselőjét a testület éléről. (Aki esetében szintén nem kizárható, hogy az amerikai érdekeknek megfelelő vonalat képviselte a szolgálaton belül.)
A jelek szerint Laura Kövesi, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyésze ugyanennyire kényelmetlen, hiszen Coldea mellett az ő befeketítése érdekében is mindent megtesznek. Sőt megtörténhet, hogy az ő és Coldea bemószerolását célzó híresztelések fő célja elsősorban az igazságszolgáltatásba vetett lakossági bizalom megingatása volt, hogy ezzel is sikerüljön megágyazni azoknak a kormányrendeleteknek, amelyekben részleges közkegyelmet hirdettek volna, illetve a Btk.-t kívánta módosítani a kormány. Ez Klaus Johannis államfő gyors közbelépésének hála meghiúsult, azonban egyértelmű, hogy a kormány a továbbiakban is mindent megtesz a módosítások keresztülvitele érdekében.
Az indok – a börtönök túlzsúfoltsága – akár még hihető is lenne, azonban a körülmények miatt a kormány igyekezete nem kicsit gyanús. Egyrészt fű alatt az utolsó pillanatban próbálták becsempészni a napirendi pontok közé – az ezt cáfoló kijelentések hitelét nagymértékben csökkenti, hogy a közkegyelem a kormányülés napjáig elkövetett bűncselekményekre vonatkozott volna –, másrészt az sem a jóhiszeműség jele, hogy enyhítenék az összeférhetetlenség és a hivatali visszaélés büntethetőségét, és ez utóbbinak eleve bizonyos összegű károkozáshoz kötnék a bűncselekménnyé nyilvánítását. Az ügyészségek tiltakozása érthető még akkor is, ha tudjuk, hogy sok esetben az igazságszolgáltatás sem működik kifogástalanul, és fölmerülhet a gyanú, hogy a vádemelések vagy az ítélethozatalok politikai érdekeket szolgálnak.
Most azonban nagyon úgy tűnik, a kormány módosításai is politikai érdekek kiszolgálását célozzák: egyrészt a baráti politikusok és üzletemberek büntetésének csökkentését, illetve büntethetőségük megakadályozását, másrészt – és ez a fő – azt, hogy a PSD elnöke, Liviu Dragnea megússza a felelősségre vonást az ellene hivatali visszaélésre való felbujtás miatt zajló perben. Márpedig láthattuk: ennek érdekében bármire hajlandóak, és nincsenek skrupulusaik. (Magyar szempontból az érdekes az, hogy a kormánnyal parlamenti támogatási megállapodást aláíró RMDSZ legalább a színfalak mögött jelzi-e a Dragnea–Grindeanu-tandemnek, hogy ez azért nem korrekt, vagy úgy gondolják: ez az egész úgy van rendben, ahogy van, hisz akár még nekik is jól jöhet. Ha ez utóbbi eset áll fenn, akkor nincs miért csodálkozni, ha sokan csak a „romániai magyar PSD” epitheton ornansszal illetik a szövetséget.)
Egy dolog biztos: a kormány trükközését megakadályozni kívánó oldal diadala az ügy tétje miatt korántsem végleges. Ez még csak az egyik első csata volt, a neheze pedig még hátravan.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Dragnea találkozott Trumppal
Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke azt írta Facebook-oldalán, hogy Sorin Grindeanu kormányfővel együtt közös vacsorán vett részt az Amerikai Egyesült Államok megválasztott elnökével, Donald Trumppal. "Az elnökkel tudattam szándékunkat arra vonatkozóan, hogy új szintre emeljük a Románia és az Amerikai Egyesült Államok közti stratégiai partnerséget. Donald Trump elnök így válaszolt nekem: "We will make it happen! Romania is important for us!" (Valóra fogjuk váltani! Románia fontos számunkra!) Meleg hangvételű, nyitott beszélgetés volt" - írta Dragnea Facebook-oldalára néhány fotó kíséretében. 
Dragnea utazás előtt azt mondta a sajtónak, Elliot Roidy, a beiktatási bizottság alelnökének meghívására utazik Washingtonba, és a meghívót is bemutatta. Az államelnöki hivatal ezután azt közölte, hogy a beiktatásra csak a nagykövetek kapnak hivatalos meghívót, semmilyen más állami delegáció. A beiktatási ünnepségeken való részvétel elviekben adomány fejében történik, és az ár attól függ, hogy milyen eseményeken akar valaki részt venni. Az a csomag, amely a gyertyafényes vacsorát is tartalmazza, egymillió dollárba kerül. Raluca Turcan, a PNL ügyvivő elnöke szerdán úgy nyilatkozott, Liviu Dragnea és Sorin Grindeanu részvétele Trump beiktatásán nem más, mint arculatfényezés közpénzen, és követelte, hogy tegyék közzé az utazás költségeit. A Fehér Ház új csapatának tagjaival való találkozásról Sorin Grindeanu kormányfő is említést tett szintén a Facebookon, név szerint - Donald Trump mellett - Rudolph Giulianit is megemlítve. Sorin Grindeanu miniszterelnök és Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke az Amerikai Egyesült Államok új elnökének beiktatási ünnepségére utazott az USÁ-ba. (agerpres, hírszerk.)
Transindex.ro

KÖZVITA BUKAREST KÖZTEREIN
Több mint tízezer ember masírozott szerdán este Bukarest utcáin, és további ezrek Románia nagyvárosaiban, tiltakozásul a román kormány – pontosabban a nagyobbik kormánypárt, a PSD – azon kísérlete ellen, hogy egy fű alatt, közvita nélkül tervezett kormányrendelettel körülbelül nyolcezer jogerős elítéltet szabadítson a romániai társadalomra.
A börtönök túlzsúfoltságára való hivatkozással, úgymond. Csakhogy a felfüggesztett büntetéssel sújtottak is kegyelemben részesülnének, köztük több, elsősorban korrupcióért elítélt baloldali politikus.A választottak érinthetetlenségének törvényi körülbástyázására már volt egy kísérlet a közelmúltban, 2013. december 10-e „fekete kedd”-ként vonult be a legújabb kori román törvényhozás történetébe. A „fekete szerdát” Klaus Johannis államelnöknek a kormányülésen való puccsszerű megjelenése hiúsította meg, a megbeszélés végén Sorin Grindeanu kormányfő és az államfő közös sajtónyilatkozatban hozta nyilvánosságra a megállapodás lényegét: nem lesz amnesztiatörvény közvita nélkül.
Most ez a közvita kezdődött el a romániai köztereken. Első lépésként a közösségi hálókon szervezett spontán tüntetés formájában, amelynek felszámolására volt is egy villanásnyi szándék. Csakhogy épp ezekben a napokban lépett új minőségi szakaszba a kilencvenes évek bányászjárásának pere, lett vádlott Ion Iliescu rendszerváltó államelnökből, így aztán hamar elvetették a rendbontás radikális felszámolásának gondolatát. Az amnesztiatörvényt immár konvencionális formában is közvitára bocsátották, a végeredmény pedig – elnézve a szerdai közfelhorgadást – nem tűnik kérdésesnek.
Csakhogy az amnesztiatörvény alig több egyszerű füsteffektusnál, amely igyekszik elfedni a háttérben zajló lényeget a fürkésző tekintetek elől.
A sürgősségi kormányrendelet módszerével átpréselni szándékozott teljes csomag ugyanis olyan elemet is tartalmaz, amely a hatalommal való visszaélés esetét kívánja igencsak értelmezhetővé és ezzel elmaszatolhatóvá tenni. Olyan értelemben, hogy a jövőben az ilyen típusú törvénytelenségek csak akkor kerülhessenek bíróság elé, ha az okozott kár meghaladja az 50 ezer eurós értéket. De még ez sem elegendő önmagában, a tervezet szerint a vizsgálat kezdeményezéséhez a sértett fél panasza is szükséges lenne. Most tessék elképzelni egy pillanatra azt az életszerű helyzetet, amint egy basáskodó megyei önkormányzati elnök ellen panasszal él az általa vezetett testület…
Az elképzelés korántsem elvi kérdésként kezelendő. Ismeretes, hogy a tavaly decemberi parlamenti választáson úthengertípusú győzelmet arató szociáldemokraták pártelnökét, Liviu Dragneát választási csalás ügyében hozott kétéves felfüggesztett börtönbüntetés akadályozza meg a miniszterelnöki bársonyszék elfoglalásában. Egy érvényben lévő jogszabály pedig kizárja, hogy büntetett előéletű személy legyen a mindenkori román kormány tagja, pláne a feje. A mélységesen frusztrált politikusra azonban még súlyosabb veszély leselkedik. A hatalommal való visszaéléssel való felbujtás gyanújával ellene indított vizsgálat bírósági szakaszba került, néhány héten belül tartják az első tárgyalást, a procedúra pedig már őszre jogerős ítéletet ígér. Az esetleges – talán még valószínűnek is tűnő – elmarasztalás pedig az előző felfüggesztett büntetést is aktiválná, ami börtönéveket jelentene – egyben Dragnea politikai karrierjének végét.
Sokáig tartotta magát a mondás, miszerint a puliszka nem robban. Aztán egy kis magyar közösség segítségével és a román kommunista elit másodvonalának hatalomváltó célzatú „alágyújtásával” 1989 decemberében mégis eldurrant. Most újra fortyogni látszik az üst.
Csinta Samu
Magyar Idők (Budapest)

Liviu Dragnea szerint az államfő alig várja, hogy felfüggesszék
Klaus Johannis államfő saját felfüggesztését szeretné, hogy aztán áldozatként járja az országot - nyilatkozta hétfőn este Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője, a képviselőház elnöke.
„Ez nekünk nem érdekünk, mi valóban azt akarjuk, hogy ez a kabinet kormányozzon, s hogy a parlamentben a románok életét javító törvényeket hozzunk. Jómagam – egyelőre legalábbis – nem vagyok érdekelt az elnök felfüggesztésében, nem hiszem, hogy ez hiányzik most Romániának” – nyilatkozta a PSD elnöke a România TV műsorában.
Szerinte az elnök szembehazudta a sajtót, amikor azt állította, hogy a miniszterelnök meghívására vett részt a múlt szerdai kormányülésen. Dragnea idézte az alkotmány előírásait, amelyek szerint az államfő két esetben vehet részt a kormányülésen: amikor országos jelentőségű problémákat vitatnak meg a külpolitikával, a védelemmel, a közrend biztosításával kapcsolatban, vagy akkor, amikor a miniszterelnök meghívja.
„A napirenden a fentiek közül egyik téma sem szerepelt. A miniszterelnök nem hívta meg, a kormányőrség segédtisztjétől tudta meg, hogy jön az elnök, amikor Johannis már úton volt. (...) Tehát az államfő az alkotmányt megszegve volt jelen az ülésen, és hogy ezt elkendőzze, azt hazudta, hogy Grindeanu miniszterelnök hívta meg” – nyilatkozta Dragnea. 
Dragnea azt állítja: már egy hete tudomása van arról, hogy Klaus Johannis államfőnek szándékában áll népszavazást kiírni, és erről Sorin Grindeanu miniszterelnök is tudott. Szerinte Iohannis nem engedélyezett felvonuláson vett részt és ezzel megszegte a törvényt. "Az államfő megszegte a hivatalis esküjét" - nyilatkozta a PSD elnöke a România TV műsorában.
maszol.ro

Népszavazást kezdeményez Klaus Johannis a büntető törvénykezés módosításáról
Referendumot kezdeményez Klaus Johannis a büntető törvénykezés módosítása kapcsán – ezt maga az államfő jelentette be egy, a Cotroceni-palotában tartott hétfői eseményen. Az államfő kedden be is indította az országos referendum megszervezésének előkészületeit. 
„Nyilvánvaló, hogy nagy érdeklődés övezi a büntetőtörvénykönyv módosítása és a közkegyelem témakörét. Kezdeményezni fogok egy referendumot, amelynek keretében az emberek kinyilváníthatják, hogy egyetértenek-e mindezekkel vagy sem, mert amikor a PSD-re szavaztak, ezek a törekvések nem szerepeltek az alakulat kormányprogramjában” – fogalmazott Johannis. Az államfő hangsúlyozta, látszólag az igazságszolgáltatással kapcsolatos dolgokról, sürgősségi rendeletekről, konkrét témákról zajlik a vita.
Romániában a választói névjegyzékben szereplő polgárok 30 százalékának részvétele szükséges egy népszavazás érvényességéhez. A tavaly decemberi voksoláson, amelyen a PSD a parlamenti mandátumok több mint 47 százalékát megszerezte, a részvétel nem érte el a 40 százalékot, a jelenlegi ellenzéknek tehát a névjegyzékben szereplő polgárok mintegy 20 százalékát sikerült csak maga mellé állítania.
„Valójában azonban, kedves román állampolgárok, arról van szó, hogy milyen nemzet szeretnénk lenni. Hogy erős nemzetet és jogállamot szeretnénk, vagy egy amolyan langyos nemzetet és vitatható jogállamot akarunk. Hogy a kis egyesülést megvalósító generációra szeretnénk hasonlítani, vagy olyan nemzet akarunk lenni, amely fél felemelni a hangját? Hogy a többi európai nemzethez foghatók akarunk lenni, vagy olyanok, akik nem merik hallatni a hangjukat az európai nemzetek kórusában? – tette hozzá Klaus Johannis.
Johannis abberációnak nevezte Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt elnökének azt a kijelentését, hogy a hétvégi tüntetések az alkotmányos rend megdöntésére irányultak, és egy „új bányászjárás” előkészületeit jelentik. „Ez hallatlan. A polgárok államcsínyt akarnak? Ellenkezőleg, a politikusok készülnek államcsínyre! Kegyelemdöfést készülnek adni a jogállamiságnak” – fogalmazott az államfő.
A PNL támogatja
 A Nemzeti Liberális Párt (PNL) minden erejével támogatja Klaus Johannis államfő kezdeményezését, hogy a büntető törvénykönyvek módosításának ügyében népszavazást szervezzenek - jelentette be hétfőn Raluca Turcan, a PNL ügyvivő elnöke.
"Az államfő helyesen döntött. Nyilvánvaló ellentét van a nép és a kormánykoalíció között, utóbbinak az a célja, hogy saját politikai klientúráját megmentse. A választók kormányzásra adtak mandátumot, nem a rablók megmentésére. A Nemzeti Liberális Párt minden erejével támogatja Klaus Johannis államfő kezdeményezését. A kormánykoalíció előtt nyitva áll a lehetőség, hogy lemondjon erről a tervéről, amely szembemegy a közérdekkel' - olvasható a PNL közleményében. 
Az USR is Johannis mellé áll
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is támogatja az államfő kezdeményezését.Nicuşor Dan, az USR elnöke vasárnap emlékeztetett: már a kampányban jelezték: elleneznek minden olyan akciót, amellyel a korrupt politikusok megmenekülhetnek az igazságszolgáltatástól.
maszol.ro

Dragnea: Soros csak a rosszat finanszírozta Romániában
A közhasznúnak nyilvánított civil szervezetek ellenőrzését helyezte kilátásba Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Dragnea egy tévéinterjúban kifejtette: a kormánynak alaposan meg kell vizsgálnia, hogy a közhasznúnak nyilvánított nem kormányzati szervezetek közül hány minősül valóban közhasznúnak, és mire költik forrásaikat, hiszen ezek a szervezetek közpénzeket is felhasználnak. Szerinte rengeteg "tisztességes, becsületes" civil szervezet alakult Romániában, de elképzelhetőnek nevezte, hogy olyanok is vannak köztük, amelyek a törvényesség határán, a közhasznúság elveit megsértve működnek.
A PSD elnöke a műsorban konkrétan Soros György és az általa finanszírozott szervezetek ellen emelt kifogást. "Ez az ember, aki talán már a 90-es évektől kezdődően különböző szervezeteket hozott létre Romániában, csak a rosszat finanszírozta: az általa pénzelt akciók sosem váltak hasznára Romániának" - jelentette ki a vezető kormánypárt elnöke.
Dragnea a tavalyi parlamenti választási kampányban is többször támadta a magyar származású amerikai üzletember hálózatának romániai tevékenységét, politikai ellenfelét, az akkori szakértői kormányt vezető Dacian Ciolos miniszterelnököt pedig azzal vádolta, hogy a román érdekek szolgálata helyett Brüsszel és a Soros-birodalom utasításait hajtja végre.
Szabadság (Kolozsvár)

Közkegyelem, népszavazás, börtönök
Két nap leforgása alatt kétszer is sikerült meglepő húzással előállnia Klaus Johannis államfőnek, akiben ennek köszönhetően sokan – köztük a politikusokkal szembeni igényességéről is közismert Mircea Cărtărescu író, költő – kellemesen csalódtak. 
Különösen a mandátuma első felében tanúsított passzivitása ismeretében. A jobbközép elnök ezúttal személyes jelenlétével biztosította támogatásáról a balliberális kormány közkegyelmi kezdeményezése, a büntetőjog tervezett megváltoztatása miatti tiltakozásképp utcára vonult tüntetőket, másnap pedig népszavazást kezdeményezett a témában.
Tény, hogy Johannis részéről túlságosan merész és átgondolatlan lépés volt megjelenni a bukaresti demonstráción, viszont természetesen még ez sem indokolja a román kormányoldal és médiacsatlósai részéről megfogalmazott, államcsínyt és új bányászjárást emlegető agymenéseket. (Egyszerűen vérlázító, hogy éppen az a PSD-elnök veszi a szájára a bányászjárás kifejezést, akinek elődje és ideológiai mentora 27 évvel ezelőtt szétverette a Zsil-völgyi vájárokkal a bukaresti diáktüntetést). A népszavazásra vonatkozó javaslat már sokkal hatásosabb és előremutatóbb kezdeményezés, még akkor is, ha az államfő eredeti bejelentésével szemben a referendumra bocsátandó kérdés nem kifejezetten a közkegyelemre szorítkozik, hanem tágabb értelemben vonatkozik a korrupcióellenes harcra és a köztisztviselők feddhetetlenségére.
Teljesen nyilvánvaló, hogy Liviu Dragneáék minden jogi, parlamenti kiskaput kihasználnak a referendum meghiúsítása, majd – ha az számukra előnytelen lesz – az eredmény mellőzése érdekében. A társadalom reakciójának ismeretében az is egyértelmű ugyanakkor, hogy a Grindeanu-kormány nem fogja tudni megvalósítani a közkegyelem végrehajtását és a Btk.-módosítást célzó tervét. Bármennyire igyekeznek magyarázni a magyarázhatatlant, világos, hogy a balliberális koalíció vezetőinek nem a romániai börtönök túlzsúfoltsága fáj, ők magukat és holdudvarukat kívánják kivonni az igazságszolgáltatás hatálya alól. Nem véletlen, hogy a tervezett intézkedések mögött nemcsak az államfő, a jobboldali ellenzék, a nyomozó hatóságok és civil szervezetek, hanem az amerikai nagykövetség is a jogállam gyengítésének szándékát látja.
Lényeges eleme ugyanakkor a mostani társadalmi-politikai vitának, hogy a mintegy háromezer elítéltet érintő esetleges közkegyelem mindössze szépségtapaszt jelentene a fogvatartási intézetek telítettsége, az embertelen börtönkörülmények esetében, valós megoldást azonban nem kínál. Néhány ezer fogoly szélnek eresztésével még nem lennének jobb életkörülmények a rács mögött, Románia nem szabadulna az európai bíróság által kilátásba helyezett tetemes büntetéstől, ráadásul zuhanna a társadalom biztonságérzete.
Az egyetlen hosszú távú és megnyugtató megoldás a hazai börtönkörülmények jobbításában, új fegyházak építésében rejlik, mindenekelőtt humánus érvek szólnak amellett, hogy emberi körülményeket kell teremteni a fogva tartottak számára büntetésük végrehajtása érdekében. Ennek a pénzben mért – mintegy 800 millió euróra rúgó – árát úgy sem tudja megspórolni az ország, arról nem beszélve, hogy a témában zajló politikai vita, az ebből adódó válság és következményei nagyságrendekkel többe fog kerülni mindannyiunknak.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Ellentmondások
Mintha ismételné magát a történelem, újból utcára vonult jelentős méretű tömeg. Főleg a fővárosban tüntettek sokan a kormánynak a büntetőjog módosításáról szóló két sürgősségi kormányrendelete ellen. Több hasonló megmozdulást láttunk az elmúlt öt évben, mint ahogy a kormány stratégiája sem újszerű. Elég egyértelmű, hogy a kabinet hirtelen, egyeztetések nélkül akarta elfogadni a közkegyelemben való részesítés tervezetét olyan pillanatban, amikor Liviu Dragnea az Egyesült Államok elnökével fényképezkedett, és próbálta szánalmas pr-akcióval elhitetni, hogy fontosabb személy, mint amilyen valójában.
Egyértelmű, hogy Dragnea mindent feltett egy kártyára és az ellene folytatott bírósági eljárások miatt nem maradt sok ideje életbe ültetni az igazságszolgáltatásra vonatkozó elképzeléseit abban a reményben, hogy el tudja kerülni a felelősségre vonást. Dragnea stratégiája már csak azért sem lehetett sikeres, mert nem vette figyelembe az időtényezőt. De túlságosan sunyi is volt, ami megmagyarázza, miért vonult utcára akkora tömeg. Nem kell feltétlenül a titkosszolgálatok manővereire gyanakodni, ugyanis a társadalomban tetten érhető az a politikusok ellen irányuló közhangulat, ami képes kimozdítani otthonából tízezreket. A PSD terve Klaus Johannis államfőt is pozícióba hozta, hiszen az ellenzék zászlóshajójaként már-már magára hagyott elnök éppen akkor kapott politikai muníciót, hogy ismét előtérbe kerüljön, amikor már úgy tűnt, elfogy körülötte a levegő, és a PSD-ALDE elsöprő kormánytöbbség őt is elnyeli.
A közösségi oldalakon felmerült az a szerintem legitim kérdés, hogy a magyar közösség miért maradt ki ebből a tüntetésből. Nyilvánvalóan, lehettek magyarok is a tüntetők között, de azt hiszem, jogosan fogalmazódik meg az az elvárás, hogy lehettek volna többen is. A romániai magyarságnak a kisebbségi társadalmakra jellemző fogyatékosságai mellett főleg az okozza a téma iránti érzékenységhiányát, hogy a magyarok nagy része elvesztette a bizalmát a hazai állami intézményekben. A nemzeti kisebbségek elidegenedése a többségi állami intézményektől egy általános jellemvonás, ami a romániai magyarság esetében már 1918-ban elkezdődött. A történelem folyamán voltak időszakok, amikor ez az irány enyhült, de lényeges változás nem történt. A közelmúltban az RMDSZ törekvései is kudarcot vallottak, hiszen a többszörös kormányzati szerepvállalás ellenére sem lehet könnyen meggyőzni magyar fiatalokat, hogy állami hivatalnoki, ne adj Isten, katonai, rendőri karriert építsenek Romániában, vagy egyáltalán román többségű munkaközösségben vállaljanak munkát.
A mostani tüntetéseknek egyértelműen intézményi szereplői vannak. A tiltakozók azt a korrupcióellenes ügyészséget éltetik és nevét skandálják, amelynek több eljárása megkérdőjelezhető etnikai elfogulatlanság szempontjából. Legutóbb a romániai magyarok nagyobb számban akkor vonultak utcára, amikor a DNA Marosvásárhelyen eljárást indított a helyi római katolikus líceum megalapítása ügyében. Azelőtt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium újraállamosítása miatt tüntetett még több magyar. A székelyföldi és belső-erdélyi települések több magyar elöljárója ellen indított eljárások esetében is számos kétely merült fel. A romániai magyarok jelentős részében megerősítést nyert ezáltal is, hogy a román állam továbbra is ellenségként tekint rájuk. Nem nézi jó szemmel a magyar közösségi intézményrendszerének megerősítésére irányuló törekvéseket, és azt a benyomást kelti, hogy a román államnak nem esik jól, sőt veszélyt lát abban, ha a magyarok jól érzik magukat szülőföldjükön.
Ilyen előzmények után érthető, hogy a magyarok visszafogottabbak, és nem tudnak teljes mértékben azonosulni a román igazságszolgáltatás alfájának és omegájának tekintett DNA-val. A vádhatóság körüli harcok távolról sem a jókról és a rosszakról szólnak. Ennél sokkal árnyaltabb a történet, hiszen arról is szót kell ejteni, hogy mennyire demokratikus, ha egy társadalom elitjét az igazságszolgáltatás eszközével akarják minden áron leváltani.
Nem tudom elhinni, hogy az emberek ne ismernék a PSD-t, és azt sem tudták volna, hogy mire készül a választások előtt. Románia egyik legrégebbi pártjáról beszélünk, amelynek vezetői sem ma kerültek a közélet homlokterébe. És mégis, decemberben a PSD történelme legfényesebb győzelmét aratta a mindenki által a rendszerváltozás óta legkorrektebbként emlegetett parlamenti választáson. Az ellentmondás abban nyilvánul meg, hogy miközben a lakosságot alig lehet mozgósítani választáson, egy jelentős része az utcai megmozdulások révén akarja érvényre juttatni álláspontját. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy a román társadalom az utóbbi években megváltozott. Kialakultak azok az egészséges társadalmi reflexek, amelyek szükségesek, hogy egy közösség akár utcai tüntetéseken is hangot adjon elégedetlenségeinek. Ugyanakkor ez a réteg túl kis létszámú választások megnyeréséhez, a hiteles politikai vezetőket nélkülöző pártok pedig képtelenek becsatornázni támogatói bázisukba a radikálisabb változást és mindenekelőtt a nyugatihoz hasonló jólétet követelő távolmaradókat.
A DNA ellentmondásos megítélése a román társadalomban is tetten érhető. A vádhatóság az elmúlt években több olyan eljárást indított román gyanúsítottak ellen is, amelyek ártottak a DNA-nak. Megnőtt azok száma, akik a vádhatóság pártatlanságában kételkednek. Az emberek jelentős része látja, hogy nap mint nap mekkora médiashow folyik az ügyészség székháza előtt, és joggal teszik fel a kérdést, hogy ezeknek az eljárásoknak egy része mennyire megalapozott, ha ma már szinte bármire rá lehet húzni a tartalmatlanná vált hivatali visszaélést.
Az is jelentős szerepet játszik, hogy a DNA hálójában nem csak magas rangú politikusok akadtak fenn, hanem hivatalnokok, orvosok, vámosok, rendőrök, tanárok százai, akik a hazai társadalom által elnézően szemlélt, és normálisnak tekintett apróbb „közbenjárásokért” bűnhődnek. Sokan vannak azok, akik maguk is belekényszerültek ennek a jellegzetesen hazai informális ügyintézési rendszernek a fenntartásába, és ilyen alapon szinte bárki számon kérhető lenne kisebb vagy nagyobb korrupció miatt. A különbség csak annyi, hogy egyesek lebuktak, mások még megúszták. De nem tudhatják meddig, hiszen rendszerint tíz évnél régebbi ügyek is előbuknak. Úgy gondolom ez is részben megmagyarázza a választási eredmény és az utcai tüntetés közötti kontrasztot.
Borbély Tamás
Szabadság (Kolozsvár)

Esélytelen próbálkozás
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetője, a képviselőház elnöke szerint nincs olyan „kockázat”, hogy a parlament elfogadná a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet.
Dragnea rámutatott: az SZDP és liberális koalíciós partnere „egy pillanatig sem fog tétovázni” a tervezet elutasításával, amelyet alkotmányellenesnek tartanak. „Sajnálom azonban, hogy léteznek ilyen kezdeményezések, mert ezek feszültséget szítanak a lakosság egy részében, és olyan lelkiállapotot idézhetnek elő, ami nem valami pozitív” – tette hozzá.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kelemen a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénykezdeményezésről: Volt még ilyen a parlamentben, és nem dőlt össze a világ
arosvásárhely, január 28. /Agerpres/ - Került már a parlament elé egy, a Székelyföld autonómiájáról szóló tervezet, és nem dőlt össze tőle a világ - mondta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a szombati SZKT-ülést követően. 
A Hivatalos Közlönyben csütörtökön megjelent állampolgári törvénykezdeményezéssel kapcsolatban a szövetségi elnök hangsúlyozta, ez csak a folyamat kezdete, nem biztos, hogy a parlament elé kerül a tervezet, egyelőre ugyanis össze kell gyűjteniük a kezdeményezőknek a szükséges aláírásokat, aztán az Alkotmánybíróságra kerül a tervezet, és csak ezt követően terjeszthető a parlament elé. Bárkinek jogában áll élni ezzel a lehetőséggel, amennyiben talál még kilenc embert, aki az ügy mellé álljon - magyarázta Kelemen, hozzátéve, hogy semmilyen törvénytelenséget nem követtek el a kezdeményezők, különben nem jelent volna meg a tervezet a Hivatalos Közlönyben. 
A szövetségi elnök ugyanakkor nem kívánta kommentálni a Szociáldemokrata Párt elnöke, Liviu Dragnea azon kijelentését, miszerint a kezdeményezés "feszültséget szít a lakosság egy részében". A Hivatalos Közlönyben csütörtökön jelent meg egy, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezet, amelyet állampolgári kezdeményezésként kíván a parlament elé juttatni egy tíztagú bizottság. Ennek tagjai: Árus Zsolt István, Czink Attila, Kercsó Attila, Bajkó Zsigmond, Kovács László, Cziriák Károly, Elekes-Józsa Márton, Takács József, Kolcsár Géza és Márton Csaba. AGERPRES/(RO - szerző: Dorina MATIŞ, szerkesztő: Mirela BĂRBULESCU; HU - szerkesztő: CSATLOS Károly)
agerpres.ro

Tízezrek tiltakoztak a kormány közkegyelmi tervezete ellen
Ismét tüntetők vonultak utcára a nagyvárosokban vasárnap a kormány közkegyelmi tervezete ellen tiltakozva.
Bukarestben az interneten terjesztett felhívásra több mint húszezren gyűltek össze az Egyetem-téren, megbénították a közlekedést, majd a tömeg az igazságügyi minisztérium, illetve a médiafelügyelet székháza felé indult. A tüntetők szerint a kormánykoalícióhoz közel álló hírtelevíziók valótlanságokat állítottak a múlt vasárnapi megmozdulásukról, ezért azt követelik a médiahatóságtól, hogy bírságolja meg őket.
A bukaresti tüntetésen nem voltak szónokok, és pártjelvények sem voltak láthatók, de több ellenzéki párt politikusa is jelen volt a tömegben. A több kilométeres menetelés során a tömeg több tízezresre duzzadt: az Agerpres hírügynökség csendőrségi forrásokra hivatkozva több mint húszezer tüntetőt említ, a Mediafax hírügynökség legalább harmincezresre becsülte a tömeget.
Kolozsváron, Nagyszebenben, Temesváron és más nagyvárosokban is ezrek vonultak utcára.
A január elején hivatalba lépett szociálliberális kormány egy közkegyelmi és egy másik, a büntető törvénykönyv módosítására irányuló tervezettel készül enyhíteni a börtönök túlzsúfoltságán. A jobboldali ellenzék és Klaus Iohannis államfő viszont azt állítja: valójában a korrupt politikusokat akarják megmenteni a felelősségre vonástól.
A tervezetek nyilvánosságra kerülése óta mindennaposak Romániában a tüntetések, vasárnap azonban – a múlt vasárnapi több tízezres demonstrációhoz hasonlóan – ismét nagyobb szabású, az egész országra kiterjedő megmozdulást szerveztek a közkegyelem ellenzői.
Felháborodásukat növelte, hogy a kormány fő erejének számító Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke – a választási csalás megszervezéséért felfüggesztett börtönre ítélt és egy másik korrupciós ügyben vádlottként szereplő – Liviu Dragnea időközben tagadta, hogy ő lenne a tervezett bűnfeledés egyik kedvezményezettje. A kezdeményezést magára vállaló Florin Iordache igazságügyi miniszter egyértelművé tette, hogy a kormány a közfelháborodás ellenére is végig akarja vinni tervét.
A tervezeteket az igazságszolgáltatás csúcsszervei (legfőbb ügyészség, legfelső bíróság, legfelső bírói tanács), valamint Románia legfőbb szövetségesei is bírálták. Klaus Iohannis kedden népszavazást kezdeményezett a romániai korrupcióellenes harc folytatásáról és a köztisztviselőkkel szemben támasztott feddhetetlenségi követelményekről.
A kormányoldal szerint a büntetőjogi tervezetek körül az államfő szít feszültséget, hogy megcsappant népszerűségét helyreállítsa. A kabinet várhatóan szerdai ülésén dönt arról, hogy milyen formában, azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletként, vagy gyorsított parlamenti eljárással lépteti-e életbe a büntetőjogi módosításokat.
MTI
Erdély.ma

Mégis sürgősségi rendelettel módosította a kormány a büntető törvénykönyvet
Azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel módosította a román kormány a büntető törvénykönyvet (Btk.) és a bűnügyi perrendtartást, egyebek között megváltoztatva a hivatali visszaélés meghatározását – jelentette be a kormány kedd esti ülése után Florin Iordache igazságügyi miniszter.
A Sorin Grindeanu vezette kabinet emellett törvénytervezetet fogadott el a közkegyelemről, amely a dokumentumot a parlament elé terjeszti.
Az idei állami költségvetés tervezetének elfogadása érdekében összehívott keddi kormányülés előzőleg nyilvánosságra hozott napirendjén nem szerepelt az, hogy a szociálliberális kabinet dönteni fog a jobboldali ellenzék, az államfő, Románia külföldi partnerei és az igazságszolgáltatás csúcsszervei által bírált büntetőjogi tervezetek ügyében.
A sürgősségi eljárásban foganatosított intézkedések egyik legvitatottabb pontja, hogy ezentúl csak a 200 ezer lejnél nagyobb kárt okozó hivatali visszaélés minősül bűncselekménynek, a kiszabható legnagyobb büntetést pedig az eddigi hétről három évre csökkentették. Szakértők és a bukaresti igazságügyi szervek már korábban arra figyelmeztettek, hogy a hivatali visszaélés dezinkriminálása nyomán több tucatnyi politikus – köztük Liviu Dragnea PSD-elnök, Gabriel Oprea volt belügyminiszter, Elena Udrea egykori képviselő, fejlesztési miniszter, Titus Corlățean volt külügyminiszter és Ioana Băsescu, Traian Băsescu volt államfő idősebbik lánya – megmenekül az ellene megfogalmazott vádtól.
Vasárnap tízezrek tüntettek Romániában a kormány közkegyelmi tervezete és a Btk. tervezett módosítása ellen.
MTI
Erdély.ma

AMNESZTIAKÉRDÉS ROMÁNIÁBAN
Másfél hónappal a parlamenti választás után a szociáldemokraták képtelenek higgadtan kezelni 47 százalékos elsöprő győzelmüket, azonnal és erőből igyekeztek lerendezni valamennyi, számukra sürgős kérdést.
A január 18-i kormányülésen a kabinet sürgősségi rendelettel akarta érvénybe léptetni a legfeljebb ötéves börtönbüntetésre ítélt személyek amnesztiáját. Ugyanazzal a lendülettel és eszközzel a büntető törvénykönyv módosítására is készültek, amelynek értelmében a kétszázezer lejt (csaknem ötvenezer eurót) meg nem haladó kárral járó hivatali hatalommal való visszaélés nem minősülne bűncselekménynek.
Tervüket Klaus Johannisnak a kormányülésen való puccsszerű megjelenése ugyan megakadályozta, ám a hatalom arroganciája az év eleji mínusz fokok ellenére is egyre több embert szólított az utcára. Január utolsó vasárnapján csaknem százezer ember vonult Románia nagyvárosainak utcáin, immár a kormány lemondását követelve. Sőt, a PSD-vezér Liviu Dragnea szűkebb és végsőkig elkötelezett hazájában, Teleorman megyében is felhangzott a „Dragnea, takarodj!”. Azt már régebben megfogalmazta a tömeg: miért nem rendeznek népszavazást az ügyben?
Klaus Johannis államelnök elindította a népszavazás kiírásának procedúráját. A leghamarabb március közepén esedékes referendumon a lakosság a korrupcióellenes harc folytatásának, illetve a köztisztviselők feddhetetlensége biztosításának kérdésében foglalhat majd állást. Az államfő lépése önmagában is élénk vitát, nézetek szikrázó ütköztetését váltotta ki, amelyben lila fejű indulatszónokok és szálkás paragrafusbajnokok egyaránt részt vesznek.
Mert Románia alkotmánya fehéren-feketén előírja, hogy nem képezhetik állampolgári törvényhozási kezdeményezés tárgyát pénzügyi-költségvetési, nemzetközi és amnesztiakérdések. Ezzel párhuzamosan viszont meghagyja az elnök abbéli szabadságát, hogy megítélje, mi számít országos ügynek. Johannis meg annak ítélte a közkegyelem és a büntető törvénykönyvnek a hatalommal való visszaélés vétkének szalonképesítését célzó módosítás kérdéskörét.
Az államelnök és Liviu Dragnea közötti hatalmi harcra egyszerűsíthető csörte kimenetele mindenesetre jelentős mértékben befolyásolhatja a romániai politikum elkövetkező esztendejét. Johannis lépése amolyan megelőző csapás, amellyel a Dragnea-csapat egyelőre tagadó formában, de sűrűn hangoztatott felfüggesztési fenyegetéseinek igyekszik elébe menni. A kísérlet ugyanakkor sok kockázatot rejt, mindenekelőtt a szavazói jelenlét rizikóját. A Basescu leváltására tett 2012-es kísérlet választói érdektelenségbe fulladása után a részvételi küszöböt 30 százalékra módosították – éppen a PSD kezdeményezésére.
Egy érvénytelen referendum Johannis legitimitásán súlyos sebeket ejthet, megkönnyítve az államfő utólagos felfüggesztését. Tudatosítás és mozgósítás szempontjából az elnök csak az online felületekre és a közösségi hálóra, legfeljebb a legkiegyensúlyozottabb román hírtelevízióra, a Digi24-re számíthat, míg a politikai pártok közül csak a Mentsétek meg Romániát Szövetség áll egyértelműen mellette. Az ellenfél ugyanakkor médiafölényén túl a parlamenti pártok többségének nyílt vagy hallgatólagos támogatására is számíthat, utóbbi kategóriába sorolható a PSD-vel parlamenti támogatási szerződéses viszonyban álló RMDSZ is.
A referendum előkészítésének heteiben ugyanakkor a kormány bármikor kirukkolhat az egyszer már elgáncsolt sürgősségi rendelettel, márpedig annak egyetlen percre szóló érvényessége okafogyottá – de legalábbis a törvényalkotás szempontjából fölöslegessé – teszi a referendumot. Egy ilyen lépés viszont minden bizonnyal az eddigieknél is nagyobb számban szólítaná utcára az embereket. Ami kétségtelenül Johannis esélyeit javítaná.
Az államfő előremenekülési kísérlete ezzel együtt tetten érhető, amit elsősorban az magyaráz, hogy folyamatosan a levegőben lóg a PSD-vezér teljes hatalomátvételt célzó igyekezete. A Donald Trump amerikai elnök beiktatási rendezvényeire magát imázsépítési célzattal dollármillióért bevásárló Dragnea hazatérése után egészen szélsőséges dolgokat is megengedett magának: államcsínynek, bányászjárásnak nevezte a január 22-i többezres tüntetést, amelyet szerinte Johannis provokált ki és vezetett.
Aligha ragadtatja magát hasonló kamikaze gesztusra, ha nincs elszánva az elnök felfüggesztési procedúrájának parlamenti elindítására. Az összbenyomáson az sem változtat, hogy hazatérése után néhány nappal – és a korábbiakkal szöges ellentétben – Dragnea úgy nyilatkozott: nem volt tudomása a tüntetéseket kiváltó kormányrendelet tartalmáról, illetve a kibocsátás szándékáról.
Furcsa mód a PSD-hegemónia megakadályozásának kísérletével Klaus Johannis egyszerre került kényszerpályára, illetve jutott túlélési esélyhez. Ha kormányalakítási megbízást ad a szociáldemokraták első miniszterelnök-jelöltjének, a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő Sevil Shhaidehnek, ha nem áll a sürgősségi kormányrendeletek útjába, maga is cinkossá válik egy sereg törvénytelenségben. És akkor máris benyújthatta volna lemondását. Így viszont ha belebukik is a népszavazásba, a közügyért vállalt önfeláldozás hőseként kerülhet ki a történetből.
A PSD pedig aligha éli túl a hazai és nemzetközi közvélemény előtti végzetes arculatkárosodást.
Csinta Samu
Magyar Idők (Budapest)

Liviu Dragnea: külföldről manipulálják a kormány ellen tüntetők százezreit
A Szociáldemokrata Párt támogatja a kormányt a Btk.-t módosító sürgősségi rendelet ügyében. Liviu Dragnea PSD-elnök szerint külföldről irányított manipuláció hatására tüntetnek százezrek a jogszabály ellen.
A kormány fő erejét képező párt vezetője először lépett nyilvánosság elé csütörtökön a Btk.-t módosító sürgősségi rendelet elfogadása óta. Ismert, hogy  a jogszabályt kedden este az igazságszolgáltatás szakmai szervezetei és az államfő bírálatai ellenére, előzetes bejelentés nélkül fogadta el Grindeanu-kabinet. A kormány döntése ellen több százezren tüntettek, és az Európai Bizottság, az Egyesült Államok , Németország és más nyugati államok is bírálták Bukarestet.
Liviu Dragnea a PSD Országos Végrehajtó Bizottságának ülése után tartott sajtótájékoztatót a kormányfővel az oldalán. Bejelentette, hogy párt vezető testülete további bizalmáról biztosította a Grindeanu-kabinetet. Kifejtette, a PSD tiszteséges úton nyerte meg a választásokat, a kormány legitim módon gyakorolja hatalmát, a jövőben is ezt tervezi tenni. Közölte, a kormány tevékenységének aláaknázására irányuló kísérleteket a romániai jogrend destabilizálására tett próbálkozásnak tartja.
Liviu Dragnea közölte, hogy manipulációs szándékú, félretájékoztató kampány zajlik ellen, és e kampány miatt vonultak a napokban tüntetők százezrei a nagyvárosok utcáin. A politikus értésre adta, hogy a manipulációt szerinte külföldről irányítják. „Nem vagyok biztos abban, hogy ez a kampányt Romániából koordinálják” – jelentette ki. 
A politikus félretájékoztatásnak nevezte, hogy ejtik ellene a vádakat az ellene zajló bűnvádi perben, ha hatályba lép a sürgősségi rendelt. Szerinte az egyik vád megmarad. Elmondta, beszélt az ügyvédeivel, akik megerősítették, amit ő maga állítása szerint már "sejtett": az ő perét nem zárják le, mert az ellene felhozott, közokirat-hamisításra vonatkozó vád továbbra is fennáll. "Én nem várok el és nem kérek kegyelmet senkitől, sem a kormánytól, sem a parlamenttől, sem az államfőtől" – jelentette ki.
"Tisztelem a tüntetőket"
Liviu Dragnea reményét fejezte ki, hogy a belügyminisztériumnak és az ügyészségnek sikerül kiderítenie, ki tervelte ki és ki szervezte meg a szerda este a bukaresti Győzelem téren elkövetett erőszakos cselekedeteket, illetve hogy ki fizetett az incidensek előidézőinek. Megjegyezte: maga is utcára vonult volna tiltakozni, ha csak a tévébe követte volna az eseményeket, anélkül, hogy olvasta volna az alkotmánybíróság határozatát és indoklását, illetve anélkül, hogy alaposan tanulmányozta volna a kormány rendeleletét. "Ehhez hasonló félretájékoztatási gépezetet a forradalom óta nem láttam" - jegyezte meg.
A pártelnök kitérő választ adott arra, hogy vajon Románia legfőbb szövetségeseit is félrevezették-e, és ennek tulajdonítja-e, hogy hat nyugati ország nagykövete közös állásfoglalásban fejezte ki aggodalmát a kormány keddi döntése miatt, amellyel szerintük aláaknázta Romániának a jogállam megerősítése és a korrupcióellenes harcában az elmúlt tíz évben elért eredményeit. Dragnea annyit mondott, hogy figyel jelzéseikre, és biztosította őket, hogy a korrupcióellenes harc a kormány egyik fontos célkitűzése.
A pártelnök a PSD nevében "teljes tiszteletéről" biztosította a fővárosban és az ország más városaiban tartott tüntetések résztvevőit. "Mindenkinek jogában áll kifejezni véleményét, függetlenül attól, hogy 1, 1.000, 10.000, 50.000 vagy 60.000 emberről van szó. (...) Azonban nagyon fontos, hogy mindez erőszakmentesen történjen" - hangsúlyozta Dragnea, és felhívást intézett a "békésen tüntető, jóhiszemű" tiltakozókhoz, határolódjanak el azoktól a csoportoktól, "amelyek azt akarták elérni, hogy erőszakba torkolljon a tüntetés". 
A kormányfő nem mond le
Sorin Grindeanu elmondta, nem az éj leple alatt fogadták el a vitatott kormányrendeletet, hiszen máskor is előfordult, hogy a kormány későig dolgozik, és szerinte a kabinet betartotta a szabályokat, hiszen a rendelet elfogadását társadalmi vita előzte meg, és (egy korábbi szövegváltozatról) a legfelső bírói tanács véleményét is kikérték.
A rendelet sürgősségét Grindeanu azzal indokolta, hogy már két hete tüntettek az országban azok, akiket azzal vezettek félre, hogy a kormány amnesztiára és közkegyelemre készül, ezért maga kérte az igazságügyi minisztert, mielőbb terjessze be végleges tervezeteit, hogy lezárják az ügyet.
Sorin Grindeanu tagadta a sajtótájékoztatón, hogy engedve a tüntetők követelésének, fontolóra vette a lemondását. A miniszterelnök azt mondta, fontosnak tartotta a PSD-s kollégáival való találkozást. A tüntetéseket figyelemmel követi, tette hozzá, és az a véleménye, hogy sok jószándékú ember mellett megjelentek olyanok is, akiknek erőszakos tetteivel nem tud egyetérteni. 
Az újságírók ismételt kérdésére, hogy lemond-e tisztségéből, lévén, hogy több százezer ember követelte ezt, a kormányfő azzal felelt: "És több millió más ember megszavazta a PSD-t". A teremből távozóban Grindeanu azt mondta, nem gondolt a tisztségéből való lemondásra. 
maszol.ro