" Harmadik alkalommal szervezte meg a Szovátai Magyar Ifjúsági Találkozót Szovátán az Sz-MADISZ. A júl. 5-től 8-ig tartó táborban több mint száz résztvevő és előadó, politikus fordult meg. Több településről érkeztek a táborozók. Több előadás hangzott el, megbeszélést tartottak az Itthon, fiatalon mozgalom területi vezetői, majd több RMDSZ-politikus (Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselők, dr. Verestóy Attila szenátor és Sófalvi László megyei önkormányzati képviselő) látogatott a táborba. Külön téma volt a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ szakítása az RMDSZ-szel. Dr. Verestóy Attila szenátor a magyarországi támogatásokkal kapcsolatosan megjegyezte, hogy ezek a pénzek nem könyöradománynak számítanak a magyar adófizetők részéről, mivel alkotmányban rögzített tény, hogy az anyaországnak kötelessége támogatni a határon túli magyarságot, ezen belül az ifjúságot. A gond csak ott van, hogy a pályázati összegek nagyrészét legtöbbször olyan, magukat ifjúsági vezetőknek tartó egyének kapják, akik az erdélyi magyar fiatalság csak igen kis hányadát képviselik. /Katona Zoltán: Ifjúságpolitikai szerepvállalás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./"

"A képviselőház jóváhagyta a romániai autópálya-építkezések prioritásait rögzítő 16-os sürgősségi kormányrendeletet. A testület tagjai egyetértettek és elfogadták Antal István parlamenti képviselő javaslatát is, így a Nagylak-Temesvár-Nagyszeben nyomvonalon létrehozandó autópálya ugyanarra a sürgősségi szintre emelkedett, mint a Nagyvárad-Kolozsvár szakasz megépítése. A rendeletet a szenátusnak is el kell még fogadnia, az autópálya építési munkálatai azonban várhatóan csak három-négy év múlva kezdődnek el. /Jakab Árpád: Elfogadták Antal javaslatát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./"

"Okt. 14-én az agyagfalvi rét emlékművénél megemlékeztek az 1848. okt. 16-án Agyagfalván tartott Székely Nemzetgyűlés 153. évfordulójáról. Az emlékünnepély alkalmából rendezték meg a harmadik Agyagfalvi Fúvós Találkozót, ahol a székelyudvarhelyi, keresztúri és fehéregyházi fúvósok vettek részt. Eljöttek a rendezvényre a baróti Gál Mózes Cserkészcsapat iskolásai is. A megemlékezésen jelen voltak Asztalos Ferenc és Antal István képviselők, az udvarhelyszéki és udvarhelyi RMDSZ, valamint a községi önkormányzat képviselői. /Bágyi Bencze Jakab: Megemlékezés Agyagfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./"

"A Nemzeti Liberális Párt bizalmatlansági indítványt nyújt be Harkov-ügyben azt követően, hogy a szenátus és a képviselőház állandó bizottsága visszautasította a liberális frakciók beadványát, amelyben arra szólítják fel Adrian Nastase miniszterelnököt, hogy tájékoztassa a parlamentet, milyen intézkedéseket hoztak a román állam autoritásának Hargita és Kovászna megyékben történő visszaállítása érdekében. Az NLP felkérte valamennyi ellenzéki pártot, hogy támogassa a bizalmatlansági indítványt. - A képviselőházban nov. 27-én az RMDSZ részéről többen is nyilatkoztak. Antal István, dr. Birtalan Ákos, dr. Garda Dezső, Márton Árpád, Ráduly Róbert és Vekov Károly képviselők a SRI működését ellenőrző parlamenti bizottság elnökének múlt heti nyilatkozatára válaszoltak, elutasítva a jelentésben foglaltakat, a Hargita, Kovászna és Maros megyéket támadó állításokat. /Liberális bizalmatlansági indítvány Harkov-ügyben. Magyarázatot várnak Nastasétól "a székelyföldi állapotokról" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./ Lemondásra szólította fel nov. 27-én a belügyminisztert és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóját az RMDSZ több parlamenti képviselője. Az RMDSZ képviselői felszólalásukban hangsúlyozták, hogy a magyar kisebbség őszinte párbeszédet kíván kialakítani a többségi román közösséggel. Az RMDSZ programja egyebek között az állami közigazgatás decentralizációját, a vallási és közösségi javak visszaszolgáltatását, a saját gazdasági, társadalmi és kulturális élethez való jogot sürgeti. Felhívták a figyelmet arra, hogy a romániai magyarságot érő, egyre sűrűsödő támadások nem tesznek jót sem az RMDSZ és a kormány együttműködésének, sem pedig Románia külföldi megítélésének. Hangsúlyozták: a Székelyföld esetében nem lehet az állam hatóságainak térvesztéséről beszélni, hiszen itt a hatóságokat képviselő intézményeket - a prefektúrát, a rendőrséget, a csendőrséget, a katonaságot, az SRI helyi szervezeteit, a számvevőszéket, az ügyészséget - nem magyarok, hanem románok vezetik, akik buzgón teljesítik kötelességüket. Ioan Rus belügyminiszter szóvivője útján közölte, hogy nem kíván érdemben foglalkozni az RMDSZ felszólításával. Ion Stan, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke nov. 27-én, a bizottság ülésén kijelentette: fenntartja minden eddigi, a Har-Kov üggyel kapcsolatos állítását. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor szerint azonban az SRI dokumentuma "kitaláció és fikció", komoly kételyei vannak az irat valóságalapját illetően. /Rus és Timofte lemondását követelik. Az RMDSZ visszautasítja az SRI-jelentés vádjait. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"

Garda Dezső parlamenti képviselő beszámolt arról, hogy perek az erdős gazdák és a közbirtokosságok birtokba helyezését Hargita megyében. A csíkszeredai erdészeti igazgatóság megpróbálja megakadályozni a magánerdészeti struktúrák létrejöttét, ők pereskednek. Bár a pereket a közbirtokosságok alapfokon megnyerték, az igazgatóság fellebbezett. Barbulescu, az Állami Erdőgazdálkodási Vállalat egyik aligazgatója kijelentette, hogy mindenkit be kell perelni, aki magánerdészeti struktúrában gondolkodik. Ezért az Antal István képviselő készítette kimutatásokkal bementek Verestóy Attila szenátorral Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszterhez. Kérték a perek felfüggesztését. A miniszter megígérte, hogy felülvizsgáltatja a peres ügyeket. /Román Győző: Per a fáért. Beszélgetés GARDA DEZSŐ Hargita megyei parlamenti képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./

Jún. 14-én megnyílt a székely sóbányászat évszázados történetét, egykori bányászati eszközöket, régi és jelenlegi sótermékeket bemutató múzeum Parajdon, a sóbányában. Az eseményen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Antal István és Asztalos Ferenc képviselők, Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke is. /Múzeum-megnyitó a parajdi sóbányában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

"Zeteváralján, a szabadidő központban rendezték meg júl. 11-14. között a negyedik SZOMIT Ifjúsági Találkozót, melynek a házigazdája a Székelyudvarhelyi MADISZ volt. A romániai magyar ifjúság perspektíváiról dr. Verestóy Attila szenátor, Asztalos Ferenc és Antal István képviselők, valamint Sófalvi László értekeztek és válaszoltak a fiatalok kérdéseire. Verestóy szerint érdemes itthon maradni, már csak azért is, mert pár év múlva kedvezményezett területnek számít az ország Európa viszonylatában. Asztalos Ferenc kiemelte a magyar nyelvű oktatásban elért eredményeket. Az Itthon Fiatalon mozgalom vezetői hangsúlyozták, hogy fontos lenne jövőjük alakításában az ifjúsági szervezetek és a vállalkozók közötti kapcsolat kiépítése. /Bágyi Bencze Jakab: Ifjúsági találkozó Zeteváralján. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./"

"Okt. 20-án, vasárnap volt ünnepi megemlékezés az 1848-as agyagfalvi emlékműnél. 1848. okt. 16-án itt tartották a székely nemzetgyűlést. Farkas Márton, Bögöz község polgármestere beszélt, majd a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, az Udvarhelyszéki RMDSZ, a Bögözi Önkormányzat, valamint az agyagfalvi faluközösség helyezett el koszorúkat. Verestóy Attila szenátor és Antal István parlamenti képviselő, az Agyagfalvi 1848 Alapítvány elnöke mondott beszédet. /Bágyi Bencze Jakab: A székely nemzetgyűlésekre emlékezve. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./"

"Tovább tart az RMDSZ-UPE konfliktus Székelyudvarhelyen. Antal István parlamenti képviselő partizánakciónak nevezte Szász Jenő polgármesternek a székelyudvarhelyi terelőútra vonatkozó javaslatát. Székelyudvarhely Hunyadi utcájának lakói évek óta arra panaszkodnak, hogy házuk falán ujjnyi repedések keletkeztek az utcán áthaladó teherforgalom miatt. Szakemberek szerint a Küküllő árterületén áthaladó utca ingatag talajon épült, és az alapja sem képes többtonnás terhelés elviselésére, így a forgalmat másik útvonalra kell terelni. Szász Jenő polgármester nov. 22-én ismertette a sajtóval a terelőút tervét, amelyet pár nappal korábban a Közmunkálati és Szállításügyi Minisztérium államtitkárának is bemutatott, és ígéretet kapott arra, hogy a 113 milliárd lejes beruházást a szaktárca belefoglalja a 2003-as állami költségvetésbe. Ehhez azonban a helyi tanácsnak elvi jóváhagyását kell adnia. A székelyudvarhelyi önkormányzat november 30-i ülésén az RMDSZ-es tanácsosok - arra hivatkozva, hogy a polgármester nem számolt be, milyen költségvetési keretből készíttette el a megvalósíthatósági tanulmányt - levették napirendről az előterjesztést. Az RMDSZ-képviselők a terelőútnál fontosabbnak tartják a Székelykeresztúr és Héjjasfalva felé vezető megyei út korszerűsítését. Szász Jenő polgármester kifejtette, felelőtlenségnek tartja, hogy a tanácsosok városfejlesztéssel kapcsolatos szakmai kérdésekben politikai döntéseket hoznak. "Akik még csak esélyt sem nyitnak az ifjúságnak otthont adó építkezési program folytatására, és még csak megvitatni sem merik a városlakók érdekét szolgáló fejlesztési terveket, alkalmatlanok bármilyen közigazgatási szerepvállalásra" - vélekedett a polgármester. Noha a csereháti ifjúsági lakások építési ütemével kapcsolatban Miron Mitrea miniszter is elégedettnek mutatkozott, a november végi ülésen az önkormányzat RMDSZ-tanácsosai nem kívánták tárgyalni a befektetés második szakaszát előkészítő terveket. /Mi lesz a terelőúttal, fejlesztéssel? = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"

"Dec. 10-én a képviselőház elutasította a Nagy-Románia Párt (NRP) által Verespatak címmel benyújtott egyszerű indítványt. Az indítvány ellen szavazott az RMDSZ is. Antal István képviselő a plénum előtt kijelentette, hogy a verespataki projekttel kapcsolatban hagyni kell az illetékes intézményeket, teljesítsék törvényes kötelességüket. A honatya elmondta, a Verespatakon tervezett beruházás értéke 400 millió dollár, a projekt leállítása pedig károsan hathat a romániai üzleti környezetre, és ronthatja Románia külföldi megítélését. Antal elmondta, az RMDSZ programjának prioritásai között szerepel a külföldi tőkebefektetések ösztönzése és a környezetvédelem is. /A képviselőház elutasította a Verespatak-indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./ A Nagy-Románia Párt (PRM) a verespataki aranybánya ügyében azt kérte, hogy a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyesvállalat által megvásárolt színesfémlelőhely maradjon állami tulajdonban, a lakosságot ne költöztessék el a településről. /Rostás Szabolcs: Elutasították az indítványt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./"

"A képviselőház febr. 6-án tárgyalta az európai és nemzeti érdekeltségű szállításügyi infrastruktúra-szükségletet jóváhagyó törvényjavaslatot. Antal István, az ipari és szolgáltatásügyi bizottság elnöke kérte, hogy prioritásként szerepeljen a Bors-Nagyvárad-Kolozsvár nyomvonalon haladó autópálya megépítése is. A törvény szerint Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Déva-Pitesti nyomvonalon halad majd az autópálya. Márton Árpád képviselő is kérte a Bors-Nagyvárad-Kolozsvár nyomvonalon haladó autópálya prioritásként való kezelését. /Autópálya-prioritás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./"

"Csíkszeredán Csedő Csaba polgármester mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségsorozat Gál Sándor honvédezredes köztéri szobránál kezdődött, majd az ünneplő tömeg átvonult a Vár térre, ahol a Petőfi- és Balcescu-szobroknál folytatódott a megemlékezés. Este a Szakszervezetek Művelődési Házában gálaműsort mutattak be. Székelyudvarhelyen az ünnepi szónok Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke volt, aki beszédében azt hangsúlyozta: a magyar demokrácia születésnapját gyűltek össze ünnepelni. Bírálta a magyar kormány politikáját, majd biztosította hallgatóságát, rájuk továbbra is számíthatnak. Szász Jenő polgármester a szónoki emelvényről meghirdette a polgári körök létrehozását a Székelyföldön, és felolvasta a kolozsvári Márciusi Fórum üzenetét. Gyergyószentmiklóson Rokaly József, a városi és területi RMDSZ elnöke, Pál Árpád polgármester és dr. Garda Dezső képviselő mondott beszédet. Székelykeresztúron a főtéri Petőfi-szobornál került sor a megemlékező ünnepségre. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte a résztvevőket. Végül Verestóy Attila szenátor szólt az ünneplőkhöz. Szentegyházán Rus Sándor polgármester, Herczeg Ferenc helyi RMDSZ-elnök és Antal István parlamenti képviselő ünnepi beszédekben méltatta az évfordulót. Jelen volt Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke. A Nyergestetőn található emlékműnél közel félméteres hóban, havazásban zajlott az ünnepség az 1849 augusztusában elesett több mint 200 székely szabadságharcos emlékművénél. /Közös felelősségünk a szülőföld megtartása. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./"

"A parlament két házának együttes ülése márc. 27-én bizottság felállításáról döntött. A bizottság verespataki aranybánya megnyitásáról készít jelentést, máj. 30-áig kell bemutatnia jelentését a verespataki aranybányászás tervéről. A bizottság munkájába a kormány a Román Akadémia és a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ képviselőit is bevonja. Az RMDSZ-t Antal István képviseli a testületben. A 2001-ben elkészített megvalósíthatósági terv szerint a társaság közel 295 millió dollárt kíván befektetni, hogy kibányászhassa a térség 300 tonnára becsült arany- és 1600 tonnára becsült ezüstkészletét. A bánya megnyitásához viszont több térségbeli települést is el kellene törölni a föld színéről. A terv ellenzői elsősorban a felszíni kitermelés környezeti kárait, a tervezett ciántechnológia alkalmazásának a veszélyeit, valamint a település műemlékeinek a lebontásából fakadó erkölcsi, kulturális kárt említették érvelésükben. /Gazda Árpád: Vizsgálóbizottság alakult. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./"

"Ápr. 4-én Sepsiszentgyörgyön tartották az Önkormányzatok a Székelyföldért című konferenciát. Az elmúlt időszakban a regionalizálásról azt mondták, hogy az az ország egységét veszélyezteti, mondta Demeter János, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a régióknak nincs nemzetisége, a konferencia célja pedig Maros, Hargita és Kovászna megyék közös érdekeinek megfogalmazása, illetve a közös gondokra a megoldás keresése. - Egyre hangsúlyozottabban kell arról szólnunk, hogy mit gondolunk Románia regionális felosztásáról - mondta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Szerinte Romániának igazodnia kell az európai elvárásokhoz, a finanszírozás és az együttműködés a régiók szintjén történik. A konferencián jelen volt meghívottként a román kormány két képviselője. Leonard Cazan fejlesztési és előrejelzési miniszter az önkormányzatok rendelkezésére álló fejlesztési alapokról beszélt, a közigazgatási tárca integrációügyi államtitkára, Marius Profiroiu pedig a hazai regionális fejlesztésről. Demeter János háromszéki megyevezető a fejlesztési régió társelnökeként statisztikai adatokat ismertetett, alátámasztva azt az állítását, hogy a régiót alkotó megyék között nagy különbségek vannak. Hangsúlyozta, hogy a regionális fejlesztés érdekében szükséges keret a három megyéből alakítandó fejlesztési régió lehet. Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke előadása A régiók Európájának előszobájában címet viselte. Azonnali teendőként javasolta, hogy a Phare és SAPARD pályázati kiírások legyenek hozzáférhetők magyar nyelven is, továbbá szorgalmazta a hazai és anyaországi támogatási rendszerekben az uniós felkészülés elősegítését célzó keret létrehozását. A regionális együttműködés egyik sikereként jelentette be a konferencián Antal István képviselő, hogy a Hargita Gáz Rt. nyerte el a települési gázhálózatok kiépítésének koncesszióját. /Sarány István: Önkormányzatok a Székelyföldért Konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./ Az Önkormányzatok a Székelyföldért konferencián zárónyilatkozatot fogadta el. Eszerint fontosnak tartják az alulról építkező, a meglévő sikeres térség- és vidékfejlesztési intézményeket és szellemi műhelyeket magába foglaló, fokozatosan kiépülő székelyföldi intézményhálózat létrehozását. Halaszthatatlan feladatnak tartják az EU-konform fejlesztési gyakorlatnak és szolgáltatásoknak a székelyföldi régióra való mielőbbi kiterjesztését. A tanácskozás résztvevői, Maros, Hargita és Kovászna megyék önkormányzatainak RMDSZ-es tisztségviselői, együtt fognak működni az RMDSZ minden szintű képviseletével, annak érdekében, hogy a fentiek alapján Székelyföld regionális érdekeit érvényesítsék. A konferencia résztvevői kérték az RMDSZ országos vezetőségét, hogy kezdeményezze a kormánynál a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók működésének sürgős elemzését, és ennek a régiók kialakítását. Székelyföld olyan gazdasági és kulturális sajátosságokkal rendelkezik, amelyek szükségessé teszik a régió önkormányzatainak minél szorosabb együttműködését. /Önkormányzatok a Székelyföldért konferencia. Zárónyilatkozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./"

"Borbély Zsolt Attila örömmel nyugtázta, hogy Fey László reagált a cikkére, ezzel alkalmat adott bizonyos kérdések ismételt megvilágítására. Ténykérdés, az RMDSZ alapdokumentumaiban s a gyakorlati politizálás szintjén egyaránt jól érzékelhető a pártosodás tendenciája. Ebben a folyamatban Szatmárnémeti mérföldkő volt. (Ezt egyébként olyan balliberális publicisták is megállapították, mint Bányai Péter és Bíró Béla, bírálva a VII. kongresszus antidemokratikus határozatait.) Komolytalan Fey László azon állítása, amely összemossa az RMDSZ vezetősége által folytatott belső tisztogatást egyes megyék - például Kolozs - ellenzéki dominanciájával. Az a kitétel pedig, miszerint Kolozs megyében nincs esélye annak, aki nem a belső ellenzék híve, egyenesen megmosolyogtató. Hiszen Kolozs megye szenátoráról, Eckstein-Kovács Péterről aligha állítható, hogy nem támogatja a Markó féle kurzust. Arról mindketten elfeledkeznek, hogy az RMDSZ "erejét" a román kormánypárttól kölcsönzi arra az időre, amíg a magyar kisebbségi szervezet "demokratikus hitelesítő bélyegére" diplomáciai okokból szükség van az integrációs folyamatban. A Nagy Benedek ügyet az RMDSZ Operatív Tanácsa utalta az Etikai Bizottság elé, és nem Tőkés László (lásd az OT 1995. január 5-én hozott határozatának 5. pontját, RMDSZ Közlöny, 1995. 13. szám). Érdemes végigolvasni azon (ex)képviselők névsorát, akik aláírták a Nagy Benedek irományától elhatárolódó nyilatkozatot: András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Fekete Zsolt, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Németh János, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila, Vida Gyula, Zsigmond László. A mai önfeladó, a román hatalomnak alájátszó kurzus legfőbb támogatói, a neptuni képviselő-kettős, Tokay György és Borbély László (Frunda György a szenátusi frakciónak volt tagja), továbbá Székely Ervin, Antal István, Márton Árpád nincs közöttük. Minő véletlen. /Borbély Zsolt Attila: Véletlenek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Dumitru Badea, a Nagy-Románia Párt szenátora politikai nyilatkozatban kérte Sógor Csaba mandátumának felfüggesztését a Székelyudvarhelyi Fórumon való részvétele miatt. Sógor Csaba szenátor megjegyezte, hogy Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is elmarasztalta őt a Székelyudvarhelyi Fórumon való részvétele miatt. Tőkés László református püspök szerint az általa indított fórummozgalom nem az RMDSZ egysége ellen irányul, hanem az RMDSZ eredeti programját akarja maradéktalanul megvalósítani - a szövetséget is integrálva. Tőkés püspök azzal vádolta a szövetség vezetőit, hogy "eleve feladták és következetesen elszabotálták a romániai magyar nemzeti közösség autonómia-politikáját". - A szenátus 140 tagja közül 53-an jelentették a házbizottságnak, hogy összeférhetetlenségi helyzetben vannak a korrupcióellenes törvény alapján - közölte Nicolae Vacaroiu, a felsőház elnöke. Az RMDSZ-frakcióból Verestóy Attila, Szabó Károly, Frunda György, Pete István és Seres Dénes nyilatkozott úgy, hogy mandátumukkal összeférhetetlen tisztségeket is betöltenek - írja a Mediafax. Az RMDSZ képviselői közül Antal István, Borbély László, Pécsi Ferenc és Vida Gyula nyilatkozott összeférhetetlenségről. /Sógor Csaba szenátori mandátuma felfüggesztését kérték. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./"

"Az ipari és szolgáltatásügyi parlamenti szakbizottság a közlekedési rendszabályzatot jóváhagyó vitája során az anyanyelven történő vizsgázásra vonatkozóan elfogadta az Antal István képviselő által benyújtott módosító indítványt. Ezt a következőképpen fogalmazták meg: "Azokban a helységekben, ahol közlekedésrendészeti felkészítő előadások tartását és a vizsgázás lebonyolítását engedélyezik a gépjárművezetői jogosítvány megszerzésére, ott - kérésre - ezeket a felkészítőket, illetve a vizsgázást a nemzeti kisebbségek nyelvén is megszervezik". A bizottság által elfogadott javaslatot, illetve ennek megfogalmazott szövegét majd a plénum szavazása véglegesíti. A törvény várhatóan szeptember elejétől lép érvénybe. /Szeptember elejétől magyarul is lehet vizsgázni a vezetői jogosítványért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

"Feljelentést tett az ügyészségen Antal István parlamenti képviselő Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere ellen. A képviselő azért tett feljelentést, mert a polgármester visszaadta jogos tulajdonosának azt a kommunista állam által elkobzott házat, melyet időközben Antal potom pénzért megvásárolt a bitorlótól. A politikus szerint neki már sikerült korábban kiegyeznie a Svédországban élő Nyisztor családdal, az ingatlan egykori tulajdonosával. A polgármester szerint a képviselő az RMDSZ által megfogalmazott program ellen cselekszik, hiszen az tételesen kimondja: az elkobzott javak megilletik azok volt jogos tulajdonosait, a szövetség ezen elv maradéktalan érvényesítéséért küzd. Ez az eset is mutatja: csak papíron. A Nyisztor család visszakövetelte és megkapta az általuk épített családi házat, ami teljesen természetes - nyilatkozta Szász a Príma Rádiónak. /Antal feljelentette Szászt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 1./"

"Sokan megkérdezik, hogy a magyar vezetők gyermekei itthon avagy külföldön tanulnak, továbbá hol telepedtek le, idegenben élnek-e vagy hazatértek-e szülőföldjükre. A romániai magyar nemzeti közösség lélekszáma fogyott, az apadás oka pedig nagyrészt a kivándorlás. Az emigrációt választók többsége értelmiségi, akik az erdélyi magyarság szellemi vezetői lehetnének. Eközben az itthon maradottak úgy érzik, hogy cserbenhagyták őket, sokan úgy vélik: helytállásuk többnyire értelmét veszti. Sokszor azon személyek gyermekei távoznak, akiknek itthon kellene példát mutatniuk. Az újságírók megkérdezték a magyar parlamenti képviselőket és szenátorokat, a történelmi magyar egyházak vezetőit és közéleti személyiségeket. A vezetők közül sokak gyermeke jelenleg itthon tartózkodik, esetenként fordul elő az, hogy ösztöndíjjal külföldön tanul, de azzal a szándékkal, hogy tanulmányai elvégzése után itthon szeretne gyökeret ereszteni. Szabó Árpád unitárius püspök fia Kolozsváron él, magánvállalkozóként dolgozik, unokái is itt végzik tanulmányaikat. Mózes Árpád evangélikus püspök fia Gyulán dolgozik fizikusként, két unokája szintén Gyulán él és tanul. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke három gyermek édesapja, mindannyian kiskorúak még, és Nagyváradon tanulnak. Pap Gézának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének öt gyermeke van, közülük egy Budapesten tanul holland szakon, tekintettel arra, hogy Romániában nem létezik ilyen szak, egyik a kolozsvári teológia hallgatója, három kisebb gyermeke pedig érettségi előtt áll, Kolozsváron járnak iskolába. Az RMDSZ parlamenti képviselői közül Antal István egyik fia a kolozsvári Zeneakadémián tanul, másik gyermeke Kolozsváron végzett, sikerült hároméves ösztöndíjat szereznie az Egyesült Államokban, de a továbbképzés után hazatér Erdélybe. Asztalos Ferenc mindkét fia egyetemet végzett, itthon próbálnak meg boldogulni. Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő két gyermek édesanyja, egyikük Nagybányán végezte a tanulmányait, ott is él, másik gyermeke Budapesten tanul, de szándékában áll hazatérni. Erdei István képviselő mindkét gyermeke Szatmárnémetiben tanult és a városban él. Kerekes Károly gyermeke tanárként Marosvásárhelyen dolgozik. Kovács Zoltán gyermekei Nagyváradon, illetve Érmihályfalván dolgoznak. Márton Árpád képviselő két gyermeke Kolozsváron tanul. Ráduly Róbert képviselőnek két kiskorú fia van, mindkettő a csíkszeredai magyar óvodába jár. Pécsi Ferenc egyetlen fia Bukarestben doktorandus. Tokay György mindkét fia az országban dolgozik. Vida Gyula képviselő két gyerekeitthon dolgozik. Varga Attila képviselő gyermekei magyar iskolába járnak. Winkler Gyula képviselő kisfia magyar nyelvű óvodába jár. Borbély László képviselő lánya a bukaresti Közgazdasági Tudományegyetem hallgatója. Vekov Károly Kolozs képviselőnek négy gyermeke van, mindegyikük az országban él. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő két gyermek apja, akik itthon vannak. A szenátorok közül Markó Béla szövetségi elnöknek három gyereke van. Egyik tanársegéd a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, lánya gyakornok ügyvéd Bukarestben, legkisebb fia hároméves. Frunda György szenátornak két lánya van, itthon tanulnak. Verestóy Attila szenátor fia Bukarestben dolgozik. Sógor Csaba szenátor négy gyermeke itthon van. Az RMDSZ ügyvezető elnökének, Takács Csabának két gyermeke szintén. Mikó Lőrinc tanácsos négy gyermeke sem távozott külföldre, ugyanúgy Molnos Lajos tanács fia sem. /Borbély Tamás, Köllő Katalin, Ördög I. Béla, Papp Annamária: Hol élnek vezetőink gyermekei? Mindenki itt van, de mégis fogyunk... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15/"

"Az RMDSZ képviselőházi frakciója közleményében mély felháborodással vette tudomásul, hogy 10 képviselő olyan törvénytervezetet nyújtott be, amelynek célja a Románia közepén lévő megyék (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben) újrafelosztása oly módon, hogy ennek következtében ne maradjon egyetlen olyan megye vagy megyeközpont sem, melynek lakossága többségében magyar. A tervezet indoklása oly módon értelmezhető, hogy kimerítik azon vétségek vagy bűntettek tényállását, amelyekre a Büntető Törvénykönyv 166. és 317. cikkelyei, illetve a 2000. évi 137. számú sürgősségi kormányrendelet 19. cikkelye vonatkoznak. Az indoklás "intoleráns magyar kisebbségről" beszél, amely a románság "ősellensége", a tömbmagyarság létét pedig egy oly "betegségnek" minősíti, amelyet idővel meg kell oldani, és amelynek okozója az "új demokrácia, mely újranyitotta az agresszív szuvasodást". E szöveget tehát inkább Románia főügyésze, avagy az Országos Diszkriminációellenes Tanács kellene, hogy vizsgálja, nem pedig egy parlamenti bizottság, ennek ellenére mégis a parlamentnek benyújtott, hivatalos okmánnyá vált. Mindezek miatt szükség van egy erős magyar képviseletre az ország legfelsőbb törvényhozó testületében, olvasható a frakciónak a szerkesztőségbe eljuttatott közleményében. A közleményt az RMDSZ 12 képviselője írta alá: Antal István, Asztalos Ferenc, dr. Becsek-Garda Dezső, Borbély László, dr. Kelemen Atilla, dr. Kelemen Hunor, Kerekes Károly, Kovács Csaba, dr. Makkai Gergely, Márton Árpád, Ráduly Róbert, és Tamás Sándor. /RMDSZ-képviselők állásfoglalása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./"

"Nincs kormánygarancia az észak-erdélyi autópálya építésére. A Budapest-Bukarest autópálya észak-erdélyi nyomvonaláról egy hónapon belül várható döntés. Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök rögzítette: legkésőbb 2004 végén hozzákezdenek az autópálya építéséhez. Jelenleg a 2004-es költségvetésben csak a 4-es európai folyosó építésére (Arad-Brassó-Bukarest-Konstanca útvonal) szerepel előirányzott pénzösszeg. A honatya közölte, a Bors-Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó útvonalon majdan haladó autópálya egyelőre csak a tervezés szakaszában van, de nincs rá pénz. Pacurariu léggömbnek nevezte Rus kijelentését, miszerint 2004-ben elkezdődnek az észak-erdélyi autópálya építési munkálatai. Antal István képviselő viszont úgy tudja, az Észak-Erdélyben 422 kilométeres távon végighúzódó autópálya első 36 kilométere 2004-ben el fog készülni. /Lepedus Péter, Benkő Levente: Költségvetés autósztrádára szánt tétel nélkül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./"

"Agyagfalva a székelység önállóságának, szabadságért való küzdelmének, de mindenekelőtt társadalompolitikai egységének máig ható jelképe, hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ-elnök okt. 16-án, az Agyagfalvi Nemzetgyűlés 155. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi megemlékezésen. Az Agyagfalva 1848 Alapítvány, valamint az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete által megrendezett megemlékezésen jelen volt dr. Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke, Antal István és Asztalos Ferenc RMDSZ képviselők, továbbá az udvarhelyszéki és a helyi RMDSZ-képviselői. A tudományos ülésszakon dr. Hermann Gusztáv Mihály a székely közigazgatásról és identitástudatról, Kolumbán Zsuzsanna az agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlésről, valamint Zepeczáner Jenő Udvarhelyszéknek az 1848-49-es forradalomban betöltött szerepéről tartottak előadást. - A székelység megmaradásának évszázados titka a közösség önállóságában, szabadságszeretetében és egységében van - hangsúlyozta Markó Béla. /Megemlékezés Agyagfalván. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./ "

"Jövőre Ladányi László városi RMDSZ-elnök indul a szövetség színeiben Székelyudvarhelyen, a polgármester-választáson. Az 1989-es változások óta a Küküllő-parti városnak kizárólag függetlenként megválasztott polgármesterei - Ferenczy Ferenc és Szász Jenő - voltak. 2000-ben Antal István parlamenti képviselő próbálkozott sikertelenül Szász ellenében. A Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő polgármester egyelőre nem nyilatkozik azzal kapcsolatban, hogy a jövő évi választásokon indul-e egy harmadik mandátumért. /Ladányit indítja az udvarhelyi RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./"

"Dec. 20-án, az RMDSZ megalakulásának 14. évfordulója alkalmából hagyományosan Marosvásárhelyen tartott ünnepi rendezvényen adták át a szövetség által létrehozott Ezüstfenyő-díjakat, amelyeket azoknak a személyeknek adományoznak, akik munkájuk révén jelentősen hozzájárultak az államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásához, valamint az RMDSZ programjának megvalósításához. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, 14 évvel ezelőtt az RMDSZ a szövetség, az egység, az önállósodás útján indult el és ma is ezen halad. A visszaszolgáltatási folyamat révén csak Székelyföldön több mint 250 000 hektár közbirtokossági erdőtulajdont sikerült visszaszerezni a székelység számára, de már több százra tehető az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása is. Az Ezüstfenyő-díjat ezúttal 25-en - köztük önkormányzati képviselők, országos tisztségviselők, egyházi személyek, vállalkozók - vehették át Idén Bognár Levente, Arad alpolgármestere, Király András, Arad területi elnök, Tokay György parlamenti képviselő, Szilágyi János besztercei kertészmérnök, Balazsi József érsemjéni polgármester, Szakál András Zsolt brassói erdészmérnök, Markó Attila helyettes államtitkár, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Tőke István csíkszeredai erdészmérnök, Dézsi Zoltán, gyergyószentmiklósi alprefektus, Kásler Pál hátszegi vállalkozó, Egyed Csaba baróti erdészmérnök, Dimény Zoltán berecki alpolgármester, Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor, Sallai János széki polgármester, Borbély László marosvásárhelyi parlamenti képviselő, Csató Béla marosvásárhelyi főesperes, Péter Ferenc szovátai polgármester, Böndi Gyöngyike, nagybányai parlamenti képviselő, Bekő Tamás nagykárolyi polgármester, Varga Attila szatmárnémeti parlamenti képviselő, Antal István székelyudvarhelyi parlamenti képviselő, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Lakatos Sándor zilahi mérnök kapott, továbbá a Közbirtokossági Hírvivő, sepsiszentgyörgyi havilap. /Kiosztották az Ezüstfenyő-díjakat. Tizennégy éves az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"

Márc. 6-án tartották az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének választmányi ülését Székelyudvarhelyen, a Digital 3 Televízió stúdiótermében. Antal István parlamenti képviselő rámutatott, célszerű lenne, ha azok a személyek, akik eddig is betöltötték a tisztségeket, továbbra is vállalnák a megmérettetést. Ugyanakkor néhány hiányosságra is felhívta a figyelmet: a külföldi, illetve testvérmegyei kapcsolatok hiányára, valamint arra, hogy a megyei tanács apparátusa nem tájékoztatja kellőképpen tevékenységéről a közvéleményt. /Szász Emese: Készülődés az előválasztásokra. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 8./

Székely ruhás lovasok felvonulásával vette kezdetét a márc. 15-i ünnepi megemlékezés Székelyudvarhelyen. A Márton Áron téren Szász Jenő polgármester köszöntötte a szép számban összegyűlt városlakókat, meghívottakat. Az autonómia-igényről, az aktuális politikai helyzetről is szólt a Magyar Polgári Szövetség elnöki tisztségét betöltő polgármester. A rendezvény díszvendége, Schmitt Pál, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség alelnöke Orbán Viktor üzenetét tolmácsolta. Az RMDSZ részéről Antal István parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Szövetség részéről dr. Szakács István Péter, a szövetség udvarhelyszéki elnöke szólt az ünneplőkhöz. Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája üdvözlőszavait felvételről hallgatták meg a jelenlévők. /Szász Emese: Együtt ünnepeltek Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

Újabban a Gyergyó Területi RMDSZ vezetősége a TKT-üléseket olyan hétköznapokra hívja össze, amikor dr. Garda Dezső parlamenti képviselő Bukarestben tartózkodik, s nem vehet részt az ülésen. Garda Dezső elmondta, hogy mellőzése rendszeres. Nem hívták meg például a színházi kollokvium alkalmával szervezett gyergyószentmiklósi tanácskozásra. Ezt utólag azzal indokolták, hogy a kulturális szférában mozgó emberek vettek rajta részt. Ugyanakkor a tanácskozáson jelen volt Melles Előd erdőmérnök is, aki nem foglalkozik kultúrával. Nem hívták meg a faipari üzletember-találkozóra sem, ahol Antal István parlamenti képviselőnek kellett ismertetnie azt az erdőgazdálkodási törvényt, amelynek éppen Garda a kezdeményezője. Garda a megyei TKT-ülésen felmutatott egy dokumentumot, amely igazolta, hogy Melles Előd akadályozta az erdők visszaadását. Melles Előd a dokumentumot hamisítványnak nevezte, de az erdészeti igazgatóság nem tartotta hamisítványnak, hanem felhasználta abban a perben, amelyet a gyergyószentmiklósi földosztó bizottság ellen kezdeményezett. A TKT nem engedte napirendre tűzni a kérdést, egy későbbi TKT-ülésre napolva el, ami azóta sem történt meg. Garda Dezső nem érti, hogyan lehet Melles Előd újra megyei tanácsosjelölt? Ez a szabályok legdurvább megsértését jelenti. /Gál Éva Emese: Mellőzik a parlamenti képviselőt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

A Román Államvasutak (CFR) meghirdette a veszteséges szárnyvonalak a bérbe adását. A Dicsőszentmárton–Parajd vasútvonalat már bérbe adták, a Héjjasfalva– Székelyudvarhely vonalra eddig még nem akadt jelentkező, az árverési folyamat lezárult. Antal István parlamenti képviselő szerint azonban még van lehetőség a vasútvonal felszámolásának az elkerülésére. /Kiss Edit: Veszélyben a székely gőzös. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 25./

Lassan már egy éve, hogy Miron Mitrea szállításügyi miniszter kiadta az utasítást a nagyobb számban magyarok lakta településeken a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezéséről a vasútállomásokon. A "legmagyarabb" városban, Székelyudvarhelyen viszont továbbra is a múlt rendszerbéli "Odorhei" felirat díszeleg. Még tavaly októberben 32 helységben történt meg a táblacsere. Antall István képviselő jelezte, hogy az államvasutak brassói területi igazgatóságának vezetője személyesen tett ígéretet neki a záros határidőn belüli táblacserére, ezért a napokban újra felkeresi a vezérigazgatót. /Rédai Attila: Mégsem kétnyelvűsödött a vasútállomás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 5./

Szept. 23-án a szenátus megszavazta a kormány felkérésére magyar szakemberek, Puskás Bálint és Antal István bevonásával készült szövetkezeti törvényt – közölte Puskás Bálint szenátor. Az új jogszabály kizárja a központosítást, és lehetőséget biztosít a kisipari és fogyasztási szövetkezetek regionális újraszervezésére. Egyebek között e törvény alapján fel lehet támasztani a Hangya szövetkezetet – nyilatkozta a szenátor. /Megszavazták a szövetkezeti törvényt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./