Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Antal István
196 tétel
1997. november 11.
Nov. 11-én a képviselőházban megvitatták az ellenzék által benyújtott egyszerű indítványt az ipar helyzetéről. Az RMDSZ-frakció politikai álláspontját a kérdésben Antal István Hargita megyei képviselő fejtette ki, és rámutatott, arra, hogy a jelenlegi kormány intézkedéseit a korábbi kabinet káros gazdaságpolitikája tette szükségessé, a nemzetközi pénzintézetekkel kötött egyezmények a reformot halogató politika által okozott kényszerhelyzet eredményei. Végezetül kijelentette, hogy az RMDSZ visszautasítja az ellenzék indítványát. A plénum 173 ellene és 99 mellette leadott szavazattal elvetette az indítványt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 11., 1152. sz./
1997. november 18.
Nov. 18-án napirend előtti hozzászólásaikban Ráduly Róbert, dr. Garda Dezső és Antal István Hargita megyei képviselők szintén a Hargita-Kovászna megyei ún. románüldözéssel kapcsolatban foglaltak állást és konkrét, számszerű adatokkal visszaverték az ellenzék populista, álhazafias, valójában az ország érdekeivel ellentétes retorikáját, amellyel csupán politikai tőkét igyekeznek szerezni maguknak, és megpróbálják elterelni az ország közvéleményének figyelmét a reális gondokról, késleltetvén reformfolyamat megvalósítását, Románia európai és euroatlanti integrációját. Elek Barna Maros megyei képviselő felolvasta a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának a tanügyi törvénnyel kapcsolatban elfogadott nyilatkozatát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18., 1157. sz./
1998. július 2.
Antal István Hargita, Kónya-Hamar Sándor Kolozs és Ráduly Róbert Hargita megyei képviselők kedden, június 30-án törvénykezdeményezést nyújtottak be a Képviselőház Állandó Bürójához az 1998/90-es lízing-törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 2., 1296. sz./
1998. október 7.
Okt. 6-án jelentős sajtóesemény színhelye volt Szászrégen. Megjelent az ASTRE című, háromnyelvű (román, magyar, német) nyolcoldalas hetilap első száma. A főszerkesztő Somodi Alexandru, aki az eddigi régeni, kizárólag román nyelvű kiadványoknál is bábáskodott. A cím az Asociatia pentru Tineret din Reghin egyesület nevének rövidítése. A kiadó a Champion Kft. tulajdonosa, Alin Pacuraru, volt élsportoló. A nyolc oldalból hetente kettő lesz magyar nyelvű. Szerkesztői Böjte Lídia magyar szakos tanárnő, valamint Budai Antal István és Gagyi Réka. Szándékuk az, hogy hetente beszámoljanak a város eseményeiről, főleg a magyar vonatkozásúakról, ezenkívül egyházi jellegű, helytörténeti, várostörténeti cikkekkel, orvosi tanácsokkal, sportrovattal szeretnék megtölteni a magyar oldalakat. /Máthé Éva: Háromnyelvű hetilap Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./
1998. október 20.
"Okt. 20-án a képviselőházban a politikai nyilatkozatok során Antal István Hargita megyei képviselő az RMDSZ képviselőházi csoportja nevében tolmácsolta az Agyagfalvi Székely Nemzetgyűlés 150. évfordulójának szentelt ünnepi megemlékezés részvevőinek üzenetét. Miután felolvasta az agyagfalvi emlékmű kövébe vésett, a székelyek, románok és szászok testvériségét hirdető szavakat, Antal István kihangsúlyozta a negyvennyolcas szabadságharc e fontos erdélyi mozzanatának mához szóló tanulságát és üzenetét. "Mi megpróbáljuk megtanulni, hogyan kerüljük el a múlt hibáit, annyi és annyi csalódás után mi hisszük, hogy közös a jövőnk, és ez a jövő Európa, amely felé reménykedve tekintünk. Megéri, hogy valamennyien felvállaljuk ezt az eszmét. Reméljük, hogy együtt sikerülni fog" - mondotta az RMDSZ-képviselő, majd Lazar Ladariu RNEP-es képviselőnek a Képviselőházban e megemlékezés kapcsán elhangzott uszító, nacionalista gyűlölettől áthatott felszólalására reagálva leszögezte, hogy Románia Parlamentjében eszméket ütköztetnek és vitatnak meg; akik ezt a szószéket arra használják fel, hogy más csoportokat sárral mocskoljanak be, önmagukat diszkvalifikálják és saját pártjukat minősítik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 20., 1351. sz./"
1998. december 16.
Baróton nyolc évtizednyi szünet után újra könyv jelent meg. Antal István vállalkozó nyomdájában készült el az 1997 júliusában napvilágot látott Erdővidék című hetilap. Most pedig kiadta Demeter László huszonnégy éves /a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen római katolikus teológia-történelem szakos hallgatója/ fiatalember munkáját: Erdővidék a szabadságharcban 1848-1849 /erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Barót, 1998/. /Benkő Levente: Vissza a gyökerekhez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./
1999. március 23.
"Székelyudvarhelyen az RMDSZ tisztújító közgyűlésén egyes körzeti küldöttek nem kaptak szavazásra jogosító kitűzőt. A körzetekben megszavazott 46 küldött mellett még 30 fő kapott szavazati jogot, holott az csakis a körzetek és a társult szervezetek küldötteit illeti meg. A tiltakozásra Verestóy Attila szenátor bejelentette, hogy ő hívta meg a régi választmányt. Szász Jenőt kigolyózták azzal az indoklással, hogy nem fizetett időben tagdíjat. Valójában egy társult szervezet tagjaként fizetett. Sófalvi László leköszönő elnök megvonta a szavazati jogot a társult szervezetektől és platformoktól, kizárták a pedagógusok, a közgazdászok és a történelmi egyházak képviselőit is. Verestóy Attila kijelentette: "én tudom, mi a célja egyeseknek, de ezt a játékot én már nagyon régóta játszom". Kolumbán Gábor megyei tanácselnök és Péter vállalkozó visszaléptek a közgyűlés legitimitásának hiányára hivatkozva visszaléptek és kivonultak a teremből. Ettől fogva úgy folytak a dolgok, mint egy jó pártgyűlésen, megválasztották Antal Istvánt városi RMDSZ-elnöknek. A felszólalók lepatkányozták, illetve lebolsevikozták /Verestóy/ a kivonulókat. - A kiszorítottak az RMDSZ Szabályzatfelügyelő Bizottságához fordultak. /Botrányos tisztújítás Udvarhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./"
1999. július 15.
"A Székelyudvarhelyen júl. 8-án történt titkosszolgálati megfigyelés ügyében Markó Béla, RMDSZ-elnök találkozott Costin Georgescuval, Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójával, aki elismerte, hogy a jelenlegi kormányzat hivatalba lépése előtt a SRI-n belül külön vizsgálták az irredentizmust és a "magyar veszélyt". Azonban biztosította Markót, hogy ezt a tevékenységet felszámolták. - Az ügyben az SRI cáfolatot tett közzé, amelyben kijelenti: "A Román Hírszerző Szolgálat nem a Polgári esték rendezvény résztvevőit figyelte, hanem más feladatot végzett július 8-án Székelyudvarhelyen". - Antal István képviselő, a helyi RMDSZ szervezet elnöke Costin Georgescutól, a SRI igazgatójától kért felvilágosítást az "incidenssel" kapcsolatosan, ugyanis, mint mondta, a titkosszolgálat sajtóirodája által közzétett kommünikéből nem tűnik ki, hogy pontosan ismernék az események lefolyását. Ugyanakkor azt is kérte, hogy legyenek operatívabbak az ilyenszerű események tisztázásában, ugyanis az "incidens" után négy nappal került sor csupán a SRI hivatalos állásfoglalására. Antal István figyelmeztette a SRI igazgatóját, hogy élni fog a jogával, és a szenátus megfelelő szakbizottságához fordul az események kivizsgálása érdekében. /(mózes) [Mózes Edit]: A székelyudvarhelyi SRI- "incidens" ügyében. Antal István képviselő szenátusi vizsgálatot kér. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./"
1999. október 8.
"Székelyudvarhelyen a hagyományos Õszi Napok rendezvénysorozat keretében immár nyolcadik alkalommal szervezték meg a nemzetközi általános kiállítást és vásárt. Az okt. 7-i ünnepélyes megnyitón jelen volt Dézsi Zoltán prefektus; Antal István és Asztalos Ferenc képviselők; Argyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi attaséja; Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára; Székelyudvarhely testvérvárosainak (Szabadka, Barcs, Vác, Békéscsaba, Cegléd és Székesfehérvár), valamint Tatabánya képviselői.- 52 cég állít ki, közülük 33 magyarországi. /Udvarhelyi Õszi Napok ?99. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./"
1999. december 10.
1997 óta másodszor tartottak csereháti napokat Székelyudvarhelyen, a szombatfalvi református templomban dec. 8-án és 9-én. A résztvevők a csereháti /Székelyudvarhely/ még befejezetlen épület erőszakos - kormánytámogatással történt - elfoglalására emlékeztek, és beszéltek a város számára elfogadható megoldások esélyeiről. A házigazda szerepét betöltő Hegyi Sándor lelkipásztor meghívására jelen volt Kolcsár Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott unitárius esperes, az RMDSZ egykori Maros megyei elnöke, Király Károly politikus, Kincses Előd, a város csereháti ügyvédje, Szász Jenő polgármester és Sófalvi László alpolgármester. Szász Jenő polgármester elmondta, hogy a legutóbbi magyar és román miniszterelnöki találkozón, Budapesten napirenden volt a csereháti téma, és illetékes személyek szorgalmazzák az épület megvásárlását. Kincses Előd szerint ha az igazságszolgáltatást nem befolyásolná a politika Romániában, a tulajdonjog vitája egyszerű volna. Király Károly kemény hangnemben bírálta az RMDSZ egykori és mai csúcsvezetőségét. Incze Béla nyugalmazott gyárigazgató, egykori parlamenti képviselő másokhoz hasonlóan bírálta Verestóy Attila szenátort, Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselőket a csereháti kérdésben tanúsított passzív magatartásukért. /Csereháti napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./
2000. január 17.
Jan. 9-én képviselőtalálkozó és közbirtokosságot alakító falugyűlés volt Gyergyócsomafalván, amelyet a hét folyamán hasonló gyűlések követnek a Gyergyói-medence valamennyi településén. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő elmondta, hogy az 1991-es földtörvény életbe lépése után, amikor az egyhektáros magánerdőket visszaadták, sok erdőtársulás jött létre, amelyek viszonylag kis 3-500 hektárnyi erdő fölött gazdálkodtak, s sok helyen vitás helyzetek alakultak ki, azaz a tagság megkérdőjelezte a vezetés tisztességét. Emlékeztetett, hogy egész mandátumuk alatt azért küzdöttek, hogy az erdélyi magyarság teljes egészében visszakapja azt a közbirtokossági vagyont, amellyel rendelkezett, hiszen ezek a területek hatalmas vagyont jelentenek. Háromszéken kb. 33 000 hektár, Csíkban 98 000 hektár, Udvarhely környékén kb. 55 000 hektár, míg Gyergyó térségében Borszék kivételével 37 500 hektár erdőt, legelőt tesz ki a közbirtokossági vagyon. Miután a földtörvény-módosítást mindkét ház megszavazta, újra kell alakítani a közbirtokosságokat, amelyek a székelység megmaradását biztosították a múltban. Az első alakulóülés jan. 9-én Csomafalván volt. A következő napokban minden gyergyói településen közbirtokossági választásokat tartanak. - Minden RMDSZ-képviselő fölvállalta a szervezőmunkát, a csíki medencében Ráduly Róbert, Udvarhely környékén Antal István képviselő, Háromszéken mindhárom képviselő tevékenykedik ebben az ügyben. A közbirtokosságok gyors megalakítására szükséges, mert az Országos Erdészeti Igazgatóság nem tartja be a 112-es kormányhatározat kiírásait, és a visszajuttatandó erdőrészeken továbbra is hatalmas árveréseket folytat bogárfertőzés és egyéb indoklások címén, de érdekes módon a bogárfertőzötté nyilvánított fákat első osztályú rönkfákként szállítják külföldre. /Alakulnak a közbirtokosságok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./
2000. február 15.
Febr. 14-én ötnapos hivatalos romániai látogatásra Romániába érkezett Németh Zsolt magyar külügyminisztérium politikai államtitkár és kísérete, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Lőrincz Csaba külügyminisztériumi főosztályvezető, Répás Zsuzsanna főtanácsadó és Nagy Szabolcs tanácsos. Febr. 15-én Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel, Razvan Ungureanu külügyi államtitkárral, Andrei Marga tanügyminiszterrel és Valeriu Stoica igazságügyi tárcavezetővel találkoznak a budapesti vendégek. Febr. 16-án Bákó megyében felkeresik a moldvai csángókat, majd Székelyföld több városába látogatnak. Febr. 18-án, hazautazás előtt Németh Zsolt részt vesz az alapítványi egyetem kuratóriumának kolozsvári ülésén. A küldöttség érdeklődésének középpontjában a romániai magyar nyelvű oktatás helyzete áll. Hasonlóképpen figyelemre méltó a csángókérdés felvetése, illetve várhatóan szó lesz a Csíkszeredában megnyitandó magyar konzulátusról is. /Németh Zsolt Romániában. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 15./ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Németh Zsolt államtitkár és kísérete Bukarestbe érkezése után az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. Németh Zsolt négyszemközti megbeszélést is folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Németh Zsolt nyilatkozott a sajtónak látogatása céljáról, programjáról. Szerinte az 1996-os román kormányváltás után látványosan megkezdődött a hagyományos előítéletek, konfliktusok, ellenségképek feloldódása. Ugyanakkor bizonyságot nyert, hogy az RMDSZ stabilizáló és közvetítő szerepet játszik a magyar-román kapcsolatokban. Németh Zsolt jelezte, hogy a közeljövőben Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestbe látogat. Németh Zsolt a kétoldalú nyitott feladatok sorából kiemelte a gazdasági együttműködés kérdését. Új határátkelők nyitásának és a meglévők fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. Németh Zsolt az egyházi javak visszaadását nevezte időszerűnek. Az államtitkár elmondta: drámai környezeti katasztrófát okozott a Szamoson, a Tiszán és a Dunán végigvonuló ciánszennyezés. Febr. 15-én Németh Zsolt és Eckstein-Kovács Péter megbeszélést tartottak. Felvetődött a javaslat: a két ország Nagyváradon közösen építse fel a Körös múzeumnak otthont adó épületet, így sikerülne megoldani a püspöki palota kérdését is. /Németh Zsolt Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ A Markó Bélával folytatott személyes megbeszélést követően Németh Zsolt államtitkár találkozott az RMDSZ vezetőivel, parlamenti képviselőivel és kormányzati tisztségviselőivel. A találkozón Markó Béla elmondta, hogy a szülőföldön való megmaradás érdekében az RMDSZ nagyon fontosnak tartja, hogy az anyaország segítsen a magyar közösség gazdasági felemelkedésében, mert a Magyarország és Románia közötti gazdasági különbség növekedése elősegítheti a kivándorlást. Borbély László kormányzati ügyvezető alelnök szerint a intézményesíteni kellene a magyar illetve a romániai kormánytagok közötti kapcsolatokat. Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető a két ország közötti mezőgazdasági együttműködés javítását, Antal István és Birtalan Ákos képviselők a romániai privatizációban való magyar részvétel növelését szorgalmazták. Németh Zsolt hangsúlyozta: Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. /Az RMDSZ-elnöke fogadta Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 15. - 1659. sz./
2000. március 12.
Az RMDSZ gazdasági munkacsoportja március 12-én, a képviselőházban elemezte Románia középtávú stratégiájának alapját képező makrogazdasági modellt. A tanácskozáson részt vettek: Bara Gyula államtanácsos, Borbély László, a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium államtitkára, Neményi József, a Versenytanács címzetes államtitkára, Lányi Szabolcs, az Országos Tudomány-, Technológiaügyi és Újítási Ügynökség elnöke, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Demeter Attila, a Román Fejlesztési Ügynökség tanácsosa, Czédly József bukaresti alprefektus, Antal István, Birtalan Ákos és Ráduly Róbert képviselők, valamint Tánczos Barna parlamenti szakértő. A megbeszélés során a munkacsoport tagjai felhívták a figyelmet a modell számos hiányosságára és hibájára, és döntöttek arról, hogy észrevételeiket eljuttatják a középtávú gazdasági stratégiát előkészítő szakértői csoport társelnökéhez, Mugur Isărescu miniszterelnökhöz. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 14. - 1679. sz./
2000. április 17.
Folynak az RMDSZ-előválasztások, jelöltállítások. Csík terület szervezet: ápr. l6-án előválasztásokat tartottak Csíkszeredában, 25%-os részvétel mellett. Vidéken a részvétel meghaladja az 50 %-ot. - Ápr. 15-én Sepsiszentgyörgyön 26 %-os részvétel volt az előválasztásokon (5955 leadott szavazat). Az előválasztások eredménye: Albert Álmos polgármester-jelölt, ugyanakkor a jelenlegi alpolgármesterek - Czimbalmos Kozma Csaba és Fodor László - az alpolgármester-jelöltek. A tanácsosi lista rangsorolása: Kónya Ádám, Szentes Ádám, Czimbalmos Kozma Csaba, Albert Ildikó, Kató Béla, Nemes Tibor, Pethő István, Gazda Zoltán, Dezső András, Kovács István, Nagy Gábor, dr. Kovács István, , Tulit Attila, Puskás Attila, Fodor László, Kalamár György, Balogh Klára, Jánó Mihály, Tóth B. Csaba. - Ápr. 15-én Kolozsváron a megyei tanácsosok rangsorolását végezte el a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa. A megállapított sorrend: Molnár Géza, Böjthe Dániel, Buchwald Péter, Váncsa Pál, Pállfy Zoltán, Lakatos András, Bitay Levente, Székely István, Pethő Zsigmond, Kerekes Sándor, Török Bálint, Takács Gyula, Barazsuly Emil, Balogh Csaba, Farkas Zoltán. - Ápr. 15-16-án Marosvásárhelyen 13 szavazókörzetben mintegy 7000 választó adta le szavazatát az RMDSZ tanácsosjelöltjeinek megállapítása céljából. Ez a szám azonban nem éri el a Maros megyei szervezet által megszabott 20%-os érvényességi küszöböt. A város polgármester-jelöltje Fodor Imre /a jelenlegi polgármester/. - Ápr. 14-én került sor Nagybányán a városi tanácsosok tevékenységét kiértékelő és jelölő küldöttgyűlésre. A polgármester-jelölt Szaniszló József, a megállapított tanácsosi sorrend: Szaniszló József. Ludescher István, Virág Árpád, Farkas Zoltán, Szentgyörgyi Sándor, Capusan Edit, Vida Zoltán, Simori Sándor, Vlaicu Zsuzsa, Vida István, Székely József, Kölcsez Ferenc. - Ápr. 15-én, Temesváron a Temes megyei küldöttgyűlés meghallgatta, majd rangsorolta a megyei tanácsosjelölteket. A kialakult sorrend:Marossy Zoltán, Bodó Barna, Szász Enikő, Szilágyi Géza, Kása József, Király Zoltán, Ferencz András. Ezt követően a városi küldöttgyűlés a Temesvár városi tanácsosjelöltek listáját állapította meg a következők szerint: Fórika Éva, Halász Ferenc, Oberst László, Somogyi Attila, Bárányi Ildikó, Dukász Péter. Április 14-én Székelyudvarhelyen a széki választmányi ülés megerősítette Antal István jelölését a polgármesteri tisztségre. /Előválasztások, jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17. - 1703. sz./
2000. május 13.
Máj. 12-én Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere sajtótájékoztatóján közölte: az önkormányzat, a polgármesteri hivatal pályázatot nyújtott be a Sapientia Alapítványhoz, hogy a városban gazdaságtudományi kart kívánnak létesíteni, ehhez kérik a támogatást. Ezt a törekvést támogatják a helybeli magyar történelmi egyházak vezetői, az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége, a Pedagógusok Szövetsége, az Emberért, a Holnapunkért Alapítvány. A sajtótájékoztatón arról is szó volt, hogy a Magyarország 2000 Konferenciára - amint azt a mellékelt közlemény igazolja - Szász Jenő polgármestert hívták meg elsősorban, és nem Antal István országgyűlési képviselőt, amint azt Székelyudvarhelyen a helyi Digital 3 Televízió hírül adta. /Komoróczy György: Pályázat a magyar egyetem karaira. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./ A közés mellett állt: Szerk. megj.: Báthory János, a Magyarország 2000 konferencia szervezéséért felelős tárcaközi koordinációs bizottság elnökhelyettese tegnap szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint Orbán Viktor magyar kormányfő "a város képviseletében - Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy polgármesterei mellett - Szász Jenő polgármestert hívta meg a konferenciára. Meghívást kapott számos erdélyi személyiséghez, hasonlóan az összes magyar képviselő és szenátor, köztük Antal István képviselő is". Az aláíró sajnálatosnak tartja, hogy az eseményt egyoldalú bemutatással kampánycélokra használták fel.
2000. június 6.
Hajszálon múlott, hogy Székelyudvarhelyen nem nyert a 31 éves Szász Jenő polgármester-jelölt az első fordulóban. Szász Jenő független jelölt: 48,6 % /8012 szavazat/, Antal István RMDSZ-jelölt: 43,8 % /7220 szavazat/. A 21 városi tanácsosi helyből 13-at az RMDSZ, 8-at az Udvarhelyért Polgári Egyesület szerzett meg. A függetlenek nem értek el eredményt. /Szász Jenő és Antal István maradt a második körre. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./
2000. június 20.
A két választási forduló után Hargita megye 59 polgármesteri székéből 34-et szerzett meg az RMDSZ, 17-et független jelöltek. A Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) 3, a Demokrata Párt (PD) 2, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szövetség Romániáért (APR) 1-1 polgármesteri mandátumot szerzett. Független jelölt nyert az RMDSZ jelöltjével szemben Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Borszéken, Balánbányán, Gyimesközéplokon, Homoródalmáson, Csíkszentsimonban, Tusnád községben és Parajdon. Az RMDSZ jelöltje nyert függetlennel szemben Gyergyószentmiklóson, Gyergyószárhegyen és Csíkszentmihályon. Gyergyóremetén egyedül indult az RMDSZ jelöltje, Zetelakán pedig két független jelölt közül választottak. Csíkszeredában a részvételi arány 27 százalék körüli volt, azonban dr. Csedő Csaba István tisztségben lévő polgármester a leadott érvényes szavazatok 87 százalékát kapta meg, míg ellenfele, az RMDSZ színeiben induló Bíró Albin tisztségben lévő alpolgármester 13 százalékot szerzett. Székelyudvarhelyen szintén a tisztségben lévő polgármester nyert újabb mandátumot, Szász Jenő 10 813 szavazatot, míg ellenjelöltje, az RMDSZ színeiben induló Antal István 9012 szavazatot kapott. A részvételi arány Székelyudvarhelyen kétharmados volt. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ színeiben induló Páll Árpád tisztségben lévő polgármestert választották újra. /Vasárnap a függetlenek fordulója volt. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./
2000. június 22.
Az RMDSZ Udvarhely Széki és Székelyudvarhely városi szervezete közleményben állapította meg, hogy a székelyudvarhelyi polgármesteri választást megelőző kampány során "az RMDSZ ellenfele olyan eszközöket alkalmazott, amelyek nincsenek összhangban a demokrácia játékszabályaival". Székelyudvarhelyen a mostani választáson ismét Szász Jenő polgármester nyert független jelöltként az RMDSZ jelöltjével, Antal Istvánnal szemben. A közlemény szerint "az alig párszáz példányban megjelenő Udvarhelyszék című hetilap június 15-i 13 ezer példányban megjelent, ingyenesen terjesztett számának első oldala kiemelt helyen, öles betűkkel hirdette: A magyar kormány Szász Jenőt támogatja." Ez csúsztatás. A közlemény aláírói kifejezték reményüket, hogy a magyar kormány elhatárolja magát attól a kísérlettől, hogy a nevében tett ígéretekkel, nevében kinyilvánított támogatásokkal bárki is félretájékoztassa a romániai magyar közvéleményt. A közlemény aláírói, Verestóy Attila szenátor, az Udvarhely Széki és Antal István képviselő, a Székelyudvarhely városi RMDSZ-szervezet elnöke végezetül "a magyarság megosztására, a magyar kormány és az RMDSZ közötti jó kapcsolatok megrontására tett kísérletként" ítélte meg a független jelölt magatartását. Felhívták a figyelmet arra, hogy "a jelenség a romániai magyarság érdekképviseletében beláthatatlan politikai veszélyeket vetít előre". /A székelyudvarhelyi választások margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
2000. július 27.
"Verestóy Attila, az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke közleményt adott ki.Júl. 21-én ülésezett az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöksége. "Érthetetlen számunkra Székelyudvarhely polgármesterének álláspontja, aki nem akar együttműködni a törvényesen megválasztott tanáccsal és alpolgármesterrel. Amennyiben ezen magatartásán a Széki RMDSZ-elnökség közleményének nyilvánosságra hozatala után sem változtat, az ügy megoldása érdekében kénytelenek leszünk a Köztisztviselők Minisztériumához folyamodni." Antal István, Székelyudvarhely RMDSZ-elnökének lemondása után ideiglenes városi RMDSZ-elnöknek Ladányi Lászlót, az Udvarhelyszéki RMDSZ alelnökét nevezték ki. /Új RMDSZ-elnök Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./"
2000. szeptember 2.
Az RMDSZ Udvarhelyszéki szervezetének Választási Bizottsága a következő jelöltek jelöltségét fogadta el: Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Kolumbán Gábor. Képviselőjelöltek: Antal István, Asztalos Ferenc, Birtalan József, dr. Farkas Csaba, Sófalvi László, dr. Vajna Imre. /Udvarhelyi jelöltek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./
2000. szeptember 30.
"Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"
2000. október 28.
"Hargita megyében kifüggesztették ki a megyei választási irodánál a bejegyzett jelöltlistákat: 23 párt és választási szövetség tette le parlamenti képviselő- és szenátor-jelöltlistáit a megyében, összesen mintegy 59 szenátor- és 130 képviselőjelölttel. A megyében a versenyben részt vevő politikai alakulatok: Bánáti Bolgárok Szövetsége; Demokrata Párt (PD); Hazáért Párt (PP); Nagyrománia Párt; Nemzeti Liberális Párt - Câmpeanu (PNL); Nemzeti Liberális Párt (PNL); Nemzeti Szövetség (PUNR-PNR); Neokommunisták Pártja (PN); Nyugdíjasok Pártja; RMDSZ; Roma Párt; Román Élet Pártja (PVR); Román Környezetvédő Párt (PER); Román Munkáspárt (PMR); Romániai Demokratikus Konvenció 2000 (CDR 2000); Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (PLDMR); Romániai Szociáldemokrata Pólus (PDSR-Romániai Humanista Párt-Román Szociáldemokrata Párt); Szabaddemokrata Párt; Szabaddemokrata Szocialista Köztársasági Párt (PLRSD); Szocialista Munkapárt (PSM); Szövetség Romániáért (APR); Titel Petrescu Szociáldemokrata Párt (PSD); Új Nemzedék Pártja (PNG). Független jelöltek nem indultak Hargita megyében. - Az RMDSZ szenátori listáján a következő jelöltek szerepelnek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán és Dombi Dezső. A képviselőházi lista: Ráduly Róbert Kálmán, Asztalos Ferenc, dr. Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor, Farkas Csaba és Kedves Imre. - A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt is teljes listát tett le, a képviselőházi jelölteknél listavezető maga a párt elnöke, Kiss Kálmán. /Párttúltengés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./"
2000. november 22.
A lap a választás előtt bemutatta Hargita megye RMDSZ-jelöltjeit. Verestóy Attila /sz. 1954. márc. 1., Székelyudvarhely/ 1978-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát a bukaresti műegyetemen, majd 1999-ben megszerezte a vegyészeti és környezetvédelmi tudományok doktora címet. 1980-83 között a bukaresti műegyetemen tanársegéd, majd tudományos kutató a bukaresti Szervetlen Vegyipari Kutatóintézetben. 1989 decemberében az országos RMDSZ alapító tagja. 1990 januárjában a Nemzeti Megmentési Front tanácsosa, Király Károly szakértői irodájának tagja. 1990 februárjától májusáig az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács tagja, kisebbségi bizottságának elnöke. 1990-től Hargita megyei RMDSZ-szenátor, a szenátus RMDSZ-frakciójának elnöke, 1997-től az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke. Verestóy kijelentette, hogy politikai tevékenysége az RMDSZ programjának megvalósítását szolgálta. A parlamenti küzdelem minden tisztességes eszközét felhasználta a romániai magyarság érdekeinek szolgálatában. Szükség van a nemzetállami koncepció lebontására és a szubszidiaritás elve alapján az önkormányzatiságra. "Nincs olyan területe a törvénykezésnek, amely jelenleg teljes mértékben kielégítené a romániai magyarság igényeit. Csak a felsorolás kedvéért: az európai jogrendbe illeszthető autonómiai formák jogszabályban rögzítése, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása jogos tulajdonosainak, az állami magyar egyetem kérdésének megnyugtató rendezése, az elkobzott egyházi vagyonok visszaszolgáltatása." Verestóy "harcos típusú reálpolitikusnak" mondta magát. Antal István /sz. Alsórákos, 1948/ a brassói műegyetemen diplomázott. 1972-től Székelyudvarhelyen él. 1990. február 15-én az udvarhelyszéki RMDSZ-fórum egyik szervezője volt. 1992-től parlamenti képviselő, az ipari és szolgáltatási szakbizottság tagja. Az Emberért, a holnapunkért Alapítvány kuratóriumi tagja, az Agyagfalva 1848 és az alsórákosi Bethlen-kastély Alapítvány elnöke. Ő volt az ipari parkokra vonatkozó jogszabály kezdeményezője, melyet már elfogadott mindkét ház. A jövőre nézve fontosnak tartja a helyi autonómiára vonatkozó törvény megszavazását, a nyugdíjtörvény módosítását, a helyi önkormányzatoknak kellene alárendelni a rendőrséget, égető kérdés az államosított egyházi javak és ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése. Egy új szövetkezeti törvény elfogadását is szorgalmazza. A tervezet a nyugat-európai szövetkezeti törvények mintájára készült. - Támogatni kell a fiatalokat, akik itthon szeretnének maradni. Asztalos Ferenc /sz. 1945/ Kolozsváron, a filozófia szakon szerzett oklevelet. 1990-1992 között szaktanfelügyelő volt, majd 1992-ben parlamenti képviselővé választották. A képviselőház oktatási, kutatási, ifjúsági és sportbizottságának alelnöke, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) oktatási bizottságának elnöke. Az Erdélyi Iskola Alapítvány kuratóriumának tagja, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) oktatási szakértői bizottságának tagja. Az RMDSZ Székelyudvarhely városi és udvarhelyszéki szervezetének alelnöke. A képviselőházban mindeddig az oktatási szakbizottságban tevékenykedett, a jövőben is ezt folytatná. Nem sikerült változtatni azon, hogy a románok történelme, illetve a Románia földrajza tantárgyakat a VII., VIII., illetve a XII. osztályokban román nyelven kell tanulni. - Tény is, hogy a törvény nem mondja ki félreértelmezhetetlenül az önálló állami magyar egyetemhez való jogot. Törvénymódosítás szükséges. /Választás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./
2000. december 4.
"Közzétették a november 26-i szavazás végleges eredményeit. Az RMDSZ a 140 fős szenátusban az eddigi 11 mandátummal szemben 12 mandátumhoz, a 327 fős képviselőházban a korábbi 25 hellyel szemben 27 helyhez jutott. Az RMDSZ hat erdélyi megyében végzett az élen. A szövetség szerezte meg Szatmár megye mindkét szenátori helyét, s a korábbi kettő helyett három képviselőt küldhet. Hargita megyének továbbra is csak RMDSZ-es szenátorai és képviselői lesznek, Kovászna megyében pedig csak a választásokon győztes PDSR jutott egy képviselői helyhez az RMDSZ-en kívül. A szórványban élő magyarok Hunyad megyében képviselői mandátumhoz jutottak, és első alkalommal lesz parlamenti képviselője az RMDSZ bukaresti szervezetének. Ez utóbbi a külföldön leadott szavazatoknak köszönhetően történhetett meg. Az RMDSZ képviselői: Arad megye - Tokay György (ügyvéd, 61 éves) Bihar - Szilágyi Zsolt (politológus, 32), Fazakas László (református lelkész, 43), Székely Ervin (jogász, 43); Brassó - Kovács Csaba (jogász, 45); Bukarest - Pataki Júlia (jogász, 33); Hargita - Ráduly Róbert (mérnök, közgazdász, 32), Asztalos Ferenc (tanár, 55), Garda Dezső (tanár, 52), Antal István (mérnök, 52), Kelemen Hunor (állatorvos, tanár, 33); Hunyad - Winkler Gyula (mérnök, 36); Kolozs - Kónya-Hamar Sándor (filozófus, tanár, 52), Vekov Károly (tanár, 53); Kovászna - Márton Árpád (színész, 45), Tamás Sándor (jogász, 34), Birtalan Ákos (közgazdász, 38); Máramaros - Böndi Gyöngyike (közgazdász, 48); Maros - Kelemen Atilla (állatorvos, 52), Kerekes Károly (jogász, 52), Borbély László (közgazdász, 46), Makkai Gergely (meteorológus, 48); Szatmár - Varga Attila (jogász, 37), Pécsi Ferenc (közgazdász, 56), Erdei Doloczky István (mérnök, 45); Szilágy - Vida Gyula (jogász, közgazdász, 68); Temes - Toró Tibor (fizikus, 43). Az RMDSZ szenátorai: Bihar megye - Pete István (közgazdász, 47), Calarasi - Vajda Borbála (geofizikus mérnök, 42); Hargita - Verestóy Attila (mérnök, 46), Sógor Csaba (református lelkész, 36); Kolozs - Eckstein Kovács Péter (jogász, 44); Kovászna - Puskás Bálint (jogász, 51), Németh Csaba (tanár, 49); Maros - Markó Béla (tanár, 49), Frunda György (ügyvéd, 49); Szatmár - Szabó Károly (mérnök, 57), Kereskényi Sándor (tanár, 49); Szilágy - Seres Dénes (jogász, 47). /Harminckilenc RMDSZ-honatya a parlamentben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"
2000. december 9.
Dec. 7-én Csíkszeredában, a Hargita Megyei Tanács épületében nyújtották át a november 26-ai választásokon mandátumot szerzett képviselőnek és szenátoroknak a mandátumot igazoló levelet Verestóy Attila és Sógor Csaba szenátoroknak, valamint Asztalos Ferenc, Antal István, Garda Dezső, Kelemen Hunor és Ráduly Róbert Kálmán képviselőnek. /(Daczó Dénes): Átvették a megbízó levelüket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
2000. december 15.
Az RMDSZ vezetősége pontosítást kért a Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottságtól. Több szenátor és képviselő ugyanis egyik listán sem szerepelt. Csendes László, az átvilágító bizottság tagja elmondta: a bizottság eleget tett az RMDSZ kérésének. A felsorolt személyek azok közé tartoznak, akiknek múltjában semmi tisztáznivalót nem találtak, tehát nem folytattak politikai rendőrség jellegű tevékenységet. A következő politikusokról van szó: Eckstein-Kovács Péter (Kolozs), Sógor Csaba (Hargita), Szabó Károly (Szatmár), Vajda Borbála (Calarasi) és Verestóy Attila Hargita megyei szenátorok, valamint Antal István (Hargita), Birtalan Ákos (Kovászna), Borbély László (Maros), Kelemen Hunor (Maros), Pataky Júlia (Bukarest), Vekov Károly (Kolozs) és Vinkler Gyula (Szatmár) képviselők. - Brassó megyei szenátori lista első helyezettje, Aranyosi István óvásának kivizsgálása tovább folyik. Mint ismeretes, Aranyosit a bizottság azoknak a kategóriájába sorolták, akik aláírtak ugyan, kényszer hatására, együttműködési nyilatkozatot a Szekuritátéval, az archívumban azonban nem létezik olyan dokumentum, amely azt bizonyítaná, hogy besúgói tevékenységet folytattak. Aranyosi István elmondta: fellebbezése nyomán az átvilágító bizottság semmiféle olyan bizonyítékot nem tudott felmutatni, amely alátámasztotta volna a bizottság korábbi döntését. Csendes László kifejtette: Aranyosinak lehetősége van a törvényszéken megtámadni a bizottság döntését, ha okot lát erre. Az iratcsomójában található dokumentumot az elkövetkezőkben grafológiai vizsgálatnak vetik alá, ugyanis Aranyosi azt állította, hogy ez nem egyezik írásával. /Írásszakértők vizsgálják Aranyosi dossziéját. Pontosítást kért az RMDSZ az átvilágító bizottságtól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2000. december 18.
"Dec. 18-án a képviselőház véglegesítette szakbizottságainak összetételét. Ennek eredményeként nyolc RMDSZ-képviselő tölt be elnöki, alelnöki és titkári tisztséget különböző bizottságokban. Az ipari és szolgáltatásügyi bizottság elnöke Antal István képviselő; a mezőgazdasági, erdészeti, élelmezésipari és sajátos szolgáltatások bizottsága alelnöke Kelemen Atilla képviselő; az emberjogi, vallási és kisebbségügyi bizottság alelnöke Tokay György képviselő; a tanügyi, ifjúsági és sportbizottság alelnöke Asztalos Ferenc képviselő. A gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottság titkára Vida Gyula képviselő; a költségvetési, pénz- és bankügyi bizottság titkára Birtalan Ákos képviselő; a közigazgatási, területrendezési és környezetvédelmi bizottság titkára Kovács Csaba képviselő és a közművelődési, művészeti és tömegtájékoztatási bizottság titkára Márton Árpád képviselő. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 18. - 1873. sz./"
2000. december 19.
Dec. 18-án Nicolae Vacaroiu szenátort választották a szenátus elnökének. - A képviselőház frakciói dec. 18-án megválasztották az állandó bizottságok elnökeit. Mihai Malaimare (RTDP) lett a művelődési bizottság elnöke, Anghel Stanciu a tanügyi bizottság elnöke. Az RMDSZ egy elnöki tisztséget kapott: Antal István (RMDSZ) lett az ipari bizottság elnöke. /Vacaroiu lett a szenátus elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2001. május 15.
"Újabb négy évre dr. Verestóy Attila szenátort, eddigi Udvarhelyszéki RMDSZ elnököt választották újra a május 11-i tisztújító küldöttgyűlésen, amelyen részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök. A küldöttgyűlés után az Udvarhelyszéki RMDSZ új, vidékért felelős alelnökei Hegyi Gál Zoltán, Farkas Csaba, Szabadi Kinga, Katona Mihály és Ladányi László lettek. Gazdasági alelnök Borbáth István, régiófejlesztési alelnök Antal Istvánt, oktatási alelnök Asztalos Ferenc, önkormányzati alelnök Bunta Levente, míg ifjúsági alelnök Benedek Á. Csaba lettek. /Újabb négy évre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./"
2001. június 20.
"A képviselők a jún. 18-i ülésen megszavaztak 12 egyeztetőbizottsági jelentést (köztük a nemzeti kisebbségek problémáival foglalkozó Intézet működését szabályozó sürgősségi kormányrendelet szövegének egyeztetett változatát is) és 4 nemzetközi egyezményt. Jún. 19-én a napirendelőtti felszólalások során több RMDSZ képviselő politikai nyilatkozata is elhangzott. Antal István Hargita megyei képviselő a csereháti helyzetet ismertette, a napokban a román nyelvű sajtóban megjelent cikkek cáfolataként. Dr. Garda Dezső képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy szükség van egy, a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdőgazdálkodási Minisztérium keretén belül létrehozandó osztályra, amely a magánerdőkkel foglalkozik. Ugyanakkor tiltakozott az ellen, hogy torzítva mutatják be az hazai erdőtulajdonok történetét. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 20. - 1992. sz./"