Katonai rangjáról faggatják Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt
Katonai rangjának és előléptetésének tisztázására szólította fel Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt Boros Zoltán, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke.
Az elmúlt időszakban több tucat parlamenti képviselő és szenátor, miniszter, államtitkár, polgármester és újságíró kapott különböző katonai rangot. Az előléptetéseket még az áprilisban megbukott jobbközép Ungureanu-kormány védelmi minisztere, Gabriel Oprea hagyta jóvá, utódja, Corneliu Dobriţoiu pedig elrendelte a rendeletek jogosságának kivizsgálását.
A politikus-főtisztek listáján Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő és Crin Antonescu, a szenátus liberális elnöke századosi ranggal szerepel, de magasra „kúsztak” a katonai ranglétrán a magyar politikusok is. Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét tavaly a román hadsereg ezredesévé léptették elő, ugyanilyen katonai rangja van Cseke Attila és Verestóy Attila szenátornak, míg Antal István képviselő százados.
Sokan már a kommunizmusban megszerezték a főtiszti rangot: Markó Béla szenátor, volt RMDSZ-elnök és Frunda György szenátor 1980 óta, míg Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető 1982 óta hadnagyi rangban tartalékosa a román hadseregnek.
Az Evenimentul zilei napilap szerint az előléptetések gyakran soron kívül, bármiféle katonai érdem nélkül történtek az elmúlt 22 év során. Boros Zoltán, a román közszolgálati televízió magyar adásának volt főszerkesztője, az EMNT médiapolitikai bizottságának elnöke nyílt levelében azt firtatta Kelemen Hunortól, hogy miközben az Afganisztánban meggyilkolt katonák post mortem egyetlen fokozatot kapnak, az RMDSZ elnöke milyen különleges katonai cselekedetekkel érdemelte ki a több rangfokozatot átugró rendkívüli előléptetést.
„Milyen meggondolásból fogadtad el azt a helyzetet, hogy az RMDSZ elnöke egy román fegyveres testület tartalékos ezredese legyen, aki honvédelmi miniszternek van békében és háborúban alárendelve, és esetleges vétségeiért akár a katonai törvényszék elé is kerülhet?” – tudakolta Boros, érdeklődve afelől is: ki javasolta, hogy az RMDSZ-ből kit léptessenek elő?
Rostás Szabolcs

Tisztelt Kelemen Hunor ezredes úr!
Tisztelt Kelemen Hunor ezredes úr, Stimate domnule colonel Hunor Chelemen! Ezt a rosszízű, abszurd, transzközép avagy balkánközép játékot, a te kinevezésedet valamely eddig nem bevallott román fegyveres testület ezredesévé, csak akkor lehetne tisztán látni, ha nyilvánosságra hozod legalább a következőket:
1. Milyen különleges katonai cselekedetekkel érdemelted ki ezt a több rangfokozatot átugró rendkívüli előléptetést? Az Afganisztánban meggyilkolt katonák post mortem egyetlen fokozatot kapnak. Ők az életüket áldozták. Te, kedves Kelemen Hunor, mit áldoztál, ami többet ér egy ember életénél? Csak azt ne mondd, hogy semmit se tettél, semmit se ígértél, s csak hozott egy levelet a posta, hogy ezredes lett belőled.
2. Milyen meggondolásból fogadtad el azt a helyzetet, hogy az RMDSZ elnöke egy román fegyveres testület tartalékos ezredese legyen, aki a honvédelmi miniszternek vagy ki tudja melyik parancsnokságnak van békében és háborúban alárendelve és esetleges vétségeiért akár a katonai törvényszék elé is kerülhet?
3. 1989-ben a román hadsereg 235.000 aktív katonából állt, beleértve a tiszteket. 2007-re ez a szám 75.000-re csökkent. - 1989-ben volt 55.000 tiszt, - 1998-ban 36.500 tiszt, - 2003-ban 14.252 tiszt, - 2009-ben már csak 11.250 tiszt. Valaki kiszámította, hogy az utóbbi 20 évben minden napra 7 katonatiszt elbocsátása vagy tartalékba helyezése jutott. Miért volt mégis a ti szolgálatokra (tartalékosként a készenlétetekre) akkora szükség, hogy különleges előléptetésekben részesülhettetek és növelhettétek a tisztek számát?
4. Ki javasolta, hogy az RMDSZ-ből kit léptessenek elő? Markó Béla? Történhetett-e volna ez az ő tudta és beleegyezése nélkül?
Ha érdekel az erdélyi magyar közélet tisztasága, ha szeretnéd, hogy a valódi tevékenységed alapján ítéljenek meg az emberek, ezeket a kérdéseket tisztáznod kell. Válaszodat várva, jó egészséget kívánok!
Boros Zoltán
Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor lefokoztatná magát
Ezredesi rangja visszavonását kérte a védelmi minisztertől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, akit állítása szerint tavaly előzetes megkérdezése nélkül léptettek elő.
Mint arról beszámoltunk, az elmúlt időszakban több tucat parlamenti képviselő és szenátor, miniszter, államtitkár, polgármester és újságíró kapott különböző katonai rangot. Az előléptetéseket még az áprilisban megbukott jobbközép Ungureanu-kormány védelmi minisztere, a tárcavezetői posztot a Boc-kabinetben is betöltő Gabriel Oprea hagyta jóvá, utódja, Corneliu Dobriţoiu pedig elrendelte a rendeletek jogosságának kivizsgálását.
Kelemen Hunort tavaly – amikor művelődési miniszterként Opreával együtt tagja volt az Emil Boc vezette kormánynak – léptették elő a román hadsereg ezredesévé, ugyanilyen katonai rangja van 2008-tól Cseke Attila és Verestóy Attila szenátornak (2010), míg Antal István képviselő százados. (Velük ellentétben Markó Béla szenátor, volt RMDSZ-elnök, Frunda György szenátor és Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető a nyolcvanas években, egyetemi tanulmánya és hathónapos sorkatonai szolgálata elvégzése után kapott hadnagyi rangot).
Kelemen Hunor a Transindex hírportálnak úgy nyilatkozott, 1987-ben első éves egyetemistaként szerelt le, azóta nem volt semmiféle kapcsolata a katonasággal. Állítása szerint tavalyi előléptetésekor senki nem kérte ki a véleményét az ügyben, utólag értesítették az előléptetéséről, amivel nem foglalkozott. Az ügy kipattanása után, július 4-én írásban fordult a védelmi miniszterhez, hogy vonja vissza az általa nem igényelt ezredesi rangot, mivel nincs rá szüksége.
Kelemen önkéntes lefokozási kérelme minden bizonnyal összefüggésben áll Boros Zoltán, az EMNT médiapolitikai bizottsága elnökének hozzá intézett nyílt levelével is. A román közszolgálati televízió magyar adásának volt főszerkesztője azt firtatta az RMDSZ elnökétől, hogy miközben az Afganisztánban meggyilkolt katonák post mortem egyetlen fokozatot kapnak, a politikus milyen különleges katonai cselekedetekkel érdemelte ki a több rangfokozatot átugró rendkívüli előléptetést.
Krónika (Kolozsvár)

Húsz év után
Mintha nem is telt volna el húsz esztendő, ma is időszerű a kolozsvári nyilatkozat majd minden szava. 1992-ben pontosan október 25-én fogadta el az RMDSZ azt a nemzeti kérdésről szóló kiáltványt, amely az erdélyi magyarság számára egyetlen lehetséges megoldásként a közösségi autonómiákat, az önrendelkezést nevezi meg.
Ugyanaznap a Szent Mihály-templomban tette le az esküt tizenkét RMDSZ-es szenátor és 27 képviselő: „Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés” – hangzott el. Eltelt húsz esztendő, és mintha mi sem történt volna, a kolozsvári nyilatkozat lényegéhez egyetlen lépéssel sem kerültünk közelebb, pedig az akkori eskütevők többsége ma is aktív politikus. Isten segedelmét kérte többek között Frunda György, Markó Béla, Seres Dénes, Verestóy Attila, Borbély László, Kerekes Károly, Antal István és Márton Árpád. Ők most mind újabb parlamenti helyet szeretnének, de ma már az sem titok, a kolozsvári kiáltvány egykori megszövegezői közül senki nem indul az RMDSZ színeiben a mostani választásokon. Eltelt két évtized, s a kolozsvári nyilatkozat majdnem feledésbe merült, RMDSZ-es berkekben legfeljebb félszájjal emlegetik, főként kampányok apropóján. Kelemen Hunor szövetségi elnök szépíteni igyekszik a valóságot, felidézi a nyilatkozat hivatkozási alapjául szolgáló, 1918-as Gyulafehérvári Nemzetgyűlés alapelveit, majd hozzáfűzi: „Az elmúlt két évtizedben meghatározó lépéseket tettünk ezen alapelvek életbe ültetése érdekében, de van még feladatunk.” Akarva-akaratlanul feledni látszik a lényeget, hogy a nyilatkozat megszületéséhez az a felismerés vezetett: „Keserves tapasztalataink, a tragikus események arról győztek meg bennünket (…), hogy sem a politikai akarat, sem a politikai gyakorlat nem kínál elfogadható megoldást számunkra.” Ezt írták 1992-ben, de mintha 2012-ben születtek volna e mondatok. Akkor azért nevezik fontosnak és egyetlen európai megoldásnak az önrendelkezést, mert „vállalva nemzeti identitásunkat, nem akarunk sem elszakadni, sem elvándorolni, szülőföldünket otthonunknak valljuk. De a román nemzetbe beolvadni sem akarunk.” Azóta azonban folyamatosan fogyunk, az erdélyi magyarság lélekszáma több százezerrel lett kevesebb, s a folyamatnak közel sincs vége, az apadó tendencia meggyökerezni látszik. Közben az RMDSZ elégedett, tudják a dolgukat, mondják, s továbbra is a kis lépések, kompromisszumok politikájának folytatását ígérik. Legalább most, a kolozsvári nyilatkozat huszadik évfordulóján érdemes lenne elgondolkodni azon: honnan indultunk és hová jutottunk. Mit hozott valójában ez a húsz esztendő, és hová vezet ez az oly sokat dicsért, dicsőített út. S marad-e még magyar Romániában, mire elérik a célt, amelyre egykoron felesküdtek?
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szenátor- és képviselőjelöltek vagyona
Hét politikai alakulat 34 tagja vesz részt a decemberi parlamenti választásokon Hargita megyében. Közöttük vannak „régi motorosok”, ugyanakkor olyanok is, akik először jelöltetik magukat szenátornak, illetve képviselőnek.
Akárcsak négy esztendővel ezelőtt, Hargita megyében ezúttal is öt képviselői és két szenátori körzetet alakítottak, ezek mindegyikében indít jelöltet a két magyar párt, az RMDSZ, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a román pártok képviselői viszont csak bizonyos körzetekben méretkeznek meg magyar versenytársaikkal. Alább a jelöltek neveit ismertetjük, továbbá – a Mediafax hírügynökség összeállítását felhasználva – legfrissebb vagyonnyilatkozataikból tallózunk.
Az 1-es számú szenátori körzet
Hargita megyében két szenátori körzetet alakítottak ki. Az egyes számú szenátori körzethez a Csíki-medence, Szentegyháza, Lövéte, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, a Gyimesek és a Kászonok vidéke tartozik. E szenátori körzet jelöltjei: Tánczos Barna (RMDSZ), Papp Előd (EMNP), Alexandru Tompea (PNL), és Adrian-George Ciobanu (PDL).
Tánczos Barna jelenleg a Román Jégkorong Szövetség elnöke, 900 négyzetméter földterület és egy csíkszentkirályi lakóház tulajdonosa. Államtitkárként tavaly 53 ezer lejt keresett. Papp Előd két csíkszeredai tömbházlakás tulajdonosa, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács munkatársaként tavaly 36 ezer lejt keresett. Alexandru Tompea mérnök két maroshévízi földterület tulajdonosa, mindkettőt örökölte. Két lakóházat jelölt meg vagyonnyilatkozatában. 2011-ben 83 ezer lejes fizetése volt.
A 2-es számú szenátori körzet
A 2-es számú szenátori körzetben (Udvarhelyszék és a Gyergyói-medence nagy része) Verestóy Attila (RMDSZ), Zakariás Zoltán (EMNP), Dan Emanuel Petruţ (PSD), valamint Adrian Trif (PDL) indul a szenátori székért.
Verestóy Attila vagyona tavaly 70 millió euró volt. Zakariás Zoltán orvos, vagyonnyilatkozatában egy koronkai (Maros megye) belterületet jelölt meg, továbbá egy mezőgazdasági területet a tengerparti Vama Veche településen, illetve egy székelyudvarhelyi tömbházlakást. Dan Emanuel Petruţ jelenleg képviselő a maroshévízi önkormányzati testületben, a bélbori ásványvíztöltődében dolgozik, ahonnan tavaly 31 ezer lej fizetést kapott. Emellett 5,5 ezer lejnyi önkormányzati képviselői illetményben részesült. A Csíkszeredában élő Adrian Trif jogász jelenleg egy kereskedelmi társaság marketingigazgatója. A megyei választási irodához letett vagyonnyilatkozatát nem töltötte ki.
Az 1-es számú képviselői körzet
Az 1-es számú képviselői körzetben (Alcsík) négyen indulnak: Korodi Attila (RMDSZ), Csibi Zoltán (EMNP), Niculae Niga (PNL) és Radu Botezatu (Romániai Jobboldali Szövetség, ARD).
Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter vagyonnyilatkozata szerint feleségével egy 1700 négyzetméteres csobotfalvi terület, két csíkszeredai tömbházlakás, valamint egy Škoda Octavia személyautó tulajdonosa. Tavaly 55,4 ezer lejnyi képviselői illetményben részesült. Csibi Zoltán idéntől önkormányzati képviselő a csíkszentimrei testületben, vagyonnyilatkozata szerint tavaly összesen négyezer lejt keresett. Niculae Niga közgazdász, a megyei kincstár volt igazgatója márciusi vagyonnyilatkozata szerint három belterület mellett két csíkszeredai tömbházlakás, egy hétvégi ház, valamint egy Dacia és egy Peugeot személygépkocsi tulajdonosa. Az utolsó pénzügyi évben 89,6 ezer lejt keresett.
A 2-es számú képviselői körzet
Kelemen Hunor (RMDSZ), Sorbán Attila (EMNP), Cristina Vaida (PNL) és Mitică Ducu (PDL) indul a kettes számú Hargita megyei (felcsíki) képviselői körzetért.
Kelemen Hunor 2010-ben szüleivel közösen vásárolt egy 120 négyzetméteres lakást és egy közel 300 négyzetméteres belterületet, mindkettőt Kolozsváron. RMDSZ-elnökként tavaly 49 ezer lejt, kulturális miniszterként pedig 55 ezer lejt keresett. Sorbán Attila menedzserként tevékenykedik egy csíkszeredai cégnél, amelytől 2011-ben összesen 14,4 ezer lej fizetést kapott. Egy csíkszeredai tömbházlakás, valamint egy pálfalvi és egy csíkszeredai földterület tulajdonosa.
A 3-as számú képviselői körzet
Antal István (RMDSZ), Székely Réka Kinga (EMNP), Ioan Crăciunaş (USL) és Cristina Timariu (PDL) a 3-as számú (Udvarhelyszék) képviselői körzet jelöltje.
Antal István 32 hektár mezőgazdasági és erdős területet birtokosa, tulajdonosa továbbá két magánháznak, illetve egy 2000 négyzetméteres kereskedelmi/termelői felületnek. Értékes magánkönyvtárat is magáénak tudhat. Székely Réka Kinga unitárius lelkész tavalyi fizetése 14 ezer lej volt. Ioan Crăciunaş a belügyminisztériumtól vonult nyugállományba, éves nyugdíja tavaly meghaladta az 51 ezer lejt.
A 4-es és 5-ös számú képviselői körzet
A 4-es számú (Parajd – Székelykeresztúr – Gyergyó) képviselői körzet jelöltjei: Moldován József (RMDSZ), Lázár Ede (EMNP), Teodor Dobrean (PNL) és Veronica Arsintea (PDL).
Moldován József volt kommunikációs államtitkár mellett tehát a Sapientia egyetem tanára, Lázár Ede próbálja megszerezni a szavazatok többségét. Lázár tavaly 41 ezer lejt keresett.
Az 5-ös számú (Hargita megye északi része) képviselői körzet jelöltjei: Mik József (RMDSZ), Szabó Tibor (EMNP), Mircea Duşa, (PSD), és Petru Runcan (PDL).
Mik József jelenleg Borszék polgármestere, tavaly polgármesteri fizetésként 32,4 ezer lejt kapott. Szabó Tibor jelenleg a borszéki borvíztöltöde alkalmazottja, tavaly még Borszék alpolgármestereként tevékenykedett, amiért 2011-ben 24 ezer lej fizetés járt. Mircea Duşa legfrissebb vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy két földterület (egyik 113, a másik 283 négyzetméteres) és két tömbházlakás tulajdonosa. Tavaly képviselői illetményként 55,4 ezer lejt kapott.
Kozán István
Székelyhon.ro

Sokat hoz a kasszába az RMDSZ-nek a tagoktól, alapítványoktól, szervezetektől származó pénzadomány
Verestóy Attila szenátor a magánszemélyek, míg a szervezetek között a Bernády György Közművelődési Alapítvány, valamint a Mudura Sándor érdekeltségébe tartozó, nagyváradi Lotus Market Rt. és a Plaza Invest Rt. számított az RMDSZ legbőkezűbb adományozójának 2008-ban – derül ki az önmagát erdélyi magyar, közéleti enciklopédiaként meghatározó Tulipédiaportál összeállításából. Romániában a pártfinanszírozásra vonatkozó, 2006/334-es számú törvény szabályozza, hogy a pártkasszákba és kampányra érkező pénzekről a Hivatalos Közlönyben is számot kell adni.
Nem kell nyilvánosságra hozni azoknak az adományozóknak, támogatóknak a nevét, akiknek a támogatása nem éri el az aktuális év bruttó minimálbérének tízszeresét. 2008-ban utóbbiak adománya összesen 1 045 606,41 lej volt. Nyilvánosan is meg kell nevezni viszont azokat, akik a minimálbér tízszeresét meghaladó összeggel támogatnak bármilyen pártot.
Ők összesen 43 201,49 lejt adtak az RMDSZ pártkasszájába. Ezeket a kötelező beszámolókat sokáig a Hivatalos Közlöny olyan mellékleteibe „száműzték”, melyek a nagy nyilvánosság számára alig voltak elérhetők. A Tulipédia nem kevés kutakodással 2008-ig tudta fellelni a teljes listákat, melyeket éves bontásban fel is dolgozott.
A több száz nevet tartalmazó támogatók névsora sokat elárul arról, hogy kik is áldoznak egy-egy párt működésére. Még érdekesebb azoknak a (gazdálkodó) szervezeteknek a listája, melyek az RMDSZ-t támogatják: a legnagyobb adományozók között mind ott vannak azok a cégek, melyeket az RMDSZ-szel „hírbe hoztak” (például a Mudura Sándor birtokában lévő, nagyváradi Lotus Market Rt. vagy a Colomon Antal tulajdonában lévő, margittai Marconst Kft.) mint olyan cégeket, melyek haszonélvezői vagy nyúlványai lehetnek a párt érdekeltségeinek.
Kötelező befizetések
A 2008-as adatok szerint a következő párttagok támogatták az országos bruttó minimálbér tízszeresénél nagyobb összeggel az RMDSZ-t: Sauer András Kálmán (7316 lej), Kovács Attila (5785,49 lej), Birtalan József (5100 lej), Molnár Endre (5000), Becsek Zsuzsa (5000), Becsek László (5000), Bajcsi Ákos (5000), Tánczos Barna (5000). Közel százfős azoknak a természetes személyeknek a listája, akik 10 ezer lejnél többel támogatták az RMDSZ-t. Verestóy Attila szenátor (képünkön) nagyságrendekkel többel, 274 382 lejjel támogatja saját pártját, mint bárki.
Ebben a listában azért érdemes kutakodni, mert bizonyítja, hogy az RMDSZ tisztség- és tisztviselői az alakulatnak köszönhető tisztségeikből származó jövedelmük után kötelesek bizonyos hányadot (többnyire 10 százalékot) a pártkasszába befizetni.
Ezt a kötelezettséget a területi szervezetek alapszabályzataiban is rögzítik, miként például az RMDSZ csíki területi szervezetének alapszabálya, melyben a 11. cikkely 4. pontja rendelkezik így: „A tagszervezetek kötelesek a tagságuknak megfelelő tagdíjból és az önkormányzati képviselőik üléspénzének 10 százalékából és a polgármesterek, alpolgármesterek és az RMDSZ közreműködésével más tisztségre kinevezett személyek bruttó jövedelmének 2 százalékából származó szervezeti hozzájárulások 50 százalékával havonta hozzájárulni a csíki területi szervezet működésének fenntartásához.
A szervezeti hozzájárulást nem fizető választott, kinevezett tisztségviselő újabb tisztségekre nem jelölhető, illetve tőle a bizalom megvonható.” Arról nincs hozzáférhető nyilvántartás, hogy a befizetési kötelezettségeiket mennyire tartják be az RMDSZ-funkcionáriusok. A listában szereplő összegekből viszont nem feltétlenül lehet pontosan kiszámolni az adományozó jövedelmét, hiszen előfordulhat, hogy több támogatást fizet be valaki, mint amennyire kötelezett.
Az sem tisztázott, hogy ez a nyilvántartás az a nyilvántartás-e, azaz előfordulhat, hogy nem a Hivatalos Közlönyben nyilvánosságra hozandó tételként könyvelik el a befizetéseket. De az biztos, általános szabály az RMDSZ-ben, hogy a párt színeiben elnyert tisztségekért járó juttatásokból, jövedelmekből valamennyit vissza kell osztani a pártnak. Verestóyt László Attila követi 95 ezer, Antal István 43 400, Antal István 37 900, Kelemen Hunor 34 800, Eckstein-Kovács Péter 33 480 lejjel.
A Bernádytól a Lotusig
A 2008-as adományozók listájában két, az RMDSZ által létrehozott alapítvány is szerepel: a Bernády György Közművelődési Alapítvány (215 000 lej), valamint a Progress Alapítvány (27 ezer lej). A marosvásárhelyi Bernády-alapítvány kuratóriumi elnöke Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Vagyonos szervezet a Bernády, hiszen országos viszonylatban csak Verestóy Attila adott több támogatást az RMDSZ-nek. Hogy honnan és hogyan gazdálkodta ki 2008-ban az alapítvány ezt az összeget, az a Bernády honlapjáról nem derül ki, viszont az is igaz, nem kötelezett arra, hogy a nyilvánosság előtt bármivel is elszámoljon. Nem ez a helyzet viszont a Progress Alapítvánnyal.
A marosvásárhelyi Bernády-alapítvány kuratóriumi elnöke Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Vagyonos szervezet a Bernády, hiszen országos viszonylatban csak Verestóy Attila adott több támogatást az RMDSZ-nek. Hogy honnan és hogyan gazdálkodta ki 2008-ban az alapítvány ezt az összeget, az a Bernády honlapjáról nem derül ki, viszont az is igaz, nem kötelezett arra, hogy a nyilvánosság előtt bármivel is elszámoljon. Nem ez a helyzet viszont a Progress Alapítvánnyal.
A szervezet 2008-ban (is) több száz milliós magyarországi közpénzzel gazdálkodott, ő látta el Romániában például a magyar igazolványokkal kapcsolatos, ún. tájékoztatási feladatokat 2011. május 9-éig. Áttekinthető, a nyilvánosság számára is elérhető beszámolókkal vagy elszámolásokkal sosem terhelte a nagyérdeműt az alapítvány, a Tulipédia eddig csak azt tudta kideríteni, hogy körülbelül évi 200 milliós nagyságrendű magyar közpénz érkezhetett a számlájára. Feltehetően ebből juttatott 2008-ban a Progress Alapítvány 27 ezer lejt az RMDSZ-nek. Teljes bizonyossággal viszont csak akkor állítható ez, ha minden kétséget kizáróan bizonyítani lehetne: a Progress Alapítványnak nem volt saját, egyéb bevétele.
Izzasztóbb cég és név a támogatók listájában Mudura Sándor nagyváradi vállalkozó két cége, a Lotus Market Rt. (183 625 lej), valamint a Plaza Invest Rt. (160 ezer lej). Mudura ugyanis így (is) törlesztheti azt, hogy az RMDSZ nagyváradi korifeusai hozzásegítették 2,5 milliárd forintot meghaladó hitelhez, melyet a magyar állami Eximbank nyújtott Medgyessy Péter akkori kormányfő 2002. júliusi, nagyváradi látogatása után. Mudura cégei éveken át támogatják az RMDSZ-t.
Hasonló „kötelezettséget” törleszt a margittai Marconst Kft., melynek viselt dolgaival egy, a Tulipédián is szemlézett, a Bihoreanul hetilapban közölt, tényfeltáró cikk foglalkozik. Ez a cég nyerte különben Bihar megye szinte valamennyi csatornázási beruházását 2009-ben mint kivitelező, az akkori, Borbély László vezette környezetvédelmi minisztérium több mint 60 milliós támogatásából. A jelek szerint busásan megtérül az RMDSZ támogatása.
Szintén ismerősként üdvözölhetjük Molnár Áront, az Azimut Com Kft. képviselőjét, annak a Molnár Antalnak a fiát, aki a korrupcióellenes ügyészség szerint sikeres kísérletet tett Borbély megvesztegetésére. Az RMDSZ-t támogató cégben aláíró fiú és a megvesztegetéssel gyanúsított apa cégnél betöltött tisztségeit nem kell feltárni, a tényekre tekintve biztosan állítható, hogy az apa, a fiú és Borbély miniszter kölcsönösen egyengették egymás útjait.
Biharban mindent vitt a Marconst
Az RMDSZ Bihar megyei gazdasági ügyleteiről nemrég a Bihoreanul nagyváradi napilap közölt átfogó riportot, amelyben polipként, vagyis maffiaszerű bűnszervezetként festi le az alakulatot. A lap a margittai Marconst építkezési vállalat – ezt a céget bízta meg a nagyváradi polgármesteri hivatal nemrég a Fekete Sas Palota felújításával – bemutatása kapcsán emlékeztet arra, hogy idén márciusban Borbély László akkori RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter a váradi prefektúrán bejelentette 60,1 millió lej szétosztását 12 megyei csatornázási projekt szétosztására. Még azon a napon aláírták Berettyócsohaj, Érszőllős, Esküllő, Vámosláz, Hegyközcsatár, Margitta, valamint Székelyhíd polgármesteri hivatalaival a finanszírozási szerződéseket.
„Azt csak gyanítani lehetett, hogy miután a pénzeket egy RMDSZ-es miniszter utalta ki, a nyereség is a szövetség kegyeit élvező céghez kellett visszajusson” – jegyezte meg a Bihoreanul, idézve egy neve elhallgatását kérő üzletembert, miszerint már korábban lábra kelt a pletyka az építkezési vállalkozók körében, hogy nincs értelme részt venni a versenytárgyalásokon, mert mindegyiket egy RMDSZ-közeli cég fogja megnyerni. És a szóbeszéd megerősítést nyert, mivel az érintett bihari településeken kiírt versenytárgyalást kivétel nélkül a Marconst nyerte. Berettyócsohajon – ahol az önkormányzat magáncégre bízta a kiírás lebonyolítását, holott rendelkezik saját közbeszerzési szakemberekkel – csak a margittai cég vett részt a versenytárgyaláson, más településeken azonban – az érintettek szerint mondvacsinált ürüggyel – kizárták a konkurenseket a licitről.
Krónika (Kolozsvár)

Kormányzásra készül az RMDSZ
Biztosan ott lesz az RMDSZ a következő parlamentben, mind a képviselőházban, mind pedig a szenátusban – nyilatkozta tegnap este az exit poll-mérések alapján Kelemen Hunor elnök, aki úgy értékelte: az utóbbi 23 év legnehezebb kampányán van túl az RMDSZ.
Az urnazárást követően közzétett, tegnap esti exit poll-felmérések alapján a szövetség megszerezte a törvényhozásban való részvételt biztosító ötszázalékos eredményt. Az RMDSZ az ország mind a 452 választókerületében, míg az EMNP hetvenhét, főleg erdélyi választókerületben állított jelöltet.
A jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben három órával az urnazárás előtt az országos átlag alatti volt a részvétel. A 21 órás helyzetet összegző kimutatás szerint ezek közül Hargita megyében volt a legmagasabb a részvétel, közel 45 százalékos. Bihar megyében 43,44, Szilágy megyében 41,77, Fehér megyében 41,66, Maros megyében 41,02, Szatmár megyében pedig 38,19 százalékos részvételi arányt jegyeztek.
Háromszékhez hasonlóan, Hargita megyében is érvényes mandátumokat szerzett az RMDSZ, lapzártakor biztos befutónak tűnt Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila és Moldován József képviselőjelölt, illetve Verestóy Attila és Tánczos Barna szenátorjelölt. Szintén a párhuzamos számlálások alapján Maros megyében Borbély László, Kerekes Károly, illetve Kelemen Attila képviselőjelölt, Markó Béla és Frunda György szenátorjelölt juthat mandátumhoz. Bihar megyében Cseke Attila képviselői, illetve Biró Rozália szenátori mandátuma is valószínűnek tűnt lapzártakor.
Az RMDSZ nem egy „ötszázalékos” párt, amint azt a közvélemény-kutatások mutatják, hanem az erdélyi magyar közösség képviselője – hangsúlyozta tegnap este Kelemen Hunor. „A felelősségünk százszázalékos minden olyan magyar ember iránt, aki ránk szavazott, de azok iránt is, akik nem bennünket választottak, vagy nem jutottak el ma az urnákhoz” – jelentette ki. Úgy értékelte: szükség van arra, hogy a megszerzett jogokat a szövetség megerősítse, újabb jogok megszerzését tűzze ki célul, és hogy a nehéz gazdasági helyzetben a munkahelyteremtésre, a gazdasági reformra és az adópolitika megváltoztatására fordítsa a figyelmet.
„A gazdasági reformért, a kisebbségi jogokért és a régióátszervezésért tárgyalásokat kezdünk azokkal, akik a kormányzásra felhatalmazást kaptak” – jelentette ki az elnök. Egy esetleges koalícióban való részvételre vonatkozó újságírói kérdésre Kelemen Hunor megjegyezte: az RMDSZ a programja alapján kész párbeszédet folytatni, ezt soha nem utasította el. Mint mondta: szombatra összehívja a Szövetségi Képviselők Tanácsát, hogy megvitassák a választási eredményeket, és keressék a válaszokat a következő időszak kihívásaira.
Posztkommunista visszarendeződést jeleznek – vélekedett tegnap az exit poll-eredmények kapcsán Tőkés László. Az EMNT elnöke, az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke elmondta: a budapesti rendszerváltó politikai vonallal ellentétben Bukarestben a restaurációs politikai vonal látszik győzedelmeskedni. Sajnálatosnak tartotta, hogy az RMDSZ máris bejelentette a tárgyalási készségét a posztkommunista visszarendeződés képviselőivel. Az európai parlamenti képviselő pozitívumnak tekintette, hogy az EMNP növelte támogatottságát a nyári önkormányzati választások óta. Fontosnak tartotta, hogy a párt olyan témákat jelenített meg nagypolitikai szinten, mint az autonómia és a föderalizmus. „Ezek után nem tudja megkerülni az autonómiát az RMDSZ” – vélte az EMNP védnöke. Tőkés László úgy vélte, hogy az EMNP-nek rendelkezésére áll a következő négy év ahhoz, hogy olyan győzelmet érjen el, amilyet a Fidesz ért el a két évvel ezelőtti parlamenti választáson. Demeter Virág Katalin
Háromszék
Erdély.ma

Megőrizte parlamenti súlyát a magyar közösség
18 képviselői és 9 szenátori körzetben nyert mandátumot az RMDSZ – jelentette be kedden Kolozsváron Kovács Péter főtikár, majd hozzátette: Székelyföldön, a szórványban, illetve az etnikai szempontból vegyes vidéken is sikerült megőrizni a súlyunkat.
Az országos kosárból újra képviselői mandátuma van Temes megyének, ahonnan Molnár Zsolt, az RMDSZ legfiatalabb, 29 éves képviselője jutott be a Parlamentbe. Máramaros megyében megmaradt a magyar képviselet, a következő négy évben Bónis István látja el a képviseletet. Kolozs megyei magyarság visszaszerezte a szenátori mandátumát László Attila személyében. Vesztességként lehet elkönyvelni Arad és Brassó megyét, illetve egy Maros megyei szenátori mandátumot. Az RMDSZ 27 fős parlamenti csoportja a következő: Bihar: Cseke Attila, képviselő Szabó Ödön, képviselő Biró Rozália, szenátor Hargita megye: Antal István, képviselő Kelemen Hunor, képviselő Korodi Attila, képviselő Moldován József képviselő Tánczos Barna, szenátor Verestóy Attila, szenátor Kolozs: Máté András, képviselő László Attila, szenátor Kovászna: Fejér László Ödön, képviselő Markó Attila, képviselő Márton Árpád, képviselő Klárik László, szenátor Olosz Gergely, szenátor Maros: Borbély László, képviselő Kelemen Atilla, képviselő Kerekes Károly, képviselő Markó Béla, szenátor Máramaros: Bónis István, képviselő Szatmár: Kereskényi Gábor, képviselő Erdei-Dolóczki István, képviselő Pataki Csaba, szenátor Szilágy: Seres Dénes, képviselő Végh Sándor, szenátor Temes: Molnár Zsolt, képviselő rmdsz.ro
Erdély.ma

Huszonhét magyar a parlamentben, Frunda György nem jutott be
A szavazatok százszázalékos feldolgozottsága ismeretében az RMDSZ 27 törvényhozói mandátumot szerzett az új parlamentben, néggyel kevesebbet, mint a 2008-as parlamenti választásokon – közölte a Krónikával Kovács Péter főtitkár. A szavazatok visszaosztását követően kiderült, a szövetség kilenc szenátori mandátumot nyert, akárcsak 2008-ban, a képviselőházban pedig 18-at, ami néggyel kevesebb a legutóbbi törvényhozási megmérettetéshez képest. Nem jutott szenátori mandátumhoz Frunda György, az RMDSZ egyik legismertebb politikusa, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja.
Frunda György 23 év után nem tudott újabb szenátori mandátumot szerezni
Frunda 39,86 százalékot szerzett az egyes számú Maros megyei választókerületben, megelőzve a Szociálliberális Unió (USL) színeiben induló kihívóját, Ştefan Someşant (34,7), ám az eredmény nem bizonyult elegendőnek. Ezzel szemben a marosvásárhelyi Kerekes Károly folytathatja képviselői munkáját a szövetség színeiben.
Kolozs megye négy év kihagyás után ismét szenátori mandátumot szerzett László Attila volt kolozsvári alpolgármester révén, míg a kalotaszegi választókerületben induló Máté András továbbra is képviselőként dolgozhat a törvényhozásban.
Temes megye szintén négy év szünet után jutott képviselői mandátumhoz a 29 éves Molnár Zsolt révén, aki a 2-es számú választói kerületben a szavazatok 4,71 százalékát kapta meg. Molnár az RMDSZ legfiatalabb képviselőjeként dolgozhat a következő négy évben.
Szintén tegnap derült ki, hogy Erdei Doloczki István (Szatmár megye), Szabó Ödön (Bihar) és Bónis István (Máramaros) is képviselő mandátumhoz jutott a visszaosztást követően. Az RMDSZ parlamenti csoportját továbbá Végh Sándor (Szilágy megye) és Pataki Csaba (Szatmár) egészíti ki. Arad és Brassó megyének viszont nem lesz parlamenti képviselete.
Amint arról beszámoltunk, tizennyolc RMDSZ-es jelöltnek sikerült abszolút győzelmet szereznie a választókerületében, így „első körben” parlamenti mandátumot nyertek. Cseke Attila (Bihar megye), Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Moldován József (Hargita megye), Fejér László Ödön, Markó Attila, Márton Árpád (Kovászna megye) Borbély László, Kelemen Atilla (Maros megye), Kereskényi Gábor (Szatmár megye) és Seres Dénes (Szilágy megye) képviselői mandátumhoz jutottak a szavazatok legalább felének begyűjtésével.
A választói kerületben aratott győzelemmel Biró Rozália (Bihar megye), Tánczos Barna, Verestóy Attila (Hargita megye), Klárik László, Olosz Gergely (Kovászna megye) és Markó Béla (Maros megye) szenátori székhez jutott. Kovács Péter főtitkár egyébként tegnap úgy nyilatkozott, a végeredmények azt mutatják, az urnákhoz járuló romániai magyarok 88,81 százaléka az RMDSZ-nek szavazott bizalmat.
Hangsúlyozta: az eredmény értékét növeli, hogy ez egyértelműen meghaladja a tavaszi önkormányzati választások során a szövetségre leadott magyar szavazatok arányát. 428 608 magyar választóból 47 955-en (11,19 százalék) pecsételtek az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselőjelöltjeire, a szenátorjelöltek esetében a 447 291 magyar szavazóból 58 764-en (13,14 százalék) támogatták az alakulat jelöltjeit.
Az RMDSZ képviselőjelöltjei 380 653 választó bizalmát nyerték el (88,81), ugyanakkor 388 527-en (86,86) tartották fontosnak, hogy a szövetség szenátorjelöltjei jelenítsék meg érdekeiket a törvényhozás felső házában – tájékoztatott Kovács Péter.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Biztos befutók a Székelyföldön, bizonytalan képviselet Belső-Erdélyben
Elsöprő győzelmet szerzett az RMDSZ a Székelyföldön a vasárnapi parlamenti választásokon, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a legtöbb helyen nem tudta felülmúlni a júniusi helyhatósági választásokon elért eredményt.
Hargita: két szenátor, négy képviselő
Hargita megyében a hét mandátumból hatot szerzett meg a szövetség, a legeredményesebben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerepelt, aki körzetében a voksok 79,4 százalékát kapta. A végleges adatok szerint Hargita megyében a szenátusi listákon az RMDSZ 83 097 szavazatot kapott a 116 410-ből, az EMNP szenátorjelöltjeire 17 749-en szavaztak. Verestóy Attila a szavazatok 68 százalékával elnyerte a hetedik szenátori mandátumát, Tánczos Barna (első portrénkon) pedig első ízben képviselheti a hargitaiakat a bukaresti felsőházban, miután megszerezte a szavazatok 75 százalékát.
A képviselőházi listákon is az RMDSZ szerzett többséget, a 116 084 szavazatból 82 814-et kapott, az EMNP második helyen végzett 17 069 szavazattal, míg a Szociálliberális Szövetség harmadik lett 10 683 vokssal.
Az első körzetben Korodi Attila győzött 73 százalékkal, a volt környezetvédelmi miniszter így második képviselői mandátumát kezdheti el. A legjobb eredményt Hargita megyében Kelemen Hunor érte el, az RMDSZ elnöke a szavazók 79,4 százalékának a bizalmát nyerte el, és ezzel megkezdheti negyedik képviselői mandátumát. Az RMDSZ-es Antal István a voksok 73,8 százalékát kapta, így újabb négy évet tölthet a képviselőházban, amelynek 1992 óta tagja. Moldován József volt távközlési államtitkárnak a polgárok 79,14 százaléka szavazott bizalmat. A többségben románok által lakott képviselői körzetben Mircea Duşa belügyminiszter lett az első a szavazatok 47,47 százalékával, a második helyezett, az RMDSZ-es Mik József 31,2 százalékot szerzett, a körzetben az országos visszaosztás során dől el, ki lesz a képviselő.
Tánczos Barna a Krónikának elmondta, az eredmények azt tükrözik, hogy a székelyföldi emberek megbíznak az RMDSZ-ben, és ez nagy felelősséget ró a szövetség politikusaira, akiknek azokat is képviselniük kell, akik nem a szövetségre szavaztak. „Remélem, lesz bennünk bölcsesség, hogy ne a vitát keressük, hanem mindazt, ami összeköt. A következő négy évben nem megosztjuk, hanem megerősítjük a magyar képviseletet” – mondta Tánczos. Papp Előd, az EMNP szenátorjelöltje szerint a néppártnak Hargita megyében sikerült növelnie a szavazatok számát, jobban szerepelt, mint az önkormányzati választásokon. Bár a 6:3-as alternatív küszöböt nem sikerült teljesíteni, stabilizálódott a párt. „Tisztességesen szerepeltünk, megyünk tovább!” – összegzett Papp Előd.
Orbaiszék elveszett
Háromszéken hat parlamenti mandátumból ötöt szerzett meg az RMDSZ. A Kovászna Megyei Választási Iroda végleges adatai szerint a szövetség megőrizte azokat a mandátumokat, amelyeket az elmúlt négy évben is RMDSZ-es politikusok töltöttek be, az orbaiszéki körzetben azonban nem sikerült győzni. A végleges eredmények szerint a Sepsiszék–Erdővidék szenátori körzetben az RMDSZ-es Klárik László volt megyemenedzser lett az első 21 314 szavazattal, a szavazók 56,6 százalékának a bizalmát szerezte meg és egyben első parlamenti mandátumát.
Vetélytársa, Toró T. Tibor EMNP-elnök 7367 voksot (19,57 százalék) kapott. A Felsőháromszék–Bodzavidék szenátori körzetben Olosz Gergely 19 711 szavazattal, 61,79 százalékkal győzött, az EMNP-s Kovács István 3540 szavazattal a harmadik helyre került, Marius Obreja USL-jelölt mögé. Sepsiszentgyörgyöt Markó Attila (második portrénkon) képviseli a következő négy évben a parlament alsóházában, a volt kisebbségügyi államtitkárnak 11 297-en, azaz a választópolgárok 52,6 százaléka szavazott bizalmat.
A Mikó-ügy másik szereplője, Sánta Imre bikfalvi lelkész 4255 szavazatot (19,82 százalék) kapott. Az Erdővidék–Alsóháromszék körzetben Márton Árpád újrázott 59,8 százalékkal, vagyis 9875 vokssal, ebben a körzetben 3169-en (19,19%) pecsételtek az EMNP-s Derzsi Sámuelre. Felsőháromszékről az RMDSZ színeiben megméretkező Fejér László Ödön vállalkozó (harmadik portrénkon) 13 018 szavazattal (74,5%) veheti át első képviselői mandátumát, a néppártos Johann Taierling 2734 szavazatot (15,65%) szerzett.
A szavazatok újraosztásával dől el, hogy ki képviseli a képviselőházban Orbaiszék–Bodzavidék lakóit a következő négy évben, ebben a körzetben ugyanis egyetlen jelölt sem kapta meg a voksok több mint felét, az RMDSZ-es Thiesz János 41,64 százalékos támogatottságot szerzett, Szakács Zoltán, a néppárt jelöltje mindössze 654 szavazatot kapott,  az újraosztás után dől el, melyik román jelölt jut mandátumhoz. Sánta Imre, az EMNP sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje lapunk kérdésére úgy értékelte, az RMDSZ hitelrombolása elbizonytalanította a választókat, és a néppártnak sem sikerült megfelelően mozgósítania őket.
„Le kell vonni a következtetést, új akciótervet kell kidolgozni!” – mondta Sánta, aki torzításnak és bűnbakkeresésnek minősítette, hogy az RMDSZ a néppártot okolja azért, hogy nem sikerült megszereznie az orbaiszéki mandátumot. Az RMDSZ háromszéki vezetői egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat fogalmaztak meg a választások tárgyában, míg Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester tiszta lappal kezdené újra, Tamás Sándor tanácselnök azt üzeni a néppártnak: „húzzák meg magukat!”
Antal hangsúlyozta, Sepsiszentgyörgyön 400 szavazaton múlott, hogy Markó Attila megszerezte a többséget, ha nem így történik, román képviselő lett volna. Emlékeztetett a választások éjszakáján mondott nyilatkozatára, miszerint „a néppárt megérdemelne két nagy pofont”, hozzátéve: a hangsúly azon volt, hogy családban kell elintézni a nézeteltéréseket, és többet nem szabad olyan helyzetbe hozni az erdélyi magyarokat, hogy két magyar alakulat közül kelljen választaniuk.
Bizonytalanság Marosban
Az RMDSZ elégedett lehet a Maros megyei eredményekkel – jelentette ki az alakulat megyei elnöke, Kelemen Attila, aki viszonylag kényelmesen nyert saját, magyar többségű képviselői választókerületében. Hasonló győzelmet aratott Markó Béla szenátorjelölt és Borbély László képviselőjelölt is, akik a szavazatok 66, illetve 73 százalékkal nyerték a választásokat. Bár a lista élén végeztek, sem a szenátori bársonyszékért versenybe szálló Frunda Györgynek, sem a hetedik képviselői mandátumára pályázó Kerekes Károlynak nem sikerült megszerezniük a leadott voksok több mint felét. A szövetség egyik legtapasztaltabb politikusának számító Frunda György, aki saját elvárásaihoz képest lényegesen gyengébben szerepelt, a támogatók kevesebb mint 40 százalékát tudhatja maga mögött.
„Remélem, hogy elnyerem a szenátori helyet” – bizakodott, majd megvallotta, hogy nagyon örül a magyar jobboldal kudarcának. „Van bennem egy kis káröröm: nem sikerült nekik!” – jelentette ki, hozzáfűzvén, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) egyetlen célja az RMDSZ elgáncsolása volt. Frundához hasonlóan már csak a visszaosztás lutrijában bízhat Kerekes Károly is, akit a szavazók 44 százaléka támogatott. Utóbbi a város magyar többségű körzetében indult, ott, ahol négy évvel ezelőtt Borbély László a szavazatok több mint felét megszerezte. Az RMDSZ vezetői szerint, amennyiben Kerekes nem szerez újabb mandátumot, a felelősség a néppártot terheli, hiszen a két magyar jelölt összesen megszerezte a szavazatok több mint 50 százalékát.
Kerekes Károly ellenjelöltje, Portik Vilmos, aki egyben az EMNP Maros megyei elnöke is, úgy véli, ha nem indult volna a választásokon, az nem azt jelenti, hogy a nemzeti oldal elkötelezett szavazóbázisa az RMDSZ politikusát támogatta volna. Annak ellenére, hogy Marosvásárhelyen a néppárt közel kétszer annyi voksot szerzett, mint a nyári helyhatósági választásokon, Portik szerint át kell értékelni az eredményeket, és alapjaiból kell újraépíteni az EMNP Maros megyei szervezetét. „Az alacsony részvételi arány komoly figyelmeztetés a politikum számára. Kiderült, hogy a néppárt még nem tudja megszólítani megfelelőképpen a magyarokat, az RMDSZ már nem tudja” – következtetett az arányokból az EMNP Maros megyei elnöke. Gyengén szerepelt Lokodi Edit Emőke képviselőjelölt is, aki a 36 százalékos támogatottságával a szociáldemokrata Florin Buicu mögött végzett abban a körzetben, melyet 2008-ban az RMDSZ-ből azóta eltávolított Benedek Imre nyert.
Kolozs: Máté reménykedik
Kolozs megyében az RMDSZ a képviselői listákra leadott szavazatok 12,99 százalékát, az EMNP 1,68 százalékát szerezte meg, a szenátori listák esetében ez az arány 13,20, illetve 1,92 százalék. A töredékszavazatok megyei visszaosztását követően egyelőre Máté András Levente képviselői mandátuma tűnik biztosnak. Az országos visszaosztást követően még egy képviselői vagy szenátori helyet kaphat a szövetség – vázolta a lehetséges forgatókönyveket a megyei elnöke. „Ha nem lett volna széthúzás, jobb lehetett volna az eredmény, a másik pártra adott voks a román pártokra adott szavazatnak bizonyult” – mondta Máté András Levente.
Szász Péter, a néppárt szenátorjelöltje ezzel szemben úgy értékelte: „ahhoz képest, hogy a választók érdeklődése rendkívül alacsony volt, előrelépésnek tekinthető az EMNP eredménye”. Elmondta, az EMNP szenátorjelöltjeire összesen 4096-an, míg képviselőjelöltjeire 3687-en voksoltak a megyében. „A választóinktól kapott bizalom felelősséggel is jár, folytatjuk a megkezdett munkát, tovább építkezünk” – nyilatkozta Szász Péter.
Krónika (Kolozsvár)

Elsöprő baloldal, koalícióra törekvő RMDSZ
Mindent elsöprő szociálliberális győzelem és a jobboldali pártszövetség súlyos veresége jellemzi a december 9-i romániai parlamenti választások eredményeit. Az 5 százalék fölötti eredményt elérő RMDSZ elveszített néhány képviselői mandátumot, az Erdélyi Magyar Néppárt pedig nem jutott be a parlamentbe.
A kormányzó Szociálliberális Unió (USL) tarolt a december 9-i parlamenti választásokon. Pártszövetség esetében a közel 4,5 millió szavazat a rendszerváltás óta a legjobb eredmény, amely kétharmados képviselőházi és szenátusi többséget biztosít az USL-nek. Ezzel párhuzamosan padlóra került a jobboldal, az Igaz Románia Szövetség (ARD) a szavazatoknak mindössze a 16,5 százalékát kapta. Az egykori Demokrata-Liberális Párt (PDL) és néhány kisebb, parlamenten kívüli párt szövetségeként a választások előtt létrejött politikai tömörülés kevesebb mint 1,3 millió voksot kapott. Az ARD ugyanakkor egyetlen választókörzetben sem nyert fele plusz egy szavazattal, így valamennyi parlamenti és szenátusi mandátumát visszaosztásból kapja meg, ami egyelőre bizonytalanná teszi a törvényhozásba bekerülő politikusok listáját. Harmadik helyen a populista Dan Diaconescu Néppártja (PPDD) végzett: közel 1,1 millió szavazattal 14 százalékon áll. A parlamenti küszöböt átlépő utolsó pártra, az RMDSZ-re leadott 388 ezer szavazat 5,25 százalékot jelent. Az Erdélyi Magyar Néppárt nem jutott be a parlamentbe: egyetlen választókörzetben sem nyert, az országosan elért szavazataránya a parlament esetében 0,64, a szenátusban 0,79 százalék. A választásra jogosult állampolgárok 41,72 százaléka járult az urnák elé, legtöbben a déli megyékből, legkevesebben Erdélyből.
Magyar eredmények
Az RMDSZ 12 képviselői és 6 szenátori körzetben nyert abszolút többséggel, azaz 50 százalék plusz egy szavazattal. Első körben 18 képviselőt juttatott be a román törvényhozásba. Lapzártakor a megyei és a töredékszavazatokból történő újraosztás nyomán a szövetség vezetői további 9-10 képviselői és szenátori helyre számítottak, ami a négy évvel ezelőtti eredményhez képest legalább 3-4 mandátumnyi veszteséget jelent. Az RMDSZ 50 ezer szavazattal kapott kevesebbet mint 2008-ban, az EMNP a helyhatósági választásokon szerzett voksokhoz arányítva valamivel többet, közel 60 ezer szavazatot könyvelhet el.
Alkotmányozó kétharmad
Az USL alkotmányozó többséget szerzett az 550 fősre duzzadó parlamentben. A hozzávetőleg 80 honatyával népesebb új román törvényhozás a jelenlegi választási rendszer nyomán duzzad fel. A választási törvény szerint a mindenkori ellenzéknek azokból a megyékből is jár mandátum, ahol a taroló párt az összes képviselői és szenátori körzetben nyert. A több mint 20 déli és moldvai megyében győzedelmeskedő USL-képviselet így ellenzéki mandátumokkal is kiegészül. Victor Ponta, a kormányfői tisztség várományosa szerint azonban a törvényhozás jövő évi költségvetése nem növekszik. Ponta már a választások estéjén bejelentette, kész koalícióra lépni az RMDSZ-szel, ami másnap nagy vihart kavart a liberálisok körében. Elemzők szerint azonban semmi meglepő nincs az RMDSZ esetleges kormányzati szerepvállalásában, még akkor sem, ha az USL nem feltétlenül szorul magyar segítségre. Aromán elemzők egyféle stabilitást látnak az RMDSZ kormányrészvételében, többségük szerint ez elsősorban külföld számára jó üzenet.
Széteső jobboldal
A PDL fennállásának legnagyobb válságát éli. Több területi szervezet az országos tanács sürgős összehívását, illetve Vasile Blaga pártelnök leváltását követeli. Elena Udrea szerint hibás döntés volt a jobboldali pártszövetség megalakítása. Elemzők azonban a jobboldal vereségének okát abban látják, hogy a PDL hagyományos erdélyi szavazótábora cserbenhagyta a pártot, nem ment el szavazni. A hagyományosan demokrata-liberális elkötelezettségű Kolozs, illetve Arad megye idén országos kullogó volt a szavazási részvétel tekintetében.
Az RMDSZ képviselői és szenátorai
Háromszék: Králik László és Olosz Gergely szenátor, Markó Attila, Márton Árpád és Fehér László Ödön képviselő.
Hargita megye: Verestóy Attila és Táncos Barna szenátor, valamint Kelemen Hunor, Korodi Attila, Moldován József és Antal István képviselő.
Maros megye: Markó Béla szenátor, Borbély László és Kelemen Atilla képviselő.
Bihar megye: Biró Rozália szenátor és Cseke Attila képviselő
Szatmár megye: Pataki Csaba szenátor és Kereskényi Gábor képviselő
Szilágyság: Seres Dénes képviselő
A leadott szavazatok visszaosztásából Erdei Dolóczki István (Szatmár), Szabó Ödön (Bihar), Bónis István (Máramaros), Kerekes Károlz (Maros), Máté András (Kolozs) és Molnár Zsolt (Temes) jutott be a képviselőházba. A visszaosztásból mandátumot kapott szenátorok: Végh Sándor (Szilágy), Pataki Csaba (Szatmár) és László Attila (Kolozs).
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

„Segesvárra visszatért a költő” – Új helyen avatták fel Petőfi Sándor mellszobrát
Hatévnyi várakozás után Segesváron méltó helyre, a várbeli Petőfi parkba került vissza Petőfi Sándor forradalmár-költő mellszobra. A segesvári magyar közösség ismét ünnepelt, a magyar nemzet egyik szellemi vezetője, a magyar forradalom vezéregyénisége műemléke előtt tisztelegve. Az ünnepi rendezvényt jelenlétével megtisztelte Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke, Kerekes Károly és Antal István parlamenti képviselők, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja, dr. Zsigmond Barna Pál és Szarka Gábor konzul, a testvérváros, Kiskunfélegyháza polgármestere, Kapus Krisztián, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Brassai Zsombor, Csép Andrea, Balogh József és Bán Mózes megyei tanácsosok, a Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001 Alapítvány kuratóriumi elnöke, Tóth Gyuláné, a Communitas Alapítvány alelnöke, Szép Gyula, és jelen volt Dăneşan Dorin, Segesvár polgármestere, Dan Bandea alpolgármester, valamint a történelmi egyházak képviselői.
Az ünnepség, amelyen a Romulus Ladea szobrászművész által készített Petőfi-mellszobrot új helyén, a középkori várerődben kialakított Petőfi parkban avatták fel, Máthé Lóránd szavalatával, Reményik Sándor Petőfihez című versével indult, majd Gál Ernő, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke köszöntötte az ünneplőket, emlékezett a Petőfi-mellszobor eltávolításának körülményeire, a visszaállítással kapcsolatos nehézségekre. „Azt szokták mondani, miként a könyveknek, a szobroknak is megvan a maguk sorsa. Költőóriásunk mellszobra az ötvenes években került annak a ragyogó, Köllő Miklós által készített szobornak a helyére, mely jelenleg testvérvárosunk, Kiskunfélegyháza főterét ékesíti.
A szobor régi helyén minden március 15-én összegyűlt ünnepelni a segesvári magyarság, megemlékezni nemzetünk hőseiről és a szabadságharcról. Hat évvel ezelőtt a segesvári vár fala beomlott, a talajomlás elérte a szobor talapzatát. Akkor egyetlen megoldás körvonalazódott: a szobor, az azt körülvevő láncok eltávolítása, a talapzat szétszedése. Végignéztem – furcsa érzés volt – a teljes bontást, a láncok eltávolítását, a szobor leemelését. Nehéz napok következtek, hirtelen a leemelt szobor lett a segesvári magyarság központi ügye. Egymást követték a gúnyos megjegyzések, a támadások, a felelősségre vonások. A polgármester megígérte, a várfal kijavítása után azonnal helyreállítják a szobrot, de ugyanakkor felajánlotta ezt a helyet Petőfi park kialakítására, ahol a szobrot is el lehet helyezni.
A várbeli munkálatok után következett a jóváhagyások megszerzése, és végül a helyi képviselőtestület döntése alapján sikerült kialakítani a Petőfi parkot, ahol a költő szobra is helyet kapott”. Köszönetet mondott Dorin Dăneşan polgármesternek, a volt és jelenlegi képviselőtestületnek, Bandea Dan alpolgármesternek, kiemelten Borbély László parlamenti képviselőnek, akinek minisztersége alatt jelentős összegeket utaltak ki parkrendezésre Segesvárnak, mindazoknak, akik anyagilag támogatták a szoborállítást: az RMDSZ országos és megyei vezetésének, a Communitas Alapítványnak, Balogh József megyei tanácsosnak, Palló Zoltán építésznek, a talapzat kivitelezőjének, Mihály Ferenc restaurátornak valamint megemlékezett a Petőfi-szobor ügyét támogató Ficsór Józsefről, Kiskunfélegyháza időközben elhunyt polgármesteréről.
– Az ünnep nemcsak a magyaroké, hanem az egész városé. A szabadság emlékműve a Petőfi-szobor, megkoszorúzásakor határozzuk el mélyen a szívünkben, hogy mindig méltók leszünk hozzá – tette hozzá Gál Ernő.
Dăneşan Dorin polgármester fontos eseménynek nevezte a szoboravatást, hangsúlyozva, Segesvár multikulturális város, és olyan szellemi-kulturális-történelmi örökséggel rendelkezik, amelyet meg kell őrizni a jövő nemzedéknek. A szobrot Kelemen Hunor, Kapus Krisztián, Dăneşan Dorin, Gál Ernő leplezték le, a történelmi egyházak képviselői pedig az összefogás, közösség- és nemzetszolgálat jegyében áldották meg az emlékművet, arra biztatva, hogy „emlékezésünkből erő, hatalom, kegyelem, reménység áradjon”. Petőfi Sándor Sors, nyiss nekem tért című versét román, magyar és német nyelven Fodor Lilla, Lokodi Alíz, Kristofoletti Klára szavalták el, majd Kelemen Hunor köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozva, Petőfi Sándorra és az ő nemzedékére teljes egészében illik a hegeli megállapítás, miszerint „csak annak a nemzetnek van joga a történelmi létre, amely meg tud újulni”. „A megújulást Petőfi Sándor magában hordozta, része a megújuló nemzeti öntudatnak, a mai értelemben vett nemzetté válás egyik úttörője. Társadalmi szerepvállalása és áldozatvállalása, a szabadság iránti feltétel nélküli elkötelezettsége utat és irányt mutatott nemcsak 1848–49-ben, hanem az azt követő nemzedékek számára is.
A nemzeti megújulás, újjászületés egyik nagy és immár örök példája ő. Az irodalomban is forradalmi, őnála egymásra talál a költő és a forradalmár, a literátus és a szabadságharcos. Emlékét és örökségét mindenhol őrzik, ahol csak magyar ember él, ahol a szabadságot szeretik és magyar kollektív memória létezik. Segesvár és Fehéregyháza kiemelt helyszín ilyen szempontból is. Úgy tudjuk, Segesvártól nem messze vesztette életét, mítoszok keringenek halála körülményeiről. A mi emlékezetünkben, abban a szellemi térben, amely mindenhol jelen van, ahol csak művelt magyar emberek élnek, Petőfi Sándor emléke, öröksége mindig élni fog, versei, a róla szóló történetek, a szobrok, múzeumok életben tartják. Örök életű marad, és e szobor Segesváron ezt bizonyítja, ehhez kell nekünk hűnek, méltónak lennünk” – mondta az RMDSZ elnöke. Magyarország csíkszeredai főkonzulja, dr. Zsigmond Barna Pál szerint Petőfi felismerte az idők szavát, és konokul kitartott mellette. „1848-ban forradalomra, forradalmi tettekre volt szükség a nemzet felemelkedéséért. Ma az idők szava nem forradalmi tetteket követel tőlünk, de ugyanolyan konok kitartást közösségünk megmaradásáért. Ma is érzékeljük, hogy sorsfordító helyzet előtt áll a magyar közösség, hogy a jelen legfontosabb gondolatainak megvalósulásán áll vagy bukik a jövő, és az ehhez a gondolathoz való ragaszkodásra, kitartásra van szükség. A magyarság megmaradása sorskérdés, és látnunk kell benne unokáink, közösségünk jövőjét. A Petőfi-szoborban ne a múlt köztéri műemlékét lássuk, hanem a jelen mindannyiunkat érintő gondolatait, feladatait” – jelentette ki a főkonzul.
Wass Albert A bujdosó imáját szavalta el Kovács Ferenc, kiskunfélegyházi X. osztályos tanuló, majd Kapus Krisztián, Kiskunfélegyháza polgármestere elevenítette fel a 164 évvel ezelőtti fehéregyházi csatát, hangsúlyozva: arra szövetkeztünk, hogy Petőfi szellemi örökségét éltetni fogjuk. „Közös ünnepünk tovább szilárdítja bennünk az együvé tartozás érzését. Legyünk hűek szabadságharcos eleink és Petőfi Sándor örökségéhez!” – tette hozzá.
Brassai Zsombor megyei RMDSZ-elnök szerint „a szó szoros értelmében visszatért a nemzet költője”. „Bár csak egy mellszoborban és egy park nevében, de ezek maradandó emléket állítanak az adott történelmi kor határait túllépő alkotó szellemnek. A szobrok küldetésszerűen múltat idéznek, emlékeztetnek szellemi értékekre, bölcsességekre, erkölcsökre, melyek történelmet írtak, örök érvényű igazságokat fogalmaztak meg, és ilyenként élni tanítanak, biztatnak, a zsákutcákból visszatérőknek az újrakezdéshez biztos kiindulópontot mutatnak. Petőfi Sándor szobránál, a róla elnevezett parkban újragondolható az ember küldetése, létének értelme, a természet szépsége, a haza és nemzet értéke, a szabadság sokszor megfogalmazhatatlannak tűnő bölcsessége és erkölcse. Segesvárra, hol ember él, hol ember fél, visszatért a költő, és vele együtt a szabadság, szerelem bátor és szép, embert cizelláló szelleme. Remélhetőleg idén Maros-szentgyörgyre és Marosludasra is visszatér Petőfi” – mondta Brassai Zsombor.
A Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001 Alapítvány kuratóriumának elnöke, Tóth Gyuláné kijelentette, „hiszünk abban, tartozzunk bármely nemzethez, országhoz, városhoz, emlékbizottsághoz, intézményhez, hogy egy ország, egy nemzet, egy kis közösség addig él, amíg vállalható értékekkel tudja felvértezni a majdani visszaemlékezőket, míg az anyagi szegénységgel szembe tudja állítani a hit és az együvé tartozás gazdagságát. Ez ma a segesváriaknak itt a várban, a Petőfi parkban újra sikerült”.
Nagy Ferenc nyugalmazott unitárius lelkész versét Fodor Gyöngyi szavalta el, ezt követően a Segesvári Pedagógusszövetség női kórusa énekelt, végül a szobornál a kegyelet koszorúit helyezte el a Segesvári Polgármesteri Hivatal, az RMDSZ országos valamint a megyei, a segesvári, fehéregyházi szervezetei, a kiskunfélegyházi önkormányzat, a Csíkszeredai Magyar Főkonzulátus, a Fehéregyházi Petőfi Egyesület, a Communitas Alapítvány, a Magyar Kultúráért Határok Nélkül Alapítvány 2001, a segesvári Gaudeamus Alapítvány, a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola, a segesvári Mircea Eliade Líceum, a segesvári Bajor utcai és Vasút Környéki Egylet, a segesvári református egyházközség, a Kikerics kulturális egyesület, valamint az ausztriai magyarok képviselője.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Anyanyelv-használati jog az egészségügyi intézményekben – kettős elutasítás
Mind a szenátus egészségügyi szakbizottsága, mind a plénuma elutasította az RMDSZ képviselőházi frakciója által szeptemberben kezdeményezett törvénytervezetet, amely az anyanyelv-használati jogot biztosította volna az egészségügyben. A jogszabálytervezet nemcsak a nyelvhasználat szempontjából módosította volna a 2006. évi 95-ös egészségügyi reformtörvényt, hanem az európai egészségügyi kártyák érvényességi idejének meghosszabbítása illetve az egészségbiztosítási járulék befizetésének elmulasztásáról szóló figyelmeztető értesítések kiközlése is szerepelt a módosító javaslatok között.
Nemrég cikkeztünk arról, hogy Kerekes Károly és Markó Attila parlamenti képviselők Brüsszelbe látogattak, ahol a belga egészségügy nyelvhasználatjogi gyakorlatával „ismerkedtek”. Tapasztalataikat felhasználták annak a törvénytervezetnek a képviselőházi vitájában, amely – ha a képviselőház rábólint – a romániai kisebbségi nyelvhasználatot biztosítaná az egészségügyi intézményekben. E tervezet alátámasztására az RMDSZ-képviselők a román parlament dokumentációs központjától (amelynek fő feladata, hogy a törvényhozói munkával összefüggő szakmai és könyvtári információs szolgáltatásokat nyújtson a képviselők, a parlamenti bizottságok, a parlamenti pártok képviselőcsoportjai részére) tájékoztatást kértek arról, hogy miként érvényesül az anyanyelv-használati jog az egészségügyi intézményekben azokban az országokban, amelyek – Romániához hasonlóan – ratifikálták a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját.
– Miért folyamodtak ehhez a testülethez? Milyen a döntéshozók hozzáállása e kérdéskörben? – kérdeztük Kerekes Károly képviselőt.
– Szükségünk volt egy olyan dokumentációra, amely arról nyújtson tájékoztatást, hogy miként érvényesül az anyanyelv-használati jog az orvos–beteg kapcsolatban azokban az országokban, amelyek ratifikálták a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Ezt a dokumentációs anyagot fogjuk felhasználni a képviselőház egészségügyi bizottságában rövidesen sorra kerülő vitában, amikor az RMDSZ azon törvénytervezete lesz napirenden, amely előírja az anyanyelv-használati jog biztosítását az egészségügyben. A dokumentációt eljuttattam már az egészségügyi miniszternek, a képviselőházi egészségügyi szakbizottság minden tagjának. Románia ratifikálta az említett Chartát, ötévenként jelentésküldési kötelezettsége van az Európa Tanács felé (legközelebb 2014-ben) arról, hogy miként teljesíti a Charta elfogadásával vállalt kötelezettségeit, de a szóban forgó kérdésben – az egészségügyi intézményekben megvalósuló anyanyelv-használattal kapcsolatosan – nem törekszik eleget tenni, különböző kifogásokkal élve, mint például azzal, hogy nem rendelkezik elégséges számú orvosi személyzettel, amely ismeri a kisebbségek nyelvét, vagy, hogy nincs elegendő anyagi forrás a kérdés megoldására. Egyébként a Chartában előírt kötelezettségeivel kapcsolatosan Románia 2009-ben csak a helyhatósági, a tanügyi valamint a közszolgálati média vonatkozásában juttatott el jelentést az Európa Tanácsnak, az egészségügyben vállalt kötelezettségeiről mélyen hallgatva.
Az eddigi parlamenti vitákban, amelyek a szenátusban zajlottak viszont nem az említett kormányvélemény hangzik el, hanem olyasmiket hangoztatnak, hogy a román az ország hivatalos nyelve, hogy jelenleg is megengedett olyan személyzet alkalmazása, amely ismeri a kisebbségek nyelvét, az már nem számít, hogy semmilyen törvényes előírás erre vonatkozóan nem létezik, vagy hogy a nagy elméleti „engedékenység” mellett a főleg Moldova Köztársaságból bevándorolt orvosok nem csak, hogy nem tudnak, de még nem is akarnak megtanulni minimális szinten sem a kisebbségek nyelvén.
Meg aztán azt is kell hallanunk, hogy bőven elégséges, ha csak információkat kap anyanyelvén a beteg, meg hogy a kisebbségi nyelvet ismerő orvosi személyzet alkalmazása diszkriminációt jelentene a románokkal szemben az egészségügyi személyzet alkalmazásánál. Nos, ilyen körülmények között nekünk mindent meg kell tennünk, minden eszközt latba kell vetnünk azért, hogy meggyőzzük a román parlamenti képviselőket – de nem csak őket, hanem a román közvéleményt is, más országok gyakorlatát is ismertetve – érveink helyességéről. Az októberi brüsszeli látogatásom is ezt a célt szolgálta, a belga főváros gyakorlatát is ismertetni fogom, hiszen annak ellenére, hogy Belgium nem ratifikálta a Chartát, mégis példaszerűen oldotta meg ezt a kérdést az állami egészségügyi intézményekben. A képviselőházi vitát megelőző napokban sajtótájékoztatót fogunk tartani dr. Bónis István képviselőtársammal a Parlamentben, bemutatjuk a megszerzett dokumentációs anyagot és a brüsszeli tapasztalatokat, szembeállítva ezeket a romániai helyzettel, intoleráns magatartással.
– A romániai helyzet ismertetése hiányzik a dokumentációs anyagból… Miért?
– Azt esetleg egy mondatban lehetett volna megfogalmazni: nincs biztosítva az anyanyelvhasználat.
Az RMDSZ-képviselők – Antal István, Bónis István, Erdei-Dolóczki István, Kerekes Károly, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Markó Attila-Gábor, Márton Árpád-Ferenc, Máté András-Levente, Moldován József, Molnár Zsolt, Seres Dénes, Szabó Ödön – által kezdeményezett törvénytervezetet elsőként a törvényhozói tanács pozitívan véleményezte, majd a gazdasági és szociális tanács, a kormány, a szenátus emberjogi-kisebbségi bizottsága, a közigazgatási és környezetvédelmi bizottsága valamint az esélyegyenlőségi bizottsága mind negatív álláspontot fogalmaztak meg.
Ezt követően már nem csodálkozunk annyira a szenátus Ion Luchian által vezetett egészségügyi bizottsága szavazattöbbséggel történő elutasításán, amely arra hivatkozott, hogy az érvényben levő törvénykezés értelmében a kisebbségek nyelvén beszélő egészségügyi képzettségű személyek jelenleg is munkát vállalhatnak az egészségügyi intézményekben ott, ahol a kisebbségi lakosság aránya meghaladja a 20 százalékot, ha vannak betöltetlen állások és a pályázó megfelel az álláskövetelményeknek. Azt is felhozták érvként, hogy a 2003. évi 46-os törvény 8. cikkelye értelmében a páciensnek joga van román nyelven tájékoztatást kapni, ha pedig nem ismeri a román nyelvet, akkor anyanyelvén vagy más, a beteg által ismert nyelven tájékoztatják, vagy más kommunikációs módot találnak. A bizottság végül kijelenti, hogy az RMDSZ-képviselők szóban forgó kezdeményezése diszkrimináció lenne, amely megsértené a szakmai tudásra alapozott versenyt. A tervezet másik két javasolt témájának elutasítását formális és egyéb jogi, hatásköri hivatkozásokkal magyarázva szintén elutasították.
A szenátus plénuma december elején szintén „visszadobta” a törvénytervezetet. A kettős elutasítást követően az RMDSZ-frakció nevében Kerekes Károly parlamenti képviselő levelet intézett a kormányhoz, valamint az egészségügyi tárcához, amelyben felhívta a kormányfő illetve a szakminiszter figyelmét az egészség megőrzésének alapvető jogát szavatoló törvénykezésre, a nemzeti kisebbségek hátrányos helyzetére, ami az orvos–beteg kommunikációt illeti, kérve, hogy ebben a kérdésben ismételten fogalmazzanak meg – ezúttal pozitív – álláspontot. Az RMDSZ törvénytervezete várhatóan februárban kerül a fő döntéshozó, a parlament képviselőházi szakbizottsága, majd a plénuma elé.
Antalfi Imola
e-nepujsag.ro
Erdély.ma

„Európa érzi, hogy foglalkoznia kell a nemzeti kisebbségek problémáival”
„Kedvező helyzet mutatkozik az Európai Unióban a kisebbségi érdekvédelem tekintetében. Egyre több EU-s dokumentum hívja fel a figyelmet az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelmére. Európa már érzi, hogy ezt a kérdést nem lehet túl sokáig tagállami hatáskörként kezelni” – hangsúlyozta székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján Sógor Csaba európai parlamenti képviselő.
Az RMDSZ EP-képviselőjelöltje arra hívta fel a figyelmet, hogy ott kell lennünk Európában akkor, amikor ezek a folyamatok végbemennek. Elmondta: az Európai Parlament februárban szavazta meg a Michel-jelentést, amely kimondja, hogy az élet minden területén jogegyenlőséget kell biztosítani a kisebbségek számára. Ezt erősítette meg az Európa Tanács Kalmár-jelentése is, amely a területi autonómiát a kisebbségi kérdés rendezésének egyik legjobb formájaként nevesíti.
„Ezeket a dokumentumokat a munkánk során hivatkozási alapként tudjuk használni, minden adandó alkalommal elmondjuk, hogy Románia is építse be jogrendjébe és gyakorlatban is biztosítsa a nemzeti kisebbségek jogegyenlőségét” – fejtette ki Sógor Csaba.
Antal István udvarhelyszéki parlamenti képviselő ennek kapcsán elmondta: „A helyi közösség érzi azt a fejlődést, amelyet az Európai Unió hozott. Az elmúlt hét évben javultak az életkörülmények, versenyképesebbé váltak a települések”.
Egyúttal a május 25-i választásokon való részvételre biztatta az udvarhelyszékieket.
(Transindex) Nyugati Jelen (Arad)

Templom épül Décsfalván
Generációk álma teljesül hamarosan Décsfalván: letették szombaton a Bögöz községhez tartozó falu református templomának alapkövét a helység központi részében, a lakók hatalmas örömére. Mint elmondták, a hívek korábban Agyagfalvára jártak istentiszteletre, majd a helyi iskolaépületben vettek részt szertartáson, ám nem veszítették el a reményt, hogy utódaik majd saját templomban konfirmálhatnak.
A sokéves csúfolódásnak véget vetve templomépítésbe fogott Décsfalva: a református istenháza alapkövét szombaton délelőtt ünnepélyesen, községi, megyei és országos elöljárók jelenlétében helyezték el a település központi részén. A falu életében fordulópontot jelentő eseményen nem csak a helybéliek, de a szomszédos települések lakói is megjelentek.
Álom válik valóra
Mint Farkas Mózes, Bögöz község polgármestere elmondta, a templomépítés által megvalósulhat az ősök réges-régi álma. Megköszönte minden közreműködőnek az eddigi segítséget, hangot adott továbbá abbéli reményének, hogy Décsfalva lakói méltóképpen támogatják a kezdeményezést. A munkálatok határideje 2017, ám a község vezetősége abban reménykedik, hogy még idén sikerül felépíteni az új szentélyt, hogy a décsfalviaknak ne kelljen mindig máshová járniuk istentiszteletre. A projekt összértéke áfa nélkül mintegy 230 ezer lej.
A felépítendő templom helyszínén az agyagfalvi iskola diákjainak verses-dalos műsorát láthatták az egybegyűltek, majd Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, Antal István parlamenti képviselő, valamint Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke mondott beszédet. Kiemelték: a Bögöz községben tapasztalt szolidaritás példaértékű, továbbá, hogy az épülő templom jele annak, hogy az ősök hitét továbbviszi a közösség – egyúttal pedig az európai parlamenti választásokon való részvételre is buzdították a jelenlévőket.
Emléklap került az alapba
A beszédeket követően Fosztó József agyagfalvi református lelkipásztor megáldotta a készülő templomot, továbbá kifejtette: Décsfalvát Orbán Balázs leírásában a legkisebb székely falvak közé sorolta, de a település lélekszáma majdhogynem állandó azóta is, így remélhetőleg mindig lesz közösség, amely megtöltse az istenházát. Annál is inkább, mert ünnepekkor általában az iskolaépület is kicsinek bizonyul a szertartáshoz. Az ünnepélyes alapkőletétel során a földbe helyeztek egy emléklapot is, a jelentős mozzanatot a magyar és székely himnusz eléneklése követte. A rendezvény végén fánkkal és pálinkával kínálták a jelenlévőket.
„Csak hitünk legyen”
A décsfalvi Somorai Eszter elmondta: nagyon örülnek annak, hogy végre temploma lesz a falunak: két évvel ezelőttig Agyagfalvára jártak istentiszteletre, azt követően a lelkipásztor kéthetente átment Décsfalvára is, az iskola egyik tantermébe. „Amikor jó idő van, még szívesen átmegy az ember, de télen erősen megfáztunk: huzatos a hely a két falu között. Remélem, megérem, hogy a hároméves unokám ebben a templomban konfirmáljon” – fejtette ki vágyát. Mint elmondta, a décsfalviak jórészt reformátusok, de a más felekezetűek is szívesen járnak istentiszteleteikre. „Mindegy, hogy hová megyünk, csak hitünk legyen. A vallásunk akármilyen lehet, ha nincs hitünk” – fogalmazott.
Bálint Kinga Katalin. Székelyhon.ro

Elhunyt a főszerkesztő
Életének 58. évében elhunyt Antal István mérnök, az Erdővidék című, Baróton megjelenő hetilap főszerkesztője, melyet 1997-es megjelenése óta vezetett. Sajtóban dolgozó kollégái, barátai megdöbbenéssel értesültünk hirtelen haláláról, hiszen a múlt héten még a Háromszék-barcasági újságíróklub találkozóját készítette elő, melyre hétfőn kellett volna sor kerüljön kisbaconi házánál, s mely így most már végleg elmarad. Antal István épp ma töltötte volna be 59. életévét. Őszinte részvétünk a gyászoló családnak!
Kiegészítés: Főszerkesztők: Benedek H. János /1997. július 18.-1999. júl./, Vadász Levente /2005-ig/, Benedek István, Petneházi Andrea, Antal István.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Együttműködés folytatódó perekkel
Letette a hivatali esküt augusztus 7-én, csütörtökön Petres Sándor, Hargita megye nemrég kinevezett prefektusa. Beiktatásakor azt mondta, továbbra is a megye közösségeinek érdekében kíván dolgozni, de kinevezésével a törvények nem változtak meg.
Ideiglenes kinevezésekről, illetve megbízások megszüntetéséről szólnak azok a kormányhatározatok, amelyeket a beiktatási ceremónia elején Florea Oprea belügyi államtitkár olvasott fel polgármesterek, intézményvezetők, politikusok jelenlétében. Négy ilyen határozatra volt szükség a kormánybiztosi hivatal élén végrehajtott helycseréhez, ezek a volt prefektus, Jean Adrian Andrei és volt helyettese, Petres Sándor korábbi tisztségeikből való felmentéséről, illetve az új megbízatásokról szólnak. A kormányhatározatok szövege szerint mindkét új kinevezés ideiglenes jellegű.
Megfelelt a kihívásoknak
Jean Adrian Andrei megköszönte a közel kétéves kormánybiztosi ténykedéséhez nyújtott támogatást a kormánynak, és úgy értékelte, az általa vezetett intézmény megfelelt a kihívásoknak. Szerinte jó volt az együttműködés a megyei önkormányzattal és a polgármesteri hivatalokkal, és úgy látja, Hargita megyében is be lehet tartani a törvényeket és az alkotmányt nyugodt légkört biztosítva. Egyúttal támogatásáról biztosította Petres Sándort, akit barátjának nevezett.
A közösségért kíván dolgozni
Petres Sándor, aki beköszönő beszédét először román, majd magyar nyelven mondta el, szintén köszönetet mondott mindenkinek két hónapja kezdődött alprefektusi munkájának támogatásáért. Úgy fogalmazott, a korábban a megyei önkormányzat alelnökeként tizennégy év alatt többször is letett esküt is érvényesnek tekinti, amelynek értelmében mindent meg fog tenni Hargita megye közösségeinek javára. Azt mondta, nem volt felkészülve erre a megbízatásra, de reméli, a prefektusi hivatal munkatársainak segítségével tovább tud menni azon az úton, amelyen elindult.
El kellene felejteni az ideiglenességet
Tánczos Barna szenátor, aki szintén jelen volt a beiktatási ünnepségen, fontosnak tartotta megköszönni Jean Adrian Andrei leköszönő prefektus eddigi tevékenységét, amelyet korrektnek és pártatlannak nevezett. Hozzátette, Petres részéről is legalább két évre szóló eredményes együttműködést vár. Antal István parlamenti képviselő úgy vélekedett, fontos, hogy megszűnjön az uszítás és a mesterségesen keltett feszültség. Azt mondta, kissé keserű szájízzel fogadták azt, hogy Maros megyében nem lehetett magyar kormánybiztos, és szerinte el kellene felejteni az ideiglenes szót, természetes kellene legyen az, hogy magyar többségű megyékben a fontos intézményeket a helyi közösség tagjai vezessék.
A törvények nem változtak
A hivatali eskületétel után arról kérdeztük Petres Sándort, hogy folytatódnak-e azok a perek, amelyeket a prefektusi hivatal korábban indított a közigazgatási bíróságon a Székely Nemzeti Tanács által szorgalmazott autonómiapárti helyi önkormányzati határozatok érvénytelenítése érdekében. „Habár az intézmény élén változás történt, sem a törvények, sem az intézmény nem változott meg. A továbbiakban is, amennyiben lesz olyan határozat, bármilyen típusú, amely az intézmény szerint nem állja ki a törvényesség próbáját, ennek ügyében a törvények szerint fogunk eljárni” – mondta a prefektus.
Kovács Attila, Székelyhon.ro

Ponta: fontos, hogy a gyerekek jól megtanulják anyanyelvüket
Négy Hargita megyei – Csíkkozmás, Gyimesfelsőlok, Csíkszentmárton, Csíkmadaras – és három Kovászna megyei – Szentkatolna, Előpatak és Nagybacon – településnek adtak át iskolabuszokat Csíkkozmáson szeptember 11-én, csütörtökön. Az átadóünnepségen részt vett Victor Ponta miniszterelnök, Kelemen Hunor és Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettesek, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának, valamint Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, a két megyéből számos polgármester, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, továbbá Antal István és Moldován József parlamenti képviselők.
A látogatás előtt Kelemen Hunor jelenlétében a polgármesterek aláírták az Országos Településfejlesztési Programból (PNDL) kiutalt pénzösszegekről szóló szerződéseket – a közel hetven település iskolák, óvodák, utak, ivóvíz- és csatornahálózat korszerűsítésére kap támogatást, új munkálatok elkezdésére és a már folyamatban lévők befejezésére, Hargita és Kovászna megye egyaránt több mint hat-hat millió lejben. A Kovászna megye által kapott hat mikrobuszból a fent említett három község vezetője vehette át személyesen Victor Ponta miniszterelnöktől csütörtökön, Csíkkozmáson az új iskolabuszok kulcsát. Utak felújítására Uzon, Szentlélek, Nagybacon, Bárkány, Bereck, Gelence, Zágon, Ozsdola, Kézdivásárhely, míg ivóvíz- és csatornahálózat korszerűsítésére Kökös, Hídvég, Bodzaforduló kapnak támogatást a kormány alapjaiból, új munkálatok elkezdésére és a már folyamatban lévők befejezésére is.
A miniszterelnököt és helyetteseit a Boga Alajos V–VIII. osztályos iskolában fogadták, ahol Bodó Dávid polgármester üdvözölte őket házigazdaként. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszönetet mondott az iskolabuszokért, és fontosnak nevezte a PNDL-szerződések aláírását, megjegyezve, örömmel értesült arról, hogy további támogatásra kaptak ígéretet a program keretében. A Hargita megyei elnök átadta Victor Pontának azt az oktatási segédanyagot, amely nem román anyanyelvű középiskolások romántanulását segíti, a kommunikációra helyezve a hangsúlyt, és amelyet Hargita megyei romántanárok szerkesztettek Maria Sturzu irányításával. „Azt hiszem, mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy hiányos a magyar tanulók nyelvtudása, ami általában negatív értelmezést kapott, pedig tudjuk, hogy a legtöbb esetben ezt a problémát a nem megfelelő módszertan okozza. A most megjelenő könyv fontos előrelépést jelent ezen a téren, és más megyék iskolái számára is elérhető lesz” – jelentette ki Borboly Csaba. Az elöljáró ismertette a vendégekkel a Hargita és Bákó megye közti határvitát is, amelynek megoldásához a segítségüket kérte, hiszen az Úz-völgyi ifjúsági tábor is kihasználatlanul áll az egyetértés hiánya miatt.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint a kormányfő mai jelenléte a térség, a két megye, Székelyföld fejlesztése szempontjából fontos momentum. „Egy hónappal ezelőtt a miniszterelnök úr az RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor meghívására érkezett Nyergestetőre, az akkor egy politikailag fontos momentum volt. Első jele a normalitásnak. Akkor ígéretet tett, hogy gyakrabban jár majd hozzánk. Íme, ma is itt van, a miniszterelnök-helyettes társaságában” – mondta köszöntőbeszédében. Victor Ponta magyarul is köszöntötte a jelenlévőket, és a román tankönyvekre utalva azt mondta, fontos, hogy a gyerekek jól megtanulják anyanyelvüket, ugyanígy a román nyelvet, akárcsak az angolt, hiszen nemcsak Románia, hanem Európa polgárai is vagyunk. „A felvetett problémáról már tárgyaltam és még tárgyalni fogok az oktatási miniszterrel, hiszen mindannyiunk érdeke a minőségi oktatás” – jelentette ki a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy a fejlesztési programok Románia minden polgárának szólnak, és minden gyermeknek szüksége van iskolabuszra, korszerű tanintézetekre, régiótól függetlenül. A kormányfő úgy vélte, emellett a szimbolikus gesztusokra is szükség van, példaként említette Gábor Áron ágyújának a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum tulajdonába való helyezését. Ezek a gesztusok Victor Ponta szerint egyre gyakoribbak, és a normalitás irányába mutatnak.
Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes szintén magyarul köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy a Hargita megyének szánt iskolabuszok egy részét már átadták Bukarestben, a kormány székhelyén, és a Kozmáson átadottak után újabb kisbuszok érkeznek majd. Olyképp módosították a törvényt, hogy ezentúl városi oktatási intézmények is kaphassanak iskolabuszt. „Minden állampolgárnak, etnikai hovatartozástól függetlenül, joga van a civilizált életkörülményekhez: aszfaltozott úthoz, ivóvízhez, csatornarendszerhez, modern iskolához. A kozmásiaknak ugyanúgy, mint a bukarestieknek” – jelentette ki a kormányfő-helyettes. Mint mondta, a jelenlegi kormány egyik fontos intézkedése, hogy ne politikai alapon, hanem a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve osszák el a forrásokat, elsősorban a hátrányos helyzetű térségeket segítve.
Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes szerint hosszú távú tervezés az, ha az oktatási rendszert, az iskolás gyermekek biztonságát egy felelős kormányzás prioritásának tekinti. „Az RMDSZ azért része ennek a kormánynak, hogy minden olyan helyi igényt támogasson, ami a közösséget szolgálja. Ezeknek az iskolabuszoknak az átadása és a ma aláírt településfejlesztési szerződések azt bizonyítják, hogy jól döntöttünk” – mondta.
Közlemény
Erdély.ma

ANI: Összeférhetetlen Antal István RMDSZ-es képviselő
Összeférhetetlenséget állapított meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) Şerban Mihăilescu UNPR-s szenátor, Antal István RMDSZ-es és Mihai Popa PSD-s képviselők esetében, mert a köztisztségük gyakorlása mellett cégeket adminisztráltak.
Az ANI megállapította, hogy Antal 2008. december 19. és 2013. december 24. között, Mihăilescu pedig 2012. december 19. és 2013. december 24. között volt összeférhetetlen. Popa képviselőként egyenesen két cég ügyvezetői teendőit is ellátta 2012. december 20. és 2014. január 9. között - közli az ANI. (mediafax)
Transindex.ro

Márciusi füttyháttér
Vegyes érzésekkel fogadta az erdélyi magyar közvélemény Kelemen Hunor RMDSZ-elnök március 15-i kifütyülését. Ami végső soron érthető. Március 15-e nemcsak a kollégájukat védő RMDSZ-es politikusok retorikájában a nemzeti egység ünnepe, az egész magyarság ekként éli meg, leszámítva egy maroknyi Habsburg-párti legitimistát. Olyan nap, amikor a nemzet egységesen lépett fel az idegen uralom ellen, amikor valamennyi magyart áthatotta a Petőfi Sándor által versbe öntött szabadságérzése: „Rabok tovább nem leszünk!”. Épp ezért egyeztethető össze ez az ünnep a magyar nemzeti érdekek rovására politizáló élenjárók elleni tiltakozással, hiszen maga az emlékezetes esemény is egyszerre irányult a bécsi udvar és annak magyar szövetségesei, az elnyomó idegen hatalom akaratának helyi végrehajtói ellen.
Veled vagyunk, Vietnam!
Kelemen Hunor és a Markó-Neptun egységfront emberei között az a különbség, hogy Kelemenről az ember néha hajlamos elhinni, hogy folytatna karakteresebb, magyarabb politikát, de gúzsba kötve kénytelen táncolni. Mesterével, Markó Bélával ellentétben, aki elnököt csinált belőle, s akinek politikai vonala a kilencvenes évek második felétől egyre kevésbé különböztethető meg az önfeladó neptuni irányzat politikájától. Az 1996-os kormányzati szerepvállalással kezdődően Markó képviselte hivatalosan azt, amit három évvel korábban a neptuni tárgyalás idején még maga sem vállalt fel: a román nemzetstratégiai érdekeknek való alájátszást, az ország imázsának ápolását, miközben a magyarellenes asszimilációs politika továbbra sem szűnt meg. Sőt, RMDSZ-es legitimációval folytatódott, ennek eredményeként szállóigévé vált a korábban Ion Iliescu által hangoztatott hazugság, miszerint Romániában példaértékűen oldották meg a kisebbségi kérdést, amit 1999 óta egymás után szajkóztak a világ meghatározó politikusai Bill Clintontól Nyugat-Európa jeleseiig. Ez csak és kizárólag az RMDSZ bűne, ami a Neptun-logikára épített kormányzati szerepvállalásnak tudható be.
Kelemen Hunor elnökké választása óta akkor sem tudott volna szakítani ezzel a politikával, ha netán erre meglett volna benne a belső elhatározás. S hiába szállt szembe elődjével és mentorával a Székelyek Nagy Menetelése ügyében, arcává vált egy tétova, távlattalan, koncepciótlan, eseménykövető politikának, s így került a nemzetben gondolkodó emberek jogos felháborodásának célkeresztjébe. Persze az is megérne egy misét, hogy 2013 októberében két markáns, magát magyarnak mondó politikus akadt – a ziháló nemzetellenes SZDSZ-es közírókon túl –, aki a Székelyek Nagy Menetelése ellen nyilatkozott: Gyurcsány Ferenc és Markó Béla. Utóbbi az ötvenes évek hatalmi erődemonstrációit, a „Veled vagyunk, Vietnam” zsánerű, központi vezénylésű tüntetéseket emlegette a székely emberek önkéntes, sőt, a fennálló hatalom nemtetszése mellett kinyilvánított közösségi akarata kapcsán.
Tartózkodó cinkosság
De mielőtt felmentenénk Kelemen Hunort, azt se feledjük, hogy vezetése mellett az RMDSZ az utóbbi időben is súlyos hibákat követett el, magyar szívvel és ésszel felvállalhatatlan lépéseket tett. Szorítkozzunk most csak a legfrissebbekre. A Victor Ponta melletti kampányolás egyszerűen védhetetlen, akár szűk értelemben vett magyar szemszögből, akár a román demokrácia szemszögéből értékelve. Tagadhatatlan, hogy ez utóbbi Klaus Johannis elnöksége mellett is diszfunkcionális. A Mikó-ügyben hozott ítélet, amely egyértelműen justizmord, vagy legutóbb a Mezei János gyergyószentmiklósi MPP-s polgármester elleni, jogi köntösbe öltöztetett állami atrocitás azt jelzi: a román hatalom arra is használja fel a korrupció ügyében indított szőnyegbombázást, hogy annak oldalvizén megrekcumolja a magyarokat.
Tamás Sándor háromszéki tanácselnök azzal védi többek között Kelemen Hunort, hogy „ő az, aki végre megfogalmazta, leírta és közvitára bocsátotta Székelyföld autonómiastatútumát.” Miközben olyan statútumot sikerült összetákolni, amely nem Székelyföldre vonatkozik, hanem egy olyan területre, három megye olyan együttesére, amelyben nincs meggyőző magyar többség, amely dokumentum előírásainak értelmében a román prefektus bevethetné a fegyveres erőket a civil lakosság ellen, s amely értelmében a székely gyermekeknek cigányul kellene tanulniuk minden olyan faluban, ahol a cigányság részaránya 20 százalék feletti. Arra most ne vesztegessünk szót, hogy Kelemen Hunor nem írta ezt a dokumentumot, hanem a nevét adta hozzá. Új stratégiai partnerével Biró Zsolt MPP-elnökkel egyetemben.
De ennél is fájdalmasabb, hogy az RMDSZ ismételten tartózkodik olyan szavazásoknál, amelyek a román–magyar közös történelem fájdalmas pontjai, s amely esetekben magyar ember csak egyféleképpen gondolkozhat. Amikor arról határozott a tisztelt ház, hogy minden településen meg kell ünnepelni az Erdély elszakításáról hozott román határozat évfordulóját, és e dátumról utcát kell elnevezni minden helységben, az RMDSZ tartózkodott. Nem nyilvánított véleményt arról sem, hogy amikor a szovjet megszállást felszabadulásnak kellett nevezni és azt megünnepelni, arra kényszerítve a magyar embereket, hogy gyásznapon ünnepeljenek és utcát nevezzenek el egy olyan napról, amely kálváriájuk kezdetének tekinthető.
De van itt egy frissebb ügy, a Klaus Johannis által a parlamentnek visszaküldött törvény, amelyben Avram Iancut nemzeti hőssé akarta avatni a képviselőház, mindössze 4 ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett. Az RMDSZ jelen levő képviselői közül a többség tartózkodott. Írjuk le a nevüket is, megérdemlik. Nemmel szavazott Bónis István, Kerekes Károly, Kereskényi Gábor és Korodi Attila, tartózkodott Antal István, Borbély László, Erdei-Dolóczki István, Fejér László Ödön, Kelemen Atilla, Márton Árpád, Máté András Levente és Seres Dénes. Elképzelhetőnek tartják, hogy a zsidó közösség képviselői bárhol a világon tartózkodjanak egy olyan szavazásnál, amely történelmi hőssé avatja Adolf Eichmannt? Miként létezhet, hogy magyar embereket, gyermekeket, nőket, öregeket bestiális kegyetlenséggel kiirtó terrorakció élén álló Avram Iancu történelmi hőssé avatásának idején akad akár egyetlen RMDSZ-képviselő is, aki tartózkodik? A szomorú valóság, hogy a jelenlevők kétharmada tartózkodott.
Legitimált önfeladás
Az RMDSZ kapcsán nem Kossuth, Deák vagy Széchenyi jut az ember eszébe, hanem az aulikus Zichy Ödön gróf, akinél 1848 szeptemberében a délszlávokat és a magyar csapatokat egyaránt a törvényes magyar kormány ellen lázító röpiratokat találtak. Nem kívánjuk Zichy kegyetlen sorsát az RMDSZ vezetőinek, azt viszont igen, hogy magyar érdekeket és értékeket képviseljenek, ha már egyszer magyarnak mondják magukat, és magyar szavazatokkal jutottak a képviselői és szenátori székekhez. Félrenézni, tartózkodni egy magyargyilkoló martalóc hőssé avatásakor nemcsak gyávaság, de cinkosság is.
Csoda-e hogy ezek után egyesekben elszakad a cérna, s nemzeti egység, nemzeti ünnep ide vagy oda, nem hallgatják csendben azt a politikust, akinek vezetése mellett történnek ezek az önfeladó lépések.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

RMDSZ-es nem a honatyák nyugdíjára
Kifarolt az RMDSZ a törvényhozók speciális nyugdíjáról szóló, a szövetség tizennégy képviselője és szenátora által is ellenjegyzett törvénytervezet támogatása mögül.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az alakulat hétvégi kongresszusát lezáró szombati sajtótájékoztatóján elmondta, az RMDSZ honatyáinak jogában áll szabadon csatlakozni különböző törvényjavaslatokhoz, ám a szervezet nem támogatja a kezdeményezést. A politikus szerint a társadalom nincs felkészülve az ilyen típusú nyugdíj-kiegészítésre.
Ehhez képest például Antal István képviselő a napokban a Maszol portálnak azt bizonygatta, hogy a parlament csak jogharmonizációra készül, és az unió törvényeit ültetné át a román jogrendbe. „Ha azt szeretnénk, hogy előre lépjünk, akkor valamilyen formában közel kéne hoznunk magunkhoz az európai példát, és nem abban kéne munkálkodni, hogy pária legyen egy választott" – érvelt az udvarhelyszéki honatya.
A tervezet szerint az illetményt úgy állapítanák meg, hogy a törvényhozók bruttó havi fizetésük 0,55 százalékát megszoroznák a letöltött mandátumuk számával, ezáltal egy három ciklust letöltött honatya havi nyugdíja 4000 lejre is rúghat. Klaus Johannis államfő jelezte: annak örülne, ha ez a juttatás a kultúrában tevékenykedőket illetné meg.
Krónika (Kolozsvár)

Ereklyemúzeumot hoznak létre Agyagfalván
Ereklye- és emlékmúzeumot hoz létre a székely nemzetgyűlések helyszínén, Agyagfalván az Agyagfalva 1848 Alapítvány – hangzott el az M1 aktuális csatornán vasárnap.
Antal István RMDSZ-képviselő, az alapítvány elnöke (képünkön) elmondta, a kivitelezés a kezdeti stádiumban van, elkezdték a gyűjtést, az alapanyag 30-40 százaléka összegyűlt, jövő héten például gerendaadomány érkezik. Bíznak benne, hogy a beruházást két éven belül megvalósíthatják – jegyezte meg.
Jogos igénye ez a múzeum egész Székelyföldnek – hangsúlyozta Antal István. Hozzátette: a kiállítás anyaga megvan, ahhoz hozzájárul a Székely Nemzeti Múzeum, a csíkszeredai, a székelyudvarhelyi és a marosvásárhelyi múzeum is.
Antal István közölte, az alapítvány dolga az, hogy a 100 ezer eurót összegyűjtse.
A műsorban elhangzott az is, hogy a múzeum a székely kiállásra emlékező szoborcsoport mellett épülne fel. 1848 őszén itt határoztak a székelyek a magyar kormány melletti kiállásról, és ez a nemzetgyűlés jelentette a székelység csatlakozását a szabadságharchoz.
1506-ban a székely nemzetgyűlés itt alkotta meg a nemzet törvényeit.
MTI
Székelyhon.ro

„Már azt beszéltük, vajon melyikünk következhet”
A jelenlegi romániai „neodemokrácia” jobban hasonlít a harmincas évek világára, hiszen idővel egyre erősebbek lettek a beépített ügynökök, beszervezték a besúgókat, az önkormányzatok munkamorálját pedig leépítették. Erről beszélt csütörtökön Ráduly Róbert az EU Táborban. „Ha a DNA-ügynek mást nem köszönhetek, azt igen, hogy végre méltónak ítélték az EU Táborba való meghívásra” – indított Ráduly Róbert, a tábor meghívottja csütörtökön, aki a politikában való részvételéről számolt be a fiataloknak a Marosfőn tartott elődásában. Csíkszereda volt polgármestere felidézte: a kilencvenes évek közepén döntenie kellett, hogy az egyetemen dolgozik, vagy a politikát választja. "1996 volt az utolsó év, amikor egy huszonéves, tejfölösszájú, ambíciós fiatalember jó esélyekkel próbálkozhatott a képviselői mandátum megszerzésére" – mondta. A politikát választotta, ez az egyetemi teljesítményére is kihatott, de végül sikerült letennie a vizsgáit. A parlamentben szerencsés volt, Antal István Hargita megyei képviselő kollégája hagyta kibontakozni. Az első napokban már a kerékpár-sávok ügyét rábízták, az új KRESZ-be be is kerültek a javaslatai. Az 1996-os kormányra lépéskor az SZKT-ülésen jelezte, hogy ez már egy másik RMDSZ, amelyiktől fél. Azt pedig ma is vallja, hogy "a román állam jó katonája lett" a szövetség.
Ráduly elmondta: idővel rájött arra, hogy nem akarja azt a sziszifuszi munkát végezni, mint a többi képviselő – erre a 2002-es focibajnokság idején jött rá, amikor két hónapig maga is csak a fontosabb szavazásokra járt be (bár igaz, a bajnokság egy része a szünidőben zajlott). Birtalan Ákos képviselő halála késztette arra, hogy szembenézzen a helyzettel, és látva azt, hogy Csíkszeredának szüksége volna egy társaságra, amelyik vezetni tudja, megpróbálkozott a feladattal.
Melyikünk következik?
Kifejtette, a jelenlegi romániai „neodemokrácia” jobban hasonlít a harmincas évek világára, hiszen idővel egyre erősebbek lettek a beépített ügynökök, beszervezték a besúgókat, az önkormányzatok munkamorálját pedig leépítették. Saját ügyéről elmondta, a háttérben hónapok óta zajlott a megfigyelés, amely során egy „elég érdekes csomagot” raktak össze, a Sapientiába pedig be akartak hatolni, hogy így rúgjanak bele a magyar államba.
„Az ügyészek olyan szinten vannak, hogy nem tudták elolvasni az adótörvénykönyvet” – mondta Ráduly, akit azzal vádolták meg: abban segítette a Sapientiát, hogy idejében befejezze a felújítási munkálatokat. Mezei János gyergyószentmiklósi ügyéről azt mondta, azért csaptak le rá, mert Lisszabonba készült az autonómiaügyet képviselni. Amikor az ügy zajlott, Mezei, Ráduly és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester találkoztak, és arról beszélgettek, hogy melyikük következhet – osztotta meg a hallgatósággal.
Háziőrizetéről elmondta, ezidő alatt annyit ivott a folyamatosan érkező vendégek miatt, amennyit egy mandátum alatt nem szokott. Persze nem az asztal alól keltek fel, de beszélgetések-borozgatások alakultak ki az 53 nap alatt – tette hozzá.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro

Építik az agyagfalvi múzeumot
Egy év kihagyás után folytatják az Agyagfalvára tervezett székely múzeum építését – noha a pénz most sem elég a befejezéshez, a település polgármestere azt reméli, ha látható lesz a haladás, a támogatók is szívesebben segítenek. Az elkészült emlékházban egyebek mellett székelyföldi régészeti leleteket állítanának ki, illetve időszakos művészeti tárlatokat is szerveznének.
Jelenleg az agyagfalvi múzeum – már 2013-ban lefektetett – alapjának magasítása van folyamatban, majd a téglákat fogják felrakni, illetve a faszerkezetű előteret alakítják ki – magyarázta portálunknak Bögöz község polgármestere, hozzátéve, hogy az említett munkálatokat október 18-áig szeretnék befejezni, hiszen akkor tartják az 1848-as székely nagygyűlés emlékünnepét, amelyre több vendéget is várnak. Utóbbi azért is fontos, mert Farkas Mózes meg szeretné mutatni az akkor összegyűlő embereknek, hogy nem elfeledett projektről van szó, hanem egy folyamatban lévő kivitelezésről. „Ha az emberek látják a haladást, talán megértik, hogy az emlékház megvalósításához összefogásra van szükség, mindenki hozzájárulása számít. Nemcsak a helyieké lesz a múzeum, hanem az egész székelységé. Ha ’48-ban hatvanezer székely gyűlt itt össze, akkor érdemes az ő emlékük előtt tisztelegni” – jelentette ki az elöljáró. Farkas rámutatott, a jelenleg rendelkezésükre álló összegből csak a múzeum előtere, valamint az egyik terem – lefedés nélkül – tud elkészülni. Noha kevés a pénz, fontos volt, hogy mielőbb folytassák az építkezést, hiszen az emlékház két évvel ezelőtt lefektetett betonalapja romlani kezdett.
Az elöljáró kifejtette, a bögözi önkormányzat az építkezési anyagok ellenértékét próbálja előteremteni, míg az Antal István parlamenti képviselő által létrehozott Agyagfalva 1848 Alapítvány a munkadíjakat finanszírozza. Mint mondta, a költségek előteremtése érdekében úgynevezett téglajegyeket is kibocsátottak, amelyeket öt-tíz lejért bárki bármely székelyföldi település polgármesteri hivatalánál megvásárolhat, ezzel támogatva a megvalósítást. Aki nem engedheti meg magának az anyagi hozzájárulást, munkával is részt vehet a kivitelezésben. „Régebben falvak épültek fel kalákában, talán ma is ez lehet a megoldást. Ha valaki eljön és néhány órát segédkezik, az már erősebben fog kötődni a múzeumhoz, tudván, hogy az ő munkája is benne van” – fogalmazott Farkas Mózes, hozzátéve, ilyen jellegű felajánlásokat a bögözi polgármesteri hivatalnál lehet jelezni.
A készülő múzeumban két terem – illetve egy előtér – lesz, egyikbe állandó, míg a másikba időszakos kiállításokat terveznek. Most azt a részt építik, amelyben bármikor meg lehet majd tekinteni az Agyagfalva környékén, illetve a tágabb székelyföldi régióban talált régészeti leleteket és más, a nemzethez kapcsolható ereklyéket. A második terembe időszakos, tematikus festészeti, fotó- és kézművestárlatokat terveznek. Például arra is gondoltak, hogy egymás utáni tárlatokon mutassák be az egyes székely székek jellemzőit, ugyanakkor több székelyföldi múzeum is felajánlásokat tett kiállítási tárgyak terén – tette hozzá Farkas Mózes.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

Bunta kiborította a bilit
Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester az általa vezetett önkormányzat működtette médiában (az Udvarhely című napilapban és Mihír.ro című helyi portálon) vágott vissza azoknak, akik kilátásba helyezték a kegyvesztését.
Nemrég bejárta a sajtót a hír, hogy az RMDSZ már rég keresi Bunta utódát, akinek jövő tavasszal lejár második polgármester mandátuma. Az utóbbi időben már nemcsak az udvarhelyi lakosok, a választók, hanem a pártvezetés belső köreiből is érkeztek kemény bírálatok az elöljáró menedzseri képességét és teljesítményét, illetve munkamódszereit illetően. Az Udvarhelyszéken mindenhatónak tartott Verestóy Attila szenátor, valamint Kelemen Hunor kabinetfőnöke is megfogalmazták kritikáikat Buntával szemben, miközben már felmerült egy potenciális RMDSZ-jelölt is, Arros Orsolya közgazdász, igaz, egyelőre inkább csak önjelöltnek tűnik.
Bunta mindenesetre tudomásul vette a neki elküldött selyemzsinórt, ezért le is mondott az udvarhelyszéki RMDSZ alelnöki tisztségéről. Azt mondta a házi sajtónak, hogy ő 25 évig fegyelmezett katona volt, ám most már ideje kiborítani a bilit, hisz azok, akik a Snagov-partján laknak vagy Budapesten élnek, mérgezik Udvarhelyen a levegőt. Egyértelműen Verestóyra, illetve polgármester-elődjére, Szász Jenőre célzott, hozzátéve: „Nem támogatom, hogy emberek elvtelenül meggazdagodjanak, főleg nem úgy, hogy közben a város szegényedik. Tegyük áttetszőbbé a közéletet. S ha emiatt szenvednem kell, benne van ez is a pakliban.” RMDSZ-en belüli kontraszelekcióról és nepotizmusról is beszélt, Antal István „örökös” udvarhelyszéki képviselőt is megemlítve, aki egy ideje erőteljesen nyomja előre a saját fiát a párton belül. „Szinte kizárólag a közösségért dolgozom, egyéb dolgom nincsen, a gyerekeim felnőttek” – mondta Bunta, aki szerint a pártvezetés mesterkedéseiből már sokuknak van elegük. „19 millió lejt kap az RMDSZ az országos költségvetésből. Jó lenne, ha annak legalább a harmada a helyi szervezetekhez kerülne. Ez esetünkben 200 ezer lejt jelentene, melyből szociális, közösségi és egyéb programokat lehetne szervezni. A háborúhoz ugyanis pénz kell. Ez a gondolatom nem mindenkinek tetszett. Ugyanakkor nem értettem azt sem, hogy miért léptünk ki a kormányból. Sok mindennel nem értek egyet, legutóbb a széki elnökségi ülésen is elmondtam ezeket és egyéb észrevételeimet” – közölte Bunta, majd a számára legfájóbb megyei szintű RMDSZ-es intézkedést kárhozatta: „A széki elnök anélkül, hogy konzultált volna velünk, a lemondott jogunkról, hogy megyei elnököt válasszunk. Most Udvarhelyen lett volna a sor. Amúgy is legutóbb két csíki mandátum volt. Szükségünk lett volna erre, mert Udvarhelyt tekintve a dolgok az utóbbi időben nem mentek túl jól”. Következett azon esetek felsorolása, amelyek során a székely anyaváros hátrányt szenvedett a megyeszékhely Csíkszeredához képest.
Bunta azt sem érti, miért őt vádolják azzal, hogy politikailag nem elég aktív, mikor a Bukarestben lakó Verestóy szenátor elnökölte széki RMDSZ-nél tavaly szeptember óta nem volt elnökségi ülés. Továbbá: „Még meg is értem, hogy az MPP-vel egyességet köt az RMDSZ, de azt nem tudom elfogadni, hogy az MPP volt elnöke véleményt mondjon arról, ki legyen Udvarhelyen a polgármester, sőt azt hangoztatja, ő fogja jelölni a következő polgármestert.” Bunta állítja, hogy nyolc év alatt megállította a szabadrablást, elzárta a csapokat, és ez fáj nagyon sok embernek. Azoknak kellene visszavonulniuk, akik a színfalak mögött madzaghúzogatással, intrikákkal élnek. „Soha nem szerettem politizálni, mindig egy olyan eszközként kezeltem a politikát, mellyel változtatni lehet a világon. Most viszont azt mondom, emberarcú szervezet kell, a politikus emberközelivé kell váljon, nem ingatlanok lenyúlásával és kisajátításával kell foglalkozni” – mondta.
itthon.ma//erdelyorszag

Az 1848-as Székely Nemzetgyűlésre emlékeztek Agyagfalván
Huszárok és politikusok jelenlétében elevenítették fel vasárnap az 1848-as Székely Nemzetgyűlés történéséit Agyagfalván, a történelmi eseményeknek emléket állító szoborcsoportnál.
Az ünnepség részvevőit Farkas Mózes bögözi polgármester köszöntötte, hangsúlyozva az évente megrendezett esemény fontosságát: nem feledkezhetünk meg nemzetünk hőseiről. „Nekünk csak annyit kell tennünk, hogy jelen legyünk a megemlékezésen, nem kell életünket áldoznunk azért, hogy egy jobb világot alkothassunk. Viszont annyival tartozunk őseinknek, hogy minden évben összegyűlünk és felidézzük tetteiket, melyeknek meghatározó szerepe volt a székelység jövőjét illetően” – fogalmazott az elöljáró.
Incze Csongor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke emlékeztetett, a 167 évvel ezelőtti gyűlésen „minden régió és minden társadalmi réteg képviseltette magát: az egyének és különböző csoportok egyaránt félretették önző érdekeiket, és összefogtak”. Véleménye szerint ez gyönyörű példája annak, hogy egységbe tömörülve erőn felül tud teljesíteni a székelység, amire napjainkban is nagy szükség van.
Antal István RMDSZ-es parlamenti képviselő az 1848-as nagygyűlésen történteket idézte fel, amikor a székelység eldöntötte, hogy csatlakozik a forradalomhoz, segítve Magyarországot függetlensége visszaszerzésében. Mint mondta, az esemény a székely történelem egyik legszebb seregszemléje, lustrája volt. Az elöljáró ugyanakkor az 1506-os agyagfalvi gyűlésről is beszélt, amikor a jelenlévők elfogadták a Székely Nemzeti Constitúciót. Antal az Agyagfalva 1848 Kulturális Alapítvány által a Kovászna, Hargita és Maros megyei önkormányzatoknak megküldött nyílt levelet idézve kérte, minél többen segítsék az Agyagfalvára tervezett emlékház megépítését.
„Bizonyítsuk be, hogy képesek vagyunk önerőből őseink tiszteletének áldozni, önbecsülésünk és önrendelkezésünk határozott megjelenítésére erőfeszítést tenni. Lehetne ez az első lépés az annyira várt autonómia irányába” – hangoztatta az elöljáró. Mint portálunknak a helyszínen elmondta, az esős időjárás miatt még nem tudták elkészíteni az épülő múzeum téglafalait, azonban a továbbiakban is dolgoznak a megvalósításon. A rendezvény az agyagfalvi iskola diákjainak kulturális műsorával zárult. Az eseményen jelen voltak Agyagfalva testvértelepülésének, Kunszállásnak a képviselői is.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

Honatyánk hite
 Antal István parlamenti képviselő évnyitó „beköszönése” jó bizonyíték arra, hogy negyed évszázad bársonyszékkoptatás mennyire elszakít a hétköznapi emberek valóságától, mennyire érzéketlenné tesz a közhangulatra, és azt is hűen ábrázolja, hogy a sokszoros újraválasztás milyen kényelmes párhuzamos világot épít fel egy honatya fejében. 
Miközben a kormány, illetve a képviselők, szenátorok túlnyomó többsége – párthovatartozástól függetlenül – mindent megtesz, hogy elvonja végre a figyelmet a saját maguk számára december közepén újra megszavazott luxusnyugdíjról, a Hargita megyei RMDSZ-es választott azzal kezdi az új évet, hogy ismételten védelmébe veszi a több ezer lejes pluszjuttatást garantáló törvénymódosítást. Merthogy ők igenis megérdemlik, főleg a székelyföldiek, akik részt vettek a rendszerváltás után az ország alakításában, fejlesztésében.
A 67 éves, gépészmérnök végzettségű Antal István 1991-ben kezdte parlamenti ténykedését, a képviselőház ipar és szolgáltatások szakbizottságának tagjaként, korábbi elnökeként végzi évtizedek óta csendes munkáját. Nem tartozik az RMDSZ-es honatyák „frontvonalába", a hangadók, megmondóemberek közé, így nem igazán vált a bársonyszékrengető kritikák közvetlen célpontjává. Huszonöt éve úgy végzi a dolgát, ahogy ő tudja – számára ez már életforma.
Így hát természetesnek tartja, hogy küldetése végén teletömjük pénzzel. Mert ha a katonáknak, a diplomatáknak, a pilótáknak visszaadták a luxusnyugdíjat, akkor nekik miért ne?! No meg ugye ott tündökölnek az európai példák a hasonló juttatásokra, amelyek tükrében a romániai honatya egyszerű pária, akit reggeltől estig csak mocskolnak.
A nemrég összeférhetetlenséggel megvádolt Antal István komolyan gondolja, hogy bárkit képes meggyőzni – mert képtelen választóinak fejével gondolkodni. Azokéval, akiknek keresetéből havonta tíz átlagbérnyi pénzt költenek egy plenáris ülésen óránként mintegy 150 lejt kereső honatya fenntartására. Azok fejével, akik 40 évet güriznek 900 lejnyi nyugdíjért. Azokéval, akiknek emberfeletti erőfeszítései nélkül nem lenne mit alakítgatni, fejlesztgetni a bársonyszékből.
Páva Adorján. Krónika (Kolozsvár)

Azt a luxusnyugdíját!
Antal István felrobbantotta az internetet 
Csak a legnagyobbaknak sikerül egyetlen sajtótájékoztatón az egész internetet felrobbantani, mindenkit maga ellen hangolni. Nos, ez most Antal István RMDSZ-es udvarhelyszéki képviselőnek összejött. Nem kellett egyebet tennie, mint elmondania véleményét a honatyáknak kedvező nyugdíj-kiegészítésről.
Hétfői székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján Antal kifejezte egyetértését azzal, hogy nyugdíjas korukban a parlamenti képviselők – mandátumaik függvényében – 1550 és 4600 lej közötti pluszjuttatásban részesülnek. Mint mondta, valóban vannak olyan tisztségviselők, akik ezt nem érdemlik meg, de többségük igen – főleg a székelyföldiek, akik részt vettek a rendszerváltás után az ország alakításában, fejlesztésében. Nézete szerint ők inkább megérdemlik, mint a „közel százezer katonatiszt, akik kukoricaszedő századokat vezettek ’89 előtt”, vagy a Szekuritáté volt munkatársai, akiknek egyébként már korábban megítélte ezt a parlament.
A fenti gondolatokat közlő Székelyhon portálon tegnap délutánig nem kevesebb mint 110 kommentet írtak a cikkhez, a képviselőt – egyetlen, ám nagyon aktív hozzászóló kivételével – különféle válogatott szavakkal küldvén el a különféle nemi szervekbe, melegebb éghajlatra, valamint képtelennél képtelenebb helyekre. A hozzászólók különösen azt „lájkolták”, ha jár a katonatiszteknek és a szekusoknak, akkor a parlamentereknek is járjon, és rámutattak, hogy az ő nyugdíjukat is a parlament szavazta meg (mivelhogy közöttük is sok volt a szekus és a katonatiszt). Alább idézünk pár hozzászólást: 
„Amíg a nép nagy része a nyomor határán tengeti életét, óriási pofátlanság ilyen kijelentéseket tenni!!! Nem beszélve az ország „fejlődéséről”, amiben önök buzgón segédkeztek: a teljes ipar felszámolása, az erdők kiirtása stb...”
„Szégyentelenek a mieink is és a románok is. Nem szégyellik felvenni azt a horribilis összeget, holott más atyafiaknak alig jut a mindennapi kenyérre. Azért válasszon meg titeket a becsületes adófizető, hogy dúskáljatok az ő pénzén? Rabló gazemberek vagytok egytől egyig. 26 év alatt nem tudtátok kivívni az autonómiát, mert csak bársonyszék kellett nektek a kormányban és a parlamentben.”
„Kíváncsi vagyok, a többi képviselő miért szavazta meg. Őket miért nem kérdezi meg az újságíró? Az öreg legalább felvállalta, a többi surmó sunyít, hallgat, hátha őt nem veszik észre. Ezért kellene a sajtó kérdezze őket. Szarháziak.”
„Ne bántsátok! Sem őt, sem a többit. Nem szeretnétek ti sem a bőrükben lenni, amikor rádöbbennek, hogy a saját gyermekeiknek és unokáiknak ugyanúgy élhetetlenné tették a hazájukat, mint a tieiteknek, enyéimnek! Kiirtották az erdőket, elloptak mindent a köztől, ami mozdítható volt, de az ő unokáik is ugyanúgy pénzért veszik majd a levegőt, mint más! Én, te legalább reggel tükörbe tudunk nézni, anélkül hogy szembe kellejen köpnünk magunkat.”
Ezek után a Főtér.ro portálnak eszébe jutott, hogy Antal István volt az, aki három évvel ezelőtt, a székelydobói ravatalozó avatóján azt bírta mondani: a ravatalozó építése a közösség jövőbe vetett hitét tükrözi… Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Tovább épülhet az agyagfalvi múzeum
Kimozdult a holtpontról a Hargita megyei Agyagfalvára tervezett székely múzeum építése – tájékoztatott Antal István képviselő, az Agyagfalva 1848 Alapítvány megbízott elnöke.
Elmondta, az elmúlt évben megvalósított munkának köszönhetően elkezdett „körvonalazódni" az épület: az alapokat megöntötték, és a falak nagy része megépült. A még hiányzó falak kialakításához szükséges tégla az alapítvány rendelkezésére áll, s a tetőszerkezethez szükséges gerenda is megvan. „Abban bízunk, hogy február végéig a teljes gerendaszükségletet fedezni tudjuk" – mondta Antal.
Utóbbi annak köszönhető, hogy a megyei tanács teljesítette 2013-as ígéretét, és támogatást nyújtott a múzeum megépítéséhez, amiből az alapítvány törleszthette adósságait. „A továbbiakban tárgyalni fogunk azokkal a kivitelező cégekkel, amelyeknek most már biztosan fizetni is tudunk" – fogalmazott Antal. Ahhoz, hogy összegyűljön a múzeum felépítéséhez szükséges összeg, az alapítvány tavaly decemberben 179 székelyföldi községbe küldte el nyílt levelét, anyagi segítséget kérve.
„Az építkezés nemcsak Udvarhelyszék, hanem az egész Székelyföld ügye. Fontos, hogy megértsék mindazok, akik meglátogatják a múzeumot, mit jelentett az 1506-os székelyföldi alkotmány az itt élő szászok és románok számára" – magyarázta Antal. A múzeum elkészültét 2018-ra várják.
Fülöp-Székely Botond. Krónika (Kolozsvár)

Antal István a fő RMDSZ-es hiányzó a képviselőházi szavazásokról
Antal István hiányzott a képviselőház legtöbb szavazásáról az RMDSZ képviselői közül mandátuma alatt – derül ki a Multumesc.ro oldal összesítéséből, amelyet az alsóház honlapján elérhető adatok alapján állított össze.
Az összesítés szerint Antal – aki nemrégiben azzal védte a honatyák nyugdíjemelését, hogy a parlamentben az országot fejlesztik – a voksolások 70,4 százalékán nem vett részt. A második legtöbb hiányzást Kelemen Hunor szövetségi elnök halmozta fel, ő a szavazások 68,3 százalékán nem volt ott. A harmadik Kelemen Atilla, ő a voksolások 65,6 százalékában nem nyomott gombot. A további sorrend: Borbély László (60,7), Korodi Attila (54), Moldován József (46,4), Fejér László Ödön (38,7), Molnár Zsolt (38,6), Kerekes Károly (34,6), Máté András Levente (24,1), Szabó Ödön (22,1), Kereskényi Gábor (21), Seres Dénes (17,4), Cseke Attila (17,9), Márton Árpád (15,2), Bónis István (14,6), Erdei Dolóczki István (14,1). A szenátusi hiányzásokról a felsőház honlapjának rossz minőségére hivatkozva nem közöltek adatokat.
Balogh Levente. Székelyhon.ro

Nagyváradi M. M. Pódium Színház
A puszta csárda
Az Aradi Magyar Színház szervezésében ismét vendégünk lesz a nagyváradi M. M. Pódium Színház társulata, amely ezúttal a magyar költészet napját köszöntő, A puszta csárda, avagy vándorlás Csokonaitól Tamásiig című produkcióját hozza el az aradi közönségnek.
A magyar költészet ünnepét április 11-én tartjuk, erre az MM Pódium Színház egy vidám zenés-verses összeállítással készült, amely nemcsak szórakoztat, hanem egyúttal tanít is.
Az előadás a XVIII–XIX. századi alföldi, illetve hortobágyi csárdák hangulatát eleveníti fel. A csárda vendégei: a vándorszínész, a vándor muzsikus, a vándor poéta, a betyár és a szórakozni vágyó utazók. Sok betyárnótával, vidám nótával fűszerezve jó hangulatú estét szereznek minden kedves nézőnek a csárdában megszállt vendégek.
Zenéjét összeállította: Antal István és Veres László; díszlet, jelmez: Kudelász József és Lajtos Éva; közreműködnek: Herman Ferenc, Kádas Ferenc, Marin Lucia, Meleg Attila, Miklósik Gellért és Molnár Júlia m. v.; összeállította és rendezte: Meleg Attila.
Az előadásra április 12-én, kedden 18 órai kezdettel kerül sor a Jelen Ház nagytermében.
Kiss Károly. Nyugati Jelen (Arad)