Újságírói díj Miholcsa Gyulának
Budapesten a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Kamaratermében a hagyományokhoz híven idén is átadták a Hevesi Endre-díjat. Az elismerésben azok az újságírók részesülhetnek, akik az előző évben a tudomány és a technika új lehetőségeinek, eredményeinek népszerű ismertetése érdekében a legtöbbet tették, illetve a legérdekesebb és közérthető magyarsággal fogalmazott cikkeket írták.
Az idén Frey Sándor, az Űrvilág hírportál főszerkesztője, Miholcsa Gyula, a Román Televízió Magyar Adásának belső munkatársa részesült a díjban, illetve életműdíjat vett át Dosztányi Imre, a TermészetBúvár főszerkesztője. Ebből az alkalomból beszélgettünk Miholcsa Gyula marosvásárhelyi tévés újságíróval.
– Erdélyben még kik kapták meg ezt a díjat?
– Megnéztem az interneten, 1998-ban Ágoston Hugó, azért a tevékenységéért, amit annak idején A Hétben végzett, és még valaki a Vajdaságból. Tehát én lennék a második kitüntetett Erdélyből.
– Miért kapta az elismerést?
– Én ’90-től külső, ’91-től belső munkatársa vagyok a Román Televízió Magyar Adásának. 2000-ben arra a következtetésre jutottam Balázs János kollégámmal, hogy Erdélyben a tudomány- és a technikatörténet, egyáltalán a tudományos ismeretterjesztés területe úgymond fehér folt. És mivel rengeteg ilyen érték van, elhatároztuk, hogy nekiállunk ezeket felkutatni és bemutatni. Több sorozatot is indítottunk, az egyik legfontosabb az ipartörténeti sorozatunk. Nagyon sok érdekességet találunk ebben a témában, amiről nem tudnak az emberek: például Kelet-Európa első vízierőműve, vagy olyan vízierőmű, amely száz éve működik: az egyik a Códon Szeben mellett, a másik Karánsebesen, vagy megcsináltuk az erdélyi malmok, az erdélyi üvegipar történetét. Mindebből kiindulva láttam, hogy az ipartörténet mellett van tudománytörténet is, ami még mindig nincs lefedve, és mivel fizikusként értek is e témához, 2012-ben elindítottam egy erdélyi tudósok sorozatot. Tulajdonképpen erre kaptam a díjat, de az egész ismeretterjesztő tevékenységemre is.
– Kiket mutat be ebben a sorozatban?
– Erdélyhez kötődő tudósokról, feltalálókról készítek portrét, ismertetem az életüket, tevékenységüket. Azokat mutatom be, akik valami olyasmit találtak fel, ami világszinten is ismert. Közöttük van, aki Erdélyben született, vagy itt telepedett le, van olyan, akinek a családja volt erdélyi. Így kerestem ki néhány olyan személyiséget, aki kevésbé ismert, hisz a nagy ászokat mind ismerik. Hál'istennek sok személyt találtam, őket kezdtem sorra bemutatni. Például Gál Sándor gógánváralji tudós, aki Pesten tanult, feltalálta a ciklotron részecskegyorsítót, de nem vitelezte ki. Vele párhuzamosan másvalaki is felfedezte, megcsinálta és Nobel-díjat kapott érte. Akarta volna Gál is szabadalmaztatni, de nem értették meg. Egy másik kevésbé ismert tudós Károly Ireneus József, aki nagyváradi premontrei pap, fizikatanár volt, és Röntgennel dolgozott együtt. Nagyon érdekes, kalandos volt az élete, ezt három részben mutattam be. Puskás Tivadarról Sepsiszentgyörgyön utcát és iskolát neveztek el, róla is készítettem egy filmet. Ugyancsak a távközlés területén tevékenykedett Chudy József, akárcsak Virág József.
– Hány filmet készített e témában?
– Eddig tizet. Rájöttem, hogy területenként érdemes gondolkodni, távközlés, Chudy József, Puskás Tivadar, Virág József. Most a repüléstörténettel szeretnék foglalkozni.
– Ki a munkatársa?
– Ezt a sorozatot egyedül csinálom, operatőr vagyok, szerkesztek, vágok is. A másik sorozatot, a technikai és ipartörténetit Balázs Jánossal közösen készítjük, együtt találjuk ki.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Látó: lapszámbemutató a falu jegyében
Legújabb, májusi lapszámát mutatta be a marosvásárhelyi G-kávézóban a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége. A szerzők ez alkalommal, szerkesztői felkérésre a falu témáját járták körbe, saját falusi élményeikről, a faluhoz kötődő kapcsolataikról, emlékeikről írtak.
Az összegyűlteket Kovács András Ferenc főszerkesztő köszöntötte, aki elmondta, a jól sikerült lapszámokat ezentúl bemutatják a közönségnek, beszélgetést szerveznek, olyan kötetlen irodalmi esteket, ahol a szerzők felolvasnak írásaikból, ahol az olvasók is elmondhatják észrevételeiket. A most megjelent tematikus Látót Vida Gábor szerkesztette, a téma ötlete is tőle származik, igaz, már vagy öt éve érlelődik, hogy a Berlin-, Velence-, Bukarest-Látók után jó lenne egy falu-Látót is készíteni. Az ötlet tetszett a szerzőknek, annyira, hogy helyszűke miatt több írás is kimaradt a lapból, azok a következő, a júniusi, júliusi számokban jelennek majd meg.
Szabó Róbert Csaba saját gyerekkori élményéről beszélve elmondta, olyan helyszín volt a falu, ahonnan jött, amit nem hogy nem akar kitörölni az emlékeiből, de folyamatosan abból táplálkozik. Láng Zsolt azt mesélte el, hogy 23 évesen találkozott először a faluval, és azóta is otthona. „Hogy mi a falu, azt nem tudom megmondani. Az, ahol mindenki köszön mindenkinek? Vagy ahol mindenki ismer mindenkit? Ahol mindenki mezőgazdaságból él?” – sorolta a kérdéseket, majd arra a következtetésre jutott, hogy jó ott lenni a közösségben, hogy a közösség élményét egy faluban lehet megélni a legjobban. László Noémi versét Kovács András Ferenc olvasta fel, majd vallott saját falu-élményeiről. Több falu is van, amely meghatározó volt az életében: Marossárpatak, ahonnan az édesapja származott. Aztán a Szászrégennel egybenőtt Abafája vagy Bözöd, Szentábrahám, Siménfalva, Szatmár környékéről Kiskolcs, Daróc. Más-más valamennyi, különféle hangulattal, szokásrenddel, ízekkel, tájakkal, emberekkel. Gálfalvi György, a Látó volt főszerkesztője a faluról, mint „világ széléről” beszélt, ahol állandóan kapaszkodni kell, nehogy „beleessünk a semmibe”.
A Látó májusi tematikus számában Varga László Edgár, Bánki Éva, Vajda Noémi Anna, László Noémi, Markó Béla, György Péter, Tóth Krisztina, Halász Margit, Lövétei Lázár László, Varga Illés, Hajdú Farkas-Zoltán, Fekete Vince, Magyary Ágnes, Márton Evelin, Szabó Róbert Csaba, Váradi Nagy Pál, Selyem Zsuzsa, Felleg József, Láng Zsolt, Virginás Andrea, Vermesser Levente írása olvasható.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Közszolgálatiság a mai médiában: anyanyelven, okostelefonról
Amikor a család vagy a szomszédság összeült az egyetlen rádió-, vagy televíziókészülék köré, hogy focimeccset, filmet, híradót vagy más jelentős eseményt hallgasson-nézzen: ez a kép ma már csak történelem. Erről is beszéltek a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemem tartott Médiatudományi Konferencián.
Médiafogyasztási szokások
A médiafogyasztás egyre inkább egyedivé válik, ki-ki a saját számítógépén, táblagépén, vagy okostelefonján követi a híreket, a sporteseményeket, vagy azokat a sajtóeseményeket, amelyek a leginkább érdeklik. Kuti Csongor, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem adjunktusa A szolgálat, ami ott sem volt című előadásában a médiafogyasztás jövőjéről beszélt, de mint mondta, erről csak úgy lehet szólni, ha ismerjük a jelent, illetve ha tisztában vagyunk a múlttal. A digitális kor és a közszolgálati műsorszolgáltatás problematikáját elemezve az előadó elsősorban a változások sokrétűségét ismertette. Beszélt a média által használt technológiáról, a piaci követelményekről, a fogyasztási magatartásokról, valamint a médiaszabályozásról.
Napjainkban nem annyira a digitális – analóg átállás jelenti a nagyobb változást, mint inkább a szoftver-fejlesztés. A közép-kelet-európai állami rádió- és televíziótársaságoknak olyan kihívásokkal kell szembenézniük, mint például, hogy a 30 évnél fiatalabbak ma már inkább aktív internetezéssel töltenek több időt és nem az aktív televíziózással, míg a középkorúak több időt töltenek a televízió előtt, mint internetezéssel, de azért számukra is az internet a legfontosabb médiafelület. Tíz évvel ezelőtt a BBC és az Apple nagyjából azonos bevételt valósított meg, mára azonban az Apple hússzor nagyobb lett – mutatott rá az előadó, aki szerint a közép-kelet-európai közszolgálati médiumok nem hasonlítanak a BBC-re, annak ellenére, hogy a brit közszolgálati média elvei szolgáltak kiindulópontként az egykori kommunista műsorszolgáltatók átalakításához, a felügyelet és finanszírozás terén a német, vagy a francia megoldásokat tekintették mérvadónak.
Közszolgálatiság és a politika
A közmédiát gyarmatosította a politika – hangsúlyozta Kuti, aki szerint a közszolgálati médiaintézmények elkötelezettek politikailag, kevésbé versenyképesek és strukturálisan hátrányban vannak. A jövő a közszolgálati média számára az lenne a legideálisabb, ha csak a fogyasztóval szemben kellene elszámolnia. A profitorientáltság sokkal rugalmasabbá teszi a kereskedelmi médiát, amely nézettségfüggő, a kisebbségek kiszorulnak a célközönségéből, kevésbé foglalkozik kultúrával, vagy például paralimpiával, környezetvédelmi témákkal, vagyis olyasmivel, ami egy szűkebb réteget érdekel, vagy érint csupán.
Ditrói Zoltán, a Magyar Rádió programszerkesztője is körbejárta a közszolgálatiság témáját, arra a kérdésre keresve a választ, hogy mint hírforrásnak, az online-nak mi a szerepe, a közszolgálati rádió funkciói közül melyeket és hogyan kell online is megjeleníteni. Ugyancsak a közszolgálatiság kérdését járta körül Marius Oltean, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem professzora is, aki a közszolgálati és kereskedelmi rádiók közötti eltéréseket és hasonlóságokat ecsetelte, arról beszélt, hogy míg a rádiók reggeli hallgatottsága nagyobb, délután a televíziók nézettsége emelkedik.
Mérhető paraméterek
A Román Rádiótársaság ötezer munkatársat foglalkoztat, 17 csatornát működtet, hogy a közszolgálatiság kritériumainak eleget tegyen. Szász Attila egyetemi adjunktus, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének vezetője a közszolgálatiság mérhető paramétereiről értekezett, azokat az általános ismérveket sorolta fel, amelyek a közszolgálati rádiót jellemzik: az egyik legfontosabb tényező az, hogy anyanyelven szól. Minőségi műsorokat közvetít, sokszínű, vagyis olyan témákkal foglalkozik, úgy válogatja össze azokat, hogy a társadalom minden rétegét megszólíthassa. A mérhetőséget pénzben, humánerőforrásban, csatornákban, potenciális hallgatókban és valós hallgatókban lehet kifejezni.
Ma már nem elég rádiónak, vagy televíziónak lenni csupán, ahogy az írott sajtó sem elégedhet meg a nyomtatott termékkel, élni kell az online adta lehetőségekkel: a rádió látható, követhető, a tévé hallgatható, az újság nézhető kell legyen. A Marosvásárhelyi Rádió adását ma már, az adáskabinba felszerelt webkamera segítségével élőben is követhetjük, nézhetjük az interneten. Azon kívül mobiltelefonos applikációval az okostelefonon is hallgathatjuk, illetve a Facebookon lájkolhatjuk a különböző műsorait. A közszolgálatiság elsősorban tartalmi kérdés – vonta le a következtetést Szász Attila.
Antal Erika
maszol.ro

Magyar iskolák csaptak össze Marosvásárhelyen
Harminckét erdélyi és egy magyarországi közpiskolából 280 tanuló érkezett a hétvégén Marosvásárhelyre, hogy részt vegyen a tizedik alkalommal megrendezett magyar tannyelvű középiskolák országos tantárgyversenyén . Az eseménynek, mint minden évben, ez alkalommal is a Bolyai Farkas Elméleti Líceum adott otthont. A hivatalos megnyitót, ahogy később a díjkiosztó ünnepséget is az iskola dísztermében tartották, ahol Bálint István iskolaigazgató, Markó Béla szenátor, a tantárgyverseny védnöke, Gagyi József egyetemi tanár, a verseny elnöke, Ștefan Someșan főtanfelügyelő, Jeszenszky Attila szülőbizottsági elnök, valamint Bakos Levente a helyi önkormányzat képviselője köszöntötte a diákokat és tanárokat, hangsúlyozva a megmérettetés fontosságát, azt, hogy a tehetséggel megáldott diákok anyanyelvükön mérhetik össze tudásukat.
A biológiából, földrajzból, informatikából, társadalomtudományokból, történelemből, kémiaából és fizikából versenyző gimnazisták Szilágysomlyóról, Margittáról, Gyergyószentmiklósról, Kolozsvárról, Nyárádszeredából, Sepsiszentgyörgyről, Nagyváradról, Nagykárolyból, Segesvárról, Csíkszeredából, Szovátáról, Székelykeresztúrról, Dicsőszentmártonból, Székelyudvarhelyről, Kézdivásárhelyről, Nagyváradról, Szászrégenből, Brassóból, Barótról, Szatmárnémetiből, Korondról érkeztek, ráadásul idén először egy budapesti tanintézmény is képviseltette magát: az Óbudai Árpád Gimnázium. A vetélkedőt olyan tantárgyakból szervezik évről évre, amelyek hiányoznak az országos olimpiászokról, ahol a magyar diákok anyanyelvükön versenyezhetnek. Ilyen például a Nyárády Erasmus Gyula Biológia Tantárgyversenyen a növény- és állatbiológia, az anatómia és élettan (orvosi biológia) vetélkedőn, a Teleki Sámuel Országos Középiskolai Földrajzversenyen az általános természetföldrajz-, valamint humánföldrajz vetélkedő.
A Kalkulusz Országos Informatika Tantárgyverseny programozói versenyén az első három díjazott felvételi nélkül bejuthat a Sapientia EMTE Műszaki és Humántudományok marosvásárhelyi karára, az alábbi szakokra: informatika, mechatronika, számítástechnika, automatika és alkalmazott informatika, távközlés, számítógépes művelettervező és gyártásirányítás szakra. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatika karán számít bele a felvételi jegybe. A Historia Nostra Történelmi Vetélkedő díjazott XI. és XII. osztályos diákjai a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem Karára nyernek felvételit. A végső eredmények szerint a Bolyai Farkas Elméleti Gimnázium tanulói teljesítettek a legjobban, a legtöbb pontszámot ők érték el. A többi iskola sem maradt szégyenben, szorosan felzárkózott a szervezők-vendéglátók mögé. Antal Erika
maszol.ro

Marosvásárhelyen adják át a Communitas ösztöndíjait
Az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítvány Ösztöndíjbizottsága idén tizenharmadik alkalommal adja át az Alkotói Ösztöndíjakat.
Az ünnepi gála május 15-én, pénteken délután 4 órakor kezdődik a Művészeti Egyetem Stúdió Színházában (Köteles Sámuel utca 6. szám). Köszöntőbeszédet mond Markó Béla, az Alkotói Ösztöndíjbizottság elnöke, a rendezvény házigazdája Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója lesz.
Az esemény keretében kiállítás nyílik a 2014-es képzőművészeti díjazottak munkáiból, az alkotásokat Sipos László festőművész, grafikus méltatja. Ezt követően a résztvevők a 2014-ben irodalom, zeneművészet, film és televízió, valamint színházművészet kategóriákban díjazott ösztöndíjasok műsorát tekinthetik meg.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Szembenézés a múlttal: lelkészek és besúgók könyve
Egy informátor a jelentéseiért nem kapott túl nagy összeget, száz-kétszáz lejt, de mellesleg kapott valami olyasmit, amit ő kért – derül ki Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvéből, amely a református egyház és a Szekuritáté kapcsolatáról számol be, annak dokumentumait közli.
A Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent kötetet a szerző jelenlétében H. Szabó Gyula kiadóigazgató méltatta Marosvásárhelyen a Gecse utcai református egyházkerület vendégházában. A szerző református pap, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem docense, nemrég lett nyugdíjas, arról számolt be, hogy hogyan települt ki Magyarországra, miután 14 év után is csak segédlelkész lehetett. Szegeden azonban nem fogadta be az egyház, a magyarázatát ma sem ismeri, az egyetemi könyvtárban kapott állást, majd a debereceni egyetem szegedi kihelyezett karán kezdett tanítani, annak megszünését követően pedig Deberecenben folytatta egyetemi pályafutását.
A szekus iratokba Tőkés László felkérésére kezdte mélyebben beleásni magát, ugyanis arra kérte a királyhágómelleki püspök, nézné át a dossziéját, lehetne-e valamire használni a református egyház története szempontjából. Az ügynök-történetet igazából csak 2006-tól lehet kutatni, miután a román államelnök hivatalosan elítélte a kommunizmust – mondta Molnár János. Igaz, hogy azok a legérdekesebb részek, amelyek esetleg sok mindenre, a rendszerváltást követő eseményekre is magyarázatot nyújthatnának, továbbra sem elérhetők, de ami megismerhető, az bőségesen elég ahhoz, hogy átlátható legyen: miként is befolyásolta az állam az egész társadalmat, beleértve a református egyházat is.
Molnár kitért arra is, hogy hogyan történt egy-egy eseperes, teológiai tanár, rektor beszervezése; különböző iratokat mutatott a kivetítőn. A négykötetetes munkához a kiadó csatolt egy CD-t is, amelyen az összes dokumentum megtekinthető, kinagyítható, olvasható. Például az informátorok által írt jelentések, amelyeket olykor kézzel, máskor írógéppel írtak. Láthatóak a beszervezési jegyzőkönyvek, a nyilatkozatok, amelyben az adott személy vállalja, hogy írásban, vagy szóban, illetve legtöbb esetben, ahogy a tartótiszt kéri, beszámol az általa megfigyelt személyekről, eseményekről, beszélgetésekről. Érdekesség az olvasó számára az úgynevezett tartalomjegyzékek dossziéja, amelyben részletesen leírják például, hogy kiről van szó, hol használható az informátor, melyek azok a jellemzői, amelyek alkalmassá teszik az ügynöki tevékenységre.
A jó informátor intelligens, népszerű, könnyen hoz létre kapcsolatokat, ápolja azokat, közszereplő, akinek véleményére kíváncsi egy adott közösség, jól tud kommunikálni, van humora. Mielőtt a szeku beszervezett volna valakit, előtanulmányt készített az illetőről, amelyben azt a stratégiát is leírta, hogy miként lép vissza, ha a kiszemelt személy nem hajlandó együttműködni. Az ügynökök túl nagy juttatásban nem részesültek, 100-200 lejnél többet nem kaptak, ha idős személyről, hozzátartozóról volt szó, akkor nagyon ritkán ezer lejt. A legtöbbször ők kértek valamit a tartótisztjüktől.
A könyvbemutatón és az azt követő beszélgetésen felmerült a kérdés, hogy szükséges-e a múlt feltárása? A válasz egyértelműnek tűnik: igen, a múltat tisztázni kell.
Antal Erika
maszol.ro

A diktatúra gyermekhangjai – Dragomán György Marosvásárhelyen
Vallomásokkal, felolvasással, játékkal tarkított közönségtalálkozón vett részt szerda este a marosvásárhelyi G. kávézóban Dragomán György író.
Az irodalom hazatalál címmel kortárs szerzők szülőhelyén és fontos helyszínein forgat kisfilmeket a Litera irodalmi portál. Ez alkalommal a vásárhelyi származású, Budapesten élő Dragomán Györgyöt, A pusztítás könyve, A fehér király és a Máglya szerzőjét kísérték el szülővárosába, ahol azokat az utcákat, tereket és helyeket járták sorra, amelyek fontosak voltak számára, illetve amelyeket elraktározott emlékezetében.
„Létezik jó és rossz emlékezet, de nem biztos, hogy mindig a jó a jó, mert van, amikor a rossz a jobb” – fogalmazott Dragomán. A kultúrkocsma megtelt érdeklődőkkel. A beszélgetőtárs Csutak Gabi kérdéseire az író elmondta: első regényét, A pusztítás könyvét hat éven át írta, de úgy, hogy senki nem tudott róla, titkolta ugyanis, hogy írónak készül. Aztán megjelent a könyv, és a tévében interjút készítettek vele, megkérdezték, mit írjanak a neve alá, mire azt kérte, írják azt, hogy író. Ettől fogva írónak számított, aki többé nem titkolta ezt a minőségét – idézte a kezdeteket Dragomán.
A fehér király című regényét harminc nyelvre fordították le. A harminc kötet ott van a polcán, de ettől még az írás nem lesz könnyebb, nem segít a mondatok megfogalmazásában. A fordítással kapcsolatban elhangzott, hogy sok tisztázásra váró aprósággal megkeresték a fordítók, ám szerinte a lényeg nem ezen van, hanem az írás ritmusán, azon, hogy a fordítónak sikerül-e az eredeti ritmust felvennie, úgy lüktet-e a más nyelvre lefordított regény, mint az eredeti.
A harmadik regény, a Máglya kilenc évvel A fehér király után, tavaly jelent meg. Kiderült: ezentúl már nem kell ilyen sokat várni egy-egy kötetre, ugyanis Dragomán párhuzamosan több könyvön is dolgozik, lesz regény, novelláskötet is, három-négy bizonyosan a következő években. Míg A fehér király egy fiú hangján szólal meg, a Máglya egy fiatal lányén. Mindkettő a diktatúra emlékeit dolgozza fel, ahogy a készülőben lévő harmadik is, amely lezárja ezt a témát.
„Hogy miért gyerekhangon? Mert a diktatúrában a hatalom mindenkit gyereknek tekintett” – fogalmazott az író. A Litera, a Világháló-Irodalom Alapítvány és a marosvásárhelyi Látó folyóirat által szervezett találkozó végére egy kis meglepetésjátékot is tartogattak az egybegyűlteknek: kérdéseket tettek fel Dragomán György életével kapcsolatban, a leggyorsabban válaszolók pedig egy-egy kötetet nyertek.
Antal Erika
Krónika (Kolozsvár)

Huszonöt éves a MÚRE (GALÉRIA)
Megalakulásának helyszínén, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának nagy aulájában ünnepli fennállásának 25-ik évfordulóját a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Üvegcsillár, posztmodern, szoc-reál stílusú épületbelső, sok kis asztal körül cigarettázó emberek, lelkes hozzászólások, elképzelések, tervek ismertetése, egyeztetések, viták – valahogy így kell elképzelni azt a miliőt, amelyben 25 évvel ezelőtt a MÚRE megalakult.
A Bukaresti Román Televízió Magyar Adásának két munkatársa, Kacsó Sándor és Bartha Ágnes egy 25 perces filmet készített az elmúlt két és fél évtized felvételeiből. A filmkockák a kezdetektől a tavalyi riporttáborig felelevenítették a legfontosabb eseményeket az újságíró-egyesület életéből. Sok ismerős arc tűnt fel, olyanok, akik ma is aktív tagjai az egyesületnek, olyanok, akik valamiért elmaradtak, vagy eltávoztak már az élők soraiból.
A Sapientia nagy aulájában Sarány István csíkszeredai újságíró, a MÚRE Hargita megyei területi képviselője házigazdaként szólította mikrofon elé a meghívottakat, társszervezetek képviselőit, egykori elnököket, munkatársakat, vendégeket.
A felszólalók között elsőként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntötte az újságírókat, aki a MÚRE és az RMDSZ 25 éves fennállása között vont párhuzamot. Györffy Gábor, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa beszélt az újságírói szak megalakulásáról, majd Kövér Tamás, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének delegáltja, Szikora József, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke, Léphaft József, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének képviselője, Havasi János, az MTVA- és Tripolszky János, a sajtószakszervezet részéről, Kassai Péter, az egykori szárhegyi MÚRE-rendezvények házigazdája, valamint Jakab István, a magyar országgyűlés alelnöke mondott köszöntő beszédet.
„25 év, 133 díjazott” - mondta Rácz Éva, a MÚRE elnöke, majd a volt elnököket, alelnököket szólította mikrofon elé: Hecser Zoltánt, Gáspár Sándort, Karácsonyi Zsigmondot, Boros Zoltánt, Simonffy Katalint, Ambrus Attilát.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnökének üdvözletét Bartha Réka olvasta fel. Üzenetben köszöntötte az ünneplőket Vincze Loránt és Ágoston Hugó, majd a legvégén a MÚRE Press-ing focicsapata vonult a pódiumra és jelentette be, hogy öt háromra győzte le a Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának csapatát.
A rendezvény szombaton szakmai tanácskozással folytatódik: Bodonovich Jenő Médiabiztosi ajánlások a köz érdekében címmel tart előadást, Turos Lóránd a romániai médiaszabályozásról, Kövér Tamás a Média Önszabályozó Testület tapasztalatairól, Szucher Ervin Kihívások előtt a MÚRE Becsületbírósága témát járja körül.
Antal Erika
maszol.ro

Magyar rendezvények a marosvásárhelyi városnapokon
A május 18-24. között zajló Marosvásárhelyi Napok keretében a hét minden napján magyar kulturális rendezvényekre kerül sor a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, a Helikon – Kemény János Alapítvány, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) és a Marosvásárhelyi Magyar-Örmény Kulturális Egyesület (MÖMKE) szervezésében. Az eseménysorozat hétfőn Kilyén Ilka és Ritziu Ilka Krisztina előadásával kezdődött, akik a Zanza kávézőban léptek fel a Helikon – Kemény János Alapítvány szervezésében és a Hajdani derűs Marosvásárhely című műsorukkal Molter Károlyra emlékeztek. Nagy Olga magyar szakos tanárnő beszélt Molter Károlyról, azt követően az író műveiből Kilyén Ilka és Ritziu Ilka Krisztina olvasott fel. Gitáron játszott Pethő Csaba a Művészeti líceum XI-es tanulója. Ma délután 5 órától a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület szervezésében az Apolló palotában (Rózsák Tere 5 sz.) kiállítás nyílik: Albert Olga - magyar népművészeti festményei, Mózes Katalin - üvegre festett képek, Tóth Csilla - gyöngyök, fülbevalók, karperecek és Gellért Márta - női díszmagyar ruhák. Egész héten megtekinthetők a helyszínen naponta 14-17 óra között.
Ugyancsak ma este 6 órától a Marosvásárhelyi Napokkeretében az EMKE és a Lorántffy Zsuzsanna kulturális Egyesület szervezésében a Kultúrpalota nagytermében vidám jelenetek és magyar nóták hangzanak el Szabadi Nóra,Vígh Ágnes, Ritziu Ilka Krisztina, Kilyén Ilka, Buta Árpád Attila, Cseke Péter, Szőlősi-Pénzes Szilárd, Ábrám Tibor, Tollas Gábor és Ördög Miklós Levente előadásában. Táncolnak Ritziu Ilka Krisztina és Mészáros Zoltán. Művészeti tanácsadó Kovács Levente Koreográfus: Eötvös Mária. A belépés ingyenes. Azt követően dél 9-től az Amnessia Klubban kortárs népdalfeldolgozások koncertje lesz. Fellép a Dzseztán együttes: Hána László - dob, Ila Gábor - zongora, Molnár Ede - basszusgitár, Ségerc Ferenc - furulya, Szász Csaba - gitár, Ritziu Ilka Krisztina - ének. A belépés ingyenes. Május 20-án, szerda este 7-kor a Kultúrpalota nagytermében Köszönöm, hogy imádott címmel operett részletek, couplék, chansonok, filmbetétek hangzanak el a Varieté Expressz közreműködésével. Fellép: Boros Emese, Buta Árpád, Szabó Levente, Trozner Kincső, zongorázik Páll Erzsébet. Aműsorban szerepel a Tonight Jazz Quartet előadása is: Gombócz Avar, Puja Barna, Trozner Szabolcs, Zonda Attila. Este 9 órakor a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület szervezésében egy rendkívüli kulturális eseményre kerül sor: a Bernády-építtette Városháza tornyából Toronymagasra hangolva címmel „torony koncert” lesz, ahol klasszikus zene, opera-operett részletekés sanonok hangzanak el. Közreműködnek: a Varieté Expressz: Boros Emese, Buta Árpád, Szabó Levente, Trozner Kincső, zongorán kísér - Páll Erzsébet, Trozner Szabolcs,Jakab Roland - hegedű, zongorán kísér László Cristina és Quartet: Sipos Péter, Csibi Dávid, Magyarosi Szilárd, Gyárfás Blanka. A szervezők minél több zenekedvelőt várnak a Városháza elé. Csütörtökön 18 órakor az EMKE, a Marosvásárhelyi Magyar-Örmény Kluturális Egyesület és a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület az örmény genocídium 100. évfordulójára emlékezik Várady Mária színművész Üvöltő kövek birodalma című örmény irodalmi alkotásokat és népdalokat tartalmazó előadóestjével az Unitárius templomban. Szombaton délelőtt 11 órától a az EMKE Maros megyei szervezete a magyar közösségért végzett munkáját köszöni meg Sebestyén Júlia tanárnőnek, Bandi Árpád tanárnak, valamint Kuti Márta publicistának, az Értékteremtől gálája rendezvényen. A művészi műsorral egybekötött eseményre a Vártemplomi Diakóniai Otthon Bocskai-termében – (Jókai-Eminescu utca 28. sz.) kerül sor. Ugyancsak szombaton 17 órakor a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület szervezésében a Maros Művészegyüttes termében (Kövesdomb) Néptánc- és népdalestre várják a közönséget a Napsugár Néptáncegyüttes, a Csernakereszturi Hagyományőrző- és a Kecskeméti Néptánccsoport előadásában. Az egész hetes kulturális rendezvénysorozatot a Helikon – Kemény János Alapítvány szervezésében a Helikonisták a fasizmus karmaiban című előadás zárja a zsinagógában, ahol Spielmann Mihály művészettörténész életútjáról tart előadást Kilyén Ilka és Szabó Dániel, valamint Lokodi Károly (hegedű) és Zágoni Előd (cselló) együttműködésével.
Antal Erika
maszol.ro

Petőfi versével fogadták a zarándokokat Marosvásárhelyen
A feltúrt, építőteleppé változtatott vasútállomáson több mint kétezer marosvásárhelyi várta csütörtök este a Boldogasszony zarándokvonatot. A 800 zarándokot szállító szerelvény érkezését a menetrend szerint este fél hétre várták, ám az 8 előtt valamivel érkezett meg, viszont ez sem szegte azoknak a kedvét, akik kimentek a fogadására.
Tavaly elkerülte Marosvásárhelyt a zarándokvonat. Idén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mozgósította a magyar közösséget, hogy aki teheti, legyen kint az állomáson.
A Kolozsvárról érkező szerelvényt a mezőcsávási fúvószenekar fogadta a Befordultam a konyhára című megzenésített Petőfi-verssel. Főtisztelendő Oláh Dénes főesperes a helyszínen elmagyarázta, mit jelent a zarándokút fizikailag, illetve lelklieg annak, aki egyik helyről a másikra zarándokol. Elmondta, az nemcsak helyszínt változtat, de ő maga is változik.
A fogadtatásért Budai László, a Boldogasszony zarándokvonat szervezője, valamint Pálmai Árpád karnagya mondott köszönetet. A Miatyánk és Üdvözlégy imák után a csíksomlyói Mária-himnuszt énekelték közösen, majd a magyar himnuszt. A zarándokvonat a székely himnusz éneklése közben távozott Marosvásárhelyről Gyergyószentmiklós irányába.
Antal Erika
maszol.ro

Közösen emlékezik Trianonra az RMDSZ és az MPP
Közösen készül a június 4-i Nemzeti Összetartozás Napjára az RMDSZ Maros megyei szervezete és a Magyar Polgári Párt. Brassai Zsombor RMDSZ-elnök és Soós Zoltán tanácsos, valamint Bíró Zsolt MPP-elnök beszélt csütörtökön erről közös sajtótájékoztatón. Marosvásárhelyen a politikai összefogás újabb fordulatot vesz – fogalmazott az RMDSZ megyei elnöke, aki elmondta, az MPP megkeresésére június 4-én közös rendezvényt szerveznek, fontosnak tartják ugyanis, hogy Trianon évfordulóján szóljanak az igazságtalanságról, beszéljenek a múltról, ne hagyják feledésbe merülni a történteket, még akkor sem ha azóta sok idő telt el.
„Napjainkban is vannak olyan esetek, olyan csúsztatások, mint például a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem 70. évfordulója, amikor a hivatalos ünnepség keretében Mihály királynak, mint egyetemalapítónak emelnek mellszobrot, vagy a kétnyelvű utcanévtáblák ügye, és ha nagyvonalúan elmegyünk ezek mellett, gyengítjük a nemzeti identitást” – figyelmeztetett Brassai Zsombor. Mindezekre a legerősebb válasz a nemzeti összefogás lehet – mondta Bíró Zsolt MPP-elnök, aki a nemzeti öntudat erősítéséről és az összefogás szélesítéséről beszélt. Soós Zoltán történész, az RMDSZ megyei szervezetének alelnöke, szakmai szempontból közelítette meg a június 4-t, úgy vélve, hogy elfojtott, pusztító sérelmek körül forgott a magyarság eddig, nem beszélhetett nyíltan arról, hogy mi volt a következménye a trianoni döntésnek, hogyan jutott ide a nemzet, mily módon lehet ezt feldolgozni. A rendezvény lehetőséget ad a közös kibeszélésre, a közös erő felmutatására, méltó megemlékezésre – hangzott el a sajtótájékoztatón. Az emlékműsort június 4-én tartják a Maros Művészegyüttes nagytermében. A rendezvényen jelen lesznek a magyar országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának küldöttei is.
Antal Erika
maszol.ro

Kossuth-mellszobor Marosvásárhely kapujában
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karainak bejárata előtti téren avatták fel május 24-én, vasárnap délután Kossuth Lajos mellszobrát. Az ünnepségen jelen volt Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának munkaközössége, az egyetem vezetősége, tanárok, képzőművészek, politikusok, érdeklődők.
Az egyetem nagy aulájában Bolyai János, a bejárat előtt Kossuth Lajos szobra áll. Akár találkozhattak volna, vitatkozhattak volna is, hiszen kortársak voltak – mondta köszöntőbeszédében Dávid László rektor, azt is kiemelve, hogy a Sapientia teremt kapcsolatot a két nagy személyiség között, ami nem is áll távol a realitástól, hiszen Kossuth javasolta annak idején a külön román kar létesítését a budapesti egyetemen. Államalapító királyunk, Szent István mellett a legismertebb magyar történelmi személyiség Kossuth Lajos, akinek nagysága előtt a világban szobrokkal, emléktáblákkal tisztelegnek, nevét szinte valamennyi magyar városban utca viseli. Marosvásárhelyen azonban sem utca, sem szobor nem hirdeti nagyságát, az utca nevét a mai napig nem sikerült visszaadni, ahogy a most felállított mellszobrot sem. A Simon János, Németországban élő adományozó által felajánlott szobrot a Vártemplom előtti téren szerették volna felállítani, de ahhoz nem adott engedélyt a polgármesteri hivatal, így Koronkába, úgymond Marosvásárhely kapujába került, várva, hogy talán egyszer eljön az idő, hogy méltó helyére kerülhet.
Zsigmond Barna Pál Magyarország csíkszeredai főkonzulja a szobor történetéről beszélt, elmondta, hogy hogyan kereste meg őt Simon János, és hogy a szobor egy évig a konzulátuson állt. A polgári jogok nem választhatók el a nemzeti öntudattól, az európaiság egyet jelent a mások önazonosságának tiszteletével. Simon János barátai segítségével az 1892-ben Kiss György szobrászművész által gipszbe-mintázott Kossuth-szobrot öntette bronzba. Az összefogás meghozta a gyümölcsét – hangsúlyozta a főkonzul. A szoborról és annak alkotójáról Bordi Géza, a marosvásárhelyi Művészeti Gimnázium tanára beszélt.
A történelmi magyar egyházak képviselői megáldották a szobrot, majd a Himnusz eléneklésével és koszorúzással ért véget az ünnepség.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Avatás után az aulába költöztették a Kossuth-mellszobrot
Bent a nagy aulában, Bolyai János szobra mellett talált ideiglenes helyet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karainak székhelyén vasárnap felavatott Kossuth Lajos-mellszobor. Dávid László rektortól megtudtuk, a műemlékvédelmi hatóság jóváhagyására várnak, ahogy azt megkapják, visszahelyezik eredeti talapzatára a szobrot az egyetem bejárata elé.
„Már tudtuk, amikor felavattuk, hogy bent fog állni a szobor, amíg az engedélyt megkapjuk rá” – mondta Dávid László a Székelyhon érdeklődésére, hogy miért nincs a talapzatán a szobor. A Sapientia rektorától megtudtuk, hogy másfél-két hónappal ezelőtt fordult az egyetem a műemlékvédelmi hivatalhoz a jóváhagyás érdekében, de a leadott kérésre még nem érkezett válasz, sem elutasító, sem jóváhagyó. Az egyetem vezetősége ragaszkodott a törvényességhez, bár „határeset” a mostani – fogalmazott Dávid, hiszen a Sapientia saját telkén állította fel a szobrot, de a törvényes eljárást nem akarták megkerülni. Abban nem kételkedik a rektor, hogy a hivatal ne adná jóváhagyását, a késést azzal magyarázza, hogy az utóbbi másfél-két hónapban nem üléseztek, nem hoztak döntést a szebeni székhellyel működő műemlékvédők.
Az adományozó Simon János részéről az volt a kérés, hogy a szoboravató ünnepség idejére kint legyen az alkotás az erre a célra készült talapzatán, csak utána vigyék be a nagy aulába Bolyai János mellé.
Antal Erika
Székelyhon.ro

A magyar orvosképzés hetven évét idézték fel
A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés 70 évét ünnepelték péntek este a Kultúrpalota nagytermében. Az ünnepi rendezvényen egykori végzősök, mai orvostanhallgatók, vendégek, meghívottak vettek részt. Mihály király 1945 május 29-én írta alá azt a Királyi Rendeletet, amellyel létrehozta a Kolozsvári Magyar Tannyelvű Állami Egyetemet. A határozatot a 70. évforduló tiszteletére szervezett ünnepségen Szabó Béla professzor olvasta fel, hangsúlyozva az egyetemalapítás indoklását is, miszerint a magyar fiatalko tanulhassanak anyanyelvükön. Az oktató felidézte: az orvosi kar Marosvásárhelyre költöztetése tulajdonképpen egy kompromisszum volt, ugyanis a román kollégák gáncsoskodása miatt nem működött az eredeti megegyezés, miszerint a magyar professzorok és hallgatók közösen gyakorlatozhatnak az erre a célra kijelölt klinikákon a román egyetemmel.
Kényszermegoldásként költöztek tehát Marosvásárhelyre, egy rossz állapotban levő épületbe, és kezdték szinte a nulláról az egyetemépítést. „Ma az egyetem vezetősége megfeledkezik a királyi rendeletben leírtakról, arról, hogy magyar tannyelvű egyetemet hozott létre Mihály király. Példa erre az volt román uralkodónak a közelmúltban felavatott szobra, amelynek talapzatába azt vésték, hogy 70 éves a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, elhallgatva az eredeti hivatását. Mi ez, ha nem történelemhamisítás?” – tette fel a kérdést Szabó Béla professzor. Sebestyén Spielmann Mihály művelődéstörténész a rendezvény házigazdájaként köszöntötte a jelenlevőket. Marosvásárhelyiként, történészként, személyes okokból is kötődik e nagy múltú egyetemhez – mondta –, amely meghatározta a város életét, de Erdély értelmiségét is. Az intézmény ugyanis nem csupán orvosokat adott, de költőket, írókat, képzőművészeket és zenészeket is, hiszen köztudott, hogy az orvosok szakmájuk mellett a művészeteket is magas szinten művelték.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott oktatóinak visszaemlékezései során dr. Dienes Sándor ny. egyetemi tanár, Általános Orvosi Kar, dr. Bocskai István, ny. egyetemi tanár, Fogorvosi Kar és dr. Gyéresi Árpád, ny. egyetemi tanár, Gyógyszerészeti Kar a kezdetekről beszéltek, diákévekről, egykori tanáraik emlékét idézték fel. A visszaemlékezések során kis videofilmeket is bejátszottak, ahol Dr. Szabó Árpád, Dr. Papp Zoltán, Dr. Péter Mihály és Dr. Feszt György nyugalmazott egyetemi tanárokkal készített interjút láthatott a közönség.
A rövid zenei momentum után az ünnepi beszédek következtek: Dr. Lőrinczi Zoltán, egyetemi docens: A rendszerváltás és a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés című előadásában az elrománosodást, a magyar nyelvű oktatás ellehetetlenítését ismertette. Dr. Szilágyi Tibor, egyetemi tanár: A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés a 2011-es Tanügyi Törvény árnyékában című értekezésében felvázolta mindazt, ami a törvény létrejötte után történt az egyetemen. Elmondta, a négy esztendő alatt hét tanügyi miniszter váltotta egymást, ígérete mindnek volt, de azt egyikük sem tartotta be. Ahogy az is valamennyiükre jellemző volt, hogy a magyar kar által iktatott kérvényekre, beadványokra, soha nem adtak választ, holott a román törvények szerint egy hivatalba iktatott kérvényre harminc napon belül válaszolni kell. Az oktató felsorolta mindazt, amit a sajtó révén a nagy nyilvánosság is megismert: a tárgyalásokat, a kompromisszumokat, a miniszteri látogatásokat, a román hallgatók spontán tiltakozását a magyar nyelvű oktatás ellen, a magyarok villámcsődületét a törvény tiszteletben tartásáért, az önszerveződésre való törekvéseket, a szenátussal való mindenkori küzdelmet sorolta.
Felidézte: 2012. szeptemberében került sor az úgynevezett hétpontos tárgyalásra, három magyar és három román tanár, valamint három miniszter jelenlétében. A találkozó súlyát mutatja – mondta –, hogy az oktatási minisztert az egészségügyi és a védelmi miniszter is elkísérte Marosvásárhelyre. „Ahogy a legutóbbi események során kiderült, eddig burkoltan, a háttérben akadályozták a törvény megvalósítását, most már nyíltan kimondják, hogy nem kell azt alkalmazni” – jelentette ki Szilágyi.
Dr. Mezei Tibor, egyetemi adjunktus: Itthon maradni nem elég című rövid előadásában arra biztatta a hallgatókat és mindazokat, akik az egyetemre készülnek, hogy ne hagyják magukat, a legnagyobb ellenség ugyanis a saját kishitűsége az embernek. Végül Tubák Nimród, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke beszélt arról, hogy milyen diáknak lenni Marosvásárhelyen a XXI. században.
Zárszóként Dr. Szabó Béla vonta le a végkövetkezetést: továbbra is érvényes az, hogy törvény ide, vagy oda, MOGYE-ügyben nem változik semmi. „Játsszuk az európai színezetet” – tette hozzá, miközben dúl a nacionalizmus, a magyar nyelvű oktatás teljes elsorvasztására irányuló tendencia.
A marosvásárhelyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés 70 éve című könyvet Sebestyén Spielmann Mihály méltatta. Az Erdélyi Múzeum Egyesület gondozásában megjelent kötet szerzői a kezdetektől idézik fel az egyetem történetét, kitérve a karok és a tanszékek megalakulására és működésére.
Az ünnepi hangulat művészi színvonalához Péter Zsuzsa és Péter Béla, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia hegedűművészei járultak hozzá.
Antal Erika
maszol.ro,

SZKT: megnevezte csapatát Kelemen Hunor
A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén Kelemen Hunor javaslatot tett az RMDSZ miniparlamentjének az ügyvezető elnök és a hét alelnök személyére. A nyolctagú testület a főtitkárság „utódintézményét”, az ügyvezető elnökséget irányítja majd. A szövetségi elnök jelöltje az ügyvezető elnöki tisztségre Kovács Péter jelenlegi főtitkár. Az alelnökök: Magyari Tivadar (oktatás), Hegedűs Csilla (kultúra), Bodor László (országos programok), Székely István (társadalomszervezés), Ilyés Gyula (önkormányzatok), Nagy Zoltán (területi szervezetek) és Geréd Imre (ifjúság). –
„Ezzel a csapattal szeretnék együtt dolgozni a következő négy évben. Az együtt szó mindig fontos volt a szervezetünkben, azt gondolom, hogy az emberek, akit felkértem, el tudják látni a feladatukat” – mondta Kelemen Hunor. Az SZKT szombaton titkos szavazással dönt a jelöltekről.
Politikai beszámolójában az RMDSZ elnöke ismertette a választási törvények módosulásait. Mint ismert, az egyik újdonság, hogy a megyei önkormányzatok vezetőjét a megyei önkormányzat választja meg. „Bár a mi szempontunkból az lett volna jó, ha közvetlenül választják az elnököt, ez is jó nekünk. Ha erős frakciókat tudunk megválasztani Maros, Szatmár és Bihar megyében, nem kizárt, hogy mi vezessük e megyéket. Olyan esélyt kaptunk, adtunk magunknak, amellyel élnünk kell” – jelentette ki a politikus.
A parlamenti választási törvénnyel kapcsolatban elmondta: bevezetik az RMDSZ által javasolt alternatív küszöböt, amely szerint egy párt akkor is bejut a törvényhozói testületbe, ha legalább négy megyében megszerzi a szavazatok 20 százalékát.„Nekünk azonban az öt százalék meghaladására kell készülnünk és nem az alternatív küszöb elérésére, mert az erdélyi magyarság megérdemli, hogy ott legyen a román parlamentben” – szögezte le.
Kelemen közölte: bár nonszensznek tartja a liberálisok bizalmatlansági indítványát, mivel ellenzékben van, az RMDSZ nem fog ellene szavazni. A politikus ugyanakkor bírálta a külügyminisztériumot, mert a kisebbségek meghívása nélkül szervezett kisebbségi konferenciát Kolozsváron. Bejelentette azt is, hogy jövő héten az Egyesült Államokba látogat, ahol alkalma lesz több amerikai politikussal beszélni és tájékoztatni őket romániai magyarság és a kisebbségek helyzetéről. Külön kitért Csíkszereda házi őrizetben lévő polgármesterének és alpolgármesterének helyzetére, akikkel szolidaritást vállalt.
Az SZKT ülése a hozzászólásokkal folytatódott.
Antal Erika
maszol.ro

Kulturális határőrök
Kiskunfélegyháza önkormányzata művelődési és szociális bizottsága elnökének, dr. Ónodi Izabellának a meghívására Kiskunfélegyházára látogatott a Perkő néptáncegyüttes. A kézdiszentlélekiek Érted szól imánk című táncjátékukat mutatták be a Művelődési Központban. Alább dr. Ónodi Izabella üzenetét közöljük.
„A székelység joggal büszke arra, hogy mindig is erős határőr népként védelmezte Magyarországot. A politikai határok eltolódtak ugyan, de a magyar kultúra egyik határvonala még most is a Kézdiszentlélektől csak pár kilométerre fekvő Ojtozi-szoros. A Perkő néptáncegyüttes tagjai kulturális határőrök. A rohanó világnak, a kelet felé terjeszkedő Nyugatnak és a Nyugat felé kapaszkodó Keletnek egyaránt NEM-et mondanak, ami nagy erőre vall. Ők megértették, amit még sok fiatalnak saját bőrén kell tapasztalnia, gyakran értékválságok közepette.
Örömmel tölt el, hogy a népzenei és néptánckultúra dacol minden eszement trenddel. Egyre több gyermek választja a népzenét és a néptáncot kedvenc önkifejezési formájának a gúnyhatáron innen és túl. Köszönettel tartozunk minden szülőnek, oktatónak, családtagnak, barátnak és támogatónak, aki segítségére van ezeknek a tehetséges fiataloknak.
Az előadás élménye mindannyiunké volt, hiszen a néptánc és a népzene genetikailag kódolva van bennünk! Ez az az édes feszültség, amit érzünk, ha felcsendül egy népi zenekar hangja.
Székelyek és kunok, mindketten hazavárják egymást a hegedű szavával, csizmák csattanásával s a lányok csengő hangjával, mert akármit is diktál az aktuális divat, a tánc, a nyelv, a gondolat magyar marad, ha magyarnak született!”
Antal Erika
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A Nemzeti Összetartozás Napja Marosvásárhelyen
Június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján több megemlékezést is tartanak Marosvásárhelyen. Összefoglaljuk az események programját.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete a Bolyai téri unitárius templom udvarára várja csütörtökön délután fél 5-re azokat, akik emlékezni akarnak.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt csütörtök este héttől tartja közös rendezvényét a Maros Művészegyüttes székházában. „A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme” – áll a meghívóban, amely gondolat szellemében szervezik meg évről-évre június 4-én, a magyarság történetének e szomorú dátumán a megemlékező rendezvényeket Erdély-szerte. „Erőt ad számunkra, hogy 2010. június 4-én a Magyar Országgyűlés is kinyilvánította ezt. Meggyőződésünk, hogy a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről rendelkező törvény hozzájárul a nemzeti megújuláshoz, az előttünk álló történelmi feladatok megoldásához. Erdélyi magyarságunk jogérvényesítésért folytatott küzdelmének szimbolikus helyszíne Marosvásárhely, ezért is döntöttünk úgy, hogy idén itt szervezzük meg a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ közös megemlékező rendezvényét” – fogalmaznak a szervezők.
A rendezvényen megtekinthető a Maros Művészegyüttes produkciója. A magyar történelem egyik legnagyobb traumát jelentő eseménye, az első világháború kitörésének századik évfordulójára készült a társulat Imádság háború után című táncszínházi előadása. Az emlékezés kövei ott vannak szinte minden magyar faluban, városban impozáns emlékművek, szobrok formájában. Minden falu számon tartja név szerint az elesetteket. A táncjáték fontos eleme a háborús témájú magyar líra, amely kortársként éli meg és dokumentálja a művészet erejével e szörnyűségeket. Valós izgalmat jelentenek a lövészárkokban született háborús naplók és a frontkatonák háborús visszaemlékezései, e borzalmakat is megidézve tesznek táncos visszaemlékezést a nagyapák életét meghatározó háborúkra a Maros Művészegyüttes táncosai – áll az esemény leírásában. Az előadás koreográfusa Varga János; a koreográfus asszisztense Hajdú Flórián. A zenét Bonczó István jegyzi, a díszletet Boka Gábor, a jelmezt Bandi Kati, művészeti vezető Varró Huba, igazgató Barabási Attila Csaba.
A VI. Páros csütörtök a Balladában elnevezésű rendezvénysorozat június 4-ei témája: Van-e trianoni lelküket? A beszélgetőest vitaindítója Tamási Zsolt József történész, a Római Katolikus Gimnázium igazgatója. A rendezvény, amelyre a szervezők előzetes bejelentkezést kérnek az érdeklődőktől, csütörtök este 8 órától kezdődik.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Kicsengettek a marosvásárhelyi Sapientián
A hagyományossá vált stafétafutással kezdődött, majd az ünnepi beszédeket követő búzakalász átadásával, körmenettel és bulival ért véget az idei ballagási rendezvénysorozat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karán. Idén 220 diák az alapképzésben, 35 a mesterin ballagott el. De az ünnepi szertartást megelőzően, mint minden évben, most is megszervezték azt a jelképes kocogást, amelyen a végzős szakok hallgatói végigszaladtak Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Háztól indulva egészen az egyetem koronkai campusáig.
A kocogás az egyetem gyors fejlődését szimbolizálja, kezdetben a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara a Deus Providebit Tanulmányi Házban működött, onnan költözött ki 2005-ben a mostani, végleges helyére. A péntek esti futáshoz a csapatok más-más helyszínen csatlakoztak, és stafétaszerűen adták tovább a "lángot", a Sapientia zászlaját másoknak. A távközlés, gépészmérnöki, számítógépes irányítási rendszerek kar indult elsőként, majd hozzájuk csatlakoztak sorra a mechatronika, automatizálás, szoftverfejlesztés (mesteri) szakosok, az informatika és számítástechnika, a kertészmérnöki és kommunikáció, majd a fordító és a közegészségügyi szakpolitikák szakosok. A kicsengetési ünnepség szombaton reggel 8-kor vette kezdetét az utolsó órával, ahol a diákok, tanáraik és szakkoordinátoraik tapasztalataikat és jókívánságaikat osztották meg egymással, majd 10 órakor a nagy aulában került sor a köszöntő szónoklatokra, búcsúztatásokra, egyházi áldásra és végül az ilyenkor szokásos szimbolikus búzakalász átadására.
Dr. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora az egyetemépítés és fejlődés jelentősebb eseményeit idézte, kiemelve a 2012-ben záruló akkreditációs folyamatot, a marosvásárhelyi bentlakás megépítését és azt, hogy ősztől új szak (a mezőgazdasági mérnöki) indul Sepsiszentgyörgyön. A rektor a Sapientia közösségépítő jelentőségét hangsúlyozta, annak szerepét az erdélyi értelmiségiek életében. Dr. Kelemen András, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának dékánja is szólt a ballagókhoz és az aulát zsúfolásig megtöltő közönséghez, hozzátartozókhoz, ünneplőkhöz, a nem csak álmodni, de küzdeni is tudó fiatalokról beszélt. Sorra búcsúztatta a hallgatókat valamennyi kar vezetője, majd a ballagó diákok részéről Kovács Noémi Anasztázia, III. éves közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakos hallgató és Csiki Tímea, a hallgatói önkormányzat elnöke mondott ünnepi beszédet. Végül vasárnap az egyetem aulájában a szintén hagyományossá vált kosaras bállal zárták az ünnepet a diákok.
Antal Erika
maszol.ro

Ünnepi könyvhét erdélyi szemmel
A Romániai Magyar Könyves Céh (RMKC) 21. alkalommal vett részt a Budapesti Ünnepi Könyvhéten, ahol az idén öt sátorban kínálták az erdélyi írott kultúrát. Az eseményt Káli Király István, az RMKC elnöke értékelte szerkesztőségünknek.
Az erdélyi magyar könyvkiadóknak ott kell lenniük a budapesti könyvvásáron, kapcsolatokat kell ápolniuk, folyamatosan képviselniük a romániai magyar kultúrát, még akkor is, ha csak a tudatos vásárlók és kultúrafogyasztók érdeklődnek irántunk – fogalmazta meg Káli Király István annak a lényegét, hogy miért járnak évek óta – egyetlen egy alkalmat sem hagyva ki – a könyvvásárokra, a tavaszi nemzetközire és a júniusi Ünnepi Könyvhétre.
Az idén az egyik sátorban a kolozsvári kiadók termékei voltak kaphatók, egy másikban a marosvásárhelyi és csíkszeredai, a harmadikban az Irodalmi Jelen, a negyedikben a Guttenberg és Pallas Akadémia, valamint a sepsiszentgyörgyi Kulturális Központ és a háromszéki kiadók képviseltették magukat az ötödik sátorban. Általában az ünnepi könyvhéten megérte részt venni, mert 20-30 százalékkal nagyobb szokott lenni a forgalom, mint például az áprilisi Nemzetközi Könyvfesztiválon. Ezúttal a látogatottsága volt összehasonlíthatatlanul kisebb az Ünnepi Könyvhétnek az előző évekhez képest. „Meglepő volt, hogy például szombaton, amikor más alkalmakkor tele a tér, most éppen csak lézengtek az emberek. A forgalom is fele volt annak, ami 2013-ban és hatvan százaléka annak, ami 2014-ben. Volt olyan két-három óra, ami úgy telt el, hogy egyetlen könyvet sem adtunk el” – vázolta a sajátos helyzetet Káli.
Az erdélyi könyveknek van egy adott célközönsége, egy tábora, amely keresi az erdélyi kiadványokat, érdeklődik az újdonságok iránt, adott témában keresgél. „Akik nem tudatosan jöttek erdélyi könyvet vásárolni, azok felnéztek, látták, hogy erdélyi, és tovább haladtak” – fogalmazott az RMKC elnöke, aki azt tartotta elkeserítőnek, hogy a tényleges vásárlóknak alig a 20 százaléka volt 35 év alatti, tehát inkább a közép- és idősebb korúak érdeklődtek az írott kultúra iránt. Akik az erdélyi könyvekbe lapoztak bele, vagy azokból vásároltak, bár az eladó nem kérdezhet rá, mert nem illik, nagy részük szokta jelezni a kommunikáció valamely eszközével, hogy kötődik Erdélyhez, vagy mert valamelyik őse innen ered, vagy mert van valamilyen kapcsolata, tehát mindenképpen van erdélyi kötődése – tudtuk meg Káli Király Istvántól.
A múlt heti budapesti Ünnepi Könyvhéten a romániai magyar könyvkiadók standjain a legnépszerűbb kiadványnak a Pro Print által napvilágot látott Gergely Éva Erdélyi ízek című szakácskönyve bizonyult, valamint a Mentor Könyvek Kiadónál megjelent Tófalvi Zoltán: Erdély – pergőtüzben című kötete. Viszonylag jól fogyott Dimény Lóránt Ha elhal című új novellás kötete is, amely a Lector kiadónál jelent meg, illetve Fodor Sándor Fülöpke beszámolói és a Wass Albert által sajtó alá rendezett Erdélyi mondák. A marosvásárhelyiek standjánál Tófalvi Zoltán, Ady András és Dimény Lóránt dedikált. A Mentor Könyvek Kiadó erre az alkalomra három új könyvvel készült: Vaszilij Bogdanov: Az illuzionista és a szörnyeteg, Tófalvi Zoltán: Erdély – pergőtűzben, Ady András: Pygmalion – léleknapló című kötetekkel.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Adomány a Studiumtól
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatóinak adományozott didaktikai segédeszközöket a Studium-Prospero Alapítvány.
Videoprojektorok, vetítők és laptopok találtak gazdára a Studium Alapítvány székházában csütörtök este, ahol mindazok a magyar oktatók, akik igénylést adtak le, pozitív elbírálásban részesültek és átvehették az eszközöket. Az egybegyűlteket Vass Levente, az alapítvány alelnöke köszöntötte, aki elmondta, valamennyi egyetemi tanár kérésének eleget tettek, a rendelkezésükre álló pénzösszeget pedig méltányosan osztották el. Tizenkilenc tanszék részesült a támogatásban a Bethlen Gábor Alap és a magyar kormány jóvoltából, hogy a magyar orvostan- és gyógyszerész hallgatók hasznára fordíthassák – mondta az alelnök. Az eszközökre az átvételekor a tanárok öt évre szóló szerződést írtak alá, amit, ha igény lesz rá, meghosszabbíthatnak.
Az átadáson jelen volt Brendus Réka is, a Studium-Prospero Alapítvány állandó támogatója, a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője, aki arról beszélt, hogy hiánypótló cselekedetre vállalkozott az alapítvány, arra, amit tulajdonképpen az egyetemnek kellene megtennie.
A továbbiakban a didaktikai eszközök mellett kutatásra is lehet pályázni, van lehetőség más, alternatív eszközök, például programok, szoftverek támogatására is – ismertette a jövő terveit és lehetőségeit Vass Levente.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Elballagtak a MOGYE magyar hallgatói
Megtelt a marosvásárhelyi Vártemplom, a templom melletti kert annak a 318 magyar diáknak a családtagjaival, hozzátartozóival, akik részt vettek a péntek esti ballagási ünnepségen.
Már jóval a meghirdetett esti 7 órai kezdet előtt gyülekeztek az ország különböző részeiből érkezők a Vártemplom bejárata előtt, a várfalon kívül, bent a templomkertben, a kihelyezett óriásképernyő előtti ülőhelyek megteltek, akinek nem jutott szék, az a fűben, a fák árnyékába telepedett le, mások a várfalon, vagy az alatt sétálgattak, álldogáltak, figyelték, hogy mi történik bent a templomban. A közvetlen bejáratnál mozdulni is alig lehetett már, a talárba öltözött végzős diákok is kint várakoztak, hogy a felcsendülő Gaudeamus dallamaira bevonuljanak a templomba és elfoglalják a számukra kijelölt helyeket. A ceremóniát négy kamera vette, interneten lehetett követni élőben, a közvetítés felvétele és a fotók valamennyi résztvevő számára elérhetőek lesznek.
A szószékről Jakabos Barnabás római katolikus-, Papp Noémi evangélikus-, Nagy László unitárius lelkész, valamint Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét és mondott áldást. Hosszú út végén vannak a diákok, a tanárok, a szülők, félelem és bánat is van az öröm mellett, de nem hiányzik a hála sem – hangzott el az ünnepségen. Hála az emberségben való gyarapodásért, az anyagi erőfeszítésért a szülők részéről, hála az egyetemnek és a barátoknak is. „Hisszük, hogy lesz orvos és gyógyszerész, akiknek anyanyelvünkön mondhatjuk el, hogy hol fáj” – fogalmazott Nagy László, aki annak a reményének is hangot adott, hogy a végzettek nem adminisztrátorok lesznek, hanem orvosok, akik lehajolnak a beteghez, igaz szeretettel és jósággal, örömmel végzik a hivatásukat.
Sipos Emese az egyetem nevében búcsúzott a 318 diáktól, rámutatva arra, hogy anyanyelven tanulva olyan szilárd alapot kaptak, amelyet tovább tudnak fejleszteni, az újat mindig befogadni. Kató Béla püspök világi köszöntőjében arról beszélt, hogy a teremtett világnak is van természete, nem bújhatunk ki a bőrünkből, nem zárhatjuk be az ajtót, ha a halál kopog. De lehet fellebbezni, lehet cselekedni. Németh Lászlóval szólva a megváltoztatható és a megváltoztathatatlan kettősségéről beszélt, arról, hogy a lehet és nem lehet között pontos vonalat nem lehet húzni. Ha eljutnak a lehetőségeik határához, még adott az újrakezdés lehetősége – intézte szavait a végzősökhöz a püspök, aki egy fontos bejelentést is tett a vártemplomban: átalakítják orvosi szakkollégiummá a református egyház Bod Péter Diakóniai Tanulmányi Központját, amely közel száz személy befogadására lesz képes.
Az erdélyi magyar orvosképzés nem csak él, de gyarapodik is – fogalmazott Brendus Réka, a miniszterelnökségi hivatal nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője, aki tavaly is jelen volt a ballagáson, ahogy két hete a MOGYE 70. évfordulójára szervezett ünnepségen is. Gratulált a végzősöknek, és azzal biztatta a jelenlevőket, hogy ahogy 1945-ben a háború után megtalálták a kiutat az egyetem elindítására, most is sikerülni fog megoldást találni a felmerülő nehézségekre. Az egyetem magyar tagozatán, az általános orvosi-, fogorvosi-, gyógyszerészeti karon, az általános orvosi- és szülésznő képzésen tanult legjobb öt végzősének Szilágyi Tibor adta át a Csőgör Lajos-díjat, Vass Levente a Studium-Prospero Alapítvány Miskolczy Dezső emlékplakettet és díjat post mortem Kovács Dezsőnek adományozta, az egyetem néhai oktatójának, a széjsebészeti klinika egykori vezetőjének.
A végzős diákok is elköszöntek az egyetemtől és tanáraiktól, diáktársaiktól, illetve az ötödévesek nevében is elbúcsúztatták a végzősöket. A ballagási ünnepség a Himnusz és a Székely himnusz közös éneklésével ért véget.
Antal Erika
Székelyhon.ro

A Vártemplomban ballagott a MOGYE magyar tagozata
Ötödik éve már, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatói a Vártemplomban tartják ballagási ünnepségüket. A péntek esti ballagáson 318 diák (általános orvosi-, fogorvosi-, gyógyszerészeti szakosok, valamint a szülésznő-képzés hallgatói és az általános orvosi asszisztensképzősök) vett búcsút, ha sokan nem is végleg, az egyetemtől. A rendezvény a Jakabos Barnabás római katolikus-, Papp Noémi evangélikus- és Nagy László unitárius lelkész, valamint Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke igehirdetésével, áldásával kezdődött.
Jelen volt Brendus Réka, a magyar miniszterelnökségi hivatal nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője, az egyetem tanárai, a ballagók hozzátartozói, a következő évfolyamok diákjai. A vártemplom szűkösnek bizonyult, ám a szervezők a templomkertben egy képernyőt szereltek fel és kihangosították a benti ceremóniát, így mindenki láthatta és hallhatta azt. Azok, akik otthon maradtak, interneten élőben követhették az ünnepséget.
Az ünnepi szónokok köszönetüknek adtak hangot elsősorban mindazért az erkölcsi és anyagi támogatásért, amit a szüleiktől kaptak a búcsúzó diákok, a hivatást hangsúlyozták, az anyanyelvű felkészülést, a tudás megalapozását, azt, hogy Erdélyben legyenek olyan orvosok és gyógyszerészek, akik magyarul kérdezik meg, hogy mi fáj a betegnek. Az is elhangzott, hogy a társadalomnak nem orvos-adminisztrátorokra van szüksége, hanem igazi, gyógyító orvosokra, kik a beteghez lehajolva örömmel, szeretettel, jósággal tesznek eleget a választott hivatásuknak. Az egyetem nevében Sipos Emese, a gyógyszerészeti kar dékánja búcsúztatta a volt tanítványokat, majd Kató Béla mondott világi köszöntőbeszédet, és tett fontos bejelentést: a református egyház Bod Péter Diakóniai Központját orvosi szakkollégiummá alakítják át, amely mintegy száz diák számára nyújt bentlakási lehetőséget.
Az öt legjobb végzősnek Szilágyi Tibor professzor adta át a Csőgör Lajos díjat és az azzal járó pénzjutalmat, a Studium Alapítvány nevében a Miskolczy Dezső emlékplakettet és díjat post-mortem Kovács Dezsőnek, az egyetem egykori professzorának, a marosvásárhelyi szájsebészeti klinika vezetőjének ítélte oda Vass Levente, az alapítvány alelnöke. Valamennyi ballagó diák emlékoklevelet vett át, majd a végzősök és az ötödévesek nevében is elhangzott az ilyenkor szokásos köszöntőbeszéd. A magyar és a székely himnuszokkal ért véget a ballagás.
Antal Erika
maszol.ro

Adomány a MOGYE magyar oktatóinak
Felértékelődik a Studium Alapítvány tevékenysége, mivel olyan hiánypótló szerepet vállal a magyar orvosi és gyógyszerészeti oktatók szakmai életében, amit az egyetemnek kellene megtennie – hangzott el azon az adományátadó ünnepségen, ahol a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem 19 magyar tanszékének oktatói részesültek a megpályázott és elnyert didaktikai eszközökben. A videoprojektorokat, vetítőket és laptopokat Vass Levente, a Studium Alapítvány alelnöke adta át, miután elmondta, hogy valamennyi beérkezett pályázatot pozitívan bíráltak el és a méltányosság alapján osztva el a rendelkezésükre álló pénzösszeget, vásárolták meg a minőségi egyetemi oktatáshoz szükséges műszaki eszközöket. A támogatás a Bethlen Gábor Alap és a magyar kormány részéről érkezett és a továbbiakban kutatási programokra is lehet pályázni, hangsúlyozta Vass Levente.
A Studium Alapítvány könyvtárában az adományokat átvevő tanárok ötéves szerződést írtak alá az eszközök használatbavételére. A szerződések öt év után, amennyiben igény van rá, meghosszabbíthatók. Az eseményen jelen volt Brendus Réka, a miniszterlnökség nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője is, aki szívügyének tartja az alapítvány és általa a magyar anyanyelvű képzés támogatását. Amit az egyetemnek kellene megtennie, de nem tesz, azt vállalta a Studium Alapítvány, ezáltal is gondoskodva arról, hogy a magyarul tanuló orvos- és gyógyszerésztan-hallgatók minőségi oktatásban részesüljenek – mondta, kiemelve, hogy ezzel a Studium tevékenysége felértékelődik.
Antal Erika
erdon.ro

Még több fiatalt szeretnének megszólítani
Február óta dolgoznak a Marosvásárhelyiek 3. Világtalálkozójának programtervezetén, június 15-étől pedig elkezdték szétküldeni a meghívókat.
A Marosvásárhelyért Egyesület augusztus 29–30-án, a Vásárhelyi Forgatag részeként szervezi meg az idén a Marosvásárhelyiek 3. Világtalálkozóját, amelyre valamennyi elszármazottat hazavárnak.
A részletes program még nem állt össze – mondta a szervezők részéről Kirsch Attila. „Elemeztük az első két világtalálkozót, és annak alapján szeretnénk érdekességek, újdonságokat is kitalálni és bevezetni” – fogalmazott Kirsch. Az idén a fiatalokat szeretnék még erősebben megszólítani, ugyanis az előző években azt tapasztalták, hogy az idősebb generáció képviselteti magát inkább. Ahhoz, hogy több fiatal legyen jelen a nézőtéren, „fiatalosabb” műsorokat kell szervezni, fiatal előadókat kell hívni – mondta a szervező.
A Marosvásárhelyiek 3. Világtalálkozója idén is három modulból tevődik össze: augusztus 29-én, szombaton délelőtt lesz egy találkozó, amelynek akár több helyszíne is lehetne, a Bolyai Farkas Gimnázium udvarán kívül a Művészeti Gimnázium és a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium udvara is szóba került. Ugyanaznap délután szervezik meg a gálaműsort a Kultúrpalota nagytermében, ahol Marosvásárhelyről elszármazott előadók jelenlétére is számítanak. Másnap, augusztus 30-án, vasárnap délelőtt közös imát tartanak Marosvásárhelyért. Ezen szeretne valamit változtatni a szervező csapat, hiszen ez iránt az esemény iránt volt a legkisebb az érdeklődés.
Tavalyelőtt és tavaly Ausztráliából érkeztek a legtávolabbi Marosvásárhelyről elszármazottak, de Amerikából, Kanadából, Abu Dhabiból is jöttek. A résztvevőket arra kérik, hogy regisztráljanak, címüket, telefonszámukat adják meg, hogy a következő eseményekre is meghívhassák őket. Az első meghívókat mintegy ezer e-mail címre küldték ki, a továbbiakban a postacímekre küldik, valamint a telefonos meghívások sem maradnak el.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Marosvásárhelyi emlékek a Nagy Háborúból
TÁRLATVEZETÉS – A nyár első felében még látogatható a marosvásárhelyi Teleki Téka ideiglenes kiállítása, a Marosvásárhely és a háború írásban és képben 1914–1918 című tárlat, amelyet Bányai Réka könyvtáros és Berekméri Róbert hadtörténész állított össze.
„Nem az általános történetét akartuk bemutatni az I. világháborúnak, hiszen az már többé-kevésbé ismert, sokat írtak és beszéltek róla, hanem azt, hogy Marosvásárhely és környéke hogyan élte meg” – magyarázta Bányai Réka.
A várost ugyanis elkerülték a harcok, nem volt a közelben hadszíntér, hátországként mégis érdekes a története. Egyrészt tehát Vásárhely története ismerhető meg a kiállított könyvek, újságok, képeslapok, levelezőlapok és fényképek révén, másrészt pedig a vásárhelyiek, vagy a városhoz kötődő, itt megfordult emberek életének egy szelete elevenedik meg.
A Teleki-Bolyai Könyvtár a kiállítást megelőzően gyűjtést szervezett, a városi közösség együttműködésével jött létre a tárlat, hiszen nagyon sokan adták kölcsön családi fényképeiket, szüleiktől, nagyszüleiktől hátramaradt tárgyi emlékeiket, levelezőlapokat. A kiállítás így teljesen eredeti anyagból állt össze, még a pannókat is eredeti dokumentumok alapján szerkesztették meg.
A kiállítás tematikusan csoportosítva mutatja be a dokumentumokat: először az I. világháborút általában bemutató kis anyag látható, majd összefoglalása annak, hogy Marosvásárhely lakossága hogyan élte meg e háborút. A sebesültek gondozása, a kórházak tevékenysége is külön téma, ahogyan a háború megjelenítése a sajtóban a hírek, de akár az apróhirdetések vagy a reklámok által.
A magánleveleket bemutató anyag az egyik érdekesség, ez a Levél a frontra – üzenet haza alcímet viseli. A világháború a szépirodalomban is megelevenedik – erre is külön fejezetet szenteltek a kiállítás szervezői. A képeslapok, fényképek, portrék is érdekes színfoltjai a gyűjteménynek. A közlegénytől kezdve az alezredesig és a tábori lelkészig sok személyről készült portréfotó, ahogy csoportban is fényképeztették magukat a katonák, akik képeslapokat, tábori levelezőlapokat küldtek otthon maradt szeretteiknek.
Azt is megkérdeztük Bányai Rékától, hogy az eredeti, ritkaságnak számító darabok között mi a szíve csücske. A könyvtáros a személyes emlékeket tartja a kedvenceinek. Például van egy 1918 novemberében keltezett távirat, amelyben azt írja a katona, hogy elindult haza, hamarosan otthon lesz. Az Olaszországból hazatartó hadviselt katonáról azonban ma már tudják, hogy csak a következő évben érkezett meg Marosvásárhelyre.
Gulyás Károly a Téka könyvtárosa volt, valamint a Református Kollégium rajztanára. A harctéren használt vázlatfüzete túlélte az időket, magángyűjtemény őrzi a rajzokat tartalmazó füzetet, amely most szintén látható a kiállításon. Egy másik érdekesség az Oroszországból érkezett nyírfakéregre írt tábori lap, amelyet bélyeggel is elláttak és lepecsételtek.
Az Aranyat vasért elnevezésű országos mozgalom során a civil lakosság segítségét kérve a hadsereg arany ékszereket és evőeszközöket gyűjtött, amelyekért vas ékszereket, gyűrűt, nyakéket adott. Ezekből is látható néhány kiállított darab. Jellegzetes emléktárgyak abból az időből a hadviselő felek államférfiinak arcképét ábrázoló csészék. Ferenc József és I. Vilmos látható az egyiken, egy másikon pedig V. Mehmed török szultán és I. Ferdinánd bolgár cár. A kiállítóterem közepén felállított hirdetőoszlopon korabeli újságok, hirdetések másolatai láthatók.
A tárlat létrejöttéhez húsz marosvásárhelyi magánszemély és három társintézmény – a Maros Megyei Könyvtár, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Marosvásárhelyi Gyűjtőlevéltára és az Erdélyi Református Egyházkerület Marosvásárhelyi Vidéki Gyűjtőlevéltára – járult hozzá.
Antal Erika
Krónika (Kolozsvár)

Az őt megfigyelő határrendészeti tisztet jelentette fel Kincses Előd
Hivatali hatalommal való visszaélés miatt tett feljelentést a korrupcióellenes ügyészségen Kincses Előd az ellen a határrendészeti tiszt ellen, aki utasítást adott az ő megfigyelésére. A marosvásárhelyi ügyvéd mai sajtótájékoztatóján számolt be az őt ért inzultusról, amely május 2-án történt, majd tíz nappal később ugyanúgy megismétlődött a marosvásárhelyi Transilvania repülőtéren, amikor külföldre utazott, illetve, mikor hazatért külföldi útjáról. A sajtótájékoztatón jelen volt Benke István mérnök, az ügyvéd barátja, aki tanúja volt a repülőtéren történteknek. Kincses nem tartja véletlennek az egybeesést azzal, hogy éppen az azt megelőző napokban nyújtott be bűnvádi feljelentést az ügyészségen Valentin Bretfelean városi rendőrparancsnok ellen, amiért az megfenyegette a házaikra kétnyelvű utcanévtáblákat kihelyező személyeket. Kincses Előd összefüggést lát a két eset között.
Amikor május 2-án a repülőtéren áthaladt az útlevél-ellenőrző sávon, utánaszaladt az alkalmazott és kérte, hogy pár percre adja át személyi igazolványát, hogy fénymásolatot készíthessen róla. Visszaérkezvén tíz nap múlva Marosvásárhelyen, a repülőtéren az útlevél-ellenőrzés előtt nevetve mesélte a történteket Benke Istvánnak. Majd, mikor sorra került, akkor újból félreállították és kérték, hogy várjon, fénymásolni kell az igazolványát. „Arra kértem a sorban utánam következő Benke István barátomat, maradjon mellettem, legyen a tanúm” – mesélte az ügyvéd, aki rákérdezett a hivatalnoknál, hogy miért van szükség az igazolványának a fénymásolására.
A válasz szerint felsőbb utasításra járt el a hivatalnok. Kincses miután érdeklődött, megtudta, hogy az Országos Rendőrkapitányságon adták ki az utasítást, majd amikor ott is magyarázatot kért, a határrendészethez igazították. Ott is érdeklődött a személyét ért eset felől. A válasz most érkezett meg és azt tartalmazza, hogy nem történt kihágás, a személyi iratok vizsgálatánál törvényesen jártak el, hiszen nincs arra vonatkozó szabály, hogy mennyit lehet várakoztatni valakit az országba történő belépéskor.
Antal Erika
maszol.ro

A Nemzetiben vizsgálódott a DNA
Csendőrök jelentek meg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház bejáratánál csütörtök reggel 9 óra előtt, akik igazoltatták azokat, akik a színház épületébe igyekeztek. Az intézmény alkalmazottait beengedték, aki nem ott dolgozik, például az újságírókat, nem.
A hátsó bejárat előtt, a színház mögötti gépkocsiparkolóban már feltűnőn sok csendőrjármű parkolt. A bejárati ajtó előtt csendőrök álldogáltak, érdeklődésünkre udvariasan válaszoltak: azért állnak ott, mert senkit nem engedhetnek be az épületbe, csak azokat, akik ott dolgoznak, és azt igazolni is tudják. Arra a kérdésünkre, hogy mióta vannak ott, elmondták, reggel óta őrzik a bejáratot, és egyelőre nincs is kilátásban a távozásuk. A lépcsőn újságírók, televíziós riporterek, operatőrök jöttek-mentek, üldögéltek egy darabig, attól függően, hogy kinek mennyi volt az erre szánható ideje, illetve a türelme.
Időközben az egyik román sajtóorgánum nyilatkozatot kért a korrupcióellenes ügyészségtől. A hivatalos válaszban kifejtették, hogy a 2001/544-es törvény 12. paragrafusának értelmében nem adhatják meg a kért információkat.
Érdeklődésünkre a színház egyik munkatársa annyit árult el telefonon, hogy bent rossz, feszült a hangulat, a korrupcióellenes ügyészség reggel óta vizsgálódik, rendőrök és csendőrök felügyelik a vizsgálat zökkenőmentességét. Annyit sikerült megtudnunk, hogy a DNA Gáspárik Attila színházigazgató irodájában, a személyzeti osztályon és a könyvelőségen folytatja a kivizsgálást.
A színház igazgatóját próbáltuk telefonon elérni, de hívásainkra nem válaszolt, készülékét kikapcsolta.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Közleményben reagált a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház sajtóközleményt adott ki az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vizsgálatával kapcsolatban.
A közleményre azért volt szükség, mert az újságírók egész nap érdeklődtek a színháznál, személyesen, illetve telefonon próbáltak információhoz jutni. Az épületbe senkit nem engedtek be a bejáratnál őrt álló csendőrök, telefonon pedig senki nem válaszolt az érdeklődésre. Gáspárik Attila vezérigazgatót sem a hivatalában, sem a saját mobiltelefonján nem lehetett elérni, szerkesztőségünk is megpróbált kapcsolatba lépni vele, sikertelenül.
A színház által szétküldött közleményben az áll, hogy június 18-án az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) marosvásárhelyi részlege in rem vonatkozású bűnügyi vizsgálatot végzett, amelynek tárgyát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház által a 2011–2015 időszakban megkötött közbeszerzési szerződések képezték.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Sütő Andrásra emlékeznek
A Sütő András Baráti Egyesület kétnapos megemlékezést szervez június 20-21-én Marosvásárhelyen, illetve az író szülőfalujában, Pusztakamaráson.
A marosvásárhelyi református temetőben, Sütő András sírjánál helyezik el az emlékezés koszorúit június 20-án, szombat délután öt órakor. Ezt követően este hattól a Bernády Házban emlékestre kerül sor.
Részleteket vetítenek a Sütő András politikai beszédeit rögzítő filmfelvételekből, amelyeket Kincses Előd értékel, majd Markó Béla tart előadást Sütő Andrásról, a politikus íróról. Az esten közreműködik Zágoni Előd és Szélyes Ferenc.
Június 21-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel ünnepi istentiszteletre kerül sor Pusztakamaráson. Igét hirdet nt. Ferenczy Miklós Kolozsvárról. Közreműködik a Gecse utcai Kistemplom Evangélium kórusa.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Sütő Andrásra emlékeztek Marosvásárhelyen
Sütő Andrásra (1927. június 17.–2006. szeptember 30.) a politikus íróra, a közszereplőre emlékeztek szombaton Marosvásárhelyen. A Sütő András Baráti Egyesület délután megkoszorúzta a református temetőben az író síremlékét, majd este a Bernády Házban tartottak megemlékező rendezvényt.
Ha élne, 88 éves lenne, mondta Demeter József, szászrégeni református lelkipásztor, a Sütő András Baráti Egyesület alapító tagja és jelenlegi elnöke, akit rokoni szálak is fűztek az íróhoz: édesanyja és Sütő András édesanyja testvérek voltak.
A megemlékezés filmvetítéssel kezdődött. A filmvásznon Sütő András 1990. február 10-i beszéde elevenedett meg, amikor a gyertyás-könyves tüntetésen százezer marosvásárhelyi menetelt némán végig a városon az anyanyelvű oktatás, a nemzeti kisebbségeket illető jogok érdekében. Aztán megrázó filmkockák követték egymást, véres arcú emberek, románok és magyarok, akik közül egyeseket a helyi pópa biztatott, hogy jöjjenek Marosvásárhelyre rendet rakni a magyarok között, míg mások bízva az igazságszolgáltatásban, vagy az adott szóban, áldozattá váltak. Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ egykori alapító tagja emlékezett 1989. novemberére, amikor András-napozni menet szekusok őrizték az író házát, vagy arra, hogy „1989 karácsonyán Sütő Andrást közfelkiáltással választottuk meg a frissen megalakult RMDSZ elnökének” – idézte Kincses, majd kitért arra is, hogy miért vált a támadások célpontjává az író, például az 1990. február 10-én szervezett tüntetés miatt. .
A politikai szerepvállalás és a közéleti elkötelezettség nem választható szét Sütő Andrásnál – mutatott rá Markó Béla, aki azt a kérdést is megfogalmazta, hogy „valóban visszük-e tovább a Sütő, vagy a hozzá hasonlóan gondolkodó, romániai magyar értelmiségiek hagyatékát”? Három személyt említett példaként: Király Károlyt, aki egy sajátos életpályát futott be a pártfunkcionáriustól az ellenállóig, Domokos Gézát, aki a moszkvai egyetemtől jutott el egészen a Kriterion Könyvkiadó működtetéséig, amely az erdélyi magyarság kulturális és identitás-megtartó intézménye volt évtizedekig, illetve a harmadik értelmiségi Sütő András volt, akinek közéleti szerepvállalását az írói munkásságától szétválasztani nem lehet.
Az Anyám könnyű álmot ígér című könyve például mérföldköve volt az egész romániai magyar irodalomnak és közgondolkodásnak, az értelmiségi magatartásnak: egy nemzedéknek az illúziókkal való leszámolása volt ez a könyv. Áldozatot vállalni, lázadni, szembefordulni a hatalommal, vagy lemondani a határozott célokról – az volt akkor a kérdés, amit az értelmiségiek önmaguknak feltehettek. Aztán 1989. decemberben ugyanezekkel a dilemmákkal szembesültek, akik politikai szerepet vállaltak, vagy azok, akik hozzá akartak járulni a társadalmi változásokhoz. Sütő András nagyon radikális gondolkodó értelmiségi volt, aki nem fogadott el kompromisszumokat ami a célokat illette – mutatott rá Markó, mulasztásnak nevezve azt, hogy „félbehagytuk az alkotói pályának a kultuszát” és itt Sütő mellett Székely Jánosra is utalt, aki ugyan közéleti szerepet nem vállalt, de irodalmi köntösben küzdött az igazságért, vagy Kós Károlyra, aki Trianon után hazatért Erdélybe és nem Budapestet választotta, valamint Bánffy Miklóst is megemlítette, aki 1926-ban tért haza Erdélybe.
„Arról nincs szó, hogy az értelmiségi embernek politizálnia kell, de bele kell szólni és életben kell tartani ezeket a példákat” – summázott Markó Béla. Végül Szélyes Ferenc színművész osztotta meg a Sütővel kapcsolatos élményeit, majd Lázok János, a Sütő András monográfia készítője – mert sokat tett azért, hogy Sütő életműve ne merüljön feledésbe – vehette át a Sütő András Baráti Egyesület díját, egy Hunyadi László által készített bronzplakettet az író portréjával. Az ünnepi hangulathoz hozzájárult Zágoni Előd gordonkaművész is, aki Bach-tételeket játszott.
A megemlékezés vasárnap Sütő András szülőfalujában, Pusztakamaráson folytatódott ünnepi istentisztelettel, a szülői ház meglátogatásával, valamint egy temetői sétával az író szüleinek sírjához.
Antal Erika
Székelyhon.ro