Brassai Zsombor: az csak egy vélemény, hogy inkompetens vagyok
Célt tévesztett a Maros megyei RMDSZ elnöke, Brassai Zsombor szerint Peti András és Vass Levente, amikor a marosvásárhelyi tanácsosjelölti lista sorrendjének megváltoztatása után a lemondását követeli.
A Maros megyei RMDSZ Területi Állandó Tanácsnak (TÁT) címzett levélben Brassai Zsombor lemondását kéri Peti András és Vass Levente – számolt be a vasarhely.ro. A városi szervezet, illetve a városi választmány elnöke azért kéri a Maros megyei RMDSZ-elnök távozását, mert a választmány által összeállított városi tanácsosi jelöltlistát csütörtöki ülésén a TÁT átírta anélkül, hogy egyeztetett volna a városi szervezet vezető testületével.
Levelét a tanácsosi jelöltlista harmadszori módosítása után fogalmazta meg Vass Levente és Peti András. „A választások előkészítéséről szóló szabályzat 2. cikkelyének c) pontja szerint a jelöltekről konszenzusos alapon kell döntsön a TÁT és a Városi Választmány” – emlékeztet a két politikus.
A levél szerint Brassai Zsombor „nagyvonalúan megfeledkezik az egyeztetési körökről, tájékoztatási kötelezettségéről és mindenekelőtt arról, hogy elnökként a feladata nem egy szervezet szétverése, hanem összetartása”. Peti András és Vass Levente felszólítja Brassai Zsombort, hogy „végre vállaljon felelősséget az általa kreált helyzetért és lépjen vissza megyei vezetői tisztségéből, amelyben folyamatosan tanújelét teszi mélységes inkompetenciájának”. Kijelentik, nagyon destruktívnak találják Brassai politikusi tevékenységét, akinek számos mulasztása volt elnöksége alatt.
A választmány és a TÁT között egyébként pénteken volt egy egyeztetés, de azon sem született olyan lista, amely Peti és Vass számára elfogadható lenne. A két politikus a levélben hangsúlyozza azt is, hogy nyitottak „az elvszerű és konstruktív kompromisszumra”.
Brassai: nincs erkölcsi alapjuk
Brassai Zsombor a Maszolnak elmondta, szerinte őt a Területi Állandó Tanács helyett támadja Peti András és Vass Levente. „A TÁT a városi szervezet választmánya által rangsorolt listát újra rangsorolta, és egy más sorrendet állított fel. Ez a felháborodásuknak az oka valójában” – magyarázta a megyei elnök.
Beszámolója szerint a TÁT ismét összeült a városi választmány képviseletével, azaz Vass Leventével és Peti Andrással, és egyeztette a felmerülő kérdéseket. Végül kialakult egy harmadik sorrend, de ez sem nyerte el Peti Andrásék tetszését. „Felháborodásukban engem tettek felelőssé emiatt” – magyarázta Brassai.
A távozására való felszólításra Brassai úgy reagált: mindenkinek joga van a véleményhez. Az elnök szerint Petinek és Vassnak nincs erkölcsi alapjuk a bírálatokra, és érvek nélkül nevezik inkompetensnek. Szerinte az lehet a oka a nézeteltérésnek, hogy Brassai az összefogás szellemében javasolta az egyházak, civil szervezetek megkérdezését a tanácsosi jelöltlistáról. "Azt szerettem volna, ha a szakmaiság figyelembe vételével alakulna ki a sorrend" – jelentette ki.
A tanácsosjelöltek sorrendjének végső változatáról Brassai elmondta, ez egy egyeztetett lista. „ A TÁT semmi egyebet nem tett, segíteni próbált a vásárhelyi választmánynak, és a felmerülő jelölteket egy olyan sorrendbe rangsorolta, amely megítélésünk szerint hiteles, meggyőző. Emellett felkínáltuk a lehetőséget Portik Vilmosnak, hogy jöjjön fel a listára, amit ő sajnos elutasított. A harmadik listában ugyanazok a nevek szerepelnek, mint a másodikban, csak a sorrend változott” – hangsúlyozta az elnök.
Antal Erika
maszol.ro

Évfordulót ünnepeltek a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem elődjének, a hetven évvel ezelőtt Kolozsváron megalakult magyar zene- és színművészeti konzervatórium születési évfordulóját ünnepelték Marosvásárhelyen. A rendezvényen a hallgatók kisebb produkciókkal mutatkoztak be, az egyetem két, nem művészeti munkatársa díjat vehetett át, illetve aranydiplomát kaptak az ötven éve végzett évfolyam jelen levő tagjai.
Az eseményt megtisztelte jelenlétével Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, Kelemen András, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának dékánja, Tatiana Dănescu, a Petru Maior Egyetem rektorhelyettese, Lucian Goga, Maros megye prefektusa, illetve a Művészeti Egyetem, és az egykori Színművészeti Főiskola volt rektorai, dékánjai, oktatói.
A hetven éve létrejött egyetem történetét Sorin Crișan rektor ismertette: 1946. április 9-én I. Mihály román király aláírta azt a 276-os számú törvényt, amely által Kolozsváron megalakult a magyar zene- és színművészeti konzervatórium, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem elődje. Az ünnepi esemény két műsorvezetője: Dana Lemnaru és Sebestyén Aba sorra szólította színpadra azokat a zene-, koreográfia- és színművészeti szakos hallgatókat, akik kisebb produkciókkal készültek a rendezvényre, illetve levetítették a média szakos diákok kisfilmjét is, amelyben a megkérdezettek – többek közt Gáspárik Attila, Béres András, Bogdán Zsolt, Sebesi Karen Attila vall arról, hogy mit jelentett számára az egyetemen eltöltött időszak.
Balási András rektorhelyettes szerint az, hogy a színészképzés mellett rendezőket, teatrológusokat, bábszínészeket, koreográfusokat, zenepedagógusokat, díszlettervezőket, médiaszakembereket is képeznek, már önmagában is nagy teljesítmény. Oana Leahu dékán azoknak mondott köszönetet, akik értelmet adtak az egyetemnek – tanároknak, rendezőknek és hallgatóknak. Kós Anna, a magyar művészeti kar dékánja a hét évtizedes fennállás fontosságát hangsúlyozta, azt, hogy művészetet oktatni, mindig megfelelni az éppen aktuális trendeknek, nem könnyű feladat, mégis olyan tanárai voltak az egyetemnek, akik hivatástudattal, elkötelezettséggel végezték a feladatukat, példát mutatva az utánuk következő generációknak.
Meglepetést jelentett az egyetem két munkatársának a kitüntetése: Sipos Levente gazdasági igazgatónak és Szász Endre fénytechnikusnak adott át díjat Sorin Crișan rektor, majd Kovács Levente rendező, az egyetem professzora szólította színpadra az ötven évvel ezelőtti végzősöket. Közülük Dobos Imre, Miske László, Székely M. Éva, Szélyes Imre és Szőke István vett részt az eseményen. Rajhona Ádám üdvözletét küldte Magyarországról, egészségi okok miatt ugyanis nem lehetett jelen. A fél évszázada végzett színészeket aranyoklevéllel jutalmazták.
Antal Erika |
Székelyhon.ro

Orvosi tudományos ülésszak Marosvásárhelyen
Marosvásárhelyen szervezik április 20–23. között az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának XXVI. Tudományos Ülésszakát.
A szakosztály tevékenységének gerincét az anyanyelvi tudományos tevékenység szervezése, az elért eredmények népszerűsítése, a kiemelkedő tudományos munkák közlésének biztosítása képezi. A konferencia első felében továbbképző és plenáris előadások hangzanak el, majd péntek délutántól szombat délig 15 szekcióban 138 szakdolgozatot mutatnak be. Idén először az ülésszak kibővül a Pályakezdő Orvosok Fórumával és a MOGYE szimulációs központjában tartott sürgősségi betegellátás workshoppal.
A rendezvény fő helyszínei a Grand Hotel konferenciatermei és a Maros megyei tanács gyűlésterme. Az ülésszakra már több mint 500 erdélyi és magyarországi részvevő regisztrált. További információ awww.emeogysz.ro honlapon található.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Székelyvásárhelyből Marosvásárhely
Gazdasági fejelődést, szellemi, társadalmi fellendülést jelentett az egykori Székelyvásárhelyen a négyszáz éve hozott fejedelmi intézkedés, amely szerint Bethlen Gábor, Erdély akkori fejedelme, szabad királyi várossá minősíti, és nevét Marosvásárhelyre változtatja. Az évforduló közeledtével csütörtökön hangulatos megemlékezéssel idézték meg a fejedelem alakját.
Április 29-én lesz a négyszázéves évfordulója annak, hogy szabad királyi város rangra emelte a fejedelem Marosvásárhelyt. Ettől kezdve a székely székeknek nem lehetett beleszólásuk Marosvásárhely ügyeibe, amely ezentúl csak a központi hatalomnak adózott, követeket küldött az országgyűlésbe, saját maga választotta meg a tisztviselőit, sőt a királybírója bíráskodási jogot kapott. Megnövekedett a lakosság száma, mesteremberek érkeztek a városba, ahonnan a szökött jobbágyokat sem kellett ezentúl visszatoloncolni előző uraikhoz.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem alakját idézték fel csütörtök délelőtt Marosvásárhelyen a Maros Mezőségért Egyesület szervezésében, három iskola, a Református Kollégium, a Művészeti Gimnázium és a 7-es számú általános iskola tanulóinak részvételével. A megemlékezés ötletgazdája Szabó László felsővárosi református lelkész volt, aki elmondta: négyszáz évvel ezelőtt, 1616. április 29-én keltezte levelét a nagy fejedelem, amelyben szabad királyi városi rangot adományozott, és Székelyvásárhely nevét Marosvásárhelyre változtatta.
Az eseménynek a Művészeti Gimnáziummal szembeni kis park adott helyet, ahol elsőként Szabó László köszöntötte az egybegyűlteket, és elmondta, hogy ezzel a megemlékezéssel Bethlen Gábor-emléklángot gyújtanak. A rendezvényre elhozta a Bethlen-zászlót, amelyet Déván Böjte Csaba adott át neki. Domahidi Kata Bethlen Gábor kedvenc dalát, a Szól a kakas már címűt énekelte, fellépett a Te Deum kórus, Domahidi Péter hegedűszólót játszott, Szabó Gellért Reményik Sándor-verset szavalt.
Jakab István esperes rövid igehirdetésében Bethlen Gáborról beszélt, arról, hogy a fejedelem hithű ember volt, aki az élő Istenben bízott, hittel kormányzott, és annak az eredménye sem maradt el. Tamási Zsolt, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatója a nagy fejedelem gyermekkorát ismertette. Nagyon fiatalon, 12 évesen maradt árván, és kellett elhagynia a marosillyei szülői házat. Szárhegyre került nagybátyja családjához, ahol elhanyagolták a neveltetését. Első levelét 13 évesen írta, kezébe akarta venni saját sorsát. Gyermekkora egész életét meghatározta – mutatott rá a történész, – megtanulta megbecsülni azt, amit elért, és használni a szűkös lehetőségeket. Megtanulta, miben áll Erdély jövője, hogy azt sem a Habsburg-házért, sem a török portáért nem szabad feladni. Fejedelemsége saját tudatos tevékenységének az eredménye, sikerült felvirágoztatnia Erdélyt.
Az ünnepi rendezvényen Flender Gyöngyvér, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja hangsúlyozta a megemlékezés jelentőségét, beszélt Bethlen Gáborról, párhuzamot vonva az akkori és a mai politikai viszonyok között. Rámutatott, hogy a bethleni útra lépve mennyire fontos, hogy kiálljunk jogainkért és hallassuk hangunkat.
Az eseményen a torboszlói hagyományőrző huszárok álltak díszőrséget.
Antal Erika |
Székelyhon.ro

Kötet Bernádyról, Marosvásárhely egykori polgármesteréről
Közel hatszáz oldalas kötet jelent meg dr. Bernády Györgyről, Marosvásárhely egykori városépítő polgármesteréről. A nyolc szerző Bernády életének különböző korszakait, tevékenységeit, politikai szerepvállalásait, családi életét kutatta és tárta a nyilvánosság elé. A kötetet a Bernády Házban mutatták be a szerzők jelenlétében.
Közös munka eredményeként született meg a kötet, amely mérföldkő lesz a következő nemzedékek számára, amik majd Bernády György és Marosvásárhely története iránt érdeklődnek – mondta Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke a könyvbemutatón. Nagy Miklós Kund, nem csak házigazdaként, de mint a kötet egyik szerzője és társszerkesztője szólt az egybegyűltekhez, ünnepnek nevezve az eseményt, hiszen fontos a marosvásárhelyieknek, de nem csak nekik, hogy egy olyan, nagy volumenű kiadvány látott napvilágot, amely mindenre kiterjed, ami Bernády György életét illeti.
A kötetet Pál-Antal Sándor akadémikus koordinálta, illetve Fodor Jánossal és Nagy Miklós Kunddal szerkesztette. A szerzők: György V. Imola, Józsa András, László Lóránd, Pál Judit, Sebestyén Mihály, Nagy Miklós Kund, Pál-Antal Sándor és Fodor János. A műszaki szerkesztő András Gabriella és Bálint Hajnal volt, a címlap grafikáját Datu Victor képzőművész készítette, a kötetben szereplő fotók elsősorban Plájás Istvánnak köszönhetőek. A szöveget Szőcs Katalin gondozta, a mutatókat Pál-Antal Judit készítette.
Arról, hogy hogyan jött létre a könyv, Pál-Antal Sándor elmondta, négy évvel ezelőtt merült fel az ötlet, Nagy Miklós Kund kérte, ajánljon fiatal történészeket, akik írnának Bernádyról, aztán újabb megkeresés következett, amikor elvállalta a koordinátor szerepét, majd egy megbeszélés, amelyen annyi ötlet és javaslat elhangzott, hogy azokból akár öt-hat kötet is létrejöhetett volna. Fokozatosan alakult ki a szerzői csapat, szinte valamennyien már korábban is foglalkoztak Bernádyval, kutatásokat végeztek tevékenységével, életével kapcsolatosan. A feldolgozott témák között találjuk Bernády és családjának történetét, amelyet a nemrég elhunyt Józsa András írta meg, a politikai karrierjének kezdeteit (1889-1900) Fodor János kutatta, ahogyan a Bernády Országos Magyar Pártban betöltött szerepét, vagy 1930-1933 között a Magyar Polgári Demokratikus Blokk és Bernády kapcsolatát is ő kutatta.
György V. Imolát az érdekelte, hogy hogyan viszonyultak Bernádyhoz a kortársai, illetve hogyan emlékezett rá az utókor 1940-1989 között, és hogyan alakult a kultusza 1990 után. Sebestyén Mihály azt a korszakát vett górcső alá az egykori polgármesternek, amely az újrakezdésé volt, Pál-Antal Sándor a polgármesterről, mint városfejlesztőről írt, László Lóránd pedig Bernádyról, a rendőrparancsnokról. Nagy Miklós Kund azt kutatta, hogy milyen irodalmi munkásság jellemezte Bernádyt, milyen könyvek sorakoztak a könyvtárában, miket olvasott, ha egyáltalán maradt ideje olvasni.
Antal Erika
Székelyhon.ro

A legrégebbi vásárhelyi középkori falfestménytöredékek
Befejeződhet június közepére Székelyföld legnagyobb középkori temploma megmaradt falfestmény-töredékeinek restaurálása. A marosvásárhelyi Vártemplomban egy 1941-es gázcsővezetés során került felszínre néhány freskótöredék.
Mivel a középkorban ferences rendi templom volt a marosvásárhelyi Vártemplom, feltételezhették, hogy freskókkal volt díszítve. Kiss Loránd marosvásárhelyi restaurátor a Vásárhelyi Hírlapnak beszélt a templom külső falán, illetve kápolnájában fennmaradt középkori falfestmény-töredékekről, és azok restaurálásáról.
A déli portikusz fölött látható töredékekről Kiss Loránd elmondta, azokat 1941-ben kibontották, és részlegesen restaurálták, ami egy kevésbé hiteles kiegészítést eredményezett. A munkálatok befejezését a világháború félbeszakította. A falképtöredék egészen mostanig úgy maradt, annyi történt csupán, hogy egy deszkából készült védőalkalmatosságot eszkábáltak eléje, ami nem volt túl esztétikus. A freskótöredék a Vártemplom déli, befalazott bejárata fölött látható, és Krisztus ostorozását ábrázolja. Korábban Kelemen Lajos téves azonosítása alapján Szent Lénárddal azonosították, de nem az – magyarázta a szakember. A vizsgálatok során kiderült, hogy a falkép alatt volt egy korábbi is, amit levakolhattak, és arra készült a most látható.
Egy másik, ma még látható töredék a Vártemplom melletti kápolnában, annak a földszintjén található. Erről részletes leírások maradtak fenn a 18. század végéről, a 19. századból. A töredékeken két püspökszentet, valamint növényi ornamentikát láthatunk. Ez utóbbiakat tekinthetjük a legrégebbi, marosvásárhelyi középkori falképeknek – hangsúlyozta a restaurátor. Bár felületükben nem nagyok, de ami megvan, az elég szép, látványos, ezeknek a restaurálása folyamatban van.
A templomhajó a 17. században hosszú ideig fedetlenül állt, kitéve az időjárási viszontagságoknak. Egy 1790-ből fennmaradt szerződés Türk Antal kőművessel, amelyben egyértelműen vállalja, hogy leveri a megmaradt vakolatot, és újat tesz fel, arra engedi következtetni a szakembereket, hogy további töredékekre ne számítsanak ott. Feltehetőleg akkor a rossz állapotú, történeti vakolatokat leverték. Türk keze munkáját dicsérik azok a stukkódíszek, amelyek a diadalívet és a hajó mennyezetét díszítik. Egy 12 évvel ezelőtti falkutatás során, a szentély belsejében találtak viszont egy olyan történeti vakolatot, amely minden bizonnyal a középkorból származik, a templom építésének a korából.
A templom déli portikusza fölött látható faltöredék restaurálása folyamatos, júniusra elkészül. A terv szerint készül egy védőtető, ami esztétikailag és funkcionálisan is sokkal inkább megfelel, mint az egykori deszkaparaván. A restaurálással kapcsolatban Kiss Loránd elmondta, az eredeti színt nem erősítik meg, de megtisztítják és azáltal a színek is élénkebbek lesznek, ugyanakkor eltávolítják az 1940-es restaurálás átfestéseit, kiegészítéseit. Akkor ugyanis Jézusnak festettek egy stílusában nem odaillő fejet, kisebb hiányokat is kiegészítettek, amiket most eltávolítanak.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Az összefogás jegyében avatta fel Soós Zoltán a kampányszékházát
Az összefogás házának nevezték a szerda este felavatott kampányszékházat, ahol Soós Zoltán független polgármesterjelölt beszélt arról, hogy miért van szükség Marosvásárhelyen a változásra.
Szabadítsuk fel a várost! – ez a Soós Zoltán kampányszlogenje. Ahogy a kampányszékház avatóján – a Teleki- Köpeczi házban – elhangzott, a korrupció alól, a rossz városvezetés szelleme all, az elrontott esélyek alól kell felszabadítani a várost, amelynek lélekszáma 30 ezerrel lett kevesebb a legutóbbi népszámlálás adatai szerint.
A normalitás helyreállítása szükséges, az esélyek kihasználása – hangsúlyozta Soós, hozzátéve azt is, hogy félre kell tenni a sérelmeket, mindazt, ami a múltban fájó volt, és összefogással le kell váltani a mostani városvezetést. „Sem egy jól menő vállalkozás, sem apparátus nem áll a hátam mögött” – mondta a polgármesterjelölt, aki románul is megismételte az elmondottakat, mert –mint fogalmazott – a magyarok, a románok és a cigányok polgármestere is akar lenni.
A Forradalom (volt Szentgyörgy) utca 1. szám alatt álló épület, a Teleki-Köpeczi ház Marosvásárhely legrégebbi polgári háza. A történész Soós Zoltán ez alkalommal inkább az utca mai megnevezését, az abban rejlő jelképet látta fontosnak hangsúlyozni: Forradalom utca 1. szám, induljon onnan el egy „forradalom”, a megújulás, a felszabadítás, a váltás forradalma.
A jelenlevők, köztük az RMDSZ-, a Néppárt- és a Magyar Polgári Párt tagjai, civil szervezetek, egyházak, intézmények képviselői azokat a Bethlen Gábor-szobormaketteket is megtekinthették, amelyekről hamarosan eldönti a zsűri, hogy melyik álljon a város központjában. A pályázat eredményhirdetésére péntek este 7 órakor kerül sor a Kultúrpalota nagytermében, a szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje előtt.
Bethlen Gáborról és a 400 éve, éppen április 29-én láttamozott rendeletről, amivel szabad királyi város rangra emelte a fejedelem Marosvásárhelyt, és annak hozadékáról ugyancsak pénteken, délután öt órakor tart előadást a Kultúrpalota kistermében Pál-Antal Sándor akadémikus, Simon Zsolt tudományos kutató, Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója és Spielmann Mihály történész a Borsos Tamás Egyesület szervezésében.
Antal Erika
maszol.ro

Marosvásárhely történetének legfontosabb dokumentuma – fotón kiállítva
Megtekinthető a Bethlen Gábor 1616. április 29-én kelt kiváltságleveléről, Marosvásárhely címeréről és pecsétjéről készített fotó a Maros Megyei Múzeum várbeli épületében szervezett kiállításon.
A csütörtöki megnyitón Soós Zoltán múzeumigazgató elmondta, érdekes módon nem a törökök és tatárok jelentettek fenyegetést a marosvásárhelyiek számára, hanem az osztrák birodalom, Basta tábornok hadserege, amely kíméletlenül mészárolta a lakosságot. A várépítés igénye is ezért fogalmazódott meg és kezdődött el 1602-ben Borsos Tamás és Nagy Szabó Ferenc városvezetők idején, majd 1658-ban fejeződött be.
Györfi Zalán és Sárándi Tamás, a múzeum munkatársai, a kiállítás szervezői a tárlaton látható tablókról, az ott bemutatott kiváltságlevélről, a városcímerről és pecsétről beszéltek. Mivel az eredeti, Marosvásárhely történetében legfontosabb iratot az Állami Levéltár őrzi, és afölött a belügyminisztérium rendelkezik, a nagyközönség nem láthatja – mondta Györfi Zalán. A kiváltságlevél tartalmáról Sárándi Tamás beszélt, alapdokumentumnak nevezte azt, amelynek révén Marosvásárhely is bekerült az erdélyi elit városok sorába, mint Szeben, Brassó, Kolozsvár, még ha nem is sikerült fejlődésben soha utolérnie azokat.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Vásárhely fontos irata
Marosvásárhely városi rangra emelésének 400. évfordulója alkalmából a Maros Megyei Múzeum várbeli épületében tekinthető meg a Bethlen Gábor 1616. április 29-én kelt kiváltságleveléről, a város címeréről és pecsétjéről készített fotó.
A csütörtöki tárlatnyitón Soós Zoltán múzeumigazgató elmondta, abban a korban nem a törökök és tatárok jelentettek fenyegetést a marosvásárhelyiek számára, hanem az osztrák birodalom, Basta tábornok hadserege, amely kíméletlenül mészárolta a lakosságot.
A várépítés igénye is ezért fogalmazódott meg, és kezdődött el 1602-ben, Borsos Tamás és Nagy Szabó Ferenc városvezetők idején, majd 1658-ban fejeződött be. Sárándi Tamás, a múzeum munkatársa a kiváltságlevelet alapdokumentumnak nevezte, amely révén Marosvásárhely is bekerült az erdélyi „elit városok” sorába, mint Szeben, Brassó vagy Kolozsvár, még ha nem is sikerült fejlődésben soha utolérnie azokat.
Antal Erika
Krónika (Kolozsvár)

Fogorvosi és rezidensi szaknévsorok készültek
A magyar orvosi szaknévsor után most a magyar fogorvosi és rezidensi szaknévsorral állt elő a marosvásárhelyi Studium-Prospero Alapítvány, feltérképezve a magyar fogorvosokat, illetve a szakorvosnak készülő fiatal orvosokat.
Az első kiadvánnyal segítséget nyújtanak a magyar betegeknek, míg a másodikkal azoknak a kórházigazgatóknak, egészségügyi menedzsereknek, akik tájékozódni kívánnak fiatal, még képzésben levő szakorvosok iránt. A Maros Megyei Fogorvosok Szaknévsora helységek szerint sorolja fel a magyar fogorvosokat, megjelölve azok elérhetőségét, telefonszámát, rendelőjének postacímét. Huszonkét településről összesen kétszáz magyar fogorvos szerepel a kiadványban hat szakterületről, a legtöbben általános fogorvosok. A települések neve alatt az is megtalálható, hogy az adott helységben milyen fogorvosi rendelő működik, például Ákosfalván az általános mellett gyökérkezelésre is van lehetőség, vagy Nyárádszeredában szájsebészetet és fogbeültetést is végeznek. Marosvásárhelyen magyar szakembert találhatunk az általános mellett a gyökérkezelés, a szájsebészet, a fogbeültetés, a gyerekfogászat és a fogszabályozás területén is.
A Marosvásárhelyi Magyar Rezidens Szaknévsorral a kórházigazgatók munkáját szeretnék megkönnyíteni azáltal, hogy évente összegyűjtött és frissített, naprakész adatokat, illetve statisztikát nyújtanak arról, hogy a szakképzésben milyen szakirányokban találnak orvosokat, és melyek azok a szakterületek, ahová kevesen jelentkeztek, vagy nincs szakorvos képzés Marosvásárhelyen – mondta a kiadványok ismertetőjén Vass Levente, a Studium-Prospero Alapítvány társelnöke. Tizehárom megyére lebontva, névsor szerint találhatóak a rezidens orvosok, illetve, hogy pontosan milyen szakokon képezik magukat és hányadévesek. Összesen 356 magyar rezidens szerepel a nyilvántartásban, aki 38 szakon tanulnak. Hargita megyéből például 103 rezidens orvos képezi magát a marosvásárhelyi egyetemi központban, Maros megyéből 90, Kovászna megyei 78, Szatmárról 30. Fehér és Szeben megyei csak egy-egy van, Kolozs megyéből is mindössze két személy – emelte ki az adatok közül Vass Levente.
Antal Erika
Székelyhon.ro

A négyszáz éves Marosvásárhely kincsei
Marosvásárhely szabad királyi városi rangra emelésének 400. évfordulójára szervezett tudományos értekezletet a marosvásárhelyi történészeket tömörítő Borsos Tamás Egyesület. A jeles előadók a várossá válás történelmi tudnivalóit taglalták.
A Bethlen Gábor által adományozott kiváltságlevél másolata, a város akkortól használatos címere és pecsétje, illetve azok leírása a város 400. éves évfordulójára nyílt kiállításon látható a Vármúzeumban. A Marosvásárhely történetében legértékesebb dokumentumot az Állami Levéltárban őrzik, amely a belügyminisztérium fennhatósága alá tartozik, ezért csak a másolatát lehetett kiállítani.
Az 1616. április 29-én kelt kiváltságlevelével Bethlen Gábor fejedelem a székelység legnépesebb települését – a 17. század elején Marosvásárhely lakossága nem több, mint 2000-2500 fő – kiemelte a mezővárosok sorából és jogi értelemben egyenrangúvá tette az erdélyi nagyvárosokkal, Brassóval, Nagyszebennel, Besztercével és Kolozsvárral. Marosvásárhely már korábban is rendelkezett kiváltságokkal, amelyeket a magyar királyoktól és az erdélyi vajdáktól, valamint fejedelmektől kapott, és a város vezetésének sikerült is időről időre megújítani a privilégiumokat.
A szabad királyi városi rang tulajdonképpen joghitelesítést jelentett a város és lakói számára. Ezt a helyzetet elemezte Simon Zsolt történész, a Román Akadémia tudományos munkatársa, aki előadásában a rangemelés előzményeit ismertette.
A város kiváltságai
Pál-Antal Sándor akadémikus az 1616. április 29-én kelt szabadalomlevelet elemezte, pontról pontra. A rendkívül összetett és tömör, latin nyelven írott oklevélnek máig sincs hiteles, teljes fordítása – mutatott rá. A nyugalmazott levéltáros is egy 1863-ban készült tartalmi fordításra hivatkozva ismertette azokat a kiváltságokat, amelyeket a város elnyert: címer, zászló, pecsét, szabad vásártartási jog – a város polgárai peres ügyekben végső fellebbezésként egyenesen a fejedelemhez fordulhatnak, saját ügyvédeik lehetnek, a települést fallal lehet körülkeríteni, és amennyiben a városban laknak, a nemeseknek is adózniuk kell. Ezt azonban a nemesek sérelmezték, így a 31 nemesi telek továbbra is adómentes maradt, csak annyiban kellett adót fizetniük, amennyiben a várban is volt lakásuk.
A pestisjárványtól megtizedelt város
Soós Zoltán régész, a Maros Megyei Múzeum igazgatója a marosvásárhelyi várban végzett többéves ásatás eredményeit vetített képes előadásban ismertette, megjegyezve, hogy a várban működő egykori ferences kolostor maradványainak feltárása olyan mesterségek és műhelyek meglétére derített fényt, amelyekről írásos források nem maradtak fenn. Sikerült több középkori lakóház helyét meghatározni, a kolostort alaprajzában helyreállítani, a vártemplom freskótöredékeit feltárni, és láthatóvá tenni. A munkálatok még hosszú évekig tarthatnak és sok érdekességet felszínre hozhatnak, hiszen ez a vár abban a különleges helyzetben van, hogy a lebontott középkori épületekre (a 18. században beköltöző császári hadsereg elűzte a várban lakókat) nem építettek rá semmit, tehát csupán a rárakódott földréteget kell eltávolítani. Soósnak azt is sikerült tisztáznia – részben az írott források alapján (krónikák, oklevelek), részben a régészeti feltárások, falkutatások nyomán – hogyan épült a marosvásárhelyi vár, milyen szakaszai voltak az 50 évig tartó munkálatoknak. Előadásában részletesen beszélt az építkezésről, a teherről, amely a városlakókat sújtotta, hiszen „felsőbb” támogatás nélkül, saját erejükből kerítették fallal körbe városukat, hogy megóvják a különféle támadásoktól. Várkatonai védelmi szempontból csupán a portyázó hadaknak tudott ellenállni, egy szisztematikus ostrom azonban tragikus lett volna. Erre azonban nem került sor, az 1658-as tatárdúlás elkerülte a várost. A középkori városlakókat sokkal inkább megtizedelték a járványok – elsősorban a pestis –, mint a háborúk, ugyanis a köztisztaságra nem fordítottak figyelmet, gyakran megesett, hogy a szemét, az emberi ürülék a házak ablakáig ért. Ezért is eshetett meg az, hogy az első pestisjárvány az ittlakók egynegyedét vitte sírba.
Bethlen Gábor türelme
Bethlen Gábor művelődéspolitikáját Spielmann Mihály elemezte a legfrissebb szakmunkák és saját kutatásai alapján. A történész Bethlen Gábor könyvszeretetét, nyomdapolitikáját, könyvkiadását ismertette, kitérve a fejedelem korában külföldön tanuló akadémiták (peregrinusok) tanulmányidejére és a diákok népességére is. Bethlen vallási türelme gyakorlati türelmi politika volt, ugyanis sem a szombatosokkal szemben nem járt el, sem erőszakos térítésekre nem volt hajlandó – mutatott rá a kutató. Az uralkodó református vallás számára is az ideológiai támaszt jelentette uralkodásában, de nem tudta és nem is akarta nélkülözni a tanult katolikus főnemesség tagjait, akiket az udvari elit sorába emelt. Ami a románsággal szembeni magatartását illeti, igyekezett a román, ortodox papság működését támogatni. Fölszabadította a román papokat a jobbágyi sorból és a gyulafehérvári püspökség fennhatósága alá rendelte valamennyi ortodox vallású alattvalóját. Román források feltételezik, hogy végső szándéka a kálvinista vallásra való áttérítés lett volna, ezt azonban az oklevelek nem igazolják.
Bethlen volt az első olyan erdélyi uralkodó, aki tudatos művelődéspolitikát folytatott, egyenrangúnak tekintve a gazdasági vagy a hadi szükségletekkel. Erőfeszítéseket tett, hogy megszerezze Mátyás király Corvináit, ezt az erőfeszítését azonban nem koronázta siker. (A híres fejedelmi könyvtárból csupán két könyv maradt az utókorra, a többit elpusztította a már említett 1658-as tatárdúlás.)
Bethlen Gábor akadémiát alapított Gyulafehérváron 1622-ben, amit 1658-ban a tatárok elpusztítottak, de 1662-től újjáéledt Nagyenyeden, ugyanis Bethlen még életében a gyulafehérvári akadémiának ajándékozta Nagyenyedet minden tartozékával együtt. Az akadémia irányítására, valamint a tanulóifjúság oktatására külföldi tanárokat hívott, elsősorban a Német- Római Birodalomból, akik tevékenységük java részét már Bethlen halála után, I. Rákóczi György idejében fejtették ki
incs végleges döntés szoborügyben
Kettőt választott ki a zsűri a Maros megyei RMDSZ által februárban meghirdetett Bethlen Gábor egész alakos, köztéri szobor-pályázatára beérkező nyolc pályamunka közül – a terveken kisebb változtatásokat kell eszközölniük az alkotóiknak, hogy végül eldőljön, a kettő közül melyiket állítják ki Marosvásárhely főterén.
A Béke és az Aranykor jeligét viselő szoborpályázatok – Harmath István székelyudvarhelyi és Deák Árpád nagyváradi szobrász alkotásai – váltották ki a héttagú zsűri – Nagy Miklós Kund író, Keresztes Géza műépítész és az öt szobrászművész, Hunyadi László, Bocskai Vince, Gyarmathy János, Kiss Levente és Gheorghe Mureşan – tetszését. A nyolc pályaművet a Köpeczi-Teleki házban állították ki, és a közönség is kifejthette véleményét. A végső döntés egyharmadát a közönség szavazata tette ki, míg a kétharmadát a zsűrié. A közönség a legtöbb szavazatot a Consilio firmata Dei és a Kassiopeia című munkákra adta, 943, illetve 928 szavazatot. Őket a Szülőföld című alkotás követte 748 szavazattal és az Aranykor 684 szavazattal.
Az eredményhirdetésre a Kultúrpalota nagytermében azon az ünnepségen került sor, amelyet a 400. évfordulóra szerveztek. Négy évszázaddal ezelőtt ugyanis ezen a napon, 1616. április 29-én Bethlen Gábor, Erdély fejedelme aláírta azt a dokumentumot, amely szabad királyi városi rangra emelte a várost, hivatalosan is Marosvásárhelynek nevezve Székelyvásárhelyt. A rendezvényen a Szentegyházi Gyermekfilharmónia lépett közönség elé, a szoborpályázaton meghozott döntést Soós Zoltán független polgármesterjelölt hirdette ki, ünnepi beszédet mondott dr. Csige Sándor Zoltán, Magyarország csíkszeredai konzulátusának vezető konzulja.
A nyolc beérkezett pályamű: Fejedelem – Sánta Csaba, Szováta Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? – Baróthi Ádám, Szászrégen Kassiopeia – Zavaczki Walter Levente, Székelyudvarhely Consilio firmata Dei – Makkai István, Marosvásárhely K – Pokorny Attila, Marosvásárhely Szülőföld – Nagy Benedek, Budapest Béke – Harmath István, Székelyudvarhely Aranykor – Deák Árpád, Nagyvárad
Antal Erika |
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Balog Zoltán: a magyar kormány támogatja a marosvásárhelyi összefogást
A magyarországi és külhoni nemzetrészek közötti kapcsolatokról, a magyar kormány által nyújtott kulturális támogatásokról értekezett Marosvásárhelyen Balog Zoltán, a magyar kormány emberi erőforrások minisztériumának minisztere, aki Soós Zoltán polgármesterjelölt meghívására érkezett Marosvásárhelyre.
A magyarországi és külhoni nemzetrészek közötti kapcsolatokról, a magyar kormány által nyújtott kulturális támogatásokról értekezett Marosvásárhelyen Balog Zoltán, a magyar kormány emberi erőforrások minisztériumának minisztere, aki Soós Zoltán polgármesterjelölt meghívására érkezett Marosvásárhelyre.
Portik Vilmos konferálta fel Balog Zoltánt, az emberi erőforrások minisztériumának vezetőjét a látogatás alkalmával tartott eseményen, majd Soós Zoltán köszöntötte a vendéget, aki a magyar kormány támogatásáról biztosította a marosvásárhelyiek összefogását a polgármesterség megnyerésének ügyében. A Kultúrpalota kistermében lelkészek, orvosok, pedagógusok, egyetemi tanárok, politikusok, újságírók előtt osztotta meg gondolatait a tárcavezető, aki először nyolc évesen járt Marosvásárhelyen, majd a rendszerváltást követően többször is.
Együtt húzni a szekeret
A miniszter az összefogást köszöntötte, azt, hogy Marosvásárhely magyar közössége képes volt arra, hogy közös jelöltet állítson a hamarosan sorra kerülő helyhatósági választásokon. Bethlen Gáborra hivatkozott, amikor úgy fogalmazott, hogy „az emberek gyakori nyomorúságba jutását csak a törvényesen összefogó közösségek csökkenthetik”, hozzátéve, hogy az igazi összefogás nem az, amelyet kívülről erőltetnek egy adott közösségre, az igazi összefogás belső kényszerből jön létre. „Különbség van azok között, akik a szekeret egy irányba húzzák, és azok között, akik a szekeret tolják” – figyelmeztetett Balog Zoltán arra, hogy nem mindegy, hogy húzzuk-e a közös szekeret, vagy toljuk, hiszen a „szekértolás” kifejezésnek pejoratív az értelme a magyar nyelvben.
Egységes kárpát-medencei magyar tér
A magyar kormány egységes kárpát-medencei magyar térben gondolkodik, vagyis valamennyi támogatási programjából egységesen részesíti az anyaországi és a határon túli intézményeket, nem tesz különbséget azok között, akik a határ egyik vagy másik oldalán találhatók. Példaként az egyházaknak nyújtott támogatást említette, amelyek révén nem csak az egyházi személyeket segítik, de az egyházközösségek megmaradását is szolgálják. Hiszen ott, ahol van lelkipásztor, megmarad a közösség is, míg ha megélhetés hiányában távozik az egyházi személy, a közösség is feloszlik, idővel akár meg is szűnik létezni. Az első Orbán-kormány által elfogadott magyarországi egyházközösségek támogatása után a szocialista kormány bevezette a határon túli egyházközségek támogatását is, amelyet az új Fidesz-kormány megkétszerezett, hamarosan az anyaországiaknak nyújtott összeget is megduplázza – számolt be a miniszter.
Magyar „Erasmus-program”
Akár magyar Erasmus-programnak is nevezhető az a kezdeményezés, amely 2016 szeptemberétől 300 anyaországi és külhoni egyetemi hallgatónak és oktatónak nyújt cserelehetőséget, vagyis külhoniak magyarországi egyetemeken tanulhatnak, illetve taníthatnak a vendéghallgatói jogviszony révén, de magyarországiak is választhatnak a külhoni egyetemek közül, valamint a külhoniak a Magyarország határain kívüliek közül. Például erdélyiek mehetnek felvidéki egyetemre, anélkül azonban, hogy annak az ügyintézését Budapesten keresztül bonyolítanák. A részképzés idejére ösztöndíjat biztosít a magyar kormány, legkevesebb havi 90 ezer forintot, legtöbb 160 ezret. Ezzel a programmal is a szülőföldön maradást szeretné támogatni, lehetőséget biztosítva a tapasztalatszerzésre, amit otthon kamatoztatnának a résztvevők. A programban szerepel többek közt a Sapientia EMTE, a Babeș- Bolyai Tudományegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem, a Protestáns Teológia, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, valamint Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján működő egyetemek is az anyaországiak mellett.
Magyarország, Európa és a migránsok
A jelenleg Európát és Magyarországot is leginkább foglalkoztató kérdésre, a migráns-kérdésre is kitért a miniszter. Ennek kapcsán elmondta, Európának ebben a részében nagyobb a szuverenitásra való érzékenység, hiszen „történelmi tapasztalatunk van, mit jelent a szuverenitás, a függetlenség elvesztése, illetve megszerzése” – fogalmazott Balog Zoltán, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Szlovákia és Magyarország is ugyanazon az állásponton van, nagyon komoly lehet a probléma. Ebben a kérdésben „hajlandók vagyunk összefogni mindenkivel” – mondta a miniszter, aki arról beszélt, hogy veszélyeztetve látja a keresztény hitet, hogy Európának hiányos az önvédelmi reflexe, illetve hogy nem képes kiállni az őshonos nemzeti kisebbségek jogaiért sem, most mégis a máshonnan érkezőket szeretné integrálni. „Ebben az országban mi döntünk, hogy mi történjen” – tette hozzá. Majd visszakanyarodva Marosvásárhelyhez, ígéretet tett arra, hogy újból idelátogat, ha meghívják a Vásárhelyi Forgatagra.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Elismerés az értékteremtő tevékenységért
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete évek óta köszönti és díjban részesíti azokat a művészeket, tudósokat, orvosokat, egyetemi tanárokat, akik tevékenységükkel hozzájárultak közösségük értékeinek gyarapításához. Az idén Olosz Katalin néprajzkutató, Kerekes Péter Pál fotóművész és Bölöni Domokos író, publicista vehette át az elismerést.
Az ünnepi eseménynek a Kultúrpalota kisterme adott otthont. Kilyén Ilka, az EMKE Maros megyei elnöke köszöntötte a díjazottakat, és ismertette az elismerés jelentőségét, majd Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója szólt az egybegyűltekhez.
Olosz Katalin néprajzkutató érdemeit Barabás László ismertette, kiemelve azt a hatalmas munkát, amelyet az erdélyi magyar folklór kutatása jelentett. Olosz Katalin háromszéki származású, Sepsiszentgyörgyön érettségizett. Kolozsvárra ment egyetemre, a Bolyaira, amelyet időközben változtattak Babeș-Bolyaira. Pályafutásának első 25 évében tanított a marosvásárhelyi pedagógia főiskolán, amelynek megszűnése után a Román Akadémián dolgozott tudományos kutatóként. Kötetei jelentek meg az erdélyi magyar folklórról, feltárta mindazt, amit a szakma sem ismert, hatalmas adatanyagot gyűjtött össze. A rendszerváltást követően, 1990 után pályája fölfelé ívelt, nyugdíjasként sem hagyta abba a munkát. Jelenleg az erdélyi magyar ballada katalógus összeállításán dolgozik.
Kerekes Péter Pál fotóművészt Gáspár Melinda méltatta, felsorolva mindazt, amit a természetjáró fotográfus a közösségéért tett. A marosvásárhelyi születésű fotóművész életét meghatározta születési helye, gyermekkori környezete, a cukorgyár, a közeli Maros, a gyümölcsös, az erdő, a rét, a természet. A Bolyai Gimnáziumban érettségizett, a műszaki főiskola után a cukorgyárban dolgozott, majd a Both Károllyal való találkozása végképp a természet felé irányította. Túrázott, fotózott, lefényképezte például a város összes ritka fáját, fotóklubot irányított, kiállításokon vett részt, újraalapította az Erdélyi Kárpát-Egyesületet. Kerekes Péter Pál hatvan éve járja a természetet, ötven éve lóg a nyakában a fényképezőgép. Nem csak a természetet és a természetjárást szerettette meg nagyon sok emberrel, de a szeretet képességét is átadta.
Bölöni Domokos író, publicista érdemeiről Nagy Miklós Kund beszélt. Az első 70 év a legnehezebb, a többi jön magától – mondta volt kollégájáról a méltató. Bölöni Vámosgálfalván végezte az elemi iskolát, Dicsőszentmártonban érettségizett, Marosvásárhelyen szerzett tanári diplomát, Korondon tanított, majd 1990-től a Népújság munkatársa volt. Öt éve nyugdíjas, de egy vérbeli tollforgató nem tud nyugdíjba vonulni. Annyi mindent megélt, rengeteg embert megismert, memóriája őrzi a számtalan emléket, és mindehhez még hozzájön a végtelen fantáziája – akár több kötetet is megírhatna, hangsúlyozta Nagy Miklós Kund, aki egy nagyobb regényt vár a díjazottól. Humor nélkül lehet, de nem érdemes élni – tette hozzá a méltató, aki humoros megfogalmazásban sorolta fel Bölöni Domokos megjelent köteteit.
A díjátadó második felében Ritziu Ilka Krisztina kalotaszegi népballadát adott elő, majd a Kántor-tanítóképző Főiskola kórusa lépett fel Csíki Csaba karnagy vezetésével.
Antal Erika |
Székelyhon.ro

Hetvenhét rendezvény várja a látogatókat
Tizenegyedik alkalommal szervezi meg Marosvásárhelyen a Múzeumok Éjszakáját a Maros Megyei Múzeum huszonkét partnerintézménnyel együttműködve.
Május 20. és 22. között 30 kiállítás tekinthető meg, valamint vetélkedők, foglalkozások, tematikus séták, játszóházak, workshopok, illetve bor- és flekkenkóstolók várják az érdeklődőket.
Különös hangulata van a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatnak, amely május 20-án, péntek délután 5 órakor veszi kezdetét a Kultúrpalotában. Az Elisabeta David és Gheorghe David házaspár jóvoltából gyűjteményes kiállítás nyílik a 2. emeleti művészeti galériában. A Kultúrpalota Tükörtermében ugyancsak 5 órától Évezredes Kaukázus – történelmi fővárosok címmel szervez értekezletet a Marosvásárhelyi Örmény Magyar Kulturális Egyesület, este 7-től pedig a nagyteremben Vízi Imre lép színpadra meghívottaival közösen.
A vármúzeum épületében Egy nap dr. Csonttal címmel a múzeum történeti és régészeti részlegének kiállítása nyílik meg délután 2 órakor, fél 3-kor ugyanabban az épületben a Színek és díszek a dák korban című tárlatmegnyitóra kerül sor. A Természettudományi Múzeumban délután fél 4-kor a Virágok és könyvek a múzeumban, 4 órától pedig Az emberi faj fejlődése képeken és fosszíliákon című tárlatnyitók várják az érdeklődőket.
A Múzeumok Éjszakája 11. rendezvényének csúcspontja a szombati nap, amikor délelőtt 10 és hajnali 2 óra között 77 rendezvény lesz látogatható a város különböző helyszínein. A program szerint a Kultúrpalotában nyitva tartó állandó és ideiglenes kiállítások mellett a városháza tornya, a vár, a természetrajzi, népművészeti, történelmi múzeumok, a Maros Művészegyüttes, a Bernády Ház, a Teleki Téka, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Bolyai téri unitárius templom, a Marosvásárhelyi Állatkert, a B5 Stúdió, a K’arte kiállító terem, a Színház tér, a régi városháza, a Petry Látványműhely és Múzeum, a Stúdió Színház, a Kortárs Művészetek Háza ad helyet az eseményeknek, a városismertető tematikus sétákon történészek vezetik végig az érdeklődőket és külön magyar, illetve román nyelven ismertetik a látnivalókat.
Koncertek, táncelőadások, hagyományokat bemutató produkciók, képzőművészeti-, népművészeti- és fotóművészeti kiállítások, hagyományos és kortárs művészetek tárlata, kézműves és iparművészeti vásár, színház várja a nézőket.
A belépő felnőtteknek 6, diákoknak és nyugdíjasoknak 3 lej, amiért egy olyan karkötőt kapnak, amelyet egy alkalommal kell megvásárolni és minden helyszínre biztosítja a belépést. A hat éven aluli gyerekek számára ingyenes a részvétel.
Antal Erika |
Székelyhon.ro

A magyarság felszámolása lenne a cél?
A magyarság anyanyelvhasználati jogairól tartott előadást Marosvásárhelyen a Kultúrpalota kistermében dr. Csóti György, Magyarország Kisebbségi Jogvédő Intézetének igazgatója csütörtökön, akit Soós Zoltán polgármesterjelölt mutatott be a jelenlevőknek.
Csóti György elsősorban a Kárpát-medencében élő magyar közösségeknek az anyanyelvhasználatra vonatkozó jogait ismertette tényszerűen. Felvidékkel kezdte, ahol ellentmondásosan értelmezik e jogot, az alkotmány ugyanis megengedi az anyanyelv használatát, viszont létezik egy végtelenül diszkriminatív nyelvtörvény, amely rögzíti, hogy milyen formában élhetnek a kisebbségek ezekkel a jogaikkal. Felvidéken példátlan a kettős állampolgársághoz való viszonyulás is – mutatott rá az előadó.
Kárpátalján nagyon érdekes a helyzet – fogalmazott Csóti, – ott ugyanis „minden lehetséges”, lehet jobb, de akár rosszabb is a helyzet, a változások függvényében. Ha az Európai Uniós és Ukrajna vezetőiben lesz méltányos belátás, egyenjogúságot élveznek majd a nemzeti kisebbségek is, autonómiát kapnak, és Svájchoz hasonló föderációban élhetnek. De amennyiben az ország keleti része leszakad, akkor rosszabbodni fog a helyzet – mutatott rá.
Erdélyben, – a Partiumban és a Bánságban is – nagyon megengedett az anyanyelvhasználat, törvény van erre, és az Európai Unióban példaértékűnek számít. Vagyis csupán elméletileg, mert a gyakorlatban egész másképp működik ez – hívta fel a figyelmet Csóti György, aki megállapította, hogy itt Romániában „nem szabad ezeket a törvényeket betartani, mert büntetés jár értük”.
Vagyis a román állam külföld felé jó példát mutat, kirakat-politikát folytat, míg akadályozza az utcanévtáblák anyanyelvű kiírását, a zászlóhasználatot, az anyanyelven történő oktatást, képzést. „A román politika szemfényvesztő, büntető és hazug” – mondta az előadó, aki szerint ezt ki kell mondani, mert békében és együttműködésben kell élnie a két közösségnek, de ahhoz meg kell adni az őshonos kisebbségek jogait a gyakorlatban is.
Szlovéniában jobb magyarak lenni
Délvidéken megjelentek az autonómia csírái – elemezte a szerbiai magyar közösség helyzetét Csóti, rámutatva ott is a szerb politika kettős játékára, amit az Európai Unió és Magyarország felé mutat, hogy támogatást szerezhessen, ugyanakkor a meglévő jogokat is megpróbálja visszavonni.
Egész más a magyar kisebbségnek a helyzete Horvátországban és Szlovéniában, ahol államalkotóként ismeri el őket az alkotmány. Bár ott sem fenékig tejfel az élet, ugyanis szűkös anyagi lehetőségek állnak a kisebbségek rendelkezésére, ezért a magyar kormány támogatja a kulturális fennmaradásukat – tette hozzá. „Miért olyan jó ott magyarnak lenni?” – tette fel a kérdést, majd választ is adott rá a kisebbségi jogvédő: azért, mert nagyon kevesen vannak.
A megmaradás feltételei
Előadásában a Kárpát-medencében élő magyarok jogainak ismertetésével, a Magyarországgal szomszédos államok kisebbségpolitikájának ismertetésével arra a következtetésre jutott Csóti György, hogy a magyar kisebbségek teljes felszámolása a cél. Nem fizikai értelemben, ez ma már fel sem merül, hanem a jogok megnyirbálásával, a lassú, de szisztematikus beolvasztással. „Az idő nekik dolgozik, ki kell csak várniuk” – figyelmeztetett az előadó, aki a megmaradás feltételeit is ismertette.
Elsősorban az akaratot és az áldozatvállalást hangsúlyozta, elsőként azt, hogy a magyar politikai pártoknak, ha ígéreteiket nem váltják valóra a koalícióban, ki kell lépniük onnan. A második feltétel, hogy legyen egy megfelelő jogi és nemzetközi háttér, amelyre folyamatosan lehet hivatkozni. A harmadik feltétel pedig az, hogy a többségi nemzet ismerje, fogadja el az őshonos kisebbség jogait.
Az előadás második felében Veress Dávid, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke olvasta fel az Egy csíki asszony története című írást, majd beszélt arról, hogy az anyanyelv használatához mindig, minden körülmény ellenére ragaszkodni kell, akarni és merni kell magyarnak lenni. A csíkszeredai nyelvvédő a széleskörű összefogást hangsúlyozta és az áldozatvállalást.
Csóti György bemutatta az általa irányított, négy éve alakult Kisebbségi Jogvédő Intézetet, amely magán,- illetve jogi személyek védelméről gondoskodik, amennyiben azokat nemzetiségükből adódó jogsérelem érte. Szakmai továbbképzéseket tartanak jogászoknak, ügyvédi irodáknak, ügyvédeknek biztosítanak anyagi hátteret, valamint jogsegély-irodákat támogatnak. Marosvásárhelyen a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) munkatársaival állnak kapcsolatban, annak vezetője, Szigeti Enikő az egyik legjobb partnerük – hangsúlyozta a jogvédő.
Antal Erika
maszol.ro

Teleki Domokosról nyílt kiállítás a Teleki-Bolyai Könyvtárban
A könyvtáralapító Teleki Sámuel fiatalon elhunyt fiának, Teleki Domokosnak mutatja be életútját az a kiállítás, amely a Teleki-Bolyai Könyvtár földszinti, ideiglenes kiállítótermében nyílt meg, és amely a fiatal tudós jegyzetfüzeteit, könyvtárának ritka értékű darabjait, növénygyűjteményét is az érdeklődők elé tárja, illetve színes pannókon ismerteti sokrétű érdeklődését, utazásait.
Az első magyar nyelvű, magyar tájakat ismertető útleírás 120 évvel ezelőtt jelent meg Teleki Domokosnak köszönhetően, aki 1796-ban jelentette meg a kiadványt, hogy „honismeretet terjesszen”. A könyvében Teleki nem csak az ország tájait és településeit írja le, hanem azok lakosságának nemzetiségi, vallási, nyelvi összetételét, gazdasági helyzetét, termelési viszonyait, új létesítményeit és technikai vívmányait, ugyanakkor a jelenségek történeti háttereit is ismerteti – ismertette Petelei Klára, a kiállítás szervezője az Utazásokcímű könyvet, amelynek kéziratai, valamint az első, magyar és a második, német nyelvű kiadását is őrzi a könyvtár és amelyek most a tárlókban megtekinthetők.
Teleki Domokos 1773. szeptember 5-én született a Marosvásárhelyhez közeli Sáromberkén, – szülei: a könyvtáralapító Teleki Sámuel és Bethlen Zsuzsanna, – bécsi egyetemi tanulmányai után az udvar szolgálatába állt, majd Pesten, a Királyi Kúriánál jurátusként dolgozott. Mivel egészsége már fiatal korában megromlott, annak helyreállítása céljából kezdett utazgatni, az 1793 és 1795 közötti magyarországi útjainak leírásából született a kötete. Ezt ismertetik azok a színes pannók is, amelyek a kiállított korabeli dokuemtumokat, kéziratokat, könyveket kiegészítve számolnak be a fiatal tudós életének fontosabb állomásairól.
Első utazása során a homródi borvízet említi, és a veresvágási opállelőhelyet, második utazásán a „magyar nemes ifjú” – ahogy nevezi saját magát, – Marosvásárhelyt írja le: „nem lehet szép városnak mondhatni, azonban sok nagy és derék épülettel bír”, a református kollégium „érdemes tudós tanítókkal dicsekedhetik”, és „bibliotékával”. Azt is megemlíti, hogy 1616-tól Marosvásárhely szabad királyi város. Kecskemét és az 1794-es nagy tűzvész a harmadik utazásában szerepel, „Magyarország, a Dunán fekvő alsó részén, Horvátországban, a Magyar Litorálén és Trieszt városán keresztül” megtett útját 1795-ből a negyedik utazásában meséli el.
Teleki Domokos életrajzát Deé Nagy Anikó kutatásai tették ismertté, mutatott rá Petelei Klára, aki elmondta, hogy a kiállítás a Teleki Sámuel által összegyűjtött és a Tékában elhelyezett hagyaték egy részét mutatja be. Domokost 1797-ben a a marosvásárhelyi Királyi Tábla számfeletti bírájának nevezték ki, 1798. július 19-én eljegyezte Teleki Anikót, de a házasság már nem jöhetett létre, szeptemberben ugyanis elhunyt.
Antal Erika
maszol.ro

Etnikai gyűlöletet szító magyar nyelvű szórólapokat terjesztenek Marosvásárhelyen
A Soós Zoltán polgármester jelmondatával, annak betűtípusaival és színeivel megegyező szórólapokat terjesztenek ismeretlen tettesek Marosvásárhelyen. A kimondottan magyar nyelvű, félív nagyságú lapokat az ingyen osztogatott Cuvăntul Liber megyei napilappal egyszerre teszik be a román választópolgárok postaládáiba.
A szórólappal tulajdonképpen félelmet szeretnének kelteni, hiszen a papíron a Szabadítsuk fel a várost jelmondat alatt az is szerepel, hogy Marosvásárhely, most vagy soha. Az egyik sarkában a székely zászló, a másik sarkában a magyar címer, középen pedig Kovászna, Hargita és Maros megye kiemelve, és megjelölve Székelyföldként szerepel. Ezzel azt sugallják a szórólap ötletgazdái, hogy ha a román polgárok nem mennek el Soós Zoltán ellen szavazni, akkor „magyar uralom” következik be.
A független magyar polgármesterjelölt csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette, csakis az ország törvényei szerint szeretné igazgatni a várost, tehát hamis a félelemkeltés, ami a ’90-es évek hangulatát idézi vissza. A feltehetően a jelenlegi városvezetés keze is benne van, ami „érthető, hiszen minden eszközt bevetnek azért, hogy megakadályozzanak abban a szándékunkban, hogy felszabadítsuk a várost a Dorin Florea féle korrupció és klientúra alól” – írta Soós Zoltán a Facebook-oldalán. Ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a polgármesterjelölt csapata a rendőrségen, valamint az Állandó Választási Bizottságnál. Ugyanakkor arra kéri Soós a polgárokat, hogy ne dőljenek be Dorin Florea és csatlósai hazugságainak, provokálásainak, ne engedjenek a megvezetéseknek és a közvélemény manipulálásának.
Azt nem lehet még bizonyítani, hogy Marosvásárhely jelenlegi polgármestere tisztességtelen módszerrel kampányol, a napokban ellenben több marosvásárhelyi személy arról számolt be, hogy naponta kapja a Cuvăntul Liber című megyei napilapot, miközben nem kérte, nem fizetett elő arra. Az újság címoldalán azonban Dorin Florea kampányhirdetései láthatóak.
Az Összefogás házában (Teleki- Köpeczi ház) Soós Zoltán stábja az ingyen osztogatott Cuvântul Liber újságokat gyűjti be. Mivel a napokban a polgármester támogatói több tízezer ingyen újságot szórtak szét a városban, a magyar jelölt felhívást intézett minden marosvásárhelyihez, hogy aki kapott a kampánylapból vigye be a Szentgyörgy (Forradalom) utca 1 szám alatti székházba. Az összegyűjtött újságokat újrahasznosításra viszik, az ellenértékét pedig marosvásárhelyi árva gyermekek javára ajánlják fel, így fordítva hasznos célokra a nyomtatvány megjelentetésére elpazarolt pénzt.
Antal Erika
maszol.ro

Magyar színisek találkozója Marosvásárhelyen
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem ad otthont a héten zajló Kárpát-medencei magyar színisek találkozójának. A marosvásárhelyi mellett a kolozsvári, a budapesti és az újvidéki egyetem tanárai és diákjai vesznek részt a rendezvényen, a különböző pedagógiai gyakorlatok módszereinek elsajátítása, szakmai eszmecsere és kapcsolatépítés céljából.
A projekt ötlete Gáspárik Attilától származik, azt gondolták és fejlesztették tovább a szervezők, illetve terjesztették ki a Kárpát-medencére, hogy a különböző egyetemeken tanuló diákok, illetve tanító pedagógusok megismerhessék egymást, egymás munkamódszerét – számolt be a kezdeményezés lényegéről Kós Anna, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem magyar művészeti karának dékánja.
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem színművészeti tagozatáról Palocsay Kata tanár vesz részt a workshopon tizenegy elsőéves hallgatóval, a Budapesti Film- és Színművészeti Egyetemet Forgács Péter képviseli tíz tanítványával, az Újvidéki Művészeti Akadémiáról nyolc diákkal Balázs Áron és László Sándor érkezett, míg a házigazdák közül Gáspárik Attila a tanítványaival. A cél egy olyan alkotói műhely létrehozása, ahol változatos munkamódszerek után kutatva, kísérleti jellegű színházi gyakorlatokat próbálhatnak ki a fiatal színházi alkotócsoportok.
Ahogy Balási András dékán elmondta, 1996–97-ben a budapesti egyetemmel közösen már szerveztek egy hasonló workshopot Marosvásárhelyen, illetve egy stúdiófesztivált, amelyen a kaposvári egyetem képviseltette magát. A 90-es évek elején is volt egy hasonló, stúdiószínházak fesztiválja, amelyen Benedek Miklós vett részt az osztályával Budapestről. E mostaninak Gál Attila Csaba az ötletgazdája, aki bízik abban, hogy folytatása is lesz.
Míg 1989 előtt Európában két helyen, Budapesten és Marosvásárhelyen képeztek magyar nyelvű színészeket, mostanra sokat változott a színészképzés palettája – vázolta Gáspárik Attila a ma jellemző állapotokat: az ő csoportjában nincsenek marosvásárhelyi hallgatók, az újvidéki oktató budapesti, kolozsvári és marosvásárhelyi diákokat képez, Budapesten pedig szintén hasonló a helyzet, sokfelől érkeztek a színészpalánták. Az is különbözik, hogy hol milyen hosszú a képzés ideje: Budapesten öt év, Újvidéken négy plusz egy, Romániában három plusz két év.
Az egyhetes projekt meseszerűen jött létre – ismertette Vass Levente, a Studium-Prospero Alapítvány ügyvezető elnöke. A hallgatói önkormányzat kitalálta és a tanári karhoz fordult, az meg a Studium-Prospero Alapítvány támogatását kérte, amely a Bethlen Gábor Alapítvány segítségét. Az a nemzetpolitikai államtitkársághoz, illetve a magyar miniszterelnökségi hivatalhoz fordult támogatásért. Végül, mint a mesében, ahogy a retket közösen húzták ki a földből, ez is közös erőből születhetett meg.
A végső eredményét a projektnek június 12-én, vasárnap délután 3 órától kezdődően tekinthetik meg az érdeklődők a Stúdió Színházban.
Antal Erika |
Székelyhon.ro

Festőtábor a hit témájában
Vasárnap szentmisével zárult Marosszentgyörgyön a Szent Lukács festőtábor. A harmadik alkalommal megszervezett rendezvény témája ez alkalommal a hit volt, illetve Márton Áron püspök életútja – mondta Czirjék Lajos, a tábor művészeti vezetője.
A legtöbben Márton Áronról festettek portrét. Az alkotókat a szervezők egy tematikus kirándulással is meglepték: a Márton Áron-év jegyében a nagy hatású püspök szülőfalujába, Csíkszentdomokosra látogattak, ahol a püspök emlékházát tekintették meg, de Gyergyószentmiklósra, Ditróba, Gyergyóalfaluba, Csíksomlyóra, Csíkszeredába is eljutottak az egynapos út során, ahol elsősorban azokat a helyszíneket nézték meg, amelyek Márton Áron nevéhez, illetve életéhez szorosan kötődnek. A festőket így a püspök szülőháza, szülőfalujának és környékének tájai is megihlették.
Marosszentgyörgyön ez volt a harmadik alkalommal megszervezett alkotótábor. Első évben egyházi jelképeket, a következő esztendőben a község területén, a környező falvakban található egyházi épületeket örökítették meg a résztvevők. Az idén a hit, jövőre a remény, míg azt követően a szeretet lesz a központi téma. Természetesen lehet mást is festeni a vallásos témák mellett, például a helyszín, a környék, egy-egy életesemény is ihletően hat a résztvevőkre – magyarázta Czirjék Lajos, aki elmondta, idén a dokumentálódás után az alkotók inkább bent dolgoztak, a látottakat és hallottakat a műteremben dolgozták fel.
A tábor záróeseményét a vasárnap délelőtti szentmisét követően tartották a marosszentgyörgyi plébánia tanácstermében, ahol Czirjék Lajos és Baricz Lajos plébános nyitotta meg a kiállítást házigazdaként. Közreműködött az egyházközség énekkara, citerán Orbán Balázs és Vass Lajos kísérte a kórust. Az idei Szent Lukács Alkotótábor résztvevői Abonyi Mária, Albert Katalin, Takács Judit, Balázs Krisztina, Czirjék Lajos, Kelemen Tibor, Ana-Maria Crișan, Dávid Gyöngyvér, Pădurean Klára, Kovács Ágnes, Fábián Margit, Kakasi Irén, Gheorghe Pădurean, Mózes Katalin, Gáspár Mária, Kárp Klára, Neagoi Zsófia, Sándor Ovidia és Soós Emma voltak. A tárlat egy hónapon át látogatható
Antal Erika |
Krónika (Kolozsvár)

Emlékrepeszek egy sajátos korból
Volt egy hosszú korszak az életünkben, amire így utólag, ha visszatekintünk, részben megszépül, hiszen fiatalok voltunk, de ugyanaz a korszak sok szomorúságot, félelmet, megaláztatást is jelentett legtöbbünk számára – hangzott el Király Ibolya Emlékrepeszek című könyvének bemutatóján Marosvásárhelyen a Bernády Házban. A szerzőt és a vendégeket Nagy Miklós Kund házigazda köszöntötte, hangsúlyozva, hogy olyan érdekes a könyv, hogy ha egyszer kézbe vette az olvasó, nem tudja letenni, míg el nem olvasta az egészet. Korabeli dokumentumok, naplójegyzetek, szekus iratok és visszaemlékezések teszik izgalmassá, idéznek fel elfelejtett eseményeket, hangulatokat, érzéseket.
Itthon, Vásárhelyen
A Király Károly igazsága alcímet viselő kötet hazaérkezett, mert bár május 21-én Budapesten is bemutatták, a legtöbben Marosvásárhelyen értik, érzik, tudják, hogy miről szól – hangzott el a könyvbemutatón. Virág György, a Maros megyei önkormányzat volt elnöke Király Károly egykori kollégájaként ismertette a könyvet, de előbb figyelmeztette a termet zsúfolásig megtöltő közönséget, hogy érzelmek nélkül nem lehet róla beszélni. Az 1970–80-as években Király Károlynak a diktatúra elleni küzdelméről beszélt, arról, hogy mit élt át azokban az években családtagjaival együtt Király. „Az Emlékrepeszek sokakat sértenek majd annak ellenére, hogy nem számonkérés. A legsértettebbek mégis a Király-család tagjai” – ismertette Virág György azt, hogy olyan iratok is szerepelnek a kötetben, amelyek olyan beszélgetéseket vagy utalásokat, eseményeket örökítenek meg, amelyek ma már nem biztos, hogy jó fényt vetnek egyik-másik megnevezett személyre. Ugyanakkor a szerző azt is fontosnak tartotta, hogy csalódása ellenére azokról a magyar és román nemzetiségű egyszerű emberekről is megemlékezzen, akik segítették Király Károlyt és családját, a nehéz időkben is kiálltak mellette. „Akár a kisipari szövetkezetben, akár a konzervgyárban, mindenhol mindenki tisztelte, hiszen értünk, helyettünk vívta harcát, és soha nem várt ezért köszönetet, azt tette, amit a lelkiismerete diktált” – hangsúlyozta az egykori kolléga, akit többen is igazoltak a jelenlevők közül, olyanok, akiknek alkalmuk, lehetőségük adódott Király Károly beosztottjaként dolgozni, vagy akiknek szülei dolgoztak egykor az általa vezetett üzemben vagy szövetkezetben.
Arra a saját maga által megfogalmazott kérdésre, hogy miért kezdett hozzá a kötet megírásához, a szerző úgy válaszolt: azért, mert mint egy malomkő, nyomták az emlékek, ugyanakkor a háttérből a bátyja is írásra biztatta. Addig, amíg eljött az írás ideje fizikailag is: egy nap az éjjeliszekrényből kiomlott a sok dokumentum, naplójegyzet. „Úgy írtam, ahogy a tollam hegyére jött” – tette hozzá Király Ibolya, aki szerint írni csak úgy érdemes, ha a mondanivalót más nem mondhatja el. Könyvében hol a naplójegyzetekből idéz, hol a szekusdossziékból, dokumentumokból, vagy saját emlékeit írja le. „Minden emlék olyan, mint egy repesz okozta sebhely, azért is írtam, hogy ezek behegedjenek, begyógyuljanak” – fogalmazott. Nincs pontosan meghatározható műfaja a kötetnek, egyfajta műfajok közötti csapongás jellemzi, hiszen úgy írta – és később sem nyúlt hozzá, alig szerkesztette –, ahogy jöttek az emlékek, egyik generálta a másikat.
Családi történet a szekuról
Családi események, magánjellegű történések, hivatalos dokumentumok, visszaemlékezések teszik színessé, érdekessé, kortörténeti keresztmetszetté a kötetet, amelyet Kerényi György, a Kecskemét–Marosvásárhely Baráti Kör alapító elnöke, az előszó szerzője hézagpótlónak nevezett. Ahogy mondta, Király Ibolya könyve a közép-kelet-európai szocializmusok, majd a felemás rendszerváltozásaik következményeinek időszakában megélt sok traumát is – hol erőteljesen, hol szinte fájón szemérmes intelligenciával – elénk tárja. A Király Károllyal történtek egy különleges példát is szolgáltatnak: semmi és senki nem tudta megvenni vagy megtörni, nem hatott rá ugyanis sem hatalmi, anyagi javak igézete, sem a fenyegetések. Elégtételt pedig nem vett 1990 után sem. Király Károly olyan példát nyújtott, amely reményt jelentett a változásra, az ellenállásra – méltatta Kerényi György.
Király Ibolya elmondta, testvére nem üzent semmit, de a könyvbemutató előtt arra hívta fel a figyelmét, hogy ne feledkezzen meg megemlíteni annak az embernek a nevét, aki akkor is vállalta a küzdelmet a magyarságért és most is vállalja a közösségéért: ő Kincses Előd, marosvásárhelyi ügyvéd.
„Minden írást, levelet, amit nekem diktált, vagy ami általa eljutott hozzám, mindent megőriztem öntudatlanul. Talán megérzésből. Cipeltem magammal, mint a sorsomat, egyik városból a másikba, egyik országból a másikba. Majd beraktam a süllyesztőbe. Mígnem egy napon, kinyitván az éjjeliszekrényemet, kihullott belőle egy rakás papír, dosszié, rég eltemetettnek vélt emlék és fájdalom. Bevallom, nem egy szíven ütött. Mi lesz, ha én sem, ő sem lesz már? Ki mondja el, amit tudunk? Ami ma már történelem” – fogalmaz Király Ibolya, aki azoknak ajánlja a könyvét, akik megszenvedték azt a korszakot, akiket meghurcoltak és megkínoztak, bebörtönöztek, akik közül sokan már nincsenek közöttünk, élők között. Ugyanakkor az ifjabb korosztálynak is ajánlja, unokáinak, hogy mire felnőnek, ismerjék meg, hogy mi is volt Király Károly igazsága.
Antal Erika
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Még mindig hiányoznak a többnyelvű táblák Marosvásárhelyen
Bár a múlt év utolsó hónapja volt a határidő, Marosvásárhelyen még mindig nincsenek kihelyezve a műemlék épületekre a nemzetközi szabványoknak megfelelő többnyelvű tájékoztató táblácskák – hívta fel a figyelmet a hiányosságra Kovács István Dávid, a Demokratikus Marosvásárhelyért elnevezésű civil szervezet vezetője.
A város sajátos történelmi jellegének megőrzéséért küzdő szervezet több alkalommal is jelezte, hogy törvény szabályozza a műemlék épületek megjelölését, nemzetközileg elfogadott tájékoztató táblák kihelyezését azokra, ám Marosvásárhelyen ezen a téren is mulasztások tapasztalhatók.
Kovács István Dávid lapunknak kifejtette, a szervezet saját költségen 25 ilyen táblát készíttetett, amelyek a román és a magyar nyelvű felirat mellett angolul, németül és franciául tájékoztatnak például az Aleaxandru Papiu Ilarian Főgimnázium (volt leánygimnázium), vagy a Makariás-ház múltjáról, annak építési évéről, építtetőiről. Ezeket a helyi tanácsnak is bemutatták még 2014-ben, a szóvá tett hibákat kijavították, újraszerkesztették a szöveget. „A műemlék tábláknak egységeseknek kell lenniük, mind a betűméretet, mind a színt illetőleg. Mi ezt tiszteletben tartottuk, ahogyan a szöveget is az előírásoknak megfelelően szerkesztettük. Ennek ellenére Marosvásárhelyen még egyetlen ilyen tábla sincs kihelyezve” – jelentette ki Kovács.
Elmondta, többször egyeztetett Dorin Florea polgármesterrel is, aki minden alkalommal meghallgatta, igazat adott neki, sőt biztatta is, hogy helyesen jár el. Most nyílt levélben fordult az elöljáróhoz, amelyben többek között a meg nem valósított ígéreteire figyelmezteti. Kovács azt kéri számon az újraválasztott polgármestertől, hogy „miért nem tartja tiszteletben a törvény által megszabott kötelezettségeket”, illetve azt is felveti, hogy „ezekért a mulasztásokért és a helyhatósági törvények be nem tartása miatt is” pert kezdeményezhetnek ellene.
Kovács István Dávid a műemlékvédelmi törvényre hivatkozva kifejtette: azokban a helységekben, ahol a magyar nemzetiségűek számaránya eléri a 20 százalékot, magyar nyelven is fel kell írni a műemlék épületre vonatkozó információkat.
„Csakhogy a jelenlegi (régi-új) polgármester eddig egyetlen egyre sem helyezte ki a feliratokat semmilyen nyelven, holott 2015 februárjában helyhatósági határozat is született erre vonatkozóan” – tájékoztatott a Demokratikus Marosvásárhelyért vezetője, aki a műemlékvédelmi törvény tiszteletben tartására és a feliratok kihelyezésére szólította fel Dorin Floreát. Hozzátette, amennyiben ez nem történik meg, feljelentést tesznek az alkotmánybíróságon a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal ellen.
Antal Erika
Krónika (Kolozsvár)

Csűrszínházi Napokat tartottak Mikházán
A budapesti Nemzeti Színház két előadása, a Yorick Stúdió és a temesvári Csíky Gergely Állami Magyar Színház közös produkciója, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem előadása, a Spectrum Színház bemutatója, valamint a Nagy Pál gyűjteményes kiállítás töltötte ki az idei Csűrszínházi Napokat a hétvégén Mikházán.
A Felső-Nyárád menti település megtelt élettel ezekben a napokban, a helyiek és a környékbeliek mellett sokan érkeztek Marosvásárhelyről, valamint számosan az elszármazottak közül. Valamennyi előadást telt házzal játszották, a megújult Széllyes Sándor Csűrszínház nézőtere is módosult: a hátsó sorokból jobban látják a nézők a színpadot az emelvénynek köszönhetően.
A nyárádremetei önkormányzat jóvoltából nemcsak a nézőtér és a színpad újult meg, de a Csűrszínház melletti tér is: kövezetet és gyepet kapott, a sörsátor és grillező előtti rész is új asztalokkal és padokkal, napernyőkkel megújulva kínál lehetőséget a látogatóknak az étkezésre, felfrissülésre.
Képzőművészet és színház
Idén a fesztivál helyszínén a Madaras Sándor marosvásárhelyi idegsebész gyűjteményéből származó Nagy Pál-grafikákból és -festményekből nyitottak kiállítást. A tárlatot Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, a néhai Nagy Pál fia nyitotta meg. Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című darabját a helyi művelődési házban tekinthették meg az érdeklődők a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatóinak előadásában, Harsányi Zsolt rendezésében.
Tamási Áron Vitéz lélek című művéből készült előadást hozott a budapesti Nemzeti Színház. A péntek esti háromfelvonásos előadás iránt nagy volt az érdeklődés, a szervezőknek pótszékeket is be kellett tenniük a nézőtérre. A Vidnyánszky Attila rendezte darabban olyan közismert és nagy népszerűségnek örvendő színészek is felléptek, mint Reviczky Gábor vagy Mécs Károly.
Psyché hét alakban
Szombaton a Yorick Stúdió és a temesvári Csíky Gergely Állami Magyar Színház közös produkcióját, Neil LaBute Valami csajok, avagy egyszeröt című darabját B. Fülöp Erzsébet rendezésében a Reneszánsz panzióban láthatta a közönség. Este 9-től a Csűrszínházban Weöres Sándor Psychéjét adták elő Vidnyánszky Attila rendezésében. A két és fél órás, 18 éven felülieknek szánt előadás a budapesti Nemzeti Színház, a Gyulai Várszínház és a Kaposvári Egyetem közös produkciója a viharos életű költőnőről, a Weöres kitalálta Psychéről, akit hét színésznő személyesít meg a színpadon.
A Spectrum Színház az évad utolsó bemutatóját tartotta vasárnap Mikházán, Hedry Mária Tündér Míra című mesejátékát Török Viola rendezte. A produkciót a társulat ősztől tűzi műsorára marosvásárhelyi székhelyén.
Antal Erika
Krónika (Kolozsvár)

Számítógép helyett véső, korongozó, szövőszék
Fafaragást, bútorfestést, hímzést, agyagozást, szőnyegszövést, gyöngyfűzést, mandalakészítést, néptáncot, sőt még quillinget is tanulhat az a 120 gyerek Csittszentivánban, aki részt vesz a héten a kézműves napokon.
Nemcsak a faluból járnak a foglalkozásokra, hanem a környező településekről, sőt még Marosvásárhelyről is érkeznek gyerekek Csittszentivánba, ahol az iskola és a művelődési ház ad otthont a kézműves tábornak, amelyet a Bandi Dezső Kulturális Egyesület 14. alkalommal szervezett meg.
Ahogy Székely Lajos, az egyesület elnöke kifejtette, ezek a gyerekek nem ülnek a számítógép előtt, inkább a kézműves tevékenységeket részesítik előnyben. A tábor végeztével elmesélik élményeiket barátaiknak, a híre továbbmegy, így aztán évről évre egyre többen és többen jelentkeznek. Vannak olyan gyerekek is, akik Magyarországról érkeznek a nagyszülőkhöz nyaralni, és élve a lehetőséggel beiratkoznak, és eljárnak a foglalkozásokra. Ott a népi motívumokkal ismerkednek, a fafaragás alapjait sajátítják el. Nem csupán szórakozást jelent a tevékenység, hanem a személyiségfejlődésükhöz is hozzájárul, készségeket fejleszt, a pályaválasztásban is segít – hangsúlyozza a pedagógus. A munkákat a tábor végeztével hazavihetik, otthon lakásdíszként használhatják.
A program úgy áll össze – ecsetelte Székely Erzsébet pedagógus, – hogy a gyerekek valamennyi foglalkozáson részt vehetnek, a fafaragástól, az agyagozáson át, a hímzést, szövést, gyöngyfűzést is kipróbálhatják. Ha valamelyik jobban megtetszik, akkor lehetőségük van arra, hogy a továbbiakban csak azzal foglalkozzanak. A tevékenységeket külön-külön más-más teremben tartják, egy-egy helyen 15-20 gyerek tartózkodik egyszerre, egy vagy két pedagógus irányításával. A pedagógusok önkéntesekként vállalják minden évben, hogy tanítják a gyerekeket varrni, hímezni, faragni, agyagozni – magyarázza a matematikatanárnő, aki év közben is kézimunkakört működtet, amely szintén népszerű a lányok körében.
Az ingyenes tábor pénteken egy nagy közös kiállítással zárul, ahová a szülőket is meghívják, minden gyerek bemutathatja, hogy mit készített, a tánccsoport pedig egy kis műsorral lép színpadra.
Antal Erika |
Székelyhon.ro

Az európai zene hordozói
Vasárnap a nyárádandrásfalvi református templom felújított orgonáján koncertezett, augusztus 6-án pedig a kibédi református templom Bodor Péter építette és szintén most rendbe hozott orgonáját szólaltatja meg Molnár Tünde Marosvásárhelyi orgonaművész.
Molnár Tünde Marosvásárhelyi orgonaművész 2004 óta várja a zenekedvelőket a Nyáresti orgonahangversenyek című sorozatára. Eredetileg a Kultúrpalota Rieger Ottó építette műemlék orgonáján játszott, majd miután elkezdték a városképet meghatározó szecessziós épület nagytermének felújítását, Marosvásárhely templomaiban koncertezett.
Azokban lépett fel, amelyek klasszikus, sípos orgonával rendelkeznek: a Vártemplomban, a belvárosi plébánián, a minorita, a ferences, a Gecse utcai és a Szabadi úti templomban. A művész minden évben más-más tematikára építi ezeket a hangversenyeket, volt esztendő, amikor az orgonák hangszínét emelte ki, vagy a zenei formákat tömbösítette, máskor zeneszerzők szerint választotta ki a repertoárt. A sorozat az idén átlépi a város határát.
Nem lehet helyettesíteni
Idén Molnár Tünde bemutat két vidéki, igen értékes, frissen felújított orgonát. Vasárnap este a nyárádandrásfalvi református templomban lépett fel, ahol Gecző András lelkipásztor meghívására mutatta be a Tordai Nagy Mihály építette értékes, műemlék hangszert. Augusztus 6-án a kibédi református templomban a Bodor Péter-orgonát szólaltatja meg, miután azt a Rotary Téka Klub anyagi hozzájárulásával Papp Zoltán udvarhelyi orgonaépítő rendbe hozta.
A fellépésekkel Molnár Tünde arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy Maros megyeben sok értékes hangszer van, és bár nem könnyű az anyagi alapokat megteremteni, a gyülekezetek ne hanyagolják el, hanem lehetőleg újíttassák fel azokat. „Nagyon sok helyen az a gyakorlat, hogyha elromlik az orgona, nem fordítanak gondot annak restauráltatására, inkább hoznak egy villanyorgonát. Ez csak átmeneti megoldás lehet, ahol sípos orgona van, ott érdemes megjavíttatni, mert ez a hangszer a több mint kétezer éves történetében magában hordozza az egész európai zenei kultúrát” – magyarázta a Vásárhelyi Hírlapnak az orgonaművész.
Madarak két orgonára
Ritka az, hogy egy templomnak két orgonája legyen. A Marosvásárhelyi Vártemplom – akárcsak a Budapesti Mátyás-templom vagy a debreceni Nagytemplom, a Nagyváradi bazilika vagy a Kolozsvári Szent Mihály-templom – két értékes műemlék orgonával büszkélkedhet. A Nyáresti orgonahangversenyek című sorozatának keretében Molnár Tünde csütörtök este ezeket is megszólaltatta. A hangverseny első részében a barokk hangszeren kora barokk műveket adott elő, majd a második részben a karzaton lévő orgonán játszott, miközben Bereczki Tollas László, a Vártemplom orgonistája és Strausz Imre István, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanára a barokk hangszeren működött közre. Terényi Ede Madarak című, Molnár Tündének dedikált darabját adták elő, két orgonára és ütőhangszerekre alkalmazva.
Folytatódnak a hangversenyek
A legközelebbi hangversenyt július 14-én, csütörtök este 7 órától a Kultúrpalota nagytermében tartja Molnár Tünde. Azt követően július 17-én, vasárnap este 7-től a Keresztelő Szent János-plébániatemplomban koncertezik, július 24-én, vasárnap este 6-tól a Szabadi úti református templomban, július 28-án, csütörtökön ismét a Kultúrpalotában. Augusztusban Kibéden, majd a Bolyai téri unitárius templomban, és végül két alkalommal a Kultúrpalotában játszik. A hangversenyekre a belépés ingyenes.
Antal Erika
Krónika (Kolozsvár)

SZKT: levonni a tanulságokat, felkészülni a parlamenti választásokra
A parlamenti választásokon elérni az öt százalékos küszöböt, bejuttatni 18-19 képviselőt, 5-6 szenátort – ezek a legfőbb célkitűzések az RMDSZ-ben a Szövetségi Képviselők Tanácsa szombati Marosvásárhelyi ülésén elhangzottak alapján.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a politikai tájékoztatójában elsőként azt emelte ki, hogy az új választási törvény, a megyei listák visszavezetése, a különböző határidők felállítása azt mutatja, hogy a jelöltlisták összeállítását mielőbb el kell kezdeni. Az önkormányzati választások eredményeiről azt mondta: ezeket már többször kiértékelték ugyan a Szövetségi Állandó Tanácsban, a Szövetségi Elnökségben is, mégis beszélni kell róluk egy új kontextusba helyezve.
Az erős önkormányzati képviseletet erős parlamenti képviselettel is meg kell erősíteni – mutatott rá a szövetségi elnök. Szavai szerint egy erős önkormányzati képviseletet egy gyenge parlamenti jelenlét képes meggyengíteni, vagy akár lenullázni. „Ott kell lenni mindenhol, ahol döntenek a sorsunkról” – hangsúlyozta a politikus, aki szerint vállalható, jó eredményt ért el az RMDSZ. Elsősroban a Maros, Szatmár és Bihar megyei önkormányzatok visszanyerését emelte ki, hozzátéve, hogy „jól szerepeltünk mindenhol, ahol magyarok élnek”.
Nagy pozitívumnak nevezte, hogy Temesvárnak, Brassónak magyar alpolgármestere, hogy Székelykocsárdnak RMDSZ-es vezetője van. „Sorolhatnánk a települések hosszú sorát, ahol jelen vagyunk polgármesterekkel és alpolgármesterekkel. Eredményeink azt jelentik, hitelesek voltak a jelöltek" – fogalmazott. A hiányosságokra is kitérve Székelyudvarhelyt „elveszítését” említette beszédében.
A legjobban a szórvány mozgósított
2012-hez képest viszont kevesebb szavazatot kapott az RMDSZ, mert alacsonyabb volt a részvétel, ami azt jelenti, sokan nem akarnak véleményt mondani – állapította meg Kelemen Hunor. „A választásokból az RMDSZ kihozta a maximumot, Hargita és Kovászna megyében többséget tudunk alkotni, Maros megyeben olyan koalíciót kötöttünk, hogy mi adjuk a megyei elnököt, Szatmár és Bihar megyében úgyszintén. Ezekben a megyékben a helyi önkormányzatoknak élniük kell a lehetőségeikkel” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
A politkus szerint a legerősebben a szórvány tudott mozgósítani, vagy azok a vegyes közösségek, ahol a magyarság kisebbségben él. Szórványban – Brassó, Fehér, Beszterce megyében – a közösség inkább megérezte a választások súlyát, csakhogy az 5 százalékos küszöbhöz, amelynek elérése a parlamenti választások célja, szükség van minden szavazatra, az ország minden megyéjében listát kell állítani – hangsúlyozta. A mostani számítások szerint, a parlamenti választások december 11-én zajlanak. „Ha jól tervezünk, ha jó lesz a jelöltállítás, akkor az 5 százalékos küszöböt teljesíteni tudjuk, ott leszünk mindkét házban erős frakcióval. 18-19 fős frakciónk lenne a képviselőházba, és 8-9 tagú a szenátori frakciónk” – tájékoztatott Kelemen Hunor, aki szerint azt kell elérni, hogy az RMDSZ legyen a mérleg nyelve.
A szövetségi elnök kifejtette azt is, hogy decembertől politikai kormányzatra lenne szüksége Romániának, nem technokratára. A következő évek nagy kihívásainak a közigazgatási reformot, az alkotmányos reformot nevezte. „Ha csak ezt a kettőt vesszük, ez is elegendő lehetne ahhoz, milyen súlya van a parlamenti képviseletnek 2016-2020 között” – hangsúlyozta.
Kelemen kijelentette, az MPP-vel együttműködött az RMDSZ, és volt, ahol a közösség döntöt arrólt, hogy melyik politikai alakulatot támogatja. Az RMDSZ elnöke bejelentette, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjeszti és elfogadásra javasolja a Magyar Polgári Párttal való további együttműködést, hiszen az önkormányzati választások alatt a partnerség jól működött.
Reformjavaslatok a brexit után
Az RMDSZ elnöki hivatalában való tanácskozások során arra a következtetésre jutottak, hogy a brexitet követően az EU-nak tovább kell mennie, nem szabad alternatívákat keresni az unióra vonatkozóan, nem lehet érdek az euroszkepticizmus erősítése. Addig is, amíg Románia 2019-ben elnökségi tisztséget tölt be, a reformokat végre kell hajtani, kezdeményezőnek kell lenni.
„Olyan Európai Uniót kell építeni, amely megerősíti azt az intézményt, amely az utóbbi 50 évben biztosítani tudta a békét és a jólétet” – mutatott rá Kelemen Hunor, jó hírnek tartva, hogy a 27 tagállam vezetői azt gondolják, Nagy-Britannia nélkül is tovább kell mennie az EU-nak. Romániának is olyan hosszú stratégiája kell legyen, amellyel a döntésekben részt tud venni, meg kell fogalmazni, hogyan látja Románia 5 és 10 év múlva az EU-t, melyek azok a területek, amelyeket fejleszteni kell, milyen reformokat javasol és milyen irányt. A schengeni csatlakozáshoz ugyanis Románia minden feltételt teljesített, a csatlakozásnak meg kell történnie, nem fogadható el, hogy másodrangú polgároknak tekintsék a romániai állampolgárokat – hangzott el.
A fiatalokat érdekli a politika
Antal Lóránt, a MIÉRT elnöke, az ifjúsági frakció vezetője elmondta, a MIÉRT azt tűzte ki célul az önkormányzati választások előtt, hogy 500 fiatalt fog támogatni és megjeleníteni az RMDSZ listáin, erre meg is kapták a lehetőséget. Ennek eredményeképpen 12 fiatal MIÉRT-es polgármester nyert tisztséget az RMDSZ színeiben, 3 megyei tanács alelnök, 16 megyei tanácsos, illetve több száz városi és vidéki tanácsos.
Elmondta, hogy a kampány ideje alatt lezajlott a Rólad szól! konzultáció, melynek az volt a célja, hogy fényt derítsenek a mai fiatalok véleményére az aktuális kérdésekről, a közéletről, a saját helyzetükről. Kiemelte, hogy az Állandó Választási Bizottság által közölt adatok is azt bizonyítják, hogy a fiatalok szép számban elmentek szavazni, és nem igaz a feltevés miszerint a fiatalokat nem érdekli a politika, a fiatalokat érdekli a jövőjük, szeretnének beleszólni a dolgaik alakulásába.
Bizalomdeficit
Kovács Péter ügyvezető elnök a helyhatósági választásokat értékelte és vonta le azokat a következtetéseket, amelyek a parlamenti választások szempontjából is fontosak. "Az önkormányzati választási kampány más volt, mint eddig: a pártfinanszírozási törvény miatt, amely országos szinten átláthatóság helyett nem-láthatóságot eredményezett, a politikumot hangsúlyosan elutasító közösségi hangulat miatt is, illetve a Szövetség szervezeteinek állapota, teljesítésük különbözősége miatt is. Mindezeket össze kellett hangolni, ilyen feltételek mellett kellett jól teljesíteni" – jelentette ki.
Markó Béla a bizalmatlanságról beszélt, ami az utóbbi négy évben egyre inkább felerősödött az országban. Az érettségi vzsgák szigorításával vont párhuzamot. Ez a termek bekamerázásával kezdődött, ami azt is jelentette, hogy a pedagógusokban nem bíztak meg, központilag feltételezték a csalást, még akkor is, ha más-más tanárok felügyelték a vizsgázókat. Majd következett a dolgozatok javítása más megyékben. „Csendőrséggel, fegyveres erőkkel felügyelik az irodalmi elemzéseket, majd más megyékbe szállítják a dolgozatoka. Ez a bizalmatlanság legnagyobb foka, feltételezik, hogy mindenhol csalnak” – fogalmazott Markó Béla.
A politikai vita és hozzászólások sorában Winkler Gyula a társadalmi szétszakadásra figyelmeztetett, arra, hogy a társadalmi háttér determinálja a lehetőségek skáláját.
Péter Ferenс a Maros megyei RMDSZ önkormányzati elnökeként, Virág György és Lokodi Edit Emőke utódjaként köszöntötte a jelenlevőket, és köszönte meg az iránta kifejtett bizalmat. Értékelte a helyhatósági választásokat, jónak nevezte az eredményt. Hozzátette: „Ne higgyük el magunkat, mert jóval kevesebben mentek el szavazni, mint négy éve. Tehát a parlamenti választások előtt meg kell keresni azokat is, akik nem mentek el szavazni”. Rámutatott arra is, hogy a külföldön dolgozók nem jönnek haza, a külföldi szavazás pedig nem biztos, hogy a szövetséget fogja segíteni.
Borbély László arra az aggasztó gondolatra figyelmeztetett, ami nem csak a magyar közösségről vagy Romániáról szól, de mindenkit érint: ami Törökországban, Franciaországban történik. „Itt vagyunk a 21. században, okosabbak vagyunk, fejlettebbek. A NATO-csúcs arról szólt, hogy többet költünk fegyverkezésre, a megfélemlítésről, hogy aki erősebb, azt nem támadják meg” – mutatott rá.
Soós: sikerült visszanyerni a hitet
Soós Zoltán a választásokon bekövetkezett sikertelenség negatív hatásait hangsúlyozta. Ennek ellenére sikerült megőrizni a frakció létszámát – tette hozzá, bár a legnagyobb harc szerinte a polgármesteri székért zajlott. A csalást, a korrupt adminisztrációt nem sikerült legyőzni, pedig ez a Marosvásárhelyi lakosság harca is kell legyen – fogalmazott.
Kijelentette, folytatja a munkát a következő négy évben is. A több hónapig tartó munka után érezni lehetett, hogy ha csak négy hónapra is, de sikerült visszanyerni a választók hitét. „Ha nem csal a politikiai ellenfél, visszaszerezhették volna a város vezetését is” – jelentette ki.
Soha ilyen erőteljesen egyházi vezetők nem álltak ki a magyar jelölt mellett, és nagyon fontos az, hogy Maros megyeben és a többiben is fel tudják rázni az embereket, hogy elmenjenek szavazni, hangsúlyozta Soós. Maros megye 26 éve megszakítás nélkül biztosítja az erős képviseletet a parlamentben. "Idén pedig mérföldkő előtt állunk, ésszerű megújulásra van szükség, generációváltásra, a választókkal való kapcsolatok újrafelvételére, a fiatalok mozgósítására" – tette hozzá.
A bizalom fontos alap
Kelemen Hunor kifejtette, a független Soós Zoltánt azért támogatták, hogy arra szavazzanak a magyarok, akik nem politikai jelöltként indult. "Nem olyan fából faragtak minket, hogy feladjuk egy veszteség után. Mi fogjuk váltani a mostani, újraválasztott polgármestert, nekünk erre kell készülnünk, mert Soós Zoltán megmutatta, hogy képes megszólítani az embereket” – fogalmazott.
„Bizalom nélkül nem lehet sikeres semmilyen közösség, nekünk kutyakötelességünk ezt erősíteni. De az önbizalom is fontos, mert ennek köszönhetően tudtunk tárgyalni, újratárgyalni, és így érhettük el, hogy Varga Attila kilenc éves mandátumot kapott mint alkotmánybíró. Ha nem lett volna kellő önbizalmunk, ha nem bíztak volna bennünk, akkor a FUEN elnöke ma nem Vincze Lóránt lenne. Ezek a sikereink, eredményeink is azt mutatják, van kellő önbizalmunk és bíznak bennünk a partnereink, mi is bízunk és bizalmat keltünk azokban a partnerekben, akikkel együtt dolgozunk” – mondta Kelemen. Hozzátette, fontos, hogy elkezdjék a jelöltállítást, és a szeptember úgy érje őket, hogy tudják, milyen módszer szerint választják ki és indítják a jelölteket.
Elfogadták a jelöltállítási szabályzatot
A parlamenti választások előkészítéséről szóló határozattervezetet Kovács Péter ismertette, majd a küldöttek apróbb módosításokkal elfogadták a jelölállításról szóló szabályzatot. E szerint az RMDSZ a parlamenti választásokon kiemelten támogatja a 35 évnél fiatalabb jelöltek és nők részvételét a jelöltlistákon, a választások előkészítését, a jelöltállítás lebonyolítását pedig a nyitottság, esélyegyenlőség, felkészültség és átláthatóság alapelvek szerint szervezi meg.
Képviselő- vagy szenátorjelölt lehet az a személy, aki tagja a szövetségnek, a tisztségre pedig az illető megye területén működő valamely helyi szervezet, a Magyar Ifjúsági Értekezlet megyei szervezete, az RMDSZ Nőszervezetének megyei testülete, vagy valamely platform, társult szervezet jelöli. Nem lehet jelölt, aki a 2016-os helyhatósági választások eredményeként polgármesteri, alpolgármesteri, megyei tanácselnöki vagy alelnöki mandátumot szerzett, akinek a hírszerző szolgálatokkal kapcsolatosan nincs feddhetetlen múltja, továbbá a parlamenti, Európai Parlamenti, illetve a helyhatósági választásokon más párt, szervezet színeiben indult.
A parlamenti képviselő- és szenátorjelöltek kiválasztása az erre a célra összehívott megyei jelölő gyűlések vagy előválasztások – legyen az közvetlen, tikos vagy állóurnás – feladata. A határozat kimondja azt is, hogy az RMDSZ a 2016-os parlamenti választásokon az ország minden megyéjében, Bukarestben, illetve a határon túl is indít képviselő- és szenátorjelölteket. A parlamenti jelöltlisták véglegesítésének határideje szeptember 25.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a tanácskozást követően újságíróknak elmondta: az SZKT-ülésen elfogadott határozat megteremti a lehetőséget, hogy a szövetség együttműködjön az MPP-vel, és közösen induljanak a választáson, ha ennek konkrét feltételeiről a későbbiekben sikerül megállapodniuk. Jelezte, hogy az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa dönt az MPP-nek felajánlott helyekről, de előbb augusztus elején tárgyalni fognak a részletekről a Biró Zsolt által vezetett párttal. Arra a kérdésre, hogy tárgyalóasztalhoz ülnek-e az EMNP-vel is, az RMDSZ elnöke elmondta: ebben a pillanatban nem lát lehetőséget erre, hiszen sem a néppárt, sem az RMDSZ nem kereste egymást ebben a kérdésben. "Soha nem zárkóztunk el a tárgyalástól, (.) viszont jelenleg nincs ilyen helyzet" - mondta Kelemen Hunor.
Antal Erika
maszol.ro

Hogyan tovább gernyeszegi Teleki-kastély?
Nyári táborban keresték a választ arra, hogyan aknázzák ki a gernyeszegi Teleki-kastélyt úgy, hogy ne sérüljön történelmi sajátossága.
Adott egy kastély, amelyet néhány éve visszakaptak a jogos tulajdonosok, és most azt keresik, hogyan hasznosíthatnák, hogy ne sérüljön annak történelmi sajátossága. Ezt a célt szolgálja az a nyári tábor, amelyet július utolsó két hetében szerveztek a gernyeszegi Teleki-kastélyban fiatal szakemberek és egyetemi hallgatók számára, akik a tavalyi állagfelmérés után idén az újrahasznosítási stratégiákon dolgoztak.
Építész-, művészettörténész-, közgazdaságtan-hallgatók, szociológia-, tájépítész-szakos egyetemisták jöttek Gernyeszegre Marosvásárhelyi, Kolozsvári, Bukaresti és iași-i egyetemekről, hogy több szempontból is felmérjék, mire is lehetne használni a barokk épületet és annak francia parkját. A tábort tavaly a Gernyeszegi Teleki Kastély Egyesület és az ARCHÉ Egyesület szervezte, az eredményről pénteken számoltak be a résztvevők a Maros megyei Múzeum történeti részlegének helyt adó vármúzeum tanácstermében.
Az újrahasznosítási lehetőségek felmérése során a kulturális turizmus és az esemény-turizmus jött elsősorban számításba, ez a fajta turizmust jelenleg is művelik. Esküvők, keresztelők és más családi események számára jelenleg is bérelhető, illetve különböző rendezvényeket, táborokat szerveznek benne, valamint nyitva állnak az idegenforgalom számára is, legtöbbször maga a gróf kalauzolja a látogatókat a kastélyban.
A szociológia szakos egyetemi hallgatók a gernyeszegi lakosokkal is beszédbe elegyedtek, kérdezgették őket, egyfajta felmérést készítettek – ennek eredményeként összesítették a pozitívumokat és negatívumokat, elemezve a társadalmi kontextusokat.
A történeti és építészeti, tájépítészeti elemzés után olyan javaslatok születtek, miszerint kulturális munltifunkcionális teret lehetne létrehozni a kastélyban. Film- és színházművészeti kurzusok, többnyelvű rendezvények, művészeti események, oktatás céljára lehetne hasznosítani a történelmi épületet – hangzott el a kiértékelőn. Leginkább a 20 éven felüli korosztály lehetne a célközönség, külföldiek és hazaiak, amatőrök és hivatásosak – javasolták. Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont az idegenforgalom sem, mint ahogy a helyi lakosság bevonása a kastélyban szervezett tevékenységekbe.
A tanácskozáson, mint ahogy a tábor teljes idején, részt vett a tulajdonos, Teleki Kálmán gróf is, aki örömét fejezte ki, hogy ilyen sok fiatal érdeklődik a történelem és az arisztokrata családok múltja iránt.
Antal Erika
maszol.ro

Könyv a mikrofon szerelmesétől
Hosszú beszélgetéseknek eredménye az a könyv, amelyet szerdán mutattak be a marosszentgyörgyi római katolikus plébánia tanácstermében. Toth Béla, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa foglalta kötetbe hosszú rádiós pályafutását.
A könyv tulajdonképpen vallomáskötet – mondta a Vásárhelyi Hírlapnak Toth Béla –, hangsúlyozva, hogy nem dokumentumkötetet írt, hanem saját szubjektív élményeit örökítette meg mindabból, amit a Marosvásárhelyi Rádió 1958-as indulásának első napjától kezdve megélt.
Bár a könyv borítója megtévesztő lehet, két szerző dolgozott rajta: Toth Béla, aki elmeséli a történeteit és kollégája, Sármási-Bocskai János, aki hangrözítőre vette, majd számítógépbe írta az elhangzottakat.
Ez a kötet egy szeletnyit mutat be a tartalmas, izgalmas, kalandoktól sem mentes, nehéz időket is megért életpályából – ajánlja a kötetet Sebestyén Péter plébános, aki irigylésre méltónak nevezi a „mikrofon szerelmesének” az életkedvét, lelkesedését, ami még ma is jellemzi a 75 éves Toth Bélát, aki mind a mai napig fáradhatatlanul dolgozik, terepre jár, riportozik, interjúkat készít, műsort vezet, tájékoztatja Székelyföld hallgatóit.
Ezt hangsúlyozza Sármási-Bocskai János társszerző is előszavában, aki arra mutat rá, hogy egy intézmény életében is jelentős idő az 58 év, de az sem mindenkinek adatik meg, hogy láthassa azt az intézményt megszületni, „felcseperedni” és „nagykorúvá” válni. Márpedig nem csak látta, de mindennek aktív résztvevője is volt a rádió-szerkesztő, aki műszaki operatőrként kezdte, majd fokozatosan fejlesztve magát vált szerkesztővé.
„Ez a könyv úgy született, hogy mentünk-mentünk, kiszállásokra jártunk, és az autóban beszélgettünk. Meséltem a kezdetekről, a nehéz időkről, kollégákról, élményekről. Ifjú kollégám, Sármási-Bocskai János hallgatta-hallgatta, és felvetette az ötletet, hogy ne csak meséljem a történeteimet, írjam is meg” – osztotta meg a kötet születésének előzményeit Toth Béla, aki a „tanítványa” hosszas biztatására mikrofonba mondta mindazt, amiről úgy vélte, érdekelheti az olvasókat, a rádió hallgatóit.
A beszélgetéseket hosszú órákon át, több alkalommal rögzítették, azokat Sármási-Bocskai János folyamatosan begépelte, többszöri egyeztetés után szerkesztette, mígnem másfél éves munka után összeállt a kötet. Társszerzőként tekintenek egymásra, hiszen – ahogy mondták – egyikük nélkül nem születhetett volna meg a könyv.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Mezőmadaras a képzőművészetben
Csütörtökön kezdődött el a Maros Mezőségi Művésztelep és a Pro Ruris Egyesület szervezésében a 15. Mezőmadarasi Képzőművészeti Alkotótábor, vasárnap délben pedig az elmúlt 15 év alkotásaiból nyílik kiállítás a mezőmadarasi művelődési házban. A tárlat anyagát Czirjék Lajos és Molnár D. Dénes képzőművészek méltatják.
Az elmúlt másfél évtizedben Marosvásárhelyi, Kolozsvári, vajdahunyadi, kassai, debreceni, bánffyhunyadi, Temesvári, Szatmárnémeti, Budapesti, Sepsiszentgyörgyi, szegedi, kiskunfélegyházi, Segesvári, Székelyudvarhelyi, pápai, Csíkszeredai művészek fordultak meg Mezőmadarason, a Czirjék Lajos által megálmodott és megszervezett alkotótáborban.
Megörökítik a tanyasi világot
A Marosvásárhelyen élő, mezőmadarasi születésű festőművésznek mások példájából kiindulva tizenöt évvel ezelőtt támadt az ötlete, hogy szülőfalujába is jöjjenek képzőművészek, örökítsék meg a székely-mezőségi település jellegzetességeit, azt a tanyasi világot, amely Erdélyben már elég ritka, azokat a régi házakat, portákat, amelyeket még nem semmisítettek meg a korszerűsítés jelszava alatt. „A cél az volt, hogy a falu hírét elvigyék az itt megforduló vendégek, beszéljenek róla, vigyék el a hírét a nagyvilágba ennek a kis mezőségi településnek, amely még őrzi a hagyományait, és ahová érdemes időnként eljönni pihenni, feltöltődni” – magyarázta lapunknak Czirjék Lajos.
A helyiek is támogatják
A kezdeményezés sikeresnek bizonyult, az ötletet felkarolta a helyi református egyház, a lelkész házaspár, de a falubeliek közül is sokan – bár szokatlan volt számukra – a szervezők mellé álltak, szállást adtak otthonukban az idegenből érkező vendégeknek, sőt saját terménnyel támogatták a tábort, friss zöldséggel, gyümölccsel, kacsával, tyúkkal járultak hozzá az ellátáshoz. Ugyancsak a helybéliek közül kerültek ki a szakácsok és segédeik is, akik helyi ízekkel kényeztették a táborlakókat. Az első években a művészek a parókián, illetve a falubelieknél kaptak szállást, a műtermet a papi lakban rendezték be, valamint annak tornáca és kertje is alkotóműhelyként szolgált.
Művészek lepték el a falut
A képzőművészek a falu utcáira, dombjaira, temetőjébe is kimentek, festőállványaikkal érdekes látványt jelentettek az egyszerű emberek számára. Dülöngélő kapubejáratot, százéves parasztházat, régi kerítésre kikönyökölő anyókát, mezőn dolgozó embert, itató előtt álldogáló lovat, hazatérő csordát, szénásszekeret rajzoltak, festettek, megörökítették a templomot, a temető régi sírköveit, az akkor még elég rossz állapotban lévő iskolát. Az évek alatt a falusiak is hozzászoktak a rajzolgató idegenek látványához, a festés már nemcsak a szobafestést jelentette számukra, a művészet pedig nem csupán a művirág csokrot vagy a giccses vásári képet. A mezőmadarasi képzőművészeti alkotásokból augusztus 25-én a Marosvásárhelyi várban is szerveznek egy kiállítást.
Antal Erika |
Krónika (Kolozsvár)

Magyar ünnep félig üres házban
Tíz helyszínen tizenöt rendezvény: negyedik alkalommal tartották meg a hétvégén a szászrégeni magyar napokat.
A hagyományt nem kell ápolni, hisz az nem beteg, és őrizni sem kell, mert nem rab, a hagyományokat meg kell élni, hogy megmAradjanak – hangzott el a szászrégeni Eugen Nicoara Művelődési Otthonban tartott megnyitó ünnepségen, ahol a félig telt teremben a román himnusszal vette kezdetét hivatalosan is a négy napos rendezvénysorozat.
Az állami himnusz után szólalt meg a nemzeti imánk is, majd Nagy András, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke szólt a közönséghez, csalódását fejezve ki, hogy míg a román nemzeti ünnepen zsúfolásig szokott telni a terem, a magyarok ünnepén foghíjasak a sorok, sok régeni magyar ember mAradt távol az ünnepségtől.
Márk Endre alpolgármester, majd Csige Sándor Zoltán, Magyarország Csíkszeredai konzulátusának vezető konzulja köszöntötte az egybegyűlteket. István király államalapításának jelentőségét hangsúlyozta a konzul, arra figyelmeztetve a jelenlevőket, hogy Szent István szellemiségében őrizzék meg az itt élők közötti békességet, ugyanakkor magyarságukhoz is ragaszkodjanak. Az október 2-án esedékes népszavazásra is buzdította Csige a magyar állampolgárokat.
A nemzeti színű szalaggal átkötött ünnepi kenyeret Nemes Árpád nyugalmazott református lelkipásztor áldotta meg.
Az ünnepi rendezvényen díjazták a Réges – Régen című történelmi vetélkedő résztvevőit, akiknek a szászrégeni történelmi családokról kellett kisfilmet készíteniük, előtte pedig kutató munkát végezniük. Székely Rozália és Nagy Attila tanárok vezetésével a diákok a Macskássy, az Éltető, a Huszár és a Farkas család múltját, a társadalomban betöltött szerepét tanulmányozták, könyvtárban, illetve az egykori kúriákban kutatták a múltat, adatot gyűjtöttek, helyszíneltek. A zsűri valamennyi tanulót rendkívüli díjban részesítette.
Végül, mint minden évben, ez alkalommal is átadták az életműdíjakat. Nemes Árpád lelkipásztort Erős Csaba méltatta, Demeter Pál nyugalmazott tanítót pedig Nagy Attila.
A 4. Szászrégeni Magyar Napokon – ahogy Nagy András fogalmazott – remélhetőleg mindenki megtalálta a számára legérdekesebb programot. A péntek esti hivatalos megnyitót megelőzően csütörtökön a radnótfáji református kistemplomban bemutatták Bernády, a városépítő című tanulmánykötetet, péntek délelőtt történelmi sétát vezetett Nagy Attila a városban. Szombat délelőtt kispályás labdarúgó bajnokságot, cserkésznapot és hagyományos kenyérsütési napot tartottak, délután a DIO-Házban megnyitották Kalabér Tímea kiállítását, Osváth Hunor zongorázott. Klubest zárta a napot. Vasárnap a Radnótfájáról elszármazottak találkozójára került sor, majd néptánc- és népdal-előadásokkal folytatódott az ünnepi rendezvénysorozat, amely a Republic együttes koncertjével és lampioneregetéssel ért véget.
Antal Erika
Székelyhon.ro

„Megélték” a hagyományokat Szászrégenben
Negyedik alkalommal tartották meg a hétvégén a Szászrégeni Magyar Napokat, a Maros megyei városban négy nap alatt tíz helyszínen tizenöt rendezvény várta az ünneplőket.
„A hagyományt nem kell ápolni, hisz az nem beteg, és őrizni sem kell, mert nem rab, a hagyományokat meg kell élni, hogy megmAradjanak” – hangzott el az Eugen Nicoară Művelődési Otthonban tartott nyitóünnepségen, ahol a félig telt teremben a román himnusszal vette kezdetét a négynapos rendezvénysorozat. Ezután a magyar nemzeti imádság is elhangzott, majd Nagy András, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke szólt a közönséghez, csalódását fejezve ki amiatt, hogy míg a román nemzeti ünnepen zsúfolásig meg szokott telni a terem, a magyarok ünnepén foghíjasak a sorok, sok régeni magyar ember távolmAradt az ünnepségtől.
Ezt követően Márk Endre alpolgármester, majd Csige Sándor Zoltán Magyarország Csíkszeredai konzulátusának vezető konzulja köszöntötte az egybegyűlteket. Utóbbi István király államalapításának jelentőségét hangsúlyozva arra figyelmeztette a jelenlévőket, hogy Szent István szellemiségéhez hűen őrizzék meg az itt élők közötti békességet, és magyarságukhoz is ragaszkodjanak. A nemzeti színű szalaggal átkötött ünnepi kenyeret Nemes Árpád nyugalmazott református lelkipásztor áldotta meg, és beszélt a mindennapi kenyér jelképéről és jelentőségéről, a testi és szellemi táplálékról, amelyre mindenkinek szüksége van.
Az ünnepi rendezvényen díjazták a Réges – Régen című történelmi vetélkedő résztvevőit, akiknek a szászrégeni történelmi családokról kellett kisfilmet készíteniük, kutatómunkát végezniük. Székely Rozália és Nagy Attila tanárok vezetésével a diákok a Macskássy, az Éltető, a Huszár és a Farkas család múltját, társadalomban betöltött szerepét tanulmányozták, könyvtárban, illetve az egykori kúriákban kutatták a múltat, adatot gyűjtöttek, helyszíneltek. Végül a hagyományokhoz híven átadták az életműdíjakat: Nemes Árpád lelkipásztort Erős Csaba, Demeter Pál nyugalmazott tanítót pedig Nagy Attila méltatta.
A 4. Szászrégeni Magyar Napokon – ahogy Nagy András fogalmazott – mindenki megtalálhatta a számára legérdekesebb programot. A péntek esti hivatalos megnyitót megelőzően csütörtökön a radnótfájai református kis templomban bemutatták a Bernády, a városépítő című tanulmánykötetet, míg pénteken történelmi sétán lehetett részt venni. Szombaton kispályás labdarúgó-bajnokságot, cserkésznapot és hagyományoskenyér-sütési napot tartottak, a DIO-házban pedig megnyitották Kalabér Tímea kiállítását, Osváth Hunor zongorázott. Vasárnap a Radnótfájáról elszármazottak találkozójára került sor, majd néptánc- és népdalelőadásokkal folytatódott a rendezvénysorozat, amely a Republic együttes koncertjével és lampioneregetéssel ért véget.
Antal Erika |
Krónika (Kolozsvár)