Kereskényi cáfol: engedélyezték az EMNP által lefújt szatmári tüntetést
Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere pénteken cáfolta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Szatmár megyei elnökének a kijelentéseit, s lapunknak elmondta, a néppárt kérésére már szeptember 27-én, szerdán kiállították az engedélyt a tüntetés megszervezésére.
Az elöljáró a Krónikának elmondta, méltatlannak tartja az EMNP vádaskodásait, annál is inkább, mert a szatmárnémeti önkormányzat épp csütörtökön fogadott egy nyilatkozatot, melyben teljes egyetértésben elítélik a napokban elfogadott ukrajnai oktatási törvényt,
amely szinte teljesen lehetetlenné teszi az anyanyelvű oktatást, ezen belül pedig az ukrajnai kissebbségek hosszútávú megmaradását. A nyilatkozatot a megyeszékhelyi önkormányzat valamennyi frakciójának vezetője ellátta kézjegyével.
A nyilatkozatban leszögezik, a törvény nem csak az európai normákkal megy szembe, hanem teljesen ellentmond több nemzetközi szerződésben is megfogalmazott alapértéknek, olyanoknak, amelyeket megalakulása után Ukrajna is aláírt. Elfogadásával Ukrajna elutasította az európai értékrendet és veszélybe sodorta azon szándékát, hogy az európai közösség teljes értékű tagja lehessen – szögezik le a közleményben, melyek a kijevi kormánynak is eljuttatnak.
„Ez az ügy sokkal, de sokkal fontosabb annál, hogy most értelmetlen helyi szintű pártközi vitákat nyissunk ennek kapcsán” – jegyezte meg Kereskényi Gábor.
Amint arról beszámoltunk, Kiszner Csaba, az EMNP Szatmár megyei szervezetének elnöke csütörtöki közleményében arról tájékoztatott, hogy mégsem tartja meg október elsején az új ukrán oktatási törvény elleni tiltakozását az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmárnémetiben, mivel a szervezők nem kaptak engedélyt a rendezvény lebonyolítására a megyeszékhely polgármesteri hivatalától. A politikus szégyenletesnek nevezte, hogy az állampolgárok szabad gyülekezésének jogát éppen egy ilyen fontos ügy kapcsán veszi semmibe Szatmárnémeti városának önkormányzata.
Gyergyai Csaba / Krónika (Kolozsvár)

Tárlat nyílik Berde Mária írónő és Berde Amál festőművész pályaképéről Kolozsváron
Különleges, Berde Mária írónő és Berde Amál festőművész munkásságát bemutató tárlattal nyílik meg Kolozsváron a Református Múzeum időszakos kiállítóterme szombaton a Bocskai (Avram Iancu) tér 13. alatt, 14 órát követően – közölték a szervezők.
A rendezvény a reformáció 500. jubileumát ünneplő kincses városbeli rendezvénysorozat része. A tárlat a művész-testvérpár, R. Berde Mária és Dóczyné Berde Amál pályaképét ábrázolja okmányok és műalkotások, valamint riportok segítségével, és az „isteni ingyen kegyelem” ajándékát hivatott bemutatni.
A szervezők azt írták, a Berde család tagjai az évszázadok során a haza, az egyház, a tudomány és a művészetek terén alkottak maradandót. Nem véletlen, hogy a kálvini tanok közül a legfontosabb a Berde Mária és Amál gondolatvilágában az, hogy a hithű, elvhű élet a kiválasztottság jele. Tehetségük az „isteni ingyen kegyelem" ajándéka, amelynek gyümölcsöztetése kötelesség, nem egyéni érdem, ugyanakkor a kijelölt úton való megtorpanás istenkísértés.
„A reformáció egyik legszebb gyümölcse a protestáns lelkészcsalád. Kató Béla főtiszteletű püspök úr kiemelte annak az 1629-ben minden felekezetre kiterjesztő Bethlen Gábor-féle nemeslevélnek a jelentőségét, amely lehetővé tette, nemesi rangra emelte az erdélyi protestáns (lutheránus, református, unitárius) lelkipásztorok fiú- és lányutódait: »A lelkipásztor az ordináció révén korábban is a nemesség közé számláltatott és privilégiumai kiterjedtek családjára is.« Bethlen intézkedése példátlan volt a korabeli Európában, hiszen – ahogy Tonk Sándor fogalmaz – egy latens értelmiségi réteget tett a rendi jogosultságok birtokosává.
Közülük került ki a kollégiumok diákságának közel harmada, nagyban emelve ezzel az oktatás színvonalát. A nagy fejedelem nemeslevele az erdélyi művelődéstörténet egyik meghatározó elemévé tette a református értelmiségi dinasztiát. Ezek a dinasztiák túlnőtték az egyház határait, a lelkipásztor édesapa fia gyakran orvos, történész vagy matematikus lett" – idézi a közlemény az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosát, Ősz Elődöt.
A kiállításon bemutatott két alkotó jelentőségéről talán elég, ha azt említjük meg, hogy Szabó Magda ezt írja Berde Máriáról, a Baumgarten-díjas, Corvin-koszorús írónőről: „Aki úgy tud írni, mint egy magyar Burns, ne szidja Seherezádét, mert ráhagyta mesemondó képességét.” Berde Amál „gyönyörű színérző tehetségét" Thorma János, legkedvesebb mestere, így figyelmeztette: „Vigyázzon is jól ezen különösen nagy adományára a természetnek, mert mindent megtanulhat a festő, de ezt az egyet nem igen lehet tanulással elsajátítani senkinek, aki nem született ezzel.”
A tárlat Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója kitartó gondoskodása nyomán született meg, és nem jöhetett volna létre az alábbi intézmények támogatása, együttműködése nélkül: Erdélyi Református Egyházkerület, Erdélyi Református Gyűjtőlevéltár, Sapientia EMT Filmművészeti Szak, Székely Nemzeti Múzeum, nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium.
A szervezők köszönetet mondanak a Tőkés és Berde családnak, valamint a leszármazottaknak, akik mind a debreceni, mind a zalaegreszegi, mind az udvarhelyi ágon segítették a kiállítás létrejöttét. A bemutatott mozgóképeket Ambrus Emese operatőr készítette. A kiállítás kurátora Szebeni Zsuzsa színháztörténész, grafikai szerkesztője Szebeni-Szabó Róbert fotográfus. Krónika (Kolozsvár)

Változzon az SZNT vezetősége!
Izsák Balázs ellen vannak
Tegnap este tizenöt tag részvételével tartott küldöttgyűlést a Kézdiszéki Székely Tanács. Az első napirendi pontban Fekete Miklós júniusban megválasztott elnök számolt be az elmúlt három hónapban kifejtett tevékenységéről, kiemelve, hogy felvette a kapcsolatot a többi hét szék székely tanácsai vezetőségével. Szó esett még a november 4-én a Vigadóban esedékes kézdiszéki nagy fórumról, amelyet dr. Czirják Árpád pápai prelátus, nyugalmazott plébános, az esemény fő előadója kérésére szerveznek.
A továbbiakban egy három pontból álló határozatot fogadtak el a jelenlévők, melynek megfelelően változást javasolnak a Székely Nemzeti Tanács vezetésében, ennek megfelelően az október 21-én esedékes tisztújító gyűlésen Izsák Balázs valamelyik ellenjelöltjét támogatják, továbbá kérik az említett tisztújító gyűlés november 25-ére való halasztását, illetve annak az eredeti helyszínére, Sepsiszentgyörgyre való visszahelyezését, ahogy azt a július 14-ei, Sepsiszentgyörgyön tartott álladó bizottsági ülésen elfogadták, ám időközben a helyszínt Marosvásárhelyre változtatták.
Daczó Hodor Barna / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Évadnyitó gyerektáncház
Tánc, dal és mese
Huszonötödik évadát nyitotta meg kedden a Benkő Éva vezette gyerektáncház. Csatlakozva a második Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál programsorozatához, a tipegőket, az óvodásokat, kisiskolásokat az őszhöz kapcsolódó gyerekjátékokkal, mesével várták a Míves Házban. Az élő zenét ezúttal is a Folker együttes biztosította.
Benkő Éva az ajtóban fogadta az apróságokat, és csodálkozva állapította meg, hogy a nyár alatt mindenki milyen nagyot nőtt, s ezzel együtt ügyesebb, okosabb és bátrabb lett. A teremben az őszhöz, a szürethez, a természet változásához kapcsolódó dalokkal, táncokkal és mesével kezdődött az évadnyitó táncház. Az aprónép énekelt, körbe-körbe járt, mondókázott, és közösen drukkoltak a mesebeli szegény ember legkisebb fiának, hogy ébren maradjon a szőlős őrzése közben.
Bár a gyerektáncházat elsősorban óvodásoknak hirdetik, a szülők karon ülő babákat, tipegőket is elvisznek, együtt kapcsolódnak be a táncba, ezáltal erősödik, még jobban elmélyül a gyerek-szülő kapcsolat. Az itt tanult mondókákat, játékokat otthon is lehet alkalmazni.
A népi gyerekjátékok, az éneklés, táncolás fejleszti a gyerekek mozgását, ritmusérzékét, de igazából a táncházak fő célja a mulatság, a közös élményszerzés és szórakozás. Ezért arra törekednek, hogy minden résztvevő kellemes élményekkel térjen haza. A Míves Házban a kézműves foglalkozások is megkezdődtek, a gyerekeket keddenként, a 16.30-kor kezdődő táncház után agyagozásra, csütörtökön nemezelésre és szövésre várják.
Némethi Katalin / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Szombaton zárul a rendezvénysorozat
Egy hét a mesék világában
Holnap ér véget a második Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál. A sepsiszentgyörgyi Tipe Tupa Egyesület által szervezett rendezvény ismét a népmesék világába kalauzolta a gyerekeket, felnőtteket a különböző alkotó-fejlesztő mesés foglalkozások, illetve élőszavas mesemondás révén. Idén a Mesefesztivál átlépte Háromszék határait, Hargita és Maros megyében is felléptek a mesemondók.
Több száz óvodáshoz és iskoláshoz vitték el a mesék bölcsességét a történetmesélők. Ma délelőtt folytatódik az iskolákban, óvodákban zajló mesélés, valamint az előzetes bejelentkezéssel alakult mesecsoportos foglalkozások. 18 órakor a megyeszékhelyi színház büféjében Aranymadár, aranyfészek címmel pajzán népmeséket mond felnőtteknek Szabó Enikő, Metamorphoses meseterapeuta. Furulyázik és énekel: Melkuhn Róbert. Marosvásárhelyen Zalka Csenge nemzetközi mesemondó a Vidám Királyfi és a Lánghajú Lány című előadása látható, hallgatható. 20 órakor a sepsiszentgyörgyi Szimpla ad otthont a Meselángnak, a hajnalig tartó közösségi mesemondásnak, ahol a jelenlévők is elmondhatják saját történeteiket a tábortűz mellett.
Az egyhetes rendezvénysorozat szeptember 30-án mesedélutánnal, a 2017-re meghirdetett rajzpályázat győzteseinek közös kiállításával és a meseíró pályázat díjkiosztó ünnepségével ér véget a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A 16 órakor kezdődő esemény élőszavas mesemondással kezdődik.
Némethi Katalin / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Vasárnaptól jelentősen megdrágul az élet Romániában
Október elsejétől, vasárnaptól nő a villany- és a gázszámla, és ismét drágulnak az üzemanyagok. Ez maga után vonja az élelmiszerek és különböző szolgáltatások árának emelkedését is. Ráadásul a bankkölcsön drágult, és a hitelrészletek is nőnek.
Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) elnöke, Niculae Havrileț korábban bejelentette, hogy október elsejétől a lakossági villamos energia kWh-ja 3 banival drágul. Ez azt jelenti, hogy 100 kWh fogyasztás esetén 3,45 lejjel lesz nagyobb a villanyszámla.
Az ANRE alelnöke, Emil Calotă a lakossági földgáz drágulását jelentette be. E szerint a háztartások október elsejétől átlagban 6 százalékkal nagyobb gázszámlára számíthatnak. Ezt a drágulást az ANRE még nem hagyta ugyan jóvá, de jövő héten megteszi – közölte Calotă.
Ismert azt is, hogy az üzemanyagok jövedéki adója október elsejétől literenként 0,16 lejjel emelkedik. Ez az illeték szeptember 15-én is nőtt már 0,16 lejjel. A jövedéki adó első megemelése után átlagban 9 banival drágult az üzemanyag a töltőállomásokon. Vasárnaptól várhatóan 5 lej fölé szökik a benzin és a gázolaj ára.
A gond az, hogy az energiaár-emelkedés különböző termékek és szolgáltatások drágulását is maga után vonja. A hazai élelmiszeripari szakszervezetek szövetségének elnöke, Dragoș Frumosu becslése szerint 5-6 százalékkal nőnek az élelmiszerárak október elseje után.
Mindemellett az utóbbi két év legmagasabb értékére nőtt a három hónapos Robor index (bankközi kamatláb), amely alapján a bankok kiszámolják a lejalapú hitelek kamatait. Ez azt jelenti, hogy jelentősen megdrágultak a kölcsönök, és nőnek és törlesztőrészletek is. maszol.ro

Az oktatás kihívásaira fókuszál a Püspökfürdőn elkezdődött MIÉRT Akadémia
A fiatalok maguknak kell dönteniük a jövőjükről, erre jó alkalmat ad a rendezvény – hangzott el csütörtök délután a XVI. MIÉRT Akadémia megnyitóján. A püspökfürdői találkozón szakemberek, politikai szereplők, fiatal érdeklődők gyűltek össze, hogy az oktatás aktuális kihívásairól beszélgessenek.
Nyitóbeszédében Szabó Ödön parlamenti képviselő a készülő oktatási reformról elmondta, bár közvita nem zajlik, az elnöki hivatalban pedig eszköz nélküli vitát tapasztalni, jól jön egy olyan szakmai tanácskozás, amelyet a MIÉRT szervez. Cseke Attila szenátor arról beszélt, a megoldásra váró problémák annyira felgyűltek, hogy bőven van mit megbeszélni.
2011-től volt egy tanügyi törvény, amelyet nem alkalmaztak, szinte hetente kapott módosítást. Az oktatási rendszer sok kihívásnak kell megfeleljen, elsősorban pedig a diákok fejlődését kellene szolgálja, de ez nem így történik – emlékeztetett Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes.
Oltean Csongor, a MIÉRT elnöke kiemelte, júliusban új kabineteket hoztak létre a szervezetben, így oktatással foglalkozót is, amely adta az idei Akadémia témáját. „Népszerűbbé kell tegyük a szakoktatást és beszélgetnünk kell arról, hogy a fiatalok maguk döntsenek a jövőjükről” – mutatott rá beszédében Oltean. Tőtős Áron a XVI. MIÉRT Akadémia főszervezője úgy fogalmazott, a különböző szakterületek képviselői, a fiatalok ezen a rendezvényen találkozhatnak és beszélhetik meg az elképzeléseiket.
Kelemen: 27 éve prioritás az oktatás
Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta, 27 éve prioritásként kezelik az oktatást, ez pedig a következő években is így marad. Oda kell figyelni a kisebbségből adódó perspektívára, azaz az identitást megőrző anyanyelvű oktatásra, hosszú idő után jutottak el oda, hogy a románt is második nyelvként lehessen oktatni, a történelem és földrajz tárgyakat pedig magyarul. Tavaly és idén is volt néhány kezdeményezésük, amely a magyar oktatás bővítését és megerősítését vette célba, mert az anyanyelvű oktatásnak nem szabad alternatívát biztosítani.
Kiemelte, a gyors változások a versenyképesség rovására mentek, a szakoktatás elsorvasztása és az egyetemi oktatás elburjánzása probléma: „ma csak az megy egyetemre, aki nem ér rá, ezzel azt a látszatot keltik, hogy aki nem kerül be a felsőoktatásba, az nem is ember” – fogalmazott Kelemen. Az ország reformokról reformokra bukdácsolt, a változások nem futottak ki, ez pedig szétverte az oktatást. Ugyanakkor alulfinanszírozott az oktatás, a hat százalékos támogatást évről évre elhalasztják „mert kiderül, hogy Patriot rakétákat kell venni és tanokokat – addig védjük a hazát, amíg nem lesz, akiért védeni a hazát” – hangzott el.
A 2012-től érvényben levő törvény néhány kérdésben jó választ adott, eléggé rugalmas, de míg az önkormányaztoknak ad hatásköröket, óriási felelősséget is kapnak mellé és kevesebb pénzt. Ezt azonban el lehet rontani, elég a tankönyvek helyzetére, a kinevezésekre, versenyvizsgákra gondolni.
A katolikus gimnázium ügyéről elmondta: olyan javaslatot fogalmaznak meg, amely látszólag ellentmond a decentralizációnak, de segít a helyzeten: az iskolaalapítás kormányzati eszközökkel lehetővé kell váljon, amennyiben egy önkormányzat szabotálja ezt. A tankönyv-kiadást, amely az állam kötelessége, nem lehet kitenni a piac kénye-kedvének – mutatott rá Kelemen, ezért orvosolni próbálják ezt a helyzetet is.
K.M.A. / maszol.ro

Sűrű programmal várja Erdélyt a Filmtettfeszt
Nem csak szórakozni lesz lehetőség a nagyjátékfilmeken a 12 városban szervezett eseményen, hanem doksiból és kiegészítő programból is jut bőven.
Tizenkét erdélyi városban zajlik jövő héttől a 17. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle, amelyen 10 új és 2 retrospektív magyar nagyjátékfilmet vetítenek, de nem csak emiatt lesz érdemes részt venni. A szervező Filmtett Egyesület pénteki sajtótájékoztatóján elsősorban a központi, kolozsvári eseményeket ismertették. Először lesznek vetítések Temesváron és Gyergyószentmiklóson, de kimarad a jóból Beszterce és Zilah. Temesváron kezdődik majd a leghamarabb az esemény, ott már október 2-án és 3-én, hétfőn és kedden lezajlanak a vetítések, míg a legtöbb helyszínen szerdától vasárnapig, október 4-től 8-ig zajlik a fesztivál, ekkor lesznek Kolozsváron is a vetítések. Ettől csak Arad és Nagyvárad tér el jelentősen, mert Aradon 12-én és 13-án lesznek a programok, míg Nagyváradon október 13-15. között. A kolozsvári programok egy része a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen zajlik. A részletes programért mindenképp érdemes felkeresni a fesztivál honlapját.
A csíkszeredai vetítéssel a szervezők csak annyit jegyeztek meg, hogy előre megegyeztek a Filmszereda szervezőivel, hogy mindkét eseményen vetíthessenek új magyar filmet. Így premierként mutatják be a csíkszeredai Filmtettfeszten a Kojot, A martfűi rém, Az állampolgár című nagyjátékfilmet, de a Filmgalopp mindhárom blokkját, illetve több Erdéllyel kapcsolatos dokumentumfilmet is meglehet majd nézni a Mikó-várban szervezett vetítéseken. Kolozs megyében Mérára és Tordaszentlászlóra pedig cinemobillal jut el a Brazilok. De ennyit a helyszínekről, jöhet a lényeg.
A korábbi évekhez képest több meghívott lesz jelen a vetítéseken, illetve utána a közönségtalálkozón, Kolozsváron negyven vendégre számítanak. Zágoni Bálint beszámolója szerint a nyitófilm, a Kojot vetítése után a közönség Kostyák Márk rendezővel, Bocsárszky Attila és Salat Lehel színészekkel találkozhat. Ők a kolozsvári mellett a csíkszeredai és székelyudvarhelyi vetítéseken is jelen lesznek.
Az állampolgárt Cake-Baly Marcelo főszereplő és Fehér Károly producer képviseli, míg a zárófilmet, a Brazilokat az erdélyi bemutatóra Rohonyi Gábor kíséri el. A Kút című filmmel Grigor Attila rendező és Trokán Nóra színésznő jön el, míg a WellHello slágerei által ihletett #sohavégetnemérőssel Lévai Balázs producer és Horváth András Dezső forgatókönyvíró lesz jelen Kolozsváron. A Hurok rendezője Madarász Isti pedig Kolozsvár mellett Sepsiszentgyörgyre is el fog menni. A többi meghívottról pedig egy kicsit később olvashattok. A fókusz az erdélyi dokumentumfilmeken lesz, és nem csak azért, mert a versenyt, a Filmgaloppot idén erdélyi magyar dokumentumfilmeknek hirdették meg, hanem például azért is, mert versenyen kívül vetített öt dokumentumfilmből négy témájában kapcsolódik Erdélyhez. A Hajdu Szabolcs, Kővári Szabolcs, Tóth Ridovics Máté és Gálovits Zoltán által készített Kanzoli például még annyira friss, hogy a címe is csak a napokban dőlt el. A vetítésen egyébként itt lesz Hajdu, és arról szól a film, hogy a Délibáb című filmjének a forgatására vinnének egy szereplőt Romániából, ha hagyná.
"Az előző években sokan megkerestek azzal, hogy neveznének dokumentumfilmmel, viszont eddig csak fikciós Filmgaloppunk volt. Idén viszont 7 erdélyi dokumentumfilmünk van versenyben" - mondta el Buzogány Klára főszervező.
G. L. / Transindex.ro

Elveszítette az ANI elleni pert Horváth Anna
Visszautasította a kolozsvári bíróság azt a keresetet, amit Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester nyújtott be az Országos Feddhetetlenségi ügynökség (ANI) ellen. Az ANI vádjai szerint Horváth Anna alpolgármesteri mandátuma idején részt vett azon a helyi tanácsülésen, amelyen a Claudiopolis Egyesületnek 90 ezer lejt ítéltek meg, miközben az egyesületnek Horváth Anna volt az elnöke. Ugyanakkor a Sapientia EMTE-nek 30 ezer lejt ítéltek oda, az ANI szerint Horváth pedig oktatóként szerződéses viszonyban állt az egyetemmel. A bíróság mostani, alapfokú döntése szerint az ANI összeférhetetlenségi vádjai fenntarthatók, Horváth Annának 15 nap áll a rendelkezésre, hogy fellebbezzen az ítélet ellen. Horváth Anna korábban dokumentumokkal bizonyította, hogy a Claudiopolis Egyesület elnöki tisztségéről már hónapokkal a tanácsi határozat előtt lemondott egy közjegyző előtt adott nyilatkozatban, a Sapientia EMTE-nek pedig soha nem volt az alkalmazottja. Ráadásul az ANI állításával ellentétben a Claudiopolis Egyesület esetében egy 9 ezer lejes támogatásról volt szó. (hírszerk) Transindex.ro

Pert nyert és Bihar Megye Tanácsának elnöke marad Pásztor Sándor
Bihar Megye Tanácsának vezetősége megnyerte pénteken azt a pert, amelyben a Nemzeti Liberális Párt a tanácselnök és a két alelnök megválasztásának semmissé nyilvánítását kérte.
A hírt az RMDSZ színeiben megválasztott Pásztor Sándor erősítette meg. Közlése szerint a Temes megyei táblabíróság jogerős ítélete még nem jelent ugyan meg az igazságügyi minisztérium honlapján, de ügyvédeik tájékoztatása szerint megnyerték a pert, amelyben a nagyváradi bíróság alapfokon még ellenük döntött.
Pásztor Sándortól megtudtuk: a per csütörtöki temesvári tárgyalásán a megyei tanács két alelnökét, Ioan Mangot és Traian Bodeát ügyvédeik képviselték, az RMDSZ politikusa pedig maga képviselte a saját ügyét, emellett a megyei önkormányzatnak is jelen volt két ügyvédje.
A jogerős ítélet lényege, hogy a megyei tanács vezetőit jogi úton nem lehet leváltani. Pásztor Sándor szerint egyébként a per a több mint egy éve tartó politikai cirkusz része, akárcsak az, ami jelenleg történik: a PNL-sek minden eszközzel próbálják megakadályozni a szociáldemokraták új tanácsosának beiktatását. A Bihar megyei tanácselnök szerint új, konstruktív szakaszt kell kezdeni az önkormányzatnál a per lezárultával.
A PNL három pontban támadta meg a megyei önkormányzat elnökének és két alelnökének megválasztását. Kifogásolták, hogy a megyei tanács elnökválasztó ülését nem az ideiglenes elnök vezette – ilyenre Romániában nem volt precedens. Sérelmezték továbbá, hogy a szavazatszámláló bizottságnak csak két tagja volt – annak utána, hogy kivonultak a teremből, s visszahívták képviselőjüket a bizottságból. A harmadik kifogást a hangoskodás és a szavazási procedúra megsértése miatt emelték, noha – mint arról annak idején beszámoltunk – éppen ők voltak, akik kis híján verekedésig fajuló rendbontást okoztak.
Maszol; itthon.ma/erdelyorszag

IOHANNIS JAVASLATA TALLINNBAN: 2019-BEN NAGYSZEBEN ADJON OTTHONT EGY INFORMÁLIS CSÚCSTALÁLKOZÓNAK
Románia digitális megoldások terén elért eredményeit ismertette Tallinnban Klaus Iohannis államfő, aki javasolta, hogy 2019-ben Nagyszeben adjon otthont egy informális csúcstalálkozónak.
Az észt fővárosban a digitális megoldások kapcsán szervezett találkozón részt vevő román államfő kijelentette: Románia számára fontos feladat a közszolgáltatások, a helyi és központi közigazgatási intézmények nyújtotta szolgáltatások digitalizálása, és országunk jelentős eredményeket ért el ezen a téren.
Iohannis arról is tájékoztatott: Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével folytatott beszélgetése nyomán fogalmazta meg szándékát, hogy 2019-ben, amikor Románia az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét fogja betölteni, szervezzenek informális csúcstalálkozót Nagyszebenben, egy később pontosítandó téma körül.
A tallinni találkozó egyik központi kérdése, az egységes digitális piac kapcsán Iohannis azt mondta: ennek megvalósításához még számos akadályt kell elhárítaniuk a tagországoknak, ugyanakkor Románia nyitott az egységes digitális piacra való áttérésre.
Az elnök arról is beszélt, hogy Románia ‘nagyon érdekes’ helyzetben van az Európai Unión belül, mert míg az internetsebesség tekintetében országunk elsők közt van az uniós tagállamok sorában, addig az internethez való csatlakozási arány terén utolsó helyen áll.
Az államfő pénteken részt vett az Európai Tanács digitális megoldásokkal foglalkozó találkozóján, amelyet Észtországban, Tallinnban tartanak. A megbeszélésen szóba kerültek a digitális innovációt célzó kezdeményezések, amelyek révén az Európai Unió világelső lehet ezen a téren a következő években.
A találkozó keretében csütörtökön Donald Tusk informális találkozót is tartott az Európai Unió tagországainak vezetőivel, amelynek során olyan témák is felmerültek, mint az Unió jövője, a migráció, a biztonság és a Brexit – közölte az Államelnöki Hivatal.
Agerpres; Erdély.ma

BEPERELI AZ EB-T ROMÁNIA ÉS SZLOVÁKIA A KISEBBSÉGJOGI PETÍCIÓ MIATT
Aki magyar, egyet tehet: aláírja az őshonos nemzeti kisebbségek összeurópai aláírásgyűjtési petícióját (Minority SafePack Initiative).
Mint az elmúlt napokban kiderült: eggyel több, ám nagyon nyomós okunk van rá, hogy ezt tegyük.Románia – és Szlovákia – ugyanis beperelte az EU luxemburgi bíróságán a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzése miatt az Európai Bizottságot.
Nem akármilyen érvekkel. Ahogy a román külügyminisztérium – az MTI kérdéseire válaszolva – fogalmazott: „Románia csupán azt próbálja megelőzni a bírósági keresettel, hogy az Európai Unió olyan területekre is kiterjessze a jogalkotási kompetenciáit, amilyen például a nemzeti kisebbégekhez tartozók jogainak védelme. Utóbbi ugyanis a tagállamok szuverenitásának a része. (…) Ezen a területen az Európai Uniónak az alapszerződések értelmében nincsenek jogkörei, és nem is szerezhet ilyen jogköröket másként, mint az alapszerződések kibővítése révén.” És sem felejtette el nyomatékosítani, „hogy a Minority Safepack európai polgárok kezdeményezése, nem pedig valamely politikai szervezet politikai akciója”.
Ideje hát, hogy – száz év erőlködés, nyögdécselés, panaszkodás, megalkuvás, kisebbik-rossz-keresgetés után – a sarkunkra álljunk: európai polgárok legyünk. Egyenként, a nevünket adva hozzá, személyesen is felvállaljuk: nem akarunk belekövesedni abba az alantas kasztba, amit a Monarchia utódállamai itt, a Duna-tájon, a Kárpát-medencében száz éve – több-kevesebb sikerrel – ránk kényszerítenek. Merjünk polgárok lenni! Szemben az árral is merjük vállalni – nevünkkel, egyenként is! –, hogy nem akarunk szülőföldünkről a semmi ködébe tűnni.
Fontos, hogy meglegyen az egymillió aláírás a létünket, létezésünk fenntartását célzó petícióhoz. Fontos, hogy itt, Szlovákiában legalább 50-100 000 magyarnak szívügye legyen a petíció sikere. Fontos, hogy megjelenjünk és jelen legyünk az Európai Unió terítékén. Nem várhatunk örökké arra, hogy mások kaparják ki a gesztenyét helyettünk. Nem ismételgethetjük folyton a rossz paradigmáinkat, nem választhatjuk folyton az elhibázott reszlovakizálós „kiutakat”, mert az csak az eltűnésünket sietteti, elvégre pontosan láthatjuk: két évtized alatt százezerrel lettünk kevesebben, s a folyamat csak gyorsul. Megállítani a romlást csak mi tudjuk.
A kormányunk meg, melyben önjelölt díszmagyarok öntelten kürtölik naponta világgá, milyen sok jót, micsoda jogokat harcoltak-harcolnak ki nekünk, csak pöffeszkedjen, indítson pereket ellenünk, európai polgárok ellen. Egy pert már nyert a petíció az EU bíróságán, az Európai Bizottsággal s hozzá akkor is felzárkózó Romániával és Szlovákiával szemben, most csak a perlekedők megoszlásában van némi különbség. Ebben az ügyben mi semmit nem veszíthetünk.
Az EU-nak akkor kell foglalkoznia a Minority SafePack polgári kezdeményezésben javasolt kisebbségi jogalkotással, ha 2018. március 4-ig több mint egymillió támogató aláírást sikerül összegyűjteni a kezdeményezéshez.
Alá kell hát írnunk az őshonos nemzeti kisebbségek összeurópai petícióját, létezésünk bizonyítékául, akaratunk jeléül. Európa mozgásban van, átalakulóban, hatvanmillió őshonos kisebbséginek kell hallatnia hangját, ha nem akarjuk, hogy rólunk, nélkülünk döntsenek.
N. Gyurkovits Róza / Felvidék.ma; Erdély.ma

SZOMBATI-SZABÓ ISTVÁN SZAVALÓVERSENY (LUGOS)
A lugosi Református Egyházközség idén is megrendezi október 21-én a már hagyományossá vált Szombati-Szabó István, néhai lugosi költő-lelkipásztor emlékét ápoló szavalóversenyt.
A verseny nem hivatásos versmondók számára szól, a következő kategóriákban:
elemi iskolák I–IV. osztályos tanulói általános iskolák V–VI. osztályos tanulói általános iskolák VII–VIII. osztályos tanulói középiskolák IX–XI. osztályos tanulói középiskolák XII. osztályos tanulói–egyetemi hallgatók felnőtt korosztály
CÉLUNK: SZOMBATI-SZABÓ ISTVÁN KÖLTŐ-LELKIPÁSZTOR HAGYATÉKÁNAK MEG-ISMERTETÉSE, EMLÉKÉNEK ÁPOLÁSA, A MAGYAR KULTÚRA MŰVELÉSE ÉS A MAGYAR IDENTITÁS ERŐSÍTÉSE.
A verseny két fordulós lesz: a versenyzők első ízben egy szabadon választott Szombati-Szabó István verset, második fordulóban pedig a 200 éve született költőóriás, Arany János hagyatékából választott verset kell előadjanak (max. 3-4 perc).
A két vers elmondása után a zsűri minden kategóriában dönt az alábbi díjak odaítéléséről: I. díj – 400 RON II. díj – 200 RON III. díj – 100 RON valamint a támogatók által felajánlott különdíjak és könyvcsomagok.
A mezőny győztese a Gergely Kálmán-díjat kapja, mellyel 200 lejes elismerés is jár. Benevezési határidő: az űrlapokat 2017. október 15-ig kérjük eljuttatni a Lugosi Lelkipásztori Hivatalba. Benevezési űrlap és bővebb tájékoztatás az alábbi elérhetőségeken igényelhető: POSTACÍM: Református Egyházközség Lugos (Parohia Reformată Lugoj) RO -305500 Lugoj, Str. Magnoliei, nr. 15, Jud. Timis.
Tel/fax: +40 (0)256-351103, mobil: +40 (0)788-628750, E-mail: gallzoli@yahoo.com
Támogatásokat és felajánlásokat hálás köszönettel fogadunk. Gáll Zoltán lugosi lelkipásztor
Szórvány.info; Erdély.ma

Székely–gagauz kapcsolatépítés (Moldovában járt Kulcsár-Terza József)
A Székelyföld és a gagauz autonóm terület közötti kulturális, gazdasági együttműködés kialakítása érdekében látogatott Moldova Köztársaságba Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki parlamenti képviselője. A honatya a kisinyói kormány épületében szerdán találkozott Irina Vlah, a Pruton túli köztársaságban területi autonómiával rendelkező Gagauzia kormányzójával, a moldáv kabinet miniszterével.
„Nem kötelező csak a nyugat-európai autonómiamodelleket alapul venni, nem árt kissé távolabb is nézni, ez esetben keletre. Működő önrendelkezési formák léteznek máshol is, és ezekből is lehet tanulni. Még egy olyan országban is, mint Moldova Köztársaság, ahol messze bonyolultabb és nehezebb körülményekről lehet beszélni, mint Románia esetében, létezik területi autonómia, a gagauz közösség lakta területek ugyanis 1994 óta rendelkeznek ezzel a státussal. Az állam szempontjából ez nem jelent semmilyen problémát, azóta is könnyebben, nehézkesebben, de működik. A székelységhez képest egy jóval kisebb lélekszámú közösségről beszélünk” – vezette fel a látogatással kapcsolatos tapasztalatai ismertetését a képviselő. Kulcsár-Terza továbbá elmondta, a kormányzóval az ő megkeresésére jött össze az egyórás találkozó. Első alkalommal találkoztak, de várhatóan még idén sort tudnak újabbra keríteni, ugyanis meghívta Székelyföldre a térség képviselőit. A honatya szerint kulturális-gazdasági együttműködés kialakításában gondolkodnak. Elsősorban ezért kereste meg a kormányzót, de emellett tájékozódni is szeretett volna az ottani önrendelkezés működéséről, milyen jogokat biztosít ez a státusz és így tovább. Meglátása szerint szükség van egy ilyen jellegű tapasztalatcserére, a két közösség helyzetének megismerésére, amint azt a kormányzó is megerősítette. Egyetértettek abban, hogy mindkét népcsoportnak van mit tanulnia a másiktól. Irina Vlah jelezte: úgy véli, a székelyek példája hasznos lehet számukra, például az anyanyelv és az identitás megőrzése tekintetében. Ezen a téren ugyanis a közösségük sokkal rosszabbul áll, hiszen mindössze hatvan százalékuk beszéli már csak a török eredetű gagauz nyelvet. Az együttműködés egyik formájaként Kulcsár-Terza javasolta, hogy testvértelepülési egyezményekkel erősítsék a kapcsolatot a két térség között. Megállapodtak abban is, hogy nemzetközi szinten is támogatják egymást, elsősorban a területi autonómiát illető székelyföldi igények népszerűsítése terén. A képviselő ugyanakkor röviden kitért a romániai helyzetre is, kijelentve: Romániában továbbra is annak vagyunk tanúi, hogy egyre gyakrabban provokálják a magyar közösséget, ezáltal az ország fennállásának centenáriuma közeledtével ugyanazt akarják elérni, amit két évvel korábban a kézdivásárhelyi fiatalok ügyének kezdetekor, azaz, hogy bárkire, aki a területi autonómia érdekében emeli fel szavát, ráfoghassák: akár terrorista is lehet. A végkifejlet tekintetében nem akart jóslatokba bocsátkozni. A területi autonómiák Európa több országában működnek, és jól, ami szabad másnak, nekünk miért tiltott – tette fel a kérdést. A honatya szerint az egész romániai politikum úgy tesz, mintha nem akarna tudni sem az anyanyelv- vagy a szimbólumhasználati jogokról mint kényelmetlen kérdésekről, erre jó példa, hogy a napokban ismét lekerült a törvényhozás napirendjéről a közigazgatási törvényt módosító javaslat. Ez a tény megerősíti őket abban a meggyőződésükben, hogy még erőteljesebben politizáljanak Bukarestben a nemzeti ügyek kapcsán. Nagyon időszerű, pontosabban sürgős a székelyföldi területi autonómia statútumának benyújtása – tette hozzá. Kérdésünkre, hogy a korábban bejelentett, az RMDSZ-szel folytatandó egyeztetésekkel hogyan haladnak, a képviselő nem tudott érdembeni választ adni.
Nagy D. István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Háromszék legyen turisztikai célpont
Tegnap a miklósvári Kálnoky-kastélyban mutatták be Kovászna megye meglátogatásra érdemes értékeit kiemelő turisztikai applikációt, a visitcovasna.com-ot. Ez alkalomból osztották meg tapasztalataikat azok a külföldi bloggerek is, akik a megyei tanács meghívására négy napot töltenek vidékünkön. A szervezők reményüket fejezték ki, a többek közt Olaszországból, Magyarországról, a Moldovai Köztársaságból, az Amerikai Egyesült Államokból, Hollandiából, Kanadából és Dániából érkező hivatásos utazók által egymillióan szereznek tudomást Háromszék szépséges tájairól, gasztronómiájáról és hagyományainkról.
Grüman Róbert megyeitanács-alelnök az elmúlt időszakban végzett népszerűsítő munkájukat összegezte: már több alkalommal fogadtak hazai turisztikai bloggereket, Kisinyóban, Budapesten és Manchesterben is próbálták felhívni a figyelmet tájegységünkre, illetve elérték, hogy a BlueAir légitársaság a saját, hatszázezer potenciális utazóhoz eljutó újságában részletes cikket közöljön Háromszékről, most pedig tizenöt, széles körben ismert külföldi bloggert látnak vendégül. Ionuţ Munteanu, az Eventya cég képviselője üdvözölte, hogy a megyei tanács országos elsőként belevágott a turisztikai applikáció elkészítésébe, amely révén a digitális reklámra fogékony közönség széles rétege érhető el, és elismerően nyilatkozott a remek adatbázis – nem csak száraz tényeket közöl épületekről, de javaslatot tesz és útbaigazítást is ad vendéglőkről, szálláshelyekről, szól a hagyományokról is – összeállításáról is. A Grüman Róbert által Háromszék utazó nagykövetének mondott Răzvan Popescu a bloggerek látogatásának előkészítéséről elmondta: száznál több szakemberrel vették fel a kapcsolatot, közülük tizenöten éltek a felkínált lehetőséggel, s jöttek el, ami sikernek tekinthető, hiszen ezek az emberek igencsak megválogatják, hova mennek, miről írnak. Dicsérte a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkatársait is, akiknek köszönhetően a vendégeknek érdekes programot tudtak ajánlani.
A sajtóval találkozást vállaló Danaisa Leola Guyton (Travel Channel), Cristina Guan (happytowander.com), Gyémánt Balázs (balazsutazik.blog.hu), Jókuti András (vilagevo.hu) egységesen fogalmaztak úgy, nemhogy Háromszék, de Románia sem szerepelt közelebbi utazási terveik közt, ám nem bánják, hogy engedtek a csábításnak: különleges helyeket fedezhettek fel, egyszerű, de zamatos és finom ételeket kóstolhattak, olyan mesterembereket és hagyományokat ismerhettek meg, amire eddig nem volt még alkalmuk, ezért olvasóikat arra buzdítják, jöjjenek, fedezzék fel ezeket a rejtett szépségeket. Egy román újságíró felvetésére, hogy a bloggereket mostanihoz hasonló kirándulásra a Bodza vidékére is el kellene vinni, Răzvan Popescu válaszolt. Mint mondotta, nem zárkóznak el ettől, sőt, minden bizonnyal sort is kerítenek rá – hiszen céljuk az, hogy minél teljesebb képet adjanak a megyéről –, de nehezíti helyzetüket, hogy azon a vidéken nehezebb egy ilyen hosszú hétvégéhez programot szervezni.
Hecser László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Benedek Elek: Édes anyaföldem! /I–II./ (Székely könyvtár)
2017. április 21.: sorban állok a csíkszeredai MOL töltőállomáson. Előttem a sorban húszegynéhány éves, széparcú lány. Valahonnét ismerheti a kasszásnőt, mert amíg az beolvassa a két csomag piros Marlborót és az egy db. Red Bullt, kedélyesen eldiskurálgatnak.
Kiderül, hogy a lány Londonba megy a barátaival, egy kávézóban kapott állást. S mondja ezt olyan magától értetődő természetességgel, hogy szó szerint görcsbe rándul a gyomrom. Pedig – állítólag – ez a világ rendje, ez a „normális”. De vajon tényleg ez lenne a normális? Íme, mit ír Benedek Elek Édes anyaföldem! című memoárjában: „Nagy üresség mered elém: a székelység tanult, művelt fiainak java része kivándorolt az ország különböző részeibe, mivelhogy itthon nem élhetett meg. (…) Ha annak a sok-sok ezer ifjúnak bár csak felerészét, aki most az egyetem kapuját döngeti, vissza lehetne terelni a faluba! Ha ezek megfognák a kasza nyelét! Be más képe lenne! S a falu és város gyűlöletes harca be megszűnnék!” Boldog idők, amikor „csak” a városokig csángált el a székely! A külföldi munkavállalás helyett, sajnos, én se tudok cifrább életet kínálni egy mai fiatalnak (legfennebb „régi”, XX. századi, falusi alternatívát), így aztán kénytelen vagyok megszokni, hogy egyre több ház marad üresen szűkebb pátriámban, s marad a csalfa, vak remény, hogy a most külföldön dolgozók előbb-utóbb hazajönnek – jobb emberként, tapasztalatokkal gazdagon. És irányt mutatnak majd nekünk, megrögzött itthonmaradóknak, akik az istennek se akarunk változni, az időkkel haladni. Vagy ahogy Benedek Elek mondja: „Hogy a nép, s különösen a mi fajtánk (székely is, magyar is) konzervatív, s csak annak a jóságában hisz, aminek a jóságáról, előnyös voltáról meggyőződött – ez, gondolom, senkinek sem újság. (…) Félig örvendek, félig bosszankodom népem konzervativizmusán: örvendek azon, hogy mindjárt első pillanatban nem fogadja el a szerszáma-nincs újításokat; de túlságosnak találom a megfontoltságát, szeretném, ha egy kissé gyorsabb tempóban haladna előre.” Persze, élek a gyanúperrel, hogy Benedek Elek idejében is a „népnek” volt igaza. Vénülő fejjel ugyanis egyre hajlamosabb vagyok azt hinni, hogy a székelységnek ez a veleszületett bizalmatlansága segített túlélni katonáskodást, vallási polgárháborúkat, arányosítást és kivándorlást, kollektivizálást és kommunizmust… Hogy a mai furcsa demokráciát túléli-e, azt nem tudom, de javíthatatlan optimista vagyok, s hogy az vagyok, azt (mások mellett) éppen Benedek Eleknek és az Édes anyaföldem!-nek köszönhetem. 1919 nyarán, a Tanácsköztársaság „országlását” figyelve, a totális kétségbeesés közepén, Budapesten kezdi írni Benedek Elek az Édes anyaföldem!-et: „És elméne Mária, s (…) szerze ötszáz ív kockás papirost. És letevé az asztalra. És leült az öreg ember, s kezdé írni a könyvet az asztalfiának…” Föltehetném a kérdést ma, száz évvel később, hogy mit akart Benedek Elek „ezzel a könyvvel, az elsővel, amelynek terjedelmét, megírásának határidejét, tiszteletdíját kiadó nem szabta meg; ezzel a könyvvel, amelyben egy halálraítélt népnek s e nép fiának az élete folyását szándékozom egyszerűen, minden tódítás, színezés, röviden: hazugság nélkül megörökíteni”. Föltehetném, mondom, a kérdést, de minek? Inkább azon sajnálkozom, hogy 2017. április 21-én még csak korrektúráztam az Édes anyaföldem!-et! Szívesen beloptam volna a könyvet ott, a csíkszeredai MOL töltőállomáson, annak a szép arcú lánynak a kézitáskájába… LÖVÉTEI LÁZÁR LÁSZLÓ / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elek apó örök emléke (A magyar népmese napja)
Hangulatos, vidám ünnepségen tisztelegtek tegnap délelőtt nagy mesemondónk, Benedek Elek emléke előtt a róla elnevezett sepsiszentgyörgyi óvoda növendékei. Az író, mesemondó születésnapját, szeptember 30-át a Magyar Olvasástársaság 2005-ben jelölte ki a magyar népmese napjává.
Verssel, mesével, énekkel készültek a gyerekek a jeles alkalomra, az Elek apó mellszobra köré egybesereglettek Mózes Nórától hallhatták az okos leány meséjét, Demeter Ábel, Mihály Zsanett és Zelenák Sára pedig versekkel kedveskedtek, s bekapcsolódtak az ünnepségbe a román csoportok óvodásai is. A délelőtt talán legfontosabb momentumának az óvoda udvarán felállított becsületkönyvtár avatása bizonyult, mely az intézményvezető Pethő Enikő és Lázár Zsuzsa óvónő kezdeményezésére, a szülők támogatásával jött létre. Célja, hogy az intézményt látogató gyermekek és szüleik körében egyaránt népszerűsítsék az olvasást, a könyvtár megalapításához adományozott köteteket – köztük felnőtteknek szóló is van – kicsik és nagyok egyaránt kölcsön vehetik, felüthetik, lapozhatják otthon, de akár a játszótéren is, olvasás után azonban vissza kell juttatni – hívták fel a kicsik figyelmét. Az újabb adományokat pedig bármikor szívesen fogadják, hogy minél többen használják, vigyék és olvassák a könyveket. S hogy a kicsik ne feledjék az ünnepnap varázsát, Elek apó történeteit, a mesélés szépségét, a rendezvény végén almával kínálták őket. „Ha megkóstoljátok, minden bizonnyal el is hiszitek, hogy ezek az almák Benedek Elek kertjéből valók, a kisbaconi gyümölcsösből” – mondta búcsúzóul Bartók Emese óvónő.
Demeter Virág Katalin / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kortárs vígjátékok műsoron (Kézdivásárhelyi Városi Színház)
Mivel gyakorlati okokból az átlagosnál rosszabb anyagi körülmények között kezdi az új évadot a Kézdivásárhelyi Városi Színház, és emiatt minden lehetséges módon kénytelen növelni saját bevételeit, olyan évadterv meghirdetésével próbál több nézőt színházba csalogatni a színház vezetősége, melyben többnyire kortárs szerzők vígjátékai szerepelnek.
A kortárs szerzők és a könnyedebb műfajok iránti érdeklődés már több éve jellemző a kézdivásárhelyi színházra, mondta el lapunknak Kolcsár József igazgató, így csakis ez tűnik járható útnak az intézmény számára, ha meg szeretné tartani közönségét, és közben a mai nyelvezet és mai színpadi eszközök által fiatalos lendületét is szeretné megőrizni. Az intézményvezető kifejtette, a Városi Színház évek óta ugyanazt a pénzösszeget kapja a fenntartótól, de mivel az alapbérek jelentős mértékben növekedtek az elmúlt időszakban, jelenleg semmi pénz nem marad a produkciós költségekre. Anyagi okok miatt az új évad tervezett előadásainak sorrendjét is kénytelen volt úgy alakítani a színház, hogy a saját produkciók nagy részét az évad második felében, a jövő év folyamán mutassák be. Idén újra öt előadást tartalmaz a kézdivásárhelyi színházi bérlet, ezek közül négy kortárs szövegek alapján készül. Elsőként Kiss László egyéni produkcióját láthatja a közönség, melyet Karinthy Frigyes művei nyomán Kolcsár József rendezésében várhatóan novemberben mutatnak be. Ezt követi a szilveszteri vígjáték, Kolcsár József és Lung László Zsolt rendezése, melyre a jókedv garantált, ugyanis Ray Cooney Bigámiája a tavaly nagy sikerrel bemutatott Ketten a neten című darab első része. A tervek szerint jövő februárban kerül sor Jazmina Reza Művészet című kortárs vígjátékának erdélyi ősbemutatójára, a darab rendezését Barabás Árpád, az udvarhelyi színház neves színésze és rendezője vállalta. Daczó Zádor is újra rendez Kézdivásárhelyen, Sławomir Mrożek Özvegyek című abszurd komédiáját a tervek szerint áprilisban mutatják be. Az évad ötödik előadása – a korábbi évadok gyakorlatához hűen – egy vendégjáték: Pierre Barillet–Jean Pierre Grédy A kaktusz virága című darabja a Csíki Játékszín szilveszteri zenés előadásaként készül Kányádi Szilárd rendezésében. Kolcsár József elmondta, az évad során további vendégjátékokat is meghívnak, melyeket kedvezményes jegyárakkal tekinthetnek meg a színház bérletesei. A Gábor Áron-felnőttbérletek ára 50 lej, a diákoknak és nyugdíjasoknak szóló kedvezményes bérletek 40 lejbe kerülnek. Harmincnál több bérlet vásárlása esetén a támogatóknak szóló 30 lejes Toldi-bérletet ajánlja a színház. Azok számára, akik az új évadban is támogatni szeretnék a Kézdivásárhelyi Városi Színházat, idén is meghirdetik a 400 lejes Mecénás-bérletet, mely minden előadásra érvényes, az új bemutatók és felújított produkciók mellett a színház által szervezett vendégjátékokat is beleértve. Az új évad bérletei a Vigadó Művelődési Ház közönségszolgálati irodájában válthatóak ki hétfőtől csütörtökig 8–19, pénteken 8–15 óra között. Érdeklődni lehet a 0267 360 179-es és a 0729 058 197-es telefonszámon.
Nagy B. Sándor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kovács András Ferenc bemutatója
Látó Irodalmi Játékok 84.
Kettős könyvbemutatóra hívja olvasóit a Látó szépirodalmi folyóirat és a Fiatal Írók Szövetsége: Kovács András Ferenc frissen megjelent verseskötetét (Lözsurnál dö Luniver), valamint a KAF-recepcióból válogató KAF-olvasókönyvet a szerző jelenlétében Korpa Tamás és Mészáros Márton mutatja be. Helyszín: Yorick Stúdió, marosvásárhelyi vár, Mészárosok bástyája. Időpont: október 6., péntek, 18 óra. Támogató: Fiatal Írók Szövetsége, NKA.
KAF-olvasókönyv (Fiatal Írók Szövetsége, Budapest)
„KAF intertextuális poétikája ezt a differenciát szükségszerűen térbeliként, egyidejűként is megjeleníti, szerkezetileg nagyon hasonlóan ahhoz, ahogyan – a történeti differenciától egyébként sok esetben egyáltalán nem függetlenül – a »versbe foglalt« közlemény nem irodalmi vagy legalábbis az irodalom mint magaskultúra peremvidékére lokalizálható kódját kettőzi meg, ami megint csak nem független az egymástól egészen távoli nyelvi regiszterek polifóniájától, amelynek viszont szinkróniája mellett ismét megtapasztaltatja diakron vetületét is. Ez arra utalhat, hogy Kovács poétikáját a »líra« feltételrendszere, ennek átléphetősége vagy keresztezhetősége reflektáltan foglalkoztatja, azaz az idézés aktusában létesülő differencia olvasása magába foglalja a »líra« olvasandóságát, sőt könnyen elképzelhető, hogy a »líra« fogalma éppen ennek a differenciának a neve. Ez persze akkor feltételezhető, ha ez a differencia a szövegben magában is kirajzolódik, vagyis ha léteznek olyan poétikai eljárások, amelyek a szöveg intertextuális létmódjának összefüggésében ezt a differenciát jelenítik meg”. Kulcsár-Szabó Zoltán / Népújság (Marosvásárhely)

Lözsurnál dö Lüniver (Bookart Kiadó, Csíkszereda)
A Lözsurnál dö Lüniver 2010–2017 között írott verseket tartalmaz, szám szerint 34-et: hosszú verseket, de szonetteket, dalokat is, megfelelő és egymásnak válaszolgató sorozatba szerkesztve – tematikailag, műfajilag és formailag variatív, szinte teátrális játékosságban. Antik időmértékek, japán formák, drámai jambusok, rímes versek, de egészen szabad versek és más formabontások is keverednek benne egymással – elégia, óda, spanyol románc, rondó, villanella, Shakespeare-szonett, dadaista-szürrealista költemények stb. Amint a kötet alcíme (Füstpanoráma) is utal rá – a könyv egyik fő szólama a füst, meglehetősen aktuális átváltozásaiban. Klasszikus, manierista, groteszk és mindennapi burleszk szövegek ötvözetéből ki-kibomlik a világegyetem, a világok, a földi országok valódi orcája. Kesernyés, olykor röhögtető körkép is ez a könyv a saját magunkba, a jelenkorunkba, a tomboló történelmekbe és a megveszett világba vetett létezésről. Kemény és illúziótlan tekintettel nézünk szerte a múltban, a mában – de a pillantás sosem lehet reménytelen, ameddig versek is vannak még a világon. Népújság (Marosvásárhely)

Búcsú Birtalan Józseftől
Kilencvenéves korában Tiszaújvároson elhunyt Birtalan József zeneszerző, karnagy, tanár, aki gazdag alkotói és eredményekben jelentős pedagógiai munkásságának nagyobb részét Marosvásárhely zeneszerető közössége javára gyümölcsöztette. Kolozsvári tanuló- és útkereső évei után – hiszen ott már a zeneakadémia hallgatója, a zeneiskola tanára és a filharmónia hangszerese volt – fiatal diplomás zenetanárként, 1958-tól Magyarországra távozásáig, 2001-ig városunkban él és dolgozik. Az ötvenes-hatvanas években Marosvásárhelyen a fiatal, szárnyukat bontogató művészeti intézmények: az Állami Székely Népi Együttes, a Filharmónia, a Rádió magyar adása jelentős fiatal zenésztársaságot vonzott városunkba. Így Birtalan Józsefet és feleségét, Juditot is, akik mint a népi együttes karnagyai itt tevékenykedtek nyugdíjazásukig.
Karnagyi tevékenysége mellett fontos szerepe van a Tanárképző Főiskolán zenetanáraink képzésében is. Meg kell említenünk a népi együttes híressé vált gyermekkórusát, melyet ő hozott létre, és melynek itt zenével megfertőződött tagjaiból később több zenetanár, karvezető nevelkedett.
A változások után létrehozza a Vártemplom Cantemus leánykarát, mellyel a kilencvenes években szintén komoly sikereket ér el
itthon, de Párizsban és az anyaországban is. 1993-tól óraadó tanár a Kántortanító-képző Főiskolán. Eredményeiért 1998-ban az EMKE Nagy István-díjjal tünteti ki.
Mint zeneszerző elsősorban kórusműveket írt. Jelentősek a gyermekek számára didaktikai céllal megírt két-három szólamú gyerekdalai, kánonjai, népi játékdalaink feldolgozásai. Szilágysági születésű, falusi környezetben felnövő, a népzenét szerető és ismerő szerző, így fiatal alkotói periódusának legsikeresebb darabjai szellemes népdalfeldolgozásai. Ezek közül minden kórus, legyen az egynemű vagy vegyes kar, talál a maga számára hangulatos, előadható kórusművet, de népdalénekeseink számára is írt népdalokhoz zongora- vagy zenekari kíséretet. Idős korában mint a Vártemplom presbitere és mint az Erdélyi Református Egyházkerület Zenei Tanácsának elnöke, Birtalan József figyelme egyházi zenénk felé fordul. Nem csak Erdélyben, az anyaországban is nagy népszerűségnek örvendenek zsoltárfeldolgozásai, egyházi művei.
Felesége, Judit asszony, aki nemcsak hű társa, hanem legközelebbi munkatársa is volt, az általa alapított vártemplomi Psalmus kórussal mutatja be nagyobb lélegzetű műveit. Számomra, a kórus hajdani énekese számára maradandó élmény volt a Reményik Sándor versére komponált Templom és iskola című mű hazai bemutatója. (A mű először a debreceni Kántus előadásában hangzott el Berkesi Sándor vezényletével.)
Távozásuk után én vettem át a Psalmus vezetését. Két alkalommal énekeltünk Tiszaújvárosban, ahol a Birtalan házaspár által alapított kórusok vendégei voltunk. Megcsodálhattuk új hazájuk dalosainak szeretetét, mellyel körülölelték őket. Örömünkre a Psalmus 25. évfordulós ünnepségén Marosvásárhelyen vendégül láthattuk mindkettőjüket.
Drága Jóska bátyánk, köszönjük a sok szépet, amit tőled kaptunk, pihenj békében!
Kovács András / Népújság (Marosvásárhely)

Egy szép élet templom és iskola között
Az igazi tanárember nevéhez hamar hozzátársul a bácsi, néni kifejezés. A valóban rátermett, közkedvelt, megbecsült pedagógusok érdemlik ki ezt a közvetlen, emberi közelséget sugalló megnevezést, amely eleinte talán furcsának és korán érkezettnek tűnhet számukra. Birtalan József is így lehetett vele, egész fiatalon vált Jóska bácsivá. Sok-sok éneklő gyermek, ifjú, majd újabb és újabb dalkedvelő nemzedékek Jóska bácsijává. De nem is akarta másképp, a szeretet, az elismerés, a tisztelet jelét látta benne, és joggal. Később aztán az életkora is odaért, hogy már nem volt meglepő a bácsizás. Megmaradt azonban számára az a mindenkori előny, amit a fiatalokkal végzett közös munka biztosít: az ifjakból áramló energia, a vidámság, az örök életigenlés, ami észrevétlenül átáramlik azokba is, akik hosszabb időt töltenek velük. Vajon ez is segítette a karnagy zeneszerzőt, hogy olyan hosszú, szép, példás és aktív életet tudhatott a magáénak? Minden bizonnyal. Ha valakire, mint egy kórusvezetőre, nap mint nap sok-sok rezzenéstelen szempár figyelme összpontosul, nem is tehet másként, csakis úgy viselkedhet, dolgozhat, hogy méltó legyen a követendő példa szerepre. Neki sikerült ezzel a nem könnyű elvárással azonosulnia. Hivatástudata is segítette ebben, mindig érezte, hogy feladata van, amiért valamit tennie kell. És alkotó nyugtalansága sem hagyta tétlenkedni. A napokban, amikor számos barátja, tisztelője, ismerőse búcsúzott tőle, ismét számtalanszor felsorolták élete kilenc évtizedének eredményeit. Nem mindent persze, csak a legfontosabbakat, amiket a szomorú alkalom lehetővé tesz. Magam, aki távoli rokonként, fiatalabb közeli barátként gyakran lehettem a társaságában, még mielőtt átköltöztek az anyaországba, most csak ennyit akartam emlékeztetni róla. A néhány búcsúsor mellé egy közel fél évszázada készült fotót csatolok. Az évekkel ezelőtt elhunyt fotóművésztől, Mihu Constantintól kaptam a portrét, amelyen a Mestert kottába mélyedve, gondolkodó pózban örökítette meg. Jellemző póz, némi megrendezettség is felfedezhető a képen. Bennünk viszont, akik jól ismertük Őt, elsősorban úgy él tovább Birtalan Jóska, mint az emberség és közvetlenség egyik legrokonszenvesebb megtestesítője. Kedves emlékét megőrizzük, hitben, vitalitásban, humánus elkötelezettségben és értékekben gazdag életművét igyekszünk továbbadni az utánunk jövőknek. Legyen békés a pihenése!
Nagy Miklós Kund / Népújság (Marosvásárhely)

Megnyitották az Aradi Magyar Napok rendezvénysorozatot
Tartalmas, olvasmányos évkönyv és aradi magyar „fejek”
Kettős könyvbemutatóval nyitották meg hivatalosan az idei Aradi Magyar Napok rendezvénysorozatot csütörtökön délután 5 órakor a Jelen Ház dísztermében. A hagyományokhoz híven a Nyugati Jelen munkaközössége idén is megszerkesztette a 2018-as Évkönyvet, a még friss nyomdaillatú kötethez Fritz Mihály aradi képzőművész Aradi rajzfüzet c., az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában napvilágot látott könyve párosult. A terem zsúfolásig megtelt, a közönséget Bege Magdolna házigazda, a napilap főszerkesztője és az évkönyv szerkesztője köszöntötte.
Az október 6-i megemlékezések fényében zajló, évről évre megrendezett Aradi Magyar Napokat Bognár Levente aradi alpolgármester nyitotta meg, köszönetet mondva a Nyugati Jelen munkaközösségének, amiért a napilappal, kiadványaikkal fáradhatatlanul szolgálják a magyarság érdekeit. A közelgő megemlékezésekre utalva hangsúlyozta: a 13 tábornok egy olyan örökséget hagyott hátra az aradi magyaroknak, ami mindannyiunkat kötelez, és ezt évtizedeken keresztül tovább kell tudni ápolni.
Faragó Péter Arad megyei RMDSZ-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az Aradi Magyar Napok rendezvénysorozat nemcsak hagyományaink ápolásáról, értékeink felmutatásáról szól, hanem arról is, hogy amit a magyar közösség itt alkot, azt a jövő nemzedéknek alkotja, ezért nagyon fontos, hogy az ilyen rendezvényeken minél többen jelen legyünk, korosztálytól függetlenül. Az Aradi Magyar Napok programjait is ennek függvényében állították össze.
A Nyugati Jelen 2018-as évkönyvét Bege Magdolna mutatta be, mondván, a szerkesztők és a lap munkatársai igyekeztek tartalmas és egyben szórakoztató anyagokkal hozzájárulni a kötethez, hogy mindenki találjon számára olvasmányos, hasznos, kikapcsolódásra megfelelő témát benne. Az előző évekhez hasonlóan ezúttal is néhány szóra buzdította a kötet egy-egy szerzőjét, köztük Ujj Jánost, aki Serestély Béla költő halálának 50. évfordulójára közöl egy rendkívül jól dokumentált írást az évkönyvben. A közönség megtudhatta, hogy a helytörténész egy újabb kötete jelenik meg a közeljövőben, melyben Arany János Aradhoz fűződő kapcsolatát mutatja be, elemzi. A könyvet várhatóan októberben lehet majd fellapozni. Egy másik, a napokban már napvilágot látott könyvre is felhívta a közönség figyelmét a Nyugati Jelen főszerkesztője, éspedig Böszörményi Zoltán Kényszerleszállás Shannonban című kötetére, amelyet azonban majd csak tavasszal mutatnak be. Egy részlet a kötetben szereplő poémából az évkönyvben is olvasható.
Grosz László (az évkönyv egyik szerzőjeként) egyre zsugorodó magyar közösségünkről szóló Fogyóban…c. versét olvasta fel, Juhász Béla Vendégségbenc. írásából osztott meg egy részletet az egybegyűlteknek.
Az évkönyvben Puskel Péter aradi helytörténész, ny. újságíró Kuriózumok, rejtélyek, szóbeszédek(IV.) c., kizárólag az Évkönyv számára indított, aradi érdekességekről szóló sorozata is helyet kap. Olyan aradi történetekbe, szóbeszédekbe tekinthet itt bele az olvasó, melyekkel Aradon eddig még senki sem foglalkozott, vagy ha akadt is rá vállalkozó, csak részben. A szerző elmondta, a sorozat most befejeződik, de nincs kizárva, hogy valamikor lesz még folytatása.
Az aradi színház történetének szenvedélyes kutatói, a Piroska-házaspár egy-egy írása gazdagítja a kötetet, az évkönyv bemutatójára objektív okok miatt azonban csupán Piroska Katalin tudott eljönni. A színháztörténész férje keresztes hadjáratokról szóló írását mutatta be röviden a hallgatóságnak. Kiderült az is, hogy hamarosan napvilágot lát a Kölcsey-díjas házaspárnak az aradi magyar színháztörténetről szóló második kötete.
Fritz Mihály (akit külön nem kell bemutatni az aradiaknak, hiszen nemrég jelent meg interjú vele, illetve számos rajzát már láthatták a Nyugati Jelenben is) képzőművész Aradi rajzfüzet c. könyvét Réhon József ny. tanár mutatta be. Az ún. portréalbum több mint 200 rajzot tartalmaz (fontossági sorrend nélkül) ismert aradi magyar „fejekről”, akik területeiken elért eredményeikkel maradandót alkottak a város életében. A „direktor úr” elmondta, szerencsére a kötet hiányos, nem került be mindenki, ezért meg van annak a lehetősége, hogy a művész egy másodikat is alkosson. „A kötetet fellapozva észrevehetjük, kik azok a nagyjaink, akik előtt tisztelegnünk kell és érdemes, és kik azok, akiket könnyebben észreveszünk, mert aradi emberek, aradi fejek. A kötetben benne van a templom, az iskola, a sajtó, a művészvilág, az aradi írásbeliség és egy kicsit a történelmünk is, elsősorban a kötetet záró Fritz Mihály-érméknek köszönhetően” – mondta ismertetőként Réhon tanár úr. A „rajzfüzet” borítóját egyébként egy Frențiu Sever-rajz díszíti, a hátlapon dr. Csíszér György Fritzről készült fiatalkori portréja látható.
Fritz Mihály a tőle megszokott szerénységgel beszélt a kötetéről. Olyan embereket válogatott össze, akiket személyesen ismer és ismert; az „aradi panteon” végül kibővült olyanokkal is, akiket Réhon József javaslatával választottak ki. A művész bevallotta, azt tapasztalta, hogy portréi nem mindig nyerik el az alanyok tetszését, úgyhogy ezúttal is számol a kritikákkal. Minden egyes portrénál az illető karakterét igyekezett kihangsúlyozni. „Saját unokáim szoktak engem kegyetlenül megkritizálni, ők szokták javítani a rajzaimat, úgyhogy vállalom a kritikákat” – mondta.
A rendezvény dedikálással és baráti beszélgetéssel zárult, a két kötet megvásárolható a Nyugati Jelen könyvesboltjában (Jelen Ház).
Sólya Emília/ Nyugati Jelen (Arad)

MIÉRT Akadémia: Előnyök és hátrányok a kisebbségi oktatásban
Mennyire versenyképes Romániában a magyar oktatás? Milyen kompetenciákkal rendelkeznek romániai magyar diákok ma? Ezekre a kérdésekre kaptunk válaszokat a XVI. MIÉRT Akadémián szeptember 29-én pénteken, Püspökfürdőn.
Dr. Barna Gergő, a Kvantum Research igazgatója Magyar oktatás versenyképessége Romániában című előadásában elmondta, öt év, a 2012–2016 közötti periódus iskolai eredményeit vizsgálták meg.
Előadásában kitért arra, a kisérettségik eredményeit elsősorban a tanári kar képesítése, a romák aránya, azaz a szociális környezet, valamint a vizsgázók létszáma és az iskola mérete befolyásolja.
Az írásbeli érettségi vizsgák eredményeit górcső alá véve jól látható, hogy a magyarok alacsonyabb eredményeket érnek el a román diákoknál a román nyelv és irodalom tantárgyban, a matematika és történelem esetén is így van ez – kivételt képez azonban a választható tantárgy, ahol azonos átlagokat mértek. A digitális kompetenciáknál jobban szerepelnek a magyarok – hangzott el.
A magyar nyelvű filológia szakokon és a szakoktatásban lemaradások mérhetők, a természettudományos szakokon azonban jobb eredmények születtek. A sportosztályokban szintén jelentős a lemaradás, de a művészeti, teológiai és pedagógiai képzésben is – tudtuk meg. Az érettségi médiát a szakok, oktatások profilja tehát erősen befolyásolja, emellett a tanári kar képesítése, a vizsgázók létszáma és az adott iskola mérete fontos – a régiók között azonban nincsenek lényeges eltérések.
A román nyelv és irodalom vizsgák rosszabb eredményeinek elsősorban etnikai, nyelvi okai vannak, de a profilok is hozzájárulnak ehhez, a magyar pedagógus társadalom alacsonyabb képesítése, a kis létszámú iskolákba való tömörülés, a romák integrációja szintén. Az erdélyi magyarság jelentős része ráadásul gazdaságilag periférikus területeken koncentrálódik, a magyarok társadalmi pozíciói elmaradnak az országos átlagtól. Ennek a veszélye, hogy beszűkülnek a továbbtanulási és munkaerő-piaci lehetőségek, gyengülnek a társadalmi pozíciók. (RMDSZ) Nyugati Jelen (Arad)

Európai ifjúsági vezetőknek mutatta be a Minority SafePacket Vincze Loránt
„Az Európai Unió gyakran lép fel Európán kívüli kisebbségek védelmében, miközben itthon nem végezte el a házi feladatát, nem védi kellőképpen az uniós tagállamokban élő őshonos kisebbségeket” – mondta pénteken Vincze Loránt a legnagyobb európai ifjúsági szervezet kolozsvári rendezvényén. Az Európai Néppárt egyetemista szervezete, az Európai Demokrata Diákok (EDS) küldöttgyűlésén a FUEN elnöke az európai őshonos kisebbségek sokféle helyzetéről beszélt az állam által el nem ismert kisebbségektől azokig a pozitív példákig, amikor önrendelkezést biztosítanak számukra a szülőföldön.
Vincze Loránt bemutatta az Európai védelmet jogainknak! – Minority SafePack polgári kezdeményezést az Európa minden tájáról érkezett ifjúsági vezetőknek. Közülük többen helyben alá is írták a kezdeményezést.
A kisebbségi polgári kezdeményezés sikerességéhez egymillió aláírásnak kell összegyűlnie, ebben a FUEN kiterjedt tagszervezeti hálózata mellett partnereire is számít. Ennek fényében Vincze Loránt az EDS jelen lévő vezetőit is felkérte, támogassák és népszerűsítsék az egyetemi campusokban a Minority SafePacket.
Az RMDSZ önkéntesei ajtóról ajtóra járva gyűjtik az aláírásokat Erdély-szerte, illetve az európai polgári kezdeményezés online is aláírható a www.jogaink.eu oldalon. (RMDSZ) Nyugati Jelen (Arad)

MA: Loga-Ritmus zenekar az Aradi Magyar Napokon
Gyerekzenekar nem csak gyerekeknek
Megalakulását és tagjainak életkorát egyaránt tekintve nagyon fiatalnak mondható zenekar ad koncertet ma 18 órakor a városligeti gokartpályán.
A Loga-Ritmus zenekar 9–14 év közötti simonyifalvi, bélzerindi és vadászi gyerekekből áll, akik 2106 októberétől zenélnek együtt, mint egy igazi zenekar.
A 11 tagból álló muzsikus csapat egyházi és könnyűzenét is játszik kicsik és nagyok szórakoztatására. Sokszor felléptek már templomi ünnepeken, falunapokon, iskolai ünnepségeken, repertoárjukban fellelhető Leonard Cohen-, de Koncz Zsuzsa-sláger is.
Ma 18 órakor az ifjú zenei tehetségek nagy szeretettel várják az aradi publikumot, a Loga-Ritmus zenekarvezetője Mészáros István. Nyugati Jelen (Arad)

Rendhagyó tanórák egykori diákokkal
Az Aradi Napokon sorra kerülő Véndiák-találkozó sorozataként pénteken (szeptember 29.) a Csiky Gergely Főgimnázium néhány osztályában egykori csikys diákok tartották, illetve részt vettek a tanórákon, hogy a mostani diákokkal ismerkedjenek, beszélgessenek. Az Iskolánk (fiatal) arcai nevű programot az Alma Mater Alapítvány szervezte.
IX–XII. osztályos diákok óráira látogattak a meghívottak, egykori csikys diákok: Kovács Gábor vegyész, Dancu Gréta orvos, Veres János informatikus, Ambrus Kálmán hegyimentő, Geyer Ehrenberg Szilveszter üzletkötő mérnök, Milka Zsolt geográfus, mentős, valamint Kenéz János Csaba közgazdász, aki 66 évvel ezelőtt, 1955-ben végzett a középiskolában.
A meghívott öregdiákok örömmel érkeztek egykori iskolájukba, hogy a mostani diákokkal elbeszélgessenek, meghallgassák egymást, és merész kísérleteket (is) végezzenek a IX. A osztályban Kovács Gábor vegyész felügyelete alatt.
Takáts D. Ágnes / Nyugati Jelen (Arad)

Pert vesztett az ANI ellen Horváth Anna
Az érintett által a Facebook közösségi portálon nyújtott tájékoztatás szerint Kolozsvár volt alpolgármestere első fokon elvesztette a pert az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) ellen, pontosabban a bíróság elutasította Horváth Anna keresetét.
– Miután közlik az indoklást, fellebbezek Bukarestbe – közölte a Szabadsággal a politikus.
Mint ismeretes, az ANI azzal vádolja Horváth Annát, hogy részt vett a Kolozsvári Városi Tanács azon határozatának meghozatalán, amellyel a Claudiopolis Egyesületnek 90 ezer lejt ítéltek meg közpénzből, holott a civil szervezet elnöke a volt alpolgármester volt. A politikus azt állítja: közjegyzői nyilatkozattal a tanácsi határozat előtt lemondott elnöki tisztségéről.
Ezen kívül az ANI azt kifogásolja, hogy szintén tanácsi döntés alapján 30 ezer lejt ítéltek meg a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek, Horváth Anna pedig a felsőfokú oktatási intézmény oktatója volt. A hajdani tisztségviselő szerint sohasem volt a Sapientia alkalmazottja.
Horváth Anna 15 napon belül fellebbezhet.
Kiss Olivér / Szabadság (Kolozsvár)

Jövő héttől Filmtettfeszt – ötnapos filmaraton Kolozsváron
Pethő Ágnesnek ítélték oda a Sárga Csikó Díjat
Tizenkét erdélyi városban és két vidéki településen – Tordaszentlászlón és Mérán – zajlik jövő héttől a Filmtett Egyesület által szervezett 17. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle. A programot több helyszínen közönségtalálkozók, gyerekeknek szóló műhelyek, Kolozsváron szakmai kerekasztalok és egyéb rendezvények tarkítják. A belépés minden vetítésre és kísérőrendezvényre ingyenes. A filmeket román, esetenként angol felirattal vetítik.
Kolozsváron október 4. és 8. között kerül sor a rendezvényre, ez idő alatt a filmkedvelők tíz, 2016-ban illetve 2017-ben bemutatott nagyjátékfilmet – köztük Az állampolgár (r. Vranik Roland), A martfűi rém (r. Sopsits Árpád), a Tiszta szívvel (r. Till Attila), a Kojot (r. Kostyál Márk), a Kút (r. Gigor Attila) és a berlinalén Arany Medve díjjal kitüntetett Testről és lélekről (r. Enyedi Ildikó) –, illetve szintén tíz, nemzetközi fesztiválokon díjazott rövidfilmet – köztük aVulkánsziget (r. Lovrity Anna Katalin), a Láthatatlanul (r. Szentpéteri Áron), a Szép alak (r. Kis Hajni) és A vaddisznó (r. Szederkényi Bella) – tekinthet meg a közönség.
Erdélyi premierként Kolozsváron levetítik a Kincsemet (r. Herendi Gábor), valamint a Rohonyi Gábor, M. Kiss Csaba rendezte Brazilokat.
A hagyományokhoz híven a Filmtettfeszten láthatja először a közönség az idén augusztusban lezajlott 16. Filmtett Workshop filmes alkotótáborban készült kisjáték- és animációs filmeket is.
A fesztivál idén különös figyelmet szentel az erdélyi témájú dokumentumfilmeknek: versenyprogramja, a Filmgalopp keretében hét fiatal erdélyi rendező munkája mérettetik meg, versenyen kívül pedig öt dokumentumfilmet vetítenek.
A Filmtettfeszten lesz például a Kanzoli Wanted című film ősbemutatója: főszereplője azzal a látszólag egyszerű feladattal kel útra, hogy a Hajdu Szabolcs rendezte Délibáb című filmjének forgatására szállítson egy szereplőt a helyszíntől 800 km-re levő Köpecbányáról. Az egyszerűnek tűnő feladat kivitelezése azonban nem várt ellenállásba ütközik, és két nappal a forgatás előtt kezdetét veszi egy sziszifuszi küzdelem a helyi lakosokkal.
Szorosan az erdélyi valósághoz kapcsolódik Nagy Viktor Oszkár Székely derbije – a csíkpálfalvi szekérhajtó versenyről –, Vargyasi Levente Tehenesek című filmje – háromszéki magyar gazdasorsokról és -küzdelmekről –, valamint az Ambrus Emese rendezte Európa kis utcája egy „szabad, székely szórványszínésznőről”, aki egyéni előadásaival járja be a szórványvidékek kultúrházait, iskoláit.
A legkisebbeket a nemrég bemutatott Egy kupac kufli című animációsfilm-sorozat, valamint a Lengemesék várja a szélesvászon elé.
A kolozsvári programok egy része a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen zajlik, ahol a polgárok és az arisztokraták Erdélyének emlékét amatőr filmtekercseken keresztül elevenítik fel.
További információ és fesztiválprogram: www.filmtettfeszt.ro, feszt@filmtett.ro
Pethő Ágnes kapja a Sárga Csikó Díjat
A 100 éves, első erdélyi magyar játékfilmről, a Sárga csikóról elnevezett életműdíjat 2012-ben alapította a Filmtett Egyesület. Az egyesület a Sárga Csikó Díjjal évente tüntet ki egy-egy olyan személyiséget, aki munkásságával jelentős mértékben segíti vagy segítette a kezdő és a tapasztalt erdélyi filmesek pályájának alakulását.
A díjat idén Pethő Ágnes tanszékvezető, egyetemi tanár kapja.
A csíkszeredai származású Pethő Ágnes magyar-angol szakon végzett a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen. Magyar irodalmat és angol nyelvet tanított középiskolában, később a BBTE magyar tanszékén és újságírószakán stilisztikát, filmszemiotikát és filmesztétikát oktatott. 1999-ben doktori címet szerzett Filmstílus – irodalmi stílus. A multimediális szöveg elemzése: intermedialitás és önreflexió a filmben című dolgozatával.
Ő kezdeményezte és vitelezte ki a 2004-ben, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen indult hiánypótló szak, a Fotóművészet, filmművészet, média létrehozását: ő állította össze a szak általános koncepcióját tartalmazó akkreditációs dossziét és dolgozta ki az oktatás főbb irányvonalait. Oroszlánrészt vállalt az oktatói kör összeállításában is, valamint a szak működésének megfelelő szakkönyvtár és az oktatáshoz nélkülözhetetlen filmtár összegyűjtésében. Nemzetközi színvonalú publikációval, egy általa alapított filmtudományi konferencia 17 kiadásával és egy nemzetközi tudományos folyóirat 13 lapszámával a háta mögött a sapientiás filmszak tanszékvezetője.
A díj átadására a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle záróünnepségén, október 8-án kerül sor a kolozsvári Győzelem moziban.
Szabadság (Kolozsvár)

Idén is értékes díjakkal vonzza a diákokat a Pénzmágnes
Ötödik alkalommal rendezi meg Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) és a Magyar Mágnás Egyesület (MME) magyar középiskolások számára a Pénzmágnes – kulcs a gyarapodáshoz című kétfordulós, egyéni gazdasági versenyt.
A vetélkedőt beharangozó tegnapi sajtótájékoztatón Mile Lajos főkonzul arra emlékeztetett, hogy a vetélkedő célkitűzése 2013-as beindulása óta változatlan: népszerűsíteni a pénzügyi-gazdasági ismereteket, mert azokra a fiataloknak nagy szükségük van mind családi, mind egyéni boldogulásukhoz.
Az ilyen tapasztalatszerzés mindenképpen az erdélyi magyarság helyben maradását szolgálja – tette hozzá a fő-konzul.
A versenyre, amelyben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vállalt partnerséget, október 25-ig lehet beiratkozni a penzmagnes.ro honlapon, ahol a tananyaghoz is hozzá lehet jutni. Az első fordulót október 26-án bonyolítják le online, a döntőt pedig november 27-én rendezik meg Kolozsváron. A vetélkedő lassan Kárpát-medenceivé nőtte ki magát, tavaly a döntőbe már felvidéki és délvidéki diákok is bejutottak. Az első helyért 500 euró, a másodikért 300 euró, a harmadik helyért 200 euró jutalom jár, de várhatóan más díjak is lesznek.
Csatlós Pál RMKT-elnök azt javasolta a résztvevőknek, hogy a megoldandó feladatokat ne kössék se helyhez, se időhöz, mert a takarékossági és vagyonbiztonsági elvek általánosak, örökérvényűek. A verseny ötletgazdája, Bitai László MME-elnök szerint a megmérettetés egyaránt szól szegény, gazdag vagy középosztályú 9-12. osztályos tanulókhoz, és nem szakmai, hanem egyéni verseny. Érdemes rá áldozni néhány óra felkészülést, nem árt a megadott anyagot többször áttanulmányozni, de szükség esetén telefonon is lehet eligazítást kapni – tette hozzá. A részvétel szempontjából sok függ a tanároktól, akik eredményesen ösztönözhetik diákjaikat a részvételre, a verseny népszerűsítését pedig minden osztályfőnöknek a figyelmébe ajánlják.
Tavaly sokan beiratkoztak, viszont egyesek vissza is léptek, így a versenyen „csak” 183 fiatal vett részt, akiknek kilencvenöt százaléka erdélyi volt. „A fiatalok számára hasznos vetélkedőről van szó, mert az alapelvek a pénzügyek kezelésben változatlanoknak maradnak” – összegzett Bitay László.
Ördög Béla / Szabadság (Kolozsvár)