Feldoboly templomában a régészek
Még mindig beszélnek a falak
Nem jegyzik Háromszék csodái között, először romlott állapota, majd történetének fehér foltjai kiszorították a feldobolyi református templomot a turistalátványosságok közül, de a most zajló ásatások sok mindent a felszínre hoztak a múlt titkaiból. Sztáncsuj Sándor József régészt kérdeztük a feltárások eredményeiről.
A templomot több mint egy évtizede lezárták, mert életveszélyesnek ítélték, úgy tűnt, le akar dőlni. Az azóta elkészült geotechnikai vizsgálat bebizonyította, hogy az utóbbi kétszáz évben megállt a dőlés, ami valószínűleg sokkal korábban elkezdődött, ezért lehet a templomnak csak az egyik – északi – oldalán három vastag támpillér. Miután a közelmúltban kívülről renoválták, a tetőt kijavították, illetve a padlót felszedték, mert egy szintre kellene hozni a külső-belső járószintet, következne a belső felújítás.
A munkálatokat vezető építészek kértek egy megelőző régészeti kutatást, ezt a Székely Nemzeti Múzeum régészei végezték, nagyobb részét május-júniusban, illetve most, szeptember második felében. A szakemberek az ásatások alkalmával megállapították, hogy a jelenlegi Isten házát egy elbontott korábbi, kisebb, valószínűleg a 13-14. században épült templom alapzata fölé emelték, amelynek félköríves szentélye volt; ennek a falain kívül temetkeztek a korabeli lakók. A déli oldalon, a járószint alatt feltárt sírokban, sajnos, nem találtak olyan tárgyi leleteket, amelyek ennél többet árultak volna el, mondta Sztáncsuj Sándor József, az ásatások vezetője. Annyit sikerült még kikövetkeztetni, hogy a mai építmény valószínűleg a 17. századból származik. A munkálatok még zajlanak, remélhetőleg további leletek kerülnek felszínre.
Bodor Tünde / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Ülésezett fejlesztési régiónk tanácsa
Hat nemzetközi pályázat
Hat nemzetközi projektben való részvételhez járult hozzá a Központi Fejlesztési Régió Tanácsa. A Tamás Sándor soros elnök által vezetett ülésen hat megye képviselői vettek részt. A projektek többek között az épített örökség megőrzésére, a biomassza hasznosítására, a fürdőhelyek jobb kihasználására irányulnak.
Az 1,4 millió euró összértékű RICH projekt, amelyben szlovák vezetéssel romániai, lengyelországi, lettországi és észtországi partnerek vesznek részt, a felek közötti együttműködést segíti, hogy fenntartsák és turisztikai szempontból hasznosítsák épített örökségüket. A régió önrésze 112.500 euró.
Az INOVASPA 4 HEALTH program innovatív eljárások kidolgozását támogatja, különös tekintettel a gyógyfürdők kihasználására. Ebben Magyarország, Lettország, Lengyelország, Románia, Litvánia, Portugália és Szlovénia vesz részt francia irányítás alatt. A teljes érték 1.418.113, amelyből a régió része 147.946 euró.
Az 1.724.576 eurós (központi régió: 129.838 euró), a biomassza jobb felhasználására irányuló projektben Szlovéniából, Ausztriából, Csehországból, Magyarországról, Moldova Köztársaságból és Romániából szövetkeztek partnerek. A fejlesztési régió képviselői szerint a pályázatokat már idén elbírálják.
Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Néptáncoktatás Lemhényben
A Háromszéki Népfőiskola Egyesület számos programot valósított meg Lemhényben az utóbbi évek során. Feledésbe ment hagyományokat elevenítettek fel, s céljuk a fiatalság öntudatra ébresztése, a népi, történelmi hagyományok és értékek felkarolása.
Az egyik ilyen kezdeményezés a néptáncoktatás felelevenítése, amit a Communitas Alaptvány támogatásával sikerült megvalósítani. Gyurka Tamás, a Pántlikácska együttes tagja Csernátonból jár oktatni, szívesen teszi meg az utat, mert szívügye a népi kultúra továbbadása. Remények szerint több gyermek is be fog kapcsolódni a programba, annál is inkább, mivel a helyi oktatási intézmény is támogatja az idei évtől a gyermekek részvételét. A nyári vakáció idején is folyt az oktatás, igazodva a résztvevők vakációs programjához. Az októberben megszervezésre kerülő szüreti bálban a gyermekek fellépnek, megmutatva a tanultakat.
Bíró Erika, Lemhény / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Székelyföldön az önrendelkezés népakarat
Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen ülésezett szeptember 22-én a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT), az eseményt egy kétnapos autonómiakonferencia követte. A rendezvény a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége és a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával zajlott. Jövőre Válasz Trianonra: az autonómia címmel a történelmi valóság megismertetését célul kitűző programsorozatot terveznek.
A KMAT munkaülésén elhangzott bevezető köszöntőjében a tanács alapító elnöke, Tőkés László emlékeztetett: 13 évvel ezelőtt éppen, az egyetem Bartók-termében alakult meg tíz kisebbségi magyar szervezet részvételével a Kárpát-medencében őshonos magyar közösségek autonómiatörekvéseinek demokratikus eszközökkel való egységes képviseletére hivatott Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács. Sajnálatos módon az utódállamokban azóta sem javultak lényegesen az ott élő magyar közösségek önrendelkezési esélyei, és az európai intézmények sem lettek érzékenyebbek ügyeik iránt. Tőkés hangsúlyozta: a hagyományos kisebbségpolitikát ki kell szélesíteni az autonómiapolitika irányába.
„Az autonómia ügyében csakis akkor lehet előrelépni, ha a magyar szervezetek határozottan felvállalják annak képviseletét, és ha az önrendelkezés lesz politikájuk közös nevezője” – fogalmazott. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Kalandként tekinteni a mindennapokra
Öt év után új kötettel rukkolt elő a székelyudvarhelyi Murányi Sándor Olivér: nem terheli olvasóit, mondja, és az „átmeneti” könyveknek sem híve. Ezúttal azonban nem csak a legújabb, Mednevéző címet viselő kötetről, hanem a vadonhoz és nagyvadakhoz fűződő viszonyáról is faggattuk.
− Foglalkoztál te már sok mindennel, a harcművészettől a teológiáig. Az újabb szenvedély a vadles. Hogyan és mikor kerülték kapcsolatba a vadonnal?
− Sorsszerű a kapcsolatom az erdővel és a medvékkel. Például azon az éjszakán, amikor autóztam haza Budapestről Székelyudvarhelyre, a város központjában engem várt a medve. És azért várt, hogy együtt mutassuk be a Medvenézőt (nevet). Hétéves történet ez, életem nagyon nehéz szakaszában, egy válás kellős közepén tehetetlenségemben mentem ki az erdőbe, ahol a medvék lettek a papjaim, orvosaim, pszichológusaim egy személyben.
Látványuk újra feltöltött életkedvvel, életörömmel, visszahelyezett a jelenbe. Az erdőben, a vadlesen nem tudtam a múltamra vagy a jövőmre gondolni, mert minden pillanatban ott volt a lehetőség, hogy belép elém a nagyvad. Ez a csodavárás visszahelyezett a jelenbe. Az emberek zöme ugyanis vagy a múltban vagy a jövőben él. Így kezdődött.
Egyébként a művészetben az elsődleges szempont az őszinteség. A természetben pedig lebomlanak a társadalmi sallangok, ott a medvék nem nézik, hogy ki doktor vagy kinek milyen címei vannak. Az erdőben a természet általunk egyre kevésbé ismert törvényei uralkodnak, oda csak őszintén lehet menni. Folyamatosan váltam természetközelivé. Ott érzem jól magam, ott töltődöm fel. Ott tudok elbújni. Mert az alkotó nem celeb, nem kell a világ szeme előtt élnie. Ilyen tekintetben Bodor Ádám a nagy példaképem, tehetségét nem tudom elutánozni, de módszereiből nagyon sokat tanulok.
− Szinte hónapra pontosan ötévente írsz új könyvet. Miért váratod az olvasókat?
− Apám szerint egy új állatfaj van kialakulóban a 21. században: az önmagát menedzselő művész. Ezzel szemben én igyekeztem az elmúlt tíz évben más művészeket menedzselni, és kevésbé foglalkoztam saját írói pályámmal. Vigyáztam nagyon az olvasóimra, megkíméltem őket, mert ötévente jelent meg egy-egy könyvem. Valamint próbálok nem felülni a sürgetésnek, hogy az írónak is kétévente kell valamit termelni, mert az veszélyes, ugyanis átmeneti könyvvel azt éred el, hogy minél többet publikálsz, annál névtelenebb leszel. − Szoros barátság fűz Bodor Ádámhoz, aki a Medvenéző fülszövegét írta, holott korábban soha nem írt ajánlót egyetlen kötethez sem...
− Mint már mondtam, Bodor Ádám az írói példaképem, és hatalmas megtiszteltetés, hogy elfogadta a felkérésem. Csodálkoztam is, amikor elvállata. Azt kértem, hogy ne írjon a novelláimról jót vagy rosszat, hanem írja le a benyomását. Hogy legyen benne a szövegben Bodor Ádám.
− Az előző köteted óta sokat változott az életed, újdonsült apa lettél. Megmutatkozik mindez az új könyvben is? − Az egyik könyvbemutatón felállt az egyik olvasóm, és azt kérte, hogy egy mondatomat pólóra írhassa, mégpedig azt, hogy „A kabátvasalás az olyan, mint a házasság: főállásban élőhalottá tesz”. Akkor valóban úgy gondoltam, de a szerző is változik, most a Medvenézőbe is került egy pólóra kívánkozó mondat, de már teljesen kicserélve: „Egy házasságot megtartani ugyanakkora kaland, mint háromszáz nőt megkapni”.
A kötetben is egy kalandelmélet bontakozik ki, amit az emberek rendszerint pejoratívan értelmeznek. A köztudatban ugyanis a kalandor léha. De pozitív is lehet a kaland. Kaland a házasság, a medveles, egy nagyvárosban a mobiltelefon-vásárlás, egy mozifilm megnézése. Kalandként tekintek a mindennapokra, hogy minden közegben, a nagyvárosban és a vadonban, és új élethelyzetekben is jól érezzem magam.
− A művész számára merőben újszerű közeg az erdő. Hogyan és kivel keveredtél a vadonba?
− A természetjárás területén amatőr vagyok, ez egy nagyon fontos szempont, mert aki túl sok mindenben profi, az már gyanús. Pál Ágoston, a parajdi vadőr az én legnagyobb segítségem, egyébként róla nevezetem el most alig egy hónapos fiamat is. Guszti ugyanis az egyedüli nyilvántartott erdélyi vadőrcsalád negyedik generációs leszármazottja, és két lánya van. Fájt ez nekem, hogy nem lesz, aki továbbvigye a hagyományt. Hogy ne szakadjon meg a vonal, azt mondtam, inkább legyen az én fiam vadőr. Guszti édesapja egyébként még Ceaușescut is vadásztatta, ott volt a homorószentmártoni udvarukon a diktátor kétszer is. De gyermekként látta Bikafalván leszállni a vonatról Gadhafit a nyolcvanas években, amikor Ceaușescuhoz jött vadászni. Én tőle tanulom, hogyan kell mozogni az erdőn, hogyan kell viselkedni a vadak között. Gusztiban olyan ősi tudás és bölcsesség van, ami előtt fejet kell hajtani: végig vadászkísérte a földet, szó szerint Kamcsatkától Kanadáig. Harminc éve az erdőn él, én csak vendégként, alázattal megyek a vadonba.
− Pál Ágoston mellett több vadőrrel és a székelyföldi vadásztársadalommal is szoros a viszonyod. Az ő szemszögüket is latba vetve hogyan látod, merre vezet a medve és az ember szembenállása?
− Az éremnek két, de ebben az esetben akár több oldala is van. Az viszont bizonyos, hogy ha mesterségesen kirobbantják az ember–medve harcot, akkor az állat fogja a rövidebbet húzni. Sajnos vannak, akik ebből karriert csinálnak, lemennek Bukarestbe tüntetni. A medvék is lemehetnének Bukarestbe tüntetni, hogy engedélyezzék 140 politikus ártalmatlanítását, akik az egoizmusukkal ártanak a társadalomnak. De sarkalatos az állatvédők álláspontja is, akik sokszor csak elvi szinten és nem gyakorlatban veszik védelmükbe a nagyvadat. Valahogyan ezeket a szempontokat kellene összhangba hozni. Az bizonyos, hogy megváltozott valami, másként viselkednek a medvék is. Jel, hogy Uvarhely központjába bemerészkedik a medve. Persze ha elvágtuk a fejük fölül az erdőt, akkor bejönnek a lakott területekre.
Kettős a mérce, ha a medve fejével próbálunk gondolkodni: én kimehetek az erdőre, de ő nem jöhet be a városba.
Egyébként emlékszem, gyerekkoromban Udvarhelyt erdők vették körül, azokat mára kiírtottuk. Egy medve több mint ötven kilométert mozog egy nap alatt, manapság képtelenség, hogy ezt a távot összefüggő erdős területen megtegye úgy, hogy ne érintsen emberek lakta területet. Továbbá a medve is a könnyebb utat választja: miért keressen élelmet az erdőben, ha itt vannak a tele kukák a városban? Ez a természeti ökonómia, minden élőlény a könnyebb utat választja.
− Meglehetősen negatív manapság a medvék megítélése, mégis kitartasz mellettük.
− A medvék előtt volt egy hiúzos korszakom, de sajnos harminc év alatt nem láttam még hiúzt. Egyébként azt mondják a vadászok, hogy aki hiúzt lát, azt szereti az isten. De valahogy a legnagyobb vad fogott meg, a medve, mert antropomorf, nagyon hasonlít az emberhez. Például a táplálkozása mellett az alkalmazkodási készségében is hasonlít ránk, hisz az Északi-sarktól a Góbi sivatagig előfordul. A medve már az ókortól egészen a jelenkorig szerepelt az irodalomban, de ott van a címereinkben.
Mindez azt jelzi, hogy ez a nép évszázadokon keresztül együtt tudott élni a nagyvaddal. Ha mi ezt most elpuskázzuk, akkor véget ér a történet. Ma már ha elhagyod Nagyváradnál a román–magyar határt, jelentős nagyvad-populációval nem találkozol, mehetsz akár a La Manche-csatornáig. Ha nem vigyázunk, gyerekeink és unokáink csak állatkertekben fognak ilyen nagyvadakat látni.
Most van egy esélyünk megtalálni az összhangot, hogy ne veszítsük el medvéinket. Kár lenne. Az állatkerti medvék tekintetéből ugyanis hiányzik a szabadság fénye. Én ezért megyek az erdőbe: ahogy egy motorost lázba hoz az ellenszél, engem az hoz lázba, hogy egy szabad nagyvadnak belepillanthatok az életébe, belekóstolhatok a szabadságába.
Kovács Eszter / liget.ro

Keményen bírságolta a CNA a magyarellenes hisztériakeltést
Az RMDSZ feljelentése alapján 85 ezer lejes és 20 ezer lejes pénzbírságot szabott ki a Realitatea TV-re, illetve a B1 televízióra az Országos Audiovizuális Tanács – tájékoztatott csütörtökön Porcsalmi Bálint ügyvezető elnöke. A román csatornákat azért jelentették fel június 20-án, mert nacionalista, a magyar közösséget diszkrimináló kijelentéseket hangzottak el különböző műsoraikban.
A román médiában akkor tört ki a súlyos magyarellenesség, amikor az RMDSZ a Grindeanu-kormány bizalmatlansági indítvány vitáját megelőzően olyan törvénytervezetek elfogadását kérte a kormánypártok képviselőitől, amelyek a szövetség szerint a mai napig a magyar közösség valós és jogos elvárásait képezik.
„Mint ahogyan azt akkor is hangsúlyoztuk, a romániai magyar közösség elvárásainak törvényi szintre emelése semmivel sem csorbítja a románok jogait, ahogyan azt akkor a média szajkózta. Mi több, nem emberfeletti tettek valóra váltását kértük a kormánykoalíciótól, amely bármilyen veszélyt is jelenthetett volna a többségi nemzetre nézve. A manipuláció és a nacionalista propaganda magasiskoláját követhették akkor szemmel a magyar emberek, ez pedig mélyen sértette a magyar közösséget. Ezért kértünk jogorvoslatot!" – idézte Porcsalmi Bálintot az RMDSZ csütörtöki hírlevele.
Mit kért az RMDSZ a koalíciótól?
A kisebbségek jogállását szabályzó törvény-tervezet elfogadását, amely 2005 óta a parlament előtt van. A tervezet összehangolja és keretbe helyezi a Romániában élő kisebbségek jogait, többek között megteremti a kulturális autonómia törvényi és intézményi keretét is.
A helyi közigazgatási törvény kapcsán benyújtott módosító-csomag elfogadását, amelynek célja 10 százalékra csökkenteni a húsz százalékos anyanyelv-használati küszöböt, továbbá előírja a nemzeti szimbólumok szabad használatát, illetve szankciókat vezet be a törvénybe foglaltak be nem tartására.
Március 15-ét mint hivatalos ünnepet szavatoló törvénytervezet elfogadását. A marosvásárhelyi római-katolikus iskola körül kialakult helyzet megoldását.
Az oktatási törvény az irányú módosítását, hogy a tanügyminisztériumnak legyen lehetősége iskolát alapítani.
Azt, hogy speciális tanterv alapján szervezzék meg a kis-érettségi és érettségi vizsgákat a magyar diákoknak, hiszen ők speciális tanterv mentén tanulják a román nyelvet.
Állami finanszírozást a történelmi egyházak teológiai képzéseire.
Törvényi keret megteremtését a Kisebbségi Továbbképző Központ létrehozására. maszol.ro

Folytatódik a BBTE tehetséggondozó programja, a Mentor Klub
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem idén második alkalommal szervezi meg a Mentor Klubot, az egyetem Magyar Tagozatának egyik tehetséggondozó tevékenységét.
A programsorozat célja, hogy a hallgatók a megszerzett tárgyi tudás mellett személyes készségeiket is hatékonyan fejleszteni tudják. A szakmai siker szempontjából manapság az úgynevezett „soft skill”-ek legalább olyan fontosak, mint a szakmai, az egyetemi tanterv keretében, viszont jellemzően csak utóbbi fejlesztésére nyílik lehetőség.
A Mentor Klub többek között olyan készségek elsajátításához nyújt segítséget, mint a hatékony időgazdálkodás, tárgyalástechnika, stresszkezelés, személyes arculatépítés vagy tanulástechnika. Az októbertől májusig tartó programsorozat alatt a résztvevők 10 különböző témakörrel ismerkedhetnek meg. Emellett az idei programot két hétvégi képzés is színesíti.
A Mentor Klub szakiránytól független várja azon hallgatók jelentkezését, akik a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen alap- vagy mesterképzésen folytatják tanulmányaikat. A jelentkezéshez a Mentor Klub weboldalán található regisztrációs űrlapot szükséges kitölteni, valamint a kért dokumentumokat – önéletrajz és karrierterv – csatolni. A jelentkezési határidő: 2017. október 8. maszol.ro

Beomlott a kolozsvári levéltár mennyezete – állítólag iratokban nem esett kár
A Országos Levéltár Kolozs megyei fiókjának épületében augusztus elején beomlott az egyik raktár mennyezete. Jelenleg a károk felmérése zajlik, és még nem egyértelmű, hogy a javítás kit fog terhelni.
A levéltár ugyanis abban a különös helyzetben van, hogy az intézmény a belügyminisztériumhoz tartozik, az épület Kolozsvár Polgármesteri Hivatalának tulajdona, de ennek adminisztrációja már a levéltár hatásköre. A Farkas utcai épületben 20 kilométernyi iratot őriznek, a legkorábbiak a 13. századból származnak.
A levéltár Kolozs megyei fiókjának igazgatója szerint a beomlott mennyezetű raktárban semmilyen archív anyag nem károsult. Paula Ivant megkérdeztük, hogy digitalizálták-e az archívumot, hogy egy nagyobb kárt is túlélhessenek az őrzött dokumentumok. Elmondta: ez csak részben történt meg, például a középkori dokumentumok esetében, mert nagyon időigényes volna mindent digitalizálni.
A polgármesteri hivatal illetékeseitől megtudtuk, hogy jelenleg a károk felmérése zajlik. Mivel az épület adminisztrálása a levéltár feladata, a javítási munkálatok csak akkor hárulnak az önkormányzatra, ha arra a következtetésre jutnak, hogy strukturális hiba miatt omlott be a raktár mennyezete – közölték városházi forrásaink. maszol.ro

Múzeumot hoznak létre a Rhédey család egykori kastélyában
Az Erdőszentgyörgy szívében álló Rhédey-kastély sokak számára vonzó turisztikai látványosság. A jelenlegi tematikusan berendezett szobákat sok bel- és külföldi vendég keresi fel, ezáltal betekintést nyerve a kis város kultúrájába, történelmébe. Az emeleten lévő Bözödújfalusi emlékszoba, az elárasztott településnek állít emléket, a néprajzi szoba kulturális értékként van jelen, míg a Láthatatlan Székelyföld néven ismert szoba híres épületek makettjeit örökíti meg látássérültek számára is.
Az önkormányzat tulajdonában lévő neobarokk kastélyba egy pályázat keretén belül, bővíteni szeretnék a látnivalókat, és egy komplex, öt szobát átölelő Rhédey-múzeum létrehozását álmodták meg. A kastélyban született Rhédey Claudia, valamint férjéről Alexander von Württemberg-ről nevezetes épületben létrehozandó múzeum első sorban a Rhédey család és a kastély történetét fogja ismertetni, de emellett a grófnő ikonikus személyiségét, és az erdélyi nemesség életének egy szeletét is közelebb hozza a látogatókhoz a kiállított tárgyak által.
Az elképzelések szerint a múzeum - lehetőségekhez mérten - eredeti tárgyakkal lesz berendezve, amely korhűen érzékelteti a 17-19. század nemeseinek életét, amelyeket bútorok, szőnyegek, személyes tárgyak és hasonló örökségek által valósítana meg az önkormányzat. Emellett világító elemek beüzemelésével, valamint a századnak megfelelő textíliákkal díszítik majd a múzeumot, visszaadva a kor jellegzetes hangulatát. A múzeumban a falra rögzített televíziókban dokumentumfilmeket láthatnak a látogatók, ezek is a Rhédey család életét hivatottak megismertetni. A múzeum létrehozása és megvalósítása történészek segítségével zajlik, több ország levéltáraiban végzett kutatásra alapszik. A levéltári munka napjainkban is folyamatban van 2018. szeptemberében zárul le. Menyhárt István projektmenedzser elmondta, a 2018-as szeptember 21-i Rhédey Napok keretén belül lesznek bemutatva a nagyközönségnek a levéltári munka eredményeként meglelt információk. Ugyanakkor kiemelte, hogy reméli, a pályázat még az idén elbírálásra kerül és hozzáláthatnak annak a megvalósításnak, amellyel elmondása szerint „adósok vagyunk a Rhédey családnak, nemcsak mi, hanem a magyar történetírás is, hisz ez a tematika országokat összekötő nagyságú, amelyben érintett Románia, Németország és Anglia mellett, Ausztria és Magyarország is”.
Csibi Attila Zoltán, Erdőszentgyörgy polgármestere is támogatja a Rhédey múzeum létrehozását. „Nagyon sok munkánk áll amögött, hogy Erdőszentgyörgy olyan turisztikai célpont legyen, ahová érdemes eljönni látogatóként. Az elmúlt időszakban is folyamatosan tettünk azért, hogy a város látványosságait népszerűsítsük, és ez a törekvés közel sem ért még véget. A Rhédey múzeum létrehozása egy olyan kezdeményezés, amely méltó módon ismerteti településünk büszkeségét, a Rhédey-kastélyt, a Rhédey családot, valamint Claudia grófnő ikonikus alakját. Szeretnénk, ha Erdőszentgyörgyön nem csak átutaznának a turisták, hanem érdemesnek tartanák arra, hogy itt töltsenek néhány órát, ezáltal is öregbítve és messze víve városunk hírnevét”- hangsúlyozta a polgármester.
A Rhédey múzeum mellett, másik két pályázat is folyamatban van. Egy, a kastély előtti tér rendezésére vonatkozó projekt van előkészületben, egy másik által a valamikori kastélykertet szeretnék szebbé tenni.
Az Erdőszentgyörgyi Önkormányzat felhívásban kér segítséget a magánszemélyektől. Ezáltal arra sarkall mindenkit, hogy ha bármilyen, a Rhédey családhoz, kastélyhoz vagy az említett korhoz kapcsolódó tárggyal, képpel, leírással rendelkezik, szíveskedjenek örökre, vagy ideiglenesen a múzeum rendelkezésére bocsátani, vagy jelentkezni a kastélyban Menyhárt István projektmenedzsernél. A leírásokat, képeket, képeslapokat, szövegeket küldhetik elektronikus formában is a menyhart_i@yahoo.com e-mail címre is. (közlemény) Transindex.ro

Múlt és jövő bűvöletében fog telni a 23. marosvásárhelyi könyvvásár
A Jelenkor Kiadóval és szerzőivel, irodalmi estekkel, Julius Caesarral, Shakespeare szonettekkel, koncertekkel, gyerekprogramokkal, olvasójátékkal és persze a magyar könyvkiadás legújabb termésével várja az érdeklődőket november 16 és 19-e között a 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Erdély legnagyobb és legrangosabb könyves szemléjének programját sajtótájékoztató keretében ismertették a szervezők, Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, Szepessy Előd, a Marosvásárhelyi Kulturális Központ elnöke, illetve Makkai Kinga, a vásár gyermek- és ifjúsági programjainak szervezője. – áll a szervezők által kiküldött közleményben.
Az idei vásár mottója ahol a múlt és a jövő… egyrészt utal arra, hogy idén több marosvásárhelyi, illetve erdélyi szerző is kerek évfordulós, így Szőcs Kálmán, Sütő András, Székely János, Bajor, Andor, Tamási Áron, Aranka György, Ady Endre, Arany János . Ennek jegyében kerül sor több irodalmi beszélgetésre, vagy előadásra is. Káli Király István ugyanakkor elmondta a vásár nemcsak a múltra tekint vissza, hanem a jövőbe is néz, immár öt éve gyerekprogramokat szerveznek, évről évre nagyobb sikere van az olvasójátéknak, és a vásár kiemelt programjait is úgy állítják össze, hogy minden korosztály, így a fiatalok is találjanak kedvükre valót. Ugyancsak Káli Király István beszélt az idei könyvkínálatról is, hangsúlyozva, hogy az idei díszmeghívott a Jelenkor Kiadó és szerzői: Bartók Imre, Kemény Zsófi, Peer Krisztián, Selyem Zsuzsa és Szabó Róbert Csaba.
A négy naposról öt naposra bővülő vásár több, mint 100 programpontja közül Szepessy Előd, a Marosvásárhelyi Kulturális Központ vezetője a nagyobb érdeklődésre számot tartó eseményekre hívta fel a figyelmet. Így a Kolozsvári Állami Magyar Színház Julius Caesar című előadására, amely már dél-koreai turnéja után nemzetközi sikernek örvend, a Márkos Albert, Gryllus Samu, G. Szabó Hunor és Dagadu Veronika Sena alkotta és Nádasdy Ádámmal kiegészült WH Együttes Shakespeare’s Sonnets&Songs produkciójára, valamint a Kaláka együttes és Lackfy János gyerek, illetve felnőtt koncertjére. Ezek mellett több irodalmi estre is sor kerül. November 16-án a Jelenkor szerzői ülnek egy asztalhoz (Bartók Imre, Kemény Zsófi, Peer Krisztián, Selyem Zsuzsa, Szabó Róber Csaba), 17-én a mai magyar női prózáról értekeznek (Szvoren Edina, Selyem Zsuzsa, Király Kinga Júlia, Péntek Orsolya, Márton Evelin), a költők kerekasztalán (Egyed Emese, Fekete Vince, Karácsonyi Zsolt, Kovács András Ferenc, Lackfi János, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Nádasdy Ádám) pedig Arany János kerül terítékre.
Idén is egész napos gyerekprogramokkal várja a legfiatalabb olvasókat a vásár, minden program a könyvhöz, olvasáshoz kapcsolódik idén is. A programok célja, hogy a gyerekek úgy tekintsenek az irodalomra, mint élő valóságra, amelyben a mű, a szerző és olvasó szerves egységet alkotnak. Így több író-olvasó találkozóra is sor kerül majd, főként idén megjelent kötetek szerzőivel válthatnak szót a legkisebbek. Az évek óta nagy érdeklődés övezte Olvasd el, és játssz velünk! olvasójáték kapcsán elmondta, eddig 120 csapat jelentkezett (szeptember 29.én zárul a jelentkezés). A könyveket elolvasó gyerekeket, fiatalokat különlegesen szeretnének megajándékozni a szervezők. A III-IV-sek az olvasásra kijelölt kötet szerzőjével, a többször is díjazott Kertész Erzsivel találkozhatnak november 18-án, az V-VIII. osztályosok Kosztolányi Dezső A kulcs című novellájának feldolgozását tekinthetik meg november 19-én, a IX-XII-sek pedig a feladott olvasmány tematikájához kapcsolódó Papírrepülők című színházi előadással mélyíthetik el olvasmányi élményeiket november 16-án.
Gáspárik Attila a Marosvásárhelyi Színház igazgatója Románia legszínvonalasabb könyves személéjének nevezte a vásárt, felhívva a figyelmet a sajtó, a városvezetés felelősségére. Meglátása szerint számos értékes esemény – könyvvásár, zenei fesztiválok, filmfesztivál, színház – vesz körül minket, amelyek nincsenek megfelelő súllyal jelen a köztudatban. (közlemény)
Transindex.ro

Az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei szervezete az ukrán oktatási törvény ellen akart tüntetést szervezni, azonban a polgármesteri hivatal nem válaszolt a kérvényre.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei szervezete tüntetést jelentett be október 1-jére Szatmárnémetibe, a prefektúra előtti térre, melynek célja az ukrajnai nemzeti kisebbségek iránti szolidaritás kifejezése a szeptemberben meghozott oktatási törvény kapcsán, mely súlyosan sérti kárpátaljai magyar közösségünk nyelvhasználati és anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait. Mint ismeretes, a jogszabály többek között arról rendelkezik, hogy negyedik osztálytól kizárólag ukrán nyelven folyhat oktatás Ukrajnában. Ez egyrészt nem hoz megoldást arra a problémára, hogy az ukrajnai kisebbségekhez tartozó gyermekek jelentős része igen gyengén beszéli az állam nyelvét, hiszen továbbra sem a megfelelő módszertannal tanítják majd az ukránt a kisebbségi tannyelvű iskolákban. Ugyanakkor súlyos hátrányt jelent a többi tantárgy elsajátítása terén, hisz drasztikusan csökkennek a tanulók esélyei a mélyebb összefüggések megértésére, amennyiben az információkat egy nem kellőképpen ismert nyelven teszik elérhetővé számukra.
A közös fellépés érdekében megkerestünk magyar és román szervezeteket, egyházakat, politikai pártokat – hiszen Ukrajnában a magyar mellett egy jelentős létszámú román közösség is él – melyek nyitottak voltak az együttműködésre. Sajnálattal kell azonban tudomásul vennünk, hogy a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal számára 15 nap sem volt elegendő, hogy a szabályosan, a törvény betűi szerint benyújtott területfoglalásra vonatkozó beadványunkat elbírálja, a legutolsó pillanatig válasz nélkül hagyva megkeresésünket. Ilyen körülmények között – tekintettel az ügy fontosságára – elállunk a tervezett köztéri tiltakozás megszervezésétől, hiszen nem tudjuk garantálni a rendezvény jogszerű lebonyolítását, és nem kívánunk alkalmat teremteni a polgármesteri hivatal hanyagságára épülő hatósági ellenintézkedésekre.
Szégyen, hogy az állampolgárok szabad gyülekezésének jogát éppen egy ilyen fontos közös ügyünk kapcsán veszi semmibe Szatmárnémeti város önkormányzata, különösen arra való tekintettel, hogy korábban valamennyi magyar szervezet közös sikereként éltük meg, hogy Kereskényi Gábor személyében ismét magyar ember áll a város élén.
Úgy véljük, semmiképp nem használna kárpátaljai testvéreink jogos követeléseinek, közös ügyünknek, ha Szatmárnémetiben a szolidaritási megmozduláson résztvevőket a hatóságok szabálysértési eljárás alá vonnák. Mindemellett nem mondunk le az akció eredeti céljáról és a holnapi napon, szeptember 29-én átadjuk a Szatmár Megyei Kormánybiztosi Hivatal (prefektúra) vezetőjének a kárpátaljai magyar és román közösségek melletti kiállásunkról szóló beadványt, amelyben arra kérjük Románia kormányát, hogy lépjen fel az ukrajnai nemzeti kisebbségeket ért jogsérelmek ügyében.
Kiszner Csaba,
az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei szervezetének elnöke / itthon.ma/erdelyorszag

Vádat emeltek Marosvásárhely magyarellenes polgármestere ellen
Hivatali hatáskör több mint 9000 rendbéli túllépése miatt vádat emelt csütörtökön az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere és Sergiu Claudiu Maior volt alpolgármester ellen.
A DNA arról tájékoztat, hogy Sergiu Claudiu Maior, Marosvásárhely volt alpolgármestere, a tettek elkövetése idején a polgármester tanácsosa ellen hivatali hatáskör 9198 rendbéli túllépése miatt, Dorin Florea polgármester és Andrei Mureşan, a tettek elkövetése idején városházi titkár ellen hivatali hatáskör túllépésében való (szintén 9198 rendbéli) bűnrészesség miatt emel vádat.
A vádhatóság szerint Sergiu Claudiu Maior a polgármester tanácsosaként 2016. március 9-e és június 29-e között 9198, a marosvásárhelyi városháza által kibocsátott fizetési utalványt írt alá, noha erre nem jogosította fel tisztsége.
Az ügyészek szerint az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség 2016. március 1-jei jogerős döntése összeférhetetlenséget állapított meg Sergiu Claudiu Maior esetében, aki így 3 évre elveszítette a jogot köztisztség betöltésére. Miután lemondott alpolgármesteri és helyi tanácsosi funkcióiról, Sergiu Claudiu Maiort polgármesteri tanácsosnak nevezte ki Dorin Florea, hogy továbbra is gyakorolhassa hivatali előjogait, többek közt a fizetési utalványok aláírását, noha azoktól eltiltotta a törvény – olvasható a közleményben.
Andrei Mureşan városházi titkári minőségében jóváhagyta és aláírta a polgármester erre vonatkozó döntéseit. A DNA szerint a vádlottak ezen lépések révén csorbították Marosvásárhely város és lakossága arra vonatkozó érdekeit, hogy a köztisztségeket és közméltóságokat a pártatlanság, feddhetetlenség és átláthatóság elvei alapján gyakorolják, és ne foglalhassák el olyan személyek, akik elestek ettől a jogtól.
Az ügyet a Maros megyei törvényszék tárgyalja.
Agerpres; itthon.ma/erdelyorszag

SZNT: „Égjenek újból az őrtüzek!”
A Székely Nemzeti Tanács október utolsó vasárnapját a székely autonómia napjának tekinti, és arra sürgeti a székelyföldi keresztény gyülekezeteket, hogy imádkozzanak közösen Székelyföld önrendelkezéséért, este pedig gyújtsanak minden településen őrtüzeket – szólít fel az SZNT elnökének közlemény.
Közeledik október utolsó vasárnapja, a nap, amelyen pár éve Székelyföld lakóit és a nagyvilágban élő székelységet egyetlen közös gondolat fog össze: Székelyföld területi autonómiájának a gondolata. A Székely Nemzeti Tanács 2003-as újraalakulásának, a Székelyek Nagy Menetelésének, Székelyföld határkivilágításának az emléke arra ösztönözte az elmúlt évben a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságát, hogy határozatba rögzítse: legyen október utolsó vasárnapja, Székelyföld Autonómiájának Napja.
Kérjük a székelyföldi keresztény gyülekezeteket, hogy ezen a napon imádkozzanak közösen Székelyföld önrendelkezéséért, este pedig gyújtsanak minden településen őrtüzeket, annak üzeneteként, hogy a Székelység nem hátrál, és nem fárad, kitart a hitben és az okos és elszánt küzdelemben.
Emlékezzünk meg ezzel egy időben a reformáció 500-ik évfordulójáról. Emlékezzünk meg arról, hogy a protestantizmus 500 éves történelme az egész Kárpát-medencében a magyar nemzet fennmaradását és gyarapodását szolgálta, a székely önrendelkezés ügye pedig magyar nemzeti ügy. Ezt a törekvést erősítse a székelyek lelkében október utolsó vasárnapján, a kilencvenedik genfi zsoltár Szenczi Molnár Albert fordításában: Tebenned bíztunk eleitől fogva.
Vezéreljen ugyanakkor a Boldogságos Szűz Anya szelleme, amely annyi évszázadon át megtartott hitünkben, magyarságunkban.
Kérjük Székelyföld polgármestereit, hogy támogassák, és aktívan vegyenek részt az imavasárnapon és az őrtűzgyújtáson, szólítsák meg a közösséget, amelynek bizalmából a székely községek és városok élére kerültek. Kérjük a települési székely tanácsokat, hogy mozgósítsák a helyi közösséget, és készüljenek október utolsó vasárnapjára, 29-én 17,30 órakor lobogjanak a területi autonómia igényének lángjai.
Felhívásunk szól szerte a nagyvilágba élő magyar-keresztény gyülekezetekhez, tudatosítsák a fiatalokban, gyermekeikben: a székely önrendelkezés ügye magyar nemzeti ügy.
Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely, 2017. szeptember 28. itthon.ma/erdelyorszag

Az Európai Néppárt sem az ukrán oktatási törvény, sem a migráció kérdésében nem elég határozott
Az Európai Parlament október végi munkahetén az Európai Néppárt (EPP) frakciója, valamint külügyi munkacsoportja egyaránt foglalkozott az újan elfogadott ukrán oktatási törvénnyel, valamint a migráció kérdésével – adta hírül Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája. A kereszténydemokrata frakció mindmáig a legnépesebb az európai törvényhozásban.
Az EPP külügyi munkacsoportjának keddi ülésén Cristian Preda külügyi bizottsági koordinátor és Tőkés László EP-képviselő, a parlament Külügyi Bizottságának (AFET) tagja azzal a javaslattal éltek, hogy a néppárti frakció támogassa a Petro Porosenko ukrán államelnök által immár – sajnálatos módon – aláírt új oktatási törvénynek az EP jövő heti plenárisán való napirendre tűzését, tekintettel annak a nemzeti kisebbségekre – köztük a románokra és a magyarokra – nézve hátrányosan megkülönböztető voltára.
A vita rendjén két egymással ellentétes álláspont alakult ki. Tőkés László úgy ítélte meg, hogy az új jogszabály a kisebbségi anyanyelvi és oktatási jogok drasztikus korlátozása által a legsötétebb sztálini időkre emlékeztet. Ukrajna a legjobb barátait, uniós integrációjának őszinte támogatóit – köztük Magyarországot és Romániát – sérti meg azáltal, hogy a magyar, román, bolgár, lengyel, szlovák kisebbségi oktatást szinte teljesen fel akarja számolni – mondotta képviselőnk, rámutatva arra, hogy az Unió a múltban is gyakran késlekedett a mostanihoz hasonló, sürgető ügyek melletti kiállásban.
Bocskor Andrea kárpátaljai Fidesz-képviselő ugyancsak az ügy napirendre tűzése mellett érvelt, sürgetve egyben az egységes európai normák alkalmazását, másfelől pedig az ukrán törvény normakontrollját a Velencei Bizottságban.
Elmar Brok, az AFET előző elnöke nagyfokú megértést tanított az őshonos kárpátaljai kisebbségek ügye iránt, sőt a kisebbségi oroszokkal szembeni ukrán ellenségeskedést is „kontraproduktívnak” ítélte, hiszen az egészben is akadályozza az ukrán válság rendezését. Felszólalásában arra is kitért, hogy „román és magyar barátaink ezek után el fogják veszíteni a kedvüket arra, hogy Ukrajnát támogassák”.
Michael Gahler német és José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra spanyol képviselők – másokkal együtt a kivárás mellett érveltek. Végül is az engedékenység, az értetlenség és az óvatosság kerekedett felül a vitában. Cristian Preda román képviselő is hiába szólalt fel a létükben veszélyeztetett nemzeti közösségek jogfosztása ellen, Sandra Kalniete ülésvezető az ügy elnapolását konstatálta, előirányozva ezzel együtt legalább azt, hogy az EPP közvetlen úton, a háttérdiplomácia eszközeivel próbáljon eredményt elérni az ukrán félnél.
Másnap a néppárti képviselőcsoport rendes ülésén vetődött fel újból az ukrán kérdés. Minekutána Manfred Weber frakcióelnök az Unió országainak időszerű kérdéseiről tartott általános politikai beszámolót, a vita rendjén Tőkés László ismét szóvá tette az ukrán oktatási törvény égető problémáját. Visszautalva az előző napi vitára, erdélyi képviselőnk az Európai Néppárt, a frakció és az uniós intézmények halogatás nélküli fellépését sürgette az ukrajnai nemzeti kisebbségek, illetve alapvető jogaik védelmében. Felszólalásában – egyebek mellett – megemlítette, hogy a jogkorlátozó törvénnyel szemben tiltakozásképpen Klaus Iohannis román államfő lemondta küszöbön álló ukrajnai látogatását. A kárpátaljai-bukovinai román közösség az iskolarendszerüket felszámolni akaró ukránosítási törekvések ellen emeli fel a szavát – mondotta –, hasonlóan a magyar közösséghez, amelyet valóságos tragédiaként érint mintegy száz iskolájának és egész oktatási intézményrendszerének várható megszüntetése. Itt nincs helye steril jogvitának és halogatásnak: a szovjet-orosz kommunista kisebbségellenes hagyományokat követő, diktatórikus és nacionalista ukrajnai rendszer puszta létében fenyegeti a magyarságot – mutatott rá.
Bocskor Andrea képviselő az ukrán hatalom cinikus ferdítéseit leplezte le, visszautasítva – példának okáért – az igaztalan orosz- és Putyin-barátság magyarok ellen irányuló rágalmát. Az „Európai soknyelvűség napján” igazán fontos volna, hogy az EP ne söpörje szőnyeg alá a diszkriminatív ukrán oktatási törvény kérdését – mondotta. Hozzászólásában Daniel Buda román néppárti képviselő is az azonnali fellépést sürgette.
A frakcióvezető ígéretet tett arra, hogy – előzetes kompromisszumos lépésként – a Néppárt és ő maga személyesen is kapcsolatba fog lépni ukrajnai testvérpártjukkal, illetve magával Porosenko államfővel.
Az általános vita rendjén Tőkés László a vasárnapi németországi választások, valamint a macedóniai belpolitikai helyzet kérdéseihez is hozzászólt. Gratulálva a CDU/CSU pártszövetség választási győzelméhez, ezzel együtt annak a véleményének adott hangot, hogy az elszenvedett 7–8%-os választási visszaesés egyik legfőbb oka minden bizonnyal Angela Merkel kancellár migrációs politikájának a hibáiban keresendő. Revideálnia kellene ezt a politikát, nagyobb figyelmet szentelve arra, hogy Európa, ebben pedig Németország és Magyarország megőrizzék keresztény-nemzeti identitásukat. A keresztény gyökereken alapuló Néppárt részéről jogos elvárás ez, mint ahogy a kancellár evangélikus lelkipásztori családból való származása alapján is nagyobb érzékenysége volna elvárható tőle az identitás vonatkozásában – zárta szavait képviselőnk.
Macedónia vonatkozásában annak a veszélyéről szólt, hogy a szocialista kormány 150 ezer migráns betelepítésére irányuló tervei a Magyarország és szomszédjai által többé-kevésbé lezárt balkáni útvonal újbóli megnyitásával fenyegetnek. A közelgő választásokra való tekintettel a Néppártnak határozott módon ki kellene állnia macedóniai néppárti szövetségesei mellett – mondotta Tőkés László. itthon.ma/nagyvilag

ROMÁNUL NEM TUDNAK, DE MATEMATIKÁBÓL JOBBAK (ELEMEZTÉK AZ ÉRETTSÉGI EREDMÉNYEKET)
Ha a háromszéki diákok idei érettségi eredményeit egy közel hasonló etnikai összetételű megye végzőseinek teljesítményéhez hasonlítjuk, akkor Kovászna megye az első vagy második helyen szerepelne az országos rangsorban, ha pedig a román tagozat eredményeit egy szinte kizárólag román ajkúak által lakott megyéével vetjük össze, akkor a nyolcadik helyen jegyeznék az ő teljesítményüket – derül ki abból az összehasonlító statisztikából, amelyet tegnap Kiss Imre főtanfelügyelő ismertetett.
Az elmúlt esztendőkben Kovászna megyét az utolsók között tüntették fel az érettségi országos eredménytérképén, de arról nem számoltak be a statisztikákat készítők, hogy az adott sikerességi aránynak milyen összetevői vannak – hangsúlyozta a főtanfelügyelő.
Elmondta, az idei őszi érettségin elért országos első helyezés azt bizonyítja, a háromszéki diákok egy kis erőfeszítéssel ott is javítani tudnak, amiben a leggyengébbek, ez pedig a román nyelv és irodalom, de egy ötös átmenő jegy még nem jelenti azt, hogy a diák könnyedén használja a román köznyelvet, ez csupán a tananyag elsajátítását feltételezi. Az érettségin bukó magyar tanulók többsége románból hasalt el, ezt a főtanfelügyelő számokkal bizonyította.
Míg a nyári vizsgaidőszakban a 854 idei magyar érettségizőből 138-an (16,16%) buktak románból, addig a 347 román tagozatos tanuló közül csupán négyen (1,15%) nem érték el az ötös átmenőt anyanyelvükből. Magyar nyelv és irodalomból egyetlen érettségiző bukott, matematikából, történelemből és a választott tárgyból arányaiban feleannyian hasaltak el a magyar diákok közül, mint román társaik.
A gyenge román teljesítmény miatt a magyar vizsgázók 64,37 százalékának sikerült a nyári érettségije, a román tagozaton pedig 80,40 százalékot értek el, a megyei összesített eredmény 69,36 százalék. A különbség a két-három tantárgyból bukott érettségizők összehasonlításából is kiderül, bár a százalékos arányok közel hasonlóak, a magyar diákok esetében legtöbbször a román is a vétkes tantárgyak között szerepel, ami rontja a statisztikát.
Kiss Imre leszögezte: az ilyen részletes elemzés nélkül hamis a megye eredményeinek összehasonlítása nem azonos etnikai összetételű térségekével, és bárhogy vesszük, a román miatt a magyar gyermekek hátrányban vannak az egyetemi felvételin is, mert hiába jók matematikából és a többi tantárgyból, ha megbuknak románból. A főtanfelügyelő abban bízik, az ötödik osztályban idéntől bevezetett új speciális román tanterv hozzásegíti a tanulókat a jelenleginél jobb kommunikációs készség kialakításához, és nem kell várni az eredményre nyolc évet, amíg ez a nemzedék eljut az érettségiig.
Fekete Réka / Háromszék; Erdély.ma

KUN MIKLÓS: 1944-45-BEN AZ ERDÉLYI MAGYAROK JOBBAN TARTOTTAK A ROMÁNOKTÓL, MINT A SZOVJET ADMINISZTRÁCIÓTÓL
Sztálin és Molotov hagyatékából előkerült, mindeddig publikálatlan dokumentumok szerint az erdélyi magyarok 1944-45-ben jobban tartottak a románoktól, mint a szovjet adminisztrációtól.
A dokumentumokat Kun Miklós Széchenyi-díjas történész ismertette csütörtökön Kolozsváron, a Minerva Egyesület székházában tartott előadásában, amely a gulagra elhurcolt magyarok sorsát megvilágító publikálatlan dokumentumokról és a Sztálin-hagyaték ismeretlen magyar vonatkozású iratairól beszélt.
Amint az Erdélyben is ismert kutató fel is olvasta, a Kolozsvárott is megforduló Sikin tábornok 1945 januárjában egy marosvásárhelyi szakszervezeti gyűlés határozatával példázta az észak-erdélyi magyarok helyzetértékelését. A szakszervezeti határozatban a marosvásárhelyi munkások azt kérték: ha felmerül Észak-Erdély hovatartozásának a kérdése, inkább támogatják a tartomány függetlenségét vagy azt, hogy tartozzék a Szovjetunióhoz, minthogy Romániához kerüljön. A tábornok egy bánffyhunyadi kőfejtő magyar tulajdonosát is idézte, aki kijelentette: a magyarok azt szeretnék, ha Erdély a Szovjetunióhoz tartozna, és nem Romániához.
A tábornok azt jelentette feletteseinek, hogy nemcsak a magyarok, hanem az erdélyi románok egy része is negatívan viszonyul a Bukarestből jött román adminisztrációhoz. A román parasztok is úgy vélték, hogy jobb volt a román csendőrök nélkül, akik a két világháború között üres kézzel érkeztek Erdélybe, aztán amikor menniük kellett, hat szekérrel hurcolták magukkal az itt szerzett vagyont.
Hasonló szellemben számolt be 1944 őszén az előbb román, majd szovjet katonai adminisztráció alá került Erdély közhangulatáról Vas Zoltán magyar kommunista vezető is. Ő azt írta le, hogy az észak-erdélyi lakosság többnyire megnyugvással várta a Vörös Hadsereg bevonulását, mert Erdély kérdésének a gyors és radikális megoldását várta tőle. Arra figyelmeztette ugyanakkor a szovjet vezetést, hogy a magyarok között gyors a kiábrándulás az ismert atrocitások miatt.
Vas Zoltán szerint ehhez az is hozzájárult, hogy a román csendőrök és helyenként a Vörös Hadsereg katonái elkezdték összegyűjteni a volt magyar katonákat, és hadifogolytáborokba viszik őket. Annak ellenére teszik ezt, hogy a katonák korábban többnyire megszöktek alakulataiktól, mert nem akartak Hitler oldalán a Vörös Hadsereg ellen harcolni. A jelentés szerzője szerint ez a Szovjetunió ellen hangolja az erdélyi magyarokat. Vas Zoltán azt is megjegezte: a magyar hadsereg román származású volt katonái nem osztoznak ebben a sorsban.
Kun Miklós úgy értékelte, hogy Erdély sorsát némileg az is befolyásolta, hogy a román átállásról Moszkvában tárgyaló román delegáció több bizalmat ébresztett a szovjet vezetésben, mint a kiugrásról tárgyalni küldött magyar delegáció. A román delegációt vezető Laurentiu Patrascanu külön éjszakai találkozót kért a szovjet vezetés későbbi román “felelősétől”, Andrej Januarjevics Visinszkij helyettes népbiztostól, és közölte: ő ugyan Romániát képviseli, de hithű kommunista, és várja a szovjet utasításokat.
A magyar kiugrásról tárgyaló Faragho Gábor csendőr altábornagyhoz viszont bizalmatlan volt a szovjet vezetés.
Gazda Árpád / MTI; Erdély.ma

Népszerű a Tanulók Háza
Háromszék öt városában több mint 3500 diák látogatja a Tanulók Háza ingyenes köreit, moderntánc- és zeneoktatás mindenütt működik, Kézdivásárhely kivételével néptáncot is tanítanak minden helyen. Az ingyenes délutáni iskolák tevékenységéről Kerekes Jenővel, a sepsiszentgyörgyi Tanulók Háza igazgatójával, az öt intézmény koordinátorával beszélgettünk.
A Tanulók Háza köreiben olyan ismeretek átadására és készségek fejlesztésére van lehetőség, amit a diákok nem kapnak meg az iskolában, és itt mindenki szabadon választhatja meg az őt legjobban érdeklő területet – hangsúlyozza az igazgató. Az utóbbi években igen népszerű a modern tánc, ami elsősorban Dimény Olgának köszönhető, aki a baróti csoporttal nagyon szép eredményeket ért el különböző versenyeken, mára már a többi városban is közkedvelt ez a kör – mondotta. Sepsiszentgyörgyön huszonegy szakosztály működik, egyesek több korosztályban is, a huszonegy tanárból tizenegyen főállásúak, tízen óraadók, a diáklétszám 1450. Újdonság, hogy idéntől a síszakosztály nem csak télen működik, a Sport-All Egyesület támogatásával gyepsízésre is van lehetőség, és szintén az új tanévtől indult be az angol nyelv, angol civilizáció és kultúra tanítása is. A Tanulók Háza oktatója Gidófalván is tart moderntánc-órákat, a kézműveskörre Uzonból és a megyeközponti Speciális Iskolából csoportosan érkeznek a diákok. Baróton négyen tanítanak hatszáz gyermeket, Kovásznán öten szintén hatszáz diákkal foglalkoznak, Kézdivásárhelyen négy főállású és egy óraadó tanár tartja a köri tevékenységeket 550 tanulónak, Bodzafordulón 450-en látogatják a programokat, amelyeket négy oktató irányít. Működésre és fizetésekre elegendő az oktatási minisztériumtól a megyei tanfelügyelőségen keresztül folyósított költségvetési összeg, de fejlesztéshez, beruházásokhoz pályázniuk kell központi forrásokra. Kerekes igazgató elmondta, 2006-ban és 2007-ben felújították az épületeket, a felszerelések, eszközök bővítésére is kaptak pénzt, tavaly hangszereket vásároltak a kézdivásárhelyi háznak, számítógépeket Bodzafordulóra, nagy teljesítményű fénymásolót, valamint gokartot a sepsiszentgyörgyi intézménynek. Idén a baróti Tanulók Háza fával működő fűtési rendszerét szeretnék átállítani gázfűtésesre, és tervezik számítógépek, valamint hangszerek vásárlását oda, ahol pótolni kell a meglévőket. Anyagi téren nagy segítség, hogy szálláshelyek kiadásával saját bevételre tudnak szert tenni Sepsiszentgyörgyön, Baróton és Bodzafordulón. Főként a tavaszi időszakban érkeznek tanulócsoportok a magyar kormány diákutaztatási programjában, de belföldi igénylés is van – ismertette az igazgató. Minden évben nagy az érdeklődés az adventi koszorú és húsvétkor az írott tojás készítése iránt, tavaly a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házában ezerszázan vettek részt az adventi és hétszázan a húsvéti tevékenységeken. A programokról a diákok beszámolnak a Miújság nevű gyermeklapban, a megyeközponti Tanulók Háza és a Mikes Kelemen Elméleti Líceum közös időszakos kiadványában, amelyben saját meséket, kreatív feladványokat is közölnek, a fotók pedig arról tanúskodnak, hogy mindenki jól érzi magát a maga választotta szakkörön.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Lakodalmi szokások Uzonban
Lakodalom, sokadalom, nincs olyankor beteg asszony – tartja a régi rigmus. Az emberi élet sorsfordulókra tagolódik: a születés, keresztelés, lakodalom és halál, illetve temetés mindig is kiemelt fontossággal bírt. Az uzoni lakodalmi szokások, hagyományok általában megfelelnek a mostani alsó-háromszéki falvak hasonló szokásainak, legfeljebb néhány elemükben térnek el, de lényegükben azonosak.
Kutatásaim során idős néniktől azt a felvilágosítást kaptam, hogy régen a vendégséget (lakodalmat) farsang idején tartották, éspedig keddi napon. A fiatalok régen a fonóban, a bálokban, a vásárokon ismerkedtek, de sok esetben az öregasszonyok boronálták össze a párokat. A régi időkben még divat volt, azaz hagyomány az udvarlás, vagyis a vizitába járás. Vizitába menni, vagyis a leányt a lakásán felkeresni katonaviselt, komoly udvarlónak leányos napok (kedd, csütörtök és vasárnap) estéjén illett. Ezeken az estéken a leánynak nem volt szabad otthonról elmennie. A legény a leányos háznál egy órát tartózkodott, utána illett hazamenni... Ünnepek szombatján illetlenség volt vizitába menni. Ez a szokás is a II. világháború után szűnt meg, főleg a kollektivizálás, az új rendszer forgatott ki sarkaiból mindent. Ma általában iskolákban, egyetemeken, munkahelyeken alakulnak ki a párkapcsolatok, az udvarlás a réginél bizalmasabb és kevésbé szertartásos. Ha egy leány és egy legény között szorosabbra fűződtek a szerelmi kapcsolatok, sor kerülhetett a házasságkötésre. Régen a leányok 18–20 évesen, a legények 24–25 évesen léptek házasságra. Századunk első két évtizedében a lakodalmakat farsangkor tartották. Mondták is a vénleányokra a rigmust: „Húshagyó, húshagyó, engemet itt hagyó!” Újabban a lakodalmak megtartásának nincs meghatározott ideje, de inkább nyáron, szép időben próbálják megszervezni a fiatalok, hogy a felvonuló násznép a templomba tartó díszes menetet élvezhesse. Hosszú éveken, évszázadokon át a lakodalmat a házasulandók új otthonában vagy valamelyik szülő (leginkább a vőlegény) házánál tartották. A 60-as évektől már vendéglőben szervezik meg a mulatságot, mert sokkal praktikusabb, de ezzel a váltással az összetartozás, együtt dolgozás, közösségi munka megszűnt... Leánykérőbe a legény általában az apjával vagy a keresztapjával, nagybátyjával ment egy lányos napon (vizitanapon). Visszautasításra nem került sor, mert a legény szándékát a leány már idejében tudatta szüleivel. A jegyváltás a leányos háznál történt, ezt kisebb mulatság, eszem-iszom követte. Ekkor megegyeztek a hozományban, valamint az esküvő (vendégség) megszervezésében. A leánynak régen a szülők kiállították a perefernumlevelet, amely az utolsó fakanálig mindent tartalmazott, amivel férjhez ment. A leánynak adtak bútort, szőttest, ládát, széklábat, tekenőt, a gazdagabbaknak földet, tehenet, lovat, disznót, ki mit tudott. A jegyesség fél évet, egy évet tartott, azután jött a lakodalom. Először a polgári, majd az egyházi esküvőt tartották meg, a vendégsereg régebb edényt, diótörőt, mákőrlőt, fazekakat, lábosokat, vájlingot, húsőrlőt (ez nagy érték volt) és pénzt adott. Az asztalokon pálinka és kürtőskalács volt, majd leves (laskaleves), másodiknak sült körítéssel, később töltött káposzta vagy vadas bélszín, tészták, és persze bor meg borvíz. Régen a kávé és a torta nem volt divatban, ma el sem lehet képzelni enélkül egy esküvőt. Az uzoni lakodalmakon főzött Lisznyóból Rétyi Rózsika néni, Uzonból Pataki Andrásné Anika néni, Lepedus Piroska néni, Kóréh Károlyné, Szász Mihályné, Buzsi Ferencné Nagy Borbála és sokan mások. Az asszonyok körében a rokonok segítettek. A koszorúslányok két csoportba voltak osztva: a fiú részéről valók halványkék, a lány részéről pedig púderrózsaszín, földig érő selyemruhában vonultak fel, természetesen csokorral és csipkekesztyűvel (lásd a mellékelt fényképet). Az esküvői menetet a vőfély vezette, az egész ceremóniát ő irányította az első perctől az utolsóig. Uzonban Buzsi Sándor bácsi volt a vőfély sok-sok éven át. A házasulandók előtt régen az utat elkötötték szénalekötő kenderkötéllel, s a leányt addig nem engedték férjhez menni, amíg nem fizettek. Uzonban régen egy Rigó nevű cigány (Kosztándi András bá) kötötte el az utat, mellette álltak a gyermekek a vederrel, amibe illett aprópénzt dobni az esküvői menet tagjainak. A menyasszonyt úgy engedték el, hogy fizettek érte egy liter pálinkát és 25 lejt, de előbb még a feltett kérdésekre is válaszolnia kellett. Például arra, hogy száz bolhának hány lába van, vagy hogy mi van az uzoni rét közepén... A mai esküvőkön nem kötik el az utat, de a cigánynék most is ott állnak a vederrel. Most a pergőszekeres fuvarozást szebbnél szebb gépkocsik váltották fel, de már olyan esküvő is volt, amelyre motorkerékpárral jöttek a menyasszony után, sőt, nemrég egy tehergépkocsis esküvői menet vonult végig az uzoni utcákon, a falu nagy csodálatától övezve. O tempora, o mores!
Bizony a változó világ új divatokat hoz, amelyeket elfogadunk, de a régit mégsem tudjuk elfelejteni.
Ambrusné Imreh Anna ny. tanárnő / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sokba kerül a magyarellenesség
Magyarellenes megnyilvánulások miatt bírságolt meg az országos audiovizuális tanács tegnap két hírtelevíziót, amelyeket az RMDSZ jelentett fel.
A tanács közleménye szerint a Realitatea TV-t 85 ezer lejre, a B1 hírtelevíziót 20 ezer lejre bírságolták, mert megsértették az audiovizuális törvény, valamint az audiovizuális kommunikáció tartalmáról rendelkező szabályzat több cikkelyét, amelyek egyebek mellett a pártatlan, a kiegyensúlyozott és a jóhiszemű tájékoztatás kötelezettségére vonatkoznak. A hírtelevíziók akkor sugároztak magyarellenes megnyilvánulásokat tartalmazó hír- és beszélgetőműsorokat, amikor az RMDSZ június közepén tárgyalásokat folytatott a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) a szövetség esetleges kormányba lépésének feltételeiről. Az RMDSZ vezetői szerint a média által teremtett magyarellenes hangulat nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az SZDP végül visszalépett a tárgyalásoktól, és nem vállalta azoknak a törvényeknek az elfogadását, amelyek egyebek mellett bővítették volna az anyanyelvhasználatot a közigazgatásban a nemzeti kisebbségek számára, illetve március 15-e hivatalos ünneppé vált volna Romániában. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke tegnap úgy nyilatkozott: a manipuláció és a nacionalista propaganda magasiskoláját művelte a média, amely mélyen sértette a magyar közösséget, ezért kértek jogorvoslatot. Az RMDSZ akkor feljelentést tett a diszkriminációellenes tanácsnál Traian Băsescu volt elnök ellen is, aki támadta a magyarság ünnepét, március 15-ét. Băsescu egyebek mellett kijelentette: „A romániai magyarokat senki nem akadályozza meg, hogy Budapesten ünnepeljenek, ahol ingyen kapnak enni és inni.” Ebben az ügyben a diszkriminációellenes tanács még nem hozott döntést. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Háromszéki nagycsaládosok Szarvason
Háromszék tizenkét településéről 55 személlyel vett részt a bélafalvi Caritas Humanitárius Megsegítő Alapítvány a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) 30 éves fennállásának ünnepségén, amelyet múlt hétvégén tartottak Magyarországon. A rendezvénysorozatot Szarvason több mint 4000 személy részvételével szervezték. Boldizsár Béla, az alapítvány elnöke beszámolója szerint Kondoroson voltak elszállásolva, ahol nagyon jól érezték magukat Vári Ferenc tanár társaságában, ki gondoskodott a szállás, az étkeztetés és programok lebonyolítáról. Kardosné Gyurkó Kata NOE-elnök, Semlyén Zsolt miniszterhelyettes és Novák Kata államtitkár asszony után szót kapott a háromszéki nagycsaládos vezető, aki a 25 éves kapcsolatot méltatta, megköszönte az eddigi nagyon jó együttműködést és segítséget. Hazafelé Orosházán meglátogatták a Gyopáros fürdőt, ahol élvezhették a meleg víz gyógyhatását. Az autóbuszon a hangulat nagyszerű volt: hét órán át népdalokat énekleltek. A kirándulással egybekötött ünnepségen olyan szülőknek és több gyermekes anyukáknak is sikerült részt venni, akik életükben először voltak a határon túl. (józsa) / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Isten megmutatta szeretetét (Rád is szükség van)
Szép, különleges nap volt 2017. szeptember 20-a. Ünnepeltünk, piknikeztünk, örvendeztünk, hogy ismét együtt lehetünk „hőseinkkel”, szüleikkel, kísérőikkel a Rád is szükség van! programsorozat második próbatételén az ikafalvi művelődési otthonban és annak udvarán.
Az idő is kedvezett, a Jóisten ezáltal is megmutatta szeretetét, hiszen előtte esett és utána zuhogott, de míg a hősök főztek, derült volt az ég, és jól vizsgáztunk mindannyian. A verses köszöntő után érdekesnél érdekesebb játékok mélyítették az ismerkedést, az összehangolódást. Volt móka, mozgás, vidám hangulat, valódi összekovácsolódás a tevékenység fő részére, a főzőcskézésre. Három konyhatündér köré csoportosultak a kukták. Mindenki aktívan részt vett a munkában. Kinn, a szabadban három üstben főtt a háromféle – gombás, kolbászos, húsos – pityókatokány. Finom, étvágygerjesztő illatok és hangok terjengtek a levegőben... Aki nem fért a konyhaasztalhoz vagy az üst mellé, kézműveskedett, az asztaldíszítéshez, terítéshez szép, színes szalvétákat hajtogatott, szalvétatartó gyűrűket, ajándékdobozokat készített. Piros, fehér bogyóból, piros, sárga, zöld levélből ikebana is készült díszletnek. Szépen megterített asztal mellett fogyasztottuk el az ételt és ünnepeltük meg Attila születésnapját, aki 21 évet töltött pontosan ezen a napon. Anyukája finom kézműves házi csokoládéval ajándékozott meg mindenkit. Attila is kapott ajándékot, emléklappal, amelyre felírtuk nevünket. Szó volt a következő rendezvényekről, a ReforMaratonról, ami által októberben ismét találkozhatnak a Hősök, és még egy ünnepi évfordulós, icipici irodalmi zenés megemlékezés is belefért (Arany János 200, Ady Endre 140, Kodály Zoltán 135, Tamási Áron 120 éve született). Szívélyes köszöntéssel, sok puszival, öleléssel váltunk el a következő viszontlátásig.
Nagyoláh Ilona nyugdíjas tanítónő / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kiapadhatatlan forrásként közöl Ráduly János
Legutóbbi találkozásunkkor még száz alatt volt a kiadott munkáinak száma, a minap viszont már a száztizenharmadikat mutatta meg, nem kis büszkeséggel, a kibédi Ráduly János.
Éppen azelőtt való nap hozta a nyomdából A kiapadhatatlan forrás című kiadványát. A címválasztásról elmondta: első néprajzi kötetei megjelenésekor Nagy Miklós Kund készített vele interjút, aminek ez volt a címe. Mivel ez az írás is szerepel a frissen megjelent kötetben, a címe a könyv borítójára került.
Ráduly János már régebb elkezdte meglévő írásainak gyűjteményes kiadatását, de mivel egyrészt anyagi okokból is lehetetlen volna mindezt egyetlen óriási kötetben megjelentetni, a kiadóval közösen döntöttek a sorozat mellett. A 113. kötetben találjuk például az első, újság által is leközölt írását, ami 1959-ben látott nyomdafestéket, de olvashatunk mellette a következő húsz-harminc év írásaiból is, és tanúsítja Ráduly egyik érdeklődési területét, a publicisztikát. A sorozatos kiadást azért találja jónak a szerző, mert egyrészt megmenti a régi írásokat, másrészt igazolja, hogy az egykor kelt szövegek ma is megállják helyüket, hogy a jó fél évszázaddal ezelőtti írásoknak is volt értelme és értéke, és tükrözik akkori szellemi munkásságát és felkészültségét.
Ráduly János közel 80 éves kora ellenére is folytatni szeretné a kiadatási munkát, és a közművelődési írások zárókötetét tervezi, ezután pedig az irodalomtörténet területére lépne át. Ugyanis dédnagyapjától kezdve nem kis értékű írásos hagyaték maradt rá, többek között Kovács György író részéről is, akinek levelezései halála után a csókfalvi fiókban maradtak, Ráduly nagyanyja őrizte, így maradhatott rá a patinás íróasztallal együtt, amelyen nagybátyja a regényeit írta – mesélte el a részleteket a tanár úr, megmutatva a szomszéd szobában az ablak előtt álló ritka bútordarabot. Ebben a hagyatékban az írónak számos más íróval, költővel folytatott levelezése is szerepel, de Rádulynak közismert személyekkel váltott levelei is megvannak még, példaként hadd említsük csak Szépréti Lilla nevét. Mivel irodalmi dokumentumokról van szó, ezek „összeseprése” következik majd – osztotta meg velünk terveit Ráduly, aki már az új kiadás címét is tudja: Irodalomtörténet – falun.
Ráduly János 55 éve él Kibéden, 43 éves pedagógusi pályájának nagy részét itt töltötte – kivéve az Erdőszentgyörgyön ledolgozott hét évet –, így már kibédinek érzi magát, bár nem felejti el a csókfalvi származást. A néprajzkutatóként, műfordítóként, rovásírás-kutatóként és költőként is ismert nyugalmazott pedagógus munkásságát szobájában egy- polcnyi kötet jelzi, az első 1975-ben jelent meg Kibédi népballadák címmel, az azt követők sorába immár a száztizenharmadik is felkerülhetett. Író barátai élcelődnek is vele legutóbbi kötetei kapcsán, hogy ilyen vékony kiadványokkal könnyű ekkora „termésszámot” felmutatni, mire Ráduly János mindig azt feleli: van azon a polcon éppen elég kötet, amelynek mérete tisztességes. Ezek sorából a másodikra, A vízitündér leánya címet viselő, kibédi népmeséket összegyűjtő könyvre a legbüszkébb, annak dedikációja miatt – emelte ki az idén májusban értékteremtő munkásságáért EMKE-díjjal kitüntetett kibédi pedagógus.
GLIGOR RÓBERT LÁSZLÓ / Népújság (Marosvásárhely)

Mese és költészet
Szép Palkó világa
Telt házas közönség – megannyi gyermek, szülő és számos pedagógus – szegődött Szép Palkó útitársául szerda délután a Maros Művészegyüttes kövesdombi termében.
Az ismert székely népmeséből született táncszínházi előadás a legkisebbek mellett a felnőtt közönségnek is igazi élményt nyújtott. Az óvodásokat, kisiskolásokat az izgalmasan pergő cselekménysor mellett a produkció különleges látványvilága ejthette rabul, együtt örülhettek a jóságos – arcvonásaiban szándékosan székelyes – óriás szabadulásának, a libák és lovak táncának, és végül – a királyné átkának megtörése után – a szegény legény és a királylány pompás menyegzőjének. A gyermeki lelket simogatta a halott királyné ismételt színre lépése és „megjavulása” is, így az előadás végére valóban teljes lett a jóság győzelme. A felnőtt nézőket a minden mozzanatában remek koreográfia – Varga János munkája –, illetve az a művészi érzékenység érinthette meg leginkább, amellyel a társulat a mesevilágot a színpadra táncolta. Egyetlen fölösleges vagy céltalan pillanata sem volt a produkciónak, mi több, olyan lírai finomsággal születtek a mozdulatok, gesztusok, mint egy kristálytiszta, csodaszép költemény metaforái. Számomra az ördögök favágása, a magukat megadó fák jelenete volt a legmaradandóbb, de ha sorra kérdeznénk a jelenlevőket, bizonyára még számtalan különleges mozzanat kerülne előtérbe. Mindezeken túl a produkció nagy erénye volt a belülről fakadó, természetes humor, a játékos kedv, illetve a könnyed tréfa és „sasszárnyú” drámaiság váltakozásából eredő lüktetés. Remek táncaik mellett kiváló színészi alakítást is nyújtottak a társulat tagjai, a jeleneteket átható népzenei világ varázsa mellett ez tette teljessé az élményt.
Az előadást október 5-én, csütörtökön délelőtt 10, majd a nagy érdeklődésre való tekintettel déli 12 órakor játsszák újra, a 10 órai előadásra minden jegy elkelt. Ezt követően 6-án, pénteken 19 órakor látható a Szép Palkó a Maros Művészegyüttes kövesdombi székhelyén.
Szép Palkó: székely népmese zenével, tánccal, a Maros Művészegyüttes előadása. Rendező koreográfus: Varga János, zene: Kelemen László, díszlet és jelmez: Szélyes Andrea Natália, Bíró Vilhelm, Bandi Kati, zenekarvezető: Moldován-Horváth István, tánckarvezetők: Nagy Levente Lehel és Törzsök Zsuzsánna. Művészeti igazgató: Barabási Attila Csaba
Jegyek elővételben kaphatók a Maros Művészegyüttes jegyirodájában hétköznaponként 13-14 és 17-18 óra között, jegyfoglalás a 0746-540-292 telefonszámon. A helyek száma korlátozott
NAGY SZÉKELY ILDIKÓ / Népújság (Marosvásárhely)

Bemutatkoztak az iskolák
Csütörtök (szeptember 28.) délelőtt vendégeket fogadott a Csiky Gergely Főgimnázium: az iskola dísztermében gyűltek/ültek össze a megye nyolc magyar iskolájának diákjai, pedagógusai, hogy megismerkedjenek egymással, megismertessék egymással iskoláikat. A programra az Aradi Magyar Napok részeként került sor az Alma Mater Alapítvány szervezésében.
Hadnagy Éva, az alapítvány ügyvezető elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Rudolf Anna iskolapszichológus vette kézbe az események fonalát, hogy segítsen a diákoknak feloldódni, ismerkedni, játékosan kapcsolatot teremteni egymással.
Hogy miért is jöttek a diákok más iskolákból? Amint azt a program címe is sejteti – Bemutatkozik az iskolánk!–, a megye magyar általános iskoláinak interaktív bemutatkozása céljával, valamint, hogy megtekintsék azt a fotókiállítást, melyet az iskolák által beküldött fényképválogatásból állított össze Ilona János számítástechnika-tanár és László Ferenc operatőr. Első alkalom, hogy az iskolák interaktívan mutatkoznak be, és hogy kiállítják a beküldött képanyagot.
„Egy fotó olykor többet mond, mint száz írott oldal. Ezért választottuk a fotót.
A lényeg, hogy minél jobban bemutassa az adott iskolát. Igyekeztünk a mozgalmasabb, látványosabb fotókat kiválasztani, ami ugyanakkor jellemezheti az adott iskolát. Sok jó fotó volt. Sok esetben töprengeni kellett, hogy melyik hármat válasszuk” – mondta Ilona János a folyamatról, melynek végeredménye, maga a kiállítás a Csiky dísztermének előcsarnokában látható.
A csütörtök délelőtti eseményen az Ágyai Olosz Lajos Általános Iskola, az Erdőhegyi Általános Iskola, a Kisiratosi Páter Godó Mihály Általános Iskola, a Simonyifalvi Simonyi Imre Általános Iskola, a Zerindi Tabajdi Károly Általános Iskola, a Zimándújfalui Móra Ferenc Általános Iskola és Aradról az Aurel Vlaicu Általános Iskola, valamint a Csiky Gergely Főgimnázium diákjai vetítéssel egybekötött bemutatkozóval ismertették iskoláikat.
Takáts D. Ágnes / Nyugati Jelen (Arad)

Évadnyitó az aradi Tóth Árpád Irodalmi Körben
Saját írásokat is felolvastak
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör szeptember 26-án, kedden délután tartotta évadnyitó munkaülését a megyei könyvtár Concordia Termében. A kör elnöke Horváth Imre örökfényű lírai gyöngyszemével nyitotta meg a rendezvényt, majd négy alkotóművész mutatkozott be saját munkájával.
Ódry Mária költő, képzőművész Ábel egyéves születésnapjára című versével ajándékozta meg az irodalom barátait. Költeménye csodálatos köszöntő volt, melyből rengeteg szeretet, jóság és melegség sugárzott.
Szarvashegyi Rozália ny. tanítónő most is humoros írásával kedveskedett a körtagoknak. Egy háborúzás krónikája című prózai írása egy kirándulás emlékét örökítette meg élvezetes, leleményes, szellemes módon.
Kleitz Zoltán A szabirok című költeményét olvasta fel. Munkája hiteles történelmi korkép, melyből ezúttal sem hiányzott a politikai mondanivaló.
Nagy Gizella ny. tanár Kérés című versét hozta hallgatóközelbe. Írása a nyár távozásáról, az ősz közeledtéről muzsikált líraian, finoman, kiváló művészi megközelítésben.
Az est második részében dr. Brauch Magda ny. tanár, prózaíró ismertette Vajda János közéleti lírája című tanulmányát a költő halálának 120. évfordulója alkalmából. Magvas kisesszéje képet nyújtott Vajda gyermekkoráról, a vaáli erdőben töltött éveiről, szerepéről a magyar szabadságharcban, bujdosásáról, az osztrák hadseregben töltött korszakáról, majd újságírói és irodalmi munkásságáról.
A művész életének bemutatása után közéleti lírája került terítékre. Az előadó részletesen elemezte az önkényuralom dermesztő csendjében keletkezett A virrasztók című lírai darabját, a megsemmisülés képeit felsorakoztató Hajótöröttek című alkotását.
Taglalta Vajda Luzitán-dal I–II, Jubilate!,Credo, Sodoma című műveit, melyek a kiegyezésbe belenyugodni nem tudó író érzelmeit ecsetelik a legapróbb részletekre kiterjedő pontossággal. Megismerhettük iróniáját, kivétele érzelmi sodrású látomásait, bibliai képeit, remek költői megoldásait, színvonalas nyelvezetét.
A kiváló előadást Kiss Anna és Nagy Gizella pedagógusok, Hevesi József egyházi közíró, Kolumbán Zsolt festőművész, Czernák Ferenc ny. katonatiszt, Brittich Erzsébet képzőművész-író, Bátkai Sándor vállalkozó illusztrálta lelkes felolvasással.
Az évad első előadása Bátkai Sándor meglepetésével ért véget.
A Kicsoda mehet be? című evangéliumi töltetű költeményt mutatta be a körtagoknak, mely az üdvösség útját taglalta, majd Hevesi József Móra Ferenc A cinege cipője című versét szavalta el őszinte szeretettel.
Kiss Anna pedagógus, az RMPSZ (Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége) nevében Dánielisz Endre, Faggyas Sándor és Patocs Júlia Arany Szalontája, Szalonta Aranyacímű kötetével ajándékozta meg a kör elnökét, majd szeretetvendégség és jó hangulatú baráti beszélgetés tett pontot a rendezvényre.
Regéczy Szabina Perle / Nyugati Jelen (Arad)

Új szakma tájainkon: a létesítménygazdálkodás
A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) szervezésében magyar–román üzletember-találkozót tartottak Kolozsváron a létesítménygazdálkodás témakörében. A tapasztalatcsere a magyarországi Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége (LEO) és a Román Facility Management Egyesület (ROFMA) közreműködésével valósult meg, ami szintén azt bizonyítja, hogy bár az ágazat nálunk még csak most bontogatja szárnyait és csak nehezen tudta elfogadtatni magát a meglehetősen konzervatív hatóságokkal, már kezd fejlődni, kezdi keresni az együttműködési lehetőségeket a magyarországi testvércégekkel, partnerekkel. A létesítménygazdálkodás (angolul facility management) megnevezés a munkahely és a munkavégzés szükségleteihez kapcsolódó belső szolgáltatások piacát fedi.
A létesítménygazdálkodás feladata, hogy optimális szinten biztosítsa egy-egy cég vagy szervezet főtevékenységének zavartalan működését. Olyan szolgáltatási körről beszélünk, mint az épület karbantartása, takarítás, étkezési szolgáltatások, bútorozás, költözések, vagyonvédelem, munkavédelem stb., de ide tartozhat akár a cégek informatikai hálózatának vagy gépkocsi-parkjának a karbantartása is. Mivel mindezeket egy szakosodott cég végzi, ez magasabb színvonalú szolgáltatást jelent, mintha a szolgáltatást igénybe vevő vállalat azt saját erőből végezné el (például nem alkalmaz a vállalat takarítónőt, hanem a takarítást rábízza egy cégre), másrészt költséghatékonyabb is.
A rendezvényen, amely a Trendek az épületgazdálkodásban címet viselte, Vass Attila, az MNKH Kolozsvári Regionális Irodájának vezetője lapunknak elmondta, hogy az első ilyen kétoldali találkozóról van szó, és jelentőségét mutatja, hogy a mind a négy anyaországi szakmai szervezet képviseltette magát.
Köszöntő beszédet mondott Telegdi Andrea, a magyar főkonzulátus gazdasági attaséja, aki az új ágazat előnyeit, a helyben olcsóbban és kényelmesen megoldható szolgáltatások jelentőségét hangsúlyozta. Kolozsváron potenciális lehetőség uralkodik a digitalizáció és a fenntarthatóság kihívásainak jegyében a két ország közötti együttműködésre. Hasonlóképpen vélekedett köszöntőjében Cristian Vasiliu, a ROFMA ügyvezető igazgatója, Paár Zoltán, a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség elnöke, Czerny József, a Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség elnöke, és Skapinyecz Péter, a MNKH közép-európai ügyvezetője.
Ezután előadások hangzottak el a közel százfős, Magyarországról, Libanonból, Spanyolországból és Bulgáriából érkezett, valamint hazai üzletemberekből álló hallgatóság előtt. Schmidt József LEO-elnök az anyaországi eredményeket ismertette. Szövetségük tizenhét cégből áll, háromezer projektet futtat, tízezer alkalmazottat foglalkoztat, és 15 millió négyzetmétert üzemeltet gyárak, üzemek, iskolák, óvodák, sőt két börtön formájában is. Szakmájuk területei: biztonságtechnikai megoldások, klimatizálás, szaniter megoldások, tűzbiztonság, IT, dokumentumarchiválás, dokumentum-menedzsment, tisztítási és kertészeti megoldások, költöztetés stb. „Amíg működik az épület, nincs baj, de ha valami hiányzik, azonnal előtérbe kerül a felelősség” – mutatott rá az elnök röviden az iparág fontos szerepére.
Cristian Vasiliu a romániai létesítménygazdálkodási piac adatait mutatta be, hangsúlyozva, hogy a szakma hazai elismertetése a hatóságokkal, az üzleti élettel, de a lakossággal is nehézkesen, de beindult. Jelenleg összesen mintegy 138 ezer alkalmazottat foglalkoztat az iparág, ami 6,8%-kal haladja meg a tavalyi szintet. A szervezethez csatlakozott vállalatok 20 százaléka román tulajdonú, a többi vegyes tőkéjű – tette hozzá.
A folytatásban szabványokkal, tűzvédelemmel, integrált IT-rendszerekkel, vendéglátással kapcsolatos témában hangzottak el előadások, majd a fórum végeztével kétoldali tárgyalásokra került sor a partnerkeresés, együttműködés jegyében.
Ördög Béla / Szabadság (Kolozsvár)

Évadkezdés a Váróterem Projektnél
Sinkó Ferenc rendezésében létrejött előadással nyitja az évadot a Váróterem Projekt, az Unpredicted című produkció bemutatója szeptember 29-én, péntek este 8 órától lesz a ZUG székhelyén (Traian utca 40-42 szám), derül ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményből.
Sinkó Ferenc először dolgozik társulattal, az alkotói csapat tagjai: Sipos Krisztina rendezőasszisztens, Gábor Zsófia díszlet- és jelmeztervező, Iszlai József zeneszerző, Sipos Júlia technikai munkatárs és Almási Attila technikai szaktanácsadó. Akik játszanak: Csepei Zsolt, Imecs-Magdó Levente, Sebők Maya és Udvari Tímea.
Az évad hátralevő részében további három bemutatóval készülnek a Várótermesek. Október 30-án a Puck bábszínházzal közösen a Sárkány művek című produkciót mutatják be, Imecs-Magdó Levente rendezésében. Az előadás III-VII. osztályos diákok meséiből született, elsősorban ők a célközönség is. Decemberben Botos Bálint rendezésében látható egy új produkció, áprilisban pedig az iskolai erőszakosság – a bullying – lesz a következő bemutató témája, rendező Cosmin Matei.
Mindezek mellett műsoron tartanak régebbi előadásokat is (Zéró, az Occupy Yourself, Kedd – choirtárs előadás, Reacting Chernobyl, ez utóbi több fesztiválon is részt vesz), illetve 2018 májusának első felében egy három állomásos magyarországi turné is szerepel a terveik között.
Az Unpredicted című előadást szeptember 30-án, szombaton is meg lehet tekinteni, szintén este 8 órától a ZUG-ban.
Szabadság (Kolozsvár)

A titkos szovjet történet
Rendkívül nagy érdeklődés övezte a neves Oroszország-kutató, Kun Miklós tegnap délutáni kolozsvári előadását, ugyanis szinte zsúfolásig megtelt a Minerva Művelődési Egyesület terme. A Minerva-egyesület és a szegedi Gál Ferenc Főiskola szervezésében létrejött esemény réstvevőit házigazdaként Tibori Szabó Zoltán köszöntötte, kiemelve: a mostani előadás szervesen kapcsolódik ahhoz a tavaly indított nagyobb projekthez, amelynek nyomán a Szabadság napilap Gulág-jelenség címen külön mellékletet adott ki, és ami több ezer oldalt kitevő, honlapunkon közzé tett anyaggal bővült. Az Oroszországban született, de erdélyi, kolozsvári gyökerekkel rendelkező Széchenyi-díjas történészprofesszor saját kutatásai alapján sok érdekességet, újdonságot tárt fel a hallgatóságnak a Szovjetunió titkos történetéről, a sztálini rendszer működéséről, a Gulág szörnyűséges világáról, az események romániai, erdélyi vonatkozásairól. (P. A. M.)
Rohonyi D. Iván / Szabadság (Kolozsvár)

Vincze Loránt: Bukarest politikai okokból támadta meg a Minority SafePacket
Vincze Loránt FUEN-elnök szerint a román állam politikai okokból támadta meg a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését.
Képmutatásnak tartja Vincze Loránt a román külügyminisztérium „magyarázkodását”, miszerint Románia szigorúan eljárási okokból támadta meg az Európai Unió luxemburgi bíróságán a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke csütörtökön, marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján kommentálta a román külügyminisztérium szerdán közzétett álláspontját.
„Ne bújjunk az ujjunk mögé, nem procedurális, hanem politikai okokból tette. Románia mindenképpen meg akarja akadályozni, hogy a kisebbségi jogok uniós kompetenciákká váljanak” – jelentette ki a FUEN elnöke.
Az MTI korábban írásban kérdezte a tárcát arról, hogy miért támadta meg a polgári kezdeményezés bejegyzését, a román állam mely intézménye hozta az Európai Bizottság perbe hívására vonatkozó döntést, és hogy ezek után fenntarthatónak tartja-e azt a korábbi álláspontját, hogy Románia mintaállam a kisebbségekhez való viszonyulása terén.
A külügyminisztérium válaszában közölte: Románia az alapszerződések értelmében fogalmazott meg elvi álláspontot az EU és a tagállamok közötti helyes hatáskörmegosztásról, és bírósági keresete az EU egyik intézményének (Európai Bizottság) egyetlen határozata ellen szól.
A tárca elismételte ugyanakkor a korábban sokszor megfogalmazott álláspontját, mely szerint Románia védi valamennyi olyan állampolgára jogait, aki szabad elhatározásából valamely kisebbséghez tartozónak vallja magát. „Azok az intézkedések, melyeknek a kisebbségekhez tartozó személyek a haszonélvezői Romániában, az országot modellként, a kisebbségi terület igazodópontjaként határozzák meg” – áll a külügyminisztériumnak az MTI kérdéseire adott írásos válaszában.
Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár)

Pénz kell a többnyelvűséghez Nagyváradon
Az anyagi forrásokat keresi a nagyváradi önkormányzat annak érdekében, hogy eleget tegyen az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) jogerős ítéletének, miszerint kétnyelvű táblákat kell kihelyezni az utcákban és a köztereken.
Anca Grama, a városháza szóvivője a Digi 24 hírtelevíziónak elmondta: a többnyelvűségre vonatkozóan elfogadtak már egy tanácsi határozatot, amelyet azonban egyelőre forráshiány miatt nem tudnak gyakorlatba ültetni. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei elnöke és Menyhárt Gabriella ügyvéd nemrég számolt be a jogerős döntésről. A CNCD annak nyomán tárgyalt a nagyváradi kétnyelvűségről, hogy 2013-ban Molnár Csongor magánszemélyként feljelentést tett a helyi önkormányzat ellen.
A döntés nyomán a város mind a 829 utcájában, sugárútján és terén magyarul is ki kell írni az utcaneveket. A kétnyelvű táblák kihelyezésére három hónapos határidőt kapott a városháza.
A jogerős ítélet azt is előírja, hogy a helyi önkormányzat honlapjára feltöltött összes tanácshatározatot le kell fordítani magyarra, erre ugyancsak keresik a szükséges forrásokat és emberállományt. A néppárti politikusok egyébként nemrég hasonló elvárásokat fogalmaztak meg az RMDSZ-es Pásztor Sándor által vezetett megyei önkormányzat felé is, felhívva a figyelmet arra, hogy a megyei tanácsnál még rosszabb a helyzet, hiszen míg Nagyvárad hivatalos honlapja „tud magyarul”, a megyei tanács kizárólag románul tájékoztat.
Kőrössy Andrea / Krónika (Kolozsvár)