Medgyes is készül a Szeben Megyei Magyar Napokra
Október 14-én, szombaton veszi kezdetét a Szeben Megyei Magyar Napok három hetes programsorozata. Az események négy helyszínen zajlanak, Medgyesen lesz Szent László-freskókat bemutató kirándulás, szüreti bál és Hobó-koncert is, közölték a szervezők.
Erzsébetvároson és Nagyszebenben a Medgyesi Gyöngyvirág Néptánccsoport - A táncoló topánka című előadását tekintheti meg a közönség, de Somogyomban is a hagyományőrzés kap majd főszerepet.
A medgyesi programokat a Kőfaragók bástyájában nyíló Medgyes és környéke című szociofoto-kiállítás nyitja.
Október 20-án, péntek délelőtt, a nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput társulata a Traube teremben adja elő Moha és Páfránycímű bábjátékát, amely kifejezetten az óvódás és kisiskolás gyereknek szól.
Este hét órától a Szigligeti társulat várja a közönséget Arany János születésének kétszázadik évfordulója alkalmából összeállított, prózai és dalos Honnan és hova című előadásárára.
Október 21-én, szombaton reggel 10 órától rövid kirándulást szerveznek a Medgyestől alig pár kilométerre lévő Darlacon és Ecelen található középkori templomokba, a még fennmaradt Szent László freskók megtekintésére.
Mindazok, akik inkább egy kis sportolással töltenék el a délelőttöt, ping-pong vetélkedőn vehetnek részt, a Romgaz asztalitenisz termében 11 órai kezdettel.
A szombati nap kosaras szüreti bállal zárul, az Automechanica rendezvénytermében. A bált a Medgyesi Gyöngyvirág Néptánccsoport csőszei nyitják meg, az egész este tartó jó hangulatról pedig Dj Pici és a Szászcsávási cigányzenekar gondoskodik majd.
Október 22-én, vasárnap 10 órától ünnepi istentiszteletre és az 56’-os forradalomban elhunytak emlékére tartandó, megemlékező koszorúzásra várják a medgyesi lakosokat.
A Szeben Megyei Magyar Napok programsorozata Medgyesen Földes László Hobo egyéni előadásával zárul vasárnap este hattól a Shuller Ház rendezvénytermében. maszol.ro

Nemzetközi konferenciákon vett részt Borbély László
Borbély László, a román Miniszterelnöki Kabinetiroda államtanácsosa, a Kormány Főtitkársága keretében létrehozott Fenntartható Fejlődési Célokat Összehangoló Főosztály koordinátora a múlt héten Párizsban és Bakuban két nemzetközi konferencián vett részt, az intézmény által kiküldött közlemény szerint. A Párizsban tartott szemináriumon részt vettek különböző európai és az Európai Unió mellett működő, valamint más nemzetközi nemkormányzati szervek, különböző kormányok, illetve a francia és a német kormány képviselői. „A nemkormányzati szervek, intézmények kapcsolata a különböző kormányokkal az Agenda 2030 gyakorlatba ültetésének jegyében” témájú szemináriumon a részvevők konkrét megoldásokat próbáltak felkutatni az Agenda 2030 gyakorlatba ültetése mellett elkötelezett intézmények kapcsolatainak hatékony kiépítéséért a civil társadalommal és a különböző szervezetekkel, annak érdekében, hogy ez utóbbiak aktívan részt vehessenek e folyamatban. Borbély László államtanácsos felszólalásában, egyebek mellett, kifejtette: „Romániában most kezdődött el a fenntartható stratégia újra tárgyalása és már van egy elképzelésünk. Konkrétan: mintegy féléves konzultációs sorozatot tervezünk megszervezni a civiltársadalom különböző szegmentumaival, a nemkormányzati szervek, az egyetemi szféra, a Román Akadémia, az üzleti szféra képviselőivel. A konzultáció-sorozat több regionális és országos találkozóból áll majd”. Mint hozzáfűzte: „A parlament mellett hivatalosan is megalakul az a konzultatív tanács, amely már másfél éve létezik és amely szintén egy helyre tömöríti azokat a szervezeteket, amelyek a civiltársadalom részéről tudnak segíteni a fenntartható fejlődés kérdéseinek a folyamatában”. Bakuban, az azerbajdzsáni parlament kezdeményezésére került sor egy regionális szemináriumra, amelyen parlamenti képviselők vettek részt a környező országokból. A konferencián Borbély Lészló államtanácsos az Interparlamentáris Uniót képviselte, a főtitkár megbízottjaként. Az államtanácsos felszólalásában a parlamenti dimenzió fontosságáról beszélt, hiszen – mint mondta – „a parlamentben születnek azok a döntések, amelyek akár költségvetési szinten, akár különböző stratégiák szintjén hozzájárulnak, ahhoz, hogy az Agenda 2030-at gyakorlatba ültesse Románia és más országok”. Borbély László felhívta a jelenlevő képviselők figyelmét, hogy használják ki a parlamenti lehetőségeket. Mint megjegyezte: „Ilyen értelemben már létezik két eszköz, melyek közül az egyiket már használja az azerbajdzsáni parlament, nevezetesen az Interparlamentáris Unió kérdőívét. A kérdőív az Agenda 2030 gyakorlatba ültetésének az állapotáról kérdezi a parlamenteket. Ugyanakkor az ENSZ Fejlesztési Programja (United Nations Development Programme, UNDP) májusban egy kézikönyvet adott ki, amely nagyon hasznos a parlamenti képviselőknek. Remélem, hogy Románia mindkét anyagot hamarosan lefordítja, annál inkább, hogy egy átiratot is megfogalmaztunk a parlamenti fenntartható bizottság fele, kérve, hogy az albizottságok minél hamarabb tárgyalják meg ezt a két anyagot”. A parlamentek szerepe nagyon fontos és az Interparlamentárius Unió aktív volt az utóbbi években a fenntartható fejlődés szintjén. Románia kiharcolta magának a regionális központ elismerését az Interparlamentáris Unió részéről, fűzte hozzá Borbély László, a román Miniszterelnöki Kabinetiroda államtanácsosa. (közlemény)
Transindex.ro

Románia a kisebbségek Kánaánja, ezért a Minority SafePack-et meg kellett támadni
Románia szigorúan eljárási okokból támadta meg az Európai Unió luxemburgi bíróságán a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését - közölte csütörtökön az MTI kérdéseire válaszolva a román külügyminisztérium.
A tárca szerint Románia csupán azt próbálja megelőzni a bírósági keresettel, hogy az Európai Unió olyan területekre is kiterjessze a jogalkotási kompetenciáit, amilyen például a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak védelme. Utóbbi ugyanis a tagállamok szuverenitásának a része.
„Ezen a területen az Európai Uniónak az alapszerződések értelmében nincsenek jogkörei, és nem is szerezhet ilyen jogköröket másként, mint az alapszerződések kibővítése révén" – fogalmazott válaszában a román külügyminisztérium.
Az MTI írásban kérdezte a tárcát arról, hogy miért támadta meg a polgári kezdeményezés bejegyzését, a román állam mely intézménye hozta az Európai Bizottság perbe hívására vonatkozó döntést, és hogy ezek után fenntarthatónak tartja-e azt a korábbi álláspontját, hogy Románia mintaállam a kisebbségekhez való viszonyulása terén.
A külügyminisztérium közölte: Románia az alapszerződések értelmében fogalmazott meg elvi álláspontot az EU és a tagállamok közötti helyes hatáskörmegosztásról, és bírósági keresete az EU egyik intézményének (Európai Bizottság) egyetlen határozata ellen szól. A tárca megemlítette, hogy Románia oldalán Szlovákia is belépett a luxemburgi perbe. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Minority Safepack európai polgárok kezdeményezése, nem pedig valamely politikai szervezet politikai akciója.
A román külügyi tárca elismételte ugyanakkor a korábban sokszor megfogalmazott álláspontját, mely szerint Románia védi valamennyi olyan állampolgára jogait, aki szabad elhatározásából valamely kisebbséghez tartozónak vallja magát. Az ilyen személyeknek „jogukban áll használni anyanyelvüket a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatukban és az igazságszolgáltatásban, jogukban áll megtanulni anyanyelvüket, anyanyelvi oktatásban részesülni minden szinten, joguk van az anyanyelvi egyházi szolgálathoz, az anyanyelvű sajtóhoz, valamint ahhoz, hogy részt vegyenek a közéletben és az egész társadalomra vonatkozó döntések meghozatalában". Hozzátette: Románia a reprezentatív kisebbségi szervezeteken keresztül jelentős pénzügyi támogatást juttat azokra a kulturális tevékenységekre, amelyek a nemzeti kisebbségek önazonosságát domborítják ki.
„Azok az intézkedések, melyeknek a kisebbségekhez tartozó személyek a haszonélvezői Romániában, az országot modellként, a kisebbségi terület igazodópontjaként határozzák meg" – áll a román külügyminisztériumnak az MTI kérdéseire adott írásos válaszában.
Románia június 28-án, a Grindeanu-kormány utolsó hivatali napján támadta meg az Európai Bizottság márciusi határozatát, melyben a bizottság a Minority SafePack kezdeményezőivel elvesztett per után a kezdeményezés részleges bejegyzéséről határozott. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy egy "mély állam" hozta meg a pereskedésről a döntést, hiszen Sorin Grindeanu volt miniszterelnök cáfolta, hogy kormánya ilyen döntést hozott volna.
Az EU-nak akkor kell foglalkoznia a Minority SafePack polgári kezdeményezésben javasolt kisebbségi jogalkotással, ha 2018. március 4-ig több mint egymillió támogató aláírást sikerül összegyűjteni a kezdeményezéshez.
MTI; itthon.ma/erdelyorszag

MEGFÉLEMLÍTÉS VAGY HADGYAKORLAT?
A török államfő nemrég kijelentette, hogy országa hadereje nem céltalanul kezdett hadgyakorlatot a kurdok által lakott Észak-Irakkal határos délkelet-törökországi tartományban. A közérthetőség kedvéért pedig azt is hozzátette, hogy amennyiben az iraki kurdok szeptember 24-én megtartják a népszavazást, és netán az általuk lakott terület függetlensége mellett döntenek (ami meg is történt), akkor „egyik éjszaka egyszer csak beállíthatunk,” vagyis lerohanhatják őket.
Tiszta beszéd ez Erdogan részéről, még ha a szándékával nem is értünk egyet. Ezzel szemben Székelyföldön és a vele szomszédos megyék egy részében úgy tartanak más vidékekről idevezényelt csapatok bevetésével látványos hadgyakorlatot, hogy sajtónyilatkozatokkal próbálják elaltatni az éberségünket. Kénytelenek vagyunk ugyanis ébernek lenni és maradni, mert olyan országban élünk, melynek a mindenkori hatalmi köre minket ellenségnek tekint. Ezt pedig nem is rejtik véka alá.
Így hát érthető, hogy gyanakodva és fenntartásokkal fogadtuk a három székely megyében eddig jól észlelhető és érzékelhető csapatmozgásokat. Még akkor is, ha a kiadott közlemény szerint ezekre az Isztria nevezetű országos program részeként került sor, és beleilleszkednek a nemzetvédelmi stratégia célkitűzéseibe.
Annál is inkább, hogy – mindeddig példátlan módon – a had- és belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat, az őrzővédő szolgálat, a Speciális Távközlési Szolgálat és a csendőrség alakulatai egyaránt részt vesznek a gyakorlaton. A hadügyet kivéve ugyanis ezek egytől egyig belső bevetésre vannak kiképezve.
Ennek tudatában óhatatlanul feltevődik a kérdés, hogy miért éppen a Székelyföld terepviszonyaival ismerkednek, és miért éppen itt hajtanak végre összehangolt gyakorlatokat? Hiszen katasztrófavédelmi szempontból az ország legkevésbé veszélyeztetett vidéke vagyunk. Vagy talán más, előttünk titokban tartott szándékkal vezényelték ide őket? Például a megfélemlítésünk és egy esetleges székelyellenes fellépésre való felkészülés céljából?
Bárhogy is legyen, le kell szögeznünk, hogy minket még ily módon sem lehet jogos követeléseink és autonómiaküzdelmünk folytatásától eltántorítani. Mint ahogy az iraki kurdok is a fenyegetőzések dacára megtartották a népszavazást.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó; Erdély.ma

AZ RMDSZ 4 SZÁZALÉKON – NÖVEKEDETT A SZOCIÁLDEMOKRATÁK TÁMOGATOTTSÁGA
Tovább növekedett a kormány vezető erejének számító Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatottsága, amely immár nem szorulna koalíciós partnerre, ha most rendeznének választásokat – derült ki egy friss közvélemény-kutatásból, amelyet szerdán ismertetett az ellenzéki Hotnews.ro hírportál.
A PSD a tavaly decemberi parlamenti választásokon a voksok csaknem 46 százalékát szerezte meg, és a 6 százalékig jutó, szabadelvű ALDE-vel alakított kormányt. A Sociopol közvélemény-kutató intézet augusztus 28. és szeptember 14. között végzett telefonos felmérése szerint a szociáldemokraták most a szavazatok 51 százalékát kapnák, miközben koalíciós partnerük is megőrizte 6 százalékos támogatottságát.
Az ellenzéki oldalon az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL) is visszakapaszkodott a tavalyi 20 százalékos mélypontról 27 százalékra, a frissen alakult Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) decemberi 9 százalékos támogatottsága viszont 7 százalékra apadt.
A Sociopol jelenleg az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt, 3 százalékon méri a Traian Băsescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Pártot (PMP), amelynek decemberben sikerült törvényhozási képviselethez jutnia. A 6,5 százalékos parlamenti súllyal rendelkező Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) országos támogatottságát a Sociopol most 4 százalékra taksálja.
A közéleti szereplők népszerűségi listáját 60 százalékkal Raed Arafat belügyi államtitkár, a SMURD rohammentő-szolgálat alapítója vezeti, őt Klaus Johannis jobboldali államfő követi 30 százalékkal. A baloldal legnépszerűbb politikusa továbbra is Gabriela Firea, Bukarest szociáldemokrata főpolgármestere 29 százalékkal, míg Liviu Dragnea PSD-elnök 23, Mihai Tudose szociáldemokrata kormányfő pedig 22 százalékos bizalmi indexszel rendelkezik.
A jobboldali pártok vezetői válságára utal, hogy Ludovic Orban PNL-elnök 9 százalékos népszerűségi indexe pártja támogatottságának alig egyharmada, Traian Băsescu volt államfőben pedig a megkérdezettek alig 8 százaléka bízik. Az USR egyetlen személyisége sem szerepel a listán. Komoly bizalmi tőkének számít viszont, hogy a tavalyi szakértői kormányt vezető, ugyancsak jobboldalinak tartott, de párton kívüli Dacian Cioloșban a megkérdezettek 14 százaléka bízik.
A több mint ezer válaszadó bevonásával készült felmérés hibahatára 3,2 százalékos. A Hotnews.ro megjegyzi, hogy tulajdonosi háttere révén a Sociopol a PSD „házi” közvélemény-kutató intézetének számít.
Romániában nincsenek küszöbön rendes választások, de a politikai életben már most érzékelhető a helyezkedés a 2019-es elnökválasztásra, amelyen kiélezett küzdelem várható az újrázni készülő Klaus Johannis államfő és a PSD majdani, egyelőre nem ismert jelöltje között.
Székely Hírmondó; Erdély.ma

ARADI MAGYAR NAPOK
Szeptember 28-án útjára indul a 2017-es Aradi Magyar Napok. Az okt.7-ig tartandó eseményen számos kulturális program (többek közt kiállítás, konceret, könyvbemutató, színházi előadás) várja az érdeklődőket. A könnyűzenei produkciók közül kiemelkedik Rúzsa Magdi és Deák Bill Gyula koncertje.
Október 6-át, a nemzeti gyásznapot a szervezők az aradi vértanúk emlékének szentelik, éppen ezért a történelmi eseménnyel kapcsolatos programok kerültek előtérbe. A tíznapos Aradi Magyar Napok programja az alábbiak szerint kerül megrendezésre.
Szeptember 28., csütörtök
11.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: BEMUTATKOZIK AZ ISKOLÁNK– Arad megye magyar általános iskoláinak interaktív bemutatkozása, fotókiállítás az iskolák által beküldött fényképekből (Szervező: az Alma Mater Alapítvány).
17.00 órakor, a Jelen Ház nagytermében: A Nyugati Jelen napilap 2018-as Évkönyvének és Fritz Mihály Aradi Rajzfüzet c. albumának bemutatója.
Szeptember 29., péntek 8.00-12.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében ISKOLÁNK (FIATAL) ARCAI – A Csiky Gergely Főgimnázium egykori diákjai találkoznak az iskola jelenlegi tanulóival; élménybeszámolók, beszélgetések, érdekes kísérletek az egykori csikys diákok vezetésével. Szervező: az Alma Mater Alapítvány.
17.00 órakor, a Jelen Ház kistermében: Móré Sághi Annamária festőművész kiállításának megnyitója. 20.00 ÓRAKOR, A VÁROSLIGETI GO-KART PÁLYÁN: RÚZSA MAGDI-KONCERT.
Szeptember 30., szombat 9.00 órakor, az Arad-belvárosi római-katolikus templomban: Ökumenikus istentisztelet.
9.00 órakor, a városligeti műfüves fedett pályán (AMEFA): Arad megyei általános iskolák focibajnoksága. Szervező: a Szabadságszobor Egyesület.
10.30 órakor, a Csiky Gergely Főgimnáziumban, illetve a Zárdában (ma Mihai Eminescu Általános iskola): A véndiákok üdvözlése, rövid hagyományőrző zenés-táncos műsor.
11.00 órakor, a városligeti go-kart pályán: Ifjúsági és sportnap (szervező: az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet).
11.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: AZ ISKOLA EMLÉKEZIK NEVES TANÁRAIRA – beszélgetés Karczagi Sándor nyugalmazott református lelkésszel, az elmúlt száz év történelmének élő-eleven szereplőjével, az iskola legidősebb véndiákjával.
11.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnáziumban: Nemzedékek találkozója, osztálytalálkozók.
12.00 órakor, a Jelen Ház nagytermében: A NŐILEG című magazin közönség-találkozója és a MUTASS JÓ PÉLDÁT! című program bemutatója.
16.00 órakor, a városligeti go-kart pályán: A budapesti BÓBITA zenekar előadása gyermekeknek.
18.00 órakor, a városligeti go-kart pályán: Gyermekkoncert – fellép a LogaRitmus együttes.
20.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: Véndiák-bál. 20.00 ÓRAKOR, A VÁROSLIGETI GO-KART PÁLYÁN: DEÁK BILL GYULA-KONCERT. 22.00 órakor, az aradi Club 4U klubban: Az ifjúsági és sportnap záróbulija.
Október 1., vasárnap
10.00 órakor, az Arad-belvárosi református templomban, igét hirdet Nt. Módi József esperes: az Aradi Magyar Napok nyitó istentisztelete.
11.00 órakor, az Arad- belvárosi református templomban: BALTA JÁNOS AZ ELFELEJTETT HADSEREG című kötetének bemutatója. Szervező: a Pro Identitas Egyesület.
17.00 órakor, a Jelen Ház nagytermében: Közönségtalálkozó Endrei Judit életmód-tanácsadóval, egykori televíziós műsorvezetővel.
Október 2., hétfő 16.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: Pedagógus-talákozó.
Október 3., kedd 18.00 órakor, a Városháza dísztermében: ARAD ZENEI ÉLETE – szimpózium és kamarakoncert (szervező: a Kölcsey Egyesület).
Október 4., szerda 17.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: Könyvbemutató – KOVÁCH GÉZA MŰVELŐDÉS- ÉS HELYTÖRTÉNETI ÍRÁSAI (szervező: a Szabadságszobor Egyesület).
Október 5., csütörtök 18.00 órakor, a Ioan Slavici-színházban: TISZTELET A HŐSÖKNEK
– az Aradi Filharmónia zenekarának emlékhangversenye ERKEL FERENC műveiből.
Október 6., péntek 11.00 órakor, az Arad-belvárosi római-katolikus templomban szentmise az aradi vértanúk emlékére – főcelebráns és szónok Msgr. FODOR JÓZSEF nagyváradi általános helynök, nagyprépost. 13.00 ÓRAKOR, A MEGBÉKÉLÉSI PARKBAN: EMLÉKEZÉS ÉS KOSZORÚZÁS A SZABADSÁG-SZOBORNÁL. 16.30 ÓRAKOR A VESZTŐHELYEN: TISZTELGÉS ÉS KOSZORÚZÁS. 19.00 órakor, az Arad-belvárosi római-katolikus templomban: Hangverseny a nemzeti gyásznap alkalmából Kodály György műveiből, közreműködik a Nemzeti Énekkar, az Angelika Leánykar és az Aradi Filharmonikus Zenekar.
Október 7., szombat
17.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: NINCS SZEBB LÁNY A MAGYAR LÁNYNÁL – táncház a Viola Néptáncegyüttes rendezésében.
Szórvány.info; Erdély.ma

LIVIU POP TANÜGYMINISZTER: ROMÁNIA TISZTELETBEN TARTJA AZ UKRÁN KISEBBSÉG ANYANYELVI OKTATÁSHOZ VALÓ JOGÁT
Románia tiszteletben tartja az ukrán kisebbség anyanyelvi oktatáshoz való jogát, jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Liviu Pop tanügyminiszter.
Az oktatási tárca vezetője felidézte, hogy a román törvények értelmében a kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van saját anyanyelvükön tanulni, és ennek szellemében Romániában 15 nemzetiség anyanyelvén folyik oktatás, többek közt ukránul is.
A 2016 – 2017-es tanévben Romániában 2.000 iskolában 180.000 tanuló tanult kizárólag az anyanyelvén (magyarul, németül, ukránul, roma nyelven, szlovákul, szerbül, csehül, horvátul, olaszul és törökül), további 42.000 tanuló pedig román tannyelvű iskolák keretében részesülhetett képzésben saját anyanyelvéből (örmény, bolgár, görög, olasz, lengyel, roma, orosz, cseh, horvát, német, magyar, szerb, szlovák, török és ukrán nyelvórákon) – sorolta a miniszter.
Pop arról is tájékoztatott, hogy az ukrán anyanyelvű tanulók Románia-szerte több mint 90 oktatási intézményben mélyíthetik el anyanyelvükkel kapcsolatos ismereteiket Máramaros megyétől Tulceáig.
Agerpres; Erdély.ma

TURNÉ A MEZŐSÉGI SZÓRVÁNYVIDÉKEN – HARGITA EGYÜTTES
Szeptember 28-án hagyományos szórványvidéki útjára indul a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és egybeköti körútját az egyik legfontosabb rendezvényével, a Hagyaték Mezőségi Népzene – és Néptánctalálkozóval.
A turné során, szeptember 28-án Besztercén, szeptember 29-én Vicén, szeptember 30-án Magyardécsén láthatja a közönség a Hargita Együttes Ludas Matyi című előadását.
Október 1-én, vasárnap a XXII. Hagyaték Mezőségi Népzene- és Néptánctalálkozón Magyardécsén az együttes folklórműsorát tekinthetik meg, valamint egész napos hagyományőrző programon vehetnek részt az érdeklődők.
A turné programja:
Szeptember 28-án, csütörtökön este 7 órától Ludas Matyi című előadás Besztercén a Szakszervezetek Művelődési Házában.
Szeptember 29-én, pénteken este 7 órától Ludas Matyi című előadás a Vicei Művelődési Házban.
Szeptember 30-án, szombaton este 7 órától Ludas Matyi című előadás a Magyardécsei Művelődési Házban.
Október 1-én, vasárnap folklórműsor és egész napos program Magyardécsén, a XXII. Hagyaték Mezőségi Népzene-és Néptánctalálkozón.
A mezőségi turné, valamint a XXII. Hagyaték Mezőségi Népzene – és Néptánctalálkozó a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és Hargita Megye Tanácsa támogatásával valósul meg. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szórványvidéki turnéja ugyanakkor része Hargita Megye Tanácsa Összetartozunk közösségépítő programjának
Rangyák József / Erdély.ma

Csak nyolc év múlva lehet könnyebb a román érettségi a magyaroknak? Ez túl késő, valamit tenni kell
A román nyelv és irodalom érettségi vizsgán bukott el a legtöbb háromszéki magyar diák, ezért fel kellene gyorsítani a sajátos románnyelv-tanulás bevezetését a magyarok számára, hogy annak a jótékony hatása ne csak nyolc év múlva érződjön – szögezte le csütörtöki sajtótájékoztatóján Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő.
A tanfelügyelőségen átfogó elemzést készítettek az idei érettségiről, és ennek a következtetéseit ismertette most a főtanfelügyelő. Rámutatott, az idei nyári érettségi szesszióban a magyar tagozaton 64,87 százalékos volt a sikeresen vizsgázók aránya, míg a román tagozaton 80,40 százalék. Ha a román tagozat eredményeit hasonlítjuk a román megyékhez, akkor Háromszék az élbolyban van, a nyolcadik, sőt a vegyes tannyelvű megyék között is jól szerepel, tehát nem igaz, hogy sereghajtó lenne.
A magyar tagozaton román nyelv és irodalomból 138 diák bukott meg, vagyis a vizsgázók 16,16 százaléka, míg a román tagozaton ez az arány 1,15 százalék. Ez bizonyítja, hogy a románnyelv-tanulás továbbra is gondot jelent a háromszéki magyar diákoknak, és ezen csak úgy lehet változtatni, ha módosul a tanterv.
Ötödik osztályba már bevezették a sajátos román tantervet a kisebbségek számára, ám szorgalmazzák, hogy ezt párhuzamosan több évfolyamon tegyék meg, különben az eredmények csak a nyolc év múlva tartandó érettségin lesznek érzékelhetők.
Egyébként románból is meg lehet tanulni az anyagot, a pótérettségin bebizonyították a diákok, de az a fiatal, aki átmenő jegyet kap a vizsgán, még nem biztos, hogy tud kommunikálni románul.
Nincs utánpótlás a tanügyben
Az oktatásban is egyre inkább érződik a gazdaságban tapasztalható szakképzett munkaerő hiánya – hangsúlyozta Kiss Imre, kifejtve, hogy Kovászna megyében 66 állást töltenek be szakképzetlenek, mely a katedrák 2,4 százaléka, ezek közül pedig 23 esetben tanítanak középfokú végzettséggel. A tanév kezdetén még 200 katedra volt betöltetlen, ezeket utolsó percen foglalták el óraadó, nyugdíjas pedagógusok vagy betanítók. Az elmúlt tanévhez képest 600-zal csökkent a diáklétszám Háromszéken, ám ezzel arányosan nem lett kevesebb osztály, hanem egy-egy osztály kisebb létszámmal működik, így a katedrák száma nem lett kisebb. A következő három évben több matematika-, kémia-, fizika- és biológiatanár vonul nyugdíjba, és nincs utánpótlás, ezért akkor lesznek nagyobb gondok – vetítette előre a főtanfelügyelő.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro

Őszi programkavalkád Székelyudvarhelyen kettős jubileummal
Közel százötven vásáros és kiállító részvételével nyitják meg csütörtökön a székelyudvarhelyi sportcsarnokban és környékén a huszonötödik Őszi Vásárt. A Príma Press Kft. és az Arkum Alapítvány rendezvényén a Príma Rádió huszadik születésnapját is megünneplik.
Számos programmal várják csütörtöktől vasárnapig az érdeklődőket a székelyudvarhelyi sportcsarnokban és környékén megrendezett huszonötödik Őszi Vásáron. Orosz-Pál Levente főszervező a szerdai sajtótájékoztatón elmondta, idén tényleg közösségi összefogásként jött létre a rendezvénysorozat, hiszen a társszervező Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, a főtámogató pedig Hargita Megye Tanácsa, ugyanakkor az UKKSZ, a Hargita Business Center, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség, valamint a Magyar Nemzeti Kereskedőház is besegített a szervezésbe.
Magyarországról idén húsz kiállító is jelen lesz, akik zömében újak, de vannak köztük visszatérő vállalkozók is.
Orbán Árpád alpolgármester a sajtótájékoztatón elmondta, városfejlesztési szempontól is fontos a partnerség a vállalkozói szférával. Bíró Barna Botond, a megyei tanács alelnöke szerint a rendezvénnyel a hagyományra építenek, ennek része a város nagy múlttal rendelkező kis- és könnyűipara is. A hét végén a Príma Rádió is ünnepel, hiszen októberben lesz fennállásának huszadik évfordulója.
Orosz-Pál Levente elmondta, számos eseménnyel, köztük vetélkedőkkel, kulturális műsorokkal, szórakoztató programokkal, tombolával, valamint óriástortával készülnek a születésnapra.
A 25. Őszi Vásár megnyitója csütörtök délelőtt tizenegy órakor lesz, délután kettőkor pedig a városháza Szent István-termében gazdasági konferencia és üzletember-találkozó kezdődik. A nyolcadik Székely Termékek Fesztiválját pénteken délben nyitják meg a minifocipályán, itt ötvenféle székely termék közül válogathatnak majd az érdeklődők. Pénteken délután négy órakor ugyancsak a minifocipályán nyílik meg a 14. Borfesztivál is. Pénteken este héttől a Neoton Família énekese, Csepregi Éva lép fel, majd a Transylvania Rock Band koncertezik. A Príma Rádió szervezésében szombaton délután egy órakor kezdődik a nyolcadik mesemondó verseny, majd ötkor a Humóra viccmondó vetélkedő. Hat órától az Open Stage folytatja a humoros műsort, majd Danics Dóra, a 2013-as X-Factor győztese lép fel, végül pedig a Dreamland Residents koncertezik. Vasárnap napközben a rendezvénysorozat két helyszínén kulturális programok lesznek, délután a Cickom együttes lép fel, majd a Valeo Art Egyesület musicalje zárja a rendezvénysorozatot.
Veres Réka / Székelyhon.ro

Az első fecskék már kezdtek (Duális képzés)
Későbbi munkatársakat kívánnak nevelni, kóstolót adni a fegyelmezett munkából, és aki a hároméves képzés után elhagyja a gyárat, az sem megy el üres kézzel, hisz megtanul egy szakmát, amivel érvényesülhet – összegezhető Keresztes Zoltán, a sepsiszentgyörgyi LRO nadrággyár tulajdonosának tájékoztatója, amit tegnap délután a gyárban tartott a cégében gyakorlatozó diákok, szüleik és a duális képzésben együttműködő partneriskola képviselőinek jelenlétében.
Háromszéken egyedül a Kós Károly Szakközépiskola hirdetett meg duális szakoktatási osztályokat a kilencedikes felvételin, jelentkezők hiányában az első szakaszban úgy tűnt, egyetlen osztály sem jön létre. Időközben az iskolát a helyi önkormányzat besorolta a Puskás Tivadar Szakközépiskolába, az őszi felvételin a meghirdetett négy szakból háromra volt elegendő jelentkező, egyesek tudatosan választották ezt az oktatási formát, mások csak ide jutottak be. Az LRO a huszonhármas létszámú textil- és bőripari osztályt fogadta be, a Bertis cég a tizenhárom diákkal indult húsipari szakos csoportot és az Alex cég a tizenöt asztalosjelöltet. Az ács szakmában nem volt elegendő jelentkező. A gyakorlat egyelőre csak az LRO nadrággyárnál indult be, a diákok egyenesen a termelésben tanulják a szakmát. Keresztes Zoltán elmondta, aki nem mer, nem nyer alapon vágtak bele a képzésbe, s bár tudatában vannak annak, hogy tanoncaik nem mind fejezik be az iskolát, egyesek lemorzsolódnak, mások a három év után más munkahelyet választanak, de bíznak abban, hogy aki megszereti a szakmát és képességei is megfelelőek, náluk marad. Senkit nem kötelezhetnek, hogy az oktatás befejeztével a gyárban dolgozzék, és nem is garantálják a munkahelyet, de tekintve, hogy jelenleg a textiliparban is, mint mindenütt, óriási a munkaerőhiány, tárt karokkal várják a szakképzett munkásokat. Törvény szabályozza, hogy a kétszáz lejes havi állami ösztöndíjjal legalább egyenlő értékű ösztöndíjat biztosítsanak, ezt meg is teszik, de szigorúak a szabályaik, igazolatlan hiányzás esetén megvonhatják az adott hónapra. A diákoknak be kell tartaniuk a gyár belső rendszabályát, ebben nem különböznek az alkalmazottaktól, a tizenhat éven felüliek pedig a vakációban vállalhatnak munkát a gyárban, amit a teljesítmény függvényében javadalmaznak – mondta a gyártulajdonos. A duális képzésben a tanulmányi vonal megegyezik a hagyományos szakiskolával, a gyakorlati óraszám is ugyanaz, csupán a fegyelmi elvárások szigorúbbak, és a lehetőség is nagyobb arra, hogy az oktatás végeztével a fiatal álláshoz jusson – hangsúlyozta Demeter Dávid és Komán László, a Puskás Tivadar Szakközépiskola igazgatója és aligazgatója. Elmondták, a kiskorú diákokat a szülők képviselik a cég–iskola–önkormányzat hármasa által kötött szerződésben, amelyben a vállalkozó szabja meg saját feltételeit a törvényes keretek között. Felmerült a diákok munkabaleset-biztosításának kérdése is, az LRO keresi erre a megoldást, azt ellenben Keresztes Zoltán kihangsúlyozta, a tanulóknak maguknak kell vigyázniuk arra, hogy amihez nem értenek, ahhoz ne nyúljanak. Demeter Dávid iskolaigazgató bizakodó, lapunknak azt mondta: ha az első duális képzésű diákok bebizonyítják, hogy az itt tanultakkal tudnak majd boldogulni a munkaerőpiacon, sikerként lehet elkönyvelni a történetet, és más cégek és iskolák is kedvet kaphatnak az oktatás eme formájához.
A jelen lévő szülők közül egyesek szeretnék, ha a nadrággyár már most vállalná, hogy három év múlva alkalmazza gyermeküket, mások éppen az ellenkezőjéről akartak megbizonyosodni, hogy nem kell visszafizetni az ösztöndíjat, ha a végzős nem akar elhelyezkedni a gyárban. Van, aki tudatosan választotta ezt az osztályt, de legtöbben véletlenül pottyantak ide, mert máshol már beteltek a helyek.
Keresztes Zoltán azt mondta, mindegy, hogy ki milyen okból került ebbe az osztályba, ők azon lesznek, hogy mindenkit megtanítsanak a szakmára, és bíznak abban, hogy a befektetett pénz és energia megtérül jól képzett alkalmazottak formájában.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Aláírásgyűjtés Háromszéken (Minority SafePack)
Háromszék 30 ezer aláírás összegyűjtésére vállalkozott, és ebből 7843 már megvan, noha a kampány hivatalosan csak tegnap kezdődött – derült ki Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök és Vincze Loránt FUEN-elnök tegnapi, rendhagyó sajtótájékoztatóján, amelyet az őshonos európai nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló Minority SafePack polgári kezdeményezésről tartottak Sepsiszentgyörgy főterén. Az eseményre nem csupán újságírókat hívtak meg, hanem jeles közéleti személyiségeket is: történelmi egyházak képviselőit, művészeket, egyetemi tanárt, vállalkozót, sportolót, parlamenti képviselőt, illetve a megyeháza védnöksége alatt létrejött ifjúsági alapítvány vezetőjét is, akik valamennyien aláírták a háttérben kifeszített vásznat, és azt is elmondták, miért.
Bevezetőül Tamás Sándor közölte: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök mellett Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke a Minority SafePack egyik kezdeményezője, társszerzője és mozgatója. Ahhoz, hogy az őshonos nemzeti kisebbségekkel az Európai Unió érdemben foglalkozzon, egymillió uniós polgár aláírását kell összegyűjteni, ebből 250 ezret vállaltak az erdélyi magyarok szervezetei: az RMDSZ-en kívül az MPP, az EMNT és az SZNT is felkarolta az ügyet, és a magyar kormány is támogatja. Romániában példaértékű kisebbségi modellről beszélnek, de nem a magyarok, akiket bizonyos körökben nemzetbiztonsági problémának is tekintenek, s bár vannak jó megoldások az EU-ban (elég a dél-tiroli osztrákok vagy a svédországi finnek helyzetét nézni), nálunk kettős mérce érvényesül, és fogynak a védekezési lehetőségeink. Először mindig Bukaresthez fordultunk a gondjainkkal és javaslatainkkal, de ha ott nem akarnak minket meghallani, másutt, nemzetközi szinten kell megoldást keresni – hangsúlyozta, és megköszönte Magyarországnak az utóbbi hetekben tanúsított „férfias kiállását”. Leszögezte: nem kérünk semmi rendkívülit, semmi olyant, ami másnak, a román állampolgároknak nem jár – de ha Bukovinában kitűzhető a történelmi régió zászlaja, akkor Székelyföldön se legyen tilos. Száz év alatt sokszor és sokat kértünk, és joggal várjuk el kéréseink rendezését, mert hozzá is adtunk – munkát, adót, tehetséget – az ország fejlődéséhez, és ezután is partnerek lehetünk ebben. Arról mindig a hatalom, a többség tehet, hogy milyen a kisebbség hangulata – hangsúlyozta Tamás Sándor. Nem vagyunk jöttmentek sem a Székelyföldön, sem Európában, hanem őshonos nemzet, és ezt szeretnénk megtapasztalni – vette át a szót Vincze Loránt, aki szerint nem probléma vagyunk, hanem megoldás, hiszen Európa értékeit védjük. Azt az EU is elismeri, hogy a sokszínűség érték, csak még nem találta meg a módját annak, hogy védje is kisebbségben levő polgárait; a tagállamokra hárít, ami rendben lenne, ha ezek tennék a dolgukat – és mivel ez nem így van, meg kell keresni a módját a közösségi jogok kiteljesítésének. A Minority SafePack célja, hogy az EU átvegyen bizonyos kompetenciákat a tagállamoktól, és ne nézze tétlenül, ha jogokat vesznek el valahol, illetve szorgalmazza a jó példák átvételét. Jelenleg az állatok jogaival többet foglalkoznak Brüsszelben, mint a kisebbségekkel, pedig azok is védelemre és programjaik támogatására szorulnak – ezért is van szükség egységes szabályozásra, hogy legalább az EU-ban legyenek az elfogadott szabályok mindenki számára kötelezőek – magyarázta. A FUEN elnöke úgy véli: a kezdeményezés benyújtására jó időszak következik, hiszen Európa átalakulóban van, a válság és migráció miatt világos, hogy változtatásokra van szükség – ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy „hosszú menetelés” áll még előttünk, hiszen öt évbe telt, amíg oda jutottunk, hogy a polgárok kérik az EU-t kisebbségügyi szabályozásra. Az aláírásgyűjtés online módon júniusban kezdődött, most a papír alapú gyűjtést is megkezdik; az íveket jövőben adják át, mégpedig a jogszabálycsomag-javaslatokkal együtt. Vincze Loránt szerint hiú ábránd többségi támogatást remélni, mégis bízik abban, hogy a szükséges egymilliónál több szavazatot tudnak összegyűjteni legkevesebb hét országból, bebizonyítva, hogy Európa minden történelmi kisebbsége az Erdélyből indult kezdeményezés mellé állt. Addig azonban minden más eszközzel is küzdeni kell a jogainkért, Bukarestben és nemzetközi szinten is – vélekedett, és külön megköszönte a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot vezető Benkő Erika képviselőnek, hogy jogsérelmeinkről már angolul is hírt kap a világ. Románia megtámadta a kezdeményezést, tart tőle, mert hamis az a kép, amelyet a kisebbségeiről fest a világnak, és Brüsszel is jobban szeret az uborka görbületével meg a vízöblítéses illemhelyekkel pepecselni, de ha sokan állnak mögé, akkor talán megértik, hogy 60 millió uniós és 100 millió európai polgár kéri jogait – összegezett Tamás Sándor, aki szerint világosan és egyértelműen meg kell fogalmazni, hogy mit akarunk – teljes értékű életet a szülőföldünkön –, mert amíg kerülgettük a kérdést, nem jutottunk előre. Céljaink megvalósításához meg kell keresni a bukaresti román partnereket, el kell érni, hogy az RMDSZ hét százaléka mellett még 43 százalék felemelje a kezét; nemzetközi támogatás is kell, és nagy segítség, hogy Magyarország végre határozottan kiáll értünk; létkérdés számunkra, hogy Orbán Viktor folytassa a kormányzást. Mindezek mellett úgy kell cselekednünk, hogy Brüsszelben és Washingtonban is felfigyeljenek: a székelyek nagy menetelése után másképp néznek ránk, és ez az aláírásgyűjtés is visszhangos lesz... A két politikus az ukrajnai oktatási törvényről és kisebbségi jogfosztásról is beszélt, mielőtt átadták a tollat a meghívottaknak. Nevük alákanyarítása után többen is elmondták, hogy miért támogatják a Minority Safepack kezdeményezést: Kovács István unitárius lelkész azért, mert az EU akkor válik azzá, amivé lennie kell, ha nem csupán a gazdasági érdekek tartják össze, hanem az értékek is, Péter Artúr kézdikővári római katolikus plébános a jövő nemzedékekért, Jakab-Benke Hajnalka a sportolók egyenlőségéért, Kristóf Kinga a fiatalok itthon maradásáért, Ütő Gusztáv képzőművész és egyetemi tanár a székelyföldi és a szórványbeli tehetségek felmutatásának lehetőségéért, Hegedűs Ferenc vállalkozó mindenért: az óvodától egyetemig tartó magyar oktatásért, a kulturális örökség megismeréséért, a vallásszabadságért, az erős egyházakért, az erős gazdaságért és a román nyelv hatékonyabb oktatásáért, Sánta Imre bikfalvi református lelkész az önrendelkezésért, Jánó Mihály művészettörténész azért, hogy a minőségből ne engedjünk. Az aláírásgyűjtés megyénk városaiban köztereken felállított standoknál zajlik, falvakon házról házra járnak az önkéntesek az ívekkel, és az RMDSZ-irodákban is fogadják a kézjegyeket a következő hetekben, de az európai polgári kezdeményezés online is aláírható a Jogaink.eu oldalon. Románia ellenzi
Románia szigorúan eljárási okokból támadta meg az Európai Unió luxemburgi bíróságán a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését – közölte az MTI kérdéseire válaszolva a román külügyminisztérium.
A tárca szerint Románia csupán azt próbálja megelőzni a bírósági keresettel, hogy az Európai Unió olyan területekre is kiterjessze a jogalkotási kompetenciáit, amilyen például a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak védelme. Utóbbi ugyanis a tagállamok szuverenitásának a része. „Ezen a területen az Európai Uniónak az alapszerződések értelmében nincsenek jogkörei, és nem is szerezhet ilyen jogköröket másként, mint az alapszerződések kibővítése révén” – fogalmazott válaszában a külügyminisztérium.
A külügyminisztérium közölte: Románia az alapszerződések értelmében fogalmazott meg elvi álláspontot az EU és a tagállamok közötti helyes hatáskörmegosztásról, és bírósági keresete az EU egyik intézményének (Európai Bizottság) egyetlen határozata ellen szól. A tárca megemlítette, hogy Románia oldalán Szlovákia is belépett a luxemburgi perbe. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Minority Safepack európai polgárok kezdeményezése, nem pedig valamely politikai szervezet politikai akciója. A külügyi tárca elismételte ugyanakkor a korábban sokszor megfogalmazott álláspontját, mely szerint Románia védi valamennyi olyan állampolgára jogait, aki szabad elhatározásából valamely kisebbséghez tartozónak vallja magát. Az ilyen személyeknek „jogukban áll használni anyanyelvüket a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatukban és az igazságszolgáltatásban, jogukban áll megtanulni anyanyelvüket, anyanyelvi oktatásban részesülni minden szinten, joguk van az anyanyelvi egyházi szolgálathoz, az anyanyelvű sajtóhoz, valamint ahhoz, hogy részt vegyenek a közéletben és az egész társadalomra vonatkozó döntések meghozatalában”. Hozzátette: Románia a reprezentatív kisebbségi szervezeteken keresztül jelentős pénzügyi támogatást juttat azokra a kulturális tevékenységekre, amelyek a nemzeti kisebbségek önazonosságát domborítják ki. „Azok az intézkedések, melyeknek a kisebbségekhez tartozó személyek a haszonélvezői Romániában, az országot modellként, a kisebbségi terület igazodópontjaként határozzák meg” – áll a román külügyminisztérium válaszában. (MTI)
Demeter J. Ildikó / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Közelebb Schengenhez
Az Európai Bizottság kezdeményezte Románia és Bulgária teljes körű felvételét a schengeni térségbe, azt kérve a tagállamok kormányaitól, hagyják jóvá a két ország csatlakozását.
A testület szorgalmazta az eljárás mielőbbi véglegesítését annak érdekében, hogy megerősödjék az unió biztonsága a terrorizmus, valamint a migráció jelentette kihívásokkal szemben – nyilatkozta tegnap Siegfried Mureşan. Az európai képviselő kifejtette, az unió biztonsági problémáit nem Románia és nem Bulgária okozták, ám a két tagállam hozzájárulhat ezen kihívások leküzdéséhez. Mint mondta, Románia már rég teljesítette a schengeni térséghez történő csatlakozás technikai feltételeit, s ennek érdekében a gazdasági válság idején is jelentős pénzügyi erőfeszítéseket tett. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Veszélyben a magyar főiskola is (Hatályba lépett az ukrán oktatási törvény)
Megjelent tegnap a Holosz Ukrajini hivatalos közlönynek számító lapban az új ukrán oktatási törvény, amivel hatályba lépett a jogszabály, amely az MTI által megkérdezett jogi szakértő szerint nemcsak az anyanyelvű iskolai oktatást korlátozza, de veszélybe sodorhatja a magántulajdonban lévő beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működését.
Erre Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa hívta fel a figyelmet. A szakértő elmondta, hogy a felsőoktatásról szóló, korábban elfogadott és jelenleg hatályban lévő törvény szerint Ukrajnában a magániskolákban a tulajdonosok szabad kezet kapnak, egyebek mellett maguk szabhatják meg az oktatás nyelvét. Az új törvény azonban felülírhatja ezt a jogszabályt, mivel kimondja, hogy az oktatás nyelve minden iskolában az ukrán nyelv. Tóth Mihály kifejtette, hogy kétfajta jogalkalmazási elv létezik: az egyik szerint a később elfogadott törvény felülírja a korábbit, a másik szerint viszont a speciális, vagyis az egyes területeket külön szabályozó jogszabály erősebb az általános törvénynél. Ez alapján jelenleg nem tudni, hogy Ukrajnában jelenleg melyik törvény az erősebb: a most elfogadott, általános oktatási törvény vagy a felsőoktatásról szóló – magyarázta a szakértő. Tóth Mihály szerint diszkriminatív az új törvényben az, hogy külön kezeli az Ukrajnában élő nemzetiségi kisebbségeket és az őshonosnak nevezett népeket, mint például a krími tatárokat. Utóbbiaknak ugyanis a jogszabály engedélyezi az óvodától a 12 osztályos általános és középiskola befejezéséig az anyanyelven folyó oktatást az ukrán nyelv tanítása mellett. A nemzeti kisebbségeknek, mint a magyar, viszont az anyanyelven folyó oktatást csak az ötödik osztályig engedélyezi. A törvény egyébként az ötödik osztálytól egy-két vagy több tantárgy oktatását engedélyezi angolul vagy bármely más, az Európai Unióban hivatalos nyelven, így magyarul is, viszont eszerint oroszul nem. Tóth Mihály arra a kérdésre, hogy megoldaná-e a magyar iskolák helyzetét, ha a magyart is őshonos néppé nyilvánítaná Ukrajna, nemlegesen válaszolt. Szerinte ugyanis még az őshonosoknak nyújtott kedvezmény is visszalépés a jelenlegi magyar nyelvű oktatáshoz képest. Orosz állásfoglalás Az ukrajnai oroszok elleni „etnocídiummal” – etnikai csoport tervszerű és szándékos elpusztításával – vádolta meg Kijevet az ukrán oktatási törvény miatt tegnap elfogadott nyilatkozatában az orosz Állami Duma. Az orosz parlament alsóházának plenáris ülésén megszavazott dokumentum elfogadhatatlannak nevezte, hogy Ukrajna megsértse a területén élő „tősgyökeres népek és nemzeti kisebbségek” anyanyelvi oktatáshoz fűződő alapvető jogát. A dokumentum rámutatott, hogy az oktatási törvénnyel Kijev „durván megsérti” az 1997-es kétoldalú barátsági szerződésben és a nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. Az orosz parlament alsóháza egyúttal a nemzetközi szervezeteket és az európai országok törvényhozásait is arra szólította fel, hogy ítéljék el a „türelmetlenség nacionalista politikáját”, és tegyenek közös lépéseket a megsértett jogok helyreállítása és a „tősgyökeres népekhez” tartozó állampolgárok diszkriminációtól való megvédése érdekében Ukrajnában. Lehet, pontosítanak a jogszabályon Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy pontosításokat hajtsanak végre a frissen hatályba lépett ukrán oktatási törvény nemzetiségi kisebbségeket érintő részén tegnap Lilija Hrinevics oktatási miniszter, aki erről azután nyilatkozott, hogy megbeszélést folytatott Kijevben román kollégájával, Liviu Marian Pop oktatási miniszterrel. Az ukrán miniszter szavai szerint azután lehet majd beszélni a törvény pontosításáról, miután az Európa Tanács Velencei Bizottsága elvégezte a jogszabály szakértői vizsgálatát. Hrinevics kijelentette: nem tartja kizártnak, hogy növeljék azon tantárgyak számát, amelyeket az ötödik osztály után is anyanyelvükön tanulhatnak a gyermekek. Mint fogalmazott, ha a gyerekeknek, akiket az ötödik osztályig anyanyelvükön oktattak, nehézséget okoz áttérni az ukrán nyelven történő tanulásra, akkor szóba jöhet, hogy fokozatosan vezetik be az ukrán nyelvre való áttérést az egyes tantárgyak esetében. Leszögezte viszont, hogy módosítani a törvény erről szóló cikkelyét nem szándékoznak, de elképzelhetőnek nevezte, hogy pontosítják, mely tantárgyakat fognak a diákok anyanyelvükön, illetve melyeket ukrán nyelven tanulni, és hányadik osztálytól lesz ez érvényben. A miniszter ugyanakkor megismételte, hogy szerinte a törvény nem sérti a nemzetiségi kisebbségek jogait, épp ellenkezőleg, kiszélesíti az Ukrajnában élő különböző nemzetiségűek lehetőségeit. Újfent rámutatott arra, hogy a statisztikák alapján az anyanyelvükön tanuló ukrajnai diákoknak gyengék a teszteredményei ukrán nyelvből. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Századok élő öröksége (Református Hírnök)
A reformáció 500. jubileumi évének tiszteletére Századok élő öröksége címmel szervezett konferenciát és tanulmányi napot a Sepsiszentgyörgyi Belvárosi és a Bikfalvi Református Egyházközség. A Reformáció Emlékbizottság által támogatott kétnapos rendezvény célja volt betekintést nyújtani egyházunk öt évszázados történetébe, valamint bemutatni a hitvalló elődök által ránk bízott épített örökséget és zeneművészeti értékeket.
A konferenciát a belvárosi templomban Pap Attila házigazda lelkész nyitotta meg, aki igehirdetésében hangsúlyozta, hogy 1517-ben a reformáció olyan folyamatot indított el, amely magával hozta az egyház életének megújulását, ezért az akkori történésekre való emlékezést ünnepként kell megélnie Isten népének. A múlt ma is kötelez, ezért annak megismerése kötelesség, és felelősségteljes feladat az örökség megőrzése. Az előadások sorát dr. Kolumbán Vilmos József egyháztörténész, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanára nyitotta meg, aki a reformáció tanainak erdélyi térhódításáról beszélt, kiemelve olyan nagyvárosok szerepét, mint Nagyszeben, Brassó, Kolozsvár, amelyek lakossága kedvezően viszonyult az új eszmék befogadásához. Különösen fontos tényezőként említette Heltai Gáspár kolozsvári tevékenységét, aki felismerte a könyvnyomtatásban rejlő lehetőségeket, és az általa vezetett munkacsoport bibliafordításainak magyar nyelven történő kiadására is nagy gondot fordított abból a célból, hogy Isten igéje magyar nyelven is hozzáférhetővé váljon a lelkészek és a hívek számára egyaránt. A vallásszabadságot szavatoló 1568-as tordai országgyűlési határozatról szólva kifejtette, hogy az nemcsak a bevett vallásokra (katolikus, református, evangélikus, unitárius) vonatkozó szabad vallásgyakorlás felől volt hivatott rendelkezni, hanem ugyanakkor le is zárta az erdélyi reformációt abból a szempontból, hogy gátat vetett újabb irányzatok elburjánzásának. Csáki Árpád történész Háromszék és Sepsiszentgyörgy reformációjának vonatkozásában több hullámról is beszélt, amely elérte a vidéket, de a legfontosabb szerepet Brassó közelségének tulajdonította, valamint a Johannes Honterus által alapított brassói iskola diákjainak, akik tanulmányaikat követően a reformáció szolgálatába álltak. A konferencia második napján Szabolcs Attila országgyűlési képviselő, a rendezvény védnöke szólt a résztvevőkhöz, kihangsúlyozva a reformáció nemzetmegtartó szerepét, hiszen Mohács után egy szétszakadt ország talált általa új reménységet. „Európa keresztyén reformációja teremtette meg a fundamentumot, hogy a magyar nyelv kivirágozzék” – fogalmazott a képviselő. Történelmi tények helyes értelmezésére hívta fel a figyelmet előadásában dr. Buzogány Dezső teológiai professzor, aki Sütő András Csillag a máglyán című drámájának elemzésében a helyes megvilágításba helyezte Kálvin Jánosnak, Genf reformátorának az antitrinitárius tanokat hirdető Szervét Mihály kivégzésében játszott szerepét. A teológiai oktató szerint Sütő nem történelmi drámát írt, így nem lehet abból tévesen arra következtetni, hogy Kálvin zsarnokként irányította volna a városállam életét. A dráma üzenete ugyanis akkor érthető igazán, ha hozzákapcsoljuk azt a kort, nevezetesen a kommunista diktatúra idejét, amelyben íródott, hiszen a párbeszédek áthallásai egyértelműek ebben a tekintetben. A rendezvénysorozat záró eseményeire Bikfalván került sor, ahol az autóbuszokkal érkező vendégek Kerezsi János tanár vezetésével tehettek egy tartalmas sétát, számba véve a településre jellemző építkezést, elsősorban azokat a kúriákat, amelyek sajátos arculatot adnak a falunak. Jól megérdemelt pihenő várta a résztvevőket a református templom padjaiban, ahol e sorok írója mutatta be a hajlék építésének történetét, valamint azokat az értékeket, amelyeket a templom önmagában, illetve berendezési tárgyai által is képvisel. A szó legszorosabb értelmében is záróakkordként szolgált a Codex régizene-együttes hangversenye, amely a reformáció zenei örökségéből nyújtott ízelítőt a szép számban jelen levő érdeklődőknek. A bikfalvi templom méltó helyéül szolgált annak, hogy felcsendüljenek a Szenci Molnár Albert által magyar nyelvre fordított genfi zsoltárok. A koncert végén pedig a résztvevők búcsúzóul együtt énekelték el a reformáció örökségét továbbvinni hivatottak hitvallásaként is értelmezhető, Tebenned bíztunk eleitől fogva… kezdetű zsoltárt.
Sánta Imre / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megújult a rétyi református templom (Református Hírnök)
Hat év munkájának a gyümölcséért adott hálát szeptember 24-én a rétyi református közösség, amely apránként, lépésről lépésre újította meg templomát és annak környékét. A hálaadó istentiszteleten a templom előtti téren helyezték el azt a kopjafát, amely a reformáció ötszáz éves jubileumának állít emléket.
Hatéves munkafolyamatot zárt le a rétyi református közösség, templomának megújulásáért hálaadó istentiszteletet tartottak, amelyen az igét hirdető Kató Béla püspök mellett a környékbeli lelkipásztorok is szép számban részt vettek. Incze Zsolt György esperes liturgiai szolgálata után Kató Béla püspök a Zsolt 42,2–3 alapján hirdette az igét a gyülekezetnek, prédikációjában hangsúlyozva, hogy a templom, amelyre Háromszéken mindig gondot viseltek, az Istennel való találkozás, a kiteljesedés helyszíne. A zsoltár is erről beszél, a mindennapokban megfogalmazódó vágyról, amely csak az úton fogalmazódhat meg. Ez a típusú vágyakozás azonban ma szinte ismeretlen az emberek előtt, hiszen mindenki azonnal akar megkapni mindent. A beteljesedéshez azonban szükség van az útra, hogy amikor a templomba megérkezünk, akkor Isten közelségében tudjunk megelégedni. Deák Botond lelkipásztor beszédében a munkálatokról számolt be. Elmondta: bár nem tudták, hogy a reformáció ötszázadik évében lesz kész a templom, örülnek annak, hogy így alakult. Beszámolójából kiderült, hogy 2011-ben kezdték el a felújítási munkálatokat tervezni, ekkor készültek el a felmérések, rá egy évre már új tető alatt várta a templom a híveket. 2013-ban került sor a templom külsejének felújítására, a torony újravakolására. Ekkor azonban a források elfogytak, a gyülekezetben gyűjtést szerveztek, összesen 9300 lej adomány érkezett be a munkálatokra. 2014-ben sikerült a hajlék belsejét felújítani, valamint a nyílászárókat kicserélni, egy kisebb szünet után 2016-ban a templomhoz vezető lépcsőt is elkészítették, valamint lefestették a toronysisakot. A beszámolóból kiderült, hogy idén sem volt tétlen a gyülekezet, új tengelyre helyezték a harangokat, a nagy harangot pedig villamosították, ugyanakkor a belső díszlet is kicserélődött, a nőszövetség tagjai lefestették a padokat és új mellvédeket adományoztak. A lelkipásztor külön köszönetet mondott Bukur Béla számadó gondnoknak, aki a munkálatok során oroszlánrészt vállalt a koordinálásban, közmunkák megszervezésében, ugyanakkor ő adományozta az egyház-községnek azt a kopjafát, amely a reformáció ötszázadik évének állít emléket. Az istentisztelet keretében a bicskei testvérgyülelezet lelkipásztorának, Máté Jánosnak a levelét is felolvasták. A gyülekezet műsora után a templom előtti téren zárták az ünnepséget, a kopjafát Bukur Béla számadó gondnok és Kató Béla püspök leplezte le. Áldás után a rétyi fúvószenekar kíséretével énekelte el a gyülekezet a magyar és a székely himnuszt.
Kiss Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Múlt és jövő együttléte
Könyvvásár – körvonalak
November derekán újra a könyves világ középpontjává válik Marosvásárhely. A nemzetközi könyvvásárt idén huszonharmadik alkalommal szervezi meg a Romániai Magyar Könyves Céh és a Marosvásárhelyi Kulturális Központ. A részletekről a szerdai sajtótájékoztatón az írott szó ünnepének évről évre otthont adó Nemzeti Színház előcsarnokában számoltak be az illetékesek.
Káli Király István főszervező, a Romániai Magyar Könyves Céh igazgatója elsősorban arra emlékeztetett, hogy Erdély legnagyobb könyves szemléje nem jöhetne létre a marosvásárhelyiek nélkül, akik szeretik a könyvet, áldoznak rá, és ezáltal eltartják a rendezvényt. Az idei könyvünnep mottója – Ahol a múlt és a jövő... – egyrészt az eddigi irodalmi történésekre, alkotásokra, évfordulós szerzőkre, másrészt az új nemzedékre való odafigyelést érzékelteti. A három pont pedig arra ad lehetőséget, hogy ki-ki maga fejezze be a gondolatot, azt, hogy a két idődimenzió találkozásáról, érlelődéséről, élete részévé válásáról szól-e a nemzetközi könyvvásár.
A főszervező a legfőbb újdonságként azt emelte ki, hogy a Romániai Magyar Könyves Céh ezúttal két körben – először a kiadóknak, majd a könyvkereskedőnek – küldte ki a meghívókat, így a standot bérlők 84 százalékát a kiadók teszik majd ki. Új kiadói arculatok bevonzására is törekedtek, ezt képviseli a Jelenkor Kiadó, amelynek szerzői a könyvünnep első irodalmi estjén, november 16-án, csütörtökön mutatkoznak be a nagyérdeműnek. Első alkalommal vesz részt a könyvvásáron, standot nem állít fel, de gazdag kínálattal jön a Kossuth Kiadó, a Zrínyi Kiadó pedig külön standdal lesz jelen. A Magvető Kiadó idén nem bérel standot. A könyvkereskedők közül főként a helyieknek biztosítanak teret a színház előcsarnokában – tette hozzá Káli Király István.
A múlt és jövő azért is kap nagyobb hangsúlyt a 23. könyvvásáron, mivel idén több marosvásárhelyi szerzőnek van kerek évfordulója – 75 éve született Szőcs Kálmán, 90 éve Sütő András, 25 éve hunyt el Székely János. A beszélgetőtermek egyike Sütő nevét fogja viselni, a másikat – erdélyi jelentőségű könyvünnepről lévén szó – a 120 éve született Tamási Áronról nevezik el. Emellett Kassák Lajosnak, Ady Endrének is emléket állítanak a rendezvénysorozat egy-egy programjával, hogy a felnövő nemzedék, a jövő megismerhesse szűkebb, tágabb otthona alkotóinak értékeit.
Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója Marosvásárhely gazdag, változatos kulturális életéről szólt – amely véleménye szerint sok esetben nincs megfelelő súllyal jelen a köztudatban –, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az olyan eseményeket, mint a nemzetközi könyvvásár, nagyon meg kellene becsülni, hiszen egyetlen emberen, a kezdeményezőn múlik, hogy évről évre megrendezésre kerül-e.
Szerdától vasárnapig
A Marosvásárhelyi Kulturális Központ 2012-től társszervezője a könyvünnepnek, az arculati elemekért, illetve a vásárhoz kapcsolódó kulturális kínálatért felel. Szepessy Előd ez utóbbiról tájékoztatott.
A színes programsorozat összeállításakor a szervezők minden korosztályt igyekeznek megszólítani. A könyvvásár határait már tavalyelőtt elkezdték feszegetni – akkor nőtt négynaposra, és zárult vasárnap az írott szó ünnepe –, idén pedig újabb növekedés észlelhető, a program ugyanis már november 15-én, szerdán megkezdődik. A csütörtöki megnyitó előtti estén a Lelkemben gyermekkórusok című Szőcs Kálmán-emlékelőadásra várják a nagyérdeműt. A kiemelt csütörtöki programok között szerepel Elise Wilk Papírrepülők című, fiataloknak szóló kortárs színházi előadása Sebestyén Aba rendezésében, illetve a WH zenekar és Nádasdy Ádám közös produkciója, Shakespeare megzenésített szonettjei.
Péntek délután A mai magyar női próza című irodalmi estre kerül sor, ezt követően a Kolozsvári Állami Magyar Színház Julius Caesar című előadását mutatja be.
A szombat délelőtt rendszerint a legkisebb vásárlátogatóké, így lesz ez idén is. A szervezők bábelőadásra, majd a Kaláka együttes és Lackfi János Kutyából szalonna című közös előadására várják a gyermekeket. Délután Arany János ma címmel zajlik irodalmi beszélgetés, majd a Kaláka és Lackfi János Arany János-estjét hallgathatja meg a felnőtt közönség.
Vasárnap délelőtt Kovács András Ferenc Ady. Olvasó. Próba című felolvasóestjére kerül sor, majd A kulcs című, Kosztolányi-novella alapján készült monodrámát mutatják be. (A részletes, órákra lebontott programra időben vissz- atérünk.)
Kis olvasók játéka
Makkai Kinga öt éve szervezi a könyvvásár gyermekprogramjait. Mint mondta, a korábbi vásárokhoz hasonlóan ezúttal is délelőttönként iskolás csoportokat várnak író-olvasó találkozókra és felolvasásokra, délutánonként és hétvégén családok jelenlétére számítanak.
Az író-olvasó találkozókkal az a cél, hogy a gyermekek az élő irodalommal találkozzanak, megtapasztalják mű és szerző egységét – fejtette ki a szervező, majd azt is elmondta, hogy ezúttal az erdélyi alkotók, illetve az erdélyiséghez kapcsolódó művek kerülnek előtérbe.
A vásár olvasójátéka már másfél-két hónappal az esemény előtt segít ráhangolódni a kis- és nagyobb iskolásoknak a könyves ünnepre. Makkai Kingától megtudtuk, hogy ezúttal több mint 120 csapat jelentkezett a három korcsoportban – III–IV.-esek, V–VIII.-osok és középiskolások számára – meghirdetett játékra, így – akárcsak tavaly – októberben megtartják az előválogatót. A versenyzőknek Az év gyermekkönyve díjat elnyert művek közül kell a megjelöltet elolvasni, és ha bejutnak a döntőbe, értékes könyvajándékokban részesülnek.
NAGY SZÉKELY ILDIKÓ / Népújság (Marosvásárhely)

Puskás Bálint könyvbemutatója a Deus Providebit Házban
A szeretet szolgálatában
A múlt szerdán a Deus Providebit Tanulmányi Házban mutatták be Puskás Bálint volt szenátor, az Alkotmánybíróság volt alelnöke, máltai lovag, a Máltai Szeretetszolgálat tiszteletbeli elnöke A szeretet szolgálatában című kötetét. Az eseményre a marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat szervezésében került sor.
A szerző életútját és munkásságát Iesan Péter méltatta, a kötetet, illetve a szeretetszolgálat rövid történetét Szász Anikó tanárnő ismertette. A házigazda Tulit János, a marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat egyik vezetője saját tevékenységükről, a szeretet erejéről beszélt. A könyv bemutatását követően a szerző a jelenlevők kérdéseire válaszolt.
A kérdezők egyike arra kért választ, hogy hogyan lehet összeegyeztetni a politikai pályát a máltai lelkiséggel.
Puskás Bálint szerint a politikában is létezik szeretet. „Anélkül olyan a politika, mint a mai”. Felidézte gyermekkorát és azt az időt, amikor felvállalta a szeretetszolgálati tevékenységet, amely aztán politikai pályafutását és mindennapi tevékenységét is befolyásolta, és ennek megfelelően próbált élni és tevékenykedni. Kijelentette: „A szeretetnek hatalmas ereje van. Egy pici szeretet mindig legyen a szívünkben, mert ezáltal tudjuk megváltoztatni a világot”.
Egy másik kérdező éppen a marosvásárhelyi katolikus iskola kapcsán kérdezte, hogy hogyan lehet ilyen ellenséges közegben, ilyen lelkületű domináns néppel szeretetben élni, illetve hogyan lehet mindezt gyűlölet nélkül feldolgozni.
Olyan javaslat is elhangzott, hogy a tiltakozó mozgalmakat fenn kellene tartani, talán ily módon eredményesebb lenne az iskoláért való küzdelem.
Puskás Bálint szerint a román politikumnak nem érdeke, hogy csend és rend legyen az országban. Mert ha csend, rend és jólét van, akkor az emberek elkezdenek gondolkodni, és nehezebben manipulálhatók. A katolikus iskola ügye adminisztratív probléma, „icipici adminisztratív ügy lenne, ha jó szándék volna a megoldására. De a politikum nem akarja. Olyan a mai politikai vezetés, amely csak úgy tudja magát fenntartani, ha gyűlöletet szít”.
„Rohanó világunkban egyre több a szeretetre vágyó, szeretetre szoruló ember. Az anyagiakért való küzdelemben már a család sem biztosít minden esetben biztonságot, megértést, szeretetet. (…) Szükség van tehát olyan emberekre, akik »önkéntesen« vállalják a szeretetet. (…) A tömeg ma is elgyötört, levert. Elvesztette a hitét, elvesztette a reményt, meghalt benne a szeretet. Szükség van a pásztorra, szükség van a munkásokra. Ebben a könyvben azt szeretném leírni, miként igyekeztek a máltaiak »a szeretet lovagjai« lenni, miként próbáltak, próbálnak az aratás munkásaivá válni és szeretettel szolgálni embertársaikat” – vallja a könyv bevezetőjében a szerző.
A könyvbemutatót Unger Lilla hegedűjátéka színesítette.
MÓZES EDITH / Népújság (Marosvásárhely)

Korodi Attila: Románia nemzetközi vállalásai nem lehetnek politikai játszmák témái
„Az RMDSZ nem kért lehetetlent akkor, amikor kidolgozta az anyanyelvhasználatra vonatkozó 20 százalékos küszöb csökkentésére vonatkozó törvénytervezet. Ez a jogszabály-módosítás összhangban van a nemzetközi egyezményekben foglaltakkal, illetve az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által kidolgozott, Romániára szabott ajánlásával, ahol konkrétan elmondják, hogy szükség van a húsz százalékos küszöb csökkentésére országunkban. Az RMDSZ-nek kötelessége minden lehetőséget és eszközt megragadnia, annak érdekében, hogy megértesse a román társadalommal és politikummal, hogy törekvéseinkkel nem a többségtől akarunk elvenni. Ezért, ma délelőtt írásban fordultam a képviselőházi frakcióvezetőkhöz és frakcióvezető-helyettesekhez, valamint a tervezetünkről jelentéstevő bizottságok vezetőtestületeihez, amelyben felhívtam a figyelmet arra, hogy az RMDSZ nem akar mást, mint a törvényes előírások betartását és azok gyakorlatba ültetését, és ennek szellemében dolgozta ki az anyanyelvhasználatra vonatkozó küszöb csökkentésére beterjesztett törvénytervezetét. Az írásos megkereséshez mellékeltem a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Charta alkalmazásáról szóló első szakértői jelentésből, kizárólag a küszöbre vonatkozó általános észrevételeket, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy a 20%-os küszöb túl magas Romániában és nem tartja tiszteletben a Charta szellemét. Továbbá mellékeltem a Miniszteri Bizottság ajánlásait a küszöb csökkentésére vonatkozóan. Meg kell érteniük, hogy Románia nemzetközi vállalásai nem lehetnek politikai játszmák témái” – fogalmazott Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt követően, hogy írásban tájékoztatta a parlamenti pártok képviselőházi frakcióvezetőit, frakcióvezető-helyetteseit és jelentéstevő bizottságok vezetőit az anyanyelvhasználatra vonatkozó küszöb csökkentésére vonatkozó nemzetközi előírásokról. A Hargita megyei törvényhozó írásos tájékoztatása mellé csatolta a vállalások, nemzetközi egyezmények és ajánlások szövegeit, amelyeket Romániának kötelessége beemelnie a jogrendjébe.
Korodi emlékeztette a többségi pártokat Románia nemzetközi vállalásaira, amelyekben arra kötelezi magát, hogy törvénytárába beemeli és gyakorlatba ülteti a nyelvi jogokra vonatkozó nemzetközi előírásokat: „A 2001-ben elfogadott közigazgatási törvény nincs összhangba hozva Románia nemzetközi vállalásaival. Hiszen a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírásokat vizsgáló szakértői testület is bírálta a román jogrendszert és gyakorlatot a nyelvi jogok érvényesítésében, és a Miniszteri Bizottság ajánlásai sem arról tanúskodnak, hogy minden rendben lenne a kisebbségi jogok tekintetében Romániában. Az RMDSZ jobbá kívánja tenni a kisebbségek jogait szabályzó törvényes keretet, ezért iktatta a közigazgatási törvényhez a módosító-javaslatait”.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője hangsúlyozta, a Szövetség célja felhívni a figyelmet ennek a törvénymódosításnak a szükségességére: „Aktualizálni kell a közigazgatási törvényt, hiszen ez ebben a formában már elavultnak bizonyul Románia nemzetközi vállalásaival szemben. Azonban csak akkor tudunk konstruktívan együttműködni, ha a román társadalommal megértetjük, mit akarunk. Sajnos, az elmúlt időszakban sokan próbáltak politikai tőkét kovácsolni a magyar közösség valós elvárásaiból és az őt megillető jogokból.” (RMDSZ) Nyugati Jelen (Arad)

Bóbita Zenekar az Aradi Magyar Napokon
Vidám zene az egész családnak
Szeptember 30-án, szombaton 16 órától a gyermekeknek kedveskednek a szervezők – az RMDSZ Arad Megyei Szervezete –, akik az Aradi Magyar Napokra meghívták a 20 éves Bóbita zenekart.
A magyarországi együttes 1997-ben alakult azzal a céllal, hogy vidám, játékos műsorával aktív programot kínáljon az óvodák és iskolák gyermekközönségének. A kezdeti sikerek hamar megszülték a saját dalokból álló műsort, melynek középpontjában a közös játékok, táncok, zenélések álltak.
Az együttes azóta folyamatosan jelen van a magyarországi és határon túli kulturális események, művelődési központok és fesztiválok színpadjain, saját bevallásuk szerint már túl az ezredik élő, akusztikus gyermekműsoron.
A zenekar időközben megújult műsora még több játékkal és színes történettel kíván maradandó élményt nyújtani. Az akusztikus hangszerelésnek köszönhetően, a lendületes koncert hangulata egyszerre bensőséges és vidám; a játékok és dalok könnyen az előadás részévé varázsolják a gyermekeket.
A magyarországi Koala (képességfejlesztő gyermekmagazin) így ír a zenekarról: „A nevetés gyógyít! Ez már nem közhely, hanem bizonyított tény. A Bóbita Zenekar vidám gyermekdalait hallgatva lehetőségünk nyílik nekünk, szülőknek megtapasztalni azt a nagyszerű érzést, amit gyermekünk felhőtlen kacagása okoz. Ezt az élményt hozza el számunkra a Bóbita Zenekar közkedvelt műsora.”
Szeptember 30-án, tehát gyermekek, szülők, nagyszülők, irány a városligeti gokartpálya!
Takáts D. Ágnes / Nyugati Jelen (Arad)

Tízéves a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság
Értékápolással a közösség szolgálatában
Kedden este meghitt, családias hangulatban ünnepelte 10 éves fennállását a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság.
A dévai Bethlen-kastély zsúfolásig telt dísztermében a Társaság keretében működő Renaissance Zene- és Táncegyüttes nyitotta meg az évfordulós gálaestet. – Az elmúlt tíz esztendőben e térség rendkívül gazdag történelmi hagyatékát igyekeztünk ápolni, népszerűsíteni. Helytörténeti témájú találkozók, tanulmányok, kiadványok jelentették munkánk alapját. A leglátványosabb tevékenységeinket azonban a társaságon belül 2007-ben megalakult Renaissance Zene- és Táncegyüttes előadásai jelentették. Ezekre építve indítottuk el szintén 10 évvel ezelőtt a Reneszánsz kastélyfesztiválokat, melyekre hazai és magyarországi régizene- és táncegyütteseket hívunk meg. Előadásainknak Hunyad, Fehér és Szeben megyei műemléképületek, kastélyok, kúriák, várak, templomok biztosítanak teret, hiszen kiemelt célunk, hogy ezen épületek újra életre keljenek, visszakapják régi fényüket – fogalmazott Gáspár-Barra Réka, aki férjével, Gáspár-Barra Jánossal és Varga Csaba dévai gitárművésszel közösen indította útjára a Dél-Erdélyért Kulturális Társaságot. Elmondta továbbá: a tíz év során nagyon sok önzetlen támogató segítette munkájukat. Elsősorban magának a Renaissace Együttesnek tagjait köszöntötték, akik a heti rendszerességgel tartott próbák, erdélyi meghívásoknak eleget tevő fellépések során igazi közösséggé forrtak. – Nagy örömünkre szolgál, hogy az együttesben folyamatos az utánpótlás, népes gyermekcsapattal büszkélkedhetünk. Meg kell vallanunk, ebben a társaságban tevékenykedő családoknak is nagy szerepük van. Az elmúlt 10 évben szinte minden esztendőben született egy-egy kisgyermek a csapatban. Köszönjük a jó Istennek a gyermekáldást és társainknak, hogy vállalják az életet. A csöppségek mindannyian belenőnek a közös munkába, van, aki a családi fészekből kirepülve is kapcsolatban marad a régizenével és ápolja gazdag történelmi hagyatékunkat – fogalmazott a Társaság képviselője. A táncosok gyermekeiből alakult kis csapat sikeres iskolai bemutatkozások során osztálytársakat, barátokat toborzott az együttesbe. Kedd esti bemutatkozásukkor is nagy sikert arattak.
A szervezők emléklappal köszönték meg a zene- és táncegyüttes aprajának, nagyjának a tevékenységét, illetve mindazoknak, akik az utóbbi évtizedben hosszabb-rövidebb ideig részt vettek az együttes tevékenységében. Külön köszönet illette Kiss Tünde, dévai származású, nagyváradi zenetanárt, aki az együttes első táncoktatója volt, illetve a varrónői szerepet ellátó barátnőket, nagymamákat, rokonokat, ismerősöket, akik mindig vállalják a tánccsoport ruhatárának a bővítését.
Az est további fellépői között olyan együttesek szerepeltek, akik tíz év során a reneszánsz kastélyfesztiválok rendszeres meghívottjaiként örvendeztették meg előadásaikkal a dél-erdélyi magyar közösségeket: Marosillyén, Marosnémetin, Déván, Vajdahunyadon, Piskin, Sázszvároson, Gyulafehérváron, Nagyenyeden, Torockószentgyörgyön, Nagyszebenben stb.
Elsőként a harmincéves fennálláshoz közeledő baróti Kájni Consort lépett színpadra, melynek tagjaival szoros kapcsolatot alakítottak ki a szervezők, Hunyad megyei és háromszéki közös szereplések során.
A tavaly újraalakult kolozsvári Amaryllis Zene- és Táncegyüttes is vendége volt a gálaestnek. Művészeti vezetőjüket, Szabó Anikót vastapssal köszöntötte a közönség és a szervezők, hiszen mint utóbbiak megfogalmazták az ő szakmai tudásának, nagyszerű pedagógiai érzékének és önzetlen munkájának köszönhetően sikerült a dévai Renaissance együttesnek megismerni a középkori tánc világát.
A rövid, de igen jó hangulatú színpadi produkciók között a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság köszönetet mondott mindazon intézményeknek, vállalkozóknak és magánszemélyeknek, akik támogatják munkájukat. Kiemelt helyen szerepelt a Magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága által fenntartott Bethlen Gábor Alap, az RMDSZ és a Communitas Alapítvány, valamint Kovászna Megye Tanácsa, melyek jelentős támogatást nyújtottak az értékápoló munkában. Továbbá köszönettel fordultak a szervezők a dévai Szent Ferenc Alapítványhoz, a Téglás Gábor Elméleti Líceum közösségéhez, magyar vállalkozókhoz, segítő barátokhoz, családtagokhoz.
Az estnek mintegy megkoronázásaként lépett színpadra az idén kereken 30. évét ünneplő budapesti Musica Profana Együttes, melynek alapítótagjai – Andrejszki Judit barokk szoprán énekes, csembalóművész és Szabó Zsolt viola da gamba művész – rangos európai rendezvényekre szóló meghívásaik közepette is fontosnak tartják eljönni a dél-erdélyi szórványba, nagyszerű koncertekkel örvendeztetve meg az itt élőket. Idén Molnár Andrea furulyaművész és a csembalón, térdhegedűn játszó ifjú Schallinger Foidl Artúr társaságában érkeztek a fesztiválra. 16–17. századi muzsikát felölelő előadásukat követően jó kedvvel húzták a talpalávalót a kolozsvári és dévai táncosok ráadásként szolgáló közös produkciójához.
A közönség vastapssal jutalmazta a gálaest fellépőit, valamint a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság munkáját. A Hunyad Megyei Magyar Napok szervezői kedves meglepetésként aprósüteménnyel kínálták az est résztvevőit. A záróakkordok előtt természetesen újra meghívás hangzott el a magyar napok és a kastélyfesztivál további eseményeire. A szervezők kiemelt rendezvényként említették a péntek esti dévai klasszikus gitárkoncertet, melyen dévai és kolozsvári művészek lépnek fel, a szombaton esedékes marosillyei reneszánsz napot, valamint az október 1-jén, vasárnap délután 18 órától sorra kerülő rendezvényt: a budapesti Misztrál együttes koncertjét és a Hunyadi János eredetéről című történelmi táncjáték bemutatóját a dévai várban. Valamennyi eseményre szeretettel várnak minden érdeklődőt!
SK / Nyugati Jelen (Arad)

Sziklahitű Szent László – Ősbemutató a Puck Bábszínházban
Az idei évad első bemutatójában a Puck Bábszínház magyar tagozatának minden színésze szerepet vállalt. A Sziklahitű Szent László című előadást Szentirmai László írta, tervezte és rendezte, a jelenleg Romániában egyedülálló bábtechnikára épített koncepció létrehozásában Szent László történelmi alakja és a hozzá fűződő legendák inspirálták. Az előadás ősbemutatója szeptember 30-án, szombaton délelőtt 11 órakor lesz – áll a bábszínház szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében.
„Koncepciója ötvözi a kódexek képi világát, a tanítási vágyat és a papírszínház iránti szeretetet. Témája Szent László legendás történelmi alakja. Történelemlecke és varázslatos mese egyben. Egyedi élmény, hiszen hazánkban jelenleg az egyetlen kizárólag síkbábokkal létrehozott produkció.” – ígérik a társulat tagjai.
„Az ilyen előadásoknak minden jelenetét sorra papírra kell vetni, ezeknek a szereplőit és háttereit pedig külön-külön meg kell rajzolni egy dramaturgiai struktúra szabályai szerint” – olvasható a közleményben.
Szentirmai László a magyarországi Sárospatakon él és dolgozik, a 67 éves szakember a bábszínház teoretikusaként közismert. Földrajz és rajz szakos tanárként kezdte pályafutását, majd bábjátékos művészeti oktató lett a sárospataki egyetemen. A magyarországi UNIMA elnökségének tagja volt 1990–1994 között, 1998 óta a Magyar Bábjátékos Egyesületnek az alelnöki, 2011-től pedig az elnöki tisztségét tölti be. Számos bábos könyv, tankönyv és tanulmány szerzője. A kolozsvári bábszínház tagjai 2016 nyarán egy hatnapos workshopon ismerkedtek meg a pedagógus-rendezővel. Az együttműködést követően született meg egy előadás terve, amelyből a Sziklahitű Szent László című produkció lett.
Az előadás zenéjét és akusztikai világát Kötő Áron szerezte, előadják: Balogh Dorottya, Giriti Réka, László Réka, Patka Ildikó, Pünkösti Laura, Rekita Rozália, Domokos Szabolcs, György László, Okos Attila Ákos, Urmánczi Jenő. Szabadság (Kolozsvár)

Johannis: aggasztó a romániai oktatási rendszer helyzete
Ma Klaus Johannis egy konferencián azt mondta, aggasztó a romániai oktatás helyzete, a rendszer nem kínál mindenki számára egyenlő esélyeket.
„Számomra az oktatás kellene a román társadalom alapjának lennie, és ahhoz, hogy fejlődni tudjon, szilárd értékrendre, munkára, teljesítményre, tehetségre, becsületre és integritásra alapuló sikerkultúrára, illetve olyan kormányra van szükség, amely ezeket a dolgokat akarja. Sajnos a romániai oktatás valósága továbbra is aggasztó, és nem mondhatjuk, hogy mindenki számára egyenlő esélyeket kínál” – mondta Klaus Johannis államfő az esemény megnyitóján.
Az elnök aláhúzta: az oktatás nemcsak az iskolák felelőssége, hanem a szülőknek is részt kell venniük az oktatásban, emellett szükség van a pedagógusok segítésére és motiválására is, hogy megtalálják a diákok szükségleteihez igazított metódusokat.
„Az oktatást nem egyedül csináljuk, és nem kizárólag az iskola felelőssége. Olyan szülőkre van szükségünk, akik részt vesznek a folyamatban, akik felfogják az oktatás valamely formájának fontosságát a gyermek életében. Ugyanakkor a pedagógusokat segíteni, támogatni és motiválni kell, hogy megtalálják a diákok szükségleteihez igazított metódusokat. A mindenki számára elérhető minőségi oktatás közös célunk, és minden résztvevőnek vállalnia kell a felelősséget ennek megvalósításában” – mondta Johannis. szabadsag.ro

Marosvásárhelyi könyvvásár – irodalmi estek, koncertek, gyerekprogramok
A Jelenkor Kiadóval és szerzőivel, irodalmi estekkel, színházi előadásokkal, koncertekkel, gyerekprogramokkal, olvasójátékkal és persze a magyar könyvkiadás legújabb termésével várja az érdeklődőket november 16 és 19-e között a 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Az idei vásár mottója ahol a múlt és a jövő… egyrészt utal arra, hogy idén több marosvásárhelyi, illetve erdélyi szerző is kerek évfordulós, ennek jegyében kerül sor több irodalmi beszélgetésre, vagy előadásra is. Káli Király István a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke szerint a vásár nemcsak a múltra tekint vissza, hanem a jövőbe is néz, immár öt éve gyerekprogramokat szerveznek, évről évre nagyobb sikere van az olvasójátéknak, és a vásár kimelt programjait is úgy állítják össze, hogy minden korosztály, így a fiatalok is találjanak kedvükre valót.
A vásár idei díszmeghívottja a Jelenkor Kiadó és szerzői: Bartók Imre, Kemény Zsófi, Peer Krisztián, Selyem Zsuzsa és Szabó Róbert Csaba.
A négy naposról öt naposra bővülő rendezvény több mint 100 programpontja közül Szepessy Előd, a Marosvásárhelyi Kulturális Központ vezetője a nagyobb érdeklődésre számot tartó eseményekre hívta fel a figyelmet. Így a Kolozsvári Állami Magyar Színház Julius Caesar című előadására, a Márkos Albert, Gryllus Samu, G. Szabó Hunor és Dagadu Veronika Sena alkotta és Nádasdy Ádámmal kiegészült WH Együttes Shakespeare’s Sonnets&Songs produkciójára, valamint a Kaláka együttes és Lackfi János gyerek, illetve felnőtt koncertjére. Ezek mellett több irodalmi estre is sor kerül. November 16-án a Jelenkor szerzői ülnek egy asztalhoz, 17-én a mai magyar női prózáról értekeznek (Szvoren Edina, Selyem Zsuzsa, Király Kinga Júlia, Péntek Orsolya, Márton Evelin), a költők kerekasztalán (Egyed Emese, Fekete Vince, Karácsonyi Zsolt, Kovács András Ferenc, Lackfi János, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Nádasdy Ádám) pedig Arany János kerül terítékre.
Idén is egész napos gyerekprogramokkal várja a legfiatalabb olvasókat Makkai Kinga, a vásár gyermek- és ifjúsági programjainak szervezője, aki hangúlyozta, a programok célja, hogy a gyerekek úgy tekintsenek az irodalomra, mint élő valóságra, amelyben a mű, a szerző és olvasó szerves egységet alkotnak. Így több író-olvasó találkozóra is sor kerül majd, főként idén megjelent kötetek szerzőivel válthatnak szót a legkisebbek. Az évek óta nagy érdeklődés övezte Olvasd el, és játssz velünk! olvasójáték kapcsán elmondta, eddig 120 csapat jelentkezett (szeptember 29-én zárul a jelentkezés). Szabadság (Kolozsvár)

„Koldus” a magyar opera Kolozsváron
Családi tündérmese, erdélyi vígopera és Fekete Péter
Nulla költségvetéssel vág neki az új évadnak a Kolozsvári Magyar Opera, de nagy örömmel fogadták az alkalmazottak béreinek közép-európai szintre való növelését – jelentette be Szép Gyula igazgató az évadnyitó sajtóértekezleten. A szűkös anyagiak dacára két premierrel készülnek az idén: az Oberon országos és a Boldogasszony lovagja vígopera ősbemutatójával. A bravúros hangprodukciókat ígérő Oberon, a tündérkirályt operaként nagyon kevesen ismerik, ám tele van közismert slágerekkel. A bemutató előadás szeptember 28-án, csütörtökön este fél 7-től lesz. Közönségmágnesként pedig az 1920-30-as évek slágereivel jeleskedő Fekete Pétert hozzák az évad második felében.
Harmincadik évadját kezdi Szép Gyula a magyar operában. Mint mondta, az egyik szeme sír, a másik nevet: a művelődési minisztérium látványosan megnövelte az intézmény alkalmazottainak bérezését, de a másik kezével ellehetetlenítette az előadások létrehozását, a produkciók működtetését, júliusban ugyanis elfogyott a költségvetési keret, s hiába reménykedtek, a múlt heti költségvetés-kiegészítéskor sem született korrekció.
Ilyen körülmények közepette minden leleményességre szükség volt a premierek megvalósításához. A Boldogasszony lovagjának költségeit a Budapesti Művészetek Palotája fedezi, az Oberont pedig meglévő anyagokból, raktárból, régebbi előadásokból oldották meg. Adósságra dolgozunk – mondta az igazgató, azaz most nem fizetik ki az előadásban együttműködési szerződéssel közreműködő három személyt. Selmeczi György rendező szerint „Hihetetlen paradoxon, hogy kilóg a fenekünk a gatyából, az Oberont mégis valamilyen csoda és a munkatársak bámulatos kreativitása folytán annyira látványosra és izgalmasra lehetett hangolni, mintha dúsgazdag cég vagy nagyon jól eleresztett operaház lennénk.” A csütörtöki bemutató rendezője Jankó Zsolt karmesterrel egyetértésben elmondta, hogy Carl Maria von Weber Oberonja egészen elképesztő vokális terhelést jelent az énekeseknek, ilyeténképpen különleges alakításra számíthatunk főleg a hőstenor és a vezető szoprán részéről, ugyanakkor az énekkar tagjai is változatos karaktereket alakítanak majd. Mint Selmeczi György elmondta, az Oberon az egész családnak szól, ugyanakkor Shakespeare Szentivánéji álmát úgy ötvözi azEzeregyéjszaka meséivel, hogy a keleti és nyugati kultúrák (ma különösen aktuális – szerk. megj.) összekötése által a primér globalizmus gondolatát hordozza.
– Ha Mozart megkomponálta a Varázsfuvolát, akkor Weber megkomponálta a Varázskürtöt – mondta Jankó Zsolt karmester, hiszen a nyitány kürt szignál szólóval indul, ez többször megjelenik a darabban és nagyon fontos szerepet játszik.
Első vígoperáját alkotta meg Selmeczi György, a Boldogasszony lovagjában egy Szent László történetet kapunk. A kora középkorban játszódó cselekmény egy Nagyvárad melletti kicsi faluból indul, amelynek lakói templomot építenek, és Szent Lászlónak szentelnék, a bökkenő csak az, hogy a nagy királyt akkor még nem avatták szentté, a falu ezért felkerekedik, és humoros kalandok közepette elmegy a püspökségre „elintézni az ügyet”. A szerző szerint a történet üzenete: a hit a csodában, az maga a csoda.
Szép Gyula igazgató a továbbiakban elmondta, az évad első felében Kodály Zoltán előtt tisztelegnek, hiszen nemcsak Szent László, de Kodály-emlékév is van. Az 1956-os forradalom emlékére például aPsalmus hungaricust adják, majd novemberben a Székely fonót láthatjuk, előtte pedig ínyencségként a Székely fonó megírását megelőzően Kodály által gyűjtött eredeti népzenéből a Tokos zenekar ad koncertet. Novemberben a kolozsvári magyar hivatásos zenés színház 225 évét bemutató összefoglaló gálát és kiadványt terveznek. Az Otelló újratervezéssel születik, a költségvetés kiapadása miatt a 2017 júniusára tervezett bemutatóra jövő év március végén kerül majd sor.
Kerekes Edit / Szabadság (Kolozsvár)

Aki a humor magántanára volt az élet iskolájában – Bajor Andorra emlékeznek Kolozsváron
A kilencven éve született Bajor Andorra emlékeznek azzal a kolozsvári rendezvénnyel, amelyet a Polis Könyvkiadó és az író családja szervez szombaton 17 órától a Minerva-házban.
A rendezvényen a Főúr, írja a többihez – Bajor Andor emlékezete című, Bajor Ella és Dávid Gyula szerkesztette kötetet Balázs Imre József, Bodó Márta, Dávid Gyula és Jakab Gábor mutatja be, az író műveiből Rekita Rozália, Köllő Csongor, Györgyjakab Enikő és Bodolai Balázs színművész olvas fel. Kilencven éve született, s több mint 25 éve annak, hogy földi mivoltában eltávozott közülünk Bajor Andor, akiről Láng Gusztáv egykor azt írta, hogy »életünk iskolájában ő a humor nyilvános és rendes magántanára«. Könyvei ma is sorban jelennek meg határon innen és túl. Nem csak az évforduló, hanem művének töretlen népszerűsége is indokolja, hogy a Polis Könyvkiadó Emlékezet-sorozata ezúttal az ő életét és életművét eleveníti fel, válogatva a kortárs kritikák és az irodalomtörténeti tanulmányok legjavából, kortárs visszaemlékezésekből” – írták közleményükben a szervezők. A kötetbe szervesen épül be két átfogó életinterjú az 1980-as évekből, s több, a cenzúra miatt annak idején közölhetetlen szatíra, paródia és vers, köztük olyanok is, amelyek miatt a szerzőnek, szerkesztőnek meghurcoltatásban volt része.
Bajor Andor író, költő, humorista Nagyváradon született 1927. szeptember 30-án, Debrecenben hunyt el 1991. január 25-én. Középiskoláit szülővárosában végezte, 1949-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen filozófia szakos tanári oklevelet szerzett. 1953 és 1957 között az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó szerkesztőjeként, 1957-től 1962-ig a Napsugár című gyermeklap munkatársaként dolgozott, majd 1969-ig az Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője volt. 1969 és 1987 között a bukaresti Előre című napilap kolozsvári munkatársaként tevékenykedett. Több évtizeden át ő írta az Utunk című irodalmi hetilap szilveszteri Ütünk mellékletét. 1990 és 1991 között a kolozsvári Keresztény Szó című katolikus lap főszerkesztője volt. Szatíráiban a társadalmi élet egyes negatív jelenségeit, a hivatalnoki közönyt, a szolgalelkűséget tűzte tollhegyre, szívesen folyamodva a játékos fantasztikum eszközéhez. Paródiáiban a sematizmus akkoriban igen veszélyes szemléletének írói megnyilatkozásait gúnyolta ki, pontos diagnózisát adva a maga sajátos műfajában egy korszak irodalmi torzulásainak. Sajátos műfaját, a humoreszk eszközeivel megmódolt novellát fokozatosan alakította ki. Az 1950-es évek második felétől tűnt fel írásaiban a névtelen kisember, akinek esendőségében vagy kicsinyességében is az emberséget láttatta. Az ő szemszögéből nézve nemcsak a valóság torzulásai, hanem az eszmények is élesebben, tisztábban rajzolódtak ki. Krónika (Kolozsvár)

Medvék és vadászgépek
Amikor egy állam képtelen megvédeni polgárait, sőt súlyos büntetésekkel riogatva megtiltja nekik, hogy maguk gondoskodjanak biztonságukról, finoman szólva valami nagyon nincs rendben. Miközben teljesen értelmetlenül milliárdokat költünk haderőfejlesztésre, hogy a világnagyhatalmak parányi valamijeként majd jól megvédjük magunkat, az ország egyik vadregényes szegletében élőket a természet elszabadult ereje tartja rettegésben. Ugyanúgy, mint évszázadokkal ezelőtt – annyi különbséggel, hogy a 21. század civilizációs csúcsán már fegyvert sem szabad ragadni. A kormány, illetve a környezetvédelmi minisztérium képviselői a magasztos eszmék alapján hozott uniós állatvédelmi előírások ketrecében vergődve nem hajlandóak tudomásul venni, hogy az emberek által nap mint nap megélt, dermesztő valóságban mekkora veszélyt jelentenek a települések határában és a lakott területeken garázdálkodó medvék. Persze szóbeli ígéretekből, tervezetekből, sőt rendeletekből sincs hiány, de gyakorlatilag hosszú hónapok óta semmi sem változott: több száz káreset bizonyítja, hogy a nagyvadak szabadon pusztíthatják a terményt, a háziállatokat, és bármikor emberre támadhatnak. A szaktárca vezetője eközben a megfogalmazásokkal játszadozott: drasztikus, emberéleteket mentő fellépést ígért, majd a jókora késéssel kiadott minisztériumi rendelet aláírása – jobban mondva az állatvédők feljelentése – után már arról hadovált, hogy ő nem másfél száz veszélyes nagyvad kilövésére adott engedélyt, hanem csupán a „beavatkozásra”, ami tulajdonképpen elköltöztetést jelent. Persze az azóta eltelt csaknem egy hónapban hiába kérvényezték a települések, vadászegyesületek az „intervenciót” (jelentsen az bármit is), semmi nem történt. Graţiela Leocadia Gavrilescu pedig a minap a medveszámlálásról és -exportról szóló nyilatkozatával bizonyította, a végtelenségig képesek húzni az időt. Pedig az állandó félelemben élők nem néhány tucat F–16-os vadászgép beszerzését sürgetik, sőt egyetlen puskagolyót sem követelnek: csupán arra kérnek engedélyt, hogy nyugodtan, biztonságban élhessenek.
Páva Adorján / Krónika (Kolozsvár)

Tárgyalna Ukrajna a hevesen bírált oktatási törvényről
Miközben szerdán hatályba lépett az ukrán oktatási törvény, miután megjelent a Holosz Ukrajini című, hivatalos közlönynek számító lapban, Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter tárgyalásokat ajánlott a törvénnyel elégedetlen szomszédos országoknak arra reagálva, hogy a jogszabály Petro Porosenko államfő által hétfőn történt aláírása nyomán Magyarország és Románia is elégedetlenségének adott hangot.
Klimkin Twitter-üzenetben javasolt tárgyalásokat. „Úgy vélem, elég nyilatkozat hangzott el az új oktatási törvény kapcsán. Mindkét oldalról. Az összes nyilatkozat a politikáról szól, nem az emberekről. Le kell ülnünk, és el kell érnünk, hogy az embereknek jobb legyen. Hogy mindenki otthon érezze magát” – írta Klimkin.
Mint arról beszámoltunk, a legkeményebben Magyarország reagált a kisebbségek anyanyelven történő oktatását az ötödik osztálytól felszámoló oktatási törvény aláírását. Szijjártó Péter külügyminiszter leszögezte: Magyarország blokkol minden, Ukrajna számára fontos döntést a nemzetközi porondon. A bukaresti parlament és a külügyminisztérium is közleményben fejezte ki kedden sajnálatát. A parlament a két házelnök által aláírt közleményben tudatta: hamarosan parlamenti képviselőkből és szenátorokból álló bizottság utazik Kijevbe, hogy párbeszédet folytasson az ottani illetékes hatóságokkal a kisebbségek anyanyelvi oktatásáról.
„Az ügyben illetékes nemzetközi szervezetekhez: az Európa Tanács főtitkárságához, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosához és a Velencei Bizottsághoz fordulunk, hogy jelezzük a törvénymódosítás negatív hatását az ukrajnai közoktatásban” – áll a parlament közleményében. A külügyminisztérium közölte, hogy az illetékes nemzetközi szervezetekhez fordul az ukrán oktatási törvény ügyében. Nyomatékosította ugyanakkor, hogy továbbra is határozottan kéri az ukrán hatóságokat, hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják a román közösség számára az anyanyelvi oktatás jogát. „Emlékeztetünk arra, hogy Ukrajna a hivatalos kétoldalú találkozók alkalmával mindig kötelezettséget vállalt arra, hogy tiszteletben tartja a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a nemzetközi normáit, valamint arra, hogy az új szabályozás nem fogja hátrányosan érinteni a román nyelvű oktatás szintjét és minőségét” – áll a külügyi tárca közleményében.
Szerdán egyébként Liviu Pop oktatási miniszter Kijevbe utazott, hogy tárgyaljon ukrán kollégájával a helyzet megoldásáról.
Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője szerint ugyanakkor a magyarországi választási kampánnyal függnek össze azok a nyilatkozatok, amelyek az új ukrán oktatási törvény kapcsán a nemzeti kisebbségeket érő sérelmekről szólnak, emellett Budapest így próbálja elterelni a figyelmet az Európai Unióval szemben fennálló problémáiról, ezen belül a migrációval kapcsolatos nézeteltéréséről Brüsszellel.
Kosztyantin Jeliszejev, az ukrán Szabadság rádiónak kedden nyilatkozva „hisztérikusnak” minősítette a törvénnyel kapcsolatos magyarországi megnyilvánulásokat.
Pavlo Klimkin külügyminiszter közben a Twitter internetes közösségi oldalon tett bejegyzésében tudatta: Ukrajnában azon dolgoznak, hogy az ország magyar nemzetiségű állampolgárai a lehető „legkomfortosabban” érezzék magukat az Európai Unióban és Ukrajnában egyaránt.
Szerdán egyébként az orosz Állami Duma egy nyilatkozatban az ukrajnai oroszok elleni „etnocídiummal”, etnikai csoport tervszerű és szándékos elpusztításával vádolta meg Kijevet az oktatási törvény miatt. Krónika (Kolozsvár)

A Liviu Poppal tárgyaló ukrán miniszter szerint még változtathatnak az oktatási törvényen
Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy pontosításokat hajtsanak végre a frissen hatályba lépett ukrán oktatási törvény nemzetiségi kisebbségeket érintő részén szerdán Lilija Hrinevics oktatási miniszter, aki erről azután nyilatkozott, hogy megbeszélést folytatott Kijevben román kollégájával, Liviu Pop oktatási miniszterrel.
Az ukrán miniszter szavai szerint azután lehet majd beszélni a törvény pontosításáról, miután az Európa Tanács Velencei Bizottsága elvégezte a jogszabály szakértői vizsgálatát.
Hrinevics kijelentette:
nem tartja kizártnak, hogy növeljék azon tantárgyak számát, amelyeket az ötödik osztály után is anyanyelvükön tanulhatnak a gyermekek. Mint fogalmazott, ha a gyerekeknek, akiket az ötödik osztályig anyanyelvükön oktattak, nehézséget okoz áttérni az ukrán nyelven történő tanulásra, akkor szóba jöhet, hogy fokozatosan vezetik be az ukrán nyelvre való áttérést az egyes tantárgyak esetében. Leszögezte viszont, hogy módosítani a törvény erről szóló cikkelyét nem szándékoznak, de elképzelhetőnek nevezte, hogy pontosítják, mely tantárgyakat fognak a diákok anyanyelvükön, illetve melyeket ukrán nyelven tanulni, és hányadik osztálytól lesz ez érvényben.
A miniszter ugyanakkor megismételte, hogy szerinte a törvény nem sérti a nemzetiségi kisebbségek jogait, épp ellenkezőleg, kiszélesíti az Ukrajnában élő különböző nemzetiségűek lehetőségeit. Újfent rámutatott arra, hogy a statisztikák alapján az anyanyelvükön tanuló ukrajnai diákoknak gyengék a teszteredményei ukrán nyelvből.
A szerdán hatályba lépett törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.
Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
A törvény egyébként alapvetően a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.
A jogszabályt a kijevi parlament szeptember 5-én fogadta el, Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn írta alá, szerdán pedig megjelent a Holosz Ukrajini című, hivatalos közlönynek számító ukrán lapban, amivel hatályba lépett.
MTI; Krónika (Kolozsvár)

Tankönyvhiány és újszerű érettségi
Ettől a tanévtől másként zajlik majd az érettségi, mint eddig – hangzott el a Bihar megyei Tanfelügyelőség jelentésében. A magyar tagozatos harmadikosoknak egyetlen magyar tankönyvük sincs.
A prefektusi kollégium tegnapi ülése során Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő helyettes ismertette a tanintézetekkel, tanévvel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Elhangzott: jövőre az eddigiektől eltérő módon zajlik majd az érettségi, a kompetenciavizsgák februárban lesznek, az írásbelik pedig júniusban. Mint arról már beszámoltunk, a változtatást a diákok képviselői kezdeményezték, mivel, mint kifejtették, nagyon megerőltetőek kánikulában az egymást követő vizsgák, ezenkívül, ha a szóbeliken már túl vannak, az érettségizők jobban tudnak koncentrálni a felkészülésre az írásbeli megmérettetésekre.
Kiterjesztik
Egy másik változás, hogy az „Iskola másképp” elnevezésű hetet bármikor megszervezhetik 2017. október 2. és 2018. május 31. között, az egyedüli megszorítás az, hogy a félévi dolgozatokra kijelölt periódussal ne keresztezzék egymást. Ennek a tanévnek a során az első félév február másodikáig tart, a második félév pedig február 12. és június 15. között zajlik.
A tervek szerint ebben a tanévben az általános iskolai osztályokra is kiterjesztik az elektronikus katalógust (azaz a szülők periodikus, elektronikus értesítését a gyermek jegyeiről és hiányzásairól) – egyébként Bihar megye az egyedüli az országban, amely az egész megyében bevezette az eljárást a líceumi osztályoknál.
Mint elhangzott, a megyében létező 847 iskola- és óvodaépület 79,45 százaléka, azaz 673 épület rendelkezik egészségügyi engedéllyel, 9,44 százalék, vagyis nyolcvan épület esetében folyamatban van az engedélyeztetés, s 11,4 százalék, azaz 94 épület nem kapott engedélyt. Az leggyakrabban előforduló okok: nem megfelelő mosdók, folyóvíz hiánya, ivóvíz hiánya, a tej-kifli projekt lebonyolítására szánt helyiség nem felel meg az egészségügyi szabványoknak, az épületek állapota nem megfelelő. Az ellenőrzések nyomán minden érintett tanintézet esetén tisztázták, hogy mire van szükség ahhoz, hogy megkaphassák az egészségügyi engedélyt. Hasonló a helyzet a tűzvédelmi engedéllyel, 108 épület esetében folyamatban van az engedély megszerzése, 108 épület esetében pedig hiányzik.
Amint a a főtanfelügyelő helyettes elmondta, minden tanügyi posztot sikerült betölteni, s a 6964 poszt közül mindössze tizenhármat töltenek be szakképzettséggel nem rendelkező személyek, leginkább olyan, elszigetelt településeken, ahol kisebbségek nyelvének ismerete szükséges. Tizenkét posztot nyugdíjasok töltenek be, a címzetes tanárok által betöltött posztok száma pedig 5720.
A tankönyvek terén vannak gondok, mondta el Kéry Hajnal, több tankönyv hiányzik, egyesek meg sem jelentek, s például a magyar tagozatos harmadik osztályosok számára egyetlen magyar nyelvű tankönyv sincs meg. Mint megtudtuk, egyes esetekben az oktatási minisztérium nem hagyta jóvá a javasolt tankönyvet, más esetekben ezek nem is íródtak meg.
Neumann Andrea / erdon.ro