A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat elítéli a magyar közösség elleni uszítást
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat elítéli az utóbbi napokban szélsőséges formát öltött magyarellenességet az országos román, valamint a közösségi médiában. A szervezet feljelentést tesz minden olyan magyarellenes kijelentés miatt, mely során a magyar közösséget és annak tagjait méltóságában sértő módon, bántó szándékkal tettek.
„Egy normális országban a politikusok és véleményvezérek nem uszíthatnak egy kisebbség tagjai ellen, csak azért, mert az uszítás a pillanatnyi politikai érdekeiket szolgálja” – nyilatkozta Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője. „Az RMDSZ nem kért semmi rendkívülit a magyar közösség számára egy teljesen legitim politikai tárgyalás során, csak azt, mit egyébként több mint egy évtizede folyamatosan kérünk a mindenkori román hatalomtól. A kisebbségi jogok betartását, valamint ennek a keretnek bővítését. Elfogadhatatlan, hogy ennek kapcsán a hírtévék, valamint egyes politikusok magyarellenes kirohanásokat tegyenek.„ mondta Benkő. 
A szolgálat kiemelt figyelemmel kíséri a közösségi médiában és a központi médiában előforduló magyarellenes kijelentéseket és névre szóló feljelentést tesz minden egyes esetben az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. 
Mint ismeretes, az RMDSZ a közigazgatási, illetve az oktatási törvény módosításától, a kisebbségi törvény elfogadásától és március 15. hivatalos ünnepé nyilvánításától tette függővé támogatását a PSD-ALDE saját kormánya elleni bizalmatlansági indítványának megszavazása ügyében. Miután a szenátus emberjogi bizottsága megszavazta a március 15-ét hivatalos ünnepé nyilvánító tervezetet, a lépés számos román politikusból és közismert véleményvezérből ellenséges és uszító nyilatkozatokat váltott ki.
Erdély.ma

Hungarikum lett Torockó épített öröksége
Március 21-től kiemelkedő nemzeti érték, mától hungarikum Torockó épített öröksége. Ezentúl hivatalosan is közös értéke a magyarságnak, amely népszerűsítését Magyarország Kormánya is vállalja – hangsúlyozta kedden, a Hungarikum Bizottság kecskeméti ülését követően Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke.
„Mára már azt látni és érezni, hogy a szórványban, a Fehér megyei Torockón megfordult a trend, amely 20 évvel ezelőtt még súlyosan fenyegette a települést. A fiatalok családot alapítanak itt, munkahelyek vannak. Új utak, csodálatos felújított épületek várják az ide látogatókat, Torockó ma nemcsak hogy él, de virágzik is, és minden bizonnyal Erdély egyik legszebb települése” – fogalmazott a Torockó épített örökségét hungarikummá felterjesztő kulturális szakember.
Emlékeztetett: Torockó 1999 óta Europa Nostra-díjas település, és a Kelemen Hunor által vezetett Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium, a helyi önkormányzat és a Transylvania Trust Alapítvány közös erőfeszítéseinek eredményeként 2012 óta szerepel az UNESCO világörökségi jegyzék várományosi listáján. 
„A mai díj újabb óriási lépés, amely számos lehetőség előtt nyitja meg az utat. Torockó még több látogatót vonz majd, amelynek köszönhetően újabb munkahelyek jönnek létre, a többi hungarikummal együtt szerte a világban bemutatják értékeit” – tette hozzá Hegedüs Csilla.
Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság törekvései között szerepel a magyar közösség identitástudatának erősítése az épített, tárgyi és szellemi örökség megfelelő hasznosítása által, de a turisták térségbe való bevonzása is. „Azt tapasztaljuk, munkánknak van értelme és van eredménye. Érdemes értékeinkre vigyáznunk, érdemes műemlékeinket felújítanunk, hiszen 2017-ben kiemelkedő nemzeti értékké vált Kós
Károly életműve, az aradi Szabadság-szobor, a nagybányai művésztelep és festőiskola, Torockó épített öröksége pedig mától Hungarikum is. Törekvéseinkkel azt akarjuk üzenni a fiatalabb generációnak, hogy érdemes itthon maradni, érdemes itthon jövőt tervezni” – összegzett Hegedüs Csilla. Erdély.ma

Támogatják az egyházakat
Kiemelten támogatja a háromszéki önkormányzat a megyében működő egyházakat idéntől. A nagyobb értékű támogatásokról szóló finanszírozási szerződéseket tegnap írta alá Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és tizenkét egyházi intézmény képviselője Sepsiszentgyörgyön a Gyöngyvirág utcai református parókián.
Kovászna Megye Tanácsa idén 1,5 millió lejre, a tavalyi támogatási összeg háromszorosára emelte az egyházaknak nyújtandó keretet – mondta el a tanácselnök. Nem csak működési költségekre lehetett pályázni, hanem nagyobb beruházásokra is: így az egyházi épített örökségek megóvására, restaurálására, javítására, új templomok, imaházak építésére, és még toronyórák működőképessé tételére is. A benyújtott 177 pályázatból 145-öt támogatásra méltónak találtak. 14 pályázatra 30 ezer lej feletti összeget ítéltek meg, s képviselőiket meghívták a szerződéskötésre. Azért éppen a Gyöngyvirág utcai református parókiára, mert ez az egyházközség kapja a legnagyobb támogatást: 200 ezer lejt a templom építésének befejezésére.  A támogatás utófinanszírozásos, s amennyiben az elszámolás szakszerű lesz, folytatni fogják azt, ígérte Tamás Sándor. Külön felhívta a figyelmet, műemlék templomok esetében legyenek körültekintőek, és konzultáljanak a megyei kulturális és örökségvédelmi hivatallal, mely már jelezte, figyelemmel követi a beavatkozásokat. A tegnapi szerződéskötésre tizenkét intézmény képviselői mentek el. Sebastian Pârvu, sepsiszentgyörgyi belvárosi ordox lelkész, Kovászna és Hargita megye ortodox püspökségének kulturális tanácsosa köszönetet mondott a megyeházának a bőkezű támogatásért, melyet a nyitottság jeleként értékelt.
Bancea Gábor, a Gyöngyvirág utcai református egyházközség lelkipásztora elmondta, 2005-ben létesült a gyülekezet, mely 1800 lelket számlál. Már akkor nagyot álmodtak, és templomot kívántak építeni. 2011-ben újkenyér ünnepén tették le az alapkövet, s idén a reformáció 500 éves évfordulóján be fogják fejezni az épületet. Eddig 2,1 millió lejt fektettek be. 2014-ben két harangot öntettek, azokat 2015 áprilisában szentelték fel. A nagyobbikon a felirat azt jelzi: Reformáció harang 1517–2017. A toronysisakot 2015 júliusában helyezték fel. Azóta forráshiány miatt állt a munka. Mostanra összegyűlt a támogatás, az idővel küzdenek. Ottjártunkkor a padlófűtést szerelték a templomban, és a belső vakolást végző munkacsoport is megérkezett. A lelkipásztor hangsúlyozta, gyermekeinknek, utódainknak, a jövőnek építünk templomot. Azzal, hogy templomok épülnek, az emberek is jobbá válnak, aki oda jár, nem követ el gaztetteket – mondotta.
A megyei önkormányzat által megítélt nagyobb támogatások a már jelzetten kívül a következők: a sepsiszentgyörgyi belvárosi ortodox templom tetőzetének javítására 70 ezer lej, a szentivánlaborfalvi ortodox templom javítására 60 ezer, az imecsfalvi katolikus templom belső javítására, a kiskászoni katolikus templom építésére, az altorjai katolikus templom javítására egyenként 50 ezer, a sepsikőröspataki katolikus templom tetőszerkezetének megerősítésére, a bodzafordulói egyházmegyének templomépítésre, a Kovászna és Hargita megye ortodox püspökségének irodák létesítésére egyenként 45 ezer, a középajtai református templom külső javítására 40 ezer, a sepsiszentgyörgyi Szent Benedek katolikus templom tornyának és tetőzetének javítására 35 ezer, a zágoni katolikus templom belső javítására és az esztelneki ferences templom külső javítására egyenként 30 ezer lej.
Szekeres Attila Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vádak felszólításra? (Korrupcióellenes ügyészség)
Laura Codruţa Kövesit, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetőjét lejárató hangfelvételeket tett közzé vasárnap a Szociáldemokrata Párthoz közel álló România TV hírtelevízió. Tudorel Toader igazságügyi miniszter tegnap a Legfelsőbb Bírói Tanács keretében működő Igazságszolgáltatási Felügyelethez fordult, hogy vizsgálja meg a felvételek valóságtartalmát. A nap folyamán az ügyészségi reakció is megérkezett, amely szerint a felvétel részleges hamisítvány.
A hangfelvételeken a beosztottjai teljesítményével elégedetlen Kövesi – feltehetően az intézmény egy munkaértekezletén – hatékonyabb munkát és több „fontos” ügyet követel az ügyészeitől, akiknek a szemére veti, hogy öt hete nem gyanúsítottak meg senkit. Kövesi azt fejtegeti, hogy legalább egy újabb miniszter lebuktatására vagy más fontos ügyre van szükség ahhoz, hogy azok, akik nyilvánosan támadják a DNA-t, ne „másszanak rá” a vádhatóságra, ne bátorodjanak fel, ne érezzék úgy, hogy meggyengült és ideje visszaszorítani. Az egyik hangfelvételen Kövesi kijelenti: azt szeretné, ha Jean Uncheselu – az az ügyész, aki az akkor kormányfői tisztségben lévő Victor Ponta ellen 2015-ben bűnvádi eljárást indított – „eljutna a miniszterelnökig, aki aláírta a szerződéseket azoknak a házaknak az ügyében”. A média úgy értelmezte, hogy ezúttal Sorin Grindeanu jelenlegi kormányfőről van szó, akiről felmerült, hogy temesvári alpolgármesterként illegális visszaszolgáltatásokhoz járult hozzá. A politikus tagadta a vádat.
A hatóság szóvivője, Livia Săplăcan nem sokkal a hangfelvételek megjelenése után, vasárnap este úgy nyilatkozott: Kövesi egy nyilvános munkaértekezleten elhangzott szavai közé olyan kifejezéseket „ékeltek be” utólag, amelyek teljesen kiforgatják az ott elhangzottak jelentését. A Legfelsőbb Bírói Tanács Igazságszolgáltatási Felügyelete hivatalból vizsgálatot indított a felvétel kapcsán. Alin Alexandru szóvivő szerint az előzetes vizsgálat azt hivatott kideríteni, hogy történt-e fegyelmi vétség az ügyben. Tudorel Toader távozó igazságügyi miniszter azt nyilatkozta, tárcavezetőként nem áll módjában ellenőrizni, hogy a hangfelvétel hiteles-e vagy sem, ezért az Igazságszolgáltatási Felügyelethez fordul az ügyben. Amennyiben a testületnek nincsenek megfelelő eszközei arra, hogy ellenőrizze a felvétel valódiságát, más törvényes eljáráshoz, például szakértői vizsgálathoz folyamodnak. A legfőbb ügyészség szintén tegnap jelezte, hogy a korrupcióellenes ügyészség  feljelentése nyomán kivizsgálást indított a hangfelvétel ügyében, a bűnüldöző szervek megtévesztésének gyanújával. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az RMDSZ szavazatainak ára? (Bizalmatlansági indítvány)
Elsöprő többséggel fogadta el a szenátus közigazgatási, valamint az állampolgári és emberi jogok szakbizottsága az RMDSZ által benyújtott törvénytervezet, amely március 15-ét a romániai magyarság hivatalos ünnepévé nyilvánítaná – erősítette meg a sajtóértesüléseket Kelemen Hunor szövetségi elnök a szociálliberális koalícióval a Grindeanu-kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról folytatott tárgyalásokat követően. Sajtóértesülések szerint a tárgyalásokat követően a közigazgatási nyelv- és szimbólumhasználatról szóló RMDSZ-tervezet kapcsán a képviselőház illetékes szakbizottságai is összeültek, de döntés nem született. A nap folyamán a kormánykoalíció vezetői egyébként bejelentették, rendelkeznek az elégséges többséggel az indítvány elfogadásához, az ellenzéki alakulatok pedig azt jelezték, hogy nem vesznek részt a bizalmi szavazáson. Az RMDSZ tegnap még nem közölte a végső döntést az indítványt illetően. Kelemen Hunor elnök azt mondta: egyetértenek azzal az elvvel, hogy a parlamenti többséget alkotó alakulatoknak jogukban áll személyi változásokat eszközölni saját kormányukban, jelentse ez akár miniszterek vagy a kormányfő menesztését.
Legyen szabad március 15.
A március 15. – szabadnapról szóló tervezet –, melyet a szövetség éppen március 15-én nyújtott be, lehetővé tenné a magyarlakta települések, valamint a megyék önkormányzatai és intézményei számára, hogy ünnepségeket szervezzenek ezen a napon, és ezek költségét az általuk kezelt költségvetésből fedezzék. A munkáltatóknak kérésre szabadnapot kellene biztosítaniuk március 15-én magyar alkalmazottjaiknak, a magyarság ünnepéről pedig különkiadásokban számolhatna be a közszolgálati televízió és rádió.  Kelemen Hunor újságíróknak a parlamentben kifejtette: ez a tervezet már egy ideje a parlament napirendjén szerepel, akárcsak más hasonló, a szövetség által beterjesztett törvénykezdeményezés. Ezeket az RMDSZ és a szociálliberális kormánykoalíció közötti, mintegy öt hónapja létező parlamenti együttműködési megállapodás értelmében kellene elfogadnia a törvényhozói testületnek. Kelemen Hunor cáfolta, hogy a tegnapi szakbizottsági szavazásnak köze lenne a kormányválság körüli tárgyalásokhoz. A román sajtó viszont már tegnap úgy értelmezte, hogy a szociálliberális koalíció ezzel a gesztussal próbálja elnyerni az RMDSZ támogatását Sorin Grindeanu miniszterelnök megbuktatásához. A közigazgatási szakbizottság döntése nyomán a tervezetéről várhatóan ma szavaz a szenátus plénuma.
A Hotnews hírportál parlamenti forrásokra hivatkozva ugyanakkor arról számolt be, hogy tegnap kora estére hívták össze szintén sürgősségi eljárással a képviselőház három (jogi, közigazgatási, valamint állampolgári és emberi jogi) szakbizottságát. A testületeknek az RMDSZ által májusban benyújtott, a közigazgatási törtvény kisebbségi nyelv- és szimbólumhasználatra vonatkozó előírásait módosító törvénytervezetet kell véleményeznie. Mint ismert, ez a tervezet egyebek mellett tisztázza, hogy az önkormányzatoknak jogában áll az állami jelképek mellett a térséghez kötődő saját szimbólumok szabad használata. Az előírások gyakorlatilag rendeznék a székely zászlóval kapcsolatos vitákat is, hiszen a kék-arany lobogó is a térség lakói nemzeti identitásának, hagyományainak, kulturális és történelmi örökségének a szimbóluma, így szabadon használható.
A Hotnews továbbá ugyanazokra a forrásokra hivatkozva arról is beszámolt, hogy a kisebbségek jogállására vonatkozó törvény újratárgyalása is szerepelt a tanácskozás napirendjén, amire a szociálliberális koalíció újból csak áldását adta.
Azért Erdélyt nem adják
Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök a találkozó kapcsán kifejtette: a kialakult politikai helyzetről egyeztettek az RMDSZ, valamint az LDSZ képviselőivel, hogy miként lehet a jövőben elkerülni hasonló szituációkat. Szó sincs arról – amint azt egyes médiaorgánumok tálalták –, hogy eladnák Erdélyt vagy a haza egyetlen darabját is. Ami az RMDSZ által kezdeményezett tervezeteket illeti, amelyek a parlament napirendjére kerültek, Dragnea elmondta: nem ma éjjel készültek, olyan törvények, mint sok más, amelyek már egy ideje az eljárásoknak megfelelően a törvényhozás útját járják, s amelyek most kerültek sorra. Az RMDSZ még nem döntött
„A bizalmatlansági indítvány a többség és bármely frakció eszköze arra, hogy ellenőrizze vagy leváltsa a kormányt. Úgy gondolom, hogy egy elvnek világosnak kell lennie mindenki számára: akiket megszavaztak, és többséget alkotnak, azoknak lehetősége kell hogy legyen leváltani a minisztereket, beleértve a miniszterelnököt is, ha ezt szeretnék. Ők most ezt teszik, jó lett volna elkerülni a botrányt, a cirkuszt, de az elvnek működnie kell, függetlenül attól, hogy ki biztosítja a többséget” – nyilatkozta tegnap Kelemen Hunor a bizalmatlansági indítvány kapcsán. Arra a kérdésre, hogy az általa említett elv alapján az RMDSZ támogatni fogja vagy sem a bizalmatlansági indítványt, az elnök kifejtette: nem tudja ezt kitalálni, ez a variáns is lehetséges, ha figyelembe veszik az elvet.
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke az MTI-nek azt mondta, a szövetség parlamenti frakciói közösen várhatóan ma vagy holnap, de megeshet, hogy a bizalmatlansági indítvány vitája előtt közvetlenül döntenek a kérdésben. Porcsalmi hozzátette: az RMDSZ nem zárkózik el attól, hogy döntő módon befolyásolja az SZDP-n belüli konfliktus kimenetelét, amennyiben a mérleg nyelvévé válik a holnapi bizalmi voksolás alkalmával. A szövetség vezetői egyébként a kormánykoalíción kívül a kormányfővel, valamint Victor Pontával is egyeztetettek tegnap. A román ellenzéki pártok jelezték: a szociáldemokraták belháborújának tekintik a válságot, és nem akarják beleártani magukat az SZDP-n belüli „leszámolásba”, ezért nem vesznek részt a szavazáson. Egyedül a nemzeti kisebbségek frakciója jelezte: támogatják az indítványt, de a honatyáik lelkiismeretére bízzák a sza­vazást.
A szociáldemokraták számításai szerint egyébként nem feltétlenül szükséges az RMDSZ támogatása az indítvány sikeréhez, Marcel Ciolacu, a párt képviselőházi frakcióvezetője bejelentése szerint eddig 245 támogató aláírással rendelkeznek (233 szükséges), de várhatóan több mint 250 igen szavazat is begyűlhet. Nicolae Bădălău, az SZDP ügyvezető elnöke úgy tudja legkevesebb húsz, más párthoz tartozó honatya támogatja Sorin Grindeanu kormányának menesztését. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tisztázatlan az iskolahálózat helyzete
A megyei tanfelügyelőség elhárítja a felelősséget
Megyénkben 4837 tanuló járta ki a nyolcadik osztályt, akik közül 901-en pótvizsgára maradtak, így a cikluszáró tudásfelmérő vizsgára 3936-an iratkoztak be, ebből 1325-en a magyar, 64-en a német tagozaton. Hétfőn a román írásbelivel megkezdődött a vizsga, melyre mindössze 2547-en jelezték részvételi szándékukat. Szerdán lesz a matematika írásbeli, csütörtökön az anyanyelv, a végső eredményeket június 30-án hozzák nyilvánosságra.
A sikeresen kisérettségiző diákok akkor kellene megjelöljék, hogy melyik iskolában szeretnék folytatni tanulmányaikat, Marosvásárhelynek azonban még a mai napig sincs elfogadott iskolahálózata. Ezt, mint már többször jeleztük, a helyi hivatalok közötti felelősségáthárítás akadályozza. A megyei tanfelügyelőség februári 70-es számú rendeletével megtiltotta a Római Katolikus Teológiai Líceum kezdő osztályainak indítását, köztük a három népszerű kilencedik osztályét is, a polgármesteri hivatal által átküldött beiskolázási terv szakmai láttamozását pedig minden alkalommal formai hibákra hivatkozva visszautasította. A városi tanács határozatait a törvényességi okokra hivatkozva a prefektus állította le. 
Ezek után a tanfelügyelőség az elmúlt hét végén egy magyarázkodó sajtónyilatkozatot tett közzé, amelyben, részletesen megjelölve a törvényes előírások helyét, kioktatja a címzetteket, hogyan kell iskolát alapítani. 
Az átirat szerint a megyei tanfelügyelőség minden törvényes kötelezettségének eleget tett, amikor 26 iskolai egység működésére szakmai beleegyezést adott. Nyolccal kapcsolatosan kifogásokat emelt. Ezek olyan óvodákra vonatkoznak, amelyek nem az adott iskolához tartozó oktatási szintként, hanem külön szerkezetként szerepelnek. A főtanfelügyelő azzal vádolja a városi tanácsot, hogy jóvá kellett volna hagynia a beiskolázási tervet a 26 tanintézménnyel, majd korrigálnia kellett volna a kifogásolt óvodák besorolását és a katolikus iskola helyzetét. Ehelyett az utóbbi időszakban ötször ülésező városi tanács csak a katolikus iskola ügyét tűzte napirendre. „Úgy tűnik, hogy a képviselők számára a többi 33 iskola nem létezik” – hangzik a tanács ellen megfogalmazott vád.
Majd azt bizonygatják, hogy a tanfelügyelőség minden lépését a törvényes előírások alapján tette. Többször kezdeményezte: segítséget nyújt a városi tanácsnak, hogy megtalálják a legjobb megoldást a helyzet rendezésére, a Római Katolikus Teológiai Líceum helyzetének tisztázására, az összes diák és szülő alkotmányos jogát tiszteletben tartva. 
A közlemény végül emlékeztet arra, hogy a Megyei Törvényszék Közigazgatási és Adóügyi Részlegén helyet adtak annak a keresetnek (1796/102/2016), amelyben „Marosvásárhely municípium kérte a 2015. augusztus 31-i tanfelügyelőségi határozat megsemmisítését”. A szóban forgó határozattal a tanfelügyelőség engedélyezte, hogy a Bolyai iskolába járó katolikus osztályok és a szülők döntése alapján az Unirea magyar osztályai is átkerüljenek a 2015 őszétől indult Római Katolikus Teológiai Líceumba. A közigazgatási bírósági döntés a tanfelügyelőség szerint megerősíti azt a tényt, hogy a tanügyi törvény értelmében csak a helyhatóságok alapíthatnak új iskolát – olvasható a Macarie Ioan főtanfelügyelő által aláírt közleményben, amely teljes mértékben a helyhatóságokra hárít minden felelősséget, és nem pontosítja, hogy ez idő alatt mit tett a tanfelügyelőség jogi osztálya, hogy az állítólagos törvénytelenségeket megakadályozza. 
BODOLAI GYÖNGYI Népújság (Marosvásárhely)

Hat évtized története
Idén 60 éves a Marosvásárhelyi Urológiai Klinika, amelynek munkaközössége ünnepségsorozattal tiszteleg azok emléke előtt, akik megalapították és továbbfejlesztették az elmúlt évek során. Az ünnepi évfordulóra a klinika munkatársai az egység történetéről egy háromnyelvű könyvet adtak ki, amelyben az olvasó nyomon követheti, hogyan önállósodott és hogyan vívta ki jól meghatározott helyét a romániai urológiai klinikák sorában. 
A könyv az elődök és a klinika iránti elkötelezettség szellemében készült – jegyzi az előszóban prof. dr. Mártha Orsolya egyetemi tanár, a klinika jelenlegi vezetője. A könyvet dr. Schwartz László szerkesztette, megírásában 11 szerző vett részt. 
A kolozsvári magyar nyelvű tudományegyetem orvosi karát 1945-ben költöztették Marosvásárhelyre, és 1948-ban a tanügyi reform során vált magyar tannyelvű Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetté. Kezdetben az urológia a többi sebészeti szakághoz hasonlóan a dr. Mátyás Mátyás vezette Sebészeti Klinika keretén belül működött. Az urológiai alosztályt dr. Kótay Pál vezette, aki egyetemi adjunktusként 1951-ben adta ki az első urológiai jegyzetet. Az OGYI keretében az urológia 1957-től szerveződött különálló diszciplínává, és 22 ággyal önállósult az osztály is dr. Kótay Pál egyetemi docens vezetésével. Az első munkatársak dr. Balogh Ernő főorvos, dr. Mártha Ivor, dr. ifj. Mátyás Mátyás és dr. Bálint Jenő szakorvosok voltak. 1961-től gyakornokként dr. Bakos János is a klinika munkatársa lett. 
1962-től az egyetemen kétnyelvűvé válik az oktatás, a román előadásokat dr. Friedrich Gross egyetemi adjunktus, urológus főorvos tartja, a magyar hallgatók magyarul tanulják az elméleti tantárgyakat, a gyakorlatok nyelve a román lesz. A kommunista vezetőség fel akarja függeszteni állásából Kótay Pált, aki kapcsolatai révén mégis maradhat, de 1965-ig nem taníthat.
A hetvenes években dr. Mártha Ivor főorvos és dr. Bakos János tanársegéd megvédik doktori dolgozatukat. 1975-ben, 65 éves korában nyugdíjazzák dr. Kótay tanárt, ezt követően dr. Bakos János adjunktus tartja a magyar előadásokat. A klinika vezetését 1977-től 2000-ig dr. Nicolescu Dorin előadótanár tölti be. Nyugdíjba vonulását követően egy évig dr. Oşan Virgil egyetemi docens, majd 2001-től dr. Boja Radu egyetemi előadótanár (mindketten később professzorok) áll a klinika élén. 2011-ben az irányítást dr. Mártha Orsolya urológus főorvos, egyetemi docens veszi át, aki az idén februártól egyetemi tanárként áll a klinika élén.
Az urológai tanszéken a kezdetektől gazdag tudományos tevékenység zajlott, és folyamatosan új vizsgálómódszereket, a későbbiekben új műtéti technikákat vezettek be. 
1977-től dr. Bakos János irányításával több kutatási vonal indult az arteriális, vénás és nyirokutak radiológiai és ultrahangos tanulmányozása terén.
Romániában elsőként a marosvásárhelyi klinikán vezették be az alsó és felső húgyúti endourológiai beavatkozásokat, amelyeket 1978-tól Nicolescu Dorin professzor végzett. 
1990-ban tartják az első endourológiai szimpóziumot, amelynek során a résztvevők élő közvetítéseket tekinthetnek meg a műtőből. Nicolescu professzor vezeti be az ultrahangos kivizsgálást. 
Az új kórház felépülése nyomán 1985-ben a klinikai ágyak száma 84-re emelkedik. Dr. Boja Radu 1986-ban végzi el az első perkután beavatkozást, majd az endourológiai beavatkozások rutinná változnak.
Az előrelépések egyesek számára csak az 1989-es történések után válnak lehetővé. A tanszék és a klinika munkaközössége új személyekkel bővül, köztük dr. Mártha Orsolya gyakornokkal és dr. Schwartz László szakorvossal. 
A testen kívüli, műtét nélküli kőzúzás bevezetése újabb változást hoz a klinika életébe. A nagy teljesítményű kőzúzóval 1991-ben végzik az első beavatkozást. 1993-ban jön létre 16 ággyal az Extrakorporális Kőzúzó Részleg, amelyet nyugdíjazásáig Oşan Virgil egyetemi tanár, majd azt követően 2014-ig dr. Vass Levente vezet, aki 2001-től kezdte gyakornoki tevékenységét. 2014-ben megszűnik az alosztály.
1998-ban vezetik be az urodinámiás kivizsgálásokat, amely területen dr. Mártha Orsolya országos és külföldi elismerést ér el. Dr. Schwartz László a húgyhólyag-sebészetben, a klinika szakorvosai egyéb területeken jeleskednek – olvasható a történeti áttekintésben. 
Miközben az idősebb nemzedék tagjai közül egyesek külföldre távoznak vagy nyugdíjazzák őket, a klinika személyzete fiatal tanársegédekkel bővül, s 2011-től a tanszék, majd 2012-től a klinika vezetését dr. Mártha Orsolya veszi át. Helyettese dr. Catarig Cristian főorvos – emeltünk ki néhány adatot a klinika történetéből.
A továbbiakban az öt klinikavezető életéről és munkásságáról lehet olvasni, majd a jelenlegi személyzet névsora, a tudományos tevékenység áttekintése következik, és fényképek zárják a kiadványt. 

Bodolai Gyöngyi Népújság (Marosvásárhely)

Sorstársak a magyar Golgota útján
Az Új Ezredév Református Központban az elmúlt hét végén a szerző jelenlétében került sor Gazda József A Golgota útján című nemzeti szociográfiájának a bemutatójára. A magyarországi Hét Krajcár Kiadó gondozásában frissen megjelent 500 oldalas kötet bemutatására Szekernyés János helytörténész vállalkozott, aki az emlékező történelem műfajába sorolta a több mint 400 ember vallomását feldolgozó monumentális munkát.
A Golgota útján című könyv szerint a magyarság számára, a szovjet börtönszigetek mellett Gulág lett a második világháború után az egész Kárpát-medence. A szerző szavaival: „A magyar Gulág nemcsak szovjet földön volt, itt volt mindenütt, itt, a haza vagy a régi haza föld­jén is. Ott a leszakított területeken, ott a csonka, maradék ország földjén is ugyanúgy. Mindenütt bűnöd volt a magyarságod, a nyelved és kultúrád, a másképp ejtett szavad, a más tekinteted. Trianon óta és Trianon után mindenben és mindenképpen.” A könyv 400 ember sorsán keresztül mutatja be a magyar Gulág-jelenséget, a magyar holokausztot, ami több százezer ember elpusztítását, lelki megcsonkítását eredményezte immár „békeidőben”. 1945. május 9. után mintegy 700 ezer magyar embert hurcoltak el a Gulágokra, közülük 200 ezren civilek voltak, akiket az utcáról szedtek össze, és annyi bűnük volt, hogy magyarul beszéltek. Szekernyés János a könyv nagy érdemének nevezte, hogy ennek a 400 embernek lehetőséget adott az átélt traumák kimondására, kibeszélésére, ami esélyt jelentett a lelki egyensúlyuk visszanyerésére. Bár nem értett egyet a szerző minden állításával, Szekernyés János kiemelte a szociográfiai munka nyelvi gazdagságát, a régi magyar helynevek felidézését, amelyeknek elemzése szerinte egy külön tanulmányt érdemelne.
Gazda József megköszönte minden jelen lévő magyar sorstársának, „akik a közös Golgotánk útját járják velem együtt”, hogy eljöttek erre a könyvbemutatóra. A szerző hangsúlyozta, hogy a megcsonkított emberi sorsokat bemutató könyvben arra a kérdésre keresi a választ: miért működött velünk szemben másként a történelem, mint ahogyan más népekkel szemben működött. 1945. május 9-én a románok, a szerbek, a bolgárok, a horvátok és a többi nép számára véget ért a háború, a magyarságot azonban a legfőbb bűnösnek kiáltották ki (a német nép mellett), és százezrével hurcolták el a munkatáborokba, ahonnan sokak számára nem volt visszaút. „A vörös holokauszt még ma is tabu”, az emberiség hóhérai közül az emberek csak Hitler nevét ismerik, Sztálin, Lenin, Berija, Blohin bűne nem bűn, soha meg nem neveztetett. A túlélők vallomásai alapján ezekről az elévülhetetlen bűnökről – amelyeknek szenvedő alanya volt az egész Kárpát-medence magyarsága – próbálja meg fellebbenteni a fátylat Gazda József.
A könyvbemutató végén Gazda József kérdésekre válaszolt és dedikálta A Golgota útján című legújabb szociográfia kötetét.
Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad)

BBTE: ellehetetlenítették a tudományos kutatást
Az elmúlt négy-öt évben a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége már több átiratot nyújtott be a tanügyminisztériumba, amelyben az egyetemeken folyó tudományos kutatás ellehetetlenült helyzetét kívánták feltárni, és megoldást javasolni, ám a szaktárcától kapott válaszok nem voltak kielégítőek. A vezetőség ezért úgy döntött, hogy a sajtó hatalmát és a közvélemény nyomását felhasználva próbál igazának érvényt szerezni. Az egyetem rektorhelyettesei szerint a problémát csakis az új tanügyi törvénnyel lehet majd orvosolni.
Ahhoz, hogy a BBTE-t world-class típusú egyetemmé minősítsék, szükség van a tudományos kutatás megerősítésére. Ám a jelenleg érvényben levő tanügyi törvény eltörölte az egyetemi oktatók feladatai közül a tudományos kutatást, az egyetem nem alkalmazhatja az általa megfelelőnek ítélt személyeket, sőt, nem tudja magasabb tisztségbe sem helyezni az arra érdemeseket – magyarázta Daniel David rektorhelyettes. Dan Lazăr rektorhelyettes félig viccesen megjegyezte: lehet, még Nobel-díjasokat sem alkalmazhatnának a BBTE-n, ha azok nem rendelkeznek a tanügyi törvény által előírt mennyiségi mutatókkal.
Dan Lazăr szerint az évek óta tartó pénzügyi előre nem láthatóság most már „húsba vág”: az egyetemen dolgozó tudományos kutatók többségét meghatározott időre tudják csak alkalmazni, a 67 főállású kutató számára pedig alig tudják biztosítani a megfelelő kutatási körülményeket és bérezést. Soós Anna rektorhelyettes azt emelte ki: a tudományos kutatás ellehetetlenítése főleg a mesteri és a doktori tanulmányokat végző fiataloknak okoz problémát.
David és Lazăr rektor­helyet­tes elmondta: a helyzetet az is megnehezíti, hogy nem minden romániai egyetemen folyik tudományos kutatás, de ott, ahol ennek hagyománya van, például a Bukaresti Egyetemen, hasonló gondokkal küzdenek, ezért az ott oktatók a kolozsváriakhoz hasonlóan vélekednek erről a kérdésről.
Nagy-Hintós Diana

Băsescu: az RMDSZ-nek sem kéne beavatkozni a „klánháborúba”
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Traian Băsescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Pártja (PMP) - is jelezte: a szociáldemokraták (PSD) belháborújának tekintik a válságot és nem akarják beleártani magukat a PSD-n belüli „leszámolásba”.”Jelenleg úgy látjuk, hogy két banda, vagyis Dragnea és Grindeanu közti cirkuszról van szó. Nem akarunk beavatkozni ebbe a cirkuszba. Az állampolgárok sehol sincsenek ebben a vitában. Ez a tolvajok és inkompetensek közti csata, nem akarunk mi az ő belső viszályukban részt venni” - jelentette ki Elek Levente, az USR ideiglenes elnöke.
A hasonló nézeteket osztó Băsescu nemcsak saját pártja távol maradását jelentette be, hanem egy Facebook-bejegyzésben az RMDSZ-t is arra intette, hogy ne avatkozzon bele a PSD-n belüli „klánok” közti harcba, akkor sem, ha belviszályukat a parlament kupolája alatt akarják dűlőre vinni. A volt elnök szerint az RMDSZ-nek mindenképpen alkalma lenne a „győztessel” utólag egyezkedni, mert mindkét félnek szüksége lenne az RMDSZ-re. Szabadság (Kolozsvár) Szabadság (Kolozsvár)

I. Fehér Megyei Magyar Napok: minőségi együttlét a szórványban
Óriási siker övezte a merész kezdeményezést
A gazdag programokat kínáló, többhelyszínes rendezvénysorozatra 2017. június 15. és 18. között került sor, a rendezvény megmozgatta a megye magyarságát, közel 2500-an vettek részt a különböző eseményeken.
A fő helyszínen, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban közölte a város lakosságával a friss híreket Lőrincz Helga alpolgármester: aláírták a szerződést a vártemplom felújítására és hamarosan elkezdődik a Bethlen utca lakosainak áttelepítése.
Szórványban, ahol a magyarság aránya 20% alatt van, nem könnyű a kisebbség érdekeit képviselni, a komolyabb, hosszú távú  célokat és beruházásokat megvalósítani, az átlagember számára pedig nyíltan és büszkén felvállalni magyar identitását. Kellenek hozzá határozott vezetők, korrekt és élelmes politikusok és elengedhetetlen a különböző közösségi mintaformálók és intézményvezetők együttműködése. Ugyanakkor pontosan kell ismerni a közösség igényeit, elvárásait, és ugyanannyira fontos a külső segítség, a tömbben élő magyarsággal való kapcsolattartás valamint az anyaország részéről hozzáadott anyagi támogatás is, amelyek hiányában a szórvány legfeljebb csak araszolhat, de fejlődésről szó sem lehet. Fehér megyében, különösen Nagyenyed esetében úgy tűnik, sikerült meglelni  ezeket a sokrétű  erőforrásokat, amelyek új fejezetet nyitnak a közösség életében.
„A Fehér Megyei Magyar Napok hagyományt kívánt teremteni azáltal is, hogy – bár a Dr. Brendus Gyula Egyesület volt a jogi lebonyolító – civil szervezetek, tanintézmények, egyházak, vállalkozók és a helyi társadalom tagjai közös erővel a Fehér Megyei RMDSZ infra­struktúráján keresztül együtt dolgoztak a rendezvény sikeréért” – fogalmazott Horváth Enikő projektvezető, akinek tapasztalata mindvégig kulcsfontosságúnak bizonyult.
„Rendezvényünket, amely összefogni és erősíteni kívánta a minőségi együttlét útján a Fehér megyei magyarságot, az Erdélyben zajló hasonló magyar napok mintájára terveztük, figyelembe véve a szórvány sajátos igényeit. Legfontosabb célunk a közösségépítés, valamint népi hagyományainknak és kulturális értékeinknek a bemutatása volt. Ezek tudatosítása, megőrzése és megismerése által a jövő nemzedéke is részesülhet ebben az ajándékban. Meggyőződésem, hogy e négy nap alatt egy olyan esemény meghonosítása valósult meg, amely több szempontból is elősegíti egy aktív és élhető közösség erősödését, ugyanakkor fontos kezdeményezése az interetnikai párbeszédnek és a toleranciának is. Programjaink mindenkihez, minden korosztályhoz, érdek- és szociális csoporthoz szóltak, a családi szellem és az itthon maradás fontosságát hangsúlyozták” – nyilatkozta összegzésképp lapunknak Lőrincz Helga alpolgármester. 
Magyarul hangos a központ! 
avagy miénk itt a tér – ez volt az első kellemes benyomása mindazoknak, akik Nagyenyed főterén megfordultak a négy nap alatt. A gyönyörűen felújított kollégium impozáns látképe mellé a magamfajta lokálpatrióták már előre odaképzelték a kívül-belül restaurált református vártemplomot és a „kiszellőztetett” Bethlen utcát is, úgyhogy az öröm azonnal meghatványozódott és ugyanaz az érzés remegtette meg sokak keblét: még mindig mi uraljuk itt a központot…!
A magyar beszéd mellett a kollégium udvaráról kihallatszó zeneszótól is „boldogok voltak a város utcái” – ahogyan egyik kedves ismerősöm fogalmazott. Csütörtökön este a sztármeghívott Republic adott fergeteges koncertet – amiről egy évvel ezelőtt még álmodni sem mert senki –, pénteken pedig a helyi Smici Blues Band rockzenekar ejtette ámulatba a közönséget, mindenféle túlzás nélkül, hiszen a véndiákokból álló csapat, élükön Farkas Balázzsal, a magyar napok kedvéért állt össze újra és nyújtott emlékezetes produkciót.
Természetesen a népzene sem hiányozhatott: pénteken este felléptek Antal Tibor és Zenekara, Boros Erzsébet Csokonai Vitéz Mihály-díjas népdalénekes, a marosludasi Hajdina Néptánccsoport, valamint a Nagybaconi Pásztortűz  Néptánccsoport, utóbbi a Kovászna megye tanácsa által támogatott székely-szórvány kapcsolatnak köszönhetően. A nap magyar retro partyval, illetve táncházzal zárult, ahol a jó muzsikát a magyarlapádi Pirospántlikás és a vajasdi Margaréta népzenekarok szolgáltatták.
A vidéki zenés produkciók közül említésre méltó a Titán együttes bethlenszentmiklósi fellépése. 
Iskolai rendezvények különös hangsúlya 
A magyar napok idejére két iskolai esemény is beékelődött: az évzáró és a hagyományos tornavizsga. Előbbit megtisztelte jelenlétével Csulák Péter magyar konzul, aki a Bethlen Gábor Kollégiumot az erdélyi oktatás egyik legfontosabb bástyájának nevezte, ahol – mivel maradéktalanul érvényesülnek a keresztény és a magyar oktatás hagyományai – annak szellemiségét nem lehet elpusztítani. Az 1847 óta megrendezésre kerülő tornavizsga mindig nagy látványosságnak számított a városban, a magyar napok pedig csak tovább növelték az érdeklődők táborát. A Kerekes Ferenc és Tályai Stefánia tornatanárok által összeállított főprodukció mutatós látványt nyújtott, ugyanakkor zenei aláfestésként a Pál utcai fiúk szuggesztív vezérdala valamint a gyakorlat végén az összes diák által kézenfogva kialakított, az összetartozás erejét sugalló hatalmas kör mélyen meghatotta a közönséget. A tornavizsga szépségét, magasztosságát kiemelte az egyforma „uniformis” is: a kék-fehér Bethlen-színeket jelképező öltözetben mutatták be a gyakorlatokat.
A sporttevékenységek közül nagy érdeklődés övezte a pénteken megrendezett Bethlen Kupát, amelynek keretében izgalmas kosárlabda-mérkőzésekre került sor, a Két Fűzfa Egyesület szervezésében. 
Véndiáktalálkozó és igényes kulturális programok 
A rendezvény az elszármazott és a környéken élő véndiákok találkozójának is tekinthető, hiszen a Fehér Megyei Magyar Napok alkalmat nyújtottak arra is, hogy az elszármazottak együtt lehessenek. Bitai László, a Két Fűzfa Egyesület elnöke pénzügyi előadást tartott Mibe fektessünk 2017-ben? címmel és ismertette a Bethlen-kollégium érdekében elindított, hosszú távú tőkebefektetést, amelyről lapunkban már részletesen beszámoltunk.
A magyar napokon több könyvkiadó is standot állított fel a kollégium udvarán, és pénteken néhány könyvbemutatóra is sor került. Szőcs Ildikó igazgató és Kapitány Horváth Zsuzsa A nagyenyedi főnixmadár című, az iskola történetét új szemszögből tárgyaló, elsősorban építészettörténeti vonatkozások ismertetésében jeleskedő munkát ismertették.
Csécs Márton torockói unitárius lelkész Sebes Pál az ember és hagyatéka elnevezésű kiadványt mutatta be, amelyet a torockói iskolát virágzóvá tevő rektor születésének 230. évfordulójára adtak ki 2016-ban.
Ezt követően a Székelyföld folyóirat mutatkozott be – első ízben Nagyenyeden –, a városhoz kapcsolódó írásokat állítva a figyelem központjába (Bakó Botond cikke a kollégium felújításáról, Hantz Lám Irén írása az enyedi és torockói tájat megörökítő Vass Albert festőművészről). Lövétei Lázár László főszerkesztő ismertette a 20 éves lap arculatát, legfontosabb díjait és sikerének titkát, hiszen aSzékelyföld rendelkezik a legtöbb előfizetővel a Kárpát-medencében. A Kriterion Közművelődési Alapítvány szervezésében kettős könyvbemutatóra és filmvetítésre került sor: az érdeklődők Jancsó Elemérné Máthé-Szabó Magda Emlékirat és Jancsó Miklós Volt egyszer egy Kolozsvár című köteteit ismerhették meg, és elbeszélgethettek Jancsó Miklós színművésszel. H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója ismertette majd részleteket vetített a Kastélyok Erdélyben című dokumentumfilmből.
Szombaton került sor a Fehér megyei RMDSZ  Nőszervezetének konferenciájára, melyet Tóth Tünde pszichológus tartott A nők elleni erőszak megelőzése címmel.
A kollégium és a város történetéről szóló építészettörténeti sétákat is szerveztek, Kapitány Horváth Zsuzsa művészettörténész vezetésével. Az állandó jellegű kulturális programok közül kiemelkedőnek bizonyultak az Erdélyi magyar művészek a nagyenyedi Inter-Art táborokban című tárlat, a Lőrincz család és Harácsek Lehel fotókiállítása valamint az Erdélyi Ifjúsági Keresztény Egyesület szervezésében megvalósított Kontraszt-kiállítás. 
Előtérben a helyi értékek 
A magyar napokra jellemzően, kézműves vásárral, gyerekprogramokkal és gasztronómiával várták a szervezők az érdeklődőket. A FaLó sátránál különleges koktélokat, a borstandoknál helyi borokat, az Igazi Csíki Sörnél hideg söröket kóstolhattak. A nagyenyedi dűlőkön termett híres nedűkből Papp Péter pincészetének borkóstolóin, illetve a házi borok mustráján lehet ízelítőt kapni.
A gyereksátrakban a szervezők minden játszani vágyót játékokkal és érdekes programokkal vártak, amelyek közül nagy érdeklődés övezte Szekeres Ildikó székelykocsárdi tanárnő magyar népi mintás tányérfestészetét, Albert Ferenc, a Palmetta Kézműves Egyesület elnökének fafaragó minitanfolyamát és nem utolsósorban Lőrincz Konrád felenyedi lelkipásztor bemutatóját, aki a merített papír készítésének mesterségét igyekszik feleleveníteni. Mint ismeretes, a felenyedi papírmalomban készült a 16–18. század folyamán az a jó minőségű, vízjeléről beazonosítható papír, amely a Bethlen-kollégium nyomdáját látta el alapanyaggal.
Szombaton  Zöld Napot, közös hulladékgyűjtési akciót tartottak a megye 12 településén, vasárnap pedig  Nagyenyed – Torockó – Nagyenyed útvonalú látványos kerékpártúrára hívták a sport kedvelőit, a torockói TAT Egyesület szervezésében.
A záróeseményre a Nagyenyedi Vártemplomban a vasárnapi ünnepi istentisztelet keretében került sor. Tóth Tibor református lelkipásztor a 118. Zsoltár öröménekét, az isteni kegyelem általi „jó előmenetelt” példázta, a megható prédikációt pedig Csengeri Kostyák Zsuzsa orgonakoncertje tette egyben fennköltté is.
Basa Emese Szabadság (Kolozsvár)

Merkel erősítene a romániai jogállamiságon
Románia stabil ország, és belpolitikai válságának nincs hatása a kül-, és Európa-politikájára – jelentette ki Klaus Johannis államfő hétfőn Berlinben az Angela Merkellel folytatott megbeszélése után. A német kancellár közölte, Románia belügyéről lévén szó, érdemben nem kommentálja a fejleményeket, a válságtól függetlenül azonban kiemelte, hogy Bukarestnek tovább kell erősíteni a jogállamiságot, a demokráciát és a korrupció elleni küzdelmet.
Újabb jelentős diplomáciai fegyvertényt könyvelhetett el Klaus Johannis, aki a Washingtonban Donald Trump amerikai elnökkel június 9-én folytatott megbeszélése után hétfőn Berlinben kezdett kétnapos hivatalos látogatást. A román államfőt egyaránt fogadta Angela Merkel német kancellár és Frank Walter Steinmeier államfő.
Trump elmélyítené az amerikai–román kapcsolatokat Donald Trump amerikai elnök a Klaus Johannis román államfővel Washingtonban tartott közös pénteki sajtótájékoztatóján az amerikai–román viszonyt dicsérte, s reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú kapcsolatokat tovább mélyítik. 
A Merkellel közös sajtóértekezleten óhatatlanul szóba került a bukaresti kormányválság, amelynek kapcsán Johannis igyekezett megnyugtatni berlini vendéglátóját, hogy Románia stabil ország, és a belpolitikai perpatvarnak nincs hatása a kül-, és Európa-politikájára.
A román államfő kérdésre válaszolva kiemelte, a „kormánykoalíció belső válsága” nem érinti Románia stabilitását és gazdaságának működőképességét sem. „A válság a külpolitikát és az Európa-politikát sem érinti, mert valamennyi számottevő politikai erő egyetért abban, hogy az eddigi irányvonalat követve megbízható és megfontolt politikát kell folytatni” – idézte az MTI Johannist.
Angela Merkel azt mondta, hogy nem kommentálja a fejleményeket, mert Románia belső ügyeiről van szó. A válságtól függetlenül kiemelte, tovább kell erősíteni a jogállamiságot, a demokráciát és a korrupció elleni küzdelmet, mert az eddigi vívmányok esetleges fellazítása azzal a következménnyel járna, hogy meg kellene kérdőjelezni más területeken elért eredményeket, ezért nagyon fontos a reformok folytatása. Krónika (Kolozsvár)

Dragnea nyugtatja a nagyrománokat: nem adjuk el Erdélyt!
Hűteni igyekezett hétfőn a nacionalista felhangokat Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, aki elismerte, megbeszélést folytatott a kialakult politikai helyzetről a koalíciós partner Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), illetve az RMDSZ képviselőivel, mindazonáltal hozzátette: „a haza egyetlen darabját sem adja el”.
Liviu Dragnea azt követően nyilatkozott újságíróknak, hogy a bukaresti média többsége immár kész tényként tálalja, hogy a balliberális koalíció kiegyezett az RMDSZ-szel a Sorin Grindeanu vezette kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány támogatásáról.
Egyesek – elsősorban a Realitatea hírtelevízió újságírói és véleményformálói – úgy értelmezik az állítólagos alkut, hogy a magyar alakulatnak tett engedményekkel a szociáldemokraták „kiárusították Erdélyt”.
orcsalmi: eldönthetjük a bizalmatlansági indítvány kimenetelét Az RMDSZ a magyar közösség érdekeinek érvényesítésére próbálja kihasználni a Romániában előállt kormányválságot – tudta meg az MTI Porcsalmi Bálinttól, az RMDSZ ügyvezető elnökétől.
A képviselőház elnöki tisztségét is betöltő Dragnea hétfőn elmondta, a december 11-i parlamenti választások után kötött egyezség értelmében a PSD vezetői minden héten találkoztak az RMDSZ képviselőivel az érvényben lévő parlamenti megállapodás alapján.
„Ma éppen a kialakult helyzetről beszéltünk. Úgy értem, hogy az egyik televízióban már bemondták, hogy eladtam Erdélyt. Nem adjuk el Erdélyt, nem adjuk el a haza egyetlen darabját sem, hanem a kialakult helyzetről beszélünk. És nagyon fontos: arról, hogy miként lehet a jövőben elkerülni a hasonló helyzeteket” – idézte az Agerpres hírügynökség Dragneát.
Ami az RMDSZ által kezdeményezett, a parlament napirendjére került törvénytervezeteket illeti, Dragnea azt mondta, ezek „nem ma éjjel készültek, hanem olyan javaslatok, mint sok más egyéb tervezet, amelyek már egy ideje a törvényhozás útját járják, s amelyek most kerültek sorra.” Krónika (Kolozsvár)

Tánczos: az RMDSZ nem szavazza meg a bizalmatlansági indítványt
Miután a hétfői megállapodások érvényüket veszítették, az RMDSZ-nek semmi oka nincs arra, hogy beavatkozzon a Szociáldemokrata Párt (PSD) belső vitájába – nyilatkozta június 20-án, kedden Tánczos Barna. Az RMDSZ-es szenátor szerint a szövetség nem szavazza meg szerdán a bizalmatlansági indítványt.
„Mivel az, amiben tegnap (hétfőn) megegyeztünk, ma már nem érvényes, és a PSD levette a napirendről azokat a tervezeteket, amelyekről tegnap tárgyaltunk, semmi okunk nincs arra, hogy beavatkozzunk a PSD belső vitájába” – mondta Tánczos az Agerpres szerint.
Arra a kérdésre, hogy a keddi nap folyamán tárgyalóasztalhoz ülhet-e még az RMDSZ és a PSD, a szenátor úgy válaszolt, nem hiszi, hogy erre sor kerül. A bizalmatlansági indítvány vitájával kapcsolatban Tánczos azt mondta, a szövetség képviselőházi és szenátusi frakciójának ülésén döntenek majd arról, hogy részt vesznek-e ezen vagy sem. Minden változat lehetséges, kivéve azt, hogy megszavazzuk az indítványt.
„Fél órán belül megszületik a döntés” – tette hozzá. Călin Popescu-Tăriceanu, a PSD kormánykoalíciós partnerének, az ALDE-nek elnöke megerősítette, hogy megszakadtak a tárgyalások az RMDSZ-szel.
Sajtóértesülések szerint a PSD az erdélyi honatyáinak vehemens tiltakozása miatt visszakozott attól, hogy teljesítse az RMDSZ kéréseit. kronika.ro

Cseke: „magyarellenes uszítás”
Cseke Attila Bihar megyei szenátor szerint magyarellenes uszítás Traian Băsescu volt államfő és pártja mai parlamenti megnyilvánulása.
Traian Băsescu volt államfő, a Népi Mozgalom Pártjának elnöke 2006-ban így üdvözölte államelnöki üzenetében az erdélyi magyar közösséget: „Üdvözlöm a Magyar Köztársaságot, a világ magyar közösségét március 15. alkalmából, amely remek alkalom arra, hogy számot vessünk jelenről és jövőről”. 2009-es ünnepi köszöntő üzenetében a következőket fogalmazta meg: „Átérzem a büszkeséget, amely eltölti az Önök lelkét e napon, és Önökkel együtt ünnepelek. A történelem során bebizonyosodott a magyarokról, hogy szabadságszerető nemzet. Ezt bizonyították 1956-ban is, amikor fellázadtak a diktatúra ellen. A magyar nemzet kiemelkedő tudósokat, művészeket, sportolókat ajándékozott Európának, a világnak. Megértem, hogy büszkék magyarságukra, mert hiszem, hogy éltán lehetnek büszkék.”
Traian Băsescu 2010-ben a következőket üzente a magyarságnak nemzeti ünnepünkön: „Március 15-e a világ magyarságának ünnepe éppen úgy, ahogy Románia nemzeti ünnepe megható pillanata minden románnak, függetlenül attól, hogy a világ mely részén él. Ezen az ünnepen szervezett események felidézik a magyar szabadságharcot, amely az Európán végigsöprő 1848–1849-es forradalmi hullám része volt, de ez az ünnep ugyanakkor szimbóluma a magyarok, románok és más európai nemzetek nemzeti modernizációra és emancipációra való igényének.”
Jogos kérések
„Mint a fenti példák is igazolják, Traian Băsescu volt államfő néhány éve még úgy vélte köszöntő beszédeiben, a magyarságot megilleti az a jog, hogy méltóképpen ünnepelhesse március 15-ét, és a magyar szabadságharc eszméit általános érvényűnek vélte. Ezzel szemben ma elutasítja törekvésünket, hogy nemzeti ünnepünket Romániában is hivatalos ünnepként ismerjék el, és aljasnak nevezte azokat a politikai alakulatokat, amelyek a vonatkozó jogszabálytervezetünket támogatták a szenátus szakbizottságaiban. Mi több, a volt államfő pártjának parlamenti képviselői ma román nemzeti színű karszalagot viseltek tiltakozásul az ellen, hogy jogos követeléseinket törvényes úton próbáljuk érvényesíteni. Az RMDSZ törvénytervezetében semmi olyant nem kér, ami más romániai nemzeti kisebbségek esetében már nem lenne biztosított. A romániai tatár és a romániai roma közösség nemzeti ünnepét törvény ismeri el az országban. Ilyen körülmények között érthetetlen számunkra a volt államfő és pártja nacionalista megnyilvánulása” – nyilatkozta ma Cseke Attila. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője elmondta, a Szövetség által kezdeményezett törvénytervezetek mindegyike, amelyet kifogásolt a Népi Mozgalom Pártja, az erdélyi magyarság jogos kéréseinek megvalósítását célozza. erdon.ro

Fotók Szent László-freskókról
Szent László-freskók a Kárpát-medencében címmel Móser Zoltán budapesti fotóművész felvételeiből nyílt kiállítás hétfő délután a Vártemplomban, az idei Szent László Napok keretében.
Móser Zoltán fotóművész kiállítása 13 tablóból áll, melyek – a bevezető és a leírópanón kívül – egy-egy freskórészletet tartalmaznak a Kárpát-medence különböző templomaiból. A helyszínek a következőek: a romániai gelencei Szent Imre római katolikus templom, a homoródkarácsonyfalvi unitárius templom és a székelyderzsiunitárius erődtemplom (UNESCO-világörökség), a szlovákiai karaszkói evangélikus templom, a rimabánya evangélikus templom, a vitfalvi Szent Fülöp és Jakab római katolikus templom, a zsigrai Szentlélek római katolikus templom (UNESCO-világörökség), a szepesmindszenti Mindenszentek római katolikus templom, a kakaslomnici Alexandriai Szent Katalin római katolikus templom, valamint a magyarországi tereskei Nagyboldogasszony római katolikus templom és a türjei Gyümölcsoltó Boldogasszony római katolikus templom.
Kulcsjelenet
Az érdeklődőket Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője köszöntötte. Gaal Gergely, a Nemzetpolitikai Államtitkárság által meghirdetett Szent László-emlékév programjainak lebonyolításával foglalkozó tanácsadó testület elnöke felidézte, hogy a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a lovagkirály trónra lépésének 940., és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából indította el a Szent László-évet, melyet a múlt héten a Magyar Országgyűlés határozatként is meghirdetett. Arra hívta fel a figyelmet: a freskók a Szent Lászlóról szóló egyik legismertebb legenda – a kunok ellen vívott kerlési csata – kulcsjelenetét, a lányrabló kun legyőzését örökítik meg. A középkori freskómaradványok mondanivalója nagyon hasonló: a világosság és a sötétség, a jó és a rossz, a keresztény és a pogány kettősségének a küzdelmét ábrázolják.
Mons. Fodor József római katolikus általános helynök a „szerény kiállítás” azon vonatkozását emelte ki, hogy Szent László tiszteletére fókuszál. Hangsúlyozta: ez még a kommunista időben is létezett, és meggyőződése, hogy Szent László napjainkban is óvja, védelmezi az általa alapított Nagyváradot, illetve az egyházmegyét, szereti a városát, és közbenjár értünk, hiszen mivel magyarázható például az, hogy a környékünket elkerülik a manapság oly gyakori szélsőséges időjárási körülmények, vagy az, hogy bár korábban esett az eső, a május 14-i körmenet idején gyönyörűen sütött a nap.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos elnöke olyan szavaknak a többszörös ismétlésével, mint nemzet és keresztény arról beszélt, milyen fontos szerepet játszott hitünk védelmében Szent László, és manapság is a magyarok hogyan jeleskednek ezen értékek megóvása terén.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Nincs kormánya Romániának
De  jure (jogilag) létezik, ám de facto (ténylegesen) nincs kormánya Romániának, hiszen a miniszterelnökön kívül csak egy minisztere maradt a kabinetnek - mondta az M1 aktuális csatorna keddi műsorában Pászkán Zsolt külpolitikai szakértő
Éppen a kormányt alkotó pártok, a szociáldemokraták és a liberálisok nyújtottak be bizalmatlansági indítványt saját kormányuk, a Sorin Grindeanu szociáldemokrata miniszterelnök által vezetett kabinet ellen; erről szerdán szavaz a román törvényhozás - idézte fel a szakértő.
A koalíciót alkotó pártok azt vetik a kormányfő szemére, hogy késlekedik a kormányprogram megvalósításával, lassan halad a büntetőjogi reformmal, és óvakodik megvalósítani a populista költségvetési ígéreteket. Emiatt mondott le egy kivételével valamennyi miniszter - fűzte hozzá.
Ha nem megy át a házon a bizalmatlansági indítvány, akkor Grindeanunak új kabinetet kell elfogadtatnia a parlamenttel, de ha átmegy akkor is hosszú kormányválsággal kell számolni.
Egyrészt a Grindeanu-kormány mindenképpen hivatalban marad még 3-4 hónapig, másrészt - mindkét verzió esetén - az alkotmány szerint Klaus Johannis államfő is javasolhat új kormányfőt a parlamenti frakciókkal és a képviselőkkel folytatott konzultáció után - mondta Pászkán Zsolt. szatmar.ro

Ünnepi esemény Bibarcfalván
Kopjafák a nemzet nagyjainak
Bibarcfalva ősi temploma ismét nevezetes, ünnepi eseménynek adott otthont. Vasárnap a Vitézi Rend háromszéki tagjainak jelenlétében zajlott az istentisztelet, keretében színvonalas műsorral, melyre a templomkertben felavatandó újabb kopjafák kínáltak alkalmat.
Hat évvel ezelőtt a rend helybéli tagjainak, v. Molnár József székkapitánynak és nejének, Arankának a kezdeményezésére Szent István király emlékére állítottak kopjafát a templomkertben, most – ugyancsak nekik köszönhetően – immár kopjafák őrzik vitéz nagybányai Horthy Miklós, valamint az 1956-os szabadságharcosok emlékét is. „Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért” – hangoztatta az ünnepi istentiszteleten Székely Lajos lelkipásztor a Máté evangéliumából vett alapige örökérvényű szavait, általuk népünk rögös, de mindvégig az igaz célok által vezérelt történelmi útjának hozadékára is rávilágítva, mely úton – mint fogalmazott – még a közelmúltban is gyakran érte sérelem, bántalom nemcsak a magyarság vezetőit, de olykor a lelkészeket, a hűséges tanítókat, a magyarabb érzelmű tisztségviselőket is. A bibarcfalvi templom kertje immár Kovászna megyei szinten is egyedülálló emlékparkkal büszkélkedhet: az itt elhelyezett alkotásoknak köszönhetően bárki, aki ide betér, rendhagyó történelemóra részese lehet, azok segítségével jobban megismerheti múltunkat, népünk nagymérvű eseményeit, történéseit, mondta.
A Vitézi Rend ünnepi műsora a sepsiszéki kapitányság, az erdővidéki székkapitányság és a háromszéki törzs zászlóinak felavatásával kezdődött, melyekre Molnár Aranka hadnagyasszony tűzött szalagot. Ezután Kelemen Tibor törzskapitány mondott beszédet, abban a nemrég lezajlott Nemzeti Összetartozás Napjának jelentőségéről szólva, de felelevenítve Horthy Miklós emlékét is, idézve az egykori kormányzónak 1940. szeptember 11-i kolozsvári díszszemle alkalmával tartott beszédéből. Bedő Zoltán, a Vitézi Rend tagja ezután a Magyar Püspöki Kar 1920-ban, a trianoni diktátum után megfogalmazott, Mindenkitől elhagyatva című imáját olvasta fel, majd a helybéliek közül is többen szavalattal, a bibarcfalvi református férfikórus pedig énekekkel tette felemelőbbé az eseményt. A kopjafák leleplezése előtt azok készítője, a sepsiszentgyörgyi Balázs Antal nyugalmazott tanító röviden arra figyelmeztetett, ne feledkezzünk meg ezután sem fejet hajtani nemzetünk nagyjai előtt.
Böjte Fere Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Habzó szájjal támadta Traian Băsescu a magyaroknak „lefekvő” PSD-t
Kiverte a biztosítékot Traian Băsescu volt államfőnél, a Nép Mozgalom Párt (PMP) elnökénél annak a híre, hogy a PSD-ALDE-koalíció beleegyezett - többek között - az RMDSZ azon követelésébe, hogy március 15-ét nyilvánítsák hivatalos ünneppé Romániában.
„A trikolór helyett a PSD és az ALDE a székely zászlót tűzi ki Székelyföldön” – üti fel a hangot Facebook-bejegyzésében Traian Băsescu. Szerinte Liviu Dragnea PSD-elnök és Călin Popescu Tăriceanu „eladták az ország történelmét” cserében azokért a szavazatokért, amelyeket az RMDSZ ígért nekik a bizalmatlansági indítvány szerdai vitáján.
„A szenátusi szakbizottságokban megszavazták, hogy március 15-e legyen hivatalos nemzeti ünnep Romániában. A gazemberek úgy tesznek mintha nem tudnának arról, hogy 1848. március 15-én a magyar parlament - egyebek között - megszavazta Erdély egyesülését Magyarországgal. (Avram) Iancu mócjai és a szászok kellett fegyvert fogjanak annak érdekében, hogy Erdély ne legyen Nagy-Magyarország része. Erdélyi románok tízezrei vesztették életüket a magyar grófok elleni harcokban, akik egész falvakat tüntettek el a föld felszínéről, románok százezrei kényszerültek elhagyni szülőföldjüket” – írta a volt államfő, hozzátéve, hogy ezek után a PSD és az ALDE nemzeti ünneppé nyilváníttatná március 15-ét. 
„PSD-s és ALDE-s gazemberek! Hogy fogtok ti még ezek után Cebére (Avram Iancu síremléke található a Hunyad megyei faluban – szerk. megj.) menni? Hát Erdélybe?” – teszi fel a kérdést Traian Băsescu. A volt elnök egy utóírattal zárja bejegyzését, amelyben kifejti, hogy az erdélyi magyarokat senki sem akadályozza meg abban, hogy március 15-én Budapesten ünnepeljenek.
A PNL-nek az alternatív anyanyelvhasználati küszöbbel van baja
Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke azt nyilatkozta hétfőn a Realitatea tévében, hogy alkotmányellenes az RMDSZ javaslata, amely módosítja az anyanyelvhasználat jogát a közigazgatásban, és hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) mindent megadna mindenkinek, csak hogy hatalmon maradjon.
„Nem csak arról van szó, hogy csökkentjük a küszöböt 20-ról 10 százalékra, hanem van egy igen vitatható megfogalmazás is: megfelelő számú... nemzetiségű állampolgár. Figyelem! Mit jelent az, hogy megfelelő számú. Ha ezer lakos között van 15, mondjuk, szlovén vagy más anyanyelvű állampolgár, akkor mit csinálunk? Megváltoztatjuk a hivatalos nyelvet vagy a közigazgatás nyelvét? Nem fogadhatsz el egy ilyen módosítást, amelyet utólag értelmezni lehet, s amely lehetővé teszi az ország minden településén, hogy áldozatként állítsák be egyesek magukat. Nem lehet elfogadni! Véleményem szerint ez a szöveg alkotmányellenes. és ellentmond az európai normáknak” – jelentette ki Orban. 
Hozzátette: a PSD mindent megtenne, csak hogy hatalmon maradjon. „Látszik, hogy a PSD az ördöggel is szövetséget kötne, csak hogy hatalmon maradjon. Mindent megadnának mindenkinek, hogy megtartsák a hatalmat” – hangoztatta Orban.  A PNL elnöke azt mondta: a liberálisok nem fogják megszavazni a javaslatot. Orban úgy véli: ilyen fontos törvényeket, amelyek tudomása szerint nem is szerepeltek a bizottságok napirendjén, nem lehet ’az idő nyomása alatt’ megszavazni. 
Ponta ugyanezt tenné, ha RMDSZ-es lenne
Amennyiben a bizalmatlansági indítvány átmegy a parlamenten, Johannis államfő és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) húzza a legnagyobb hasznot a helyzetből - véli Victor Ponta kormányfőtitkár. Ponta szerint ha megbukik a kormány, egyrészt Klaus Johannis elnököt „hozzák helyzetbe”, akinek - anélkül, hogy lemondásra szólította volna fel a kabinetet, vagy bármi mást tett volna - megadódik a lehetőség, hogy új miniszterelnököt nevezzen ki, másrészt pedig az RMDSZ-nek kedvez ez az állapot, amely így átvihet a parlamenten olyan törvénytervezeteket, amelyek megtárgyalását évek óta halogatja a törvényhozás. A kormányfőtitkár a közigazgatási törvény kisebbségek számára kedvező módosításáról szóló tervezetet, március 15-e hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánítását, illetve a kulturális autonómiára vonatkozó tervezetet hozta fel példaként. 
„Az ő oldalukról közelítve meg a dolgokat teljesen természetes, hogy ezeket követeljék, ha én RMDSZ-es lennék, szüntelenül ezt tenném. Úgy értesültem, hogy mindezeket holnap (kedden - szerk. megj.) megszavazza a PSD-ALDE többség. Így hamarjában. Reggel megtárgyalják a tervezeteket a szakbizottságokban, majd később a plénum elé kerülnek. Ha ez megtörténik, előfordulhat, hogy összegyűl a kormány megbuktatásához szükséges szavazattöbbség” – fogalmazott Ponta a Románia TV hétfő esti műsorában.
Hozzátette, az RMDSZ az elmúlt években nem csak a PSD-től, hanem az éppen parlamenti többséget alkotó többi párttól is kérte, hogy támogassák a felsorolt kezdeményezéseket. „Nem igaz, hogy megvan már a bizalmatlansági indítvány elfogadásához szükséges szavazatszám, ahogyan azt Dragnea állítja, mert ha meglenne, nem kellett volna ilyen tárgyalásokat folytatniuk az RMDSZ-szel” - tette hozzá Ponta. maszol.ro

Nincs egyetértés az anyanyelvhasználat ügyében a PSD–ALDE és az RMDSZ között
Nem született megegyezés a PSD–ALDE és az RMDSZ között hétfőn a közigazgatási anyanyelvhasználathoz szükséges küszöb ügyében. A kormánykoalíció 15, az RMDSZ 10 százalékos kisebbségi lakossági arányt kér – írja forrásaira hivatkozva a Mediafax
A három illetékes parlamenti bizottság tagjai, akik még május végén kellett volna elkészüljenek az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetről szóló jelentéssel, 40 percen át várták a vita kezdetét, majd elhagyták a termet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) vezetői nem jutottak egyezségre az RMDSZ-szel, amelynek képviselői a tervezet eredeti formájában történő elfogadását kérték.  A szakbizottságok kedden délelőtt újra üléseznek, ekkor újra napirendre tűzik az RMDSZ javaslatát.
A törvényről a képviselőház szavaz először. http://itthon.ma/erdelyorszag

Kelemen Hunor: az RMDSZ „tárgyalt, nem pedig alkudozott”
Az RMDSZ nem szavazza meg a Sorin Grindeanu miniszterelnök ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványt, az RMDSZ törvényhozói egyáltalán nem vesznek részt a szavazáson – jelentette be Kelemen Hunor, a párt elnöke.
Erről az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciójának együttes ülésén született döntés, miután eredménytelenül zárultak a PSD–ALDE koalícióval hétfőn kezdődött tárgyalások. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke korábban még azt mondta: az RMDSZ a magyar közösség érdekeinek érvényesítésére próbálja kihasználni a kormányválságot, és nem zárkózik el attól, hogy döntő módon befolyásolja a PSD-n belüli konfliktus kimenetelét.
Ezzel szemben Kelemen Hunor szerint a frakció egyhangúlag hozott döntése két elvet vett figyelembe: a parlamenti többségnek joga és eszköze kell legyen a miniszterek vagy akár a kormányfő leváltásához, de az RMDSZ nem része a koalíciónak. Másfelől az RMDSZ nem akar beavatkozni egy másik párt belügyeibe. Kelemen Hunor szerint a PSD-ALDE koalíciónak külső segítség nélkül is többsége van a parlamentben, nem szorul az RMDSZ segítségére.
Kelemen Hunor elmondta: az RMDSZ nem „veszett össze” a koalíciós pártokkal, a tavaly decemberben kötött parlamenti együttműködési megállapodásuk érvényben marad, annak eredményeit a tavaszi ülésszak végén értékeli ki az RMDSZ. A szövetség „tárgyalt, nem pedig alkudozott” a PSD–ALDE koalícióval, illetve a pártjával szembekerült Sorin Grindeanu miniszterelnökkel, de „nem áll egyetlen tábor mellé sem” – szögezte le a szövetségi elnök.
Az RMDSZ nem mond le egyetlen olyan törvénytervezetéről sem, amelyet most levettek a napirendről, sosem voltak „szemtelen” követelései, nem kért olyasmit, amire Európában nem léteznének példák. Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor leszögezte: a magyar közösség érdekeit nem a bizalmatlansági indítvány, hanem a „nacionalisták ostobasága” sérti. A politikus nem lát értelmes magyarázatot arra, hogyan lehet ma is két-három óra alatt nacionalista „őrületet” kelteni az országban, pillanatok alatt aktivizálódnak a „szolgálatos nacionalisták és szélsőségesek”. „Romániában nem tisztelik a magyarokat, a kisebbségek jogait” – válaszolta Kelemen Hunor egy keresztkérdésnek szánt újságírói közbevetésre, s példaként a marosvásárhelyi római katolikus iskola, illetve orvosi és gyógyszerészeti egyetem esetét hozta fel.
Az RMDSZ elnöke Traian Basescu magyarellenes kirohanását is elfogadhatatlannak nevezte egy volt államfő részéről, aki legalább kétszer „koldult” szavazatokat az erdélyi magyaroktól.
[Forrás: MTI] http://itthon.ma/erdelyorszag

Megnyitották a „Királyi hét” mottójú Szent László Napokat
A Nagyváradi Szigligeti Színházban nyitották meg hivatalosan és ünnepélyesen az V. Szent László Napokat június 19-én este, egy köszöntőbeszédeket követő emlékezetes gálaműsorral.
Azt megelőzően, délután főhajtásra és koszorúzásra került sor a városalapító lovagkirály szobránál. A nagyváradi római katolikus székesegyház előtt álló – egykor a város főterén felállított, de Trianont követően onnan száműzött – királyszobor tövében helybéliek és Magyarországról érkezettek maroknyi serege Kiss Géza váradolaszi kántor tárogatószava után együtt énekelte el a „Keresztes vitézek daliás vezére, mi árva nemzetünk ékessége, fénye…” kezdetű Szent László-himnuszt. Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő a Zsoltárok könyvét idézve (24,7–10) röviden emlékeztetett: a nagy magyar király hatalma, küldetése és ereje egyaránt isteni akaratból fakadt, a neki szóló hódolat egyben a Teremtő előtti főhajtás és hitmegvallás.
A tisztelgő koszorúzást követően megnyitották a vártemplomban a Móser Zoltán fotóművész felvételeiből Szent László-freskók a Kárpát-medencében címmel nyílt kiállítást.
Este a színházat megtöltő meghívottakat és érdeklődőket többen is köszöntötték rövid ünnepi beszédekkel. Elsőként a Szent László Napok főszervezője, Zatykó Gyula, aki a kulturális fesztivál ötletadóit, kezdeményezőit és szervezőit, illetve különböző rendű és rangú támogatóit méltatta, de legfőképpen az évről évre kitartó és gyarapodó részvevőket, köztük a közelről-távolról hazatérőket.
Magyarország kormánya nevében Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár üdvözölte az egybegyűlteket, kiemelve a városalapító szent királynak a magyar történelemben betöltött szerepét, illetve magának Nagyváradnak a jelentőségét – múlt, jelen és jövő vonatkozásában. Emlékeztetett, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Szent László Emlékévnek nyilvánította a 2017-es esztendőt az uralkodó trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából
Papp László, Debrecen polgármestere többek között a városa és a Nagyvárad közötti negyedszázados testvértelepülési viszonyt méltatta és annak új tartalmakkal való feltöltését ígérte, a Körös-parti város elöljárójával együttműködve, akivel arról is megállapodott – épp a nyitógála előtt –, hogy Várad mindenben támogatja Debrecent abban, hogy 2023-ban Európa kulturális fővárosa lehessen. „Kívánom, hogy az előttünk álló Szent László Napok erősítsék a váradi magyarságot, segítsék a megértést magyarok és románok között, és erősítsék Debrecen és Nagyvárad együttműködését” – fogalmazott.
Ilie Bolojan nagyváradi polgármester arról beszélt, hogy a Szent László Napok egyszerre a nagyváradi magyarság és a város ünnepe is, amelyen egyre több román nemzettársa is részt vesz. Kifejezte a város lakosságának egynegyedét kitevő magyarok iránti tiszteletét, elismerve őseik történelmi érdemeit, valamint a jelenkoriak hozzájárulását a gazdasági és kulturális élethez, a békés társadalmi fejlődéshez.
Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke – úgy is, mint az erdélyi magyarság „régi barátja” – a határ két oldalán élők egymásrautaltságáról, illetve a szükségszerű magyar és román együttélésről és együttműködésről is beszélt, miközben Szent László „titkát” helyezte reflektorfénybe, aki államférfiként, diplomataként és szolgálattévő keresztényként volt kiválóságban példamutató elődünk.
Tőkés László házigazdagént zárta a felszólalásokat, köszöntve a távolabbról érkezett vendégeket, köztük is külön Lomnici Zoltánt, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökét és Okos Márton, aBáthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnökét, akik a Szent László Emlékév kezdeményezői voltak. Európai parlamenti képviselőnk, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, nemcsak a Szent László Napok szervezőinek köszönte meg a munkát, hanem mindazoknak, aki a nemzetpolitikában hasznosan tevékenykednek. Történelmi ívű küszködéseinkre utalva mutatott rá reményteljes bizakodással: „Hinnünk kell, hogy szent királyunk mostani, megromlott állapotunkban, eme újkori próbás időkben is segítségünkre lehet és segítségünkre siet.” 
Több olyan törekvést is méltatott Tőkés László, amelyek a magyarság talpra állítását, megerősítését és felemelését célozzák helyi és regionális szinten. „Már-már válságos helyzetünkben, váradi népünk vészes megfogyatkozása és elerőtlenedése idején a megoldás és a kiút számunkra semmiképpen nem a kivándorlás vagy az önfeladó beolvadás, hanem az itthon, szülőföldünkön való megmaradás, melyre Szent László királyunk erejével, hitével és oltalmával szövetkeznünk szükséges” – fejtette ki.
Következett a Hagyományok Háza által összeállított, Mihályi Gábor szerkesztett-rendezte Szállnak a pávák című produkció, amelyben a Magyar Állami Népi Együttes tagjai és a „Fölszállott a páva” televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató verseny döntősei léptek föl, akik bukovinai, magyarbődi, csíki, kazári, vajdaszentiványi, kalotaszegi, szilágysági, Küküllő menti, jászsági, és mezőségi táncokkal-dalokkal kápráztatták el a közönséget.
A nyitógálát Vindis Andrea színművész konferálta, közreműködött Kiss Adrienn Lívia gyermekénekes, a színvonalas, parádés zenés-táncos műsort vastapssal és ovációkkal hálálták meg a jelenlévők, a Boldogasszony Anyánk kezdetű néphimnuszt pedig együtt énekelték el zárásként az előadók és a nézők. tokeslaszlo.eu/cikk

Román kormányválság - Az ellenzéki média a nemzeti érdekek feladásával vádolja az RMDSZ-szel egyezkedő szociálliberális kaolíciót
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, - A bukaresti jobbközép ellenzékhez közel álló média a román nemzeti érdekek feladásával vádolja a parlamenti többséggel rendelkező szociálliberális koalíciót, amiért a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) tett engedményekkel próbál szavazatokat „vásárolni” a politikai támogatás nélkül maradt, de lemondani nem hajlandó Sorin Grindeanu miniszterelnök leváltásához.
A jobboldali Hotnews.ro portálon Cristian Pantazi keddi vezércikkében úgy vélekedett, hogy ezzel Románia stabilitását veszélyeztetik. Az RMDSZ számára sem lehetnek hosszú életűek a „zsarolással” szerzett előnyök, amelyeket egy „bűnözői klikkből” kisajtol - írta a szerző, a korrupcióváddal bíróság elé állított Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnökre és Calin Popescu Tariceanura, a liberális ALDE vezetőjére utalva.
Pantazi elismeri, hogy az RMDSZ számos követelése - például az anyanyelvhasználati küszöb csökkentése, a szabad jelképhasználat - legitim, de ha azokat „erővel” fogadtatják el a szorult helyzetbe került Dragneával, akkor ezzel a szövetség maga ellen fordítja a román közvéleményt, saját korrupcióellenes érzelmű választóit is, az így elfogadtatott jogszabályok pedig nem fognak sokáig érvényben maradni.
A szerző különösen cinikusnak tartja, hogy Dragnea most késznek mutatkozik például jóváhagyni egy magyar tannyelvű részleg tagozat megalakulását a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE), miután nemzeti szólamokat hangoztató pártja egy hasonló tervezet miatt buktatta meg 2012-ben az akkor hatalmon lévő Ungureanu-kormányt.
A jobbközép (ellenzéki) liberális párthoz közel álló Adevarulban Marius Diaconescu a hivatali anyanyelvhasználat „csapdáiról” cikkezett, amely „lehetetlen” helyzetbe kényszerítené, és „hatalmas költségekbe verné” a román közigazgatást.
Cristian Tudor Popescu publicista a Digi 24 hírtelevízióban „piszkosnak” nevezte a PSD-ALDE koalíció és az RMDSZ közötti alkudozást. Természetesnek ítélte, hogy az RMDSZ „drágán adja” szavazatait, és mindent megtesz „örökös célkitűzése”, a területi autonómia elérése érdekben, Dragneáék viszont szerinte nem Erdélyt, hanem Romániát „adják el”, és hiteltelenítik magukat saját választóik szemében, akiknek a bizalmát nacionalista jelszavakkal szerezték meg.
A román ellenzéki médiában főleg az a - szenátus szakbizottságában hétfőn megszavazott - tervezet okozott felháborodást, amely március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánítaná a romániai magyarok számára. A Bogdan Rares, a Realitatea hírtelevízió publicistája emiatt hazaárulóknak nevezte Dragneát és Tariceanut, akik „30 ezüstért (az RMDSZ 30 szavazatáért) lángra lobbantják Erdélyt” azáltal, hogy hivatalos ünneppé akarják tenni azt a napot, amelyen a magyar forradalmárok zászlajukra tűzték az „Uniót Erdéllyel”.
A román parlamentben szerdán szavaznak a Grindeanu-kabinet ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványról. A szociálliberális koalíciónak elvileg 11-gyel több törvényhozója van, mint az a 233, amennyi Grindeanu megbuktatáshoz szükséges, de nem biztos, hogy valamennyiükre számíthat. Az RMDSZ-nek 30 képviselője és szenátora van.

Sötét erők diadala
Veszélyben Románia, elárulták a román nemzeti érdekeket, az alkotmányos rendet, eladták Erdélyt – ezektől a jajkiáltásoktól hangos másfél napja az ország, a parlament, ezt harsogják a tévék, lapok politikai szájtartástól függetlenül. Nem győzik egymást túllicitálni a nagy román szószólók, a magyar veszély oly méretűvé dagadt, hogy már a kormányválság is alig téma. S mindez miért?
Mert az RMDSZ támogatása feltételéül szabta néhány olyan jogszabály elfogadását, melyek programjában, választási ígéreteiben is szerepeltek. Nem, nem területi autonómiát kért Székelyföldnek, csupán a nyelvi jogok bővítését kívánta elérni, hogy ne legyen bűn kitűzni a székely zászlót, hivatalos ünnep legyen a magyarok számára március 15. Olyan dolgokat, melyek igazodnak Románia nemzetközi vállalásaihoz, s melyek tulajdonképpen minden normális államban természetesek. 
Oly változatos formában, akkora elementáris dühvel tört elő a gyűlölködés, hogy a nacionálkommunista Ceaușescu is megirigyelte volna. Román nemzeti színű szalagok jelentek meg a parlamentben, hazafias nóták harsogtak a gyűlésteremben, s akinek nem jutott képernyő, mikrofon, az a közösségi oldalakon tett tanúbizonyságot hatalmas hazaszeretetéről, hogy ország-világ lássa, ő nem tartozik az árulók közé. Hemzsegtek a hazugságok az 1848-as forradalom idején megölt több százezer románról, arról, hogy Bukarestben is kötelező lesz a magyar nyelv ismerete, ha átmegy az RMDSZ javaslata, a fenyegetőzés, hogy estére sok tízezren gyűlnek össze a fővárosban tiltakozni. Egyetlen józan hang sem akadt, amely elmagyarázta volna, miről is szólnak ama inkriminált jogszabályok. Senki nem merte kockáztatni a magyarbérenc bélyeget. 
Az RMDSZ megpróbálta, amire vállalkozott: parlamenti eszközökkel bővíteni valamelyest az erdélyi magyarság ugyancsak megnyirbált jogait. Kihasználva remek alkupozícióját – úgy tűnik, Dragneáéknak nagyobb szükségük volt támogatásukra, mint bevallották –, igyekezett mindent átnyomni, amiről úgy gondolta, hogy átmehet. A már két említett jogszabályon kívül előkerült a kisebbségi törvény, egyebek mellett feltételül szabták a marosvásárhelyi iskola és orvosi ügyének rendezését is. Mind-mind olyan rendelkezések, melyek nem vesznek el senkitől, de élhetőbbé tehették volna a magyarok számára is ezt az országot. A románságnak azonban már ez is elfogadhatatlan.
Itt állunk hát 2017 Romániájában, ahol oly példaértékűen rendezték a nemzeti kisebbségek helyzetét. Néhány óra alatt olyan fokú magyarellenesség generálható, mely a sötét középkort idézi, és amely nyerő helyzetből az abszolút vesztesébe taszítja az RMDSZ-t, egyes számú közellenséggé teszi közösségünket. Az már egyértelmű, a most napirendre került tervezetek elfogadtatására esély sem nyílhat a közeljövőben, a kis lépések, alkudozások politikája zsákutcába futott. S hol vannak még az igazán fontos, megmaradásunkhoz elengedhetetlen célkitűzések? Ideje lenne hát mérlegelni, érdemes-e ezen az úton folytatni, vagy ki kellene végre próbálni a radikálisabb, tüntetésekre, polgári engedetlenségre alapozott politizálást. Vesztenivalónk lassan már úgysem lesz. 
Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vaszi Jánoska szobrot érdemel
„Azzal a céllal készítettük, vetítjük az Emlékmű helyett – Vaszi Jánoska emlékére című filmünket, hogy beszéljünk az 1984 júniusában történtekről, az igazságot mindannyian szeretnénk tudni” – mondta hétfőn Vörös T. Balázs a sepsiszentgyörgyi filmbemutató utáni beszélgetésen a Művész moziban.
Az Emlékmű helyett – Vaszi Jánoska emlékére című dokumentumfilm ősbemutatóját tartották hétfő este Sepsiszentgyörgyön, a produkciót az alkotók szerint a továbbiakban a Duna World többször vetíti majd, illetve szeretnék, ha a történelemoktatásban segédanyaggá válhatna, hiszen annak a kamasznemzedéknek készítették, amelynek nincs tudomása a diktatúráról. Vörös T. Balázs rendező és Filep Farkas operatőr filmjében sepsiszentgyörgyiek beszélnek az 1984. június 5-én fél egykor történt szoborrobantásról (a Mihai Viteazul-szoborcsoportnál egy máig ismeretlen eredetű szerkezet kioltotta az akkor tizenkét éves Vaszi Jánoska életét), provokáció volt, állítják azóta is az emlékezők, de a Securitate is ekként tálalta annak idején a történteket, noha hivatalos és egyértelmű állásfoglalás soha nem született az ügyben. Vaszi Jánoska szüleinek kérésére 1998-tól kezdődően Puskás Attila a Volt Politikai Foglyok Szövetségét képviselve és néhai Simó Erzsébet, a Háromszék újságírója megpróbálta kideríteni, mi történt, ám a brassói táblabíróság főügyészénél elakadtak, ott ugyanis addig halogatták az iratcsomó ismertetését, amíg az ügy elévült, és 1999-ben lezárták anélkül, hogy kiderült volna, ki a tettes, mert 15 év után nem vizsgálnak tovább egy gyilkosságot. Pedig a sepsiszentgyörgyiek – miként mind a filmben, mind a bemutatót követő beszélgetésen elhangzott – szeretnék tudni az igazságot, de egyelőre be kell érniük vélekedésekkel, sejtésekkel, bizonyíthatatlan állításokkal. Vargha Mihály a filmben úgy fogalmazott, az áldozat megérdemelne egy emlékművet a városban, de néhai Nagy-Kopeczky Kálmán – Vaszi Jánoska osztálytársaként – is megjegyezte, a Mihai Viteazul tér (korábban Gábor Áron) felújításakor legalább egy emléktáblát kellett volna állítani, hiszen a kommunizmus áldozatává vált egy ártatlan gyermek. Akárki lehetett volna – tette hozzá.
A bemutatót követő beszélgetésen Vörös T. Balázs kifejtette: korábban úgy gondolta, akkor kezdenek foglalkozni ezzel a filmmel, „amikor eléggé felnőttek leszünk hozzá”, a forgatásokat a harmincadik évfordulón kezdték el, három évvel ezelőtt gyertyás megemlékezést szerveztek a szobornál, ám azon nagyon kevesen vettek részt. Filmjük nem tényfeltárás, hanem egyszerű dokumentumfilm emlékképekből, vallomásokból, egyfajta korrajzot nyújtanak a nyolcvanas évek végéről. Ennél többet nem lehetett kideríteni, susognak mindenféléket, de bizonyíték nélkül nem lehet kijelentéseket tenni – tette hozzá. Ha annyi év után újra elővették a bányászjárást és az 1989-es fordulat eseményeit, lehetne olyan besorolást találni Vaszi Jánoska ügyének is, amely alapján nem tekinthető elévültnek, jogászoknak kellene foglalkozniuk vele – jegyezte meg Puskás Attila. Filep Farkas hozzátette, amikor a Mihai Viteazul-szoborcsoportnál forgattak, mindig megjelent „egy-egy fotózó turista”, Bedő Zoltán pedig azt emelte ki hozzászólásában, hogy az 1984-es sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás előzményként és hivatkozási alapként szerepel a Beke-ügy vádiratában, arra célozva,  hogy mi egy terrorista nemzet volnánk – ami elfogadhatatlan. Végül Puskás Attila úgy fogalmazott, megerősíti Vargha Mihály véleményét, egy rendszer mártírjaként Vaszi Jánoska megérdemli, hogy szobrot kapjon Sepsiszentgyörgyön.
Mózes László Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nacionalista roham, nem szavaz az RMDSZ (Bizalmatlansági indítvány)
Az RMDSZ nem szavazza meg a bizalmatlansági indítványt, amelyet a politikai támogatás nélkül maradt, de lemondani nem hajlandó Sorin Grindeanu miniszterelnök ellen terjesztett a parlament elé a szociálliberális koalíció. A szövetség törvényhozói egyáltalán nem vesznek részt a mai szavazáson, miután a kormánykoalícióval folytatott tárgyalások eredménytelenül zárultak – jelentette be az RMDSZ parlamenti frakcióinak együttes ülése után, tegnap délután Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Az egyeztetésekkel kapcsolatos első sajtóértesülések egyébként vad nacionalista kitöréseket eredményeztek mind a média, mind a véleményformálók és a román politikum ellenzéki részéről még hétfő este, a rendkívül vehemens roham pedig tegnap délelőtt is folytatódott. Az RMDSZ döntése eredményeképp a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) alkotta kormánykoalíció,  valamint a nemzeti kisebbségek frakciója az, amelynek honatyái elvileg támogatják az indítványt. A koalíció vezetői ennek ellenére derűlátóak, bejelentéseik szerint rendelkeznek a több, mint kényelmes többséggel az indítvány elfogadásához.
Az RMDSZ visszalépéséről a képviselőházi és szenátusi frakció együttes ülésén született döntés. Ennek előzménye, hogy hétfő délután, valamint tegnap délelőtt napirendre került a parlamentben az RMDSZ több törvénytervezete – egyebek mellett a március 15-ét hivatalos ünnepé nyilvánító, az anyanyelv- és szimbólumhasználatot kibővítő, a közigazgatási törvényt módosító –, de miután a román ellenzéki pártok vezetői, valamint a román média vehemens magyarellenes hangot megütve tiltakozott a törvénytervezetek elfogadása ellen, levették azokat a napirendről. Kelemen Hunor szerint a frakció egyhangúlag hozott döntése két elvet vett figyelembe: a parlamenti többségnek joga és eszköze kell hogy legyen a miniszterek vagy akár a kormányfő leváltásához, de az RMDSZ nem része a koalíciónak. Másfelől az alakulat nem akar beavatkozni egy másik párt belügyeibe. Kelemen Hunor szerint az SZDP–LDSZ koalíciónak külső segítség nélkül is többsége van a parlamentben, nem szorul az RMDSZ segítségére. Kelemen Hunor elmondta: az RMDSZ nem „veszett össze” a koalíciós pártokkal, a tavaly decemberben kötött parlamenti együttműködési megállapodásuk érvényben marad, annak eredményeit a tavaszi ülésszak végén értékelik ki. A szövetség „tárgyalt, nem pedig alkudozott” a koalícióval, illetve a pártjával szembekerült Sorin Grindeanu miniszterelnökkel, de „nem áll egyetlen tábor mellé sem”. Nem mondanak le egyetlen olyan törvénytervezetükről sem, amelyet most levettek a napirendről, sosem voltak „szemtelen” követeléseik, nem kértek olyasmit, amire Európában nem léteznének példák.
A „magyar kártya”
Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor leszögezte: a magyar közösség érdekeit nem a bizalmatlansági indítvány, hanem „a nacionalisták ostobasága” sérti. A politikus nem lát értelmes magyarázatot arra, hogyan lehet ma is két-három óra alatt nacionalista „őrületet” kelteni az országban, pillanatok alatt aktivizálódnak „a szolgálatos nacionalisták és szélsőségesek”. A szövetségi elnök ezzel arra a román hírtelevíziókban a március 15-ére vonatkozó törvénytervezet szakbizottsági jóváhagyását követően lavinaként elindult magyarellenes rohamra utalt, mely során egyesek egyebek mellett Erdély eladásáról beszéltek a tervezetek kapcsán. A kirohanások tegnap is folytatódtak, az ellenzéki politikusokhoz később a kormánypártiak közül is csatlakoztak. A legvehemensebb alighanem Traian Băsescu exállamfő – jelenleg a Nemzeti Mozgalom Párt szenátora – volt, aki szerint az RMDSZ-szel történt megállapodásaik azt bizonyítják, hogy a Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége alkalmatlan a kormányzásra, illetve, hogy március 15-e ünneppé nyilvánítása (néhány szavazatért) „olyan, mintha saját történelmedet a budiba dobnád”. A volt államfő az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során „magyarok által elkövetett románellenes bűnökről” beszélt, és azt mondta, hogy ő személyesen „soha nem osztogatott kedvezményeket a magyaroknak”. Üzenete zárásaként kijelentette: „Románia nem vállal fel egy olyan ünnepet, amely – egyebek mellett – Erdély Magyarországhoz csatolását jelenti.” „Ha ünnepelni akartok a nemzeti ünnepen, menjetek Budapestre, ingyen osztják a sört, miccset meg mindent” – fogalmazott. Kelemen Hunor szerint Traian Băsescu kirohanása elfogadhatatlan egy volt államfő részéről, aki tíz évig rombolta az országot, és aki legalább kétszer „koldult” szavazatokat az erdélyi magyaroktól. Az RMDSZ elnöke szerint a nyilatkozatok azt bizonyítják: felelőtlen a volt államelnök. A nacionalista megnyilvánulásokhoz a Nemzeti Liberális Párt (NLP) frissen megválasztott elnöke, Ludovic Orban is csatlakozott. A liberális politikus a Realitatea hírtelevízió – amelynek műsorvezetője, Rareş Bogdan volt az első, aki Erdély eladásával riogatott – műsorában alkotmányellenesnek és az európai normáknak ellenmondónak minősítette az RMDSZ javaslatát, amely módosítja az anyanyelv- és szimbólumhasználati jogot a közigazgatásban, ráadásul beláthatatlan következményekkel járna a közigazgatás működését illetően, és alkalmat adna egyeseknek, hogy áldozatként állítsák be magukat. Orban szerint a Szociáldemokrata Párt mindent megadna mindenkinek, csak hogy hatalmon maradjon. Hasonló álláspontot fejtett ki Iuliana Laura Scântei, a szenátus liberális alelnöke, aki szerint nem szavazhatnak olyan kérdésben, amely ellentmond az alaptörvény 1. cikkelyének. A liberális szenátor szerint a romániai válsághelyzetet az is mélyíti, hogy az RMDSZ támogatásáért cserébe jogokat ajánlottak fel a magyar kisebbségnek. A Nemzeti Liberális Párt törvényhozóinak hozzáállását jól tükrözi, hogy egyik képviselőjük „hazafias zenével”, míg a Népi Mozgalom Pártjának honatyái román nemzeti színű karszalagokkal tiltakoztak az ellen, hogy a szociálliberális kormánykoalíció úgymond „a román nemzeti érdekeket” bocsátja áruba annak érdekében, hogy „megvásárolja” az RMDSZ támogatását. A tegnapi nap folyamán egyébként az országot (mint egységes és oszthatatlan nemzetállamot) és a román népet veszélyeztetőnek nyilvánította az RMDSZ közigazgatási törvényt módosító tervezetét több kormánypárti politikus is, akik jelezték, semmilyen körülmények között nem szavazzák meg azt.
Panaszt emelt az RMDSZ
A diszkriminációellenes és audiovizuális tanácsnál tett feljelentést az RMDSZ Traian Băsescu volt államfő és négy román hírtelevízió ellen magyarellenes megnyilvánulásaik miatt – jelentette be Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A politikus azt követően nyilatkozott, hogy a szövetség iktatta a feljelentéseket az illetékes hatóságoknál. Por­csalmi emlékeztetett, hogy az elmúlt 24 órában „a romániai magyar közösséget diszkrimináló nacionalista kijelentések hangzottak el a román médiában”, illetve Băsescu támadta a magyarság ünnepét, március 15-ét. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat közleményben ítélte el „az utóbbi napokban szélsőséges formát öltött magyarellenességet az országos román, valamint a közösségi médiában”. Benkő Erika képviselő, a szervezet vezetője közölte: a szolgálat kiemelt figyelemmel kíséri a közösségi médiában és a központi médiában előforduló magyarellenes kijelentéseket, és névre szóló feljelentést tesz minden egyes esetben az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. „Egy normális országban a politikusok és véleményvezérek nem uszíthatnak egy kisebbség tagjai ellen csak azért, mert az uszítás a pillanatnyi politikai érdekei­ket szolgálja” – nyilatkozta Benkő Erika.
Mindenki optimista
A Grindeanu-kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány el fog bukni, és reméli, hogy a csütörtöki kormányülésen minden miniszter részt vesz – nyilatkozta tegnap Victor Ponta kormányfőtitkár. A politikus hozzátette: 246 honatyával beszélt a Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetségének soraiból, és legalább 13 személy nem szavazza meg az indítványt. Elismételte, nem hiszi, hogy a koalíciónak – főképp az RMDSZ visszalépése nyomán – meglenne a kellő számú szavazata a kormány megbuktatásához. Ponta hozzáette, hogy a bizalmatlansági indítvány után az SZDP jövője „tragikus” lesz.  A koalíciós pártok vezetői, Liviu Dragnea és Călin Popescu-Tăriceanu tegnap azt nyilatkozták, az RMDSZ-szavazatok nélkül is rendelkeznek kellő támogatással – továbbra is a 245 támogatót emlegettek – a ma megvitatásra kerülő indítvány elfogadásához. Ami a szövetséggel való tárgyalások kimenetelét illeti, mindketten azzal indokolták: nem szerették volna azt az érzést kelteni senkiben, hogy alkukra lennének hajlandóak a támogatás fejében.
Iohannis is beszólt
Különös nyilatkozattal állt elő tegnap Klaus Iohannis államfő, aki arra intette az SZDP-t: az RMDSZ-szel a bizalmatlansági indítvány kapcsán folytatott tárgyalásokon tartózkodjon attól, hogy „bármilyen etnikai alapú önrendelkezéshez” beleegyezését adja. „Egy senki által nem kívánt helyzet nyomása alatt nem szabad olyasmibe beleegyezni, ami Romániában nem kívánt állapotokat idéz elő” – fogalmazott. A Berlinben hivatalos látogatáson tartózkodó Iohannis ugyanakkor hozzátette: természetesnek tartja a pártközi egyeztetéseket egy ilyen kaliberű kérdésben, de egyben azt is elismerte, minden mozzanatról nem kap azonnali tájékoztatást. A román jobboldali média tegnap este máris felkapta Iohannis kijelentésének azon részét, mely szerint „etnikai alapú önrendelkezésről” tárgyaltak, és kész tényként tálalta azt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Csütörtökre halasztották a kormányülést
Csütörtökre halasztották az eredetileg kedd délre összehívott kormányülést – jelentette be a Sorin Grindeanu vezette kabinet sajtószóvivője, Alina Petrescu. „Az ülést csütörtökre halasztjuk, a kormányfőnek meggyőződése, hogy akkor minden miniszter jelen lesz” – mondta a szóvivő.
AGERPRES Népújság (Marosvásárhely)

Elcsendesültek az iskolák
A hét végén lezárult a tanév, elcsitult a diákzsivaj az iskolák udvarán. A tanintézmények egy részéből pénteken, máshol már egy héttel azelőtt elballagtak a végzős nyolcadik osztályosok.
„Az idő, amit talán máig jóformán nem éreztetek, ma titeket szólít. Amiről mostanáig azt hittétek, hogy csak másokkal történhet meg, az elkerülhetetlen bizonyosság lett” – figyelmeztette az elballagó diákokat Csíkfalván Balogh Tünde igazgató, Kerekes József lelkész pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ha egy ajtó becsukódik, egy másik nyílik meg. „Ahol az ember egyszer gyökeret ereszt, ahonnan legmélyebb önmaga származik, ott mindig biztonságra, otthonra talál. Ez az iskola volt második otthonotok éveken keresztül, jelentsen hát gyökeret egy életen át! Szárnyaitok megerősödtek az elmúlt évek alatt. Próbáljátok most ki őket! Röpítsenek magasra titeket! A középiskola új helyet és új lehetőségeket rejt magában, ahol felfedezitek magatokban a tehetséget, tudást. Ez az első lépcsőfok az Élet, a felnőtté válás felé” – üzente a végzős diákoknak Balogh István polgármester.
A megye számos iskolájában már egy héttel korábban elballagtak a nyolcadikosok, máshol múlt csütörtökön és pénteken. Néhány vidéki iskolában utánanéztünk annak, hány diákkal működtek a nyolcadik osztályok. Nyárádszeredában 78, a szovátai Domokos Kázmér iskolában 52, az S. Illyés Lajos Általános Iskolában 47, Erdőszentgyörgyön 30, Gyulakután 27, Ákosfalva községben 25, Kerelőn és Kerelőszentpálon 22, Búzásbesenyőben, Makfalván és Lukafalván 19-19, Jedden és Székelyszentistvánon 17-17, Nyárádköszvényesen és Balavásáron 15-15, Nyárádremetén, Csíkfalván, Karácsonyfalván és Szénaverősön 14-14, Székelysárdon és Somosdon 13-13, Jobbágytelkén, Koronkán, Kenden és Sóváradon 12-12, Nyárádmagyaróson és Nagyteremiben 9-9, Kelementelkén és Márkodban 8-8, Nyárádgálfalván 6, Szentháromságon és Bözödön 4-4 nyolcadik osztályos járt iskolába, míg Kebeleszentiványon egyetlen tanuló.
Nem szabad nem meglátni az érem másik oldalát sem, hisz az örömbe üröm is vegyül minden évben. Kérdésünkre kiderült: nem mindenki kezdte el hétfőn az országos felmérő vizsgákat, hiszen vannak olyan tanulók, akiknek a nyár még tanulnivalót és a pótvizsga izgalmát is tartogatja, de akad osztályismétlő és egy lezáratlan helyzetű diák is a megkérdezett tanintézetekben. Nagyteremiben, Nyárádmagyaróson, Márkodban, Makfalván, Székelyszentistvánon és Búzásbesenyőben minden diák megméretkezhet a héten zajló vizsgákon, míg Nyárádgálfalván a végzősök több mint fele, Ákosfalva községben 48, Csíkfalván és a szovátai Domokos Kázmér iskolában 43, Jedden 35, Gyulakután 30 százalék nem jelentkezhetett rá.
GLIGOR RÓBERT LÁSZLÓ Népújság (Marosvásárhely)

Ótelekiek a XI. Magyarcsernyei Kalácsfesztiválon
A román–szerb határ közelében található Magyarcsernyén az elmúlt hét végén szervezték meg XI. Kalácsfesztivált. A Magyarcsernyei Hagyományápoló Egyesület korán reggel melegített kemencével várta a vajdasági, romániai, magyarországi versenyzőket, akik már otthon meggyúrták a tésztáikat. A verseny helyszínére érkezve a vendégek már csak a belevalót kellett bevonják, túróval, dióval, lekvárral, ki-ki a saját hagyományai szerint, majd ezeket tepsibe helyezve átadták a helyi pékmesternek, aki sorban kisütötte a finomságokat.
Hazánkat a határ innenső oldaláról az Ótelek Magyarul Magyarokért Egyesület csapata képviselte a fesztiválon, helyben sütött hájaskiflivel, de a díszasztalra már otthon sütött Rigójancsi, dióstorta, körteízű krémes torta és szezongyümölcsökből készült meggyespiskóta került bemutatásra a nézőközönség és a zsűri elé. Magyarországot a szlovák kisebbség által lakott vidékről, a Szarvasi Gazdák Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesületének tagjai képviselték, szlovák „tóth”-jellegű süteményekkel: kapusznyika (káposztás lepény), tvrarozsnyika (túrós lepény), ezek nélkül nem volt disznótor, lakodalom vagy más ünnep. A kalácsfesztiválon 13 csapat vett részt, amelyek torták, kalácsok, sütemények változatos kínálatát mutattak be a háromtagú és kizárólag nőkből álló zsűrinek. A több mint százféle sütemény közül végül a tésztából sült fonott kosár nyerte el a zsűri és a látogatók tetszését, így a vajdaságiak otthon tartották a nagydíjat.
Molnár Géza Nyugati Jelen (Arad)

A VI. Majláthfalvi Gazdatalálkozón tájékozódtunk
Erdélyben is alkalmazni a vajdasági tapasztalatokat
A közelmúltban a szerbiai Vajdaságban járt Faragó Péter parlamenti képviselő, RMDSZ-Arad megyei elnök társaságában Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének az elnöke. Zentán találkoztak Nagy Miklóssal, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének (VASZ) az elnökével, illetve Sóti Ferenc zentai elnökkel, akiktől a határon túli magyar gazdálkodók megsegítésére irányuló magyar kormánytámogatásokank a náluk már beindult gyakorlata felől érdeklődtek. Kihasználva a szombaton megtartott VI. Majláthfalvi Gazdatalálkozót, ahol Nagy Miklós is részt vett Kocsik József AMMGE-elnök társaságában, a vajdasági tapasztalatok felől érdeklődtünk.
Amint elmondta, leginkább a támogatási pénzeknek a leosztási módját, vagyis a Vajdasági Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Programra, a magyar kormány által jóváhagyott 50 milliárd forintnak a leosztását taglalták. Ezzel kapcsolatban elmondta: létrehoztak egy alapítványt, amelynek az igazgatótanácsa, a kuratóriuma írja ki a pályázatokat, amelyek vissza nem térítendő támogatásokkal, illetve kedvezményes kölcsönökkel kecsegtetik a kiírásnak megfelelőket.
A vissza nem térítendő támogatásokkal megcélozták a mezőgazdasági családi vállalkozásokat, a mezőgazdasági terményeket feldolgozó kisvállalkozásokat, ezután következtek a nagyobb vállalkozások, amelyek bármilyen jellegű beruházásokra pályázhattak. Természetesen, csak akkor, ha a tevékenységüket bővíteni, fejleszteni kívánták. Ugyancsak támogatásnak számít, hogy a vállalkozások kamatmentes támogatásokat kaptak. Ide a turisztikai részt is bekapcsolták, ugyanis kényelmi fejlesztésre és ingatlanfejlesztésre is támogatást kaptak. A támogatások utolsó szegmensét képezte a fiatal gazdálkodóknak, vagyis a fiatal családok falun maradásának a támogatása. Ez azt jelenti, hogy azok a fiatal családok, akik falun akarnak élni, támogatást kaptak házvásárlásra. Ennek az volt az alapfeltétele, hogy rendelkezniük kellett a vételár 20%-val, amihez a magyar állam 6500 euró támogatást biztosított. E támogatásnak feltételei is voltak: a megvásárolandó ház nem lehetett drágább 10 ezer eurónál; illetve kettős állampolgársággal is rendelkezniük kellett. Tavaly júniusban egy hónapig élt a kiírás, miszerint a családi vállalkozásokat földvásárlásban támogatták. A megvásárolandó föld értékének az 50%-át tudták támogatásból megvásárolni, de nem kaptak többet hektáronként 4 ezer eurónál. Családonként 4 hektár támogatott földet tudtak vásárolni. Jelenleg elbírálás alatt áll a mezőgazdasági gépvásárlásra kiírt támogatás, miszerint 3400 mezőgazdasági vállalkozó számára nyílik lehetőség eszközvásárlásra. A 25 millió euró értékű támogatási program olyan nagy volumenűnek bizonyult, hogy maguk a forgalmazók nem tudták időre, vagyis 30 nap alatt teljesíteni az eszközöknek a leszállítását, ezért határidő-módosításokat kellett beiktatni.
Lehetőség a szülőföldön való boldoguláshoz 
Kérdésünkre, hogy a magyar kormány a hathatós támogatásával komolyan hozzájárul-e a külhoni magyarságnak a szülőföldjén történő boldogulásához,
Nagy Miklós hozzáfűzte: ehhez lehetőséget biztosít. Aki viszont el akar menni, azt semmi áron nem lehet visszatartani. Akik azonban azért akartak elmenni, mert nem volt nekik a megélhetéshez szükséges gazdasági alapjuk, azoknak e támogatás nagyon sokat jelent. Mert a fóliasátrak telepítésétől kezdve többéves ültetvények létrehozásáig, már szinte minden tevékenységhez kaptak támogatást. Tehát ezek a támogatások a gazdálkodás minden vetületére kitértek: a kis területen gazdálkodó személyek fóliasátrakban, primőr árukat termesztve, vagy konyhakertészetből nagyobb jövedelmet tudnak megvalósítani; akik gyümölcsössel rendelkeznek arra, a szántóföldi gazdálkodók a maguk szeletére kaptak hathatós támogatást. A legutóbbi kiírások alapján már nagyobb léptékű beruházások jönnek számításba, ugyanis nagyvállalkozások részére akár néhány millió euró értékű beruházásokra is lehetőség nyílik. Abból már a mezőgazdasági feldolgozó ipart kívánják talpra állítani: amelek olajnövények termesztésében érdekeltek, étolaj sajtoló üzemeket, mások, akik a konyhakertészetben érdekeltek, azok a saját, illetve a környékbeli zöldségfélék nagybani feldolgozásához szükséges kisüzemek létrehozásához kapnak lehetőséget. Mindez azonban egy folyamat, aminek a beéréséhez időre van szükség. Éppen ezért abban bíznak, hogy 2-3 év múlva már pontosan nyomon követhető lesz, hogy milyen ágazatokban növekedik a termelékenység, illetve a feldolgozott árunak a volumene. Természetesen, a sikerhez szükség van a dolgozni akaró emberekre is, akik a szülőföldjükön akarnak maradni, boldogulni.
Biztos élettérben felvirágzik a falu
Nagy Miklós szerint, ami a Vajdaságban gyökeret vert, annak Erdélyben is működnie kell, a helyi jellegzetességeknek a figyelembe vételével. Abban a pillanatban, amikor meghatároznak egy gazdasági struktúrát és irányvonalat, arra a termelők azonnal rákapcsolódnak. Mert a mezőgazdasági termelők mindig azt állítanak elő, amire éppen piacuk van. Természetesen, akinek nagy földterülete van, ahol kevesebb munkával és haszonnal is biztosítani tudja a jövőjét, az nagykultúrák termesztésével foglalkozik, aki viszont kevés földdel rendelkezik, de vállalja a többlethaszonért a nagyobb volumenű munkát is, az konyhakerti termesztésben látja a jövőjét.
Ahol élettér van, ott az emberek biztonságban élve, a gyermekáldást is mind inkább vállalják – tette hozzá Nagy Miklós –, aki az elmúlt héten egy Szerbia déli részén lévő faluban járt, ahol járművel csak óvatosan lehet közlekedni, nehogy elgázoljanak egy-egy gyermeket. Ott ugyanis amióta a 2-3 hektár földdel rendelkező gazdák körében felfutott a fűszerpaprika-termesztés, minden szempontból felvirágzott a falu. A környékbeli dombról nézve a települést, az a sok fóliasátor miatt úgy néz ki, mintha nyáron is hó lepné.
Éppen ezért azt szorgalmazzák, hogy a magyar gazdaságfejlesztési programba is kerüljön bele a fóliasátrak építésére nyújtott támogatás. Egy nagybecskeri cég éppen ezt kívánja bevállalni azzal, hogy a saját üvegházaiban felneveli a palántáikat, amelyeket kiosztanak a velük együttműködő gazdálkodók között, akiknek ha szükséges, segítenek a saját sátraiknak a felépítésében. Azért teszik, mert tőlük kívánják felvásárolni azt az árumennyiséget, amit szerződés alapján egy 150 üzletet ellátó üzletlánc kíván nagyban felvásárolni. Már Szerbiában is rájöttek, hogy nem kell mindent külföldre szállítani, hanem elég, ha a hazai üzletláncokat ellátják friss áruval. 
Információkkal ellátni a gazdálkodókat
Újabb kérdésünkre, hogy mit várnak a szerbiai gazdálkodók az országuknak az EU csatlakozásától, Nagy Miklós kifejtette: „Nem könnyű kérdés, hiszen a termelők főként azt várják, hogy végre ők is megkapják az EU polgárainak nyújtott támogatásokat. Jelenleg ugyanis az EU-támogatásoknak az ¼-1/5-ét kapják.” Köztudott, hogy az uniós gazdák jövedelmüknek a 70-80%-át a támogatásokból kapják. Tehát ha azt nem kapnák, nem tudnák elképzelni a gazdálkodásukat. Erre meg azt szokta mondani: gyertek el hozzánk, nézzétek meg, hogyan boldogulnak a mi gazdálkodóink a magyarországi támogatásoknak a töredékéből, noha azok is jóval elmaradnak a nyugatiaktól. Tehát az uniós támogatásokon kívül is létezik élet olyan viszonyok között, hogy a kiskereskedelmi árak nagyjából azonosak a nyugatiakkal.
Náluk a kommunizmus idején létrehozott, akkori viszonylatban magas színvonalú feldolgozóipar leépült, most azonban lábadozó állapotban van azzal, együtt, hogy a malmaik és a gabonatárolóik megvannak. A keményítőgyártás, illetve más korszerű technológiák azonban nem léteznek. A privatizáció ugyanis Szerbiában is ugyanolyan rosszul zajlott le, mint bármely kelet-európai országban. Példának okáért, Zentán 12 évvel ezelőtt egy olasz befektető megvásárolta a cukorgyárat, amit a tulajdonos most továbbadott. Az új tulajdonos viszont azonnal bezárta. Manapság a profit diktál mindent, annak érdekében bármilyen gyárat képesek bezárni.
Zárszóként Nagy Miklós hozzáfűzte: szerinte az információkat le kell vinni a termelőkhöz. Ők ezt az irányt követik évek óta, hogy ne helyettük gondolkozzanak, hanem lássák el őket információkkal, mert a legjobb gazdálkodó is csak akkor tud helyes döntést hozni, ha minél több szükséges információval rendelkezik. Éppen ezért szorgalmazták a falugazdász hálózatnak a kiépítését. Idén, a magyar kormány támogatásával, a Bethlen Gábor Alap közvetítésével sikerült a vajdasági falugazdász hálózatot az addigi 3 emberről 13 emberre kibővíteni. Ezzel lefedték Vajdaság magyarlakta vidékének a nagyobbik részét. Valódi sikernek azonban az fog számítani, ha elérik, hogy legkevesebb 25 falugazdász szolgálja szakmai és pályázati információkkal, szaktanácsokkal az ottani magyar gazdálkodókat.
Balta János Nyugati Jelen (Arad)