Csűrszínház tizenötödször
Ha fúj, ha esik, és ha vihar van
Annyira a Mikháza mindennapjaivá vált a Csűrszínház, hogy már nem is feltűnő a létezése, működése. Szinte természetes, hogy ott van az iskola udvarán, immár megszépült külsővel, változatos és színvonalas műsorával. Nemcsak a napokon, amelyet immár 15 éve megálmodott és kitartóan szervez Szélyes Ferenc színművész, és „kaparja ki” hozzá a szükséges pénzösszeget felesége, Szélyes Andrea-Natália, hanem máskor is, amikor itt római fesztivál, gazdarendezvény, filmnap, netán színjátszó tábor van. 
Ha fúj a szél, vihar van és eső mossa el az udvart, akkor is több mint másfél évtizede minden június utolsó hétvégéjén eljönnek Mikházára mindazok, akik kedvelik a színházat, megszerették azt a különleges környezetet, helyet, amelyet a helybéliek talán nem is értékelnek annyira, és együtt ünneplik a kultúrát, a színházművészetet. És nem csak. Mert jó néhány éve színvonalas kiállítással egészül ki a kínálat. Az idén a vendégek a szervezők felkérésére a szovátai művészek voltak, akik igen találóan rendezték be a minitárlatot úgy, hogy felvonultatták az alkotók javát. A falra kerültek Szőcs János, Sánta Csaba, Fülöp Mária-Magdolna, Szőcs Máté Tímea, Németh Attila, Bocskay Vince, Kuti Dénes, Kuti Botond, Vinczeffy László és a néhai Kusztos Endre és Siklódi Zsolt munkái. Az alkotásokról – a megnyitót és Szélyes Ferenc vendéglátó köszöntő szavait követően – Bocskay Vince beszélt. És alighogy a közönség közelebbről is megtekinthette a kiállítás anyagát, máris jött egy felajánlás, hogy jövőben a nyárádszeredai alkotótábor anyagából válogathatnak a szervezők úgy, hogy e tájegységben élők alkotásait hozzák egy térbe. 
A pénteki esőzések mintha egy kicsit elbátortalanították volna a délutáni, esti előadás iránt érdeklődőket, aztán mégis kisütött a nap, és eljöttek mindazok, akik időjárástól, politikai állástól és egyéb körülményektől függetlenül fogyasztói e kulturális kínálatnak, azok, akik a nézőtéri gyenge fényben is megtalálják helyüket a padok között, mert tudják, hogy mindazoknak az előadásoknak, amelyeket egyébként kőszínházban is megtekinthetnek, itt különlegesebb a hangulata. Még akkor is, ha netán esküvői menet vonul végig, autók tülkölnek és fáradt traktorok pöfögnek végig az utcán, vagy kíváncsi gyerekek bújnak át a színpadot árnyékoló vászon alatt, s az előadás közben a kocsmázók hangos beszéde néha jobban behallatszik, mint a színpadi produkcióban elhangzott replikák. 
Akik úgy döntöttek, hogy eljönnek a tizenötödik Csűrszínházi Napokra, ezúttal is színes előadásokat láthattak. Azt, hogy miként játszhat el két színész egy előadásban legalább 16 karaktert (a gyergyószentmiklósi Figura Színház Marie Jones Kövekkel a zsebében című tragikomédiájában Kolozsi Borsos Gábor és Moşu Norbert-László). És újra fejet hajthattunk a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagyasszonya, Farkas Ibolya alakítása előtt, aki a soproni Petőfi Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a Komáromi Jókai Színház, a mikházi Csűrszínház, a Forrás Színház, a Pesti Magyar Színház és a bécsi Europa Club közös produkciójaként bemutatott Ingmar Bergman Őszi szonáta című film forgatókönyvéből készült színpadi játékában bizonyította, hogy a világot jelentő deszkák testet-lelket megfiatalító energiákat szabadíthatnak fel egy-egy alakítás során. De hasonló teljesítményt nyújtott Eva szerepében Molnár Anikó fiatal soproni színművész is, akiknek játékát Vukosavljev Iván (Viktor) és Diószegi Imola (Helena) egészítette ki. 
Hagyományossá vált, hogy a Csűrszínház udvarára a Mentor Kiadó is elhozza legújabb köteteit, s az is sajnos megszokott, hogy néha többen állnak a könyvek mögött, mint előtt. Habár az idén – egy kicsit talán annak is köszönhetően, hogy babgulyás rotyogott az üstben – többen eljöttek. Aki lemaradt, veszített, mivel a megjelent szerzők (Kovács Levente, Sebestyén Mihály, Lokodi Imre, Király Káli István, Soós István, Székely Szabó Zoltán) több kötetet is elhoztak, s mint ilyenkor szokás, még a „kulisszatitkokba”, az írás fortélyaiba is betekintést nyerhettek a szellemi táplálék iránt érdeklődők. 
Az Őszi szonáta mellett az idei csűrszínházi előadás fénypontja a budapesti Nemzeti Színház kiváló színművésze, Tóth Auguszta Hoztam valamit a hegyekből – Mezei Mária című önálló estje volt. Szűcs Nelly zongoraművésznő kíséretében a több mint kétórás egyéni előadáson nemcsak a múlt század elején és derekán élt, elismert, majd a pályáról félreállított színművésznő élete pergett le korabeli sanzonok kíséretében, hanem olyan sorstragédia, önvallomás is volt, amely korhűen ábrázolta a korabeli kultúrpolitikát és mindazt a megpróbáltatást, amelyet a második világháborúban és az azt követő sötét diktatúrában át kellett élni. A lekötő előadásmód, a kiváló színészi teljesítmény – a kereken 100. előadásban – a környéken zajló mulatság ellenére mély katarzist váltott ki a nézőkből. 
A szórakozni vágyóknak a felüdülést a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Carlo Goldoni Mirandolina című vígjátéka jelentette, amelynek díszletei úgy zsúfolódtak be a Csűrszínház színpadára, hogy az elemeket szállító tehergépkocsit nagy erőfeszítések árán traktorral kellett kihúzni a szomszéd kertből, a színpadszerelőket lelkes helyi fiatalok egészítették ki a helyi lakodalmat megelőző erőgyakorlatként. 
A rendezvény vasárnap zárult a Bekecs néptáncszínház legújabb produkciójának, a Legendák kertjének csűrszínházi bemutatójával. A Bekecs a Maros Művészegyüttes mellett évek óta visszatérő vendége a Csűrszínháznak, így a székelyföldi legendákat a tánc nyelvén felelevenítő előadást is igen nagy szeretettel fogadta a nyárádmenti – és nem csak – közönség. 
A csűrszínházi évad nem zárul le, lesz még zenei, film- és római fesztivál, gazdanap, és a soproni Petőfi Sándor Színház gyerekeknek és fiataloknak szóló Michael Ende-mesejátékot, A pokoli puncs- pancs című zenés darabot is bemutatja július 22-én. Érdemes gyakrabban visszatérni a Csűrszínházba, igen a gazdag a nyári kulturális kínálat. 
VAJDA GYÖRGY Népújság (Marosvásárhely)

Káosz Aradon a vihar miatt
Csak rövid ideig tartott, mégis valóságos káoszt okozott Aradon és a megyében a péntek esti vihar. Az erős szél fákat döntött ki az utakra, reklámtáblák és tetőszerkezetek, cserepek repültek, sőt személyi sérülést is követelt az időjárás.  A Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőségre (ISU) egymás után érkeztek a bejelentések, a tűzoltók a város több pontján igyekeztek menteni ami menthető. Este 7 óra körül az aradi Armoniei, Barbu Lăutaru, Pădurii utcákban estek fák az utakra, a mentőegységek a Csálai erdő környékén és a Hármasszigeten is dolgoztak. A „Măltăreț” felé vezető utat nem kevesebb, mint 30 fától kellett megszabadítaniuk a tűzoltóknak. Hasonló incidensek történtek a Molidului, a S. Borlea, Steagului utcákban, a megyében háztetőket sodortak le az erős széllökések. Gépkocsik is megrongálódtak, az autópályán két teherautó borult fel, miután megcsúszott a vizes úton.
A megyei katasztrófavédelmi felügyelőség tájékoztatása szerint az aradi Leoni gyárban egy üvegajtót tört szét a szél, minek következtében több alkalmazott sérüléseket szenvedett.
A vihar miatt több település maradt áram nélkül. Nyugati Jelen (Arad)  

Ünnepelt a Zsil-völgyi magyarság
Június 22-25. között tizenötödik alkalommal szervezték meg a Zsil-völgyi Magyar Kulturális Napokat, amely a bányavidék szórványmagyarságának hagyományos ünnepe. Az RMDSZ által szervezett rendezvénysorozaton részt vettek a helyi magyar közösség mellett a magyarországi testvértelepülések küldöttségei és a székely-szórvány partnerségen keresztül háromszéki vendégek is – olvasható Winkler Gyula EP-képviselő sajtóirodájának mai közleményében.
"A Zsil-völgyi magyarság életében kiemelt időszak ez, a magyar kulturális napok tizenöt éve sűrítetten jeleníti meg, hogy ragaszkodunk magyar gyökereinkhez, ápoljuk hagyományainkat, átadjuk gyerekeinknek kulturális örökségünket. Ugyanakkor a román többség irányába is jelezzük, a Zsil-völgyét a magyar kultúra is alakította, közösségünk jelenléte gazdagítja ezt a vidéket. Ezeket a napokat a találkozás öröme szövi át, hiszen a mindennapokban ritkábban van lehetőség a találkozásra, éppen ezért is fontosak az ilyen közösségi ünnepek" – fogalmazott Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke, aki a Zsil-völgyi Magyar Kulturális Napok vasárnapi zárórendezvényén vett részt. Üdvözölte a jelenlevőket Benedekfi Dávid, helyi tanácsos és RMDSZ-elnök, Antal Amália, a Nőszervezet elnöke és Mesaros Iacob, Lupény alpolgármestere – áll a dokumentumban.
A beszámoló szerint csütörtökön Soltész Miklós a egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár jelenlétében nyitották meg a rendezvénysorozatot, a magyar kormány képviselője Békési Nimród  és Kuron Wilhelm Tükröződések című fotókiállításán köszöntötte a helyi magyar közösséget.
Pénteken harmadik alkalommal indultak a Zsil-völgyi magyarok Maderspach Viktor emléktúrára, a rendíthetetlen magyar katona, mérnök és legendás vadász emlékét ápolva, Lupényból indulva útba ejtették az iszkronyi tulipánfát, az aninószai Maderspach-emlékházat, valamint további petrilai, lónyai helyszíneket kerestek fel Bodó József nyugalmazott történelemtanár szakavatott vezetésével. Ugyancsak pénteken tartották a Jézus Szíve búcsút Lónyán.
A közlemény szerint szombaton délután szabadtéri közösségi eseményt tartottak Petrozsényban, ahol több mint négyszázan gyűltek össze találkozni és mulatni. Ugyancsak szombaton a Kecel testvérváros fiataljai zenés előadást mutattak be Lupényban. A Zsil-völgyi Magyar Kulturális Napok záróeseményét ma tartották Lupényban, ahol a Csernakeresztúri Hagyományőrző Csoport lépett fel, majd az INSECT koncertezett. Szabadság (Kolozsvár)

Szép énekszó múzsájának szólt a dal
Sikeres volt a XXVIII. Tordaszentlászlói Kórustalálkozó
Tizenkét együttest hallgathattunk meg a XXVIII. Tordaszentlászlói Kórustalálkozón. A jó hangulatú ünnepségen Kodály Zoltán (1882-1967) születésének 135., illetve halálának 50. évfordulója, Szent László király trónralépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója, és nem utolsósorban az erdélyi származású és közel másfél évtizede Magyarországon élő zeneszerző, Birtalan József közelgő 90. születésnapja előtt tisztelegtünk. Igét hirdetett Balázs Attila tordaszentlászlói református lelkipásztor. A kultúrházban megtartott kórustalálkozón a fellépő énekkarok sok szép Kodály-kórusművet énekeltek, emellett az egyetemes és kortárs zeneirodalom alkotásai is felcsendültek. A fellépők és a szervezők örömmel hallgatták meg egymás műsorát, és azzal a jóleső érzéssel távozhattak, hogy Erdélyben még mindig vannak lelkes énekkarok és énekesek, akik éltetik a szép énekszó múzsáját.
A XXVIII. Tordaszentlászlói Kórustalálkozó a református templomban megtartott istentisztelettel kezdődött. Balázs Attila helyi református lekipásztor szerint, ha  megtapasztaljuk   Isten kegyelmét és áldását, akkor a létrejött Isten-élmény arra sarkallja az embereket, hogy Istent dicsőítsék. – Isten dicsérete alázatot is feltételez.  Isten dicsőítése énekkel is történhet, az énekléssel pedig együtt jár az öröm. Legyen a mai találkozás és együtténeklés az Isten-dicsőítés része, fejezzük ki Istennek iránta érzett hálánkat és örömünket, részesedjünk egymás örömében! – buzdított Balázs Attila református lelkipásztor. Szőke Zoltán nyugalmazott református lelkész arról szólt a jelenlevőknek, hogy a kórustalálkozók által Isten dicsőségét és embertársaink javát egyaránt szolgálják.
– Ünnep a mai nap: a nemzet, a falu, a magyar dal és kultúra ünnepe. Itt, Szent László királyunk szobra előtt állva a magyar nyelvterület tizenkét dalárdája által csendül a szép magyar ének – közölte Bodizsár Zeyk Imre nyugalmazott tanár, a kórustalálkozó egyik főszervezője, az istentisztelet után, a templomkertben, a Szent László szobor körül felsorakozott kórusoknak.
Széman Péter, az EMKE országos elnöke Erdély legjelentősebb seregszemléjének nevezte a tordaszentlászlói kórustalálkozót. – A lényeg most a találkozás és az együtténeklés. Kultúránk továbbvitele fontos feladat. Az EMKE mindig támogatta a dalárdák, kórusok megalakulását – mondta Széman. A templomkertben a közös éneklés során fellépett a helyi fúvószenekar is, és szavalt Enyedi Tamás.
A szép, napos idő lehetővé tette, hogy az énekkarok végigsétáljanak a falu utcáin, majd a helyi kultúrházban Enyedi Tamás  RMDSZ-es megyei tanácsos elmondta: már gyerekkorától kezdve bekapcsolódott a kórustalálkozó  szervezésébe. Tóth-Guttman Emese, a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) elnöke felelevenítette azt, hogy a kórustalálkozó ötletgazdája édesapja, Guttman Mihály (1926-2013) karnagy  volt.
A fellépő együttesek a következők voltak: tordaszentlászlói énekkar (karnagy: Balázs Ágnes), temesvári Új Ezredév Református Központ kórusa (karnagy: Szabó Gabriella), ma­gyar­fenesi vegyeskar (karnagy: Tóth-Guttman Emese), szilágy­perecseni református énekkar (karnagy: Józsa István), a magyarországi mezőkeresztesi kamarakórus (karnagy: Birtalan Judit), a kolozsvári földészek Bethlen Gábor Dalköre (karnagy: Adorjáni Júlia Katalin), szilágyperecseni Citera Együttes (vezető: Gáspár Attila), a Kolozsvár-Alsóvárosi refor­má­tus egyházközség ve­gyeskara (kar­nagy: Adorjáni Júlia Katalin), a Nagybánya-Óvárosi református egyházközség vegyeskara (karnagy: Nagy Emese), a nagyenyedi református egyházközség vegyeskara és a Kochárda nőikar összevont kórusa (karnagy: Basa Anna Mária),  a magyarkapusi vegyeskar (karnagy: Jenei Tünde) és a magyarországi Meglepetés énekegyüttes (vezető: Rózsa Zoltán).   A kórustalálkozó záró eseménye  az volt, amikor Szőke Zoltán nyugalmazott tiszteletestől a karnagyok átvehették a zászlószalagot, a Szent Lászlót ábrázoló agyagplakettet (Suba László tordai képzőművész alkotását) és a jelenlétet tanúsító emléklapot.
Ezt követően Kalotaszegről, a tordaszentlászlói kórusmozgalomról szóló kisebb kiadványokat ismertették.
Az együttesek többsége nagyon jól teljesített. A tiszta intonáció mellett emeljük ki a muzikális előadásmódot, a zenei dinamikai jelzések betartását, az érthető szövegmondást. A kortárs zeneszerzők alkotásait – így Birtalan József népdalfeldolgozásait – hallgatva nem csak a kórusművek esztétikai értékéről győződhettünk meg, hanem arról is, hogy milyen közérthetőek, könnyen leénekelhetőek ezek a dalok. A mezőkeresztesi énekkart – amelyet a település polgármestere, Majoros János is elkísért erdélyi kiszállására – még egyszer meghallgathattam a kórustalálkozót követő napon, vasárnap, amikor a Kolozsvár-Törökvágási Református Egyházközség templomában a délelőtti istentisztelet után léptek fel.  A kamarakórus szép teljesítménye – amely jórészt az erdélyi származású karnagynak, Birtalan Juditnak is köszönhető – még jobban megerősítette a karéneklés, azaz a  szép énekszó múzsája iránti elköteleződés fontosságát.  Szabadság (Kolozsvár) 

Évadzáró gálakoncert és díjazás az operában
Ünnepi gálakoncerttel zárta a 2016/2017-es évadot vasárnap este a Kolozsvári Magyar Opera. Az eseményen átadták az intézmény legendás szopránjának emlékére alapított Albert Annamária Emlékgyűrűt, amelyet idén Veress Orsolya énekművész nyert el. Szintén a gála alatt adták át az intézmény művészeti tanácsa javaslatára ebben az évben alapított, fiatal, tehetséges férfi operaénekeseknek odaítélhető Rónai Antal-díjat, amelyet Pataki Adorján énekművész vehetett át. Szabadság (Kolozsvár)

Balog Zoltán az Omega-koncert előtt: Váradon Szent László jelenti az „alfát”
Nagyváradon a városalapító Szent László király személye jelenti „az alfát”, a kiindulópontot – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vasárnap, a partiumi városban rendezett Szent László Napok záróestéjén.
A politikus az MTI szerint emlékeztetett, hogy a magyar kormány kétmilliárd forinttal támogatja a nagyváradi püspöki palota felújítását, Szent László örökségének megerősítését. A támogatást a Bethlen Gábor Alapon keresztül folyósítják majd.
Magyar kormánytámogatásból újítják fel a váradi barokk palotát Közel kétmilliárd forinttal támogatja a magyar kormány a nagyváradi római katolikus püspöki palota felújítását. Böcskei László megyéspüspök a Krónikának elmondta: a háromévesre tervezett munkálatokat már ősszel elkezdenék.
A tárcavezető az ötödik alkalommal megrendezett nagyváradi Szent László Napok zárása alkalmából mondott beszédében felidézett a magyar király halálához kötődő legendát, amely szerint Szent László holttestét a nagy meleg miatt a katonák nem akarták Váradra elvinni, Fehérváron akarták eltemetni. Ám egy éjjel az uralkodó holttestét szállító szekér – a legendárium szerint lovak és hajtók nélkül – elhagyta Fehérvárt és hazatért Nagyváradra.
A miniszter a teljesen megtelt várudvaron kijelentette, a magyaroknak is így kell megtalálniuk az utat egymás felé. A tízezreket megmozgató kulturális fesztivál főszervezője, Zatykó Gyula elmondta: jövőre is megszervezik a Szent László Napokat. A beszédeket követően – Nagyváradon először – az Omega együttes adott koncertet. Krónika (Kolozsvár)

Betekintés a Sapientia egyetem filmes műhelyébe
A nagyközönség is bepillantást nyerhetett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fotóművészet, filmművészet, média szakának pénteki, First Cut 2017 című évzáró bemutatóján keresztül abba, hogy milyen sokszínű képzés zajlik a kolozsvári szakon, és mennyire változatosak a hallgatók műalkotásai.
A 2003-ban indult szak idei végzőseinek vizsgafilmjeit láthatta a közönség az egyetem Tordai úti épületében, amelyet különböző tárlatokkal is „belakott” a filmszak.
„Nagy örömünkre szolgál, hogy megtölthettük az egész épületet és színes, változatos válogatást mutathatunk be a filmszakosok munkáiból, és nemcsak a végzős hallgatókról van szó.
A rendezvény célja, hogy megmutassuk, mennyire színes a képzés.
Nemcsak hagyományos értelemben vett filmeket lehet megtekinteni, hanem többféle kiállítás, installációs műalkotás látható az épületben. Hagyományos értelemben vett fotókiállítást, hangosképes installációt, egy-egy képhez rendelt hangvilágot is meg lehet hallgatni, a stúdiótérben pedig a mesteris hallgatók munkáját lehet figyelemmel követni, ami újdonság, egyfajta premier: mesteri képzésünk lényegét is próbálja reklámozni. A fotó, a film és az installáció eszközeinek az ötvözetével készült mozgóképes kiállítás a kolozsvári Monostor negyed sokszínű, sajátos világát jeleníti meg" – mondta a rendezvényen Pethő Ágnes egyetemi docens, a tanszék vezetője.
A kiállítás kedden és csütörtökön délután is megtekinthető lesz a Tordai úti épületben, négytől nyolcig. Krónika (Kolozsvár)

Ünnep, gyász
„Megértem és tisztelem azt a büszkeséget, ami a magyarokat eltölti ezen a rendkívüli napon, ebben osztozom Önökkel”.
„Március 15-e a világ magyarságának ünnepe éppen úgy, ahogy Románia nemzeti ünnepe megható pillanata minden románnak, függetlenül attól, hogy a világ mely részén él. Ezen az ünnepen szervezett események felidézik a magyar szabadságharcot, amely az Európán végigsöprő 1848-1849-es forradalmi hullám része volt, de ez az ünnep ugyanakkor szimbóluma a magyarok, románok és más európai nemzetek nemzeti modernizációra és emancipációra való igényének.” A fenti idézetek Traian Băsescunak még államelnökként, a világ magyarságának két különböző évben küldött március 15-i üzenetéből származnak. A legfeltűnőbb mindegyikben az, hogy homlokegyenest ellentmond annak, ahogyan a volt államfő ma, ellenzéki politikusként viszonyul a kérdéshez.
Amikor március 15-öt „a magyar grófok által tízezerszámra legyilkolt erdélyi románok gyásznapjának” nevezi, és amelynek megünneplésére Budapestre küldi a romániai magyarokat. Olyan újságíróként, akinek éppen március 15-én adódott alkalma interjút készíteni a Cotroceni-palotában Băsescuval (még 2005-ben), nem gondolom, hogy a volt elnököt erősebb magyarellenesség fűti a román politikustársaihoz képest.
A többiekhez hasonlóan ugyanakkor képes a magyarokhoz való közeledésre, ha politikai érdekei úgy kívánják, de a legdurvább sértésre is, amennyiben ettől remél szavazatokat. Viszont a március 15-ével kapcsolatos visszataszító hisztériakeltés okainak vizsgálatát nem érdemes a volt elnökre kihegyezni, mivel ő csupán egyike a magyarellenes kórus hangadóinak.
Azoknak a román politikusoknak, akik miközben előszeretettel vádolják múlt századokba révedéssel a magyarokat, nem veszik észre, hogy ugyanolyan sztereotípiákból, történelmi sérelmekből táplálkoznak, mint a magyarok. Ők Ördögkúttal, Ippel bezzegelnek, mi Szárazajtával és Köröstárkánnyal replikázunk, miközben egymás fejéhez vagdossuk december 1-jét, Trianont, a monarchiát, de még a honfoglaláskor ellopott lovakat is.
Pedig azoknak van igazuk, akik szerint nem abból kellene folyton kiindulni, ami elválaszt, hanem ami megteremtheti az alapot a megbékélésre, az együttműködésre. Hiú ábránd a többség részéről a december 1-je magyarokkal való megünnepeltetése, ha eközben még a március 15-éhez fűződő jogunkat sem tisztelik. Egyáltalán mikor hagyjuk végre nyugodtan ünnepelni a másikat? Gyászolni láttuk egymást eleget a történelem folyamán.
Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár)

IX. Őszirózsa népdalvetélkedő Élesden
„Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja.” – vallotta egykor Kodály Zoltán.
A magyar népdal a magyar népzene legősibb formája. Népi és emberi érzelmeket, gondolatokat testesít meg, fejez ki. Szerzőiket nem ismerjük, a legtöbbjük nemzedékről nemzedékre szállva szájhagyomány útján maradt ránk.
Az Őszirózsa népdalvetélkedő megyei szakasza került megrendezésre Élesden 2017. június 13-án, immár IX. alkalommal Domján Emilia, élesdi tanítónő, szervezésének köszönhetően. A jeles esemény a helybeli Bocskai István Kulturális, Közösségi és Szórványközpontban volt megtartva, amely ideális helyszínnek bizonyult.
A vendégeket Antonescu Liliana igazgatónő és Bucsiás Levente aligazgató úr köszöntötte, sok sikert kívánva a versenyzőknek, megköszönve a támogatóknak a segítséget.
A versenyre 38-an neveztek be, akiket 5 tagú zsűri értékelt lelkiismeretes szakértelemmel. A zsűri elnöke Brugós Anikó, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem zenetanára volt, a zsűri további tagjai pedig: Hodgyai Edit, a micskei Görböc néptáncegyüttes vezetője, tanár, a Micskei Miskolczy Károly Általános Iskola igazgatónője; Szaboszlai Gáspár Edit, a mezőtelegdi Pacsirták néptáncegyüttes vezetője, tanár; Vagyas Zsuzsa, a Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola Alapfokú művészeti iskola szolfézstanára; Pusztai Gabriela, az élesdi Constantin Şerban Elméleti Líceum zenetanára.
A vetélkedő előtt az élesdi óvodások gyermekdallal köszöntötték a megjelenteket Csillik Hajnalka óvónő felkészítésével, majd a debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola diákjai énekeltek felvidéki népdalokat szolfézstanárnőjük, Vagyas Zsuzsa citerakíséretével.
A versenyen a nevezők változatos dalokkal és a tájegységek népviseleteibe öltözve adták elő dalaikat.
Amíg a zsűri visszavonult dönteni, a Constantin Şerban Elméleti Líceum által biztosított eledelből csemegézhettek a résztvevők. Köszönet az igazgatóságnak érte.
A zsűri idei döntése értelmében az országos versenyen 13 tanuló képviseli Bihar megyét, ahova az I-IV. osztályosok öt népdallal, az V-VIII. osztályosok pedig tíz népdallal készülnek:
A zsűri 4 tanulót részesített dicséretben:
Gratulálunk a versenyzőknek a továbbjutáshoz, és sok sikert kívánunk az országos szakaszhoz!
Senki sem távozott üres kézzel, mert a szervezők emléklapot, plüssjátékot és üdítőt, cukorkát osztottak minden nevezőnek. Köszönjük a szponzorok támogatását: az élesdi Constantin Şerban Elméleti Líceum vezetőségének, Ciavoi Andrea tanítónőnek, az élesdi Kajántó Mária Gyermek- és Ifjúsági Otthonnak, az élesdi Református Egyházközösségnek, Székely Helén tanárnőnek, Deák Andrea tanítónőnek és a Pro Folk Alapítványnak.
„Az ember feladata az, hogy szeresse a szépet, kövesse a jót, cselekedje a legjobbakat.” – Ludwig van Beethoven
Birinyi Éva, tanítónő Reggeli Újság (Nagyvárad)

Kulturális határátkelő Debrecen és Várad között -
Debrecen és Hajdú-Bihar megye kincsei címmel nyílt kiállítás pénteken a nagyváradi várban a Szent László Napok keretében. A tárlat ízelítőt nyújtott a cívisváros történelmi, népművészeti, kézműves értékeiből, illetve a Hajdúság és Bihar egyedi stílusú népi kultúrájából.
„Öröm a szemnek, öröm a léleknek a kiállítás” – ezekkel a szavakkal köszöntötte a pénteki tárlatnyitóra összegyűlt érdeklődőket Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője, majd átadta a szót Szakáli István Lorándnak, a magyar Földművelésügyi Minisztérium helyettes-államtitkárának. – Nagyon szép, lélekemelő esemény az, amikor Debrecen bemutatkozik Nagyváradon, és megmutatja az értékeit – méltatta az eseményt Szakáli István Loránd, a Szent László emlékév kapcsán lovagkirályunk történelmi jelentőségét hangsúlyozva beszédében. „Nem lehet véletlen, hogy halálát követően rövid időn belül tiszteletének, és nagyszerű tetteinek kultusza az egész Kárpát-medencében elterjedt, aminek emlékei a mai napig megtalálhatóak Felvidéktől a Székelyföldig, a Dunántúltól egész az Isztriai-félszigetig. Életművének üzenete ma is érvényes: álhatatossága, a magyarság megmaradásának ügyében végzett szolgálata erőt és reménységet adott évszázadokon keresztül, és adhat nekünk is a nehéz időkben” – mondta Szakáli István Loránd. A tárlat kapcsán hangot adott véleményének, miszerint „a mai esemény résztvevői, és a kiállítás látogatói egyfajta virtuális, szemmel nem látható kulturális határátkelő-építésben vesznek részt Debrecen és Nagyvárad között. Ennek az építésében segítenek bennünket a hungaricumok is, amelyek olyan megőrzendő és egyedülálló értékek, amelyek az összetartozás érzése, az egység és a nemzeti tudat erősítése miatt fontosak számunkra”. Mint megtudtuk, immár több mint ezer értéktár működik szerte a Kárpát-medencében, a lehetőség pedig továbbra is adott úgy a magyarországi, mint a határon túli közösségek számára, hogy pályázzanak és létrehozzák saját értéktáraikat. Szakáli István Loránd bejelentette azt is, hogy a bizottság június 20-i döntése értelmében bekerült a hungaricumok közé az első kifejezetten külhoni érték is: Torockó épített öröksége.
A cívis város üzenete
Dr. Mazsu János, a Debreceni Közgyűlés Kulturális Bizottságának és a Debreceni Értéktár Bizottságnak az elnöke köszönetet mondott azért, hogy Debrecen díszvendége lehet a Szent László Napoknak, és hogy a kiállítás a középkori magyar várrendszer egyik gyöngyszeme, a váradi vár területén kaphatott helyet. Mint megfogalmazta, a cívis város üzenetét hozta Váradra, mégpedig kétféle formában: az egyik egy tárgyiasult kiállítás, amely tartalmazza Debrecen városának, és tágabb környezetének a tradícióit, tárgyi, népi kultúráját, szellemi örökségét. – A kiállítás együttesen mutatja be azt a fajta kulturális gyökeret, amely Debrecent a ma egészében a Kárpát-medencére kiterjedt magyar kultúrához kötötte, de amely fel is mutatta a cívis város sajátosságait – fogalmazta meg Mazsu János. Az általa vezetett értéktár bizottság megalakulásával kapcsolatosan megtudhattuk: az volt a cél, hogy felmutassák, melyek azok a hagyományok, értékek amelyek ma sem muzeális jellegűek, nem vitrinben tarthatók, hanem orientálhatják mai közösségeinket, ezek újraépítésében meghatározó szerepet játszhatnak, de amelyek Debrecen hagyományaihoz híven akár újabb üzleti sikereket is hozhatnak.
A kezdeti gondolatra visszautalva dr. Mazsu János megfogalmazta: a cívis város üzenetének másik fele a „kinyújtott kéz”. Szeretnék ugyanis, hogy jövőre Nagyvárad jelenjen meg Debrecenben egy hasonló kiállítással, oly módon, hogy ebben a nagyváradi magyar, illetve a román értékek is bemutatásra kerüljenek.
Végezetül Angela Lupșea várigazgató köszöntötte magyar nyelven a megjelenteket, kifejtve: Nagyvárad és Debrecen megmutatta, hogy nincs köztük határ, kultúra és hagyomány szempontjából a vár és a debreceni kultúra együtt, kéz a kézben jár.
Az esemény hangulatát a Debrecenből érkezett Bárdosi Ildikó és Molnár Miklós emelte: előbb citerakísérettel hortobágyi pásztordalokat hallhattunk, majd hegedű kíséretében bihari és hajdúsági népdalokat.
Tárlatvezetés
A köszöntők után a kiállítás kurátora, Mátrai-Nagy Andrea Bíborka tartott szakavatott tárlatvezetést a megjelenteknek. A kiállítás anyagát két teremben helyezték el, az egyikben Debrecenre, míg a másikban a megyére vonatkozó értékekre fókuszálva. Mint elhangzott, főleg a textilkultúra, a szőttesek, hímzések azok, amelyek kiemelkedő fontosságúak, ezen kívül pedig a fazekasmesterség, a bőrműves-mesterség, végül pedig a viseletkultúra: ezekből nyújtottak ízelítőt az érdeklődőknek a tárlat keretében.
Tököli Magdolna erdon.ro

Akikre szívesen emlékezünk…
Az Akiknek szívesen tapsolunk rendezvénysorozat újabb eseményét ezúttal a visszaemlékezés jegyében szervezték meg: Csíky Ibolya és Varga Vilmos alakját idézték meg pénteken délután.
A Szent László Napok keretében lebonyolított rendezvényen levetítettek egy Varga Vilmosról készült filmet (Piski Norbert alkotását) és a Csíky Ibolyáról szóló Ifjúság és vénség című portréfilmet, melyet Boros Zoltán készített a Román Televízió számára. A megjelenteket Török Sándor, az Akiknek szívesen tapsolunk sorozat házigazdája köszöntötte, kiemelve, hogy a magyar színjátszás két emblematikus színészóriására emlékeznek, de megidézte Ács Tibor alakját is, aki szintén nemrégiben hunyt el. A váradi színjátszás két nagy alakjára Varga Vilmos özvegye, Kiss Törék Ildikó, Csíky Ibolya lánya, Vindis Andrea, valamint két pályatárs, Miske László és Dobos Imre emlékeztek. A beszélgetés szomorú hangnemben kezdődött, hiszen Török Sándor azt kérdezte a hozzátartozóktól hogyan lehet feldolgozni a veszteséget. Kiss Törék Ildikó válaszában bevallotta, hogy Varga Vilmos eltávozását lehetetlen számára teljesen feldolgozni, de mindig jólesik emlékezni rá. Vindis Andrea elmondta, hogy testvérével nap mint nap igyekeznek feldolgozni a feldolgozhatatlant, de a szeretett édesanyát nem fogják elfelejteni soha. Miske László aláhúzta, hogy Csíky Ibolya és Varga Vilmos ragyogó tehetségű emberek voltak, akik gazdag életutat hagytak maguk után, majd vidámabb hangnemben folytatva saját emlékeit idézte fel Csíky Ibolyáról és Varga Vilmosról. Elárulta, hogy egyszer ezt mondta Csíky Ibolyának: „Ibi, te egy plasztelin Manci vagy!”, amin aztán mind a színésznő, de a pénteki visszaemlékezésen jelenlevő közönség is jót derült. Miske László elmagyarázta, hogy ezzel a furcsa kifejezéssel azt akarta kifejezni, hogy Csíky Ibolya bármikor, bármilyen szerepre alakítható volt, és ez számára sem szakmailag, sem emberileg soha semmilyen problémát nem jelentett, és soha senki és semmi miatt nem sértődött meg. Varga Vilmosról a pályatárs elmondta, hogy az erdélyi magyar színjátszásban nincs még egy olyan színész, akinek annyi és olyan sokrétű munkája lett volna, mint neki.
Emlékek
Dobos Imre is azt emelte ki, hogy Csíky Ibolyát egész életében elkísérte a jókedv, és nagyszerű közös munkáik voltak. Mint említette, ő is és Csíky Ibolya is nagyon sajnálták azt, hogy a Godot-ra várvát nem tudták kijátszani, holott azt az előadást mindketten nagyon szerették. Mint mondta, Varga Vilmossal azért volt nagyszerű együtt játszani, mert amikor a színpadon valaki az ő szemébe nézett, azt látta, hogy olyan teljes beleéléssel és meggyőződéssel játszik, amivel színészpartnereit is magával ragadta, beszippantotta az előadásba. „Mindkét kollégának fantasztikus humora volt”, jelentette ki ezután Dobos Imre, amivel a többi visszaemlékező készséggel egyetértett, majd mindannyian fel is idéztek néhány Csíky Ibolyához és Varga Vilmoshoz kapcsolódó humoros emléket, estet, ezzel a megidézett művészek személyiségéhez igazodva teljes mértékben vidám hangulatúvá varázsolva a visszaemlékezést. A két színész vidámságát, humorát, bohémságát ismerhettük meg ezekből az adomákból, ami szintén emberi és művészi nagyságukat bizonyítja, hiszen mint Miske László kifejtette, a színészi tehetség óhatatlan velejárója a bohémság. „A színészethez menthetetlenül hozzátartozik a bohémság, aki nem bohém, azzal kapcsolatban felmerül bennem a kérdés, hogy még rejtegeti a színészi tehetségét, vagy egyáltalán nincs is neki” – fogalmazott Miske László.
A díjalapításról
A beszélgetés végén a Varga Vilmos-díj alapításáról, annak célkitűzéséről beszélt Kiss Törék Ildikó, elárulva azt, hogy Varga Vilmos bár sok díjat kapott, de ezek egyike sem járt együtt pénzzel, ezért gondolta ő, és fiuk, mint alapítók azt, hogy legyen egyfajta válasz Varga Vilmos részéről az, hogy az ő nevét viselő díjhoz járjon a boríték is.
Pap István erdon.ro

Fúvószenekarok találkozója Kálnokon
Szép idő, vidám zene
Gyönyörű időben vonultak tegnap az együttesek a kálnoki református templomtól a művelődési ház kertjében megtartott fúvóstalálkozóra. A kálnoki, nagybaconi, mikóújfalusi, sepsibükszádi, gidófalvi és árkosi fúvószenekarok változatos műsorára nagyszámú publikum volt kíváncsi.
A zenekarok vezetői már év elején egyeztetnek a vándortalálkozó programjáról, de így sem „fér bele” minden együttesnek, hogy mindenhová eljusson – indokolja az eredetileg a programba bejelentett Barót és Magyarhermány hiányát Szigyártó András szervező. A falukrónikásként számon tartott református presbiter arról is gondoskodik, hogy minden jelenlévő muzsikus beírja nevét az évek óta vezetett jegyzőkönyvbe.
– Nem árt, ha megvan, hogy mikor, hol ki zenélt. Nekünk is milyen büszkeségünkre szolgál ma, hogy megvan a kálnoki fúvószenekar 1909. december 29-én keltezett alapítólevele. Vannak más együttesek, akik a magukét régebbinek vallják. Természetesen nem vonjuk kétségbe, ha ők azt mondják, de tény, hogy a mi hivatalos „születési bizonyítványunk” a legrégibb – mondja Szigyártó András.
A népdal, tágabb értelemben, valamely énekelt dallammal szerves egységet alkotó, strofikus szerkezetű népköltészeti alkotás, szűkebb értelemben lírai folklórműfaj.
„Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét s ami benne érték, azt mind meghatványozza.” – mondja Kodály Zoltán.
A krónikás úgy véli: jó kezekben van a kálnoki fúvósok jövője, hisz Téglás Mihály Botond, mostani karmesterük, aki a „zenekarban nőtt fel”, alig 24 éves.
Erdély András Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Nem fényes a kisebbségi helyzet
Feljelentést tettek
Elkészült a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatnak a romániai magyar közösség helyzetéről szóló jelentése a 2015–2016-os időszakra, közölte sajtótájékoztatóján Benkő Erika, a szervezet vezetője. Elmondta, a jelentést elküldik az összes nagykövetségnek, de bemutatják az ENSZ emberi jogi bizottságának őszi ülésén is.
Az elmúlt napok magyarellenes hangulata kapcsán Benkő Erika RMDSZ-képviselő megjegyezte, „paradox módon” ez a hisztéria egyébként elősegíti a nemzetközi lobbit. „Azt gondolom, ez egy olyan helyzet, amivel élni kell”, emelte ki. Hozzáfűzte: ezek segítenek abban, hogy a nemzetközi közvélemény előtt megmutathassák azt, hogy nagy bajok vannak Romániában, és valóban a tényleges esetekkel tudják alátámasztani azt, hogy legkevésbé sem annyira fényes a helyzet a kisebbségi kérdésben, mint ahogy azt a román politikusok és Klaus Johannis államfő lefestik.
Benkő Erika azt is elmondta, hogy közösség elleni uszítás miatt a jogvédelmi szolgálat három ügyészségi feljelentést tett Rareș Bogdan újságíró, Traian Băsescu volt államfő és Marius Pașcan Maros megyei PMP-s képviselő ellen. Ugyanakkor mindhárom, valamint Cristian Tudor Popescu újságíró és egy szélsőséges honlap ellen az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál is panaszt nyújtottak be. 
Kiss Edit Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Gyermek vértanúnk
A megyeszékhelyi Művész moziban nemrég vetítették Filep Farkas és Vörös T. Balázs Emlékmű helyett címet viselő dokumentumfilmjét. Alkotásuk a sepsiszentgyörgyi szoborrobbantási kísérlet következtében szörnyethalt Vaszi Jánoska tragédiáját idézi fel – sajátos módon. Bizonyítékok hiányában ugyanis az emlékezés, logika és következtetés segítségével próbálja alátámasztani mindazt, ami akkor mindannyiunk számára nyilvánvaló volt és azóta is az: Vaszi Jánoska a kommunista diktatúra magyarellenes intézkedéseinek áldozata lett.
Ő a mi vértanúnk tehát, akinek alakjáról már legfőbb ideje volt letörülni a feledés porát. Már csak azért is, mert helyette bárki megjárhatta volna és hasonlóan járhat a jövőben is, ha nem derítjük ki, hogy mi is történt és nem vonjuk felelősségre az elkövetőket. Hiszen az eszközök változtak ugyan, az elnyomásunk azonban maradt. Ennek fokozását és kiszélesítését pedig csak közös fellépéssel tudjuk megakadályozni. Ahhoz viszont, hogy ezt megtegyük, nemzeti és polgári öntudatra van szükség, melyek felélesztésének leghatékonyabb eszköze a múlt feltárása mellett az emlékezés és emlékeztetés.
A napjainkban is állandó megfigyelés alatt álló Mihai Viteazul-szoborcsoportot akkoriban huzamosabb ideig még szemlélni sem volt tanácsos, nemhogy túlzottan megközelíteni. Hogy a milícia (rendőrség) és a szekuritáte (politikai rendőrség) mindent és mindenkit az ellenőrzése alatt tartott. Hogy jóváhagyás nélkül még írógépet sem lehetett vásárolni, és vadászfegyverrel is csak a hatalom birtokosai rendelkezhettek.
Mindezek tudatában feltehetünk néhány kényelmetlen kérdést az 1984 nyarán bekövetkezett tragikus eseménnyel kapcsolatban. Például, kinek, vagy kiknek volt lehetősége összeállítani a robbanószerkezet? Miként lehetett azt a szobor talapzatához helyezni? Hogyan állhatott ott órákon keresztül észrevétlenül? Mit kerestek ott a szekusok, a robbanás bekövetkezte előtt?  Megválaszolásuk után pedig az is érthetővé válik, hogy a rendszerváltás ellenére, miért nem lehetett ennek a sötét ügynek a végére járni, illetve a nyomozati anyag miért van 50 évre titkosítva.  A végső kérdés azonban mégiscsak az, hogy szabad-e elhantolva hagyni az igazságot?
Bedő Zoltán Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Xenofóbia és hisztéria
Az utóbbi napokban ijesztő méreteket öltött Romániában a magyarellenes hangulat és a gyűlöletbeszéd. Egy országos politikai válság közepette a román politikai elit, a média jelentős hozzájárulásával, újból előveszi a „magyar kártyát”, és a romániai magyar közösség ellen fordítja a közvéleményt. Ahelyett, hogy a legnagyobb parlamenti párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) sorain belül kialakult válságra és ennek a potenciális következményeire koncentrálna, a média nagyon gyorsan elterelte ezekről a közvélemény figyelmét azáltal, hogy hazugságokat terjesztett, és xenofób megjegyzésekkel támadta a magyar közösséget.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke a múlt héten bejelentette, hogy pártja bizalmatlansági indítványt kezdeményez Sorin Grindeanu miniszterelnök és kormánya ellen, amiért nem tartották be a választási kampányban tett ígéreteket. Dragnea és szövetségesei számos parlamenti taggal, köztük az RMDSZ képviselőivel is tárgyalásba kezdtek, akik készen álltak támogatni az indítványt azzal a feltétellel, hogy a PSD–ALDE-koalíció szavazza meg a nyelvi jogok bővítéséről és a regionális szimbólumok szabad használatáról szóló törvényt. Amint a média értesülést szerzett erről, a hírcsatornák pár órán belül valóságos nacionalista hisztériát generáltak, és azzal riogatták nézőiket, hogy a magyarok el akarják venni Erdélyt a románoktól.
Traian Băsescu volt államelnök elsők között csatlakozott a soviniszta vélemények kórusához. Facebook-oldalán közzétett üzenetében felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a Szenátus megszavazott egy törvényt, amely hivatalos ünneppé nyilvánította a romániai magyarok számára március 15-ét. Hazugságokkal és túlzásokkal teli üzenetében Băsescu azt fejtegette, hogy március 15-e sértő a románok számára. A volt államfő üzenetét azzal zárta, hogy gyakorlatilag megkérdőjelezte a magyar közösség azon jogát, hogy Románia területén megünnepelhesse a magyarok nemzeti ünnepét.
(Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat) Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Bálint Gábor életműve a Székely Könyvtár-sorozatban
A szó tartósabb az ércnél
Pár napja szülőfalujának közösségi házában mutatták be a Székely Könyvtár-sorozat 51. kiadványát, Szentkatolnai Bálint Gábor Válogatott művek című kötetét. A harminc nyelvben jártas nyelvész, tudós, mongolista és eszperantista munkáit dr. Borcsa János szerkesztette igényes kivitelű kötetbe, mely minden háromszéki könyvespolc díszére válhat.
A rendezvényen Lövétei Lázár László, a kötetet kiadó Hargita Kiadóhivatal igazgatója, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője dióhéjban vázolta a Székely Könyvtár-sorozat születésének történetét. Elmondta, a száz részesre tervezett sorozatban a székely kultúra fontos műveit igyekeznek egybefoglalni, a bemutatott 51. kötet Bálint Gábor munkásságáról szól.
Bálint Gábor egy nyelvzseni volt, akivel érdemtelen módon bántak el, mert miután bejött divatba a finnugrista elmélet, neki mennie kellett – mondta Lövétei. – Még csúfolódtak is vele, Arany János többek között bökverset írt róla. De mégis, ahogy elnézem a világ folyását, azt kell mondanom, Bálint Gábornak volt igaza, hisz a finnek maguk derítették ki, hogy genetikailag semmi közünk nincs egymáshoz, és hogy a nyelvi kavarodás milyen körülmények között jöhetett létre, nem lehet pontosan tudni. Ám azt, hogy a török népekhez több közünk van, biztosra vehető!
Siklódy Ferenc, a kötet grafikai tervezője egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni, ám Fekete Vince költő, a szerkesztőbizottság tagja igen. Szolgált is némi kulisszák mögötti tudnivalóval: volt szerencséje látni Borcsa Jánost a „műhelyben”, azt, hogy milyen alapossággal és lelkesedéssel dolgozott Bálint Gábor műveinek összeállításán, így mindenképp igényes munkát tarthat kezében az olvasó – jegyezte meg.
A továbbiakban dr. Borcsa János Szentkatolnai Bálint Gábor (1844–1913) örökségének kibontakozását ecsetelte. Elmondta, a nyelvész halála után a történelem vihara nem kedvezett a hagyatéka továbbvitelének, egészen 1945-ig, mígnem kevés tanítványainak egyike, György Lajos kolozsvári professzor komoly pályaképet nem rajzolt munkásságáról (Bálint Gábor emlékezete. Az Erdélyi Magyar Tudományos Intézet és a Minerva Műintézet kiadása, 1945.). Ezek után 20–30 évnek kellett eltelnie, amíg a tudós neve újra megjelent a köztudatban, ugyanis 1969-ben, születésének 125. évfordulóján a helyi Bakk Pál tanító (aki maga is jelen volt a könyvbemutatón – szerk.) a Korunkban felidézte Bálint Gábor életútját (Kara György, a későbbi akadémikus 1973-ban reprint formában még kiadatta egy kötetben egész sor kisebb munkáját – szerk.).
Dr. Borcsa kifejtette, hosszú volt az út, amíg a méltatlanul elfeledett nyelvész neve a köztudatba jutott. Első nagyobb lépésként 1990-ben a szentkatolnai iskola felvette a Bálint Gábor nevet, aztán 1993–94-ben, a helyi értelmiségiek fáradozásának köszönhetően a név mellé arc is került: közösségi összefogással két domborművet is készíttettek, egyik a faluban maradt, a másikat pedig a Babeș–Bolyai-egyetem magyar tanszékének adományozták. Tovább mélyítve Bálint Gábor szellemi örökségét, 1994-ben tudományos ülést is tartottak, és az ott elhangzottak könyv formájában is megjelentek. 2009-ben, szintén közösségi összefogással egy egészalakos és egy mellszobor is készült Bálint Gáborról. Az egészalakos szobor a falu központjában, a mellszobor az iskolában lelt otthonra.
Borcsa János megjegyezte: a szó tartósabb az ércnél, ezért fogadta el a kiadó felkérését, és állította össze Bálint Gábor műveinek egyfajta keresztmetszetét. Mindezt olvasóbarát módon, hogy felkeltse az érdeklődését azoknak is, akik eddig nem ismerték a szentkatolnai nyelvészt.
Nagy Szabolcs Attila Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Domokos Géza emlékezete
Kisebb csoport gyűlt össze hétfő délután Csíkszeredában – a Petőfi utcai Kriterion Ház falán található – Domokos Géza emléktáblájánál, és koszorúzták meg azt.
A Kriterion Alapítvány és a Domokos Géza Egyesület szervezte eseményen a kiadó egykori igazgatója, az RMDSZ alapító elnöke halálának 10. évfordulójára emlékeztek. Hajdú Áron, az alapítvány ügyvezető igazgatója rámutatott, Domokos Gézát a századforduló legnagyobb magyarjai közé sorolhatjuk. Ehhez csatlakozott Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármesterének gondolata is.
A hatvanas-hetvenes évek Domokos Géza-i öröksége egészen '89-ig a harca és aztán 1990-ben az új dimenzióban vállalt szerepe valóban az elmúlt évszázad egyik fontos erdélyi, székelyföldi vezetővé nemesítette őt – fogalmazott.
Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának ideiglenes ügyvivője úgy véli, Domokos Géza tevékenysége azt tanítja nekünk, hogy a legnehezebb korszakokban is szükség van az útkeresésre, arra, hogy építkezzünk, szellemi műhelyeket hozzunk létre, hogy ezek segítsenek megőrizni közösségeinket, identitásunkat. Az alapítvány részéről Székedi Ferenc osztotta meg gondolatait.
Péter Beáta Székelyhon.ro

Bemutatjuk Mihai Tudosét, a PSD-ALDE kormányfőjelöltjét
Támadható politikust, az ötven éves Mihai Tudosét javasolja a PSD-ALDE kormányfőnek. A szociáldemokraták elnöke, Liviu Dragnea szerint a többi jelölt – Olguța Vasilescu, Carmen Dan, Mihai Fifor, Adrian Țuțuianu és Marcel Colacu – nem vállalta el a megbízatást.
Mihai Tudose már korábban is tagja volt a kormánynak: Victor Ponta és Sorin Grindeanu kabinetjében is a gazdasági tárca vezetője volt. A Grindeanu-kormányt kiértékelő PSD-s jelentésben azok között a miniszterek között szerepelt, akik hat hónapos tevékenységük alatt semmilyen eredményt nem tudtak felmutatni.
Úgy tűnik azonban, hogy a Ponta-kormány tárcavezetőjeként működése már sikeres volt – legalább is olyan szempontból, hogy ebben az időszakban felesége cége pénzes közbeszerzéseket nyert. De azért a Grindeanu-kabinetben sem volt tétlen: lapforrások szerint 2015 és 2017 között felesége vállalata több millió eurós szerződéseket kötött az állammal.
Magánegyetemen végzett
Mihai Tudose 1995-ben végzett a bukaresti Dimitrie Cantemir Keresztény Egyetem jogi és közigazgatási karán. 1992 és 1999 között szenátusi irodavezető volt, 1999-2000 között a brăilai Farex Rt jogtanácsosaként ténykedett. 2000-ben került be a parlamentbe. Pártján belül a brăilai várposi, majd a Brăila megyei szervezet vezetője is volt.
2007-ben az amerikai Georgetown Egyetemen fegyveres konfliktusok elemzésére és megoldására képesítő szaktanfolyamon vett részt. 2013-ban a Román Hírszerző Szolgálathoz tartozó Hírszerzési Akadémia tanára lett, miután 2006-ban elvégezte az ugyancsak a legfőbb romániai hírszerzés keretében működő Országos Felsőfokú Biztonsági Kollégium nemzetbiztonsággal kapcsolatos tanfolyamát. A parlament gazdasági, reformügyi és privatizációs szakbizottságát is vezette.
Plágium – és „túl szoros” kapcsolatok a hírszerzéssel
Miniszterként teljesítménye szürke volt. A sajtó figyelmébe először 2015-ben került, amikor a Hírszerzési Akadémián elnyert doktori címe kapcsán plágiummal vádolták meg a disszertációja miatt. A doktorátust egyébként szintén plágiummal vádolt Gabriel Oprea vezette.
Mihai Tudose többek között állítólag Ion Iliescu és Traian Băsescu munkáinak részleteit vette át idézőjel nélkül dolgozatába. Ion Iliescu 2008-as isztambuli beszédéből, illetve Traian Băsescu 2007-ben, a Románia Védelmi Stratégia kidolgozása alkalmából elhangzott üzenetéből vett át részleteket, anélkül, hogy hivatkozott volna a forrásra.
A gyanú szerint a doktori disszertáció egyharmada plágium. Ráadásul figyelmetlen is volt: megtörtént, hogy egy-egy plagizált részlet háromszor-négyszer is megismétlődött a dolgozatban. Emellett a lábjegyzetek jó része is „hamis”: az idézett oldalakon az eredeti szerzők egészen másról értekeznek. A vádak szerint legalább 50 oldal a dolgozatból szó szerinti – idézője nélküli –, vagy csak apró módosításokkal átvett idézet.
Mihai Tudose természetesen tagadta a plágium vádját, bár azt elismerte, „két három oldalt másoktól vett át, de korántsem szó szerint”. Mint mondta, mindehhez megkapta a szerzők beleegyezését. A botrány miatt 2016-ban Mihai Tudose kérte, mondhasson le doktori címéről.
A kormányfőjelöltet még párttársainak egy része is azzal gyanúsítja, hogy a kelleténél is szorosabb kapcsolatokat ápol a Román Hírszerző Szolgálattal. Egyébként hobbija a sakk, az irodalom, a kirándulások és a bélyeggyűjtés. 
Bogdán Tibor maszol.ro

Befejeződött Marosvásárhelyen a Magyar film története sorozat
Vasárnap este a Művészeti Egyetem vetítőtermében Bereményi Géza kult-filmjével, az Eldorádóval zárult a magyar filmtörténeti vetítéssorozat.
A 120 éves a magyar film címmel 11 alkotásból álló filmtörténeti sorozat indított a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel, a Maros megyei MADISZ-szal, a K’Arte Kulturális Egyesülettel és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézettel közösen Marosvásárhelyen. A vasárnap végződő sorozat a némafilmes korszakból indulva egy-egy rendező, filmtörténeti korszakot meghatározó alkotását mutatta be.
A magyar film története 120 évvel ezelőtt kezdődött, amikor 1896-ban a Lumiére testvérek filmjeit a Royal Szálló kávéházában levetítették, majd ezt követően, két úttörő testvér, Sziklai Arnold és Zsigmond az Andrássy úton megnyitották az első magyar filmszínházat, az Ikonográfot, ahol francia gépeken Lumière filmeket vetítettek a közönségnek. Ennek jegyében a magyar filmtörténeti sorozatban a Magyar Nemzeti Digitális Archívummal (MaNDA) együttműködve, minden hónapban bemutattak egy jelentős filmes alkotást, mely a maga nemében és idejében mérföldkőnek számított a magyar film történetében. A sorozatot Bukarest után Székelyudvarhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon, Nagyszebenben, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is bemutatták.
A sorozatban bemutatták a magyar filmművészet olyan kiemelkedő alkotásait, mint például a némafilmek közül Uher Ödön: Mire megvénülünk című 1916-os, Janovics Jenő: Az utolsó éjszaka című 1917-es és Korda Sándor: Az aranyember című 1918-as filmjét. Ezeket követte Székely István: Hyppolit, a lakáj (1931), Ráthonyi Ákos: Szarajevó (1940), Szőts István: Emberek a havason(1942), Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr (1956), Jancsó Miklós: Szegénylegények (1965), Makk Károly: Szerelem (1970), Gothár Péter: Megáll az idő (1981) és végül Bereményi Géza: Eldorádó(1988) című filmjével ért véget a sorozat. 
Antal Erika

A romániai magyarság további támogatásáról egyeztetett Orbán Viktor Kelemen Hunorral
Az erdélyi magyar közösség aktuális problémáiról, kihívásairól tárgyalt egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfő délelőtt az Országházban - tájékoztatta Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke az MTI-t.
A megbeszélés fő témája az asszimiláció megállítása valamint a magyar identitás megőrzése volt.
Orbán Viktor és Kelemen Hunor áttekintette a romániai magyarság életét segítő, a magyarországi támogatási rendszerekből finanszírozható projekteket a gazdaság, oktatás, a kultúra és a sport területén - ismertette a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. maszol.ro/MTI

Aláírta Iohannis a Mihai Tudose miniszterelnöki kinevezéséről szóló rendeletet
Aláírta június 27-én, kedden Klaus Iohannis államfő a Mihai Tudose miniszterelnöki kinevezéséről szóló rendeletet. A kijelölt miniszterelnöknek a parlament elé kell járulnia, hogy az bizalmat szavazzon kabinetének és a kormányprogramnak – tájékoztat az Államelnöki Hivatal.  Az államfő a parlamenti pártok vezetőivel való tárgyalásokat követően, hétfő este bejelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetségének közös jelöltjét, Mihai Tudosét bízza meg kormányalakítással. 
"A jelenlegi válság súlyosan árt Romániának, árt a hazai gazdaságnak és az ország külföldi megítélésének. Ennek a válságnak mielőbb véget kell vetni" – fogalmazott az elnök a Cotroceni-palotában adott sajtónyilatkozatában. 
Iohannis hangsúlyozta, mielőbb új kormányra van szükség, amely „megoldja a megoldatlanul hagyott problémákat", illetve a PSD belső válsága által előidézett gondokat, ugyanakkor felszólította a parlamenti pártokat, hogy a hét végéig zárják le az új kormány beiktatásával járó parlamenti eljárást. 
Agerpres Erdély.ma

Bepanaszolja a Diszkriminációellenes Tanácsnál a Kolozsvári Városházát a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat kolozsvári kirendeltsége és az RMDSZ Kolozs megyei szervezete bepanaszolja a Kolozsvári Városházát az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.  A szervezet szerint a városháza helytelenül járt el, amikor meghirdette a versenyvizsgát a kincses város oktatási, kulturális, vallási, sport és szociális kérdésekkel foglalkozó osztályának a vezetői tisztségére. 
Csoma Botond az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke korábban kifejtette: „Elfogadhatatlan, hogy egy interetnikus párbeszédre, toleranciára törekvő városban olyan személy vezesse a polgármesteri hivatal kulturális főosztályát, aki számtalanszor diszkriminatív és sértő megjegyzést tett a kisebbségek kapcsán.  Antonescu marsall nagy csodálója, a román vasgárda mozgalom értékeit képviselő Ioan Vasile Țene nem lehet Kolozsvár oktatási, kulturális, vallási, sport és szociális kérdésekkel foglalkozó iroda vezetője"
A jogvédelmi szolgálat által elkészített panaszban részletesen indokolta álláspontját, miszerint Ionuț Țene alkalmatlan a már említett ügyosztály vezetői tisztségének a betöltésére, ugyanakkor kinevezése az alkotmány több pontját is sérti, illetve számtalan törvénynek és kormányhatározatnak is ellentmond. 
Továbbá az újságíróként is tevékenykedő Țene több publikációjában is kifejtette csodálatát Antonescu marsall munkássága iránt, és számos olyan írása is megjelent, amelyben diszkriminatív megjegyzésekkel illeti a Romániában élő kisebbségeket. 
Tasnádi István Szilárd a Mikó Imre Jogszolgálat kolozsvári munkatársa a beadványban kifejtették a közszereplőknek, úgy a kisebbségi, mint többségi nemzetiségű állampolgárok érdekeit kell képviseljék, nem saját nézeteiket, mint ahogy az megfigyelhető a publicista munkásságban.  „Nagyon fontosnak tartom az erőteljes fellépést minden olyan esetben, ahol fennáll annak a veszélye, hogy szélsőséges nézeteket valló személyek kerüljenek tisztségekbe Romániában. Ionuț Țene közismert kisebbségellenes magatartása véleményünk szerint alkalmatlanná teszi őt egy fontos tisztség betöltésére egy magyarok által is lakott városban. Azt gondoljuk, hogy ennek a tisztségnek a betöltéséhez részrehajlás-mentes szakmaiság szükséges és nyilvánvaló az, hogy Ionuț Țene kinevezése a továbbiakban hátrányosan érintheti a kolozsvári magyarokat, tekintve azt, hogy a szóban forgó személy korábban nyíltan xenofób írásokkal uszított az erdélyi magyarság ellen. Éppen ezért a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat élni kíván minden törvényes eszközzel ez esetben.”- nyilatkozta Benkő Erika, a jogvédő szolgálat vezetője.
Ionuț Vasile Țene esetleges kinevezéséről június 23-án kerültek napvilágra újabb részletek, amikor is kiderült, hogy a köztisztviselői állás betöltésére kiírt versenyvizsgán első helyen végzett.  A jogvédelmi szolgálat munkatársai szerint Țene esetleges kinevezése a köztisztviselők státuszát szabályozó törvényekkel menne szembe. Mint arról már értesítettük az olvasókat az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezete múlt pénteken közleményben határolódott el Ionuț Țene-től, mivel ez számtalan diszkriminatív megjegyzést tett a nagyközönség előtt a kisebbségeket illetően. A szervezet további lépéseket fontolgat, a városházi versenyvizsga jogszerűségét a közigazgatási bíróságon szeretnék kivizsgáltatni. (közlemény) Erdély.ma

Balogh Zoltán miniszterrel egyeztettek a Néppárt vezetői
Tőkés László EP-képviselőnek és Zatykó Gyulának, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnökének meghívására érkezett Nagyváradra Balogh Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője vasárnap, a Szent László Napok zárónapján, 2017 június 25-én.
A látogatás alkalmával több fontos megbeszélésre is sor került. Az emberi erőforrások minisztere elsőként a Néppárt vezetőivel és Ilie Bolojan polgármesterrel egyeztetett. 
A találkozó Zatykó Gyula és Szilágyi Zsolt országos Néppárt-elnök kezdeményezésére jött létre, hiszen egy sor olyan, a város magyarságának életét érintő kérdésről volt időszerű egyeztetni, melyek az elmúlt években megoldatlanok maradtak. 
Így Angela Lupseanak, a nagyváradi várgondnokság igazgatójának felvetésére a vármúzeum üresen álló kiállítótereinek a magyar történelmet és kultúrát bemutató kiállítási anyagokkal való feltöltéséről egyeztettek. Külön szóba került a budapesti Iparművészeti Múzeummal való együttműködés kérdése, hiszen onnan is vendégül látna a vármúzeum egy kiállítást. Ilie Bolojan hangsúlyozta, hogy a Néppárt helyi vezetőit megbízható és szavatartó partnernek tekinti és minden, a város magyar közösségét érintő ügyben, kikéri véleményüket. A város vezetője alapelvnek tekinti a jövőre nézve a helyi költségvetésből a kultúrára szánt források arányos elosztását, s eszerint a magyar közösség rendezvényeit is a városon belüli 25%-os részarány szerint – a vonatkozó költségvetés egynegyedével – fogják támogatni. 
Bolojan elmondta: a Szent László Napok olyan magas színvonalú rendezvény, mely közös értéke a város magyar és román közösségének, mely összeköti a két együtt élő közösséget. ígéretet tett arra, hogy az önkormányzat a következő években is kiemelten támogatja majd a rendezvényt, a magyar kormány által anyagilag támogatott eseményeket a polgármesteri hivatal is támogatni fogja. A felek egyet értettek abban, hogy a rendezvény méltón szolgálja a városalapító szent király emlékének ápolását.
Az immár legendásnak számító Metropol együttes koncertje után, rendhagyó módon, a 2017-es Szent László Napok záróeseményét, a legendás Omega együttes koncertjét, Balogh Zoltán miniszter és Zatykó Gyula főszervező közösen konferálta fel. Amíg a mintegy húszezres közönség a magyar rocktörténelem kiemelkedő slágereit élvezhette, tovább folytak az egyeztetések és sor került egy több mint másfél órás megbeszélésére a Néppárt vezetői – Szilágyi Zsolt, Zatykó Gyula, Csomortányi István – valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László és Balogh Zoltán miniszter részvételével.
A miniszter úr tájékoztatást kapott a magyarság Bihar megyei és nagyváradi helyzetéről, a közösségi érdekérvényesítés nehézségeiről és lehetőségeiről. A nemrégiben bejelentett Szent László-terv részleteit Csomortányi István megyei elnök ismertette, melynek fejezetei a magyar közösség kulturális, oktatási és nyelvhasználati kérdésein túl a nagyváradi magyarság megmaradásához elengedhetetlen gazdaságfejlesztési kihívásokra is választ ad.
Balogh Zoltán megerősítette: a Szent László Napok olyan értéket teremtő fontos eseménye a megyének és Nagyváradnak, mely elismerést érdemel és mely bizton számíthat az általa vezetett Emberi Erőforrások Minisztériumának további támogatására.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája Erdély.ma

Ismét összemázolták az imatáblákat és a keresztet a csíksomlyói Barátok Feredőjénél
Ismét megrongálták a csíksomlyói Barátok Feredőjét: az ismeretlen tettesek ezúttal zöld festékkel mázolták össze a fürdőnél elhelyezett keresztet, az előtte lévő köveket, illetve a négy, nemrég újraírt imatáblát is.
Már nem láthatók a csíksomlyói Barátok Feredőjénél a nemrég elvégzett takarítás, helyreállítás nyomai, a „turistalátványosság” területét ugyanis rövid időn belül már második alkalommal rongálták meg.
Március végén szintén ismeretlenek piros festékkel mázolták össze a fürdő környékét. Az akkori rongálás után önerőből, saját költségükön gyors helyreállítást végeztek a Ferenc-rendi szerzetesek.
Mivel a rongálók olyan festéket használtak, amely feloldotta a betűket is, az imatáblákat újra kellett írni. A köveket megpróbálták letakarítani, azonban ez csak részben sikerült, mivel a kő beszívta a festéket, ezért foltos maradt. A faburkolat azon részén, ahol a feliratok voltak, kicserélték a deszkákat, a keresztet pedig lecsiszolták és újrafestették
A helyreállítás után Bőjte Mihály, a csíksomlyói ferences kolostor házfőnöke attól tartott, hogy újból felbátorodnak az illetők, és folytatni fogják a rongálást.
Mint kiderült, félelme nem volt alaptalan, hiszen rövid időn belül újabb rongálás történt a feredő területén – jelezte szerkesztőségünknek egy csíkszeredai férfi, aki rendszeresen jár arra. Mint mondta, két hete még semmilyen rendellenességet nem tapasztalt, múlt héten azonban már az összefirkált elemekre lett figyelmes.
Hétfői ottjártunkkor mi is láthattuk, hogy ismét összemázolták az imatáblákat és a keresztet: az ismeretlen rongálók ezúttal zöld festéket használtak, mind a négy imatáblát összefirkálták, a keresztet is összemázolták, továbbá kisebb mértékben a kövekre is került a festékből. Bőjte Mihály házfőnök tőlünk értesült az újabb rongálásról.
Találtunk egy önkéntest, aki újraírta az imatáblákat, amelyeket pünkösdre helyeztünk vissza a helyükre. Nagyon szomorú, hogy újra összemázolták őket, mert ez egy szélmalomharc lett, és nem tudom, mit tudunk tenni. A múltkor is próbáltuk letakarítani a táblákat, de nem lehetett, mert az írás is feloldódott. Nem tudom, most milyen festéket használtak, megpróbáljuk ezúttal is letakarítani. Egyelőre mindenképp levesszük a táblákat, és átgondoljuk, hogy mit tehetünk, mert hiába íratjuk ismét újra azokat, ha azután is összemázolják. Ez kézi munka, és az önkéntes odafigyeléssel írta újra őket, de ezt nem lehet a végtelenségig csinálni – nehezményezte Bőjte Mihály.
Iszlai Katalin Székelyhon.ro

Ügyvéd, tanú és vádlott is hiányzott Borbolyék perének tárgyalásáról
Elmaradtak a tanúvallomások a Borboly Csaba és tizenkét másik személy elleni büntetőper keddi tárgyalásán – Borboly ügyvédje távolmaradás miatt kért halasztást, amit el is fogadtak.
Két tanú kihallgatását tervezték a per keddi tárgyalásán, akik közül egyik jelent meg a Hargita Megyei Törvényszéken, a másik személy pihenőszabadságon van, és elutazott.
A távolmaradás magyarázatát a tárgyalást vezető bíró is elfogadta. Nem ő volt az egyetlen hiányzó, több vádlott sem tartózkodott a teremben, néhány ügyvédet pedig felhatalmazás alapján kollégáik képviseltek. Hiányzott Sergiu Bogdan, Borboly Csaba ügyvédje is, aki az alkotmánybíróságon vett részt egy beadvány tárgyalásán. A bíró a megjelent tanúval közölte, jelenlétére a következő alkalommal is számítanak, és miután az ügyész is egyetértett azzal, hogy Borboly ügyvédjének távolmaradása indokolt, a halasztási kérést elfogadták, a tanúk kihallgatását pedig a következő időpontra, szeptember 18-ára időzítették.
Kovács Attila Székelyhon.ro

Mihai Tudose a miniszterelnök-jelölt (Új kormány alakul)
A szociálliberális koalíció Mihai Tudose gazdasági minisztert javasolta miniszterelnöknek, a Népi Mozgalom Pártja pedig Siegfrid Mureşan EP-képviselőt. Klaus Iohannis államfő tegnap délután politikai súlyuk sorrendjében hívta egyeztetésre a parlamenti pártokat, és este nyolckor bejelentette, hogy elfogadja a parlamenti többség jelöltjét.
Az államfő döntését azzal indokolta, hogy az SZDP belsejéből kitört politikai válság nagyon ártalmas Románia gazdaságára és megítélésére nézve, ezért nagyon gyorsan véget kell vetni neki. Hozzátette: az ellenzék nem tett más komoly javaslatot, és nincs közöttük semmiféle egyezség; végül arra kért minden pártot – és nem csupán a hatalmon levőket –, legyenek rajta, hogy még a hét folyamán új kormánya legyen Romániának. Mihai Tudose lapzártáig nem nyilatkozott, Liviu Dragnea SZDP-elnök szerint azonban a parlament már csütörtökön tisztségbe iktathatja az új kabinetet, az új miniszterek pedig még aznap este letehetik a hivatali esküt.  Az SZDP végrehajtó bizottságában csaknem egyhangúlag (négy tartózkodással) fogadták el a Tudose jelöltségét, amelyet a koalíció kisebb pártja, az LDSZ is jóváhagyott. Az SZDP elnöke, Liviu Dragnea eredetileg – a megyei szervezetek elnökeivel, képviselőkkel és más párttagokkal való egyeztetések után – több lehetséges kormányfő-jelöltre tett javaslatot (Lia Olguţa Vasilescu, Carmen Dan, Mihai Fifor, Adrian Ţuţuianu, Marcel Ciolacu), de – Tudose kivételével – valamennyien visszaléptek. A pártok vezetői egyébként keveset, bő negyedórákat töltöttek az államfőnél.
Kicsoda Tudose
Mihai Tudose az SZDP–LDSZ miniszterelnök-jelöltje a Grindeanu- és a Ponta-kormány gazdasági minisztere volt. 1995-ben diplomázott a Dimitrie Cantemir Keresztény Egyetem jogi és közigazgatási karán. 2006-ban nemzetbiztonsági posztgraduális képzést végzett a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Intézetében. Ugyanebben az évben poszt­graduális szakképzést is végzett a bukaresti Országos Védelmi Intézetben. 2010-ben doktorált hadtudományból és hírszerzésből az RHSZ akadémiáján, később ott is tanított. 2016-ban azok között volt, akik a plágiumvádak miatt kérték doktori diplomájuk visszavonását.  Az SZDP-n belül több tisztséget is betöltött az elmúlt 25 évben, az Országos Tanácsnak például 1994 óta tagja. 2004–2008 között a Brăila városi szervezet elnöke volt, 2014–2015-ben a megyei alakulatot vezette. 2015 óta a párt alelnöke. 2014–2015-ben a Ponta-kormány gazdasági, kereskedelmi és turisztikai minisztere volt. Ötödik képviselői mandátumánál tart. Vagyonnyilatkozata szerint egy brăilai lakás van a birtokában, két Mercedes típusú személygépkocsi, és egy 30 ezer euróra becsült bélyeggyűjtemény.
Ellenzéki kifogások
Az ellenzéki pártok kifogásokat fogalmaztak meg az SZDP jelöltjével szemben: a plágiumgyanús doktori dolgozat és a hírszerzési intézettel való kapcsolata mellett gyenge teljesítményét is felróják neki. Az NLP elnöke, Ludovic Orban  kijelentette: Dragnea jelentésében látta, hogy semmit sem valósított meg a kormányprogramból, két dolognak kezdett neki a 17 pontból. „Ha nem volt jó gazdasági miniszternek, nem értem, miért lenne jó miniszterelnöknek” – nyilatkozta. Orban új parlamenti többség létrehozásával is megpróbálkozott – tárgyalt az MRSZ, az NMP, még az LDSZ vezetőivel is –, de nem járt sikerrel, ezért továbbra is az előrehozott választásokat tartja megoldásnak, mert szerinte a december 11-én megválasztott többség elveszítette legitimitását. Az NLP és az MRSZ küldöttsége más jelöltet nem javasolt a kormányfői tisztségbe, de Tudose kinevezésével nem értenek egyet. Elek Levente, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) ügyvivő elnöke azt nyilatkozta, hogy semmilyen formában nem támogatnak egy SZDP-s kormányt, más összetételű kormányról azonban lehet szó, ha az igazságügyi minisztert az MRSZ adja. Az NLP azt kérte még, hogy Sevil Shhaideh ne legyen tagja a következő kormánynak, mert a regionális fejlesztési, közigazgatási és európai alapok ügyvivő minisztere nem jelent meg a parlament előtt, hogy elszámoljon a helyi fejlesztések országos programjában kiutalt pénzekről. Az NMP délelőtt még Traian Băsescu volt államfő jelölését lebegtette, de végül a vajdahunyadi Siegfrid Mureşan mellett döntött, aki „Macron és Trudeau generációja” és az Európai Néppárt szóvivője.  Az RMDSZ nem mond le a parlament elé terjesztett törvénytervezeteiről, az újonnan alakuló kormánnyal is párbeszédre törekszik, továbbra is társadalmi paktumot szorgalmaz a román többség és a nemzeti kisebbségek között – hangoztatta Kelemen Hunor tegnap, miután Klaus Iohannis államfő fogadta a szövetség küldöttségét. Valószínűsítette, hogy az RMDSZ bizalmat szavaz majd Mihai Tudose kormányának, erről azonban a szövetség parlamenti frakciója hoz formális döntést. Hozzátette: a parlamenti többség joga és felelőssége kormányozni. Mi nem leszünk része a következő kormánynak, ez biztos, ilyen szándék nem létezik. Van egy együttműködésünk a többséggel, négy évre szól, és minden parlamenti ülésszak végén mérleget készítünk -- magyarázta. Kérdésre válaszolva kifejtette: azt szeretnék elérni, hogy részt vegyenek a kisebbségeket érintő döntésekben, mert a helyzet nem rózsás, amíg Berlinben az államfő modellértékű megoldásokról beszélt, itthon országos magyarellenes hisztéria tombolt.
Dragnea megvédi emberét
Az elmúlt években semmiféle jelét nem látta annak, hogy a miniszterelnöki tisztségre jelölt Mihai Tudose kettős irányítás alatt állna, azaz hogy a Román Hírszerző Szolgálatnak is dolgozna – válaszolta az államfőnek kormányfő-jelölttel szemben támasztott erkölcsi és feddhetetlenségi kritériumairól érdeklődő újságíróknak Liviu Dragnea SZDP-elnök. Elismerte, hogy Tudose alkalmasságával kapcsolatban a párton belül is kételyek merültek fel, az SZDP több tisztségviselője amiatt aggódott, hogy Tudose a titkosszolgálatok embere lehet. Dragnea kifejezte meggyőződését, hogy a vád alaptalan. Azzal érvelt: kollégája volt egy korábbi kormányban is, és ha külső befolyás alatt állna, akkor ő azt megérezte volna. A jelölt plágiumgyanú miatt megkérdőjelezett doktori címével kapcsolatban Dragnea azt mondta: nem szakértője a kérdésnek, de Victor Pontát is plágiummal gyanúsították, és attól még szerinte jó kormányfő volt. Tudose nem a nagyobb jövedelemért doktorált, és az adott körülmények között jobbnak látta, hogy ne vigye bíróságra az ügyet, hanem a törvénynek megfelelően kérvényezze a doktori cím vissza­vonását – mondotta. Azt sem találta problémának, hogy a Grin­deanu-kormány tevékenységének kiértékelésekor a Mihai Tudose vezette gazdasági tárca sem szerepelt valami fényesen, a tervezett intézkedések közül állítólag egyet sem teljesített határidőre: szerinte a kormány épületében akadtak el Tudose kezdeményezései. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kinek jó Tudose jelölése?
Nehéz értelmezni a Szociáldemokrata Párt tegnapi döntését, amely nyomán Mihai Tudosét javasolták a miniszterelnöki tisztségbe. Azért nehéz, mert a Grindeanu-kormány volt gazdasági minisztere nemhogy a Klaus Iohannis államfő által támasztott feddhetetlenségi követelményeknek nem felel meg, de még Liviu Dragnea pár nappal korábbi elvárásainak sem.
A Ponta- és a Grindeanu-kormányban is gazdasági miniszterként dolgozó Tudose teljesítménye felejthetőnek nevezhető, különösebb megvalósítás nem fűződik a nevéhez – igaz, családja szépen gyarapodott, felesége milliós üzleteket kötött az állammal mandátuma idején. De ez még mindig a kisebbik baj: a szociáldemokrata politikus neve ugyanis azzal vált széles körben ismertté, hogy Victor Pontához hasonlóan plágiumbotrányba keveredett. Nem is akármilyenbe: doktori disszertációjának szakmai vezetője ugyanis az ugyancsak plagizálással vádolt Gabriel Oprea tábornok volt. Mielőtt az ügy odáig fajult volna, hogy megfosztják doktori címétől, Tudose maga kérvényezte a tudományos cím visszavonását. S jóllehet, ezzel a botrány továbbterjedésének sikerült elejét vennie – az igencsak kínos epizód rávilágít arra: feddhetetlennek semmiképpen sem nevezhető a szociáldemokraták kormányfőjelöltje. Liviu Dragnea azonban nem csak emiatt volt zavarban tegnap, amikor az újságírókat tájékoztatta pártja döntéséről. Hosszan kellett magyarázkodnia azért is, mert a mostani miniszterelnök-jelölt alig pár nappal korábban „megbukott”: a Grindeanu-kabinet miniszterei tevékenységének párton belül történt értékelése során Tudose is azok közé tartozott, akik leszerepeltek, a kormányprogramban foglalt intézkedések közül jóformán egyet sem tudott teljesíteni. Dragnea ezt nemes egyszerűséggel a korábban ugyancsak maga által kinevezett Sorin Grindeanu nyakába varrta, tény viszont, hogy a Szociáldemokrata Párt vezető testületében sem aratott egyöntetű sikert Tudose jelölése.
Talán azért sem, mert sajtóinformációk szerint az alakulaton belül sokan azt gyanítják: a miniszterelnök-jelölt túlságosan szoros kapcsolatban áll a Román Hírszerző Szolgálattal – éppen azokkal a szervekkel, amelyeket oly sokat ostorozott az elmúlt napokban a szociáldemokrata pártvezér, egyebek mellett azt is sejtetve, hogy Grindeanu a titkosszolgálatok embere volt. Nem is tűnik alaptalannak egyes szociáldemokrata vezetők félelme, ha Tudose életrajzát böngésszük: 2006-ban elvégezte a Román Hírszerző Szolgálaton belül működő Országos Felsőfokú Biztonsági Kollégium nemzetbiztonsággal kapcsolatos egyetem utáni képzését, 2013-ban pedig a titkosszolgálathoz tartozó Országos Hírszerzési Akadémia tanára lett.  Nehéz tehát megválaszolni a kérdést, hogy mindezek alapján kinek jó Mihai Tudose jelölése, amit végül Klaus Iohannis is elfogadott. Mert nagyon úgy tűnik, sem a szociáldemokratáknak, sem az országnak…
Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Civil nem a magyarellenességre
Tíz romániai civil szervezet felelősségteljes viselkedésre szólítja fel a román politikusokat és a médiát, arra kérve őket, hogy ne keltsenek feszültséget az etnikumok között. Az állásfoglalás azután jelent meg, hogy a múlt héten a kormánykoalíció és az RMDSZ között tárgyalások zajlottak a nemzeti kisebbségek jogainak bővítéséről cserében a Grindeanu-kormány megbuktatásáért.
A tíz aláíró között két magyar szervezet is van, és az Active Watch, a Romániai Tudományos Társaság, a Közpolitikai Intézet és a Pro Európa Liga. Szerintük a sajtó egyes képviselői és a politikusok etnikai feszültség keltésére alkalmas információkat és véleményeket közöltek, és negatív képet rajzoltak a magyar kisebbségről. Hisztériakeltésre használták a helyzetet azzal, hogy a nemzeti kisebbségek követeléseit alkotmány-, állam-, nemzet- és törvényellenesnek állították be. Mivel ez nem egyedi eset, felhívják a közvélemény figyelmét, hogy a nemzeti kisebbségi jogok rendezését Románia önként vállalta, amikor 1995-ben a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, 2008-ban a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját ratifikálta. „A vállalt kötelezettségek betartására irányuló igény vagy az ezzel kapcsolatos politikai tárgyalások normálisak egy demokráciában, nem minősíthetőek felháborítónak, állam- vagy alkotmányellenesnek, már csak azért sem, mert ezek a rendelkezések Románia alkotmányának 11. szakasza értelmében a belső jog részét képezik” – írják. Az állásfoglalás aláírói azt kérik az Országos Audiovizuális Tanácstól és az Országos Diszkriminációellenes Tanácstól, hogy a hatályos törvények alapján hivatalból járjanak el a túlkapások ellen. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Lecserélték Király Andrást
Leváltotta Király András oktatási államtitkárt Sorin Grindeanu távozó miniszterelnök, helyére Kovács Irén Erzsébet Szilágy megyei főtanfelügyelőt nevezte ki. A döntés hétfőn jelent meg a Hivatalos Közlönyben, Victor Ponta kormányfőtitkár ellenjegyezte. (Hotnews)
NYUGDÍJKEDVEZMÉNY SZENYNYEZÉS MIATT. Kihirdette Klaus Iohannis államfő az egységes nyugdíjrendszert szabályozó törvénymódosítást, így az általános nyugdíjkorhatárnál két évvel korábban vonulhatnak nyugdíjba azok a személyek, akik legalább 30 évet éltek az ásvány-kitermelés és -feldolgozás során visszamaradó anyagok által szennyezett településeken vagy azok 8 kilométeres körzetében. A képviselőházban május 23-án elfogadott jogszabály kimondja, hogy azok a személyek, akik legalább 30 évet éltek a réz, ólom, kén, kadmium, arzén, cink, mangán, fluor, klór, fémpor, kohókoksz, ammónia tartalmú ásványok kitermelése és feldolgozása miatt szennyezett településeken – Nagybányán, Kiskapuson, Zalatnán, Marosvásárhelyen, Slatinán, Turnu Măgurelén vagy Râmnicu Vâlceán –, illetve ezek 8 kilométeres körzetében, az átlagos nyugdíjkorhatár előtt két évvel kérhetik nyugdíjazásukat. (Maszol) ÁTSZAVAZOTT, KIRÚGTÁK. Kizárta az LDSZ központi politikai bürója Remus Borza képviselőt, mert a Grindeanu-kormány leváltását célzó bizalmatlansági indítványt nem szavazta meg – jelentette be tegnap Călin Popescu-Tăriceanu pártelnök. Borza – aki arról a kijelentéséről híres, hogy rongyos ezer euróért nem érdemes képviselőnek lenni – úgy reagált, hogy nemsokára már csak Tăriceanu marad a pártban, hogy leoltsa a villanyt. Az LDSZ-ből az utóbbi hónapban ugyanis már több politikust kizártak, még Daniel Constantin alelnöknek és körének sem bocsátották meg a különvéleményt. (Digi24) DRAKULA VONZÓ. Az On the Go Tours tette fel egy világtérképre az 50 legnépszerűbb helyszínt, ahonnan a legtöbb Instagram-fotót osztották meg a világon. Az első helyen nem meglepő módon a párizsi Eiffel-torony áll, a második a londoni Big Ben, a harmadik a Grand Canyon, a negyedik a London Eye és az ötödik helyen a New York és az Empire State Building áll. A top 50-be egy erdélyi helyszín is bekerült, vélhetően ez sem meglepő módon a törcsvári kastély, amely a Drakula-legenda miatt a legnépszerűbb romániai turistacélpont, és a 42. helyen végzett. (Transindex) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Életműdíjat kapott Szélyes Ferenc színművész
Noha a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház idén nem vett részt a 29. alkalommal megszervezett Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján, a vásárhelyi siker idén sem maradt el. Igaz, a díj ezúttal egyéni: Szélyes Ferenc színművészt, a Tompa Miklós Társulat nyugalmazott tagját életműdíjjal tüntették ki az idei szemlén, amelynek az Emberi Erőforrások Minisztériuma által felajánlott fődíját ez évben a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának Liliom című előadása kapta.
Életműdíjjal jutalmazták Szélyes Ferenc mellett Giricz Attila színművészt, az Újvidéki Színház tagját, a legjobb női és férfi főszereplő díját Vasvári Emese és Fabó Tibor, a Komáromi Jókai Színház színművészei kapták. A legjobb női mellékszereplő Benedek Ágnes, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának tagja, míg a legjobb férfi mellékszereplő Benkő Géza, a Komáromi Jókai Színház tagja lett.
A legígéretesebb tehetségnek járó elismerést Vass Zsuzsanna, a sepsiszentgyörgyi teátrum tagja kapta, a zsűri különdíjával pedig a Tündéri című előadást jutalmazták, amelyet az Aradi Kamaraszínház, a Békéscsabai Jókai Színház és a Maszk Egyesület közösen állított színpadra. Az előadások zeneiségéért járó díjat a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Kapitalizmus és a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Magyar című előadásaiért ítélték oda, a jelmezekért adható elismerést pedig Kiss Zsuzsanna kapta a Liliom című előadásért. A pályakezdő rendezői díjat Nagy Botond vehette át az Anyegin című előadásért, a város polgármesterének díját Lőrinc Tímea, a Zentai Magyar Kamaraszínház színművésze, a közönségdíjat pedig a Beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház előadása, Örkény István Tóték című darabja kapta. A kisvárdai teátrumi seregszemlén huszonöt társulat előadásait tekinthette meg a közönség – áll a szervezők közleményében.
Szélyes Ferenc színművészről volt tanári és munkatársi minőségében dr. Kovács Levente rendező, professzor, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem nyugalmazott tanára írt laudációt, amelyet az alábbiakban olvashatnak.
„Szélyes Ferenc, született Marosvásárhelyen, 1953. május 13-án. Elemi iskolai, gimnáziumi és felsőfokú tanulmányait Marosvásárhelyen végezte. A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben szerzett színészdiplomát 1976-ban. Vizsgaszerepeiben (Brecht: Egy fő az egy fő, D. R. Popescu: Szomorú angyalok, Hubay-Vas-Ránky: Egy szerelem három éjszakája című darabokban) szerzett elismerést a közönség körében, és felkeltette a szakma figyelmét. 
Színészi pályájának első állomása a Szatmárnémeti Északi Színház, ahol évről évre egyre fontosabb és változatosabb szerepek sikeres megoldása révén 25 év alatt a társulat egyik vezető színészévé vált. Rengeteg különböző jellegű szerepben láthatta a közönség (pl. Nagelschmidtként Sütő Lócsiszárjában, volt Oszip Csehov Platonovjában, játszott az emlékezetes Shakespeare-műben, a Viharban, a Hippolyt a lakájban és sok más szerepben aratott sikert).
Az 1990-es fordulatot követően hazatért szülővárosába. A Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagjaként tovább ívelt felfelé művészi pályája. Újabb jelentős szerepekben értékelte művészetét a közönség: Székely János, Sütő András, Goldoni, Birinszkij, Bánffy Miklós, Vaszary János, Molière és mások műveiben. Évekig színészmesterséget tanított abban az intézetben, ahol a diplomáját szerezte. Alapító tagként hosszú ideig közreműködött a Nagy István által vezetett Gruppenhecc kabaré-társulatban, melynek révén ismertté vált Európa több országában is. Hatvanadik születésnapját a nagyváradi Szigligeti Társulat vendégeként eljátszott, A nagy Romulus című Dürrenmatt-előadás címszerepében ünnepelte a szakma. 
Nyugdíjazását követően a Marosvásárhelyen alakult Spektrum elnevezésű magánszínházban lépett fel Harold Pinter és Molière műveiben, majd a soproni színház és a budapesti Nemzeti Színház kérte fel közreműködésre. Alapítóként és igazgatóként közel 15 éve működik Mikházán a Csűrszínház néven általa létesített (az „erdélyi Kapolcs”-ként is emlegetett) nyári játszóhely, egyre változatosabb színházi, folklór- és irodalmi műsorokkal Erdély egyetlen intézményes nyári színházaként.
A gazdag életmű száraz adatai mögött egy igen konok művész arculata rejlik. Konok és rendíthetetlen a színházban, a nemzetiségi tudat és méltóság otthonról hozott hittel végzett ápolásában, a színpadi tartás, hivatás és etika kérlelhetetlen elkötelezettjeként példás és iránymutató tagja volt minden társulatnak, ahol megfordult. Drámai szerepeiben szenvedélyes és hiteles, komikusként fergeteges és visszafogott, karakterszerepeiben a sajátos jegyek következetes betartása jellemzi munkáját. A személyes temperamentum és az előadás ritmusa sajátos összhangban vannak jelen színpadi alakításaiban. Civil konoksága, hite a tisztességben és az emberi méltóságban fényesen megmutatkozott a kommunista pártból való kilépés bátor és hatásos gesztusában a Ceauşescu-diktatúra tombolásának teljében. A nemzetiségi kultúrát ápoló csűrszínházi mozgalomban saját anyagi tartalékait is önzetlenül bevetve tartotta a színvonalat, megteremtve a folyamatos működés és tökéletesedés feltételeit. 
Művészi termésben gazdag életműve, emberi tulajdonságai és konok elkötelezettsége alapján teljes mértékben jogosult a magas kitüntetésre.” 
A díjazott művésznek mi is gratuláltunk, és arról kérdeztük, hogyan érzi magát immár életmű-díjasként. 
– Nagy meglepetésként ért, amikor megtudtam, hogy engem szándékoznak kitüntetni. Főként azért, mert általában az anyaszínház szokta a díjra felterjeszteni a művészeit, és én mint nyugdíjas úgy érzem, hogy már kikerültem az erdélyi színházi körforgásból. Amikor felhívtak, nem is akartam elhinni, főként, hogy a javaslat a határon túlról érkezett. De a meglepetés mellett nagy örömöt és nagy megtiszteltetést is jelent számomra a díj. Kovács Levente laudációja pedig annyira szép, hogy remélem, a nekrológomat is ő írja majd. De annyira azért nem sietek, és ezúttal, a reklámlehetőséget kihasználva, szeretettel hívok mindenkit a mikházi Csűrszínházban sorra kerülő további nyári programokra. Itt jegyezném meg, hogy a soproni Petőfi Sándor Színházhoz szerződtem, és a soproni társulattal és Ács József rendezővel július 3-án kezdjük Michael Ende Pokoli puncs-pancs című zenés mesejátékának próbáit. A premierre (és az egyetlen erdélyi előadásra) július 22-én, szombaton délelőtt 11 órakor kerül sor – erre is szeretettel várjuk a közönséget – nyilatkozta Szélyes Ferenc színművész.
K. NAGY BOTOND Népújság (Marosvásárhely)