Isten és a nemzet szolgálatában
Erdélyi tanúságtevők
Szombaton a Bod Péter Megyei Könyvtárban mutatták be Frigyesy Ágnes budapesti újságírónő Az Úr csodásan működik címet viselő, Ferenc Béla Ervin és Bíró János Antal ferences szerzetesek, valamint Tőkés István református teológus életútját ismertető riportkönyvét. A szerzővel lapunk munkatársa, Bedő Zoltán beszélgetett.
Társalgásukból a jelenlévők megtudhatták, hogy Frigyesy Ágnes értelmiségi családban született 1963-ban Kecskeméten. Felmenői között pedagógusok, jegyzők, jogászok, földbirtokosok, iskolaalapítók és művészek találhatók, így családja nem tartozott a kommunista rendszer kedveltjei közé. Első diplomáját a kaposvári Tanítóképző Főiskolán, a másodikat a szegedi Tanárképző Főiskola magyar szakán szerezte. Újságírói pályára hét év tanítás után, a rendszerváltás után lépett. Munkatársa volt többek között a Kecskeméti Lapoknak, az Új Magyarországnak, a Film, Színház, Muzsikának, a Honismeretnek, a Magyarok Világszövetsége lapjainak: a Világszövetségnek, a Magyarok Világlapjának és a Világlapnak. Nemzeti elkötelezettségű, keresztény újságírónak tartja magát, ezért cikkei központjában sorskérdéseink állnak, és az evangéliumi örömhír közvetítője szeretne lenni. Jelmondatának Kodály Zoltán eme kijelentését választotta: „Akiben van tehetség, köteles azt kiművelni a legfelsőbb fokig, hogy embertársainak mennél nagyobb hasznára lehessen. Mert minden ember annyit ér, amennyit embertársainak használni, hazájának szolgálni tud.”
Saját bevallása szerint a könyv megírásával e három erdélyi tanúságtevőnek szeretett volna emléket állítani, és helytállásukat példaként az elkövetkező nemzedékeknek felmutatni. Közülük kettővel bensőséges kapcsolatban állt, ezért a velük készített interjúk tulajdonképpen egy-egy őszinte beszélgetés írásban rögzített formái.
A kommunista börtönökben sokat szenvedett Ervin atyát néhai Bartis Ferenc, szárhegyi születésű költő jóvoltából ismerte meg Budapesten. Kölcsönösen ráéreztek a lelki rokonságra, így az évek során hosszú beszélgetésekkel fűszerezett ismeretségük érzelmi kötődéssé mélyült. Tőkés Istvánban némiképp az elvesztett nagyapját vélte felfedezni, és talán e jól érzékelhető rokonszenv hatására alakult ki barátság közöttük. Olyannyira, hogy szekusdossziéjának feldolgozását is rábízta.
Bíró Antal atyával Csaba testvér gyergyószentmiklósi, Szent Annáról elnevezett gyermekotthonának a felszentelésekor találkozott, aki már akkor a bizalmába fogadta. Ennek ellenére vele nem volt könnyű interjút készíteni, mert beszéd helyett inkább írásban szerette megfogalmazni mondanivalóját.
Tölgyesi Erik gitárjátéka, Karola húga csengő hangja, valamint az idézetek Damokos Kinga, Józsa Zsuzsa és Tölgyesi Erik általi tolmácsolása hangsúlyosan hozzájárult az est emelkedett hangulatához.
(berecki) Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Szent László emlékezete Székelyföldön
Csillag jelent meg
Szent László királyról, nevéhez fűződő legendákról, az őt megörökítő falfestményekről, azok elemzéséről hallhattak előadást kedd este a baróti Tortoma Önképzőkör vendégei Balla Ede Zsolt székelyudvarhelyi író-kutatótól.
Szent László a lovagkirály elnevezést termetes alakjáról, a csatákban való helytállásáról, erős határozottságáról kapta, mely ugyanúgy jellemezte a törvényhozásaiban is. Csodás tetteit több száz fennmaradt freskó örökíti meg, amelyek leginkább a történelmi Nagy-Magyarország peremvidékén találhatóak meg a mai napig is – részletezte az előadó.
Felvidék után a legtöbb freskó Székelyföldön idézi meg nagy királyunk szellemét, Gidófalván most is folyik egy falfestmény feltárása. Szent László emlékét legjobban Csíkország, Csíkszépvíz és környéke őrzi, ottani régi kápolnák helyeit, romjait mutatta be fotók segítségével Balla Ede Zsolt, illetve a hozzájuk tartozó történeteket is ismertette.
Az idei esztendő Szent László égisze alatt zajlik, mivel két évfordulót is jegyezhetünk: királlyá koronázása 940, szentté avatása 825 évvel ezelőtt történt. Ez utóbbi III. Béla király idején, amikor a pápai küldöttséget egy, a sírja felett nappal megjelenő csillag győzte meg arról, hogy valóban méltó a Szent megnevezésre
Lázár Szilárd / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

FUEN-kongresszus Kolozsváron: elutasítani látszik a párbeszédet a román állam
Élesen bírálták az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) 62-ik, kolozsvári kongresszusának csütörtöki megnyitóján az házigazdák – Vincze Loránt FUEN-elnök és Kelemen Hunor szövetségi elnök – a bukaresti kormány kisebbségpolitikáját. A párbeszéd elutasításaként értelmezték, hogy a román állam csak államtitkári szinten képviseli magát a rendezvényen, és Emil Boc polgármester is lemondta a részvételét. A kongresszus központi témái az anyanyelvhasználat, a kisebbségi kulturális hagyaték védelme és az európai autonómia-megoldások, illetve a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés lesz, amelynek aláírásgyűjtése pénteken indul el hivatalosan. maszol.ro

Navracsics Tibor a román külügy kifogásairól: a főbiztos támogatta a kolozsvári látogatásomat
A román külügy levélben sérelmezte az Európai Bizottság elnökénél, Jean-Claude Junckernél, hogy Navracsics Tibor elfogadta a meghívást a Kolozsváron zajló FUEN-kongresszusra, és nem látogatott el Bukarestbe. Ezt a kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos maga erősítette meg csütörtökön a Maszolnak adott exkluzív nyilatkozatában. Bukarest panasza hatástalan volt, mert a főbiztos támogatta a magyar uniós tisztségviselő kolozsvári látogatását.
„Az Európai Bizottság elnöki irodája tájékoztatott engem arról, hogy kaptak egy levelet, amelyben a román külügy kifogásolta, hogy én Kolozsvárra jövök. Jean-Claude Juncker elnök úr egyúttal biztosított is arról, hogy támogatja az utazásomat, tehát ez semmilyen problémát nem jelent. A levél teljes tartalmát nem ismerem” – válaszolta kérdésünkre a FUEN-kongresszus szünetében Navracsics Tibor.
A magyar biztos elmondta, egyszerű magyarázata van annak, hogy miért nem ment el Bukarestbe. „Azért nem mentem, mert nem hívtak meg a román fővárosba” – magyarázta. Tájékoztatása szerint mandátuma eddigi két és fél éve alatt másodszor van Kolozsváron: 2014 novemberében az Európai Ifjúsági Fórum kongresszusán vett részt a kincses városban, csütörtökön pedig az európai kulturális örökségről beszél a FUEN kongresszusán.
Arra a felvetésünkre, miszerint biztosi minőségében való jelenléte a FUEN-kongresszuson értelmezhető-e úgy, hogy az Európai Bizottság nyitottá vált a Minority SafePack javaslatcsomag iránt, Navracsics Tibor azt válaszolta: a kongresszus nem a kisebbségi polgári kezdeményezésről szól.
„A FUEN kongresszusa számomra alkalmat ad arról beszélni, hogy miként tudnak a nemzeti kisebbségek Európa kulturális örökségéhez, sokszínűségéhez hozzájárulni” – fogalmazott. A biztos emlékeztetett, hogy 2018 az európai kulturális örökség éve lesz. „Ez egy helyi aktivitásra épülő év lesz, ezért természetesen a kisebbségekre támaszkodva tervezzük az év eseményeinek megszervezését” – tette hozzá.
Kelemen Hunor Zilahon már szóvátette
Arról, hogy a román külügy akadályozni próbálja az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója kolozsvári rendezvényét, Kelemen Hunor beszélt először Zilahon, az RMDSZ múlt heti kongresszusán. A szövetségi elnök akkor a politikai beszámolójában kijelentette: a bukaresti diplomácia azt a nem titkolt célt követi, hogy a magyar közösség törekvéseit elakassza, és rossz színben tüntesse fel a magyarokat szerte a világban.
"Ha külpolitikai vezető lennék, nem hazudnám tele a fél világot és nem állítanék valótlanságot arról, hogy mi a helyzet a magyar kisebbséggel. Nem próbálnám elakasztani azokat a törekvéseket, amelyek európai bevett és elismert gyakorlatot ajánlanak Románia számára" - jelentette ki Zilahon az RMDSZ elnöke.
Úgy tudjuk, hogy Kelemen Hunor a beszédében a román külügynek a Jean-Claude Junckerhez küldött levelére utalt. Utalt a román külügy ellenséges magatartására a sajtónak tartott csütörtök reggeli eligazítón a FUEN elnöke is. „A román diplomácia azon dolgozott, hogy ne legyenek itt a román állam képviselői, mert ezzel legitimálták volna, hogy mi itt elmondjuk a gondokat” – mondta Vincze Loránt.
Megkérdeztük a külügyet és Brüsszelt is
Portálunk csütörtökön több kérdést is feltett Külügyminisztérium sajtóirodájának a Jean-Claude Junckernek küldött levéllel kapcsolatban, és az Európai Bizottság elnökének kabinetjét is megkerestük az ügyben. Ha választ kapunk, cikkünket frissítjük.
Cseke Péter Tamás / maszol.ro

Támogatja a katolikus gimnázium szülői bizottsága az iskola alapításáról szóló határozattervezetet
Egyhangúan támogatja a Római Katolikus Teológiai Líceum szülői bizottsága a felekezeti gimnázium helyzetére megoldást nyújtóhatározattervezetet, amelyet szerdán iktatott az RMDSZ a marosvásárhelyi városi tanácsban.
Erről szerda késő esti rendkívüli gyűlésükön döntöttek a szülők, akik három kiegészítő javaslatról is szavaztak. A döntésről csütörtök délelőtt tájékoztatták a marosvásárhelyi, Maros megyei RMDSZ-t is. Az RMDSZ szakértői jelezték, hogy a szülők kiegészítő javaslatait egyértelműen beépítik a határozathoz mellékelt indoklás szövegébe.
Ennek a tervezetnek lényege az, hogy pótolja az iskola megalapításáról szóló, határozatok hiányosságait, illetve kimondja azt, hogy a 2014-től, tanfelügyelőségi döntés folytán „római katolikus líceum” címen beindított, azóta is elismerten működő iskolai közösség jelenlegi tanulói és oktatói állománya képezze a határozatban kimondott iskola részét.
Az alapító tanácsi határozat hiányos volt
Az RMDSZ csütörtöki közleménye szerint az alapvető tények az iskolával kapcsolatban a következőek: Romániában iskolát helyi tanácsi határozattal lehet megalapítani. Ez a marosvásárhelyi római-katolikus iskola esetében hiányos volt. Több tanácsi határozat is volt, ami említette az iskolát, de egyik sem mondta ki egyértelműen a megalapítását.
Az RMDSZ szerint magyarellenes indíttatásból, rosszhiszeműen a városháza, de olykor a tanfelügyelőség is számos olyan elemet vitt be a különböző dokumentumokba, azok megfogalmazásába, mely kifejezetten támadhatóvá tették ezeket. Két tanácsi határozatot szoktak idézni, ami megalapította volna ezt az intézetet: a 2014. július 29-i határozatot, illetve a 2014. szeptember 16-it. Az előbbi nem az iskolaalapításról szól, hanem az épület feljavításához megítélt összegről, és csak említi az iskolát, javasolja megalapítását. Holott a helyi tanácsnak nem javasolnia kellett volna, hanem megalapítania.
A másik, a szeptember 16-i határozatot megtámadta a prefektus, és azóta széles körben elterjedt, hogy ezért maradt el az iskola megalapítása. Csakhogy a szeptemberi határozat sem szólt iskolaalapításáról, hanem az iskola felvételéről a város iskolahálózatába. Az iskolaalapítás és a felvétele az iskolahálózatba a törvény szerint két külön lépés, a másodikra nem kerülhet sor az első megtétele nélkül.
A tanfelügyelőség nem várta meg az alapítást
Mégis hogy indult be az oktatás és folyik, amúgy annak rendje és módja szerint 2014 óta? Úgy, hogy a megyei tanfelügyelőség nem várva meg az alapítást, működtetni kezdte az iskolát, bevezette az országos oktatási rendszerbe is. Ennek érdekében a tanfelügyelőség két határozatot hozott: az egyiket 2014-es tanévkezdés előtt, amit két hónap múlva maga vont vissza, a másikat 2015 augusztusában.
Közben a városi tanács anélkül, hogy határozott volna a törvény szerint az iskola megalapításáról, a polgármesteri hivatal ködösítései, zavarkeltési módjaira jellemzően, határozatot hozott 2015. január végén (33-as számú) az iskola felvételéről a hálózatba – idézi fel a történteket az RMDSZ közleménye.
A minisztériumban észlelték a szabálytalanságot
Ezt határozatot a tanfelügyelőség elfogadta. Így a tanfelügyelőség döntései nyomán voltaképpen egy működő, de a megalapítást illetően megkérdőjelezhető iskola lett. Tavaly nyár végén a minisztériumnak egy vizsgálóbizottsága (amely az épületben levő két iskola közötti tanteremvita nyomán szállt ki a helyszínre) jött rá, hogy az iskolát a tanügyi rendszer ugyan jóhiszeműen, de nem egészen szabályosan működtette.
Ettől a ponttól – 2016. augusztus – kezdve az iskola működését ugyan nem állíthatták le, és ezt nem is szándékozták, de további beiskolázást nem hagytak jóvá. Mindennek azonban semmi köze a korrupcióhoz, azt kell vizsgálni, hogy az iskola alapításakor történt-e adminisztratív hiba.
Ezek voltak a lehetséges opciók
Az RMDSZ szerint ebben a tényállásban két opció körvonalazódott: pótolni az iskolaalapításról szóló határozatot, illetve megvárni, hogy az időközben peres ügyben is támadott, 2015. augusztusi, 1385 számú tanfelügyelőségi határozatról (amely saját körében működtette az iskolát, amíg a jogszerűtlenség 2016 nyarán ki nem derült) bírósági döntés nem születik.
A peres ügy az épületben kialakult tanteremvitához kapcsolódik. A bírósági ügy elhúzódhat, ráadásul kétséges a kimenetele, mert immár továbbra sem kerülhet elő olyan 2014-2015 között hozott tanácsi határozat, ami az iskolaalapításról szól. Ezért kell olyan megoldást találni, a minisztériummal közösen, hogy a ténylegesen működő iskola folyamatosságát fenntartva, de az alapító lépést is megtéve konszolidálódjék a helyzet. maszol.ro

Monográfia jelent meg Kolozsvár elfelejtett múzeumáról
A kolozsvári Műszaki Egyetem Malom utca (G. Barițiu) végén található két épülete előtt járva nem is sejtjük, hogy a huszadik század elején itt többek között japán kézműves termékeket és francia szecessziós kerámiákat csodálhattak a polgárok, ugyanis a 25. szám alatti épületben működött a város legfontosabb múzeuma, az I. Ferenc József Iparmúzeum. Az intézmény történetét feldolgozó könyvet a 7. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten mutatták be.
Székely Miklós művészettörténész három év kutatómunkájának eredményét foglalta össze a Nemzet, Ipar, Művészet. A kolozsvári I. Ferenc József Iparmúzeum. 1887-1918 című kötetben, amely csak azért lett múzeum-monográfiához képest vékony, mert az intézmény mindössze két évtizedig állt fenn, és az iratanyaga nem került elő, a gyűjteményének pedig csak töredéke maradt fenn az Erdélyi Történeti Múzeumban.
Amint a kötetből kiderül, a kolozsvári ipariskola és a hozzá kapcsolódó iparmúzeum a Kolozsvár 19. század végi modernizációját levezénylő főépítész, Pákei Lajos szívügye és életre szóló projektje volt, neki köszönhetően Kolozsváron is gyűjtötték a korban divatos távol-keleti, illetve később a szecessziós tárgyakat.
Iparmúzeum, a dualizmus kori Kolozsvár „innovációs központja”
A dualizmus kori Magyarország ipari és gazdasági modernizációjának részeként több településen hoztak létre ipariskolát. Ezeknek az oktatási intézményeknek a szertárából, mintaanyagából néhány városban múzeum jött létre, jellemzően ott, ahol állami iparfejlesztésre, gazdaságfejlesztésre volt szükség. „Nem véletlen, hogy Erdélyben két ilyen múzeum is volt, hiszen ide nem csak vasutat kellett építeni, hanem központilag ipart is hozni. Az ország többi részén, a felvidéki bányavárosokban, Budapesten volt egy olyan ipari potenciál, amelyik ki tudta termelni a saját modernizálását” – mondta a kolozsvári bemutatón Székely Miklós.
Az Osztrák-Magyar Monarchia három iparmúzeum épült fel: a budapesti Technológiai Iparmúzeumot (1887-1889) Hauszmann Alajos, a marosvásárhelyi Székelyföldi Iparmúzeumot (1890-1893) Kiss István, a Kolozsvári két épületet (1896-1898 és 1903-1904) Pákei Lajos tervezte.
Az iparmúzeum intézménye „eltért a történeti múzeumtól, és helyesebb nem múzeumként tekinteni rá, hiszem működését tekintve inkább egy innovációs központ, egy kísérleti laboratórium és egy kereskedelmi bemutatóterem ötvözete volt” – foglalta össze az intézménytípus lényegét a kötetet ismertető Orbán János, a Maros Megyei Múzeum művészettörténésze.
Amint a kötet bevezetőjéből kiderül, „a kolozsvári iparmúzeumban ipari gépek, berendezések és szerszámok mellett történeti jelentőségű enteriőrök részletei, modern iparművészeti tárgyak keveredtek a korszak orientalista gyűjtőszenvedélyének sajátos emlékeivel, illetve az erdélyi és magyarországi háziipar eszközeivel.”
A kolozsvári ipariskolát 1884-ben alapították, de csak 1898-ban költözhetett saját épületbe. Hamar kiderült azonban, hogy az oktatási célokra használt épület nem lesz elég az iparmúzeumi tárgyak elhelyezésére is, így Pákei új épület tervezéséhez látott. A közvélemény is fontosnak tartotta, hogy Erdély fővárosában, Kolozsváron reprezentatív múzeumépület épüljön. Az új, 1904-ben átadott épület egyik előképe a bécsi 1866-1871 között épült Museum für Kunst und Industrie neoreneszánsz épülete, „nagytestvére” pedig a prágai Iparművészeti Múzeum 1897 és 1900 között Joseph Schulz tervei alapján készült palotája.
Pákei Lajos 1921-es halála után a múzeum hanyatlani kezdett, majd 1926-ban megszűnt, épületét a Női Kereskedelmi Állami Iskola vette át, gyűjteményét az épület padlására szállították fel.
Pákei haladt a korral
Bár Pákei Lajos historizáló épülettervei alapján azt gondolhatnánk, hogy a főépítész nem volt túl innovatív alkat, Székely Miklós kutatásaiból az derül ki, hogy felismerte a szecesszió jelentőségét és az Iparmúzeum intézményét is korszerűvé tudta tenni. „Pákei nagyon ellentmondásos figura volt, mert építészetileg mindvégig historizáló maradt, de itt a legújabb, legkortársabb iparművészeti dolgokat vásárolta össze, olyan folyóiratokat járattak Kolozsvárra, amelyeket ezen kívül csak Budapesten lehetett olvasni az Iparművészeti Múzeumban, megvolt ehhez az érzéke” – fogalmazott Székely Miklós.
A Pákei vezette intézmény abban különbözött monarchiabeli társaitól, hogy itt az iparművészet is megjelent a gyűjteményben. A budapesti iparmúzeumban technológiai gyűjtemény volt, a marosvásárhelyiben a technológiai gyűjtemény néprajzi anyaggal vegyült, Kolozsváron viszont Pákei 1900 környékén úgy döntött, hogy iparművészeti tárgyakat is gyűjteni kezd, különböző ausztriai minták alapján. Székely Miklós szerint „Pákeinek ezzel az lehetett a célja, hogy a kolozsvári, és az erdélyi otthonokat modernizálja.”
A budapesti Iparművészeti Múzeumhoz hasonlóan Pákei fontosnak tartja a kortárs angliai és francia iparművészet termékeinek gyűjtését, tehát felismerte a szecesszió jelentőségét, hívta fel a figyelmet Orbán János. Az Erdélyi Történeti Múzeum gyűjteményében fennmaradt például egy Auguste Delaherche-féle váza, vagy a Nancyban működő Daum gyárban készült virágos art nouveu-tál.
A kötetből az is kiderül, hogy Pákei az 1900-as párizsi világkiállítás koncepciójához hasonló módon, hangulati elemekre építve, saját tervezésű tárlókban mutatta be a gyűjteményt, tehát ebben is haladó szelleműnek bizonyult.
Kolozsvárnak is megvolt a maga keletkutatója
A kolozsvári iparmúzeumba japán és kínai tárgyak is kerültek, ezeket Vadona János gyógyszerész, amatőr földrajztudós gyűjtötte.
Az orientalista szemlélet szerint a távolkeleti iparművészet ár-minőség arányban kedvező termékei jelentették a kulcsot a hazai ipar megreformálásához. Mivel tiszta forrásból szerettek volna ilyen tárgyakhoz jutni, több utazó indult beszerző körútra Japánba és Kínába.
Vadona János nagyjából Xantus János földrajztudós, utazó útvonalát követve, az 1880-as évek második felében végigjárta Japánt és két kínai városba is eljutott, ahol kifejezetten a kolozsvári iparmúzeum megbízásából vásárolt, derül ki a kötetből. Az Erdélyi Történeti Múzeum 1942-es leltárában két értékes, az egykori Iparmúzeum gyűjteményéből származó tétel szerepel: egy „japáni áttört faragású díszes henger” és „elefántcsontból faragott tehénszekér (japáni) kazettában”.
A japán iparművészet előnyben részesítése az Vadona elődjének, Xantus Jánosnak a véleményében is tükröződik, aki a kínai iparról a következőket írta: „Türelmök, kitartásuk volna, de ízlésük messze elmarad a japánok finom érzékű leleményessége, alkotó szelleme mögött.”
Zs. E. / maszol.ro

Maroshévízi Magyar Művelődési Napok: a magyar oktatás a középpontban
Újra a magyar kultúráé lesz a főszerep Maroshévízen, ugyanis hatodszor szervezik meg a hétvégén a Maroshévízi Magyar Művelődési Napokat. Az eseménnyel alternatívát nyújtanak a román többségű Hargita megyei városban élő magyarságnak, ahol az év nagy részében román kulturális események zajlanak.
A hévízi magyar közösség kulturális igényeit a történelmi magyar egyházak, civil szervezetek, az RMDSZ helyi szervezete, valamint az egyetlen magyar nyelvű oktatást biztosító Kemény János Gimnázium munkaközössége próbálja kielégíteni – tudtuk meg Barticel-Kiss Krisztián szervezőtől, a Maroshévízi Református Egyházközség lelkészétől.
Az idei rendezvény különlegessége, hogy a magyar diákok szemszögéből, az ő igényeiket figyelembe véve szervezik meg a művelődési napokat. Ebben jelent fontos mérföldkövet annak az együttműködésnek a kialakítása, amelyet a hévízi Kemény János Gimnázium a szamosújvári Mezőségi Kemény Zsigmond Szórványoktatási Központtal, illetve az azt fenntartó Téka Alapítvánnyal alakított ki.
„Fontos számunkra az együttműködés, a két szórványközösség oktatási intézménye közötti kapcsolat révén tapasztalatcserén veszünk részt. Sokaknak furcsán hangzik, hogy Hargita megyében szórványközösségként nevezzük meg magunkat, pedig így van. Egyetlen magyar tannyelvű iskolánk van, de a hévízi magyar diákok egyharmada román iskolába jár, ugyanakkor a helyi tanácsban is csak három képviselőnk van. A szamosújváriak hasonló helyzetben vannak, de sok sikeres programot bonyolítottak le az oktatási központ révén, és látjuk a pozitív irányú fejlődésüket” – fejtette ki a Maszolnak a művelődési napok idei jelentőségét a református lelkész.
Az oktatás témájában kerekasztal-beszélgetést is tartanak péntek délután, amelyen a lelkész szerint, ha nem is találnak megoldást, de remélik, hogy fontos kérdéseket vetnek fel, amelyek lehetőséget adnak a továbbgondolkodásra.
A hetedik Maroshévízi Magyar Művelődési Napok hivatalos megnyitója csütörtök délután lesz, amelyet kabaréműsor követ. Pénteken Kemény János Iskolanapot tartanak, amelyen koszorúznak, megtartják a fent említett kerekasztal-beszélgetést, illetve a diákok saját műsort adnak elő.
Szombaton az Urmánczy Nándor Egyesület Napját tartják, amelynek részeként átadják az Urmánczy Nándor-díjat, kiállítást nyitnak meg, illetve koncertet és színházi előadást is tartanak. A vasárnap a hagyományokról szól majd, amelyen a meghívott néptánccsoportok lépnek fel, este pedig, a rendezvénysorozat zárásaként, Kilyén Ilka színművész lép színpadra és tart előadást. Az események a helyi művelődési házban, az iskolában, valamint a katolikus templomban zajlanak.
Kovács Boglárka / maszol.ro

Elkezdődött a FUEN-kongresszus Kolozsváron. Románok nem jöttek
A román diplomácia mindent bevetett, hogy minimalizálja a kongresszus jelentőségét, állítólag Junckerig jutottak el: az EB-elnök behívta Navracsics magyar biztost.
Elkezdődött csütörtökön, Kolozsváron az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának 62. kongresszusa. A Napoca hotelben megszervezett tanácskozást Vincze Loránt, a FUEN elnöke nyitotta meg, Kolozsváron, Cluj-Napocán, és Klausenburgban üdvözölve a vendégeket. A FUEN meghívót küldött az eseményre a román államfőnek, miniszterelnöknek, külügyminiszternek, és az európai ügyekért felelős miniszternek, azonban egyik hivatalosság sem tisztelte meg jelenlétével a Kongresszust. A román politikusok hiánya egyébként visszatérő beszédtéma volt a FUEN kongresszust megnyitó köszöntő beszédekben, és a szerdán este megszervezett fogadás informális beszélgetésein is. A román külügy ugyanis diplomáciai eszközökkel próbált nyomást gyakorolni a résztvevőkre, arról faggatva a külképviseletek illetékeseit, hogy ki, miért jön a FUEN kongresszusra, miről fog beszélni és mit fog támogatni. Információink szerint a rendezvényen előadóként részt vevő Navracsics Tibor oktatási, ifjúsági és sportügyekért felelő európai biztost Jean-Claude Juncker EB-elnök behívatta a FUEN kongresszuson való részvétele kapcsán.
Vincze Loránt FUEN-elnök köszöntő beszédében elmondta, két fő oka van annak, hogy a FUEN úgy döntött, itt tartja éves kongresszusát: egyrészt szeretné az ernyőszervezet háláját kifejezni mindazokért a kezdeményezésekért, amelyeket az RMDSZ indított el az elmúlt hét évben, hiszen az európai polgári kezdeményezések eszméje mindig is a legjelentősebb eszmének számított a szervezetben. Ugyanakkor azt is szerették volna jelezni, hogy a FUEN nagyobb figyelmet fordít Közép- és Kelet-Európára.
Kertész Melinda / Transindex.ro

Felújították a sepsikilyéni unitárius templom Szent László-freskóját
Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent-László legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok - mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója. A megújult freskót szerdán avatták fel ünnepélyes keretek között a közigazgatásilag Sepsiszentgyörgyhöz tartozó településen. Diószegi László elmondta: a templom falképeit már a XIX. század végén feltárták, de visszameszelték, majd az 1980-as évek végén kezdődött egy kutatás, amikor a templom súlyosan károsodott egy földrengés következtében.
Az igazgató rámutatott: 30 évig tartott a falképek restaurálása, amelyek a templomhajó teljes felületét befedik mind a déli, mind a nyugati, mind az északi falon. Az északi falat borító freskón látható a Szent László-legenda, amely kivételesen jó állapotban maradt meg - tette hozzá. Gyülekezete már nincs a templomnak, de a városnak és az unitárius egyháznak az a szándéka, hogy rendszeresen hangversenyeket, esküvőket és keresztelőket tartanak ott, ami azért fontos, mert irányt mutathat, miként szolgálhatják a közösséget a gyülekezet nélkül maradt értékes templomok - mondta az igazgató.
Hangsúlyozta: a külhoni magyar műemlékek felújítását segítő Rómer Flóris Terv keretében 2016-ban 80 műemléken kezdődtek el munkálatok, ezek között vannak kisebb méretű kutatások, de szép számban találhatók teljeskörű felújítási munkálatok is. Az idén 250 millió forintból gazdálkodó Rómer Flóris Terv legfontosabb feladata nemcsak a veszélyben lévő műemlékek megóvása, az állagvédelem, hanem az értékek dokumentálása, feltárása is. Erdélyben körülbelül 30 műemléken dolgoznak, főleg templomokon, ugyanis Erdélyben sok Árpád-kori templom van - mondta Diószegi László. Kiss Lóránd marosvásárhelyi falkép-restaurátor az MTI-nek elmondta: feltételezhetően a XIV. század végén és XV. század elején készült a sepsikilyéni falkép. A kutatások azt mutatják, hogy Székelyföldön igencsak közkedvelt szent volt Szent László, akinek a legendája is rendkívül ismert volt. A falkép viszonylag épen megmaradt, így az értelmezhetősége sokat javult a viszonylag kevés restaurátori kiegészítéseknek köszönhetően. Transindex.ro

Revizionista játszóteret fedezett fel Dan Tanasă
A magyarok iránti gyűlöletéről elhíresült blogger - aki egyes források szerint a román titkosszolgálatok provokátora - ezúttal egy nagyszalontai játszótéren vélte felfedezni a magyar revizionizmus jeleit.
A dél-bihari Nagyszalonta testvérvárosa Csepel, egy Romániában egyedülálló „meseparkot” adományozott a hajdúvárosnak. A kreatív, látványos és ötletes játszótéri alkalmatosság szállítását és összeszerelését, valamint a környezete rendbetételét szintén a magyar főváros XXI-ik kerületének önkormányzata vállalta magára. A Szalontai Napok keretében ma délben át is adják a különleges játszóteret, amelynek segítségével Arany János Toldijának történetével ismerkedhetnek meg a kicsik.
Egyes nagyszalontai román „hazafiak” az élő fába is belekötve (ebben az esetben szó szerint) sérelmezik, hogy a játszótéren levő fehér kérgű nyírfák mellé pirosra és zöldre festett támoszlopokat helyeztek ki, melyek így - legalábbis a mindenütt magyar veszélyt szimatoló hazafiak agyában – a magyar lobogó színeit adják ki.
Több sem kellett a magyarok feljelentéséből sportot űző Dan Tanasă nevű önjelölt honmentőnek, azonnal meg isírta nagy olvasottságnak örvendő blogjában, hogy „a játszóteret adományozó Csepel önkormányzata nem mulasztotta el a lehetőséget, hogy Magyarország zászlaját szimbolikusan megjelenítse és ezáltal egy banális helyszínt, egy játszóteret a magyar sovén propaganda helyévé változtassa”.
A reakció persze nem maradt el, a blogbejegyzés alatti kommentárokban egyesek minden magyar migránst hazaküldenének a zászlójukkal együtt, mások pedig személyesen festenék át a román lobogó színeire a szóban forgó oszlopokat. Az az apróság, hogy a piros-fehér-zöld színkombináció lehetne Mexikó, Olaszország, vagy éppen Írország zászlaja is, vagy talán csak egyszerű véletlen, fel sem merül a világot csak piros-sárga-kék színekben látó koponyákban.
Frissítés: Információink szerint az ominózus oszlopok közül a zöldeket pirosra festette át az önkormányzat. Hiába, a megfelelési kényszer nagy úr.
Barta Béla / itthon.ma/erdelyorszag

Fizetnie kell Madéfalva volt polgármesterének a községháza felirat miatt
Mivel nem történt fellebbezés, jogerőssé vált a volt madéfalvi polgármester pénzbírságra kötelezésére vonatkozó elsőfokú ítélet, amelyet tavaly hozott a Hargita Megyei Törvényszék. Ugyanakkor bizonyítékot is kért arról a törvényszék, hogy a per tárgyát képező Községháza feliratot eltávolították.
Szentes Csaba korábbi madéfalvi polgármestert, akinek időközben összeférhetetlenség miatt szűnt meg a mandátuma, azért perelte be tavaly szeptemberben a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), mert szerintük nem hajtotta végre a 2016 februárjában hozott jogerős bírósági végzést, és nem vette le a községháza homlokzatáról az intézményt megnevező feliratot.
Noha a volt községvezető a per során dokumentumokkal bizonyította, hogy azt a feliratot eltávolították, tavaly novemberben a Hargita Megyei Törvényszék az egyesületnek adott igazat, és úgy döntött, hogy Szentes Csabának az országos bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő összeget kell fizetnie bírságként minden nap késlekedésért. Ezt az összeget az említett végzés jogerőre emelkedése, azaz 2016. február 22-től számolták, és az akkori minimálbérnek megfelelően napi 210 lejt számolva a bírság összege elérte akkor az 57 ezer lejt.
Vannak kérdőjelek Mivel a perben a lehetséges fellebbezés benyújtása elmaradt, a pénzbírságra vonatkozó elsőfokú ítélet közben jogerőre emelkedett – ezt kérdésünkre a Hargita Megyei Törvényszék is jelezte. Néhány nappal ezelőtt pedig egy átirat is érkezett a madéfalvi polgármesteri hivatalhoz, amelyben egyrészt arról érdeklődtek, hogy a hivatal milyen intézkedéseket hozott a jogerős ítélet végrehajtása, a pénzbírság felhajtása érdekében, ugyanakkor azt is kérték, hogy ha tényleg végre volt hajtva a felirat eltávolítására vonatkozó ítélet, akkor küldjenek erről bizonyítékot.
Kérdésünkre Szentes Csaba is egyetértett azzal, hogy ez az utólagos bizonyíték-kérés fölöttébb furcsa, mivel a per anyagához ezt már korábban mellékelték. Az átiratra választ fognak küldeni a hivatal részéről, és várják, mi lesz a következő lépés – ezt Szőcs László megbízott polgármester is megerősítette, hozzátéve, a felirat eltávolításáról akkor fényképek is készültek. Hozzátette, azt is leírják, hogy Szentes már nem polgármester, mivel az ítéletnek pénzügyi vonzata is van.
Két per a feliratok miatt
A madéfalvi polgármesteri hivatal épületéről azután vették le az egynyelvű Községháza feliratot, hogy a polgármester és a helyi önkormányzat jogerősen is elveszítette a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület által ennek eltávolításáért 2015-ben indított pert. Ez tavaly márciusban történt meg, pár héttel később, pünkösd előtt viszont, amikor az épület homlokzatát is felújították, román, magyar és német nyelven festették fel rá: Primărie, Községháza, Rathaus. Ezek a feliratok azóta is ott vannak.
Kovács Attila / Székelyhon.ro

Kihirdette Johannis a kórházi anyanyelvhasználatról szóló törvénymódosítást
Kihirdette Klaus Johannis román államfő május 19-én, pénteken azt a törvénymódosítást, amely a kisebbségek anyanyelvét ismerő személyzet alkalmazására kötelezi a kórházakat és szociális egészségügyi intézményeket ott, ahol jelentős számú kisebbségi közösség él.
A módosítást áprilisban ellenszavazat nélkül fogadta el a bukaresti képviselőház, néhány nappal később azonban a jobbközép ellenzéki pártok alkotmányossági óvást emeltek ellene.
Az alkotmánybíróság múlt héten megállapította, hogy az RMDSZ által kezdeményezett jogszabály nem sérti a román alaptörvényt. A törvény a romániai közegészségügyi ellátás „alapelvei” közé sorolja, hogy az egészségügyi intézmények a kisebbség nyelvét beszélő dolgozókat is alkalmazzanak azokon a településeken, ahol legalább ötezer lakos egy kisebbségi közösséghez tartozik, vagy ahol egy adott kisebbség a lakosság legalább húsz százalékát teszi ki. A jogszabály az egészségügyi minisztérium hatáskörébe utalja, hogy kidolgozza az előírás alkalmazásának módszertanát, erre azonban nem szab meg határidőt.
A szociális intézményeknél az azokat fenntartó önkormányzatoknak kell gondoskodniuk a kisebbség nyelvét beszélő dolgozók alkalmazásáról, amennyiben a településen ötezres lélekszámot vagy húszszázalékos lakosságarányt meghaladó számban élnek egy kisebbséghez tartozó lakosok.
A kórházi anyanyelvhasználatról szóló, pénteken kihirdetett törvény 2018. január elsején lép hatályba. MTI; Székelyhon.ro

Egységes Székelyföld-arculat a polgármesterek találkozóján
Ismerkedés, közös gondolkodás és információcsere: ezek a székelyföldi városok polgármesterei találkozójának főbb témái. A városvezetők először látogattak el ilyen céllal Gyergyószékre, a Gyilkostó üdülőtelepre.
Gyergyószentmiklós elsősorban turizmusban – mint a helyi gazdaság meghatározó ágazatában – gondolkodik, ezért is volt a Gyilkostó üdülőtelep a találkozó helyszíne – mondta el Nagy Zoltán házigazda polgármester. A Gyilkos-tó és környéke olyan természeti látványosság, amely kiemelkedő Székelyföld, Erdély szinten. Erre is alapozva szeretne meghatározó szerepet betölteni a térség turizmusában Gyergyószentmiklós. Az eseményen ezért hangsúlyos szerepet kaptak olyan témák, mint egy egységes Székelyföld-arculat és közös desztinációmenedzsment kidolgozása, működtetése.
Erről beszéltek a meghívott szakemberek, azaz Nagy Benedek és Csibi József. Kolumbán Gábor és Kisné Portik Irén pedig a falu és város együttműködésének szüksége, lehetőségei kérdéseit boncolgatták. Az eseményen tizenkét székelyföldi város elöljárója volt jelen. Amint Nagy Zoltán elmondta, még az ismerkedés fázisánál tart az együttműködés. A találkozókon a vendéglátók ismertetik azokat a körülményeket, adottságokat és problémákat, amelyekkel együtt él az adott város, hogy a későbbiekben a lehetőségek szerint közösen keressenek megoldásokat a felmerülő kérdésekre. A cél természetesen, hogy hosszú távon közös projektek, megvalósítások is szülessenek.
Fontos szempont még az ilyen találkozókon, hogy információcsere is zajlik, hiszen egyes városvezetők könnyebben, gyorsabban jutnak el olyan értesülésekhez, amelyek a többiek számára is hasznosak lehetnek, és ezeket meg is osztják a kollégáikkal. Az esemény alkalmat adott arra is, hogy a székelyföldi elöljárók kipróbálhassák a Kis-Cohárd sziklafalán tavaly kiépített via ferrata mászóutat.
Gergely Imre / Székelyhon.ro

Zsúfolásig telt szerdán késő délután a sepsikilyéni unitárius templom a Szent László-legenda képsorát is tartalmazó freskók restaurálása befejezésének alkalmából tartott ünnepi hálaadó istentiszteleten. A jelképes átadáson a falképeket bemutató Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész a Szent László-évben az esztendő kiemelkedő eseményének nevezte a szerdait. A restaurálást a Kiss Loránd falkép-restaurátor által vezetett marosvásárhelyi Apsis Kft. munkatársai végezték.
Egyházi énekek után Kovács István sepsiszentgyörgyi-sepsikilyéni unitárius lelkipásztor olvasott fel a Bibliából (a 90. zsoltárból) és mondott imát, majd köszöntötte az egybegyűlteket. Hívó szavára egyperces néma felállással adóztak Kónya Ádám művelődéstörténész, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója, Máté László műépítész és Bereczki Csilla restaurátor emlékének. Utóbbi restaurálta a templom kazettás mennyezetét, tegnap temették Ausztráliában. Kónya Ádám a templom megmentésében, a falképek feltárásában buzgólkodott, a tíz éve elhunyt Máté László szintén szívügyének tekintette az épület helyreállítását. A csendes emlékezést követően Péterfi Ágnes sepsiszentgyörgyi segédlelkész töltötte be a ceremóniamester szerepét. Jánó Mihály művészettörténész a templom építéstörténetét elevenítette fel. Kitért arra is, hogy Huszka József az 1880-as években feltárta a falképeket, akvarellmásolatokat készített, de az egyház kérésére vissza kellett meszeltetnie azokat. Említette Székely Zoltán régész, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója ásatását, Kónya Ádám és Máté László szerepét a feltárásban, restaurálásban. Kitért az 1989 decemberében létrejött sepsiszentgyörgyi M Műhely és az 1990 tavaszán alakult Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság, Románia első műemlékvédelmi intézménye létrejöttére. Majd előadást tartott a falképekről, kiemelve egy-egy igazán érdekes jelenetet, alakot vagy csak részletet. A kései gótika és korai reneszánsz hatásai egyaránt felfedezhetőek, Jánó Mihály az 1400-as évek első évtizedeire datálja a freskók keletkezését. A falképsorok két regiszterben futnak végig a déli, nyugati és északi falon. A déli falon indulva Krisztus szenvedéstörténetét láthatjuk. Jánó Mihály kiemelte, a képi elbeszélés mozgalmas, arckifejezések, tekintetek sugároznak. Az utolsó vacsora jelenete itt az egyik legbeszédesebb az Erdélyben és Magyarországon fellelhető ábrázolások közül. A művészettörténész utoljára hagyta szíve csücskét, a Szent László-legenda falképsorát. Ám előtte, az általa megjelölt krónikarészleteket fordításban Szakács László sepsiszentgyörgyi színművész olvasta fel a Bécsi Képes Krónikából, Mügeln Henrik német krónikájából és az Orosz Évkönyvekből. A Szent László-ciklus a nyugati falon kezdődik, de csak töredékekben maradt meg, az északi falon igen szépen követhető. Jánó Mihály jelezte, mind művészeti, mind történelmi értéke jelentős. Kiemelte az ütközet jelenetét, amely az egyik legszebb itt, Sepsikilyénben. Ez a legmozgalmasabb kompozíciója a középkori magyar művészetnek, értékelte. A birkózás jelenetében a lovak is birkóznak. Az utolsó képkockán, a lefejezés jelenetében a kun kezében tartja a szívét, mintegy felajánlva azt. Ez a megtérés szimbóluma. Jelentős, mivel a profán szívábrázolás igen ritka.
Kiss Loránd falkép-restaurátor elmondta: korábban az enyészettől mentették meg a templomot, a falképeket feltárták és konzerválták, 2004-ben hasonló ünnepség keretében átadták, de aztán szünet következett be. A freskók nem voltak igazán látványosak abban az állapotban, ám mostanra sikerült a restaurálást is elvégezni. Ezt 40 százalékban a Magyar kormány Rómer Flóris terve keretében, a Teleki László Alapítvány lebonyolításában végezték, a fennmaradó 60 százalékot Sepsiszentgyörgy önkormányzata támogatta. Isten tartsa meg a polgármesternek és társainak azt a szokását, hogy ilyen, nem igazán szavazatgeneráló döntéseket is hoznak, zárta szavait Kiss Loránd.
Szakács Tamás sepsiszentgyörgyi restaurátor, a munkálat irányítója a műszaki részleteket ismertette. Elmondta, alapelvük az volt, hogy minél többet őrizzenek meg az eredeti festményekből és minél kevesebbet adjanak hozzá, csak azt, ami biztos, azt is megkülönböztető festéssel, továbbá minden beavatkozás visszafordítható.
Péter Pál restaurátor felelevenítette, amikor 1989-ben Jánó Mihály idehívta, és megmutatta a lemeszelt falakat, nem hitte volna, hogy megéri ezt a napot. A restauráláshoz pénz, szakértelem és kitartás kell, hiszen az sziszifuszi munka. Három hónapon át 5–10 ember dolgozott ott nagy alázattal napi 8–10 órát, köztük négy sepsiszentgyörgyi. Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke úgy értékelte, a falak beszélnek, a névtelen mester belevitte lelkét a festménybe, ahol az ég a földdel találkozik, kiegészítve egymást, Istent dicsőítve. Ez ünnepi alkalommal egyszerre dobbannak a szívek, s kívánta, ezt az érzést vigyük tovább a hétköznapokba, hogy ne egymás ellenében, hanem együtt cselekedjünk. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármesterének üzenetét Czimbalmos-Kozma Csaba városgondnok olvasta fel. Nagy öröm számára, hogy egy magyar örökség születik újjá, ezért úgy véli, gondosan kell őriznünk a nyomát annak, hogy őseink mit tettek hozzá ehhez a régióhoz, az országhoz. A falakon megelevenedik a történelem: Szent László megmenti az elrabolt magyar lányt és legyőzi a szülőföldünkre betolakodó idegent. Ismerősen hangzik ez a 21. században is, tette hozzá. Népünk történelme során Szent László a sötétség-világosság harcának egyik fő szimbólumává vált. A polgármester azt kívánta, a világosságba vetett hitünk ne lankadjon, mert napjainkban is tapasztaljuk, küzdenünk kell a sötétséggel, Székelyföld napja még nem virradt fel. Jusson eszünkbe, hogy őseink legyőzték a nehézségeket, bizonyság erre mai létünk, és ma is beszélnek hozzánk saját kultúránk nyelvén a sepsikilyéni templom falai. Sarkadi Márton, a magyar Miniszterelnökség egyházi műemléki osztályának megbízott vezetője Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár és Hanvay Dávid főosztályvezető köszöntőjét tolmácsolta. Közölte, Magyarország támogatja azokat, akik lelkiismeretesen végzik a munkát azért, hogy történelmi emlékeink megmaradjanak. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója elmondta, az ilyen támogatásokkal a magyar kormány azért törleszt, hogy másfél évszázadon át Erdély biztosította a magyar államiság folytonosságát.
Az ünnepségen közreműködött a Codex Régizene-együttes, mely a csíkszeredai régizene-fesztiválon is bemutatandó, a reformáció 500. évfordulójára készített hangversenyét adta elő. Kovács István lelkész zárszavában az esemény kapcsán rámutatott, érdemes itt megmaradnunk, és kívánta, töltsük meg élettel a teret, minél több keresztelőnek lehessünk tanúi e falak között. Nemzeti imánk közös eléneklésével ért véget a rendezvény.
Szekeres Attila / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hiányzók
Nincs, kivel. Nincs, ki érdeklődne gondjaink-bajaink, vagy éppen véleményünk-elképzeléseink, netán terveink-álmaink felől. Nincs, ki nyitottsággal közelítene felénk, nincs, kivel párbeszédet lehetne folytatni, a romániai politikai osztály egésze, a román államhatalom minden ága elzárkózik, minden helyi és központi hatóság, állami intézmény fenyegetést, nemzetbiztonsági kockázatot lát bennünk, magyarokban. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) Kolozsváron zajló kongresszusának tegnapi megnyitójáról látványosan távol maradt minden fontos román intézmény képviselője.
Emil Boc polgármester arra sem vette a fáradságot, hogy házigazdaként köszöntse az Európa minden szegletéből összesereglett vendégeket, de sem üzenetet, sem képviselőt nem küldött a tanácskozásra sem az államelnöki hivatal, sem a bukaresti kormány, a külügyminisztérium. Mi több, a bukaresti diplomácia a háttérben minden eszközt bevetett az összejövetel sikerességének akadályoztatására, jelentőségének csökkentésére, a nyomásgyakorlástól sem riadtak vissza, azt próbálva elérni, nehogy bárki is a hatóságok hivatalos álláspontjától eltérő véleményt fogalmazzon meg Románia kisebbségpolitikájáról.
Persze, váratlanul éppen nem érhet Bukarest magatartása: már régóta tudjuk, hogy a magyarokkal szembeni bánásmód tekintetében az égadta világon semmiféle különbség nincs politikai jobb- és baloldal, magukat Európa-barátnak nevező reformerek vagy nyílt nacionalisták között, az asszimilációra törekvő román nemzetpolitika alaptézisében egyetértenek a különféle szekértáborok, esküdt politikai ellenségek, mi több, alkalomadtán versengnek nacionalizmusban, magyarellenességben. A FUEN tegnapi nyitányának egyik legfontosabb üzenete éppen ezért a hiányzók névsora: annyira példaértékű a román kisebbségpolitika, amilyen számban képviseltették magukat az európai őshonos nemzeti kisebbségek fórumán a román hivatalosságok.
Hogy a rendezvény ilyen ocsmány eszközökkel történő szabotálása végül is jó vagy rossz húzás volt-e Bukarest részéről, az a későbbiekben válik majd el. A kongresszus egyik fő témája ugyanis az az európai polgári kezdeményezéshez szükséges aláírásgyűjtés, amely rá akarja venni az Európai Uniót, hogy foglalkozzon végre a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek jogvédelmével is. Ha ezt sikerre viszik, és a kérdés legalább napirendre kerül az Európai Unió vezető testületeiben, Bukarestnek jóval nehezebb lesz telekürtölnie, telehazudnia a világot „modellértékű” kisebbségpolitikájával, mindez pedig talán stratégiaváltásra kényszeríti a mindenkori román hatalmat.
A hiányzók névsora láttán eléggé világosan látszik ugyanis, hogy jogaink védelmében inkább számíthatunk nemzetközi nyomásgyakorlásra, mintsem partneri viszonyulásra a román többség részéről. Még akkor is, ha egyelőre az Európai Unió is közömbösnek mutatkozik az őshonos európai kisebbségek gondjai iránt.
Farcádi Botond / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Boc üzenete
„Isten hozta Kolozsváron, az ókori római városban, Isten hozta Erdélyben, az erdők tájain, Isten hozta Romániában, amely etnikumtól függetlenül minden polgárának hazája!” – olvasható Emil Bocnak az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója Kolozsváron zajló kongresszusa alkalmából írt üzenetében.
„Ki merem jelenteni, hogy ez a találkozó, amelyen Európa kisebbségeit érintő kérdéseket tárgyalnak meg, a megfelelő helyszínen zajlik – azon a helyen, ahol kultúrák, identitások, vallások, különböző nyelvek egy nyitott, jövő felé orientált közegben találkoznak” – írja Boc a kolozsvári polgármesteri hivatal honlapján. Az elöljáró hozzáteszi, a Romániában élő és az ország lakosságának 10 százalékát kitevő, összesen húsz nemzeti kisebbség mindegyike többletet ad hozzá a kulturális értékekhez. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Veszélyben a legrégebbi sírkő (Kézdivásárhely)
Nagyobb darabok váltak le a kézdivásárhelyi római katolikus temető legrégebbi, különleges, négyszögű, gömbben végződő, a rajta szereplő évszám szerint 1768-ból fennmaradt, homokkőből készített síremlékéről.
Ottjártunkkor még megvoltak a levált darabok, de azok bármikor eltűnhetnek. A sírkövön olvasható többek között, hogy „M.gos Kapitány Balás Károly Úr végzé földi páljáját Augusztus 2-dikán 1838. Életének 79-dik évében”. A másik oldalán az 1768-as évszám látható. A sírkő elején még jól olvasható a „M.gos Balás Kapitány özvegye Mahterin Mária Asszony veté szeretett Férjét és Unokáját Augusztus 1849 Életének 67.dik évében” felirat és az 1849-es évszám. Idén még nem késő megmenteni az értékes sírkövet, de lehet, hogy jövőre már nem lesz, amit. Ugyancsak felújításra vár a Bem utcai református temetőben báró Purczell János, a Székely Katonanevelde építőjének, a Második Székely Gyalogezred ezredesének romos állapotban levő sírja is.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kongresszus, kongresszus után
Az RMDSZ zilahi kongresszusán a Szociáldemokrata Párt elnöke, Liviu Dragnea udvariasan felkérte az erdélyi magyarság politikai képviseletét, legyenek partnerek a következő száz év projektjének kidolgozásában.
Mindezt egy kézszorítással pecsételné meg, mert mint mondotta: a politikában sokszor egy kézfogás fontosabb, mint egy sokoldalú együttműködési megállapodás. Sokkal jobb, mint az írásos szerződés, mert azt, lám, még száz év múltán is számon lehet kérni, mint az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatot, amit a magyarok egyvégtében felhánytorgatnak, pedig a román állam azóta is, állandóan nagylelkű engedményeket tesz irányukban. Ráadásul olyanokat mondanak, mint Markó Béla az említett kong¬resszuson, hogy: a magyaroknak nincs mit ünnepelniük a centenárium kapcsán. (?!) Az ilyen kongresszusokat, ahol ilyesmiket lehet mondani, egyszerűen be kellene tiltani. Szerencsére, hogy rögtön került egy honvédő, a liberális Florin Roman, aki felszólította az RMDSZ-t, hogy tartsa tiszteletben a románok történelmét, és megmondta: …a jövő évi évforduló „az ország valamennyi polgára számára ünnepet jelent”. Punktum. Tessenek ünnepelni!
A magyarság iránti gesztusként a zilahi kongresszuson egész sereg román politikus is részt vett, és üzent az elnök Iohannis és a miniszterelnök Grindeanu is. Felesleges itt idegenek jelenléte, mint a meghívott magyar miniszterelnök-helyettes Semlyén Zsolté, aki csak öltözködésben tenne engedményt a két ország viszonyának javítása céljából, mivel ő csak azt ígérte meg: Magyarország kész „újragombolni a mellényt” a román–magyar államközi kapcsolatokban, majd ő is a gyulafehérvári nyilatkozattal és más sérelmekkel hozakodott elő. Különben nálunk a törvényhozás is állandóan a kisebbségek iránti nagylelkűségét bizonyítja, és ilyen alapon például a képviselőház áprilisban ellenszavazat nélkül elfogadott egy törvénymódosítást, amely szerint az egészségügyi és szociális intézményekben is alkalmazni kell olyan dolgozókat, akik beszélik a kisebbségek nyelvét. Aztán az ellenzéknek mégiscsak feltámadt a lelkiismerete, szívükben fellobbant a hazafiasság lángja, és megtámadták ezt az alkotmánybíróságon, de az, nagy hazafiatlanságról téve tanúbizonyságot, mégis helybenhagyta. Az agyafúrt magyarok, betartva a bírósági határozatokat, álnokul törvénytisztelőnek mutatkozva leszedik ugyan a községháza feliratokat, de aztán mégis betartanak, ahol tudnak. Most például Csíkkozmáson azt eszelték ki, hogy a falu polgármesteri hivatala előtt virágokból teszik ki a községháza feliratot. (Ilyen és ehhez hasonló aljasságokra bármikor képesek.) Ezek után a jogászoknak kemény munkával olyan paragrafust kell keresniük, amivel ezt is meg lehet tiltani. Az engedmények sorában említsük még meg, hogy bírósági döntés alapján a napokban kincses városunk, Cluj-Napoca nevét magyarul is kitették a város Nagyvárad felőli bejáratához, pedig a polgármester még most is megfellebbezhette volna az erről szóló határozatot. Ilyeneket hallván a régi jó polgármester, Funar, álmatlanul foroghat az ágyában. Ő biztosan betiltotta volna a most Kolozsváron szervezett Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) kongresszusát is. A FUEN egy teljesen felesleges szervezet, amelynek Romániában nincs mit keresnie, hiszen az európai kisebbségek problémáival foglakozik. Nálunk ilyen gondok egyáltalán nincsenek, hiszen itt messzemenően, példásan, sőt, az unió átlagán felül meg vannak oldva még a nem létező gondok is. A FUEN azt szeretné, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozzék az őslakos európai kisebbségek problémáival, és ennek eléréséhez a szükséges aláírások gyűjtését is itt kezdi, de remélhetőleg nem lesz nálunk, aki ilyesmihez nevét adná. Nem csoda, ha a román diplomácia megpróbálta lebeszélni a Kolozsvárra feleslegesen összetrombitált kongresszusra meghívottakat, hogy részt vegyenek a rendezvényen. Vissza kellett volna mondani a FUEN-kongresszus itteni megtartását, és nem nálunk, hanem olyan országban szervezni, ahol a kisebbségi jogok csorbulnak.
Kuti János / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megszavazták a POL határozattervezetét
Kétnyelvűség a tanintézményekben
A marosvásárhelyi tanács csütörtöki ülésén a képviselők elfogadták a Szabad Emberek Pártja által benyújtott határozattervezetet, amely szerint biztosítani kell az oktatási intézményekben a kétnyelvű (magyar és román nyelvű) feliratok kihelyezését. A határozat szerint a végrehajtásért a polgármesteri hivatal iskolaigazgatósága felel.
Amint felvezetőjében Radu Bălaş, a tervezet kezdeményezője elmondta, a kétnyelvűségre vonatkozó hazai romániai és nemzetközi törvényes keret létezik, mégsem alkalmazták ezeket az előírásokat. A 215-ös, a kisebbségek nyelvhasználatát is szabályozó helyhatósági törvény (amely a POL kezdeményezésének alapjául szolgál) mellett egy 2014-ben elfogadott és 2015 augusztusában módosított helyi tanácsi határozat szabályozta a köztéri reklámozást. Ennek alapján történhetett volna az oktatási intézményekben a kétnyelvű feliratozás, csakhogy a közérdekű feliratokat a polgármesteri hivatal iskolákért felelős igazgatóságának – a tanácsi határozat értelmében – előzetesen jóvá kellett hagynia, ellenkező esetben hivatalból eltávolíthatók lettek volna a kihelyezett táblák. „Gyakorlatilag egy közalkalmazott dönthette el, hogy kihelyezhetők-e az iskolák épületében a kétnyelvű feliratok vagy sem. Ez így nem jó. Ezért terjesztettük elő a tervezetet, amely szerint biztosítani kell a román és magyar nyelvű feliratozást a tanintézeteken belül is” – jelentette ki Radu Bălaş.
Dumitru Pavel képviselő „nagyvonalú” javaslatára, hogy ne csak románul és magyarul, hanem németül és angolul is tegyék ki a táblákat a tanintézetekben, a tervezet kezdeményezője hangsúlyozta: az általa előterjesztett tervezet a 215-ös törvényen alapszik, amely biztosítja az anyanyelvhasználatot a 20 százalékot meghaladó kisebbségek számára, ami a német és angol nyelv esetében nem teljesül. Bălaş szerint egy ilyen módosítás miatt a prefektúra törvénytelennek minősítheti a határozatot, ezért nem foglalta bele a német és az angol feliratok biztosítását az iskolákban. Ami nem jelenti azt, hogy ezek nem helyezhetők ki, ha van rá akarat. Bakos Levente hangsúlyozta, hogy „léteznek korábbi tanácsi határozatok is a kétnyelvűségi kérdésben”, de minden ilyen jellegű tervezetet támogat az RMDSZ. Amire Papuc Sergiu kijelentette, fölösleges egy újabb határozattervezetet megszavazni, ha már vannak korábban elfogadott tanácsi határozatok a kétnyelvű feliratozásra. Csíki Zsolt, az RMDSZ-frakció vezetője zárta le a vitát, kijelentve: vannak jogszabályok, mindenki jó szándékkal közelít a kérdéshez, de mégsem láthatók sehol a kétnyelvű feliratok az iskolákban. „Egyébként is, ha több tisztelet és jóérzés lenne az emberekben, nem is lenne szükség ilyen határozatokra, természetes lenne a kétnyelvű feliratok kihelyezése” – tette hozzá.
A testület végül 13 szavazattal jóváhagyta a POL tervezetét, nyolc képviselő tartózkodott és egy ellenszavazat is volt. A határozat szerint biztosítják a kétnyelvű (román és magyar) közérdekű feliratok (osztálytermek, laboratóriumok, irodák, más helyiségek nevei stb.) kihelyezését azon oktatási intézményekben, ahol a román mellett magyar tannyelvű osztályok is működnek, a határozat végrehajtásával pedig a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal iskolaigazgatóságát bízzák meg.
A szavazást követően Csíki Zsolt a Népújságnak elmondta, az RMDSZ megszavazta a tervezetet, habár már voltak korábbi, erre vonatkozó tanácsi határozatok, de ezzel is megerősítették ezeket. Kérdésünkre, hogy mi a garancia arra, hogy a polgármesteri hivatal be is tartja a határozat előírásait, az RMDSZ frakcióvezetője közölte: a tanács csak annyit tehet, hogy számon kéri a polgármesteri hivatalon, vagyis a végrehajtón. A POL képviselői, Radu Bălaş és Hermann Mark Christian szerint a garanciát éppen az elfogadott határozat jelenti, vagyis egy közalkalmazott immár nem akadályozhatja meg, hogy a kétnyelvű feliratokat kihelyezzék az iskolákban, mint ahogy az eddig történt.
ANTALFI IMOLA / Népújság (Marosvásárhely)

Aradi–temesvári–zombori színházi koprodukcióval indul a 10. TESZT
Schilling Árpád és az EXIT csapata a kivándorló bevándorlók helyzetével foglalkozik
Május 21-én, vasárnap indul a TESZT fesztivál tizedik kiadása. A TESZT legfontosabb célkitűzései közé tartozik a hármashatár térségében működő alkotók és színházak közötti kulturális csere, illetve az együttműködések létrehozásának támogatása. Ebben a szellemben jött létre a fesztivál idei nyitóelőadása, az EXIT, amely a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, az aradi Ioan Slavici Klasszikus Színház és a Zombori Nemzeti Színház közös produkciója. Az előadás rendezője Schilling Árpád, aki a tavalyi TESZT-en A harag napja című előadással volt jelen.
A több fázisos próbafolyamat során az EXIT magyar, román és szerb nemzetiségű alkotói saját élethelyzetükből, kulturális beágyazottságukból és előítéleteikből merítkeztek. Az előadás szereplői gazdasági bevándorlók, akiket egy használaton kívüli épületbe zártak valahol Nagy-Britanniában. Különböző kelet-európai országokból érkeztek: egyszerre szeretnének kijutni valahonnan, és bejutni valahová. A kintiek azt ígérték, hogy minden elrendeződik majd, addig nincs más dolguk: várniuk kell.
„Milyen az, amikor már elhagytunk valamit, de még nem kapunk helyette mást? Az otthontól való elszakadás és egy ismeretlen világba való beilleszkedés elképzelhetetlen nehézségekkel jár. Sokan mégis vállalják ezeket a nehézségeket, mert egyszerűen nem látnak más lehetőséget” – írja a rendező, Schilling Árpád. Az előadás hét fejezeten keresztül vizsgálja ezt a végtelennek tűnő várakozást, a balkáni kivándorló-bevándorlók reflexeit, szokásait, örökölt és tanult viselkedési mintáit, bizalmatlanságát, előítéleteit, félelmeit. „A jelenkori félelmeinkről, vágyainkról, álmainkról szeretnénk beszélni, hogy mit képzelünk, hogy mit kaphatnánk a nyugattól, milyen lenne, ha Nagy-Britanniában élhetnénk, milyen elvárásaink vannak, ez milyen berögzültségeket vagy félreértéseket okoz, milyen sokféleképpen tudjuk becsapni magunkat. Ezek mögött a jelenkori élményeink mögött természetesen ott van az egész a történelmünk, a kultúránk. Engem az érdekel, hogy ha a jelenkorban akarjuk megoldani a személyes problémáinkat, a családunk, egy kis közösség problémáját, akkor nagyon is késznek kell lennünk újragondolni ezeket a tapasztalatainkat. (…) Olyan ez, mint egy laboratóriumi kísérlet: mi marad fenn a szűrőn?”
Az EXIT nem egy már meglévő drámai szövegből kiindulva jött létre. A próbafolyamat során a rendező jeleneteket és karaktereket ajánlott a színészeknek, majd az ezekből születő improvizációkat Láng Annamária társíró és Bíró Bence dramaturg segítségével véglegesítette. „Az elsődleges cél, hogy a lehető legjobban megismerjük a színészeket, ezért is készítettünk velük interjúkat is a próbafolyamatot megelőzőleg” – meséli Bíró Bence. „Árpád nagyon számít a színészre, nem ad neki olyan feladatot, ami távol állna tőle, aminek a csírája ne lenne meg az adott színészben. Amikor kialakítja a koncepciót, akkor pontosan tudja, hogy azt a szerepet ki fogja játszani. Természetesen mi is folyamatosan figyeljük a színészeket és a mi dolgunk is, hogy adjunk nekik kihívást és testhez álló feladatot, úgyhogy a kialakuló előadás nagyban függ attól, hogy kik a szereplők” – mondja Láng Annamária. Az előadás során a színészek végig a színpadon vannak, a nézők tehát eldönthetik, hogy ki mennyire érdekli őket, kit figyelnek szívesebben. A színpadon alig van díszlet és jelmez, amit látunk, az az üres színpad minimalista esztétikája, a színészek egyedisége és egymásrautaltsága.
Schilling Árpád az egyik legismertebb magyar színházrendező, 1995-ben alapította a számos nemzetközi sikert elért Krétakör Színházat. A társulat 2008-as feloszlása óta a Krétakör Alapítvány művészeti, pedagógiai és társadalmi célú projekteket valósít meg.
Az előadást játsszák: Balázs Attila, Bandi András Zsolt, Csata Zsolt, Ninoslav Đorđević, Éder Enikő, Andrei Elek, Branislav Jerković, Mátrai Lukács Sándor, Dragana Šuša, Tokai Andrea, Vass Richárd és Carmen Vlaga-Bogdan, tolmácsok: Kedves Emőke és Molnár Zoltán, produkciós koordinátorok: Dobre Júlia, Fekete Réka, Gálovits Zoltán, Bojana Kovačević, Ságodi Ildikó, ügyelő: Kertész Éva.
Az EXIT bemutatója a TESZT-fesztivál keretén belül május 21-én este 8 órától lesz a Csiky Gergely Állami Magyar Színház nagytermében. A temesvári bemutatót zombori, majd aradi bemutatók követik: május 31-én este 8 órától a Zombori Nemzeti Színházban, június 8-án este 7-től pedig az Aradi Ioan Slavici Klasszikus Színházban lesz látható az előadás.
A temesvári bemutatóra minden jegy elkelt, viszont vannak még helyek a május 20-án este 8 órakor kezdődő előbemutatóra. Az előbemutatóra a színház jegypénztárában, illetve a www.biletmaster.ro honlapon válthatnak jegyet. Felhívjuk figyelmüket, hogy az előadást magyar, román, szerb és angol nyelven játsszák magyar, román és angol felirattal.
Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)

Családi Majális a Törökvágáson
A Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) tegnap sajtótájékoztatón ismertette a május 20-án, szombaton zajló Családi Majális programját. Az ötödik alkalommal szervezett esemény Enyedi Tamás, KIFOR elnökségi tag szerint az évek során hagyománnyá vált. Enyedi elmondta: a rendezvény célközönsége nem a fiatal generáció, hanem a fiatal családos korosztály, és reméli, hogy a törökvágási rendezvényen az egész család talál magának kedvérevalót. A szervezők kiemelték: nemcsak Kolozsvárról, hanem az egész megyéből várják az érdeklődőket. A KIFOR második alkalommal kapcsolódott a Családi Majálisával a MayDays programsorozathoz.
A MayDays tömöríti a kolozsvári ifjúsági szervezetek programjait, így egy hónapig újra az ifjúságnak szóló rendezvények kapják a főszerepet Kolozsváron. Tasnádi Márta, a majális főszervezője ismertette a részletes programot. Elmondta: idén is a gyerekprogramokra fektették a hangsúlyt. A legfiatalabbakat játszóház, bohóc, arcfestés és lufihajtogatás várja egész nap, illetve bevezetik őket a lovaglás rejtélyeibe is. A rendezvény 12 órakor kezdődik, Vitéz László és az elátkozott malom című bábjátékkal, amely a szervezők szerint negyvenöt perc tömény móka és kacagás.
A színpadon fellép a Tordatúri Néptánccsoport, este pedig a magyarországi Tárkány Művek szórakoztatja a közönséget. A szervezők elmondták, egy kis irodalmat is becsempésztek a programba: Marosán Csaba színművész Versek kicsiknek és nagyoknak összeállításába úgy válogatta össze a verseket, hogy azok egyfajta jelentéssel bírjanak a gyerek és szüleik számára. A koncertek előtt tombolasorsolás lesz, amelyen fesztiválbelépőket, Családi Majális ajándékcsomagot, illetve könyvutalványokat nyerhetnek a résztvevők.
Sarány Orsolya / Szabadság (Kolozsvár)

Múzeumok Éjszakája Kolozsváron
Kolozsvári múzeumok is bekapcsolódtak az európai Múzeumok éjszakája programba, több intézmény szombaton, május 20-án egész estés–éjszakás eseménnyel készül a különleges rendezvényre. A Múzeumok Éjszakája a Francia Kulturális és Kommunikációs Minisztérium kezdeményezésére jött létre, a tizenharmadik alkalommal megszervezett nemzetközi eseményhez 30 ország több mint 3000 múzeuma és kulturális intézete csatlakozott. Az előző kiadások során több millió európai ünnepelte a kultúrát.
Művészeti Múzeum – Egy éjszaka a palotában
A kolozsvári Művészeti Múzeum (Főtér 30. szám) idén olyan kiállításokkal készül, amelyekkel nemcsak a kulturális örökséget szeretnék hangsúlyozni, hanem a kortárs művészek alkotásait is. Az este 8 és éjjel 1:00 (utolsó belépés 00:15-kor) között zajló rendezvény során, olyan kiállítások láthatók, amelyek a modern kulturális örökség köré csoportosulnak.
Látogatható majd Marius Bercea A Full Rotation of the Moon című tarlata, egy festészeti kiállítás A Nap színei. 100 évvel Constantin Dipșe (1917–2010) születése után címmel, illetve Ovidiu Panighianț kiállítása. Tárlatot állítanak össze a múzeum tulajdonában lévő, restaurált alkotásokból is Kiállítás a múzeum restaurált munkáiból (2013–2016) címmel, illetve látogatható a Nemzeti Galéria is. További két tárlattal is készül a múzeum: Mostapha Romli. 20 / 21, illetve egy e-mail kiállítás is látható, Vdovkina Anastasia és Tóth Szvetlána levelezéséből.
A Kolozsvári Művelődési Központ (Centrul Cultural Clujean) egy versenyt is szervezett a Múzeumok Éjszakájára. Azon személyek közül, akik május 19-ig jelentkeztek a központ Facebook oldalán , szakmai zsűri választ ki tizet, ők aztán egy még különlegesebb éjszakát tölthetnek a múzeumban. Éjjel egykor Marius Bercea képzőművész mutatja be nekik saját kiállítását, ezt követően együtt vacsoráznak, majd a palota egyik termében tölthetik az éjszakát.
Erdélyi Néprajzi Múzeum
Az Erdélyi Néprajzi Múzeum is változatos tevékenységekkel kapcsolódik be az európai rendezvénybe, amelyek az intézmény székhelyén (Redut palota, Unió/Memorandumului u. 21 szám), illetve a szabadtéri Romulus Vuia Etnográfiai Parkban (Törökvágás) zajnalak majd.
A Redut palotában látogatható az Erdély hagyományos kultúrája a XVIII-XX században című állandó kiállítás, illetve az Érintsd meg és értsd meg – a hagyományos paraszti tárgyak tapintós üzenetecímű, látássérülteknek szóló tárlat. Ugyancsak az intézmény székhelyén szerveznek tárlatot kilenc, Románia különböző tájairól érkező kiállító munkáiból Romániai fiatal gyűjtők címmel. Az eseményen részt vesz Sebastian Paic is, a Hozomány (Zestrea) Egyesület elnöke. A Néprajzi Múzeum Terra Dacica Aeterna műhelymunkára is invitálja az érdeklődőket, jelentkezni a 0742217029-es telefonszámon lehet Laura Petrescnél. A múzeum székhelyén a tárlatok délután 13:00 és éjjel 1:00 óra között látogathatók.
A Romulus Vuia Etnográfiai Parkban két állandó kiállítás látogatható majd, illetve az ArhiVe című tárlat, amely az épített örökség megfigyelésének három útját mutatja be. A park 10 és 18 óra között lesz nyitva.
Gyógyszerészeti Múzeum
A Gyógyszerészeti Múzeum két állandó kiállítással, illetve egy ideiglenes kiállítással csatlakozik a programsorozathoz, amelyek este hét és éjfél között látogathatók. A gyógyszerészet-történelmi kiállítás és orvosi műszerek gyűjteménye állandó kiálltások mellett megtekinthető a Gyógyító állatok. Állati eredtű összetevők a régi erdélyi gyógyszerészetben című tárlat is. Szabadság (Kolozsvár)

FUEN - Navracsics: A kultúra tesz minket azzá, akik vagyunk
Nagy érdeklődésnek örvendett a FUEN 17. kongresszusának tegnap délutáni panelbeszélgetése Az őshonos nemzeti kisebbségek hozzájárulása az európai kulturális hagyatékhoz témában, amelynek meghívottja Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa volt.
A beszélgetés moderátora, Hegedüs Csilla, az RMDSZ kulturális ügyekért felelős ügyvezető alelnöke úgy vélekedett: nekünk, Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek nagyon sokrétű hozzájárulásunk volt az évszázadok során az európai kulturális hagyatékhoz, nagymértékben meghatároztuk az európai kultúrát. Táncaink, folklórunk, épített örökségünk mind hozzáadott valamit Európához – ezért is járhatott Europa Nostra kitüntetés Kallós Zoltánnak is. Ugyanakkor a kulturális örökség nem csak a dicső múlt lenyomata, hanem egy jobb élet, a régiók fejlődésének lehetősége is a turizmus vagy befektetők vonzása által. A kultúra összeköt minket, európaiakat, egymással. A kulturális örökség megőrzéséhez ugyanakkor megfelelő források kellenek. Egyenlő mértékben kell őrizni a kisebbség és a többség kulturális örökségét, amit sajnos Románia még nem ismert fel: nálunk például a kulturális minisztérium által az épületek állagmegőrzésére szánt összegnek alig 1 százaléka jut a magyar vonatkozású műemlékekre, holott azok a műemléképületek 20 százalékát teszik ki.
Arra is emlékeztett: a román állam blokkolta a csíksomlyói búcsú UNESCO-listára való felvételét, a kisebbségi törvényt pedig 10 éve még mindig csak ígérgetik. „Meg kell érteni, hogy nem akarunk semmit elvenni a románoktól”, tette hozzá. Elmondta: szükség van egy erős Európára, egy olyan Európára, amely megvédi a romániai magyarokat. Szükség van egy olyan európai törvényre, amely segít megvédeni jogainkat, múltunkat, s ezzel jövőnket.
2018 a kulturális örökség éve
Navracsics Tibor, aki első uniós biztosként vett részt a FUEN kongresszusán, arra emlékeztetett, hogy a kulturális örökség a kulturális sokszínűség része, amit az Európai Unió alapvető jogok chartája is véd. A kulturális örökség közös kincs, amit nem szabad múzeumokba zárni, hiszen ez mutatja azoknak az embereknek a történetét, akik itt éltek, élnek. A kulturális örökségnek ilyenformán az együttéléshez, kölcsönös tisztelethez van köze, és ezekre alapozva kell felépíteni a közös jövőt. „A kultúra tesz minket azzá, akik vagyunk” – magyarázta. A kulturális örökség összehozza a közösségeket, tette hozzá. Hogy ezt az Európai Unió is elismeri, annak az a bizonyítéka, hogy 2018-at a kulturális örökség évének nyilvánítja. Ezzel az egyik cél az, hogy a programok során a kulturális örökség aktív részeseivé tegyék a fiatalokat, másfelől pedig, hogy rávilágítsanak a kulturális örökség gazdasági, társadalmi értékeire, vonzataira, vagyis a múlt tisztelete mellett az örökség jövőjéről is beszéljenek, hiszen a kulturális örökség megőrzése, például a turizmus révén, közvetve mintegy 7 millió munkavállalónak biztosít munkahelyet.
Navracsics a fiatalok nyelvtanulását szorgalmazza
Navracsics kitért arra is, hogy az új nyelvek tanulása segíti a kölcsönös megértést, nem utolsó sorban új horizontokat nyit egymás között, így biztosként szorgalmazza a fiatalok nyelvtanulását. A civil szektorban igen fontos, hogy a közszolgák többnyelvűek legyenek, másrészt a többnyelvűség elősegíti az elhelyezkedést a munkaerőpiacon. Mint kifejtette, az ideális az lenne, ha minden EU-polgár az anyanyelve mellett még két nyelvet beszélne, ehhez pedig az Európai Uniónak kell megteremtenie a lehetőséget, hogy polgárai már igen fiatal kortól kezdve nyelveket tanulhassanak. Emlékeztetett: az Európai Unióban 60 helyi nyelv létezik, ezeket 40 millióan beszélik – ez is elég ok a nyelvi sokszínűség bátorítására, mondta.
A biztos értékelte a FUEN tevékenységét, végezetül néhány olyan európai programot sorolt fel, amely a nyelvtanulást, más nyelvek megismerését is célozza (Európai Nyelvek Napja, Erasmus Plusz program), kifejtve, hogy a nyelvi sokszínűségben látja Európa jövőjének sikerét.
Lucian Nastasă Kovács, a Művészeti Múzeum igazgatója úgy vélte, Románia különleges helyzetben van a kulturális sokszínűséget illetően, hiszen legnagyobb értelmiségi személyiségei a nyugat hatására teljesedtek ki, másfelől a román kultúra rendkívül sokat köszönhet az itt élő őshonos kisebbségeknek. Ennek szemléltetésére múzeumi látogatásra invitálta a jelenlévőket, majd rávilágított a zsidó kisebbség – az egyetlen olyan kisebbség Közép- és Kelet Európában, amelynek nem voltak nemzeti, területi követelései – művészetben, kultúrában vállalt fontos szerepére, ami az együttélés kiváló példájaként is említhető. Sajnos az utóbbi időben ismét teret hódít a nacionalizmus – mondta. Úgy vélte: a továbbiakban két lehetőség közül választhatunk, az egyik út a nacionalizmus, amely mindig háborúkhoz vezetett, a másik pedig a multikulturalizmus alapelveinek az elfogadása.
Susann Schenk, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) főtitkára felszólalásában azt emelte ki, hogy a FUEN fő feladata a kulturális és nyelvi örökség megőrzése. Mint elmondta, ennek érdekében több hálózatot építettek ki, és több projektet (például Odüsszea, kisebbségek múzeumának hálózata stb.) támogattak, egyik közeljövőbeli tervük pedig a kisebbségek házának felavatása a német-dán határ közelében lévő Flensburgban. Emellett a médiák együttműködésének támogatása, vagy a különféle, kisebbségiek számára kigondolt nemzetközi sportesemények szervezése mind abból a megfontolásból indult, hogy a különböző nyelveket beszélő embereket közelebb hozza egymáshoz.
Végezetül Adriana Cupcea, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója egy egészen különleges kisebbségről, a muszlimokról beszélt, akikkel kapcsolatosan számos sztereotípia él, és sokan egyből a terrorizmussal azonosítják őket. Prezentációjának „főszereplője” a Dobrudzsában élő török és tatár őshonos muszlim kisebbség volt, amelynek románokkal való együttélése, egymás kultúrájának megismerése számos pozítivumot mutat – elég csak a legismertebbekre, a gasztronómiai hatásokra vagy a Murfatlar borokra gondolni.
Összegzésképpen Hegedüs Csilla moderátor találóan jegyezte meg a panelbeszélgetés témája kapcsán: Európa nem létezhet azon kultúra nélkül, amit mi, őshonos kisebbségek hoztunk létre.
Balázs Bence / Szabadság (Kolozsvár)

Egyházi összefogás
Meghökkentő, ugyanakkor egyáltalán nem meglepő ötlettel rukkolt elő Gabriela Firea bukaresti főpolgármester. A Szociáldemokrata Párt (PSD) államelnöki ambíciókat dédelgető, vezető politikusává előlépett polgármesterasszony kijelentette: felmérést, egyfajta népszavazást fog készíteni arról, hogy a bukarestieknek mi a véleménye a hírhedt Cathedral Plaza toronyépület lebontásáról, amit egy jogerős bírósági ítélet rendelt el. Látszólag csak a bukarestieket érdeklő és érintő témáról van szó, de egyáltalán nincs így.
A Cathedral Plaza egy olyan irodaháznak épült felhőkarcoló, amely közvetlenül a XIX. századi, műemléknek számító római katolikus Szent József székesegyház tőszomszédságában található. A beruházó a szükséges engedélyek nélkül húzta fel a székesegyházat veszélyeztető ingatlant, hiszen az épület közelsége a templom statikai állagát veszélyezteti. De szabad szemmel is látszik, hogy az irodaház az alapvető urbanisztikai szabályok felrúgásával épült, jócskán meghaladva a környéken lépő épületek magasságát, és ma már a korrupció jelképeként uralkodik a XIX. századi házakkal tarkított belvárosi városrész fölött.
A polgármesterasszony hallani sem akar az épület lebontásáról. Romániában, így Bukarestben is eddig szinte alig fordult elő, hogy törvénytelenül épületet lebontassanak a hatóságok. A Cathedral Plaza felszámolása erőteljes jelképes üzenettel bírna, azt jelezné, hogy a hatóságok immár nem tűrik a műemlék- és városképrombolást a befektetői érdekek kiszolgálása ellenében. A bukaresti városvezetés azonban annak ellenére sem akarja megadni ezt a jelzést, hogy a bíróság jogerősen a római katolikus egyháznak adott igazat. A polgármester szerint az épületet csak a város pénzéből lehet lebontatni, mert időközben a kivitelező kámforrá vált, akárcsak az ingatlant megépíttető vállalkozás.
Borbély Tamás / Szabadság (Kolozsvár)

Aminek a régészeti ásatások után jönnie kellene: a műemlékek bemutatása és megőrzése
A Főtér nyugati oldalán a sétálóutcává történő átalakítási munkálatok már nagyon előrehaladott állapotban vannak, ezért kevés az esélye annak, amit Virgil Pop építész, a Kolozs Megyei Regionális Műemlékvédelmi Bizottság szakértője szeretne: úgy módosítsák a terveket, hogy az ásatásokkal feltárt műemlékek – többek között a barokk fogadalmi kapu alapjai - valamilyen módon láthatóakká váljanak. A szakember Magyarországi és hazai példákat is említett – többek között Esztergom történelmi belvárosában, vagy Gyulafehérvár várában alkalmazott módszereket –, ahol a régészek által feltárt ókori vagy középkori emlékek nyomvonalát fehér festékkel körvonalazták a későbbi járószinten, vagy interaktív módon, egy-egy épület alapjait újraépítve, azokat padokká és zöldövezettel övezve ábrázolták.
Rohonyi D. Iván / Szabadság (Kolozsvár)

Megszavazták az iskolai kétnyelvűséget a marosvásárhelyi tanácsosok
Elfogadta csütörtöki ülésén a marosvásárhelyi tanács azt a határozatot, amelynek alapján a vegyes tannyelvű iskolák belső tereiben kötelező kihelyezni a kétnyelvű, magyar és román feliratokat tartalmazó táblákat.
Az intézkedést a Szabad Emberek Pártja (POL), pontosabban Radu Bălaş tanácsos kezdeményezte, aki lapunknak úgy nyilatkozott: teljesen természetesnek tartja, hogy a vegyes tannyelvű iskolák belső falait kétnyelvű feliratok ékesítsék. A tanácsülésen többen hozzászóltak a témához, többek között Dumitru Pavel nemzeti liberális (PNL) tanácsos, aki tudni akarta, hogy csak román és magyar feliratok lesznek, vagy a német tannyelvű iskolákban a német nyelvet is használni fogják. Radu Bălaş rámutatott: a tervezet a közigazgatási törvény alapján készült, tehát ahol a kisebbség létszáma eléri a 20 százalékot, ott lehet kitenni a táblákat – ez viszont nem jelenti a románon és a magyaron kívül más nyelv használatának tiltását.
A tervezetet a POL 3 és az RMDSZ 10 igen voksával elfogadták – Dumitru Pavel ellenszavazott, a többi román tanácsos tartózkodott. A határozat különösen aktuális, hiszen az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a napokban 17 vegyes tannyelvű marosvásárhelyi tanintézetben állapította meg a nyelvi diszkrimináció tényét – a hivatal a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) beadványai nyomán vizsgálódott. Csütörtökön egyébként a Cemo üdvözölte a POL iskolai kétnyelvűségre vonatkozó kezdeményezését. A mozgalom tagjai közleményükben kifogásolták, hogy az összes olyan óvodában és iskolában, ahol tetten érhető a kétnyelvűség hiánya, a vezetőtanácsban RMDSZ-es városatyák is jelen vannak. Az elmúlt évek folyamán a Cemo számtalan alkalommal jelezte az RMDSZ helyi képviselőinek az iskolai diszkrimináció tényét, a civilek szerint azonban az érdekvédelmi szervezet nem mutatott érzékenységet a téma iránt.
A Szász Albert Sportiskola igazgatója éppen az a Csíki Zsolt, aki a városi önkormányzatban frakcióvezetői tisztséget tölt be. Megkeresésünkre cáfolta, hogy diszkriminálnák a magyar gyerekeket, mint mondta, az épület belső falain több száz kétnyelvű felirat van, ugyanakkor belátta, hogy helyenként akadnak kizárólag román nyelvűek. „Nem igazságos minket elmarasztalni, hisz a mosdótól az igazgató irodájáig, az osztálytermektől a laboratóriumokig minden egyes ajtón ott van a kétnyelvű táblácska. Hogy az udvaron imitt-amott megjelent egy pár román nyelvű tábla, nem rajtam múlt. Éjszaka a kapus unalmában elkezdett önszorgalomból táblákat készíteni. Most szóltam, hogy ezeket vegyék le, helyettük rendelünk kétnyelvűeket” – nyilatkozta Csíki Zsolt. Az igazgató hozzátette, más iskolák vezetőtanácsi tagjaként ő maga is figyelmezteti a tanárkollégákat a kétnyelvűség szükségességére.
A CNCD-nek eközben az Európa Gimnázium igazgatósága azzal érvelt válaszlevelében, hogy náluk a kapusok, akik információt tudnak szolgáltatni a betérőknek, mind beszélik a magyar nyelvet, a magyar tagozaton pedig az osztályfőnökök is magyarul közlik a tudnivalókat a tanulókkal és szüleikkel. Ők is elismerik, hogy nem sikerült mindent kétnyelvűsíteni, de ezt az anyagi források hiányával, illetve a magyar oktatók hozzáállásával magyarázzák. Az igazgató megemlíti, hogy a magyar tanárok nem hajlandók önkéntesen közérdekű információkat fordítani.
Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár)

Több ezer vizsgálatot végeztek az anyaországi orvosok Székelyföldön
Több mint ötezer szűrővizsgálatot és kezelést végeztek a hét első négy napján Székelyföldön a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) önkéntes orvosai, akik a Hargita megyei orvosokkal, szakszemélyzettel és a megye vezetőivel folytatott csütörtök esti megbeszélésükön együttműködésük bővítéséről állapodtak meg – tájékoztatta az MTI-t telefonon Edvi Péter, a NGYSZ alapító elnöke.
Megegyeztek arról, hogy közösen teszik a beteg gyerekek terápiájára alkalmassá a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ medencéjét. Mivel Hargita megye önkormányzata, illetve a megyei kórház vállalta, hogy 30-35 ezer eurós beruházással elvégzi a medence gépészetének teljes felújítását, a NGYSZ magára vállalta, hogy (a felújításra szánt, felszabaduló erőforrásaiból) augusztus elsejétől egy éven keresztül fedezi annak az öt helyi szakembernek a bérköltségeit, akik a medence működtetését biztosítják. Az NGYSZ alapító elnöke elmondta, megállapodtak arról is, hogy a gyermekközpont két nagyobb helyiségét – amelyet korábban számítógépes klubnak használtak – átengedik a megye nevelőszülői programjának. A csíkszentmártoni ingatlant az NGYSZ építette és adta át Hargita megyének, azzal a feltétellel, hogy rendeltetésén csak hozzájárulásával változtathatnak.
Edvi Péter közölte: első ízben kísérte el a Székelyföldre rendszeresen visszatérő önkéntes orvoscsoportot az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága. A testület tagjaival közösen látogatták meg Háromkúton a két éve porig égett iskola helyén azóta felépített új, korszerű tanintézményt. Az új iskolát a magyar kormány, egy egri közösség és az NGYSZ támogatásával, sok önkéntes munkával építették fel, jóval olcsóbban, mint ha a munkát egy építkezési cégre bízták volna. Az NGYSZ alapító elnöke beszámolt arról is, hogy 24 csapatnyi, „lelkes, csillogó szemű" gyerek érkezett a héten Csíkszentdomokosra, akik részt vesznek az erdélyi gyermek és ifjúsági focikupa döntő tornáján. A rendezvénysorozat selejtező szakasza több mint ezer gyermeket mozgatott meg az utóbbi egy-két hónapban. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) önkéntes orvosai évente kétszer utaznak Hargita megyébe, ahol a megyei kórházban, iskolákban, óvodákban és egyéb gyermekintézményekben szűrik, vizsgálják és gyógykezelik a beteg gyermekeket. Az intézményeket gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel, illetve szakmai továbbképzéssel is segítik. 2016-ban a szervezet önkéntesei közel 12 ezer vizsgálatot végeztek, a szűrővizsgálatok eredményeképp 68 gyermek esetében javasoltak magyarországi kivizsgálást, gyógykezelést vagy műtétet, és 41 gyermek jutott általuk ingyenesen szemüveghez.
MTI; Krónika (Kolozsvár)

Titok marad az államtitok: nem mindent hoznak nyilvánosságra a SIPA archívumából
Árnyalta csütörtökön egy nappal korábbi kijelentését Tudorel Toader igazságügy-miniszter, és kijelentette: a tárca egykori titkosszolgálatának archívumában található esetleges államtitkokat nem hozzák nyilvánosságra.
Ha államtitkokra bukkannak az igazságügy-minisztérium alárendeltségében működő egykori titkosszolgálat, a Független Védelmi és Korrupcióellenes Szolgálat (SIPA) archívumában, azokat nem hozzák nyilvánosságra – jelentette ki csütörtökön Tudorel Toader, a tárca vezetője. „Ha államtitkokra bukkanunk, azoknak a titkosságát én nem oldhatom fel. Ha a miniszter hatáskörébe tartoznak, a miniszter oldja fel a titkosságukat, ha a kormányéba, akkor kormányhatározat születik róluk” – szögezte le a miniszter.
Toader azt is közölte, egyelőre nem tudni, mikor kerülhetnek nyilvánosságra az archívumban őrzött dossziék. Mint kifejtette, egyelőre azt sem tudni, pontosan mit tartalmaznak, ezért az első lépés az, hogy tájékozódik a kérdésben, majd ha ez megvan, akkor bizottságot hoz létre az ügy további kezelésére. Megszólalt az ügyben Sorin Grindeanu miniszterelnök is, aki kiállt a dokumentumok titkosságának feloldása mellett, hogy „leszámolhassunk végre a khimérákkal, amelyekkel egyesek küzdenek". Klaus Johannis államfő úgy kommentálta az ügyet: a SIPA-archívumról úgy beszélnek, mintha „óriási államtitok" lenne, pedig nem az, ezért a miniszternek határozottan kell lépnie az ügyben. Hozzátette: amennyiben kiderül, hogy értéktelen adatokról van szó, akár el is égethetik őket. Mint arról beszámoltunk, Tudorel Toader igazságügy-miniszter szerdán jelentette be, hogy feloldják a SIPA archívumának titkosságát.
Az archívum titkosságának feloldása azt követően merült fel, hogy az Evenimentul Zilei című bukaresti napilap állítása szerint a szolgálat archívumának egy részét lemásolták, illetve ellopták, és megtörténhet, hogy bírák és ügyészek zsarolására használták őket. Ennek nyomán igazságügyi vezetők és politikusok az állítólagos lopásokra vonatkozó minisztériumi jelentés, illetve maga az archívum titkosságának feloldását szorgalmazták. Az Evenimentul Zilei cikke szerint a SIPA archívumát – amelynek terjedelme 10 000 és 21 000 dosszié között lehet, köztük 3000 olyan, amely a bírákra vagy az ügyészekre vonatkozik – lemásolták, sőt egyes dokumentumokat elloptak, illetve megsemmisítettek.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

Kallós Zoltán átvette az Europa Nostra-díjat Válaszúton
Kallós Zoltán néprajzkutató csütörtök délután Válaszúton vette át az Európa Nostra-díjat, amelyet Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos adott át.
A kétszeres Kossuth-díjas néprajztudós nemcsak a legrangosabbnak számító uniós elismerésnek számító Europa Nostra-díj kitüntetettje, hanem ő veheti át az idei Közönségdíjat is. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa köszöntőjében elmondta, örömteli feladatot teljesít, hogy hírnökként lehet jelen. Rámutatott:
az Europa Nostra célja olyan teljesítményeket elismerni, amelyek valamilyen formában hozzáadott értéket jelentenek az európai léthez. „Európainak lenni azt jelenti: élni a sokszínűséggel. Mi, akik Európában élünk, jól tudjuk, erőt jelent az, ha a sokszínűséget egy célba irányítjuk” – fogalmazott Navracsics Tibor. Szerinte Kallós Zoltán életműve azt szimbolizálja: a sokszínű életművel gazdagabbá lehet tenni a közösséget és Európát is.
„Az Europa Nostra-díjnak már rég itt lenne a helye. És most megérkezett Válaszútra, Kallós Zoltánhoz.
Amit Zoli bácsi összegyűjtött, amit nevelőként, mentorként tett, az Európa.
A mi Európánk, Európa egy része. Europa Nostra. Nélküle kevesebbek lennénk, de nélküle Európa is szegényebb lenne” – köszöntötte Kallós Zoltán néprajzkutatót Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Kallós Zoltán 2017-ben egyedüli magyarként nyerte el a rangos elismerést – majd lett közönségdíjas – Sógor Csaba európai parlamenti képviselő jelölése nyomán. A hivatalos díjkiosztó ünnepséget néhány napja a finnországi Turkuban tartották, az eseményen azonban nem tudott részt venni Kallós Zoltán, aki Válaszúton szórványvidéken élő magyar gyermekek számára működtet bentlakásos kollégiumot. Krónika (Kolozsvár)

Megjelent Boros Misi első lemeze
Megjelent első hanglemeze, bemutatta a kilencmilliós olvasótáborral rendelkező The Guardian, letette a vizsgáit, és most éppen Lichensteinba készül – zsúfolt a május a csíkszentmiklósi gyökerekkel rendelkező pécsi előadóművész, Boros Misi számára. A 13 éves Junior Prima díjas zongorista augusztusban Kolozsváron és Csíkszeredában is fellép. Az eseményeket Daczó Katalin foglalta össze
Tavaly november 15-én a MÜPÁ-ban tartotta első önálló hangversenyét Boros Misi, aki nyolcéves kora óta Magyarországon minden korosztályos országos versenyt, és több nemzetközi zongoraversenyt is megnyert. 2014-ben a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató első évadának korcsoportgyőzteseként ismerhette meg a nagyközönség. A Nemzeti Filharmonikusokkal tartott MÜPA-koncert hangfelvétele szerepel a közelmúltban megjelent dupla CD-n: az elsőn Bach, Scarlatti, Beethoven, Chopin, Liszt és Bartók darabokat, a másodikon pedig Mozart C-dúr zongoraversenyét (K. 467) hallhatjuk. A felvétel felkerült az internetes hangmegosztókra is (elérhető az Amazonon, Spotify-on, az iTuneson, valamint a Deezeren) – ennek apropóján figyelt fel az ifjú előadóra a brit The Guardian napilap klasszikus zenei újságírója, Stephen Pritchard.
„Megjelent Boros Misi, a 13 éves zongorista csodagyerek első albuma – de jó egyáltalán?” – teszi fel a kérdést a címben a brit zenei szakíró. – „A »csodagyerek« egy veszélyes kifejezés – írja Stephen Pritchard –, mert rengeteg zenészt mondunk ígéretesnek fiatalkorukban, aztán később, felnőve a felnőtté válás számtalan figyelemelterelő elemével, nagyon rosszul is végződhet egy szépen induló karrier. Hosszú órák gyakorlása nem sok időt hagy a barátkozásnak, és a házi feladat elkészítése is odafigyelést igényel. Nem csoda, hogy sok jelentős tehetség elbukik. Minden nyomás ellenére a 13 éves magyar zongorista, Boros Mihály feltűnően harmonikusnak tűnik. Vélhetőleg ez a focinak is köszönhető, kifejezetten az angol élvonalnak, amely néha sikerrel vonja el Scarlattival, Beethovennel, Chopinnel és Bartókkal töltött óráitól.”
A brit újságíró arra is kitért, hogy Boros Misi utazásai során szívesen találkozik kedvenc focistáival, és elmegy egy-egy futballmeccsre, amellett, hogy napi 6-7 órát gyakorol. „A most kiadott albuma kifejezett érettségről tesz tanúbizonyságot – foglalta össze a Guardian újságírója – , és persze, egyelőre még fizikailag sem lehet „felnőtt-technikája”, de már most is magabiztos a játéka. Sokat fogunk még hallani róla, de koncerkörútjain vélhetőleg mindig a jó »focis-városok« lesznek előnyben.” (Szabó Ádám fordítása)
Amint Boros Misi édesanyjától, a csíkszentmiklósi származású Orbán Jolántól, a Pécsi Tudományegyetem Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék tanárától megtudtuk, az ifjú tehetség a MOL – Új Európa Alapítvány tehetségtámogató programjának köszönhetően a napokban indul Lichtensteinba mesterkurzusra. Augusztus 18-án Kolozsváron lép fel Boros Misi, ahol a Kolozsvári Magyar Napok keretében szólókoncertje lesz az Auditorium Maximumban. Csíkszeredában szintén augusztus folyamán láthatja/hallhatja a nagyközönség. Hargita Népe (Csíkszereda)