23. nem hivatásos színjátszók találkozója
Az Artsy M Diákszíntársulaté a Színpad díj
November 20–22-én az erdőszentgyörgyi művelődési otthonban a 23. alkalommal szervezte meg a Kis-Küküllő mentiműkedvelő színjátszók találkozóját a Maros Megyei Tanács, a Hagyományos Kultúra és Művészeti Nevelés Maros Megyei Központja és a Bodor Péter Művelődési Egyesület.
A három nap alatt sorban felléptek: az erdőszentgyörgyi Bodor Péter színkör, a szászrégeni Rosszcsontok, a nyárádszeredai Bimbócska, a csíkfalvi Tündérkert gyermekszínjátszó csoportok, a szászrégeni Csim-Bumm ifjúsági és gyermekszínjátszó csoport, a mezőkövesdi színészeti egyesület, a dicsőszentmártoni népszínház, a szovátai Szarkafészek, a kovásznai Pódium, a marosvásárhelyi Artsy M diákszíntársulat, a sepsiszentgyörgyi Visky Árpád színjátszó társulat, a szászrégeni Kemény János népszínház és a krasznai Tinikomédiások.
A rendezvény célja, hogy lehetőséget kínáljon nem hivatásos színjátszóknak a megmérettetésre, a találkozásra, a tapasztalatcserére. Az immár 23 éve megszervezett rendezvénynek a házigazdákon kívül vannak visszatérő vendégei is, mint a szászrégeni, a dicsőszentmártoni, a nyárádszeredai csoport. A lehetőség szerint pedig más megyékből, sőt a határon túlról is beneveznek együttesek. Az idén a kovásznai Pódium és a krasznai Tinikomédiások voltak a távolabbról érkezett fellépők.
A háromnapos színpadi szemlét követően a színművészekből, színházi szakemberekből álló zsűri, azon kívül, hogy mindegyik előadást külön-külön értékelt, az idén a legrangosabb előadásnak járó díjat a marosvásárhelyi Artecotur Egyesület által működtetett Artsy M diákszínjátszó csoport József Attila verseiből összeállított Elutazni önmagunkhoz című verses-zenés produkciójának (rendező: dr. Gyéres Júlia) ítélte oda. Az előadást állva tapsolta meg a közönség, s a zsűri véleménye is alátámasztotta a közönség tetszését. Az előadásban szerepeltek: Böjthe Róbert Zoltán, Bölöni Anna Tímea, Bugnár Szidónia-Erika, Domahidi Kata, Göktas Leyla Anna, Göllner Boróka, Jancsó Előd, Maier Krisztina, Mátyási Katalin, Nagy Andrea, Páll Endre Csaba, Rózsa Arnold, Szabó János Szilárd és Vajda Boróka.
Mint ismeretes, a marosvásárhelyi Artecotur Egyesület 2012-ben jött létre azzal a céllal, hogy ápolja az erdélyi kultúrát és művészetet fiatal tehetségek felkarolásával. 2013-ban alakult meg az Artsy M Theater Troup (diákszínjátszó csoport), amelynek tagjai színészmesterséget, beszédtechnikát és zenét tanulnak. Eddig a díjnyertes előadáson kívül a diákok bemutatták a Musicking – most rólunk szól – című zenés összeállítást (rendező: drd. Molnár Kinga, Faragó Zénó), Lewis Carroll Alice Tükör-országban című darabját (rendező: Faragó Zénó), Nagy Andrea Ha nem kapok levegőt! című környezetvédelmi témájú egyfelvonásosát (rendező: Pálffy Péter), a Mátyás király tréfái című mesefeldolgozást (rendező: dr. Gyéresi Júlia). Az idén dr. Gyéresi Júlia (beszéd-technika) mellett Csíki Szabolcs színművész (színészmesterség) és Illés Alexandra színművészeti egyetemi hallgató (zene, ritmusgyakorlat) tanítja a diákokat. Egyesületvezető: Vajda György.
A továbbiakban a felnőtt színjátszók közül Fábián András Szászrégenből alakítási díjat kapott Marci bá alakjának megformálásáért Szentimrei Jenő A tisztás című darabjából. A dicsőszentmártoniak közül díjjal jutalmazták Csíki Ibolyát, a szovátaiak közül pedig Kertész Ildikót női alakításáért. A krasznai Ozsváth Ilona a diákszínjátszás terén kifejtett tevékenységéért kapott díjat. A Bodor Péter színkör teljes csapata különdíjat kapott személyiségfejlesztő munkájáért – tájékoztatott Kovrig Magdolna főszervező.
Erdélyi György
Népújság (Marosvásárhely)

Különleges előadást mutatnak be Marosvásárhelyen
Papírmese
Új premierre kerül sor Marosvásárhelyen e hét csütörtökén. November 26-án 19 órakor a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Levél utcai Stúdió 2.1 Színházában az évad második bábos bemutatóján vehetnek részt az érdeklődők. Kozsik Ildikó előadását, melynek címe Papírmese, a másodéves magiszteri bábművészet szak hallgatói adják elő.
Mint azt az egyetem közleményében olvashatjuk, az igencsak egyedinek és érdekesnek ígérkező produkció a hallgatók közös és egyéni munkája nyomán a zene és az együttgondolkodás segítségével a papír mint anyag megismeréséből, a belőle kialakítható formák koherens történetté való alakításával teremti meg azt a vizuális narratívát a nonverbális csoportos gyakorlat során, amely mindenki számára lehetőséget ad arra, hogy az animációs színház hatásmechanizmusainak köszönhetően saját, belső ritmusú történetet éljen meg a nézőtéren.
Az előadás egyben vizsgaanyag is, és mint ilyen, elsősorban művészetpedagógiai szempontból van kiemelkedő jelentősége, ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy a bábművészet ma is érvényes és igényes színpadi nyelv kicsik és nagyok számára egyaránt.
A Papírmese című produkcióban fellépnek a másodéves magiszteri bábszínész évfolyam hallgatói: Aracs Eszter, Borbíró Judit, Kiss Ágnes, Simonyi Réka, Szilvai Balázs, Szívós Réka, Szűcs Réka, valamint a harmadéves, alapfokon tanuló bábszínész szakosok: Dőry Brigitta, Fekete Gréta, Szabó J. Viktor. Irányító tanár: Kozsik Novák Ildikó. Az előadás időtartama 30 perc.
(Knb.)
Népújság (Marosvásárhely)

Székelyföldi közszolgálati fordítóiroda létrehozását kezdeményezi az EMNP
Székelyföldi közszolgálati fordítóiroda létrehozását kezdeményezte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) annak elősegítésére, hogy az önkormányzatok érvényesíthessék a magyarságot megillető nyelvi jogokat – írta keddi számában a Háromszék című napilap.
Az EMNP politikusai Hargita megyében a múlt héten, Kovászna megyében hétfőn iktatták az erre vonatkozó határozattervezetet. A párt álláspontja szerint a közszolgálat elláthatná a közigazgatási dokumentumok szakszerű fordítását, és segíthetne abban, hogy a tanácsüléseket anyanyelven bonyolítsák le. A jogi keret ugyanis adott ehhez, de a gyakorlatban még a magyar többségű Székelyföldön is akadozik az anyanyelv használata a közigazgatásban.
Az Erdélyi Magyar Néppárt a Politea Tudományos Társaság felmérésére hivatkozott, mely szerint a magyar nyelv hivatali használata Kovászna és Hargita megyében is vagy csak a szóbeliségre korlátozódik, vagy egyáltalán nem működik. A tényleges kétnyelvűségnek anyagi akadályai is vannak, de hiányoznak a képzett fordítók is, és sokszor a kényelem diktálja, hogy csak románul adják ki a tanácsi határozatokat, és az állam nyelvén tartsák a tanácsüléseket. Az EMNP a Politea tanulmánya alapján fogalmazta meg javaslatát, mely szerint a két megye akár egyesület, akár társulás formájában létrehozhatna egy közszolgálatot, ahol egy irodavezető, hét fordító, két informatikus és egy közigazgatási jogban jártas jogász dolgozhatna, akik biztosíthatnák a két megyei tanács, a két megyei jogú város, a 12 város és 96 község számára a fordításokat.
Benedek Erika, a Kovászna megyei önkormányzat néppárti képviselője úgy vélte, hogy ez a téma azon nemzeti ügyek sorába illeszkedik, melyekben együttműködés szükséges a magyar pártok között.
Népújság (Marosvásárhely)

Kisebbségvédelmi keretszabályozást sürgetett Sógor Csaba az EP-ben
Rendkívül sok még a tennivaló a nemzetközi egyezmények kisebbségvédelmi passzusainak életbe ültetése és alkalmazása terén – erről beszélt Sógor Csaba hétfő este a strasbourgi plenáris ülésen, ahol azt sürgette, hogy az Európai Unió intézményei fogadjanak el egy jogi kötőerővel bíró kisebbségvédelmi keretszabályozást.
Az RMDSZ-es politikus november 23-án az Európai Parlament plénumában két jelentős európai dokumentum évfordulójára emlékeztetett: idén negyven éve fogadták el az emberi jogok, beleértve a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását alapelvként leszögező Helsinki Záróokmányt, továbbá húsz éve Strasbourgban írták alá a keretegyezményt a nemzeti kisebbségek védelméről.
Sógor Csaba beszédében hangsúlyozta: "jó alkalom ez a kettős évforduló arra, hogy mérleget vonjunk az eredményekről." Véleménye szerint nyíltan ki kell mondanunk, hogy a keretegyezmény számos pontját egyszerűen nem hajtják végre a részes államok. – Ezen a helyzeten az segíthetne, ha az Európai Unió intézményei elfogadnának egy jogi kötőerővel bíró kisebbségvédelmi keretszabályozást. Bár a kezdeményezést a Bizottság részéről várnánk, a Parlament mint az európai polgárok érdekeinek megjelenítője is az élére állhatna ennek a folyamatnak – fogalmazott az erdélyi képviselő. Hozzátette: ez a kérdés közvetlenül érint mintegy 40 millió uniós polgárt, az EU-nak tehát foglalkoznia kell a nemzeti kisebbségek problémáival.
Sógor Csaba szerint annál is inkább megkerülhetetlen ez a kérdés, mivel az Európai Unióról szóló szerződés második cikke is kimondja, hogy az unió a kisebbségek jogainak tiszteletben tartásán alapszik.
Népújság (Marosvásárhely)

Baráti esték és könyvbemutató
November 27-én 18 órai kezdettel a „Baráti esték” meghívottja dr. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, politológus, egyetemi docens. Kántor Zoltán szociológusi diplomáját a Temesvári Tudományegyetem szociológia szakán szerezte 1995-ben. Tanulmányait 1995–6-ban a Central European University Politikatudományi, majd 1997–8-ban a Central European University Nacionalizmus Tanulmányok szakán folytatta. 2000-ben az ELTE Szociológia szakán MA-fokozatot szerzett. Phd-jét az ELTE ÁJTK Politikatudományi szakán írja. 1998–9-ben ösztöndíjas az Edinburgh-i Egyetemen. 1999–2006 között a Teleki László Intézet Közép Európa Tanulmányok Központjában kutatóként dolgozott, jelenleg a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa. A Regio folyóirat szerkesztője, az angol nyelven megjelenő Regio főszerkesztője és a Magyar Kisebbség folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Az ELTE Politikatudományi szak, ELTE Szociológia szak, Pázmány Péter Katolikus Egyetem megbízott oktatója.
Kutatási terület: nemzeti kisebbségek, nacionalizmus, Románia, határon túli magyarok, státustörvény, állampolgárság, etnikai pártok.
Publikációi Magyarországon, Romániában, Japánban, Spanyolországban, Németországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Ausztriában jelentek meg.
A beszélgetést követően, a résztvevők a Vinum Hungaricum által forgalmazott minőségi magyar borokat kóstolhatják meg. A borkóstolóra és szervezési költségekre való tekintettel, a beugró 20 lej. A szervezők, a Szórvány Alapítvány, az Új Ezredév Református Központ és Tamás Péter tiszteletbeli konzul, minden érdeklődőt szeretettel várnak a már megszokott helyen, az Új Ezredév Református Központban (Spl. Morarilor 1/b)!
Ugyanakkor , a „Baráti esték”-et megelőzően, 17 órai kezdettel Juhász Béla LEGYŐZTÜK A RÁKOT című könyvének bemutatójára kerül sor. A kötetet méltatja: dr. Bodó Barna.
Nyugati Jelen (Arad)

Bor, kommunizmus, szexualitás és vallás – jön a TUDEK!
Licistáknak szerveznek tudományos konferenciát Kolozsváron
Több mint százötven erdélyi magyar líceumi tanuló vesz részt a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáján (TUDEK), amelyet a hét végén szerveznek meg az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban.
Vörös Alpártól, az Apáczai-líceum igazgatójától megtudtuk: eddigi tapasztalatai szerint a TUDEK-en való részvétel, illetve díjazás nagy mértékben befolyásolja a fiatal pályaválasztását, a tudományos kutatáshoz való hozzáállását. Az idei TUDEK-re 102 előadás 161 szerzőjét várják Erdély minden régiójának rangos középiskolájából. Kolozs megyéből 27 diák szerepel 16 dolgozattal. A dobogós helyezést elérő erdélyi diákok részt vesznek 2016 áprilisában a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján (TUDOK), amelynek a szolnoki Varga Katalin Gimnázium ad otthont, továbbá előnyt élveznek a Babeş–Bolyai Tudományegyetemre (BBTE) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre (EMTE) való felvételin.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Sok még a tennivaló a kisebbségvédelem terén
Rendkívül sok még a tennivaló a nemzetközi egyezmények kisebbségvédelmi passzusainak életbe ültetése és alkalmazása terén – erről beszélt Sógor Csaba hétfő este a strasbourgi plenáris ülésen, ahol azt sürgette, hogy az Európai Unió (EU) intézményei fogadjanak el egy jogi erővel bíró kisebbségvédelmi keretszabályozást.
Az RMDSZ-es politikus az Európai Parlament plénumában két jelentős európai dokumentum évfordulójára emlékeztetett: idén negyven éve fogadták el az emberi jogok, beleértve a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását alapelvként leszögező Helsinki Záróokmányt, továbbá húsz éve itt Strasbourgban írták alá a Keretegyezményt a Nemzeti Kisebbségek Védelméről.
Szabadság (Kolozsvár)

Tízéves a Barabás Miklós Galéria
Tíz évvel ezelőtt, 2005. november 18-án nyitotta meg kapuit a Barabás Miklós Galéria.
Jó tíz évnyi hosszas vajúdás után. Hiszen az ötlet mindjárt a Barabás Miklós Céh 1994-es újjáalakulását követően megszületett. S amint a Céh maga, úgy a székházalapítás is elsősorban nagy öregjeinknek, Abodi Nagy Bélának és Kós Andrásnak köszönhető. A konkrét megvalósulás pedig Andrásy Zoltán festő- és grafikusművész nagylelkű gesztusának, aki az itt lévő, egyházi tulajdonú, romos ház hosszú távú használatáért cserébe felajánlotta lakását a református egyháznak. A rendbetétel sziszifuszi munkát s persze anyagi támogatást igényelt, amit pályázatokból és adományokból sikerült beszerezni. S amiben oroszlánrészt vállalt a szervezet akkori, felejthetetlen emlékű elnöke, Jakobovits Miklós, ügyvezető titkára, Károly Zöld Gyöngyi és a munkálatok szakmai irányítója, Murádin-Beyer Katalin, később pedig Novák Ildikó, s az ugyancsak felejthetetlen emlékű Szabó Bokor Márta és Takács Gyula. Nem tudok meghatottság nélkül emlékezni a tíz évvel ezelőtt történtekre, a mindannyiunk által tisztelt és szeretett Jakobovits Miklós túláradó lelkesedésére, amellyel az ország minden részéből, sőt külföldről is egybesereglett művészeket és műpártolókat fogadta, s arra a meleg, baráti légkörre, ami ott, akkor kialakult, és bizakodással töltött el mindenkit.
Természetesen Andrásy Zoltán kiállításával nyitottuk meg a galériát. Az idős és akkor már nagy beteg mester nem vehetett ugyan részt a megnyitón, de örömmel töltötte el a tudat, hogy álma valóra vált. Másfél hónap elteltével 2006. január elsején megbékélten, és abban a tudatban távozott, hogy tanítványai, a fiatalok, megvalósítják elképzeléseit. Nem tévedett.
NÉMETH JÚLIA
Szabadság (Kolozsvár)

„Margitta élni akar”
Vasárnap délelőtt, mint az elmúlt 21 esztendőben mindig megemlékeztek a „hepehupás vén Szilágy” szülöttéről, „Dózsa György unokájáról”, a 20. század legellentmondásosabb költőjéről, Ady Endréről Margittán.
A református istentiszteleten Kovács Gyula hirdette Isten igéjét, prédikációjában kiemelve Ady istenes verseinek mondanivalóját, üzenetét. Az istentiszteletet követően a templom falain belül tartották a megemlékező irodalmi műsort, és ott hangzottak el a beszédek is. Bátran elmondhatjuk, hogy a nap fénypontja a Puskás Miklós zenetanár által vezetett iskolai kórus előadása volt. Felkészültségük megkérdőjelezhetetlen, előadásuk meghozta hatását, hiszen a jelenlévők együtt dúdolták Ady ismert verseinek megzenésített változatát a diákokkal, és a szemekben felcsillanó könnycseppek is az elismerés jelei voltak.
Bradács Alíz, Margitta körzet RMDSZ elnöke köszöntötte a meghívott vendégeket, világi elöljárókat és jelenlévő margittaiakat, majd elsőként Petneházy Attila, a Magyar Országgyűlés FIDESZ-es képviselője, a nyíregyházi Móricz Zsigmond színház tagja osztotta meg irodalmi műsorral egybekötött emlékező gondolatait a margittaiakkal, illetve tolmácsolta Pánczél Károlynak, a Nemzeti Összetartozás Bizottsága elnökének erre az alkalomra megfogalmazott üzenetét. A képviselő megköszönte a meghívást és elismerő szavakkal illette a diákok előadását is.
Őt követően Cseke Attila képviselő szólt szülővárosa emlékező gyülekezetéhez, beszédét Ady Endre Margitta élni akarcímű verses históriájából vett idézetre alapozva.
„Emlékezzünk vissza a 25 évvel ezelőtti Margitta közéletére. Nem volt Ady-szobor, nem tarthattunk nyilvános megemlékezést, nem volt önálló magyar iskolánk sem. 21 évvel ezelőtt lett Ady-szobor és azóta minden évben emlékezünk. Mert a költővel együtt mi is valljuk: Margitta élni akar.” – zárta beszédét a képviselő.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Érték még a könyv?
Október végén a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban immár második alkalommal rendezték meg az V–XII. osztályos diákok novellavetélkedőjét.
A Communitas Alapítvány által támogatott program célja az volt, hogy a 13 nagyváradi magyar oktatási intézményben tanuló közel 300 diákot olvasásra inspirálják. Célkitűzés volt ugyanakkor az önművelés igényének és szokásainak felfedezése, az együttműködésen alapuló csapatmunka örömének, szépségének átélése.
A versenyre benevező iskolák négyfős csapatokkal jelentkezhettek – minden évfolyamról egy-egy diák. Ebben a kategóriában összesen hat iskola diákcsapata képviseltette magát a versenyen: egy-egy csapat az Ady Endre, Szent László líceumokból, a Mihai Eminescu Főgimnáziumból, egy a Loránffyból, a szervezők részéről, illetve a vidékről a borsi és a székelyhídi iskolák is képviseltették magukat egy-egy csapattal.
A vetélkedő célja az volt, hogy a diákok kreatívan gondolkodjanak az elolvasott művekről, egyéni olvasatokat hozzanak létre és értelmezéseiket bemutassák, megosszák társaikkal.
Örömmel nyugtáztuk a nagy érdeklődést, hiszen a gimnáziumi korcsoportban tizenöt csapat sorakozott fel a ,,lila csatamezőn”.
Végül, az eredmények alapján dicséretben részesült a lorántffys csapat, harmadik helyezést értek el a Mihai Eminescu Főgimnázium diákjai, második lett a Szent László líceum és első helyezést értek el az Ady Endre Líceum tanulói.
A rangsorolás a verseny jellegénél fogva nagyon nehéz volt, de a zsűri alapos munkája révén sikerült kiválasztani a legjobb négy csapatot: a Szacsvay Imre Általános Iskola Irkászok csapata részesült I. díjban, II. díjat a 11-es Általános Iskola Lila katonák csapata kapta, III. díjat szintén a 11-es Általános Iskola vehette át 2×2 Lotti csapatnévvel, a dicséret a bihari Gáspár András Általános Iskola diákjait illette, akik Vitaminbomba néven jelentkeztek
Bán Imola
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Újraindul a Siculus Rádió
Visszakapta műsorszórási engedélyét a kézdivásárhelyi Siculus Rádió, amely a különféle papírformaságok kézhezvétele után hamarosan újraindíthatja a sugárzást a 95 MHz-es frekvencián. Mint ismeretes, a rádiót működtető Pro Imagine Kft. csődbejutása után vonták vissza a közel húszéves múltra visszatekintő rádió engedélyét. Tegnap az Audiovizuális Tanács illetékes bizottsága egyhangúlag megszavazta az új engedély kibocsátását, így minden adott ahhoz, hogy az immár Siculus Rádió Egyesület által működtetett médium pár hónapnyi kihagyás után újra fogható legyen. „Győzedelmeskedett az igazság, rövidesen újraindul a város hangja” – fogalmazott lapunknak Kónya Zita tulajdonos.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Ápolni az Erzsébet-kultuszt!
Olvasói levél
Olvastam a Székely Hírmondóban a Felleltároztuk és megjelöltük című, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző diákjainak akciójáról szóló beszámolót. Örömmel töltött el, hogy még létezik ilyen érdekeltségű csoport, akik szeretik nemzeti örökségünket ápolni. Így az Erzsébet királyné emlékfáival kapcsolatban is örömmel közlöm, hogy keressenek fel azok, akik ezt a kultuszt meg akarják tartani, mert az egyik könyvem éppen erről szól.
Ez egy 277 oldalas könyv, aminek a címe Erzsébet Királynő Emlékfái, a Magyar Királyi Minisztérium állította össze és adta ki. Ebben vármegyénként az adatok csoportosítva vannak. Ha felkeresnek, én ezt a nagy értéket önöknek adom, mármint az eredeti példányt. Én már sajnálom, hogy megöregedtem, és egészségi állapotom sem rózsás. Örököseim nincsenek, mert a lányom nyolcadik éve itt hagyott örökre, unokáim nem mutatnak szeretetet a könyvek iránt.
Ebben a kötetben találtam meg azt az adatot is, miszerint Lécfalva elöljárósága a nagy utca mentén ültetett emlékfákat. Nálunk, Nagyborosnyón a Magyar Királyi Állami Népi Iskola kertjébe 3 ezer fenyőfacsemetét ültettek, az Oltár-hegyen további 703 darab fenyőfát. Ezekből úgy három éve hetet kivágtak, mert száradtak ki.
Az emlékfák ültetésére indult mozgalom a boldogult királyné őfelsége neve napján, 1898. november 29-én vette kezdetét. Sokáig gondolkodtam azon, hogy a könyvből egy kiállítást is lehetne szervezni, mert minden lapja külön értéket képvisel. Megkérem önöket, az ötletemet továbbítsák a Rotary Klubnak, a Pro Schola Kulturális Egyesületnek, a 34-es számú Gábor Áron Cserkészcsapatnak, Kis Emese programfelelősnek, illetve mindazoknak, akik ezt az Erzsébet-kultuszt ápolják, mert szívesen felajánlom számukra a könyveimet.
Kovács Márta, Nagyborosnyó
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Kettős évfordulóra emlékeztek
Gy. Szabó Béla alkotásait ajándékozták a múzeumnak
Kiemelkedő eseményen vehettek részt az érdeklődők péntek este az Incze László Céhtörténeti Múzeumban, amikor az erdélyi fametszés koronázatlan királya, Gy. Szabó Béla (1905–1985) alkotásaiból egy reprezentatív válogatást a múzeumnak ajándékozott a hagyatékot ápoló Ferenczy család.
A vendégeket Dimény Attila múzeumigazgató köszöntötte, elmondva, hogy 11 alkotást már 1973-ban ajándékba kapott az intézmény, ezeket a most adományozott 35 munkával együtt kiállítva emlékeznek Gy. Szabó Bélára, születése, illetve halála évfordulója apropóján. Ferenczy Miklós kolozsvári református lelkész, a mintegy 14 ezer rajzot, közel 2 ezer pasztellt, 150 olajképet és 1500 fametszetet tartalmazó hagyatékot gondozó Ferenczy család nevében beszélt az ajándékozás indítékairól és a művész életútjáról. Gy. Szabó munkásságáról elmondta, a kiállítás javát képező szén-, ceruza- és pasztellrajzok olyan életmű munkáit képviselik, amely egy rendkívül művelt művész gondolatiságát tükrözi. Tulajdonképpen az erdélyi közösséget tekintette családjának, bármennyire szeretett is utazni a világban, mindig ide tért vissza nemcsak fizikai voltában, hanem szellemiségében is.
Kós Károly biztatására jegyezte el magát a fametszéssel, az erdélyi kisebbségi sorsunk iránti elkötelezettséget olvashatjuk ki műveiből, legyen az tájkép vagy gondolatiságot tükröző alkotás. A fény és a víz ábrázolásában remekműveket alkotva bebarangolta nemcsak Erdélyt, hanem a nagyvilág több helyszínét is, munkásságának értékét a mostani, immár 106., halála után megrendezett kiállítás anyaga is híven szemlélteti. Meditatív művészet az övé, a tájkép eszköztárával erdélyi hagyományt folytatva, egyben felmutatja a közösség életérzését is, miközben ábrázolja a földi alkotó találkozását az istenivel.
Az utóélet méltó az életéhez, hiszen a művészetén túl otthagyta szellemi nagyságának nyomait bárhol, ahol megfordult, fogalmazott Ferenczy, és ehhez a gondolathoz kapcsolódott Jánó Mihály művészettörténész is személyes élményeire támaszkodva. 1973-ban, kézdivásárhelyi muzeológusként találkozott Gy. Szabó Bélával, akinek személyisége mélyen megérintette, pedig a hetvenes években özönlöttek ide az erdélyi magyar művészek. Tették ezt amiatt, hogy Erdély-szerte nem létezett olyan kiállítóterem, ahol bemutatkozhattak volna a magyar képzőművészek.
Az itt töltött idő alatt Gy. Szabó a Kovács-szeren készített egy tusrajzot, amelyet később fába metszett, ezeket is meg lehet tekinteni a december 5-ig látogatható kiállítás képei között. Az alkalomra válogatott versek előadásával Józsa Irén szavalatai tették emlékezetesebbé az eseményt.
Jancsó Katalin
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Kálvin-emlékjelet avattak Nagyváradon
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Partiumi Keresztény Egyetem és a hollandiai Juhász István Alapítvány rendezte meg 2014. november 20-22. között a „Kálvini vonások a magyarok lelki arcán” című tudományos konferenciát a nagyváradi egyházkerületi székházban, amely jelenleg a PKE főépületeként is ismert.
A Kálvin-emlékévek bezárásaként tartották meg a többnyelvű nemzetközi szimpóziumot, hiszen Kálvin János születésének 500-ik évfordulója alkalmával két konferenciát és több kiállítást szerveztek egyházi és civil szervezetek támogatásával Nagyváradon. A konferenciát egy megemlékezés-sorozatba ágyazták bele, amely magába foglalt emléktábla-avatást, könyvkiadást, könyvbemutatót, kiállítást és kulturális programokat is.
A konferencia idején a budapesti Kálvin kiadó tartott könyvvásárt. A napi áhítatok mellett előadások és megbeszélések zajlottak, zenei momentumokkal lelkes előadók szolgáltak – az egyházi zeneirodalomtól a népies katonadalokig terjedő skálán.
A nagy reformátor bronzplakettjének avatását november 24-én koradélután tartották a konferencia záró momentumaként, a Partiumi Keresztény Egyetem panteonjában, ahol Deák Árpád képzőművész alkotását Gaál Botond debreceni és Eberhard Busch göttingeni teológiai professzorok leplezték le. Avatóbeszédet Tőkés László előző királyhágómelléki református püspök mondott, aki nemcsak Kálvin János reformátori munkásságát és szellemtörténeti jelentőségét domborította ki, hanem „magyarrá honosításának” folyamatát és fontosságát is, áll a Tőkés László EP képviselő, sajtóirodájának közleményében.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Selmeczi György jubileumát ünneplik az operabarátok
Selmeczi György zeneszerzőként, zongoraművészként, karmesterként, rendezőként, zenepedagógusként és kivételes szervezőegyéniségként immár 25 éve hű munkatársa a Kolozsvári Magyar Operának. Csütörtök este őt ünneplik munkatársak és operakedvelők A koncert és a ráadás című gálahangversennyel.
„Neki köszönhetjük többek között a kortárs operaművészet jelenlétét színpadunkon, azokat a szerzőket, akiknek műveit az Operában mutatták be először. Jelezzük igényes és korszerű repertoár-alakítását, és tisztelegjünk most azelőtt a törekvése előtt, mellyel évek óta határainkon kívül is népszerűsíti az erdélyi magyar zenés színház produkcióinak legjavát. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy televíziós népszerűsítő sorozatot készített az operáról Kolozsvári operamesék címmel.
Legjobb műveinek bemutatásával tisztelgünk a nagy művész előtt, megvallva azt, hogy Ő mindig a miénk volt és a miénk is marad” – írják kollégái a Maszolhoz is eljuttatott levelükben.
A Selmeczi György 25 éves kolozsvári jubileumára rendezett gálahangversenyen az Opera kiváló énekesei mellett neves vendégművészek is fellépnek, így Pasztircsák Polina, Kovács János, Kovács István, Sebők Klára, Béres Melinda, Márkos Albert és Rónai Ádám. Az esemény rangját emeli a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak és a Jazzybirds együttesnek a produkciója. A gálán az ismert operarészletek mellett híres sanzonok, filmdalok és musical-részletek is felcsendülnek majd. A csütörtöki eseményen Kovács János, Incze G. Katalin, Jankó Zsolt és Kulcsár Szabolcs vezényel.
A koncert és a ráadás című gálahangversenyre november 26-án, este hétkor kerül sor a Kolozsvári Magyar Operában.
T. H.
maszol.ro

Újabb pofonokat kapott Románia a forradalomdosszié miatt
Bár októberben lezárták az 1989-es forradalom dossziéját Romániában, az Európai Emberjogi Bíróság kedden a forradalom újabb nyolc áldozatának ítélt meg kártérítést. A CEDO Carmen Alexandrescu, Ion Băroiu, Iosif Bălăş-Salcoci, Ştefan Boran, Vladimir Ciobanu, Marin Dincă, Cristian Paţurcă és Laura Stoica esetében hozott Romániát elmarasztaló ítéletet.
Antonie Popescu ügyvéd megerősítette, a román állam azért veszített ezúttal is, mert az igazságszolgáltatás 26 évig mulasztott. A CEDO arra kötelezte az államot, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után számított három hónapon belül 2 400 euró kártérítést fizessen minden egyes panaszosnak, illetve fedezze a perköltségeket. A döntés három hónapig megfellebbezhető.
Cristian Paţurcă a forradalom dalaként ismert Tekergők himnusza (Imn al Golanilor) szerzője. 2011-ben betegségben halt meg.
A strasbourgi emberjogi bíróság már korábban is számtalan elmarasztaló ítéletet hozott. Januárban például 832 500 euró kártérítést ítélt meg a forradalom 81 áldozatának amiatt, hogy a román igazságszolgáltatás mindmáig nem vizsgálta ki megfelelően ügyüket. Korábban már legalább hat hasonló ügyben ítélte el Romániát a strasbourgi bíróság. A temesvári felkelés vérbe fojtása ügyében jogerős ítélet született, két volt tábornokot 15 év börtönbüntetésre ítéltek.
Miért zárták le a dossziét?
Mint arról már korábban beszámoltunk, októberben a katonai ügyészség bejelentette: nem indít nyomozást az 1989-es romániai forradalommal kapcsolatban, miután megállapították, hogy egyebek mellett a feltételezett bűncselekmények egy része elévült, másik része meg sem történt.
A legfőbb ügyészség keretében működő katonai ügyészek döntöttek az aktacsomó lezárásáról. Ez a döntés megtámadható a bíróságon. Teodor Marieș, a forradalom áldozatainak emlékét ápoló egyesület vezetője közölte, hogy élni fognak ezzel a lehetőséggel, és a bírósághoz fordulnak.
A mintegy ezer halálos áldozatot és több mint 3 ezer sebesültet követelő forradalom 1989. december 16. kezdődött Temesváron, majd kiterjedt Bukarestre és több romániai nagyvárosra, és ennek nyomán bukott meg Nicolae Ceaușescu volt kommunista diktátor.
A legfőbb ügyészség közleménye szerint eredetileg több mint 4500 büntetőjogi per indult a forradalomkor történt eseményekkel kapcsolatban. Végül a katonai ügyészségek 112 aktában összesen 275 személy ellen emeltek vádat.
Az ügyészek úgy értékelték, hogy 1989. december 16. és 22. között - amíg Ceaușescu hatalmon volt -, a karhatalmi erők keményen megtorolták a Ceaușescu-ellenes felkelést, majd a volt kommunista vezető elmenekülése után hatalmi űr és káosz keletkezett. Így a katonaságot irányítók - magyarázzák az ügyészek - sokszor nem tudtak egymás parancsairól, ezért előfordult, hogy különböző katonai alakulatok egymásra nyitottak tüzet azt feltételezve, hogy a túlsó oldalon ellenforradalmi erők állnak, amelyek a diktátornak a hatalomba való visszatérését akarják.
Marieș bejelentette, hogy Klaus Johannis államfőtől kérik, vállaljon közvetítői szerepet, amire szerinte lehetőséget teremt az alkotmány. Megállapította, hogy Traian Băsescu korábbi elnök megtette ezt. Băsescu mandátuma idején a nyilvánosság előtt többször felszólította a főügyészt, vizsgálja ki a forradalomkor történt eseményeket.
România Curată/Maszol
maszol.ro

Csíki RMDSZ: elfogadhatatlan a magyar feliratok eltávolítása
Elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ Csíki Területi Szervezete, hogy ma Romániában, az Európai Unió egyik tagállamában önkormányzatokat perelnek be azért, hogy eredeti állapotukba visszaállított feliratokat helyeznek el magyar nyelven épületekre és intézményekre, amelyeken ezek mellett az ott székelő intézmények megnevezése az ország nyelvén is szerepel.
„Törvényünk van az anyanyelvhasználatra vonatkozóan, törvényünk van a magyar nyelv napjának ünneplésére, de csupán azért, mert a román szótárban nem találják a községháza szó megnevezését, illetve azért, mert egyesek jelentgetnek a törvényszéken, önkormányzatainkat és az egész csíki közösséget újra meghurcolják” – írják az állásfoglalásukban.
A szervezet szerint az RMDSZ fennállása óta azért küzd, hogy olyan törvényeket, jogszabályokat hozzanak, amelyek a magyar közösség nyelvi jogait megvédik, illetve keretet teremtenek az anyanyelv használatára. „Mostanában viszont arra szembesülünk, hogy Romániában a törvény nem jelent semmit, azt bármikor meg lehet szegni, ki lehet magyarázni, ha éppen valaki ezt szeretné” – áll a dokumentumban.
A szövetség területi szervezete szerint habár Romániában ma mindenhonnan az ömlik, hogy az igazságszolgáltatást nem szabad bírálni, ezzel élve, azaz visszaélve nagyon sok igazságtalanságot éppen az igazságszolgáltatás leple alatt követnek el. Egyházi ingatlanokat vesznek el, közszereplőket hurcolnak meg és nemzeti szimbólumok használatát kifogásolják, egyre gyakrabban.
Az országot egymás nyelvének tisztelete, egymás kultúrájának tisztelete, a másság elfogadása viszik előre. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete azt írja: minden törvényes eszközt felhasználnak az önkormányzatok érdekében, az ügyet, ha szükség az Európai Unió illetékes intézményei elé viszik.
maszol.ro

Mégsem mehet tanácsülésre Szőke Domokos
Nem vehet részt csíkszeredai önkormányzati képviselői minőségében a testület ülésein Szőke Domokos.
Bár korábban Csíkszereda hivatalának gyakorlásától bírói döntéssel eltiltott alpolgármesterének ez irányú kérését a Hargita Megyei Törvényszék elfogadta, a marosvásárhelyi táblabíróság szerdán megsemmisítette az alapfokú ítéletet, és úgy határozott, hogy a Szőke Domokost érintő, korábban elrendelt korlátozások érvényben maradnak.
Szőke azt kérte a törvényszéktől, hogy engedélyezzék helyi önkormányzati képviselőként részvételét tanácsüléseken, illetve szakbizottsági üléseken akkor is, ha az ügyében tanúként megnevezett Antal Attila alpolgármester is jelen van, holott bírói döntés értelmében ők nem találkozhatnak. A törvényszék alapfokú, Szőke számára kedvező döntését az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) fellebbezte meg az ítélőtáblánál, és ezt elfogadták.
A Hargita Megyei Törvényszék november 18-án rendelte el az alapfokú tárgyalás elkezdését Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ügyében, ezt a döntést a volt polgármester ügyvédje fellebbezte meg az ítélőtáblánál. Mivel erről a fellebbezésről csak december végén döntenek, egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor kezdődhet el a per alapfokú tárgyalása.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Dan Tănasă a csíkszeredai Városháza felirat miatt is perel
Nem csak a csíki községek polgármesteri hivatalairól akarja leszedetni a Községháza feliratokat Dan Tănasă. A feljelentő szerint a csíkszeredai polgármesteri hivatal épületén sincs mit keresnie a Városháza feliratnak, ezért pert kezdeményezett – írja szerdai címlaptörténetében a Csíki Hírlap.
Az épületre az 1990-es évek közepén került fel a kétnyelvű: Városháza–Primărie felirat. Ezt egy homlokzati felújítás előzte meg, a városháza frontját újrafestették – emlékezett vissza Csedő Csaba István, a megyeszékhely akkori polgármestere. Mint elmondta, akkor is támadták az intézkedést a román nyelvű sajtóban, elsősorban azt kifogásolva, hogy miért van elöl a magyar, és csak utána a román változat. Az egykori polgármester szerint most a város lakosságának kiállására is szükség lenne. „Van a városnak egy lakossága, ilyenkor az kéne kivonuljon, és nem egy, tíz vagy tizenöt, hanem tízezer ember. Ha erősen kiáll a város, nem hiszem, hogy levegyék” – vélekedett a volt városvezető.
A Dan Tănasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) által benyújtott keresetet november 19-én iktatták a Hargita Megyei Törvényszéken, ugyanazon a napon, amikor hasonlót nyújtottak be a csíkcsicsói és csíkdánfalvi polgármesterek, és a helyi önkormányzati képviselő-testületek ellen is.
Írásban kértük a Hargita Megyei Törvényszéktől, hogy bocsássák rendelkezésünkre a felirat eltávolításával kapcsolatos kereset indoklását, de még nem kaptunk választ. A Tănasă vezette szervezet ezen akciójáról Antal Attila csíkszeredai alpolgármester sem tudott még kedden, tőle azt szerettük volna tudni, hogy mi a hivatal álláspontja az ügyben, eleget tesznek-e a felszólításnak, illetve, hogy helye van-e a feliratnak az épület homlokzatán.
Antal Attila írásban azt közölte, Tănasă a városházán elhelyezett zászlók használatával kapcsolatban, valamint a Szabadság téren elhelyezett székely zászló miatt tett feljelentést, illetve juttatta el kifogásait a hivatalhoz, és a város jogi úton fog védekezni. Szintén nem tudott a jogi lépésről Xántus Attila, a perbe hívott helyi önkormányzati képviselő-testület RMDSZ-frakciójának vezetője sem, aki azt mondta, ezzel kapcsolatos álláspontjukról ezután döntenek.
A csíkszeredai polgármesteri hivatalnak otthont adó épület, az egykori vármegyeháza 1886–1887 között épült, miután 1878-ban Csíkszereda lett Csík vármegye székhelye. 1913–1914 között a régi épületet kibővítették, a homlokzatot mind déli, mind északi irányba arányosan növelték, akkor nyerte el mai formáját.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Adománygyűjtés zajlik az udvarhelyi tanintézetekben
Még fogadnak adományokat péntekig az általános iskolákban és óvodákban elhelyezett dobozokba a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány YouthBank programja és az Udvarhelyi Fiatal Fotósklub által közösen szervezett karitatív akcióban.
Az immár harmadik éve megszervezett gyűjtőprogramban önkéntes középiskolások dobozokat helyeztek el a város tanintézeteiben, ahova az ott tanuló gyerekek és az ott dolgozók jó állapotban lévő játékokat, könyveket, illetve érvényes szavatosságú édességeket tehetnek. Az akció november 17. és 27. között zajlik.
Az ily módon összegyűlt adományokat a YouthBank és a Fiatal Fotósklub a december 2–5. között zajló Márton Áron téri Mikulás-vásárban értékesíti. Az itt begyűlt összeget pályázatokra fordítják. A megmaradt játékok, édességek a Simó Megsegítő Egyesület által támogatott zetelaki és szentegyházi gyerekekhez, valamint a székelyudvarhelyi fogyatékos gyerekekhez kerülnek.
Kilyén Melánia, a YouthBank koordinátora elmondta, hogy van iskola, ahol két nap alatt már megtelt az adománygyűjtő doboz. A gyerekek nagy lelkesedéssel vesznek részt az akcióban, olyan is van, hogy szalaggal átkötött kész ajándékcsomagokat találnak a dobozokban. A koordinátor elmondása szerint a vásáron általában 1700–1800 lej gyűl össze, amit az OTP Bank megdupláz.
Az akció szervezői a karácsonyi vásáron is részt vesznek. Az ott befolyt nyereséget hozzáadják a Mikulás-vásár bevételéhez, majd ezt az összeget a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal megduplázza. Ily módon általában 10 ezer lej gyűl össze, amire a város diákjai és civil szervezetei közösségépítő projektekkel pályázhatnak. A korábbi években rendszerint hét-nyolc nyertes pályázata volt a programnak.
Dósa Ildikó
Székelyhon.ro

Kollégiumot kap a Sapientia Sepsiszentgyörgyön
Egyetemi kollégiummá alakítják át a sepsiszentgyörgyi textilgyár egykori leányotthonát, az ingatlant ezt követően a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) diákjai használhatják.
Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke közölte, a több mint tíz éve üresen álló épületet már megvásárolta egy helyi cég, és el is kezdődött a felújítás az egyház megbízásából. Kató Béla elmondta, reméli, hogy a kollégiumot már a következő tanévtől birtokba veheti a Sapientia, bár annak működtetéséről a következőkben dönt az egyházkerület.
A városban a munkálatok láttán elkezdődtek a találgatások, sokan attól tartottak, hogy menekülteket fognak elszállásolni az ingatlanban.
Sepsiszentgyörgyön ettől a tanévtől indult be a Sapientia EMTE kihelyezett oktatási központja, az agrármérnök szakon egyelőre harminc fiatal tanul, tervezik az erdészeti szak létrehozását is. A fiók létrehozásáért a helyi elöljárók lobbiztak, hogy a visszakapott földeken, erdőkben versenyképes gazdálkodás jöhessen létre.
A bentlakással nemcsak az egyetem, hanem a város is nyer, hiszen az üresen álló, romos épület rontotta a városképet. Az 1879-ben alakult székely szövőgyárat 1999-ben a magánosításkor hatalmas adóssággal vette át a belga Drapantex cég, a tartozások miatt nem volt villany, gáz és víz.
A leányotthonból az új tulajdonos kiköltöztette a lakókat, az ingatlan azóta üresen áll. A gyár vezetősége korábban úgy nyilatkozott, azért nem költenek a külső épületek tatarozására, mert minden nyereséget a termelés korszerűsítésére fordítanak. A gyár igazgatója korábban jelezte, a „leányblokkot” eladnák, azt az önkormányzat is felmérte, de végül az adásvétel elmaradt.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Önkormányzatokhoz szól az SZNT
Románia ültesse gyakorlatba a Helyi Autonómia Európai Chartáját, amely előírja, hogy miként kell megoldani az önkormányzatok finanszírozását. A Székely Nemzeti Tanács erre szeretné rávenni az ország vezetését, települések polgármestereit kéri, levélben szólítsák fel erre a kormányt, parlamentet, államelnököt.
Levelet küld az ország minden helyi önkormányzatához a Gyergyószéki Székely Tanács, amelyben arra kérik a polgármestereket, hogy szólaljanak fel a Helyi Autonómia Európai Chartája életbe léptetéséért – jelentette be Árus Zsolt, az SZNT gyergyószéki vezetője.
Árus leszögezi, a charta az önkormányzatok finanszírozására vonatkozóan világos előírásokat tartalmaz. Románia ugyan már 18 éve, 1997-ben ratifikálta a chartát, de annak előírásait azóta sem tartja be. A helyi önkormányzatok alulfinanszírozottsága egy akut probléma, ami évtizedek óta megoldásra vár. Ha a Helyi Autonómia Európai Chartáját betartaná az állam, ez a helyzet azonnal megoldódna – véli az SZNT tisztségviselő.
A Gyergyószéki SZNT egy kezdeményezést indított, kérik az ország minden egyes polgármesterét, hogy forduljanak levélben a kormányhoz, és szólítsák fel, hogy a 2016-os költségvetési törvény tervezetét a charta előírásainak szigorú figyelembevételével készítsék el. Kérjék ugyanakkor a parlamenttől azt, hogy ha ez nem így lesz, akkor a törvényt ne szavazzák meg, illetve az államelnöktől azt, hogy ha az első kettő figyelmen kívül hagyja a kérést, akkor ne hirdesse ki a törvényt. .
A kezdeményezéssel először a Gyergyói-medence nyolc polgármesterét keresték meg, (Gyergyószentmiklós, Remete, Ditró, Szárhegy, Alfalu, Csomafalva, Újfalu és Vasláb). A Bukarestbe küldött első levélre egyelőre Gyergyószentmiklós és Újfalu polgármesterének aláírása került. Árus Zsolt megjegyzi, az előzetes egyeztetések során az összes vezető elmondta, hogy egyetért a kezdeményezéssel, de az aláírással egymásra várnak, de volt olyan is köztük, aki szerint ez most nem aktuális. A kezdeményező bízik abban, hogy a következőkben azok is aláírják, és elküldik a levelet, akik első körben még nem.
Árus Zsolt leszögezi, ez a kezdeményezés a lakosság nemzetiségi összetételétől függően minden önkormányzatra egyaránt érvényes, hiszen minden polgármester érzi annak terhét, hogy nincs elegendő pénze a települése működtetésére és fejlesztésére. A mindenkori kormányok pedig a külön támogatások reményében vagy annak megvonásának fenyegetésével lekötelezetté, kiszolgáltatottá teszik a polgármestereket.
A Gyergyószéki SZNT-vezető ugyanakkor arra számít, hogy az ország polgármesterei, felismerve a charta által előírt helyi autonómia általános elveinek hasznosságát, jó eséllyel járulna hozzá az autonómiával szembeni általános idegenkedés csökkentéséhez. Árus végül hozzáteszi: „kíváncsian várjuk, hogy mi lesz a válasz a párbeszéd és nyitottság fontosságát sokszor hangoztató szakértői kormány részéről”.
Gergely Imre
Székelyhon.ro

Kelemen: nem kell Marosvásárhelyre „lecsó" – Szilágyi: lejárt az egypártrendszer ideje
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke nem támogatja, hogy Marosvásárhelyen a jövő évi helyhatósági választásokon közös, többpárti magyar önkormányzati, vagyis tanácsosi jelöltlistát indítsanak.
A Kossuth Rádió munkatársa, Erdei Edit Zsuzsanna erről kérdezte az RMDSZ elnökét.
Kelemen Hunor azt mondta, hogy a marosvásárhelyi előválasztást a közös magyar polgármesterjelölt megválasztásáért szervezték, és az lenne a tisztességes, hogy ezt most minden magyar párt támogassa. Erről szólt a választás, nem arról, hogy „csinálunk egy lecsót” – hangsúlyozta Kelemen. Hozzátette: nem arról szólt az előválasztás, hogy aki nem jutna be az önkormányzatba, az most valami más megoldással mégis bejut. Közös polgármestert választottak a marosvásárhelyiek, nem közös tanácsosi listát – szögezte le az elnök.
A jövő évi parlamenti választásokkal kapcsolatosan Kelemen Hunor azt mondta: a Magyar Polgári Párttal „mindenképpen” megvalósul az összefogásuk, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) pedig azt a stratégiát tűzte ki célul, hogy az RMDSZ-t térdre kényszerítse. Ezért vele összefogni nem lehet. A térdre kényszerítés volt mindig a néppárt célja, „ők az igazi politikai vándorok, a navétisták, akik az RMDSZ-ből indultak és voltak az MPP-ben, voltak zöldek, voltak németek, most pedig az EMNP címén futnak, de lehet, hogy egy újabb pártot is létrehoznak” – fogalmazott a beszélgetés végén Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor nyilatkozatára Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke reagált.
Szilágyi Zsolttal Moszkovits János beszélgetett.
Mivel a marosvásárhelyi előválasztás példaértékű lehet, mert megmutatta, hogy „a frontvárosban visszaszerezhető a bástya”, kisugárzása hatására javasolták az RMDSZ-nek, hogy ne csak a polgármester személyét támogassák közösen, hanem a marosvásárhelyi, és a megyei listát is közösen állítsák össze – magyarázta Szilágyi Zsolt.
Az EMNP elnöke fontosnak tartotta megjegyezni, hogy úgy az RMDSZ, mint a Néppárt helyi szervezete támogatja az összefogást, és a közös kampányt, tehát csak az RMDSZ országos vezetése kéne jobb belátásra térjen a magyar-magyar összefogást illetően.
A parlamenti választásokról Szilágyi azt mondta: azon kell dolgozni, hogy több magyar képviselő jusson be a parlamentbe, erősebb magyar képviselet legyen. Tehát változtatni kell azon az állásponton, miszerint mindegy hány képviselő van, csak mind az RMDSZ színeit képviseljék.
Ha valóban fontos az, hogy a magyarok képviselete erősebb legyen, akkor tudomásul kell venni az erdélyi magyar politika valóságát, azt, hogy ez nem egyszínű. A kommunizmussal lejárt az egypártrendszer ideje – fogalmazott Szilágyi. Ennek felismerése kéri azt, hogy üljünk le, és tárgyaljuk, meg, hogyan lehet megvalósítani egy közös koalíciót – tette hozzá az EMNP elnöke.
Kossuth Rádió
Erdély.ma

Plágium gyanúja merült fel Petre Toba belügyminiszterrel szemben
Plágium gyanúja merült fel Petre Toba belügyminiszterrel szemben, ezért a tárcavezető csütörtökön maga kérte az illetékes etikai bizottságot, ellenőrizze doktori dolgozatát.
A Pressone.ro hírportál csütörtökön közölt cikke szerint a belügyminiszter 2011-ben megvédett doktori dolgozatának 390 oldalából több mint 250 más tudományos munkákból forrásmegjelölések nélkül átvett szövegrészeket tartalmaz. A cikk szerint Toba nem használt idézőjeleket, és megszegte a tudományos forrásmegjelölés és idézés szabályait.
A belügyminiszter – aki az elmúlt három évben országos rendőrfőkapitány volt – a portálnak úgy nyilatkozott, hogy dolgozata gyakorlati jellegű, és arról biztosította a közvéleményt, hogy jóhiszeműen írta meg. Mint elmondta, a bukaresti I. Károly Védelmi Egyetemen szerzett doktori címet. Dolgozatában a rendőrségi nemzetközi együttműködés szerepét vizsgálta a nem konvencionális fenyegetések megelőzése szempontjából.
A portál szerint a dolgozatban például 14. oldaltól a 21-ikig egy másik tudományos munkából származó szöveg szó szerinti átvétele található úgy, hogy a forrás nincs megjelölve. A portál szerint a másolás könnyen azonosítható, hiszen a belügyminiszter még az alcímeket sem változtatta meg a szövegrészben. Dan Suciu, a román kormány szóvivője csütörtökön újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, amennyiben bebizonyosodik, hogy a belügyminiszter plagizált, távoznia kell a kormányból, mert Dacian Ciolos miniszterelnök számára fontos cél, hogy miniszterei feddhetetlenek legyenek.
A belügyminiszter az oktatási minisztérium hatáskörében működő etikai bizottságtól kérte dolgozatának megvizsgálását. A Mediafax hírügynökség úgy tudja, hogy a testület a következő ülésén napirendre tűzi a belügyminiszter kérését. Már több magas rangú román vezetővel szemben felmerült a plágium gyanúja, a szociáldemokrata Victor Ponta volt miniszterelnök önként mondott le doktori címéről egy hasonló botrány nyomán.
Ponta esetében két bizottság is megállapította, hogy elkövette a plágium vétségét, de a Ponta-kormány úgy módosította a törvényeket, hogy magas rangú tisztségviselők esetében csak az oktatási minisztérium hatáskörében működő etikai bizottság legyen illetékes megvizsgálni a dolgozatokat, és dönteni arról, hogy szabályosan íródtak-e. A román akadémiai szféra egy része élesen bírálta, hogy az ellenőrzési jogkört elvették az egyetemektől.
A Ponta-kormány belügyminisztere, Gabriel Oprea volt miniszterelnök-helyettes esetében is felmerült a plágium gyanúja, de e minisztériumi bizottság megalapozatlannak találta a vádakat.
MTI
Erdély.ma

Hazahozni és itthon tartani a szakembereket (Orvosi lakásokat avattak)
Olyan perspektívát kell nyújtanunk a fiatal orvosjelöltek számára, amely rövid távon lelassíthatja, hosszú távon megállíthatja a képzett erdélyi magyar fiatalok elvándorlását – hangsúlyozta Potápi Árpád, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára tegnap a marosvásárhelyi Studium Alapítvány által épített sepsiszentgyörgyi orvosi lakások átadásán. Az avatón jelen voltak az első lakók is, akik szerint ez a lehetőség óriási segítség számukra.
A háromezer négyzetméteres belterületen, a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház udvarán felépített ötszáznegyven négyzetméter összfelületű, kétszintes épület alapkövét két esztendővel ezelőtt tették le. A magyar kormány a Studium Alapítványon keresztül százöt millió forinttal járult hozzá a három kétszobás és három egyszobás lakás építéséhez, berendezéséhez, a megyei önkormányzat a telket adta, az utat, a közüzemi bekötéseket, valamint a kerítésen belüli további munkálatokat a helyi önkormányzattal közösen finanszírozták. Potápi Árpád méltatta az összefogást, ami lehetővé tette, hogy felépüljenek a lakások, és hangsúlyozta, a tegnap átadott létesítmény a székelyföldi magyar közösségnek épült. Az államtitkár kiemelte, a külhoni magyarságnak ma az asszimiláció és az elvándorlás veszélyével kell számolnia, ezért fontos biztosítani, hogy a Magyarország határain kívül élő diákok a jövőben is anyanyelvükön tanulhassanak. Jövőképet kell nyújtani azoknak a fiataloknak, akik szülőföldjükön tanulnak tovább és itt is akarnak maradni – mondotta. Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hangsúlyozta, kiemelt céljuk, hogy olyan intézményeket hozzanak létre, amelyek révén bátorítják a fiatalok itthonmaradását, lehetőséget biztosítanak a pályakezdő orvosoknak, tanároknak, művészeknek a karrierépítéshez. Szerinte a szolgálati lakások és a szórványkollégiumok olyan intézmények, amelyek a megmaradás alappilléreit jelenthetik, és elmondta, ezek megvalósítását a magyar állam támogatja, ezáltal a nemzetépítés igazi tervezője és kivitelezője Erdélyben is. Méltatta a magyar kormány, a Studium Alapítvány, a helyi és megyei önkormányzat összefogását az orvoslakások építésében, amelyet a régi kalákákhoz hasonlított, amikor mindenki azt hozta, amije volt. Szerinte lépésről lépésre, építményről építményre kell és lehet tenni az itthonmaradásért.
A betegnek joga van anyanyelvén beszélni
Hazahozni és itthon tartani akarjuk a szakembereket – mondta Tamás Sándor megyeitanács-elnök, aki emlékeztetett arra, hogy a kórházak 2010-es decentralizációja óta új menedzsmenttel és szemlélettel folytatják a megyei kórház rehabilitációját, támogatják a kézdivásárhelyi és a baróti kórházat, a helyi önkormányzatokkal közösen felújítanak vidéki családorvosi rendelőket. A fiatalok itthontartásáért Sepsiszentgyörgy is folyamatosan cselekszik – mondta Antal Árpád, a város polgármestere, aki megemlítette, hogy hét és fél évvel ezelőtt hirdették meg a Gyere haza programot, és néhány éve átadtak harminc lakást tanároknak, művelődési intézményekben dolgozó alkalmazottaknak. „A magyar kormánnyal összefogva olyan hatásköröket vállaltunk át Románia kormányától, amelyek az állam hatáskörébe tartoznak, de nekünk az az érdekünk, célunk, hogy a fiatalok itthon maradjanak, hogy jó minőségű szolgáltatásokat tudjunk nyújtani az oktatás, az egészségügy, a kultúra területén” – mondta a városvezető, majd azt üzente a kórház minden alkalmazottjának, hogy „a betegnek mindig, minden körülmények között joga van anyanyelven kommunikálni, és nem lehet elfogadni a huszonegyedik század Európájában, hogy egy beteg anyanyelven nem tud kommunikálni az orvossal”. (Az üzenet utalás volt arra a nemrég történt esetre, amit lapunkban olvasói panaszként közöltünk, amikor egy betegnek azt mondta a megyei kórház egyik sürgősségi orvosa, ha nem tud románul, menjen haza.)
Infrastruktúrát, tudást és közösséget építünk – ismertette a Studium Alapítvány jelmondatát dr. Vass Levente, az alapítvány ügyvezető elnöke, és megköszönte az együttműködést minden partnernek, támogatónak. A Böjthe-Beyer Kinga tervezte és a helyi Eurohaus cég által kivitelezett épületet megáldotta Incze Zsolt református és Kovács István unitárius lelkész, valamint Hajdu János plébános, a Sepsi-Barcasági kerület főesperese, majd a meghívottak meglátogatták a lakásokat. Az avatón részt vett Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, dr. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, valamint Lélfai Koppány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója is. Akik beköltözhetnek
A két évre szóló (egyszeri, kétéves meghosszabbítási lehetőséggel) lakhatási pályázatokat egy nyolctagú kuratórium bírálja el. Jelenleg négy igénylőnek utaltak ki lakást, a fennmaradt kettőből az egyik vendéglakásként szolgál a nem sepsiszentgyörgyi, de itt ügyeletező orvosok számára. A kézdivásárhelyi dr. György-Szakács Csaba sebészorvos versenyvizsgával nyerte el állását szeptember 1-jétől a megyei kórházban, szintén orvos feleségével és két kisgyermekével telepedett haza Marosvásárhelyről. Lapunknak azt mondta, tizenkét év után tért vissza Háromszékre, és minden, ami megkönnyíti az elindulást, nagy segítség számukra, így ez a kétszobás lakás is. Bízik abban, hogy ők is segítségére lesznek a helyi közösségnek.
Dr. Gyulai Gabriella neonatológus a megyei kórház újszülött osztályának orvosa, gyergyói származású, jelenleg néhány hónapos kisbabáját neveli. Azt mondja, nagy segítség a szolgálati lakás, de úgy véli, aki el akar menni, az elmegy, szerinte egy lakással senkit nem lehet itt tartani. „Ahhoz, hogy itt maradj, több kell. Számtalan lehetőségem volt elmenni, tanultam külföldön is, de mindig hazajöttem. És úgy tűnik, itt, Sepsiszentgyörgyön és a megyei kórházban jó helyen vagyok.” Nemcsak anyagi szempontból, hanem a karrierje tekintetében is szerencsésnek tartja az alsócsernátoni dr. Ráduly Orsolya labororvos, hogy szolgálati lakást kapott, és januártól a megyei kórházban dolgozhat. A negyedik lakó, a brassói dr. Costache Cătălin intenzív terápiás orvos tegnap nem volt jelen az avatón, így őt nem kérdezhettük, a szervezőktől megtudtuk, jelenleg ingázik, emiatt kért lakást.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Csernátonba látogatott Lezsák Sándor
Tegnap délelőtt Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola alapítója magánlátogatást tett az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeumban.
Ezután a múzeum mellett működő Csernátoni Népfőiskola mestereivel, valamint a Kézdi-Obaiszéki Református Egyházmegye öt lelkészével találkozott, akikkel a Háromszéken is létesítendő, a helyi értékek feltérképezésére és begyűjtésére szakosodó regionális kollégiumokról tárgyalt. Elsődleges célja az volt, hogy megkeresse a partnereket a települési értéktárak létrehozásához. Csernátonból Lezsák Sándor és kísérete Lécfalvára utazott.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kettős aláírásgyűjtés
Két aláírásgyűjtést is folytat párhuzamosan az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a kötelező migrációs kvóta ellen. A magyar állampolgársággal is rendelkezők támogathatják a Fidesz által kezdeményezett véleménynyilvánítást, a román állampolgárok pedig csatlakozhatnak az EMNP hasonló, de Romániára vonatkozó kezdeményezéséhez.
Mindkét ív aláírható a háromszéki Demokrácia Központokban, de hamarosan önkéntesek is gyűjtik majd a támogató kézjegyeket – jelentette be Balázs Attila, az EMNP megyei elnöke. Benedek Erika, a Néppárt megyei önkormányzati képviselője elmondta, tudomásuk szerint Romániában még egyetlen párt sem kezdett ilyen aláírásgyűjtésbe, ők azonban úgy értékelik, ilyen fajsúlyú kérdésben ki kell kérni az emberek véleményét, késő lesz akkor tiltakozni, amikor betelepülők tízezreivel árasztják el az országot. A romániai helyzetre vonatkozó petíció kétnyelvű, számítanak arra, hogy nemcsak magyarok, de románok is aláírják. (-kas)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Református hírnök: Az aktív hallgatás (Lelkigondozói képzés Sepsiszentgyörgyön)
Amikor figyelemmel hallgatunk meg másokat, a gyógyulási folyamat lehetőségét indítjuk el, viszont sérülést okozhatunk, amikor nem ezt tesszük. Többek között ezt is megtanulhattuk a vallástanárok számára november 19–20-án szervezett lelkigondozói képzésen.
Incze Zsolt, a Sepsi Református Egyházmegye esperese, Roth Levente katekétikai előadó és Incze Hajnalka református vallástanár, akárcsak az elmúlt évben, idén is megszervezte a vallástanárok kétnapos továbbképzését Lelkigondozói szolgálat címmel. A képzés szervezői az elmúlt év tapasztalatait és eredményeit figyelembe véve folytatták a megkezdett utat, vagyis lehetőséget biztosítottak a közös gondolkodásra, imádkozásra és tanulásra.
A képzést Becsky Borbála marosvásárhelyi pszichológus, keresztyén lelkigondozó, a Keresztény Lelkigondozói Szolgálat erdélyi koordinátora, valamint munkatársa, Fülöp Csilla tartotta. Ezt a fajta oktatást eredetileg Orbán Noémi lelkipásztor hozta át az Egyesült Királyságból és indította el Erdélyben is azzal a szándékkal, hogy értékes tanulási tapasztalatot nyújtson a hallgatóknak, melyet aztán szolgálatuk során a gyakorlatban is hasznosíthatnak. Ugyanis saját megfogalmazásuk szerint missziójuknak tekintik, hogy erőforrásként szolgáljanak a gyülekezetek és különböző szervezetek számára, fő céljuk pedig a lelkigondozás fejlesztése és támogatása. A sepsiszentgyörgyi református esperesi hivatal tanácstermében tartott továbbképzőn a sepsi és kézdi-orbai egyházmegyék református vallástanárai vettek részt. Rendkívüli alkalom volt arra, hogy mindannyian megérezzük: Isten szeretetét a keresztyén lelkigondozáson keresztül is kifejezhetjük. Tanárokként valamennyien azon fáradozunk nap mint nap, hogy tanítványaink tudását gyarapítsuk és segítsük lelki-szellemi kibontakozásukat, viszont a képzés ideje alatt azt is megfogalmaztuk, hogy fontos szem előtt tartanunk a lelkigondozásukat.
Bensőséges hangulatban töltekeztünk fel lelkileg és szellemileg. Köszönet illesse az anyagi és erkölcsi támogatásért a Sepsi Református Egyházmegye Tanácsát és a szervezőket, a képzőknek pedig szintén hálás szívvel köszönjük meg ezt a két igencsak tartalmas napot.
Bocz Ildikó Rita
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Templomaink – Illyefalva
A Baróti-hegyekből eredő patak völgyében, az Olt folyó jobb oldali teraszán fekszik a falu, amely nevét Illés prófétáról, a település fölött emelkedő magaslaton álló református templomának középkori védőszentjéről kapta.
Így bukkan fel először 1322-ben a pápai tizedjegyzékben Villa Helye néven, 1333-ban villa Elye, egy évvel később pedig villa Hellye néven szerepel ugyanott. Az 1567. évi regestrumban jelent meg a ma is használt megnevezése Illyefalva alakban. Akkor Sepsiszentgyörgy mellett Sepsiszék második legnagyobb települése volt, 1578 és 1876 között mezővárosi ranggal rendelkezett. A falu templomának és erődítményeinek építéstörténetéről gyér adatok állnak rendelkezésünkre. Kutatásukat az is nehezíti, hogy a település oklevelei az 1658-ban elszenvedett török-tatár dúlásban elpusztultak. A pápai tizedjegyzék alapján bizonyosra vehető, hogy Illyefalvának létezett egy, a mai helyén álló temploma, amelyet a XV. század végén gótikus stílusban átépítettek. Az 1738-as földrengés a templomot annyira megrongálta, hogy kisebb javítások után 1782 és 1785 között teljesen át kellett építeni. Az új templomot 1785-ben kazettás mennyezettel és festett bútorzattal látták el. Ez a ma is álló templom kettős térfűzésű, hajó és szentély együtteséből álló keletelt épület. Alaprajzi elrendezése, falainak felépítése arra enged következtetni, hogy az illyefalvi templom XVIII. századi pallérmunka eredménye és a Székelyföldön elterjedt népi barokk építészet egyik szerényebb emléke. Az erődítmények datálását illetően különbséget kell tenni a belső és a külső vár között. A belső vár szuroköntős, öles vastagságú kőfalait valószínűleg a harangtoronnyal egy időben, feltételezhetően a templom gótikus átépítésével párhuzamosan emelték valamikor a XV–XVI. század fordulóján. Valószínűleg az 1612-es háborús események miatt döntött úgy Illyefalva közössége, hogy a meglévő templomkastély köré egy második, korszerűbb védelmi gyűrűt épít. A külső vár bizonyára Bethlen Gábor fejedelemsége alatt épült, s talán I. Rákóczi György uralkodása idején fejezték be. Ezt a feltételezést az írott források mellett a külső vár (szabálytalan) ötszögű alaprajza, az olaszbástyaszerűen megépített délkeleti, északnyugati és délnyugati saroktornyok és némiképp a védőfalak kizárólag tűzfegyverek számára készült lőrései is alátámasztják. Az 1989-es fordulat után szerencsés változásokon megy át a vár és templom. Külföldi segítséggel sikerült szinte teljesen újjáépíteni, ekkor került sor teljes restaurálására. Ezzel párhuzamosan folyt a várfalak és bástyák helyreállítása és újjáépítése, amelyek ma a KIDA Alapítvány használatában vannak, s melyekben nyári időszakban táborozásra alkalmas szálláshelyeket létesítettek. A református gyülekezet létszáma jelenleg 670 fő, ez a falu lakosságának kétharmadát jelenti.
Gáspár-Babos Etele Tamás
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tóth Árpád Irodalmi Kör
Jókai Mór, a legolvasottabb magyar írónk
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör november 24-én, kedden délután tartotta munkaülését a megyei könyvtárban. A rendezvényt Simonfi Imre ny. újságíró nyitotta meg Epilógusc. versével. A lelkesen elszavalt műből a szülőföld iránti szeretet, magyarságtudat, a román nép iránti tisztelet, a pályafutás sok-sok emléke csendült ki élvezhető módon.
Nagy Gizella ny. tanár Jókai Mór írói munkássága c. tanulmányát ismertette az író születésének 190. évfordulója alkalmából. Magvas, érdekfeszítő előadását a romantika bemutatásával kezdte, majd néhány irodalomkritikus méltatását mutatta be. „Regényeivel és elbeszéléseivel megteremtette a magyar olvasóközönséget, melynek még ma is a legnépszerűbb írója” – nyilatkozik Lengyel Dénes az írófejedelemről.
Az előadó kiemelte Jókai regényeinek pozitív kisugárzását, közvetlen ismeretterjesztő módszerét, finom iróniáját, bámulatos szókincsét. Ezekkel támasztotta alá, miért éppen ő a legolvasottabb magyar prózaírónk. Az irodalombarátok a továbbiakban megismerhették legfontosabb életrajzi állomásait. Képet nyerhettek családjáról, a pápai kollégiumi évekről, Petőfivel való barátságáról, kecskeméti jogászéveiről, első irodalmi munkáiról. Betekintést nyerhettek a Pesti Tízek Társaságába, lapszerkesztő tevékenységébe, a forradalomban való részvételébe, Laborfalvi Rózával való kapcsolatába, békepárti magatartásába, Sajó álnéven való publikálásába: mindazokba a körülményekbe, amelyek befolyásolták munkásságát. Ismertette leleményes cselekménybonyolítását, klasszikus példákat hozva fel Az arany ember, Sárga rózsa, A kőszívű ember fiai, Az új földesúrc. regényeiből.
Bemutatta eszményített hőseit (Jenőy, Szentirmay), negatív szereplőit (Abellinó), de realisztikusan ábrázolt alakjait is, Kárpáthy Jánost hozva fel példaként. Pozitív (Baradlayné) és negatív (Athalie) nőalakjai mellett kiemelte kitűnően lefestett mellékszereplőit is (Tallérosy Zebulon).
Végül az írói stílusáról értekezett megkapóan. Kiderült, hogy szinte minden társadalmi osztály nyelvét ismerte a kollégiumi műnyelvtől kezdődően a kártyások szaknyelvén át a zsiványok virágnyelvéig. „Ő a mesterfejedelem” – vallja Kosztolányi. A logikusan felépítet, jól dokumentált előadást Czernák Ferenc, Gál Zoltán és Hevesi József illusztrálta felolvasással.
Az est befejező részében a közösség alapító tagjára, Bokor Ellára emlékeztek születésének 95. évfordulója alkalmából. Lovász Miklós, Kolumbán Zsolt és Katona Béla a költőnő verseiből adott elő egy csokorra valót. A költeményekből a szív megannyi érzése, a reménytelen szomorúság, a haláltudat, az idő könyörtelen múlása, az élet titokzatossága, a haza és irodalom iránti szeretet csendült fel.
Agapé és baráti beszélgetés zárta a színvonalas rendezvényt.
Regéczy Szabina Perle
Nyugati Jelen (Arad)