Tanulságos színházi előadás Ágyán
A Végítélet korhű képe a diktatúráról
Szombaton este az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében bemutatták Ágyán Székelyhidi Ágoston Végítélet című egyfelvonásos színművét. A rangos színészgárda emlékezetes estét nyújtott azoknak, akik eljöttek a kultúrotthonba, a Meleg Vilmos által rendezett előadásra. A színdarab 1989 decemberében, Temesváron játszódik. A nyolcszereplős darab a december 16-i történéseket állítja a középpontba, az akkori eseményeket dolgozza fel. A dráma helyszíne egy temesvári kocsma a forradalom előestéjén. A kocsmában jelen van a kocsmáros, aki egyben a Securitate besúgója is (Dánielfy Zsolt, Debrecen), a vallatótiszt (Horányi László, Esztergom), az apa (Varga Vilmos, Nagyvárad), a feleség (Kiss Törék Ildikó, Nagyvárad), a zürichi újságíró (Szíki Károly, Eger), a biliárdozó (Meleg Vilmos, Nagyvárad), továbbá egy vendég (Csutak Miklós, Nagyvárad) és egy orvos (Miske László, Debrecen). Az előadás alatt átélhettük a 80-as években zsarolással besúgónak beszervezett átlagos romániai polgár tragédiáját, amikor választania kellett a saját és családja biztonsága, és a becsület között.
Az előadáson jelen volt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tiszteletbeli elnöke is, aki az előadás végén rövid beszédben visszaemlékezett, hogyan élte Ő át az akkori eseményeket.
A kultúrotthonban az ágyaiakon kívül többen eljöttek Kisjenőből és Nagyzerindről is megtekinteni darabot. Az előadás végén több néző is kifejtette: ilyen és ehhez hasonló színdarabokat érdemes lenne minden középkorú és idősebb erdélyinek megnéznie, hogy emlékezzen arra, hogyan is éltünk ezelőtt 25-30 évvel, a fiataloknak azért kellene megnézniük, hogy megtudják, milyen világban éltek szüleik és nagyszüleik.
dr. Burián Sándor
Nyugati Jelen (Arad)

„A testvérvárosi kapcsolat közös felelősség”
Kritikus hangnemű véleményt tett közzé Facebook oldalán a november 13-án megszervezett Gyula–Arad Kézfogások kapcsán a gyulai önkormányzat egyik képviselője. Bod Tamás túl azon, hogy felrótta, hogy nem hívták meg a Gyulai Városházán megtartott rendezvényre Susánszki Imre ötletgazdát, utalva Bognár Levente aradi alpolgármester egyik javaslatára, számon kérte a két önkormányzat eddigi munkáját. „Mulatságos volt, amikor Bognár Levente, Arad alpolgármestere azt javasolta: a testvérvárosok a sport és a civil szféra területén is keressék az együttműködés lehetőségét. A két szomszédvár ugyanis több mint két évtizede testvérváros. Ekként felmerül a kérdés: e téren mit csináltak eddig?” – írja a magyarországi politikus.
A válasz jogán Bognár Levente aradi alpolgármester – aki egyébként hosszú évek óta építgeti a két város közötti kapcsolatot – a Nyugati Jelennek azt nyilatkozta: ezeken a találkozókon „mindig azt kell nézni, ami bennünket összeköt, nem pedig ami szétválaszt.” „Örültünk volna, ha a képviselő kolléga is csatlakozik hozzánk a közös tanácsülésen, ahol ezt a problémát is felvethette volna. Ha csatlakozik, akkor most tudná, hogy akkor, ott azt mondtam: a testvérvárosi kapcsolaton belül fontos, hogy egymással tartsuk a kapcsolatot és hogy a civilszervezeteken keresztül minél több partnert tudjunk toborozni projektjeinkhez. Ezek a találkozók azért vannak, hogy megbeszélhessük közös problémáinkat. Fontos, hogy mindenki azonosulni tudjon ezzel a kötelékkel. Egy testvérvárosi kapcsolat nem csupán a két város vezetőségének a felelőssége, hanem az egész közösségé, maguké a polgároké. A közös tanácsülés arra volt jó, hogy mérleget vonjunk az elmúlt év eseményeiből és megnézzük, mit lehet tenni a továbbiakban. Egy ilyen kapcsolat csak akkor működhet aktívan, ha minél többen bekapcsolódnak” – hangsúlyozta Bognár, aki szerint a Kézfogások aradi rendezvényét december 11–12-én szervezik az Aradi Városházán. Az elkövetkező esemény középpontjában a„Helyi polgárok az európai közéletben – hálózat a polgári részvétel erősítéséért” testvérvárosi projekt áll, melynek projektgazdája Gyula Város Önkormányzata. Ennek kapcsán Bognár Levente elmondta, örülnének, ha a decemberi találkozón minél több aradi civilszervezet képviseltetne, hisz részvételük kulcsfontosságú a testvérvárosi hálózatépítésben.
Sólya Emília
Nyugati Jelen (Arad)

Etnikumközi párbeszédet és toleranciát ígért Cioloş
A kulturális és etnikai identitás megőrzésére irányuló politikákat, az etnikumközi párbeszéd és tolerancia bátorítását ígéri a kisebbségeknek a beiktatásra váró új kormány programja, amelyet hétfőn tettek közzé.
A parlamentben tegnap kezdődött el a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatása, és várhatóan a parlament ma szavaz bizalmat Dacian Cioloş kormányának. Egyes vélemények szerint az új kormány akár majdnem százszázalékos parlamenti támogatást is megkaphat. A Cioloş-kormány programja érdekes célkitűzéseket is tartalmaz, például kiterjesztené öt évre a helyi választottak és a törvényhozók mandátumát a jelenlegi négy évről azért, hogy az európai parlamenti, az államelnök, a parlamenti és a helyhatósági választások ugyanabban az évben legyenek és lecsökkenjen a választási kampányok száma.
Dacian Cioloş kijelölt miniszterelnök egyéves mandátumra készülő szakértői kormánya 13 oldalas, vázlatos programban foglalta össze prioritásait. A dokumentum főleg a Ponta-kormány bukásához vezető társadalmi elégedetlenségekre próbál gyors választ adni, a korrupcióellenes szigorra, a közigazgatás hatékonyságának növelésére és a jövő évi választások korrekt megszervezésére helyezve a hangsúlyt. A dokumentum megemlíti, hogy a bukaresti Colectiv klubban történt tragédia nyomán kialakult társadalmi elvárások mentén alakították ki a program főbb pontjait.
A vallási közösségeknek és kisebbségeknek szentelt három bekezdésnyi alfejezet alapelveket szögez le, de nem tér ki konkrétumokra. A dokumentum szerint a Cioloş-kormány fel fog lépni a szélsőséges megnyilvánulások ellen, pályázati alapon támogatja az etnikai és kulturális sokszínűség értékeire összpontosító programokat, a vallási felekezeteknek pedig méltányos és átlátható finanszírozást ígér.
Szabadság (Kolozsvár)

Szórványban a szórványsajtó helyzetéről
Az erdélyi magyarok médiafogyasztása nem változott sokat az elmúlt öt évben, ami azt jelenti, hogy továbbra is legtöbben és legtöbbet tévét néznek, de rádiót is ugyanúgy hallgatnak, és nyomtatott sajtótermékekre is hasonló arányban kíváncsiak – derült ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet felméréséből (Erdélyi Magyar Médiafelmérés 2015 – Médiafogyasztási szokások Erdélyben), amelyet Kiss Tamás szociológus ismertetett pénteken Vajdahunyadon, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) által A magyar sajtó jelene és jövője a szórványban címmel szervezett konferencián.
Szabadság (Kolozsvár)

Tizenkét év a romániai magyar tudományosságban: eredmények és hiányosságok
Az elmúlt 12 év romániai magyar tudományos munkásságát összefoglaló könyvet mutatták be csütörtök este Magyarország kolozsvári főkonzulátusán. A Magyar tudományosság Romániában 2002–2013 között című, háromkötetes munka a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) keretében működő Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) koordinálásával készült el, Péntek János, Salat Levente és Szikszai Mária szerkesztésében. A három kötet 24 szakterületi összefoglalót tartalmaz, és 1729 romániai magyar kutatót említ név szerint, akik 16 állami és hat magánegyetem keretében végeznek kutatói munkát.
A Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságainak alapvető szerepe az, hogy az adott terület kutatásait összefogják, és azokat ösztönözzék – fejtette ki Péntek János nyelvész, a KAB előző elnöke. Emlékeztetett: korábban 1981-ben és 2002-ben jelent meg a romániai magyar tudományosság eredményeit összefoglaló hasonló könyv. Megállapítása szerint, az elmúlt évtizedben nemzedékváltás történt, a fiatal kutatók pedig új kényszerekkel szembesülnek a tudományos pályán: immár nagyobb jelentősége van például annak, hogy hol, milyen nyelven jelenik meg egy publikáció, mint a kutatás belső indíttatása.
A nyelvészprofesszor elmondta: a kötetek fontos tudományos eredményeket ismertetnek, és egyfajta „kompetenciatárnak” is tekinthetők. Mindamellett, illúzió a teljesség megvalósulását feltételezni, a szintézisnek objektív és szubjektív okokból adódó hiányosságai egyaránt vannak – tette hozzá.
Szabadság (Kolozsvár)

„Szeretnénk ezt a teret emberközelivé tenni”
November 13-án a Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség temploma, ismertebb nevén a Farkas utcai templom, egy nemzetközi divatbemutató helyszíne volt. A Kolozsvár Belvárosi Református Egyházközség elnöksége ennek kapcsán a következőket szeretné közölni.
Az elnökség mindenekelőtt elnézést kér azoktól, akiket ez az esemény sértett, megbotránkoztatott – meg vagyunk győződve róla, hogy sem a szervezőknek, sem a helyet biztosító elnökségnek nem ez volt a célja. Leszögezzük ugyanakkor, hogy a rendezvény az egyházközség elnökségének jóváhagyásával és az Erdélyi Református Egyházkerület illetékes tanácsosának tudtával jött létre.
A Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség elnöksége
Szabadság (Kolozsvár)

Divatbemutató a templomban, avagy miért mondjon le Kató Béla?
Divatbemutató volt a Farkas utcai református templomban. Gótikus térbe illeszkedő, félig művészet jellegű műsor, nem voltak csilivili fények, fülgyilkoló diszkódecibelek, hanem áriaest volt zongorával és erőteljes visszafogottság, elegancia. Mégis szentségtörést kiabáltak a közösségi hálók kommenthuszárjai, megfeddték a lelkészt, és követelni kezdték, hogy a püspök mondjon le. Mit számít, hogy a véleményezők nagy többsége nem is látta az inkriminált divatbemutatót? Ez a viszonyulás csak egy apró lépésre van attól, amit az ortodox egyház a bukaresti Colectiv-tragédia kapcsán mondott az áldozatokról, akik a pópák szerint megérdemelték sorsukat, mert sátáni rockzenét hallgattak.
Nem járunk templomba. Most éppen mindegy, hogy ki miért nem jár, de tény, hogy jeles ünnepeken is túl sok az üres padsor. Elnyugatiasodtunk, bár ott még éppen nem tartunk, hogy templomaink százai csupán műemlékként funkcionáljanak, ami Nyugat-Európában évtizedek óta megszokott jelenség. Nem, nálunk sokkal szomorúbb a helyzet: templomaink százai romok csupán, a hívek kihaltak, a falak olykor már menthetetlenül szétmorzsolódtak. Kisebbségi sorsban ez fokozottan fájdalmas. Mint ahogy tízszeres az öröm, amikor olyan igényesen újul meg egy-egy templom, mint nemrég a széki vagy a kolozsvári Farkas utcai, ahol merész újításokkal is éltek a tervezők, nagyon sok modernséget vittek be úgy, hogy a templom műemlék jellege nemhogy sérült volna, hanem még hangsúlyosabbá vált. Rendeltetése is bővült, a megnyitott kerengővel együtt a legkülönfélébb kulturális rendezvények helyszínéül szolgálhat.
Kereles Edit
Szabadság (Kolozsvár)

Tehetséggondozó program Kolozsvár vonzáskörében
A Kolozsvár vonzáskörében élő magyar fiataloknak szánt tehetséggondozó program elindításáról számoltak be a program szervezői hétfőn Kolozsváron.
A K plusz című program célja a Kolozsvár vonzáskörzetében élő tehetséges fiatalok felkutatása és támogatása abban, hogy elindíthassák gazdasági és társadalmi vállalkozásaikat. A kolozsvári Pont csoport és a Magyar Ifjúsági Központ (MIK) által szervezett program 2016 júniusáig tart. Szervezői 45 millió forint pályázati támogatást nyertek az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Nemzeti Tehetségprogram révén.
A program keretében 39 rendezvényt szerveznek, amelyekkel a 14 és 29 év közötti korosztályt kívánják megszólítani és segíteni tehetségük kibontakoztatásában, hasznosításában.
Farkas András, a Pont csoport alapítója elmondta, a program összekapcsolja a már működő tehetséggondozó rendezvényeket – amilyen például az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK) – olyan rendezvényekkel, amelyek a kreativitásuk, tudásuk piacképessé tételében, értékesítésében segíti a fiatalokat.
Szabadság (Kolozsvár)

Gyerekkoncerttel ünnepelt a dalosszövetség
A Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) idei közgyűlését Oláh József református lelkipásztor áhítata nyitotta meg, majd Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója köszöntötte a tanintézet dísztermében gyűlésező RMD-tagokat. Széman Péter EMKE-elnöke az RMD aktív jellegét emelte ki. Dáné Tibor Kálmán, a Művelődés folyóirat főszerkesztője pedig azt hangoztatta: a folyóirat nyitott az RMD-vel való együttműködésre, cikkeket, kottaanyagot közölnének, esetleg mellékletben foglalkoznának a Dalosszövetséggel.
Az RMD elnöke, Tóth-Guttman Emese a gyermek- és ifjúsági énekkarok tevékenységének ismertetésével kezdte beszámolóját: – A tanügyminisztérium által az elmúlt tanévben megrendezett kórusversenyen első díjat nyert a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum énekkara, és második díjas lett a Kolozsvári Református Kollégium kórusa, a S. Toduţă Zenei Főgimnázium Kállay-Miklós Tünde aligazgató által vezetett énekkara pedig más kategóriában ugyan, de különdíjban részesült. A Nagy Éva Vera és Czakó Gabriella iskolanővérek által vezetett Marosszéki Kodály Zoltán gyermekkar idén Magyar Örökség Díjban részesült. A Haáz Sándor által dirigált szentegyházi gyermekfilharmónia is több ünnepi hangversenyen lépett fel, így a tizedik alkalommal megszervezett Szebeni Ars Hungaricán is. Kolozsváron szervezték meg a magyar egyetemisták kórustalálkozóját, és az Éneklő ifjúság Kodály Zoltán szellemében hangversenyt is. Ezen kívül kórustalálkozókra és népdalversenyekre került sor Erdély különböző településein. Több erdélyi kórus fennállásának kerek évfordulóját ünnepelte.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Interjú – A második bécsi döntés: történészek és túlélők szemével
Lénárd Dénes: Kolozsvár alig látszott a füsttől és a portól
Lénárd Dénes Szamosfalván született 1938-ban. Apró gyerekként élte meg a bécsi döntést, emlékeket főleg a világháború éveiről őriz. Vele beszélgetett a II. bécsi döntés évfordulója kapcsán Szegedi Csaba. Az Agnus rádió interjúsorozata utolsó részének szerkesztett változatát olvashatják. Ma délután 5 órától a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus rendezvénytermében tartják az interjúsorozat zárórendezvényét, ahol felszólal Mile Lajos főkonzul, majd Murádin János Kristóf történész a II. bécsi döntés történelmi hátteréről tart előadást.
Nagyon szép idők lehettek
– A bécsi döntésre nem emlékszem, mert akkor még kicsi gyerek voltam, de a közvetlenül utána jövő években kezdtem aztán odafigyelni egyes dolgokra. Itt Szamosfalván éltük át a bécsi döntést is, ahol visszamenőleg 200-250 évre elődeim éltek. Arra konkréten nem emlékszem, de azt tudom, hogy édesapámat valamikor nagyon korholta édesanyám, hogy egy bizonyos szeptemberi napon, ősszel, mikor annyi munka volt, és ő szabadnapot kapott a vasúttól, elment, hogy a magyar hadsereget fogadja. Elment reggel, és csak késő éjszaka vagy talán korán reggel felé érkezett haza. Édesanyám későbben is mondta, milyen disznóságot csinált, hogy olyan dologidőben ilyesmivel töltötte el a szabadnapját.
Utána édesapám elmondása szerint nagyon szép idők lehettek. De ez is csak egy ideig tartott. Amire már én is emlékszem, az 1943-ban vagy talán ’44-ben történt. Nagyon ünnepélyes volt itt a hangulat. Például annak idején, hát olyan 5 éves lehettem, mikor édesanyámmal elmentünk édesapám munkahelyére. Ebédet vittünk édesapámnak az állomásra, mert édesapám a kolozsvári állomáson volt vonatvezető, és a szamosfalvi állomásra érkezett egy déli órában. Vártuk a vonatot, amely Dés felől érkezett. Kellett egy kicsit várjunk, édesanyámmal leültünk egy hosszú padra. Édesanyám az ebédet hozta egy szatyorral és egy füles fazékkal. Megérkezett a vonat, és láttam azt a nagy mozdonyt. Nekem gyerekként inamba szállt a bátorságom, amikor láttam, hogy nagy pöfékeléssel, zakatolással érkezett. Valósággal megijedtem. De amikor megláttam édesapámat a poggyászkocsiba, a mozdony után levő vagonba, egyből bátorság és büszkeség öntött el, hogy édesapám ezen a nagy vonaton dolgozik. Addig nemigen láttam akkora vonatot. Akkor édesapám nemcsak az eledelt vette fel, hanem bennünket is felvett egy pár perc erejéig a vonatra. Számomra ez egy felejthetetlen emlék!
Szabadság (Kolozsvár)

„Divatjamúlt” civil felháborodás a Farkas utcában?
Felháborodást váltott ki a kolozsvári magyarok körében, hogy pénteken divatbemutató helyszínéül szolgált a Farkas utcai református templom.
Több közéleti személyiség a Facebook közösségi oldalon adott hangot nemtetszésének. A belvárosi református egyházközség elnöksége tisztázó közleményében elnézést kért mindazoktól, akiket megbotránkoztatott a rendezvény, azonban leszögezik: a templomfelújításra elnyert európai uniós pályázattal azt is vállalták, hogy különböző kulturális rendezvényeknek is helyet biztosítanak.
Hangsúlyozták: az egyházközségnek semmilyen anyagi haszna nem származott a rendezvényből, a Kolozsvár 2015 Európa Ifjúsági Főváros programsorozatot támogatták ily módon. A divatbemutatón Ovidiu Pop és Irina Voinea tervezők őszi-téli kollekcióját mutatta be a ZAIN – Design Expressions.
„Átvert” hívek?
„Ovidiu Pop divattervező »erotikus álma teljesült« azáltal, hogy a Farkas utcai református templomban mutatta be divatkreációit... Úgy érzem, hogy nagyon átvertek!” – kommentálta az esemény hírét a Facebookon Fekete Emőke, a Kolozs megyei közgyűlés korábbi RMDSZ-es alelnöke, aki azt is kijelenti, „bármelyik felekezet templomában kufárkodásnak tartom a divatbemutatót”.
Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke egyenesen szégyenletesnek nevezi az eseményt. „Szégyen! Én szégyellem. Remélem az(ok) is, aki(k) engedélyezték” – írja a politikus. Az egyik kolozsvári hozzászóló a következőképpen értékel: „ami manapság megy a divat terén, az már sajnos több, mint paráznaság. Mindenesetre nem templomunkba való egy divatbemutató.” Mások Reményik Sándor Templom és iskola című versével szólítanak az istenháza védelmére.
Ha valaki bekopog, beengedik
A kolozsvár-belvárosi református egyházközség elnöksége közleményben reagált a felháborodott megjegyzésekre. „Az elnökség mindenekelőtt elnézést kér azoktól, akiket ez az esemény sértett, megbotránkoztatott – meg vagyunk győződve róla, hogy sem a szervezőknek, sem a helyet biztosító elnökségnek nem ez volt a célja. Leszögezzük ugyanakkor, hogy a rendezvény az egyházközség elnökségének jóváhagyásával és az Erdélyi Református Egyházkerület illetékes tanácsosának tudtával jött létre” – áll a kommünikében.
Ennek szerzői arra is felhívják a figyelmet, hogy a nemrég felújított Farkas utcai templom évek óta nemcsak istentiszteletek, gyülekezeti alkalmak színtere, hanem Kolozsvár kulturális életének egyik meghatározó helyszíne, ahova nemzeti, felekezeti hovatartozástól függetlenül bárkit szívesen látnak. „Augusztus 16-án, amikor a templomot újra megnyitottuk a nagyközönségnek, nyitottságot, befogadást ígértünk” – emlékeztet az elnökség. Az uniós forrásokból korszerűsített istenháza a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt folyamatosan nyitva állt a látogatók előtt, orgonakoncertekkel vonzva a zeneértő közönséget.
Az egyházközség elnöksége fenntartja, hogy a templom továbbra is az imádság és Isten háza, a gyülekezet otthona, de mint fogalmaznak, kötelességüknek tartják, hogy ezt a közkincset megmutassák azoknak, akik ezt értékelik. „Ez egy olyan hajlék, amelybe ha valaki bekopog, és tisztességes szándékkal érkezik, akkor beengedjük. Szeretnénk ezt a teret emberközelivé tenni, hogy a gyülekezet lelkisége legyen az, amely biztosítja, hogy a templom nem lesz oda nem illő rendezvények helyszíne. Hisszük, hogy a mindenkori presbitérium tagjai felelősen őrködnek efelett” – olvasható a közleményben.
A Farkas utcai református templom Kolozsvár híres gótikus műemléke, a kolozsvár-belvárosi református egyházközség temploma. Az egyhajós, kereszthajó nélküli templom hatalmas támpilléreivel, nagy háromszöges oromfalával, erőt és nyugalmat árasztó egyszerűségével, zordon megjelenésével az erdélyi magyar gótika legjellegzetesebb példája. A köztudat az erdélyi református egyház főtemplomának tartja, mivel hagyományosan itt iktatták be a püspököket.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

„A világ leghangulatosabb vására”
Arra a kérdésre, hogy mennyi könyvet adtak el a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron részt vevő kiadók és kereskedők, Káli Király István főszervező, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke nem tudott válaszolni – mivel nem kérik ki a kiadóktól az adatokat –, de azt elmondta, hogy az idei vásár a tavalyinál is jobban sikerült, pedig arra is azt mondták, hogy a legjobb volt.
„Mindenki dicsérte, minden meghívott és résztvevő a leghangulatosabb rendezvénynek nevezte, olyannak, amilyen nincs még egy a világon” – magyarázta a főszervező. Hozzátette, hogy maga az egy csoda, hogy rengeteg gyerek, fiatal bement a helyszínt biztosító Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előterébe, kinézte, hogy mit szeretne megvásároltatni magának, egyszóval nem csupán azért jöttek, mert hozták őket a szüleik vagy a tanáraik, hanem mert tényleg érdekelte őket az esemény.
A vendégszereplő Kolozsvári Állami Magyar Színház is elégedetten távozott, ahogyan Halász Judit és zenekara is boldog volt, hogy ilyen közönség előtt énekelhetett, léphetett fel, hogy ilyen érdeklődés fogadta. A vásárlóközönség részéről is pozitív visszajelzést kaptak a szervezők, többen is felvetették, hogy lehetne gyakrabban is szervezni könyvvásárt.
A bevételekről a szervezők nem tudtak beszámolni, mivel az valamennyi kiadónak és könyvkereskedőnek az üzleti titka, de megállapítható, hogy az érdeklődés akkora a vásár iránt, hogy valamennyi jelentkezőnek nem jut hely. Idén 44 standot állítottak fel, ennél több már nem fér el a színház előterében. Kérdésünkre, hogy lehetne-e nagyobb területen szervezni a vásárt, Káli Király István elmondta, egyedül a sportcsarnok jöhetne számításba, de ott lehetetlen időt egyeztetni.
„Három évvel ezelőtt már megpróbáltuk, de szerződést csak egy hónappal az esemény előtt kötnének, az pedig nekünk nagyon kockázatos. Nem hívhatunk kiadókat és forgalmazókat úgy, hogy bizonytalan a vásár helyszíne” – magyarázta a könyves céh elnöke.
Antal Erika
Krónika (Kolozsvár)

Erdélyi tudósokat díjaztak
Immár 12 éve ünnepli meg a Magyar Tudomány Ünnepét a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek erdélyi központi rendezvényét Marosvásárhelyen szervezte meg az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága (KAB) november 13–14-én.
A KAB az eseménysor alkalmával osztotta ki az éves tudományos díjakat, amelyeket a legkiválóbb erdélyi kutatók vehetnek át évről évre. Ezúttal a Tudomány Erdélyi Mestere díjat Murádin László nyelvész vehette át kivételes tudományos kutatómunkája, szerkesztői és közírói munkássága elismeréseként.
A Tudományközvetítés és a Tudományos Bírálat díjat Wanek Ferenc geológus érdemelte ki „a tudás és a tudomány közvetítésében, valamint a fiatalok szakmai beavatásában vállalt szerepéért". Ezen kívül Fiatal kutatói díjban részesült Róth Ágoston matematikus, illetve Dézsi-Benyovszki Annamária közgazdász.
„A magyar tudomány eredményeinek bemutatásában kitüntetett esemény a Magyar Tudomány Ünnepe, a Magyar Tudományos Akadémia által 12 éve minden év novemberében megrendezett programsorozat. Az eseményfolyam minden évben egy központi téma köré szerveződik, amely közös szempontként érvényesül a rendezvény témaválasztásaiban és előadásaiban. A 2015. évi Magyar Tudomány Ünnepe A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok címmel a tudományt mint a jövő alakításának meghatározó eszközét kívánta bemutatni az érdeklődőknek" – olvasható a KAB közleményében.
A rendezvény első felében a BBTE oktatói tartottak előadásokat a Fény nemzetközi éve alkalmából, majd a KAB szakbizottságainak tagjai tartottak előadásokat számítástechnikai, orvosi, gyógyszerészeti, oktatási és nevelési, valamint színháztudományi témakörökben.
Krónika (Kolozsvár)

Szórványprogram
Nagyvárosokban vész el a legtöbb magyar
Tegnap már jeleztük, hogy a magyar szórvány napján tartott temesvári konferencián bemutatták az RMDSZ új szórvány-cselekvési tervét, ma részletekről is beszámolhatunk.
A terv azokat a konkrét eszközöket veszi számba, amelyekkel az RMDSZ támogatná a romániai magyar szórványt identitása megőrzésében. A dokumentum akkor válik hatályossá, ha az RMDSZ kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa is megszavazza. „A szórványnak nem konferenciákra van szüksége, hanem munkára és támogatásra”, mondta Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Hozzátette: valakinek meg kell tankolnia az iskolabuszt, valakinek meg kell főznie az ebédet a szórványkollégiumban, és mindezt valakinek ki is kell fizetnie. „Nem elég politikai nyilatkozatot tenni a budapesti kormányzat szintjén, miszerint nem támogatják a gyöngyhalász-programot, meg is kell azt szüntetni”, utalt a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek arra a programjára, amely a tömbmagyar vidékek iskoláiba próbálja csábítani a szórványból a magyar gyermekeket.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető elnöke elmondta: az új cselekvési tervben hangsúlyt fektetnek a minőségi magyar oktatás kiterjesztésére, a magyar közösségi terek kialakítására, az ifjúsági programokra, a magyar házak hálózatba szervezésére. Hozzátette: a következő négy évben kiemelt figyelmet fordítanak a nagyvárosi szórványra, mert ott a legnagyobb az identitásvesztés, a lemorzsolódás veszélye. Megjegyezte, hogy a nagyvárosokra vonatkozó elképzeléseket először Kolozsváron alkalmazzák kísérleti jelleggel, és a tapasztalatok alapján dolgozzák ki az átfogó programcsomagot.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Letették a hivatali esküt a Cioloș-kormány miniszterei
Az elnök kifejtette: a romániai kormányváltást a politikai elittel szembeni bizalmi válság tette szükségessé, miután a politikai elit eltávolodott azoktól, akik rábízták érdekeik képviseletét. Emlékeztetett: azután nevezett ki szakértői kormányt, hogy az egyeztetéseken egyetlen párt sem tett javaslatot politikus kormányfő-jelöltre.
„Pártok nélkül nincs politika: való igaz. De a demokráciában a népakarattól sem lehet eltekinteni” – jelentette ki Johannis. Úgy vélte, a jövő őszi választásokig hátralévő idő jó alkalom a politikai pártoknak a megújulásra, a választók szolgálatához és képviseletéhez való visszatérésre.
Az elnöki hivatalban lezajlott ünnepélyes eskütétel után Johannis a kormánypalotába is elkísérte az új kabinetet, ahol részt vett annak első ülésén. Rámutatott: még sosem volt politikailag „ennyire független” kormánya Romániának, majd kifejezte reményét, hogy a rosszakarók várakozásait meghazudtolva a szakértői kormány sikeres lesz, és meg fogja mutatni, hogyan lehet „jól kormányozni” az országot.
A bukaresti parlament kedden délután nagy többséggel megszavazta Dacian Cioloș pártoktól független kormányának beiktatását, amelyben a miniszteri posztok többségét a magánszférából, európai intézményekből és a civil társadalomból érkezett szakértők töltik be.
MTI
Székelyhon.ro

Hangulatosnak ítélte a főszervező a nemzetközi könyvvásárt
Arra a kérdésre, hogy mennyi könyvet adtak el a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron részt vevő kiadók és kereskedők, Káli Király István szervező, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke nem tudott válaszolni, de azt elmondta, hogy az idei vásár a tavalyinál is jobban sikerült, pedig arra is azt mondták, hogy a legjobb volt.
„Mindenki dicsérte, minden meghívott és résztvevő a leghangulatosabb rendezvénynek nevezte, olyannak, amilyen nincs még egy a világon” – magyarázta a főszervező, hozzátéve, hogy az maga egy csoda, hogy rengeteg gyerek, fiatal megfordult, bejött a színház előterébe, kinézte, hogy mit szeretne megvetetni magának, akik nem csupán azért jöttek, mert hozták a szüleik vagy a tanáraik, hanem mert tényleg érdekelte őket az esemény. A kolozsvári színház társulata is elégedetten távozott, ahogyan Halász Judit és csapata is boldog volt, hogy ilyen közönség előtt énekelhetett és zenélhetett, hogy ilyen érdeklődés fogadta a marosvásárhelyiek részéről. A vásárlóközönség részéről is pozitív visszajelzést kaptak a szervezők, többen is kifejezték azt a kívánságukat, hogy lehetne gyakrabban is szervezni könyvvásárt.
A bevételekről a szervezők nem tudtak beszámolni, mivel az valamennyi kiadónak és könyvkereskedőnek az üzleti titka, de megállapítható, hogy az érdeklődés akkora a vásár iránt, hogy valamennyi jelentkezőnek nem jut hely. Az idén 44 standot állítottak fel, ennél több már nem fér. Bár volt olyan kiadó, amely annak ellenére, hogy nem jelentkezett be, mégis kiállított, helyet foglalt a színház előcsarnokában. Kérdésünkre, hogy lehetne-e nagyobb területen szervezni a vásárt, Káli Király István elmondta, egyedül a Sportcsarnok jöhetne számításba, de ott lehetetlen időt egyeztetni.
„Három évvel ezelőtt már megpróbáltuk, de szerződést csak egy hónappal az esemény előtt kötnének, az pedig nekünk nagyon kockázatos. Nem hívhatunk kiadókat és forgalmazókat úgy, hogy bizonytalan a vásár helyszíne” – magyarázta a könyves céh elnöke.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Műkedvelő néptáncegyüttesek találkozója Székelyudvarhelyen
Idén Székelyudvarhely adott otthont az Erdélyi Néptánc Antológia Gálaműsorának a városi Művelődési Házban. A teltházas rendezvényt a Romániai Magyar Néptánc Egyesület közösen szervezte a házigazda Udvarhely Néptáncműhellyel.
A csoportok tavasszal jelentkeztek koreográfiáikkal a megmérettetésre, amelyek közül a szakmai zsűri gyermek- és felnőtt kategóriákban választotta ki a Gálaműsor meghívottjait. Az előválogatás során kapott tanácsok, megjegyzések alapján az együttesek tovább készülhettek, hogy koreográfiáik még kidolgozottabbak, még látványosabbak, még jobbak legyenek. A találkozóra hét együttes kapott meghívást, a két kategóriában.
A gyermekegyüttesek sorában láthattuk a Kis-Kikerics Néptáncegyüttest Segesvárról, az Urusos Néptáncegyüttest Oroszhegyről, valamint a Berekenye Néptáncegyüttest Szilágycsehről. A felnőtt kategóriába a Kincseresők Néptáncegyüttes érkezett Sepsiszentgyörgyről, a Perkő Néptáncegyüttes Kézdiszentlélekről, az Ördögtérgye Néptáncegyüttes és a Szarkaláb Néptáncegyüttes Kolozsvárról.
A fellépő együttesek és a csíkszeredai Kedves zenekar már a délelőtti órákban birtokba vették a színpadot és sorban készültek a délutáni megmérettetésre, ahol aztán a legtöbbet kihozva magukból, egy igen színvonalas előadáson, felejthetetlen hangulatot teremtettek.
A Gálaműsort követően a négytagú szakmai zsűri ezúttal is hasznos tanácsokkal látta el az együtteseket. A zsűri tagjai Polgár Emília hivatásos táncos; Dr. Kiskamoni-Szalay Zoltán zeneszerző, népzenekutató és egyetemi docens; László Csaba koreográfus és együttesvezető; illetve Benő Barna Zsolt hivatásos táncos, koreográfus és együttesvezető voltak.
A Gálaesten szerzett tapasztalatok és a kiértékelőn elhangzottak segíthetik az együttesek jövőbeni munkáját, valamint a táncosok egyéni fejlődését is, hiszen a rendezvény egyik célja éppen az, hogy az erdélyi műkedvelő néptáncegyüttesek koreográfiái minél színvonalasabbak legyenek.
A rendezvény elengedhetetlen programja, a vacsora utáni táncház, ezúttal is kíváló hangulatban zajlott. A kicsik és nagyok együtt táncoltak, az egész nap szolgálatban álló Kedves zenekar pedig fáradthatatlanul muzsikált.
A Gálaműsoron készült fényképek megtekinthetők a Romániai Magyar Néptánc Egyesület honlapján. Jövő évben tizedik alkalommal kerül megszervezésre az Erdélyi Néptánc Antológia, melyre a szervezők jubileumi kiadással készülnek.
A rendezvény létrejöttét a Bethlen Gábor Alap, a Communitas Alapítvány, illetve a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
maszol.ro

Megjelent a Kincses Képeskönyv Sepsiszentgyörgyöt bemutató kötete
A Kincses Képeskönyv erdélyi városokat ismertető sorozatának legújabb kiadványa Sepsiszentgyörgyöt mutatja be. A képeskönyv megyeszékhelyi könyvbemutatója 2015. november 19-én, csütörtökön, 19 órától a Bod Péter Megyei Könyvtárban lesz. A rendezvényen a könyv szerzője, Zágoni Bálint és az illusztrátor, Jánosi Andrea mellett részt vesznek a kötet történész szakértői: Csáki Árpád, József Álmos, Nagy Botond, Sztáncsuj Sándor József, valamint Tóth-Bartos András is.
A nagy sikerű képeskönyvsorozat leginkább az iskoláskorúakat célozza meg, de az olvasmányos, mívesen illusztrált színes világ a mindenkori olvasó számára is élménydús barangolást nyújt az adott település múltjáról és jelenéről. Ezúttal Háromszék szívébe, Sepsiszentgyörgyre szólítja olvasóit a tizenegy fejezet, amely segít feltérképezni a város hétszáz éves múltját, elárulva többek közt azt is, miként festett a középkorban az éves sokadalom Szentgyörgyön, a XVIII. században miért nem örvendtek a város lakói a huszárezred éves hadgyakorlatainak, azt is megtudjuk, hogy Jókai Mór is többször megfordult a városban, és hogy milyen tornaversenyen bizonyultak a szentgyörgyi diákok az ország legjobbjainak. A kiemelkedő épületek, a Lábas Ház vagy a vártemplom mellett Sepsiszentgyörgy legendás alakjaival: Gábor Áron, Császár Bálint, ifjú Gödri Ferenc és Kós Károllyal is megismerkedhetünk az aprólékos rajzokon, „Tekintsd tehát a Kincses Képeskönyvet kedvcsinálónak, várostörténeti kutatásaid kiindulópontjának. Reméljük, hogy a könyv elolvasása után kedvet kapsz a város további történetei, kincsei után kutakodni.” – összegeznek a kiadvány alkotói ajánlójukban.
A szerzők munkáját helyi szakemberekből álló csapat segítette, akik a közösen kiválasztott témákhoz szakirodalmat ajánlottak, a képi világtörténelmi hitelességének kialakításában is segítették az illusztrátor munkáját, illetve szakmailag ellenőrizték a kéziratot – mondta el kérdésünkre Csáki Árpád történész. A kötet a helyszínen megvásárolható.
A sorozat első, Kolozsvárt bemutató könyve 2007-ben elnyerte a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Szép Könyv versenyének fődíját. Ezt követően Marosvásárhely, Nagyvárad és Segesvár után, Visegrádról és Székesfehérvárról is kiadvány született.
A sepsiszentgyörgyi könyvbemutatón a könyv alkotóival Szonda Szabolcs könyvtárigazgató beszélget, a meghívott Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
maszol.ro

Az ország háza a nemzet háza is egyben!
Öt évvel ezelőtt, 2010 november 19-én ülésezett Budapesten, a magyar országgyűlés épületében a Székely Nemzeti Tanács. Öt éve leng az Országház épületén a székely zászló, jelezve a Kövér László nevével fémjelzett nemzetpolitikai elkötelezettséget: az Ország Háza a Nemzet Háza is egyben! A mondat azóta bejárta a Kárpát-medencét, és minden elszakított nemzetrész számára az új nemzetpolitika egyik fontos üzenetévé vált.
2010 november tizenkilencedike volt az a nap, amikor a nemzet és a nagyvilág számára is nyilvánvalóvá tettük, hogy a székelyeknek saját hagyományaikba gyökerező akarata, a területi autonómia igénye beleillik a magyar kormány által meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerébe, Budapestről is támogatható cél, anélkül, hogy ez sértené a jószomszédi viszonyt Romániával. 2010 november tizenkilencedike volt az a nap, amikor egész Magyarország, de az egész magyarság számára is láthatóvá vált az a jövőkép, amelyet a székelység szülőföldje számára elképzel és egyöntetűen akar.
A székely önrendelkezést célként megfogalmazó Székely Nemzeti Tanács társadalmi, politikai súlya megnövekedett, és innen kezdődően nemcsak a székelység akaratának kifejezője, hordozója, de a magyar nemzetpolitika egyik fontos tényezője is.
A Székely Nemzeti Tanácsnak a Parlamentben megtartott ülése, kiindulópontja volt annak az országhatáron átívelő összefogásnak, amely a Székelyek Nagy Menetelésének alkalmával is megnyilvánult, hiszen a Nemzeti Összetartozás Bizottságának egyhangú támogató nyilatkozata természetes folytatása volt annak közös gondolkodásnak, amely éppen ma öt éve kezdődött.
Ekkor jelent meg először a Székely Nemzeti Tanács hivatalos közlönye, a székely sajtóhagyományokra is támaszkodó Székely Nép, amely azóta is a testület legfontosabb kommunikációs eszköze.
Ekkor hangzott el először az igény egy magyarországi székhelyű, a székely autonómiát támogató szervezet megalapítására, amely azóta létre is jött Székelyföldért Társaság néven, és a Székely Nemzeti Tanács legfontosabb anyaországi partnere lett.
2010 november 19. történelmi dátum az egész székelység számára. Az Országház kupolacsarnokába ez alkalommal letett eskü jelképesen is megerősítette: a székelység a magyar nemzet része, kultúrája, hagyományai, tárgyi és szellemi öröksége a magyar nemzeti örökség elidegeníthetetlen része.
Ezen az évfordulón kell megfogalmazni, hogy lélekben, gondolatban azóta is készülünk egy újabb mérleget készítő, de jövőbe is tekintő visszatérésre a Magyar Országházba, tisztelegni egyben Szent István koronája előtt, tisztelegni a magyar és a székely zászló előtt, megerősíteni, hogy az út, amelyen elindultunk helyes és járható, megerősíteni, hogy Székelyföld területi autonómiája az egész magyar nemzet érdeke.
Marosvásárhely, 2015-11-18
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Erdély.ma

Trikolórerdő a Székelyföldre: zászlókat kapnak ajándékba a románok
Ezer trikolórt adományoznak a Kovászna és Hargita megyei románoknak a Románok a románokért civil akció keretében. A mozgalmat egy brassói és fogarasi származású tagokból álló értelmiségi csoport kezdeményezte: közleményük szerint ennek keretében nemcsak zászlókat, hanem a gyerekeknek ajándékokat is osztogatnak majd Románia nemzeti ünnepe alkalmából – adja hírül Bíró Blanka a kronika.ro.
Mihai Tîrnoveanu, a csoport egyik vezetője az Agerpres hírügynökségnek elmondta, az országból többen jelentkeztek a felhívásukra, pénzadománnyal járultak hozzá a zászlóvásárláshoz, de ortodox ikonokat, játékokat, tanfelszerelést, édességet is küldtek.
„Az volt a célunk, hogy minél több embert mozgósítsunk, szolidarizáljunk a Hargita és Kovászna megyei románokkal, ne érezzék magukat egyedül, elhagyatva” – magyarázta az akció lényegét a mozgalom vezetője. Mint mondta, a gyerekeknek szánt ajándékot Mikuláskor osztják ki, ezek egy részét a Gyimesekbe küldik.
A Románok a románokért mozgalom egy évvel ezelőtt indult Andrei Făgărăşanu Hargita és Kovászna megyei ortodox püspök áldásával; célja, hogy anyagilag és erkölcsileg is támogassa a két székely megyében kisebbségben élő románokat. Bevallásuk szerint ennek keretében megpróbálják feleleveníteni a két világháború közötti gyakorlatot, amikor a térségben levő román falvakat, iskolákat örökbe fogadták a romániai ortodox parókiák, iskolák, civil szervezetek.
Másfél évvel ezelőtt az akkori Kovászna és Hargita megyei ortodox püspök több száz ingyen trikolórt osztott szét a két megyében – mint korábban elmondta, a püspökség két kilométer hosszú piros-sárga-kék vásznat vásárolt, melyből több ezer zászlót készítenek – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Bizalom a szakértőknek (Beiktatták a Cioloş-kabinetet)
Nagy többséggel szavazta meg a parlament tegnap Dacian Cioloş kijelölt miniszterelnök kormányának beiktatását, amelyben a miniszteri posztok többségét a pártoktól független – a magánszférából, európai intézményekből és a civil társadalomból érkező – szakértők töltik be. Este az új kormány huszonkét tagja letette a hivatali esküt Klaus Johannis előtt, az államfő beszédében arra figyelmeztetett, a jövő őszi parlamenti választásokig lehetősége van a romániai politikai osztálynak a megújulásra, és „nagyon jó volna”, ha ezt az esélyt kihasználnák.
A Cioloş-kabinet még el sem kezdte munkáját, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma máris nyílt levélben kéri a miniszterelnököt, hogy a kormányprogramba foglaljanak be több olyan intézkedést, amely a három megyében kisebbségben élő román közösségek védelmét szolgálja. Parlamenti támogatás
A Cioloş-kormánynak és programjának a szükséges 274 helyett 389 törvényhozó szavazott bizalmat. A technokrata kormány beiktatását a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Nemzeti Liberális Párt (NLP), az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója is támogatta, a titkos voksoláson mégis 115 ellenszavazat gyűlt össze, kétszer annyi, mint ahány mandátummal a szakértői kormány ellen nyíltan állást foglaló kisebb pártok, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége és a Román Demokrata Párt rendelkezik. A parlamenti szavazáson nem vett részt Victor Ponta lemondott miniszterelnök, a nagy hiányzók közt tartják számon még a volt liberális pártvezért, Crin Antonescut. Liviu Dragnea, az SZDP elnöke arra figyelmeztette Cioloşt, hogy a szociáldemokraták addig támogatják kormányát, amíg megőrzi politikai semlegességét. Kijelentette: a Ponta-kormány megemelt fizetéseket és nyugdíjakat, kisebb adókat és az általa örököltnél kevesebb adósságot hagy utódjára. A NLP társelnöke, Alina Gorghiu kifejtette: azt várja a Cioloş-kormánytól, hogy vessen véget a közpénzek politikai célokra való felhasználásának, de nem kéri tőle, hogy az SZDP embereit az NLP embereire cserélje a közigazgatásban. Gorghiu szerint, azért volt szükség technokrata kormányra, mert az emberek csalódtak a politikusokban, és a választásokig hátra lévő évben a politikustársadalomnak meg kell újulnia. Az NLP partnerséget és szükség esetén „őszinte kritikát” ígért Cioloşnak. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is arra figyelmeztette a parlamentet, hogy a társadalmi elégedetlenség a képviseleti demokráciát veszélyezteti, és erre nem lehet más válasz, mint azoknak a korrekcióknak a meghozása, amelyeket az emberek joggal kérnek számon a politikusokon. Kijelentette: a Cioloş-kormánytól a hatályos törvények betartatását várja, beleértve a kisebbségvédelemre vonatkozókat, ugyanakkor olyan kormányzati intézkedéseket, amelyek révén a lakosság érezheti a gazdasági növekedés előnyeit. Az RMDSZ megszavazza a Cioloş-kabinet beiktatását, a további támogatásról pedig az egyes tervezetekről folytatandó egyeztetések alapján esetenként fognak dönteni – tette hozzá. Cioloş parlamenti beszédében kifejtette: kormánya a közigazgatás hatékonyságát akarja javítani, valamint visszaszerezni a társadalom bizalmát az állami intézmények számára, és megerősíteni a demokráciát. Azt ígérte, hogy a kabinet munkáját az átláthatóság, a felelősségvállalás, a párbeszédre való nyitottság fogja vezérelni. A technokrata miniszterelnök a jövő évi választások korrekt megszervezését, a társadalmi párbeszédet, a korrupció elleni harcot, a költségvetési egyensúly és gazdasági növekedés fenntartását és az emberi erőforrások menedzsmentjének javítását nevezte prioritásainak. Az új kormány
A Cioloş-kormánynak 22 tagja van, ezek a következők: Vasile Dâncu miniszterelnök-helyettes, fejlesztési és közigazgatási miniszter; Costin Grigore Borc miniszterelnök-helyettes, gazdasági, kereskedelmi és turisztikai miniszter; Lazăr Comănescu külügyminiszter; Petre Tobă belügyminiszter; Mihnea Ioan Motoc védelmi miniszter; Anca Dana Dragu Paliu pénzügyminiszter; Achim Irimescu földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter; Victor Vlad Grigorescu kis- és középvállalkozásokért és üzleti szféráért felelő miniszter; Adrian Curaj oktatásért és tudományos kutatásért felelős miniszter; Vlad Alexandrescu művelődésügyi miniszter; Aura Carmen Răducu európai alapokért felelős miniszter; Raluca Prună igazságügyi miniszter; Cristina Paşca Palmer környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter; Claudia Ana Moarcăş munkaügyi, családügyi, szociális védelemért és idősekért felelős miniszter; Marius-Raul Bostan informatikai miniszter; Patriciu Achimaş-Cadariu egészségügyi miniszter; Elisabeta Lipă ifjúsági és sportügyi miniszter; Marian Dan Costescu közlekedésügyi miniszter; Victoria-Violeta Alexandru társadalmi párbeszédért felelős miniszter; Dan Stoenescu határon túli románokkal való kapcsolattartással megbízott miniszter; Ciprian Bucur parlamenttel való kapcsolattartással megbízott miniszter; Ioan Dragoş Tudorache a miniszterelnöki kancellária vezetője. Esély a megújulásra
A miniszterelnök és a miniszterek esti eskületétele után tartott beszédében Klaus Johannis kiemelte, a román társadalom megváltozott, mások elvárásai is, mint huszonöt vagy akár tíz évvel ezelőtt, és a krízis oka éppen e társadalmi változásban keresendő. A parlamentben elhangzott beszédekre utalva kifejtette, sem kormányzati, sem parlamentáris, sem politikai jellegű krízisbe nem került az ország, hanem a választópolgárok bizalma rendült meg a politikai osztályban, és ez a legsúlyosabb formájú válság. Ezért felszólította a pártokat, az elkövetkező egy évben, míg a Cioloş-kormány vezeti az országot, lehetőségük lesz visszafordulni választóikhoz, és reményét fejezte ki, hogy ezt a rendkívüli alkalmat nem szalasztják el. Az új kormány tagjainak egyébként azért is gratulált, hogy a jelen körülmények között volt bátorságuk elvállalni a különböző tárcák irányítását. Románok kisebbségben
Miután október 3-án a Hargita megyei románok marosfői találkozóján a Székelyföldön számbeli kisebbségben élő románok egy memorandumot fogadtak el, melyben az ügyeikkel foglalkozó kormányhivatal felállítását követelték, most ugyanezzel a kéréssel nyílt levélben fordultak Dacian Cioloş miniszterelnökhöz. A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma azt kívánja, a kormányprogramba foglaljanak be több olyan intézkedést, amely a három megyében élő román közösségek védelmét szolgálja. Egy saját költségvetéssel rendelkező kormányfőosztályt kérnek, amelyet a miniszterelnöknek közvetlenül alárendelt államtitkár vezet, és amelynek feladata a székelyföldi románság támogatása. Azt is kérik, hogy a központi költségvetésből biztosítsanak számukra finanszírozást kulturális és vallási projektekre. A fórum vezetői gazdasági-fejlesztési stratégia kidolgozását is sürgetik Kovászna és Hargita megye számára, rámutatva: csak új munkahelyek teremtésével és a meglevők megtartásával lehet megállítani a román fiatalok elvándorlását. Hangsúlyozzák, a térségben élő 400 ezer román nevében szólalnak fel 33 Kovászna, Hargita és Maros megyei román civil szervezet ernyőszervezeteként.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kié legyen a kürtőskalács?
Nyílt levélben fordult Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Grüman Róbert, Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület elnöke Achim Irimescu mezőgazdasági miniszterhez annak kapcsán, hogy utóbbi hétfői parlamenti meghallgatásán kijelentette: a kürtőskalácsot román hagyományos termékként jegyeztetné. A levélben magyarázatot kérnek a miniszter kijelentésére, egyúttal ismertetik Irimescuval a „székely-magyar kürtőskalács” eredetét és történetét.
Figyelmeztetik a minisztert, hogy a kürtőskalács hamarosan hungarikummá válhat, hiszen már szerepel a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek között, és megkérdőjelezik azt is, hogy román hagyományos termékként való bejegyzéséről egyeztetett volna magyar kollégájával. Mindazonáltal partnerséget ajánlanak a kürtőskalács népszerűsítése céljából, reményüket fejezve ki, hogy „egy korrektségen alapuló partnerségben nem megengedett a hagyományos székely kürtőskalács eredetének kitalálása, a partnerség célja pedig a termék történetének és identitásának tiszteletben tartása és népszerűsítése”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Arany harmadik út?
Kihívások az erdélyi magyar szórványsajtóban
Nehéz helyzetbe került az erdélyi magyar nyomtatott sajtó, különösen a szórványban. Jóllehet a templom, iskola, politikai képviselet és civil szféra mellett az anyanyelvű sajtó létfontosságú a szórványközösségek nemzeti önazonossága megőrzéséhez.
A gondok főleg anyagi jellegűek, derült ki a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) hétvégi vajdahunyadi konferenciáján. Hunyad, Temes, Szeben, Brassó, Máramaros vagy Beszterce-Naszód megyékben hasonlók a gondok: a magyar írott sajtó szétszórt, kisszámú közösségekhez, városi szórványokhoz kell eljuttatni, a példányszámok alacsonyak, a hirdetési bevételek korlátozottak.
Emiatt az erdélyi magyar sajtó előtt két lehetőség áll: minőségi tartalom + hirdetések vagy mogul + propaganda, szemléltette a kilátásokat Ambrus Attila, a Brassói lapok főszerkesztője. Az első változat lenne az ideális, a szórványban viszont nehezen érhető el, hiszen olyan újságnál, amely eleve csak az adott megye lakosságának kevesebb, mint 10%-hoz szól, roppant nehéz hirdetéseket szerezni az amúgy is gyengélkedő reklámpiacról. A második változat viszont a szakszerű újságírás végét jelentené, már nem is beszélhetnének sajtóról, noha az anyagi helyzet javulna ugyan, erősítette meg brassói kollégája felvetését a kolozsvári Szabó Csaba, a Szórványtengelyek és Fehér Hollók (Corbii albi) létrehozója, a román sajtó, különösképpen az országos televíziós csatornák minőségi lezüllesztésére utalva.
Létezik-e harmadik út? Szűkös anyagi háttérrel nehéz minőségi újságírást elképzelni, pórázban viszont a jól megfizetett újságíró sem tud minőségi anyagokat produkálni, jegyezte meg Ambrus Attila. Hogyan lehetne mindezek mellett minőségi anyanyelvű sajtót biztosítani minél több szórványban élő magyarnak?
Szórvány médiaműhely
A Brassói Lapok főszerkesztője szerint az erdélyi magyar sajtó összefogása és az azt anyagilag is felkaroló politikai támogatás jelentené az arany harmadik változatot, ami erdélyi médiaműhely formájában testesülne meg. Vagyis olyan összerdélyi központ, amely ingyenes tartalmat állít elő azoknak a kis létszámú (néhol egyszemélyes) szerkesztőségeknek, amelyek ezt a tartalmat emberi és anyagi erőforrás miatt (már) nem tudják előállítani. Mindenekelőtt azokat a témaköröket fedné le – belpolitika, külpolitika, társadalom, gazdaság, kultúra, közhasznú információk, szórakoztatás – melyek amúgy is közösek, az országos hírekről vagy kiemelkedő nemzetközi eseményekről minden szórványújság beszámol. A szórvány médiaműhely 1, 2 vagy 4 oldal terjedelemben összesítené ezeket, és a betördelt oldalakat elektronikus formában juttatná el a társult szerkesztőségekhez. Az ennek nyomán felszabadított emberi erőforrást pedig minden szerkesztőség saját egyedi anyagai kidolgozására fordíthatja: helyi érdekeltségű anyagok, interjúk, riportok és publicisztika. A szórvány médiaműhely együttműködést vállal minden olyan szórványszerkesztőséggel, amely önkéntesen és ingyenesen csatlakozik a projekthez. A terv hatékonyságát három-négy megyére kiterjedő kísérleti projekt révén már 2016-ban beindítják.
Politikai támogatás vagy nyomásgyakorlás?
A médiaműhely működtetéséhez az RMDSZ támogatása szükséges, szögezte le Ambrus Attila. Az RMDSZ hajlandó is erre a Communitas Alapítvány révén, Kelemen Hunor szövetségi elnök és Winkler Gyula, a szórványfrakció elnöke is támogatásukról biztosították a szórványbéli magyar sajtó képviselőit.
Az ötlet elnyerte a szórványsajtó képviselőinek tetszését, de fenntartások is megfogalmazódtak, főleg a fiatalabb újságírók részéről. Nem veszélyeztetné az erdélyi magyar sajtó függetlenségét a politikumhoz való túl szoros kötődés? Nem válna az RMDSZ amolyan mini-mogullá ezáltal? Főleg, hogy az összerdélyi jellegű Új Magyar Szó tönkremenetele után már nincs hivatalos szócsöve! Sőt, éppen a Bukarestben szerkesztett országos magyar napilap sorsa lehet a vészharang: noha sokkal jelentősebb anyagi háttérrel rendelkezett, országosan terjesztették tömbvidéken és szórványban egyaránt, az RMDSZ-hez igen közeli Új Magyar Szó mégis csődbe jutott, míg a sokkal rosszabb anyagi helyzetű, s csak szórványban megjelenő, független újságok átvészeltek minden nehézséget, s továbbra is megjelennek!
A megfogalmazott aggodalmak nem alaptalanok, jegyezték meg az egybegyűltek, a médiaműhely ötlete mégis előrelépést jelenthet a megélhetési gondokkal küszködő szórványsajtónak. A társulás önkéntes, senki sem kényszerít egyetlen újságot sem a műhelyhez való csatlakozásra, az esetleges RMDSZ-es politikai nyomás pedig – noha teljesen nem zárható ki – távolról sem jelent akkora veszélyt, mint például egy mogul önkénye, szögezte le Szabó Csaba.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

„Jelenteni jöttünk, hogy vagyunk”
Magyar kulturális és Bethlen napok Nagyenyeden
Tudatosan időzítették a szervezők november 8. és 15. közötti időszakra a kulturális ünnepségsorozatot, hiszen ezáltal olyan kiemelt jelentőségű eseményekre hívhatták fel a helybeliek figyelmét, mint a Magyar Nyelv Napja (november 13.) és a Szórvány Napja (november 15.). A Kárpát-medence számos településén tartott tematikus rendezvényáradatnak fontos enyedi vonatkozásai is vannak, ezek képezték a helyi RMDSZ által szervezett kulturális események támpilléreit.
November 8-án a vasárnapi istentisztelet volt a nyitánya a kulturális napoknak. Tóth Tibor református lelkész alkalomhoz illő igehirdetése a diakónia alapgondolatát és annak 21. századi kitágított fogalmát járta körül a Pál apostol Timoteushoz írt 3. leveléből vett ige segítségével : „Mert akik jól szolgálnak, szép tisztességet szereznek maguknak”. A kultúra elsősorban szolgálat, amit felmenőink munkáltak és ahhoz nekünk is hozzá kell tennünk valamit. Meg kell tanulnunk szolgálni Istentől kért örömmel egy népet és a küldetés rendjén továbbadni az anyanyelvet, a hagyományainkat – hangsúlyozta a lelkész. A prédikáció után Józsa Miklós ny. kollégiumi tanárt köszöntötte Lőrincz Helga megyei RMDSZ elnök az Áprily-estek keretében kifejtett tevékenységéért. „A tanár úr önzetlen munkája lehetővé tette, hogy irodalmunk jeles személyiségeivel, művészekkel találkozhasson a helyi közösség” – mondta. Lőrincz Zoltán ny. lelkész laudációval és egy képzőművészeti alkotással ajándékozta meg az ünnepeltet. Ezt követően a délutáni oktatásban részt vevő elemisták léptek fel a Lázár Emőke, Szabó Bernadett és Szakács Ildikó által összeállított műsorral.
A Bethlen Gábor Kollégium néptánccsoportja fellépett a pedagógusbálon
Basa Emese
Szabadság (Kolozsvár)

VIDEÓ – Com’on, KoMaTe!
Tematikus városnéző sétákkal, előadásokkal, izgalmas játékokkal várta az érdeklődőket a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete (KoMaTE) a hétvégén. Kolozsvár történész szemmel című eseményével a Com’on Cluj és az önkormányzat által támogatott rendezvénysorozat a város történelmi értékei iránt próbálta felkelteni a fiatalok érdeklődését, új, interaktív formában (is).
KISMIHÁLY BOGLÁRKA, KOVÁCS ÁGNES, VÁKÁR ZSANETT
Szabadság (Kolozsvár)

Felkarolja a tehetségeket a PONT
A Kolozsvár vonzáskörében élő, 14 és 29 év közötti magyar fiatalok számára indít tehetséggondozó programot a kolozsvári PONT Csoport.
Mint a programismertető sajtótájékoztatón elmondták, a K plusz című program célja a Kolozsvár vonzáskörzetében élő tehetséges fiatalok felkutatása és támogatása abban, hogy elindíthassák gazdasági és társadalmi vállalkozásaikat.
A PONT Csoport és a Magyar Ifjúsági Központ (MIK) által szervezett program 2016 júniusáig tart. Szervezői 45 millió forint pályázati támogatást nyertek az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Nemzeti Tehetségprogram révén. A program keretében 39 rendezvényt szerveznek, amelyekkel a 14 és 29 év közötti korosztályt kívánják megszólítani.
Farkas András, a PONT Csoport alapítója az MTI-nek elmondta, a program összekapcsolja a már működő tehetséggondozó rendezvényeket – amilyen például az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK) – olyan rendezvényekkel, amelyek a kreativitásuk, tudásuk piacképessé tételében, értékesítésében segítik a fiatalokat.
Süveges Antal, a finanszírozó Új Nemzedék Központ Közhasznú Kft. ügyvezetője szerint a program annak az együttműködési megállapodásnak az eredménye, amelyet augusztusban írtak alá Kolozsváron Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkárával és Talpas Botonddal, a kolozsvári magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Központ Egyesület elnökével.
Az igazgató azt tartotta célnak, hogy a hagyományos tehetséggondozási értékek megőrzése mellett támogassák a magyarországi és határon túli tehetséggondozási folyamatok nemzeti együttműködését. A tehetségbarát társadalmi környezet kialakítását is a célok közé sorolta.
Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere elmondta: a város 300 ezer állandó lakosán kívül százezer körüli az egyetemisták száma. Az Európa Ifjúsági Fővárosa cím tudatosította a város vezetésében, hogy Kolozsvár legfontosabb erőforrása a fiatalság. Hozzátette, erre épít az a tízéves fejlesztési terv is, amelyet a közelmúltban fogadott el az önkormányzat. Az alpolgármester szerint a magyar fiatalok tehetséggondozó programja összhangban van a városvezetés törekvéseivel.
Krónika (Kolozsvár)

Fiatal vállalkozókat tüntet ki a Kovászna megyei iparkamara
Sikeres fiatal vállalkozókat keres a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Junior Business Club: a két intézmény december 11-én ünnepélyes gála keretében tünteti ki a 2014-ben kiemelkedő eredményt elért ifjakat, akiknek a Kovászna Megye Fiatal Vállalkozója díjat adják majd át.
A kezdeményezők azokat a fiatal háromszéki vállalkozókat keresik, akik sikeresek a gazdasági életben, és jó példaként szolgálhatnak társaik számára. A pályázatra 35 év alatti, a 2014-es évet nyereséggel záró vállalkozók jelentkezhetnek december 4-éig. A kezdeményezők szerint egyébként az elismeréssel arra ösztönzik a fiatalokat, hogy vágjanak bele a cégindításba.
Karácsony Zsolt, a Junior Business Club elnöke korábban lapunknak elmondta: országos szinten is alacsony a fiatal vállalkozók aránya, hiszen a 18–38 év közöttiek a vállalkozói szféra mindössze 11–12 százalékát teszik ki, de Kovászna megyében ennél is rosszabb a helyzet, hiszen a háromszéki üzletemberek mindössze 6,5 százaléka 38 évnél fiatalabb.
Karácsony Zsolt úgy véli, a kezdő vállalkozóknak kedvezményeket kellene biztosítani az első két–három évben, amíg sikerül felfuttatni a céget, hiszen hatalmas megerőltetést jelent az adók, illetékek befizetése, e tekintetben a kezdők nem tudják felvenni a versenyt a több évtizedes múltra visszatekintő, bejáratott vállalkozásokkal.
A szakértő elmondta, folyamatosan lobbiznak, hogy engedményeket harcoljanak ki a fiataloknak, finanszírozási lehetőségeket is felkutatnak. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara egyébként múlt hónapban díjazta a legsikeresebb háromszéki cégeket, és mint kiderült, a legjobb 740 vállalkozás valósítja meg a háromszéki üzleti forgalom mintegy 63 százalékát, összesen 724 millió eurót.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Alkotmányos a levélben történő szavazás
Nem ütközik alaptörvénybe a külföldön élő román állampolgárok levélben történő szavazását lehetővé tevő törvény – állapította meg szerdán az alkotmánybíróság.
A képviselőház által október 28-án megszavazott jogszabály ellen az RMDSZ és a Călin Popescu-Tăriceanu volt kormányfő vezette, a két héttel ezelőtt lemondott Ponta-kormányban részt vevő Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) nyújtott be óvást a taláros testülethez, arra hivatkozva, hogy nem garantálná a voksolás titkosságát, és diszkriminatív a belföldi szavazókkal szemben.
Kelemen Hunor a kifogás előterjesztésekor úgy vélekedett, a törvény számtalan aggályt vet fel a szavazat titkosságára, megszervezésére vonatkozóan, ugyanakkor szerinte a választási csalásra is lehetőséget ad. „Nem fogadhatjuk el, hogy a következő választásokat a szabálytalanság és a csalás gyanúja árnyékolja be egy rosszul kidolgozott törvény miatt" – hangoztatta a szövetségi elnök.
Kelemen a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) november 7-i ülésén „buta vádaknak" nevezte azokat a – többnyire a román és magyar sajtóban megjelent – véleményeket, miszerint az RMDSZ azért ellenzi a levélszavazást, mert a külföldi románok nagyobb arányú részvétele esetén nehezebben tudná átlépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt. „Ötszázezer, külföldről érkező szavazat esetén nekünk 25 ezret kell biztosítanunk belföldről és külföldről, hogy az 5 százalékos arányt megtartsuk, de ezt meg tudjuk csinálni" – jelentette ki akkor a politikus.
Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető-helyettes – aki az RMDSZ képviseletében részt vett a választási törvényeket kidolgozó parlamenti különbizottságban – a jogszabályról rendezett végszavazást követően elmondta: a levélben való szavazás jelentősen torzítja majd a választások eredményeit, hiszen így a levélben leadott szavazatok egy része nem a külföldi választókerületben eredményez mandátumokat, hanem a visszaosztás után az ország különböző megyéiben, adott esetben a magyarlakta térségekben.
A jogszabály – amelyet a parlament mindkét háza nagy szavazattöbbséggel fogadott el – egyelőre csak arra ad lehetőséget a hivatalosan külföldön élő románok számára, hogy a parlamenti választásokon szavazzanak levélben. Az érintettek előzetes regisztráció után maguk nyomtathatják majd ki az internetről letöltött szavazólapjukat, amelyet kettős borítékban juttatnak el a választási hatósághoz.
A szenátuson átment változat még az európai parlamenti és az államfőválasztás esetében is előírta a levélben voksolást, a Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatára azonban ezt kiiktatták a szövegből. Ugyancsak a PSD előterjesztésére került ki a jogszabályból az a passzus, amely lehetővé tette volna a levélben szavazók online feliratkozását a választói névjegyzékbe.
Az alkotmánybíróság szerdai egyhangú határozata nyomán a törvény hatályba lépéséhez csak Klaus Johannis államfő aláírására van szükség. A levélszavazás módszere már alkalmazható lesz a jövő évi, várhatóan november végén vagy december elején rendezendő törvényhozási megmérettetésen. Egy korábbi alkotmánybírósági döntés értelmében ugyanis a voksolást megelőző egy évben a választási törvények már nem változhatnak, de a jelenlegi parlament mandátuma csak 2016. december 19-én jár le.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Szakítani a múlttal?
Olvasói levél
A Háromszék Táncstúdió előcsarnokában jártam, és döbbenten vettem észre, hogy a falakról lekerült a Háromszék Táncegyüttes régebbi, időközben „kiöregedett” táncosainak a fényképe. Örvendtem, hogy új arcokat is látok, hiszen azt bizonyítja, van folytatás. Egy olyan együttes, amely hagyományőrző munkát (is) folytat, miért szakítja meg a kapcsolatot a régi tagjaival? Van hely bőven a falakon, a megye hírnevét öregbítő táncosoknak ennyi tisztelet kijárna. Nézzék meg a Tamási Áron Színház színművészeinek arcképcsarnokát!
Brassai István, Sepsiszentgyörgy
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

A volt politikai és hadifoglyok, kitelepítettek családjai figyelmébe
Mivel az alkotmánybíróság semmisnek nyilvánította a 2009/221-es törvényt, nagyon sokan a kommunista diktatúra áldozatai közül nem részesülhetnek a kárpótlási törvény biztosította jogokból. Ennek orvoslása céljából a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége indítványozza az 1990/118-as törvény módosítását oly módon, hogy a politikai okokból elítéltek, a hadifoglyok és a kényszerlakhelyre kényszerítettek családtagjai (gyermekei) is részesülhessenek a kárpótlásból, minthogy ők is szenvedő alanyai voltak a korszaknak.
Ahhoz, hogy szövetségünk vezetősége tárgyalásokat kezdhessen a törvényhozókkal, tudnia kell, hozzávetőlegesen hány személyt érint a kárpótlási törvény módosítása. Ennek érdekében minden megyei szervezetnek össze kell állítania egy kimutatást az érintettek létszámáról. Kérjük az érdekelteket, keressék fel székhelyünket (Sepsiszentgyörgy, Martinovics utca 2. szám) az igazoló iratokkal. Bővebb felvilágosítás minden kedden 10–12 óra között, pénteken 10–12 és 17–19 óráig a székházunkban vagy a 0726.237.944-es telefonszámon.
Török József, a megyei szervezet elnöke
Közlemény
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely