Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2015. június 18.
Tóth Árpád Irodalmi Kör
Véget ért a 2014–2015-ös évad
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör június 16-án, kedden délután tartotta évadzáró ülését a megyei könyvtár Concordia Termében. A kör jeles szavalói a 86 éves Kányádi Sándort köszöntötték, majd dr. Brauch Magda ismertette A mai magyar nyelvállapotcímű tanulmányát. A rendezvény Szarvashegyi Rozália ny. tanítónő és Kleitz Zoltán amatőr költő felolvasásával, Brittich Erzsébet, Katona István, Ódry Mária és Kolumbán Zsolt képkiállításával zárult. Ezzel véget is ért a 2014–2015-ös évad.
Milyen is volt az elmúlt időszak? Egy kis röpke visszapillantó!
Szeptembertől az irodalom szerelmesei 11 foglalkozáson vettek részt. Megemlékeztek: Karácsony Benőről, Nagy Istvánról, Tompa Lászlóról, Vörösmarty Mihályról, Kármán Józsefről és József Attiláról. A megemlékezéseken közreműködtek az aradi Aurel Vlaicu Általános Iskola (vezető tanár: Szabó László), az aradi Csiky Gergely Főgimnázium (vezető tanár: Nyári Melinda és Tóthpál Renáta), az Ágyai Általános Iskola (vezető tanár: Erdős Márta) és az Erdőhegy-Kisjenői Általános Iskola (vezető tanár: Pusztai Matild) diákjai.
Az esteket Katona Béla, Hevesi József, Kiss Anna, Czermák Ferenc, Lovász Miklós, Kolumbán Zsolt és Gál Zoltán körtagok illusztrálták szavalattal, felolvasással. Előadónk legtöbbször dr. Brauch Magda ny. tanár, irodalomkritikus volt, de külön élményt nyújtott a körtagoknak Matekovits Mária és Mihály tanárházaspárNyelvújítás vagy rombolás című előadása.
Az irodalmi kör alkotóműhelye az idei évadban is bizonyított. Szarvashegyi Rozália, Lovász Miklós, dr. Brauch Magda, Brittich Erzsébet, Simonfi Imre, Hevesi József, Jámbor Ilona, Kleitz Zoltán, Katona Béla, Regéczy Éva, Regéczy Szabina Perle, Gál Zoltán, Jankó András, Nagy Gizella, Ódry Mária fiókjából vers, próza, publicisztika, műfordítás került elő.
Sok volt-e vagy kevés? Döntsék el az irodalom barátai!
A szeptemberi viszontlátásra!
Regéczy Szabina Perle műfordító, az aradi Tóth Árpád Irodalom Kör elnöke
Nyugati Jelen (Arad)
2015. június 18.
„Energetikai biztonságot” akarnak „exportálni” portugál segítséggel
Románia az „energetikai biztonság exportőrévé” szeretne válni a térségben, amihez portugál beruházók segítségét is igénybe venné – jelentette ki Klaus Johannis államfő szerdán, miután Bukarestben fogadta Aníbal Cavaco Silva portugál köztársasági elnököt.
Johannis szerint több portugál energetikai cég is jelezte már e tekintetben beruházási szándékát. Korábban többen is utaltak már rá, hogy Románia, amely gázszükségletét immár teljes egészében hazai termelésből fedezi, a térség más államainak – elsősorban a szintén román hivatalos nyelvű Moldovai Köztársaságnak – is kész segíteni az energetikai biztonság erősítésében. Románia tavasszal kezdett földgázt exportálni keleti szomszédjának azzal a nem titkolt szándékkal, hogy enyhítse Moldova energetikai kiszolgáltatottságát Oroszországgal szemben.
Szabadság (Kolozsvár)
2015. június 18.
Folklórkincsek digitalizálása az örök életért
Magántulajdonban lévő, eddig feldolgozatlan folklórgyűjtések jegyzékbe vétele, digitalizálása és egy folklórdokumentációs adatbázis létrehozása a célja a Mozdulatokba vésett gyökerek elnevezésű projektnek, amelyet kedden mutatott be a Romániai Magyar Néptánc Egyesület Sepsiszentgyörgyön. A szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből kiderül, hogy a feldolgozott anyagokból válogatott videófelvételeket egy háromnyelvű internetes felületen teszik közzé (www.folkmedia.ro, Médiatár menüpont). Az anyagokból 30 lemezes DVD-gyűjtemény készül, amelyet 120 kulturális intézmény között osztanak szét ingyenesen. Magántulajdonban lévő, eddig feldolgozatlan folklórgyűjtések jegyzékbe vétele, digitalizálása és egy folklórdokumentációs adatbázis létrehozása a célja a Mozdulatokba vésett gyökerek elnevezésű projektnek, amelyet kedden mutatott be a Romániai Magyar Néptánc Egyesület Sepsiszentgyörgyön. A szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből kiderül, hogy a feldolgozott anyagokból válogatott videófelvételeket egy háromnyelvű internetes felületen teszik közzé (www.folkmedia.ro, Médiatár menüpont). Az anyagokból 30 lemezes DVD-gyűjtemény készül, amelyet 120 kulturális intézmény között osztanak szét ingyenesen.
Szabadság (Kolozsvár)
2015. június 18.
Megnyitják a felújított széki templomot holnap
Pénteken adják át az uniós pénzből felújított széki református templomot.
Az Árpád-kori műemléktemplom átfogó felújítási munkálatainak összértéke meghaladja a tízmillió lejt. A pályázatot az Erdélyi Református Egyházkerület és a Széki Református Egyházközség nyújtotta be, a támogatás az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökségen keresztül érkezett. A restaurálást az épület előrehaladottan rossz műszaki állapota tette szükségessé. A szakértői csoportok irányításával zajlott állagmegőrző és feljavítási munkálatok során felújították a templom tartószerkezetét, külső és belső falait, díszítőelemeit, valamint szószékét. A helyreállítás során a templom valamennyi történeti vakolat- és festésrétege feltárásra, megőrzésre és, a lehetőségek szerint, bemutatásra került. A falképek mellett minden faragott kő, illetve festett fa műalkotást is restauráltak.
Szabadság (Kolozsvár)
2015. június 18.
Fiatal erdélyi művészek alkotásai a Műcsarnokban
Metamorphosis Transylvaniae címmel nyílt fiatal romániai magyar képzőművészek alkotásait bemutató kiállítás a budapesti Műcsarnokban – mondta el az M1 csatorna szerda délelőtti műsorában Bán András, az intézmény vezető kurátora.
Hozzátette: a tárlat a kolozsvári székhelyű Barabás Miklós Céh fiatalabb generációjának a munkáit ismerteti meg a magyarországi közönséggel abból az alkalomból, hogy az erdélyi város viseli 2015-ben az Európa Ifjúsági Fővárosa címet.
A Barabás Miklós Céh komoly múltra visszatekintő képzőművészeti egyesület – 1929-ben alakult Kós Károly és Szolnay Sándor vezetésével –, amelynek tagjai között szobrászok, grafikusok és festők is megtalálhatók – mondta el Bán András.
A kurátor nagyon erős anyagnak nevezte a tárlaton látható gyűjteményt, és külön kiemelte Éltes Barna szobrász és Máthé László festőművész alkotásait. A Metamorphosis Transylvaniae című kiállítás szerdától szeptember 13-ig látható a Műcsarnok projektgalériájában, a Mélycsarnokban. Éltes Barna és Máthé László munkái mellett a budapesti közönség Baász Orsolya, Berze Imre, Lini Enikő és Mira Marincaş munkáit tekintheti meg a kiállítás anyagában.
Krónika (Kolozsvár)
2015. június 18.
Az ötvenhatos vértanúk emléknapja 57 évvel a kivégzések után
Az 1956-os miniszterelnök Nagy Imréről és mártírtársairól, a forradalmat követő megtorlás áldozatairól emlékezett meg kedden, az ötvenhatos vértanúk emléknapján Magyarország.
Az 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imrét és mártírtársait, Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és az 1957. december 21-én a börtönben elhunyt Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét 1989. június 16-án helyezték végső nyugalomra az Új köztemető 301-es parcellájában. A koncepciós perek áldozatainak rehabilitációja és az újratemetés a rendszerváltó időszak szimbolikus és katartikus eseménye volt.
Nagy Imrét, az 1956. évi forradalom és szabadságharc törvényes miniszterelnökét, Maléter Pált, a forradalom honvédelmi miniszterét és Gimes Miklós újságírót – törvénysértő ítélet után – 1958. június 16-án végezték ki Budapesten. Az 1958 februárjában elnapolt büntetőpert a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével június 9. és 15. között folytatta le. A zárt tárgyalás végén Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst halálra, Kopácsi Sándort életfogytiglani, Donáth Ferencet 12 évi, Jánosi Ferencet 8 évi, Tildy Zoltánt 6 évi, Vásárhelyi Miklóst 5 évi börtönre ítélték.
A törvénysértő per vádlottjai közül Losonczy Géza 1957 végén a börtönben, tisztázatlan körülmények között halt meg, Szilágyi József ügyét elkülönítve tárgyalták, őt már 1958. április 24-én kivégezték. A kivégzettek holttestét a börtönudvaron betonba ágyazták, majd 1961-ben titokban átvitték a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájába.
Az Igazságügyi Minisztérium közleményét a „Nagy Imre és társai ellen lefolytatott büntetőeljárásról és az ítéletről" 1958. június 17-én hozták nyilvánosságra, és ekkor jelentették be Szilágyi József és Losonczy Géza halálát is. A hírre számos nyugati országban tüntettek a magyar és a szovjet követségek előtt, az Egyesült Államok tiltakozott Nagy Imre és társai kivégzése miatt.
Harminc év után kért rehabilitáció
A kivégzések harmincadik évfordulóján, 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) felhívást intézett a társadalomhoz az 1956 utáni megtorlás áldozatainak erkölcsi, politikai és jogi rehabilitációja érdekében. A köztemetőben június 16-án mintegy négyszázan koszorút helyeztek el a 301-es parcellában, és felolvasták a 244 kivégzett névsorát, ugyanezen a napon a párizsi Père-Lachaise temetőben a családtagok jelenlétében felavatták Nagy Imre jelképes sírját.
Az állampárt 1988-ban kegyeleti kérdésnek minősítette az ügyet, kapcsolatba lépett az ellenzékkel, a családtagokkal. 1989. január 28-án Pozsgay Imre államminiszter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának (MSZMP KB PB) tagja egy rádióinterjúban kifejtette, hogy az MSZMP KB történelmi albizottsága a kutatások alapján „népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt; egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek", valamint hogy „1956 nem ellenforradalom volt, hanem egy nemzeti érzékenységében, önbecsülésében a diktatúra által megtiport nép jogos felkelése, népfelkelés".
1989 áprilisában ötnapi kutatás után valamennyi mártír földi maradványai előkerültek: arccal lefelé találták őket, kátránypapírba csomagolva. A TIB követelte, hogy a kormány tegye közzé a kivégzettek névsorát, nevüket közös emlékmű őrizze. 1989 áprilisában Németh Miklós kormányfő javasolta, hogy a temetés kormányzati lépés is legyen. Politikai felülvizsgálatról és a megbékélésről szóló kormánynyilatkozatról döntöttek.
Felmentették az elítélteket
1989. június 16-án Budapesten – ahogy akkor nevezték – a nemzeti gyász és megemlékezés napján, a gyász fekete és fehér színeinek drapériájával bevont Műcsarnok lépcsőjén ravatalozták fel Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József koporsóját, valamint a tragédia minden mártírját és hősi halottját jelképező hatodik, üres koporsót.
A kormány és az ellenzék közös szervezésében tartott gyászszertartáson mintegy 250 ezer ember búcsúzott a mártíroktól. Az ünnepélyes újratemetést az Új köztemető 301-es parcellájában tartották, ott, ahol a mártírok földi maradványait megtalálták. A temetőben a családtagok, a harcostársak és a barátok koszorúinak elhelyezése után felolvasták a kivégzettek névsorát. A síroknál a család által felkértek mondtak búcsúbeszédet, végül a különböző felekezetek papjai ökumenikus imát mondtak, és megáldották a 301-es parcellát.
A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa 1989. július 6-án, azon a napon, amikor Kádár János meghalt, a legfőbb ügyész törvényességi óvása nyomán Nagy Imre és társai ítéletét hatályon kívül helyezte, az elítélteket bűncselekmény hiányában felmentette.
Krónika (Kolozsvár)
2015. június 18.
Lemondott Ráduly Róbert
Mégis utolérte a SRI keze?
Írásban nyújtotta be szerdán lemondását Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, aki ellen ugyancsak tegnap vádat emelt a DNA. Ráduly 11 évig vezette a várost. Lemondásának tényét ügyvédje, Eugen Iordăchescu és Antal Attila alpolgármester is megerősítette.
A nyomozás kezdeti fázisában az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály Rádulyt kétrendbeli hivatali visszaélés és egyrendbeli hivatali visszaélésre való felbujtás és összeférhetetlenség miatt vizsgálta, de a vádemelésre vonatkozó dokumentumban már háromrendbeli hivatali visszaélés és összeférhetetlenség szerepel.
Szőke Domokos alpolgármestert négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolja a DNA. A vádhatóság magyarázatként megjegyezte, azt tekinti hivatali visszaélésnek, hogy a vádlottak jogtalan hasznot szereztek maguknak vagy másnak. A felsorolt esetek egyikében sem említi, hogy maguk a vádlottak lettek volna a vélt törvénytelenségek haszonélvezői.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2015. június 18.
A Kiss Sándoroktól a megújítandó RMDSZ-ig
Újabb vitatott múltú politikus, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, Kiss Sándor került a DNA hálójába. Tucatnyi cég tulajdonosaként a kilencvenes években színre lépő Kiss korábban sem riadt vissza a törvénytelenségektől. Derzsi Ákos politikustársát is megkérdeztük: milyen jövő várhat a megyei RMDSZ-re?
Huszonnégy órára őrizetbe vette június 2-án Kiss Sándort, a Bihar megyei RMDSZ elnökét és a Bihar megyei önkormányzat alelnökét az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). A táblabíróság ugyan elutasította a letartóztatási kérelmet, helyben hagyta viszont az alapfokon elrendelt 60 napos bírósági felügyeletet. Kiss a vizsgálat ideje alatt nem töltheti be a megyei önkormányzat alelnöki tisztségét.
Az RMDSZ-es politikus ellen a DNA 2014-ben indított bűnvádi eljárást hivatali visszaélés és pénzmosás vádjával. Az ügyészségi közlemény szerint Kiss Sándor és gyanúsított társai törvénytelen eszközökkel mintegy 4,3 millió eurót kaptak azért, hogy bizonyos cégeket kedvező elbírálásban részesítsenek a közbeszerzési pályázatokon. A forgatókönyv minden esetben azonos. A sikeres pályázatot nyert romániai cégek külföldi gyártóktól vásároltak használt gépeket – angliai és amerikai cégeken keresztül – az eredetileg kialkudott árnál sokkal drágábban. Az ügyészség bizonyítékai szerint a többszörös árkülönbözetet a beiktatott külföldi közvetítő cégek Kiss Sándornak és az ugyancsak nagyváradi üzletembernek, Mudura Sándornak fizették ki. A bűnvádi eljárás beindítása után nem sokkal Mudura Sándor meghalt.
A Kiss Sándor előzetes letartóztatását kérő DNA-ügyiratcsomóban többek között szerepel a debreceni Keviép Kft. és a nagyváradi Selina cégcsoport, amelyek összesen 400 ezer euró csúszópénzt fizettek Kissnek, illetve Mudurának, hogy közbeszerzési pályázaton megkaphassanak egy 10 millió eurós munkálatot. A négy pályázó közül az első körben a Keviép a 2. helyen végzett, a bizottság három hónap múlva, 2003 szeptemberében azonban önkényesen felmondta a nyertessel kötött megállapodást, és a háttéralkukat vállaló debreceni céggel írt alá új szerződést. Ezt a Keviép úgy hálálta meg, hogy egy Bojtor Vilmos László nevű vállalkozó Londonban bejegyzett cégén keresztül hozatta be Erdélybe háromszoros feláron az építkezésekhez szükséges munkagépeit. A Keviép a 187 ezer euróért Nagyváradra küldött gépeit saját (!) leányvállalata révén vásárolta meg a közbeiktatott angol cégtől 508 ezer euróért: az ügyészek szerint a különbözet Kiss Sándor zsebében landolt.
Botrányos karrier
A Ceauşescu-rendszerben tűzoltóként dolgozó Kiss Sándor vállalkozói karrierje 1990-ben kezdődött. Ő építette ki az első nagyváradi kábeltelevíziós hálózatot és az első szinkronstúdiót. Azerdely.atlatszo.hu oknyomozó hírportál szerint tulajdonosa, illetve társtulajdonosa volt a Videovox, a Biolact, a Vetrolux, a Pro Idea, a Bioland Bihor, a Stirea, a Softpartner, a Lancelot, az Alexis, a Pădurea Verde, az Autocord és a Press Online Group nevű kereskedelmi társaságoknak.
A nagyváradi Partium Rádió működtetőjeként, majd a Mecénás Alapítvány kuratóriumi tagjaként került szoros kapcsolatba az RMDSZ-szel. 1996–1998 között megyei gazdasági ügyvezető alelnök, parlamenti képviselőjelölt, 1999–2000 között a megyei választmány tagja, a 2000–2004 közötti időszakban a megyei választmány elnöke. 2004 és 2008 között a Bihar megyei közgyűlés elnöke, majd 2008-tól napjainkig a megyei tanács alelnökeként dolgozik. Tizenegy éve az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke.
A kilencvenes években a Bihar megyei volt a legerősebb nemzeti elkötelezettségű hazai RMDSZ-szervezet, Tőkés László királyhágómelléki református püspök és a mai ellenzéki (néppárti) politikusok köré csoportosulva. Ezt a beágyazódást változtatta meg Szabó Ödön, a megyei szervezet mai ügyvezetője: a Megyei Képviselők Tanácsában (MKT) az ifjúsági szervezetek 25–30 százaléknyi szavazatát átjátszotta a háttérből keményen nyomuló Kiss Sándor-féle körnek. Akad, aki a ritka vehemenciával lezajló bihari hatalomátvétel mögött román titkosszolgálati módszereket vél felfedezni, mások szerint az új politikai elit egyszerűen megvásárolta a hatalomátvételhez szükséges ifjúsági szavazatok zömét. A bihari RMDSZ-t az új csapat vezetői egyféle közös vállalkozássá alakították át, és aki ezzel nem értett egyet, távozásra kényszerítették.
Korábban is börtönközelben
Kiss Sándornak nem most gyűlt meg először a baja a romániai bűnüldöző szervekkel. Először 1996-ban tartóztatták le pénzmosás vádjával: a gyanú szerint az akkori időszakban igen népszerű bizományi üzletekben mosta tisztára a külföldről, vám nélkül behozott nagy mennyiségű csempészáruját. A bűnüldöző szervek végül ejtették az ellene hozott vádakat. A kilencvenes években kiépített nagyváradi kábeltévés hálózatát akkoriban adta el 2 millió dollárért Teszári Zoltánnak, aki mára megteremtette az ország legerősebb kábeltévés hálózatát, az RCS–RDS cégbirodalmat. Másik ügyészségi nyomozás a tévéstúdiójában forgatott, kiskorúakat is foglalkoztató pornófilmfelvételekért indult ellene, bizonyítékok híján azonban ezt is megúszta: egyik alkalmazottja került rács mögé.
A közvélemény leginkább a nagyváradi Ady Endre Kulturális Központ kapcsán kirobbant botrányból ismerte meg a nevét. A Tőkés László püspöksége alatt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által elnyert 320 millió forintos magyarországi támogatást a 2002-es kormányváltás után a budapesti szocialista kabinet a Kiss Sándor, Mudura Sándor, Biró Rozália és Szabó Ödön által felügyelt Mecénás Alapítványnak utalta át. Az eredeti tervek szerint az Érmindszentre tervezett vallási, kulturális és turisztikai központ helyett az RMDSZ-alapítvány mintegy 300 ezer euró értékben konferenciatermet épített fel Nagyváradon, amelyet később a városi önkormányzattal cserélt el a Léda-házra. Magyar kormányzati forrásokra hivatkozva Tőkés László nemrég nyilvánosságra hozta, hogy a Mecénás Alapítvány nem számolt el a magyar állam fele az 1,3 millió eurós támogatással: a Bihar megyei RMDSZ holdudvarának átutalt 1 millió eurónyi magyar közpénz sorsáról hivatalosan ma sem tudni semmit.
Derzsi Ákos: az RMDSZ-ben sincs visszajelzés
Romániában a közvélemény rossz szemmel nézi a vállalkozó politikusokat, hiszen sok esetben megtörtént, hogy az egyszerre üzletember és politikus saját vállalkozói boldogulásához használta fel a politikusi pálya kapcsolatrendszerét. Kiss Sándor esete is azt bizonyítja, hogy RMDSZ-berkekben sem tudják, hol a két hivatás közötti határ. Derzsi Ákos volt RMDSZ-es államtitkár, nyomdatulajdonos, a Bihar megyei RMDSZ tagja szerint a politikusi és a vállalkozói életpálya nem összeférhetetlen: minden a személyi hozzáálláson múlik. „A régi nagy politikusok nem voltak szegény emberek. És nemcsak azért, mert bárónak vagy grófnak születtek, hanem mert jól menő üzleteik is voltak. Aki sokra vitte, az tudta, hol ér véget a vállalkozás, és hol kezdődik a politika” – fogalmaz Derzsi. Hogy valaki ma jó vállalkozó, nem zárja ki, hogy jó politikus is legyen, hiszen vállalkozóként jobban megismerheti az emberek igényeit, amire politikusként más eszközökkel tud választ adni. A két dolgot azonban – főleg anyagi szempontból – nem szabad összemosni, tartja az RMDSZ-es politikus.
Derzsi szerint a közvélemény azért nézi rossz szemmel az állam és a vállalkozói szféra közötti kapcsolatokat, mert azt tapasztalja, hogy a politikumhoz közel álló vállalkozók gyarapodnak elsősorban. Elég néhány negatív példa a jelenség általánosításához.
Vajon hogyan történhet meg az RMDSZ-ben is, hogy a politikum holdudvarához tartozó vállalkozók egy része gátlástalan üzleti előnyökhöz jut, a pártelit pedig elfogadja ezt? „Ha a vezető erőskezű, karizmatikus személy, nem valószínű, hogy a hozzá közelállók figyelmeztetik. Ha a vezető más típusú, és ezekről a dolgokról őszintén lehet vele beszélgetni, akkor lehet visszajelzés, de ez valójában nem működik sem az RMDSZ-ben, sem a román pártokban. Mi nem vagyunk hozzászokva azokhoz a demokratikus játékszabályokhoz, amelyek ezeket a törvénytelenségeket már a kezdeti fázisban kiszűrnék” – fogalmaz Derzsi Ákos.
A szűk környezet valószínűleg tud a politikusok visszaéléseiről, mégsem tesz semmit ellene. Vagy azért, mert maguk is érdekeltek a törvénytelenségekben, vagy mert nem mernek ellentmondani a vezetőnek. Az RMDSZ igazi gondját Derzsi abban látja, hogy a más véleményt képviselők – akik szólni tudnának –, eltávolodtak a szervezettől, a vezető politikusok velük már nincsenek bizalmas kapcsolatban. Az értelmiség hangsúlyos kivonulásával az RMDSZ-ben olyan űr keletkezett, amit a politikusok képtelenek pótolni. „Ha a látszatot nézzük, a vezetés csapatmunka, de minden attól függ, hogy kinek milyen lehetőségei vannak ebben a csapatban.” Derzsi szerint a csapatból leginkább a különböző szakterületek nagy egyéniségei, az értelmiségiek hiányoznak, akiknek a véleménye nélkülözhetetlen volna. Ezen csak a sokat hangoztatott, lassan elcsépelt szólammá váló megújulással lehetne változtatni. „Az igazi kérdés, hogy mindezt hogyan lehet átvinni? Hogyan lehet embereket visszahozni, vagy egyáltalán bevonni a politikába?” Derzsi Ákos azokban a politizálni vágyó fiatalokban látja a megoldást, akik azonban nem nagyon jutnak lehetőséghez. A kapukat a mainál sokkal tágasabbra kellene tárni.
Nem vitás, a Kiss Sándor vezette Bihar megyei RMDSZ jelentős válságba került. A kivezető utat Derzsi Ákos a Megyei Képviselők Tanácsának összehívásában látja, ahol ezeket a kérdéseket nyíltan és őszintén meg kellene beszélni. Azzal azonban tisztában van, hogy ez azon múlik, mennyire akarják az RMDSZ Bihar megyei vezetői.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2015. június 18.
Komoróczy György: tíz napig bírom Udvarhely nélkül
Komoróczy Györgyöt elsősorban nyelvművelőként, anyanyelvápolóként ismerik nemcsak Székelyudvarhelyen, hanem Erdély- és Kárpát-medence szerte. Volt sajtószóvivő is a városházán a kilencvenes években, de legfőképp állandó nyelvművelő rovatai, kötetei tették ismertté a nevét. Származása miatt nagyon nehéz gyerekkora volt és egyetemi diploma nélkül lett Székelyföld talán legismertebb nyelvművelője. A ma már nyugdíjasként élő Komoróczy Györggyel otthonában – mondanom sem kell: hatalmas könyvespolcok alatt – beszélgettünk.
A Szatmár megyei Domahidán született 1942-ben, a negyvenes évek végén pedig úgy került Székelyudvarhelyre, hogy földbirtokos családját kitelepítették. Hogyan élte meg ezt gyerekfejjel?
Nem volt könnyű és még most sem jó rá visszagondolni, mert szörnyű nagy ijedtséggel járt ez gyereknek, szülőknek, nagyszülőknek, egyaránt.
Egy Moszkvából irányított, összehangolt sztálinista módszerrel az országban ugyanabban az időben egyszerre, éjjel fél háromkor behatoltak a portákra, udvarházakba, kastélyokba az akkori rendszer emberei. Közölték, hogy fél óra alatt el kell hagyni a lakást, a mi esetünkben a nagyanyámék kúriáját, és minden marad, csak egy harminc-negyven kilós csomagot lehetett vinni. Megmondták, hogy a két szomszédos tartomány, Nagybánya és Nagyvárad kivételével mindenhova lehet menni az országon belül a szélrózsa minden irányába.
A pénzt is elvették, csak útiköltséget hagytak, illetve annyit, amennyiből két hétig, amíg munkát talál az ember, meg lehet élni. Zilahon be kellett jelenteni, hogy hová megyünk.
Miért Székelyudvarhelyt választotta a család?
Nekem a fél lábam székely, anyám Patakfalván született, a Molnár család miklósfalvi eredetű, dédnagyapám ott volt tanító. Anyámnak még egy bátyja élt és ideérkeztünk Miklósfalvára. Egy hét múlva kijött egy szekus és közölte, hogy csak városon lehet lakni, akkor anyámnak egy másik rokona fogadott be Udvarhelyen, ott laktunk egymás hegyén-hátán. Kényszerlakhely volt, nem volt szabad elhagyni a város területét.
A szülei hogyan dolgozták fel ezt a helyzetet?
Ki volt adva az is, hogy szigorúan csak fizikai munkát lehetett végezni. Anyámról ahányszor megtudták, hogy kitelepített, annyiszor rúgták ki. Aztán felvették irodai munkára, könyvelésben dolgozott, de ha olyan volt a vezető, rögtön menesztette.
férfiak csak fizikai munkát végezhettek, szegény apám az Építkezési Vállalatnál lapátolt és talicskázott, mint sok más sorstársa. Olyanok voltak, hogy két-három egyetemi diplomával is istállót takarítottak Marosvásárhelyen vagy Kolozsváron. Az apám élete erre rá is ment, 54 éves korában szívinfarktust kapott, mert nem tudta feldolgozni, hogy egyik percről a másikra utcára tesznek és elveszik a vagyonodat. Anyám más eset volt, másképp fogta fel, mert 105 éves koráig élt. Több olyan sorstárs is volt a nők között, akik megérték a 100 év körüli életkort.
Gyakorlatilag kettétörte a gyerekkorát a kitelepítés.
Anyai nagybátyám, aki Érmelléken volt magyar-történelem szakos tanár, segített rajtunk. Én Érsemjénben, Kazinczy Ferenc szülőfalujában jártam ki az általánost, mert itt nem vehettek fel. Székelyhídon „becsempésztek" az ottani gimnáziumba és így már átvehettek az udvarhelyi gimnáziumba, itt jártam ki a középiskolát.
Az érettségin viszont megbuktatott az elnök, mert belenézett a dossziémba. „Hogy kerültek Szatmárból Székelyudvarhelyre?" – kérdezte, majd feltett tizenkét kérdést, hozzá se szagoltam. El voltam nagyon keseredve, de nagybátyám a sarkára állt és leültetett, a nyarat ott töltöttem és tanultam reggeltől estig. Ősszel egy másik elnökkel simán ment minden.
Aztán Resicabányára került, vegyésztechnikus lett. Miért ment oda?
Azért, mert ott békén hagytak. Voltak diáktársaim, akik tudták ezt, ott a kutya sem foglalkozott velünk. Erdélyben az akkori értelmiségiek, akiknek szavuk lehetett volna, nem mutattak a párt ellen ellenállást, irányunkban pedig támogatást. Resicán magyarul felvételizhettünk, nem bajlódtak. Egyetemre akkor még nem mehettem, mert csak 1965-ben jelentették be, hogy vége az osztályharcnak, de akkor olyan nehéz helyzetben voltunk apám halála után, hogy már nem tudtam menni.
Mi szeretett volna lenni, ha mégis lehetősége lett volna?
Gimnazista koromban jogra szerettem volna menni, de hamar változtattam rajta. Érmelléken a Kossuth Rádió Édes anyanyelvünk műsorát mindig hallgattam, ugyanakkor ott találkoztam marosvásárhelyi gyerekekkel és feltűnt, hogy mennyire másképp beszélgetnek, mint a bihariak. Kezdtem kérdezősködni az irodalomtanár nagybátyámtól és lassan-lassan felkeltődött az érdeklődésem, illetve az is hangsúlyt kapott, hogy ez Kazinczy Ferenc szülőfaluja. Megerősödött bennem, hogy ebbe az irányba kellene mennem.
Udvarhelyre hogy került vissza?
A család itt volt, ott pedig nem szerettem, az egy szörnyű gyárváros volt. Szerződést írattak velünk alá, hogy az iskola után három évet ott kell maradni. Maradtam, de nem töltöttem ki, idehaza a József Attilában (ez a mostani Septimia helyén állt egykori fémipari gyártelep, ami a Matricagyárhoz tartozott – szerk. megj.) volt egy laboratórium, oda kerültem, majd a Matricában dolgoztam az irodában.
A nyelvművelői érdeklődésem addig ment, hogy 1970-ben már megjelent az első cikkem az akkori Hargita napilapban. Voltak kolozsvári családi ismerőseink, Gálffy Mózes, Bakó Béla, illetve Cs. Gyimesi Éva egyetemi oktatók. Könyveket küldtek, megmondták, hogy miket tanuljak. Eleinte ők láttak el tanáccsal, útbaigazítással. Szerencsém is volt, mert az egyik budapesti rokonom, Komoróczy Géza ókortörténész, nyelvész egyetemi tanár ellátott a magyar szak egyetemi jegyzeteivel és tankönyveivel még a '70-es évek elején.
Egyre többet kezdett írogatni, aztán nyelvművelő rovata is lett. Milyen visszajelzéseket kapott akkor, milyen hatást értek el a cikkei?
Nem tisztáztam soha magamban, hogy milyen hatást értek el, de voltak visszajelzések, sokan jöttek a matricagyárban az irodisták, mérnökök, műszaki értelmiségiek akkoriban az ötletekkel, mert minden szakszó románul volt, és nem volt kitől megkérdezni a helyes magyar szakkifejezéseket. Idővel az olvasók érdeklődését is felkeltette a rovat, és számos érdekes nyelvi kérdést feltettek. Felismerték, hogy ebben volt egyfajta anyanyelvi, nemzetitudat-erősítő, ennek volt jelentősége.
Amikor Fülöp Lajossal, a keresztúri múzeum igazgatójával megalakítottuk a Nyelvbarátok Körét, akkor nagyon sok felnőtt hallgatónk lett, hiszen helyesírási, nyelvtörténeti versenyeket is rendeztünk. A résztvevők közül később többen szavalók, újságírók lettek vagy a Népszínházban játszottak. Még a bukaresti magyar adás is készített a körről anyagot, de aztán megelégelte a Securitate és meg kellett szüntetni.
A rendszerváltás után többet publikálhatott, kötetei jelenhettek meg.
Még azelőtt, 1976-ban megjelent egy Anyanyelvünk művelése című kötet, amit két egyetemi tanár, az említett Gálffy Mózes és Murádin László szerkesztettek és beválogatták egy írásomat abba – ez pedig nagy ösztönző erőt adott, mert Beke Györgyöt és engem kivéve mindenki egyetemi tanár volt a szerzők közül. A nyolcvanas években Szilágyi Sándor kolozsvári nyelvész a Kriterion szerkesztője volt és elvittem neki egy kötetre való kéziratomat, de akkor minden néprajzi, történelmi, nyelvészeti dolog megjelentetését lefújta a „négy elemis akadémikus asszony". Így nem lett semmi belőle, nem sikerült akkor önálló kötetet kiadni, csak a rendszerváltás után, Magyar szavaink nyomában címmel jelent meg az Erdélyi Gondolatnál, Péntek János lektorálta. Később megjelent az Édes anyanyelvünk című könyvem a Pallas-Akadémia kiadásában.
A helytörténet felé is fordult egy idő után, hiszen udvarhelyi anekdota-gyűjteménye is jelent meg. Mennyire szerette meg ezt a várost? Az említett kötetből az látszik, hogy a város múltja is érdekelte.
Udvarhelyt első perctől megszerettem, itt nőttem fel, itt voltam gimnazista. Ha valahova elmegyek külföldre, tíz nap, amit bírok Udvarhely nélkül. Ha elmegyek az Alföldre – mert apai ágon magyarországi a családom – akkor is alig várom, hogy hazajöjjek, négy-öt nap után már kívánkozok haza. Nem tudok meglenni Udvarhely nélkül. Annak idején hallottam a sok sztorit, régi iparosok, melósok, műhelyvezetők történeteit vagy a kocsmában a tanárok, orvosok, kereskedők, az udvarhelyi polgárok sztorijait, ezeket fiatalon hallgattam és megjegyeztem.
Már felnőtt korunkban össze-összeültünk újságírókul egy-egy sörre, beszélgettünk Lőrincz Gyurkával és Oláh Pistával, s akkor jött az ötlet, hogy ezeket le kellene írni. Az igazi lökést Schiau Cornel főgépész adta, szintén kitelepített sorstárs volt, aki azt mondta a Fényes Vendéglő söntésében: „Te, Gyuri, az mind szép, mind jó, hogy te írni a magyar nyelv az újságba, le a kalap! De meg kéne írni az a sok sztori, az a sok átverés, a sok kib...ás, ami történt! Kórház, kocsma, iskola!" Két kötet is megjelent, valószínű, hogy lesz belőle egy harmadik is.
Írt életpályakötetet Maszelka Jánosról és Mátéffy Béláról is, illetve előkészületben van egy hasonló néhai Hegyi István lelkipásztorról is. Azt sajnos még nem tudta megjelentetni.
Ugyanabban a sorozatban lenne, mint Mátéffyról és Maszelkáról, ugyanis megrendelésre készítettem ezt is, a Székelyudvarhelyért Alapítvány sorozata ez udvarhelyi, köztiszteletben álló emberekről. De elfogyott a kiadásra szánt pénz, nem tudom, hogy mikor fog megjelenni. Pista bácsi nagyon megérdemelné, hogy megjelenjen, mert nagyon jó szövegeket mondott, nagy élettapasztalata volt, jártas volt nagyon sok kérdésben, nem véletlenül kapott a magyar miniszterelnöktől Kisebbségekért-díjat.
Melyek azok a nyelvi hibák, amelyek gyakran előfordulnak a hétköznapokban? Amelyek még a közéleti szereplők és az újságírók szájában is fel-felbukkannak?
Három nagyobb bajt is említhetnék. Az egyik az, hogy sokan nem tudnak szabadulni a román nyelvi hatástól, sok a szószerinti fordítás, ez sokszor nem jó. Ilyenek az iskolanevek, az intézménynevek. Például a líceum szó magyarul a felekezeti leányközépiskolát jelölte, ilyen iskolatípus ma már nincs. A román liceu mást jelent, az elméleti líceum nálunk gimnázium helyesen. A pedagógiai líceum sem helyes, mert az tanítóképző. Magyar nyelvi kérdésben mindenképpen Budapest felé kellene igazodnunk.
Olyan televízióssal is találkoztam, aki azt mondta, hogy Romániában vagyunk, nem lehet úgy mondani... A másik nagy baj az angol hatás, ezt Budapest rovására írom. Sok a fölöslegesen használt angol szó, mint például a team, like, pub stb. Se szeri, se száma a divatszavaknak, az idétlen szórövidítéseknek, igazándi, én úgy gondolom, hogy...; zacsi, ubi, tanci stb. Sajnos, maholnap minden nyelvi rétegbe betör a szleng. A nyelvi bajok kezelésére talán az anyanyelvi ismeretterjesztés a legjobb módszer.
A közember, akinek szakmailag nincs köze a nyelvműveléshez, mit tehet ezen a téren? Van igénye rá?
Ha kimész Székelyvarságra, és szóba állsz egy olyan atyafival, akit nem érintett meg a város szele, az úgy beszél, hogy öröm hallgatni. A legfelsőbb réteggel, az irodalmi nyelvvel sincs baj. A sajtónyelv azért más, mert minden nyelvi réteggel érintkezik, ott arra kell vigyázni, hogy ne érje káros, nyelvünk szellemének ártó román hatás. A szülő azt teheti, hogy figyelmezteti gyermekét, hogy a fűtőtest az fűtőtest és nem kalorifer vagy a tasak/zacskó nem punga, a bérlet nem abonament, a járdaszegély/útszegély nem bordúra és így tovább Katona Zoltán
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)
2015. június 18.
Tanárhiány van Hargita megyében – mi a megoldás?
A valódi tanárképzés hiánya, a pályaelhagyás, a gyenge kezdő bér mind-mind oka a tanárhiánynak nemcsak Hargita megyében, hanem az egész országban – hangzott el azon a megbeszélésen, amelyet Hargita Megye Tanácsa szervezett szerdán a csíkszeredai megyeházán tanfelügyelők, iskolaigazgatók, tanárok és a megyei tanács munkatársai részvételével. Borboly Csaba megyeelnök elöljáróban elmondta, azért kezdeményezték a beszélgetést, mert a romántanításról tartott korábbi tanácskozásaikon felmerült a magyar, matematika, fizika, kémia, biológia szakos tanárok hiánya, az, hogy Hargita megyében évek óta nem jön a közoktatásba a felsorolt szakokon végzett fiatal. Előreláthatólag két-három éven belül nem lesz szakképzett magyar szakos tanár, ugyanez a helyzet a többi említett tantárgynál is, jelenleg a megyében számos vidéki környezetben szakképzetlenek vagy idős nyugdíjasok tanítanak – sorolta Borboly Csaba.
Mint mondta, meg szeretnék értetni a nem magyar etnikumú, döntéshozó többséggel a problémát, ezért külön köszöntötte a jelen lévő Szőcs Domokost, az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának vezérigazgatóját, aki ígérete szerint a beszélgetésen megfogalmazott problémákat és megoldási javaslatokat továbbítja az illetékeseknek. Részt vett továbbá Ferencz Salamon Alpár, a megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke, Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Makó Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja, valamint Hodgyai László matematika-, Dáné Szilárd magyar- és Moraru Drăghici Dorina román-szaktanfelügyelő.
Nem vonzó a tanári pálya
Ferencz Salamon Alpár vitaindítójában felvázolta, hogy egy fiatalnak manapság nem vonzó a tanári pálya, ennek pedig egyik oka az egyetemeken folyó módszertani, pszichopedagógiai képzések hiányossága. A rendszer problémájának nevezte, hogy a tanügyi humánerőforrás kezelése még mindig centralizált.
A papíron szétosztott vitaindító szövegben a megyei tanács munkatársai részletezték a gondokat. Mennyiségi és minőségi problémák egyaránt felmerülnek a tanárképzésről szólva. A tanárok korfája ugyanis elég szomorú képet mutat – az ötven év felettiek vannak túlsúlyban –, és sajnos ma már nem az a jellemző, hogy a legjobbakból lesznek pedagógusok. Mindez nemcsak a magyar kisebbség esetében van így, hanem Romániában általános érvényűnek mondható. Jelenleg megyénkben számos vidéki környezetben szakképzetlenek vagy idős nyugdíjasok tanítanak, és ez a hullám három éven belül eléri a városokat is.
A vitaindító megfogalmazói rámutatnak arra is, hogy idén a Hargita Megyei Tanfelügyelőség 425 állást hirdetett meg, ezek közül 61 katedrára való kinevezés, a többi meghatározott időre szóló helyettesítői állás, nagy a túljelentkezés például a magyar óvónőknél, a két címzetes állásra összesen 137-en jelentkeztek. Szintén sok, 86 magyar tanító adta be a jelentkezését, a magyar tanítók számára elérhető egy címzetes állásra. Nagyon sok a meghirdetett helyettesítői állás is.
Nagy hiány a matematika szakos tanárból
A román és magyar szakos tanároknál közel áll a kereslet a kínálathoz, viszont már most nagy hiány van matematika szakos tanárokból, ez pedig a következő években tovább fokozódik. Mint megtudhattuk, a következő három évben legalább húsz matematika szakos tanár éri el a nyugdíjkorhatárt a megyében, fiatalok pedig alig mennek erre a pályára, mert vonzóbbak számukra más olyan területek, ahová matematikai tudás szükséges, de jobban lehet keresni, például az informatikai vagy banki szakmák. Idén nyáron Hargita megyében két meghatározatlan időre szóló és 21 helyettesítői matematika szakos tanári állást lehet elfoglalni, ezekre összesen 15 pedagógus pályázott.
A vitaindítóban az is szerepelt, hogy a pedagógusállások száma a gyermeklétszám arányában évről évre csökken, a baj ott jelentkezik, hogy igen kevés képzett, tehetséges ember számára vonzó a pedagógusi állás, sok a helyettesítői állás, ami negatívan hat az oktatás minőségére, egyre kevesebb diák iratkozik érettségi vizsgára a 12 osztály elvégzése után. A cél megoldást találni a fiatal tanítók átképzésére a megyében rendelkezésre álló felsőoktatási struktúrában. Mint a jelenlévők részéről elhangzott, pedagógusok vannak, csak szakosítani kellene őket.
A tanárok helyett tudósokat képeznek
A romántanítás kapcsán megfogalmazódott, hogy a kommunikációra kell helyezni a hangsúlyt – ezt már az óvodában el kell kezdeni –, és ezen a téren a romántanároknak továbbképzéseken kellene részt venniük. Ez egyébként a többi szakos tanárra is érvényes, a helyi közösségeknek támogatniuk kellene a pedagógusokat ezen a téren.
Egy másik gond, Makó Zoltán dékán szerint, hogy tanárok helyett tudósokat képeznek Romániában, és a hároméves képzés nem elegendő a kettős szakosodásra, pedig az sokat segítene a tanárhiányon.
A megbeszélés végén Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke arra buzdította a jelenlévőket, hogy további oktatásügyi problémákat beszéljenek meg egy következő alkalommal. Addig is a jelenlegi tanácskozás jegyzőkönyvét elküldik a résztvevőknek és illetékeseknek, amihez várják az észrevételeket, javaslatokat.
maszol.ro
2015. június 18.
Az őt megfigyelő határrendészeti tisztet jelentette fel Kincses Előd
Hivatali hatalommal való visszaélés miatt tett feljelentést a korrupcióellenes ügyészségen Kincses Előd az ellen a határrendészeti tiszt ellen, aki utasítást adott az ő megfigyelésére. A marosvásárhelyi ügyvéd mai sajtótájékoztatóján számolt be az őt ért inzultusról, amely május 2-án történt, majd tíz nappal később ugyanúgy megismétlődött a marosvásárhelyi Transilvania repülőtéren, amikor külföldre utazott, illetve, mikor hazatért külföldi útjáról. A sajtótájékoztatón jelen volt Benke István mérnök, az ügyvéd barátja, aki tanúja volt a repülőtéren történteknek. Kincses nem tartja véletlennek az egybeesést azzal, hogy éppen az azt megelőző napokban nyújtott be bűnvádi feljelentést az ügyészségen Valentin Bretfelean városi rendőrparancsnok ellen, amiért az megfenyegette a házaikra kétnyelvű utcanévtáblákat kihelyező személyeket. Kincses Előd összefüggést lát a két eset között.
Amikor május 2-án a repülőtéren áthaladt az útlevél-ellenőrző sávon, utánaszaladt az alkalmazott és kérte, hogy pár percre adja át személyi igazolványát, hogy fénymásolatot készíthessen róla. Visszaérkezvén tíz nap múlva Marosvásárhelyen, a repülőtéren az útlevél-ellenőrzés előtt nevetve mesélte a történteket Benke Istvánnak. Majd, mikor sorra került, akkor újból félreállították és kérték, hogy várjon, fénymásolni kell az igazolványát. „Arra kértem a sorban utánam következő Benke István barátomat, maradjon mellettem, legyen a tanúm” – mesélte az ügyvéd, aki rákérdezett a hivatalnoknál, hogy miért van szükség az igazolványának a fénymásolására.
A válasz szerint felsőbb utasításra járt el a hivatalnok. Kincses miután érdeklődött, megtudta, hogy az Országos Rendőrkapitányságon adták ki az utasítást, majd amikor ott is magyarázatot kért, a határrendészethez igazították. Ott is érdeklődött a személyét ért eset felől. A válasz most érkezett meg és azt tartalmazza, hogy nem történt kihágás, a személyi iratok vizsgálatánál törvényesen jártak el, hiszen nincs arra vonatkozó szabály, hogy mennyit lehet várakoztatni valakit az országba történő belépéskor.
Antal Erika
maszol.ro
2015. június 18.
Márpedig magyarul leveleznek!
A Millennium Park Wass Albert Parkká történő átnevezése körüli vitáról és a magyar nyelv használata miatt kiszabott ötszáz lejes pénzbüntetésről tartott sajtótájékoztatót tegnap Kézdivásárhelyen Beke István és Szőcs Csongor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének elnöke, illetve alelnöke.
A város jegyzőjétől a parkátnevezést kérő beadványukra kapott válasz alapján tegnap ismét iktatták a városházán a kiegészített iratcsomót, de azt újra magyar nyelven és nem románul fogalmazták meg – mondta Beke István, aki hangsúlyozta: a beadványt civil szervezet tagjaiként nyújtották be, és a város lakosságának több mint öt százaléka támogatta kézjegyével. Álláspontja szerint a 2001/215-ös törvény lehetőséget biztosít, hogy egy vagy több állampolgár javaslatot terjesszen elő.
Beke azt is kiemelte, hogy szívesen tesznek eleget a jegyző kérésének, melyben Wass Albertről és munkásságáról szóló méltatást kér. A vármegyés elnök számára érthetetlen, miért nem fogadják el anyanyelven írt beadványukat, és miért kérik, hogy ezentúl is az állam hivatalos nyelvét használják, azon levelezzenek.
Szőcs Csongor a nevére kiszabott pénzbüntetésről is tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondta: a június 4-ei megemlékezés programját a rendezvény megtartása előtt jóváhagyatták a polgármesteri hivatallal, a rendőrség és csendőrség is láttamozta, ebben percnyi pontossággal leírtak mindent. „A helyi csendőrség úgy gondolhatta, nincsenek elegen, mivel mi nagyon veszélyes polgárai vagyunk Kézdivásárhelynek, ezért Brassóból kértek erősítést” – mesélte gúnyosan. A felvonulás kezdete előtt egy brassói csendőr odament hozzá, és bemutatkozás nélkül, Szőcs Csongor szerint nagyképűen azt kérte, menjen vele egy kicsit távolabb, és mondja el a programot.
Szőcs Csongor megkérte, beszélgessenek magyarul, mivel ezt alkotmányos joga szavatolja, ha meg nem ismerik a nyelvét, vigyenek tolmácsot. Szőcs megállapította: a büntető jegyzőkönyvben hazugság áll, miszerint nem akarta igazolni magát, és azt mondta, hogy Kézdivásárhelyen csak magyarul beszélnek.
Ilyent nem mondott – állítja, ezért a kézdivásárhelyi bíróságon fellebbezett a büntetés ellen. A vármegyések arra kértek minden magyar embert: éljenek alkotmányos jogaikkal, és ha bármilyen sérelem éri őket a magyar nyelv használata miatt, jelezzék nekik. A büntetés jó példa arra, hogy a karhatalom mennyire fél a vármegyésektől – vélekedett Szőcs Csongor.
Iochom István
Háromszék
Székelyhon.ro
2015. június 18.
Rádulyék házi őrizetének feloldásáról döntött a törvényszék
Szabadlábra helyezte Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda szerdán lemondott polgármesterét a Hargita Megyei Törvényszék csütörtökön. A tisztségéből felfüggesztett Szőke Domokos alpolgármestert hatósági felügyelet alá helyezték, de egyelőre megtiltották, hogy visszatérjen munkájához.
Az előzetes eljárás során alkalmazott kényszerintézkedések felülvizsgálata érdekében tartott zárt tárgyalást csütörtökön a két elöljáró ügyében a Hargita Megyei Törvényszék. „Hivatalból kell ellenőrizni az előzetes eljárás megalapozottságát, törvényességét minden ügyben, amikor vádemelés történik. A döntést egyértelműen befolyásolja a házi őrizetre vonatkozó, május 7-én hozott alkotmánybírósági döntés, amely meg is jelent a Hivatalos Közlönyben” – közölte kérdésünkre a tárgyalás után Szász Ferenc, Szőke Domokos védőügyvédje, aki valószínűnek tartotta, hogy a házi őrizetet feloldják. Az ügyvédek mindkét vádlott esetében a szabadlábon való védekezés biztosítását kérték, az ügyészség pedig azt, hogy a házi őrizetet hatósági felügyelettel helyettesítsék.
Szőke nem dolgozhat
Az ítélethirdetésre egy órával később került sor, a döntés értelmében Ráduly Róbert Kálmánt szabadlábra helyezték, Szőke Domokos esetében pedig a házi őrizetet hatósági felügyeletre enyhítették. Szász Ferenc közölte, az alpolgármester a törvényszék döntése értelmében nem mehet vissza dolgozni a hivatalba, nem találkozhat a tanúkkal, de Ráduly Róbert Kálmánnal sem. „Ha a fellebbezés után szabadlábra helyezik, ez nem feltétlenül vonja maga után jogilag azt is, hogy visszamehet dolgozni, ennek feltétele az, hogy ne legyen semmilyen előzetes eljárás alatt. De módosíthat a táblabíróság olyan értelemben is, hogy marad a hatósági megfigyelés, de bejárhat dolgozni. A megfigyelési időszak alatt mozgási szabadsága lesz az ország területén, a már említett kötelezettségekkel, ehhez meg kell várni hogy az ítélet jogerőre emelkedjen” – magyarázta Szász. Az alapfokú döntés ellen a Marosvásárhelyi Ítélőtáblánál lehet fellebbezni, Szőke ügyvédje elmondta, ők ezt meg is teszik, a felügyelet megszüntetése érdekében.
Alkotmányellenes törvénycikk
Az Alkotmánybíróság még május 7-én helyt adott a büntetőjogi perrendtartásnak a házi őrizet alkalmazására vonatkozó 222. cikke ellen benyújtott kifogásnak, alkotmányellenesnek minősítve ezt. Az alkotmánybíróság szerint a törvényhozó elmulasztotta szabályozni a a törvénycikkben az előzetes eljárás során elrendelt házi őrizet időtartamát, és maximális terjedelmét, ezzel megsértette a személyes szabadságra, a szabad mozgásra, a gyülekezési szabadságra, a családi és magánéletre, illetve a munkára vonatkozó alkotmányos jogokat, illetve korlátozta az alapvető szabadságjogok gyakorlását.
Kovács Attila
Székelyhon.ro
2015. június 18.
„A vádhatóság által meghurcolt ember váljon meg tisztségétől”
Azzal a meggyőződéssel búcsúzom, hogy a felelősen gondolkodó polgároknak köszönhetően a szekus világnak is vége lesz egyszer. Ettől függetlenül Csíkszereda továbbra is számíthat rám. (...) HAJRÁ SZEREDA!” – olvasható Ráduly Róbert Kálmán kézzel írt lemondásában, amit Antal Attila alpolgármester juttatott el szerkesztőségünknek.
„Alulírott Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda megyei jogú város törvényesen megválasztott polgármestere, tekintettel arra, hogy ma (szerdán, szerk. megj.) 2015. június 17-én a hivatali teendőimmel kapcsolatosan vádat emeltek ellenem, bár ártatlan vagyok, de ezúton benyújtom becsületbeli lemondásom a polgármesteri tisztségből” – áll a Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának iktatószámával ellátott dokumentumban.
„A polgármester bizonyítani fogja a törvényszék előtt, hogy nem követett el egyetlen olyan cselekedetet sem, amelyekkel vádolják. A védelem feladata tisztázni ezt a bíró előtt” – mondta kérdésünkre Eugen Constantin Iordăchescu. Ráduly Róbert Kálmán védőügyvédje azt is közölte, korábbi tapasztalataira alapozva azt gyanítja, hogy a DNA kérni fogja a per áthelyezését a Hargita Megyei Törvényszékről egy másik megyébe. Az elöljárók házi őrizete változatlanul június végéig tart az erről szóló jogerős bírói döntés szerint. Iordăchescu közölte, ennek lejárta előtt kérni fogják a kényszerintézkedés hatósági felügyeletre történő enyhítését. Szász Ferenc, Szőke Domokos ügyvédje kérdésünkre azt mondta, a DNA honlapjáról értesült a vádemelésről, véleményt nyilvánítani pedig nem tud mindaddig, amíg a vádiratot nem látta – ezt várhatóan jövő hét közepéig megkapja a védelem is. Április végén, Ráduly és Szőke őrizetbe vételekor Dávid László, a Sapientia egyetem rektora azt nyilatkozta, Csíkszereda polgármestere a törvényt betartva tanít az egyetemen. A felújítással kapcsolatosan emlegetett hiányos dokumentációval kapcsolatosan pedig úgy fogalmazott, hogy mindez egy óriási hazugság, a jelzett hiányosságokat pótolták. Ugyanakkor, mivel a Sapientia egyetem az akkreditációja után tagja a román tanügyi rendszernek, és a román tanügyminisztérium alárendeltségébe tartozik, a 2003. évi 571-es törvény 285-ös cikke szerint az építkezési engedélyre kirótt adó befizetésétől is mentesül.
A vádhatóság közleményében említett, a taplocai borvízforrás környékének parkosításával kapcsolatban Antal Attila alpolgármester korábban elmondta, a közbeszerzési eljárásra egyetlen cég jelentkezett. Ugyanakkor egy hiba történt az elszámolásnál, egy táblázatban a mértékegységnél egy esetben 100 négyzetméter volt, és eszerint számoltak százszoros összeget. A hibát a számvevőszéki ellenőrzés észlelte, a céget értesítették, amely a pénzt visszafizette, és az ügy le volt zárva – tájékoztatott Antal.
A Topo Service Rt. szintén az elöljárók őrizetbe vétele után juttatott el közleményt a sajtónak, amelyben rámutat, hogy a projekt kudarcának okai a Topo Service-től függetlenek. A 6 évi munkáért, mintegy 12 ezer hektár felmérésért, kataszteri adatbázis készítésért a cég valós bevétele 699 592,27 lej volt – írja a nyilatkozat. „Az elkészített kataszteri dokumentációt 2006-tól a mai napig mind a polgármesteri hivatal alkalmazottjai, mind a városban tevékenykedő földmérők, tervezők, de még a megyei kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal alkalmazottjai is naponta használják. 2006–2011. között a kifizetéseknek nem volt feltétele a kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal átvétele, 2011 után pedig egyetlen kifizetés sem történt. A visszautasítás megindoklásából továbbá az is kiderült, hogy a kataszteri hivatal alkalmazottjai nem egészen tudják, hogy a számtalan és gyakran ellentmondásos szabályozás közül melyiket is kellene alkalmazzák” – áll a cég nyilatkozatában.
Mi következik?
A helyi hatóságokra vonatkozó 2001/215-ös törvény 69. cikkelye szerint a polgármester lemondását a prefektus rendelettel veszi tudomásul. A jogszabályban korábban az is szerepelt, hogy a kormány a prefektus javaslata alapján 30 napon belül kiírja a választást. Csakhogy az erre vonatkozó cikkelyt kevesebb mint egy hónappal ezelőtt, a május 20-án megjelent 115-ös törvény hatályon kívül helyezte. Tekintettel arra, hogy jövő ilyenkor új helyhatósági választásokra kerül sor, valószínűsíthető, hogy a kormány addig már nem ír ki polgármester-választást. Bármikor is legyen a következő választás, a polgármestert addig az egyik alpolgármester helyettesítheti – ahogy az most is történik. Az alpolgármester tisztségét az önkormányzati képviselő-testület egyik tagja veheti át, miután a testület szavazással dönt erről.
Székelyhon.ro
2015. június 18.
Állásfoglalások Ráduly lemondása kapcsán
„Veled vagyunk, Robi!” – ezzel a címmel adott ki rövid közleményt az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa. Az EMNP követendő példának nevezi Ráduly lemondását.
Mint fogalmaznak, elítélik Ráduly Róbert és Szőke Domokos, Csíkszereda város polgármesterének és alpolgármesterének több hónapja tartó meghurcoltatását. „Tiszteletben tartva döntését, meggyőződésünk, hogy Ráduly Róbert félreállításával Székelyföld egy kiváló polgármesterrel és közösségi vezetővel lett szegényebb. Bízunk ártatlanságukban és abban, hogy az ügy tisztázása után újra együtt tudunk mindannyian Székelyföldért dolgozni" – áll a dokumentumban.
Ráduly Róbert lemondása kapcsán az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei vezetői is közleményt juttattak el szerkesztőségünkbe. A „Követendő példa” címmel ellátott dokumentumban a következőképpen fogalmaznak: „Üdvözöljük bátorságát és emberileg kitartást kívánunk neki. Ugyanakkor felszólítjuk az összes magyar közéleti személyiséget, aki hasonló helyzetbe kerül: kövessék példáját, helyezzék magukat a választópolgárokkal egy szintre a törvény előtt. Meggyőződésünk, hogy csak egy hiteles, nem zsarolható, erkölcsi- és törvényi támadási felületektől mentes, átlátható politikai képviselettel folytathatjuk eredményesen magyar nemzeti közösségünk útját az önrendelkezés felé. Mert végső soron ez a cél, amelyet egyetlen pillanatban sem téveszthetünk szem elől.”
Székelyhon.ro
2015. június 18.
Kincses Előd elégedetlen az ügyészség döntésével
Kincses Előd ügyvéd elégedetlen azzal a döntéssel, amelyet a Valentin Bretfelean által megfélemlített marosvásárhelyiek nevében benyújtott bűnvádi feljelentés ügyében hozott a bíróság melletti ügyészség.
Az ügyvéd (fotónkon) csütörtöki sajtótájékoztatóján arról is beszámolt, hogy felsőbb utasításra kétszer ellenőrizték iratait a reptéren, és a rendőrségnek jelentették, hogy elhagyja és visszatér az országba.
Kincses Előd saját ügyvédi irodája, további 11 személy nevében fenyegetés bűncselekmény vádjával jelentette fel Valentin Bretfeleant, a helyi rendőrség vezetőjét, aki 30-tól 50 ezer lejig terjedő büntetést helyezett kilátásba, amennyiben az érintettek nem veszik le a házuk falára kitett kétnyelvű feliratokat. Az ügyészség megalapozatlannak minősítette a vádakat, és megszüntette az eljárást Bretfelan ellen.
„A túl gyorsan hozott döntéssel elégedetlen vagyok, mert a bíróság azt kellett volna megállapítsa, hogy a felszólítás törvényes volt-e, vagy sem, s nem azt, hogy Bretfeleannak joga volt-e felszólítást írni vagy sem. Mi sem nyilvánvalóbb, hogy fenyegetés volt a felszólítás, hiszen a nyolcvan táblából hatvannyolcat eltávolítottak. A főügyésztől fogom kérni, hogy vizsgálja újra az ügyet, s ha így sem születik számunkra kedvező döntés, akkor a bíróságoz fordulok, hogy az mondja ki: a felszólítás jogos volt-e? Tudjuk, hogy amit a törvény nem tilt, az meg lehet tenni, s azt is, hogy Románia ratifikálta a regionális nyelvek chartáját, s mindezek alapján ki lehet tenni a kétnyelvű utcanévtáblákat. Nevetséges, hogy ezeket reklámtábláknak minősítsék. Mindezek fényében várom a kedvező döntést” – mondta Kincses Előd. Közben Valentin Bretefelean is fontolgatja, hogy beperelje mindazokat, akik bűnvádi feljelentést tettek ellene.
A marosvásárhelyi ügyvéd elmesélte azt is, hogy három nappal azután, hogy iktatta a feljelentést Valentin Bretfelean ellen, Budapestre utazott a vidrátszegi repülőtérről. Miután átment a kötelező útlevélvizsgálaton, az ügyeletes utána szaladt, és elkérte a személyi igazolványát, amelyet lefénymásolt, majd visszahozott. Kincses Előd kérdésére azt válaszolta, hogy a számítógépes rendszer kéri ezt tőle. Tíz nap múlva, amikor hazatért, a rutinvizsgálat után félreállították, s megkérték, hogy maradjon a bódé mellett, majd újra lefénymásolták a személyijét. Akkor kérdésére azt is elmondták, hogy felsőbb utasításra jelenteniük kell az Országos Rendőrfőkapitányságon, hogy visszatért az országba. Kincses Előd hivatalos levelet írt a rendőr-főkapitányságra, magyarázatot kérve.
A szerdán kapott válaszból kiderül, a rendőrség úgy véli, hogy a határrendészet törvényesen járt el, hiszen nincs megszabva, hogy a vámellenőrzés mennyi ideig tarthat. „Kértem, hogy írják meg, kinek az utasítására történt ez az ellenőrzés, erre nem kaptam választ. Azt fontolgatom, hogy a Korrupcióellenes Igazgatóságon (DNA) hivatali hatalommal való visszaélés miatt feljelentem az ismereten köztisztviselőt, aki kérte, hogy engem figyelgessenek és rólam jelentgessenek” – mondta Kincses Előd, nem titkolva: meggyőződése, hogy az ügy hátterében Valentin Bretfelan áll. A marosvásárhelyi rendőrfőnök csütörtökön újságírói körökben azt állította, hogy ő maga nem tud csodálkozni az eseten, mindazok után, hogy mennyi rosszat tett Romániának Kincses.
Simon Virág
Székelyhon.ro
2015. június 18.
A Nemzetiben vizsgálódott a DNA
Csendőrök jelentek meg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház bejáratánál csütörtök reggel 9 óra előtt, akik igazoltatták azokat, akik a színház épületébe igyekeztek. Az intézmény alkalmazottait beengedték, aki nem ott dolgozik, például az újságírókat, nem.
A hátsó bejárat előtt, a színház mögötti gépkocsiparkolóban már feltűnőn sok csendőrjármű parkolt. A bejárati ajtó előtt csendőrök álldogáltak, érdeklődésünkre udvariasan válaszoltak: azért állnak ott, mert senkit nem engedhetnek be az épületbe, csak azokat, akik ott dolgoznak, és azt igazolni is tudják. Arra a kérdésünkre, hogy mióta vannak ott, elmondták, reggel óta őrzik a bejáratot, és egyelőre nincs is kilátásban a távozásuk. A lépcsőn újságírók, televíziós riporterek, operatőrök jöttek-mentek, üldögéltek egy darabig, attól függően, hogy kinek mennyi volt az erre szánható ideje, illetve a türelme.
Időközben az egyik román sajtóorgánum nyilatkozatot kért a korrupcióellenes ügyészségtől. A hivatalos válaszban kifejtették, hogy a 2001/544-es törvény 12. paragrafusának értelmében nem adhatják meg a kért információkat.
Érdeklődésünkre a színház egyik munkatársa annyit árult el telefonon, hogy bent rossz, feszült a hangulat, a korrupcióellenes ügyészség reggel óta vizsgálódik, rendőrök és csendőrök felügyelik a vizsgálat zökkenőmentességét. Annyit sikerült megtudnunk, hogy a DNA Gáspárik Attila színházigazgató irodájában, a személyzeti osztályon és a könyvelőségen folytatja a kivizsgálást.
A színház igazgatóját próbáltuk telefonon elérni, de hívásainkra nem válaszolt, készülékét kikapcsolta.
Antal Erika
Székelyhon.ro
2015. június 18.
Közleményben reagált a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház sajtóközleményt adott ki az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vizsgálatával kapcsolatban.
A közleményre azért volt szükség, mert az újságírók egész nap érdeklődtek a színháznál, személyesen, illetve telefonon próbáltak információhoz jutni. Az épületbe senkit nem engedtek be a bejáratnál őrt álló csendőrök, telefonon pedig senki nem válaszolt az érdeklődésre. Gáspárik Attila vezérigazgatót sem a hivatalában, sem a saját mobiltelefonján nem lehetett elérni, szerkesztőségünk is megpróbált kapcsolatba lépni vele, sikertelenül.
A színház által szétküldött közleményben az áll, hogy június 18-án az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) marosvásárhelyi részlege in rem vonatkozású bűnügyi vizsgálatot végzett, amelynek tárgyát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház által a 2011–2015 időszakban megkötött közbeszerzési szerződések képezték.
Antal Erika
Székelyhon.ro
2015. június 18.
Kelemen helyét Szabó vette át
Ellenszavazat nélkül Szabó Árpádot, az RMDSZ tanácsosát választották meg a Maros megyei önkormányzat két hónappal ezelőtt megüresedett alelnöki tisztségébe.
Csütörtök délutántól a Nyárádszeredában élő Szabó Árpád foglalja el a Maros megyei önkormányzat alelnöki tisztségét. Az RMDSZ politikusa, akit a tanácsülésen megjelent 34 képviselő közül 33-an támogattak, a tavasszal lemondott Kelemen Márton helyét vette át. Szabó másodjára tölti be az alelnöki tisztséget, korábban 2008 és 2012 között, Lokodi Edit Emőke elnöksége alatt segítette a testület szintén RMDSZ-es vezetőjét.
Bár Ciprian Dobre megyeelnök titkos szavazást rendelt el, Szabó Árpád megválasztása körül egyetlen kérdőjel sem merült fel. Már Szabó elődje, Kelemen Márton, illetve Brassai Zsombor megyei elnök előrevetítették, hogy annak dacára, hogy a kisebbségben lévő RMDSZ egyetlen román párttal sincs koalícióban, a magyar nemzetiségű alelnök elfogadtatása nem fog akadályba ütközni. A szövetség padsorai közül mindössze Mózes Levente háborgott az újságíróknak, kifogásolván pártja „fiatalítási” politikáját. Mózes Szabó Árpád, illetve egy másik régi-új tanácsos, a csütörtökön beiktatott segesvári Gál Ernő jóval hatvan esztendőn fölüli életkorára célzott.
Szabó Árpád mellett a gazdag tapasztalat és az előző mandátumban kifejtett tevékenység szólt – ezzel érvelt a szavazás előtt kollégája, Csép Andrea is. Megválasztása után a régi és egyben új alelnök megköszönte tanácskollégái bizalmát és megígérte, hogy a választásokig hátramaradt egy évben Maros megye lakosságáért fog dolgozni.
Szabó Árpád a harmadik RMDSZ-es elnök, aki 2012-től errefelé Ciprian Dobre liberális politikus mellett a megye élére kerül. Elődei, Lokodi Edit Emőke és az őt követő Kelemen Márton magánéleti okokra hivatkozva távoztak. Míg a nyugdíjba vonult Lokodi Budapestre költözött, Kelemen a civil életbe tért vissza, ahonnan a politikába érkezett.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro
2015. június 18.
Nyílt levél Rostás Szabolcsnak, a Krónika vezető szerkesztőjének
Két nappal ezelőtt – 2015. június 16-án – a Krónika online változatának Erdélyi Hírek rovatában jelent meg egy írás Nem értenek szót Parászka Borókával címen, melyet Ön jegyez. Nem szeretnék elveszni a részletekben, így nem osztom meg Önnel a cikk tartalmával kapcsolatos észrevételeimet (hisz nem is kért rá), biztos vagyok benne, hogy saját szakmai és erkölcsi értékrendjét követve fogalmazta meg minden szavát.
Az anyagot viszont pár órával később átvette a kuruc.info nevű szélsőséges portál, az általuk adott cím már így hangzik: Kollégáinak is hányingerük van tőle, mégis kötelező a Marosvásárhelyi Rádiónál tartani a magyargyalázó Parászka Borókát. A cikkben az Ön írásával egybemosva rengeteg antiszemita és egyéb gyűlöletkeltő kifejezés szerepel, amiket több okból sem idéznék. A kuruc.info emellett arra is nyíltan buzdítja olvasóit, Facebook elérhetőség megadásával, hogy Borókát kommentekkel zaklassák, ennek hatására az üzenőfalára számtalan minősíthetetlen, emberhez méltatlan bejegyzés érkezett, sőt telefonon is halálos fenyegetéseket kap. Ez a trauma nem csak rá, de családjára, négy gyermekére is kihat.
Meggyőződésem, Önnek távolról sem ez volt a célja, hanem Ön által fontosnak vélt információkat akart nyilvánosságra hozni, mint ahogy arról sem tehet, hogy írását szélsőségesek uszításra használják. Fülig Jimmy óta tudjuk: nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani.
Viszont – ha megenged egy észrevételt – ebben az esetben mégis tennie kéne valamit, nem is csak a hír írójaként, hanem mint a Krónika vezető szerkesztője.
Azt hiszem, fontos jelzés lenne sokak számára, ha elhatárolódna a szélsőséges megnyilvánulásoktól, és felszólítaná a kuruc.info-t, hogy az anyagot ebben a formában töröljék. A romániai magyar közösséget számtalan mély konfliktus szabdalja, sokféle válság bénítja, talán valamicskét segíthet ezek feloldásában, ha a gyűlölködőket csitítva hatékonyabb kommunikációs formák felé próbáljuk elmozdítani a közbeszédet.
Nagyvárad, 2015. június 18.
Levelemnek szánt figyelmét köszönve, tisztelettel,
Tasnádi-Sáhy Péter
szerkesztő, Erdélyi Riport
Az első komment:
Törzsök Erika
Az "anyaország" Kurucinfójával járul hozzá a romániai magyar közösség egyébként is nehéz helyzetéhez. Nemzetegyesítés! - NER! - NSI, ha valaki ezeket nem kalapban, fehér lovon ülve szemléli, bizony PB sorsára jut.
Erdélyi Riport (Nagyvárad)
2015. június 18.
Tömeges őrizetbe vételek
Nagyvárad - Korrupciós ügyek miatt elfogatási parancsot bocsátottak ki 50 olyan személy nevére, akikről azt feltételezik, hogy 2012-2015 között 100- 200 euró közötti összegnyi kenőpénzeket adtak.
Mint beszámoltunk róla, szerdán feltételezett korrupciós ügyek miatt indult rendőrségi, illetve ügyészségi nyomozás, melynek során összesen 36 házkutatást hajtottak végre két közintézmény székhelyén, kereskedelmi társaságoknál, és 16 személy lakhelyén, akiket csúszópénz elfogadásával és adásával, hivatali visszaéléssel, pénzmosással és okirathamisítással gyanúsítanak. A razziák során közel 2300, az érintettek tulajdonát képező orvosi dossziét, határidőnaplót, laptopot, memóriasticket, hitelszerződést találtak és foglaltak le, valamint 1,4 millió lejt, több mint 190 ezer eurót, 125 ezer dollárt, 10 ezer svájci frankot és 89 ezer forintot.
Ezek alapján azt feltételezik a megvádolt személyekről, hogy 2013-2015 között több mint 3 millió lej értékű hitelt nyújtottak az általuk koordinált cégeknek, melyeket beszerzésekre fordítottak. Az adóhivatal hivatalos adatai szerint 2012-2014 között látszólag alig több mint 150 ezer lej kumulatív jövedelemre tettek szert, valójában azonban a saját nevükön vagy a strómanjaikén 43 ingatlan, 25 telek, 16 gépjármű és több részvény volt bejegyezve, 4 millió eurót meghaladó összegben. Ugyanakkor a bankszámláikon 1.143.733 lejt, 38.940 eurót és 40.100 dollárt is találtak. A továbbiakban az fog történni, hogy az illegálisan szerzett, homolyos eredetű pénzeiket és javaikat elkobozzák. Hatvan személyt kihallgatás céljából a rendőrségre vittek, tizet közülük pedig őrizetbe vettek, és ma előzetes letartóztatásukat javasolják a vádhatóságnak.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
2015. június 18.
Bíróság elé állították Kisst
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) bíróság elé állítja Kiss Sándort a Bihar Megyei Tanács volt elnökét, jelenlegi alelnökét és Beneamin Rus építőipari nagyvállalkozót a Selina cégcsoport tulajdonosát, közölték az intézmény hivatalos honlapján.
Kiss ellen pénzmosás, hivatali visszaélés, kenőpénz elfogadása és befolyással való űzérkedés a vád, míg Rust pénzmosással és hivatali visszaélésre való felbujtással vádolják. Elrendelték továbbá Kiss Sándor és Beneamin Rus ingó és ingatlanvagyonának zárolását. A vádlottak bírósági felügyelet alatt védekezhetnek. A Kiss Sándort és Beneamin Rust terhelő ügyekben ugyancsak vádat emeltek Bojtor Vilmos László, Miklóssy Ferenc László, Miklóssy Ferenc és Roatis Gheorghe Ioan üzletemberek ellen, akik szabadlábon védekezhetnek, Roatis Ioan Gheorghe vagyonát pedig szintén zárolták, áll a DNA közleményében.
erdon.ro
2015. június 18.
Barabási Albert-László is hozzászólt a Ráduly-ügyhöz: "az elit igába hajtásáról szól?"
Bejegyzést tett közzé Barabási Albert-László kutató a Ráduly/Szőke-üggyel kapcsolatban a személyes Facebook-oldalán. "Két nappal lemondása előtt meglátogattam Robit (Ráduly Róbert) és Domit (Szőke Domokos). (...) Meg vagyok győződve arról, hogy legrosszabb esetben egy nagy apparátus működésében természetesen megjelenő tévedésekről van szó. A vádak, meg ha igazak is, szó szerint nevetségesek — valódi korrupcióról szó sincs egyikben sem" - írja Barabási, aki Ráduly lemondó levelét is csatolta a bejegyzéshez (nagy felbontásban itt megtekinthető).
"Egy normális társadalomban levonnánk a tanulságot és menne tovább az élet. Románia viszont most nem egy normális ország, hanem egy olyan állam, ahol a korrupció mélyen gyökerezik. Félő, hogy Robi és Domi az áldozata lesz annak a jogos elvárásnak, hogy ezt az állapotot valóban meg kell szüntetni" - írja még.
"Vagyis miről szól a csíkszeredai vezetés ügye — valóban a korrupció elleni harcról, vagy pedig a kisebbségi vezetők megfenyítéséről? Az elit igába hajtásáról?" - zárul a bejegyzés. (hírszerk.)
Transindex.ro
2015. június 19.
Gázellátás: Brüsszel beperelte Romániát
A luxembourgi Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság, miután Románia továbbra sem fogadta el azt a sürgősségi gázellátás biztonsági tervet, amelynek egy esetleges gázválság idején alkalmazandó szabályozásokat és intézkedéseket kell tartalmaznia – adja hírül a kronika.ro. Az uniós végrehajtó szerv honlapján közzétett közlemény szerint a terv hiányában Románia nem tudna helytállni egy krízishelyzetben. A 2010-ben elfogadott szabálynak Bukarest már 2012 decemberében eleget kellett volna tennie, ezért korábban kötelezettségszegési eljárás indult ellene, amely most újabb szakaszba lépett.
Az unió szabályzata meghatározza azokat a gázellátási szabályokat, amelyeket a tagállamoknak válság esetén tiszteletben kell tartaniuk. A tagállamoknak legalább harminc napig kell biztosítaniuk gázellátást háztartásoknak és kórházaknak. Azt is kéri Brüsszel, hogy jelöljenek ki egy hatóságot, amely a gázellátásért felel, és megelőző jelleggel felméri a kockázatokat, javaslatokat fogalmaz meg az ellátás javítása érdekében.
Răzvan-Horațiu Radu, Románia Európai Bírósághoz delegált képviselője a Mediafax hírügynökségnek elmondta: a román gazdasági minisztérium ezen a héten küldte el az Európai Bizottságnak a tervet. Reményét fejezte ki, hogy amennyiben Brüsszel megfelelőnek találja azt, elkerülhető lesz, hogy a luxembourgi bíróság elítélje Romániát.
Magyarország és Románia gázhálózata az Arad–Szeged-interkonnektor révén van összekapcsolva, de a vezeték még nem kétirányú. A román-bolgár gázhálózat összekapcsolását lehetővé tevő Giurgiu-Rusze vezeték terve három éve halasztódik. Bukarest egyedül a Moldovai Köztársaság irányába exportálhat földgázt, de ez a vezeték egyelőre Unghenig épült meg, ahol kevés a potenciális fogyasztó – írta a kronika.ro.
Erdély.ma
2015. június 19.
Energetikai autonómiára törekszik Sepsiszentgyörgy
Energetikai autonómiára törekszik a sepsiszentgyörgyi önkormányzat.
A város Előpatak fele vezető kijáratánál 6,4 hektáros területen elkezdik megépíteni a fotovoltaikus napelemparkot, amely révén 84 százalékkal csökken az önkormányzat elektromos energiára fordított költsége, jelentette be Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az önkormányzat az országban elsőként pályázott fotovoltaikus napelem park megvalósítására, és nyert 47,5 millió lejt uniós alapokból.
Az év végéig megépülő rendszerből nyert évi 2,2 megawatt elektromos energiát bevezetik az országos hálózatba, és annak értékével kompenzálják Sepsiszentgyörgy önkormányzatának villanyszámláit, vagyis a közvilágítás a városháza, az iskolák és más önkormányzati alárendeltségben működő közintézmények fogyasztását.
A polgármester szerint tavaly az önkormányzat 2, 3 millió lejt költött villanyszámlára, ennek a 84 százalékát az épülő rendszer révén megspórolják. Antal Árpád szerint várhatóan az eredeti érték egyharmadával olcsóbban épül meg az önkormányzati napelempark, hiszen a pályázat leadása óta eltelt öt évben ennyivel csökkent a technológia ára, illetve a kivitelezők körében is nagy volt a verseny.
Kovács Zsolt
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma
2015. június 19.
Harmincöt mérnököt avattak
A Sapientia EMTE Csíkszeredai Biomérnöki és Élelmiszertudományi Tanszékeinek mérnökavató ünnepségét csütörtök este tartották a Márton Áron Gimnázium dísztermében.
Az est háziasszonyaként Ábrahám Beáta tanszékvezető köszöntötte a kilencedik mérnökavató ünnepség résztvevőit. Köszöntőjében kiemelte, hogy a legfiatalabb mérnöki szakokkal rendelkező magyar egyetem, a Sapientia is nagy múlttal rendelkező hagyományt visz tovább. A mérnökké avatás hagyományát a néhai selmecbányai egyetem kezdte el, a soproni egyetem vitte tovább, majd a többi magyarországi egyetem is követte a példáját.
Kósa István, a Műszaki és Társadalomtudományi Kar dékánja örömének adott hangot, hogy első alkalommal köszönhetnek mesterképzős végzősöket is. A megszerzett tudás mellé sok szerencsét is kívánt a végzős hallgatóknak. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke arra biztatta a jövő mérnökeit, hogy tudásukat itthon kamatoztassák, Székelyföld javára munkálkodjanak. Petres Sándor, Hargita megye alprefektusa bölcsességet kívánt a végzősöknek, hogy kellő időben jó döntéseket tudjanak hozni.
Lányi Szabolcs professzor a talentumok bibliai történetét elevenítette fel, ami a mai értelmezésben szorgalmas munkával töltött szolgálatot jelent. „Ez az évezredes példabeszéd tanítja, hogy az élet igazi célja a szolgálat, hogy az ember csak a közösség szolgálatának szentelt élettel jut a célhoz” – mutatott rá Lányi Szabolcs, aki 1 tálentumról szóló garancialevelet nyújtott át minden mérnöknek.
Az avatási ceremónia végeztével az újdonsült mérnökök nevében Szőcs Katalin közélelmezési és agroturisztikai mérnök-menedzser szakos hallgató búcsúzott társaitól. Az ünnepséget állófogadás és bál követte.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro
2015. június 19.
Sütő Andrásra emlékeznek
A Sütő András Baráti Egyesület kétnapos megemlékezést szervez június 20-21-én Marosvásárhelyen, illetve az író szülőfalujában, Pusztakamaráson.
A marosvásárhelyi református temetőben, Sütő András sírjánál helyezik el az emlékezés koszorúit június 20-án, szombat délután öt órakor. Ezt követően este hattól a Bernády Házban emlékestre kerül sor.
Részleteket vetítenek a Sütő András politikai beszédeit rögzítő filmfelvételekből, amelyeket Kincses Előd értékel, majd Markó Béla tart előadást Sütő Andrásról, a politikus íróról. Az esten közreműködik Zágoni Előd és Szélyes Ferenc.
Június 21-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel ünnepi istentiszteletre kerül sor Pusztakamaráson. Igét hirdet nt. Ferenczy Miklós Kolozsvárról. Közreműködik a Gecse utcai Kistemplom Evangélium kórusa.
Antal Erika
Székelyhon.ro
2015. június 19.
A gyámolítottak és a gyámolítók hasznára válik a program
A dicsőszentmártoni Nemzedékek – a közösség központjában elnevezésű, a hátrányos helyzetben levő kisgyerekek és idősek támogatására létrehozott program, amelyet a Buckner Alapítvány indított el és a Margit hercegnő alapítványa, valamint a Raiffeisen Bank is támogat már sikereket könyvelhet el.
Harminc gimnazista korú, mélyszegénységben élő családokból származó olyan gyerek a haszonélvezője a programnak, akik különböző dicsőszentmártoni iskolákba járnak. Dragoş Moldovan, a Buckner Alapítvány elnöke elmondta, hogy a dicsőszentmártoni After-school nappali központba járó gyerekeknek segítenek az iskolai feladataik elkészítésénél, oktatási, fejlesztési programban vesznek részt, amelynek az az elsődleges célja, hogy bizalmat kapjanak saját erejük felhasználására, javítsák az iskolai eredményeiket, végső soron saját munkájuk, erőfeszítéseik révén növeljék a társadalmi beilleszkedésük esélyeit. Mindebben a közösségük 12 felnőtt önkéntes aktivistája segíti őket.
Az idén elindult projekt első jól érzékelhető eredményei között tartja számon az alapítvány azt, hogy a gyerekek elsajátították az egyéni higiéniai szabályait. Az is a programban zajló tevékenységnek köszönhető, hogy sikeresen tanultak meg kézimunkázni, kialakították a logikus gondolkodásmódot, elkezdtek olvasni az iskolai programon kívül is, javították a számítógép-kezelői ismereteiket, s nem utolsó sorban elsajátították az angol nyelv alapjait. A napi tevékenység során szorosabbra fonódott a kapcsolat az asszisztáltak és segítőik, az önkéntes aktivisták között, a gyerekek elfogadták a felnőttek rokonszenvét. A különböző korosztályok közötti érték- és ismeretmegosztás külön haszna ennek a projektnek, amelynek során a gyerekek olyan modellekhez jutnak, amelyeket a saját családjaikban nem találnak meg, másrészt pedig az önkéntesek a gyerekekkel töltött időt saját hasznosságuk tudataként élik meg.
A gyerekeknek a nappali központban tapasztalható mindennapi jelenléte igazolja, hogy ez a program válasz a szocializálódási igényeikre, fejlődésük lehetőségét látják benne.
Nyolcéves jelenlét
A dicsőszentmártoni Buckner Nappali Központot 2007-ben nyitották meg. A központ 108 gyerek számára nyújt segítséget, többségük roma nemzetiségű. A gyerekek közül 60 óvódáskorú, 48 pedig az After-school program haszonélvezője. Valamennyien mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű családokból származnak, gázfűtés, villanyvilágítás, vezetékes víz nélküli lakásokban élnek s gyakran nincs mit enniük.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro
2015. június 19.
Rafi Lajosra emlékeztek
Két esztedeje, hogy Rafi Lajos, a cigány költő 42 évesen elhunyt. Vonat ütötte el. Szárhegyen élt, Jobbágyfalván, szülőföldjén nyugszik. „Versei mindörökre életben tartják” – véli édesapja, akinek szándéka sokakéval egyezik: emléket állítani, műveit összegyűjtve kiadni annak az embernek, aki életében tudta és mondta: „nekem halálom után jön fel az értékem”.
A Láthatatlan oskola keretében szerdán tartott rendezvényen a szárhegyi kultúrház Czika-termében, kevesen gyűltek össze. Czimbalmos Attila a rendezvénysorozat házigazdájaként jegyezte meg: hiányolja a tanárokat is. „De mindenki maga tudja, hol a helye” – tette hozzá, helyet adva a továbbgondolásnak: meg kell érezni azt is, hogy a szárhegyi közösség körében Rafi Lajosnak hol van a helye. Szűk családja már tudja. Hiányzik számukra. Édesapja, édesanyja, testvére, Misi és gyermekei közül a Szárhegyen maradt Tibi fia is ott volt a megemlékezésen. Utolsó felesége visszaköltözött Nyárádmentére.
A gyermekkori barát, a szárhegyi falustárs és egyben költőtárs, Ferenczi Attila volt a Láthatatlan Oskola meghívottja. Előadásában bizonyította azon feltételezését, hogy versei előrevetítették a költő sorsát, amit nem tudott megváltoztatni. Irodalmi elemzésében nemcsak a magyar nyelvet magas szinten művelőkhöz szólt, kérdéseket tett fel azoknak is, akik ismerték, de el nem ismerték Rafi nagyszerűségét.
Más szemszögből láttatta az embert. Rafi Lajost a maga áldatlan kettősségével: nem eléggé cigány a cigányok között, és nem eléggé magyar a magyarok között. Mégis életét meghatározta, hogy magyar irodalmon nőtt fel. „Mindig menekült. Rabságból a szabadságba. Az írásba” – fogalmazott barátja. Rafi világát versei tükréből vetítette a közönség elé azzal a szándékkal, „hátha megérthetjük életéből azokat a mozzanatokat, amelyek miatt időnként olyan nehéz volt őt elfogadni”.
Versei meghatározták sorsát. A „versek Rafija” nem volt ura saját életének, így visszatetsző arra gondolni, hányan, hányszor tanácsolták neki: változzon meg, ez így nem vezet jóra. Tudta, csak képtelen volt megváltoztatni, mert számára „a lét értelmét kimerték”.
Máig tisztázatlan, hogy került Lajos a vonat alá. Véletlen volt-e, vagy szándékos? Kinek az akarata teljesült? Az édesanya nem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel: „Sokan mondtak mindenfélét. De én nem hagyom, hogy háborgassanak. Elfogadjuk, ami történt. Ha nem nyugszunk bele, attól még semmi sem lesz jobb. Abból semmit sem nyerünk.” Az anya vissza-visszaemlékszik a tragédia előtt két héttel történtekre is, gyakran felidézi, hogy nem volt pénz, nem volt munka, Lajost a kilátástalanság kesergette: „az udvaron voltunk. Fogta a fejét, el volt keseredve. Hogy: Istenem, mit csináltam én életemben. Mondtam neki, Lajos, menj be a szobádba. Térdelj le, s imádkozz, hogy az italt Isten vegye el tőled. Szemei megteltek könnyel. Józan volt. Aztán a sátán újra meglegyintette”.
„Örvendek ennek a találkozónak, mert ha így is hozta a sors, hogy fiam meghalt, én azt mondom, ő mégis él. Az ő gondolatai élnek, mert kőbe véste, papírra írta azokat” – mondta az édesapa el-elsírva magát. Beszélgetésünk alatt még felidézett egy-egy epizódot, a féltést és a meg nem értést egyaránt. „Már kilencedik osztályban rendszeresen írt. Sokszor felfigyeltem, hogy milyen titka van a versnek. Csak figyeltem, mikor verset írt, nem akartam megzavarni őt. Felemelte a fejét, s hamarosan írt” – emlékszik az édesapa. Azt sem felejti, hogy mindig arra vágyott, egyetemista lehessen. „Mind kereste az életcélját, kereste az útját. Nem találta, és ez legyengítette benne az életet. Amikor érettségizett, boldog volt. Tovább akart menni, de nekünk nem volt lehetőségünk. Hat gyermeket neveltem, de ő nem akarta belátni, milyen állapotban vagyunk. Hibásnak érzem magam: bármit meg kellett volna tegyek, csakhogy el tudjon menni az egyetemre. Végül valaki, titok, hogy ki volt az, elvette az egész életkedvét. Azt mondta: cigányból nem lesz semmi. Összeroppant, az életnek kedvét és útját már nem tudta meghatározni. Az irodalomban látta a reményt, könyvbe írta az ő vágyát. Kereste, hogy valaki hallgassa meg őt. Túlzásba vitte az irodalmat s a tudományt.”
Bevallotta, főleg a múlt rendszerben figyelte fia verseit, hogy valamelyik miatt meg ne gyűljön a költő baja. Ő mindig törvénytisztelő volt, nem akarta, hogy gyermeke a hatóságokkal szembekerüljön. Így utólag azért hibáztatja magát, hogy fiát nem tudta megvigasztalni. Próbálta lebeszélni a verselésről is, mondogatva, hagyd, fiam, mi ebből nem élünk meg. De erősebb volt a késztetés: „Valahogyan a költők olyan állapotban vannak, hogy előrelátók, tudnak jósolni a verseikkel. Amit Lajos írt, az be is következett. Látta a teljes valóságot” – mondta az édesapa, majd csendben hozzátette: „Lajos hiányzik. A szülőnek mindig fáj gyermeke halála. Mikor nagyon el vagyok gondolkozva, előveszem egyik versét, olvasgatom, s olyan az, mintha őt látnám.”
z idős Rafi mondta el, számos cigány és magyar vers van nála, örvendene, ha valaki segítené kiadásukat, mert meggyőződése, hogy fia műveit haszonnal forgathatnák akár a roma iskolások tankönyv gyanánt, akár a magyar irodalomkedvelő emberek. Az édesapa arra számít, hogy fia a könyvekben élhet tovább, és azt sem hallgatja el, hogy a könyveladásból származó pénznek is meglenne a helye: méltó síremléket szeretne állítani különleges gyermekének.
Az apa szándéka másokban is megfogalmazódott, Czimbalmos Attila, a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója elmondta, egy kiadó munkatársa szeretné elkészíteni a Rafi-antológiát. Egy kötetbe kerülne az életmű, melynek csak töredéke került eddig nyomtatásba a Földhöz vert csoda és Az élet számlája című könyvekben. Ezért üzeni Czimbalmos mindenkinek, akinek otthon Rafi-verse van, vigyázzon rá, vigye be lemásolásra a művészeti központhoz, hogy minél teljesebb legyen majd a kötet.
Szárhegyen vannak, akik szeretettel gondolnak az életében meg nem értett cigány költőre. Arra is megoldást keresnek, ami ma hiányzik: egy hely a községben, ahová egy-egy szál virágot lehet vinni Rafi emlékére.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro
2015. június 19.
Zöld út a fűrészüzemnek (Környezetvédelmi engedélyt kapott a Schweighofer)
Megkapja a környezetvédelmi engedélyt rétyi fűrészüzeme számára a Holzindustrie Schweighofer (HS) – a dokumentum kiállításáról tegnap döntött a háromszéki környezetvédelmi hivatal illetékes szakbizottsága. Az osztrák fafeldolgozó tevékenységét ellenző civil szervezetek kilátásba helyezték, jogi úton támadják meg a határozatot.
A HS gyára környezetvédelmi engedélyének kiállításáról Gheorghe Neagu intézményvezető számolt be a Háromszék érdeklődésére, megjegyezvén: a kérelmezési iratcsomó szükséges kiegészítése is megtörtént a beruházó részéről. Az illetékes testület döntése kapcsán a következő 15 napban várják az esetleges észrevételeket, ezt követően kiállítják a rétyi fűrészüzem számára a környezetvédelmi jóváhagyásra vonatkozó dokumentumot. Neagu elmondta, a jelzett időszakban beérkező észrevételek nem írják felül vagy semmisítik meg a szakbizottság döntését. Valószínűbb, hogy a bírósági utat választjuk az észrevételezés helyett – reagált a környezetvédelmi hivatal döntésére Toró Attila, hozzáfűzve, a kérdésben már egyeztetett a fogarasi Neuer Weg, illetve a bukaresti BankWatch Egyesülettel. A környezetvédelmi aktivista kifejtette, számítottak erre a döntésre, ám nem tekintik lezártnak az ügyet, a jövőben is figyelemmel követik majd a Réty szomszédságában létrehozott gyár tevékenységét, a 112-es hívószámon pedig minden rönkszállító autó rakományát ellenőriztetik. Leszögezte azt is, mindent megtesznek azért, hogy a megyei önkormányzat vezetőségének felelősségét az engedélyeztetési folyamatban nyilvánosságra hozzák. Közben a HS rétyi fűrészüzeme kapcsán indított jogi eljárások is folytatódnak, július közepén a beruházás területrendezési terve ellen kezdeményezett ügyet tűzi napirendjére az illetékes bíróság – összegzett Toró Attila.
Demeter Virág Katalin
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)