Román alkotmánymódosítás – Kelemen Hunor: az alkotmánybíróság túllépte hatáskörét
A román alkotmánybíróság túllépte hatáskörét, és lezárta a 2014-es alkotmánymódosítás lehetőségét – jelentette ki az MTI-nek Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hétfőn, a taláros testület előző napi döntését kommentálva.
A testület alkotmányellenesnek minősítette a parlamenti különbizottság alkotmánymódosító tervezetének 26 pontját, közöttük a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonatkozó módosítási javaslatokat. Az alkotmánybíróság szerint ezek túlmutatnak az alkotmánymódosítás határain, ezért elfogadásukkal a parlament sértené az alaptörvényt.
„Nem fogunk támogatni 2014-ben alkotmánymódosítást, és úgy látom, hogy az nem is lesz lehetséges" – mondta az RMDSZ elnöke, hozzátéve, hogy a helyzet „egy alkotmánybírósági diktatúrához" hasonlít.
MTI
Erdély.ma,

Autonómia (14.) – Székely önrendelkezés
Nemzeti múltunk meghamisítása 1821-re vezethető vissza, amikor a bécsi kancellária írásban ad utasítást egy olyan őstörténet megírására, amellyel a magyarok tartása és büszkesége megtörhető.
Ennek folyamodványaként születik meg később két német ajkú nyelvész, Budenz József és Paul Hunsdorfer tollából a finnugor elmélet. Magyarországon ezt azóta sem vonták vissza, bár napjainkban a nyelvi, régészeti és történelmi kutatások eredményein kívül már örökléstani (genetikai) vizsgálatok is igazolják a krónikáinkban rögzített igazságot, miszerint a Kárpát-medencét mindig magyarok lakták, Árpád ide hazatérő népét pedig székelyek fogadták.
A magyarság többi részétől eltérően a székelyek nem vármegyékbe, hanem önálló közigazgatási egységekbe, úgynevezett székekbe szerveződtek. Az általuk napjainkban is belakott területet hét fő szék, vagyis Aranyos-, Csík-, a Háromszék néven egyesült Sepsi-, Kézdi- és Orbai-, valamint Maros- és Udvarhelyszéken kívül öt fiúszék (Gyergyó- és Kászon-, Miklósvár-, végül Bardoc- és Keresztúrszék) alkotta. A székeknek gazdasági, katonai és igazságszolgáltatási hatáskörük volt, élükön a tisztségét választás útján elnyerő bíró és katonai parancsnok, a hadnagy (kapitány) állt. Munkájukat az előkelő székelyekből álló tanácsadó testület, később pedig a mellette felállított esküdtszék segítette. Az egyetlen kinevezett vezető a székely haderő parancsnoki tisztjét ellátó székely ispán, akinek beiktatásakor esküt kellett tegyen a székely szabadság és Székelyföld oltalmazására.
A nemesi joggal felruházott székelység belső életét saját nemzetgyűlése szabályozta, adót nem kellett fizetniük, csupán új király trónra lépésekor tartoztak ajándékkal, viszont az országot fenyegető veszély esetén, saját költségükön történő hadba vonulásra vállaltak kötelezettséget. A legkisebb közigazgatási egységük a tízes bíró által vezetett, 10 katona előállítására képes település volt. A földet és erdőt közösen birtokolták, így együtt gazdálkodtak és tenyésztették az állatokat is, ezért magszakadás esetén a vagyon nem a kincstárra, hanem a közösségre szállt.
A történelem folyamán a székelyek önrendelkezési jogait többször próbálták megnyirbálni, azonban ha óriási véráldozatokkal járó lázadások árán is, de mindig sikerült azokat visszaállíttatni. A székek önállósága az 1876-ban véghezvitt megyésítéssel szűnt meg végérvényesen.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó
Erdély.ma,

Zászlóháború helyett
Újabb, a székelyföldi magyar közösség véleményének kinyilvánítását célzó kezdeményezést kaszált el a prefektus és az igazságszolgáltatás: ezúttal a megyei önkormányzat népszavazás kiírásáról szóló határozatát nyilvánították törvénytelennek, amelyben a székelyföldi fejlesztési régió kialakításáról kérdezték volna az itt élőket.
Persze, aligha számít meglepetésnek, hogy a kormánymegbízott azonnal a közigazgatási bírósághoz fordult az ügyben, de még az alapfokú ítélet láttán sem csodálkozhatunk túlságosan, az elmúlt években ugyanis hozzászokhattunk már ahhoz, hogy Romániában bizonyos értelemben különleges státussal bír Székelyföld: egészen más törvények érvényesek itt, mint az ország többi részén, és ami másutt szabad, az nálunk tilos. Nem nyilváníthatjuk ki véleményünket a demokrácia egyik alapvető eszköze, a referendum révén, nem használhatjuk szimbólumainkat, zászlónk nem loboghat, még a községháza felirat is sérti a román államhatalom helytartóinak szemét. De hiába ennyire kiszámítható a bukaresti hatalom, mégsem tudunk mit kezdeni a helyzettel. Véget nem érő szimbólumháborúba kényszerülünk, ráadásul folyvást védekező állásban, válaszunk pedig se nem elég határozott, se nem elég bölcs, de még csak nem is egységes. Tudtuk ugyan előre, hogy keresztbe tesznek a népszavazási próbálkozásnak – mégsem az erősebb, közigazgatási hatáskörökkel is felruházott székelyföldi régió szerepelt a tervezetben, eleve a kompromisszumos változatot választottuk. És hiába nyilatkozza egyfelől Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, hogy előre egyeztetett forgatókönyv szerint kérte fel az SZNT autonómiapárti határozatok elfogadására a székelyföldi önkormányzatokat – Kelemen Hunor már fanyalog és kétségeit hangoztatja. Habozunk, vitatkozunk, meghátrálunk – észre sem vesszük, és a bukaresti hatalom játékát játsszuk.
Ráadásul miközben a szimbolikus térben folyó harcra áldozzuk minden energiánkat, megfeledkezünk arról, hogy önszerveződésünkre figyeljünk: elherdáljuk természeti értékeinket, nem törekszünk civil és szakmai szervezetek létrehozására, megerősítésére, saját intézményrendszer kiépítésére, nem élünk nyelvi jogainkkal, nem építjük tudatosan a helyi gazdaságot, közéletünket mindinkább áthatja a balkániasodás, a korrupció. Pedig nem ártana átmenteni némi muníciót az önmagunk, igénytelenségünk, közönyünk elleni küzdelemre is. Mert ez még nehezebb lesz, mint a Bukaresttel való viaskodás.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Szent Benedek Napközi Otthont avattak (Felsőlemhény)
Ünnepi szentmisén, Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke jelenlétében avatták fel és áldották meg Felsőlemhényben a Szent Benedek Napközi Otthont a régi óvoda épületében, amelyet az önkormányzat anyagi támogatásával újítottak fel. Kézdiszéken az esztelneki Szent Rita, a kézdiszentléleki Bartók Albert és a kézdialmási Kelemen Didák után a tegnap felavatott a negyedik napközi otthon, amelyet a Dévai Szent Ferenc Alapítvány működtet.
A zsúfolásig telt felsőlemhényi római katolikus templomban a szentmisét Csaba testvér tartotta Sántha Pál helybeli plébános koncelebrálásával. A plébános és Gergely Erika, az otthon nevelője köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy létrejöhessen a napközi otthon. Böjte Csaba a kovásznai Boldog Apor Vilmos Gyermekotthon gondozottjainak egy részét is meghívta a szentmisére, akik latin nyelvű énekeket adtak elő. A ferences szerzetes elmagyarázta: az általa vezetett alapítvány kétféle otthont működtet, a napközit átlagban 15–20 óvodás és kisiskolás látogatja a tanórák után, ahol megebédelnek és elkészítik a másnapi házi feladatokat, majd este hazamennek (ilyen a felsőlemhényi is), a másik a bentlakó otthon, ahonnan a gondozottak nem mennek naponta haza. Csaba testvér azt kívánta, alakuljon ki élő kapcsolat a faluközösség és a napközi otthon között. A szentmise végén a Szent Benedek Napközi Otthon lakói rövid műsort adtak elő, majd a helybeliek és a meghívottak a régi óvoda épületéhez vonultak, ahol Böjte Csaba megáldotta a napközi otthont (felvételünkön). Az avatóünnepség közös imával ért véget.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Átértelmezett történelem
Aranykor, barátok és ellenségek
„Inkább jöjjenek vissza a lengyelek! Jobban járnánk, ha nemzeti kisebbség lennénk az EU- és NATO-tag Lengyelországban, mintsem névlegesen függetlenül évtizedekre ismét az orosz csizma alá kerüljünk” – hallani a hónapok óta gyűrűződő politikai válság kapcsán egyes erős nemzeti elkötelezettségű ukrántól.
Azoktól, kiknek felmenői 1919-ben és 1943–45-ben még fegyverrel küzdöttek a lengyelek ellen!
Véleményük nyilván periférikus a mai Nyugat-Ukrajnában, mégis nagyszerűen tükrözi azt a gyökeres és széleskörű társadalmi szemléletváltozást, amit a keserű történelmi tapasztalat váltott ki.
A mai Nyugat-Ukrajna (Galícia történelmi tartomány) évszázadokig Lengyelország része volt, majd közel 150 évig a Habsburg Monarchia része, a két világháború között ismét Lengyelországhoz tartozott, s csupán a második világégés idején került Moszkva uralma alá. Mivel korábban semmilyen közvetlen kapcsolatuk nem volt az oroszokkal, ellenszenv sem alakulhatott ki a görög katolikus nyugati ukránok között velük szembe. A térséget politikailag, gazdaságilag és kulturálisan uraló lengyeleket viszont egyértelműen ellenségnek tekintették. Olyannyira, hogy kétszer is fegyverrel küzdöttek ellenük.
1945 gyökeres változást hozott. A lengyelek kb. 90%-t etnikai tisztogatás során elűzték a mai Nyugat-Ukrajnából, a nyugati ukránok (régi elnevezés szerint rutének) pedig kelet-ukrán testvéreikkel egyesülhettek a Szovjetunióban. És első alkalommal ismerkedhettek meg közvetlenül a moszkvai uralommal. Nyomban át is értékelték sorsukat. Azóta hajthatatlan oroszellenesekké váltak, a lengyelek pedig átminősültek barátokká. Olyannyira, hogy 60 évvel az etnikai tisztogatás után a galíciai fiatal ukrán értelmiségiek szinte kivétel nélkül beszélnek lengyelül, holott iskolában nem tanították őket! Elképesztő, mintha a kolozsvári románok 60 évvel Trianon után tanultak volna meg tömegesen magyarul, úgy, hogy környékükön alig maradt volna magyar ember! Kétségtelen, az ukrán nyelv közel áll a lengyelhez, közelebb, mint az oroszhoz, de a változás mégis meglepő, hiszen annak idején lengyel fennhatóság alatt, felmenőik nem lelkesedtek a lengyel nyelv megtanulásáért, noha akkoriban kötelező volt minden iskolában, a közigazgatásban pedig kizárólagos volt, még a Habsburg-időkben is.
Milyen változásokra képesek a keserű történelmi tapasztalatok! Főleg, hogy az egykori rutének példája nem egyedülálló Közép-Európában.
1945 előtt a cseh volt az egyetlen katolikus szláv nép, amely a panszlavizmusnak hódolt, az oroszokat pedig felszabadító testvérnek tekintette, a többi szláv nép nagy értetlenségére és csalódására. Távolról idealizált kép alakult ki a csehekben az oroszokról, amolyan egyetlen reményként az erős, évszázados német szorításban. 1945-ben és különösen 1968-ban a csehek közvetlenül megismerték az orosz medve szorítását – ki is gyógyultak a korábbi heves orosz-barátságból.
Délebbi rokonaiknál hasonló átértelmezést hozott a történelem. 1918 előtt a horvátok nehezen nyelték le Magyarországon belüli autonóm státusokat, a magyaroknak alárendelt szerepüket, kb. úgy, ahogy a magyarság viszonyult az Ausztriához fűződő viszonyhoz. A szerbekért ugyan akkor sem lelkesedtek, de nem is tekintették ellenségnek, mindenesetre rokonszenvesebbek voltak, mint a magyarok, vagy osztrákok. Jugoszlávia keserű tapasztalata viszont már az 1970–80-as években a Monarchia egykori népei között elsőként a horvátok körében eredményezett Habsburg-nosztalgiát. Az 1991–95 közötti függetlenségi háborúban szerbek részéről elszenvedett gyötrelmek nyomán a történelem még inkább átértelmeződött, a Monarchia iránti nosztalgia felerősödött, s manapság a horvátok a magyarokat és osztrákokat tekintik legjobb barátaiknak, míg a szerbek toronymagasan az első számú ellenség.
A szomszédok ugyanazok, a hozzájuk fűződő viszony viszont változott. Saját portánkon sem különb a helyzet. Trianon előtt évszázadokon keresztül az osztrákok, mindenekelőtt a Habsburg uralkodó család volt a magyarság nagy ellensége. Bármely Trianon előtti kiadvány fellapozásából nyilvánvaló, hogy a dualizmus-kori magyarság meglehetősen elégedetlen volt az Ausztriához fűződő, alárendeltnek tekintett viszonnyal, és osztrákellenes érzelmeket táplált. A szlovákságra viszont egyáltalán nem tekintett ellenségként, a románokra és szerbekre pedig legfeljebb azért pikkeltek, mert a bécsi udvar magyarellenes manipulációinak eszközei voltak.
Trianon után gyökeresen megváltozott a szemlélet, az osztrákokat manapság barátnak tekintjük, sőt, mondhatni legjobb barátnak, az akkoriban annyira szidott dualizmust pedig valóságos aranykornak. Ellenben a szlovákok, románok vagy szerbek nem kimondottan barátok.
Remélhetőleg újabb 100 év múlva a szomszédok közötti viszonyok jobbak lesznek. De kölcsönös megértés eredményeként és nem újabb traumák nyomán.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad),

Sorsukra bízná a városi öregeket az új segélyszabályozás
Tömegesen csődbe mennek a segélyező civil szervezetek?
Összeomolhat a rászorulókat saját otthonaikban segítő civil szervezetek rendszere, ha a képviselőház is jóváhagyja a civil szervezetek állami szubvencióját szabályozó új törvényt, amely a korábbi 60 százalékról 50-re csökkentené az állami támogatás arányát a segélyszervezetek költségvetésében, és a szociális szubvenciót csak vidéken, illetve a 10 ezernél kevesebb lakosú városokban tenné igényelhetővé.
Az új szabály nem engedélyezi, hogy a segélyszervezetek a központi mellett helyi és megyei költségvetési támogatást is igényeljenek, bár a központi pénzösszegeket a jövőben a rászorulók közvetlen megsegítésére (élelmezés stb.) nem, csak fizetésekre költhetik – mondta Hegedűs Lajos, a Diakónia Keresztény Alapítvány országos koordinátora. A segélyszervezetek mintegy 10 százaléka már csődbe jutott az európai strukturális alapok sikertelen lehívása miatt. Ki fogja pelenkázni, mosdatni, etetni a magányos, beteg időseket?
Szabadság (Kolozsvár),

RMDSZ: hatan az EP-listán
Hat pályázó jelezte az Európai Parlamenti (EP) választásokon való indulási szándékát a hivatalos határidő lejártáig az RMDSZ választási bizottságánál, a jelöltlistát március elején véglegesítik – közölte szombaton Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
A szövetség honlapján olvasható tájékoztatás szerint valamennyi pályázó dossziéját formai szempontból megfelelőnek találták és az esetleges óvások elbírálása után a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) a héten rangsorolja őket. A jelöltlistát a szövetség belső parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) március elsejei ülésén erősíti meg – tette hozzá a főtitkár.
„A szövetség színeiben a két jelenlegi európai parlamenti képviselőnk, Sógor Csaba és Winkler Gyula mellett Vincze Loránt külügyi titkár, Eckstein-Kovács Péter, valamint Hegedüs Csilla főtitkárhelyettes, a Nőszervezet jelöltje és Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet jelöltje indul a május 25-i választásokon” – tájékoztatott a jelöltekről a főtitkárság vezetője.
Szabadság (Kolozsvár),

Szakoktatás magyarul: bal lábbal indulnak?
A szakemberhiány, a magyar szaknyelv nem megfelelő szintű ismerete és a magyar tankönyvek hiánya egyaránt gondot jelent a következő tanévtől újrainduló magyar szakoktatás számára. Kolozsváron a Református Kollégium templomi hirdetésben próbál mesterembereket toborozni. Gindele Imre volt szakoktatásért felelős tanfelügyelő szerint nem vonzó a pedagógusbér a pedagógiai végzettséggel is rendelkező mérnökök, közgazdászok számára.
A szakemberhiány, a magyar szaknyelv nem megfelelő szintű ismerete és a magyar tankönyvek hiánya egyaránt gondot jelent a következő tanévtől ismét újrainduló magyar szakoktatás számára.
Kolozsváron például a Református Kollégium vezetősége templomi hirdetésben próbál mesterembereket toborozni az ősszel indítandó két szakosztály számára.
Kovács Tibor iskolai lelkipásztor szerint egyelőre szakemberhiánnyal küzdenek, másik gondjuk pedig, hogy csak néhány cég hajlandó befogadni szakmai gyakorlatra a diákokat. Kovács Tibor szerint azt követően nyílt lehetősége a kollégiumnak a szakosztályok beindítására, hogy az állam visszaszolgáltatta a református egyháznak a hídelvei templom mögötti épületet, amelyben korábban faipari szakiskola működött.
Felmerült annak is az ötlete, hogy az ingatlanban magyar szakiskolai központot hozzanak létre, ennek kivitelezését azonban senki nem vállalta. Ezért döntöttek úgy, hogy két szakosztályt indítanak víz- és gázszerelő–elektronikus és szakács–fodrász szakokon. Elsősorban az épületet kellett felszerelni, laboratóriumokat kialakítani, ugyanakkor a szakmát oktatni tudó mérnökökre is szükségük van.
Szintén gondot jelent, hogy egyelőre csak egy vendéglő és két fodrászat hajlandó szerződésben vállalni, hogy lehetőséget biztosít a diákok szakmai gyakorlatára. Szakonként 3–4 céggel kellene szerződést kötniük, ugyanis ezek érdemben csak 3–4 diákot tudnak foglalkoztatni, magyarázta a lelkész.
A Református Kollégium hirdetés útján igyekszik szakembereket toborozni, ugyanis március közepére le kell adniuk az oktatók névsorát. Kovács Tibor szerint jelentkezőik vannak, azonban gondot okoz, hogy a szakembereket egyelőre csak félnormával tudják alkalmazni.
„Szeretettel várjuk minden olyan mérnök és mester jelentkezését, akinek villanyszerelés, víz- és gázszerelés, szakácskodás és fodrászat terén valamilyen végzettsége van, tanítani szeretne, és kész szívvel-lélekkel felkarolni ezt az igen nemes ügyet. Jelentkezni lehet a Farkas utca 16. szám alatt vagy a 0264-430653-as telefonszámon" – áll a kollégium hirdetésében, melyet a vasárnapi istentiszteleteken is felolvasnak a lelkészek.
Hiányoznak a szakkönyvek
Bár Szatmár megyében 90 százalékban sikerül a szaktanári állásokat képzett munkaerővel betölteni, más problémák itt is akadnak – tudtuk meg Gindele Imre volt szakoktatásért felelős tanfelügyelőtől. Rámutatott, a romániai magyar nyelvű szakoktatás számos problémával küzd már hosszú évek óta. Gindele szerint egyrészt nem vonzó a pedagógusbér sem a pedagógiai végzettséggel (is) rendelkező mérnökök, sem a közgazdászok számára.
Mindemellett az említettek közül még a magyar anyanyelvűek túlnyomó többsége is románul végzett, így nem ismerik kielégítő mértékben a magyar szaknyelvet, melynek elsajátítása jelentős pluszerőfeszítést igényel részükről. Hozzátette: évek óta megoldatlan egy másik probléma, azaz a magyar nyelvű tankönyvek hiánya, ami szintén nehezíti a hazai anyanyelvű szakoktatást.
Csak átcsoportosítanak Nagyváradon
Nagyváradon, ahol eddig is voltak magyar nyelvű szakosztályok, nem jelent hasonlóan nagy gondot a szakemberek biztosítása, az egyházi tanintézetek ugyanis más iskoláktól veszik át az ilyen jellegű képzést.
„Általában valóban problémát jelent megfelelő szakoktatókat biztosítani, de csak most kezdődik a pedagógusok elhelyezkedési időszaka, és bízunk abban, hogy szeptemberig megoldódik a helyzet" – értékelte a helyzetet Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes. Rámutatott, a középiskolai szintű műszaki oktatást a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium veszi át a Traian Vuia Iskolacsoporttól.
„A Vuiában megvannak a magyar nyelvű oktatást biztosító szakemberek, akik eleinte katedrakiegészítéssel, majd teljes katedrával kerülnek át a Lorántffyba" – magyarázta Kéry. Közgazdaság terén sincs problémájuk, hiszen a Szent László Római Katolikus Gimnáziumban már eddig is volt középiskolai színtű közgazdaságtan-profil, emellé tervezik a hároméves szolgáltatói képzés beindítását.
Az Andrei Șaguna Iskolacsoportban is korábban indítottak magyar nyelvű szakosztályokat, itt idén szeptembertől esztétika osztályt terveznek középiskolai szinten, míg hároméves szakképzéssel autószerelő-oktatás indulna. A bővítés hosszú távon valóban kimerítheti a „tanárkeretet", de ezt Kéry Hajnal szerint akár pedagógusként viszszatérő végzősök is pótolhatják majd.
A megyei szinten tervezett 41 magyar nyelvű középiskolai osztályból különben tíz hároméves szakosztállyal számolnak, de utána azok végzősei is beiratkozhatnak középiskolai osztályba az érettségi megszerzéséért. „Kettővel több szakosztályt javasoltunk magyar nyelven, azonban olyan iskolákban, ahol valamennyire biztosított a tanári létszám is" – szögezte le Kéry.
Babos Krisztina, Kiss Előd-Gergely, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár),

Alkotmánybíróság: alaptörvénybe ütköznek a magyar javaslatok
Az alkotmánybíróság a hatályos alaptörvénybe ütközőnek minősítette a parlamenti különbizottság által kidolgozott alkotmánymódosító tervezet 26 pontját, közöttük azokat a magyarság számára fontos változtatásokat, amelyeket az RMDSZ javasolt – derült ki a taláros testület vasárnapi közleményéből.
A pénteken kezdődött normakontroll során az alkotmánybíróság megállapította, hogy a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonatkozó módosítási javaslatok „túlmutatnak az alkotmánymódosítás határain”, ezért elfogadásukkal a parlament sértené az alaptörvényt.
A hatályos román alkotmány korlátokat szab az alaptörvény módosításának: ezektől a korlátoktól csak akkor tekinthet el a törvényhozás, ha nemcsak módosítja az alkotmányt, hanem új alaptörvényt fogad el. Egy alkotmánymódosítás során a parlament egyebek között nem változtathatja meg Románia hivatalos nyelvét és egységes, független, oszthatatlan nemzetállamként való meghatározását.
Az RMDSZ javaslatai közül már a parlamenti különbizottság sem fogadta el azt, hogy a kisebbségi nyelveket regionális nyelvként ismerjék el Romániában.
Azt azonban a szövegező testület megszavazta és beépítette az alkotmánymódosító tervezetbe, hogy a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köztéren és magánterületen az etnikai, nyelvi és vallásos identitásukkal kapcsolatos nemzeti jelképeiket, hogy a kisebbségek képviselői saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel, és hogy a parlament sarkalatos törvénnyel elismerheti a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe szerveződését a megalakítandó közigazgatási régiókon belül. Ezt a három módosítást alkotmányellenesnek minősítette a taláros testület.
A magyarságot érintő változtatások közül csak az ellen nem emelt kifogást az alkotmánybíróság, amely szerint Románia elismeri a királyi család, a nemzeti kisebbségek, a román ortodox egyház és a többi vallásos felekezet történelmi szerepét a román állam kialakulásában.
Az alkotmánybíróság szerint egyebek mellett azok a változtatási javaslatok is túlmutatnak az alkotmánymódosítás keretein, amelyekkel a szövegező testület a miniszterelnök jelölését akarta pontosabban szabályozni és amelyekkel a honatyák egyik frakcióból a másikba való átülését akarta megtiltani.
A normakontroll után a tervezet a román törvényhozás elé kerül, amelynek ki kell igazítania a taláros testület által kifogásolt pontokat, mert a tervezet a parlamenti szavazás után ismét az alkotmánybíróság elé kerül, amely ugyanúgy érvénytelenítheti azt, mint bármely alkotmányellenes törvénytervezetet.
Az alkotmánybíróság – a 26 alaptörvénybe ütköző ponton kívül – több tucatnyi javaslatot is megfogalmazott, amelyeket a parlamentnek nem kötelező figyelembe vennie, de elfogadásuk – a taláros testület szerint – összehangoltabbá és egyértelműbbé tenné az alkotmány szövegét.
Az alkotmánymódosítást a román parlamentnek kétharmados többséggel kell elfogadnia, és akkor lép hatályba, ha azt érvényes népszavazás is megerősíti.
Krónika (Kolozsvár),

Ápolják a nemzeti összetartozást – Csángó bál Budapesten
„A nemzeti összetartozás ápolása mindannyiunk feladata, megőrzéséhez ragaszkodnunk kell” – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a budapesti Csángó bál szombat esti megnyitóján a Petőfi Csarnokban.
Hozzátette: az idén 18. alkalommal megszervezett Csángó bál egyszerre jelenti a felszabaduló öröm érzését és a nemzetszolgálat fogalmát.
A Csángó bált a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség szervezte. A közönséget a bejáratnál vendégváró pálinkával és kaláccsal kínálták, zenével, tánccal fogadták.
A színpadon a lakodalmas hagyományokat jól ismerő gyimesi és moldvai idős hagyományőrzők, fiatalok és gyerekek – Kicsi Kóta Károly, Antal Tibor, Hodorog András, Legedi László István, Roman Ștefan, Chiriac Gheorghe, Benke Róbert, Benke Viktor, Nyisztor Ilona, a Zerkula Zenekar, zenészek Pusztinából, Klézséből, Lészpedről, Külsőrekecsinből, Somoskáról, Gyimesből, Setétpatakáról és Kóstelekről – mutatták be a csángók lakodalmas szokásait.
A műsorban fellépett a Kossuth-díjas Berecz András, Petrás Mária, Dresch Dudás Mihály, Tintér Gabriella, valamint a magyarországi csángó muzsikát játszó zenekarok közül a Berka Együttes, a Fanfara Complexa, a Tatros Együttes, a Somos Együttes, a Szigony Együttes és a Zurgó Együttes. A színpadi műsort idén is több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok követték.
A Csángó bál keretében nyitották meg a Petőfi Csarnokban az Ádám Gyula csíkszeredai fotográfus munkáiból összeállított kiállítást is. A Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársa gyimesi és csángó életképeket, a csángómagyarok mindennapjait bemutató képeit tárta a közönség elé.
A Csángó bál szervezői a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. A bál fővédnöke Áder János köztársasági elnök.
Krónika (Kolozsvár),

Állampolgárság, szavazás
Érdemi következtetéseket és a folyamat értékelését a magyar állampolgárság kiterjesztéséről, valamint a külhoniak számára biztosított szavazati jogról csak a 2010–2014-es kormányzati ciklus végén, a választások után lehet levonni, de két hónappal a választások előtt is érdemes számot vetni a 2010-es állampolgársági törvény módosításának következményeivel. Az alábbiakban a budapesti Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet közös elemzését közöljük.
Az állampolgárságot 2014. február elejéig 575 ezren igényelték, 510 ezren tették le az állampolgársági esküt, február 5-éig 138 027-en adták le kérelmüket, és 118 263 választópolgárt regisztráltak a külhoni választói névjegyzékbe. A nemzetpolitika, a külhoniak támogatása, a kettős állampolgárság elismerése, a szavazati jog biztosítása a külhoniak számára elsősorban a nemzeti összetartozás ideáljával magyarázható.
Az állampolgársági törvény módosítása és a szavazati jog kiterjesztése a nemzetpolitikának csupán egyik kiemelt vetülete: a magyar állam és a külhoni magyar egyének viszonyának – más formában ugyan, de elsőként a státusztörvény által megtett – intézményesítése. A magyar nemzetpolitika a nemzeti integrációt helyezte középpontba a Magyar nemzetpolitika – a magyar nemzetpolitikai stratégia kerete című dokumentumban.
Ebben megfogalmazódik a nemzeti integráció stratégiai célja: a külhoni magyarok integrációja a saját közösségükbe, közösségként az adott államba, valamint az integráció az összmagyar nemzetbe, amelyet az állampolgársági kötelék erősít (a magyar állam mint a nemzet letéteményese felé). Mindez azon a felfogáson alapult, hogy az állampolgárság egy olyan kötelék, amely a külhoni magyarok identitását erősíti.
Kötelék a magyar államhoz
Habár a nemzethez tartozásnak nem feltétele az állampolgárság (hisz állampolgárság nélkül is magyarok a nem Magyarországon élő magyarok), a 2004. december 5-ei népszavazás után a magyar állampolgárság sokak számára a nemzethez tartozás szimbólumává vált. A magyar állampolgárság iránti igényt elsősorban a népszavazást övező viták és a népszavazás eredménye keltette fel (igaz, a státusztörvény körülötti vitában – habár kevésbé intenzíven – is felvetődött a kettős állampolgárság kérdése).
Egy 2009-es sikertelen kezdeményezés után, a 2010-es választásokat és kormányváltást követően 2010. május 26-án sor került a magyar állampolgársági törvény módosítására, amelynek eredményeként 2011. január 1-jével megindulhatott a külhoni magyarok kedvezményes honosítása.
A jogszabály lényege, hogy a magyar állampolgárság megszerzéséhez nem kell letelepedni Magyarországon, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, elég a magyar nyelv ismerete és egy olyan felmenő, aki magyar állampolgár volt. Ez azon a felfogáson alapul, hogy habár a külhonban élő magyarok más államok állampolgárai, nemzeti vonatkozásban egyazon nemzet tagjai, függetlenül attól, hogy melyik államban élnek.
Az állampolgárságot igénylők száma meghaladta az előzetes várakozásokat (emlékezetes, hogy 2010-ben az elemzők a 2010–2014-es kormányzati ciklus végére 200-400 000-re prognosztizálták az állampolgárságot igénylők számát). Ez a szám minden bizonnyal magasabb lenne, ha a felvidéki és a kárpátaljai magyarság is akadálymentesen igényelhette volna az állampolgárságot. Ismeretes, hogy 2010-ben Szlovákia olyan törvényt fogadott el, miszerint elveszti szlovák állampolgárságát az, aki más állam állampolgárságát megszerzi.
Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, így a magyar állampolgárságot megszerzők szankciókra számíthatnak, amennyiben a magyar állampolgárság megszerzése az ukrán hatóságok számára kiderül. A diaszpórából az igénylők száma alacsonyabb a korábbi prognózisokhoz képest. Amint az várható volt, legnagyobb számban Erdélyből és a Vajdaságból igényelték az állampolgárságot.
Az állampolgárságot igénylők magas száma jelzés, hogy a külhoni magyarság számára jelentőséggel bír a magyar állampolgárság, a kötelék a magyar államhoz, függetlenül attól, hogy szimbolikus okok miatt igényelte az állampolgárságot, vagy valamilyen hasznot remél a magyar állampolgárság (és magyar útlevél) birtoklásától. Az állampolgárságot igénylők különböző motivációkkal rendelkeznek. A szimbolikus vetület mellett pragmatikus okok is közrejátszanak (pl. a magyar állampolgárokkal egyenlő felvételi esélyek a magyarországi oktatási intézményekbe, egyszerűbb külföldi munkavállalás), valamint a magyar állampolgárság erősítheti az egyének és családok biztonságérzetét.
Habár viták vannak arról, hogy az állampolgárság kiterjesztésének hatása összeegyeztethető-e a külhoni autonómiatörekvésekkel (mint az adott magyar közösségek legfontosabb követelése), ez a vita inkább akadémiai jellegű. A szerbiai/vajdasági példa (a Magyar Nemzeti Tanács működése) bizalomra ad okot, hogy két – elméletben különálló, de a politikai gyakorlatban ellenséges szándékkal könnyen összemosható – intézmény nem gátolja egymást.
Amennyiben előrehaladott és eredménnyel kecsegtető tárgyalások lennének egy szomszédos államban a magyar kisebbség és az adott állam között az autonómia létrehozásáról, úgy a magyar állampolgárok nagy száma esetleg hátráltató tényező lehetne a tárgyalások eredményességét tekintve. Mivel azonban jelenleg nem mutatkozik hajlandóság a szomszédos országok részéről (Románia, Szlovákia, Ukrajna) az autonómiaigények komoly tárgyalásával kapcsolatban, a magyar állampolgárság a külhoni magyarok számára identitáserősítő hatással bír.
Mobilizáció, közösségépítés
A kettős integráció – az adott közösségbe és a magyar államhoz – is felvetheti annak a kérdését, hogy a magyar államhoz kötődés nem gyengíti-e az adott magyar közösségbe történő integrációt. Elméletben kötődéskonfliktus fennállhat, a gyakorlatban viszont az állampolgárság-igénylés, az állampolgársági eskü letétele, a regisztráció és a szavazás (főleg, hogy az állampolgárság-igénylésben és a regisztrációban a külhoni magyar szervezetek, pártok segítséget nyújtanak) inkább mobilizáló erővel bír, amely a közösségépítést és a helyi célokért való mobilizációt is elősegíti.
A nemzetközi jog nem tiltja a kettős állampolgárságot. Ukrajna és Ausztria kivételével minden szomszédos állam ismeri a kettős állampolgárság jogintézményét, valamint biztosítja a külföldön élők szavazati jogát. Az állampolgárság kiterjesztése – Szlovákia és részben Ukrajna kivételével – nem okozott konfliktusokat a szomszédos államokkal. Korábban Szlovákia is biztosította a kettős állampolgárságot. Emlékezetes, hogy Szlovákiában a magyar állampolgársági törvény módosítása után voltak a parlamenti választások, amelyek főszabályként a kisebbségi (magyar) kérdés tematizálásával jártak.
Az új magyar választási törvény lehetővé tette, hogy a más országokban élő, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok is szavazzanak az országos listára, így a külhoni magyarok is részt vehetnek a magyarországi politika alakításában: regisztrálás után, levélben szavazhatnak. Ennek egyik legfontosabb hatása az, hogy a magyarországi pártokat rákényszeríti, hogy politikájukban, kampányukban hangsúlyosan figyelembe vegyék a külhoni magyarságot. A regisztráltak száma valószínűleg 200 ezerig fog emelkedni (nem utolsósorban a külhoni magyar szervezetek tájékoztató és segítő munkájának köszönhetően), és a regisztráltak döntő többsége szavazni is fog.
Úgy a regisztráció, mint a levélben történő szavazás újdonságnak számít a külhoni választók részére, így a procedurális nehézségek miatt vélhetően kevesebben fognak szavazni, mint ahány külhoni állampolgárnak ez szándékában áll. Mivel a levélben szavazás során további technikai nehézségek léphetnek fel (a szavazólap mellett egy azonosításra szolgáló űrlapot is ki kell tölteniük a választóknak, itt értelemszerűen hiánypótlásra vagy javításra nincs lehetőség), ezért fontos kérdés lesz a levélben beérkező, ám érvénytelennek nyilvánított szavazatok várhatóan magas száma.
További nehézséget fog jelenteni a levélben szavazásra rendelkezésre álló időszak rövidsége, valamint az a tény, hogy több nappal a választás előtt postára kell adni a borítékokat. Várhatóan szép számmal lesznek olyan szavazatok, amelyek a határidő után érkeznek be.
Erdély élen jár
Mivel egy magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgár szavazata több mint kétszer annyit nyom a latba, mint egy magyarországi lakcím nélküli állampolgáré, így a külhoni magyar állampolgárok szavazata két (legfeljebb három) mandátum sorsáról dönthet. A felmérések szerint a külhoni magyar szavazók nagy része a jelenlegi kormánypártokat fogja preferálni, ezt az arányt növeli a regisztrációs folyamat: azok, akik kritikusak a kormánypártokkal, várhatóan nem is regisztrálnak.
A jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint a külhoni szavazatok nem befolyásolják lényegesen a magyarországi választások végeredményét, de elképzelhető olyan helyzet, hogy szoros választási eredmény esetén a külhoni szavazatok befolyásolhatják a kormányalakítást. A legtöbben Erdélyből (mintegy 63 ezer) és a Vajdaságból (mintegy 21 ezer) adták le regisztrációs kérelmüket. A Nemzeti Választási Iroda a regisztrációs kérelmeket értesítési cím szerinti bontásban teszi közre. A kettős állampolgárságot tiltó országokból 1700-an regisztráltak. Az értesítést elektronikus úton kérők száma mintegy 45 ezer.
Az állampolgárság kiterjesztésének – mint ahogy a magyar állam nemzetpolitikájának – elsődleges célja a külhoni magyarság önszerveződésének, közösségépítésének erősítése, támogatása. Ebből a perspektívából az állampolgárság kiterjesztése – az igénylések számának alakulását és a közösségépítésre gyakorolt hatását tekintve – elérte az állampolgársági törvény módosításánál megfogalmazott célokat.
A magyar állampolgárság kiterjesztése az egyszerűsített honosítás által pozitív visszhangra talált a külhoni magyarság körében. Az igénylők száma és az igénylés folyamatossága azt jelzi, hogy a külhoni magyarok számára – az igénylés motivációjától függetlenül – fontos a magyar állampolgárság. Amenynyiben a regisztrálók száma eléri – és ez valószínűsíthető – a 200 ezret, kijelenthetjük, hogy a felnőtt korú új szavazati joggal rendelkező állampolgárok mintegy fele élni kíván szavazati jogával.
Krónika (Kolozsvár),

Márton Áronra emlékeztek
Márton Áron püspökké szentelésének 75. évfordulóját ünnepelték könyv- és filmbemutatóval február 16-án, vasárnap este Csíkszentdomokoson. Megtelt közönséggel Csík legnépesebb községének nemrégiben felújított kultúrotthona.
„A püspök boldoggá avatásáért mondott imában minden alkalommal elmondjuk, hogy »tanítása és példája világító jel legyen mindannyiunk számára«, de óhatatlanul feltevődik a kérdés, hogy mennyire ismerjük életpályáját, munkásságát. Sokan személyesen is ismerték a néhai püspököt, de mindannyian, főleg a fiatalabbak, nem részesülhettek ebben a szerencsében, ezért fontos minél több alkalmat, lehetőséget teremteni a tanítása, életműve iránt érdeklődőknek, hogy ezt megismerjék” – emelte ki Lázár Csilla, a domokosi Márton Áron múzeum vezetője, aki megköszönte a helyi ifjúsági szervezetnek, hogy példásan megszervezték az emlékünnepséget.
A múzeum vezetője ismertette Az idők mérlegén. Tanulmányok Márton Áron püspökről című kötetet, mely az intézménye által tavalyelőtt szervezett konferencia anyagát tartalmazza. Tizenöt tudományos dolgozat szerepel a könyvben, főként történészek, levéltárosok, egyházi személyiségek, illetve társadalomkutatók tanulmányai, akiknek írásaiból levonható az a fő következtetés, hogy bárhogy is próbálták Márton Áron püspököt az elmúlt rendszerben megtörni, ez még a kommunista hatalomnak sem sikerült. A püspököt hiába korlátozták tevékenységében, munkáját nem tudták ellehetetleníteni, mindig megtalálta azokat a hű embereket, akiken keresztül egyházát irányíthatta. Tette ezt úgy, hogy több mint tízen megfigyelték, hogy hozzávetőlegesen 77 000 oldalnyi jelentést írtak róla. Amúgy a nagysága abban is megmutatkozott, hogy nemcsak a római katolikusokért harcolt, hanem 1944-ben felszólalt a zsidók deportálása ellen. Elhangzott az is, hogy a kommunizmusban, amikor Romániában a görög katolikus egyházat megszüntették, felhívást tett közzé, melyben kérte, hogy a római katolikus templomokban tegyék lehetővé e felekezet számára, hogy ott misézhessenek.
A néhai püspök nemcsak egyházi vezetőként, hanem akár közíróként is megállja a helyét, templomi beszédei, levelei, valamint az Erdélyi Iskolában megjelent írásai, tanulmányai Lövétei Lázár László író szerint „kiváló irodalmi alkotások”. Lövétei hozzátette, erről mindenki meggyőződhet, aki elolvassa a Székely Könyvtár 18. kötetét, melynek címe Márton Áron: Válogatott írások és beszédek.
Az est folyamán az is kiderült, hogy nemcsak a puszta kíváncsiság miatt fontos a néhai püspök cselekedeteit, életművét ismertetni, hanem ez a boldoggá avatási perének is egyik lényeges pontja. Maksay Ágnes kolozsvári rendező, szerkesztő Márton Áron boldoggá avatási pere című dokumentumfilmje, melyet levetítettek, éppen egy ilyen eljárás bonyolultságát próbálta átláthatóvá tenni. A filmből kiderül: a boldoggá avatás folyamata feltételezi, hogy az illető személy legyen közismert. A filmrendező, aki részt vett az emlékünnepségen, kifejtette, a filmjét azért készítette, hogy felfedje, megértesse magát az eljárást, továbbá, hogy Márton Áron hívei számára is közvetítse, ebben a folyamatban mi az ő feladatuk. Maksay hozzátette, a filmet a nyáron tartandó TIFFszereda keretében szándékoznak ismét levetíteni.
Szőcs Lóránt
Székelyhon.ro,

Izsák Balázs: fel sem merült, hogy ne legyen felvonulás
December 10. volt az a határidő, ameddig Marosvásárhely polgármestere betilthatta volna a Székely Szabadság Napja alkalmából tervezett felvonulást, amennyiben bizonyított lenne a rendezvény államcsíny-jellege. Erről azonban szó sincs, tehát mindenképpen lesz felvonulás.
Múlt héten röppent fel a hír, hogy a marosvásárhelyi közbiztonsági véleményező bizottság nem engedélyezte, hogy március 10-én, a Székely Szabadság Napján felvonulást szervezzenek a Postaréttől a Főtérig. Az indok az volt, hogy a felvonulás nem áll összefüggésben az esemény emlékező jellegével. Mint beszámoltunk róla, a bizottság elnöke Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetője, a testületnek pedig csupán véleményező szerepe van, a döntést a polgármesternek kell meghoznia. Megkeresésünkre Izsák Balázs, a szervező Székely Nemzeti Tanács elnöke elmondta, a mozgósítás zökkenőmentes, a rendezvényt megtartják és tavalyhoz hasonlóan várnak résztvevőket Székelyföld minden szegletéből, valamint a Partiumból, Magyarországról és a nagyvilágból is. Azt szeretnék, ha legalább százötvenezren lennének.
„Fel sem merült, hogy ne tartsuk meg a felvonulást. Napok óta nem kaptam levelet Bretfelean úrtól, pedig korábban gyorsfutárral naponta több levelet is küldött. Az is előfordult, hogy reggel 9 órakor iktattam egy okiratot, és 11-kor már választ kaptam rá, de szerda óta semmilyen fejleményről nem tudok. Mi a március 10-ei eseményt december 8-án jelentettük be, a törvény értelmében pedig a polgármesternek 48 óra áll rendelkezésére, hogy amennyiben bizonyíthatóan egy adott rendezvényen államcsínyre készülnek, akkor betiltóhatározatot adjon ki. Államcsíny a mi terveinkben nem szerepel, december 10-ig pedig határozat nem született. Egyébként a gyülekezeti és a vélemény-nyilvánítási jogot, a szólásszabadságot nem lehet korlátozni, tehát lesz felvonulás” – tudtuk meg Izsák Balázstól. Hozzátette, az előzetes bejelentést – és nem engedélyezési kérelmet, mert ilyenre nincs szükség – december 8-án iktatták, ez pedig tartalmazta a rendezvény minden elemét. „Az egyik eleme a felvonulás. A törvény értelmében ezen úgy lehet módosítani, ha a véleményező bizottság a szervezőkkel együtt változtat az eredeti terven, mi viszont nem írtuk alá a felvonulás elmaradására tett javaslatot” – ismertette az SZNT elnöke.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro,

Falufórum rendőri felügyelettel
A rendőrség kellett rendreutasítsa Kászonújfaluban az ideiglenesen kijelölt közbirtokossági elnökség által összehívott lakossági fórumon részt vevő helyieket. A hétfő délutáni, többször is vitába torkollt beszélgetésen a közbirtokosság ellen indított csődeljárás volt a téma.
Mivel a január 25-én megtartott tisztújítás eredményét a korábbiakhoz hasonlóan megfellebbezték, az ideiglenesen kijelölt közbirtokossági elnök, Kotró Antal, az alelnök László Albert, és az erdőgazda Bartha Imre hívott össze falugyűlést, amelyen ismertették a helyiekkel a közbirtokosság jelenlegi helyzetét. Az elnök kifejtette, nehéz helyzetbe került a közbirtokosság, ugyanis az állam felé több mint 115 ezer lejes adósságot halmozott fel, amelyhez évente negyven százalék kamatot is felszámolnak. „Amennyiben ezt az összeget nem tudjuk kifizetni március 10-ig, a kászonújfalvi közbirtokosság ellen csődeljárást indít a pénzügy, a kinevezett csődbiztos pedig a tartozások fejében valószínűleg lefoglalja az épületeket, járműveket, különböző eszközöket. Ha ezek értéke nem fedezi a tartozást, akkor elárverezteti a területeket” – magyarázta a megbízott elnök.
Elvehetik a legeltetési jogot is
Kotró azt is elmondta, hogy a csődbiztosnak jogában áll elárvereztetni a kászonújfalvi közbirtokosság tulajdonában lévő 854 hektár legelőt is. Amennyiben ez megtörténik, a helyi gazdáknak nem lesz joguk az említett területeken legeltetni az állataikat – tisztázta. Hozzátette, próbálnak mindent megtenni, hogy ez ne következzen be, de még ők sem ismerik pontosan, hogy a helyzet miként oldható meg, hiszen hivatalosan nincs vezetősége a közbirtokosságnak, ezért aláírási joga sincs senkinek.
Háziorvos szemben a közösséggel
Bálint Tulit Ida, a helyi háziorvos – aki a januári elnökválasztás eredményét megfellebbezte – nehezményezte, hogy miért kell nekik megoldást keresni, amikor a régi vezetőség kellene feleljen a történtekért, amely az adósságot felhalmozta. Az elnökség és a jelenlévők egymás után próbálták meggyőzni a legtöbb közbirtokossági joggal rendelkező háziorvost, hogy mire számon kérik a volt vezetőséget, az adósságuk megsokszorozódik, és akár az őseik tulajdonát is elvehetik tőlük. Az idős nő hajthatatlan volt, kitartott meggyőződése mellett, hogy nem tudják a magánszemélyek tulajdonában lévő területeket elvenni, főleg úgy, hogy azok nincsenek is birtokba helyezve.
Rendőri beavatkozás a fórumon
Időközben elszabadultak az indulatok, egyre hangosabban próbálták meggyőzni egymást a felek. A jelenlevők a háziorvost akarták elhallgattatni, kiküldeni a teremből. A nő viszont nem volt hajlandó elhagyni a termet, és mellébeszélésnek tartotta a megbízott elnök által felvázolt lehetőségeket. Az ellenkezés odáig fajult, hogy Bálint Tulit Ida fia kihívta a rendőrséget fenyegetés és felbujtás miatt. A helyszínre érkezett rendőrök lecsillapították a kedélyeket, arra kérve a fórum résztvevőit, hogy civilizáltan folytassák a beszélgetést, hallgassák meg egymást véleményét, sajátjukat pedig mérsékelt hangerővel fejezzék ki. A beszélgetés a hatóság jelenlétében folytatódott.
Bálint Tulit Ida nem hajlandó visszavonni a januári tisztújítással kapcsolatos fellebbezését, így továbbra sincs legitim vezetősége a közbirtokosságnak. Kotró végezetül elmondta, az eljárás fejleményeiről – ahogy az eddigiekről is – értesíteni fogják a falubelieket.
Kömény Kamilla
Székelyhon.ro,

Banigyűjtéssel segítenek a Wass-est miatt megbüntetett EMI-seken
Gyűjtést szervez az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezete, hogy az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének két vezetőjére kirótt 600 lejes bírság kifizetésében közösséget vállaljanak.
Az EMI-seket amiatt az egy évvel ezelőtti Wass Albert-felolvasómaratonért büntették meg, amelyet az író halálának 15. fordulója alkalmával szerveztek, hogy szolidaritást vállaljanak az ugyancsak Wass Albert-megemlékezés miatt kihallgatásra beidézett gyergyószentmiklósi társaikkal.
A romániai törvények – mint ismert – tiltják a háborús bűnösök és emberiesség ellenes bűnöket elkövetők kultuszát Romániában, Wass pedig máig így van számon tartva, miután egy koncepciós perben elítélték.
A váradiakra kirótt bírság miatt Nagy József Barna, az EMNT partiumi régióelnöke és Török Sándor Bihar megyei EMNT-elnök aláírásával adtak közzé felhívást a szervezet közösségi oldalán, hogy „azok, akik a magyar összefogást és polgári engedetlenséget felvállalva, hozzájárulnak a pénzbüntetés kifizetéséhez, 1, 5 és 10 banisokkal keressék fel az EMNT nagyváradi irodáját”.
Vásárhelyi-Nyemec Réka |
Székelyhon.ro,

Csak magyarul!
Egy kisfilm kering a világhálón, közösségi oldalakon nevetnek vagy gúnyolódnak rajta. A tévés tudósítás részletében – amelynek címe az egyetlen, ami megbocsátható, „a legrokonszenvesebb magyar sofőr román beszéde” – egy magyar fiatalember válaszol a riporter kérdésére, aki alkalmasint a havas utak helyzetéről érdeklődik.
A rossz románsággal adott válasz készséges, „nu are tot oameni cauciuc de iarnă, vin cu vara si nu merge mașina atuncea” (nagyjából: nincs minden ember téli gumi, jönnek a nyárral és nem megy az autó akkor), nyilván tetszett a riporternek is. A román hozzászólók többsége úgy reagál, ahogyan ez jelen körülmények között elvárható, elküld Magyarországra, bárhová a világon. Szidnak, mint a bokrot, elmondják, hogy a magyar vidékre érkező románnal nem beszélnek magyarul, jóllehet a film éppen ellenkezőjét bizonyítja, mint ahogy az is igaz, hogy évtizedek óta velünk együtt élő románok nem hajlandók vagy nem képesek megszólani magyarul, nyilván azért, mert soha nem kényszerülnek olyan helyzetbe, hogy magyarul kelljen beszélniük.
A magát egyeduralmi helyzetben képzelő románságot félrevezeti egyfelől a hivatalos politikai közbeszéd, miszerint a hivatalos nyelv a román, így azt mindenki köteles ismerni, másfelől a történetírás, amely még ma is úgy ír, beszél, mintha a mai Románia területén történt események a román történelem részét képeznék. Ha Bukovináról van szó, elfelejtik azt az apró részletet, hogy az a Habsburg Birodalom része volt, ha Erdélyről, akkor azt, hogy az Magyarország volt 1920-ig.
A hamis történelemszemlélet kivetül a mai köznapi gondolkodásra is, nézzük meg, ahogy beszélnek a sportolóinkról. A román színekben versenyző magyar sportoló csakis román lehet, a román Tófalvi Éva, Kelemen Zoltán, Miklós Edit stb. De még a német ajkú, német nyelven író, magát erdélyi szásznak valló Nobel-díjas Herta Müller is román író. Mert a logikájukban, aki a mai Romániában él, az román.
De menjünk vissza a dicsőségről a bakikhoz. Ha a magyar rosszul beszél románul, kigúnyolják. A megoldás: válaszoljunk magyarul a román újságírók kérdéseire. Olyan tudósító nincs a világon, akinek ne kellene ismernie annak a közösségnek a nyelvét, amelyről naponta ír. Nálunk még a magyar nevek ékezeteit sem voltak képesek megtanulni, vagy a fenti logikától vezérelve, szándékosan nem használják.
Nem kell azonnal hasra esni egy kamera vagy mikrofon előtt, nem köteles válaszolni, vagy úgy beszél, ahogy neki megfelel. És most nem a közszereplőkről beszélek, akik szégyent eddig sem hoztak ránk. Ne szégyelljük tehát anyanyelvünket használni, hiszen amúgy is elég kényszerhelyzet van, hivataloktól, bíróságon át egészen az orvosokig, ahol kínlódunk, és senki nem jön segítségünkre.
Oláh-Gál Elvira |
Székelyhon.ro,

Jelentős könyvadomány iskoláknak
Több tízezer vadonatúj kötetet kapott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az Osiris kiadótól. Hétfőn a Lorántffy Zsuzsanna, valamint a Szent László iskoláknak adományoztak belőlük.
Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke, valamint Nagy József Barna partiumi régióelnök hétfőn délelőtt ért el a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna iskolába, ahol Szabó Zsuzsa igazgató és Eszenyei Ilona könyvtáros fogadta őket. Mintegy száz kötetet adományoztak az iskola könyvtárának – az elegáns kivitelezésű képes művészettörténeti albumok mellett többek között történelmi, teológiai és szépirodalmi könyveket, utóbbiak nagy része kötelező olvasmány is. „Hátha ezeknek köszönhetően a diákok visszatalálnak a könyvekhez. Sokan már kezdenek rájönni, hogy az internetes olvasás nem az igazi…” – mondta Szabó Zsuzsa igazgató. Mint megtudtuk, a kötetek egy része a könyvtárban marad, a többit jutalomkönyvként fogják kiosztani.
Utánpótlás
Egy órával később a Szent László római katolikus gimnázium könyvtárába jutott el az EMNT két képviselője – itt Zalder Éva igazgatónak és Pap Judith könyvtárosnak adták át a könyvadományt. Zalder Éva elmondta, a költözés közepette nagyon sok könyv tönkrement, jól jön az utánpótlás. Új könyveik pedig szinte nincsenek is, tette hozzá Pap Judith, amit kapnak, azok rendszerint régi kiadások, s már eleve használtan kerülnek hozzájuk. Itt valószínűleg mindegyik kötet a könyvtárban marad, tudtuk meg az iskola igazgatójától.
Mint megtudtuk, az Osiris kiadó több tízezer kötetet adományozott a Pro Minoritate alapítványnak, mely igen jó kapcsolatban van az EMNT-vel, így nekik ajánlotta fel ezeket szétosztás végett. Az EMNT kolozsvári központja a települések magyar lakosságának számával arányosan osztotta ki a könyveket, Nagyváradra több ezer kötet jutott, melyet az elkövetkezendő félévben fognak kiosztani tanintézeteknek, könyvtáraknak, közintézményeknek.
Küldetés
Az Osiris kiadó küldetésként fogja fel azt,hogy támogassa az iskolakönyvtárakat, ekkora adományra azonban még nem volt példa részükről itt Erdélyben, mondta Török Sándor, kihangsúlyozva egyúttal: az EMNT azért is fontosnak találja ezt az akciót, mert a magyarok megmaradását szolgálja a művelődés lehetővé tétele által és segítséget nyújt a szép magyar beszéd ápolásában. Az sem elhanyagolandó, hogy a szakkönyvek a tanárok munkájában nyújtanak jelentős segítséget. A következő állomás valószínűleg a Partiumi Keresztény Egyetem lesz, tette hozzá.
Neumann Andrea
erdon.ro,

A zászlók sorrendje is zavarja a háromszéki prefektust
Egyes háromszéki polgármesterek „túlfeszítik a húrt” a magyar szimbólum használattal, nyilatkozta hétfői sajtótájékoztatóján Dumitru Marinescu prefektus, aki szerint nem folytat zászlóháborút azokkal az elöljárókkal, akik betartják a törvényeket.
A kormány megbízottja azt mondta: nem áll harcban a helyi hatóságokkal a magyar feliratok és a székely zászló miatt, sőt jóban van azokkal a polgármesterekkel, akik betartják a törvényeket. Hozzátette: a Kovászna Megyei Tanács és egyes polgármesterek azonban „túlfeszítik a húrt” azzal, hogy nem engedélyezett helyekre helyeznek ki törvénytelen szimbólumokat.
A magyar elöljáróknak tudniuk kell, hogy a székely lobogó mellé ki kell függesztetni Románia zászlaját, és meg van határozva azok sorrendje is, mutatott rá Dumitru Marinescu, aki szerint a megyei önkormányzat alárendeltségbe tartozó Bod Péter Megyei Könyvtár épületén helytelenül vannak kihelyezve a zászlók.
Ebben az épületben működik Magyarország Bukaresti Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókintézete, amely középre helyezte a magyar zászlót és melléje a román lobogót, mutatott rá a prefektus, aki szerint nem számít, hogy ebben az épületben működik egy más állam intézménye, a román zászlónak akkor is középen van a helye.
A háromszéki prefektus szerint a nyilatkozattal jelezni szeretné az érintett intézménynek, hogy tartsa be a zászlók kifüggesztésére vonatkozó jogszabályokat. Elmondta: ugyanezeket az érveket felsorolta múlt héten Borbély Lászlónak, az RMDSZ politikai alelnökének is, aki azt kérte tőle, hogy „vegye lazábbra” a magyar közösség szimbólumai elleni harcot, és ne költsön közpénzt fölösleges pereskedésekre.
Kovács Zsolt
maszol.ro,

Kisebbségi anyanyelvhasználat az egészségügyben: nincs politikai akarat
Kerekes Károly és Markó Attila parlamenti képviselők február 17-én sajtótájékoztatón ismertették Bukarestben a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának szellemében és előírásainak megfelelően kidolgozott RMDSZ törvénytervezetet, amely a közegészségügyi rendszerben biztosítaná az anyanyelv-használatot. A jogszabálytervezet előírja, hogy azokban a közigazgatási egységekben működő közegészségügyi intézmények, ahol a nemzeti kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, az illető kisebbség nyelvét beszélő személyzetet alkalmazzanak. „Célunk felhívni a közvélemény figyelmét a szenátus által elutasított jogszabály-kezdeményezésünkre. Mint az ismeretes, ebben a kérdésben a képviselőház a döntőház. A jogszabálytervezetet a következőkben a parlament alsóházának egészségügyi bizottsága tárgyalja, ezért jelezni szeretnénk azt, hogy a közegészségügyben az anyanyelven történő kapcsolattartást nem szabad román–magyar konfliktusos kérdésnek tekinteni. Mindez a páciens és orvos közötti kapcsolat normalitásáról kell szóljon, valamint a hatékony betegellátásról” – fogalmazott Markó Attila, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselője.
Kerekes Károly Maros megyei parlamenti képviselő ezt követően összegezte a tavaly decemberben benyújtott törvénytervezetet: „tervezetünkben kérjük, hogy azokban a közegészségügyi intézményekben, amelyek olyan közigazgatási egységekben működnek, ahol a nemzeti kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, az illető kisebbség nyelvét beszélő személyzetet alkalmazzanak”. A kormány és a szenátus elutasító álláspontja a képviselők szerint azt igazolja, hogy nincs politikai akarat Románia nemzetközi téren tett vállalásainak teljesítésére ezen a téren. Kerekes Károly és Markó Attila úgy vélik, a tervezet elutasítása visszalépést jelentene a rendszerváltást megelőző szabályozásokhoz képest.
A képviselők ismertették az anyanyelvi jogok ezen formájának gyakorlását azokban az Európai Uniós tagállamokban, ahol ennek a kérdésnek a megoldása már nem egy probléma: törvénnyel vagy anélkül komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy a pácienseket az anyanyelvükön kezelhessék. (rmdsz tájékoztató)
Transindex.ro,

Kisebbségvédelem román módra – Puskás Bálint hiába győzködte az Alkotmánybíróságot
Az alkotmány első cikkelye miatt vetette el az Alkotmánybíróság a normakontroll során az RMDSZ által javasolt és a kisebbségekre vonatkozó cikkelyek többségét – mondta el Puskás Bálint alkotmánybíró a Maszol hírportálnak.
Puskás úgy nyilatkozott, hogy több, nem csak a kisebbségekre vonatkozó paragrafus esetében különvéleményt fogalmazott meg.
Az RMDSZ által jelölt alkotmánybíró elmondta, hogy a testület a kisebbségekre vonatkozó cikkelyeket az érvényben lévő alkotmány első cikkelyével találta ellentmondónak. Eszerint Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam. Ezzel a paragrafussal ütközik szerintük a szimbólumhasználatra, a közigazgatási alegységek létrehozására vonatkozó előírás, illetve az is, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségek képviselői saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre.
„Öt órán keresztül soroltam az érveimet amellett, hogy a kisebbségi jogokról szóló előírások nem csorbítják a román államnak sem a nemzeti, sem az egységes jellegét. Megemlítettem a balázsfalvi nyilatkozatot, idéztem a moldovai alkotmánybírák érveit is, amelyre hivatkozva a Pruton túli ország hivatalos nyelvéről döntöttek. Felvezettem az egész történelmet, de hát azt hiszem, hogy csak magamnak” – mondta el az alkotmánybíró.
Puskás elmondta, hogy a hónap végére, március elejére kell megfogalmaznia a különvéleményeit, így valószínűleg március első hetében várható az alkotmányellenesnek talált cikkelyekkel kapcsolatos indoklás megjelenése.
„Ha az Alkotmánybíróság a hatályos alaptörvény szerint alkotmányellenesnek nyilvánít egy módosító javaslatot, akkor ezt az indítványt már nem lehet a parlament elé terjeszteni. Ez akkor lehetséges csak, ha alkotmányozó nemzetgyűlés alakul, amely új alaptörvényt fogad el” – mondta el Puskás a cikkelyek átfogalmazásával kapcsolatban.
nyugatijelen.com / transindex / maszol.ro
Erdély.ma,

Székelyföldi Csaba Napok a háromszéki Székelytamásfalván
Eredeti hagyományápoló rendezvényt szervez az Orbaiszékért Egyesület Székelytamásfalván február 21-22-én. A rendezvény Csaba királyfinak, a székelyek legendás vezérének emlékét eleveníti fel a Thúry kúria udvarán és belső termében. A Csaba Napokon kézművesvásárra és lovassági ügyességi versenyre is sor kerül.
A Székelyföldi Csaba Napok programja:
2014. február 21. péntek
20.00 szertűzek gyújtása, jurtaállítás (tűz melletti nótázgatás, mesélés) Helyszín: Székelytamásfalva, a Thúry kúria hátsó udvara
2014. február 22. szombat
11.00 – 13.00 gyerekfoglalkozások (a Thúry kúria belső terme) 12.00 – 13.00 mesemondás (jurta) 13.00 – 14.00 filmvetítés: Csillagösvényen (a Thúry kúria belső terme) 11.00 – 18.00 kézműves vásár, helyi termelők termékeiből kiállítás kóstolással (a Thúry kúria nagyterem és az udvaron) 14.00 – 15.00 lovasíjász bemutató (a Thúry kúria hátsó udvara) 15.00 – 16.00 baranta bemutató (a Thúry kúria hátsó udvara) 16.00 – 18.00 lovassági ügyességi versenyek, íjászkodás, lovaglás, szekerezés,fegyverbemutató 18.00 – 19.30 könyvbemutatók: Sántha Attila: Csíki Székely krónika Gazda József: Kik vagyunk honnan jöttünk (a Thúry kúria belső terme) 18.00 – 20.00 filmvetítés: Honfoglalás (a Thúry kúria alagsor) 20.00 – Csaba-lakoma (hagyományos ételek kóstolása és kosaras bál) A kézművesvásárra és a lovassági ügyességi versenyre 2014. február 20-ig lehet benevezni.
Erdély.ma,

Borbély Zsolt Attila: fel kell készülnünk egy pozitív történelmi változásra –
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács fennállásának 10. évfordulójára, tavaly decemberben jelent meg Az autonómiaharc egy évtizede című nemzetpolitikai kötet Borbély Zsolt Attila politológus, közíró, az EMNT alelnöke tollából.
Majdnem huszonöt évvel a kommunista rezsim megdöntése után a romániai magyarság önrendelkezési ügye még mindig helyben topog.
Ennek okait, a végbement folyamatokat taglalja a könyv, és ezekről beszélt a szerző a hétfő esti aradi könyvbemutatón a közönségnek – utána pedig Pataky Lehel Zsoltnak.
aradihirek.ro
Erdély.ma,

Elmarad a március 15-i emlékstaféta?
Közel háromezer eurónak megfelelő összeg befizetéséhez köti az Országos Útügyi Vállalat a sepsiszentgyörgyi Gáll Lajos Futókör immár hagyományos március 15-i stafétájának engedélyezését, Csutak Tamás szerint keresik a megoldást, de az is megtörténhet, hogy meg kell szakítaniuk az emlékfutás 12 éves hagyományát.
Csutak Tamás elmondta, a március 15-i emlékstafétához szerették volna megszerezni a szükséges hatósági engedélyeket, de azzal szembesültek, hogy egy tavaly elfogadott miniszteri rendelet értelmében csak jelentős összeg befizetése ellenében szaladhatnának az országúton. Mint ismert, az emlékstafétát minden évben más-más háromszéki útvonalon szervezik, az érintett településeken megkoszorúzzák az 1848-as emlékhelyeket. Az idei emlékstafétát Gábor Áron emlékének szentelnék, úgy tervezték, hogy Bereckből indulnak Kökösre, majd onnan szaladnak Sepsiszentgyörgyre. E települések között alternatív útvonal nincs, csakis az országúton szaladhatnak. A 69 kilométeres útvonalra kifizetendő összeg azonban a futókör éves költségvetésével egyenértékű. (MTI–vop)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Ingyen székház civil szervezeteknek
A legutóbbi kézdivásárhelyi tanácsülésen a városatyák egyhangúlag elfogadták azt a határozattervezetet, mely szerint az Ady Endre utcai egykori iskolaépületben öt civil szervezet – a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, a Vöröskereszt, a Columba Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesülete, a Horgászegyesület és a Barabás Zsombor Háromszéki Népművészeti Egyesület – idén is ingyen használhat termeket. A civil szervezetek közül a Vöröskereszt kapta a legnagyobb felületet, a legkisebbet a horgászoknak utalták ki. (iochom)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Tiltsák be a megemlékezéseket!
Ha nincs Székelyföld, nem jelenti-e, hogy székelyek sincsenek? Ha nincsenek székelyek, akkor szabadságuk sem lehet. Ha nincs székely szabadság, akkor nem kell megünnepelni a székely szabadság napját sem. Ennek ellenére Izsák Balázs ismét szervezi Marosvásárhelyre.
Van és lesz ehhez még egy-két szavuk a románoknak is. A marosvásárhelyi rendőrfőnök már megmondta: „a törvény világosan leszögezi, hogy a népgyűléseken szigorúan tilos a sovén magatartásra való buzdítás”. És ezek az ünneplők mind sovének lehetnek. És az is gond, hogy tüntetés közben székelyek „sértegetik a románokat”. Ez pedig szigorúan tilos. (A magyarokat sértegetni viszont már nem annyira.) Ezek után legjobb lenne, ha Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere teljesen betiltaná a megnyilvánulást. Ha megengedi is, elég lesz csak a Székely vértanúk emlékművénél összegyűlni, és ne legyen semmiféle vonulás! De legjobb lenne végérvényesen betiltani az ilyen megnyilvánulások megszervezését, mert azok – ha úgy vesszük – mind törvényellenesek.
Először is: Románia egységes nemzetállam. Ennek ellenére az ilyen eseményeken részt vevők magyarul beszélnek, szónokolnak, és ráadásul autonómiát is követelnek. Ha egységes nemzetállam vagyunk, akkor ezek az idegen nemzettagok honnan kerülnek elő? Az autonómia emlegetése ráadásul veszélyezteti Romániát, mint azt oly sokszor mondják nemzetféltő hazafiink. De mennyi minden betiltanivaló kerülne még itt! Annyi jó ötlet merült fel a mostani kormány és annak helytartói részéről, amelyek megvalósítása mind-mind folyamatban! Így: a székely zászlók, magyar feliratok eltávolítása, polgármesterek perbe fogása az ilyen és ehhez hasonló szörnyű cselekedetekért. És jobbnál jobb ötletek jelennek meg, csak azokat meg kellene valósítani. Itt vannak például Marius Pașcan volt Maros megyei prefektus javaslatai, aki hazaárulásnak látja, hogy ezek a magyarok, székelyek különálló közigazgatási egység létrehozását akarják. Ebben az ügyben ügyészségi vizsgálatot sürget. Ha letartóztatnák 29 napra a szervezőket, akkor mindjárt nem lenne, aki megszervezze a székely szabadság napját sem, amely – szerinte – a közrend elleni felbujtás. Minden ilyen és ehhez hasonló eseményt be kellene tiltani. Március 15-öt is, mert ott is ki tudja, miket mondanak majd a szónokok, mit kiabálnak a résztvevők? Ha előre bűncselekménynek nyilvánítanának minden ilyen és ehhez hasonló ünneplést, menetelést, tiltakozást, és a szervezőket még előtte törvény elé citálnák – akkor olcsón megúsznák a magyarok, és elkerülhető lenne, hogy a résztvevők, autonómiát kiabálók mindenikét utólag törvény elé idézzék. Ez a hatalmas munka ugyanis időrabló és helyigényes lenne a rend- és törvényvédelmi szervek részéről. Aztán, miután bebizonyosodik, hogy ezek az ünneplő bűnözők valóban vétettek Románia törvényei ellen, elég börtön sem lesz, ahová be lehet majd zárni őket.
A legnagyobb gond mégiscsak az: ha nincsenek székelyek, miként lehetne lesittelni őket.
Kuti János
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Mozgósítás
Három képviselőt küld az erdélyi magyarság május végén az Európai Parlamentbe, vagy csak kettőt? Netán egyet sem?
Egyik változat sem zárható ki, annak függvényében, hogy Tőkés László és az RMDSZ hogyan mozgósítja szavazóbázisát. Közös listára nincs túl nagy esély, legalábbis a jelenlegi puhatolózások szerint. Az RMDSZ nem mutat hajlandóságot a Tőkéssel való közösködésre, ami reálpolitikai megközelítésből aligha meglepő, hiszen magyar kihívói nem tudták sarokba szorítani a legutóbbi helyhatósági és parlamenti választásokon. Miért tenne most engedményt, amikor a választópolgárok nem kényszerítik rá? Főleg, hogy a temesvári forradalom hősének tettei és megnyilvánulásai gyakran nem voltak az RMDSZ szájíze szerintiek.
Hát az erdélyi magyarságnak mi lenne előnyösebb, az együttműködés vagy a verseny? Bármennyire is meglepő, az eddigi tapasztalat inkább az utóbbi mellett szól.
2007-ben, az első EP-választásokon jelentős volt a kockázat, hogy a magyarság két szék közé esik, s nem jut be az EP-be. A kudarc Damoklesz kardjával a feje felett mindkét tábor mozgósította híveit, s Tőkés László és az RMDSZ jelöltjei is sikert értek el a választáson. Nagy volt a tét.
2009-ben közös listával egy pillanatig sem volt kérdéses a magyar képviselet. Ami a mozgósításnál egyértelműen meglátszott, noha az összefogás eufóriájában akkoriban egyik fél sem hangoztatta: közös listán az RMDSZ és Tőkés László híveitől 30 000-rel kevesebb szavazat gyűlt össze, mint másfél évvel korábban külön-külön.
Veszély esetén az erdélyi magyarság mozgósítja magát, nyilván mindenki saját politikai preferenciái szerint. 90 év kisemmizése kialakította az immunrendszert az erdélyi magyar társadalomban, nyomban beindulnak a védekezési mechanizmusok. Bonyolultabb viszont a veszély nélküli építkezés, a valamiért és nem a valami ellen való összefogás.
Megismétlődik-e májusban a 2007-es tapasztalat? Főleg, ha a románság rendkívül alacsony részvételi arányát is figyelembe vesszük. Vagy mégsem, hiszen a fokozott mozgósítás egymagában még nem jelenti a siker garanciáját, az nagy mértékben függ a két tábor nagyságától is.
E téren egyértelmű az RMDSZ előnye.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad),

Új alkotmányra és új szövetségre van szükség
A romániai nemzeti közösségeket érintő alkotmánymódosítási javaslatok egy része még a parlamenti különbizottságban elbukott, a testület szűrőjén „átcsúszó” – a közösségi autonómia intézményrendszerére garanciát amúgy sem jelentő – módosításokat pedig az Alkotmánybíróság nyilvánította alkotmányellenesnek.
Ezek a fejlemények immár nyilvánvalóvá teszik: az önmagát demokratikus jogállamnak tekintő Románia az egységes és homogén nemzetállamiság eszméjére hivatkozva, visszautasít minden olyan jogállami kezdeményezést, amely a nemzeti közösségek tagjait kiemelné a másodrendű állampolgárok sorából, és következetesen ellehetetleníti az érdekérvényesítés jogállami eszközeit. Szomorúan állapítható meg, hogy a kis lépések politikáját követve, az erdélyi magyar közösség bukaresti képviselete az utóbbi negyed évszázadban nem tudott áttörést elérni a közösségi érdekérvényesítésben. A titkos, konjunkturális egyezségek módszere, a kijárásos érdekérvényesítési út, a kamarillapolitika ismételten zsákutcának bizonyult, talán egyetlen tartós „eredménye” a politikai képviselet monopolhelyzetének megszilárdulása, de ez – amint látszik – nem elegendő sem az autonómia közjogi kereteinek megteremtéséhez, sem a többség és kisebbség viszonyának normalizálásához. Gyökeres változásra van tehát szükség. Az erdélyi magyar politikai szervezeteknek el kell kezdeniük a tényleges és hatékony egyeztetéseket, amelyek végpontja csak a közösség lehető legszélesebb körű támogatását élvező hatékony együttműködés lehet. Ezt a különböző magyar politikai szervezeteket összefogó – nem szervezeti, hanem elvi és cselekvési – egységet kell megteremteni, amely egyrészt demokráciát és egyensúlyt hozna a közösségen belül, másrészt erős, egységes és legitim támogatottságú fellépést eredményezne a román állammal való kapcsolatban. A közösségünket érintő alkotmánymódosítási javaslatok elvetése pedig azt jelzi: helyzetünk tartós rendezése a jelenlegi alkotmány keretei között nem lehetséges. Új alkotmányra van szükség, ehhez pedig új szövetség kell – a közösség és politikai képviselői, valamint az erdélyi magyar politikai szereplők között egyaránt.
Az Erdélyi Magyar Néppárt készen áll az egyeztetésre.
Toró T. Tibor,
az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke
Nyugati Jelen (Arad),

Befejeződtek a Szent György téri régészeti feltárások
Hová tűnt az Anjou-kori templom?
A temesvári Szent-György tér felújítási munkálatai során középkori leleteket tártak fel a régészek, amelyek a város múltjának három különböző időszakáról tanúskodnak.
A feltárások eredményét Florin Drașovean, a Bánság Múzeum régésze mutatta be a sajtónak az elmúlt hét végén, aki szerint a dokumentumokban 1323-ban már említett Szent György templom maradványait nem találták meg a róla elnevezett téren.
A feltárások során előkerült legkorábbi maradványok fából készült épületek részei a török hódítás előtti időkből. Magasabb rétegekben előkerültek a török mecset alapjai és a XVIII. században épített jezsuita templom masszív alapozása, amely Szent György nevét viselte.
„A dokumentumokból azt tudtuk, hogy ezen a téren állt 1323-ban a város első temploma, amely Szent György nevét viselte – nyilatkozta a sajtónak Florin Drașovean.– A török hódítás után (1552-től) a templomot mecsetté alakították, majd 1718 után újból keresztény templomként működött 1754-ig, amikor lebontották, és a helyére felépítették a jezsuiták templomát. Utóbbit a XX. század elején, az első világháború előtt bontották le.
Több mint két hónapig tartó kutatásaink alapján elmondhatom, hogy a XIV. században épült Szent György templom nem ezen a helyen állt, hanem valószínűleg egy másik helyszínen. Amit feltártunk, az a török mecset alapozása, ami bontásból származó köveket és téglákat tartalmaz és a XVIII. században épült jezsuita templom maradványai. Találtunk még két törökkori temetőt, a mecset két oldalán, ahonnan közel 100 csontvázat ástunk ki. Megtaláltuk a város középkori vízhálózatának maradványát is, a török hódítás előtti időkből, továbbá középkori faházak maradványait, amelyeket már nem lehet megmenteni, mert egy gomba megtámadta a fát. A török mecset és a jezsuita templom alapozását konzerváljuk, és régészeti bemutatóhelyet alakítunk ki a Szent György téren, ahol ezek a falak láthatók lesznek.”
Florin Drașovean szerint a feltárások egyértelműen bizonyítják, hogy Szent György XIV. századi temploma nem a róla elnevezett téren állt. A XVIII. századi források viszont arról számolnak be, hogy a törökök által mecsetnek használt Szent Gyögy templom lebontásakor megtalálták a XIV. századi templom alapjait, amelyet valószínűleg Károly Róbert magyar király építtetett. Ennek a helyére épült a XX. század elején lebontott Szent Gyögy templom, amelyet számos fényképfelvétel és képeslap örökített meg.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

„Sok mindenben tudunk a szakmának segíteni”
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) egy tevékenységét önállóan szervező és kifejtő, politikai csoportérdekeknek semmilyen formában alá nem rendelődő magyar szakmai szervezet, leginkább a háttérben tevékenykedik, és sok mindenben segít a szakmának.
Az országban minden olyan megyében van pedagógus szövetség, ahol magyar nyelvű oktatás folyik.
Arad megyében körülbelül 200 pedagógus tanít magyar gyerekeket – ebben benne vannak a román nyelv-, idegen nyelv-, valamint a testneveléstanárok is, akik nem magyar anyanyelvűek.
Az Arad Megyei Pedagógus Szövetségnek aktívan 180 tagja van, majdnem 100 százalékosan felöleli az Arad megyei magyar pedagógusokat. Köztük vannak olyanok is, akik magyar pedagógusok, de román iskolában tanítanak, mert a magyar tanintézményekben nem volt helyük, de ők is aktívan részt vesznek a magyar közéletben.
Az RMPSZ Arad megyei szervezetének elnöke Matekovits Mihály, Szabó Attila és Rogoz Marianna alelnökök, Kiss Anna a titkári teendőket látja el, vezeti a könyvtárat, tanfolyamokat szervez stb. Kurunczi Enikő jelenlegi pénztáros, Cirjak Izabella Márta utódja – mondhatjuk, hogy a szervezetnél igazi csapatmunka folyik.
Matekovits Mihály elnököt arra kértük, ismertesse a szervezetet, tevékenységeit és terveit az idei tanévre.
– Arad megyében a tevékenység központja a pedagóguskönyvtár – köszönet érte az aradi minorita rendháznak, hogy termet biztosítanak ingyen és bérmentve. Itt tankönyvek, folyóiratok is, de zömében módszertani könyvek vannak, itt folyik a tankönyvszétosztás is. Megjegyzem, hogy ilyen központ, ahol a tankönyvek szétosztása zajlik, csak Arad megyében van. Nálunk nagyon sok falun élő I–IV. osztályos van, és amíg a tankönyv eljut hozzájuk – legalább öt láncon keresztül –, legtöbbször elvész, ezért sokkal egyszerűbb, ha így oldjuk meg ezt a problémát. Kiss Anna titkár nagyon nagy segítség, ő koordinálja ezt az akciót, de van még két kolléga: egyikük csak az I–IV. osztályosokkal, a másik csak az V–VIII. osztályosokkal foglalkozik. Vezetik a számítógépes nyilvántartást, és követik, hogy melyik évben kinek mennyi tankönyv kell. Ugyanúgy adjuk ki mi is a könyveket, mint a tanfelügyelőség: papírral, elismervénnyel stb. Úgy érezzük, hogy ez így nagyon jól működik.
Vannak országos tevékenységek, melyeken részt veszünk, ilyen például a Bolyai Nyári Akadémia (BNYA), de elmegyünk a határon túlra is. Nyári továbbképzők működnek évek óta Szlovákiában és a Vajdaságban is. Az aradiak sokszor többen mennek vajdasági tanfolyamokra, mert az az igazság, hogy Aradról könnyebben megközelíthető Szabadka vagy Zente, mint mondjuk Csíkszereda vagy Szováta. Ezek mind nagyon jó tanfolyamok, feltételük azonban a pedagógus szövetségi tagság.
Vannak díjaink is: az Ezüstgyopár-díjat kétévente adjuk olyan pedagógusoknak, akik akár aktívak, akár nyugdíjasok, de van a hátuk mögött komoly szakmai tapasztalat.
Arad megyében az országból elsőként létesítettük a Márki Sándor-díjat és a Márki Sándor-életműdíjat, melyeket szintén kétévente osztunk ki. Ez utóbbit nyugdíjas pedagógusok, míg az előzőt aktív pedagógusok kapják.
A pedagógusok szövetség foglalkozik a gyermeklapok, valamint felnőtt szakmai lapok (Közoktatás– havi és Magiszter – kéthavi) terjesztésével is, éppen a tankönyvnél említett okok miatt. A könyvtárunkban van egy polcrendszer, mint a postán a postafiókok. Minden iskolának megvan a helye, mikor a lapok megérkeznek, Kiss Anna szétosztja azokat a megfelelő tanintézmények postafiókjába, majd az illetékesek értük mennek. Ez nagyon jól működik így.
Ezen kívül a Szülőföldön magyarul pályázatot négy éve ismét a pedagógus szövetség rendezi – de csak a pályázat terjesztését, pénzzel nem foglalkozunk.
Tevékenységeink között szerepel még a Szakmai Napok, ennek idén lesz a 16. kiadása, Arad és Kovászna megyei pedagógusok tapasztalatcseréje, találkozója.
Az Aradi Magyar Napok keretében évente megrendezzük a Pedagógus Napot, ekkor tartják kollégáink a beszámolókat továbbképzésekről, ezen a napon adjuk át a díjakat és bemutatjuk a pályakezdő fiatalokat.
– Az állandó tevékenységek mellett még számos tantárgyversenyt és egyéb képzést szokott szervezni az RMPSZ.
– Hogy csak az elmúlt tanévről beszéljek, rendeztünk Ágyán az Olosz Lajos Általános Iskolában egy 20 órás tanfolyamot, ez tulajdonképpen sajátos nevelési módszereket igénylő gyermekekkel való foglalkozás volt, a Csiky Gergely Főgimnázium pedagógusa, Hasas Katalin vezette, és összesen 44 pedagógus vett részt rajta.
Egy másik nagy sikerű rendezvényünk a KETT-módszer óvodában és iskolában, ezt a székelyudvarhelyi Nagy Enikő, Kriszta nővér tartotta Pécskán 40 pedagógus részvételével.
Részt vettünk Nagyváradon egy megyeközi konferencián – Az előkészítő osztályok tapasztalatai 7 hónap után –, ahol Arad megyéből Kiss Anna tartott előadást.
Érdekes megemlíteni, hogy 2012 volt a Külhoni Magyar Óvodák éve, tavaly a Külhoni Magyar Kisiskolások éve, és idén a Határon túli nagyiskolások éve van. Mindenik rendezvény egy konferenciával végződik Szovátán, ahol 5–5 aradi magyar pedagógus vesz részt.
- Az állandó tevékenységeken kívül mik a szervezet idei tervei?
– Idén már volt egy eseményünk január 16–18. között az Erdőhegyi Általános Iskolában: Szövegértelmezés a közoktatás minden fokán – meghívott tanfolyamvezetők Porsche Éva és Zsigmond István voltak Csíkszeredából. Ezen a tanfolyamon összesen 46 résztvevő volt. Május 16–18-ra tervezünk a Csiky Gergely Főgimnáziumban egy előadássorozatot pedagógusoknak (tanítók, tanárok, lelkészek) Szenvedélybetegségek megelőzése a közoktatásbancímmel. Erre már 35 jelentkező van, meghívott előadó dr. Csendes Éva pszichológus lesz Budapestről.
Januárban Horváth Tünde kitüntetése (Kölcsey-díj) alkalmából megalakult a pedagógus kórus 12 pedagógussal. A Kölcsey-díjátadó előtt egy hétig minden nap próbáltunk, aztán azt mondtuk, hogy miért ne csináljuk ezt máskor is? Terveink közt szerepel, hogy rendszeresíteni szeretnénk fellépéseinket, aztán, hogy életképes lesz-e vagy sem, az majd eldől.
Ugyancsak most van először, hogy az Educatio futball-kupán aradi pedagógusok is részt vesznek. Eddig csak székelyföldi csapatok vettek részt, de most, Szabó Attila simonyifalvi alelnökünk beszervezett 10 embert, akik el is utaztak Szovátára. Ezt csupán érdekességként említem, és azt is, hogy a kapus Mészáros Mónika.
– Miben tud segíteni az RMPSZ, ha pedagógushiány van?
– Az RMPSZ országos elnöksége és a minisztérium kötött egy egyezményt, melynek értelmében a minisztérium kikéri a magyar oktatásügyekben a pedagógusszövetség véleményét. Országosan csak két megyében működik ez, köztük Arad megyében is. Van egy szerződésünk a tanfelügyelőséggel, ennek értelmében bármikor magyar pedagógusokkal kapcsolatos probléma van, kikérik a véleményünk, és fordítva. Ennek alapján bármely iskolában bármilyen továbbképző tanfolyamot szervezhetünk, illetve, ha a tanfelügyelőség szervez magyar iskolák számára, akkor értesít bennünket. A pedagógus hiánypótlásban elég sokat tudunk segíteni úgy, hogy én is és Kiss Anna is rengeteg pedagógust ismerünk – legyen az aktív vagy nyugdíjas, vagy éppen olyan, aki valamilyen okból kifolyólag már nem vesz részt az oktatásban. Ezen kívül megpróbálunk segíteni a felkészülésben azoknak a pedagógusoknak, akik nem szaktantárgyat tanítanak, pl. fizika–kémia szakos kénytelen biológiát tanítani stb. Ugyanakkor rendszeresen foglalkozunk azokkal, akik magyar nyelvet tanítanak román iskolában. Ennyit tudunk jelen pillanatban segíteni, a nagy frissítésbe azért nem tudunk beleszólni, mert ez anyagi kérdés. Legyünk őszinték: a tanügyi bérek nemhogy nem vonzóak, egyenesen taszítóak, de ebbe mi nem tudunk beleszólni. A tapasztalat az, hogy a régebbi alkalmazottak, akik mar tizenvalahány évet lehúztak a tanügyben, azok már nem keresnek új pályát, ezekkel az emberekkel próbálunk dolgozni, újítani.
Takáts Ágnes
Nyugati Jelen (Arad),

Románia nemzetállamiságára hivatkoztak az alkotmánybírák
NYILATKOZATOKKAL FRISSÍTVE – Rövid életűnek bizonyultak azok a kisebbségek számára kedvező változásokat előirányzó javaslatok, amelyeket az RMDSZ nyújtott be az alkotmány módosításához. Az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette a parlamenti különbizottság által kidolgozott alkotmánymódosító tervezet 26 pontját, közöttük a magyarságnak fontos változtatásokat is.
A normakontroll során az alkotmánybíróság vasárnap megállapította, hogy a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonatkozó módosítási javaslatok túlmutatnak az alkotmánymódosítás határain, ezért elfogadásukkal a parlament sértené az alaptörvényt.
A hatályos alkotmány korlátokat szab az alaptörvény módosításának: ezektől a korlátoktól csak akkor tekinthet el a törvényhozás, ha nemcsak módosítja az alkotmányt, hanem új alaptörvényt fogad el. Egy alkotmánymódosítás során a parlament egyebek között nem változtathatja meg Románia hivatalos nyelvét és egységes, független, oszthatatlan nemzetállamként való meghatározását.
A magyarságot érintő változtatások közül csak az ellen nem emelt kifogást az alkotmánybíróság, amely szerint Románia elismeri a királyi család, a nemzeti kisebbségek, a román ortodox egyház és a többi vallásos felekezet történelmi szerepét a román állam kialakulásában.
Puskás: elvetették az érveimet
A Krónika megkeresésére Puskás Bálint alkotmánybíró, volt RMDSZ-es szenátor, akit a szövetség javaslatára választottak a taláros testület tagjává, hétfőn elmondta: a magyar szempontból kedvező módosításokat arra hivatkozva vetették el, hogy azok sértik az egységes nemzetállamiságot kimondó cikkelyt.
Ezt a 152-es cikkelyre hivatkozva tették, amely tiltja az országot egységes nemzetállamként meghatározó első cikkely módosítását. Ilyen alapon tehát csak akkor kerülhetnek be hasonló jellegű kezdeményezések az alaptörvénybe, ha nem csupán módosítják a régit, hanem teljes egészében újat fogadnak el.
Puskás lapunknak elmondta: a több mint ötórás vita során ő a módosítások elvetése ellen érvelt, de nem hallgattak rá. „Olyan volt, mintha csak magamnak beszéltem volna” – ecsetelte. Közölte: különvéleményt fogalmaz meg, amelyet majd az alkotmánybírósági döntés indoklásának nyilvánosságra hozatalakor tesz közzé. Ez e hónap végén, vagy március elején várható.
Az alkotmánybíró azt is elmondta: a magyarok számára fontos javaslatokat szavazattöbbséggel vetette el a taláros testület, de azt nem árulhatta el, hogy milyen arányban szavazták le a módosításokat.
Kelemen Hunor: így nem támogatjuk a módosítást
Kelemen Hunor úgy vélte: az alkotmánybíróság túllépte hatáskörét, és lezárta a 2014-es alkotmánymódosítás lehetőségét. „Nem fogunk támogatni 2014-ben alkotmánymódosítást, és úgy látom, hogy az nem is lesz lehetséges” – mondta az RMDSZ elnöke az MTI-nek, hozzátéve, hogy a helyzet „egy alkotmánybírósági diktatúrához” hasonlít.
Úgy vélekedett: hibát követett el a 2003-as alkotmánymódosításkor az akkori parlament, amikor elfogadta, hogy az alkotmánybíróság olyan határozatokat hozhat, amelyeket a törvényhozás nem tud felülbírálni.
„A társadalom dolga eldönteni, hogy milyen államformát akar – mert például ezt sem lehetne módosítani –, milyen legyen az intézmények közti viszony, milyen jogi keretet biztosít az alkotmányon keresztül az őshonos kisebbségeknek. Az alkotmánybíróság mostani döntése szerint ez nem lehetséges” – magyarázta Kelemen Hunor. Kifejtette: az RMDSZ álláspontja szerint új alkotmányt kellene írni, de az alkotmánymódosító parlamenti különbizottságot nem ruházták fel ilyen mandátummal.
Maradnak az államfői jogkörök
Az alkotmánybíróság szerint egyebek mellett azok a változtatási javaslatok is túlmutatnak az alkotmánymódosítás keretein, amelyekkel a szövegező testület a miniszterelnök jelölését akarta pontosabban szabályozni és amelyekkel a honatyák egyik frakcióból a másikba való átülését akarta megtiltani. Az elvetett módosítás arról szólt volna, hogy az államfő köteles lett volna a legtöbb voksot szerzett párt vagy pártszövetség jelöltjét kormányalakítással megbízni.
Krónika (Kolozsvár),