Trianon: felmérik a magyar értékeket
Fontos faladatunk, hogy felmérjük a trianoni békediktátum által elszakított területek magyar értékeit – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke csütörtökön Jánoshalmán, a Hungarikumok, helyi értékek című rendezvényen.
Lezsák Sándor, a hungarikumok, helyi értéktárak megalkotásának kezdeményezője elmondta: egy kollégiumi rendszeren keresztül októberben Horvátországban kezdik meg a településeken még fellelhető magyar értékek felkutatását.
Lehetővé vált a folyamatos munka
Mintegy száz egyetemista és főiskolás a Lakiteleki Népfőiskola technikai irányításával méri fel házról házra járva a Drávaszög és Baranya magyarlakta településeinek helyi értékeit – ismertette. Ugyanezt előkészítették a Délvidéken, Kárpátalján, Csallóközben, a Szilágyságban és Gyergyóban is.
Reményét fejezte ki, hogy a környező országok politikai környezete lehetővé teszi a folyamatos munkát. Csángó kollégiumot is terveznek, amelynek egyik lépése a Bákói Népfőiskola kialakítása lesz. Emellett lesz ilyen kollégiumuk a gyimesi, a moldvai és a szórványcsángómagyaroknak is – fűzte hozzá a politikus.
Emlékeztetett arra, hogy „van már vagy húsz esztendeje”, amikor a Lakiteleki Népfőiskolán az első összejövetelt megrendezték a helyi értékek feltérképezése és az értéktárak felállítása ügyében. „A helyi teljesítményeket, melyek megjelennek falunapon és egyéb rendezvényeken”, nem szabad veszni hagyni, számba kell venni őket. Kiemelte, hogy a hungarikumok közé felvett Rubik-kocka vagy Puskás Öcsi hátrahúzós csele az ország teljesítményét, elismertségét növeli.
Meg kell őrizni a helyi értékeket
Polyák Albert, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai igazgatója hangsúlyozta: a helyi értékek feltárása, megőrzése fontos lépés ahhoz, hogy „önmagát fenntartó ember, önmagát eltartó közösség jöjjön létre”.
A szakmai igazgató szerint a hungarikumprogramokra azért van szükség, mert az 1945-től 1990-ig tartó időszak a helyi értékeket, emberi kvalitásokat nagyrészt tönkretette, s a rendszerváltáskor egy erkölcsében, tudatában szétzilált társadalom élt az országban. Újra kell építeni az értékrendünket, a helyi értékteremtés nem megy a helyi tudás nélkül – fogalmazott.
Bankó Ágnes, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés aljegyzője beszámolt arról, hogy a megyében megalapították a megyei értéktárbizottságot hat taggal. A több mint száz megyebeli település közül már bő harminc jelezte, hogy felállította a helyi értéktárbizottságot, amelyektől eddig 115 javaslat érkezett. A közgyűlés elnöke példaként említette, hogy a megyei értéktárba felvették Kossuth Lajos levelét, amelyben kiskunfélegyházi díszpolgárságát köszönte meg. MNO.hu

A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnáziuma (1.)
Az impozáns épületegyüttes, amely a Klastrom (mai Mihai Viteazul) utca 15-17. szám alatt áll 1903 és 1908 között épült Körössy Albert Kálmán mérnök tervei alapján. A kivitelezés Csiszár Lajos nevéhez fűződik.
1908-ban a római katolikus egyház adományából felépült az iskola mellett a Tanoda is, melyet 2000-ben újítottak fel.
A fiúgimnáziumot egyik helyről a másikra költöztették, míg végül megállapodtak vele ott, ahol most az Egyesülés Főgimnázium (Unirea) áll. Az elmondottakból az is ki fog derülni, hogy ez volt Marosvásárhely második iskolaközpontja és többek között írni fogunk egy titokzatos szoborról is, melyet a hatvanas évek elején a kommunisták megsemmisítettek…
Az iskola az 1948-as államosításig volt római katolikus fiúgimnázium.
A Központ e heti lapszámában erről a líceumról írunk olvasóinknak…
A gimnázium létesítése és a jezsuiták
A Református Kollégium után a Római Katolikus Fiúgimnázium volt Marosvásárhely második legnagyobb iskolaközpontja. Gyökerei a tizennyolcadik század első évéig nyúlnak vissza. Kezdetben azonban más helyen állt az intézmény, nem ott, ahol jelenleg is található.
Barabás Kisanna elmondása szerint a gimnázium létesítése szorosan kapcsolódik a városban megtelepedett jezsuitákhoz, a szerzetesek ugyanis érkezésük után azonnal, vagyis 1702-ben el is kezdték a tanítói-nevelői munkát.
A Keresztelő Szent János Plébánia helyén abban az időben egy ház állt. Ott kezdtek el előbb vallásos énekeket tanítani a gyermekeknek, majd pedig rövid idén belül elemi iskolát létesítettek.
Néhány évvel később, 1708-ban megalakultak az első, úgynevezett grammatikai osztályok, amelyek középiskolai osztályoknak feleltek meg.
Kezdetben az egykori Boér-ház ad otthont az iskolának
A gimnázium létesítéséről azonban a Marosvásárhelyi útikalauz szerzői is, Fodor Sándor (S.) és Balás Árpás is szólnak.
A jezsuiták tehát a hétszázas évek első évtizedében elemi osztályokat létesítenek, mint már jeleztük, a Plébánia udvarán, egészen pontosan az egykori Boér-házban.
1712-ben felépítették új iskolájukat, és finevelőjüket, amelyet később a templom építésekor egészen pontosan: 1728-ban lebontottak.
A fent említett adatgyűjtés szerzői tudni vélik, hogy az iskola a templomtól délre eső Lugosi-házban működött tovább. Innen 1732-ben átköltöztették a Lábas-házba, de az iskola fejlődését 1773-ban megzavarta a jezsuita rend eltörlése. Erre azonban a későbbiekben még visszatérünk.
Az új helyzetben a volt jezsuita rend tagjai, mint világi papok végezték oktató munkájukat. A szabadságharc után megnyitották a négyosztályos gimnáziumot, majd 1852-ben a finevelőt.
1940-ben az intézet felveszi a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium nevet
Az Eötvös-féle tanügyi reform alapján az intézet az 1869-1870-es évtől hat, majd 1898-tól nyolc osztállyal működött. 1905-től 1934-ig az új, vagyis a Klastrom utcai épületben csak a nyolcosztályos gimnázium volt, de az 1934-1935-ös iskolai évtől a Kézdivásárhelyről áttelepített római katolikus tanítóképző is itt talált új otthonra. Így az algimnázium és a tanítóképző együtt működött, év szerint: 1940-ig.
Az intézet 1940-től nyolcosztályos gimnáziummá alakult, és felvette a II. Rákóczi Ferenc Római katolikus Főgimnázium nevet. A dokumentumok még arról is tanúskodnak, hogy ekkor a tanítóképzőt áthelyezik Csíksomlyóra, de az utolsó végzősei – 1941. júniusában – még itt képesítőztek. Nagy István, a későbbi kolozsvári Zeneakadémia professzora és országos hírű karnagy ennek az intézetnek volt a zenetanára.
A jezsuita rendek feje több ezer forintot adományoz az iskolának
Azonban még pár sor erejéig mindenképpen vissza kell térjünk a költöztetésekre.
A város meséi című könyv állatása szerint 1712-ben látogatást tesz Marosvásárhelyre az osztrák és a magyar jezsuita rendek feje, Henevesi Gábor, aki azonnal észreveszi, hogy az iskola bővítésre, fejlesztésre szorul.
Írásos dokumentumok tanúskodnak arról, hogy nem kevesebb mint négy ezer forintot adományoz az intézetnek. Az összeg húsz rászoruló római katolikus tanuló eltartását fedezte.
Emellett létesít egy kétszáz forintos alapot iskola és szeminárium építésére. Ezekből az összegekből, illetve az Apor, Gyulafi és Petki grófok adományaiból emelték aztán az elemi iskola épületét, amely az 1708-ban létesített grammatikai osztályokat is befogadta.
Az új épületről tudni kell, hogy mint már említettük a Plébániatemplom szentélyének helyén állt, egyemeletes volt, és csak néhány évtizeden át használták, amíg elkezdődtek az istenháza építési munkálatai.
A Bethlen Gábor és a Klastrom utca közötti épület
Az egykori II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium nevet viselő iskola tehát Körössy Albert Kálmán építész tervei alapján épült. Amint azt már korábban említettük 1902-ben kezdtél el építeni, és 1908-ban fejezték be.
Az iskola tantermes épülete a Bethlen Gábor sétány és a Klastrom utca közötti telken áll. Főhomlokzatéval a Pázmány Péter utcára néz. A kétemeletes iskola mellé került a szeminárium – bentlakási – egyemeletes épület.
Az impozáns épületről Keresztes Gyula is ír. Marosvásárhely szecessziós épületei című könyvében többek közözött arról is említést tesz, hogy mindkét épület eklektikus homlokzatain a tervező szecessziós formákat és díszeket is használt.
Így a főépület középső rizalitjának ablakformái, a főpárkány fölötti díszes attikafal, valamint a sarokrizalitok oromfalas tetőzetének kialakítása tipikus szecessziós formát mutat. A második emeleti nagyterem belső építészeti kialakítása is szecesszióra utal.
Nagy-Bodó Szilárd
Nagy-Bodó Tibor
Központ
Erdély.ma, 2014. június13.
A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnáziuma (2.)
Amint azt már a múlt héten említettük, a szóban forgó impozáns épületegyüttes a Klastrom utca 15-17. szám alatt áll. Az iskola a kilencszázas évek elején épült.
A rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokból kiderül, hogy 1908-ban a római katolikus egyház adományaiból az iskola mellett felépült a Tanoda is. Ezt az épületet tizennégy évvel ezelőtt újították fel. A fiúgimnázium története meglehetősen érdekes. Amolyan kálváriás. Számtalanszor költöztették, egyik helyről a másikra, míg végül megállapodtak vele ott, ahol most az Egyesülés Főgimnázium áll. Köztudott, hogy ez volt városunk, Marosvásárhely második iskolaközpontja.
Továbbá e heti lapszámunkban még egy rejtélyes szoborról írnunk kell, melyről senki sem tudja pontosan, hogy ki is ábrázolt… Azt viszont ismeretes, hogy az alkotást a hatvanas évek elején a kommunisták megsemmisítették.
Tekintettel arra, hogy még találtunk pár olyan adatot, melyek semmiképp sem maradhatnak ki ebből az összeállításból, a központ mostani számában még erről szólunk, ezekkel egészítjük ki II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnáziumát.
A költöztetések kálváriája
Az plébániatemplom építési munkálatainak elkezdése után a tanulókat átköltöztették egy másik ingatlanba, majd a későbbiekben megvásárolták a Kossuth Lajos (mai Călărașilor) utca 1. szám alatti telket.
Köztudott, hogy ezen a helyen épült meg a Lábas-ház, amely a tizennyolcadik század derekán az új iskola székhelye lesz. Kezdetben csak egy emelete volt az épületnek, ez azonban egy idő után szokás szerint kezdett szűkösnek bizonyulni, így száz év elteltével húztak rá még egy szintet.
Az 1900-as év körül ismét helyszűkével küzd az intézmény, és arra a következtetésre jutnak, hogy megint egy új épületre van szükség. A jelenleg az Egyesülés Főgimnáziumnak otthont adó épületet a kilencszázas évek első évtizedében emelték az Erdélyi Római Katolikus Státus tervei alapján.
Amit tudni kell a Státusról
Az, hogy voltaképp mi is a Státus, arra a választ Sorina Bota kapta meg, mégpedig Barabás Kisanna elmondásaiból. A tizenhatodik század vallási reformjának éveiben létesült, amikor az Erdélyben élő római katolikusoknak nem volt Erdélyben székelő püspökük, így a katolikus nemesek képviselték az érdekeiket a diétákban.
Az autonóm intézményként működő Status fő feladata az egyház vagyonának a kezelése és a római katolikus felekezeti iskolák ügyeinek rendezése volt. Így tehát ezt a marosvásárhelyi épületet is ők emelték, nem pedig a plébánia.
Az épületegyüttes két részből áll. Annak idején az egyikben működött a gimnázium, a másikban pedig a szeminárium és a fiúnevelő intézet. Mindkettőnek eklektikus homlokzata van, ugyanakkor azonban a húszadik század elejét meghatározó szecesszió jegyei is felfedezhetők rajtuk.
A napszakok, imádságok és a cukorkát osztogató püspök
Az itt tanuló diákokról tudni kell, hogy nagyon intenzív vallási életet éltek. Az egyik volt diák mesélte Barabás Kisannának, hogy a napjuk mindig fél nyolckor, a misével kezdődött, amelyről senkinek nem volt szabad hiányoznia.
Az állítás szerint az első tanóra szintén imádsággal indult, amelyet az órát tartó tanár mondott el, délben pedig újabb közös imádság következett.
Vasárnap volt a legvidámabb nap, akkor ugyanis a vallástanár bekísérte a fiúkat a központi Keresztelő Szent János Plébániatemplomba, ahol találkoztak a Sancta Maria Intézetben – mostani Művészeti Líceum, melyről előző lapszámunkban már írtunk – tanuló lányokkal. A Ferenc-rendi nővérek ugyanis őket is rendszeresen elhozták a misére.
Jó alkalom volt ez a fiatalok számára találkozásra. A fiúk aktív résztvevői voltak a szertartásnak, hiszen jól ismerték az imádságokat és az énekeket.
A gyulafehérvári római katolikus püspök, Majláth Gusztáv Károly évente látogatást tett az intézménybe, bement mindegyik osztályba, elbeszélgetett a fiúkkal, végül pedig – az elmondás szerint – cukorkákat osztogatott nekik, mindenki legnagyobb örömére.
A rejtélyes szobor, melyről senki sem tudja, hogy kit ábrázolt
A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnöktől kapott dokumentációkban egy nagyon érdekes dologra bukkantunk. Ezt sem maradhat ki a mostani összeállításunkból.
Az épület főhomlokzatának orommezejében van egy félkörív alakú fülke, amelyben annak idején egy szobor volt elhelyezve.
Azt azonban senki sem tudja, hogy kit ábrázolt az alkotás. Egyesek azt állítják, hogy Szűz Máriát, mások szerint pedig az iskola védőszentjét, aki nem más mint Szent Imre.
A fülkéről tudni kell, hogy a hatvanas években befalazták, azonban a nemrég végzett felújítási munkálatok alkalmával találtak benne egy jegyzőkönyvet, amely szerint 1962-ben távolították el a szobrot. Sajnos, ez a dokumentum sem fedi fel a rejtélyt… Nagy kár, hogy ez az írás sem tesz említést arról, hogy voltaképp kit is ábrázolt a szobor.
Visszapillantás, avagy: amit még mindenképpen tudni kell…
Ahogyan azt már részben említettük, 1934-ben a gimnáziumi osztályokat felszámolják, és beköltöztetik az épületbe a tanítóképzőt. Az 1948-as államosítás után nem változik az épület rendeltetése, továbbra is tanintézményként működik.
A húszadik században olyan neves személyiségek tanítottak itt, mint Büchler Pál filológus, Monay Ferenc pap, író, műfordító és szerkesztő, vagy nem utolsó sorban mint Antalffy Endre nyelvész, műfordító, az arab, a török, a héber és a perzsa nyelvek ismerője.
Az 1948-as tanügyi reform alkalmával az épületet a magyar tannyelvű leánygimnáziumnak adták át, amely 1962-ben egyesült a román tannyelvű leánygimnáziummal. Egy évig két épületben, de közös igazgatósággal működtek, majd a volt Római Katolikus Főgimnázium épületébe vonták össze az osztályokat. Az iskola profilja többször változott. Ma újra elméleti líceum román és magyar tagozatokkal.
Az 1948-ban államosított iskola épületét 2004-ben a román állam visszaszolgáltatta a római katolikus egyháznak.
Nagy-Bodó Szilárd
Nagy-Bodó Tibor
- Központ. Erdély.ma

Dózsa-konferencia Csíkszeredában
A Dózsa György-féle parasztháború és vezetője halálának 500 éves évfordulójára szervezett megemlékező ünnepi tudományos konferenciát az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) csíkszeredai fiókszervezete tegnap Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen.
A résztvevőket köszöntötte Balázs Lajos, az EME csíkszeredai fiókjának elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Sipos Gábor, az EME elnöke, Makó Zoltán, a Sapientia Gazdasági és Humántudományi karának dékánja, valamint Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. Utóbbi külön üdvözölte „szekus barátját” – akivel tavaly nyáron a sajtó által is megörökített konfliktusba került –, kiemelve, jelenlétével mutatja, milyen fontos ez a konferencia, nemcsak nekünk, hanem a román államnak is. (Az érintett ezek után távozott a teremből.) A rendezvény ma Dálnokon folytatódik. Dózsa György szülőfalujában nyílt történelemórát, majd ünnepi műsort tartanak és Dózsa-emléktáblát lepleznek le.
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ökumenikus megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napján Temesváron
„A legvesztettebb helyzetből is fel lehet állni!”
Mária téri emlékmű és a belvárosi református templom ökumenikus megemlékezés színhelye volt június 4-én, szerdán, a Trianoni békediktátum 94. évfordulóján. A megemlékezésen részt vett Füzes Oszkár, Magyarország Külügyminisztériuma Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztályának főosztályvezetője, Csulák Péter kolozsvári konzul, Marossy Zoltán temesi alprefektus, Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök, a történelmi magyar egyházak képviselői, temesvári és vidéki magyar közösségek tagjai.
A harangjáték közös meghallgatása után a szép számú egybegyűltet Ft. Fazakas Csaba református esperes, a Temes megyei RMDSZ kulturális alelnöke köszöntötte, hangsúlyozva a helyszín különleges jelentőségét, hiszen „500 évvel ezelőtt itt ért véget a Dózsa György-féle parasztháború és 25 éve innen, a református közösségből indult el Tőkés László vezetésével az a rendszerváltó forradalom, amely számunkra ma megengedi a szabad ünneplést”.
Az 500 esztendővel ezelőtt ezen a helyen kivégzett parasztvezér, Székely Dózsa György jelentőségéről, az 1514-es parasztháború eseményeiről és következményeiről Halász Ferenc RMDSZ-elnök, történelemtanár beszélt, a magyar történelem legszomorúbb pillanatának nevezve a tüzes koronával megkoronázott és bajtársai által felfalatott „parasztkirály” szörnyű mártírhalálát. „Az áldozatok sorozata nem volt hiábavaló, minket nem lehet megfosztani a szabadságtól és a magyarságunktól, erre bizonyíték, hogy 1989-ben újból képesek voltunk talpra állni és elindultunk egy olyan úton amelyen a saját jövőnket építjük” – mondta Halász Ferenc.
A Mária téri megemlékezés résztvevői megkoszorúzták a Dózsa György mártírhalálának emléket állító Szűz-Mária emlékművet, majd bevonultak a református templomba, ahol ökumenikus áhítatra került sor Ft. Fazakas Csaba református esperes, Ft. Kapor János, a Millenniumi templom plébánosa, Nt. Kovács Zsombor evangélikus-lutheránus és Nt. Boros Róbert baptista lelkipásztorok részvételével. A Nemzeti Összetartozás Napja tiszteletére mondott ünnepi köszöntők sorát Füzes Oszkár exnagykövet úr nyitotta meg, aki szerint keresve sem lehetne jobb helyet találni a június 4-ei megemlékezés számára Temesvárnál, hiszen ennek a városnak a magyarsága újból és újból bebizonyította, hogy még a legvesztettebb helyzetből is fel lehet állni. „Mi magyarok csak azt kérjük, ami természetes és normális: ahol őshonos magyar közösség él, létszámtól teljesen függetlenül, az egyenjogú legyen a többséggel. (…) Temesvár az összes magyarnak, de a románoknak, a kelet-európaiaknak, a közép-európaiaknak, de bizonyos értelemben egész Európának 1989-ben megmutatta, hogy mi a normális.
Temesvár azóta is azt mutatja meg mindenkinek, hogy amikor egy magyar, magyar akar maradni, akkor mi vagyunk a normálisak” – mondta Füzes Oszkár, aki az anyaország nevében megköszönte a temesváriaknak „konok kitartásukat a magyarságuk, a normálisság, a természetesség mellett”. Hasonló ünnepi gondolatokat fogalmazott meg Csulák Péter, Magyarország kolozsvári konzulja, aki valamennyi jelenlevőnek megköszönte, hogy megőrizték magyarságukat, valamint szüleiknek, nagyszüleiknek, a történelmi magyar egyházaknak és a magyar iskoláknak azt, hogy ebben segítették a bánsági magyarokat.
Marossy Zoltán alprefektus személyében a román kormány először képviseltette magát a június 4-ei ünnepségen, aki arról beszélt, mit jelent a Nemzeti Összetartozás Napja a történelmi Bánság egész területén élő magyarok számára, hisznek-e önmagukban, régiójukban, közös európai jövőjükben.
A himnusz eléneklése után a megemlékezés ünnepi műsorral zárult. Mátray László színművész elszavalta Reményik Sándor Gyűrűt készíttetek című versét, majd a békéscsabai Benedekfi Testvérek, István és Zoltán ünnepi koncertjének tapsolhattak az egybegyűltek. A színvonalas koncert végén a Benedekfi Testvérek bemutatták erre a különleges alkalomra írt, Újjászületés című szerzeményüket, amely az elkövetkező temesvári megemlékezéseknek akár a himnusza is lehet a jövőben. A június 4-ei rendezvény szervezői, a Történelmi Egyházak és a Temes Megyei RMDSZ ezúton is megköszönik Magyarország Külügyminisztériuma Kulturális és Tudománydiplomáciai Főosztályának és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának a támogatást.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

Seprős „a kommunista-ellenes harc mártír helysége”
A parlament képviselőházának keddi ülésén az Arad megyei Seprős községnek „a kommunistaellenes harc mártír helysége” címet adományozta. A javaslatot még a 2008–2012-es törvényhozási ciklusban az akkori aradi PDL-s képviselők, Claudia Boghicevici, Iustin Cionca, Marius Göndör és Adrian Niţu terjesztették elő.
„Nagyon örvendek, hogy a képviselők szolidaritásukat fejezték ki, és elfogadták a kezdeményezést. A seprősi emberek voltak az elsők, akik fellázadtak, nyíltan és egyöntetűen, az 1949–1962 közötti erőszakos kollektivizálás ellen, és bátorságukat el kell ismerni. Köszönetet mondok valamennyi parlamenti képviselőnek, akik ma megtisztelték a hős seprősiek emlékét. Csak azt sajnálom, hogy ez az erkölcsi jóvátétel csak most történt meg, a törvényhozás útjait nagyon sok akadály szegélyezte az utóbbi két évben” – nyilatkozta Claudia Boghicevici parlamenti képviselő.
***
Az olvasót emlékeztetjük, hogy Seprős lakosai 65 évvel ezelőtt, 1949. július 31-én fellázadtak az igazságtalan terménybeszolgáltatás és a tervezett kollektivizálás ellen. Elvágták a telefonvezetéket, feldúlták az állami gazdaságot, felgyújtották a községháza levéltárát, három tisztet, akik az állami gazdaságban voltak, megöltek. Fegyveresen őrizték a faluba vezető utakat, és megakadályozták, hogy a milicistákból álló járőr elérje a falut. Másnap a hatóság negyven rendőrt vezényelt ki, akik, fegyverüket is használva, letörték az ellenállást. 57 embert letartóztattak, négyet a rögtönítélő bizottság halálra ítélt – holttestüket, elrettentésül, az útra dobták –, több községbeli hosszú börtönbüntetést kapott. Nyugati Jelen (Arad)

Hitélet – Kehelyben a kolozsvári reformátusok
A Kolozsvári Református Egyházmegye új lapja születik meg pünkösdkor: Kehely címmel évente négyszer vehetjük kezünkbe az egyházmegye belmissziós lapját, az első számot már ezen az ünnepi hétvégén.
A lap szerkesztőinek – Adorjáni László, a Kolozsvár-Alsóvárosi Egyházközség (Kétágú templom) lelkipásztora és Bibza Gábor esperes, a Kolozsvár-Törökvágási Egyházközség lelkipásztora – elképzelése és reményei szerint a Kehely az a kehely, amelyet meg lehet és meg kell tölteni tartalommal. A kehely az összetartozás jelképe – remények szerint a Kehely nemkülönben. Szabadság (Kolozsvár)

Duna Ház kulturális központ Torockón
A Duna Televízió Zrt. Torockón június 6-án nyitja meg kulturális központját, a Duna Házat. A Duna Televízió több mint két évtizede azzal a küldetéstudattal végzi feladatát, hogy hiteles képet adjon a hazai és külföldi társadalmi, politikai és kulturális eseményekről a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyaroknak. Ennek a szervező, mozgósító, összekapcsoló erőnek lesz élő szimbóluma a Duna Ház Torockón. Egy hely, ahol nemcsak a Duna Televízió barátai találkozhatnak, hanem mindenki, akinek a magyar szó, a kultúra és a történelem fontos. Szabadság (Kolozsvár)

Gyertyák Vaszi Jánoskáért, a szoborrobbantás áldozatáért
Égő gyertyákkal emlékeztek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a harminc évvel ezelőtti szoborrobbantási kísérletben életét vesztő Vaszi Jánoskára.
1984. június 5-én délben, a Mihai Viteazul téren robbant a bomba, a szoborcsoport alig károsodott, viszont az akkor 12 éves Vaszi Jánoska életét veszítette. A robbantás körülményeire azóta sem derült fény, ám feltehetően az akkori állambiztonsági szervek diverziója volt, hogy bombát helyeztek a szoborcsoport talapzatára, azzal a céllal, hogy a Bukarest szerint nem elég hatékony magyar vezetőket eltávolíthassák.
Valaki pedig odaküldte a közelben futballozó kisfiút, hogy megmozdítsa a bottal kitámasztott csomagot, ami után a bomba felrobbant, s miközben a szoborban alig keletkezett kár, a gyerek meghalt.
A merénylet után 15 esztendővel a nyomozást lezárták arra hivatkozva, hogy az ügy elévült. A szülők által fogadott ügyvéd, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, a helyi Háromszék napilap újságírói mindhiába próbálták kideríteni az igazságot, falakba ütköztek. Édesanyja 30 éve feketében gyászolja egyetlen gyermeke elvesztését.
A csütörtöki megemlékezésen a Plugor Sándor Művészeti Gimnázium ötödikes-hatodikos kisdiákjai is kivonultak a térre, és gyertyát gyújtottak Vaszi Jánoska emlékére. „Ők is ötödikesek, mint Jánoska volt, amikor életét veszítette. Ő is a Művészeti Líceumba járt, csellózni tanult. Az iskola udvarán futballozott, mielőtt meghalt. Most kell erről beszélni a gyerekeknek, ha most nem értik meg, akkor később sem fogják” – fogalmazta meg Kerezsi Iringó tanárnő.
Mint mondta, a diákokkal megbeszélték a 30 évvel ezelőtti tragédiát, a detektívfilmeken felnőtt gyerekek azonban nem értik, ennyi év alatt, hogy nem derült fény az igazságra. Az emlékezők csütörtökön felidézték, hogy 30 évvel ezelőtt rengeteg embert kihallgattak, ám – mint most is elhangzott – soha nem a robbantás körülményeire voltak valójában kíváncsiak, hanem a politikai nézeteiket firtatták, és hogy milyen könyveket olvasnak.
Hat évvel ezelőtt Petre Stachinaru, a PD-L azóta nyugalomba vonult politikusa parlamenti interpellációjában azt állította, tisztázni kell a szoborrobbantást, mert azt magyar szélsőségesek követték el. Édler András RMDSZ-es képviselő pedig öt éve javasolta, hogy a teret nevezzék el az ártatlanul meghalt kisfiúról. Egyik kezdeményezésnek sem volt semmilyen következménye.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Nagyszalonta évszázadai kötetbe gyűjtve
Gyermekek számára készült, de a szülő vele együtt tanulva szintén megismerheti Nagyszalonta históriáját Dánielisz Endre Nagyszalonta és környékének történelme című könyvéből, amelyet a napokban, a hajdúváros első írásos említésének 800. évfordulóján mutattak be.
„Török László polgármester már nyolc évvel ezelőtt felvetette, hogy kellene egy olyan könyvet adni a diákok kezébe, amelyből megismerhetik szülőhelyük múltját, mert úgy nőnek fel, hogy semmit nem tudnak róla” – emlékezett vissza az előzményekre a Krónikának nyilatkozó helytörténész, akit legutóbb Nagyszalontai sírkertek című könyvének bemutatásakor ismét felkért az elöljáró.
Noha akkor még ez utóbbit szánta pályafutása utolsó kötetének, végül győzött benne a „nevelő”, és tavaly novemberben hozzálátott a település históriájának bemutatásához egészen a régészeti ásatások eredményeitől jelenünkig. A több mint nyolcvan oldalas, több tucat fotóval illusztrált könyvet – amely gyakorlatilag majd 5500 évet átfog – a 6–7. osztályosoknak szánják, de már a bemutatón is számos felnőtt érdeklődött iránta. Dánielisz bevallása szerint az adatgyűjtés nem okozott nehézséget.
„Én a 90. évembe léptem, ebből több tíz esztendőn át olvastam, kivonatoltam. Részekben már megírtam a város történelmét, így gyakorlatilag saját magam loptam saját magamtól” – magyarázta a szerző, aki már korábban kiderítette és rögzítette, hogy a város első írásos feljegyzése voltaképp nem az 1320-as pápai összeírásból való, hanem 1214-re datálódik.
„Arany János költő szülővárosa nagyon különleges település” – vallja a nyugdíjas pedagógus, a helyi Arany-emlékmúzeum egykori igazgatója, rámutatva arra, hogy bár kicsi város, mégis számos kiválóság, jeles személyiség indult onnan útnak. „Három Kossuth-díjasunk is van ezen a kis helyen, és költők szép sorával büszkélkedhetünk” – hangsúlyozta Dánielisz Endre.
Rámutatott: Nagyszalonta régen még parasztváros volt, de fejlődése a 1867-es kiegyezéskor fellendült, építkezések, az utcák kövezése már 1914 előtt megtörtént, hogy aztán az „új demokráciában” további előrehaladást érjen el.
Vásárhelyi-Nyemec Réka. Krónika (Kolozsvár)

Semjén: Tőkésnek joga van elmondani álláspontját
A magyar kormánynak mindenképp meg kell védeni Tőkés Lászlót a tekintetben, hogy joga van elmondania álláspontját, amikor védhatalmi státuszt kér Magyarországtól az erdélyi magyarok részére. Azt is tisztázni kell azonban, hogy ez az ő álláspontja és nem a magyar kormányé – mondta Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter a 180 percben.
A parlament nemzeti összetartozás bizottságának keddi meghallgatása után Semjén Zsolt a Kossuth Rádióban hangsúlyozta, Tőkés László román–magyar kettős állampolgárként sokkal többet mondhat Románia ügyében, mint ő, aki csak magyar állampolgársággal rendelkezik. Ezen kívül Tőkés László a temesvári forradalom kirobbantója, aki nélkül a mai román politikai elit vagy a kommunista pártban vagy, jobb esetben, az ellenzéki szamizdatlétben lenne.
Mivel Tőkés Lászlónak múlhatatlan érdemei voltak abban, hogy Románia megszabadult a Ceaușescu-időszaktól, joga van elmondani a saját álláspontját, ráadásul a védhatalmi státusra van példa Európa történetében, az egyik Ausztria és az olaszországi Dél-Tirol esete. Abban a tekintetben mindenképpen meg kell védeni Tőkés Lászlót, hogy ezt van joga elmondani, és azt is tisztázni kell, hogy ez az ő álláspontja és nem a magyar kormányé.
Erdély esetében a Magyar kormány álláspontja, hogy a tömbmagyarság számára területi autonómia, a szórványnak pedig a kulturális autonómia jár. „Ha Európában más népeknek lehet, akkor nekünk is lehet" – fogalmazott.
A magyar parlament négy évvel ezelőtt, a trianoni békediktátum 90. évfordulóján nyilvánította június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává. Semjén kedden azt mondta, ígérheti, „négy év múlva meglesz az egymillió esküt tett magyar, amivel teljessé válik a nemzet közjogi egyesítése”.
Az anyagi ráfordításokról Semjén Zsolt azt mondta, megtöbbszöröződött a külhoni magyarság támogatása, ami – az ország teherbíró képességét figyelembe véve – lépésről lépésre tovább bővíthető. Krónika (Kolozsvár)

Összeállt a nyári táborok programja
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (Erdélyi IKE), Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) és a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) szerdán sajtóreggelit tartottak Kolozsváron, amelyen beszámoltak a nyári rendezvényeikről.
Fancsali Barna, a MIT elnöke elmondta: július 22–27. között Tusnádfürdőn rendezik meg a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet, vagyis a Tusványost, amelynek idén Történetekből történelem lesz a címe. A rendezvény főbb fellépői a Tankcsapda, a Quimby, a Heaven Street Seven, a 30Y és az Intim Torna Illegál lesznek.
Sorbán Attila Örs, az EMI elnöke az augusztus 5–10. között Borzonton szervezett X. EMI-táborról beszélt, ennek főbb meghívottjai a Kárpátia, az Ismerős Arcok, a Pokolgép, a Beatrice és a P. Mobil. Idén két politikai kerekasztal-beszélgetést szeretnének szervezni, az egyikre magyarországi pártokat: a Fideszt, a Jobbikot és az LMP-t hívják meg, a másikon az autonómia-statútum ügyében az RMDSZ, az EMNP és az MPP ülne asztalhoz.
Az Erdélyi IKE elnöke, Veress Csaba bejelentette, a szervezet július 7–13. között angol nyelvű gyerektábort, majd augusztus 11–17. között angol nyelvű ifjúsági tábort szervez. Ezenkívül július 31.– augusztus 3. között megszervezik a XIV. IKE-találkozót Csomakőrösön.
Az ODFIE elnöke, Fülöp Júlia elmondta, július 7–13. között SegédKezek címmel önkéntes kalákatábort szerveznek Erdővidéken. Ezenkívül megrendezik a 38. Unitárius Ifjúsági Konferenciát augusztus 29–31. között Jobbágyfalván. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Könyvbemutató és vígjáték a nagyváradi Miniévadon
Ilovszky Béla színházi fotós Ördögszekéren – határon túl című könyvének bemutatójára kerül sor a nagyváradi Szigligeti Színház páholyelőcsarnokában június 7-én, szombaton 18.30 órától a Miniévad keretében. A kötet mintegy száznegyven fényképet tartalmaz a Magyarország határain túli színházak előadásaiból. A kiadványt kiegészíti Darvay Nagy Adrienne, Demeter András, Forgách András, Gyarmati Kata, Hatházi András, Kozma András, Szása Bilozub, Visky András és Zappe László egy-egy írása a színházról, a színházi fotóról.
Ezt követően, 19 órától a szilveszterkor bemutatott Kaviár és lencse című vígjátékot tűzi műsorra a Szigligeti Színház. A Miniévad keretében sorra kerülő előadásra jegyeket a színház pénztárában lehet váltani 10 lejért (bérleteseknek 5 lejért), illetve a www.biletmaster.ro honlapon. A fergeteges vígjáték Leonida úrról és családjáról szól, aki abból él, méghozzá jól, hogy lakodalmakon és ünnepségeken degeszre tölti élelemmel különleges „rekeszes” kabátját, és előkelő ismerőseivel „szeretetligát” alapít, hogy ne csak jókat egyenek, hanem némi pénzhez is jussanak. maszol.ro

Ügynökök és fedőnevek: közelmúltunk kísértetei
A Kolozsvári Állami Magyar Színházban a Tompa Gábor által rendezett Leonida Gem Session június 12-ei, csütörtöki előadását követően, este fél 10-től Ügynökök és fedőnevek: közelmúltunk kísértetei címmel beszélgetésre kerül sor az emeleti előcsarnokban. A beszélgetés meghívottai Szilágyi Júlia kritikus, esszéíró, Könczei Csilla egyetemi oktató, Markó Béla költő, Kántor Lajos irodalomtörténész, valamint Tibori Szabó Zoltán újságíró. Az est házigazdái Tompa Gábor és Visky András.
A Leonida Gem Session című előadás a Caragiale-i éles humor segítségével vizsgálja a közelmúlt örökségét: fikció és dokumentum keverednek az előadásban, hiszen a jórészt feltáratlan közös múlt a fikciót valóságnak, a nyolcvanas évek hétköznapi valóságát meg egy furcsa politikai operettnek láttatja. A Színházfórum meghívottai arról beszélgetnek, miképpen nézhetünk szembe a velünk élő múlttal, és a színház milyen módon tematizálhatja ezt az olykor kifejezetten nyomasztó örökséget.
„23 évvel a 89-es fordulat után sűrűsödnek azok a kérdések, amelyekre mindeddig hiába vártunk választ, s amelyek nélkül valószínű, elpuskázzuk utolsó esélyünket is, hogy végre méltón hozzáláthassunk életterünk lakhatóvá tételéhez. Ha a közelmúlt eseményeinek s az abban szereplőknek teljes átvilágítása nem történik meg, akkor úgy tekinthetünk majd erre a „rendszerváltásra”, mint a Leonida naccsád-beli utcai ribillióra, ami csupán színjáték a hatalom előadásában annak bizonyítására, hogy soha nem lesz valódi forradalom” – vallja Tompa Gábor rendező az előadásról.
Az este 8-kor kezdődő stúdiótermi előadásra jegyek vásárolhatók a színház jegypénztárában, naponta 10-13 és 16.30-18.30 között (tel.: 0264-593468), valamint a www.biletmaster.ro oldalon. maszol.ro

Megalakult a harmadik Orbán-kormány
Kinevezte Orbán Viktor harmadik kormányának minisztereit a köztársasági elnök június 6-án, pénteken Budapesten, ezzel megalakult az új, a rendszerváltás utáni tizedik kabinet.
Áder János államfő a Sándor-palotában reggel kilenckor megkezdődött kinevezési ünnepségen adta át megbízólevelét Semjén Zsolt tárca nélküli miniszternek, Pintér Sándor belügyminiszternek, Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek, Hende Csaba honvédelmi miniszternek, Trócsányi László igazságügyi miniszternek, Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszternek, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek és Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek.
A köztársasági elnök Orbán Viktor kormányfő és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében nevezte ki az új kormány minisztereit pénteki hatállyal. Az alaptörvény értelmében a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a kabinet a tárcavezetők kinevezésével alakul meg.
Orbán Viktor harmadik kormányának tagjai az Országgyűlés délelőtt 11-kor kezdődő, egyórás plenáris ülésén esküt tettek.
A Sándor-palotában tartott rövid rendezvényen, amelyen beszédek nem hangzottak el, családtagok és munkatársak vettek részt. Az új kormányt rövid műsorral köszöntötték, majd az elnöki hivatal koccintásra invitálta a jelenlévőket.
MTI. Székelyhon.ro

Az alkunak ára van. Az alkudozóknak is?
Heves magyarellenes indulatokat váltott ki marosvásárhelyi liberális körökben, de nem csak, amikor néhány hete megtörtént az alpolgármester-csere. Mint tudják: a liberális Ionela Ciotlăuşt a demokrata-liberális Claudiu Maior váltotta, az RMDSZ aktív támogatásával. A PNL megyei fődobréja, akarom mondani: főgóréja, a leváltott hölgyeménnyel karöltve kígyót-békát ráhordott akkoriban a csere megszavazóira. Elvtelen háttéralkukról, árulásról hadováltak, bírósággal fenyegetőztek. Aztán elmúlt nekik.
Magyar részről is sokan kifogásolták a polgármester által kezdeményezett akciót, pontosabban azt, hogy az RMDSZ részt vállalt belőle, hisz köztudomású, szavazatai nélkül nem történhetett volna meg a csere. Egyesek azzal érveltek, hogy a Floreaval kötött egyezségekből rendre vesztesként került ki a helyi magyarság. Kivéve az RMDSZ egyes „alkudozó” vezetőit. Mások viszont, abból kiindulva, hogy a vásárhelyi magyar közösség szempontjából teljesen mindegy, ki az alpolgármester, elfogadták, illetve nem ellenezték a váltást. Úgy vélekedtek, hogy akár hasznosnak is bizonyulhat, feltéve ha a váltásért cserébe kapott, illetve képviselő-testületi határozat-tervezetekbe foglalt ígéreteket ezúttal be is tartják. Amire, az előzmények ismeretében, tudjuk, semmi garancia.
Mindenesetre a nyilvánosság elé kerültekből ítélve – lásd a Sütő-szobor felállítására, illetve a visszaszolgáltatott ingatlanban működő Unirea Főgimnázium mellett létrehozandó római katolikus középiskolára vonatkozókat –, úgy tűnt, érdemes újra próbálkozni. Igaz, ezzel ellentmond az, ami a legutóbbi képviselő-testületi ülésen történt, ahol a katolikus iskola létrehozásáról kellett volna dönteniük a városatyáknak. Az előzetes egyeztetések ellenére a pészédés vezetés alatt álló tanfelügyelőség határozott nemet mondott a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozására, ezért az RMDSZ lemondott az erről szóló határozat-tervezet napirendre tűzéséről. Hogy milyen okokra hivatkozott a tanfelügyelőség, arról nincs tudomásunk. Ismerjük viszont a lecserélt liberális alpolgármester korábbi érvelését – „ezt az épületet Emil Dandea egykori polgármester elsőként szánta a városnak, oktatási célra” –, ezért könnyen el tudjuk képzelni. Nos, korábban magunk is úgy vélekedtünk, ha a mostani – a Sütő-szobor felállítására, a Kossuth Lajos utca nevének visszaadására, a római katolikus gimnázium létrehozására, a Bolyai gimnáziumnak helyet adó épület főjavításának közpénzből történő finanszírozására stb. vonatkozó – ígéretek akár fele megvalósul, már érdemes volt megegyezni. Feltéve, hogy ezúttal egy mindenki számára hozzáférhető, írott egyezséget kötnek. Ami alapján, ha úgy alakul, könnyen eldönthető, ki szegte meg adott szavát. Egyelőre azonban nincs tudomásunk afelől, hogy ez megszületett volna.
Bár az is igaz, minden szerződés, egyezség – írott, szóbeli egyaránt – annyit ér, amennyit betartanak belőle…
Szentgyörgyi László. Székelyhon.ro

Húszmillió alatt az ország – A rendszerváltás óta először csökkent ennyit Románia lakossága
Az 1989-es rendszerváltás óta először csökkent húszmillió alá Románia állandó lakossága – közölte tegnap Tudorel Andrei, az országos statisztikai intézet elnöke a 2013-as év előzetes demográfiai adatai alapján.
Több mint hetven éve, a második világháború óta nem fordult elő, hogy a Romániában született csecsemők száma nem érte el a 180 ezret, a népességcsökkenés mégsem ennek, hanem elsősorban a kivándorlásnak tulajdonítható: nemcsak a kitelepülők nagy száma miatt, hanem azért is, mert a távozók főleg a gyermekvállalás szempontjából fontos 25–45 év közötti korosztályból kerültek ki.
Jelenleg legalább 2,3 millió román állampolgár él külföldön, legtöbben Olaszországban és Spanyolországban, a kivándorlási folyamat azonban leállt: tavaly nem távozott több lakos Romániából, mint ahány itt letelepedett, és mindkét szám tízezer alatt volt. Ahhoz, hogy Románia lakossága megmaradjon a húszmilliós szinten, a nőknek átlagosan 2,1 gyermeket kellene szülniük, ezzel szemben a jelenlegi átlag 1,4 körül mozog.
Az intézmény legfrissebb összesítése szerint Romániában 4,3 millió kiskorú él, és az ország 5,3 millió családja közül több mint 3,5 milliónak egyetlen gyermeke van. Itt is egyre később vállalják az anyaságot: a szülő nők átlagéletkora tavaly 28 év volt, az első gyermeket pedig átlagosan 26 és fél éves korukban hozzák világra. A külföldön dolgozó, de román iratokkal rendelkező családokban tavaly több mint 22 ezer gyerek született.
Háromszék. Székelyhon.ro

Marosvásárhely: már év végétől összefogásról tárgyalna az RMDSZ és az EMNP a helyhatósági választások kapcsán
Már év végétől összefogásról tárgyalna Peti András és Portik Vilmos, hogy Marosvásárhelyen a magyarság jelöltjei győzzenek a 2016-os helyhatósági választásokon.
Peti, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke elmondta, az államelnöki választások után már tárgyalni kellene az együttműködésről az MPP-vel és az Erdélyi Magyar Néppárttal.
Peti szerint az európai parlamenti választások azt mutatják, hogy a magyar-magyar összefogás nem mozgósítja eléggé a marosvásárhelyi magyarságot, így annak módját kellene megtalálni, hogy a távol maradó magyar szavazópolgárok is részt vegyenek a 2016-os választáson.
Portik Vilmos, az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei szervezetének elnöke is úgy látja, a magyarságnak csak akkor van esélye leváltani Dorin Floreát és visszaszerezni a marosvásárhelyi önkormányzatot, ha együttműködés alakul ki.
„Ha rajtunk múlik, az Erdélyi Magyar Néppárton, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácson, akkor biztosan lesz együttműködés. Meg kell találnunk ennek lehetséges formáit. Bízom abban, hogy az a fajta együttműködés, amelyik a Vásárhelyi Forgatag megvalósításában kialakult, tud folytatódni. Ez egy jó kommunikációs csatorna, hogy a különféle álláspontokat egyeztessük.”
Portik Vilmos szerint ugyanis az európai parlamenti választásokra kötött magyar-magyar együttműködés mintája alapján nem lehet életképes összefogást kialakítani a 2016-ra. Azt mondta, a Vásárhelyi Forgatag szervezői csapatában már beszéltek együttműködésről, és ez év végéig lére is kellene jöjjön. Az EMNP-ben már lehetséges polgármester-jelöltek nevét is felvetették, de erről egyelőre nem nyilatkozik Portik Vilmos. (erdély fm) Transindex.ro

Csíksomlyó a világörökség része – Beszélgetés Ráduly Róbert Kálmán polgármesterrel
Négy zarándokvonat indult Budapestről Csíkszeredába, hogy résztvevők százait vigye el a Csíksomlyói búcsúba. Pünkösdszombatra tízezrek érkeztek a városba, a világ minden tájáról. Sokan napokkal vagy hetekkel ezelőtt gyalog indultak útnak a magyarság legnagyobb egyházi ünnepére.
A búcsú előestéjén a Duna Tv Székelyföldi Stúdiójának munkatársa a Csíksomlyói nyeregben beszélgetett Ráduly Róbert Kálmán polgármesterrel a több százezer zarándok fogadásával járó kihívásokról, de szó lesz arról is, hogy az elöljáró csütörtökön ismét nyilvánosan buktatta le az őt megfigyelő titkosszolgálati ügynököt. Ráduly Róbertet Száva Enikő kérdezte.
Bár azt gondolná az ember, hogy a sokéves tapasztalat a búcsú megszervezésében, rutinná teszi azt, a polgármester elmondta: rutinból nem lehet szentséget felvenni, gyereket szülni, Miatyánkot imádkozni, és nem lehet pünkösdi búcsút szervezni sem. Az elmúlt 25 év alatt olyan mértékben alakult a zarándoklat, növekedett a résztvevők létszáma, hogy folyamatosan módosítani kellett annak megszervezésén.
Arra a felvetésre, hogy 2012-ben az akkori kulturális miniszter, Kelemen Hunor azt javasolta, hogy a Csíksomlyói búcsú váljon a világörökség részévé, Ráduly kijelentette: Csíksomlyó a világörökség része. „Az, hogy mi létezünk, az nem attól van, hogy a román állam beírt minket valamilyen anyakönyvbe, hanem ez egy Istentől való ajándék. Így aztán az csak egy gyarló emberi dimenzió, hogy különböző listákat, katalógusokat állítanak fel és fel akarnak venni oda helyeket, és elhitetik, hogy akkor azok a fontos dolgok. Csíksomlyó akkor is fontos lesz, hogyha ebből nem lesz semmi, mindaddig, amíg ide jó szándékú keresztény emberek járnak, és megtalálják itt a lelki nyugalmukat" – hangsúlyozta Ráduly.
A RMDSZ autonómia-tervezete kapcsán a polgármester kifejtette, hogy szerinte a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott statútum az, amit minden erdélyi magyar politikai és civil szerveződésnek fel kéne karolnia. „Mi, csíkszeredaiak, messzemenően támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyeket az SZNT indítványoz. Erre jó példa az, hogy most az önkormányzatunk éppen arra készül, hogy elfogadja azt a petíciót, amely révén az önkormányzatok kinyilvánítják az autonómia iránti akaratukat, felsorakozva azon kevés önkormányzat mellé, amelyek ezt eddig megszavazták. dunatv.hu, Közbeszéd. Erdély.ma

Wass Albert-szobrot avatnak Szovátán
Július 8-án, pünkösdvasárnap 14 órakor Szovátán, a Sómező utca 67. szám alatt Wass Albert-szobrot avatnak – tájékoztatták szerkesztőségünket a szervezők.
Az ünnepségen részt vesz Bartha József holtmarosi református lelkipásztor és Kozsik József színművész. A szobrot Miholcsa József készítette.
Társszervező a HVIM marosvásárhelyi szervezete.
Közlemény. Erdély.ma

Csíksomlyói búcsú – Oláh Dénes: Isten igéjéhez való viszonyunk a boldog élet titka
A boldog élet titka abban rejlik, milyen a viszonyunk Isten igéjéhez – mondta Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes, plébános a csíksomlyói pünkösdi búcsú ünnepi szentmiséjének főszónoka. Öntudatra ébredésre és a közösség szolgálatára buzdította a híveket a csíksomlyói pünkösdszombati szentmisén Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes, plébános. A szentbeszédben Isten igéje meghallgatásának és megélésének a fontosságára is felhívta a figyelmet.
A pünkösdszombati szentmise prédikációjában a Maros-Küküllő kerületi főesperes kijelentette: a boldog élet titka az ige figyelmes hallgatásában, majd az életben történő aprópénzre váltásában ölt testet. Mint fogalmazott, e tekintetben valóban „nagy volt" a Szűz Mária, Jézus anyja, akiről a szentírás is megjegyezte, hogy a szavakat szívébe véste, elgondolkodott rajtuk. „Ha valakinek fontos volt életté váltani a szavakat, Isten megszólításait, akkor az valóban a boldogságos Szűzanya volt" – mondta a főesperes.
Mária alakjának fontossága kapcsán kiemelte, hogy a szentírásban sokat nem írnak Jézus anyjáról, de a keresztény hit három legfontosabb mozzanatánál, vagyis Jézus megtestesülésekor, az emberiség megváltásakor, valamint az egyház születésekor egyaránt jelen volt.
A pünkösdkor megalakult jeruzsálemi ősegyházközséggel kapcsolatban kijelentette: meg kell próbálni a mai plébániai közösségeket és a magyar civil szervezeteket is olyan közösségekké formálni, mint az ősegyház, amely megélte Isten szavát, és ez boldoggá, vidámmá, egymásra figyelő és egymást szerető közösségé alakította.
Kiemelte, Isten mindenkit megajándékozott adományokkal azért, hogy ezzel gyarapítsa és szolgálja a közösséget. „Akkor lennénk mi az Ige igazi hallgatói, ha a Somlyó hegyén mindenki szembesülne a képességeivel, és eldöntené a Szűzanyára tekintve, hogy ha valamit birtokol, ettől kedve a közösbe teszi, hogy közösségeink sorsa jó irányba mozduljon el" – mondta Oláh Dénes.
Úgy vélte, hogy a magyar népet, a székely közösségeket is megcélozták azok az arctalan démoni erők, amelyek szét akarják verni (…), és ki akarják szolgáltatni a multik kénye-kedvének. Arra buzdította a híveket, hogy magyarságukat és római katolikus hitüket ne válasszák szét. „Ha becsületes emberként, elkötelezett emberként akarunk élni, a kettőt szorosan össze kell kapcsolni, és meg kell élni" – hangoztatta.
Fontosnak nevezte, hogy úgy a nemzeti, mint az egyházi közösségek öntudatra, vagyis „mi-tudatra" ébredjenek. Ehhez szerinte Ezékiel prófétához hasonlóan „le kell nyelni" az Igét, vagyis teljesen azonosulni kell Isten szavával. Az ébresztő szót ugyanis – magyarázta – azok a lelkipásztorok, világi munkatársak, elkötelezett édesanyák és édesapák fogják kimondani, akik azonosulnak Istennel, és nem tudnak másként élni, mint hogy folyton rá figyelnek.
Hangsúlyozta, elég volt az értelmetlen zászlólengetésből, az egyházi és a nemzeti romantikából, rá kell ébredni, hogy eljött a munka ideje, amikor mindenki ott teszi a kötelességét becsülettel és számolatlanul, ahová Isten állította. „Ha öntudatra ébredtünk, ha megszólalt bennünk a lelkiismeret, ha elindultunk a megtérés útján, akkor amit tehetünk, hogy felkínáljuk az életünket, mindenestül" – mondta a főesperes.
Kiemelte, hogy a csodák ideje nem járt le, de olyan tanárokra, lelkipásztorokra és szülőkre van szükség, akik meg tudják győzni a gyermekeket és a fiatalokat, hogy adottságaikat tegyék be a közösbe, és ne tartsák meg maguknak. „Ha képességeinket mind közreadnánk, akkor lehetne még egyszer Erdély földje tündérkert" – mondta a főesperes.
„Kérjük meg a Szűzanyát, imádkozzon velünk, hogy legyünk öntudatra ébredt, az életünket felkínáló keresztények, egymás képességeit alázattal elismerő emberek, és egyenként, de közösségileg is Isten kezét fogó, vele beszélő viszonyban levő, és őt rajongásig szerető nép" – mondta Oláh Dénes.
A Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben megtartott szentmisét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek vezette, aki a szentmise kezdete előtt az idei pünkösdi ünnep üzenetével kapcsolatban kijelentette: annak a nemzetnek van jövője, amelynek gyermekei vannak.
A szentmise a pápai himnusz, valamint a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget több százezer hívő jelenlétében. A zarándokok között jelen volt Áder János magyar köztársasági elnök is, aki magánlátogatásra érkezett Erdélybe.
MTI. Erdély.ma

Székelyföld autonómiastatútuma – Nincs határidő
Előbb szervezeten belül kell egyeztetnie a két pártnak az autonómiastatútumról, és ha kialakult végleges álláspontjuk, akkor lesz értelme ismét tárgyalóasztalhoz ülni – véli Márton Árpád, a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetek egyik kidolgozója, az RMDSZ-es küldöttség tagja. Elmondta, az RMDSZ-en belül is különböznek a vélemények bizonyos kérdésekről, az MPP-vel folytatott tárgyaláson kiderült, sok mindent hasonlóan gondolnak, a májusi találkozón elsősorban azt vették számba, mit látnak másképp, miről kell tárgyalniuk, és milyen formában.
Márton Árpád kifejtette, négy autonómiatervezetet dolgoztak ki, ezek közül egyet adtak át a Magyar Polgári Pártnak, és az került a nyilvánosság elé, amely a jelenlegi jogi keretek között megvalósítható autonómiáról szól.
Az RMDSZ-en belül is vita folyik arról, hogy a tervezet három megyére vagy két megyére és a történelmi Marosszékre vonatkozzék, vannak akik kihagynának, illetve bevonnának településeket. Márton Árpád elmondta, hogy Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnökének ezzel kapcsolatos kifogásai nem helytállóak, a tervezet nem szól arról, hogy olyan román vidékeket csatoljanak Székelyföldhöz, melyek soha nem tartoztak ide. A jogszabály azt is leszögezi, hogy az autonóm terület létrehozását követő hat hónapban népszavazáson dönthetnek azok is, akik csatlakoznának, és azok is, akik nem kívánnak ide tartozni, tehát igény szerint módosíthatóak a törvényben lefektetett határok.
Nincs egybehangzó vélemény arról sem, hogy a készülő jogszabálynak milyen módon kell viszonyulnia az alkotmányhoz, illetve milyen garanciákat kell belefoglalni az itt élő románság számára. Ezeket a kérdéseket alaposan meg kell vitatnia mindkét szervezetnek, és a következő megbeszélésen már egyértelmű mandátummal kell asztalhoz ülniük. Egybecseng azonban álláspontjuk, hogy a jelenleg hatályos dél-tiroli jogi norma elveit, megoldásait vegyék alapul a Székelyföldről szóló tervezetben.
Márton Árpád nem tudott egyértelmű választ adni arra, hogy az RMDSZ-en belül melyik testület alakítja ki a szövetség végleges álláspontját: az elnökség, a Szövetségi Állandó Tanács vagy egy harmadik fórum. A végleges javaslatra azonban rá kell bólintania az SZKT-nak. Újabb határidővel kapcsolatosan sem nyilatkozott, mint mondotta, erről nem ő dönt, mint ahogy a következő találkozó időpontjába sincs beleszólása, a két párt elnöksége egyeztet majd róla.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megfigyelés alatt (Nyomtatott nagybetű – a nagydíjas előadás)
„A 20. század mind messzebbre kerül tőlünk az időben, társadalmi traumáival, egyéni tragédiáival, le nem zárt ügyeivel együtt. Egyre kevesebben vannak az események résztvevői vagy tanúi. Ideje ilyen módon, a színjátszás eszközeivel is megörökíteni a még elérhető tanúságtételeket.”
A felvidéki Nyitrán tavaly a nemzetközi színházi fesztiválon indult a Párhuzamos életek – a 20. század a titkosrendőrség szemével című egyedülálló nemzetközi projekt, melyhez szlovákiai, magyar, cseh, német, lengyel és román művészek csatlakoztak. Hónapokon át kutattak saját hazájuk titkosrendőrségi aktáiban, és azok alapján alkottak előadásokat. A nyitrai nemzetközi bemutatót követően a darabokat a társulatok hazai színházaikban is repertoáron tartják, idén pedig vándorfesztiválokon mutatják be a projektben részt vevő országokban. Ezek az előadások olyan személyekről mondanak el hiteles történeteket, akik a kommunista rendszerben ki voltak téve a titkosrendőrség üldözésének, vagy esetenként éppen a másik oldal képviselői, vagyis az ügynökök állnak a drámai játék középpontjában.
Sepsiszentgyörgyön az Atelier Nemzetközi Színházi Fesztivál műsorára tűzte a bukaresti Odeon színház erre az alkalomra készült előadását. A Nyomtatott nagybetű (Tipografic majuscul) című darabot Gianina Cărbunariu rendezte, és egy 17 éves botoşani-i diák esetét dolgozza fel. 1981 szeptemberében a kamasz fiúra azért figyel fel a Securitate, mert az emberi jogok és szabadságjogok megsértése, az elviselhetetlen gazdasági állapotok ellen tiltakozó szövegeket ír a város falaira, pannókra. A fiút elkapják, majd rendszeresen berendelik kihallgatásra a Securitatéra, mígnem a meghurcoltatások miatt megbetegszik, és 1985-ben leukémiában meghal. A bikfanyelven megfogalmazott szekusjelentések mellett a „Tanuló”-iratcsomó 200 oldalán fennmaradtak a fiatalember vallomásai is – írja az Odeon színház bemutatójának honlapján a rendező. – Olyan ifjút ismerünk meg ezekből, aki a titkosrendőrség nyomása ellenére sem adja fel elveit, még akkor sem, ha társai mind magára hagyják. „Úgy gondolom, a fiataloknak olyan példaképeket kell felmutatni, akiket megértenek, Mugur Călinescu pedig ilyen értelemben éppen azt a magatartásmodellt képviseli, akire szükség van.” Az előadás ún. „hozott” anyagból (dokumentumok és interjúk) állt össze – folytatja vallomását Gianina Cărbunariu –, de a színpadon fikciót látunk, mely a közelmúlt valóságának nyomait faggatja, segítséget nyújtva a nézőnek a mai társadalom megértéséhez. Kedd este sok fiatal ült a nézőtéren.
Öt bukaresti színész – Cătălina Mustaţă, Alexandru Potocean, Gabriel Răuţă, Mihai Smarandache, Silvian Vâlcu – Andrei Dinu egyszerű, de leleményes és célszerű díszletében hátborzongatóan hiteles hangulatot teremtett, melybe szervesen illeszkedett Florin Fieroiu mondanivalót erősítő koreográfiája, Bobo Burlăcianu korhűséget hangsúlyozó zenéje, Andu Dumitrescu fényjátéka.
Forró Eszter. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szabadság (Kolozsvár), 2014. június7.
A Magyar Ház Napja Besztercén
A besztercei Magyar Ház már lassan 13 éve számos rendezvény színtere, olyan kulturális programok otthona, amely a Beszterce városi és a megyei magyarságot szólítja meg. Olyan hely, ahol minden korosztálynak megfelelő, sikeres rendezvényeket tudnak tartani.
Az idén harmadszorra kerül sor a Magyar Ház Napja rendezvényre, amelyen lesz fotókiállítás, gyermekfoglalkozások, kézműves műhelyek, bábszínház, gasztroverseny, kulturális műsor és esti koncert. A program az elmúlt két évben igen nagy sikernek könyvelhető el, széles körben sikerült megszólítani, érdekeltté tenni az érintetteket, egészen kicsiktől az idősebb korosztályig mindenki talál magának kedvére való műsort. Kapcsolatépítés terén is sokat jelent, hiszen a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével kialakult együttműködés e program által is kiteljesedik. Szabadság (Kolozsvár)

Transylvania kamarazene-fesztivál Torockón, első alkalommal
Brazíliából és Japánból is érkeztek előadók a kis unitárius templomba
Ismert külföldi előadók színvonalas, ritka zenei élménnyel lepték meg a torockóiakat az unitárius templomban, annak a hangversenysorozatnak a keretében, amely tavaly kezdődött, és az idén június 2-án és 3-án folytatódott.
Egy évvel ezelőtt merült fel a nemzetközi kamarazene-fesztivál ötlete a Párizsban élő Juliana Steinbach, és a zabolai Roy Chowdhury Sándor tárgyalása során, azzal a céllal, hogy rávilágítsanak az erdélyi zene gyökereire, továbbá biztosítsák az elszigetelt falvak gyermekei és lakói számára a zenei oktatást. 2013-ban látogatott Erdélybe két japán és két francia koncertzenész, hogy felfedezzék azt a zenei folklórt, amely Bartók Bélát és sok más nagyszerű klasszikus és kortárs zeneszerzőt megihletett. Szabadság (Kolozsvár)

Káromkodó, pesszimista népből imádkozó néppé válni
A boldog élet titka abban rejlik, milyen a viszonyunk Isten igéjéhez – mondta Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes, plébános, a csíksomlyói pünkösdi búcsú ünnepi szentmiséjének főszónoka több százezer zarándok előtt.
A pünkösdszombati szentmise prédikációjában a Maros-Küküllő kerületi főesperes kifejtette, hogy a boldog élet titka az ige figyelmes hallgatásában, majd az életben történő aprópénzre váltásában ölt testet. Elmondta, hogy az idei búcsú középpontjában álló Szűz Mária valóban boldog volt, mert szívébe véste ezeket a szavakat.
Mária alakjának fontossága kapcsán kiemelte, hogy a szentírásban sokat nem szerepel Jézus anyja, de a keresztény hit három legfontosabb mozzanatánál, Jézus megtestesülésekor, az emberiség megváltásakor, valamint az egyház születésekor egyaránt jelen volt.
Elég volt az értelmetlen zászlólengetésből, a nemzeti romantikából. Öntudatra kell ébrendni. Eljött a tettek, a munka ideje – mutatott rá Oláh Dénes. A mi dolgunk a hintót húzni, nem egymás torkába harapni. A hintó a nép, ezt jegyezzük meg. Az alázat nagy dolog – fogalmazott a főszónok.
Miért ne lehetnénk káromkodó, pesszimista nép helyett imádkozó népként ismert lenni a világban? Aki imádkozik, az Isten kezét fogja. Az ima egybekapcsol minket. Egymásba kapaszkodva imádkozzatok! – szólította fel a tömeget Oláh Dénes.
A Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben zajló szentmisét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta. A csíksomlyói pünkösdi búcsú idei mottója: Boldog a méh, amely téged hordott.
A zarándokok egyházi zászlók, magyar és székely lobogók alatt érkeztek szombaton délelőtt a csíksomlyói Hármashalom-oltár elé. Köztük volt van Áder János köztársasági elnök is, aki magánlátogatásra érkezett Erdélybe.
A legnagyobb magyar zarándoklatra többnyire gyalogosan érkeztek a szombat hajnalban (vagy már az előző napokban) útnak indult keresztalják – vagyis kereszt alatt vonuló, templomuk zászlója, és a településnevet jelző felirat mögé felsorakozó csoportok – a környező székely falvakból. Erdély, a Kárpát-medence és nagyvilág számos más pontjáról is érkeztek gyalogos zarándokok.
A Csíkszeredába vonaton, buszon vagy autóval érkezett zarándokok is gyalog tették meg a három kilométeres utat a Csíksomlyói Kegytemplomig, illetve kapaszkodtak fel a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe, ahol a pünkösdi búcsú szabadtéri szentmiséjét celebrálják.
A Szék útján összefüggő embertömeg özönlött szombat délelőtt a kegytemplom felé, amelyben feliratok, zászlók, sajátos kitűzők jelezték hordozóiknak a különböző Kárpát-medencei településekhez, kisebb közösségekhez való tartozását a felvidéki Tardoskeddtől a székelyföldi Oroszhegyig, a nyugat-magyarországi Fertőendrédtől a partiumi Aradig.
A fiatalok közül sokan székely népviseletbe, vagy cserkészegyenruhába öltöztek, mint például gyergyóújfalusi diákok. De távolabbi országok lobogói is feltűntek a tömegben. Krónika (Kolozsvár)

Anyanyelvükön hallgattak szentmisét a csángók
Több éves hagyománya van a pünkösdi „csángó misének”. A csíksomlyói Szent Péter és Pál plébánia Betlehem- kápolnájában tartott szentmisén idén is szép számban vettek részt a moldvai csángók. Számukra különleges alkalom, hogy anyanyelvükön, magyarul hallgathatták a Berszán atya által celebrált szentmisét.
anyanyelvükön, magyarul hallgathatták a Berszán atya által celebrált szentmisét.
Csángó népviseletben hallgatták a szentmisét
„A csángó szentmise helyszíne a Szent Péter és Pál plébániatemplomhoz kötődik, hiszen több mint száz éve ide jártak őseitek, aztán ti is, legyen ez így utódaitok esetében is” – köszöntötte a résztvevő csángó híveket Kovács Attila plébános.
Az idei szentmisét Berszán Lajos, a Gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium alapító igazgatója mutatta be. „Ez a nap a nagy öröm napja, mert megtörtént a pünkösdi csoda, amikor egyházunk első pápája, Szent Péter elkezdett prédikálni, mindenki saját nyelvén értette a példabeszédét. A szentlélek mindenkit a maga nyelvén, a maga kultúráján keresztül szólít meg” – kezdte szent beszédét Berszán atya. Majd elmesélte, hogy, amikor a II. János Pál pápa Budapesten járt, megtisztelte a magyar híveket azzal, hogy magyar nyelven szólt hozzájuk. „Azon a nyelven szólt hozzánk, amelyen édesanyák minket tanított. Pünkösd a nyelv boldogsága, a nyelv öröme. Isten igéjét mindenki saját anyanyelvén hallgathatja és nem szabad ezt tiltani, mert Isten azt akarta, hogy olyan legyen ez a világ, mint egy gyönyörű virágoskert. A virágoknak pedig több ezer fajtája van” – példázódott a misét celebráló pap.
A csángó misén a Gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium kórusa énekelt, majd a csángó hívek ősi egyházi énekeiket is előadták. A 1990-es évektől kezdődően kezdtek a moldvai csángók számára szentmisét tartani a csíksomlyói pünkösdi búcsú alkalmával, merthogy Moldvában nincs rendszeres magyar nyelvű liturgia.
Barabás Hajnal. Székelyhon.ro

Megszervezik az erdélyi Hivatásos Együttesek Találkozóját
Harminchárom színházi és 13 táncművészeti pályázat érkezett a Magyarország határain túli színházaknak és professzionális táncegyütteseknek járó mintegy 50 millió forintos támogatásra, amellyel a társulatok kiemelt művészeti céljainak megvalósítását segíti az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) - közölte a kultúráért felelős államtitkárság szombaton.
A Magyarország határain túli magyar nyelvű színházak az idén 39 750 000 forint keretösszegre pályázhattak önálló produkciók és színházi nevelési programok önállóan vagy koprodukcióban történő létrehozására, illetve továbbjátszására, valamint technikai eszközeik fejlesztésére, és egymás közti vagy hazai magyar nyelvű színházak közötti szakmai együttműködések támogatására.
A professzionális határon túli táncművészeti szervezetek 8 800 000 forint támogatást nyerhettek el szakmai együttműködésre és képzésre. Halász János kultúráért felelős államtitkár a színházművészeti és táncművészeti bizottság javaslatát jóváhagyva hozta meg döntését. A támogatások jóváhagyásával az államtitkár egyúttal arról is döntött, hogy a határon túli professzionális táncművészeti szervezetek keretösszegéből megmaradt 950 ezer forint felhasználására meghívásos pályázatot ír ki a tárca, azzal az erdélyi Hivatásos Együttesek Találkozójának megszervezését támogatja.
Halász János decemberben közölte, hogy 2014-ben az előző évi 40 millió forinthoz képest 50 millió forintra növelik a határon túli társulatok támogatását.
MTI
maszol.ro

Irodalomtörténeti városháza Nagykárolyban
Lekerültek az állványok Nagykároly felújított műemléképületéről, teljes pompájában mutatja magát az új-régi városháza, az egykori Szarvas fogadó. A 200 éve Ybl Miklós tervei alapján emelt objektum önmagában is értéket képvisel, ám igazi rangját irodalomtörténeti vonatkozása adja meg. Az erdélyi körútra indult Petőfi Sándor 1846. szeptember 8-án az itt rendezett megyei bálon ismerkedett meg Szendrey Júliával, későbbi feleségével, aki az akkor már országosan ismert költő számos szerelmes versének ihletője lett. Csak néhány címe a legközkedveltebbek közül: Szeptember végén, Reszket a bokor, Rózsabokor a domboldalon, A virágnak megtiltani nem lehet, Fa leszek, ha fának vagy virága.
Maga a költő úti levelében így írja le a találkozás pillanatát: „A fogadóval átellenben a fák alatt pillantottam meg, délután hat és hét óra között. Ez időtől számítom életemet, s a világ életét. Azelőtt sem én, sem a világ nem lévén. Akkor lett a nagy semmiben a világ, s az én szívemben a szerelem.” Azt már barátja, Töröklaki Papp Zsigmond feljegyzéséből tudjuk, hogy később, a bál kezdetétől egy pillanatra nem vette le szemét Júliáról, mígnem Riskó Ignác megyei jegyző személyesen is bemutatja őt szerelmének. Innentől kezdve minden Petőfi-rajongó ismeri a történetet.
A Szarvas felváltva volt fogadó és városháza is. Sorsa az 1948-as államosításkor pecsételődött meg, amikor, mint megannyi értékes épület abban az időben, mindenkié volt, vagyis senkié. Sem iskolaként, sem irodaházként nem igazán törődtek vele, híres báltermét tornateremként használták, amíg használhatták. Legutóbb, a rendszerváltás előtt kaszárnyaként működött, egyre elhanyagoltabb állapotban. Időbe telt, amíg állam végül is a városnak adta. Elsősorban Kovács Jenő polgármesteré az érdem, hogy nem jutott a lebontás sorsára.
„Többször is megpróbáltuk pályázatok révén felújítani, de soha nem kaptunk rá pénz, mivel túlságosan kockázatosnak találták”– mondta a maszol.ro-nak, – „ekkor megvizsgáltattam statikusokkal, akik más véleményen voltak. Kultúrtörténeti jelentősége miatt mindenképpen meg akartuk tartani. Nem volt más választásunk, mint összébb húzzuk a nadrágszíjat és a városi költségevetésből próbáljuk felújítani. Elvégre nem vagyunk olyan szegények, mint látszunk. Minden évben lecsípünk rá egy kisebb-nagyobb összeget, aztán csak elkészül!” Íme, érdemes volt kivárnia, a Szarvas fogadó öt év munka után elkészült és mostani székházából rövidesen ide költözik a polgármesteri hivatal, amelyet eredeti tulajdonosa visszakapott.
A nagykárolyiak az uniós pályázatoknál is igen sikeresek, most is hét-nyolc más épületet ilyen pénzekből újítanak meg. Köztük a múlt években szépen rendbetett Károlyi kastélyhoz tartozó lovardát és virágházat és a városi színház épületét. Miként a kastélynál, a városvezetés a Szarvas-fogadó esetében is odafigyelt minden apró részletre, benne arra, hogy az immár ismét városházaként működő épületben utalás történjen irodalmi és történelmi nevezetességére. Ennek köszönhetően nemcsak emléktábla, de Petőfi-Júlia szobor is emlékeztet a történelmi eseményre.
Sike Lajos. maszol.ro

Minden eddiginél többen zarándokoltak el az Ezer éves határra
Hetedik alkalommal vitték utasaikat a magyarországi zarándokvonatok az Erdély és Moldva határán lévő Gyimesbükkre. Az ezer éves határ Pünkösd vasárnapján idén is zarándokhellyé vált – székelyföldi településekről és az anyaországból is nagyon sokan érkeztek.
Idén négy különvonat hozta a magyar zarándokokat a Csíksomlyói búcsú után Gyimesbükkre. Az állomáson Deáky András tanár, a pünkösdi gyimesbükki zarándoklat egyik ötletgazdája fogadta az érkezőket a polgármesterrel és a helyi hagyományőrző csoporttal együtt.
A zarándokvonatok utasai és az autóval érkezők is a térség legrégebbi templomához, a Kontumáci kápolnához vonultak. A szabadtéri színpadon a 250 évvel ezelőtti madéfalvi veszedelem idején menekülők leszármazottjait képviselők, a gyimesi és a moldvai csángók is tartottak előadást, majd – a szintén zarándokvonattal érkező – Sebő Együttes koncertezett.
A szabadtéri oltárnál tartott pünkösdi szentmisén Salamon József plébános azt mondta: Nagy öröm ennyi emberrel együtt ünnepelni, lélekben egynek lenni. Beszédében a gyimesiek jeles példaképeire, Márton Áron püspökre, a madéfalvi veszedelem menekültjeit segítő Zöld Péter plébánosra és a templomépíttető Dani Gergely plébánosra emlékezett.
Az ünnepség végén a zarándokvonatok Gábor Áron és a Mátyás király emlékére díszített mozdonyai az ezer éves határra vonultak fel, Magyarország egykor legkeletibb vasúti őrházához, amely hét éve vasúti múzeumnak ad otthont.
hirado.hu. Erdély.ma

Elena Udrea a Népi Mozgalom Párt új elnöke
A Népi Mozgalom Párt szombati kongresszusán Elene Udrea 742, vetélytársa, Daniel Funeriu 209 voksot kapott a küldöttektől.
Elena Udrea nem sokkal megválasztása után bejelentette: Cristian Diaconescu lesz a Népi Mozgalom Párt elnökjelöltje.
Cristian Diaconescu elfogadta a jelölést.
marosvasarhelyiradio.ro. Erdély.ma