XVIII. Báthory Napok Kolozsváron
Tizennyolcadik alkalommal szervezték meg idén a Báthory Napokat Kolozsváron. A háromnapos rendezvény minden évben kiváló alkalom a diákoknak a megmérettetésre, tehetségük megmutatására, sportolásra és a szórakozásra. Idén a napok az Iskola Másként országos mozgalom hetével is egybeestek, így a diákoknak semmi más elfoglaltságuk nem volt, mint kihasználni a Báthory napok szórakozási lehetőségeit.
A több mint 400 éves iskolát a humanista műveltségű, római-katolikus erdélyi fejedelem, Báthory István alapította a protestánsok uralta Erdély központjában, Kolozsváron. Behívta a jezsuitákat, akik egységes, bevált és magas szintű tanrendszer alapján tanítottak Európában. A Báthory István Elméleti Líceumot ma is az erdélyi magyar oktatás egyik elitképzőjeként tartják számon. Az iskola 970 diákja a napokban színes programsorozaton, a Báthory napokon vett részt, amelyre minden év áprilisában kerül sor.
Nagy keletje van a Ki mit tud versenynek, hiszen itt mutathatják meg a diákok rejtett tehetségüket. Idén összesen 29 produkció nevezett be. A másik népszerű program a vállalkozói verseny.
A Báthory Napokon különböző tantárgyversenyekre is sor kerül. A napokig zajló pontszerző versenyen általános műveltséget mérnek fel, a legügyesebb osztályt pedig a záróünnepségen díjazzák.
Timár Ágnes, a Báthory István Líceum igazgatója: „A célja egyrészt a közösségi érzésnek az erősítése, az ünneplés mert nagyon nagy szükségünk van az ünnepekre. Mindig ilyen három-négy napos rendezvénysorozattal lehetőséget adunk a gyerekeknek, hogy játszanak, megmutassák, hogy mit tudnak, a tehetségüket.”
Idén először kiállításokat is szerveztek a Báthory Napokon. Az egyik legnépszerűbb kiállítás az állattani múzeum darabjaiból készült.
Székely Blanka
Erdély Tv. Erdély.ma

Kossuth-szobrot találtak a marosvásárhelyi múzeum pincéjében
Ritkaságszámba menő szoborra bukkantak a Maros Megyei Múzeum munkatársai a néprajzi részleg tatarozása közben. Egy XIX. századi Kossuth-mellszobor került elő a pincéből, megrongálódott állapotban.
A feltehetően szoborpályázatra szánt, 1892-ben készült alkotás a magyar historikus szobrászat egyik legnagyobb alakjának, Kiss Györgynek a munkája.
Pokorny Attila restaurátor azt mondja, ennek a mintának bronzba öntött változata megtalálható Szegeden és Bárándon is. Kiss György rangos művész volt, Zala György és Stróbl Alajos kortársa, a budapesti Hősök terén megtalálható a Károly Róbert szobra. A mellszobor valószínűleg az 1919-ben megszűnt Székely Iparmúzeum hagyatékából került a Maros Megyei Múzeumhoz, a leltárban nem is szerepelt. A Kossuth-szoborról szilikonmintát készítenek, majd a Kultúrpalota Bernárdy hagyatékot őrző termében állítják ki.
Kossuth Rádió, Krónika. Erdély.ma

Basescu felmentette tisztségéből Borbély Lászlót
Traian Basescu felmentette tisztségéből Borbély László környezetvédelmi minisztert, miután a tárcavezető a személye elleni korrupciós gyanúsítás miatt benyújtotta lemondását.
Az államfő ugyanabban a rendeletben Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnököt bízta meg a környezetvédelmi tárca ideiglenes vezetésével.
Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA), amely bűnvádi eljárást kért ellene a legfőbb ügyésztől.
A miniszter csütörtök reggel nyújtotta be lemondását, miután Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést a személyével kapcsolatos korrupciós gyanúról.
Borbély László később újságírók előtt kijelentette, nem azért mondott le, mintha oka lenne rá, hanem azért, hogy semmilyen gyanú ne árnyékolhassa be a kormány munkáját. Hozzátette: nem közölték vele, mivel gyanúsítják, a sajtóból értesült arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást kért ellene. Megalapozatlannak tart és határozottan visszautasít minden ellene felmerülő vádat és reméli, hogy az igazságszolgáltatás is bebizonyítja ártatlanságát.
„Engem nagyon sokan ismernek, 1990 óta vagyok a politikai életben, és azt hiszem tudják az emberek, milyen vagyok, és itt nem a funkció a legfontosabb. Ezt a döntésemet közöltem a miniszterelnökkel, az állam elnökével és ezek után is ugyanaz az ember leszek" – mondta Borbély László.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja, és kiáll mellette (Borbély László 2011 óta az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti). Kelemen Hunor emlékeztetett rá, hogy a DNA egy tavaly megszellőztetett ügyet vett ismét elő, amiről júliusban még azt mondták, hogy abban nem Borbély László a gyanúsított.
„Kicsit furcsállom, hogy ez a választási kampány előtt történik, de ennél fontosabb az, hogy Borbély Lászlót ártatlannak tekintjük és teljes támogatásunkról biztosítjuk" szögezte le az RMDSZ elnöke. Szerint Borbély lemondása azt mutatja, hogy egy erős ember, aki számára a becsület előbbre való, mint a miniszteri tisztség.
Kelemen Hunor az MTI-nek elmondta: keddre összehívta az RMDSZ állandó tanácsát, amely dönteni fog arról, kit javasol a szövetség a környezetvédelmi minisztérium élére. A román sajtó szerint a posztra Korodi Attila parlamenti képviselő a legesélyesebb, aki Tariceanu-kormány idején, 2008-ig töltötte be ezt a tisztséget.
Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség, amely 2011 júliusában közölte, hogy vizsgálatot folytat egy olyan ügyben, amelyben Borbély László is érintett. A miniszter egyik tanácsosát azzal gyanúsította a DNA, hogy segített egy Szatmár megyei vállalkozónak megvesztegetni Borbély Lászlót. A korrupcióellenes ügyészség akkori közleményében azt írta: egy Szatmár megyei üzletember 20 ezer euró értékű lakásfelújítással „vásárolta meg" az RMDSZ által delegált miniszter befolyását, hogy könnyebben jusson közbeszerzési szerződésekhez. A minisztert azzal is gyanúsítják, hogy több ízben hamis vagyonnyilatkozatot tett közzé.
A képviselői mandátummal rendelkező Borbély László a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik. Ennek felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház plénuma dönthet a jogi bizottság véleményezése nyomán.
MTI. Erdély.ma

Lemondott Borbély László környezetvédelmi miniszter
Bukaresti sajtóforrások szerint lemondott tisztségéről Borbély László környezetvédelmi miniszter. A tárcavezető sajtófelelősei közül egyelőre senki sem erősítette meg a hírt, bár az őt ért, szerdán felröppent korrupciós vádakat követően valószínűnek tarják a lépést.
Borbély Lászlót ma délelőtt magához kérette Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnök. Fővárosi információk szerint, a környezetvédelmi tárcát, a korábban már ebben a tisztségben megfordult Korodi Attila veheti át.
Marosvásárhelyi Rádió. Erdély.ma

Károlyi Mihálynak felelőssége van a trianoni határok kialakulásában
Károlyi Mihálynak felelőssége van a trianoni határok kialakulásában, egyebek mellett azért, mert az általa a győztes francia tábornokkal, Franchet d' Esperey-vel megkötött belgrádi katonai konvenció rosszabb területi kondíciókat biztosított Magyarország számára, mint a néhány nappal korábban még az Osztrák-Magyar Monarchia vezetői által 1918 novemberében aláírt padovai fegyverszünet – fejtette ki Gulyás László történész, a Szegedi Tudományegyetem habilitált docense az MTI-Pressnek.
Felidézte, hogy a belgrádi konvenció értelmében Magyarországnak délvidéki területeket kellett átadnia a szerbeknek, és ugyanezen megállapodás következtében a románok is kaptak területeket Erdélyből. Véleménye szerint azért is felelősség terheli Károlyi Mihályt, hogy 1918 októberének végétől mint miniszterelnök nem szervezte meg a katonai ellenállást az ország határain, pedig a frontról hazatérő katonák egyben tartásával megszervezhető lett volna a csehszlovákiai, romániai és szerbiai irányból induló támadások kivédése. A kormányfőnek a Székely Hadosztály előtt 1919. március 2-án Szatmárnémetiben mondott beszédéről megemlítette, hogy ott nem léphetett fel pacifista módon, hiszen tudta, hogy ez a hadosztály harcolni akart.
- Ahol a katonai ellenállást helyi szinten a magyarok megszervezték, ott lehetőség nyílt a területek megtartására – mutatott rá a történész.
Példaként hozta fel erre Balassagyarmatot, ahol a csehszlovákiai támadást sikeresen kivédték, és ezáltal elnyerték a Civitas fortissima, azaz a Legbátrabb város címet.
Ugyancsak az ellenállás sikerességének bizonyítékaként értékelte a Sopronban és a környező településeken 1921 decemberében végrehajtott népszavazást, amelynek eredményeként a város és környéke Magyarország része maradhatott, ellentétben a győztesek elképzeléseivel.
A Károlyi-kérdés mind a mai napig kibeszéletlen
Szóba hozta, hogy a szerbek Pécsre is bevonultak, majd egy helyi választás eredményeként Linder Béla, Károlyi korábbi hadügyminisztere lett a polgármester, aki a miniszterelnökkel egyet értve arra kérte a szerbeket, hogy Pécset és környékét ne adják vissza az akkor már regnáló Horthyéknak, hanem szakítsák el ezt a területet Magyarországtól, és „egy szerb fennhatóság alatti mini Károlyi-köztársaságot" hozzanak létre, amelynek élére államfőként magát Károlyi Mihályt szerették volna állítani. A szerbek végül saját belpolitikai harcaik miatt visszautasították az ajánlatot.
A történész megjegyezte, hogy Károlyi 1920-1921-ben Prágában élt, és Eduard Benest, Csehszlovákia külügyminiszterét lényegében arra akarta rávenni volt miniszterével, Jászi Oszkárral együtt, hogy Csehszlovákia hadserege vonuljon be Magyarországra, és döntse meg Horthy Miklós kormányzó hatalmát. – Károlyi tehát egy idegen államban a saját hazája ellen lobbizott, ami kimeríti a hazaárulás fogalmát – fogalmazta meg véleményét.
Gulyás László emlékeztetett arra is, hogy „Károlyi nem választás, hanem az utolsó király, IV. Károly kinevezése folytán került a miniszterelnöki bársonyszékbe, majd a pártok közötti megállapodás értelmében köztársasági elnök lett 1919 januárjában, tehát az utóbbi posztra sem választással került".
- Károlyi Mihálynak háromféle megítélése van a történész szakmában. Az egyik szerint nem volt mozgástere, és csak azt tette, ami módjában állt. A második felfogás szerint nem akart rosszat, csak hiányoztak belőle azok a politikusi erények, amelyek ebben a szituációban kellettek volna. A harmadik megközelítés szerint Károlyi a fent felsorolt okok miatt hazaárulónak minősül – magyarázta.
Álláspontja szerint a Károlyi-kérdés mind a mai napig kibeszéletlen, emiatt „addig nem szerencsés szobrot állítani neki, amíg megítélésében nincs szakmai és társadalmi konszenzus".
MTI. Erdély.ma

Aggasztó Máramaros megye magyarságának csökkenése
A magyar nyelvű iskolák helyzetét is befolyásolhatja a csökkenő diáklétszám, elsősorban azokban a régiókban, ahol a magyarság szórványban él. Ilyen például Máramaros megye, ahol a nemrég napvilágot látott népszámlálási adatok szerint aggasztóan csökkent a lakosság létszáma.
Az elsődleges eredmények szerint Máramaros megye több településén számottevően csökkent a lakosság. Ha a kormány úgy dönt, ezek a települések elveszíthetik a jelenlegi státusukat, vagyis a várost községgé, a községet pedig faluvá minősíthetik vissza.
A szóvivő szerint a települések sorsa csak a helyhatósági választások után tisztázódik. A fogyatkozó lélekszám a kisebbségeket sújtja a legjobban, így a magyarságot is.
Máramarossziget egyike azoknak a városoknak, amelyekben a magyarság képviseletére drasztikus hatással lehet a magyarság számának csökkenése.
Szakértők szerint egyébként egyes területeken a magyarság fogyása a külföldi elvándorlás, illetve az asszimiláció következménye is.
Duna Tv. Erdély.ma

A MOGYE-n elindult az új magyar kar szervezése
A marosvásárhelyi orvosi egyetemen a kormányhatározattal létrehozott új, önálló orvosi és gyógyszerészeti karon a magyarok hozzáláttak az önálló szervezet kialakításához, a magyar oktatók megtartották első közgyűlésüket.
Ezen kimondták, hogy érvénytelennek tekintik a román befolyású etikai bizottság azon döntéseit, amelyekkel az elmúlt hónapokban a magyar oktatókat büntették, köztük Brasai Attila professzort is, amiért a múlt év végén Strasbourgban ismertette a marosvásárhelyi egyetemen kialakult helyzetet.
Az új, önálló magyar kar megszervezése elindult, de bonyolítja a helyzetet, hogy továbbra sincs törvényes alapokmánya, chartája az egyetemnek és a nemrég törvénytelenül megválasztott egyetemi vezetőségben, a szenátusban sincs valós képviselete a magyar karnak.
A marosvásárhelyi magyar kar szervezéséről Brassai Attila professzor, Markó Béla, Románia kormányfő-helyettese és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyilatkozott.
Kossuth Rádió. Erdély.ma

Az anyanyelvű oktatás szolgálatában
Mint annyi egyebet, a hazai magyar oktatást is új mércével mérjük 1989 óta, és ebben nagy szerepe van a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének, amelynek ésszerű és ésszerűtlen, hasznos és haszontalan reformkísérletek között kellett végeznie tevékenységét – hangsúlyozta Henning László, a megyei tanács alelnöke tegnap az RMPSZ húsz évvel ezelőtti alakulása alkalmából tartott emlékülésen a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, ahol 1991. december 14-én nyolcvannégy küldött jelenlétében hozták létre a magyar pedagógusok országos szakmai és érdekvédelmi szervezetét.
A húszéves évfordulót decemberben Csíkszeredában ünnepelte a szövetség, ott, ahol az országos elnökség működik a kezdetektől, a sepsiszentgyörgyi emlékülést, kissé késve, az alakulás helyszínére való tekintettel szervezte meg a szövetség háromszéki szervezete, amelynek elnöke, Péter Sándor az erdélyi magyar pedagógus emlékműve felállítására tett javaslatot, mert, amint mondta, ha van ismeretlen katona szobra, miért ne lehetne emlékművük az erdélyi magyar pedagógusoknak, akik a legtöbbet tettek és tesznek az anyanyelvűségért, az anyanyelvű oktatásért. Kondor Ágota, a Székely Mikó Kollégium igazgatója szerint az emlékülés jó alkalom a szövetség céljainak újraértelmezésére; Kiss Imre, az RMPSZ székelyföldi alelnöke az erdélyi magyar társadalom 1989 utáni önszerveződését emelte ki, amelynek egyik eredménye a pedagógusszövetség; Keresztély Irma főtanfelügyelő többek között az RMPSZ-nek a pedagógusok továbbképzésében betöltött szerepét hangsúlyozta. Dimény János erdővidéki RMPSZ-elnök a Kovászna megyei szervezet elmúlt húsz esztendejét szolgálatnak nevezte, és emlékeztetett a 90-es évek elejére, amikor az önálló magyar iskolák létrehozásáért harcolt a pedagógusszövetség, a későbbi gyertyás felvonulásokra a magyar nyelvű oktatás védelmében, a szakképzések időszakára, valamint méltatta Pál Ferenc és néhai Korodi Hajnalka háromszéki elnök, illetve a mindenkori széki elnökök tevékenységét. Antal Árpád polgármester üdvözlő levelét Sztakics Éva alpolgármester olvasta fel, hangsúlyozva, az oktatás a jövő egyik alapköve. Lászlófy Pál, a pedagógusszövetség tavaly visszavonult elnöke, aki közel húsz esztendeig irányította a szervezetet, arra kérte kollégáit, végezzék munkájukat alázattal és legjobb tudásuk szerint, mert ezzel használnak leginkább a közösségnek. Az emlékülés meghívottjaként Kodály Zoltán által gyűjtött és hangszerelt dalokat adott elő Sebestyén-Lázár Enikő és Szilágyi Zsolt énekművész, zongorán kísért Krecht Emese, az iskola új orgonáját Lőfi Gellért szólaltatta meg, verset mondott Incze Melinda tanár, és fellépett az iskola Péter Albert vezette tánckara. Az RMPSZ alakulására emlékeztető emléktáblát, amelyet Nemes Emil tanító faragott, a kazettás mennyezetű régi díszteremben helyezték el, ott, ahol a szövetség alakuló ülését tartották 1991 decemberében.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Három év letöltendőt kapott a volt RMDSZ-képviselő
Hároméves letöltendő börtönbüntetésre ítélte a szatmárnémeti bíróság Pécsi Ferenc volt RMDSZ-es parlamenti képviselőt. Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által összeállított vádirat szerint a politikus a szatmári Vállalkozók Fóruma Egyesület elnökeként 2007-ben, illetve 2008-ban két EU-s pályázatból több mint 100 ezer eurót sikkasztott három társával közösen. A Krónika érdeklődésére Pécsi Ferenc kijelentette: nem nyúltak le jogtalanul pénzeket, és fellebbezni készül a szerinte igazságtalan ítélet ellen.
„Azzal vádoltak meg, hogy hamis információk és okiratok felhasználásával sikkasztottam, azonban azt nem pontosították, hogy milyen iratokra hivatkoznak – magyarázta a volt képviselő. – Az iratainkat és a közbeszerzéseinket több kompetens hatóság is ellenőrizte, és jóvá is hagyta annak idején, és ha találtak volna kihágásokat, bizonyára szóvá tették volna ezeket.”
Pécsi Ferenc szerint a szóban forgó határon átívelő pályázatok lebonyolítását felügyelték a programokat irányító regionális irodák, az illetékes minisztériumok és a román pénzügyőrség is, azonban egyik hatóság sem talált kivetnivalót a munkájukban.
„Hamis vádak alapján ítéltek el, és ezt bizonyítani is fogom – jelentette ki. – Összesen huszonhat hivatalos iratot tudok felmutatni az igazam alátámasztására.” Hozzátette: a legfelsőbb bíróságtól kérni fogja, hogy az ügyet ne az illetékes nagyváradi fellebbviteli bíróság tárgyalja, mert oda „elér a DNA keze”.
A perirat szerint a megvádoltak egy vállalkozói inkubátorház és képzésközpont létrehozására, valamint egy határon átnyúló vállalkozói programra nyertek támogatást, ezek kapcsán merült fel a sikkasztás gyanúja.
Babos Krisztina. Krónika (Kolozsvár)

BBTE: hosszú távú cél a világszínvonal
Az alapképzés színvonalával nincs baj a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), de a mesterképzéseken az oktatás minősége messze elmarad a világszínvonaltól – jelentette ki Nagy László professzor, rektorhelyettes a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely előadásán.
A Hogyan tovább? A Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának jövőképe című kedd esti fórumon az egyetemi tanár kifejtette: bár az oktatókon is múlik, a gond inkább a társadalmi igénnyel van. „A társadalom, a munkaerőpiac nem fizeti meg a mesteri diplomát, ennek ellenére az utóbbi időben olyanoknak is adtunk, akiknek nem kellett volna” – részletezte Nagy László.
Hozzáfűzte, míg az Amerikai Egyesült Államokban a mesteri diplomával dupla fizetés jár, addig nálunk csak annak van rá igazán szüksége, aki doktorálni akar. Mint elmondta: hasonló a helyzet a doktorképzés esetében is, a BBTE itt is lemaradással küzd. Hozzátette, ami a magyar tagozatot illeti, jól állnak, bár itt is vannak olyan szakok, amelyeknek nincs doktorit vezető tanára. Ez 2009-ig az egyetem hibája, de azóta a kormány sara, mert megtiltotta, hogy az egyetemek új professzorokat vegyenek fel.
Ami a tudományos kutatást illeti, a rektorhelyettes szerint a BBTE a matematika, kémia, fizika területén szinte világszínvonalat képvisel, a társadalomtudományok ugyanakkor kissé le vannak maradva. „Cél a világszínvonal elérése, ehhez nélkülözhetetlen a társadalommal való kapcsolat.
Az egyetem ugyanis nemcsak azért van, hogy szakembereket termeljen, az erdélyi magyarságnak széles látókörű értelmiségre is szüksége van, de ehhez magyar középiskolákban érettségizett diákokra van szüksége a BBTE-nek” – fogalmazott Nagy László.
Soós Anna docens, a BBTE magyar tagozatának vezetője, rektorhelyettes ugyanakkor ismertette a felsőoktatási intézmény statisztikai adatait. Az egyetem 21 karán 42 000 diák tanul, köztük mintegy 10 ezer magyar, igaz, csak 6500-an tanulnak anyanyelvükön, a magyar tagozaton, ahol 74 akkreditált alap-, és 34 mesterszakon tanulhatnak a diákok. Öszszesen 18 magyar intézet alakult meg az új oktatási törvény életbelépését követően. A fórumot moderáló Egyed Emese professzor ugyanakkor felvetette az újonnan alakult intézetek pénzügyi önállóságának, jogkörének a kérdését, mint mondta soha nem tudják, mennyi pénzből gazdálkodhatnak.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)

Soós Anna rektorhelyettes: versenyképes oktatást szeretnének nyújtani Erdélyben, magyarul is
Kerekasztal-beszélgetés a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának jövőjéről
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának jövőképéről tartottak kerekasztal-beszélgetést az evangélikus püspökség Reményik Sándor Galériájában, a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezésében. Egyed Emese, a BBTE Magyar irodalomtudományi Intézetének professzora az egyetem két új magyar rektorhelyettesével – Soós Annával és Nagy Lászlóval – beszélgetett el a rendezvényen. A házigazda Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök a téma időszerűségét és érdekességét emelte ki. Ennek ellenére a rendezvény kevés résztvevőt vonzott. Az alig húsz fős közönség jó része ugyanis nyugdíjas egyetemi oktató volt. A BBTE közel 300 magyar oktatójából nagyon kevesen vettek részt az eseményen. Egyed Emese professzorasszony ki is emelte: „lélekben biztos többen vannak velünk, mint ahányan eljöttek”.
Egyed Emese professzor hangsúlyozta: azért fogadta el a moderátori szerepet, mivel két év megszakítás mellett 1980 óta tanít. Oktatói pályáját a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban kezdte, majd 1990 óta a BBTE oktatója, jelenleg professzor, doktorátusvezetési joggal, tehát folyamatos kapcsolatot ápol az ifjúsággal.
A moderátor kérésére mindkét rektorhelyettes bemutatkozott. Soós Anna 1982-ben végezett el a BBTE matematika karán, 1996-ban pedig a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem számítástechnikai szakán szerzett diplomát. Eleinte Kézdivásárhelyen volt középiskolai tanár, az 1996/1997-es tanévtől pedig a BBTE Matematika és Informatika Karának oktatója. 2005-től a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézetben vállalt közéleti szerepet. Soós Anna megemlítette azt is, hogy tagja az Erdélyi Kárpát-Egyesületnek, és még az 50 kilométeres táv legyaloglása sem okozott neki gondot.
Nagy László 1994 óta tanít a BBTE-n, ezt megelőzően a kolozsvári műegyetem oktatója volt, illetve középiskolai fizikatanár. 1992-ben Debrecenben doktorált. Most örömmel nyugtázta, hogy az egyetem Fizika Karán sok doktorandus és posztdoktori képzésben résztvevő fiatal kutató tevékenykedik. 2004–2007 között már elvállalta a rektorhelyettesi tisztséget, most pedig a kollégák biztatására jelöltette magát; ugyanakkor örül, hogy most Soós Annával együtt dolgozhat.
Báthory hagyományaira építhetünk
Soós Anna rektorhelyettes mottójául a „voltunk, vagyunk, leszünk”-et választotta. Soós szerint a mostani egyetemi oktatók is arra a hagyományra építhetnek, amelyet az egyetemalapító Báthory teremtett meg, mivel most is versenyképes, színvonalas oktatás kialakításán fáradoznak. Soós Anna konkrét számadatokkal szolgált: a BBTE 21 karán 42 ezer hallgató tanul; ezek közül 6500 a magyar tagozaton, további több mint 3000 magyar fiatal pedig az angol vagy a német nyelvű oktatást választotta. Az egyetemen jelenleg közel 300 magyar nyelvű oktató tevékenykedik. Soós Anna emlékeztetett arra, hogy az 1990-es években Szilágyi Pál akkori rektorhelyettes indította el a magyar tagozat önállósodását, amely több éven át tartott. Soós örömmel nyugtázta, hogy a 2011-ben elfogadott és életbe lépett tanügyi törvény értelmében megejtett rangsoroláskor a BBTE a bukaresti tudományegyetem után a második lett országos szinten. – A romániai egyetemek rangsorolásán elért második helyet a BBTE nem érhette volna el a magyar oktatók hozzájárulása nélkül. Ezzel a román kollégák is tisztában vannak – hangsúlyozta Soós Anna. Megtudtuk továbbá, hogy 2013-tól átszerveződik a tanárképzés, mivel bevezetik a didaktikai magiszteri képzést. Ez konkrétan azt jelenti, hogy bármelyik tanárképző szakon a három éves alapképzést kötelező módon kétéves mesteri követi – csak így pályázhatnak meg tanári katedrákat a fiatal végzősök. Soós kifejtette: fontosnak találja, hogy a tanári magiszteri programok visszakerüljenek a szakintézetekbe. Egy pár évvel ezelőtti döntés értelmében ugyanis a didaktikai tárgyakat nem a szaktanszék, hanem az egyetem hatáskörébe tartozó továbbképző intézet bonyolította le. A BBTE jövőjét illetőn Soós úgy vélte: az eredményekből nem engedve, az egyetem vezetőségével együttműködve, versenyképes oktatást szeretnének nyújtani Erdélyben, magyarul is.
Az oktatóktól függ a magyar tagozat önállósága
Nagy László rektorhelyettes a jelölési pályázatában is megfogalmazott elveket ismertette: a magyar tagozat önállósodásának megerősítése, az oktatás minőségének szinten tartása, a tudományos kutatás felkarolása és a társadalommal való kapcsolat fenntartása. – A legtöbb döntési jogkör az intézményekhez került. Most már csak rajtunk, a magyar tagozat oktatóin áll, hogy mennyire élünk ezekkel a lehetőségekkel. A magyar tagozat önállósága tehát rajtunk, oktatókon múlik. Ám, hogy ez ténylegesen megvalósuljon, minden oktatónak többletmunkát jelent – tette hozzá.
Nagy László biztosította a jelenlevőket, hogy a BBTE-n az alapképzés világszintű; szerinte a gondok a mesteri és a doktori képzésben vannak. Nagy elképzelése az, hogy a mesteri tanulmányokat folytató fiatalok 50 százaléka dolgozni kényszerül, ezért nem tudja teljes idejét és energiáját a tanulásra fordítani; ehhez még az is hozzájárul, hogy a munkaerőpiacon a mesteri diplomának nincs meg a kellő értéke; azaz a mesteri tagozatot elvégzett diák nem kap több fizetést, mint a pusztán alapképzésben részesült társa. A doktori témavezetés kapcsán felmerült gondokról Nagy László elmondta: a magyar doktorátusvezetők hiánya azzal is magyarázható, hogy az egyetemen vannak olyan oktatók is, akik 10-15 éve nem publikáltak, és ezért nem pályázhattak meg magasabb szintű oktatói tisztséget; 2009 óta pedig a kormány leállította minden docensi és professzori állás meghirdetését.
– A célunk a világszínvonal elérése mind az oktatásban, mind a tudományos kutatásban. Azonban nem csak szakembereket, hanem széles látókörű értelmiséget kell kinevelnünk. Az erdélyi társadalomnak szüksége van egy világszintű egyetemre, ahol magyar oktatás folyik – összegzett Nagy.
Hiányoznak a magyar doktorátusvezetők
Soós Anna rektorhelyettes véleménye szerint a doktorátusvezetést megoldhatja az új tanügyi törvényben előírt habilitációs rendszer bevezetése, amely nem kötné se a docensi, se a professzori címhez a doktorátusvezetést. Megtudtuk: a minisztérium már elküldte az egyetemnek a habilitációs folyamat elindításához szükséges kritériumrendszert.
Egyed Emese egyetemi oktatónak a magyar intézetek fenntarthatóságára és pénzügyi önállóságára vonatkozó kérdésére a rektorhelyettesek elmondták, hogy a magyar intézetvezetőknek a napokban kell benyújtaniuk a meghirdetett állások jegyzékét, amelyet a kari tanácsnak jóvá kell hagynia. A pénzügyi önállóság bizonyos mértékben függ az állam által hallgatónként kifizetett fejkvótától is. Úgy tűnt: ebben a tekintetben nagy eltérések mutatkoznak, hiszen azon a szakon, ahol kevés a diák, a fizetések alacsonyabbak, a plusz órákat sem fizetik az oktatóknak; a népszerűbb szakokon sok diákra kevés oktató jut, de olyan esetről is tudtak a rektorhelyettesek, hogy hiába hirdettek meg oktatói állást, senki sem jelentkezett, mivel a magáncégek sokkal jobb fizetést kínáltak, mint az egyetem.
Kül- és belföldi együttműködésekről
Egyed Emese felvetette, hogy a BBTE magyar oktatóinak együtt kellene működniük a többi romániai egyetemmel, ahol magyar oktatás folyik, illetve jó lenne olyan találkozókat szervezni, ahol a BBTE 300 magyar oktatója megismerkedhet egymással, ezzel legyőzve az Egyed Emese által említett „félelmetes elidegenítést”.
Horváth Zoltán, a budapesti ELTE nemzetközi ügyekkel megbízott rektorhelyettese szerint „Budapest és Kolozsvár már megtalálta a közös hangot”. Megtudtuk: Horváth Zoltán négy éve vendégtanár a BBTE matematika karán. – Az ELTE célja a kolozsvári mesteri és doktori képzés erősítése anélkül, hogy elszívó hatást gyakorolnánk az itteni fiatal végzősökre – tette hozzá Horváth. Soós Anna ennek kapcsán elmondta: már működik az a közös doktori program az ELTE és a román állam között, amelynek révén a végzősök kettős diplomát kapnak, és ez a mesteri képzésre is kiterjeszthető.
Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja pedig a magyarországi és a romániai magyar egyetemi oktatók közötti összetartásra buzdította a jelenlevőket.
Szilágyi Pál, a BBTE volt rektorhelyettese visszaemlékeztetett arra, hogy a BBTE-n 1996-ban elkezdődött önállósodás sem volt zökkenőmentes, ám akkor a magyar egyetemi oktatók egyöntetűen támogatták ezt. Vekov Károly egyetemi oktató arra figyelmeztetett, hogy az országban észlelt általános felsőoktatási gondok mintegy eltakarják a kisebbségek hasonló problémáit.
A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult helyzet miatt nagy mértékben a politikum hibáztatható.
Elhangzott még az is, hogy a „diplomagyárak” elcsalják a diákokat, akiknek tudást nem, csak „papírt” biztosítanak. Kolumbán József a BBTE-nek a székelyföldi kihelyezett tagozataira irányította a jelenlevők figyelmét, Somai József pedig úgy vélekedett: a felsőoktatás egésze zsákutcában van.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Tarló(s)hántás
Pistinek nem tetszik Attila. Igaz, nincsenek is egy súlycsoportban. Pistinek és pajtásainak nem tetszik Mihály sem. A pajtások Pistivel a púpjukon sem nyomnak annyit a latba, mint Mihály egymagában. Pistinek sok minden nem tetszik, de mit tegyünk, ő csak egy szürke inzsellér, akit a városi csínytevések löktek a felszínre, meg az, hogy a városnak már nagyon nem tetszett Gábor, aki legalább húsz évig volt osztályelső.
Mielőtt valaki nekilátna azonosítani (nem beazonosítani, ahogyan most Pistiéknél divat mindenhez hozzácsapni a be igekötőt), vajon melyik bolyais vagy dögis osztályról van szó, elárulhatom, hogy nem a barátságos erdélyi tájakon játszódik a történet. Kissé odébb, ahol plagizálnak. Nem mintha nálunk nem lenne elég plágiumvád, elég, ha csak a MOGYErósban bóklászunk, de most a székesfővárosra gondolunk, ahol plagizálnak a fiúk. Más szóval: megismétlik az 1945-1948-as, 1989-90-es döntőket.
Vágod már, haver? Megvilágosodott már a burád? Igen, arról beszélek, hogy a Pisti mérnök tarol. Szobrot irtogat, akár a gyomot. Térrendezés ürügyén elszállíttatta József Attilát, elhurcolta, máshová kívánja áthelyezni gróf Károlyi Mihály szobrát. (Akit mellesleg Trianonért okolnak, holott a szerződés megszületésekor már régen száműzetésben élt, éppen Horthy Miklós kormánya írta alá a szégyenletes okmányt nemzetközi kényszer hatása alatt.) Szóval fontos, hogy a székesfővárost ne rondítsák el a magyar haladás és demokrácia jelképes alakjai. A jó irodalomé sem. Gondolom, nemsokára eltávolítják Raoul Wallenberg szobrát Budáról, majd József Attilát kiemelik a tankönyvből és száműzik a tantervből, helyette p.o. beteszik Vízváry Mariskát, aki mégiscsak művészember volt, színésznő és az össznépi zabát jobbnál jobb (nem balnál balabb) falatokkal gazdagította, hadd Kövéredjen a nép s az ország.
Ha már a pártpolitika belekottyintott a szellemi életbe, a történelmet és jelképet átrendezi, miként a komcsik is tették hét évtizeddel ezelőtt, ne feledkezzünk meg Kossuth Lajos szobrának eltávolításáról sem. Miként azt Gerő András történésztől is tudjuk, nem ez a szobor állott a keresztény kurzus idején a parlament előtt. És egyáltalán Kossuth gyanús, ugyanis nem vett részt a magyar életben 1849 után, hanem élte nagyobbik felét a szabadkőműves, rohadt liberális Nyugaton töltötte, az emigrációból agitált a kiegyezés és a fennálló Ferenc József-i rendszer ellen. Ha már akkor lett volna IMF, nos, minimum annak az elnöke lett volna.
Szóval tarolós Pisti szoborritkításba fogott, amit más hasonló akciók is követni fognak, amivel helyreáll a régi rend a székesfővárosban, és végre megszabadulhat Pest, Buda és Óbuda a bűnös jelzőtől.
Bár én tamáskodom: József Attila szobra újra méltó helyen fog állni nemsokára, miközben régészek azért túrják fel a Kossuth teret, hogy kiderítsék, ki is az Tarlós Pisti, a kultúrbarbár?
Sebestyén Mihály. Népújság (Marosvásárhely)

Tulajdonosváltás a Szatmári Friss Újságnál
Az osztrák tulajdonban levő Informmedia Kft.-től helyi befektetők vásárolták meg a Szatmári Friss Újság Szatmár megyei napilapot. Április 1- jétől a Tradeholding Kft. kiadó jelenteti meg a Szatmári Friss Újságot. A Szatmár megyei napilap MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Baranyai Zsuzsa és Baranyai Zoltán András helyi vállalkozók által működtetett, többnyire az online média terén tevékenykedő cég az osztrák tulajdonban levő Inform Media Kft-től vásárolta meg a kiadói jogokat. Bereczki Zsolt, a kiadó igazgatója az MTI- nek elmondta, a vételár a szerződés értelmében bizalmas. A nyolcezer és tízezer közötti példányszámban nyomtatott Friss Újságot decemberben 7682 eladott példánnyal rögzítette a romániai nyomtatott sajtó példányszámainak a hitelesítésére szakosodott iroda (BRAT). Bereczki Zsolt elmondta, ezzel a magyar nyelvű napilap a legnagyobb példányszámú román nyelvű vetélytársait is megelőzi Szatmár megyében. Népújság (Marosvásárhely)

Önállósuló magyar vonal a MOGYE-n
Magyarországi oktatókra is számíthatnak Marosvásárhelyen
A kormányhatározat értelmében a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem meglévő három kara mellett egy negyedik is alakul, amely az intézményben zajló magyar nyelvű orvos-, gyógyszerész- és nővérképzést, az angol nyelvű orvosképzést, valamint a román és magyar nyelvű bábaképzést foglalja magában. A magyar tagozat választásait csak a román tagozat vezetőivel való egyeztetések után tartják meg.
„A törvényes kereteknek megfelelő formában fogadtuk el a kormányhatározatot, nem adtunk hozzá, és nem is vettünk el belőle. Kikerült belőle a szülészképző, mert ha áthoztuk volna a román karról, az már átszervezésnek minősült volna.
Ha benne marad és megtámadják a bíróságon, a kormányhatározat is sebezhetővé vált volna” – ecsetelte a Transindex című hírportálnak a körülményeket Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
A Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Ügynökségnek (ARACIS) kell meghatároznia a beiskolázási számokat, következő, mindenek előtti lépésként azonban a magyar pedagógusoknak el kell kezdeniük a magyar kar megszervezését.
Néhány hónap áll mindössze a pedagógusok rendelkezésére, hogy nekifogjanak a magyar kar megszervezésének, a vezetők – dékán, rektorhelyettes, tanszékvezetők és egyéb vezetők – megválasztásához. Az akkreditáció megszerzése hosszú folyamat, amelynek során teljesíteni kell egy sor feltételt. „Minden szülés nehézséggel jár, aztán a gyereket fel kell nevelni. Most is ez történik: ez egy új kar, amelyen meg kell teremteni az akkreditációhoz szükséges feltételeket” – fogalmazott Kelemen. A karon várhatóan 325 magyar és 50 angol tannyelvű helyet hirdetnek meg, a bábaképző 25 helyén pedig közel fele-fele arányban osztoznak a románul és magyarul tanuló hallgatók.
Király András oktatási államtitkár szerint viszont a magyar kar akkreditálásának képlete sokkal egyszerűbb, mint ahogy azt az elmúlt hetekben többen is felvázolták. Az általános orvosi kar és a nővérképző akkreditáltnak számít, csupán a gyógyszerészeti karon van egy kisebb, de megoldható gond. „Nem kell aggódni, ez a kar is megkapja a működési engedélyt, majdnem egy év áll a vezetőség rendelkezésére, hogy akkreditáltassa” – magyarázta az oktatásügyi minisztérium RMDSZ-es államtitkára. Király szerint a kormányhatározat nem érinti hátrányosan sem az egyetem román oktatóit, sem a diákságot. „Senkinek sincs félnivalója, hisz az intézmény egyben marad, csak két karral működik. Ha egyáltalán hátrányokról beszélhetünk, akkor az az egyes hangadók presztízsvesztesége lesz, akik eddig azt hitték, hogy egyedül vannak a pályán” – fogalmazott az államtitkár. Szerinte a magyar kar már csak azért sem erősödhet a román kar kárára, mivel ez utóbbi is tanárhiánnyal küszködik.
Cătălin Baba oktatásügyi miniszter szerint a kormányhatározat nem vezet be új oktatási programot az egyetemen, egyszerűen csak érvényt szerez az oktatási törvénynek, amely a tanintézeten belüli szervezeti önállóságot ír elő a többnyelvű romániai egyetemeken. A kabinet távlati terveiben német nyelvű orvosképzés indítása is szerepel MOGYE-n.
A magyar kormány közleményben üdvözölte a MOGYE magyar és angol tannyelvű karának létrehozásáról szóló kormányhatározat elfogadását. „Ennek eredményeképpen remélhetőleg elhárult az utolsó akadály is a magyar nyelvű képzés önállóságának útjából. Az egységes magyar fellépés, valamint a magyar oktatói kar és diákság kitartó küzdelmének eredménye ez a siker. Meggyőződésünk, hogy ezzel a lépéssel tovább erősödik a magyar nyelvű erdélyi felsőoktatás” – áll többek között a nemzetpolitikai államtitkárság közleményében.
Ellenzéki bekeményítés
A kormányhatározat azonban korántsem csillapította le a kedélyeket a MOGYE-ügyben. Leonard Azamfirei, a Mogye rektora az április 2-i szenátusi ülést követően úgy nyilatkozott, hogy előbb az egyetem szenátusának és chartájának elismerésére van szükség, mivel csak megfelelő jogalapon lehet nekilátni a magyar tagozat létrehozásának.
Előbb egyeztetnének
A MOGYE magyar oktatói úgy döntöttek, hogy csak azt követően tartják meg a magyar tagozat választásait, miután megállapodnak a román tagozat vezetőivel az egyetem szervezeti felépítését és működését meghatározó charta alapelveiről – mondta el az MTI-nek Ábrám Zoltán, az orvosi kar tanára, a korábbi szenátus tagja. A magyar oktatók egyelőre csak a majdani választások alapelveit rögzítették. Ezek közül Ábrám azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a magyar nyelvű oktatás egyetemi képviselőit csakis a magyar nyelven oktató tanárok válasszák meg.
A román tagozat vezetőivel kezdeményezett tárgyalásokon a korábbi szenátus magyar tagjai képviselik a magyar tagozatot. A február 20-i szenátusi választást ugyanis bojkottálta a magyar tagozat, arra hivatkozva, hogy azt egy el nem fogadott charta alapján tartották. A távolmaradásra szóló felhívást hat magyar oktató nem vette figyelembe, őket a román oktatók beválasztották az egyetem szenátusába a magyaroknak fenntartott helyekre.
Anyaországi segítség
A Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának dékánja, Miseta Attila a Krónikának adott interjúban jelezte: a magyar egyetemek készen állnak arra, hogy segítsenek a MOGYE magyar tagozatának felépítésében, részt vállaljanak az orvosképzésben. Elmondta, hogy a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) hívására korábban Marosvásárhelyen különböző hétvégi kurzusokat tartó magyar orvosok és egyetemisták gesztusa önkéntes felajánlás volt, a tudásukat át szerették volna adni itteni kezdő, illetve leendő orvosoknak, gyógyszerészeknek. Az akcióba bekapcsolódott valamennyi magyarországi egyetem, mindenütt támogatták ezeket a kurzusokat és az Erdélybe látogató kollégákat. A MOGYE-vezetők esetenként ellenséges álláspontja sem zavarta őket, a tudás átadását, különösképpen, ha ehhez semmiféle anyagi érdek nem fűződik, senki nem korlátozhatja. „Az én filozófiám egyszerű: annak segítünk, aki segítséget kér – fogalmazott Miseta –, esetünkben ez nem az egyetem, hanem az egyetemi oktatást támogató civil szervezet volt. Intézményi szinten is létezik kapcsolat a magyarországi egyetemek és a MOGYE között, de a RMOGYKE-vel ápolt viszony sokkal nagyobb intenzitású és lényegesen tartalmasabb. Az viszont kimondottan örömmel tölt el, hogy az egyetem jelenlegi helyzetében a magyar tanárok álláspontja, ha lassan is, de egyre biztosabban közeledik, és mára szinte mindannyian felvállalják a teljes körű anyanyelvű oktatásért folytatott harcot.”
Kijelentette: több olyan kollégáról tud, aki Nyugat-Európából vagy akár az Egyesült Államokból térne haza Magyarországra, és részt vállalna a két ország orvosképzésében. Mellettük pedig ott vannak azok az anyaországi oktatók, akik eddig is szívesen jöttek egy-egy hétvégére. „Meggyőződésem, hogy nem egy olyan kolléga akad, aki hosszabb időre is hajlandó lenne Erdélybe költözni, és hozzájárulni a képzéshez. Egyetlen marosvásárhelyi professzor felől sem akarok ítélkezni, de nem hagyhatom szó nélkül, hogy nagy hibát követett el az, aki nem gondoskodott saját utánpótlásáról. Ez valamelyest a tevékenységét is jellemzi” – mondta el a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának dékánja. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Indulás
Nehéz, talán kissé álságos is indulásról beszélni egy olyan lap esetében, amelyet még a ’89-es rendszerváltoztatás nyomán feltörő szabadságérzés illúziója, illetve a vele járó nagy sajtóéhség hozott létre. Főleg azért, mert az Erdélyi Napló azon kevés, előélet nélküli sajtótermék közé tartozik, amely képes volt talpon maradni, még ha az eltelt több mint húsz esztendő alatt akadtak is kisebb-nagyobb megjelenési szünetek.
Most mégis indulásról beszélhetünk, az immár az Udvarhelyi Híradó Kft. által kiadott Erdélyi Napló új rajtjáról. Olyan nekilendülésről, amelynek eredeténél nem megtisztulásért kiáltó válsághelyzet, hanem egy Erdélyben még soha nem volt hetilap létrehozásának eltökéltsége áll.
A minél jobbra, többre való törekvés, az értékteremtő és értékfenntartó késztetés, a tartalmas és informatív olvasnivaló kínálása bármelyik lapkészítési program magától értetődő elemei.
Ehhez azonban az Erdélyi Napló esetében néhány hónapon belül olyan forma és kivitelezés is társul, amely megfelelő színvonalú hordozója kíván lenni a fentebb összefoglalt csomagnak.
Eltökélt szándékunk új kategóriát teremteni a hazai magyar nyelvű hetilapos piacon. Az elsődleges információ nézetünkben ugyanis csak kiindulási pont olyan célállomások felé, ahol az olvasónak lehetősége nyílik összefüggéseiben, mögöttes tartalmaiban is megérteni a körülöttünk zajló folyamatokat, társadalmi-gazdasági-kulturális jelenségeket. A hetilapos megjelenés lehetővé teszi a szabadulást a hír fogságából, a vizsgálódási szög szélesebbre nyitását, alkalmat teremt arra, hogy időtlenné téve, történelmi környezetbe helyezve vizsgálhassuk világunkat. Úgy, hogy a „kilátást” kevésbé takarja el a mindennapok hírözöne, torzítsa a kényszerűen közeli szemléletmód. Napjainkat olyan társadalmi folyamatok zajlása közben éljük, amelyek csak úgy teljesedhetnek ki, ha minél többen megértik a lényegüket. Például azt, hogy nincs külön székelyföldi vagy partiumi magyar ügy, a megmaradás legfontosabb záloga az önrendelkezés kivívása. Vagy hogy közéletről, politikáról kizárólag erkölcsi vonatkozásban érdemes beszélni.
Ugyanakkor mi szeretnénk lenni az első valóban magazinos hetilap, amelyben kellemes olvasnivalók, történetekbe ágyazott hasznos tudnivalók, szórakoztató tartalmak és kivételes látványvilág csábít. Erre készülünk, és erre igyekszünk felkészülni. Ehhez kérjük, hogy bizalmukkal erősítsék hitünket. Az elégtétel is közös lesz.
Áldott húsvéti ünnepet kívánok kedves mindannyiuknak!
Csinta Samu. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Az Erdélyi Magyar Ifjak első tíz éve
Beszélgetés Soós Sándorral, az EMI alapító elnökével az ifjúsági szervezet történetéről
– Tíz évvel ezelőtt alakult meg az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete, ön volt az EMI első és többször újraválasztott elnöke. Hogyan emlékszik a megalakulás idejére?
– Az EMI 2002. március 15-én született, ekkor volt a baráti társaságom első akciója.
Addig egyházi berkekben kisgyerekeknek vasárnapi iskolát, nagyobbaknak nyári tábort szerveztünk. Ha nem is céltudatosan, de már aktívan tevékenykedtünk közösségünkért. Az Erdélyi Magyar Ifjak megalapításának ötlete a Trianon utáni években megjelent erdélyi heti- és havilapok olvasásakor fogalmazódott meg bennem. A húszas években olyan erdélyi értelmiségi réteg tevékenykedett, amely abban a kilátástalan helyzetben is talpra tudta állítani a magyarságot. Úgy éreztem, ha akkor cselekedni tudtak, és jelentős kulturális eredményeket mutattak fel, most, a kommunizmus után kötelességünk nekünk is tenni valamit.
Nagyapám harmincévesen élte át Trianon hírét, de nem tört meg, hanem felnevelt 12 gyereket. Ő bizonyított, de én és a nemzedékem vajon nyugodt szívvel tudunk-e majd unokáink szemébe nézni, és azt mondani: mi is megtettük a tőlünk telhetőt. Ezzel az indíttatással kezdtünk el az EMI tagjaiként 2002-ben szórólapozni, plakátolni, rendezvényeket szervezni, fiatalokat toborozni. Alapító elnöke voltam, és 2011 őszéig – azaz szinte tíz éven keresztül – vezettem és építgettem az EMI-t. Most már nyugodt szívvel tudtam átadni a stafétát a következő generációnak, amely ugyanúgy hisz az EMI nemzetpolitikai missziójában, mint mi, alapítók.
– Az EMI nevéhez leginkább az augusztusban megrendezésre kerülő gyergyói ifjúsági táborok kötődnek, ahol kiemelt nemzetpolitikai témák kerülnek terítékre. Hogyan jöttek létre ezek a táborok, mekkora volt a visszhangjuk?
– Az EMI elég hamar elkezdett gyarapodni: 2004-re már több mint kétszáz tagunk volt, és ennél is több szimpatizánsunk. Először abban gondolkodtunk, hogy EMI-tagoknak szervezzünk tábort képzésekkel, előadásokkal. 2004-ben Hegyközszentimrén tartottuk meg első, nagyobb szabású táborunkat – nagy sikerrel. Ekkor döntöttük el, hogy 2005-ben a szimpatizánsoknak is meghirdetjük a táborozás lehetőségét, ezt neveztük el I. EMI-tábornak. Körülbelül 300 résztvevőre számítottunk, meglepetésünkre azonban több mint ezren jöttek el. Ez megerősítette bennünk a hitet, hogy szükséges és népszerű a kezdeményezésünk. 2008-ban már fesztiválméreteket öltött a tábor, azóta az EMI és az EMI-tábor egymás kiegészítői és gyarapítói.
– Kezdetben az EMI megpróbálta távol tartani magát a különböző politikusok és erdélyi magyar pártok befolyásától. Ma is érvényes ez a törekvés?
– Mindig azt hangoztattuk, hogy az EMI nem politizál, csak nemzetpolitikai kérdésekben kíván állást foglalni. Elcsatolt országrészen szükséges a nemzetpolitika. A lelkiismeretünk vezérelt minden helyzetben. Volt, amikor a balliberális Eörsi Mátyás kolozsvári beszédét lehetetlenítettük el, máskor a magyarországi népszavazási kampányt segítettük a kettős állampolgárság ügyében, vagy a Bolyai egyetemért szerveztünk tüntetést Hantz Péterékkel közösen, 2007-ben pedig aktívan támogattuk Tőkés László független képviselőként való jelölését. De mindig igyekeztünk függetlenek maradni valamennyi politikai párttól, szerveződéstől és a politikusoktól. Az EMI első generációjából viszont ma többen is szerepet vállaltunk az Erdélyi Magyar Néppárt építésében. Úgy éreztük, a civil eszköztárat politikai eszköztárra kell cserélnünk, hogy mindazt, amit eddig civilként tettünk, most nagyobb erővel folytassuk a politikai porondon. De valamennyi, a Néppártban szerepet vállaló EMI-s lemondott a szervezetben betöltött tisztségéről, hogy az EMI-t megvédjük a politikai befolyástól.
– Hogyan látja a magyar fiatalok boldogulási esélyeit Erdélyben?
– Helyzetünk ma sem nehezebb, mint 1920 vagy 1944 után, csak az igényszint emelkedett meg. Ha valakinek fontos a szülőföldön maradás, megtalálja a boldogulásához szükséges forrásokat is. Az EMI úgy látja: hangsúlyt kell fektetnünk a képzésekre, a nevelésre, mert a tudás, a szakmai fejlődés biztosítja itthoni jólétünk alapját. Kós Károlytól idézve: „Dolgozni kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk.”
– Egy idő után az EMI-t megalakító csapat „kinőtt” az ifjúsági mozgalom soraiból, önt is új, fiatalabb elnök váltotta. Melyek voltak az elnöksége alatt elért legfontosabb megvalósítások, és mi az, amit nem sikerült tető alá hozni?
– Legnagyobb megvalósítás maga az EMI: egy sok száz tagot számláló szervezet aktív tevékenységgel és nagy ismertséggel. Tabudöntögető témákat is felkaroltunk: a Trianon-film vetítése vagy a Wass Albert-felolvasómaraton – mindkettő nagy visszhangot váltott ki. Utcán tüntettünk, flashmobokkal, táblaragasztásokkal is foglalkoztunk, kulturális, hagyományőrző eseményeket szerveztünk. És létrehoztuk a legnagyobb nemzeti fesztivált Erdélyben. Tagszervezeteink révén jelen vagyunk városokban és falvakban egyaránt. Amit tudtunk, megtettünk. Köszönet érte minden EMI-snek, aki az elmúlt tíz évben hozzájárult szervezetünk felépítéséhez. Amit nem sikerült megvalósítani az én generációmnak, megteszik az újak: ők következetesen folytatják az általunk elkezdett munkát.
EMI-tábor: új helyszínen, újult erővel
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) immár nyolcadik alkalommal rendezi meg nagyszabású nyári fesztiválját augusztus 8. és 12. között. Az ifjúsági szervezet vezetői idén is ragaszkodnak a látványos fejlesztések gyakorlatához, javítanak a terület kiépítettségén és az ötnapos rendezvény programkínálatán. Ezért a 8. EMI-tábor helyszínéül a Gyergyószentmiklóstól 12 kilométerre fekvő Dorka Panzió területét (képünkön) választották. A Borzonton található Dorka Panzió könnyen megközelíthető, kiépítettsége pedig kifejezetten ideálissá teszi az EMI-táborhoz hasonló rendezvények megszervezését – szól az indoklás.
Aki számára nem ismert Borzont neve, annak sem kell sokat keresgélnie a térképen, hiszen a település közvetlenül a Gyergyószentmiklósra vezető főút mentén helyezkedik el, nem különben a Dorka Panzió, amely augusztus második hétvégéjén ideiglenes otthona lesz a szórakozni és tanulni vágyó érdeklődőknek. Akik vonattal kívánnak eljutni a 8. EMI-táborba, azoknak a szervezők idén is biztosítanak buszjáratokat a vonatállomástól a táborig, valamint az késői órákban, a koncertek előtt, további járatok indulnak majd, hogy mindenki kényelmesen kiérhessen az esti programokra.
Az új helyszín nem jelenti a tavalyi belépők árának emelkedését – ígérik a szervezők –, újdonságnak számít ugyanakkor az idén bevezetendő családi jegy, amelynek megvásárlásával kedvezményesen vehetnek részt a táborban a családok (két felnőtt és egy gyerek belépőjének megváltásával a további gyerekjegyek megvásárlásától a szervezők eltekintenek). Az idei EMI-tábor a legkisebbek számára is vonzóbb lesz, hiszen a Dorka Panzió felszerelt játszótérrel is rendelkezik.
A nyolcadik tábor programja is folyamatosan bővül. A tematikus sátrak bővítése révén nem csak új témákkal találkozhatnak a táborozók, de az esti koncertprogram is nagy meglepetéseket tartogat. A tematikus sátrak programjának, valamint az esti fellépők névsorának alakulását is nyomon követhetik a www.emitabor.hu/erdely honlapon, ahol egyéb hasznos információkat is megtalálnak az érdeklődők. A rendezvény Facebook-profilján, vagy a honlap vendégkönyvében bárki felteheti kérdéseit, megoszthatja észrevételeit, de egyéb információkért e-mailt is írhatnak a lovassy.tamas@yahoo.com internetes címre.
Önálló programok az alapszervezetekben
Lovassy Cseh Tamást, az EMI tavaly megválasztott, új elnökét aszervezet terveiről kérdeztük.
– Az EMI szerteágazó tevékenységének egyik alappillére az, hogy a tizennégy tagszervezet a helyi programok tekintetében teljes körű autonómiát élvez. Minden szervezet helyi szinten dönti el, hogy számára milyen tevékenységi területek bírnak prioritással. Sepsiszentgyörgyön például – itt működik az egyik legaktívabb EMI-alapszervezet – az Erdélyi Magyar Ifjak átfogják a város teljes diákságát, míg Nagyváradon a szervezet zömmel közéleti eseményekre, rendezvényekre összpontosít. Azt szeretnénk, ha helyi szervezeteink – kielégítve a fiatalok kulturális igényeit – továbbra is széles körben élnének a helyi programszervezés lehetőségével.
– Történt-e lényegi változás az előző vezetőség törekvéseihez képest?
– A tavaly megújított vezetőség a régi elnökség irányelveit folytatja. Számos új, középiskolás és egyetemista diák került be az országos elnökségbe, ami jelentős fiatalítást hozott magával. Az eddiginél jobban szeretnénk nyitni a középiskolás fiatalok irányába, céljaink között számos képzési lehetőség is szerepel.
– Említette a helyi szervezetek autonómiáját. Az országos vezetőségnek mi az igazi szerepe?
– Az országos elnökség a koordinálás feladatait látja el. Számunkra fontosak a megerősödött helyi szervezetek, amelyek minden szempontból meg tudnak felelni az elvárásoknak. Helyi szinten lehet eldönteni, hogy mikor miben van a legnagyobb szükség az EMI-re, miben kell részt vállalnia, hogyan válaszoljon a helyi kihívásokra. Az országos elnökség a „lentről” jövő programok ismeretében koordinál, ez képezi az alapját az évről évre megújuló EMI-táborok szervezésének is. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Szó Marosvásárhely magyar vezetőihez! – Vass Levente nyilatkozata
Kedves Barátaim! Kedves Marosvásárhelyiek!
Kiváltságosnak érzem magam, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos vezetői és helyi vezetőinek egyrésze felkarolták elképzeléseimet és úgy tekintenek rám mint a szövetség marosvásárhelyi polgármester jelöltjére. Tudom, az EMNT(P) is támogat. Az utóbbi hónapok számos tanulsággal jártak a számomra és megerősítettek abban a hitemben, hogy ez a város kivételes szellemi adottságokkal rendelkezik, mindössze csak arra van szükség, hogy legjobbjai végre esélyt kaphassanak. A magam részéről ezt az esélyt megkaptam, de el kell ismerjem vegyesek az érzelmeim, mert az így kapott esélyt sokszor éreztem valótlannak.
Az, amit pár hónapja a magyarok jelöltjeként mondok, hiteles volt és igaz volt! Azért, mert az értelmiségiek, egyháziak, az egyszerű emberek, politikusaink közös céljaként hangzott. Ugyanazok a szavak, a mostanra kialakult áldatlan megosztottságban ugyanúgy csengenek, de már mást jelentenek. Hiszek abban, hogy lehet Marosvásárhelynek egy olyan polgármestere, aki visszaadja a magyaroknak és a városnak kijáró méltóságot, hozzájárulhat polgárai kölcsönös bizalmának megerősítéséhez. Ehhez viszont kell a magyar egység!
Nem tudok számot adni azoknak az embereknek, akik az utcán odajönnek hozzám, barátaimnak, vagy éppen a barátaim barátainak arról, miért különbözik a vásárhelyi magyarok érdeke, vagyis az egységes jelöltállítás egyértelműsége a politikai érdekektől, ami több jelöltet, kevesebb szavazót és közösségi kudarcot jelent. Nem vehetem vissza az adott szavamat, vagyis azt, hogy csak abban az esetben vállalhatom felelősen a megmérettetést, ha a közösen támogatott jelölt morális és politikai biztonságával állhatok Marosvásárhely polgárai elé.
Közösségi céljaink érdekében, ha kellett „bokáztam politikailag”, de nem tudok azonosulni a feltételek nélküli főhajtással, idényi tehetetlenséggel és egy megosztott közösség jelöltjének szerepével, már csak azért sem, mert ez a marosvásárhelyi szavazóim és önmagam biztos megtévesztésével lenne egyenértékű.
Értékelem és hiszek politikai alakulatom az RMDSz sikereiben és tapasztalatában, a marosvásárhelyi EMNP óhajtó igyekezetében. Önökkel együtt hiszek Marosvásárhely és a mi esélyeinkben, amely egy választási szövetség, vagy akár az együttműködés bármilyen kinyilvánított formájában megvalósulhat. Tudom, sokat kérek! A közösségünk építésének lehetőségét, munkánk kölcsönös elismerését kérem, érzelemmentes valós esélyt kérek, és a magam részéről azzal az elégtétellel állhatok majd a vásárhelyiek elé, hogy hozzájárultam ahhoz, hogy valaki, legyek ez én, vagy más személy, egységesen képviselhet minket!
Hitünk és bizakodásunk legnagyobb próbatétele a Húsvét. Én hiszem a Húsvét tanuságát, hiszem a folytonosan új kezdet lehetőségeit, hiszek Marosvásárhely jövőjében! Ezt kívánom minden marosvásárhelyinek! Dr. Vass Levente. Erdély.ma

Romolhat a márciusi tűzben megrongálódott radnóti kastély állaga a visszaszolgáltatásig
Esély sincs arra, hogy még az idei év folyamán visszakerüljön a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye, ezen belül a státus alapítvány birtokába a radnóti Kornis-Rákóczi-kastély. A március 18-ai tűzesetben megrongálódott, amúgy sem túl jó állapotban levő műemlék állaga így várhatóan tovább romlik, mivel amíg nem születik döntés, sem a művelődési minisztérium, sem az egyház nem láthat hozzá felújításához. Egyelőre próbálnak megoldást találni a problémára. „Reménykedem abban, hogy a márciusi tűzeset felgyorsítja a restitúciót, jobban ráirányul a figyelem” – fogalmazott Holló László, a radnóti kastélyt visszaigénylő Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány elnöke, amikor a Krónika arról faggatta, hogy mit lehet tenni a jelenlegi helyzetben a tulajdonjog megszerzésének felgyorsításáért.
Halálra ítélve? Egyelőre csak keresik a megoldást a jelenleg visszaszolgáltatási patthelyzetben levő kastély felújítására
A státus elnöke azonban nem túl derűlátó a visszaszolgáltatás kapcsán. Mint mondja, az egyház éppen tíz éve várja a restitúciós bizottság döntését, azonban sem pozitív, sem negatív lépés nem történt. Azóta úgy próbálják elejét venni annak, hogy a még mozdítható tárgyak eltűnjenek az ingatlanból, hogy magán őrző-védő céget fogadtak fel a kastély és környéke őrzésére. Jelenleg sem tudnak semmi mást tenni, mint várni az illetékesek határozatára.
Holló ugyanakkor úgy véli, a bizottsági elutasítás is jobb lenne, mint a jelenlegi patthelyzet, hiszen akkor az igazságszolgáltatás útján próbálhatnák visszaszerezni jogos jussukat – több státusingatlan került már vissza peres úton az egyház tulajdonába. A perek terén pedig a státusnak vannak pozitív tapasztalatai, hiszen egyebek mellett éppen a radnóti kastély mögötti egyik gazdasági épületet sikerült visszaperelniük, amit a korábbi tulajdonos értékesített. Holló egyébként úgy látja, hogy a restitúciós bizottság immár hat éve nem működik a státus javára.
Ennek okát az alapítvány elnöke a harmincas évek nacionalista támadásaiban látja, az akkor Onisifor Ghibu nevével fémjelzett státusellenes támadások ma is gyakorta visszaköszönnek azoknak az érvelésében, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy a katolikus egyház ne vehesse birtokba a tőle elkobzott javakat. A szélsőséges nacionalista nézeteiről ismert nemzeti parasztpárti politikus, egyetemi tanár egyenesen a státus létjogát vonta kétségbe, s ezzel úgy tűnik, mély nyomokat hagyott az utána jövőkben is.
Nincs esély előrelépésre
Hasonlóképpen látja a helyzetet e tekintetben Markó Attila, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával megbízott szakhatóság egyetlen magyar tagja is. Mint lapunknak elmondta, tulajdonképpen álproblémák állnak a visszaszolgáltatás útjában, azonban ő egyedül hiába bizonygatja, hogy a státusvagyon a katolikus egyházat illeti meg, ha a szaktestület másik négy tagja ennek ellenkezőjét állítja.
„Őket kellene meggyőzni” – vallja. Mint ecsetelte, az a gond, hogy mindeddig jogilag nem sikerült tisztázni, hogy a státus mint önálló jogi személy, illetve az annak alapjait képező önálló jogi személyek hogyan kapcsolódnak az egyházhoz. Markó szerint a státusvagyon visszaszolgáltatása azért akadozik, mivel a bizottság többsége szerint ez tulajdonképpen az egyház civil vagyonának minősül. Mindezek fényében a szakember belátja, egyelőre esély sincs arra, hogy a bizottságban pozitív döntés szülessen. Sőt afelől is kételyei vannak, hogy a szaktestületben egyhamar napirendre kerüljön például a radnóti kastély visszaszolgáltatásának kérdése.
„Valószínűleg előbb-utóbb ezek a kényesebb ügyek is terítékre kerülnek, ezeket is kivizsgálja a bizottság, azonban nem hiszem, hogy éppen választási évben a kormány belenyúlna ezekbe az ügyekbe” – fejtette ki kérdésünkre Markó Attila, aki szerint a jogi kérdések tisztázása vethetne véget a sok éve tartó huzavonának. Egyébként a restitúciós bizottság magyar tagja is úgy látja, a negatív döntés is jobb a semminél, mivel akkor legalább esély nyílik arra, hogy az igazságszolgáltatás az egyház javára döntsön. Amíg azonban nincsen döntés, a felekezeteknek nincs lehetőségük más fórumoktól kérni jogorvoslatot.
Nekilátnának a felújításnak
A visszaszolgáltatásig sem ülnek azonban ölbe tett kézzel az egyház illetékesei. Mint Holló László lapunknak elmondta, már tárgyalásokat folytatnak vállalkozókkal a felújítási munkálatokról, de még nincs semmi konkrétum. „Körülményes nekilátni a munkának, mivel az ingatlan egyelőre nincs a tulajdonunkban. Azonban remélem, hogy hamarosan körvonalazódik valamilyen megoldási javaslat” – fogalmazott a státus elnöke.
A kulturális minisztérium – bár más körülmények között feladata lenne – sem tehet ugyanakkor semmit, mivel az ingatlan per alatt áll. Nemrég Hegedüs Csilla, a szaktárca tanácsosa úgy nyilatkozott, egyetlen megoldást lát a restaurálási munkálatok mielőbbi elkezdésére, éspedig azt, hogy civil szervezetek vegyék kezükbe a kezdeményezést, ahogy ez korábban történt a bonchidai Bánffy-kastély esetében. Az ingatlan – mint arról több ízben beszámoltunk – tíz évig állt per alatt, a Transylvania Trust Alapítvány – amelynek Hegedüs egyébként az ügyvezetője – folyamatosan dolgozott a műemlék helyreállításán. Kérdésünkre, hogy keresték-e már meg esetleg civil szervezetek, hogy foglalkoznának a radnóti kastély felújításával, Hegedüs nemmel válaszolt. Azonban – mint részletezte – folyamatosan tárgyalnak az egyház képviselőivel a megfelelő megoldásról.
A felújításhoz szükséges pénzösszeget is elő kell ugyanakkor valamilyen úton teremteni, ugyanis a hasonlóképpen tűzesetben megrongálódott felvidéki Krasznahorka várával ellentétben Radnót várkastélyára senki nem kötött ingatlanbiztosítást.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, felelőtlen tarlóégetés okozhatta azt a március 18-ai tüzet, amelynek lángjai átterjedtek a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyháztól, azon belül a státus alapítványtól a román állam által elkobzott, a köznyelvben korábbi tulajdonosai révén Kornis-Rákócziként emlegetett radnóti kastélyra. A kár értéke felbecsülhetetlen, mint Holló László, a státus elnöke elmondta, két sarokbástya tetőszerkezete égett ki teljes mértékben, összesen mintegy ezer négyzetméteren szakadt be a tető. A lángok szerencsére csak kismértékben terjedtek át a fő épülettest cseréppel fedett tetőzetére.
A Maros partján álló négy sarokbástyás, kétszintes kastély a XVI. században épült reneszánsz stílusban. A Bogáthy, majd a Kornis család tulajdonát képezte, aztán a Rákóczi család tulajdonába került. Apafi Mihály erdélyi fejedelem is használta a kastélyt, amelynek nagytermében 15 országgyűlést tartott. A gyakran változó tulajdonosok sorában találjuk II. Rákóczi Ferencet is. 1887-ben a római katolikus egyház tulajdonába került, amely katolikus gazdasági iskolát működtetett az épületben. 1948-ban államosították, de oktatási funkciója megmaradt. 2002-ig mezőgazdasági iskola működött a kastélyban.
Bálint Eszter. Krónika (Kolozsvár)

Megérkeztek Nyirő József földi maradványai Madridból Budapestre
Nyirő József földi maradványai megérkeztek Madridból Budapestre. Az emigrációban 1953-ban elhunyt erdélyi írót május 27-én, pünkösd vasárnapján temetik újra szülőföldjén, a székelyudvarhelyi katolikus temetőben.
Kedden délben Madriban, az Almudena köztemetőben Bucsi Szabó Edit magyar nagykövet és Németh Zoltán első beosztott jelenlétében került sor Nyirő József földi maradványainak exhumálására – tudatta Lukács Csaba, az újratemetés kommunikációs vezetője az MTI-vel szerdán.
Felidézte, hogy az 1953-ban elhunyt magyar író egyik utolsó, szellemi végrendeletnek is tekinthető írásában úgy fogalmazott: „ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a világ.”
A székely író földi maradványainak hazaszállítása a rendszerváltást követően többször felmerült, de az elképzelések vagy pénzhiány, vagy technikai okok miatt meghiúsultak. Most a magyar Országgyűlés kezdeményezésére a madridi magyar nagykövetség kérte a sír feltárását. Az író földi maradványait tartalmazó, lezárt fémkoporsó szerda este érkezett meg Budapestre, a Liszt Ferenc-repülőtérre.
A hamvakat május 24-én, a csíksomlyói búcsúra induló Boldogasszony zarándokvonattal szállítják Székelyföldre, a szervezők pedig azt tervezik, hogy Csíkszeredától Székelyudvarhelyig huszárok kísérik át, mert a két település között nincs vasútvonal.
Korábban Szász Jenő, a Székelyudvarhelyért Alapítvány vezetője, a Magyar Polgári Párt elnöke az MTI-vel azt közölte, hogy az újratemetést Kövér László házelnök védnöksége alatt a magyar Országgyűlés Hivatala szervezi, a Székelyudvarhelyért Alapítvány pedig a székelyföldi társszervezői feladatokat látja el.
„Gyakorlatilag Nyirő végrendeletének teszünk eleget és úgy vélem, a székely apostolnak itthon kell nyugodnia, és ezáltal egy olyan kérdést rendezünk, amivel tartozik a székelység, a magyarság Nyirőnek” – mondta a társszervező alapítvány elnöke.
Nyirő József Nyirő József író, közíró, katolikus pap Székelyzsomboron született 1889-ben. 1928-tól az Erdélyi Helikon vezető munkatársa volt, a Benedek Elek körül tömörülő székely írócsoport egyik tagja. Székelyudvarhelyen épített otthont családjának, 1939-42 között a Keleti Újság felelős szerkesztője volt. 1941-ben – behívott képviselőként – a Magyar Országgyűlés tagja lett és Budapestre költözött. 1942-43-ban a jobboldali Magyar Erő főszerkesztője, 1944-ben a Magyar Ünnep című, szintén jobboldali lap főmunkatársa volt, majd nyugati emigrációba vonult. Egy ideig Németország nyugati megszállási övezetében élt, majd 1950-ben Madridba települt át, ahol a Spanyol Nemzeti Rádió magyar nyelvű adásainak munkatársa volt. Madridban hunyt el 1953-ban.
Főbb művei: Jézusfaragó ember (novellák 1924), Az Isten igájában (regény 1926), A Kopjafák (novellák 1933), Uz Bence (regény 1933), Az én népem (regény 1935), A Havasok könyve (novellák 1936), Madéfalvi veszedelem (regény 1939), Néma küzdelem (regény 1944).
Művei publikálását a román és magyar kommunista rendszer betiltotta, az írót a korabeli kultúrpolitika háborús bűnösnek bélyegezte. Az 1989-es fordulat után könyvei újra megjelentek Magyarországon, az Uz Bencét pedig 1992-ben a kolozsvári Dacia Kiadó is kiadta.
MTI. Krónika (Kolozsvár)

Érdekek, tisztázás
Borbély László korrupciógyanús ügyében a fejlemények arra engednek következtetni, hogy – legalábbis eddig – Daniel Morar korrupcióellenes főügyész erősebbnek bizonyult a környezetvédelmi miniszternél. A botrány tavaly júliusi kirobbanásakor a DNA vezetője élesen kifogásolta, hogy politikusok nyomást gyakorolnak az ügyészségre a „lakásfelújításért állami szerződéseket” fedőnevű dosszié kapcsán.
Azóta úgy telt el bő nyolc hónap, hogy majdnem mindenki megfeledkezett a bűnvádi eljárásról. Nos, mint tegnap kiderült, ha lassan is, de őrölnek a nyomozó hatóság malmai: a DNA Borbély kiadatását kéri a parlamenttől. Az RMDSZ erős, a hierarchiában második emberét persze ma ugyanúgy nem lehet korruptnak, bűnösnek kikiáltani, mint ahogy nyolc hónappal ezelőtt sem lehetett, efelől majd a bíróság fog ítélkezni. Mindenképpen érdekes lesz azonban, hogy miként kommentálja majd a szövetség a minisztere-képviselője-alelnöke elleni, előrehaladott állapotban lévő nyomozást.
Tavaly az RMDSZ vezetősége egyhangúlag kiállt Borbély mellett, elutasítva az ellene felhozott vádakat, amelyeket az érintett politikustársai azzal hoztak összefüggésbe, hogy az alakulat épp akkortájt mondott nemet az államfő régióátszervezési tervére. Nem csodálkoznánk, ha a szövetség ezúttal is koncepciós eljárást vélne felfedezni az ügyészség kezdeményezése mögött, és politikai nyomásgyakorlással, a helyhatósági választások közeledtével, no meg a verespataki bányaprojekt engedélyezési folyamatával magyaráznák, amely nagymértékben a gyanúsított által irányított környezetvédelmi minisztériumon múlik. Csakhogy ezek az érvek meglehetősen sántítanának.
A román demokrata-liberálisoknak semmilyen érdekük nem fűződik felrobbantani a koalíciót a választások előtt néhány hónappal, amikor ráadásul masszív elvándorlás is gyengíti a népszerűségileg amúgy is megtépázott Bocékat. A ciántechnológiás bányaterv esetében pedig Borbélyt ugyanvalóst nem lehet azzal vádolni, hogy ellenezné a bányanyitást, e téren elég, ha meghallgatjuk a projektet ellenző zöldek és civilek véleményét. Ha viszont az RMDSZ-nek és a DNA célkeresztjébe került Borbélynak erről homlokegyenest eltérő tapasztalatai, információi vannak, akkor jó lenne, ha a nyilvánosság elé tárnák ezeket. A tisztázás elsősorban nekik áll érdekükben.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Lemondott Borbély László miniszter
Tegnap benyújtotta lemondását Borbély László környezetvédelmi miniszter Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnöknek, miután a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást javasolt ellene.
Borbély csütörtök reggel Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést a személyével kapcsolatos korrupciós gyanúról. Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A képviselői mandátummal rendelkező miniszter a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik. A legfőbb ügyész a DNA felkérésének eleget téve, az igazságügy-minisz-terhez fordult a bűnvádi eljárás kezdeményezése érdekében. Borbély László mentelmi jogának felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház plénuma dönthet a jogi bizottság véleményezése nyomán.
A miniszterelnökkel folyatott megbeszélésen Borbély László – aki az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti – benyújtotta lemondását a környezetvédelmi tárca éléről. A kora délutáni órákban, miután Traian Basescu államfő felmentette tisztségéből a minisztert, Borbély rövid sajtótájékoztatót tartott, ahol kijelentette: becsületbeli kérdésnek tekinti lemondását. Ezzel a lépéssel a kormány hitelét szeretné erősíteni.
Az RMDSZ bizalma töretlen
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja, és kiáll mellette – jelentette ki tegnap Kolozsváron Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Kelemen Hunor emlékeztetett arra, ez egy régi ügy, amely már a tavaly is felmerült, akkor a Korrupcióellenes Ügyosztály nyilatkozatban közölte, hogy Borbély ellen nem indul eljárás.
"Ennek ellenére, nem sokkal a választások előtt ismét aktuálissá válik a téma, az időzítés pedig nem véletlen" – mondta az RMDSZ vezetője. Hangsúlyozta, mindezek ellenére meggyőződése, hogy Borbély László kiváló miniszter volt, akinek munkájára az elkövetkezőkben is számít a szövetség, hiszen a vele szembeni bizalom töretlen. "Borbély László lemondásával bebizonyította mindenki számára, hogy rendkívül szilárd jellemű ember, aki nem ragaszkodik a tisztségéhez, és semmilyen módon nem kívánja akadályozni az igazságszolgáltatás munkáját. Bízunk abban, hogy ez az ügy a lehető legrövidebb időn belül tisztázódik, és bebizonyosodik mindenki számára, hogy az ellene felhozott vádak teljes egészében megalapozatlanok és hamisak" – összegzett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ kiáll Borbély László mellett – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön, az Agerpres hírügynökségnek adott nyilatkozatában. "Borbély Lászlót régóta, az RMDSZ megalakulása óta ismerem. Kezdettől fogva együtt dolgoztunk a szövetség Maros megyei szervezetében, majd a parlamentben és a kormányban is. Mindvégig szorosan együttműködtünk, és az RMDSZ minden fontos megvalósításában része volt Borbély Lászlónak is. Mindannyian megbízunk benne. Én és RMDSZ-es kollégáim támogatni fogjuk a továbbiakban is, és meg kell mondanom, hogy Borbély László esetében is érvényesülnie kell az ártatlanság vélelmének. Borbély László kiváló politikus, hatékony miniszter – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.
Az ellenzék politikai támadást sejt
Victor Ponta, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt elnöke csütörtökön úgy vélekedett: Borbély Lászlónak az lehet a bűne, hogy nem adott ki egy bizonyos környezetvédelmi engedélyt.
"Azt, amelyik az arannyal kapcsolatos" – tette hozzá a politikus, a Rosia Montana Gold Corporation verespataki ciántechnológiás bányaberuházásra utalva. Népújság (Marosvásárhely)

Borbély László nyilatkozata
"Az eddigi tevékenységem kapcsán egy szó jut eszembe, és az a szó a becsület. Az általam betöltött tisztségekben a komoly, szakszerű munkát, a helytállást és a korrektséget tartottam elsődleges prioritásnak. A 90-es évek elejétől vagyok a politikában, nagy tapasztalattal bírok. Polgármesterek, politikusok, az emberek ismernek, mindig tisztességgel végeztem a dolgom" – nyilatkozta Borbély László leköszönő környezetvédelmi és erdészeti miniszter április 5-én, Bukarestben.
Döntésével kapcsolatosan az RMDSZ politikai alelnöke elmondta: amint a sajtóból értesült, hogy a Korrupcióellenes Ügyosztály befolyással való üzérkedéssel vádolja, azonnal eldöntötte, hogy lemond miniszteri tisztségéről. "Nem mintha valamilyen okom lenne, hogy lemondjak, hiszen a vádak alaptalanok. Azért döntöttem így, hogy elhárítsak minden gyanút a kormány működésével kapcsolatban" – mondta Borbély.
Az RMDSZ-tisztségviselő véleménye szerint sajnálatos, hogy továbbra sem rendelkezik bővebb információval az iránta felhozott vádakkal kapcsolatosan.
– Ártatlan vagyok, és remélem, az igazságszolgáltatás be fogja bizonyítani, hogy tiszteletben tartottam a törvényeket – mondta az RMDSZ alelnöke.
Borbély László fontosnak tartotta megköszönni a minisztérium beosztottjainak, hogy mandátuma alatt partnerei voltak. Népújság (Marosvásárhely)

Látó-lapszámbemutató a Gaudeamusban: Kolozsvártól Örkényig
Ahány ember, annyi Kolozsvár, ahány történet, élmény, anekdota, annyi értelmezési lehetőség a várossal kapcsolatban – derül ki a Látó szépirodalmi folyóirat márciusi számából, amelyben esszék, novellák, versek és interjú révén kerülünk közelebb a kincses városban élő vagy ahhoz számos tekintetben kapcsolódó szerzők Kolozsvár-képéhez. A lapszámot, csakúgy, mint az Örkény-centenárium apropóján összeállított áprilisi Látót szerdán délután mutatták be a Gaudeamus könyvesboltban.
Kenéz Ferenc Szabadnak lenni mit jelent? című Kolozsvár-oratóriumával indul a Látó márciusi száma, majd Láng Zsolt, Egyed Péter, Laskay Adrienne, Kántor Lajos, Sebestyén Mihály, Király László, Jánk Károly, Vida Gábor, Demény Péter, Szabó Róbert Csaba, Láng Orsolya, Keszeg Anna, Soó Éva és Visky András írásai olvashatók. Talált versként szerepel a kötetben Áprily Lajos Kolozsvári éjjel és Jékely Zoltán Anteus című költeménye, a mellékletben pedig a vers kategóriában 2010-ben nívódíjjal kitüntetett Kenéz Ferenc plakátja található. – Színvonalas ez a szám, mindenki a saját Kolozsvár-történetét, élményét, anekdotáját mondja el benne – hangsúlyozta a bemutatón Demény Péter, az Esszé rovat vezetője. Utalt ugyanakkor a Ha mélyre szívjuk a kolozsvári levegőt… című ankétra, amelynek kapcsán Kolozsvárról Budapestre távozott személyiségeket (Fritsch László Zoltán közgazdász; Hajós Erika mesetulajdonos; Józsa Márta író; Soó Zöld Balázs, a Quadro Galéria társtulajdonosa; Tompa Andrea író, színikritikus) kérdeztek meg egyebek között arról, hogy mikor és hogyan távoztak Romániából, tervezik-e a hazaköltözést stb.
Weghofer Erna, a Gaudeamus könyvesbolt vezetője kérésének eleget téve, hogy Kolozsvárhoz fűződő élményeiket idézzék fel a szép számban egybegyűlt érdeklődők előtt, Láng Zsolt a Szerelemváros. Kolozsvár című esszéjében megfogalmazott történetet elevenítette fel: tizennégy éves korában, egy országos asztalitenisz gyerekbajnokság apropóján járt először a városban. Első ittlétéről mesélt a jelenlévőknek Vida Gábor, Király László pedig az Utunk szerkesztőségéhez fűződő kalandjait mesélte el. Demény Péter, aki kolozsvári születésűként jelenleg is itt él, „festői” hasonlattal élve Rembrandtot idézte: „bár soha nem utazott el Amszterdamból, attól még Rembrandt maradt”.
A folytatásban az áprilisi Látó ismertetőjére tért rá Demény: mint mondta, születésének századik évfordulója alkalmából Örkény István munkássága előtt tisztelegtek a negyedik lapszámban. Radnóti Zsuzsa, az író özvegyének köszönhetően irodalomtörténeti csemegével szolgálnak az érdeklődőknek: mellékletként Örkény Április című, eddig ki nem adott kisregényének részletét találjuk. A lapszámban interjút olvashatunk Radnóti Zsuzsával és Parti Nagy Lajossal, Kötő József erdélyi, Zakariás Erzsébet pedig kolozsvári vonatkozásban tekinti át az Örkény-művek színpadi megjelenítését. További szerzők, akik hozzájárultak a negyedik lapszám megjelentetéséhez: Sebestyén Rita, Csík Mónika, Hatházi András, Csutak Gabi, Fodor Györgyi, Papp-Zakor Ilka, Ungvári Zrínyi Ildikó, Adorjáni Panna, Laskay Adrienne, Visky András, Tim Conley és Székely Melinda.
FERENCZ ZSOLT. Szabadság (Kolozsvár)

Mérlegen az EME
Múlt héten tartotta meg rendes évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület, legjelentősebb hazai magyar tudósintézményünk, amelynek tekintélye, kutatási és tudományszervezői-népszerűsítő eredményeinek köszönhetően, régóta túllépte az országhatárokat.
Az egész Erdély területét lefedő, több mint kétezer taggal rendelkező EME működésének és fejlesztésének biztosítása érdekében évek óta megfontolt költekezésre szorul, munkáját, lehetőségeit nagyvonalakban az anyaországi politikai helyzet határozza meg. Ám az utóbbi két évben az onnan érkező támogatások érezhetőbbekké váltak.
A 2011-es esztendő tanulságait taglaló legutóbbi közgyűlésen kiderült, hogy – talán hosszú évek után először – az EME-nek tavaly sikerült úgy szélesíteni tevékenységének skáláját, hogy közben kedvezőbb pénzügyi mérleget zárt. Költségvetése hat százalékkal haladta meg a tervezett szintet. Érdekes összevetni a hazai támogatásokat az anyaországiakkal, a mérleg egyértelműen az utóbbiak javára dől el: hatvankét százalékban (62%) magyarországi programtámogatásokból, tizenhat százalékban (16%) hazai szponzorizálásból, és huszonkét százalékban (22%) saját erőforrásból állt össze.
Egy másik fontos jellemző, ami elhangzott a közgyűlésen: végre jelentős létszámban kapcsolódtak be fiatal kutatók, diákok az EME munkájába, mert ott olyan újdonságokhoz juthatnak, mint amilyen, például, a tavaly átadott Erdélyi Digitális Adattár, amibe a múlt év végéig hétezerötszáz tétel kerül be, és a feltöltés folyamatosan halad tovább.
Amikor ezeket a megvalósításokat nézzük, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy honnan indult 1990-ben az EME újraszervezése, és milyen nehézségeket kellett eddig, és kell ezután is leküzdenie. Elég, ha a letűnt társadalmi rendszerben elkobzott anyagi javak visszaszerzésének már-már szélmalomharcra emlékeztető szappanoperájára gondolunk. A kolozsvári Főtér 11. szám alatti Wass Otília-ház visszaigénylésére indított per sok éve zajlik, sőt adminisztratív eljárással is próbálkoztak a bukaresti restitúciós bizottságnál és a kolozsvári önkormányzatnál, eredménytelenül. Ennek az elkobzott ingatlannak a visszaszerzése azért is fontos, mert a tervek szerint az egy regionális tudásközpont létrehozásának a feltétele. Mivel azonban a hazai jogállamiság érezhetően csak elméletben létezik, és kevésbé gyakorlatban, a megoldást nem az igazságszolgáltatás révén, hanem feltehetően politikai vonalon kell keresni.
ÖRDÖG I. BÉLA. Szabadság (Kolozsvár)

Igazi hiánypótló az e-Örökségtár
A Magyarországon gondozott e-Örökségtárat már az idén több ezer Kárpát-medencei kulturális intézmény töltheti le saját szerverére. A folyamatosan gyarapodó digitális gyűjtemény magyarországi települések és nemzetiségek, valamint a külhoni magyarság több mint kétezer tudományos és ismeretterjesztő kiadványát tartalmazza. A Magyarországon gondozott e-Örökségtárat már az idén több ezer Kárpát-medencei kulturális intézmény töltheti le saját szerverére. A folyamatosan gyarapodó digitális gyűjtemény magyarországi települések és nemzetiségek, valamint a külhoni magyarság több mint kétezer tudományos és ismeretterjesztő kiadványát tartalmazza.
Barna Gábor, az „Örökség-Kultúra” Oktatási E-Könyvtár felelős szerkesztője úgy fogalmazott: céljuk az, hogy a közoktatás és a kutatás minden szintjén hasznosuljanak, akár tananyagsegédletként, azok, a komoly munkával előállított kulturális javak, amelyekhez a korlátlan hozzáférés a teljes nemzeti közösség számára egyértelműen kívánatos.
Barna Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai intézmények mellett hiánypótló a tudásbázis anyaga a szomszédos országok magyar tannyelvű oktatási, kulturális intézményei mellett a többségi nemzetek iskoláiban, könyvtáraiban is. Az örökségtár a magyarországi kisebbségek elmúlt két évtizedben megjelent kiadványainak is a legteljesebb soknyelvű gyűjteménye – tette hozzá.
Az Örökségtár jelenleg mintegy 20 gigabájt méretű, multimédiás anyagokat is tartalmazó állományát, amely a www.sulinet.hu/oroksegtar és a www.sulinet.hu/cimertar címen is elérhető, a Kárpát-medence 8-10 ezer pontján kívül az Európai Unió országainak kiemelt kulturális intézményeibe is el kívánják juttatni a következő hónapokban, „Teach Hungary 2012!” program címmel. karpatinfo.net

Frunda lesz az RMDSZ-jelölt Marosvásárhelyen (Elutasították Vass Levente feltételeit)
Nem fogadja el Vass Levente feltételeit az RMDSZ, ezt a Maros megyei szervezet Állandó Tanácsa jelentette be. Várhatóan Frunda Györgyöt indítják marosvásárhelyi polgármesterjelöltként.
Az RMDSZ közleményben tudatta: Vass Levente olyan feltételekhez kötötte a marosvásárhelyi polgármesterjelöltségét, amelyeket nem tudnak elfogadni. Leszögezik: "amikor Marosvásárhely jövője a tét, többről van szó, mint Vass Levente személyéről". Amint azt korábban közöltük, Vass Levente nyílt levélben tudatta: nem azonosulhat "egy megosztott közösség jelöltjének szerepével". Emlékeztetett arra, hogy korábban csak abban az esetben vállalta a polgármesterjelöltséget, ha a magyar pártok közösen támogatják. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a marosvásárhelyi győzelemhez "kell a magyar egység". Nyílt levelét azután fogalmazta meg, hogy világossá vált számára: az erdélyi magyar pártok nem tudnak megegyezni a közös jelöltállításról. Noha személyét elvileg az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is támogatta, az RMDSZ ragaszkodott ahhoz, hogy csakis a szövetség választási jele alatt induljon.
Az RMDSZ Maros megyei közleményében hangsúlyozta: "szembe kell néznünk azzal, hogy Marosvásárhelyen és Erdély-szerte a Magyar Polgári Párt és a közelmúltban bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt osztja meg a magyarságot". Megemlítik, hogy az elmúlt hónapokban többször is tárgyalóasztalhoz ültek, de eredménytelenül.
Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke az MTI-nek elmondta, azért tartják elfogadhatatlannak a választási koalíció megkötését, mert a törvény nem teszi lehetővé, hogy az csak a polgármester személyére vonatkozzék. Kifejtette, várhatóan Frunda György szenátor lesz az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, a végleges döntést azonban a jövő hét elején hozzák meg. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vass Levente: húsvéti ultimátum a politikumnak Új személyt jelöl az RMDSZ polgármesternek?
Az erdélyi magyar sajtó ultimátumként értelmezte Vass Levente marosvásárhelyi polgármester jelölt húsvéti üzenetét, amelyben kifejti: nem tud azonosulni „egy megosztott közösség jelöltjének a szerepével”, és a Transindex portál tegnap úgy tudta, hogy új polgármester jelöltet keres az RMDSZ. Ezt sugallta Kelemen Hunor múlt hétvégi nyilatkozata is.
Vass Levente fiatal orvos, az egészségügyi miniszter tanácsadója a sajtóhoz eljuttatott levelében kiváltságosnak tartotta magát, amiért az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) támogatását is élvezi, de azt is hangsúlyozta, vegyesek az érzelmei, és a megkapott esélyt sokszor valótlannak érzi.
„Nem vehetem vissza az adott szavamat, vagyis azt, hogy csak abban az esetben vállalhatom felelősen a megmérettetést, ha a közösen támogatott jelölt morális és politikai biztonságával állhatok Marosvásárhely polgárai elé” – írta a polgármester jelölt, aki szerint ennek az ígéretnek a feledése a marosvásárhelyi szavazók és önmaga „biztos megtévesztésével lenne egyenértékű”. Vass Levente leszögezte, hisz abban, hogy Marosvásárhelynek lehet olyan polgármestere, aki visszaadja a magyaroknak és a városnak kijáró méltóságot, hozzájárulhat a város polgárai kölcsönös bizalmának megerősítéséhez. „Ehhez viszont kell a magyar egység!” – szögezte le az RMDSZ polgármesterjelöltje.
Az Új Magyar Szó bukaresti napilap Kovács Péter RMDSZ-főtitkárnak egy korábbi, Vass esetleges visszalépésére vonatkozó nyilatkozatát idézte, amely szerint: „Nem erőszak a disznótor. Senki nem születetett polgármester jelöltnek. Ha Vass Levente azt mondja, hogy ilyen feltételek mellett nem vállalja az indulást RMDSZ-színekben, lesz egy másik jelöltünk” – jelentette ki Kovács Péter. A Transindex portál péntek délelőtt azt az értesülését közölte, ha Vass Levente hivatalosan is visszalép, Frunda György szenátor vagy Peti András üzletember indul Marosvásárhelyen a polgármesteri tisztségért az RMDSZ színeiben.
Kelemen Hunor arra az újságírói kérdésre, miszerint Vass Levente az RMDSZ jelöltje lesz-e, és nem pedig koalíciós jelölt, múlt hétvégi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján azt mondta: nem kíván a marosvásárhelyi dolgokról beszélni, ezt az RMDSZ városi és megyei szervezetének kell megtennie. „Annyit tudok mondani, hogy Marosvásárhelynek lesz olyan RMDSZ-es polgármesterjelöltje, aki hiteles személyiség, hiteles programmal áll az emberek elé, és képes ezt a várost elvezetni jobban, mint ahogy most vezetik. Ha a magyar és román emberek ennek a személynek hitelt adnak, akkor megválasztják” – tette hozzá az RMDSZ elnöke. Szabadság (Kolozsvár)

Kortárs erdélyi költők versei az ETV-ben
József Attila születésnapjának évfordulóján Verspercek szinesítik az Erdély TV műsorát. Félóránként egy-egy vers hangzik majd el, melyet a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Másodéves és Mesteri Színész szakos hallgatói adnak elő.
A kortárs költők verseit a hallgatók maguk választották, ki-ki a saját belső indíttatása alapján.
Az összeállítások a KultúrPart és az Erdélyi Magyar Televízió közreműködésével készültek: Kátai István művészeti vezető irányításával, a televízió eszközeivel.
Ünnepeljék április 11-ét, a magyar költészet napját, az Erdélyi Magyar Televízióval!
Az elhangzó versek költőinek névsora:
Kovács András Ferenc
Bencze Mihály
Varga Melinda
Rafi Lajos
Kányádi Sándor
Orbán János Dénes
Fekete Vincze
Zudor János
Benő Attila
Halmosi Sándor
Farkas Welmann Endre
Király László
Szőcs Géza. Nyugati Jelen (Arad)

Húsz éve kezdődött a boszniai háború
Szarajevó ostroma a leghosszabb volt a modern hadviselés történetében.
Húsz évvel ezelőtt kezdődött Szarajevó ostroma, és ezzel a második világháború utáni európai történelem legvéresebb fejezete, a boszniai háború. A vérengzésnek a NATO légi csapásai vetettek véget. 46 hónap után a szerbek csak emiatt voltak hajlandók felhagyni Szarajevó ostromával és letenni Bosznia-Hercegovina felosztásáról. A délszláv harcokban több mint 100 ezer ember halt meg.
1992. április 5-én béketüntetés indult Szarajevón át. Egy szerb orvlövész agyonlőtte a menet élén haladó két embert, egy horvátot és egy bosnyákot. Suada Dilberovic és Olga Sucic volt a háború első két polgári áldozata. A háború elkerülhetetlen volt. Jugoszlávia széthullása, Szlovénia és Horvátország függetlenségének kikiáltása után a boszniai muzulmánok is a függetlenségre szavaztak az 1992 februárjában tartott referendumon.
Radovan Karadzic boszniai szerb elnök már a népszavazás előtt véres háborúval fenyegetett arra az esetre, ha a bosnyákok az elszakadás mellett döntenek. „Szemernyi kételyük se legyen, Boszniát elborítja a vér, és a muszlimok mind egy szálig meghalhatnak. Mert ha háború lesz, nem tudják majd megvédeni magukat. Hogyan akarják elejét venni a mészárlásnak?" – mondta akkor, és végül betartotta ígéretét.
A négy évig tartó háborúban több mint százezren vesztették életüket, csak Szarajevóban tízezren haltak meg vagy tűntek el nyomtalanul. A szerbek májusra teljesen körülzárták a várost, de bevenni nem tudták. 46 hónapon át tartották tűz alatt Szarajevót orvlövészekkel és nehéztüzérséggel egyaránt, hogy megtörjék a védekezők ellenállását. A város ostroma a leghosszabb volt a modern hadviselés történetében.
1995 nyarán a boszniai szerb erők elfoglalták Srebrenicát, ahová több tízezer bosnyák menekült a háború elől. A következő napokban a bevonuló szerbek a második világháború utáni történelem legnagyobb népirtását hajtották végre Srebrenicában és környékén. Több mint 8000 embert lőttek agyon.
A vérengzésekre válaszul a NATO minden korábbinál nagyobb erővel csapott le a boszniai szerb erőkre. A légi csapásokkal sikerült tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a háborús feleket, és ennek eredményeként született meg a daytoni megállapodás.
(m1 Híradó) Nyugati Jelen (Arad)

Orbán Viktor interjúja a The Washington Postnak
Interjút készített Orbán Viktorral a The Washington Post. Online kiadása pénteken közölt szemelvények belőle. A lap szerint ez az első interjú, amelyet a magyar kormányfő amerikai újságírónak adott.
Az interjút készítő Lally Weymouth bevezetője szerint Orbán Viktor valaha baloldali szabadságharcos volt a szovjetek ellen, de 1994-ben vett egy jobbkanyart és sohasem nézett vissza. A lap szerint a kormányfő a múlt héten adott interjújában "megpróbálta elmagyarázni, hogy miért tévednek a bírálói, amikor azt állítják, hogy tekintélyuralmi, központosított államot épít ki".
Az alaptörvényről Orbán Viktor kijelentette, hogy nagyon büszkék rá. "Ez volt a küldetésünk, mivel Magyarország volt az egyetlen közép-európai ország, amely nem volt képes egy új alkotmány írni a kommunista rezsim bukása után" - jegyezte meg, majd egy közbevetett kérdésre hozzátette, hogy 1989-ben a kerekasztalnál ő is részt vett ugyan az akkori alkotmány átdolgozásában, de az nem volt elegendő, mivel ott voltak a kommunisták is. "Amikor átírtuk, azt mondtuk: ez egy átmeneti alkotmány" - hangsúlyozta.
Visszautasította, hogy az alaptörvényről nem konzultáltak az ellenzékkel. "Ez tényszerűen nem igaz. Volt egy bizottság, mely felkért minden parlamenti pártot - így az ellenzéket is -, hogy legyen részese a folyamatnak" - mondta.
A kérdésre, hogy a végeredmény nem összpontosított-e minden hatalmat a kezébe, Orbán Viktor kijelentette: "Az alaptörvény önmagában nem tesz lehetővé semmiféle hatalomkoncentrációt."
A Médiatanácsról szóló kérdésre válaszolva kiemelte: "Mindenki egyetértett abban, hogy a korábbi médiaszabályozás összeomlott". A miniszterelnök cáfolta, hogy a testület tagjai mind a Fidesz jelöltjei lennének: "Ez nem igaz. Az előző rendszerben a küldöttek személyét a párthovatartozás határozta meg. Ezért döntöttünk úgy, hogy ne legyen pártképviselet, s csak olyanok lehetnek a tanács tagjai, akiket a parlament támogat." A Médiatanács vezetője, Szalai Annamária ugyan tagja volt a volt Fidesznek, de "mi ezzel a probléma?" - kérdezett vissza. Kiemelte: Magyarországon a média legalább 75 százaléka külföldi tulajdonban van. " Szóval, menjen el a tulajdonosokhoz s kérdezze meg őket, miért nem készek arra, hogy biztosítsák a rendes sajtószabadságot" - mondta.
A Klubrádióról szólva rámutatott: "A koncessziójuk lejárt, s aztán licit folyt érte, mint minden más frekvenciáért is. Ha az az érzésük, hogy az érdekeiket nem tartották tiszteletben, akkor bírósághoz fordulhatnak, s ezt meg is tették. És nyertek."
A kérdésre, hogy a hirdetésnél előnyben részesítik-e a kormánypárti sajtót, Orbán Viktor így válaszolt: "Vannak állami vállalatok és azok hirdetnek. Próbálja meg Magyarországot úgy elképzelni, hogy az legalább olyan demokratikus, mint az Egyesült Államok."
A közbevetésre, mely szerint "nem lehet minden hatóság élére saját embert állítani, s azt mondani, ez ugyanolyan demokratikus (eljárás), mint az Egyesült Államokban, Orbán Viktor így felelt: "Ez nem igaz. Az új parlament által kinevezett első alkotmánybíró korábban az MSZP képviselője volt, amely most ellenzékben van. Az Állami Számvevőszék alelnöke az MSZP tagja volt. A Költségvetési Tanácsnak, amely az egyik legbefolyásosabb intézmény, három tagja van, közülük kettő baloldali. Hogy mondhatja azt, hogy minden intézményt mi irányítunk?"
A kormány hajlandó-e teljesíteni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltételeit - hangzott egy újabb kérdés. A miniszterelnök kijelentette: "Nem tudjuk, hogy mik ezek a feltételek." A közbevetésre, mely szerint az IMF-nek a központi bank kezelését kifogásolja, Orbán Viktor így válaszolt. "Azt mondták, szükségük van az Európai Unió véleményére, hogy a nemzeti bankkal kapcsolatos szabályozás rendben van-e. Megkértek, tegyek meg bizonyos dolgokat, és így tettünk. Volt egy tervünk, hogy egyesítsük a nemzeti bankot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével. Az EU ezzel nem értett egyet, ezért úgy döntöttünk, nem egyesítjük őket."
A magyar-amerikai kapcsolatok alakulását firtató kérdésre a kormányfő így fogalmazott: "Stratégiai szövetségesek vagyunk. Aktívak vagyunk a közös NATO-fellépésekben". Hozzátette: "Amennyire tudom, az amerikaiak elismerik a magyar eredményeket, azt mondják, hogy a biztonság terén elégedettek az együttműködéssel, ezért azt hiszem, hogy jó a kapcsolatunk."
A Roosevelt tér átnevezésének az okát firtató kérdésre elmondta, hogy a tér az egyik sarkában álló Magyar Tudományos Akadémia alapítójának a nevét kapta. Rámutatott ugyanakkor, hogy Budapesten nemrég állítottak szobrot Ronald Reagannek a Szabadság téren, és hamarosan George H. W. Bushnak is lesz szobra a fővárosban.
Az egyházak ügyével kapcsolatban Orbán Viktor leszögezte: nem csökkentették az egyházak számát, nem korlátozzák a vallási közösségek létrehozását. "A szabadság abszolút. Arról van szó, ki kap állami pénzt és ki nem. Ha valamelyik támogatást szeretne kapni, akkor meg kell felelnie bizonyos feltételeknek. Magyarországon számos közösség regisztráltatta magát egyházként, de nem voltak azok. Ezt csak a pénzért tették."
A rendkívüli adók kivetését a miniszterelnök így indokolta. "2010-ben Magyarország rosszabb állapotban volt, mint Görögország. Azért kezdeményeztük a válságadóztatást, mert jövedelemre van szükségünk, hogy kilábaljunk ebből a válságból - hangoztatta. A kérdésre, hogy ezek az adók nem apasztják-e el a külföldi befektetéseket, Orbán Viktor megjegyezte:"Kibontakozóban vagyunk. Mindössze két napja nyitottam meg a Mercedes-gyárat, amely a GDP 1 százalékát fogja megtermelni a következő évben." MTI