Felveheti az iskola a városépítő nevét
Elfogadta tegnap, utolsó idei ülésén a marosvásárhelyi tanács, hogy a városépítő dr. Bernády György polgármestersége idején épült, mai 2. számú általános iskola a néhai városgazda nevét vegye fel. Az RMDSZ önkormányzati frakciója által kezdeményezett idevágó határozati javaslatot dr. Kolozsváry Zoltán üléselnök javaslatára az ülés napirendjének letárgyalása előtt, sürgősségi ügymenetben vitatták meg. A tervezetet Claudiu Maior alpolgármester indítványára kiegészítették úgy, hogy ezzel párhuzamosan egy másik tanintézet Emil Dandea néhai román polgármester nevét vegye majd fel, miután várhatóan az e városgazdáról elnevezett jelenlegi kémiai líceum a közeljövőben megszűnik. A határozat, melyet a testület egyhangúlag fogadott el, azt hagyja jóvá, hogy a 2-es iskolának a Dr. Bernády György Gimnáziummá való átnevezési folyamatát elkezdjék, tehát még korántsem jelenti a jó ideje komoly közéleti hullámokat kavaró civil névadási kezdeményezés révbe érését.
Az ülés előtt az önkormányzati testület és a városvezetés kántálókat is fogadott, immár hagyományosnak számít, hogy a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia vegyes kara köszönti a karácsonyi ünnepek alkalmából az önkormányzatot. A kórus Vasile Cazan, a kulturális intézmény igazgatója vezényletével román, magyar és angol nyelvű karácsonyi dalokat adott elő a városháza emeleti előcsarnokában.
(benedek)
Népújság (Marosvásárhely)

Basescu: az RMDSZ akadályozza az állam reformját
A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) bírálta ismét szerdán Traian Basescu államfő, aki szerint a magyar szervezet akadályozza az állam reformját. Az RMDSZ elutasítja a vádat.
Basescu a közszolgálati rádió egyik műsorában szerdán úgy vélte, hogy az RMDSZ akadályozza az új egészségügyi törvénytervezet közvitára bocsátását, miután az idén nyáron meghiúsította a közigazgatási reformot.
Basescu és a Demokrata Liberális Párt (PD-L) a nyáron azt javasolta, hogy nyolc óriásmegye alakuljon a jelenlegi mintegy negyven helyett. Az RMDSZ elutasította ezt, mivel az új közigazgatási egységekben kicsi lett volna a romániai magyarok számaránya.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerdán az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy visszautasítja Basescu vádját, hiszen az RMDSZ mindig támogatta a reformokat, sőt sokkal erőteljesebb reformokat is kért, mint amilyeneket a román társadalom el tud fogadni.
Kelemen elmondta: a jelenleg Ritli László által vezetett egészségügyi tárca körülbelül öt héttel ezelőtt kapott az elnöki hivataltól egy törvénytervezetet, amelynek elemzésére munkacsoport alakult a minisztériumban.
Kelemen kiemelte, hogy a tervezettel van néhány alapvető probléma, ami körültekintő elemzésre szorul. A tervezet ugyanis privatizálná a egészségbiztosítási rendszert, a jelenlegi állami pénztár szerepét nyolc regionális magánbiztosító venné át. Kelemen szerint ez a rendszer az Egyesült Államokban és Svájcban jól működik, de jelentős állami költségvetési támogatás segítségével. Az RMDSZ elnöke szerint a magánbiztosítók elsősorban profitra "haj- tanak", ami nem az adófizetők érdekeit szolgálja.
Egy másik vitatott kérdés, hogy a magánbiztosítók nem kötelesek valamennyi kórházzal szerződést kötni, így az esetleg lefedetlen kórházak a betegekkel fizettetnék meg az ellátás költségeit. Kelemen szerint a biztosítók monopolhelyzetet alakíthatnak ki családorvosok, gyógyszergyártók hálózata révén.
Aggályokat vet fel az is – mondta Kelemen –, hogy a tervezet lehetővé teszi, hogy az állami tulajdonban lévő kórházakat magáncégek működtessék, de nem tisztázza megfelelően, mi történik ezekkel a létesítményekkel, ha csődbe jut a működtető cég.
Vitás a tervezetben az is, hogy magán sürgősségi mentőszolgálati rendszer bevezetését is lehetővé teszi – mondta Kelemen Hunor.
Népújság (Marosvásárhely)

Bernády-ügy: nem hozott megnyugtató döntést a helyi tanács
Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) és a magyar szülők számára nem hozott megnyugtató döntést csütörtöki ülésén a marosvásárhelyi tanács a 2-es számú általános iskola átnevezése kapcsán: az önkormányzati képviselő-testület nem a magyar szülők által kért Bernády név felvételét szavazta meg, hanem azt, hogy a tanács foglalkozik az üggyel.
„Ezzel a döntéssel csak félig-meddig lehet elégedett az ember, hisz semmiféle határidőt nem szabnak hozzá” – kommentálta a döntést Horváth Kovács Ádám, a szülők kezdeményezését felkaroló Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) vezetője. A szülői akciócsoport képviselői is értetlenül álltak az egyhangúlag megszavazott határozat előtt (A javaslatot a nagy-románia-párti Ioan Sita is támogatta).
„Lehet, hogy ez egy kezdet, de nem látjuk a végét. Mi akkor leszünk elégedettek, amikor a Bernády György nevével feliratozott táblát az iskola homlokzatán látjuk” – szögezte le Bodoni Endre, akinek két gyermeke is a Dózsa György utcai iskolában tanul. A határozat különös megfogalmazásával kapcsolatban Kolozsváry Zoltán, az RMDSZ frakcióvezetője és Benedek István, a szervezet marosvásárhelyi elnöke lapunknak elmondta, hogy azért volt szükség rá, mert az idén még nem lehet egy jövő évtől érvényes miniszteri rendelet alapján dönteni.
Különben a tanintézmény ügye eredetileg nem szerepelt az év utolsó tanácsülésének napirendi pontjai között. Annak ellenére, hogy másfél hónappal ezelőtt Dumitru Matei főtanfelügyelő, aki egyben a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi önkormányzati képviselője is, a sajtó képviselői előtt ígérte meg a szülőknek, hogy ő lesz az, aki a testület elé terjeszti a javaslatot, amely az RMDSZ tanácsosai részéről érkezett. Mielőtt az ülésen Kolozsváry Zoltán ülésvezető szavazásra bocsátotta volna a tervezetet, Claudiu Maior alpolgármester saját elképzelését is ismertette.
„Döntsünk arról is, hogy egy más iskolát Marosvásárhely másik jeles polgármesteréről, Emil Dandeáról nevezzünk el” – javasolta. A teremben jelen lévő 21 tanácsos egyhangúlag egyetértett a kiegészítéssel is, eltekintve attól, hogy a városban a kémiaipari gimnázium is Dandea nevét viseli. Felvetésünkre, hogy ezek szerint két ugyanúgy elnevezett iskola lesz a városban, egyes tanácsosok meglepődve kérdeztek vissza: „Miért, már van egy?”.
Kolozsváry Zoltán és Benedek István elmondták, a tanács megvonja az ipari gimnáziumtól a nevet és egy olyan általános iskolának adományozza, amely Dandea idejében épült. Arra a kérdésre, hogy melyik iskola épült az 1920 után kinevezett román polgármester idején, senki nem tudott választ adni.
Amint arról a Krónikában beszámoltunk, a magyar szülők másfél hónap leforgása alatt nyolcezer aláírást gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy az 2-es számú iskola felvehesse alapítója, Bernády György városépítő polgármester nevét, így ez lenne az első magyar személyiségről elnevezett tanintézet a városban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi vezetői azonban a tavaly elhunyt Adrian Păunescuról, Ceauşescu udvari költőjéről neveztetnék el a tanintézetet. Jelenleg a politikai alkuk nyomán egyre inkább úgy tűnik, hogy a város, illetve a tanfelügyelőség demokrata-liberális (PDL) vezetősége hajlandó elfogadni a magyar közösség kérését és a Bernády nevet.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Alexander” Károlyinak állítottak szobrot Nagykárolyban
A szobor talapzatán az „Alexander Károlyi” felirat látható, lényegében a magyar főúr aláírása, melyet a szatmári békeszerződésről másoltak le. Lapunk arra vonatkozó érdeklődésére, hogy miért nem Károlyi Sándorként írták a nevét, Bekő Tamás városmenedzser elmondta: a város vezetősége döntött a latin nyelvű verzió mellett, mivel úgy vélték, ha magyarul írták volna a gróf nevét, ki kellett volna írniuk románul és németül is, ezt pedig sokallták.
Szobrot állítottak december 22-én Károlyi Sándornak a nagykárolyi kastélykertben, leleplezését követően pedig megmutatták az érdeklődőknek a felújított Károlyi-kastélyt is. A frissen restaurált épület műszaki átvétele a napokban történt meg. A szobor talapzatán az „Alexander Károlyi” felirat látható, lényegében a magyar főúr aláírása, melyet a szatmári békeszerződésről másoltak le.
Lapunk arra vonatkozó érdeklődésére, hogy miért nem Károlyi Sándorként írták a nevét, Bekő Tamás városmenedzser elmondta: a város vezetősége döntött a latin nyelvű verzió mellett, mivel úgy vélték, ha magyarul írták volna a gróf nevét, ki kellett volna írniuk románul és németül is, ezt pedig sokallták. A szobor egyébként Bíró Lajos magyarországi szobrászművész alkotása, és 3 millió forintba került, melyből egy milliót a magyar kormány állt, kettőt pedig a nagykárolyi önkormányzat fedezett.
A leleplezés előtt Csehi Árpád megyei tanácselnök kifejtette: a felújított nagykárolyi kastélyra nemcsak a helybéliek lehetnek büszkék, hanem az egész megye jelképének számíthat, s jelentős mértékben növelheti a környék turisztikai vonzerejét. Károlyi Sándor történelmi szerepét a nagykárolyi múzeum munkatársa, Hágó Nándor méltatta, aki szerint vannak, akik árulónak tekintik a sokat vitatott személyiséget, sokan viszont a reálpolitikust látják benne.
Nagykároly, illetve a történelmi Szatmár vármegye (melynek főispánja volt) fejlődésére nagy hatással volt: iskolákat alapított, templomokat építtetett, manufaktúrákat hozott létre, támogatta a kisiparosokat, szerzetesrendeket telepített a városba. A szabadságharc idején elnéptelenedett területekre sváb és zsidó lakosságot hozott, összesen 32 települést alapított.
Kovács Jenő polgármester ünnepi beszédében kifejtette: szerinte Károlyi Sándor kiváló helyzetfelismerő képességgel rendelkező, a lehetőségeket kihasználni tudó pragmatikus politikus volt, aki megérdemli, hogy a nagykárolyiak megőrizzék jó emlékezetükben, mivel „nem kizsákmányoló, hanem vezető volt”. A műalkotás készítője, Bíró Lajos magyarországi szobrászművész elmondta: a nyolc éve tartó Rákóczi-ünnepségsorozat méltó befejező eseményének tekinti a nagykárolyi Károlyi-szobor leleplezését, mely számára egy Rákóczi lovas szobor tervezésével kezdődött.
Kovács Jenő köszönetet mondott a kivitelezőknek a nagykárolyi kastélyon végzett munkálatokért, akik „az alapoktól a tetőig” felújították az ingatlant. „Sok hibát lehet találni az épületen, én is több hiányosságot látok, de mindent egybevéve büszke vagyok erre a megvalósításra, és büszkék lehetnek rá a károlyiak is – fejtette ki az elöljáró. – A kivitelezők még dolgozni fognak a hiányosságok helyreállításán, a végső átvételt pedig tavasszal tartjuk majd meg.”
Mint ismeretes, a nagykárolyi és az erdődi önkormányzat közös pályázat keretében körülbelül 5 millió eurót nyert a nagykárolyi Károlyi-kastély és az erdődi várrom restaurálására. A pénz túlnyomó többségét, azaz több mint 4,5 millió eurót Károlyban költötték el. A munkálatokat a Regionális Operatív Program finanszírozásának felhasználásával végezték.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

Az EMNT szerint László Attila cinikus
László Attila kolozsvári alpolgármester magatartását kifogásolja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezete – derült ki a csütörtökön szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből. A szervezet az RMDSZ-es városvezető azon nyilatkozatát sérelmezi, amelyben László Attila kijelenti: sem őt, sem hivatalát nem érdekli az EMNT véleménye, a tanács Kolozsvár főteréért és a Sétatérért aggódó levele.
Amint arról beszámoltunk, az EMNT hétfői nyílt levelében tiltakozott a főtéri korcsolyapálya, valamint a kihelyezett fabódék, illetve a sétatéri fák barbár megnyirbálása ellen, az alpolgármester pedig a Krónika kérdésére határozottan elutasította a nemzeti tanács helytelenítését, a Szabadság napilapnak ugyanakkor elmondta: választ csak hivatalos beadványra ad a hivatal, nyílt levélre nem.
„Közömbös és a magyar szavazóktól kapott bizalomhoz méltatlan módon reagált László Attila. Az EMNT Kolozs megyei szervezete megdöbbenve veszi tudomásul az alpolgármester cinikus kijelentését” – olvasható a közleményben. Az EMNT egyúttal hangsúlyozza: az elmúlt év folyamán három hivatalos beadványt is benyújtottak az önkormányzathoz, azonban ezekre sem érkezett válasz a városvezetés részéről.
A kolozsvári akadémia neves személyiségei egyébként csütörtökön elküldött nyílt levelükben kérték az önkormányzattól a sétatéri fák kivágásának és megcsonkításának azonnali felfüggesztését. A kincses város tudományos életének képviselői egy szakértőkből és tudományos szakemberekből álló bizottság összehívását kérvényezték a további munkálatok eldöntésére.
Amint a közlemény rámutat: a Sétatér fáinak megnyirbálása ellentmond a szakemberek javaslatainak is, és nehezen elképzelhető, hogy hasonló akciókra sor kerülhet az ország bármelyik parkjában. „A fennálló helyzet a kivitelezők szakmai tudásának hiányát bizonyítja, ugyanakkor azt is példátlannak tartjuk, hogy egy ilyen mélyre ható projekt a helyi közösség és a kolozsvári szakértők bevonása nélkül valósulhatott meg” – olvasható a nyílt levélben.
A szakemberek hangsúlyozták: a park faállománya a következő években aligha nyeri vissza eredeti szépségét. Amint arról a Krónika is többször beszámolt, a sétatéri fák megcsonkítása ellen az utóbbi időben több magánszemély, szakember és számos szociális szervezet is tiltakozó akciót kezdeményezett.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)

Függetlenekkel az RMDSZ ellen
Jelölteket kíván állítani az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) azokban a választási körzetekben, amelyekből korábban RMDSZ-es honatyák kerültek be a parlamentbe, és amelyekben jövőre időközi választásokat írnak ki.
Szándékukat azonban nehezíti, hogy időközi választásokon parlamenten kívüli pártok nem, legfennebb független jelöltek vehetnek részt. Indulásukat feltételekhez kötik: legkevesebb 2500 támogató aláírást kell összegyűjteniük, és öthavi bruttó átlagbér „óvadékot” kell benyújtaniuk.
Kolozs megyében az augusztusban elhunyt Pálfi Zoltán képviselő helye üresedett meg, Bihar megyében Lakatos Péter képviselői helye, miután szeptemberben a politikust a Számvevőszék vezető tanácsába választották, és lemondott a mandátumáról, Hargita megyében Gyerkó László mondott le az elmúlt napokban a szenátori mandátumról, miután a Versenytanács tagjává nevezték ki. Toró T. Tibor: Bihar és Hargita biztos
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke az MTI-nek elmondta, mind Hargita megyében, mind Bihar megyében arra készülnek, hogy jelöltet állítsanak a megüresedett hely betöltésére, a Kolozs megyei időközi választással kapcsolatban egyelőre nem döntöttek. Toró elmondta, a Hargita megyei magyar–magyar verseny nem jár annak a veszélyével, hogy a magyarság elveszítse a tisztséget, hiszen a választókerületben jelentős a magyar többség. A bihari választókerületben az EMNP ideiglenes elnöke szerint 53 százalékos a magyar többség, úgyhogy ott azt javasolták, hogy állítsanak közös jelöltet a magyar pártok, javaslatukat azonban az RMDSZ elutasította. Kovács: az RMDSZ győzelemre számít
„Az RMDSZ azzal számol, hogy az elvesztett háromból két mandátumot az időközi választásokon is megszerez” – nyilatkozta az MTI-nek Kovács Péter, a szövetség főtitkára. Hozzátette, Biharban is, Hargita megyében is választási győzelemre számítanak. Kolozs megyében belátják, nincs esély a mandátum újbóli megszerzésére, hiszen Pálfi Zoltán a választási rendszer sajátossága következtében a nem hasznosult szavazatok visszaosztása során szerzett mandátumot a megyének egy olyan körzetében, ahol alig van magyar lakosság. A főtitkár Kelemen Hunor elnök szavait idézte, amelyek szerint „a szövetség ajtaja nyitva áll. Ezen be lehet jönni, lehet tárgyalni”. Kérdésre nyomatékosította azonban, hogy csakis az RMDSZ színeiben induló jelöltről tárgyalnak. Nem számolnak azzal a lehetőséggel, hogy közösen állítsanak egy formailag függetlenként benevezett jelöltet. „A romániai magyarság 22 éve valamennyi választáson bizonyította, hogy bízik az RMDSZ-ben, semmilyen más elképzelés nem működőképes” – jelentette ki az RMDSZ főtitkára. 
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kérdésre elmondta, az MPP mind a bihari, mind a székelyföldi választáson egy formailag független jelölt állításában gondolkodik, amelyet az MPP mellett az EMNP is támogathatna. „Ha sikerül egy jobboldali alternatívát felmutatni az RMDSZ-szel szemben, ez afféle főpróbája lehetne a jövő év végi parlamenti választásoknak” – jelentette ki az MPP elnöke.
A Cernea-precedens
Szász törvényértelmezése ahhoz kapcsolódik, hogy a nem parlamenti pártok jelöltjei nem szerezhetnek mandátumot. Tavaly a Zöld Párt volt elnöke, Remus Cernea alkotmányjogi kifogással élve elérte, hogy az Alkotmánybíróság kimondja: bizonyos feltételek mellett függetlenek indulhatnak az időközi választásokon.
A törvény értelmében egy-egy parlamenti hely hivatalosan is elismert megüresedését követő 90 napban kell a kormánynak kiírnia a választásokat, amelyeket a kiírást követő 45 napon belül kell megrendezni. Fekete Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője az ÚMSZ-nek korábban azt mondta: a kormány várhatóan március elejére írja ki az időközi választások megszervezését a szóban forgó választási körzetekben. Lapunknak korábban az RMDSZ politikusai elismerték, Pálfi Mózes mandátuma megüresedettnek nyilvánítását is azért odázták el a parlamentben, mert körzetében a koalíció jelöltjeinek nincs esélye megnyerni a választásokat.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Olténiai magyarok
A Kárpátokon túl, Olténiában közel 1500 magyar él. Ezek a magyarok mivel szétszórtan élnek, csak az egyházi ünnepeken, a közösségi rendezvényeken találkoznak egymással, amikor erősödik identitástudatuk, és az összetartozásuk érzése – meséli Szántó Sándor olténiai református lelkész László Edit Zsuzsannának.
A lelkész elmondta, hogy a Râmnicu Vâlceai Missziós Egyházközséghez öt földrajzi megye tartozik, régiókra leosztva: a Kazán-szorostól Slatináig, és Szörényvártól Motrun, Zsilvásáron keresztül egészen Râmnicu Vâlceaig.
A 2002-es hivatalos statisztikai adatok szerint megyékre leosztva Vâlcea megyében 380, Gorj megyében 280, Olt megyében 200, Mehedinţi megyében 180, Dolj megyében pedig megközelítőleg 400 magyar személyt tartottak nyilván – számol be Szántó Sándor.
Minden régió közösségének megvan a saját specifikus története, mert akik Craiovara és környékére kerültek, azok általában értelmiségiek. Vâlceara, a vegyipari kombináthoz pedig a vegyészek, mérnökök kerültek a `70-es, `80-as években, de vannak az egészségügyben is orvosok, akik ott maradtak, családot alapítottak. A motrui szénmedencébe főleg a szilágysági bányászok kerültek. A Vâlcei megyei magyarok pedig az Olton és a Lotrun épülő vízierőművek építése alkalmával kerültek oda és telepedtek meg – meséli Szántó lelkész.
A nagy távolság miatt nagyon nehéz összetartani ezt a szétszóródott magyar közösséget, panaszolja a református lelkész. Az egyházi ünnepek alkalmával, amikor végiglátogatják ezt a nagy szórványt, több mint 500-600 kilométert is megtesznek, hogy ezek az emberek is érezzék az ünnepet, érezzék, hogy ők is a magyar közösséghez tartoznak – magyarázza az olténiai lelkész. De nem csak a reformátusok jönnek el ezekre az istentiszteletekre, hanem sok római katolikus magyar is, teszi hozzá Szántó.
Megpróbálják nem csak vallási szinten összefogni ezt a közösséget, hanem úgy is, hogy együtt szórakozzanak különböző rendezvényeken –fejezi be gondolatát Szántó Sándor olténiai református lelkész.
Kossuth Rádió, Határok nélkül
Erdély.ma

Ajándék könyv az EMNT-től
Karácsonyra készülve a kézdiszéki EMNT december 13–16. között a harmincnyolc kézdiszéki iskola egy-egy tanulójának könyvet ajándékozott.
Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényét az iskolák munkaközössége által ajánlott és kiválasztott, szűkös anyagi körülmények közt élő, de jó magaviseletű és kiváló tanulmányi előmenetelű tanulók kapták. Az ajándék könyveket a diákok iskolájuk karácsonyi ünnepségén vehették át.(Iochom)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Külföldi hírek
Szavazhatnak a határon túli magyarok
A következő általános választás eredményeként 199 tagú lesz az Országgyűlés – így döntött a parlament tegnap. A határon túli magyarok szavazati jogot kapnak, de a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak pártlistára szavazhatnak.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Történelmi városkalauz Kolozsvárhoz
Megjelent Gaal György új kötete a Tortoma Kiadónál
Útikönyvek című sorozatának első kötetével jelentkezett a baróti székhelyű Tortoma Kiadó, a Kolozsvár. Történelmi városkalauz című kiadvány szerzője a sokak számára jól ismert hely- és irodalomtörténész, nyugalmazott történelemtanár, Gaal György. A csíkszeredai nyomdából frissen kikerült kötetet december 22-én, csütörtökön este mutatták be az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházában. A rendezvényen a szerző mellett jelen volt Demeter László, a kiadó igazgatója, a könyv fotóillusztrációit készítő László Miklós fényképész, valamint a kötetet méltató akadémikus, történészprofesszor, Egyed Ákos.
Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke köszöntötte a számos érdeklődőt valamint a vendégeket, kiemelve: örömmel adtak helyet az eseménynek, hiszen egyrészt a könyv Kolozsvárról szól, tehát rólunk, másrészt mindhárom meghívott – Gaal György, László Miklós, Egyed Ákos – az EMKE tiszteletbeli tagjai.
A köszöntő után Demeter László bemutatta a 2006-ban alapított kiadót, és beszélt az azóta megjelent kiadványokról. Miért jelentet meg egy baróti székhelyű kiadó egy Kolozsvárról szóló kalauzt, merülhet fel a kérdés sokakban. Demeter László válasza így szólt: kevés erdélyi városnak van korszerű történelmi, helytörténeti turista kalauza, ezért úgy gondolták, megpróbálnak megbirkózni ezzel a feladattal, Kolozsvárral indítva az Útikönyvek sorozatot. – Felhívtam Gaal György tanár urat, elmondtam, hogy mit szeretnénk, ő pedig azt mondta, rendben van. Tulajdonképpen ezen a szándékon, elgondoláson elindulva formálgattuk a kötet létrejöttét – magyarázta Demeter. Az igazgató, Gaal György mellett megköszönte a kötet fotóillusztrációit készítő László Miklósnak a munkáját is, aki nagyban segítette a kiadó szándékát. Hozzáfűzte: arra törekedtek, hogy a lehető legkorszerűbb térképanyaggal is ellássák a kötetet, hiszen nemcsak a kolozsváriaknak, hanem turistáknak is szánják a kiadványt, a tájékozódás tehát elengedhetetlen. A térképeken igyekeztek megjeleníteni mind a mostani, hivatalos utcaelnevezéseket, mind pedig a történelmi neveket.
A kötet bemutatására Egyed Ákos akadémikus-történészt kérte fel a kiadó, de mint az akadémikus hangsúlyozta: inkább ajánlás lesz, mint könyvbemutató. – Angyalfiaként kerülhet a karácsonyfa alá ez a szép, értékes kiadvány. A szerző Kolozsvár kiváló ismerője. Házról házra ismeri a várost, de azokat is, akik hajdan ezekben a házakban éltek, a tereket, azoknak a szerepét, funkcióját, az utcákat, azok történetét, külön-külön. Aki elolvassa, hogy mit ír a szerző Kolozsvárról, azt fogja mondani: Gaal György nem csak ismeri, hanem nagyon szereti Kolozsvárt. Azt hiszem, ezzel még sokan vagyunk így – mondta Egyed Ákos.
A történész hangsúlyozta: a szerző régóta kutatja Kolozsvárt, és szerepet vállalt abban, hogy a város értékeit jobban megismerje nem csupán Kolozsvár és Erdély magyarsága, hanem mások is. – Ennek a könyvnek a segítségével meg fogják tapasztalni, hogy miért érdemes szeretni Kolozsvárt, milyen értékeket halmozott fel ennek a városnak a múltja és hagyott örökségül ránk és a következő nemzedékekre. De ez a könyv azt is sugallja nekünk, hogy félteni kell Kolozsvárt. Kérdezhetnénk persze, hogy mitől és miért. Tudjuk, hogy nemrég átalakult a főtér, nem is éppen úgy, ahogy szerettük volna, de naponta elgondolkodunk ezen, és azt kérdezzük, mi lesz a funkciója, és az vajon méltó lesz-e Kolozsvár főteréhez. Félteni kell a Sétateret is. 2010-ben zárul a kronológia, a szerző tehát akkor még nem láthatta, hogy mivé válik ez a hatalmas, nagyon szép és nagyon jelentős parktörténelmi örökség, amely gazdagodott ugyan egy nagyon nagy épületkomplexummal, de odavan a tulajdonképpeni park meghittsége és nagyrészt a rendeltetése, funkciója is – részletezte az akadémikus. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a kalauzt a legegyszerűbb ember is kézbe veheti és meggyőződhet arról, miért érdemes itt élni, miért szép, értékes ez a város.
Ezt követően a szerző beszélt a most megjelent kötet „elődjeiről”. Az első, jóval szerényebb változata, Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz címmel 1992-ben jelent meg, a Korunk felkérésére. Tíz év eltelte után, a Polis Kiadó felvetésére, nekilátott a bővített változat elkészítéséhez, ez 2001-ben látott napvilágot, majd 2002-ben új lenyomatban. Minthogy ez is elfogyott, éppen kapóra jött Demeter László felkérése, hogy jelentessék meg a Kolozsvárról szóló útikalauzt, magyarázta Gaal György. – Úgyhogy újra nekifogtam a kibővítéshez, aktualizáláshoz, volt mit beledolgozni a kalauzba. Ennek a kötetnek a nagy újdonsága, hogy színes, ez az első olyan Kolozsvár-kalauz, amelyik színes képekkel, térképekkel dolgozik, minden fejezet előtt ott található a térkép, amelyen a magyar utcanevek szerepelnek, alatta pedig ábécésorrendben a román utcanevek – fűzte hozzá. Kinek is szól ez a kötet, tette fel a kérdést a szerző. – Elsősorban Kolozsvár magyarságának, azoknak, akik nap mint nap itt járnak az utcákon és kíváncsiak Kolozsvár múltjára, történelmére. De haszonnal forgathatják az egyetemi hallgatók, vagy akár az iskolások is, akik innen ismerhetik meg azt a várost, amelyik esetleg pár évre, vagy talán egész további életükre befogadja őket. És nem utolsósorban az idelátogató, de azért a magyar kultúrában jártas turistáknak is hasznos ez a könyv, tehát mindenki számára, aki a magyar múltra kíváncsi. Tisztában vagyok azzal, hogy egy angol vagy román érdeklődőnek másként kellene elmagyarázni múltúnkat, más keretbe kéne beállítani, hiszen ez kifejezetten magyar szempontú kötet. Egy kis módosítással ki lehetne majd adni úgy, hogy a román közönség is haszonnal forgassa. Ez sajnos az egyik nagy hibánk, nekünk, magyaroknak is, hogy mi mondjuk a magunk történetét, a románság pedig a magáét, a kettő pedig nagyon ritkán találkozik, nincs átjárás. Sajnos a mai román fiatalság nagy része alig-alig tud magyarul, tehát jobban tudnák használni az angol, vagy a román változatot – fejtette ki nézőpontját Gaal György. A szerző összegzése szerint „ez a kötet a jelen Kolozsvárt próbálja elénk tárni, de mindig úgy, hogy az adott helyen visszamegy a múltba, amennyire lehet a kezdetekig, forgassák hát haszonnal”. A könyv a Röser, Phoenix, valamint a Gaudeamus könyvesboltokban vásárolható meg Kolozsváron.
KÖLLŐ KATALIN 
Szabadság (Kolozsvár)

Érvénybe lépett a romániai rakétapajzs-egyezmény
December 23-án érvénybe lépett az Amerikai Egyesült Államok (USA) Romániában elhelyezendő ballisztikus rakéták elleni védelmi rendszerének felszerelésére vonatkozó egyezmény – tájékoztatott a Külügyminisztérium.
A minisztérium emlékeztet, hogy a ballisztikus rakéták elleni védelmi rendszert a deveselui támaszponton szerelik fel, és az USA európai védelmi rendszerének része lesz, várhatóan 2015-ben.
„Ez a támaszpont jelentős hozzájárulása lesz a két államnak a NATO rakétavédelmi erőfeszítéseihez” – állítja a külügy.
Az amerikai rakétapajzs felszereléséről szóló egyezményt szeptember 13-án Washingtonban írták alá, Traian Băsescu államelnök látogatása során, másfél évvel azután, hogy bejelentették, Románia is csatlakozik ehhez a projekthez.
A megállapodás véglegesítése előtt hét egyeztetés volt, amelyeken a román delegációt Bogdan Aurescu államtitkár vezette, az amerikait Ellen Tauscher fegyver-ellenőrzési külügyminiszter-helyettes.
Traian Băsescu államfő december 15-én jelentette be, hogy kihirdette a Románia és USA közötti, a rakétavédelmi rendszerre vonatkozó megállapodást ratifikáló törvényt.
A jogszabályt a szenátus fogadta el december 6-án egyhangú igennel, azt korábban megszavazta a képviselőház is.
A szenátus ülésén jelen volt Mark Gitenstein, az USA bukaresti nagykövete és Bogdan Aurescu államtitkár is. A törvény elfogadása mellett Teodor Baconschi külügyminiszter érvelt.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Az Irodalmi Jelen és a Nyugati Jelen köszönti a 70 éves Pongrácz P. Mária írót.
Isten éltessen, Marika!
Pongráczék Székelyudvarhelyen 1941 karácsonyán két születést ünnepeltek: a Jézusén kívül a Máriának keresztelt kislányukét is.
Jó húsz évvel később, amikor egy napfényes késő őszi délutánon a kolozsvári Marianum, azaz a filológia, magyarosabban a bölcsészkar épülete előtt először láttam – ugyancsak gólya, de a felsőbbévesek nevesebbjeit már látásból ismerő bölcsész barátomtól tudtam meg, hogy ő Pongrácz Marika –, feltűnően csinos lány volt. És már akkor, 1962-ben, negyedéves korában, pályadíj-nyertes novella szerzője, ígéretes tehetség.
Az később vált bizonyossággá, hogy nem kallódott el, mint annyian mások.
Jó tíz-tizenöt évvel később újságírókként találkoztunk, amikor a temesvári és az aradi magyar lap szerkesztősége néhány, baráti poharazgatással egybekötött tapasztalatcserén a Bega- és a Maros-parti városban összejött. Akkor már rég túl volt első kötetén, amelyben Gozsdu Elek prózaíró Weisz Annához írt leveleinek gyűjteményét adta közre. A kollégák – de az aradiak biztosan –, némi irigységgel vegyes elismeréssel olvasták a temesvári lapban megjelent írásait, később elmorfondíroztak azon, hogy az újságírói, rovatvezetői, majd főszerkesztői munkán, a napi „kötelező” penzumokon túl honnan vette az időt és energiát a további, nem „egy napig élő” műfajokban alkotott munkáihoz. Írt ugyanis előszót és jegyzeteket Mikszáth Kálmán Temesváron kiadott kisregényeihez, szerkesztett emlékkönyvet a költő Endre Károly 90. születésnapjára, publikált kisregényt, regényt, novelláskötetet; románból regényt, színdarabot fordított, „mellesleg” 1881-ben doktorált a két világháború közötti romániai nemzetiségi sajtóból. (Neve mellett magam soha nem láttam a dr-t. Talán hivalkodónak tartja? Kérkedni biztosan nem akar vele.) 1990-től a Temesvári Új Szó, az Agenda, majd a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen (pontos, megbízható, lelkiismeretes) munkatársa, s közben újabb könyveket ad közre, kisregényt, regényt, novellákat, tanulmányt, fordításokat románról magyarra és magyarról románra. „Sallangoktól mentes nyelven megírt, a többsíkú szerkesztés lehetőségeit kihasználó irodalmi műveit, amelyek a modern realizmus jegyében fogantak” – mondják a kritikusok –, „lírai betétek, burleszk és fantasztikus elemek szövik át, oldják és színezik a tömény epikát”. Biztosan így van. Szerintem ezeket a műveket olvasni kell, s akkor a legfőbb ítész, az Olvasó azt érzi majd: Pongrácz P. Mária értékes életművéből az ember jobban megismeri önmagát, lelkének sokszor maga előtt is rejtett bugyrait, vágyait, második, netán harmadik énjét, és nemcsak elszórakozik, de el is gondolkodik egy-egy novellán, regényen. Az olvasói elismeréshez a Romániai Írószövetség Temesvári Szervezetének 1979. és 2001. évi díjai, az Irodalmi Jelen 2005. évi prózadíja csak amolyan ráadás.
Az utóbbi időben a napi újságírástól mintha visszavonult volna, nem csodálkoznék, ha valami nagyobb szabású elképzelésén dolgozna. Ami bizonyos: Pongrácz P. Mária hetvenéves. Ebből az alkalomból jó egészséget, munkabírást kívánunk neki, hogy még sok jó írással örvendeztesse meg olvasóit. 
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)

Dézsi emelt fővel távozik
Prefektusi tisztsége utolsó napján sajtóértekezleten búcsúzott el Hunyad megyétől és az újságíróktól Dézsi Attila. Az újságírónőknek virágot adott, a férfiakkal pedig koccintott.
A sajtó ugyanis jelentős segítséget jelentett számára, a sajtó hozta a lakosság és a kormány tudomására a megye fejlesztéséért és a magyarságért tett erőfeszítéseit, a sajtónak is köszönheti a tiszteletet, aminek a megyében örvend. Mert a megye fejlesztése, a törvényesség betartatása és a magyarság szolgálata mellett az emberi tiszteletet tekinti prefektusi tevékenysége legjelentősebb megvalósításának. Az éhségsztrájkoló bányászok, például, bíztak benne, noha más politikusok testi épségüket kockáztatták volna, ha közéjük merészkednek, a fináncok tavalyi sztrájkjánál az országban egyedüli prefektusként ment az emberek közé, akik füttykoncert helyett elismeréssel fogadták. Magyar prefektusként többször megjelent a nem kimondottan magyarbarátságáról elhíresült cebei móc ünnepségen, és ott sem füttyel, hanem elismerően fogadták az emberek, vonta meg a mérleget Dézsi Attila.
Péntektől, kormányfőtitkárként a törvényesség elkötelezettjeként eme tiszteletet szándékszik kivívni országos szinten is. Szemlélete, prioritásai nem változnak, csupán Hunyad megyéről országos szintre terjednek. Ezért magával visz Bukarestbe jó néhány embert a prefektúrai csapatból, akik munkájukkal sokat segítettek tevékenységében. Călin Pogăciaş kabinetfőnöke és Diana Fülöp sajtószóvivője munkáját a sajtó előtt is méltatta.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Betlehemi Láng a Szent Miklós templomban
Szatmár megye — A 44-es számú Dsida Jenő cserkészcsapat tagjai ezen a karácsonyon is eljuttatták a Betlehemi Lángot azokhoz a szatmári gyülekezetekhez ahol ezt igényelték.
A 44-es számú Dsida Jenő cserkészcsapat tagjai ezen a karácsonyon is eljuttatták a Betlehemi Lángot azokhoz a szatmári gyülekezetekhez akik ezt igényelték. Így december 24–én, a szatmárnémeti Szent Miklós görög katolikus templomban a szentestei liturgiát megelőzően három cserkésznek köszönhetően megérkezett a bányászlámpában pislákoló lángocska. Karácsony ünnepén id. Pallai Béla parókus köszönte meg a fiatalok buzgalmát, azt hogy évről évre megörvendeztetik érkezésükkel a gyülekezetet, majd a láng történetéről hallhattak az egybegyűltek.
erdon.ro

Könyvbemutató a Padlás Galériában
Bihar megye – Maroknyi érdeklődő részvételével került sor december 22-én Érmihályfalván Pető Csilla és Derzsi Ákos képviselői irodáinak szervezésében irodalmi találkozóra.
A Padlás Galériában Varga Róbert tanár, Derzsi Ákos helyi irodavezetője Simon Juditot, a Riport Kiadó igazgatóját, illetve Szilágyi Aladár közíró-szerkesztőt köszönthette, akik bemutatták a magukkal hozott köteteket. Az eseményen közreműködött a Zelk Zoltán I.-VIII. Osztályos Iskola furulya- és énekkara Darabont Alíz tanárnő vezetésével. A bemutatott kötetek megvásárolhatóak a helyi RMDSZ-székházban (Számadó Ernő: A csend beszéde; Králik Lóránd: A sárkány fiai; Karácsony Benő: Napos oldal; Simon Judit: Egy színésznő élete; Szilágyi Aladár: Csodaváróktól csodateremtőkig; Sorbán Attila: A püspök úr pálinkát iszik; Péter I. Zoltán: Képzelt beszélgetések a fiatal Ady Endrével; Kinde Annamária: Hóbanévad; Szűcs László: Bolondok a parton).
Rencz Csaba
erdon.ro

Ne azokra tekintsetek, akik ellenetek szólnak! – Olvasói levél
Kedves Erdélyi Testvéreim!
Sok milliónyi anyaországi magyar nevében írok most Nektek. Nagyon fájt a szívem, amikor a hozzászólások egy részét olvastam, s még jobban, amikor Baricz Gergőt, s korábban másokat bántottak „honfitársaim.
Kérlek benneteket, hogy tudjatok róla, a legtöbbünk igenis tisztában van azzal, hogy mi történt a múltban, s kik vagytok ti, akik Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken, és a Vajdaságban őrzitek a nyelvet, identitást, kultúrát , apáitok örökségét.
Tisztelünk és szeretünk benneteket, és felnézünk rátok.
S nekünk is rettenetesen fáj, amikor Magyarországon élő, de magyar identitással nem rendelkező egyének épp titeket bántanak. Higgyétek el, még mindig sok millióan gondoljuk mi ezt így. Azok, akik benneteket románnak (szlováknak stb) neveznek, itt élnek ugyan Magyarországon, de nem szeretik a hazájukat, annak múltját nem ismerik, és nem jelent nekik semmit az, hogy magyarok, mégpedig azért mert sokuk egyáltalán nem is az, még genetikailag sem.
Ne feledjétek, hogy a csonka országrészben is sokféle nemzetiség él együtt, akik magyarul beszélnek ugyan, de a magyar identitásuk elveszett. Ők azok, akik kinevetik a szomszédjukat, ha az kirakja a magyar zászlót a házára (Pesten!!!), és kigúnyolják azt, aki büszke a magyarságára. És nagyon sok köztük az újságíró, üzletember, művész, tévés személyiség, politikus is.
Tudnotok kell, hogy Magyarország valószínűleg az egyetlen olyan állam a világon, ahol a hazafiságot tűzzel-vassal üldözték 45 évig, sőt, talán azóta is, csak most nem tűzzel és vassal, hanem furfangosabb módszerekkel teszik ezt.
Mialatt még a kommunista országokban is erősítették a nemzeti érzést 1945-1990 között is (pl Romániában is) Magyarországon az a világszinten egyedülálló helyzet állt fenn, hogy tilos volt büszkének lenni a nemzetünkre, 45 évig TILOS, abszolút tilos volt Trianonról, Erdélyről beszélni, azt a szót, hogy székely, otthon hallottam először, az iskolában soha. Nem hallottuk azt a szót, hogy „Felvidék, mert ha iskolai kirándulásra mentünk innen Pest megyéből Zólyomba vagy Kassára, akkor azt úgy kellett mondani, hogy „megyünk a csehekhez. És persze Zólyomban egy betű nem jelezte azt, hogy Balassi ott született, mert csak cseh és szlovák feliratok voltak mindenütt.
Úgy neveltek fel itt több nemzedéket a 60-as, 70-es, 80-as években, hogy azt higgyék, Erdély az Románia és ott románok laknak. Még a 80-as években is rendőrök verték meg azokat Pesten, akik március 15-ét meg merték ünnepelni valamelyik szobornál.
Vajon lehet azon csodálkozni, hogy a 45 év agymosás nyoma még ennyire látszik? Lehet ezen csodálkozni, ha a Magyar Tudományos Akadémia a mai napig is kirekeszti és nevetség tárgyává teszi azon tudósokat, akik tagadni merik a finnugor elméletet? Igen, tudjatok róla, hogy a Magyar Tudományos Akadémia még mindig azt sulykolja, hogy a szkíta-hun rokonság csak mese, és semmi közünk Attilához.
Én a 80-as években jártam iskolába, és csupa olyan dolgot kellett tanulnom a saját országomban, hogy a magyarok egy műveletlen, igénytelen, durva, nomád nép volt, akik loptak, csaltak, raboltak, mi magyarok egy kis senki nép vagyunk, örüljünk, ha Európa befogad minket, legközelebbi rokonaink a manysik, és 896-ban a szlávoktól vettük el az egész Kárpát-medencét, ők voltak itt előbb, mi csúnya módon becsaptuk őket, minden szavunk szláv szó, a magyar az egy kis semmi nyelv, a nép meg egy semmi nép.
Komolyan mondom, hogy mi csak ezt hallottuk az iskolában még a 80-as években is. Kádár elvtárs jól elintézte ezt az országot, széttiporta büszkeségét és öntudatát, elérte, hogy szégyellje a származását, és kb a lakosság feléből szépen ki is irtották a nemzeti érzést.
Ehhez a körülményhez jött még az, hogy 89-90 körül tömegével települtek át erdélyi magyarok, akiket az agymosás ellenére is nagyrészt nyitott szívvel fogadott az anyaországi lakosság. Csakhogy ott valami nagyon el lett rontva, mert sokan az áttelepültek közül nem jó hírét keltették az erdélyi magyarságnak. Én személy szerint is több olyan személyt ismerek, akik 1989 körül jöttek át, és úgy érezték, nekik itt minden jár. Sokan kaptak lakást, berendezési tárgyakat, és személyesen ismerek olyat, akinek az én családom segített, de pár évvel később az utcán elment mellettünk köszönés nélkül. Ismerek olyat is, aki szintén kapott lakást, és fel volt háborodva, hogy nem színes tévétt adtak hozzá, hanem fekete-fehéret. Miközben az anyaországiak közül senki nem kapott ingyen akkor semmit.
Nem túlzok, sőt. Ez mind tény, és az igazsághoz ez is hozzátartozik. Tehát míg 1988-ban még tömegek vonultak a budapesti Hősök terére az erdélyi falurombolás ellen tiltakozva, 90-ben már sokan csak azt látták, hogy rengetegen jöttek át Erdélyből, köztük nem egy olyan, aki csak igényelt, de meg nem köszönt semmit, ezzel rossz hírét kelve az áttelepültek becsületes többségének, illetve a szülőföldjükön maradtaknak.
Láthatjátok hát, hogy több körülmény összejátszása ez a helyzet , ami valószínűleg egyetlen más népnél sem fellelhető. Viszont az sem, hogy így elbánjanak egy európai országgal, mint velünk 1920-ban. Én mégis azt mondom Nektek, az elszakított országrészekben élő Testvéreinknek, hogy tartsatok ki, és egyáltalán ne foglalkozzatok azokkal, akik csak magyarul szólnak és írnak, de szívükben semmi közük a magyarsághoz., akiknek a dédapját vagy ükapját akkor fogadták be ebbe az országba, amikor a ti őseitek már évezredek (bizony évezredek!!!) óta azokon a helyeken éltek, ahol ti ma.
Hogy jönnek ők ahhoz, hogy titeket bántsanak, titeket, akik a kisebbségi sorsban is így összetartotok, és őrzitek a nyelvet, kultúrát, történelmet, akik hisztek még apáitok örökségében, ahogy Baricz Gergő is énekelte.
Kérlek benneteket, ne azokra tekintsetek, akik ellenetek szólnak, hanem ránk nézzetek és gondoljatok, ha az Anyaország jut eszetekbe. Ránk, akik még vagyunk sok milliónyian itt, és veletek együtt érzünk, veletek sírunk és amennyire erőnkből telik, meg is védünk, és szívesen fogadunk benneteket, éljetek bár Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken, vagy a Vajdaságban.
Ani, Magyarországról
(A levél hozzászólásként érkezett Bayer Zsolt Gyergyóalfalu című publicisztikájához) 
Erdély.ma

Törvénytelen Székelyföld?
A közigazgatási bíróságon támadta meg a Kovászna megyei prefektúra azt a népszavazást, amelyet a magyarok által többségben lakott megye önkormányzata a Székelyföld nevű közigazgatási egység létrehozásáról írt ki.
György Ervin, a román kormányt képviselő Kovászna megyei prefektus kedden bejelentette egy sajtótájékoztatón, hogy a Kovászna megyei tanács határozata több formai hibát tartalmaz, így a közigazgatási bírósághoz fordultak. A határozatot az önkormányzati képviselők kevesebb mint egyharmada kezdeményezte – tette hozzá a prefektus -, és az elfogadását nem előzte meg közvita.
Korábban felszólította a prefektúra az önkormányzatot a határozat visszavonására, de ez utóbbi kitartott az októberben meghozott döntés mellett.
Eszerint március 11-én Kovászna megye lakosságának két kérdésre kell válaszolnia. Az elsőben a lakosságtól azt kérdezik: egyetért-e Kovászna megye jelenlegi területének módosításával úgy, hogy az öt Bodza-vidéki település (amely lakosainak többsége román) ne legyen része a megyének. A második kérdésben a lakosságnak arra kell válaszolnia: egyetért-e azzal, hogy ez a módosított terület Székelyföld nevű létrehozandó közigazgatási egység része legyen.
A román közigazgatásban ugyanis csak külön-külön létezik a három székelyföldi megye (Kovászna, Hargita és Maros), Székelyföld hivatalosan nem létezik.
A népszavazás ötlete azt követően merült fel, hogy a nyáron Traian Basescu román államfő és az őt támogató Demokrata Liberális Párt (PD-L) javaslatot tett Románia közigazgatási reformjára úgy, hogy egyötödére csökkentették volna a jelenlegi megyék számát. Az így létrejövő új közigazgatási egységekben a magyarság számaránya jelentős mértékben csökkenne.
MTI 
Erdély.ma

Nyitott kapukat döngettek?
Bizony igazuk van az RMDSZ marosvásárhelyi képviselőinek abban, hogy bölcsen döntött a képviselőtestület akkor, amikor egyhangúlag megszavazta a 2-es iskola Bernády Györgyről való elnevezését. Helyénvaló észrevételek, hogy úgy kell kezelni Marosvásárhelyen az iskolanévadások ügyét, hogy az ne okozzon feszültséget a tanintézetekben (Csegzi Sándor), hogy párbeszéddel a legkényesebb probléma is megoldható, nem szükséges ököllel verni az asztalt (dr. Kolozsváry Zoltán), hogy a normalitás jele az iskolának Bernádyról való elnevezése, aminek eredményeként sikerült visszaállítani a jó hangulatot a 2-es iskolában és a megye összes tanintézményében, a névadás pedig politikai alku eredménye (Szabó Árpád), hogy Dorin Florea polgármesterrel nem kellett alkudozni, ő mindig is támogatta ezt az ötletet (dr. Benedek István).
A fenti nyilatkozatokat hallgatva felmerül a kérdés, hogy e bölcs döntésre miért kellett oly sok évet várni? Az RMDSZ képviselőinek sajtótájékoztatóján elhangzottak azt sugallják, hogy tulajdonképpen nem is volt szükség a CEMO és a szülők "asztalverésére", hiszen a politikai partnerek érettségének, bölcsességének köszönhetően született egyhangú szavazat a testületben. Tehát: miért kellett éveket várni erre? Miért kellett a sajtóban szülőknek, politikumnak egymást szapulni, aláírásokat gyűjteni? Nagyvonalú kijelentés, hogy immár megszűnt a feszültség a marosvásárhelyi vagy a megyei tanintézményekben, és normalitásról beszélni akkor, amikor Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas líceumon kívül egyetlen (!) iskola viseli (majd!) egy magyar közéleti személyiség nevét, enyhén szólva túlzás.
A szóban forgó sajtótájékoztatón Szabó Árpád politikai egyezkedés (negociere politica) eredményének nevezte a testület döntését, majd felvetésünkre azt mondta, tárgyalássorozatra gondolt, semmiképpen alkura, miközben Csegzi Sándor szerint az egyezség része, hogy Emil Dandea egykori polgármesterről neveznek el egy másik tanintézetet, azt azonban nem tudta megmondani, hogy melyiket. Ehhez annyit tehetünk hozzá, hogy általában az egyezkedés során mindkét fél engedményeket tesz, és jó esetben kompromisszum születik. Esetünkben (még!) nem derült ki pontosan, milyen engedményt vagy ígéretet tett az RMDSZ.
Bár egyesek szerint a CEMO buzgalma fölösleges volt, hiszen "el volt intézve" a probléma, csak gratulálni lehet a szervezetnek, amely példát mutatott civil összefogásból. És természetesen messzemenően egyetértünk Kolozsváry Zoltánnal abban, hogy a legkényesebb kérdéseket is meg lehet oldani tárgyalás útján. Várjuk tehát, mikor kapja vissza a nevét Marosvásárhelyen a Kossuth utca!
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Répás Zsuzsanna értékelte az idei nemzetpolitikai történéseket
A nemzetpolitikáért felelős magyar helyettes államtitkár szerint az idei év a cselekvésről szólt a nemzetpolitikában. Répás Zsuzsanna az MTI-nek adott évértékelő interjúban arról is beszélt, hogy a magyarságot ért jogsértések ellen határozottan fel kell lépni, és az állampolgárságuktól megfosztott felvidékieknek minden segítséget megad a magyar kormány. Megjegyezte: Szlovákiával messze nem olyan rossz a viszony, mint amit az állampolgársági ügyek mutatnak.
A helyettes államtitkár a Szlovákiában kialakult helyzetről azt mondta: az elmúlt másfél évben nagyon komoly változások következtek be, elindult a párbeszéd, és minden szinten folyamatosak a konzultációk. Nagyon sajnálják ugyanakkor, hogy az utóbbi időben az állampolgársági ügyekben olyan megdöbbentő események történtek, amelyről azt gondolták, két uniós állam között nem fordulhat elő – mondta, és megjegyezte: a szlovák állampolgársági törvény módosítása szerepel a kormányprogramban, és ígéretet kaptak, hogy senkit nem fognak azért megfosztani állampolgárságától, mert felvette a magyart.
Répás Zsuzsanna szerint a szlovák fél részéről átadott szerződéstervezet nem elfogadható, abban például az szerepel, hogy az állampolgárságra vonatkozó adatokat kölcsönösen átadják. Magyarország ilyen adatokat azonban senkinek nem fog kiadni – szögezte le ismét.
A helyettes államtitkár hozzátette: a jogi helyzet is abszurd, ellentmondások vannak a szlovák jogrendszeren belül a törvény és az alkotmány között. Megjegyezte: Szlovákia nem tagadja a kettős állampolgárság intézményét, hiszen a magyar törvényhez hasonló módon adott állampolgárságot és szavazati jogot a határon túli szlovákoknak, sőt most is lehet például Szlovákiában dolgozva kettős állampolgárságot szerezni. Egyértelmű, hogy a lakosság egy csoportja, a magyarok ellen irányul a szlovák ellenszabályozás, ami diszkriminatív – mutatott rá. Kiemelte: az érintettekkel folyamatosan kapcsolatban vannak, és számukra minden segítséget megadnak. Hozzátette: ugyanakkor egyértelműen az a megoldás, ha a szlovák fél visszavonja a diszkriminatív passzust.
Kitért arra is, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésének örülnek. Mint mondta, a plurális demokrácia alapja, hogy vannak különböző politikai nézetek, és ezek hallathatják hangjukat. Hozzátette: a magyarság hatékony érdekképviseletének megvalósításához ugyanakkor összefogásra van szükség. Abban bíznak, hogy a politikai felek megtalálják az összefogás módját, hiszen, bár vannak ellentétek, nem olyan helyzet, hogy a párbeszéd lehetetlen lenne.
Hozzátette: – A jövő év nagyon mozgalmas lesz nemzetpolitikai szempontból, minden szomszédos országban választások lesznek. Szeretnénk elkerülni, hogy a magyar kártyát kijátsszák, ugyanakkor számítani lehet arra, hogy ezt elő fogják venni egyesek – mondta Répás Zsuzsanna.
Kiemelte: a jogsértések ellen fel kell lépni, a "látszat jó viszony" kedvéért kisebbségi jogsértéseket eltűrni nem szabad. Ez elfogadhatatlan, és nem is vezet eredményre, ezt megmutatta az elmúlt nyolc év is – mondta.
Szólt még arról, hogy az oktatás-nevelési támogatások azokhoz az erdélyi igénylőkhöz is megérkeznek a jövő év elején, akik eddig nem kapták meg.
Az idei évhez hasonlóan várhatóan mintegy 13 milliárd forintból gazdálkodhat a terület, a Határtalanul! program keretében jövőre is 17 ezer diák utazhat osztálykirándulás során határon túli magyar területekre, a költségvetési támogatási keret továbbra is 500 millió forint lesz. Répás Zsuzsanna úgy fogalmazott: ha sikerül megőrizni a támogatásokat a jelenlegi gazdasági helyzetben, az komoly eredmény. Szeretnék a rendelkezésre álló forrásokat minél hatékonyabban és koncentráltabban felhasználni.
A helyettes államtitkár azt mondta, hogy míg a tavalyi esztendő a szemléletváltásról, az alapok lerakásáról szólt, az idei év már a cselekvésről. Kifejtette: elkezdődött az új támogatáspolitikai rendszer működtetése, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén új kritériumrendszert fogadtak el a nemzeti jelentőségű intézmények támogatására. A határon túli szervezetektől beérkeztek a javaslatok, hogy mely intézmények kerüljenek be ebbe a programba, ezeket most dolgozzák fel, a lista év elejére készülhet el.
Répás Zsuzsanna hozzátette: folyamatban van a háttérintézmények kiépítése, létrejött a Magyarság Háza. Azt szeretnék, ha ez komplex kulturális központ lenne, ahol folyamatosan kínálnának magyarsággal kapcsolatos programokat, helyt adnának kiállításoknak, és pedagógiai módszertani központként is működne, segítséget nyújtva a Határtalanul! osztálykirándulások megszervezéséhez. Megalakult a Nemzetpolitikai Kutatóintézet is, mint a helyettes államtitkár kiemelte: ez teremti meg a gyakorlati munka tudományos háttérbázisát, és kifejezetten a magyarságkutatásra koncentrálva egyfajta űrt tölt be a magyar tudományos életben.
A helyettes államtitkár az idei év történései közül kiemelte még a diaszpóra felé történő nyitást, ezt szolgálta a Magyar Diaszpóra Tanács elindítása, első alkalommal mintegy 50 szervezetet szólítottak meg, és ennek jegyében hozták létre a Nemzeti Regisztert is, amely az interneten keresztül interaktív párbeszédre ad lehetőséget. Répás Zsuzsanna úgy fogalmazott: a diaszpóra eddig méltatlanul háttérbe szorult a nemzetpolitikában. Most sikerült megtalálni azt a kapcsolattartási módot, amely a nyugati magyarság élethelyzetére, problémáira is megoldást jelenthet. Ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet, működnek a szakbizottságok, megalkották és egyhangúlag elfogadták a nemzetpolitikai stratégiát, amely a legfontosabb cselekvési irányokat rögzíti. Az a legfontosabb cél, hogy a magyar közösségek gyarapodó közösségek legyenek – hangsúlyozta.
Répás Zsuzsanna rámutatott: valódi eredményeket akkor lehet a nemzetpolitikában elérni, ha konszenzus van a legfontosabb törekvések mögött.
Népújság (Marosvásárhely)

Karácsonyi könyvbemutató Érkeserűben
Bihar megye – Egy hónappal a Számadó Ernő-szobor leleplezése után újabb jelentős állomásához érkezett a költő emlékének ápolása Érkeserűben: a református templomban újabb verseskötetét mutatták be vasárnap.
A vasárnap délben tartott ünnepi istentiszteleten Gavrucza Tibor ny.székelyhídi lelkész hirdette az igét a Pál apostolnak a rómabeliekhez írt leveléből vett idézet alapján: “Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust…” Elmúlt a szenteste, sápad a csoda, lankad a buzgalom, már nincs tele a templom, vonszolhatjuk tovább mindennapi életünket – jellemezte az ünnep utáni hangulatot prédikációja elején a tiszteletes, ám figyelmeztetett: ne az elmúltakat sajnáljuk, hanem inkább azokat, kiknek a karácsony csak az ajándékokat, a csillagszórót, a szaloncukrot jelenti! Az igehírdetés után Oroszi Magda helyi lelkész köszöntötte a vendégeket, előrebocsátva, hogy azok “nem érkeztek üres kézzel”, ugyanis akkor került sor Számadó Ernő A csend beszéde című kötetének bemutatójára. (Az előző, a Fenyőfa a lápon című 2006-ban jelent meg.)
Az Érmellék egyik kincse
Gavrucza Tibor a kötet(ek) szerkesztőjeként elmondta: nagyon sokat köszönhet Érkeserűnek abban, hogy ezer szállal kötődik az Érmellékhez, annak kincseihez. Egy ilyen “kincsnek” nevezte Számadó Ernőt is, akit az Érmellék, az ott töltött életének nyomorúsága, magánya, meghurcoltatása, ugyanakkor a megtalált boldogsága érlelt azzá, ami lett, fejtette ki a méltató. Hozzátette: a Számadó-versekben az érmelléki lápvidék “tündérvilága” a lecsapolását követően is tovább él. A kötet előszavát Boros József érmihályfalvi tanár írta, aki pályája kezdetén, amikor még “ifjúsága világmegváltó heve fűtötte”, került Érkeserűbe, és ott “első látásra láthatatlan és megmagyarázhatatlan szálak kötötték” Számadó Ernőhöz. Boros József röviden felidézte az 1960-as évek Érkeserűjét, “melynek mesevilágában hóbortosnak tűnő, meglepő jelenség volt Számadó Ernő”. Az akkor fiatal tanár idősebb barátja bíztatására kezdett maga is versírásba, vasárnap fel is olvasta A láp hű fia lettél című, Számadó Ernő emlékére született költeményét, mely a szóbanforgó kötetben is megtalálható.
Verskísérő festmények
Ezt követően Gavrucza Tibor mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a kötet megjelenéséhez, például a családnak is, melynek tagjai őrizgették a kéziratokat. A lelkész nem csak szerkesztőként, de képzőművészként is “jelen van” a kötetben, hiszen azt érmelléki ihletettségű akvarelljei illusztrálják, pontosabban – ahogyan ő fogalamazott – a festmények “kísérik a verseket”. A bemutató végén Oroszi Magda adott át ajándékokat a vendégeknek, ugyanakkor leszögezve: a keserűieknek el kell fogadniuk, hogy a köztük élt Számadó Ernő egy értékes ember volt. Maga az érintett ezt még életében állítólag így fogalmazta meg: “Nekem ahhoz meg kell halni, hogy nagy legyek.” A tiszteletesasszony ugyanakkor a költő nevét viselő iskolának is tartogatott meglepetést: Budapestről “megszereztek” 2 régi Számadó-kötetet (Meg kell a búzának érni, Az özönhajú varga meséi), így az intézményben lévő emlékszobában már hatra gyarapodott a korabeli kiadványok száma.
Koszorúzás a szobornál
Az istentiszteleten közreműködött az egyházközség kórusa, majd a kötetet meg lehett vásárolni, amit Gavrucza Tibor és Boros József dedikált. A templomozás után került sor Számadó Ernő egy hónapja leleplezett szobrának megkoszorúzására. A mellszobor talapzatához Gavrucza Tibor és Boros József, illetve a helyi református egyházközség és ifjúsági szervezet képviselői tettek koszorút.
Rencz Csaba
erdon.ro

Lista a határon túliaknak
A magyar parlament elfogadta az új választójogi törvényt
A magyar parlament egy nappal karácsony előtt nagy többséggel elfogadta az új választójogi törvényt. Átszabták a választókerületeket, relatív többséggel is lehet mandátumot szerezni az immár csak egyfordulós választásban. Az átalakítás kimondottan kedvez a jelenlegi kormánypártoknak
A magyar parlament egy nappal karácsony előtt nagy többséggel elfogadta az új választójogi törvényt. Átszabták a választókerületeket, relatív többséggel is lehet mandátumot szerezni az immár csak egyfordulós választásban. Az átalakítás kimondottan kedvez a jelenlegi kormánypártoknak.
Az alaptörvény kétszáz főben maximálta a parlament létszámát, emiatt alaposan át kellett alakítani az egyéni választókerületeket. Mivel a Fidesz ragaszkodott ahhoz, hogy a választókerületek ne nyúljanak át a megyehatárokon, továbbá ne alakuljon ki súlyos aránytalanság a kerületek lakosságszámában, adott volt, hogy száz fölötti választókerület lesz: a végeredmény 106. Ezzel viszont felborult az egyéni és listás mandátumok eddigi aránya, a többségi modell felé tolva el a választási rendszert. A választókerületek újrarajzolása emellett lehetőséget teremtett a Fidesznek kedvező térkép megrajzolására, ami sikerült is. A jövőben csak kétharmados többséggel lehet újrarajzolni a választókerületeket.
Az új törvény alapján a határon túli magyar állampolgárok is szavazhatnak, de a Magyarországon élőkkel szemben nekik csak egy szavazatuk lesz. Ez akár problémát is okozhat, Kövér László házelnök ezért módosító indítványt is tett, hogy a határon túliak is szavazhassanak egyéni képviselőre, de ezt a kormánytöbbség végül elvetette. A szinte minden elemében a Fideszt, illetve a többségi modellt erősítő javaslatból egyedül az ajánlási rendszer lógott ki, ez ugyanis az eddiginél is nehezebbé tette volna a kis pártoknak a jelöltállítást. Egy nem sokkal korábbi módosítással azonban ezt is orvosolták, így a jelöltállítás könnyítésével tovább aprózhatják az ellenzéket, megkönnyítve ezzel a mandátumszerzést az egységesebb szavazótáborral rendelkező kormánypártnak.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Románia: mit hozott 2011?
Némi sikert idén Romániában csak a külpolitika hozott: Traian Băsescu államfő Washingtonban találkozott Barack Obama elnökkel, illetve 1989 után első ízben látogatott Romániába izraeli kormányfő, Benjamin Netanyahu személyében.
Mozgalmas, eseménydús esztendőt zárunk. Az év „főszereplője” természetesen Romániában is az egész világot sújtó gazdasági-pénzügyi válság volt.
Jó hír, rossz hír
Januárban Románia valutaalapi képviselője, Mihai Tănăsescu közölte: az ország 3,7 milliárd eurós hitelt venne fel a nemzetközi testülettől. Még ugyanebben a hónapban az államfő magára vállalta a schengeni csatlakozási kudarcért a politikai felelősséget.
Februárban a közvéleményt mindenekelőtt az államfőnek az a szándéka foglalkoztatta, hogy új kormányfőt állítson a kabinet élére. Băsescu szerint ugyanis új kormányzási stílusra van szükség, a kabinet iránti megrendült bizalom helyreállítása érdekében. A sajtó szerint az új kormányfő Mugur Isărescu, Călin Georgescu, Florin Georgescu, Cătălin Predoiu és Lucian Croitoru közül kerülhet ki.
Szintén februárban indult be a vámosok és határrendőrök letartóztatásának sorozata a szereti román–ukrán határátkelőnél. Rövid idő alatt több száz személyt vettek őrizetbe, akiket buszokkal és helikopterekkel szállítottak Bukarestbe.
Márciusban a kormány elfogadta és a parlament elé terjesztette a Munkatörvénykönyvet, amely nagyarányú tiltakozáshullámot váltott ki. A kormány azt is elhatározta, hogy 5200 fővel csökkenti a pénzügyi tárca állományát, és felszámolja a Pénzügyi Gárdát, valamint a Vámhatóságot, amelyek hatásköreit az adóhivatal veszi át.
Áprilisban ritka dolog történt: a lakosság jó hírt kapott. Ennek megfelelően az ország technikai értelemben kilábalt a recesszióból. Az örömbe üröm is vegyült: a központi jegybank illetékesei szerint mindennek pozitív kihatásai csak két év múlva mutatkoznak meg, és akkor sem a teljes ország szintjén.
És következett az elmaradhatatlan rossz hír is: az Eurostat bejelentette, kételkedik a Románia által hivatalosan közölt gazdasági-pénzügyi adatok valóságában. De nem hiányzott a botrány sem: lemondásra kényszerült Ioan Nelu Botiş munkaügyi tárcavezető, miután kiderült, hogy az általa vezetett minisztérium jogtalan előnyökhöz, 500 ezer eurós szerződéshez juttatta feleségét.
Májust az ország területi-közigazgatási átszervezésével kapcsolatos vita uralta. Ezt elsősorban az államfő szorgalmazta.
Június viszonylag eseménytelenül telt el, nem úgy viszont július, amikor a bukaresti hatóságok a romániai igazságszolgáltatás helyzetét elemző brüsszeli jelentést várták feszült figyelemmel. Ettől ugyanis jelentős mértékben függött Románia schengeni tagsága. A dokumentum szerzői ez alkalommal is megállapították: a román illetékeseknek még komoly erőfeszítéseket kell tenniük a korrupció megfékezéséért.
De kudarcot hozott az ország legnagyobb kőolajipari vállalata, a Petrom privatizálására tett erőfeszítés is. Az eladásra felkínált 9,84 százalékos részvénycsomag iránt igencsak mérsékelt volt az érdeklődés.
Külpolitika: az egyedüli sikerforrás
Némi sikert csak a külpolitika hozott: júliusban 1989 után első ízben látogatott Romániába izraeli miniszterelnök Benjamin Netanyahu személyében. A felek ekkor megállapodtak abban, hogy novemberben Jeruzsálemben megtartják az első román–izraeli együttes kormányülést.
Augusztusban Emil Boc kormányfő látogatott Kínába, tolmácsolva a román fél abbeli szándékát, hogy fejleszti a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat. Bocot fogadta Hu Jintao kínai államfő is. A román miniszterelnök masszív kínai beruházásokat ígért, amelyekből – mindeddig – nem lett semmi. Szeptember a schengeni csatlakozás elhalasztása körüli botrány jegyében telt el. Az EU belügyminiszteri és igazságügyi tanácsa félbeszakította és a jövő évre halasztotta a kérdés megtárgyalását. A Románia és Bulgária felzárkózását ellenző országok között Hollandia volt a legkeményebb – a román vámhatóságok ezért több kamionnyi „fertőzésgyanús” holland tulipánt tartóztattak fel néhány napra a román határnál.
Szeptember fő eseményét Traian Băsescu román és Barack Obama amerikai elnök utolsó pillanatig titokban tartott, 25 perces washingtoni találkozása jelentette; Traian Băsescu arról tájékoztatta az ország közvéleményét, hogy „nemzetbiztonsági szempontból rendkívüli fontosságú dokumentumot” írtak alá.
A kormánykoalíció ugyanakkor új tárca, az Európai Ügyek Minisztériuma létrehozásáról döntött.
Balsikerű népszámlálás
Október a nehézkesen és rosszul szervezett népszámlálásról lett emlékezetes, amelyre egyebek között a személyi szám megadása körüli vita nyomta rá a jegyét. Ugyanekkor a brüsszeli EU-csúcsról hazatérő államfő nyomatékosan figyelmeztetett „a rendkívül óvatos” jövő évi költségvetés szükségességére, mivel „a deficit finanszírozása igen költséges”.
Miután az euróárfolyama 4,36 lej fölé ugrott, és úgy tűnt, a központi jegybank szabad utat enged az árfolyamnak, Traian Băsescu keményen bírálta az óriási profitra szert tevő bankokat, amelyek azt tesznek Romániában, amit csak akarnak, így például szándékukban áll finanszírozás nélkül hagyni a román gazdaságot.
Az ország helyzetének súlyosságára utalt az is, hogy az Európai Bizottság lefelé, 3,7 százalékról 2,1 százalékra módosította Románia gazdasági gyarapodásának várható ütemét. A Pénzügyi Tanács ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak emelése a pénzügyi felelősségről szóló törvény legkevesebb öt kitételét sértené.
Végül decemberben megszületett a jövő évi költségvetés, amely – amint az várható volt – ismét megszigorító jellegű.
Bogdán Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)

Mégis lesz Bernády iskola
Döntött a marosvásárhelyi tanács: az év utolsó testületi ülésén sürgősségi határozatban hagyták jóvá, hogy a 2-es számú általános iskola felvegye egykori építtetője, Bernády György polgármester nevét.
Az iskola szülői akciócsoportja és a Civil Elkötelezettség Mozgalom eredményesnek értékeli a szeptembertől eltelt időszakot, mivel az iskolanévadás érdekében szervezett aláírásgyűjtés, az alpolgármesterhez és a főtanfelügyelő-helyetteshez címzett nyílt levél, a tanács RMDSZ-es frakcióvezetőivel folytatott kerekasztal-beszélgetés meghozta a sikert: Bernádyról fogják elnevezni az iskolát. Hogy erre mikor kerül sor, az Bodoni Endre szülő és Szigeti Enikő, a CEMO vezetője szerint még a jövő kérdése, hiszen a névváltoztatás gyakorlati kivitelezése is hosszas procedúra, először a megyei névadó bizottságnak kell rábólintania, majd a tanfelügyelőségnek a határozatra.
Az RMDSZ-es tanácsosok szerint természetes, hogy Bernády Györgyről nevezzenek el iskolát Marosvásárhelyen, ezért mindvégig támogatták a szülői akciócsoport kezdeményezését – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, ahol Csegzi Sándor alpolgármester, Kolozsváry Zoltán frakcióvezető, Benedek István, a városi RMDSZ elnöke és Szabó Árpád, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke számolt be az önkormányzati döntésről. Valamennyien úgy értékelték ezt, mint annak a bizonyítékát, hogy Marosvásárhelyen a nemzetiségek együttélését a normalitás jellemzi, párbeszéddel eredményeket lehet elérni. „Nem alku, csak tárgyalássorozat történt” – hangsúlyozták, arra utalva, hogy a testületi ülésen Claudiu Maior alpolgármester felvetette, Emil Dandea, Marosvásárhely első román polgármesteréről is nevezzenek el egy általa építtetett, vagy az ő idejében épített általános iskolát, mivel a nevét viselő kémiai líceum várhatóan megszűnik a közeljövőben. Csegzi Sándor és tanácsostársai ezt támogatják, mivel úgy vélik, egy többnemzetiségű városban ez a természetes. Felmerült annak a lehetősége is, hogy a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem mintájára a kétnyelvű iskolákat két személyiségről – egy románról és egy magyarról – nevezzék majd el.
Antal Erika
Új Magyar Szó (Bukarest)

Tehetségprogram indul erdélyi diákok részvételével
Erdélyiek számára is hozzáférhető többéves tehetséggondozó program indul a pályakezdő magyar képzőművészek támogatására, a kezdeményezés főbb elemei között kiállítás és ösztöndíj-lehetőség is szerepel.
Az UniCredit Bank tehetségprogramjának egyik fő célja felélénkíteni a kortárs magyar műtárgypiacot, ennek elősegítésére dolgoztuk ki a többszintű tehetséggondozó programot – közölte a pénzintézet az MTI-vel. A bank a projekt során egyrészt bemutatja, másrészt fiatal tehetségek alkotásaival bővíteni kívánja meglévő műgyűjteményét, amelyet Magyarország határain túl többnyelvű katalógusa segítségével népszerűsít.
A fiatal képzőművészeket támogató program indító eseményeként 2012. február 14. és 28. között kiállítást és vásárt rendeznek a budapesti Kieselbach Galériában, ahol a nagyközönség is megtekintheti a gyűjtemény legszebb darabjait, valamint a bank műtárgygyűjteményéről szóló kiadványt. A bemutatott alkotások közül néhány tárgy megvásárlását is lehetővé teszik az érdeklődők számára.
A kiállítás megnyitóján közzéteszik a pénzintézet Tehetségprogram a magyar kortárs művészetért elnevezésű ösztöndíjpályázat részletes felhívását, amely három ifjú alkotó számára féléves ösztöndíj-lehetőséget kínál, további tíz fiatal tehetség pedig egyszeri támogatásban részesül képvásárlás formájában. A programra a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara, a Budapesti Képzőművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Kolozsvári Művészeti Egyetem hallgatói, , illetve az ott végzett 23–33 év közötti fiatalok jelentkezhetnek.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Búcsú a demokráciától
A szeretet ünnepét megelőző hét szomorú krónikájához kétféle temetés tartozott: Prágában utolsó útjára kísérték a demokrácia egyik kimagasló harcosát, keletebbre két országban tovább folyt a demokrácia szellemének eltemetése, a parlamentarizmus megcsúfolása.
Václav Havel – antikommunizmusán túlmenően – a legfőbb államhatalom birtokosaként is kérlelhetetlen demokrata, az emberi jogok és a pluralizmus őszinte szószólója maradt. Nagyszerű ember volt – ahogyan kisszerű ember az, aki ellenzékiként demokrata, a hatalmat megszerezve azonban egyeduralomra törekszik. Ne feledjük: Václav Havel ez év januárjában aláírta azt a nyilatkozatot, amely a magyarországi demokrácia és jogállamiság felszámolásának már kezdeteire felhívta Európa és a világ figyelmét.
Az a mód, ahogyan Budapesten a „kétharmados forradalom” óta törvénykeznek, tetézve az ünnepek előtti országgyűlési „hajrával”, amikor sorsdöntő törvények tömegéről szavaztak futószalagon a fáradt képviselők – több, mint felelőtlenség! Az gazdag múltú alkotmányos gondolkodás országában most jogi világtekintélyeket és felelős uniós politikusokat kétségbeesésbe kergető alaptörvény és elképesztő szabályozások születnek. Oda a köztársaság is. Az Unióval (többek között személyesen az Európai Bizottság elnökével) való szembemenés a legsúlyosabb következményekkel járhat. Teljes a káosz. A legújabb horror-forgatókönyv szerint Orbán Viktor tudatosan vezeti az országot az államcsőd nyomában kihirdethető szükségállapot felé. Rémálom...
Romániában nem kell „szabadságharcot”, még csak választási legitimitást sem kitalálni a demokrácia megalázására. Elintézik balkáni találékonysággal, „tisztára alkotmányosan”, ahogy Caragiale mondaná. A kormány sűrű felelősségvállalásai és a játékszabályok állandó megváltoztatása már ellehetetlenítette a demokrácia intézményeinek működését, a legutóbbi hatalmi visszaélések pedig – a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kinevezésére, illetőleg a választások összevonására vonatkozó törvények – végül is ugyanaz a fityisz, amit az ország vezetői a népüknek és Európának felmutatnak. (Hátha ebben a két esetben legalább az Alkotmánybíróság megvédi a demokráciát, ahogyan Magyarországon is fellépett egyes törvények, például a médiatörvény esetében!) Bús megértésünk kíséri az RMDSZ-t, hogy ilyen körülmények között és „ezekkel” kell egyeztetnie és megegyeznie. De meddig lehet elmenni – időben és engedményekben? Lehet, példának okáért, megállapodásokat kötni olyan törvények tárgyában, amelyek európai normákat sértenek? Meddig szidhatja még a román elnök az elvszerűségre törekvően politizáló szövetségünket? Két kalandor pókerjátékos – tulajdonképpen hatalommániás, a hübrisz átkától sújtott féktelen politikus – „ötletei” és akaratossága fogja meghatározni magyar nemzeti közösségünk útját is? Băsescu és Orbán, kiegészítve Tőkéssel: védhetetlenül lesújt ránk ez a BOT?
Nem kellene mindnyájunknak jobban vigyázni a demokráciára, felismerve, hogy a legnagyobb kincs, amit elveszíthetünk?
Ágoston Hugó
Új Magyar Szó (Bukarest)

Indul az EMNP is az időközi választásokon
Megeshet, hogy Hargita, Kolozs és Bihar megyében időközi választásokat tartanak, mert Kolozs megyében az augusztusban elhunyt Pálfi Zoltán képviselő helye üresedett meg, míg Bihar megyében Lakatos Pétert, Hargita megyében pedig Gyerkó Lászlót felfelé buktatták. Ha lesznek időközi választások, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) arra készül, hogy mind Hargita megyében, mind Bihar megyében jelöltet állítson, Kolozs megyével kapcsolatban még nem döntöttek. Igaz, olyan mendemonda is járja, hogy elodázzák a választást, nincs kedvük a kormányzó pártoknak a megmérettetésre, s már idő sincs túl sok, a rendes választások előtt hat hónappal törvény tiltja időközi választások megszervezését.
MTI
Erdély.ma

Leköszönt Lászlóffy Pál, az RMPSZ elnöke, de nem vonult vissza
Lászlóffy Pál a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke húsz év után leköszönt megbízatásáról, de nem vonult vissza. Sok a tennivaló – mondja. Nem csak a pedagógusok érdekvédelmében vállal továbbra is szerepet, de újraválasztották a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kuratóriumába is.
Lászlóffy Pál két évtizeden keresztül volt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Nem vonult vissza teljesen, hiszen továbbra is betölti a tiszteletbeli elnöki tisztséget.
Az elmúlt hetekben hónapokban több kitüntetést is kapott a magyar köztársaság elnökének érdemérmét, amit nemrégiben vett át. A szövetség húsz éves jubileumi ünnepségén pedig állampolgársági esküt is tett.
Kossuth Rádió
Erdély.ma

Ajándék: új választási törvény
Karácsony előtt megszületett az új magyar választási törvény. A határon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogot kapnak, de a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok egyéni jelöltekre nem, csak pártlistákra szavazhatnak.
Ezt azért emeljük ki, mert volt olyan módosító javaslat, amely a határon kívüliek számára is biztosította volna a két szavazatot. Ennek egyrészt az lett volna a hátulütője, hogy hihetetlen mértékben a határon túli magyarok ellen hangolta volna az anyaországi választópolgárt, mert az itteni magyarok tömegei nem ismerhetik kellőképpen sem a jelöltek személyét, sem a helyi problémákat. Másrészt megindult volna a jelöltek versengése a határon túli szavazók kegyeiért, ami a magyar belpolitika, a pártpolitika exportálását eredményezte volna. A rendszerváltoztatás után eltelt több mint két évtized alatt a határon kívüli magyar állampolgárok megtapasztalhatták, hogy melyek azok az anyaországi pártok, egyházi és világi intézmények, amelyek a nemzetből való kiátkozásukért kampányolók ellenében velük tartottak, és lehetőségeikhez mérten megvédtek bennünket, s amint kétharmados parlamenti többséget szereztek, megszavazták azokat a törvényeket, amelyek révén minket is egyenrangú állampolgároknak tekintenek. Egyébként a mostani alkotmányt előterjesztő Fidesz–KDNP által felmutatott legnagyobb eredmény is elsősorban az, hogy – legalábbis formálisan – az ellenzéki pártok is zászlójukra tűzik a nemzeti kötődést, sőt, felismerték a nemzeti színek szimbolikájának jelentőségét is. Vörös helyett zöld színre váltanak, különösen kampányok idején. A jelenlegi magyar kormányzat alkalmas arra, hogy a listás jelöltek közé olyan személyeket is besoroltasson – és majd meg is tudja védeni őket az elkerülhetetlen támadásoktól, a lejárató kampányoktól –, akik az elszakított nemzetrészek problémáinak ismerői, és azért jutnak ezekhez a rendkívül bonyolult és felelős tisztségekhez. Az erdélyi, felvidéki, délvidéki stb. származás ne legyen feltétel – jó, ha van! –, a problémaismeretnek, személyi hitelességnek és alkalmasságnak viszont döntő kritériumnak kell lennie. A magyar Országháznak és a kormányzatnak voltak még erdélyi – határon túli – képviselői, akik példaképeink lehetnek.
Sylvester Lajos
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Üdvözölik a magyar vokstörvényt az erdélyi pártok vezetői
Üdvözlik az erdélyi magyar politikai pártok vezetői az Országgyűlés döntését, melynek értelmében jogerőre lép a módosított választójogi törvény, amely szavazati jogot biztosít a határon túli magyarok számára. A pénteken elfogadott jogszabály kimondja: magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok egyéni jelöltekre nem, csak pártlistára szavazhatnak, vagyis elvetették Kövér László házelnök módosító javaslatát, amely külhoni választókerületeket is létrehozott volna. A parlament döntése értelmében a következő általános választás eredményeként 199 tagú lesz az Országgyűlés.
Örülnek. Kelemen Hunor, Toró T. Tibor és Szász Jenő egyaránt kedvezően értékeli a választójog megadását
A vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul, a győztes egyéni jelölt után is jár majd töredékszavazat. A mostani 176 egyéni választókerület helyett a jövőben 106 lesz Magyarország területén, az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki, a területi listák megszűnnek. Az egyfordulós választáson az a jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot szerzi, függetlenül a megjelentek számától.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Krónikának úgy nyilatkozott, a magyar parlament döntése természetes következménye az állampolgárság megadásának.
„Hangsúlyoztam korábban is: a honosítással együtt kellett járnia a szavazati jog megadásának is, ezt a lépést meg kellett tenni, mert különben kétféle magyar állampolgárságról kellene beszélnünk – mutatott rá a szövetségi elnök. – A választójogi törvény módosítását megelőző szakértői és politikai egyeztetések alkalmával, legutóbb pedig a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) novemberi ülése alkalmával is ismertettük az RMDSZ álláspontját – azt a változatot támogatjuk, mely szerint a külhoni magyarok országos listára szavazhatnak.”
Kelemen Hunor szerint nem lett volna szerencsés, ha a szavazókörzeteket kiterjesztették volna a határon túlra, mint ahogy az sem, hogy a szavazati joggal bíró, nem magyarországi lakhelyű személyek egy vagy akár több képviselőt küldjenek az Országgyűlésbe. „Véleményem szerint egy ilyen változat elfogadása megosztottságot gerjesztett volna a magyarországi és a külhoni magyarok között, másrészt meg behozná a magyar belpolitikát Erdélybe, ami szerintem nem kívánatos.’’ A szövetségi elnök szerint továbbá fontos, hogy a törvény konkrét megoldást ajánljon arra, hogy a határon túli magyarok hogyan tudnak majd élni a szavazati jogukkal.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke a nemzetegyesítési folyamat újabb fontos és logikus lépésének nevezte, hogy a kisebbségben élő magyarok is szerepet vállalhatnak az anyaország politikai életében. „A néppárt örömmel fogadta a hírt, számítottunk rá. A pohár teli részét kell nézni, és nem azt, hogy nincs csordultig tele: bár a korábbi egyeztetések alkalmával körvonalazódott egy javaslat arra vonatkozóan, hogy a külhoni magyarok egyéni választókerületekben voksolhassanak saját jelöltjeikre, véleményem szerint ennek a verziónak is lehet örülni, mivel az összmagyar nemzetintegrációs folyamat fontos stációja. Bízunk a magyar kormányban – fogalmazott a Krónikának Toró T. Tibor. – Bátor törvény ez, mely egy olyan időszakban született, amikor emiatt jobbról-balról, kintről és bentről is támadták a magyar kormányt.’’
Toró ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy az új választójogi törvény lehetőséget biztosít a Magyarországon élő kisebbségeknek arra, hogy képviselőt delegáljanak a parlamentbe, ugyanakkor bevezeti a kisebbségek számára a szószóló intézményét. A politikus szerint ez a törvény közvetve is segítheti az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is jelentős előrelépésnek nevezte a választójogi törvény módosítását, és úgy értékeli, a jogszabály révén a nemzet immár a közjog és a közélet területén is egyesülhet. A Krónikának elmondta, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán zajló konzultáció alkalmával javasolta, hogy a határon túli magyar állampolgárok ne kizárólag a magyarországi országos listára szavazhassanak.
„Az elképzelésünk szerint az erdélyi magyarok is tudtak volna képviselőt delegálni a parlamentbe, de a törvény még így is óriási előrelépésnek számít ahhoz képest, hogy 2004. december 5-én, a Gyurcsány-kormány idején az anyaország gyakorlatilag elhatárolódott tőlünk” – nyilatkozta a Krónikának a polgári párt elnöke, aki szerint a polgári párt javaslata azért esett el, mert a magyar kormánynak figyelembe kellett vennie azt is, hogy a szomszédos államok kormányai hogyan reagáltak erre a koncepcióra.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Felfüggesztették a három fiatal hokis válogatott-tagságát
A Román Olimpiai Bizottság (COSR) meghatározatlan időre felfüggesztette annak a három fiatal jégkorongozónak az U16-os válogatott-tagságát, akik három héttel korábban az öltözőben bántalmazták csapattársukat, az incidens nyomán pedig hatalmas botrány alakult ki. Az Antal Alfréd, Geréb István és Molnár Ákos ellen alkalmazott szankción kívül a bizottság megrovásban részesítette az U16-os jégkorong-válogatott edzőit, Keresztes Ottót és Geréb Istvánt.
A COSR kedden közölte döntését, amelyet a bizottság elnöke, Octavian Morariu javaslatára hozott. A személyi szankciók mellett a testület arról is döntött, hogy az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (angolul: EYOF, románul: FOTE) 2013-ban, Brassóban megrendezésre kerülő téli játékaira készülő U16-os válogatottat a COSR állandó megfigyelése alá helyezi.
Tánczos Barna, a Román Jégkorong Szövetség elnöke kedden hangsúlyozta: a három fiatal sportoló elleni szankciók csak a FOTE 2013-ra készülő válogatott-tagságra vonatkoznak. „Jelenleg egyikük sem edz vagy játszik a FOTE-csapattal, de továbbra is edzenek, játszanak, itthon és külföldön klubcsapatukkal, a HSC Csíkszeredával” – mondta Tánczos. Hozzátette: amint teheti, a három játékos visszatér a válogatottba, ez lehet egy-két, öt év múlva, de hamarabb is. „Remélem, senki nem gondolja azt, hogy a játékosokat örökre eltilthatja a jégkorongtól” – fűzte hozzá.
Mint arról tájékoztattunk, Románia 16 éven aluliak jégkorong-válogatottjánál azt követően robbant ki botrány, hogy az U16-os csapat egyetlen román nemzetiségű tagja azzal vádolta meg magyar társait, hogy megverték. A román média úgy tálalta az incidenst, hogy Florin Cosmin Marinescut románsága miatt bántalmazták, hangsúlyozva, hogy az eset éppen december 1-jén, a román nemzeti ünnepen történt.
A botrány napokig címpoldalon szerepelt a román médiában.
Az ügyben vizsgálatot indított a jégkorongszövetség és a diszkriminációellenes tanács is.
Krónika (Kolozsvár)