Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
3980 tétel
2011. december 21.
2060-ra a magyarság már nem lesz tényező”
Mind Romániában, Szerbiában és Horvátországban csökkent az ország népessége, és ez alól vélhetően a magyarság sem képez kivételt, bár a részletes nemzetiségi adatok egyelőre nem ismertek. Ami biztos, egyre kisebb a magyarság részaránya Nagyváradon és Kolozsváron, míg Sepsiszentgyörgyön egyre nagyobb.
A 2011-es év nemcsak hazánkban, hanem a velünk szomszédos országokban is részben a népszámlálás jegyében telt. Túl sok adatot egyelőre nem ismerünk, azonban néhány apróbb információ révén képet kaphatunk a velünk határos országokban élő magyarság demográfiai viszonyairól. A legelső adatok Romániából érkeztek, amely szerint az ország lakossága 20 millió fő alá csökkent, és egyes vélemények szerint a teljes feldolgozottság után 19 millió alá is mehet ez a szám. Ami számunkra kedvező hír, hogy kisebb arányban fogy a székelyföldi magyarság, mint Románia lakossága általában. Országos szinten egyedül Ilfov megyében nőtt a lakosság száma. Kovászna megyében 5,03 százalékkal, Hargita megyében 6,57 százalékkal élnek kevesebben, mint 2002-ben.
Megfordult egy közel százéves trend
A két székelyföldi megyében kisebb arányban csökkent a magyarok aránya, mint a románoké. Háromszéken a román 12,4 százalékkal, a magyar közösség 7,6 százalékkal fogyatkozott. Hargita megyében a magyarok 6,4 százalékkal, a románok 14,7 százalékkal vannak kevesebben. Úgy tűnik, sikerült megfordítani azt a trendet, ami 1910-től 2002-ig jellemezte a román–magyar arányt ebben a két megyében: az a tendencia, hogy a románok aránya folyamatosan nőtt egyik népszámlálástól a másikig, most változott.
A városok közül Sepsiszentgyörgyön 41 898 fő (76,7 százalék) vallotta magát magyarnak, 12 142-en (22,2) románnak és 417-en (0,8) cigánynak. Az adatok azt mutatják, hogy a 2002-es népszámláláshoz viszonyítva a háromszéki megyeszékhelyen 1,78 százalékkal nőtt a magyarok aránya. Eközben a román közösség aránya 0,83 százalékkal csökkent, illetve 0,71 százalékkal apadt a cigányok aránya, mivel sok magyar anyanyelvű roma magyarnak vallotta magát.
Nagyváradon és Kolozsváron nem rózsás a helyzet
Ezekkel az eredményekkel szemben bő három százalékkal, 27-ről 23,81 százalékra csökkent a magyar lakosság aránya Nagyváradon, Nagyszalontán azonban 57-ről 58,3 százalékra nőtt. A Bihar megyei városok lakosságának száma általában csökkent, a megyét pedig 40–50 ezerrel kevesebben lakják, mint tíz évvel ezelőtt. A magyarok részaránya több vidéki településen nőtt, a csökkenés főleg a kis- és szórványtelepüléseken figyelhető meg.
Kolozsváron tizenhét százalékra csökkent a magyar lakosság aránya, amelyben több tényező együttes hatása játszott közre. Egyrészt a magyar közösségnek kedvezőtlen a korfája, vagyis elöregedett, másrészt továbbra is létezik kivándorlás, s ehhez járul még a jelentős mértékű külföldi munkavállalás. Újra kétmillió alatt a Vajdaság
Több mint 377 000-rel van kevesebb lakosa Szerbiának, mint a kilenc évvel ezelőtti népszámlálás alkalmával, ami a teljes populációt tekintve ötszázalékos csökkenés. Az országnak 7 120 666 lakosa van, az előző összeírás alkalmával regisztrált 7 498 001 lakossal szemben. Vajdaság népessége 2002 óta újra kétmillió alá csúszott (1 916 889 fő). Az elmúlt tíz évben közel 100 ezerrel csökkent a tartományban a népességszám. A betelepülők nagy száma ellenére negatív a migrációs mérleg, mintegy 15 ezer fővel többen költöznek el, mint ahányan jönnek a Vajdaságba.
A Vajdaságban született gyermekek 12 százaléka, az elhunytaknak pedig 17 százaléka magyar nemzetiségű. Ez a tendencia előrevetíti a népességen belüli arány erőteljes csökkenését. 2002-ben Vajdaság népességének 14,3 százaléka volt magyar nemzetiségű, és ez az arány 2011-re valószínűleg lecsökkent 13 százalék körülire. A magyar népesség száma és aránya a jövőben vélhetően továbbra is lineárisan fog csökkenni.
Mi lesz 2060-ra?
Horvátországban is fogy a lakosság, hiszen a népszámlálás előzetes eredményei szerint a felmérés időszakában Horvátországnak 4 290 612 lakosa volt, ezzel szemben a legutóbbi népszámlálás alkalmával az ország lakossága 4 millió 300 ezret tett ki. Bár a nemzetiségi adatok nem ismertek, a horvátországi magyarok csak remélni tudják, hogy létszámuk nem csökkent számottevően.
Egyesek a tendenciát követve nem túl bizalomgerjesztő következtetéseket vontak le: Horvátországban a magukat magyarnak vallók száma Trianon idején 120 ezer, 1948-ban ötvenegyezer volt, ’53-ban 48 ezer, ’61-ben 42 ezer, ’71-ben 35 ezer, ’81-ben 25 ezer, ’91-ben 22-ezer, 2001-ben pedig 16 585. Szakemberek elképzelhetőnek tartják, hogy 2060-ra az itt élő magyarság már nem lesz demográfiai tényező.
Kovács András
MNO
2011. december 21.
Törvény általi védelem a Házsongárdi temető 397 műemléksírjának
Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság szerdai ülésén elfogadta azt az összesen 397 tételből álló, műemlékké nyilvánításra javasolt Házsongárdi sírok, síremlékek helyrajzi felmérésre alapuló jegyzéket és a hozzá csatolt fényképes adatlapokat tartalmazó dokumentációt, amely biztosítja a kiemelt sírok törvény általi védettségét.
A döntést követően Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter rendelettel erősíti meg a sírok védettségét. A kolozsvári Házsongárdi temető „B” kategóriás műemlékként szerepel az Országos Műemlékvédelmi Listán, ám az általános keret nem jelentett egyéni, kiemelt védettséget egy-egy síremlék számára. Az elmúlt évben tapasztalt sírrongálások miatt idén nyáron elkezdődött a sírok egyéni felmérése. A munkát a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium Kolozs megyei Igazgatósága és az általa felkért szakértők, a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság munkatársai végezték el, akik december 12-én véglegesítették és jutatták el a dokumentációt a kulturális tárcához.
A 397 síremlék műemlékké való nyilvánítása a legmagasabb fokú védelem biztosítását jelenti a több mint 400 éves temető számára, amelyet 40 évvel ezelőtt nyilvánítottak „B” kategóriás műemlékké. A védetté nyilvánított síremlékek között található többek között Apáczai Csere János, Tóthfalusi Kis Miklós, az Esterházy-Mikó-Mikes család sírkertje, Dsida Jenő, Jósika Miklós, Szenczi Molnár Albert, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Xántus János sírboltja, valamint Szilágyi Domokos és Hervay Gizella közös síremléke.
Paprika Rádió
2011. december 21.
Az aradi Csiky Gergely Főgimnázium diákjainak anyanyelven való tanulása – 
Különböző ösztöndíjakkal támogatja az aradi Csiky Gergely Főgimnázium bentlakásos diákjait az Alma Mater Alapítvány. Enélkül sok magyar gyermek nem végezhetné anyanyelvén a középiskolát, de maga az oktatási intézmény működése is veszélybe kerülne.
Arad megyében a Csiky az egyetlen olyan iskola, ahol a tizenkét osztály magyarul lehet elvégezni, így a középiskolások jórésze a környező településekről származik és a kollégiumban lakik.
Kossuth Rádió
Erdély.ma
2011. december 21.
Elhunyt Borbély Ernő csíkszeredai közéleti személyiség
Borbély Ernő 1951. március 30-án született, tanári oklevele megszerzése után Csíkszeredában történelmet és filozófiát tanított. 1982. november 23-án a kommunista hatóságok őrizetbe vették. A vád: hozzájárult a Szőcs Géza által létrehozott Ellenpontok szamizdat-lap megjelenéséhez. A házkutatások során magyarországi könyveket, a magánlevelezését és írógépeket foglaltak le. Államrend elleni összeesküvés vádjával elítélik. A börtönből 1987. július 22-én szabadul és Magyarországra költözik.
Az '89-es fordulat után hazatér Csíkszeredába, és hamarosan parlamenti képviselővé választják. 1990. és 1992. között az RMDSZ parlamenti képviselője és külügyi titkára, majd 1994. és 1996. között a területi szervezet elnöke volt. 2000. és 2008. között a szövetség színeiben megyei önkormányzati képviselőként tevékenykedett.
2008. októberében hivatalosan bejelenti, hogy kilép az RMDSZ-ből. Tettének indokai: az RMDSZ-nek az egypártrendszerhez hasonlítható politizálása, és az autonómia eszméjének lejáratása. Borbély az RMDSZ tisztségviselőinek és képviselő-jelöltjeinek közvetlen előválasztások útján való kiválasztását szorgalmazta.
2011. november 10-én Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adott át Borbély Ernőnek, ezzel méltatva a romániai kommunista diktatúra magyarellenes politikája ellen kifejtett tevékenységét.
Nyugodjék békében! 
Erdély.ma
2011. december 21.
Elhunyt Borbély Ernő
Csíkszeredában december 20-ára virradóra elhunyt Borbély Ernő, Székelyföld egyik legjelesebb emberi jogi harcosa.
Borbély Ernő Nagytusnádon töltötte gyerekkorát, Sepsiszentgyörgyön járt a középiskolába, majd filozófia szakot végzett a kolozsvári tudományegyetemen. Ezután Csíkszeredában tanított.
A Ceausescu-diktatúra ellen szervezkedett társaival, Buzás Lászlóval és Bíró Katalinnal. 1982 őszén mindhármukat letartóztatták, és államellenes összeesküvés vádjával elítélték őket. Öt év múlva szabadult a börtönből, és kitelepedett Magyarországra.
A rendszer összeomlása után hazatelepedett, és 1990-ben parlamenti képviselővé választották. Mandátuma leteltével az RMDSZ csíki szervezetének elnöke lett. 2008-ban nyilvánosan kilépett az RMDSZ-ből az autonómia-törekvések feladása miatt.
Egy hónappal ezelőtt Schmitt Pál köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével tüntette ki Borbély Ernőt. A kitüntetést Németh Zsolt államtitkár betegágyánál adta át.
Borbély Ernő egy évvel harcostársa Buzás László, a Magyarok Világszövetsége felügyelő bizottsági tagja után távozik az élők sorából. Mindkettőjük halálát rákos megbetegedés okozta.
Borbély Ernő temetésére csütörtökön, december 22-én kerül sor.
MVSZ Sajtószolgálat
MVSZ
2011. december 21.
Hírsaláta
TÁMADÁS A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG ELLEN. Egyre hihetetlenebb méreteket ölt a bukaresti román bulvársajtó által mesterségesen gerjesztett etnikai konfliktus, amelyet a romániai jégkorong világát felkavarva táplálnak.
Egy kormánypárti parlamenti képviselő, Ioan Holdiş bejelentette, hamarosan olyan törvénytervezetet nyújt be, amely szerint megvonnák a román mellett magyar állampolgársággal is rendelkező lakosok szavazati jogát a romániai választásokon. A honatya tervei szerint a kettős állampolgárok csak az európai parlamenti választásokon élhetnének szavazati jogukkal Romániában. (Krónika) INOG A DEMOKRÁCIA. Románia a demokrácia mutatóját tekintve az 59. helyet foglalja el 165 állam között, azaz három helyet csúszott vissza tavalyhoz képest olyan területeken, mint például a sajtószabadság. A jelentés szerint egész Kelet-Európában gyengült a demokrácia, ez az irány 12 országra jellemző. (Rador)
MEGINNÁ LEVÉT A MINISZTER. Január végén dönthetnek a verespataki bányaberuházási tervről – nyilatkozta Borbély László környezetvédelmi miniszter. A tárcavezető közölte, már csak a műszaki jellegű részleteket kell tisztázni. Ugyanakkor hangsúlyozta, a kérdés politikai vetülete miatt az RMDSZ-en belül is egyeztetni kell még, hiszen politikai felelősségvállalásról is szó van. A minisztert a PRO TV Húsz év után című műsorában arról faggatták, hogy merne-e vizet inni a verespataki bányatóból, amire azt válaszolta, amennyiben a beruházó valóban betartja a környezetvédelmi előírásokat, mindenképpen.
ÚJRANYÍLNAK A KIS KÓRHÁZAK. Kissé átszervezve ugyan, de újra megnyílik a Brassó megyei viktóriavárosi és a négyfalui kórház, melyet áprilisban zártak be az egészségügyi minisztérium felszólítására. A feketehalmi kórház a helyi lakosság tiltakozó akciói hatására már novemberben újranyílt. (Krónika)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. december 21.
Kis vásárhelyi számtan
Bevallom, soha nem volt erősségem a matematika. Én eddig úgy tudtam, hogy 27 (huszonhét) több, mint 24 (huszonnégy). Egész a múlt hét végéig. Amikor is kiderült, hogy a 24 (huszonnégy) végtelenül, behozhatatlanul több, mint a 27 (huszonhét).
Nézzük a száraz tényeket: 27 (huszonhét) magyar és 24 (huszonnégy) román professzor, adjunktus, értelmiségi stb. gyűlt össze a Művészeti Egyetemen rektort választani a múlt hét végén. A titkos szavazás után megválasztották a rektort, aki nem más, mint dr. Sorin Crisan színháztörténész, a vesztes pedig dr. Bács Miklós színművész. A meghallgatáson egyikük változást ígért, másikuk pedig azt, hogy nagyjából minden marad a régi.
Hogy hogy lett 24 (huszonnégy) több, mint 27 (huszonhét)? Úgy, hogy 5 (öt) magyar tanár átszavazott. Nem számított nekik semmi, hiszen már mindent előre kiszámítottak.
Átszavaztak akkor, amikor előttük volt a lehetőség, hogy a majdnem 50 (ötven) állami egyetemből 1-nek (egynek) magyar rektora legyen.
Átszavaztak akkor, amikor az orvosi egyetemen állóháború dúl, hisz ott nem akarják betartani a Törvényt. Itt, most adott volt a Törvény adta lehetőség. Valószínű, hogy az utolsó…
A négy év múlva esedékes választáson senki nem garantálhatja a számbeli fölényt. Most adott volt. Nem éltünk vele. Felrúgtuk. Öt ember átszavazott. Beszéljünk világosan: elárultak egy ügyet, lelkük rajta, ha van nekik… Magyarázkodásra most nem számíthatunk. Nem lesznek bolondok felfedni kilétüket. Pedig nagyon érdekelne az árulás logikai rendszere. Bizonyítsák be nekem, hogy 24 (huszonnégy) több, mint 27 (huszonhét). Nem fog menni.
Karácsony jön. Nem irigylem az "ötök" karácsonyát.
Kincses Elemér
Népújság (Marosvásárhely)
2011. december 21.
A magyarok ne üljenek két lovat – interjú a szavazati jog megvonását javasoló Ioan Holdişsal
Nem tisztességes a más nemzetiségű román állampolgárokkal szemben, hogy a magyarok két lovat üljenek meg egyszerre. Ha ők felvették a magyar állampolgárságot is, menjenek máshová szavazni – vélekedik a Krónikának adott interjúban Ioan Holdiş. A kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) parlamenti képviselője jövőre olyan törvénytervezetet készül beterjeszteni az alsóházban, amely megtiltaná a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyi magyarok számára, hogy részt vegyenek a romániai parlamenti és államfőválasztáson.
Képviselő úr, helytálló a bukaresti Libertatea bulvárlapban napvilágot látott nyilatkozata, miszerint törvénytervezetet készül beterjeszteni a parlamentben, hogy vonják meg a magyar állampolgársággal is rendelkező romániai magyarok szavazati jogát?
Pontosítanék. Törvényjavaslatom, amelyet a jövő év elején nyújtok be a képviselőházban, arról szól, hogy azok a magyar nemzetiségű román állampolgárok, akik felvették a magyar állampolgárságot is, Romániában csak a helyhatósági, valamint az európai parlamenti választásokon szavazhassanak. Ugyanakkor a parlamenti és az államfőválasztás esetében adják le voksukat Magyarországon, ottani jelöltekre, ha már így döntöttek.
De hát a szavazati jog az egy szerzett jog, amelyet indokolt esetben csak az igazságszolgáltatás vonhat meg. Mi köze ennek a kettős állampolgársághoz?
Önnek hiányosak az ismeretei. A magyar nemzetiségű román állampolgárok számára az egy opció, hogy két állampolgárságuk lehet. Nem tisztességes a más nemzetiségű román állampolgárokkal szemben, hogy a magyarok két lovat nyergeljenek meg egyszerre. Ha ők úgy döntöttek, akkor mehetnek át voksolni, de Romániában csak a helyhatósági megmérettetésen kellene szavazniuk, ami normális, hiszen ahhoz joguk van, hogy eldöntsék, ki irányítsa településük sorsát. De ismétlem: a parlamenti és államelnök-választás esetében máshol kellene szavazzanak.
Románia évek óta könnyített eljárásban biztosít állampolgárságot a határon túli románok, elsősorban a moldovai személyek számára, akik automatikusan szavazati jogot is kapnak. Őket miért nem vonja törvénytervezete hatálya alá?
Ezt a javaslatot minden gond nélkül ki tudjuk terjeszteni rájuk is, hiszen a törvénytervezet tökéletesíthető. Módosító indítványként bevehetjük az Ön javaslatát is. Amúgy nem én vagyok az egyedüli ötletgazdája a tervezetnek, több párttársam javasolta, hogy lépnünk kellene e téren.
Nehogy félreértsen, én nem vagyok törvényalkotó, éppen ezért sugallani sem akarom Önnek, kikre terjessze ki a javaslatát. Pártjában, illetve a koalícióban mekkora támogatottsága lesz a kezdeményezésnek?
Attól függ. Parlamenti képviselőként meg kell próbálnom megszerezni hozzá a támogatást, és ha átmegy a törvényhozáson, jó, ha viszont nem, akkor ez van. Nem ez lenne az egyedüli elbukott törvény.
És a szavazati jog megvonásának ötlete a csíkszeredai román–magyar jégkorong-mérkőzés kapcsán kirobbant himnuszbotrány után támadt?
Nem, ezt már korábban fontolgattam, erről tudomást szereztek a Libertatea újságírói, és most rákérdeztek. De mondom, nem én vagyok a tervezet egyedüli kidolgozója. Mellesleg egykori sportolóként én is helytelenítem, hogy a román hokiválogatott tagjai a magyar himnuszt énekelték, hiszen amikor egy bizonyos nemzeti mezt viselsz, nem szurkolhatsz az ellenfélnek.
Ahhoz képest, hogy állítólag kinek szurkoltak, jól megverték a magyar válogatottat. Javaslata azonban érdekes módon kizárólag a magyar nemzetiségű román állampolgárok ellen irányul. Ön szerint azáltal, hogy felvették a magyar állampolgárságot, megtagadták a román államot?
Mondjon még egy hasonló esetet Európában, amikor egy ország polgárai felveszik egy másik ország állampolgárságát is.
A határon túli románok esete.
Rendben, belefoglaljuk őket is a tervezetbe. Amúgy a kezdeményezésem kapcsán konzultáltam romániai magyarokkal is, és támogatják az ötletet.
Engedje meg, hogy kételkedjem abban, miszerint egy erdélyi magyar támogatná, hogy vonják meg a magyar állampolgársággal is rendelkezők szavazati jogát.
Nézze, nem vagyok egy jöttment, nagyon jól ismerem a magyar kultúrát, vegyes családból származom, magyarok között élek választókörzetemben, Szatmárnémetiben. A városban nagyon sok magyar nemzetiségű lakos helyeselte, és nagyon jónak nevezte a kezdeményezésemet.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
2011. december 21.
Tőkés sajtóirodája: Kovács Péter hazudott párttársainak és választóinak
Hazugsággal vádolja Kovács Pétert, az RMDSZ főtitkárát Tőkés László EP-alelnök sajtóirodája. Egy kedden kiadott közlemény szerint mind a magyar, mind a német néppárti csoport cáfolta, hogy – amint azt Kovács állította – nem támogatta volna Tőkés indulását egy újabb mandátumért.
Tőkés sajtóirodája arra a kijelentésre reagált, amelyet Kovács Péter az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsának (SZKT) hétvégi ülésén mondott beszédében tett, miszerint „Tőkés László mindent megtett azért, hogy az EP alelnöke maradjon. Tőkés Lászlónak tudtára adta a magyar, a német és a román EP delegáció, hogy ebben a törekvésében nem támogatja”.
A sajtóiroda szerint ez a kijelentés csak megkoronázza az RMDSZ korábbi „facebookos ámokfutását”, amelynek során azt állította, hogy „Tőkés László nem indul alelnöknek, mert a németek nem támogatják, a magyar delegáció pedig fenntartásokat fogalmazott meg”.
A közlemény arra is kitér, hogy Kovács Péter az SZKT hétvégi ülésén mondott beszédében is kijelentette: „Tőkés Lászlónak tudtára adta a magyar, a német és a román EP-delegáció, hogy ebben a törekvésében nem támogatja”.
Kovács „párttársai és közvetve választói szemébe hazudott” – áll a közleményben –, mivel mind a magyar, mind pedig a német néppárti delegáció egyértelművé tette: nincs szó arról, hogy nem támogatták volna Tőkést.
A közlemény emlékeztet arra, hogy a magyar néppárti delegáció Panyi Miklóson, a Fidesz EP-képviselőcsoportjának sajtótitkárán keresztül korábban leszögezte a Kelemen Hunor érdekeltségébe tartozó Transindex hírportál újságírójának kérdésére válaszolva : „Téves lapjának azon értesülése, miszerint Tőkés Lászlót a Fidesz EP-delegációja ne támogatta volna, amennyiben újra elindult volna az EP alelnöki tisztségért. Emlékeztetném, Tőkés Lászlót, mint a magyar néppárti képviselőcsoport tiszteletbeli elnökét a Fidesz EP-delegáció jelölte másfél évvel ezelőtt az EP alelnöki tisztségére. Ez a bizalom és támogatás irányába a delegáció részéről azóta is töretlen. A Fidesz EP-delegáció tiszteletben tartja Tőkés László döntését, és ahogy eddig is, ezután is számíthat a képviselőcsoport támogatására”.
Tőkés sajtóirodája szerint Markus Arend, a német néppárti csoport főtitkára, Dr. Werner Langen, a delegáció elnökének megbízásából levélben tette egyértelművé kedden a német kollégák álláspontját: „ A német delegáció elnöksége csupán hétfőn (december 12-án, Strasbourgban) az esti szokásos ülésén a Néppárti Csoport főtitkára által küldött e-mailből értesült arról, hogy Tőkés alelnök úr nem indul a választáson. Remélem, ez az információ világossá teszi, hogy a német delegáció nem tett semmilyen lépést Tőkés alelnök úr ellen. Épp ellenkezőleg, a német delegáció mindig is nagyra értékelte Tőkés alelnök úr munkáját”.
Mint ismeretes, Tőkés László december elején levélben tájékoztatta Szájer József képviselőt, az Európai Néppárti Frakció alelnökét, valamint Gyürk András képviselőt, a Magyarországi Néppárti Küldöttség vezetőjét arról, hogy a parlamenti ciklus második felére nem kívánja meghosszabbíttatni EP-alelnöki mandátumát. Az EP-képviselő többet kíván foglalkozni az EMNT-vel, amelynek elnöke, valamint a szeptemberben bejegyzett EMNP-vel.
Krónika (Kolozsvár)
2011. december 21.
Csíkmadaras: a magyar lobogó eltávolítását kéri a prefektus
A magyar zászló eltávolítására szólította fel Csíkmadaras polgármesterét Ladányi László Hargita megyei prefektus, miután egy helyi lakos feljelentést tett a település önkormányzata ellen. Bíró László csíkmadarasi polgármester a Krónikának kifejtette: hasonló feljelentésekről szinte naponta szerez tudomást, a jelenlegi eset vélhetően az elmúlt napokban kirobbant jégkorongbotrány miatt kapott nagyobb hangsúlyt.
„A piros-fehér-zöld lobogót még 2006-ban helyeztem ki a hivatal homlokzatára, ezt azóta több átutazó vendég is kifogásolta. Ladányi László prefektus levélben hívta fel figyelmünket a törvénytelenségre, és arra kért, hogy tartsuk be a hatályos előírásokat.
A település önkormányzatának december 28-áig jeleznie kell a megyei intézménynek ezzel kapcsolatos álláspontját, azonban mindenképpen úgy gondolom, nem követtünk el törvénytelenséget, a magyar zászlót ugyanis őseinktől örököltük, magunkénak tekintjük, ez nem egy idegen ország szimbóluma” – fogalmazott a polgármester, aki úgy gondolja: az ügy túlságosan nagy visszhangot kapott, a továbbiakban pedig semmiképpen nem fogják eltávolítani a magyar zászlót.
Ladányi László lapunknak elmondta: a prefektúrának kötelessége kivizsgálni mindegyik beadványt, amelyet a hivatalhoz benyújtanak. „Az 1994/75-ös törvény alapján más ország nemzeti lobogói csak különleges alkalmakkor, ünnepnapokon helyezhetők ki közhivatalok épületeinek homlokzatára. Ha az elöljáró úgy véli, nem történt szabályszegés, és ezt be tudja bizonyítani, közösen fogunk megoldást keresni a problémára” – mondta a prefektus. Hozzátette: az évek során más településeken is jelentettek hasonló rendellenességeket, melyekre az minden alkalommal sikerült megoldást találni a hatályos jogszabályok alapján.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)
2011. december 21.
Botrányos forradalmi megemlékezések, bűnözőnek nevezték Iliescut a parlamentben
Miközben a parlament két háza botrányba fulladt ünnepi ülésen emlékezett meg az 1989-es romániai forradalom 22. évfordulójáról, kedden ismét összecsaptak Bukarestben a csendőrökkel az állami juttatásaik megvonása ellen tiltakozó forradalmárok.
Az 1989-es események megvonás által érintett résztvevői közül tegnap néhány százan gyülekeztek ismét a bukaresti kormánypalota előtt, juttatásaik megszüntetése ellen tiltakozva, és az Emil Boc vezette kormány távozását követelve. Amúgy nem csupán a forradalmár-juttatások megvonását rótták fel a kormánynak, hanem azt is, hogy „tönkretette az országot”, „megkurtította a tanári béreket”, amitől a legrosszabb kormány jelzőt érdemelte ki. A tüntetők – akárcsak az elmúlt hetekben többször is – ezúttal is megpróbálták áttörni a csendőrök biztosította kordont, így a tüntetés ismét heves dulakodásba torkollt.
Mint arról beszámoltunk, a kormány a takarékossági intézkedések részeként vonta meg a forradalmároktól az állami juttatásokat, az intézkedés január elsejétől lép hatályba. Emil Boc miniszterelnök közölte, a kormány a közeljövőben érdemben is foglalkozni kíván a forradalmárok helyzetének rendezésével. A legnagyobb probléma a kormány szerint az, hogy az állami juttatásban részesülők közül sokan jogosulatlanul szerepelnek a kedvezményezettek listáján. Az egyik november végi tüntetés résztvevői közölték: egyáltalán nem zavarja őket, ha a kormány meg kívánja vizsgálni a helyzetet, kizárandó a kedvezményezettek köréből a csalókat. A kormányfő adatai szerint 2004-ben csak négyezer „forradalmár” szerepelt a nyilvántartásokban, ezek száma jelenleg eléri a 17 ezret, így az állam évente 110 millió eurót költ kedvezményeik biztosítására.
Kedden, a kora délutáni órákban a tüntetők a parlament épületéhez vonultak. A törvényhozás épületében közben emlékülést tartottak a forradalmárok tiszteletére. Az ülésen részt vett Doru Mărieş, a December 21. Egyesület elnöke és Nicolae Bănuţoiu, a Forradalmárok Országos Tömbjének vezetője is. Emellett a December 21. Egyesület 77 tagja is jelen lehetett az ülésteremben.
A botrány az ünnepélyes eseményt sem kerülte el, Doru Mărieş ugyanis felszólalása során notórius bűnözőnek nevezte Ion Iliescu volt államfőt, aki szerinte a december 22-i események fő kedvezményezettje. Felszólalását – amelyben Sergiu Nicolaescu PSD-s politikust és Petre Roman volt miniszterelnököt is bűnözőnek nevezte – az ellenzéki Szociáldemokrata párt (PSD) képviselői hangos nemtetszéssel fogadtak, majd ki is vonultak a teremből. Mărieş szerint a PSD hozzájárult az 1989-es bűncselekmények homályban tartásához. Arra is kitért ugyanakkor, hogy 1989 óta egyetlen kormány sem akarta kideríteni az igazságot, és egyetlen párt sem segített túl sokat a forradalmárokon.
A forradalmi megemlékezések kapcsán megszólalt kedden a parlamenti botrány fő érintettje is: Ion Iliescu volt államfő, a PSD tiszteletbeli elnöke, a 89-esesemények egyik főszereplője is, a bukaresti média ellen intézett kirohanást, amiért az – szerinte – „meghamisítja” a történelmet.
Iliescu, aki vezető kommunista káderből vedlett át a forradalom után a hatalmat átvevő Nemzeti Megmentési Front elnökévé, majd köztársasági elnökké is megválasztották, az Adevărul, a România Liberă és az Evenimentul Zilei napilapokat bírálta, amiért azok – a huszonkét évvel ezelőtti események feltárását szolgáló riportjaikban – megpróbálják „lejáratni a forradalmat, valamint azokat, akik azokban az időkben vállalták a veszélyeket és a felelősséget”. Iliescu szerint azzal, hogy a lapok fölvetik a kérdést: forradalom történt vagy államcsíny, az a céljuk, hogy megkérdőjelezzék a diktátor elmenekülése után létre jött új vezetési struktúrákat.
Kormányellenes megemlékezés Temesváron
Temesváron is ünnepélyes megemlékezéseket tartottak kedden annak emlékére, hogy 1989-ben a város az országban elsőként „szabadult fel” a kommunizmus alól. A városban déli tizenkét órakor megszólaltak a légoltalmi szirénák, és egy percre megállt az élet a mártírokra való emlékezés jegyében. A forradalom egyik szimbolikus helyszínének számító operaház erkélyén mintegy húsz forradalmár állt zászlókkal a kezében, majd a szirénák elhallgatását követően Traian Băsescu államfő és Emil Boc miniszterelnök távozását követelő jelszavakat skandáltak.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)
2011. december 21.
Kötelezővé tette a szenátus a himnuszéneklést az iskolákban
Hétfőnként kötelező lesz a román nemzeti himnusz eléneklése az iskolai osztálytermekben, az elemi és gimnáziumi oktatásban – döntött szerdán a szenátus.
A felsőház szerdán 56 igen, 37 nem szavazattal és egy tartózkodással módosította a nemzeti zászlóról, a himnuszéneklésről, valamint a román nemzeti címer használatáról szóló 1994/75-ös törvényt.
A Maria Stavrositu PDL-képviselő által néhány hónappal korábban benyújtott, szerdán elfogadott módosítási javaslat azt is előírja, hogy az elemi és gimnáziumi oktatásban az osztálytermekben ki kell függeszteni a román nemzeti trikolórt.
A képviselő indoklása szerint a tervezet „törvényes keretet teremt ahhoz, hogy a diákok tudatosítsák a nemzeti szimbólumok fontosságát országunk identitásának kinyilvánításában azáltal, hogy ezeket a szimbólumokat folyamatosan, intézményes keretek között használják”.
A módosítást a képviselőháznak is el kell fogadnia.
A PDL-képviselő nem sokkal azt követően nyújtotta be javaslatát, hogy botrányt okozott, hogy szeptember elején botrány robbant ki annak kapcsán, hogy a Románia–Franciaország Európa-bajnoki labdarúgó-selejtező előtt az énekes hibásan énekelte a himnuszt, amiért ötezer lejes bírságot róttak ki rá.
Krónika (Kolozsvár)
2011. december 21.
Tovább bővül az EMNT
Megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közép-erdélyi regionális egyeztető tanácsa – jelentette be Szabó László, az EMNT új közép-erdélyi regionális elnöke és Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alapító alelnöke.
A tanács feladata az EMNT közép-erdélyi területi szervezetei tevékenységének összehangolása, illetve a közös érdekképviselet elősegítése lesz. Szabó az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt viszonyáról elmondta: a két szervezet partnerségben, egymást kiegészítve, a civil társadalom, illetve a politika eszközeit használva tevékenykedik. Gergely Balázs leköszönő régióelnök a közeljövőben a néppárt Kolozs megyei szervezeteinek megalapítását irányítja.
A regionális egyeztető tanács keddi alakuló ülésén ügyvezetőnek Szabó Lillát, az EMNT Kolozs megyei szervezetének alelnökét választották. Az ülés keretében a tavalyi év legsikeresebb akciói között a Kolozsvári Magyar Napokat és a közép-erdélyi régió öt irodájában (Kolozsvár, Nagyenyed, Bethlen, Déva és Nagyszeben) működő, a honosításban segítséget nyújtó demokrácia-központok tevékenységét említették.
Krónika (Kolozsvár)
2011. december 21.
Magányból – az örökkévalóságba
Lőrinczi László halálára
2011. december 18-án, életének 93. évében Settimo San Pietróban, Szardínia szigetén elhunyt Lőrinczi László.
A gyászjelentő minden fájdalmat magába rejtő, száraz mondatai egy sokoldalú, termékeny írói pálya lezárását adják hírül.
Hogy ki volt ő, azt talán legjobban egyik közeli barátjának, Bántó Istvánnak egy nem is olyan régi születésnapi jellemzését idézve mondhatjuk el:
 „Csöppnyi derűvel, szívesen mondogatta magáról, hogy ő tulajdonképpen az irodalom napszámosa. Amikor először hallottam tőle ezt a ma már divatja múlt kifejezést, sehogy se fért a fejembe, hogy ez az elegánsan öltözködő, szigorúan pedáns, kimért, udvarias úriember napszámosként görnyedezzen akár irodalmi művek kimunkálásában. Pedig ezt tette. Könyvkiadói, majd szerkesztőségi munkája utáni szabadideje lett az ő irodalmi műszakja. Itt lelte igazi örömét az alkotásban a szépség parancsának engedelmeskedve, itt töprengett, vívódott irodalmi művei szárba szökkenésén, művészi megformálásán, dolgozott a maga megszabta igényességgel, felelősséggel. Tehetsége közismert nagy műveltséggel párosult, hitt az irodalom gondolat- és érzésformáló hatásában, elkötelezettje volt az író közösségi szolgálata eszméjének. Írói műhelyének légkörét mindezek együttes hatása alakította, ami aztán kifejezést nyert szépirodalmi munkásságában.”
1919. január 21-én született a Szeben megyei Pusztacelinán. Joghallgatóként 1935-ben közölte első verseit az Ifjú Erdély, majd nemsokára novelláit az Erdélyi Helikon, nemzedéke nevében vitázó cikkeit a Brassói Lapok, az Ellenzék, a Független Újság. 1946-ig joggyakornok, törvényszéki albíró volt Kolozsváron, akkor rövid ideig a Művelődésügyi Minisztériumban a magyar művelődés ügyeinek háború utáni gondját felvállaló államtitkár, 1949-től – fél évszázadra Bukarestben ragadva – a román főváros megpezsdülő magyar szellemi életében könyvkiadói és lapszerkesztő, a Marosvásárhelyen megjelenő Új Élet bukaresti megbízottja.
Irodalmi körökben elsősorban műfordítóként tartották számon. Az ő magyarításában olvashattuk annak idején Mihail Sadoveanu nagy regényeit (A Nyestfiak, A balta, A parasztkapitány) és Inasévekcímmel megjelent emlékiratát, Ioan Slavici novelláit, George Călinescu Ottilia titka és Matei Caragiale Óvárosi gavallérok című regényét, Tudor Arghezi Szűzanya szeme című prózai költeményét. De egyike volt azoknak, akik az 1960-as évektől a kortárs nyugati líra felé is ablakot nyitottak számunkra: többek között ő szólaltatta meg magyarul Giuseppe Ungaretti, Salvatore Quasimodo, Cesare Pavese – később Bertolt Brecht, Federico Garcia-Lorca költeményeit, vagy Leopardi híres versét, A remete rigót, költői versenyre kelve jeles elődökkel Dante Purgatóriumának tizenöt énekét, s Edgar Allan Poe híres versét, A hollót.
A műfordító-maszk azonban nem rejthette el az alkotót: elsősorban a világirodalomban széles körben tájékozott művelt esszéírót, a hiteles tudósításokkal hazatérő világjárót, s olykor a színpad „világrengető deszkáira” merészkedő drámaírót sem. Kisebb-nagyobb időközökben egymást követő könyvei: A közvetítő (1987), A lehetetlen kísértése (2002), Üzenetek Erdélybe(2010) című esszé- és tanulmánykötetei, útijegyzetei (Itáliai napok, 1965, Lépések visszhangja, 1973, Hazatérés Lucaniából, 1985, Zöngés napló, 1996), s különösen Kuncz Aladár Fekete kolostorának történetei és alakjai nyomába eredő „irodalomtörténeti riport”-ja, a három kiadást megért, és folyton bővülő-gazdagodó Utazás a Fekete Kolostorhoz (1974, 2005, 2011) tanúságai ennek a nyitott szemmel járó, megszívlelendő tanulságokkal hazatérő nyugtalan szellemnek.
Sokarcú írói pályájának külön vonulatát képezik a búvópatakszerűen fel-felbukkanó kisregényei. Az elsőt 1940-ben még az Erdélyi Helikon közölte volna, de az ígéretes mű, a Szomszédok befejezetlen maradt, s csak napjainkban (2010) támadt fel a hét évtizedes tetszhalálból. Késői írás a Sárból vétettél(korábbi címén A szigetlakó) is, akárcsak a régmúltba elsüllyedt fiatalkori emlékeket felelevenítő másik kisregény: A Rhapsody fedélzetén.
A teljességre korántsem törekvő felsorolás helyett talán érdemes megállnunk egy pillanatra az utóbbi évtizedekben kiadott könyveinek belső címlapján olvasható jelmondatnál: „SOLULS ERIS”. Ez olvasható az 1993–1996 között Bukarestben saját költségén, primitív nyomdai köntösben megjelentetett kötetein, az új „hazájában”, Szardínia szigetén 1998–2002 között kiadottakon, s ennek felírását kérte újabb könyveire is, amikor öt-hat évvel ezelőtt megkeresett azzal, hogy további terveinek gondját velünk megossza. A szónak a latin–magyar szótár szerint több jelentése is van – lényegében ugyanazzal a lelki-érzelmi tartalommal –: „egyedüli, magányos, elhagyatott, puszta, lakatlan”. A bukaresti évtizedek alatt „napszámos”-feladatokkal megterhelt, saját lelki tájaira csak néha-néha eljutó alkotót ugyanúgy kifejezi ez a jelmondat, mint azt a szellemi embert, aki másfél évtizede a Mediterrán-tengeri sziget Settimo San Pietro névre hallható városkájában élt, de akinek – egy modern Mikes Kelemenhez hasonlóan – gondolatai mindegyre hazaszálltak. És nem csak gondolatai, hanem művei is.
A távoli sziget kisvárosának temetője befogadta porhüvelyét. De a szelleme könyveiben megtalálta az utat hazafelé, a szülőföldre, amelynek irodalmát oly sok és oly sokféle értékkel gazdagította.
Dávid Gyula 
Szabadság (Kolozsvár)
2011. december 21.
Hokiügy – Az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszéki szervezetének nyilatkozata
Aggodalommal tapasztaljuk, hogy az elmúlt napokban Csíkszereda, a Székelyföld újra a román sajtó kereszttüzébe került. Ezúttal tizenéves gyerekek, az U16-os válogatott magyar jégkorongozóinak a sport világában amúgy teljesen szokványos cselekedetei miatt.
Nem is kívánunk ennél az apró incidensnél időzni, az viszont, ami azóta történt, rávilágít, hogy miképpen is képzeli a román közélet vezetőinek, valamint a közvélemény formálóinak egy része (túlzottan nagy része) a román-magyar együttélést még 2011 végén is.
A tizenéves gyerekek ellen indított hecckampányt a Csíkszeredában rendezett román–magyar felnőtt jégkorongmérkőzés miatti újabb sajtóhadjárat követte, s a néhány illetékes és politikus megnyilvánulása, melyek újra eltekintenek a sporteseménytől, csupán a játékosok, valamint a Székelyföld lakóinak megalázását célozzák.
Véleményünk szerint azok a jégkorongozók, akik székelységüket, magyarságukat nyíltan vállalva léptek jégre és győztek Magyarország, anyaországunk válogatottja ellen, emberségből, európaiságból példát mutattak mindannyiunk számára.
Esztendők óta figyelemmel kísérve azon székely-magyar sportvezetők, sportolók erőfeszítéseit, akik rossz esetben gáncs, jó esetben is csupán érdektelenség mellett, hatalmas erőfeszítésekkel tartják életben gyakorlatilag az egész ország jégkorongsportját; tudatában annak, hogy több székelyföldi önkormányzat is mekkora anyagi erőfeszítéseket tesz ugyanezért a célért, s látva, mi ezért a „köszönet”, leszögezhetjük: a fentieknél jobb érv nem is kell a Székelyföld autonómiájának szükséges és halaszthatatlan voltára.
Tőke Ervin, elnök, Erdélyi Magyar Néppárt csíkszeredai szervezet
György László, megbízott elnök, Erdélyi Magyar Néppárt csíkszéki szervezet
erdon.ro
2011. december 21.
Kovács Péter RMDSZ-főtitkár cáfolja
Mint ismeretes, Tőkés László erdélyi EP-képviselő úgy döntött, hogy a ciklus második felére nem vállalja az alelnöki tisztséget, mert amint azt a Szájer József képviselőhöz, az Európai Néppárti Frakció alelnökéhez, valamint Gyürk András képviselőhöz, a Magyarországi Néppárti Küldöttség vezetőjéhez írott december 2-i levelében megfogalmazta.
“… az EP-képviselői vállalásaim mellett a rendelkezésemre álló minden időmet és energiámat az erdélyi magyarság otthoni szolgálatára kívánom fordítani, különös tekintettel a tavaly elkezdődött nemzetpolitikai rendszerváltozásra, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mozgalmi és intézményi tevékenységének a kiterjedésére, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt létrejöttére és az abban betöltött védnöki szerepkörömre.”
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára – korábbi, facebookos ámokfutását megkoronázva, ahol “folyósólyi” pletykákra alapozva állította ugyanezt több rendben, a Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi, múlt hétvégi ülése alkalmából “élete legrövidebb felszólalásán” a következőket ismételgette Tőkés László alelnökségének folytatása kapcsán: “Tőkés Lászlónak tudtára adta a magyar, a német és a román EP delegáció, hogy ebben a törekvésében nem támogatja.” (Lásd: http://kovacspetereu.wordpress.com/2011/12/17/az-elmult-10-ev-szkt-uleseinek-legrovidebb-felszolalasat-ejtettem-meg/)
Kovács Péter annak ellenére hazudott párttársai és közvetve választói szemébe, hogy a Magyar Néppárti Delegáció már 2011. december 8-án világosan megfogalmazta a (sajtóhírek szerint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tulajdonában lévő) Transindex hírportál újságírója kérdésére válaszolva: “Téves lapjának azon értesülése, miszerint Tőkés Lászlót a Fidesz EP-delegációja ne támogatta volna, amennyiben újra elindult volna az EP alelnöki tisztségért. Emlékeztetném, Tőkés Lászlót, mint a magyar néppárti képviselőcsoport tiszteletbeli elnökét a Fidesz EP-delegáció jelölte másfél évvel ezelőtt az EP alelnöki tisztségére. Ez a bizalom és támogatás irányába a delegáció részéről azóta is töretlen. A Fidesz EP-delegáció tiszteletben tartja Tőkés László döntését, és ahogy eddig is, ezután is számíthat a képviselőcsoport támogatására.”
Mai napon Markus Arend, a Német Néppárti Csoport főtitkára Dr. Werner Langen, a Német Néppárti Delegáció elnökének megbízásából levélben tette egyértelművé a német kollégák álláspontját: “A német delegáció elnöksége csupán hétfőn (december 12-án, Strasbourgban) az esti szokásos ülésén a Néppárti Csoport főtitkára által küldött e-mailből értesült arról, hogy Tőkés alelnök úr nem indul a választáson. Remélem, ez az információ világossá teszi, hogy a német delegáció nem tett semmilyen lépést Tőkés alelnök úr ellen. Épp ellenkezőleg, a német delegáció mindig is nagyra értékelte Tőkés alelnök úr munkáját.”
Emlékeztetésképpen: Tőkés Lászlót 2010. június 15-én a Magyar Néppárti Delegáció javaslatára a jelenlegi magyar államfő, Schmitt Pál helyére választották meg alelnökké. Megválasztását az Európai Néppárt frakciója, ezen belül a román delegáció is támogatta.
Brüsszel, 2011. december 20.
Tőkés László
EP-alelnök 
Sajtóirodája
erdon.ro
2011. december 21.
Ősbemutató a Kiss Stúdió Színházban
Lászlóffy Csaba Szerelmi torzó című művét mutatták be december 20-án a Kiss Stúdió Színház termében. Az előadást előszőr a váradi közönség tekinthette meg. 
A Lászlóffy Csaba költő, próza-, drámaíró, műfordító legújabb drámájának, a Szerelmi torzónak ősbemutatóját tekinthette meg a váradi közönség. A dráma a Nemzeti Kultúrális Alap támogatásával jött létre. Lászlóffy Csabának öt drámakötete jelent meg eddig és egy kétkötetes gyűjteménye. A szerző többek között József Attila-, Arany-, Berzsenyi-díjas, Péterfi Vilmos és Misztótfalusi Kis Miklós életműdíjas. Legutolsó kitüntetése a Magyar Köztársaság Lovagkeresztje. A drámaíró Változások létezésre című művében így vall magáról: „Szellemi szülővárosom Kolozsvár; tágabb szülőföldem s állandó otthonom a magyar nyelv.” A kedd esti felolvasó színház alkalmával a drámát Kiss Törék Ildikó, Varga Vilmos és Fazakas Márton Erzsébet színművészek keltették életre, amely Jung, a világhírű pszihológus és Sabina Spielrein közötti terápiás, szerelmi és munkakapcsolatát mutattja be. A mű zenéjét Lászlóffy Zsolt szerezte.
Előadás
„2011-ben Jung halálának ötvenedik évfordulójára emlékeztek Európában. A december 20-i nagyváradi színházi produkció viszont korántsem szakállas emlékünnepség a világhírű tudós tiszteletére. Több benne a groteszk felhang, a fölismerés amivel rendszerint az élet, a múlt alapos ismerete ajándékoz meg bennünket”-hangzott el bevezetésként. F. Márton Erzsébet Sabina Spielrein alakját is bemutatta: a főhősnő a pszihoanalízis történetének egyik első nőalakja.1904-ben szkizoid jellegű hisztéria tüneteivel került a zürichi Burghölzli Klinikára, ahol ő volt Jung első pszichoanalízissel kezelt páciense. Lászlóffy Csaba drámája azt mutattja be, hogy a páciens és orvos közötti kapcsolat hogyan alakult át szerelmi kapcsolattá, és ezt követően munkatársi viszonnyá. Sabina (Kiss Törék Ildikó) két alakban jelenik meg a drámában: a konfliktusokba sodródó és az emlékező szerepében. Az Emlékező Sabina a múltba tekintve meséli el emlékeit, míg a különböző idősíkokban játszódó eseményekben, az emlékekben már feltűnik, a házas Jung (Varga Vilmos) alakja is. A dráma tulajdonképpen egy százéves történet, amely az örök szerelmi háromszög példáját mutatja be, ugyanakkor a tudomány történetének egy fontos, bizarr epizódját is. A másfélórás előadás alatt a közönségnek alkalma volt belelátni egy beteg nő gondolataiba, aki legyőzve saját magát a pszihiátriában helyezkedett el. A színházi előadást követően meg lehetett vásárolni Lászlóffy Csaba könyveit, amelyeket az író dedikált.
Nagy Noémi
erdon.ro
2011. december 21.
Saját egyháza ítélte el Tőkést
Írásbeli megrovásban részesítette októberben Tőkés László volt református püspök a bihari egyházmegye fegyelmi bizottsága – szivárgott ki tegnap a sajtóba.
Az Európai Parlament jelenlegi alelnöke a testület döntése értelmében vétett a kánon, az emberi normák és a lelkészekre vonatkozó etikai szabályok ellen. A fegyelmi bizottság bírálja a lelkész-politikust házassági fogadalom megsértése, illetve amiatt, hogy nem gondoskodott feleségéről és gyermekeiről. Az egyházmegye tagjai tanúk meghallgatása után október 31-i határidővel 500 lej pénzbírság kifizetésére is kötelezték Tőkést. Fazakas Ferenc Sándor, a fegyelmi bizottság jegyzője lapunknak megerősítette a hírt, de nem kívánt részletekkel szolgálni a döntés hátteréről. „Úgy egyeztünk az egyházmegyében, hogy belső fegyelmi ügyekről nem tájékoztatjuk a sajtót” – érvelt mezőtelki lelkész. Demeter Szilárd, Tőkés László sajtófőnöke a manna.ro-nak a „Bihari Egyházmegye egyes erőcsoportjai kicsinyes bosszúhadjáratának” nevezte a fegyelmi bizottság eljárását, amelyben szerinte Tőkés volt feleségét, Joó Edithet „csak eszközként használták fel”. Demeter szerint „abszurd” és egyoldalú az ítélet, ráadásul a bizottság nem is illetékes az ügyében, mert „egy püspököt csakis a zsinati fegyelmi bizottság vizsgálhat”. A sajtőfönök elmondta, Tőkés a Romániai Református Zsinat Elnökségéhez fordult jogorvoslatért. A politikus-lelkész magánéleti botrányairól többször cikkezett a romániai bulvársajtó: december elején brüsszeli asszisztensével, a Sapientia EMTE oktatójával, Prohászka-Rád Borókával „hozták hírbe” az EP alelnökét.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. december 21.
Összecsap Bretter és Hatos
„Politikainak neveztem visszahívásomat, de nem azért, mert naiv volnék, s azt gondolnám, hogy létezik »független, szakmai« értékelés. Várható volt, nem volt meglepetés és nem is tiltakozom ellene” – írja a Sapere című blogján (http://bretterz. blogspot.com) Bretter Zoltán, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet vezetője, akit négyéves mandátuma lejárta előtt hívott vissza a magyar kormány.
A kultúrdiplomata azt követően „tálalt ki”, hogy Hatos Pál a Balassi Intézet főigazgatója az MTI-nek adott nyilatkozatában arról beszélt, nincs szó politikai háttéralkukról, csupán egy kezdeményezőbb, aktívabb igazgatót szeretnének. Bretter az Új Magyar Szónak adott korábbi nyilatkozatában beszélt először arról, hogy politikai megfontolások állnak visszahívása mögött.
Mobil igazgató vezetéken
A visszarendelés okairól Hatos Pál az MTI-nek úgy nyilatkozott: „szeretnénk új kezdetet, egy olyan igazgatót, aki munkaidőben elérhető, és a munkatársai nem azzal védekeznek, hogy nem tudják, hol van, s hogy mikor lesz elérhető. Szeretnénk egy aktívabb igazgatót, aki sokkal kezdeményezőbb módon végzi a feladatát. Egy olyan intézetet, amely Bretter úr állításának megfelelően végre élettel töltődik meg, s nem bezárt kapukon próbálkozik az érdeklődő”. „Mobil igazgatót, mobilon lehet elérni” – replikázott felesége szavaival Bretter, majd hozzátette: „az irodához-kötött munkavégzés helyett – amit a Balassi Intézet szorgalmaz és a folyamat-ellenőrzés eszközének tekint –, a napi 24 órás tevékenységet tekintettem a valódi munkaköri leírásomnak”.
A Balassi Intézet főigazgatója az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta: Bretternek mindenre megadatott a lehetőség. „Soha semmiben nem fogtuk vissza, semmilyen politikai jellegű utasítást nem kapott, sem szóban, sem írásban. A kultúrában nincs sem jobb-, sem baloldal, csak a minőség kérdése számít” – fogalmazott. Ezzel kapcsolatban a személyes blogján Bretter kijelentette: „azt a jópofáskodást, jófiúskodást, hogy a kultúrában nincs jobb- és baloldal, nem áll módomban komolyan venni”. Settenkedő cenzúra Bukarestben
A Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója elmondta, a settenkedő cenzúra és a puha ideológiai lökdösés írásos és szóbeli számos példáját tudná fölsorolni, válaszul arra, hogy „sem írásban, sem szóban” nem korlátozták tevékenységét. „Letiltották az ÉS, a Magyar Narancs, a 168 óra, a Világosság előfizetéseket, (Maradt a Heti Válasz, és a Kommentár), előírták, hogy Makovecz Imréről emlékezzünk meg, előírták, hogy a Trianon-nyilatkozatot helyezzük el a Román Nemzeti Könyvtárban, jól látható helyen (apud Kerényi), nem adtak támogatást Bibó-konferenciára, mellyel a megjelenő 1000 oldalas román Bibó-kötetet vezettük volna be a román társadalomtudományos gondolkodásba, eltanácsoltak Tarr Béla filmjeinek a vetítésétől” – írja Bretter.
Hatos ugyanakkor azt is nehezményezi, hogy Bretter nem tartja kulturális módon értelmezhetőnek a sportot, amelyet az olimpia évében tematizálni próbál a Balassi Intézet. A bukaresti kultúdiplomata ezzel kapcsolatban Radnóti Sándornak a Mozgó Világban megjelent interjúját idézi: „És ma már a balliberálisként megcímkézett magas kultúra alternatívájaként nem egy általuk nemzetinek nevezett, általuk kizárólag nemzetiként elfogadott magas kultúrát ajánlanak és támogatnak, hanem a sportot. A versenysportot.” Hozzátette: itt nem is kizárólag a versenysportról, hanem részint egy zagyva sportideológiáról van szó, – a talpig kalocsaiba öltöztetett sportolóktól kezdve a Balassi Intézet új, keresztöltéses logóján keresztül, a talicskázásig ívelő – népi giccsről.
F. I.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. december 21.
Határon túli választójogot elemzett a Mensura Transylvanica
Szükségesnek tartja a határon túli választókerületek kialakítását a Mensura Transylvanica erdélyi politikai elemzőcsoport, amely a levél útján történő szavazást tartja a legmegfelelőbbnek a határon túli magyar közösségek számára. A Velencei Bizottság jelentése tükrében vette górcső alá a készülő magyar választójogi törvényt az erdélyi Mensura Transylvania politikai elemzőcsoport. A www.mensura.ro honlapon szerdán közzétett elemzés idézi a Velencei Bizottság 2011. június 24-én közzétett jelentését, amely szerint bár a határon túli állampolgároknak biztosított szavazati jog nem vezethető le egyetemes jogként az európai polgári jogi és emberjogi örökségből, gyakorlatként rendkívül elterjedt a demokratikus államok körében, és ezt a gyakorlatot ösztönözni kell. Az Európa Tanács 2005-ben elfogadotta 1459-es határozatával és 1714-es ajánlásával is arra bátorította tagállamait, hogy biztosítsák a külhoniak számára a szavazati jogot.
Az elemzőcsoport áttekintvén a nemzetközi gyakorlatot megállapítja, a határon túliak szavazati jogát egyes országokban az alkotmány garantálja (Olaszországban, Franciaországban, Portugáliában vagy Svájcban), más országokban a választási törvény írja elő, az országok egy harmadik csoportjában pedig csupán kialakult a gyakorlata a külhoniak szavazati jogának (Albánia, Andorra, Ciprus, Málta). Ugyanakkor olyan államok is léteznek, amelyek nem teszik lehetővé külhoni állampolgáraik számára a választásokon való részvételt (Örményország, Írország, Izrael, Chile). Az elemzői csoport megállapítja, az új magyar választójogi törvényben a határon túli magyar állampolgároknak biztosított választójog megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, amelyet az Európa Tanács több határozatban és ajánlásban is bátorít.
Úgy véli, ha a külhoni szavazók csupán az országos pártlistákra szavazhatnak, az sérti a szavazati jog egyenlőségének az elvét. A kizárólag pártlistás szavazás hátrányai közé sorolja, hogy ezáltal a külhoniak képviselete a magyar pártpolitikai viszonyoknak rendelődne alá.
Az elemzőcsoport álláspontja szerint a külhoni választókerületek kialakítását az teszi nehézzé, hogy nem tudható, miként alakul a külhoni állampolgárok száma az így kialakított választókerületekben, és a részvétel adatai is eltérőek lehetnek a belső választókerületek adataitól. „A belső választókerületekkel szembeni alul- vagy felülreprezentáltság kialakítása körültekintő mérlegelést igénylő politikai döntés, amely annak függvénye, hogy mekkora súlyt akar biztosítani a magyar politikai elit a magyar parlamentben a külhoni magyarok képviseletének” - áll a Mensura Transylvanica elemzésében.
Az elemzőcsoport szerint a külhoni választókerületek számára is választói névjegyzéket kell összeállítani, amelybe a választók egyéni kérés alapján kerülnek be. Az elemzés szerint az ideiglenesen külföldön tartózkodók számára a diplomáciai kirendeltségen történő szavazás, míg az állandó külhoni lakhellyel rendelkezők számára a levél útján történő szavazás lenne megfelelő. A Mensura Transylvanica azt is megállapítja: „a külhoni szavazati jog hatással van a külhoni magyarok politikai szervezeteire és azok viszonyaira, beépíti a magyarországi politikai verseny konzekvenciáit a magyar kisebbségi szervezetek közötti kapcsolatrendszerbe.” A következmények között említi, hogy a határon túli magyarok képviselete lényegében a magyar pártpolitikai viszonyoknak rendelődik alá, és a kisebbségi pártok erőteljesen betagolódnak a magyar pártpolitikai viszonyrendszerbe.
MTI
Bumm.sk
2011. december 22.
Magyarellenes felirat a kincses városban
Október 28. óta nem kapott választ a kolozsvári önkormányzattól Szász Péter, az EMNT Kolozs megyei szervezetének alelnöke, valamint Hunyadi Attila történész, egyetemi oktató azon beadványukra, amelyben a Baba Novac szobor feliratának eltüntetését kérik. Szász Péter a Paprika Rádiónak elmondta, hogy egyszerűen csak a feliratból adódó törvénytelenség megszüntetését kérik az önkormányzattól.
- Az olvasható a táblán, hogy Baba Novac szörnyű kínok közepette halt meg a magyarok keze által. Egyrészt egy négyszáz évvel ezelőtti eseményről beszélünk, és egy bírósági határozatot érvényesítettek, másrészt nem korrekt az, hogy egy multikulturálisnak nevezett városban az egyik kultúra képviselői gyilkosoknak nevezzék a másik kultúra képviselőit.
A szobortól alig 50 méterre van a Cosbuc líceum, a diákok minden nap azt olvashatják, hogy a magyarok gyilkosok. Mindenképpen diszkriminatív és ellent mond az emberi jogok törvényének. A Funar-korszakban elhelyezett táblára nem volt engedély, ezt a Műemlékvédelmi Tanács nem hagyhatta jóvá. Úgy, ahogy felrakták mindenféle engedély nélkül, úgy is szedjék le! – fejtette ki Szász Péter. A szerb származású zsoldos, Baba Novac szobra a Szabók bástyája előtt áll. Az 1,80 méter magas bronzszobrot, Virgil Fulicea alkotását, 1975-ben állították fel. 1996-ban, a magyargyűlöletéről híressé vált Gheorghe Funar polgármester szája ízének megfelelően, két sorral „kiegészíttette” az eredeti emléktáblát. A felirat így hangzik: „Bába Novák / Mihály vajda / kapitánya, / akit szörnyű kínok közt öltek meg / a magyarok / 1601. febr. 5-én. / Ezt az emlékművet / emléke tiszteletére / állították / 1975-ben." Arról azonban szó sincs, miért végezték ki. Baba Novac martalócot gyújtogatásért, fosztogatásért, gyilkosságért ítélték halálra a város akkori vezetői.
Paprika Rádió
Erdély.ma
2011. december 22.
Csángó-Szolnok cserepartnerség
Csángó-Szolnok cserepartnerség: csángó fiatalok a szolnoki főiskolára mennek tanulni és a szolnoki hallgatók szakmai gyakorlatra jönnek ide. Egyebek között ezt tartalmazza az az együttműködési megállapodás, amelyet tegnap írt alá a Szolnoki Főiskola rektora és a csíksomlyói Csibész Alapítvány elnöke.
Most adták át azt az adományt is, amely a főiskola felhívására gyűlt össze az alapítvány javára. Az intézmény tanári kara egy őszi erdélyi kirándulás alkalmával ismerkedett meg a Csibész Alapítvány csíkcsomortáni házában lakó árva, félárva csángó gyermekkel, s akkor határozták el, hogy nagyszabású adománygyűjtésbe fognak, ami mellett több helyi vállalkozóval együttműködve a Csibész Alapítványnál nevelkedett gyermekek számára szeretnének felsőoktatási képzést biztosítani oly módon, hogy a főiskola lemond a képzési költségtérítés kétharmad részéről.
Forrás: Kossuth Rádió / edupress.hu
Erdély.ma
2011. december 22.
1989-re emlékeznek országszerte
Ma, december 22-én országszerte ünnepi istentiszteletekre és koszorúzásokra került sor az 1989-es forradalom hőseinek emlékműveinél.
22 évvel ezelőtt Nicolae Ceausescu és felesége, Elena ezen a napon, a tüntetők nyomására helikopterrel szökött meg a Román Kommunista Párt központi székházából. A forradalmárok elfoglalták az intézményt, bevonultak a rádió és a televízió épületébe. Gyakorlatilag ekkor dőlt meg a kommunista rendszer.
Azokban a feszült napokban több mint 1.000-en vesztették életüket, a sebesültek száma meghaladta a 3.300-at.
kolozsvariradio.ro
Erdély.ma
2011. december 22.
Összevonják a sepsiszentgyörgyi speciális iskolát és az oltszemi kisegítő iskolát
Összevonják a sepsiszentgyörgyi speciális iskolát és az oltszemi kisegítő iskolát, erről döntött hosszú vita után a háromszéki önkormányzat. Tamás Sándor tanácselnök szerint azért van szükség erre az intézkedésre, mert az új tanügyi törvény alapján nem működhet önálló pénzügyi intézményként olyan iskola, ahol 100-nál kevesebb tanuló van.
Az oltszemi kisegítő iskolában mindössze 74 diák van, a sepsiszentgyörgyi háromrózsai iskolában pedig 103-an tanulnak. Kulcsár-Terza József polgári párti tanácstag arra kérte a képviselő testületet, ne siessék el a döntést, hiszen az úgyis csak 2012 szeptemberétől lépne érvénybe, addig adjanak esélyt az oltszemi iskolának, hogy gyűjtsön diákot és megmaradhasson önálló intézménynek. Hozzátette: azért ellenzik az intézkedést, mert ezzel szerintük sérül a gyerekek oktatáshoz való joga. Válaszul Tamás Sándor kifejtette: a polgári párti politikus igazságtalanságot állít, hiszen a két intézmény összevonása nem érinti a gyerekeket és pedagógusokat, mindkét intézmény a jelenlegi helyén működik tovább, mindössze az oltszemi iskola könyvelői, titkári és igazgatói állása szűnik meg, mivel ezt a munkát Sepsiszentgyörgyön látják majd el. Elbocsátás sem lesz mivel az oltszemi iskola eddigi igazgatója, az összevont iskolaközpont aligazgatója marad. Végül 21 támogató- és a 7 polgári párti tanácsos ellenszavazatával elfogadták a két tanintézmény adminisztratív összevonását. marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma
2011. december 22.
Munkacsoport Székelyföldért
Székelyföldért informális munkacsoport alakul ma Budapesten, a testület létrehozását a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának önkormányzatiságért és autonómiáért felelős bizottsága javasolta.
Az újonnan létrejövő testületben az erdélyi magyar pártok és szervezetek, valamint a magyar országgyűlésben képviselettel rendelkező alakulatok képviselői kapnak helyet – számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetének elnöke. Mint mondta, az új munkacsoport létrehozását Gaudi-Nagy Tamás és Kalmár Ferenc magyar országgyűlési képviselők kezdeményezték, és Szili Katalin hívta össze. A KMKF-en belül igény mutatkozott erre a bizottságra, hiszen Székelyföld területi autonómiája prioritás a Kárpát-medencében, annak megvalósulása precedensértékű lenne a többi elcsatolt országban élő magyar kisebbség számára is.
A munkacsoport elsődleges feladata rögzíteni azokat a konkrét lépéseket, amelyek az Európai Unión belüli jogérvényesítéshez szükségesek – magyarázta Kulcsár-Terza, aki a magyar kormány olyan döntései nyomán, mint a könnyített honosítási eljárás, a nemzeti összetartozás napjának kijelölése, valamint a KMKF és a Magyar Állandó Értekezlet munkája során tapasztaltak alapján derűlátónak mutatkozott a valós nemzeti összefogás megvalósításában.
Farczádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. december 22.
Színesebb lett Erdély Hangja
A tavalyinál mindenképpen színesebb és érettebb produkciókat kínáló mezőnyt vonultat fel az Erdély Hangja, 2011 elnevezésű tehetségkutató verseny holnapi döntője – ígéri Szilágyi Zsolt Herbert, a verseny zsűrijének elnöke.
Több mint kétszáz jelentkező vágott neki a hazai tehetségkutató idei kiadásának, közülük 36-an jutottak a három elődöntőbe. Az átlagszínvonalnak mindenképpen jót tett a tavalyi, első tapasztalat – és nemcsak azok számára, akik idén másodszor próbálkoztak. Úgy tűnik, legtöbben megszívlelték a bírák tavalyi intelmeit, aminek eredményeként két eddigi előadás is kiérdemelte a legmagasabb jegyet. A zsűri változatlan szempontok – énektechnika, muzikalitás (a művel való azonosulás) és színpadi előadókészség – szerint értékelt, aki pedig legalább két kritérium alapján arra érdemesnek minősült, többnyire még egy lehetőséget kapott a tapasztalt hiányosság kiküszöbölésére. Idén a pop műfaj volt a legkedveltebb, de beatbox vagy Haki Tamást idéző füttyprodukció is elhangzott – tudtuk meg Szilágyi Zsolt Herberttől. Együttesek és táncosok is megmutatták tudásukat, a döntőbe azonban csak énekesek kerültek. "Idén sokkal változatosabb volt a dalválasztás is – osztotta meg megkönnyebbülését a zsűri elnöke. – A Most múlik pontosan című dallal például tavaly több mint hatvanan próbálkoztak, ami a teljesítmények értékelését is károsan befolyásolta." A 2011-es verseny díjazottjai ezereurós pénzdíjban részesülnek, videoklipet készítenek vele, ugyanakkor népszerűsítik őket a Music Mix és Nóta TV zenecsatornán. A szervezők jövőre tovább bővítenék a verseny szerkezetét és feltételeit, így például előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a jövő évi vetélkedő élő televíziós közvetítése érdekében.
Pénteken minden eldől
Három elődöntő után kialakult az Erdély Hangja tehetségkutató verseny döntőjének tizenkét fős mezőnye. A fináléba három háromszéki versenyző jutott: Maria Diana Logofătu Sepsiszentgyörgyről, Constantin Mihăiţeanu Kovásznáról és Kreiter Helga Gelencéről. A múlt pénteki, utolsó elődöntőn fellépett Ráduly Botond (Manó), a 2010-es Erdély Hangja nyertese és Kristóf Béla hegedűművész is. A döntőt és a gálaelőadást holnap 18 órától tartják a kézdivásárhelyi Vigadóban. Meghívott sztárvendég és tiszteletbeli zsűritag Tamás Gábor, a kézdivásárhelyi Teleki Zoltán közgazdász, a múlt évi Erdély Hangja egyik döntőse és a debreceni Papp József, aki idén az első elődöntőig jutott el.(Iochom)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. december 22.
Beadványaira sem kapott választ az EMNT
Sajtótájékoztató keretében válaszolt tegnap Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos alapító alelnöke László Attila alpolgármester kijelentésére, amelyet az EMNT legutóbbi, Radu Moisin ideiglenes polgármesternek címzett nyílt levele kapcsán tett lapunknak.
Az EMNT Kolozs megyei szervezetének elnöke, Csigi Levente a Főtéren zajló, „zsibvásár” felszámolására, a sétatéri környezetrombolás megszüntetésére hívta fel a figyelmet. Az alpolgármester úgy fogalmazott, választ csak hivatalos beadványra, nem nyílt levélre adnak. Meglepődve olvastam László Attila kijelentését – mondta Gergely Balázs, aki az EMNT valamennyi, polgármesternek és alpolgármesternek címzett, magyar és román nyelvű idei beadványát felmutatta, köztük a Főtér és a Sétatér ügyében december 19-én iktatott kérést.
Az EMNT mindmáig nem kapott választ a többi, hivatalos iktatószámmal ellátott kérelmére sem, így a nyilvánossághoz fordulunk, mivel úgy tűnik, nincs más eszközünk arra, hogy a polgármesteri hivatallal érdemleges kommunikációt folytathassunk – hangsúlyozta Gergely Balázs, az EMNP országos alapító alelnöke.
Mint mondta, bár az EMNT a hivatalos „játékszabályokat” betartja, a városháza szóra sem méltatja, noha a törvény értelmében köteles a 30 napon belül megfogalmazott hivatalos válaszadásra. A mellőzött beadványok között szerepel egyébként a Szász Péter, az EMNT Kolozs megyei szervezetének alelnöke és Hunyadi Attila történész, egyetemi oktató által összeállított, október 28-án iktatott irat is. Ebben Kolozsvár valamennyi polgára nevében kérik a Baba Novac szobor feliratából adódó törvénytelenség megszüntetését, a korrekt és diszkriminációellenes tájékoztatást, az állampolgárok törvény előtti egyenlőségének tiszteletben tartását. Felhívják a figyelmet arra, hogy a feliratban szereplő, „ucis în chinuri groaznice de către unguri” (szörnyű kínok közepette megöletett a magyarok által) állítás történetileg hamis, vagy legalábbis vitatható, mivel bírói ítélet végrehajtása, tehát kivégzés, nem gyilkosság történt. Az etnikai jelző sérti a diszkriminációmentesség, az egyenlő elbánás alkotmányos elvét azáltal, hogy egy feltételezett bűntényt egy bizonyos etnikum bűneként ró fel – összegzik. Gergely Balázs elmondta: a kérdés orvoslásáért a szervezet a közeljövőben a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul.
Augusztus 3-án a Sissi-szobor visszahelyezése kapcsán iktatott az EMNT egy beadványt a városházán, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy a Szamost átszelő Erzsébet-híd felújítása mellett restaurálni kellene a Fellegvárra vezető Erzsébet-sétautat is, hiszen a szoborral együtt szerves egységet alkottak. Március 21-én az EMNT hivatalos kérvényt nyújtott be, hogy az április 2-i, a Mátyás-szoborcsoport újraavatása alkalmából szervezett Ghymes-koncertet a Főtéren tarthassák meg. A fentiektől eltérően utóbbira valóban kaptunk egy rövid választ, miszerint abban az időpontban más esemény lesz a Főtéren, noha semminemű rendezvény nem zajlott végül aznap este – emelte ki Gergely Balázs.
BEMUTATKOZOTT SZABÓ LÁSZLÓ, AZ EMNT ÚJ KÖZÉP-ERDÉLYI RÉGIÓELNÖKE
A tegnapi sajtótájékoztatón bemutatkozott az EMNT december 10-i országos küldöttgyűlésén közép-erdélyi régióelnökké választott Szabó László unitárius lelkész, aki a tisztségből leköszönő Gergely Balázs EMNP-alelnök helyét vette át a civil szervezetben. Az EMNT területi szervezetei döntéseinek, működésének, cselekvési terveinek összehangolása érdekében december 20-án megalakult a Közép-erdélyi Regionális Egyeztető Tanács is, amelynek keretében Szabó Lillát választották ügyvezetőnek – tájékoztatott Szabó László. Mint kifejtette, alapvető kihívás az EMNT regionális és Kolozs megyei szervezete által kifejtett, érdemleges tevékenység megfelelő folytatása. – Hivatásomból adódóan a régió történelmi egyházközségeivel, intézményeivel való kapcsolatok építésében mutathatok fel többletet – mondta lapunknak az új régióelnök. Az EMNT jelenlegi, a küldöttgyűlés által is megerősített szervezeti formája, közéleti mozgalom jellege ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy több területen együttműködhessen olyan szereplőkkel is, amelyekkel egyébként politikai szinten nem, vagy csak alkukötés függvényében lehetséges – tette hozzá. Az EMNT Közép-erdélyi szervezetének öt területi irodája Beszterce-Naszód, Kolozs, Fehér, Hunyad és Szeben megyékben alakult, – illetve az utóbbi két esetben alakulóban van –, így a sajátos szórványügyekre való odafigyelés úgyszintén meghatározza tevékenységüket – emelte ki. Az EMNT és az EMNP partnerségben, egymást kiegészítve tevékenykedik a közeljövőben. Gergely Balázs, aki a Néppárt közép-erdélyi szervezeteinek megalapításán munkálkodik majd, szoros együttműködésre számít az EMNT-vel. – Eredményes és lelkes évet tudhatunk magunk mögött. Köszönöm a csapat munkáját, és hasonló sikereket kívánok az új évre is – hangsúlyozta.
Szabadság (Kolozsvár)
2011. december 22.
Időközi választásokon mérkőzhetnek meg az erdélyi magyar pártok
Romániában három olyan képviselői, illetve szenátori körzetben várható, hogy a jövő év első felében időközi választásokat írnak ki, amelyet a közelmúltig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusai töltöttek be. Kolozs megyében az augusztusban elhunyt Pálffy Zoltán képviselő helye üresedett meg, Bihar megyében Lakatos Péter képviselői helye, miután szeptemberben a politikust a Számvevőszék vezető tanácsába választották, és lemondott a mandátumáról, Hargita megyében Gyerkó László mondott le az elmúlt napokban a szenátori mandátumról, miután a Versenytanács tagjává nevezték ki. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke az MTI-nek elmondta, mind Hargita megyében, mind Bihar megyében arra készülnek, hogy jelöltet állítsanak a megüresedett hely betöltésére, a Kolozs megyei időközi választással kapcsolatban egyelőre nem döntöttek. Toró elmondta, a Hargita megyei magyar-magyar verseny nem jár annak a veszélyével, hogy a magyarság elveszítse a tisztséget, hiszen a választókerületben jelentős a magyar többség. A bihari választókerületben az EMNP ideiglenes elnöke szerint 53 százalékos a magyar többség, úgyhogy ott azt javasolták, hogy állítsanak közös jelöltet a magyar pártok, javaslatukat azonban az RMDSZ elutasította. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azzal számol, hogy az elvesztett háromból két mandátumot az időközi választásokon is megszerez” – nyilatkozta az MTI-nek Kovács Péter, a szövetség főtitkára. Hozzátette, Biharban is, Hargita megyében is választási győzelemre számítanak. Kolozs megyében belátják, nincs esély a mandátum újbóli megszerzésére, hiszen Pálfi Zoltán a romániai választási rendszer sajátossága következtében a nem hasznosult szavazatok visszaosztása során szerzett mandátumot a megyének egy olyan körzetében, ahol alig van magyar lakosság. A főtitkár Kelemen Hunor elnök szavait idézte, amelyek szerint „a szövetség ajtaja nyitva áll. Ezen be lehet jönni, lehet tárgyalni”. Kérdésre nyomatékosította azonban, hogy csakis az RMDSZ színeiben induló jelöltről tárgyalnak. Nem számolnak azzal a lehetőséggel, hogy közösen állítsanak egy formailag függetlenként benevezett jelöltet. „A romániai magyarság 22 éve valamennyi választáson bizonyította, hogy bízik az RMDSZ-ben, semmilyen más elképzelés nem működőképes” - jelentette ki az RMDSZ főtitkára. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kérdésre elmondta, az MPP mind a bihari, mind a székelyföldi választáson egy formailag független jelölt állításában gondolkodik amelyet az MPP mellett az EMNP is támogathatna. „Ha sikerül egy jobboldali alternatívát felmutatni az RMDSZ-szel szemben, ez afféle főpróbája lehetne a jövő év végi parlamenti választásoknak” - jelentette ki az MPP elnöke. Szász törvényértelmezése szerint azért kell független jelöltet indítani, mert időközi választásokon nem lehet átlépni a választási törvényben megszabott parlamenti küszöböt. A nem parlamenti pártok jelöltjei tehát semmiképpen nem szerezhetnek mandátumot. A romániai választójogi törvény értelmében egy-egy parlamenti hely hivatalosan is elismert megüresedését követő 90 napban kell a kormánynak kiírnia a választásokat, amelyeket a kiírást követő 45 napon belül kell megrendezni. Az MTI parlamenti forrásokból arról értesült, hogy a mandátum megüresedésének a hivatalos megállapítása a gyakorlatban hónapokig elodázható. Az sem biztos tehát, hogy tartanak időközi választásokat, hiszen a rendes választások előtti hat hónapban erre már nem nyújt lehetőséget a választási törvény.
MTI
2011. december 23.
Antal Árpád válasza Băsescunak
Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke – utalva Traian Băsescu államfő kijelentésére, miszerint az RMDSZ gátolta meg az ország közigazgatási átszervezését – tegnap leszögezte: az RMDSZ támogatja a reformot, de azt nem lehet megvalósítani másfél millió magyar ellenében.
Antal Árpád elmondta: nem beszélhetünk decentralizációról, mert ha Romániában arra sor kerül, az egyfajta autonómiát jelent, amiből a magyar közösség nyerne. Nem érthetek egyet azzal, amit Traian Băsescu államfő állít, az RMDSZ támogatja a román állam megreformálását, de tanulmányokra alapozott, alapos decentralizációt javasolunk – magyarázta a politikus. Mint mondta, az RMDSZ partnere volt és partnere marad minden olyan projektnek, amely az állam megreformálását és a decentralizációt célozza, de azt tudományosan kell megalapozni, és a politikai, illetve a választási érdekek nem győzedelmeskedhetnek, ha az állam megreformálásáról van szó. Olyan közigazgatási átszervezésre van szükség, amelyből mind a románok, mind a magyarok nyernek – hangoztatta Antal Árpád.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. december 23.
Képzés a szórvány szerepvállalóinak
A szórványban élő lelkészek, vallástanárok és civil szervezetek vezetői mint a helyi fejlesztés és közösségformálás motorjai témakörben szervezett november és december folyamán több héten át tartó képzést a mezőmadarasi Pro Ruris Egyesület.
A szórványban, sok mezőségi faluban, az elmúlt évek politikai, gazdasági és népesedési jelenségei következtében az erős intézményi kiüresedés folyamata vált jellemzővé. A szórványban élő magyarság egyre gyakrabban éli át azt a helyzetet, hogy közösségének meghatározó intézményei fogynak. Sok esetben csak az egyház marad meghatározó intézményként az erdélyi falvakban. Funkciói kiszélesedtek, tevékenységének helyi társadalomszervező, közösségépítő jelentősége megnőtt. Az egyházi szolgálaton – ami ilyenkor, karácsony tájt a legintenzívebb, hiszen a legnagyobb keresztyén ünnepre készülnek – kívül társadalomépítő, sőt gazdaságfejlesztő tevékenységet vállaltak fel. E felismerés késztette a Pro Ruris Egyesületet a képzés megszervezésére, amely főként lelkészeknek, vallástanároknak és civil szervezetek vezetőinek szólt. A Mezőség falvaiban hiányoznak azok a vállalkozó szellemű emberek, akik anyagi forrásokra tudnak pályázni annak érdekében, hogy a térségben a kulturális, hagyományőrző és környezeti örökségvédelem mellett gazdasági fejlesztést eszközöljenek. A képzésen példaértékű projekteket, sikereket mutattak be, ismertették a pályázati lehetőségeket, és a szakmai konzultáció érdekében fórum létrehozását szorgalmazták.
A képzést Mezőmadarason és Marosvásárhelyen különböző helyszíneken tartották, meghívott előadó oktató dr. Kulcsár László, a Nyugat-magyarországi Egyetem Társadalom- és Neveléstudományi Kutatóközpontja tanára volt, neves magyarországi vidékfejlesztési szakember, továbbá dr. Obádovics Csilla, a Szent István Egyetem tanára. A helyiek közül Fazakas Ildikó és Szabó Izolda, a Pro Ruris Egyesület elnöke tartott előadást és saját tapasztalatból fakadó tanácsadást. A képzést a Bethlen Gábor Alap támogatta.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)