Határon túliakon spórolt a Fidesz
A nemzeti jelentőségű intézmények finanszírozásának rendezését tervezi a magyar kormány a határon túli magyar szervezetekkel a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ma kezdődő budapesti ülésén.
A nemzeti jelentőségű intézmények finanszírozásának rendezését tervezi a magyar kormány a határon túli magyar szervezetekkel a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ma kezdődő budapesti ülésén. A tavaly még normatív támogatásban részesülő erdélyi civil szervezetek, egyesületek, alapítványok számára azonban megkésett ez a lépés: idén egészen biztosan nem jutnak már pénzhez. Vezetőik arra panaszkodnak: a Fidesz-kormánynak a folyamatos halogatással 2011-ben sikerült lespórolnia a juttatásokat.
Az erdélyi szervezetek jövőre is csak akkor számíthatnak „alanyi jogon” a magyar állam támogatására, ha felkerülnek a nemzeti jelentőségű intézmények listájára. Ez azonban szintén bizonytalan, ugyanis a magyar kormány a MÁÉRT ülésén már új kritériumrendszert terjeszt a határon túli magyar szervezetek elé.
„Egy biztos: az idei támogatás elúszott, mert az új rendszer szerinti pályáztatás leghamarabb decemberben kezdődhet meg” – mondta lapunknak az egyik érintett intézmény névtelenül nyilatkozó vezetője. Forrásunk nem véletlenül nem vállalja a nevét: más intézményvezetőkhöz hasonlóan attól tart, elesik a támogatástól, ha nyíltan bírálja a Fidesz-kormányt. „Egész évben vártuk, hogy tisztázódjon a helyzet.
A Bethlen Alaphoz nem pályáztunk, mert számítottunk a korábban megítélt normatív támogatásra. Ez késett, de mertük szóvá tenni” – nyilatkozta korábban az ÚMSZ-nek az egyik kulturális szervezet elnöke.
A nemzeti jelentőségű intézmények listájának kialakítására Budapest kritériumrendszer-tervezetet dolgozott ki, amelyet eljuttatott a határon túli magyar szervezetekhez – köztük az RMDSZ-hez – véleményezésre. Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára szerint a magyar kormány által javasolt rendszer alapját „normatív úton megfoghatatlan, szubjektív kritériumok képezik, olyanok, amelyek nem kötik az elbírálót”. Ezért az RMDSZ olyan kritériumokat javasolt, amelyek leszűkítik a szubjektív értékelés mozgásterét – tájékoztatta lapunkat a politikus.
A határon túli szervezetek javaslatokat tehetnek a MÁÉRT ülésén azokra az intézményekre is, amelyek szerintük méltóak a „nemzeti jelentőségű” besorolásra. Kovács lapunknak elmondta, az RMDSZ listáján azoknak az intézményeknek a többsége szerepel, amelyeket még 2006-ban nemzeti jelentőségűnek nyilvánítottak.
Cseke Péter Tamás
Új Magyar Szó (Bukarest)

Ötvenöt éves a vásárhelyi Maros Művészegyüttes
Emléktábla-avatás, családias hangulat, rendkívüli, egyszeri alkalomra színpadra állított produkció várja mindazokat, akik holnap este együtt ünnepelnek a Maros Művészegyüttessel.
Emléktábla-avatás, családias hangulat, rendkívüli, egyszeri alkalomra színpadra állított produkció várja mindazokat, akik holnap este együtt ünnepelnek a Maros Művészegyüttessel. A megalakulásának 55. évfordulójához érkező együttes az utóbbi évek-évtizedek előadásainak legjobb jeleneteit válogatta ki és abból állította össze az egyórás ünnepi műsort – nyilatkozta lapunknak Barabási Attila. A Maros Művészegyüttes igazgatója elmondta, a vezetőség úgy döntött, külön esttel ünnepel a magyar és a román tagozat.
„Az ország egyetlen olyan néptáncegyüttese a mienk, amely két tagozattal működik. Ezért a magyar és a román tagozat is külön-külön, saját előadással készült az ünnepi eseményre” – mondta az igazgató, akitől azt is megtudtuk, hogy míg 55 évvel ezelőtt, az 1956-ban alakult Állami Székely Népi Együttesnek több mint száz tagja volt. Hármas felosztással, tánckarral, énekkarral és zenekarral működött akkor az együttes, amely a 80-as években vette fel a Maros nevet, a rendszerváltást követően bővülve román tagozattal.
A holnap esti előadást megelőzően fél héttől a Maros Művészegyüttes székházában Székely Dénesre, az együttes egykori igazgatójára és koreográfusára emlékeznek, emléktáblát avatva a tiszteletére. „Szeretnénk, ha a mai korosztály jobban megismerné az elődjeit, ha többet beszélgetnénk az idősebbekkel, ha jobban odafigyelnénk rájuk. Ezért szeretnénk egy sajátos, családias hangulatú beszélgetéssel folytatni az estét, ahol az együttes mai tagjai a régi alapítókkal ismerkednének össze” – ismertette az ünnepi terveket az igazgató.
Antal Erika
Új Magyar Szó (Bukarest)

Bagoly mondja
Azt tartják, a stílus maga az ember. Az alábbi idézetből találja ki az olvasó kinek a stílusa. „Ady szülőfalujáról végre lemossuk a gyalázatot. Bízva abban, hogy a perc-emberkék ideje lejárt, ezért világossá tesszük, hogy a posztkommunista ’disznófejű nagyurak’ által hátrahagyott romok eltakarítása után építésre készen a kövünk”.
Azt tartják, a stílus maga az ember. Az alábbi idézetből találja ki az olvasó kinek a stílusa. „Ady szülőfalujáról végre lemossuk a gyalázatot. Bízva abban, hogy a perc-emberkék ideje lejárt, ezért világossá tesszük, hogy a posztkommunista ’disznófejű nagyurak’ által hátrahagyott romok eltakarítása után építésre készen a kövünk”.
Igen, ő az, a volt váradi püspök, aki ellenfeleit rendszerint ma is lekommunistázza! Aki – miközben a keresztényi szeretetről prédikál – annyira utálja erdélyi magyar költőként is sokfelé tisztelt bajtársát, akinek az RMDSZ-lista első helyén való szerepeltetését, így lényegében az EP-ben betöltött funkcióját is köszönheti, hogy a nyilvánosság elől bujkálva leragasztotta annak a brüsszeli előadására hívogató plakátjait.
Az előbbi idézetet abból a nyilatkozatból emeltük ki, amelyet Tőkés László a múlt szombati érmindszenti zarándoklat előtt adott a sajtónak, mintegy jelezve, hogy az ő beszéde ott is politikai acsarkodás lesz. Az idézetben arról a nyerő pályázatról van szó, amelyet az előző Fidesz-kormány egy Ady-központ építésére az ő köreinek ítélt, hogy a 2002-ben felálló MSZP-kormány a váradi RMDSZ létrehozta alapítványhoz térítse.
A térítésben a „jóhiszeműségében megvezetett” Tempfli József megyéspüspök is „kétes szerepet vállalt”. Tőkés szerint a Váradon felépült kulturális objektum a magyarság szégyene, mert a magyarországi adófizetők 320 millió forintját a semmire dobták ki.
Na és a szatmárnémeti Rákóczi Kollégiumra az amerikai magyaroktól kapott és közben elsinkófált 20 ezer dollár kinek a szégyene? Az ÚMSZ megírta, hogy a kollégium kuratóriuma szerint Tőkés püspök kapcsolta le, mondván: „kamatostól megkapjátok”. Azóta mind kapják, a félig se kész épület meg ott áll romokban!
A sajtó nem egy ilyen „lekapcsolt” pénzről írt az elmúlt években. Például arról, hogy a váradi református világtalálkozóra adott százmilliókból 130 millió forinttal nem tudott elszámolni. S milyen boldogok a magyar adófizetők, hogy a mostani kormány szintén százmilliókkal támogatja a második Tőkés-pártot, miután az első (az MPP) kudarcot vallott.
Tőkés mind hangoztatja: az RMDSZ-t el kell számoltatni. Oké, de őt is el kell számoltatni. Ez főleg egyházkerületére és papjaira vár, köztük arra az ötvenre, akikről Brüsszelbe távozásakor kiderítette: besúgók voltak! (Míg itthon volt, nem mert a szemükbe nézni?).
Dagad a mellünk, hogy lobbizik értünk Pesten. De tudnia kell, hogy a nagy pénz Bukarestből jár nekünk, mert oda fizetjük az adót. Így az olyan bátor embernek, mint ő, inkább ott kellene lobbizznia. Pestről csak morzsákat kapunk, ami lám, arra jó, hogy marakodjunk rajta.
Sike Lajos
Új Magyar Szó (Bukarest)

Aranyosszék megerősítette kapcsolatát Hargita megyével
Akkor teljes egy székely–szórvány együttműködés, ha emberek között, civil szervezetek, egyházak, települések, iskolák szintjén alakulnak ki kapcsolatok – mondta Borboly Csaba Tordán az Aranyosszék és Hargita megye közti 2011 októberében az Összetartozunk szórványkonferencia keretében aláírt együttműködési szerződés megújítása után. Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, Székelyföldnek többet kell vállalnia a szórványban élő magyarságért. Józsa Lajos unitárius lelkész, a szerződés másik aláírója szerint az utóbbi ötven esztendő átütő sikere volt, hogy 2008-ban önálló magyar tannyelvű iskolát indítottak Tordán. Az ünnepélyes szerződés-aláíráson részt vett Máté András Levente képviselő is, aki kijelentette, Székelyföld és a szórvány kölcsönösen egymásra vannak utalva, egyik a másik nélkül nem tud meglenni. (hírszerk.) 
Transindex.ro

A szórvány és a diszpóra gondjairól
Kedden Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának újabb munkacsoportja jött létre: ezúttal a szórvány és a diaszpóra gondjaival foglalkozó testület tartott alakuló ülést a fideszes Révész Máriusz és az LMP-s Szabó Tímea társelnökletével.
– Szórványnak tekintjük a Kárpát-medencében élő, kisebbségbe került magyarokat, diaszpórának pedig a kivándorolt magyarságot – magyarázta Révész Máriusz az értekezletet követő sajtótájékoztatón. Az ülésen két előadás hangzott el; az egyik a diaszpóra gondjaival foglalkozott, a másik pedig a szórványban élő magyarok nehézségeivel. „Igyekeztünk konkrét javaslatokat megfogalmazni, kijelölni azokat a területeket, amelyeken szeretnék haladást elérni” – emelte ki a fideszes társelnök. Ezen konkrétumok sorába tartozik, hogy a déli féltekén élő magyarok jelezték: nekik az a nyári egyetem, amelyet Magyarországon szerveznek a diaszpóra számára, sok segítséget nem jelent, hiszen a potenciálisan érdeklődőknek akkoriban ott éppen tanítás van. Ezért a KMKF szórvány–diaszpóra munkacsoportja javasolni fogja az illetékeseknek, hogy szervezzenek téli egyetemet is a latin-amerikai, illetve ausztráliai magyarok számára.
Révész Máriusz kiemelte: szeretnék elősegíteni úgynevezett testvérközösségek egymásra találását. Ez a folyamat a szórvány irányába elindult, de az ülés résztvevői szerint sokat segítene például egy frankfurti magyar közösségnek is, ha egy állandó testvérközössége is lenne.
A szórványterületeken létező kollégiumi hálózat erősítését fontosnak tartották az ülés résztvevői, hiszen így össze lehet gyűjteni azokat a fiatalokat, akik egyébként nem vennének részt magyar oktatásban. A munkacsoport tagjai felhívták a figyelmet arra is, hogy egy szórványterületen a magyarság teret veszít-e vagy nyer, sokszor nem az infrastruktúra határozza meg, hanem az, hogy van-e ott olyan személyiség, aki képes összetartani a közösséget. „30 évvel ezelőtt jóval több magyar élt Vajdahunyadon, mint Déván. Aztán Böjte Csaba atya megjelent Déván, s mára a helyzet a két településen megváltozott” – illusztrálta a megállapítást Révész Máriusz. Ugyanakkor nem minden szórványban élő közösség számára megoldás a szórványkollégium: vannak területek, ahol a vasárnapi iskolát kellene erősíteni. „Sok esetben ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a magyar gyerekek, akik már nem járhatnak anyanyelvű iskolába, ápolhassák a magyar nyelvet” – mondta el a politikus.
A KMKF szórvány–diaszpóra munkacsoportja javasolta a KMKF plenáris testületének, hogy hozzon döntést a magyar szórvány napjáról.
Mihájlovits Klára
Magyar Szó (Újvidék)

Az EMNP az etnikai arányosság elvét javasolja az RMDSZ-nek
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az etnikai arányosság elvének érvényesítését javasolja a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), hogy a jövő évi romániai parlamenti választásokon a kisebbségi szervezetek előre meghatározott számú parlamenti mandátumért versenyezhessenek egymással, és emiatt ne kerüljön veszélybe a magyarság parlamenti képviselete - jelentette ki Toró T. Tibor, az EMNP megbízott elnöke.
A Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által életre hívott új romániai magyar párt megbízott elnöke az MTI-nek elmondta: az etnikai arányosság elvének érvényesítése biztosíthatja a romániai magyarság parlamenti képviseletének stabilitását. Ez a román többség számára is előnyös - mondta -, hiszen így a kisebbségek garantáltan parlamenti keretek között folytathatják érdekérvényesítési munkájukat, és nem áll fenn annak veszélye, hogy a viták az utcára kerülnek. Emellett a romániai magyarságon belül érvényesülhet a pluralizmus a jelenlegi "egypártrendszer" helyett, ami Toró szerint jelentős demokráciadeficitet okoz.
Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ nemrég egyezett meg nagyobbik koalíciós partnerével, a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) az új romániai választási rendszer alapelveiről, amely mentén kidolgozzák az új választási törvényt. E jogszabály szerint szervezik meg egy év múlva Romániában a parlamenti választásokat.
Az EMNP ezért azt javasolja az RMDSZ-nek, hogy érvényesítse a tárgyalásokon az etnikai arányosság elvét, amely szerint a romániai magyarság számára elkülönítenek számarányának megfelelő parlamenti mandátumot. Ezekért versenyezhetnek majd a romániai magyar politikai szervezetek, amelyek így nem kockáztatják azt, hogy a politikai verseny miatt a romániai magyarság parlamenti képviselet nélkül marad.
Toró szerint az eddigi koalíciós megállapodás, miszerint egyfordulós egyéni választókerületes választási rendszert vezetnek be, hátrányos a romániai magyarság számára, hiszen a magyarok szétszórtan élnek Romániában, az egyéni választókerületes rendszer pedig eltorzítja a választói opciókat, és az arányosság elve nem érvényesülhet. A politikus szerint a megállapodásnak az a része, miszerint a képviselői helyek körülbelül egyharmadát országos listákról töltik meg, csak részben korrigálja a választási rendszer torzságát, hiszen a kompenzációs szavazatokat a romániai magyarság csak ott gyűjthet, ahol a jelöltjük nem nyert az egyéni választókerületekben. Toró szerint ez azt jelenti, hogy a magyarok által többségben lakott régiók nem járulhatnak hozzá a kompenzációs rendszerhez, így számítása szerint csak 2-3 mandátumot nyerhet a romániai magyarság azokon a vidékeken, ahol a magyarság számbelileg kisebbségben él.
Toró közölte, hogy módosító javaslatukat átadják az RMDSZ parlamenti frakciójának. Rámutatott: első lépésben a romániai magyar politikai szervezeteknek kellene megegyezniük az etnikai arányosság elvéről, majd ezt a román pártokkal folytatott tárgyalásokon kell érvényesíteni.
A megbízott elnök szerint az RMDSZ olyan választási rendszert akar kialkudni a román pártokkal, amely számára kedvező, de a többi magyar szervezetnek hátrányos. Ez csak növeli a feszültséget a politikai táborok között, aminek elsősorban a romániai magyar közösség lesz a vesztese - mondta Toró T. Tibor.
Az MTI keresi az RMDSZ-t az ügyben.
MTI

A felvidéki magyar vállalkozó, Boldoghy Olivér ügye és szerepe egyfajta "felkiáltójel", és a magyar kormány minden jogi és más segítséget megad a szlovák állampolgárságától megfosztott férfinak - emelte ki Semjén Zsolt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tizedik plenáris ülésén szerdán a Parlamentben.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Máért-ülés nyitónapján jelezte: Magyarország jogsegélyt nyújt mind Boldoghy Olivérnek, mind sorstársainak, mint fogalmazott, "nemzettársainknak".
Semjén Zsolt hangsúlyozta, éppen a szlovák alkotmány mondja ki, hogy akarata ellenére senki nem fosztható meg a szlovák állampolgárságtól. Azt mondta, a szlovákiai és uniós fórumokon is kiállnak az állampolgárságától megfosztott révkomáromi férfi mellett, és minden segítséget megadnak neki.
Hozzátette: ez az ügy messzemenően rávilágít arra, hogy mennyire ellentétes az Európai Unió étoszával az, amit Szlovákia ebben a kérdésben képvisel.
Semjén Zsolt egyben sajnálatát fejezte ki, hogy a szlovák kormányban részt vevő Híd-Most pártnak és a jobbközép kormánynak nem sikerült ígéretét valóra váltania, megszüntetnie a szlovák "ellentörvényt", amely jogfosztással fenyeget, és azt meg is valósítja a magyar állampolgárság felvétele esetén.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese azt mondta, szembe kell nézni azzal, hogy Szlovákiában választások lesznek, és ezt a mostani eseményt "nehéz nem összehozni" a közelgő, márciusi választásokkal. Úgy fogalmazott: "Csak bízunk abban, hogy nem lesznek hasonló, magyarellenes provokációk, amelyek célja nyilvánvalóan a felvidéki magyarság megfélemlítése."
A felvidéki magyaroknak azt tanácsolta, hogy aki úgy érzi, hasonló problémákkal szembesülhet, mint Boldoghy Olivér, de vállalja a magyar állampolgárság felvételét, jöjjön át Magyarországra, az önkormányzatok túlnyomó többségénél beadhatja a dokumentumokat, és három hónap múlva kezében lesz az állampolgársági papír. Ismét megerősítette, Magyarország semmiféle állampolgársági adatot nem ad ki senkinek.
Erdéllyel összefüggésben az autonómiatörekvésekről szólva úgy fogalmazott, hogy azok "soha nem adhatók fel".
Ha az etnikai alapú magyar párt kiesik a bukaresti parlamentből, vagy veszélybe kerül, vagy kisebb lesz a magyar jelenlét, az nagymértékben "megterheli" a magyarság érdekérvényesítésének lehetőségét - mondta.
Kijelentette: alapvető fontosságú a jó viszony Romániával, és nagyon fontos, hogy a magyar etnikai alapú politika hangsúlyos szerepet tölthessen be a román belpolitikában.
A kereszténydemokrata politikus a Vajdaságra kitérve kiemelte: a belgrádi törvényhozás váratlanul olyan jogfosztó (restitúciós) törvényt hozott, amely "kollektíve bűnösnek" bélyegezte volna a délvidéki magyarságot, kizárva a vagyon-visszaszármaztatás és a kárpótlás lehetőségéből.
"Délvidék visszacsatolásakor" minden ott élő magyar felnőtt férfi, értelemszerűen a magyar honvédség tagja lett - mondta, hozzátéve, elfogadhatatlan, hogy a karon ülő csecsemőtől a kilencvenéves aggastyánig mindenkit kizárjanak pusztán azon az alapon, hogy egy történelmi esemény részese volt.
Hangsúlyozta ugyanakkor, Magyarország soha nem vitatta, hogy ha valaki háborús bűnt követett el, és ezt törvényes bíróság megállapította, akkor legyen kizárva a vagyon-visszaszármaztatás és a kárpótlás lehetőségéből.
Semjén Zsolt közölte, a délvidéki magyarság jogfosztása esetén, Magyarország kénytelenek lenne megvétózni Szerbia uniós tagjelölti státuszát.
Megjegyezte, úgy tűnik, hogy Magyarország határozott fellépésének és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke tárgyalásainak köszönhetően megszüntetik a jogfosztást. Ha ez így lesz, Budapest "boldog örömmel" megszavazza a tagjelölti státuszt - mondta.
Október közepén a szerb kormány és a VMSZ egyetértésre jutott abban, hogy egy új rehabilitálási törvénnyel orvosolják a restitúciós
törvény vitatott paragrafusait. Kedden megkezdődött a rehabilitálási törvény általános vitája a szerb parlamentben.
Semjén Zsolt a Máért keddi ülésén beszélt arról is: a Bethlen Gábor Alapon keresztül szeretnék biztosítani, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények az ad hoc jellegű pályázatokon kívül normatív támogatást kapjanak, ezáltal biztosítható legyen stabil és kiszámítható működésük. Az oktatás-nevelési támogatást mindenki megkapja - jelentette ki, hozzátéve, az új, bankszámlás utalás kialakításával "egy gombnyomással meg lehet oldani az utalásokat".
MTI

Tizedik plenáris ülését tartja a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten–
Tizedik plenáris ülését tartja a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), a rendezvény második napján, azaz ma felszólal Orbán Viktor miniszterelnök.
A Parlamentben tartandó tanácskozás résztvevői többek között a készülő nemzetstratégiáról és a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásáról tárgyalnak.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár korábban elmondta, kidolgozták az intézmények támogatásának feltételeit, beérkeztek a módosítások is, ezeket beépítik a végső javaslatba. A tervezett témák között szerepelnek továbbá a környező országokban jövőre tartandó választások, a népszámlások tapasztalatai, és egyéb aktuális kérdések, mint például a szerb restitúciós törvény.
Az ülést Kövér László házelnök és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes nyitja meg, majd több szakbizottsági beszámoló és a stratégia megvitatása következik.
A Máért tanácskozására Erdélyből meghívást kapott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, a Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége, míg a Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Répás Zsuzsanna a szlovákiai Híd (Most) formáció részvételével kapcsolatban azt mondta: a párt önmagát zárta ki az együttműködésből.
MTI
Erdély.ma

Kincses Előd vitája két román politikussal a MOGYE-ről a Ştii Tv-ben
Kedden este a román Ştii TV kerekasztal-beszélgetést szervezett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatával kapcsolatban. A beszélgetésre Kincses Előd ügyvédet, Mihai Poruţiut, a Maros megyei tanács PDL-s képviselőjét és dr. Florin Buicut, a Maros megyei PSD egészségügyi szakosztályának vezetőjét hívták meg.
A beszélgetés alapját az a per képezte, amelyet Kincses Előd azért indított, hogy a Maros Megyei Törvényszék nyilvánítsa semmissé a MOGYE szenátusa által elfogadott egyetemi chartát, mivel az nem felel meg az érvényben levő tanügyi törvény előírásainak. Kincses szerint egy ilyen igazságügyi ítélettel ki lehetne kényszeríteni, hogy a szenátus módosítsa az egyetem szervezési és működési szabályzatát.
Erdély.ma

Megtört a jég az RMDSZ és a FIDESZ kapcsolatában
Hivatalos találkozóra került sor Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Orbán Viktor, a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség elnöke között, november 24-én, Budapesten. Az RMDSZ által kiadott közlemény szerint a magas szintű találkozón a felek megállapították, hogy a FIDESZ és az RMDSZ közötti kapcsolat rendezése „jó úton halad, hiszen ugyanabba az európai politikai családba tartozunk, nemzetstratégiai és nemzetpolitikai kérdésekben ugyanazt az álláspontot képviseljük”. Kelemen Hunor szövetségi elnök a találkozót követően elmondta, a több mint egy órás megbeszélés alatt számos témát érintettek. A román-magyar államközi kapcsolatokról szólva a felek megállapították, hogy Magyarország ás Románia kapcsolata jó, ennek egyik biztosítéka az, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelen van a törvényhozásban és a kormányzásban. Ez a jelenlét kívánatos és szükséges, ezt erősíteni kell, hiszen ez mindkét fél közös érdeke. Kelemen Hunor tájékoztatta Orbán Viktort, a FIDESZ elnökét a Romániában napirenden lévő eseményekről. Ismertette a nemrég megszületett koalíciós egyezség részleteit a választási rendszer változásáról, kiemelve ennek a magyarság számára előnyös oldalait.
„A koalíciós partnerekkel közösen elfogadott választási rendszer arányos és kiegyensúlyozott képviseletet biztosít a romániai magyaroknak” – mondta el Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy jövő év novemberében egy időben zajlanak majd az önkormányzati és a parlamenti választások. Az oktatási törvény előnyeit is részletesen bemutatta Kelemen Hunor a FIDESZ képviselőivel tartott találkozón, elmondva azt is, hogy a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében az RMDSZ minden eszközt felhasznál annak érdekében, hogy a tanintézmény vezetősége betartsa a törvényt. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy a Magyar Kormány diplomáciai eszközeit felhasználva próbálta segíteni az ügy rendezését. Románia területi újrafelosztásának a tervéről is tájékoztatott Kelemen Hunor, mondván, egyelőre nem létezik olyan, közös megoldás, amely a magyarság számára is előnyös, értékelése szerint ilyen a közeljövőben nem is lesz. Az RMDSZ elnöke külön kitért a Nemzeti Jelentőségű Intézmények támogatási rendszerére, szerinte a megfogalmazott kritériumrendszer túlságosan megengedő és általános. „Arra kértem a magyar miniszterelnököt, vegyék figyelembe az egyes intézmények társadalmi beágyazottságát, azt, hogy milyen rétegekhez szólnak, milyen területeken tevékenykednek, majd ennek tükrében határozzák meg a támogatást. Orbán Viktor nyitott volt e kérdés rendezése iránt és abban állapodtunk meg, hogy tíz napon belül a Magyar Kormány képviselői újabb tárgyalásokat folytatnak, ezúttal névre szólóan, a Nemzeti Jelentőségű Intézményekről” – fogalmazott Kelemen Hunor. Fontos téma volt továbbá a csángó oktatás kérdése is, Kelemen Hunor a Magyar Kormány teljes odafigyelését kérte ez ügyben, mert ellenkező esetben a megszűnés veszélye fenyegeti a csángó gyerekek anyanyelven való oktatását. Az RMDSZ és a FIDESZ-KDNP Szövetség képviselői az Európát érintő gazdasági válságról is beszéltek, Kelemen Hunor tájékoztatta a magyar koalíciót mindazokról az intézkedésekről, amelyeket a Román Kormány hozott meg a válság kezelése érdekében, Orbán Viktor kormányfő pedig beszámolt a Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetéről és a kormánya által fontolgatott rendelkezésekről. A megbeszélésen jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke is. A FIDESZ Magyar Polgári Szövetség részéről Orbán Viktor miniszterelnök mellett a találkozón részt vett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár valamint Nagy János, a miniszterelnök személyes titkára. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség részéről Kelemen Hunor szövetségi elnök mellett jelen volt Kovács Péter főtitkár, Bíró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Nagy Zoltán államtitkár, a Szövetségi Elnöki Hivatal kabinetigazgatója és Porcsalmi Bálint politikai tanácsadó. RMDSZ-közlemény
Erdély.ma

Máért – Orbán: történelmi siker a kettős állampolgárság
Történelmi sikernek nevezte Magyarország számára a kettős állampolgárság jogintézményének megalkotását Orbán Viktor csütörtökön, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) X. ülésének második napján. A miniszterelnök a budapesti tanácskozáson szólt arról is, hogy bár tombol az európai válság, Magyarországon – igaz, „vért verítékezve", de – sikert siker követ. Kitért arra is: nem lehet eltűrni, hogy akár egy magyart is megfosszanak állampolgárságától.
A kormányfő szerint a kettős állampolgársággal – amellett, hogy megvalósult egy nemzetstratégiai cél – megszűnt a magyar nemzet Kárpát-medencén belüli közjogi diszkriminációja. A következő évek feladata pedig az lesz, hogy megpróbálják a kettős állampolgárságból fakadó lehetőségeket a gazdasági együttműködés területén is kialakítani – tette hozzá, majd úgy fogalmazott, hogy öntudat nélkül egy nemzeti közösség nem lehet sikeres, és nem érhet el gazdasági előnyöket sem.
Megjegyezte azt is, hogy bár a magyar népesség fogy, az állampolgárok száma nő, és hosszabb távon ugyan nem lehet a demográfiai problémákat közjogi eszközökkel orvosolni, „de egyelőre azt tudjuk mondani, hogy a népességfogyás ellenére 160 ezer környéki, az év végére reményeink szerint 200 ezres növekmény áll be a magyar állampolgárok számát tekintve".
Az európai politikáról szólva Orbán Viktor úgy vélekedett, az Európai Unió a megalakulása óta minden valószínűség szerint a legnehezebb évét éli, a vita pedig arról szól, hogy mi is legyen az európai kontinens, azon belül az EU jövője. Szerinte nem egyszerűen arról van szó, hogy másfajta Európát akarnak a britek, a németek és a franciák, hanem arról, hogy szinte mindenki másfajta Európát szeretne, sokan pedig a konstrukció alapelemeit, „tartóoszlopait" is szeretnék áthelyezni. „Számos gyenge pontja van annak az építménynek, amelyben mindannyian élünk, hiszen a Kárpát-medencében élő magyarság tekintélyes része az EU-n belül él" – hívta fel a figyelmet.
A miniszterelnök szerint bár a kormányváltás óta továbbra is tombol az európai válság, a magyar kabinet – igaz, hogy „vért verítékezve", „tégláról téglára, lépésről lépésre haladva", de – újjáépíti az országot, és sikert siker követ. Ez akkor is így van, ha a mindennapi életszínvonalban még nagyon sok pozitív változásra van szükség ahhoz, hogy az emberek maguk is sikeresnek érezzék mindazt, ami történik Magyarországon – mondta, megerősítve egyebek mellett azt, hogy míg Európában szinte mindenhol nő az államadósság, addig Magyarországon folyamatosan csökken.
A Kárpát-medencei magyarság – folytatta – a következő években egy fokozatosan erősödő anyaországgal számolhat, amelynek gazdasági lehetőségei ugyan nem bővülnek úgy, mint 1998 és 2002 között, az első Orbán-kormány idején, „de kétségkívül bővülni fognak", ezért nem a meghátrálás, nem a kivárás a helyes politika a következő időszakban. Nagy kérdésnek nevezte, hogy Európa mely országainak lesz elegendő közösségi ereje ahhoz, hogy a szükséges átalakításokat elvégezze, de szerinte Magyarországnak nincs mitől félnie a legutóbbi választáson létrejött „történelmi összefogás" miatt. Az átszervezés zajlik, a parlament előtt van egyebek mellett a közoktatási törvény – amely kimondja, hogy „hazafias nevelést várunk el az iskolákban" – és a felsőoktatási törvény javaslata is – jegyezte meg.
Kifejtette: a Kárpát-medence magyar politikai vezetőinek többletfeladata is van az átszervezés mellett – amely elől „nem bújhatnak el a töklevél alá" -, ez pedig abban áll, hogy erőt kell adni az embereknek, hogy ne a kivárásra, ne az elrejtőzésre játsszanak, hanem a mostani nehéz helyzetre is munkával, gyermekvállalással, otthonteremtéssel, összefogással reagáljanak. A kormányfő kiállt amellett, hogy a magyar államnak aktívnak kell maradnia, akármilyen kritikák érik, továbbra is a saját nemzeti érdekeiből kell levezetnie a mindenkori lépéseit, saját magyar gazdasági modellt kell építenie, és folytatnia kell a másfél évvel ezelőtt elkezdett munkát.
A magyar államnak a Kárpát-medencében cselekvő államnak kell lennie, ki kell állnia a magyarokért, és „nem tűrhetjük el, hogy akár egyetlen magyart is megfosszanak az állampolgárságától abban az országban, ahol él", és amely állampolgársággal rendelkezett – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki azt is mondta, hogy erősíteni kell a kapcsolatot a szomszédos államokban kormányon vagy ellenzékben lévő, de a közép-európai együttműködés jegyében „velünk együttműködni hajlandó és képes politikai erőkkel". Végül felhívta a figyelmet arra, hogy „rendkívül bonyolult" év következik, mert szinte „minden jelentős magyar közösség otthonában" – leszámítva az anyaországot – választások lesznek a következő évben, ami mindig óriási kihívás. A Máért résztvevőinek Orbán Viktor ezért bölcsességet, éleslátást és az együttműködés felé hajló politikai szándékot kívánt a következő nehéz esztendő feladatainak megoldásához. „Akármilyen bonyolult is a helyzet, bármelyik nemzetrészről is legyen szó, önök a cselekvő magyar államra és magyar kormányzatra a következő évben is számíthatnak" – zárta szavait a miniszterelnök.
MTI
Erdély.ma

A BKB közleménye a MOGYE-n történt legújabb fejleményekről
Mint ismeretes, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román vezetői hallani sem akarnak a magyar főtanszékek megalakításáról, habár erre a tanügyi törvény kötelezné őket.
A BKB korábban az egyetemi struktúrák bojkottjára szólított föl. Ez most megvalósulni látszik:
A MOGYE oktatóinak több mint 96%-a aláírta azt a felhívást, amelyben kijelentik, hogy nem vesznek részt a hamarosan esedékes egyetemi választásokon. Ezen felül, a magyar oktatók bojkottálják az egyetemi döntéshozó szervek munkáját is.
A tegnapi szenátusi ülésen (amely kétharmados román többségű, de kvórum hiányában döntésképtelen volt, mert a magyar oktatók jelenléte nélkül ehhez egyetlen román tag hiányzása is elég) mégis megszavazták az egyetemi választások megszervezését, a rektor pedig kirohanást intézett Brassai Attila professzor, a BKB elnöke ellen, aki a múlt héten az Európai Parlamentben ismertette az intézmény viselt dolgait.
Bízunk benne, hogy hamarosan sor kerül a magyar főtanszékek - akár önhatalmú- megalakítására.
Meggyőződésünk, hogy a törvényekkel való nyílt szembeszegülést a MOGYE román vezetői nem tennék meg politikai támogatás és politikai akarat hiányában. Felkérjük az RMDSZ-t, vesse latba befolyását a helyzet rendezése érdekében.
2011. november 24.
Erdély.ma

Tőkés László bemutatta a Mikó Tervet Brüsszelben
Az Európai Parlament magyar néppárti delegációjának képviselői előtt, Brüsszelben mutatta be az Erdélyi Mikó Imre Terv (EMIT) vitairatát a projekt ötletgazdája, Tőkés László EP-alelnök és Jakabos Janka, az EMIT koordinátora.
Az alelnök MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az erdélyi magyar közösség alulról építkező, önálló gazdaságfejlesztési tervezeteként megfogalmazott vitairatról először tartottak tanácskozást európai parlamenti képviselők előtt Brüsszelben.
Az erdélyi képviselő elmondta, hogy az EMIT már több esztendős elképzelés, de „az elmúlt évek anyaországi és erdélyi politikai viszonyai nem járultak hozzá a kibontakoztatásához és gyakorlatba ültetéséhez". Tőkés László kifejtette, hogy „most, amikor már létszükségletté vált egy ilyen gazdasági program megfogalmazása, végre Budapesten is támogatottságot kapott a tervezet". Felhívta a figyelmet arra is, hogy „most már a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is felismerte e program szükségességét". "Az RMDSZ hasonló ötlete pedig tulajdonképpen az EMIT-re rímel" – áll a közleményben. „Felkérjük tehát az RMDSZ-t is, hogy használják ki e konvergencia lehetőségeit" – fogalmazott eszerint Tőkés László, aki európai parlamenti képviselőtársaitól azt várja, támogassák ők is a tervezés folyamatát. A Gazdasági összefogás programja alcímet viselő terv részletes bemutatására Tőkés László a terv koordinátorát, Jakabos Jankát kérte fel, aki egyebek mellett elmondta, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) felügyelete alatt neves erdélyi szakértők és a magyar kormány, valamint a VÁTI, vagyis a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. munkatársai dolgoznak a terv megalkotásán. Az EMNT kezdeményezte Mikó-terv mintája az eredeti elképzelések szerint a magyarországi Széchenyi-terv lehet.
A vitairat szövege szerint „a kezdeményezők tudatában vannak annak, hogy a Mikó Imre Terv – mint a gazdasági szuverenitás eszközrendszerével nem rendelkező nemzeti közösség fejlesztési javaslata – csak abban az esetben vihető sikerre, ha mögötte egyrészt megteremthető a romániai magyar nemzeti közösség lehető legteljesebb szakmai és politikai összefogása, másrészt sikerül azt elfogadtatni a többségi román társadalom képviselőivel is".
"Nemzetiségi politizálás nem képzelhető el erős gazdasági háttér hiányában" – áll a vitairatban, amely szerint „a romániai és magyarországi kormányzat, valamint az erdélyi magyarság számos összecsengő törekvése együttes erőfeszítésekkel lehet sikeres, melyeknek a gazdaságfejlesztés az egyik kulcstényezője". A vitairat készítői úgy fogalmaztak: a terv feladata „azoknak a gazdasági alapoknak a lerakása, amelyekre biztosan és fenntarthatóan épülhet a romániai magyarság jövője", ugyanakkor „a Mikó Imre Terv önmagában nem vállalhatja fel, hogy Erdély és a romániai magyarlakta térségek fejlődését minden téren biztosítsa".
MTI
Erdély.ma

Munkanélküliség Székelyföldön
Hatszázan maradhatnak munka nélkül Hargita megyében. A Munkaerő Ügynökség szerint főleg az építkezésben dolgozókról van szó, akiknek többségét tavasszal újra alkalmazzák.
Eddig 11 cég jelezte, hogy munkásait a téli időszakra elbocsájtja. Ezek többnyire az építkezésben tevékenykednek, de akad közöttük turisztikai cég is. Hargita megyében jelenleg 8.550 munkanélkülit tartanak nyilván, a munkanélküliségi ráta 5 egész század 89 század százalék. Az érték meghaladja az országos átlagot.
radiocluj.ro
Erdély.ma

Kulturális élet a szórványban, a Szeben megyei Vízaknán 
Erdélyben közel ötszázezer magyar él szórványban, olyan településeken, olyan régiókban, ahol számarányuk alig néhány százalék. Az öregedő, apadó szórványközösségek egyik legnagyobb gondja a magyar kulturális élet, a művelődési rendezvények hiánya.
A legtöbb helyen a templom és a lelkész, valamint néhány lelkes öntevékeny ember köré szerveződik a közösségi élet. 
A Szeben megyei Vízaknán közel négyszáz magyar él. A több, mint négyezer lakosú kisvárosban számarányuk nem éri el a tíz százalékot. 
A kis szórványközösség művelődési életének meghatározó alakja egy idős kisiparos, Szöllősi József, aki évtizedeken át vezette a magyar dalárdát. Bádogosként és lakatos mesterként szép dísztárgyakat is készít. A keze munkáját dicsérik a város műemlék református templomában látható liliom motívumú kovácsolt csillárok.
Kossuth Rádió

Erdély.ma

Márpedig Csángóföld létezik
Amikor magyar ügyet támogatunk, nem a románok ellenében tesszük, hanem abból a meggyőződésből, hogy adott kérdésben szerepet kell vállalnunk – reagált lapunk érdeklődésére Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Bákó megyei Dumitru Mărtinaş Egyesület elnökének az egyik helyi román nyelvű napilapban közzétett közleményére.
Gheorghe Bejan azt állítja, Antal Árpád a helyi adófizetők pénzét románellenes programra kívánja fordítani azáltal, hogy együttműködést tervez a moldvai csángó falvakkal. Az együttműködés gondolata egyébként nem előzmény nélküli, korábban Ferencz Csaba MPP-s tanácstag kezdeményezte, az önkormányzat vegyen részt a csángó gyermekek taníttatását támogató Keresztszülő-programban. A Dumitru Mărtinaş Egyesület, amely a csángók román eredetének bebizonyításában évek óta együttműködik a Ioan Lăcătuşu vezette sepsiszentgyörgyi Európai Tanulmányi Központtal, tiltakozik a közösségnek csángóként való megnevezése, illetve Csángóföld létezése ellen, és felhívja a figyelmet arra, hogy a román adófizető pénzén románellenes programot kíván támogatni Sepsiszentgyörgy polgármestere. Gheorghe Bejan említett közleménye is azt igazolja, hogy mennyire fontos szerepet vállalniuk a csángó kérdésben – véli Antal Árpád, aki szerint a támogatást a csángó közösség igényeire fogják építeni, azzal segítenek, amire szükség van. "A szóban forgó bákói civil szervezet megalakulása óta támadja a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét, alaptalan vádait nem vesszük komolyan" – reagál a közleményre Hegyeli Attila, az MCSMSZ ügyvezetője. A Mărtinaş egyesület elnöke azt állítja, Moldvában erőszakkal vezették be a magyar nyelv oktatását egyes falvakban, ahol a tanárok azt hangoztatják a gyermekeknek, hogy magyar identitásúak, ezzel félrevezetik, valóságos "identitáskrízisbe" kergetik őket. Gheorghe Bejan felszólítja a parlamentet, vizsgálja ki a román gyermekek magyar nyelvű oktatását Moldvában, és tegye meg a kellő intézkedéseket, mert ami ott történik, "annak súlyos következményei lesznek". A 2000-ben indult magyar oktatási programban jelenleg huszonegy faluban 992 gyermek jár az állami iskolában tartott magyar órákra – szó sincs magyar tannyelvű iskolákról, ahogy ezt Bejan félrevezetően állítja –, és közel ennyien magyar nyelvű délutáni foglalkozásokon vesznek részt. Hogy a csángók mennyire nincsenek "identitáskrízisben", jelzi az, hogy "a szülők nem kértek egyebet az iskolába benyújtott kérvényeikben, mint hogy gyermekeik tanulhassanak írni-olvasni azon a nyelven, amit ez a közösség beszél" – mondta lapunknak Hegyeli Attila.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Budapest segít az állampolgárságától megfosztott felvidéki vállalkozónak (Tizedik alkalommal ülésezik a Magyar Állandó Értekezlet)
A felvidéki magyar vállalkozó, Boldoghy Olivér ügye és szerepe egyfajta "felkiáltójel", és a magyar kormány minden jogi és más segítséget megad a szlovák állampolgárságától megfosztott férfinak – emelte ki Semjén Zsolt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tizedik plenáris ülésén tegnap a Parlamentben.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Máért-ülés nyitónapján jelezte: Magyarország jogsegélyt nyújt mind Boldoghy Olivérnek, mind sorstársainak, mint fogalmazott, "nemzettársainknak".
Semjén Zsolt hangsúlyozta, éppen a szlovák alkotmány mondja ki, hogy akarata ellenére senki nem fosztható meg a szlovák állampolgárságtól. Azt mondta, a szlovákiai és uniós fórumokon is kiállnak az állampolgárságától megfosztott révkomáromi férfi mellett, és minden segítséget megadnak neki. Hozzátette: ez az ügy messzemenően rávilágít arra, hogy mennyire ellentétes az Európai Unió étoszával az, amit Szlovákia ebben a kérdésben képvisel. Semjén Zsolt egyben sajnálatát fejezte ki, hogy a szlovák kormányban részt vevő Híd–Most pártnak és a jobbközép kormánynak nem sikerült ígéretét valóra váltania, megszüntetnie a szlovák "ellentörvényt", amely jogfosztással fenyeget, és azt meg is valósítja a magyar állampolgárság felvétele esetén. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese azt mondta, szembe kell nézni azzal, hogy Szlovákiában választások lesznek, és ezt a mostani eseményt "nehéz nem összehozni" a közelgő, márciusi választásokkal. Úgy fogalmazott: "Csak bízunk abban, hogy nem lesznek hasonló, magyarellenes provokációk, amelyek célja nyilvánvalóan a felvidéki magyarság megfélemlítése." A felvidéki magyaroknak azt tanácsolta, hogy aki úgy érzi, hasonló problémákkal szembesülhet, mint Boldoghy Olivér, de vállalja a magyar állampolgárság felvételét, jöjjön át Magyarországra, az önkormányzatok túlnyomó többségénél beadhatja a dokumentumokat, és három hónap múlva kezében lesz az állampolgársági papír. Ismét megerősítette, Magyarország semmiféle állampolgársági adatot nem ad ki senkinek. Erdéllyel összefüggésben az autonómiatörekvésekről szólva úgy fogalmazott, hogy azok "soha nem adhatók fel". Ha az etnikai alapú magyar párt kiesik a bukaresti parlamentből, vagy veszélybe kerül, vagy kisebb lesz a magyar jelenlét, az nagymértékben "megterheli" a magyarság érdekérvényesítésének lehetőségét – mondta. Kijelentette: alapvető fontosságú a jó viszony Romániával, és nagyon fontos, hogy a magyar etnikai alapú politika hangsúlyos szerepet tölthessen be a román belpolitikában. A kereszténydemokrata politikus a Vajdaságra kitérve kiemelte: a belgrádi törvényhozás váratlanul olyan jogfosztó (restitúciós) törvényt hozott, amely "kollektíve bűnösnek" bélyegezte volna a délvidéki magyarságot, kizárva a vagyon-visszaszármaztatás és a kárpótlás lehetőségéből. Délvidék visszacsatolásakor minden ott élő magyar felnőtt férfi értelemszerűen a magyar honvédség tagja lett – mondta, hozzátéve, elfogadhatatlan, hogy a karon ülő csecsemőtől a kilencvenéves aggastyánig mindenkit kizárjanak pusztán azon az alapon, hogy egy történelmi esemény részese volt. Az elmúlt húsz év nemzetpolitikája
Az Országgyűlés elnöke szerint az elmúlt húsz esztendő magyar nemzetpolitikai teljesítménye – jó néhány enyhítő körülmény ellenére – a magyar politikai osztály "műve és felelőssége". Kövér László a Máért tizedik plenáris ülésének tegnapi nyitónapján úgy fogalmazott: felelősségünk nem egyenlő, de közös, és nincs felmentés alóla. Az Országgyűlés elnöke kiemelte: az elmúlt húsz esztendő tanulságai alapján sok mindent újra kell gondolni. Példaként említette, hogy a szomszédos országokban hatalmi szerepkörbe kerülő magyar politikai osztály valójában mit képvisel: a magyarok érdekeit a többségi államvezetésben vagy a többségi államvezetés érdekeit a magyarok között, esetleg egyfajta moderátor, pacifikáló szerepet választ magának, saját jól felfogott csoportérdekét követve. A házelnök megállapítása szerint a nemzetpolitikában az elmúlt húsz esztendőben kibontakozott természetes és természetellenes viták közepette érdemes azonosítani azt a néhány ügyet, amelyben húsz esztendeje a Kárpát-medencei magyar politikai osztály elvi egyetértése a mai napig töretlen, és érdemes ezen ügyek tükrében megvizsgálni az elmúlt húsz év közös nemzetpolitikai teljesítményét. A kormánypárti politikus két ügyet említett, amelyben "a határokon belüli és kívüli teljes magyar politikai osztály" elvben egyetért, s azt mondta, néha úgy érzi, ezen a két tételen kívül napjainkra alig maradt bármi más, amiben teljes és feltétlen nemzetpolitikai egyetértés lenne közöttük. Az egyik tétel szerint nincs, nem lehet eredményes magyar nemzetpolitika gazdaságilag erős és politikailag tekintélyes magyar állam nélkül. A másik tétel szerint a határon túlinak mondott magyar közösségeknek joguk van ahhoz, hogy a szülőföldjükön boldoguljanak, és mindehhez a megoldást a szomszédos államok területi épségét nem sértő, Európában már létező, legitim önrendelkezési formák, azaz az autonómia különböző válfajai biztosítják – emelte ki Kövér László.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

EMNP-javaslat a jövő évi választásokra
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az etnikai arányosság elvének érvényesítését javasolja az RMDSZ-nek, hogy a jövő évi parlamenti választásokon a kisebbségi szervezetek előre meghatározott számú parlamenti mandátumért versenyezhessenek egymással, és emiatt ne kerüljön veszélybe a magyarság parlamenti képviselete – jelentette ki Toró T. Tibor, az EMNP megbízott elnöke.
Az új magyar párt megbízott elnöke az MTI-nek elmondta: az etnikai arányosság elvének érvényesítése biztosíthatja a romániai magyarság parlamenti képviseletének stabilitását. Ez a román többség számára is előnyös, hiszen így a kisebbségek garantáltan parlamenti keretek között folytathatják érdekérvényesítési munkájukat. Emellett a romániai magyarságon belül érvényesülhet a pluralizmus a jelenlegi „egypártrendszer” helyett, ami – Toró szerint – jelentős demokráciadeficitet okoz.
Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ nemrég egyezett meg nagyobbik koalíciós partnerével, a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L) az új romániai választási rendszer alapelveiről, amely mentén kidolgozzák az új választási törvényt. E jogszabály szerint szervezik meg egy év múlva Romániában a parlamenti választásokat.
Az EMNP ezért azt javasolja az RMDSZ-nek, hogy érvényesítse a tárgyalásokon az etnikai arányosság elvét, amely szerint a romániai magyarság számára elkülönítenek számarányának megfelelő parlamenti mandátumot. Ezekért versenyezhetnek majd a romániai magyar politikai szervezetek, amelyek így nem kockáztatják azt, hogy a politikai verseny miatt a romániai magyarság parlamenti képviselet nélkül marad.
Toró szerint az eddigi koalíciós megállapodás, miszerint egyfordulós egyéni választókerületes választási rendszert vezetnek be, hátrányos a romániai magyarság számára, hiszen a magyarok szétszórtan élnek Romániában, az egyéni választókerületes rendszer pedig eltorzítja a választói opciókat, és az arányosság elve nem érvényesülhet. A politikus szerint a megállapodásnak az a része, miszerint a képviselői helyek körülbelül egyharmadát országos listákról töltik meg, csak részben korrigálja a választási rendszer torzságát, hiszen kompenzációs szavazatokat a romániai magyarság csak ott gyűjthet, ahol a jelöltjük nem nyert az egyéni választókerületekben. Toró szerint ez azt jelenti, hogy a magyarok által többségben lakott régiók nem járulhatnak hozzá a kompenzációs rendszerhez, így számítása szerint csak 2-3 mandátumot nyerhet a romániai magyarság azokon a vidékeken, ahol a magyarság számbelileg kisebbségben él.
Toró közölte, hogy módosító javaslatukat átadják az RMDSZ parlamenti frakciójának. Rámutatott: első lépésben a romániai magyar politikai szervezeteknek kellene megegyezniük az etnikai arányosság elvéről, majd ezt a román pártokkal folytatott tárgyalásokon kell érvényesíteni.
A megbízott elnök szerint az RMDSZ olyan választási rendszert akar kialkudni a román pártokkal, amely számára kedvező, de a többi magyar szervezetnek hátrányos. Ez csak növeli a feszültséget a politikai táborok között, aminek elsősorban a romániai magyar közösség lesz a vesztese – mondta Toró T. Tibor
Szabadság (Kolozsvár)

Megnyílt a 10. Magyar Állandó Értekezlet
Tegnap Budapesten az Országház Vadász Termében Kövér László házelnök és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes megnyitotta a X. Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT). A kétnapos tanácskozásra Erdélyből meghívást kapott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, a Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége, míg a Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség.
Ezen elhangzott, hogy az Országgyűlés elnöke szerint az elmúlt húsz esztendő magyar nemzetpolitikai teljesítménye – jó néhány enyhítő körülmény ellenére – a magyar politikai osztály „műve és felelőssége”.
Kövér László, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tizedik plenáris ülésének szerdai nyitónapján úgy fogalmazott: a felelősségünk nem egyenlő, de közös, és nincs felmentés alóla. Az Országgyűlés elnöke kiemelte: az elmúlt húsz esztendő tanulságai alapján sok mindent újra kell gondolni. Példaként említette, hogy a szomszédos országokban hatalmi szerepkörbe kerülő magyar politikai osztály valójában mit képvisel: a magyarok érdekeit a többségi államvezetésben, vagy a többségi államvezetés érdekeit a magyarok sorában.
A felvidéki magyar vállakozó, Boldoghy Olivér ügye és szerepe egyfajta „felkiáltójel”, és a Magyar kormány minden jogi és más segítséget megad a szlovák állampolgárságától megfosztott férfinek – emelte ki Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes jelezte: Magyarország jogsegélyt nyújt mind Boldoghy Olivérnek, mind sortársainak, mint fogalmazott, „nemzettársainknak”. Azt mondta: ez az ügy messzemenően rávilágít arra, hogy mennyire ellentétes az Európai Unió étoszával az, amit Szlovákia ebben a kérdésben képvisel. Semjén Zsolt egyben sajnálatát fejezte ki, hogy a szlovák kormányban részt vevő Híd-Most pártnak és a jobbközép kormánynak nem sikerült ígéretét valóra váltania, megszüntetnie a szlovák „ellentörvényt”, amely jogfosztással fenyeget, és azt meg is valósítja a magyar állampolgárság felvétele esetén.
A megnyitó után több szakbizottsági beszámoló és a stratégia megvitatása hangzott el. Ma az értekezleten felszólal Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Szabadság (Kolozsvár)

Nemzetpolitikai nagyüzem a Máérton
HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS] Az erdélyi magyar autonómiatörekvések és a romániai magyar közösség parlamenti jelenlétének fontosságát hangsúlyozta Semjén Zsolt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) 10. plenáris ülésének tegnapi nyitónapján. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Budapesten zajló magyar–magyar csúcstalálkozón leszögezte, a magyar kormány elkötelezett az autonómia és az erdélyi magyar–magyar összefogás mellett, az önrendelkezés megvalósítását célzó törekvések és stratégiák kapcsán például a kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott: azok „soha nem adhatók fel”.
Semjén úgy vélekedett: nagymértékben megterhelné a magyarság érdekérvényesítésének lehetőségét, ha „az etnikai alapú magyar párt” kiesik a bukaresti parlamentből, vagy ha veszélybe kerül, illetve kisebb lesz a magyar jelenlét a román törvényhozásban. Semjén újfent Pál apostolt parafrazálva buzdította összefogásra az erdélyi magyar politikai szervezeteket: „Ám ha egymást marjátok és rágjátok, vigyázzatok, hogy egymást fel ne faljátok!” Kijelentette: Budapest számára alapvető fontosságú a jó viszony Bukaresttel, és nagyon fontosnak nevezte, hogy a „magyar etnikai alapú politika” hangsúlyos szerepet tölthessen be a román belpolitikában.
„Felkiáltójel” a szlovákiai retorzió
Semjén Zsolt beszédének központi helyén szerepelt a magyar állampolgárságot igénylő felvidéki magyarokat sújtó szlovák ellentörvény bírálata. A miniszterelnök-helyettes kiemelten reagált Boldoghy Olivér felvidéki magyar vállalkozó ügyére, akitől – mint arról beszámoltunk – a napokban a pozsonyi hatóságok megvonták a szlovák állampolgárságát, miután letette a magyar állampolgársági esküt. Semjén szerint Boldoghy szerepe egyfajta „felkiáltójel”, és a magyar kormány minden jogi és más – többek között anyagi – segítséget megad a szlovák állampolgárságától megfosztott férfinak, akinek érdekeiért Budapest az uniós fórumokon is kiáll.
„Ez az ügy messzemenően rávilágít arra, hogy mennyire ellentétes az Európai Unió étoszával az, amit Szlovákia ebben a kérdésben képvisel” – szögezte le Semjén, sajnálatát fejezve ki, hogy a pozsonyi kormányban részt vevő Híd-Most vegyes pártnak és a jobbközép kabinetnek nem sikerült ígéretét valóra váltania, megszüntetnie a szlovák „ellentörvényt”, amely jogfosztással fenyeget, és azt meg is valósítja. A Budapest által erőteljesen kifogásolt szerb restitúciós törvény kapcsán Semjén közölte, a délvidéki magyarság jogfosztása esetén Magyarország kénytelen lenne megvétózni Belgrád uniós tagjelölti státusát. Hozzátette, úgy tűnik, Magyarország határozott fellépésének és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke tárgyalásainak köszönhetően a szerb parlament megszünteti a jogfosztást, és ha ez így lesz, Budapest „boldog örömmel” megszavazza a tagjelölti státust.
Semjén beszélt arról is: a Bethlen Gábor Alapon keresztül szeretnék biztosítani, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények – és itt név szerint említette a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a Partiumi Keresztény Egyetemet – az ad hoc jellegű pályázatokon kívül normatív támogatást kapjanak, ezáltal biztosítható legyen stabil és kiszámítható működésük. Leszögezte, az oktatás-nevelési támogatást mindenki megkapja, az új, bankszámlás utalás kialakításával „egy gombnyomással meg lehet oldani az utalásokat”.
A magyar kormány véglegesített támogatáspolitikája kapcsán egyébként Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a Krónikának elmondta: a szövetség nem ért egyet a kabinet által javasolt „általános, pontozási rendszerrel”, mivel nem tudja értelmezni azt a feltételként megszabott kritériumot, hogy ezek az intézmények miként járulnak hozzá például az autonómiatörekvésekhez. Mint arról beszámoltunk, a magyar kormány által az intézmények támogatásának feltételei kapcsán kidolgozott kritériumrendszerről a Máért mostani ülése hivatott elfogadni egy kompromisszumos változatot.
Kövér: közös felelősség
A plenáris ülést Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg, aki szerint az elmúlt húsz év magyar nemzetpolitikai teljesítménye – jó néhány enyhítő körülmény ellenére – a magyar politikai osztály „műve és felelőssége”. Kövér kiemelte: az elmúlt húsz esztendő tanulságai alapján sok mindent újra kell gondolni, e téren példaként említette, hogy a szomszédos országokban hatalmi szerepkörbe kerülő magyar politikai osztály valójában mit képvisel: a magyarok érdekeit a többségi államvezetésben, vagy a többségi államvezetés érdekeit a magyarok között, esetleg egyfajta moderátor-, pacifikáló szerepet választ magának, saját jól felfogott csoportérdekét követve. Egyébként a részt vevő tizenegy határon túli magyar szervezet közül Erdélyt az EMNT, az MPP és az RMDSZ képviseli, a mai zárónapon pedig – amely közös nyilatkozat elfogadásával ér véget – előadást tart Orbán Viktor kormányfő.
Rostás Szabolcs, Budapest

Krónika (Kolozsvár)

Máért: elfogadták a nemzetpolitikai stratégiát
Magyarország támogatja a külhoni magyar közösségek területi és/vagy személyi elvű autonómiáját, és célként jelöli meg a magyar nyelven történő oktatás kiterjesztését, minőségének emelését – áll a magyar nemzetpolitikai stratégia kereteit tartalmazó dokumentumban, amelyet csütörtökön fogadtak el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői. Az irányokat 2020-ig kijelölő 50 oldalas anyag szerint a nemzetpolitika fő törekvése a magyar közösségek megerősítése, gyarapodásának segítése.
Magyarország politikailag, erkölcsileg és anyagilag támogatja a külhoni magyar intézményeket és szervezeteket, valamint közvetlen kapcsolatot épít ki a külhoni magyarokkal – olvasható a dokumentumban, amely kitér arra: a többségi nemzethez hasonlóan a nemzeti kisebbségek is arra törekednek, hogy megőrizzék identitásukat, biztosítsák közösségük gyarapodását. Rögzítik, hogy a szomszédos államokban élő magyarok a többségi nemzet tagjaihoz képest hátrányos helyzetben vannak.
A stratégia szerint a nemzeti közösségek politikai célja egyrészt az államon belüli kisebb, önkormányzó egységek, az autonómia, másrészt az önálló intézményrendszer megteremtése. Ezen a téren előrelépést csak a Vajdaságban értek el – állapították meg.
A dokumentumban szerepel az is, hogy Magyarország és a szomszédos államok EU-tagsága sok tekintetben kedvező változásokat hozott, ám mindenre kiterjedő megoldást egyáltalán nem eredményezett a külhoni magyarsággal kapcsolatban. Több törekvés ellenére egységes, koherens EU-szintű kisebbségvédelemről a mai napig nem lehet beszélni. A kedvező hatások mellett egyes országokban az EU-csatlakozás után romlott a magyar közösség helyzete, ami ellentétes az unió értékrendjével és a csatlakozási kritériumokkal.
A stratégia szól a nemzetpolitika eddigi eredményeiről és hibáiról is. A legfontosabb eredmények közé sorolják a külhoni magyarság kérdésének tematizálását, a 2001-es státusztörvényt, a magyar egyetemek létrehozását, az intézményesített egyeztetési fórumok (Máért, Magyar Diaszpóra Tanács, Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma) létrehozását és működtetését, az állampolgársági törvény módosítását és a nemzeti összetartozásról szóló törvényt.
Hibaként és tanulságként említik, hogy nem alakult ki konszenzus a nemzetpolitikában, és nem volt összehangolt, a legfontosabb célokat megfogalmazó elképzelés, valamint a támogatások nem voltak számon kérhetőek.
Mint megállapítják, a külhoni magyar közösségekre a legnagyobb veszélyt az asszimiláció jelenti, ezért a cél az életképes és fejlődő közösségek, amelyek növekvő támogatása csak akkor lehetséges, ha Magyarország regionális szerepe megnő. Alapvetés, hogy a külhoni magyar közösségek a szülőföldjükön szeretnék megőrizni magyarságukat, és az a cél, hogy a külhoni magyar közösségek teljes intézményrendszere kiépüljön, és képessé váljanak az öngondoskodásra, amellett, hogy mindig maguk mögött tudhatják Magyarország támogatását.
A dokumentum kulcsfontosságúnak nevezi az oktatás kérdését, és célul jelöli meg, hogy minél több diák vegyen részt magyar nyelvű közoktatásban, és a magyar diákok számarányuknak megfelelően legyenek jelen a felsőoktatásban.
A stratégia az egyik legnagyobb eredményként értékeli a külhoni felsőoktatási intézmények létrejöttét. Ezek olyan mértékben gátolják az asszimilációt és segítik „a magyar identitás reprodukcióját”, melynek hatása felbecsülhetetlen – olvasható. Az anyag ugyanakkor kitér arra is, hogy a természettudományi, mérnöki képzésben részt vevő magyar diákok száma alacsony. A cél az egységes Kárpát-medencei oktatási tér kialakítása, amelynek keretében hangsúlyt kell fektetni arra, hogy ez az arány változzon a reál-, a mérnöki, az orvosi és a jogászszakok javára – olvasható.
Ösztönözni kell továbbá az anyaországi és külhoni felsőoktatási és tudományos intézmények együttműködését. A célok között fogalmazzák meg az intézményalapítást és azok erősítését.
A dokumentum szerint a szórvány a magyarság asszimilációnak leginkább kitett része. Itt és a kisebb településeken az óvodára és az elemi oktatásra kell összpontosítani, erőforrásokat a beiratkozásra koncentrálni. A támogatáspolitika legfontosabb feladatai közé kell tartoznia a magyar anyanyelvű oktatási intézményekbe való beíratást segítő kampányt.
A civil szervezetek esetében fontos, hogy a jogvédelemben ellenőrző szerepet töltsenek be, kezdeményezőleg lépjenek fel, és járuljanak hozzá a magyar közösségeket érintő jogok érvényesüléséhez.
A támogatásokról szólva kiemelik, hogy a korábbi rendszer folytatásával eredményt nem lehet elérni, a cél, hogy a támogatáspolitika az eseti jellegű helyett az intézmények segítésére koncentráljon, az erőforrásokat összpontosítsák, a források felhasználását folyamatosan ellenőrizzék és a Bethlen Gábor Alapkezelő által működtetett egységes nyilvántartási rendszert kibővítsék.
MTI
Krónika (Kolozsvár)

Egyszerű felvetés
Túl egyszerű, túl logikus és túl sok politikai érdeket sért – nagyjából így jellemezhető az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőjének tegnapi felvetése, miszerint az új választási törvényben rögzíteni kell, hogy a romániai magyarság számára a bukaresti parlamentben alanyi jogon biztosítsák a számarányának megfelelő mandátummennyiséget, amelyért aztán a magyar politikai szervezetek egymással versengenének.
A felvetés megvalósulása esetén nem kellene aggódni a magyar képviselet parlamentből való kiesése miatt. Ugyanakkor vélhetően megfosztaná a romániai magyarságot attól az esélytől, hogy a románokénál nagyobb arányú szavazói mozgósítás esetén számarányánál nagyobb mértékben is részese lehessen a törvényhozásnak. De ne szaladjunk ennyire előre: a választási törvény módosítása a kormánykoalíció két vezető pártján, a Demokrata-Liberális Párton és az RMDSZ-en múlik, amelyek közül jelenleg egyiknek sem áll érdekében az, hogy a felvetés megvalósuljon.
Az RMDSZ huszonegy, zömmel kormányon eltöltött év parlamenti tapasztalatával bír, ezen időszak alatt pedig – bármilyen közhelyes is ez immár – gyakorlatilag monopolhelyzetbe manőverezte magát. Komoly kihívó nélkül hajthatott rá a magyarok szavazataira, és bár a magyar választók voksolási hajlandósága a románokéhoz hasonlóan drámaian csökkent, az, hogy versenytárs nélkül vehetett részt a parlamenti választásokon, még így is 6-7 százalék közötti eredményt jelentett számára. Parlamenti szereplőként, gyakran kormánytényezőként pedig hagyományosan egyedüli képviseletként sáfárkodik a romániai magyarságnak járó állami támogatásokkal és a rendelkezésére álló egyéb forrásokkal. Ezek elosztásának privilégiumáról pedig – mivel mind bukaresti, mind országos szinten kiterjedt apparátust és klientúrarendszert épített ki – nem szívesen mondana le.
A PDL szempontjából egyszerűbb a képlet. Nem valószínű, hogy most, amikor egy újabb magyar versenytárs is megjelent az RMDSZ-szel szemben, ezért megnőhet annak az esélye, hogy ne legyen magyar képviselet a parlamentben, meg kívánná gátolni ezt. Az EMNP felvetése tehát érdekes – megvalósulásához azonban előbb az RMDSZ-t kellene meggyőznie, hogy felvállalja, majd ezt követően az RMDSZ-nek kellene elfogadtatnia a PDL-vel. Egyik sem tűnik könnyű feladatnak.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Határon túli magyar vezetők a nemzetpolitikai stratégiáról
Budapest
Üdvözölték a 2020-ig szóló nemzetpolitikai stratégia elfogadását határon túli magyar vezetők a Magyar Állandó Értekezlet zárónapján csütörtökön a Parlamentben.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a kétnapos tanácskozás zárásaként tartott sajtótájékoztatón üdvözölte az elfogadott nemzetpolitikai stratégiát, mint mondta, nagyon alapos dokumentumról van szó. Fontosnak nevezte, hogy a benne foglaltak alapján a stratégia megvalósítása is közösen történjen.
Jelezte: egyetértettek a nemzeti jelentőségű intézmények támogatási kritériumaival. Azt mondta, fontos az is, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek kiegyensúlyozottak, és figyelembe veszik, milyen intézmények jelentek meg Erdélyben az elmúlt 20 évben, és hogyan teljesítettek.
A szavazati jogra térve kiemelte: kiterjesztése megfelel elvárásaiknak, szükség van rá. Arra kell figyelni, hogy "a különböző nemzetrészek között" erősödjön a bizalom, a szolidaritás. Szólt még arról is, hogy a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem végleges akkreditációja rövid időn belül megtörténhet.
Összegzése szerint a határon túli magyaroknak az az érdekük, hogy Magyarország sikeres és erős legyen a régióban, a nemzetközi politikában, Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy a határon túli magyar közösségek erősek és sikeresek legyenek.
Kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke jelezte, hogy a nap folyamán találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt egy évben "nemzetpolitikai rendszerváltás" ment végbe, és kiemelte, hogy a nemzeti együttműködés rendszerébe a határon túli magyarok is beletartoznak.
Vétek volna, ha ebbe a rendszerbe nem kapcsolódnának be, hiszen "egy a nemzet" - mondta. Az együttműködésben mindenkinek helye van - folytatta, és üdvözölte, hogy az MSZP-nek sikerült megszabadulnia a "gyurcsányizmustól", ez volt szerinte a nemzetpolitika kialakulásának egyik legfőbb akadálya, de még szükség van változásokra.
Hozzátette: azt kérik, hogy Fidesz és a KDNP lépjen tovább a nemzeti együttműködés rendszerében. Azzal semmiképp sem tud egyetérteni, - mondta -, hogy bízzák a határon túliakra a döntéseket és ne szóljanak bele. "Igenis szóljon bele a magyar politikum, de mi is szóljunk bele a magyarországi politikába, mert egy a nemzet" - tette hozzá.
Kitért arra is, hogy a nyugati diaszpóra sokáig mostohagyermeke volt az anyaországnak, ideje volt integrálni.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke az autonómiatörekvések fontosságát hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: ez a szülőföldön maradás feltétele.
A romániai magyar erők közelgő választásokon való együttműködését firtató kérdésre Kelemen Hunor azt mondta, részükről az együttműködésnek nincs akadálya. Az az érdekük, hogy erős képviselete legyen a romániai magyarságnak - hangsúlyozta.
Tőkés László szerint ugyanakkor meg kell lennie az együttműködés feltételeinek, és azt javasolta, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz.
Szász Jenő azt mondta,nagyon fontosnak tartják a romániai magyarság parlamenti képviseletét, de személyi összetételét tekintve "minőségi korrekcióra" van szükség.
Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke azt mondta: részükről megvolt a nyitottság, hogy a Híddal választási koalíciót alkossanak. A Híd ezt visszautasította, és helyeket ajánlott listáján az MKP-nak. Ezzel az etnikai politizálás elvét kérdőjelezte meg, ismét dilemma elé állítva az ottani magyarságot - mondta.
Arra a kérdésre, hogy miért nem hívták meg a Híd-Most pártot a Máértra, Semjén Zsolt közölte: a Máérton etnikai alapú magyar pártok vesznek részt. A Híd önmagát határozta meg úgy, hogy nem ilyen párt, ezzel kizárta magát "a klubból" - tette hozzá.
MTI/Új Szó

Romániában leváltották a szenátus elnökét
A román parlament felsőháza szerdán leváltotta a szociáldemokrata Mircea Geoana házelnököt, akit pártja egy nappal korábban kizárt soraiból – közölték román hírügynökségek.
A kizárásról szóló előző napi döntést követően a román ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) Geoanának a házelnöki posztról való visszahívását kérte. Kisebb vita után a szenátus meg is szavazta Geoana leváltását, a volt házelnök pedig bejelentette: megtámadja az alkotmánybíróságon a szenátus határozatát.
A parlament felső házának elnöki posztját ideiglenesen Petru Filip, a román kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) szenátora tölti be.
Az új házelnök megválasztására várhatóan jövő héten kerül sor. A PSD mellett a kormánykoalíció is állít majd jelöltet. A szociáldemokraták emberét várhatóan a szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) is támogatni fogja.
A kormánykoalícióban azonban még nincs egyezség a közös jelöltről, hiszen a PD-L mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a kormányt a parlamentben támogató, független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) is igényt tart a posztra. A román sajtó információi szerint azonban a PD-L hallani sem akar arról, hogy a második legfontosabb közjogi méltósági tisztségnek számító szenátusi elnöki posztba magyar kerüljön.
Geoana 2005 és 2010 között volt a PSD elnöke. Tavaly főként azért maradt alul Victor Ponta jelenlegi pártelnökkel szemben a PSD tisztújító kongresszusán, mert 2009-ben elvesztette Traian Basescu államfővel szemben az államelnök-választást, miután a második forduló előtt még Geoana tűnt a nagy esélyesnek. Őt volt pártja azzal vádolta meg, hogy egyéni politikai ambícióira használta fel a szenátusi elnöki tisztséget, és ezért a lemondását kérték a szenátus éléről. Geoana nem volt hajlandó eleget tenni a felkérésnek, ezért döntött egykori pártja a kizárásáról.
erdon.ro

Jeruzsálemben a román kormány
Közös mezőgazdasági, energetikai, infrastrukturális, védelmi, turisztikai, egészségügyi, kulturális és környezetvédelmi projektekről tárgyal ma Jeruzsálemben együttes ülésén a román és az izraeli kormány. Ez alkalommal az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem ágazatában kibontakozó kétoldalú együttműködés bővítéséről írnak alá megállapodást, illetve elfogadják a két kabinet közös nyilatkozatát.
Románia első ízben Magyarországgal vezette be az együttes kormányülések – néhány év óta sajnálatosan szünetelő – gyakorlatát, majd hasonló összejövetelekre került sor a bukaresti kormány, valamint a szófiai, illetve a chişinăui kabinettel is.
Ma a román kormány izraeli partnerével ül össze hasonló rendezvényre; ez az első olyan kormányülés, amelyet a bukaresti kabinet nem szomszédos ország kormányával folytat.
Jogi keretek, struktúrák
Románia is Izrael kétoldalú gazdasági kapcsolatait 2006-ig a 2001-ben elfogadott szabadkereskedelmi egyezmény alapozta meg, amely teljes mértékben liberalizálta az ipari termékek cseréjét. 2007-től kezdve a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat az Európai Unió és Izrael gazdasági cseréire vonatkozó Euro-Mediterrán társulási egyezmény szabályozza. Az ipari termékek esetében a gazdasági kapcsolatok ez esetben is teljesen szabadok, a mezőgazdasági termékeknél pedig kölcsönös koncessziók érvényesülnek.
Az utóbbi években jelentős változás állt be a kétoldalú kereskedelmi cserék struktúrájában. Románia exportjának értékében 2004 óta növekedtek, és már az 50 százalékot is meghaladják a közepes szinten vagy magas fokúan megmunkált termékek. Korábban a román export 80 százalékát nyersanyagok jelentették.
Románia mindenekelőtt magas szintű technológiát képviselő ipari termékeket importál Izraelből, elektromos gépeket, felszereléseket és berendezéseket, vegyipari cikkeket, repüléstechnikai és hajózási berendezéseket, élelmiszert, gyógyszert, optikai műszereket, orvosi felszereléseket.
Az együttműködés konkrét adatai
Romániában nagyszámú izraeli cég működik, elsősorban az infrastruktúra, a repüléstechnika, az elektronika, a vegyipar, a fémkohászat, a gépgyártás, az élelmiszeripar, az építőipar, a mezőgazdasági öntözőrendszerek, az idegenforgalom, az egészségügyi és pénzügyi-banki szolgáltatások, a média területén.
Tavaly év végén a Romániában bejegyzett 5105 izraeli vállalkozás alaptőkéje meghaladta a 65 millió dollárt. Ezzel Izrael a közvetlen külföldi befektetők rangsorában a 31. helyet foglalja el.
Igaz, az izraeli vállalkozók még óvatosak: inkább csak a román törvénykezés által kötelezően előírt összegeket fektették be beruházásaikba, a későbbi befektetéseket és felvásárlásokat a közvetlenül érintett természetes személyek részéről jegyezték, anélkül, hogy azok részei lennének az alaptőkének.
A beruházások egy részét – mintegy kétmillió dollár értékben – a Romániában működő izraeli cégek Hollandiában, Ciprusban, Görögországban, az Egyesült Államokban bejegyzett offshore cégek révén juttatták Romániába.
A Romániában működő izraeli cégek közül a legfontosabb az élelmiszeriparral foglalkozó Strauss Group és Tnuva Group, az Elbit Systems Ltd. és az Israeli Aircraft Industry repüléstechnikai vállalat, az építőiparban tevékenykedő Ackerstein Industries, a számítástechnikára szakosodott Motorola, Alvarion, a pénzügyekben jártas Bank Leumi. Utóbbi a második legnagyobb izraeli pénzintézmény, Romániában elsősorban a kereskedelmi tevékenység meghitelezésével foglalkozik, 0,5 százalékos romániai bankpiaci részesedését pedig 2,5 százalékra emelné.
Egyébként a romániai Eximbank és az Exporthitelt Biztosító Izraeli Korporáció között megállapodás létezik a harmadik piacokra történő román és izraeli kivitel biztosításáról.
A lehetséges jövő
Jelenleg egymilliárd dollár körüli közvetett izraeli beruházásokról folytatnak tárgyalásokat a felek.
Igencsak jó együttműködés alakult ki romániai és izraeli üzletemberek között is. Erősítéséhez jelentősen hozzájárulhat a most első ízben megrendezett román–izraeli együttes kormányülés, amelyen az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem ágazatában kibontakozó kétoldalú együttműködés bővítéséről írnak alá megállapodást, illetve elfogadják a két kabinet közös nyilatkozatát.
A kétoldalú gazdasági és politikai kapcsolatok látványos javulását jelzi az a tény is, hogy nemrégiben húsz év után első ízben látogatott el Romániába izraeli kormányfő, Benjamin Netanjahu személyében.
A kétoldalú együttes kormányülés amolyan első akkordjaként a közelmúltban Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter Izraelben tárgyalt többek között Shalom Simhon izraeli ipari, gazdasági és munkaügyi tárcavezetővel, akivel mindenekelőtt a környezetvédelemmel, erdő- és vízgazdálkodással összefüggő kérdéseket tekintette át.
Borbély a potenciális izraeli befektetések sorából elsősorban Prahova megye integrált vízrendszerének bővítését, a Szeret-Bărăgan-csatornánál beindított munkálatok befejezésénél való közreműködést emelte ki, hangsúlyozva egyben azt is, hogy Románia fokozottan támogatja az árvízvédelmi és vízgazdálkodási beruházásokat.
A Környezetvédelmi Operatív Program keretében vízprogramokra (árvízvédelem, tengerparti erózió megfékezése, integrált vízrendszerek kiépítése) 2015-ig 4,6 milliárd euró áll Románia rendelkezésére. Az idén elindított Országos Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében pedig a hazai szakminisztérium 2014-ig 3,7 milliárd lej értékben kezdhet el árvízvédelemmel és vízgazdálkodással kapcsolatos beruházásokat – hangsúlyozta Borbély László környezetvédelmi miniszter.
Bogdán Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)

Húsz év mérlege
Kövér László magyar házelnök szerint az elmúlt húsz esztendő nemzetpolitikai mérlegének megvonására ült össze tegnap tizedik alkalommal Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (Máért).
A kétnapos ülésen a határon túli magyar szervezeteknek azonban gyakorlatiasabb kérdésekről is tárgyalniuk kell: például a nemzeti jelentőségű intézetek támogatásáról és általában a budapesti támogatási politika hatékonyságáról. A tanácskozáson megvitatják a népszámlálások tapasztalatait, és szóba kerülnek a környező országokban jövőre tartandó választások is.
Megnyitójában Kövér László házelnök arról beszélt, hogy az elmúlt húsz esztendő magyar nemzetpolitikai teljesítménye a magyar politikai osztály „műve és felelőssége”. „Ennek a nyomasztó felelősségnek a kiporciózását” rövid távon, nem mindig méltányosan, a választópolgárok, hosszabb távon – „megfellebbezhetetlenül” – a magyar történelem végzi el – mondta. A kialakult helyzetnek – tette hozzá – természetesen van megoldása, és ebben a megoldásban segíthet a Máért felelős munkája.
Az Országgyűlés elnöke kiemelte: az elmúlt húsz esztendő tanulságai alapján sok mindent újra kell gondolni. Példaként említette, hogy a szomszédos országokban hatalmi szerepkörbe kerülő magyar politikai osztály valójában mit képvisel: a magyarok érdekeit a többségi államvezetésben, vagy a többségi államvezetés érdekeit a magyarok között, esetleg egyfajta moderátor-, pacifikáló szerepet választ magának, saját jól felfogott csoportérdekét követve.
„És ugyanez a felvetés bármikor igaz lehet a magyarországi politikai osztályra is” – mondta Kövér László, hozzátéve: mindenki eldöntheti, kit képvisel: a nemzeti érdekeket nemzetközi porondon, vagy „a nemzetközi érdekek ügynöke a hazai pályán”. A házelnök szerint a magyarországi választópolgárok – „értékelve a balliberális politikai osztály ténykedését” – 2010-ben félreérthetetlenül kifejezték ebben a kérdésben az elvárásukat.
A kormánypárti politikus két ügyet említett, amelyben „a határokon belüli és kívüli teljes magyar politikai osztály” elvben egyetért, s azt mondta, néha úgy érzi, ezen a két tételen kívül napjainkra alig maradt bármi más, amiben teljes és feltétlen nemzetpolitikai egyetértés lenne közöttük. Az egyik tétel szerint nincs, nem lehet eredményes magyar nemzetpolitika gazdaságilag erős és politikailag tekintélyes magyar állam nélkül.
A másik tétel szerint a határon túlinak mondott magyar közösségeknek joguk van ahhoz, hogy a szülőföldjükön boldoguljanak, és mindehhez megoldást a szomszédos államok területi épségét nem sértő, Európában már létező, legitim önrendelkezési formák, azaz az autonómia különböző válfajai biztosítják – emelte ki Kövér László.
A Máért ülésére Erdélyből az RMDSZ, az EMNT és az MPP kapott meghívót. Az RMDSZ-t Kelemen Hunor elnök, Kovács Péter főtitkár, Bíró Rozália SZKT-elnöke, Nagy Zoltán államtitkár és Porcsalmi Bálint politikai tanácsadó képviseli Budapesten. A határon túli szervezetek képviselőinek felszólalásai lapzártánkkor kezdődtek.
Átláthatóbb támogatási rendszert javasol az LMP
Törvénymódosító javaslatot nyújtott be az LMP a határon túli magyarok támogatására létrehozott Bethlen Gábor Alap működési elveivel és a döntések átláthatóságával kapcsolatos visszásságok megszüntetésére. Az ellenzéki párt kifogásolja, hogy a BGA létrejöttével megszűnt a lehetőség, hogy a külhoni magyar szervezetek részt vehessenek a támogatásokról szóló döntésekben.
Közleményükben emlékeztetnek arra, hogy a korábbi testületeket a kabinet egy hazai kormánytisztviselőkből álló, csak döntés-előkészítő szerepkörrel rendelkező kollégiumra redukálta. A határon túlról már az idei döntések kapcsán olyan kritikák fogalmazódtak meg, hogy a kormány a neki kedves szereplők és szervezetek támogatására használja a forrásokat.
Az LMP javaslata szerint a jelenlegi egy darab kollégium helyett támogatási célok szerint szervezett, valódi döntési hatáskörrel rendelkező kollégiumok jönnek létre, amelyekben fele-fele arányban kapnak helyet a külhoni magyar szervezetek és a testület vezetőjét is adó felelős kormánytisztviselők.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Ki lehet az „igazi” Elie Wiesel?
Január 24-én kezdi el tárgyalni a bíróság Budapesten azt a személyiségi jogi pert, amelyet Grüner Miklós holokauszt-túlélő indított Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija ellen. A per valójában Elie Wiesel, Nobel-békedíjas íróról szól – írja a Népszabadság.
A magyarországi napilap ismerteti, hogy Grüner szerint ugyanis akit ma Elie Wieselként ismer a világ, nem Elie Wiesel: az illető ellopta az ő egykori auschwitzi barakktársának, Lázár Wieselnek a személyazonosságát. Ezért jogerős bírósági ítélettel szeretné igazolni a lassan negyedszázada hangoztatott állításait a holokauszt-túlélő, aki 1986 óta számos nyilvános fórumon, kiadványban azt közölte, hogy a Nobel-békedíjas Elie Wiesel hamis személyazonossággal él, nem lehet azonos az Auschwitzban A-7713-as számon nyilvántartott Lázár Wiesel nevű egykori rabtársával.
Nem alany, hanem tárgy
Grüner Miklós az elmúlt héten Budapesten jelentette be, hogy az állításait végre bíróságon is tudja igazolni. Jogi képviselője, Bősze Ferenc ügyvéd azt közölte, hogy a Grüner által indított személyiségi jogi pernek nem az alanya lesz Elie Wiesel, hanem a tárgya. Mégpedig oly módon, hogy alperesként perbe hívták Köves Slomót, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbiját, aki 2009-ben, Elie Wiesel magyarországi látogatásakor egy internetes cikkében történelemhamisítónak nevezte Grünert.
„A bírósági tárgyaláson azt szeretnénk bizonyítani, hogy Köves Slomó jogsértően és megalapozatlanul tüntette fel a felperest történelmi és valós tényeket célirányosan csúsztatva, a valóságtól elrugaszkodva hivatkozó személyként” – idézte a keresetlevelet Bősze, aki hozzátette: az eljárás során valójában azt kell igazolniuk, hogy Wiesel hamis személyazonossággal él.
Hivatalos életrajza szerint Elie Wiesel 1928. szeptember 30-án született Máramarosszigeten, 1944-ben a családjával együtt deportálták. Túlélte az auschwitzi haláltábort, ahonnan előbb Franciaországba került, később az Egyesült Államokban telepedett le. A holokausztról írt életrajzi könyve (És a világ hallgat) az ötvenes években jelent meg Buenos Airesben jiddis nyelven, majd 1958-ban a franciául megírt Az éjszaka hozta meg számára a világsikert. Eddig összesen 57 könyve jelent meg, munkásságát 1986-ban Nobel-békedíjjal ismerték el.
Az A-7713-as szám
Grüner Miklós állításának lényege – ismerteti a Népszabadság – az, hogy a valódi Lázár Wieselnek az ötvenes évek közepén nyoma veszett, a jiddis nyelven Argentínában kiadott önéletrajzi mű még bizonyosan az ő alkotása volt, ám Az éjszaka már egy másik személy munkája, aki – Grüner feltételezése szerint a jogdíj kikerülése érdekében – szépirodalmi stílusban átdolgozta Lázár Wiesel önéletrajzát, majd Elie Wiesel néven felvette a személyazonosságát is.
A felperes – aki a második világháború után Svédországban telepedett le – 1986-ban személyesen találkozott Elie Wiesellel, az összejövetelt egy svéd újság szervezte meg. A találkozón Grüner és Wiesel is úgy nyilatkozott, hogy még soha életükben nem látták egymást.
Grüner nem értette a dolgot, mivel jól emlékezett egykori rabtársára, Lázár Wieselre, akinek a karjára a haláltáborban az A-7713-as számot tetoválták. Az íróként hírnevet szerzett Elie Wiesel is azt állította magáról, hogy ő volt az A-7713-as fogoly, ami Grüner szerint képtelenség.
Bősze Ferenc ügyvéd a bíróság elé tárt bizonyítékok közül kiemelte, hogy sikerült olyan dokumentumokat beszerezniük, amelyek azt igazolják: az A-7713-as számú rabként nyilvántartott Lázár Wiesel valójában nem is 1928-ban, hanem 1913-ban született. Olyan iratokat is találtak, amelyek szerint Lázár Wiesel apját Ábrahám Wieselnek hívták (ő volt az A-7712-es számú rab), miközben Elie Wiesel hivatalos életrajza szerint az édesapját Salamon – a Wikipédia szerint Slomó – Wieselnek hívták.
A Népszabadságnak arra a kérdésére, hogy Grüner Miklós miért folytat 1986 óta valóságos hadjáratot Elie Wiesel ellen, a most 83 éves férfi azt mondta: egykori rabtársa emlékének tartozik azzal, hogy az általa átélt szenvedésekből ne élhessen meg egy másik személy, ne használhassa fel jogtalanul a valódi Lázár Wiesel személyazonosságát.
Hatvan év múltán
Több mint hatvan esztendei távollét után két éve, 2009-ben érkezett először Magyarországra Elie Wiesel. „A gyűlölködők, a rasszisták, akik szégyent hoznak Magyarországra, a magyarok és a zsidók közös ellenségei; a holokauszt tagadását pedig törvénnyel kellene büntetni Magyarországon is, hogy az ezt vallók börtönbe kerüljenek” – jelentette ki a Nobel-békedíjas író a Budapesten megrendezett Magyar-zsidó együttélés – együtt a közös jövőért című konferencián.
A ma Romániához tartozó Máramarosszigeten született író felidézte, hogy 1940-ben, Erdély egy részének Magyarországhoz történt visszacsatolásakor az ottani zsidóság örömmel fogadta a magyar katonákat, bíztak bennük és a magyar államban. Ezzel szemben az akkori országgyűlés megszavazta a kirekesztő zsidótörvényeket, és a második világháború alatt a magyarországi zsidóságnak üldöztetés volt a része, pedig még a gettóba vonuláskor is meg voltak győződve arról, hogy a magyar állam megvédi őket – emlékeztetett a konferencián 2009-ben Wiesel.
Gy. Z.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Diktatúráról „erdélyiesen”
A Ceauşescu-diktatúra végső szakaszára, az 1980-as, 1990-es évek Erdélyébe kalauzolja az olvasót a főleg novellistaként, esszéíróként ismert Papp Sándor Zsigmond első regénye, a Semmi kis életek című kötet, amelyet ma mutatnak be Budapesten. A szerző az MTI-nek elmondta, nem ez az első megkezdett regénye, korábban is próbálkozott nagyobb lélegzetvételű művet írni. Megjegyezte: a csaknem négyszáz oldalas kötet megírása hat évet vett igénybe.
„Amikor a novellista regényt ír, az olyan, mintha a kispályás focistákat bekergetnék a nagypályára. Meg kell szokni, hogy hosszabbak a passzok, nagyobb a tér, más a lélegzetvétel” – magyarázta az író, aki szerint a regényírás csak az elkövetett „hibák” révén tanulható.
„Remélhetőleg a következő könyvem már gyorsabban elkészül, és nem kell újra végigcsinálni ezt a tanulási időszakot” – mondta. Az író kitért arra, hogy bár a kötet címlapján az Erdélyi történet alcím is szerepel, szerinte a regény bármelyik közép-kelet-európai diktatúrában játszódhatna. „Az erdélyiséget nem olyan könnyű fellelni a kötetben, bár talán rá lehet ismerni a Ceauşescu-diktatúra jellegzetességeire” – fogalmazott.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Az erkölcs hatalma
A megmaradás alapfeltétele a jövőbe vetett hit, a létezés értelmességének tudata.
A hagyományos politikai diskurzusban a nacionalizmus jobbára kisebbségi nacionalizmust jelent. Két nem lényegtelen kivétellel, a zsidóságéval és a cigányságéval. A velük szembeni nacionalista indulatokat a nyugati politikai diskurzus is többségi nacionalizmusként azonosítja, s az ő jogos önvédelmüket nem tekinti nacionalizmusnak.
A többségi nacionalizmust, amely a nemzetállam teljes intézményrendszerét saját céljai szolgálatába állíthatja, talán csak Will Kymlicka tartja veszedelmesebbnek az önvédelmi eszközöktől megfosztott kisebbségi nacionalizmusoknál.
A kymlickai különbségtételnek morális dimenziója is van. Szerinte ugyanis a kisebbségi önvédelemnek más megítélés alá kell esnie, mint a kisebbségi nemzetek megsemmisítésére irányuló többséginek. Az erkölcs és a politika természetesen a társadalmi lét eltérő területei. A politikában, ha magasabb erkölcsi értékek védelméről van szó, szükségessé válhat bizonyos alacsonyabb szintű értékek relativizálása vagy átmeneti felfüggesztése is, a sikeres politika azonban csakis szilárd erkölcsi elvekre épülhet. Ezek tartós és indokolhatatlan felfüggesztése előbb-utóbb súlyosan visszaüt. A következmények gyakran már évek múlva megmutatkoznak, de vannak esetek, amikor egy évszázad is eltelik, amíg nyilvánvalókká válhatnak.
Románia a két világháború közötti időszakban természeti kincseinek és viszonylag jól képzett munkaerejének köszönhetően a térség gazdaságilag is jelentős államává vált. Ha a román hatalom a magyar, a német, a zsidó és a többi kisebbség tagjai által képviselt szaktudást és kulturális örökséget a román kultúra és gazdaság gyors és alapos felzárkóztatására használta volna fel, minden esély meglett volna rá, hogy a többségében román állam tartósan és valóságosan is a térség legjelentősebb államává válhasson. A román hatalom azonban a kisebbségi közösségek szétverését, az erdélyi városok kolonizálását választotta.
A kisebb lélekszámú, állami háttérrel is rendelkező kisebbségek, a németek és a zsidók a Ceauşescu-korszak csúcsán néhány év alatt elhagyták az országot. A magyar kisebbség is súlyos veszteségeket szenvedett, de legértékesebb tagjai mégis szülőföldjükön maradtak. Itt tartotta őket a kisebbségi lét éthosza. S aki maradt, az nem abban a reményben maradt, hogy az országrészt valaha majd visszacsatolhatja Magyarországhoz. Nem. Abban hitt, hogy előbb-utóbb Romániában is megteremthetjük az emberhez méltó létezés körülményeit, hogy képesek lehetünk a románokkal közösen kialakítani a mindannyiunk kulturált jövőjét megalapozó együttélés méltányos feltételeit.
Végül az következett be, amire legvadabb álmainkban sem számítottunk: a kisebbségellenes román nemzeti retorika, a „jó románok” közti összefonódásokon alapuló legális fosztogatás rendszere végül nem a magyar kisebbségi közösséget verte szét, hanem a többségi románt.
A román népesség színe-java érezte úgy, hogy ebben az erkölcsi fertőben nem találhatja meg a helyét. Hogy itt csak az érvényesülhet, akinek a szüleitől örökölt kapcsolatrendszer, vagy a maffia gátlástalan kiszolgálása erre lehetőséget teremt. Románia helyett tehát azt a Nyugatot választották, amely a kezdeti nehézségek ellenére tisztességes versenyfeltételeket kínálhat. Az állampolgárra agresszív hatalmi eszközökkel ráerőltetett nemzetállam a román átlagember lelkében omlott össze.
Persze erkölcsileg mi magyarok sem mind és mindig voltunk makulátlanok, de viszonylag kevesen váltunk-válhattunk a romlottság áldozatává, s aki azzá is vált, azt a magyar közösség jobbára kitaszíthatta magából. A magyarság számára a nemzeti összetartozás éthosza paradox módon éppen a kiszolgáltatottság következtében tartósulhatott. Márpedig a megmaradás alapfeltétele a jövőbe vetett hit, a létezés értelmességének tudata. Gyereket az vállal, illetve az marad meg a szülőföldön, aki hisz benne, hogy gyerekei legalább úgy vagy jobban érvényesülhetnek, mint ő maga.
Az a tény hogy a magyarság aránya hosszú évtizedek óta először javul, önmagáért beszél. És szavai az erkölcs és a politika viszonyáról látszanak szólni.
Bíró Béla
Új Magyar Szó (Bukarest)

Képtelenségnek nevezte Borbély László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnökének azt a javaslatát, hogy érvényesítsék az etnikai arányosság elvét a romániai választási rendszerben.
Borbély a Krónika című erdélyi napilapnak elmondta, hogy a felvetés ellentmond a választási alapelvnek, ilyen kritérium egyszerűen nem létezik. Borbély szerint az etnikai arányosság elvét egyetlen államban sem alkalmazzák. Mint mondta, az etnikai arány figyelembe vételével nem lenne lehetőség a román választópolgárok megszólítására, az RMDSZ elsődleges érdeke pedig az, hogy minél több mandátumot kapjon a parlamentben.
"Mindeddig sikerült túlszárnyalni az 5 százalékos arányt. Kérdés, hogy a népszámlálás eredményeit megkérdőjelező EMNP hogyan akarja éppen a cenzus adataira alapozni a jövő évi választásokat, hiszen ez az egyetlen adatbázis, amelyet ebben az esetben figyelembe veszünk" - mondta Borbély László, akit a Krónika idéz.
Toró egy nappal korábban mondta el az MTI-nek: az etnikai arányosság elvének érvényesítését javasolja az RMDSZ-nek, hogy a jövő évi romániai parlamenti választásokon a kisebbségi szervezetek előre meghatározott számú parlamenti mandátumért versenyezhessenek egymással, és emiatt ne kerüljön veszélybe a magyarság parlamenti képviselete. Az EMNP szerint ez az elv azt jelentené, hogy a romániai magyarság számára elkülönítenek számarányának megfelelő parlamenti mandátumot.
A Krónika szerint sem az RMDSZ-nek, sem annak nagyobbik koalíciós partnerének, a Demokrata Liberális Pártnak (PD-L) nem áll érdekében, hogy megvalósuljon ez a felvetés. A lap szerint ugyanis az RMDSZ nem szívesen mondana le a román állami támogatások elosztásának privilégiumáról, a PD-L-nek pedig nem áll érdekében, hogy megakadályozza a magyar politikai szervezetek közötti esetleges versengést, aminek az lehet a következménye, hogy a magyarság parlamenti képviselet nélkül marad.
MTI