Román pártok bírálják Tőkés Lászlót autonómiapárti kijelentései miatt
Tőkés Lászlónak az Európai Parlament alelnöki tisztségéből való visszahívását követelik ellenzéki román pártok amiatt, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egyazon kontextusban tett említést Koszovó függetlenségéről és a Székelyföld területi autonómiájáról.
Tőkés a Tusnádfürdőn lezajlott 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik panelbeszélgetésén állapította meg, hogy a Székelyföld és Koszovó nagyjából azonos régió, és ha a volt szerb tartomány albán lakosságának sikerült kiharcolnia függetlenségét, miért ne sikerülne a székelyeknek is kivívniuk a területi autonómiát. Ugyanazon a beszélgetésen Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a székelyföldi fejlesztési régió kialakításának fontosságát hangsúlyozta, ami szerinte a majdani közigazgatási-területi régió „előszobája” lehetne.
„Ha Bukarest nem hallja meg az egységes székelyföldi fejlesztési régió kialakítását célzó igényeket, akkor elengedhetetlen az erdélyi magyar politikai elit összefogása, a régió választott önkormányzati képviselői alkotta székelyföldi nagygyűlés ismételt megszervezése. És ha ez sem elég, akkor a székelyek békés eszközökkel tüntethetnek mindezért, ahogy azt tették nemrég a katalánok Barcelona utcáin” – hangoztatta a Tusványoson Toró, hozzátéve: a katalánok másfélmilliós tüntetéséhez hasonlóan Csíkszeredában egy-kétszázezer fős békés megmozdulásra lehetne példa.
A bukaresti média teljesen összemosta a két magyar politikus nyilatkozatát, amelyet úgy tálalt, hogy Tőkés László Koszovó függetlenedésének mintájára kívánja kiharcolni a Székelyföld önrendelkezését, és ennek érdekében utcára hívja az erdélyi magyarokat. A román sajtó hangulatkeltési szándékának az adott hátszelet, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) csütörtökön közzétett döntése megállapítja: Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltott függetlensége nem ellentétes a nemzetközi joggal. Tőkés megpróbálta eloszlatni a félreértéseket, amikor a két vezető román hírtelevízió, a Realitatea és az Antena3 élőben kapcsolta Tusnádfürdőről, leszögezve: a Székelyföld nem függetlenséget, hanem autonómiát szeretne. Az EMNT elnöke azonban faképnél hagyta az élő kapcsolást, amikor a bukaresti szerkesztők azt szerették volna, hogy C. V. Tudor PRM-elnökkel és Gheorghe Funar főtitkárral vitatkozzék.
Titus Corlăţean, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt alelnöke bejelentette, a PSD ősszel kezdeményezni fogja Tőkésnek az EP alelnöki tisztségéből való visszahívását, az EMNT elnöke ugyanis szerinte „nemcsak Romániára, hanem egész Európára veszélyt jelent”. A PSD úgy véli, Tőkés „szeparatista” nyilatkozata durva támadás a román államiság ellen, hiszen „erőszakos cselekményekre bujtogatja” a romániai magyarokat. A szociáldemokraták bírálták Traian Băsescu államfőt és az őt támogató Demokrata-Liberális Pártot (PDL) is amiatt, hogy Brüsszelben támogatták Tőkés megválasztását az EP alelnöki tisztségébe. Corlăţean az alkotmányra hivatkozva leszögezte: sem az autonómiát, sem a függetlenséget nem lehet demokratikus eszközökkel megvalósítani, mivel Románia egységes és oszthatatlan, szuverén nemzetállam.
Mihai Voicu, a szintén ellenzéki román Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője szerint Tőkésnek a Székelyföld autonómiájára tett javaslata törvénytelen és alkotmányellenes, ezért elvárja, hogy a PDL jelentse be az Európai Néppárt frakciójában: megvonja a romániai EP-képviselőtől a politikai támogatást. Ennél is tovább ment Horea Uioreanu kolozsvári PNL-képviselő, aki tegnap hazaárulással egyenértékűnek nevezte az önrendelkezés követelését, amelynek ügyében szerinte az ügyészségnek vizsgálatot kellene indítania. Tőkés kijelentése kapcsán Emil Boc miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva mindössze annyit mondott: a román alkotmányt tiszteletben kell tartani, az alaptörvény nem válhat alku tárgyává.
Cristian Preda, az RMDSZ-hez és a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppárthoz tartozó PDL európai parlamenti képviselője az ügyben elfogadhatatlannak nevezte Tőkés Lászlónak a Székelyföld autonómiájáról tett nyilatkozatát, amely szerinte nem szolgálja a román–magyar megbékélést. Preda szerint nem lehet párhuzamot vonni Koszovó és Székelyföld között. „Semmiféle hasonlóság nem létezik Koszovó és a Székelyföld között. Nem indokolt a székelyek utcai tüntetésre buzdítása. A hágai döntés semmiképpen nem legitimálja sem a székelyek, sem valamely más romániai etnikai csoport követeléseit. Súlyos tévedés, ha valaki ilyesféle párhuzamot erőltet” – fogalmazott Cristian Preda.
A román politikus kifejtette: a PDL nem a kisebbségekkel kapcsolatos álláspontja miatt támogatta, hogy Tőkés az EP alelnöke legyen, hanem az 1989-es forradalomban játszott szerepéért, valamint abbeli ígéretéért, hogy dolgozni fog a román–magyar megbékélésért. „Egy ilyen nyilatkozattal azonban nem hinném, hogy a megbékélést szolgálja” – mondta Preda. Raluca Turcan, a PDL alelnöke szerint Tőkés „aberrált”, amikor egy lapon emlegette Koszovó függetlenségét a székelyföldi autonómiával, és hozzátette: pártja helytelenül járt el, amikor támogatta, hogy az EMNT elnöke az EP alelnöke legyen.
Bukaresti hírügynökségeknek nyilatkozva különben RMDSZ-es politikusok nem értettek egyet azzal, hogy a székelyek utcai tüntetésekkel próbálják kivívni az autonómiát, Korodi Attila Hargita megyei honatya és Király András oktatásügyi államtitkár egyaránt a párbeszéd, a diplomácia eszközének fontosságát hangsúlyozta, sőt az Arad megyei RMDSZ-elnök populistának nevezte Tőkés autonómiapárti kiállását.
Eközben a bukaresti külügyminisztérium leszögezte: Románia nem változtat korábbi álláspontján, és továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, a tárca szerint a hágai Nemzetközi Bíróság korlátozott jelleggel elemezte az ügyet, de ennek jogi következményeiről, vagyis egy „állítólagos új állam” létrejöttének törvényességéről nem nyilvánított véleményt.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Feketére festették a Sepsiszentgyörgy-táblát
Sepsiszentgyörgy – A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal értesítette a rendőrséget, miután ismeretlen tettesek feketére festették a város Csíkszereda felőli bejáratánál lévő táblán a magyar elnevezést.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy jövő héttől a közösségi rendőrség és a csendőrség támogatásával tematikusellenőrzéseket kezd a városban. – Szeretném, ha naponta lenne, egy-egy tematikus ellenőrzés, a szabálytalanul parkoló autóktól, a törvénytelenül közlekedő szekerekig, a koldusokig vagy a cigarettacsikket utcán elhajító polgárokig – mondta Antal Árpád. Ebben az összefüggésben mondta el, hogy néhány napja ismeretlen személyek ismét feketére festették a város Csíkszereda felőli bejáratánál található tábla magyar feliratát. Az elöljáró hozzátette, a városháza munkatársai letakarították a festéket és jelentik a rendőrségen is az incidenst. erdon.ro

Tőkés: az RMDSZ-nek koalíciós szakítópróba kell legyen a verespataki bányanyitás kérdése
A verespataki ciántechnológiát alkalmazó bányanyitás kérdése a kormányból való kilépés szakítópróbája lehet a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) - jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő csütörtökön, Tusnádfürdőn, a kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation bányavállalat által megnyitni szándékozott nemesfém-kitermeléssel kapcsolatos vitán. erdon.ro

Házat a magyarnak
Már nem sírhatunk, hogy az anyaország nem törődik velünk. Az új Fidesz-kormány eddig százszor többet beszélt az elrabolt területek magyarjainak segítéséről, mint korábban az összes. És intézkedések is születtek.
Igaz, nem túl sok (s nem anyagi vonzatúak, inkább jelképesek vagy éppen lárifári), de akad köztük történelmi jelentőségű is, mint például a kettős állampolgárságra vonatkozó, vagy az a parlamenti határozat, amely kimondja: mindannyian a magyar nemzethez tartozunk! (Mellesleg, nem kevesen vagyunk határon túliak, akik eddig is tudtuk és vallottuk, hogy a magyar nemzet részei vagyunk.)
Az is bizseregteti szívünket, hogy Orbánék az összetartozást erősítő igazi magyart akarnak látni minden fontos poszton. Az elrabolt területek balga magyarjaiként, azt hittük: nem csak Sólyom László, de a Duna TV elnöke is ilyen, hisz Cselényi László mandátumának öt éve alatt a Duna háromszor kapta meg a világ legjobb kulturális televíziója címet, hozzá a kis „forgó” hölgyeket.
Tévedtünk, Cselényi is megy, helyére tuti, még igazabb magyar ül. Van miből választani, mert kormányváltáskor se szeri se száma a koncra váró igazabbnál még igazabb magyarnak. Arról nincs értesülésünk, hogy Orbánék figyelnek-e Széchenyi intelmére: „Nem száj, hanem tett magyarokra van szükségünk!” S jön a Magyarok Háza. Vagyis nem csak hazát, házat is adnak a magyarnak! Nagy találmányként szóltak róla a parlamentben. Egyik képviselő harcosan követelte, hogy ne csak Budapesten legyen Magyarok Háza, hanem minden jelentősebb városban, ahol magyarok élnek, így az elrabolt területeken is. Nem tudta, hogy van már ilyen, nem csak Nyugaton, de az erdélyi szórványban is, mert csak mondta és mondta, milyen nagy lesz a magyar összefogás általuk.
Talán mi, elszakított magyarok túlságosan a földön járunk, és nem tudunk úgy szárnyalni, mint az ilyen lelkes kezdeményezők, de például ott, ahol minden fontosabb intézményünk megvan – mint például Kolozsváron, Nagyváradon, Csíkszeredában, Komáromban – nem kellene ilyen költségbe vernie magát szegény anyaországunknak, elvégre ott a magyar színház, iskola, templom, egyetemi kar, újság, könyvtár, ne adj isten RMDSZ-, MKP-,VMSZ-, EMNT-székház és annyi más. Mind magyar ház is, nem? (Talán Budapesten ezután nem az Országházat, hanem a Magyarok Házát mutogatják az vendégeknek?)
Segítsük, hogy inkább tartalmában, mint külső magyarkodásban váljanak magyarrá ezek az intézmények. Vagy csak arról van szó, hogy az új hatalom sok csicskása nem kapott még jobb posztot? Akkor nem szóltam semmit.
Sike Lajos. Új Magyar Szó (Bukarest)

Magyarország fővezére a médiát vette célba
Koncentráció és korrupció
The Washington Post
Amikor legutóbb Magyarország miniszterelnökeként szolgált, Orbán Viktor nemkívánatossá tette magát Washingtonban, holott országa NATO-tag. George W. Bush kormányzata megsértődött, amiért Orbán a múlt század harmincas éveire emlékeztető, nacionalista és antiszemita elveket valló szélsőjobb felé kacsingatott.
Miután 2002-ben elveszítette a választást, Orbán nyolc évet töltött ellenzékben, mielőtt áprilisban elsöprő győzelmet aratott, és ennek eredményeként pártja kétharmados többséget szerzett a parlamentben – eleget ahhoz, hogy a szélsőjobb támogatása nélkül kormányozzon. Sok magyar azt gondolta, Orbán felhagy korábbi megosztó polikájával. Eddig nem tette.
Új kormányának egyik első intézkedése annak a törvénynek az elfogadása volt, amely útlevelet biztosít a szomszédos országokban élő magyaroknak – Szlovákia, Románia és Szerbia nagyszámú kisebbségi közösségeinek. Figyelembe véve, hogy előbbi két állam Magyarországgal együtt az Európai Unió tagja, utóbbi pedig tagjelölt, elvileg nem volna szükség ilyen intézkedésre.
De Orbán, újfent, a kedvére tett azoknak, akik – saját országában – soha nem fogadták el az 1920-as, Magyarországot a mostani határai közé beszorító Trianoni Szerződést. Legyinthetnénk, hogy az útlevéltörvény csupán szimbolikus. Igen ám, de a kormány másik fontos intézkedése – kísérlet a média teljes körű ellenőrzésére – már nem az. Orbán arra használta hatalmas parlamenti többségét, hogy első lépésként eltörölje az alkotmányos előírást, amely „információs monopóliumok kialakulásának megelőzését” célozta.
Aztán pártja törvényjavaslatot nyújtott be – ebben a hónapban szavaznak róla –, amely összevonná a közszolgálati televízió- és rádiócsatornák felügyeletét ellátó hatóságokat, és helyette létrehozna egy rendkívül erős médiatanácsot, amely a magánkézben lévő tévéket és rádiókat is felügyelné. A tanács elnökét Orbán jelölné ki, tagjait pedig a kormányzó párt.
A következmény az volna, amint az ellenzéki szocialista párt kiemelte, hogy „a közszolgálati sajtó pártsajtóvá változna” – a jelenségre nem volt példa Közép-Európában a kommunista rendszer bukása óta. Egy másik médiarendelkezés, amely ősszel kerül terítékre, még problematikusabb. Kiterjesztené a kormányzati szabályozást a magán nyomtatott sajtóra, sőt a blogokra is, megnyitva az utat a tartalomellenőrzés előtt, és bevezetné a kiadványok hatósági regisztrálásnak kötelezettségét.
A sajtószabadságot védő nemzetközi csoportok és magyar újságírók heves tiltakozása nyomán a kormány kitolta a törvényhozási folyamatot. Egyes magyarországi megfigyelők viszont úgy vélik, Orbán csupán kivárja, amíg augusztusban visszavonul Sólyom László köztársasági elnök , akinek helyét a miniszterelnök nacionalista szövetségeseinek egyike veszi át.
Az elsöprő választási győzelem a parlamenti demokráciákban szokatlan mértékű hatalmat adott Orbán Viktor kezébe. Ezt a legjobb esetben arra használhatta volna, hogy átvigye a krónikusan bukdácsoló magyar gazdaság által igényelt reformokat. Ha ehelyett a demokratikus intézmények gyengítését veszi célba, nagy eséllyel ismét pária lesz a nyugati kancelláriákban. (Fordította Sz. L.) Új Magyar Szó (Bukarest)

Uniós jogszabályt kisebbségi téren!
A nemzeti kisebbségek védelméről szóló, 1998-ban életbe lépett keretegyezmény lehet a kisebbségi kérdés európai uniós szintű jogi szabályozásának alapja, állapította meg Winkler Gyula az RMDSZ európai parlamenti képviselője a kisebbségügyi frakcióközi munkacsoport ma délelőtti ülésén. A tanácskozáson jelen lévő Rainer Hofmann professzor, a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről Tanácsadó Bizottságának elnöke úgy vélte, szakmai szempontból indokolt lenne, hogy az egyezményben szereplő kisebbségi jogok képezzék egy uniós szintű jogi szabályozás alapját. A professzor előadásában elhangzott, hogy az Európa Tanács 36 tagállama írta alá és ratifikálta az egyezményt, de nincs közöttük az egyik legnagyobb uniós tagállam, Franciaország.
Kolozsvári Rádió. Erdély.ma

Akkreditálták a Sapientiát
Örvendetes hírt kapott a Sapientia – EMTE: a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság július 23-án akkreditálta az egyetemet. A döntést az EMTE tusványosi sátrában Tőkés László, Markó Béla, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke és Dávid László, az egyetem rektora jelentette be.
Tíz esztendő után nagy öröm, hogy itt jelenthetjük be az akkreditáció hírét – mondta sajtótájékoztatóján Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke. „Tíz évig folyamatosan tiltakoztunk és rimánkodtunk saját kormányainknak, engedjék meg, hogy visszaállíthassuk az önálló erdélyi magyar felsőoktatást. Bölcs döntés volt tíz évvel ezelőtt a magyar kormány részéről, hogy tovább ne kelljen várni, hanem megadta a támogatást. Száz évig abból élünk, ami tíz év alatt megtörtént” – tette hozzá Kató.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes szerint az erdélyi magyar egyetem helyreállításával jóval több mint 10 ezer fiatal tanulhat anyanyelvén Erdélyben. „Ha nem is úgy, ahogy húsz évvel ezelőtt elterveztük – hiszen önálló állami egyetemről még nem beszélhetünk –, de a Sapientia küszöbén áll annak, hogy minden szempontból a parlament által is jóváhagyott, akkreditált egyetemmé váljék” – mondta Markó, hozzátéve, a kormányon lévő RMDSZ kötelessége minden akadályt elhárítania ahhoz, hogy a parlament is megszavazza a törvényt.
A Sapientia – EMTE 2007-ben kérte a hat évvel korábban elindított szakok elismerését és tavaly a teljes intézmény akkreditációját.
Kovács Tímea. Hargita Népe (Csíkszereda)

Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték
(MTI) – Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, ha eltűnünk a világból, az emberiség egésze lesz szegényebb – ezt a gondolatot fejtette ki pénteken Tusnádfürdőn Semjén Zsolt.
A magyar miniszterelnök-helyettes a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott rendezvényen, a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) nyílt ülésén beszélt a magyar nemzetpolitikában végbemenő rendszerváltásról, a közösségi autonómiák helyéről a nemzeti együttműködés rendszerében.
Semjén Zsolt kifejtette: a magyar állam értelme és célja az, hogy az emberek életminősége javuljon, a magyar nemzet fennmaradjon. Mert minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, ha eltűnünk a világból, az emberiség egésze lesz szegényebb – hangsúlyozta. Ezért a magyar államnak az egyetemes emberiség iránti elsődleges kötelessége, hogy a nemzet érdekében folytassa politikáját – tette hozzá.
A politikus egyaránt tévesnek nevezte a nacionalizmust és sovinizmust, valamint azt a szemléletet, amely nem tekinti értéknek a nemzetet. Felhívta a figyelmet a nemzet egységére, az ugyanis – mint mondta – három pilléren nyugszik, nevezetesen a magyarországi, a Kárpát-medencei, valamint a nyugati magyarságon.
A Fidesz azért nyújtotta be azonnal az újonnan megalakult magyar parlamentben az állampolgársági törvényt – mondta –, mert így akarta biztosítani, hogy a magyarság az állampolgárság révén közjogi értelemben is egyesülhessen. Kedvezően értékelte, hogy a szomszédos államok közül Szlovákia kivételével egyik sem támadta ezt a törvényt.
Semjén Zsolt szerint nem lett volna értelme várni az állampolgársági törvénnyel, mert Szlovákia magatartása akkor sem változott volna, a problémák ugyanis sokkal mélyebb gyökerűek. Még mindig érvényben vannak ugyanis a Benes- dekrétumok, azok a szlovák joganyag részei, ez pedig Európa szégyene – szögezte le a magyar politikus. Más országok belpolitikai megfontolásainak kedvéért nem fogjuk feláldozni saját, emberi jogokon alapuló nemzeti értékeinket – mondta Semjén Zsolt.
A szlovákiai választási eredményekkel kapcsolatosan a miniszterelnök-helyettes az etnikai alapú magyar politika mellett foglalt állást. Úgy vélekedett: azokban az országokban, ahol ez lehetséges, lehetőleg etnikai magyar pártok legyenek, mert csak azok képesek megvédeni az adott közösséget az asszimilációtól. Népújság (Marosvásárhely)

Közösen dolgozzunk az autonómiáért!
HHRF-küldöttség a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ülésén
"Nekünk, nyugati magyaroknak nem az dolgunk, hogy kívülről programokat alkossunk, és a saját elképzeléseink szerint lobbizzunk Washingtonban, Brüsszelben az erdélyi, felvidéki, vajdasági vagy kárpátaljai magyarokért, olyasmiket követelve számukra, amikre nekik nincs szükségük. Csakis az a hiteles , amit az érdekelt, érintett közösségek megfogalmaznak" – hívta fel a határon túli magyar vezetők figyelmét a folyamatos tájékoztatás fontosságára Hámos László, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) elnöke Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem (Tusványos) keretében július 23- án megtartott Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) nyilvános ülésén. Elmondta, bár saját közössége számára közvetlen módon nem égető kérdés az autonómia, hiszi, hogy a nyugati magyarságnak nagyon is fontos szerepe lehet az autonómia kivívásában.
A KMAT-ülést Répás Zsuzsanna, a magyar kormány határon túli kérdésekkel foglalkozó helyettes államtitkára moderálta, nyitó beszédet pedig Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke tartott. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke röviden ismertette a KMAT történetét, hangsúlyozva a határon túli magyarság összefogásának fontosságát "a magyar autonómiarendszerek létrehozása érdekében". A tanácskozás ünnepi szónoka Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes volt, aki vázolta Magyarország új nemzetpolitikáját. Ez szerinte három pilléren nyugszik: az anyaországi, a Kárpát-medencei és a nyugati régió magyarsága. A továbbiakban a Kárpát-medencei magyar közösségek vezetői kaptak szót, hogy ismertessék a szép számban összegyűlt közönség és egymás előtt az önrendelkezés felé vezető úton elért eredményeiket és az előttük álló akadályokat.
A KMAT-ülés utolsó felszólalójaként Hámos László párhuzamot vont a Washington Postban múlt héten megjelent, az Orbán-kormányt bíráló hazug vezércikk és a 70-es évek közepén Nicolae Ceausescu román diktátorról dicshimnuszokat zengő tudósítások között. "Az ilyen torzítások nem önmaguktól és nem véletlenül születnek meg. Tudatosan előkészített kampány alapján ellenséges erők ferdítik el a tényeket, hogy megfeleljen saját érdekeiknek" – figyelmeztetett a HHRF elnöke, hozzátéve, hogy az Egyesült Államokban, ahol nincs egy folytonos történelmi tudat a közép-európai helyzetről, lehetőség van a képet átfesteni, alakítani, módosítani. Ennek érdekében – hangoztatta Hámos – kellő időben be kell kapcsolni az amerikai magyarokat, példának okáért a HHRF-et, hogy hiteles és pozitív kép alakuljon ki számunkra fontos ügyekről.
"Nem akkor vagyunk a leghatékonyabbak nemzetközi porondon, ha melldöngetve mi magunk harsogunk, követelődzünk, erőszakoskodunk. Olyan szövetségeseket kell keresnünk, akik tényleges hatalommal, befolyással rendelkeznek és velük kell kimondatnunk igazunkat" – fogalmazta meg a továbbiakban az alapítvány hitvallását. Szerinte az eredményesség mércéje nem az, hogy mi magyarok mit mondtunk el a világ politikai urainak, hanem az, hogy minderre a külső tárgyaló fél vagy intézmény mit válaszol, miben támogat, netalán felvállalja és cselekszik is a mi ügyünkben. Hámos László éppenséggel a folyamatosan nyújtott tájékoztatónak tudta be azt a tényt, hogy Robert Fico volt szlovák kormányfőnek, dacára annak, hogy négy évig dörömbölt a Fehér Ház ajtaján, nem sikerült elnöki találkozót kicsikarnia. "A közeljövőben komolyabb washingtoni nyomásgyakorlás is várható az új szlovák kormány irányában" – előlegezte meg a HHRF elnöke.
A továbbiakban emlékeztetett Tőkés László egy korábbi nyilatkozatára, miszerint az autonómia tulajdonképpen bizonyos kisebbségi jogok együttese, például kulturális autonómia nem képzelhető el a nyelvi jogok teljes körű szavatolása nélkül. 2005-ben az amerikai kongresszus határozatban szorgalmazta az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását. "Mi azért lobbiztunk, mert tudtuk, hogy ez erősíti a közösségi önrendelkezés gazdasági alapjait" – folytatta Hámos, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy törekvésünket mindig a szövetségesünk fogalomkészletébe és érdekvilágába helyezzük bele. Így például a fentebb említett restitúciós határozat esetében egy fő mozgatórugó a sok amerikai számára fontos vallásszabadság volt.
"A HHRF immár 34 éve arra törekszik, hogy minél világosabban megértse a jogos igényeket, és specifikus eszközeivel ezeket az igényeket a nemzetközi porondon felerősítse. Paneltársaim a megmondói, hogy élő kapcsolatot ápolunk velük, és ha beavatnak törekvéseikbe, továbbra is számíthatnak ránk, hogy közösen dolgozhassunk az autonómia kivívása érdekében" – zárta előadását Hámos László HHRF-elnök.

Élő kövek Isten hajlékában
Szeretetből felépült templom
Nagy ünnep volt a maroskeresztúriak életében vasárnap: tíz év nehézségei, gondjai, küszködései után végre áll a templom, készen van Isten hajléka. A felszentelési istentiszteletendr. Pap Géza püspök az "építkezés" folytatásának szükségességéről beszélt a gyülekezetnek.
Az elmúlt évtized megfeszített munkájának gyümölcse az új templom – hangzott el a felszentelési istentiszteleten, vasárnap délelőtt. A maroskeresztúriaknak immár két református templomuk is van: a Templom utcai, valamint a felszentelt Református Központ. Pap Géza erdélyi református püspök hangsúlyozta: bár sokan úgy gondolják, hogy a templomkészítés folyamata befejeződött, az építkezésnek nincs vége. "A külső építkezés lehet, véget ért, de a belső építkezésnek folytatódnia kell népünk, közösségünk érdekében. Ez a hajlék az a műhely, ahol az élő köveket faragják, alakítják, a folyamatosan épülő falba beépítik" – mondotta az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Isten áldását kérve Maroskeresztúr templomos népére. Az úrvacsoraosztást követően Rácz Sándor maroskeresztúri lelkész – aki immár két templomban tart istentiszteletet a több mint ezer tagot számláló gyülekezetnek – számolt be a 10 év munkájáról, adott számot mindazokról a dolgokról, amelyek az építkezéshez tartoztak. A templom terveit Kali Ellák egyházmegyei főgondnok készítette, az építési munkálatokat 2000 tavaszán kezdték el. Semmi pénze nem volt az egyháznak a munka kezdésekor, mégsem róttak ki a családokra kisebb vagy nagyobb összegeket. A lelkipásztor javaslatára elfogadták, hogy mindenki szíve szerint adományozzon, hogy szeretetből és szeretetadományokból épüljön fel Isten hajléka. Az első három év alatt a megfogadott cégek felemésztették a teljes kiadás csaknem felét. 2003-tól megváltozott a presbitérium összetétele, valamint a gondnok személye. A maros-keresztúriak egynegyede járult hozzá adományaival az építkezéshez, azaz minden negyedik család fizetett 50 lejnél nagyobb összeget, de voltak, akik 1000 lejnél is nagyobb összeggel támogatták az építkezést. 2002–2006 között évenként három közmunkanapot határozott meg a presbitérium és fogadott el a közgyűlés a 18-65 év közötti férfiak számára, így a keresztúriak 3.153 napot dolgoztak le vagy fizettek meg. 2002-től a munkálatokat Rácz Sándor lelkipásztor és felesége irányították. A kőművesmunkát Somorai Albert presbiter vezetésével az egyháztagok napszámra fizetve végezték el, a bejárati ajtók, padok, szószék Kádár István nyárádtői gondnok keze munkáját dicsérik, a többi asztalosmunka Huszár István presbiternek köszönhető. "Azért imádkozunk, hogy a maroskeresztúri reformátusok élő kövekként épüljenek be Krisztus földi testébe, hogy sajátjuknak tekintsék e hajlékot és töltsék meg alkalmatos és alkalmatlan időben" – mondotta a gyülekezetnek Rácz Sándor lelkész. Ha a helyi alapokból, kormányalapokból, a megyei önkormányzattól, a polgármesteri hivataltól, testvérgyülekezettől, a marosi egyházmegyétől, az egyházkerülettől és másoktól származó támogatásokat összeadnánk, 406.000 lejre rúgnának az építés költségei, a valóságban azonban legalább kétszer ennyibe került a templom. A beszámoló után a helyi egyház ifjúsági csoportja énekelt, szavalatokat Aszalos Szidónia, Nagy Leila és Bodnár Tünde adott elő.
A vasárnapi templomszentelési istentiszteleten dr. Pap Géza püspök mellett meghívottként részt vettek Ötvös József, a Marosi Református Egyházmegye esperese, Székely Ferenc nyárádtői, Molnár Endre székelykakasdi, Zöld György székelyvajai, Szilágyi Imre aranyosgyéresi, Csenteri Levente uzdi-szentpéteri lelkipásztorok.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

Össztüzet zúdítottak Tőkés Lászlóra
A román pártok és vezetőik pénteken össztüzet zúdítottak Tőkés Lászlóra, az Európai Parlament (EP) alelnökére, akit a koszovói függetlenség és a székelyföldi autonómia kapcsán tett tusnádfürdői kijelentései miatt bírálnak.
A Mediafax hírügynökség szerint Tőkés előző napi tusnádfürdői előadásában kijelentette: miért ne sikerülne Székelyföldnek kivívni a területi autonómiát, ha egy olyan, nagyságrendileg Székelyföldhöz hasonló régió, mint Koszovó kivívta függetlenségét. A román média azt is jelentette, hogy Tőkés szerint a székelyek követhetik a katalán modellt, utcára vonulhatnak, ha szükséges.
Az EP alelnökének kijelentése kapcsán Emil Boc román miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: a román alkotmányt tiszteletben kell tartani, nem válhat alku tárgyává. A Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentette, hogy ősszel kezdeményezni fogja Tőkésnek az EP alelnöki tisztségéből való visszahívását, hiszen „nem csak Romániára, hanem egész Európára veszélyt jelent”. A PSD szerint Tőkés nyilatkozata durva támadás a román államiság ellen, hiszen felbújtja a romániai magyarokat erőszakos cselekményekre.
Mihai Voicu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője szerint Tőkésnek a Székelyföld autonómiájára tett javaslata törvénytelen és alkotmányellenes, ezért várja, hogy a Demokrata Liberális Párt (PD-L) vonja meg politikai támogatását Tőkéstől az Európai Néppárt frakciójában.
Az RMDSZ-szel és a Fidesszel együtt az Európai Néppárthoz tartozó PD-L európai parlamenti képviselője, Cristian Preda szerint is Tőkés László nyilatkozata Székelyföld autonómiájáról elfogadhatatlan, és nem szolgálja a román-magyar megbékélést. Preda szerint nem lehet párhuzamot vonni Koszovó és Székelyföld között. Szabadság (Kolozsvár)

XXI. Tusványos – Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor
„Egy magyar nemzet van, egy állampolgárság van”
Semjén Zsoltnak a címben szereplő kijelentése nyerte el leginkább a hallgatóság tetszését a fősátorban zajlott – Rendszerváltás a nemzetpolitikában. A közösségi autonómiák helye a nemzeti együttműködés jegyében – nyílt KMAT-ülés, természetesen nyílt lapokkal – című panelben.
A magyar miniszterelnök-helyettes szerint a kormányváltást követően először fordult elő, hogy „egységes logikai rend uralkodik a nemzetpolitika szintjén”. Úgy vélte, a magyar állam értelme, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, s életminősége javuljon. – Három lábon áll a nemzetünk: az egyik az anyaországi rész, a második a Kárpát-medencei, a harmadik pedig az úgynevezett nyugati magyarság. Amennyiben valamelyikkel gond van, felborul a szék – fogalmazott a politikus.
: a kettős állampolgárság megszavazásának és odaítélésének egyik szerepe, hogy közjogi értelemben is egyesül a magyar nemzet. – Egy nemzet van, egy állampolgárság van – mondta, vastapsot aratva. Hozzátette: ha Romániának szabad havi tízezer külföldi személynek román állampolgárságot és útlevelet adnia, akkor Magyarország is megteheti ezt. Elmesélte, amikor egy szabadkai találkozón a jelenlévő szerbiai horvátnak volt horvát állampolgársága, horvátországi szerb szintén rendelkezett szerb állampolgársággal, a debreceni román résztvevőnek pedig volt román állampolgársága, a vajdasági magyar pedig nem rendelkezett magyar állampolgársággal. – Ez megengedhetetlen volt! – kiáltott fel.
A miniszterelnök-helyettes az autonómia kérdését is szóba hozta. – Semmi olyasmit nem akarunk, ami más európai uniós országokban nincs meg. Kulturális autonómiát akarunk a szórványnak, illetve területi autonómiát a tömbmagyarságnak. Ha más nemzeteknek lehet, akkor nekünk is lehet – szögezte le.
Semjén úgy gondolja, a romániai magyar kisebbségnek az asszimilációval szembeni egyik védőpajzsa az etnikai magyar párt létezése és működése. – Ne legyenek egy többségi ideológiai formáció magyar tagozata, ez beolvadáshoz vezetne – vélekedett.
Bejelentette: létrejön egy világméretű, a magyarságot összefogó intézmény. – A Magyarok Világszövetsége nem valósult meg, most egy olyan intézményt kell felépítenünk, amely a magyar államhoz kötődik – mondta Semjén, hozzátéve, hogy ősszel összehívják a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) és Kárpát-medencei Képviselők Fórumát (KMKF).
K. O. Szabadság (Kolozsvár)

Tusványos – Orbán-Băsescu találkozó
A nyugati típusú kapitalizmus került válságba, az a felfogás, hogy a kapitalizmus majd elhozza a jólétet, az állam pedig tartsa távol magát a gazdaságtól – fejtette ki szombaton Tusnádfürdőn Orbán Viktor.
A miniszterelnök a 21. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) pódiumán tartott előadásában beszélt a magyarok általános helyzetéről, jövőjéről.
Mi lesz a magyarokkal a XXI. század következő éveiben? – tette fel a kérdést, amelyre szerinte a magyarázatot az évszázad első évtizedében végbement tektonikus változásokban kell keresni. A világból jövő aggasztó hírek közvetlenül is szólnak rólunk, magyarokról, arról, hogy lesz-e munkánk, hogy versenyképesek leszünk-e – mondta.
Valójában a nyugati típusú kapitalizmus került válságba az elmúlt évtizedben – hangsúlyozta a miniszterelnök. Mint mondta, annak a rendszernek a válságáról van szó, amelyben a spekulatív értékmozgások előnybe kerültek a munkával szemben. Az a felfogás, miszerint a kapitalizmus majd elhozza a jólétet, az állam pedig tartsa távol magát a gazdaságtól, csődbe sodorta ezt a rendszert. Ezek a gazdasági elméletek jól mutattak a gazdasági tankönyvekben – állapította meg Orbán, hozzátéve: márpedig a sikeres kapitalizmushoz nem csupán szabad és hatékony piacra van szükség, hanem morális alapokra is.
Szerinte a kapitalizmus eltávolodott az erkölcsi értékektől, saját korábbi morális kötőanyagát is elvesztette. A hasznos korlátok helyébe a gátlástalanság lépett. A nyugati társadalmak most amolyan “szívinfarktust” kaptak, ezután át kell gondolniuk, hogyan épülhetnek fel. Most bizonyos erkölcsi értékek rehabilitálására van szükség – hangoztatta a kormányfő.
Magyarországon kétharmados forradalom történt – szögezte le az előadó. “Egy korszaknak véget vetettünk” – mondta -, ez volt az a korszak, amikor a rendes, becsületes emberek állandó vesztesekké váltak. Olyan berendezkedést akarunk felépíteni Magyarországon, amelyben a tisztességes, becsületes ember jobban járjon, mint az, aki nem tartja be a törvényeket – mondta Orbán. A spekulánsok eddigi húsz évével szemben a becsületes, törvénytisztelő emberek országát akarjuk felépíteni – hangsúlyozta.
Pillér
A román-magyar megbékélés a közép-európai térség egyik fő pillére – jelentette ki szombaton Tusnádfürdőn Traian Basescu.
A román államfő – aki Orbán Viktorral együtt tartott előadást a tusványosi táborban – Közép-Európa jelentőségéről szólva kifejtette: a legfontosabb egy adott térség belső egyensúlya, illetve a két vagy több térség közötti egyensúly.
Közép-Európa olyan térség, amely konszolidálódik, s a román-magyar megbékélés az egyik alappillér. Különösen fontos ez a két ország területén élő magyar, illetve román kisebbség szempontjából – mondta. Úgy vélte: nagy hiba lenne azt hinni, hogy a közép-európai térséget csak földrajzi alapokra vagy a történelem elemeire lehet építeni. Csakis a kölcsönösen elfogadott értékekre lehet alapozni e térség jövőjét – szögezte le Basescu. “Nem az etnikum, nem a vallás, nem a földrajz, nem a történelem az ami konszolidál egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU- és a NATO-csatlakozáskor” – mondta Basescu. Hozzátette: nagyon fontos, hogy olyan térségben éljünk, amelyben az emberek zöme, valamint a többség és a kisebbségek közötti viszony kiegyensúlyozott. Rámutatott: a románok és a magyarok számára a központ Brüsszel kell hogy legyen. Románia és a Magyarország számára a közös érdek az, hogy megerősödjön az Európai Unió, hiszen Brüsszelben tehetik egymást erőssé románok és magyarok a nagy globális küzdelemben. A román államfő a két ország közös érdekeit megjelenítő projektként említette a Duna-stratégiát, és örömét fejezte, hogy ez a téma fontos lesz a jövő évi magyar EU-elnökség számára. Basescu szerint a romák felzárkóztatása is közös ügy, amelyre egész Európának közös programot kell kidolgoznia. Az energiabiztonságot említette még közös ügyként, és leszögezte, hogy Románia a Nabucco gázvezetéket támogatja. Elmondta: új, valódi kapitalizmust kell építeni a spekulációra alapuló kapitalizmus helyett, hiszen a gazdasági válság előtti kapitalista rendszer már nem létezik. A hallgatóság soraiból érkezett egyik kérdésre válaszolva megismételte: Románia minden lakosának egyforma autonómiára van szüksége. Ugyanakkor hangsúlyozta a kisebbségi jogok fontosságát, amelyek biztosítják a nyelvi, a kulturális értékek megőrzését. erdon.ro

Basescu: tartópillér a román magyar megbékélés
Tusványos – A magyar-román megbékélés egyik fő tartópillére az erősödő közép-európai régiónak – jelentette ki tusnádfürdői beszédében Traian Basescu. A román államelnök Orbán Viktor magyar miniszterelnök után tartott előadást a szombaton záruló tusványosi szabadegyetemen.
Basescu úgy fogalmazott: Közép-Európával kapcsolatosan kiemelten fontos a térség belső egyensúlya, illetve két vagy több térség közötti egyensúly. A közép-európai konszolidálódó térségnek alappillére a román-magyar megbékélés. Nem történelmi vagy földrajzi kritériumokra kell építeni, hanem azon értékekre, amelyet Románia és Magyarország is elfogad. Mint mondta: amit a két ország elért az elmúlt húsz esztendőben sikernek tekinthető. A megbékélés a két ország kapcsolatának alapja kell legyen.
A román elnök ugyanakkor kijelentette: Románia minden polgárának egyenlő mértékű autonómiára van szüksége nemzetiségtől függetlenül. Szerinte ez a folyamat már elkezdődött, megyei szinten intézményeket vonnak ki a bukaresti minisztériumok fennhatósága alól és adnak át a helyiek gondozásába. Meglátása szerint ebben a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek is nagy szerepe van.
Az államfő kitért a Románián kívül, nagyobb tömbökben élő románok helyzetére is. Mint mondta: elvárják az adott országtól, hogy biztosítsa a román kisebbségnek a nyelvük, kultúrájuk megőrzéséhez szükséges jogokat, azonban Románia soha nem szól bele az adott ország közigazgatási felosztásába. “Meggyőződésem azonban, hogy egy kisebbség nyelvi és kulturális értékei gazdagítják az országot” – mondta. erdon.ro

Felavatták az „Összetartozás emlékművét” Csíkmenaságon
Ünnepélyesen is felavatták szombaton Csíkmenaságon az „Összetartozás emlékművét”, amely egyszerre tiszteleg a két világháború hősei előtt, ugyanakkor a Kárpát medencében élő összes magyar összetartozását is szimbolizálja. Alkotója szerint megjeleníti korunk eszmei szemléletváltását, s erőt ad határainkon túl élő testvéreinknek is.
Az alkotás tiszteleg az első, és második világháború hőseinek emléke előtt, s megihlette azt a kárpát medencei magyarság egyetemes, sok évszázados kultúrájának tisztelete, a közös európai polgári értékrend alapján a magyar nemzet határokon túlnyúló összetartozása is – mondta el a Magyar Nemzetnek Bencze Gábor szobrászművész, az emlékmű készítője.
A három alakos, több mint öt méter magas, monumentális mészkőszobor egy anyát, és a belékapaszkodó két gyermeket mintáz. A művet két hónapja állították fel Csíkmenaságon, s azt a Fejér megyei Felcsút község ajándékozta a székelyföldi településnek.
Felcsút és Csíkmenaság három éve testvér-települési kapcsolatban állnak, a szobor elkészítését, Székelyföldre szállítását, és felállítását összefogással, civil forrásokból oldották meg – részletezte Bencze Gábor.
A művész úgy véli, hogy európai, demokratikus jogálamokként, a békés Kárpát medencei együttélés jegyében, az egyetértésre való törekvés az összes itt élő nemzet együttes felemelkedéséhez vezethet. A szombaton felavatott emlékmű a magyarság összetartozását, identitásának megerősödését jelenti. Bencze szerint korunk eszmei paradigmaváltása reményt, erőt, és igényt támaszt államhatárainkon kívül élő honfitársainkban, hogy magyarságuk legitim, megkérdőjelezhetetlen, és szilárd legyen, és a Magyar Köztársaság vigyázó kezét maguk felett érezzék. A szobrász rendkívül örömtelinek és kimagasló diplomáciai eredménynek tartja, hogy a székelység ilyen emlékművet emelhetett szülőföldjén, s hozzátette: az alkotás mögött igen mély emberei kapcsolatok rejlenek, az az egész magyarság közügye, és szimbolizálhatja az említett szemléletváltást az egész Kárpát medencében.
Az mno.hu nyomán. Erdély.ma

A templomépítés kiváltság
Szatmár megye — A szatmárnémeti Szamos–negyedi templom tíz éve történt felszentelése alkalmából hálaadó istentiszteletre gyűltek össze július 25–én az egyházközség hívei és a meghívottak.
Július 9–én volt tíz éve annak, hogy felszentelték a szatmárnémeti Szamos–negyedi református templomot. Ebből az alkalomból a hívek vasárnap hálaadó istentiszteletre gyűlnek össze, ahol Dr. Békefy Lajosné Röhrig Klaudia a 84. zsoltár sorait olvasta fel, amelyekben az Isten háza utáni vágyódást elbeszélő mondatokat hallhattak a hívek. A bevezető gondolatok elhangzása után a templomépítő Szamos-negyedi gyülekezet tagjait, és az eseményen megjelent vendégeket Dr. Békefy Lajos lelkipásztor szószéki igehirdetésében ezer éveket felölelő bibliai igékkel buzdította. Az Ószövetségből ismert történetben azt olvashatjuk, hogy Dávid, mikor király lett, azért, hogy megmutassa az Úr iránt érzett szeretetét, templomépítésére tett ígéretet. Ezt megelőzte az, hogy az uralkodóvá lett Dávid szívében megszületett a megmásíthatatlan elhatározás, a templomépítés gondolata, bár ez Isten terve és rendelése szerint fia, Salamon által lett valóssággá. Az Isten házának építése kiváltság, azért építünk templomot, hogy oda vigyük boldogságunkat, de fájdalmainkat is. Onnan a Teremtőt figyelő szívvel kell mindig távozni, azzal a hittel, hogy a mennyei Jeruzsálem életünk célja.
Az elmúlt évek
Bogya Kis Ferenc lelkipásztor az 1994–2000 között épült hajlék történetét vázolta fel az ünneplőknek, az első napoktól kezdve, majd a szabad ég alatt, és az alagsorban megtartott istentiszteleteken keresztül, folytatva a parókiaépítéssel, és az egyházkerületben elsőként nyitó református óvoda üzemeltetésével. Ezen célok beteljesedését köszönik meg Istennek, erőt kérve a további tervük, egy idősek számára építendő otthon megvalósításra — fogalmazott a lelkipásztor. erdon.ro

Akkreditálták a Sapientia egyetemet
A Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) július 22-i ülésén megszavazta a Sapientia EMTE akkreditációját, ami azt jelenti megnyílt az út ahhoz, hogy államilag elismert, teljes jogú felsőoktatási intézménnyé váljon a három városban, Marosvásárhelyen, Csíkszerdában és Kolozsváron működő intézmény.
Ehhez még két lépés van hátra: az ARACIS a csütörtökön hozott döntését felterjeszti a kormánynak, amely törvénytervezetet készít elő. A tervezetet, amely kijelenti, hogy az egyetem megfelelő szerkezettel akkreditált intézmény, a törvényhozás kell jóvá hagyja. Ha a törvény megjelenik a Hivatalos Közlönyben, akkor ér véget az a folyamat, amely lehetővé teszi, hogy a 2001 óta működő egyetem az akkreditált felsőoktatási intézményeknek megfelelő jogállással rendelkezzen.
Mit jelent ez a státus? – kérdeztük dr. Székely Gyula egyetemi tanártól, a Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar dékánjától.
Jogunk lesz licencvizsgát szervezni, nem kell kívülről, más egyetemekről bizottságot hívni, jogunk van a végzetteknek járó oklevelet kiadni.
Az akkreditált szakokon jogunk van mesterképzés indítását kérni.
Egyéb vonatkozásokban részei lehetünk az európai diák- és tanár-csereprogramoknak (Erasmus, Socrates), szerződést köthetünk a más országokban működő felsőoktatási intézményekkel, s pályázati, kutatási célból konzorciumokba léphetünk be – sorolta a dékán.
Hogyan értékeli az idei felvételi eredményeit? – kérdeztük csütörtökön délelőtt Székely professzortól.
Úgy tűnik, hogy az a népszerűsítő kampány, amelynek során egész napos rendezvényekkel igyekeztünk az egyetemet a régió diákjainak közvetlenül bemutatni, eredménnyel járt. A végzősöknek alkalmuk volt belülről is megismerni a Sapientiát, s így, s a sok sikertelenül érettségiző diák ellenére, a felvételin többen voltak, mint az elmúlt évben. A 440 helyből (170 tandíjmentes, a többi tandíjköteles) 350-et foglaltak el az első felvételin. Mivel vannak diákok, akik több egyetemre is jelentkeztek, ma délben a beiratkozás lejártával dőlt el, hogy pontosan hányan maradnak a marosvásárhelyi karon. Az ősszel körülbelül 160 helyre hirdetünk felvételi vizsgát. A távközlési szakon például számítunk a marosvásárhelyi Traian Vuia iskola hasonló profilú osztályának diákjaira, ahol a 26 tanulóból mindössze egynek sikerült az érettségi vizsgája. Az érdeklődőknek azt ajánljuk, hogy a honlapunkat kövessék, ahol augusztus 10-ig hirdetjük meg az üresen maradt helyeket – tájékoztatott a dékán.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)

Érdekekből táplálkoznak a román–magyar kapcsolatok
Kerülték a kényes kérdéseket Tusványos záró előadásán
A kölcsönös baráti gesztusok, diplomáciai kedveskedések, a dicséretek, mi több, a hízelgés jegyében zajlott Tusványos záró előadása, amelyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Traian Băsescu román államfő, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke illetve Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára vett részt. Igaz ugyan, hogy Tőkés László több ízben felvetette a székelyföldi területi autonómia illetve a kulturális önrendelkezés kérdését, ilyen irányú résztvevői kérdés is érkezett, de az államfő a diplomáciától nem szokatlan módon kitérő választ adott. Ehhez képest tavaly kerek-perec kijelentette: annyi autonómia lesz a Székelyföldön, mint Caracalban. Míg Orbán Viktor a nyugati típusú kapitalizmus válságát ecsetelte, addig Tőkés László a magyarországi kétharmados forradalomról, Traian Băsescu pedig a Duna-stratégiáról és a Nabucco vezetékről beszélt, és egy beteljesületlen vágyát is megosztotta a részvevőkkel.
Elemzők egybehangzó véleménye, hogy kímélték egymást, sőt kedveskedtek és hízelegtek egymásnak a Hargita megyei Tusnádfürdőn sorra került 21. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktábor záró előadásának résztvevői: Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Traian Băsescu államfő, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, illetve Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára. Bezzeg a tavaly, amikor a jelenlegi magyar miniszterelnök még „csak” a legnagyobb magyar ellenzéki párt, a Fidesz elnöke volt, hangsúlyosabban vetődtek fel bizonyos, a két ország kapcsolatát lényegesen befolyásoló kérdések. Ugyanakkor Traian Băsescu sokkal frappánsabb és keményebb válaszokat adott például az autonómiát taglaló felvetésekre. Bár az előadás címe Közép-Európa Európa közepe? volt, mindenki arról beszélt, amiről akart. Megfigyelők szerint a záró előadásra kíváncsi résztvevők száma alacsonyabb volt, mint a tavaly.
A kedveskedést Tőkés László kezdte, aki a néhány hónappal ezelőtt zajlott magyarországi parlamenti választások eredményéről szólva elmondta, hogy az anyaországban „valóságos forradalom” következett be. Ezután Traian Băsescu következett, akinek megköszönte, hogy külön vizsgáló csoportot hozott létre, amely Vladimir Tismăneanu vezetésével végül jelentést állított össze a kommunizmus bűneiről. Az elítélő dokumentumot az államfő fogadtatta el, ezért köszönet jár neki, mondta az EP alelnöke. Néhány perccel később a Feddhetetlenségi Ügynökséggel (ANI) kapcsolatos fejleményekről szólva Tőkés újabb hízelgő kijelentést tett az államfő javára: „nem Frundával tartok, hanem Băsescuval”.
Bomoljon le a mentális vasfüggöny
A kommunista időkre visszavezethető küzdelmek zajlottak a Feddhetetlenségi Ügynökséggel, pontosabban annak működésével kapcsolatban. Mi az elszámoltatás hívei vagyunk – fogalmazott a politikus. Más témára térve kijelentette: nem történhet meg az, hogy megbukott a kommunizmus, de még mindig nem bukott meg a nacionalizmus.
Emlékeztetett, hogy Románia NATO-csatlakozása előtt többedmagával levélben fordult a nemzetközi katonai és biztonsági szervezethez, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy a romániai kisebbségi kérdések nem megfelelő kezelése biztonságpolitikai kockázatot jelent a térség számára. – Vissza kell kerülnünk Európa közepébe, de ehhez elsősorban az szükséges, hogy mihamarabb lebomoljon a nemzetek közötti mentális vasfüggöny – fogalmazott. Tőkés kijelentette: szívén viseli Moldova Köztársaság sorsát, nem akarja azt, hogy a szomszédos ország „a hátsó kapun jöjjön be Európába”.
Még Tőkés felszólalása előtt Németh Zsolt kijelentette: nagy jövő áll Közép-Európa előtt, de minden attól függ, a térség országai és polgárai képesek lesznek-e kihasználni a lehetőségeket. Szerinte a térség közepe Tusványos és nem Magyarország vagy Románia, ugyanis e település szellemisége alapján épültek újjá a román–magyar kapcsolatok.
Orbán Viktor: válságban a kapitalizmus
Magyarország miniszterelnöke már beszéde legelején fején ütötte a szöget. – Jelen pillanatban a magyar–román kapcsolatok a szokásosnál jobbak, mert érdekekből táplálkoznak – fogalmazott. Ezt követően az általa is vezetett ország jövőjét fürkészte, azon gondolkozva, mi történik majd a magyarokkal a következő években. Előbb viszont a 21. század első évtizedében végbement tektonikus változásokra hívta fel a figyelmet. – Tulajdonképpen a nyugati típusú kapitalizmus került válságba az elmúlt években, nem időszakos pénzügyi zavarról van szó – vélekedett a magyar miniszterelnök. Szerinte előtérbe kerültek a spekulatív jellegű pénzmozgások, a munka elvesztette értékét. – A tankönyvekben jól mutatnak a nyugati típusú kapitalista elméletek, de a gyakorlat szinte csődbe vitt bizonyos államokat. Az Istenbe vetett hit helyett a spekuláció érvényesült. Senki sem gyakorolta már azt, hogy a hentes nem árulhat rossz húst, illetve a bank nem adhat olyan hitelt, amelyről jó előre tudja, hogy visszafizethetetlen – jegyezte meg a magyar kormányfő, hozzátéve, hogy szerinte a kapitalizmus eltávolodott az alapértékektől. – Beteg dolgok történnek a világgazdaságban. A korlátok helyébe a gátlástalanság került. Ebből az a tanulság, hogy feltétlenül és mihamarabb szükség van az erkölcsi értékek rehabilitációjára. A nyugati országok valóságos szívrohamot kaptak, s jól át kell gondolniuk, hogy milyen irányban haladnak tovább, hogyan épülnek fel – fogalmazott.
A magyar kormányfő nem akar Che Guevara lenni
A Magyarországon bevezetett bankadóról szólva kijelentette: korántsem akar a bankellenes harc Che Guevarája lenni, de „az sem lehet, hogy az ilyen gazdasági válságok idején, s ha baj van, akkor az állampolgárokhoz forduljunk segítségért.” – Onnan is el kell venni valamit, ahol van – szögezte le.
Az anyaország belpolitikai helyzetéről szólva ő is úgy ítélte meg, akár Tőkés László, hogy kétharmados forradalom következett be. – Véget vetettünk annak a korszaknak, amikor rendes, becsületes magyar emberek a helyzet állandó vesztesévé váltak. Olyan rendszert akarunk felépíteni Magyarországon, amelyben a tisztességes, becsületes ember jobban járjon, mint az, aki megszegi a törvényeket. Sajnos a magyar ember igen hajlamos arra, hogy a dolog fonákját, s ne a színét lássa. Azon kell folyton dolgoznunk, hogy ezt a szemléletet is megváltoztassuk – tette hozzá Orbán Viktor.
Băsescu be nem teljesült vágya
Traian Băsescu általános megállapításokkal szólt a közép-európai térségről. Szerinte fontos egy térségen belül az egyensúly, illetve a két vagy több régió közötti összhang. Vélekedése szerint konszolidálódik a közép-európai térség, s ennek a folyamatnak az alappillére a román–magyar megbékélés. – Szerintem ez a megbékélés az elmúlt 20 év elsődleges sikere – mondta az államfő. Úgy gondolja, a megbékélés csak másodsorban fontos a térség számára, elsősorban viszont a Romániában élő magyarok és a Magyarországon élő románok szempontjából mérvadó. Szerinte a térség jövőjét a mindenki által elfogadott, kölcsönösen érvényes értékekre lehet alapozni. – Nem a nemzeti hovatartozás, nem a vallás, nem a történelem vagy a földrajz az, ami megerősít egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket az európai uniós és észak-atlanti csatlakozáskor mind Magyarország, mint pedig Románia elfogadott. A térség kiegyensúlyozottságának szavatolásáról szólva elmondta: fontos a többség és a kisebbségek közötti viszony harmonikus fejlődése.
Lévén, hogy a két ország közötti kapcsolat ecsetelésekor Orbán Viktor magyar miniszterelnök érdekekről beszélt, Traian Băsescu ezeket nevükön nevezte: Duna-stratégia, a Nabucco-vezeték és a roma kérdés rendezése. Utóbbival kapcsolatosan egy be nem teljesült vágyáról számolt be a hallgatóságnak: 2008-ban európai szintű stratégiát javasolt, de egyes országok meggátolták annak létrehozását. – Most viszont bírálnak bennünket, hogy nem vagyunk hajlandóak megakadályozni azt, hogy a romák bizonyos országokba utazhassanak. Kijelentem: ezt ezután se fogjuk megtenni – szögezte le az államfő.
Băsescu egyetértett a magyar miniszterelnökkel abban, hogy más alapokra kell helyezni a kapitalista rendszert. – Új, reális kapitalizmust kell építeni, ugyanis a világgazdasági válság előtti kapitalista rendszer már nem él – mondta.
S ha Trianon „fordítva sül el”?
A hallgatóság összesen 68 kérdést tett fel. Tulajdonképpen ez jelenthette volna a szókimondóbb fellépést, ugyanis konkrét és frappáns kérdéseket fogalmaztak meg egyes résztvevők, mint például: amennyiben a trianoni békeszerződés éppen fordítva „sült volna el”, Băsescu támogatná-e a Románia határain kívül élő román kisebbség autonómia törekvéseit?
Kérdésre válaszolva Tőkés László úgy vélekedett, hogy Románia elmaradt Szerbia mögött a magyar kisebbség számára biztosítandó kulturális autonómia vonatkozásában. – Remélem, ez a kérdés az őszi magyar–román együttes kormányülés napirendjén lesz – mondta Tőkés. Kéréssel fordult az államfőhöz: – Lévén, hogy mi támogattuk Önt az elnökválasztáson, kérjük, hálálja meg nekünk, s adja meg az autonómiát – fohászkodott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke.
A Nemzetközi Valutaalappal megszakított együttműködéssel kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor frappáns választ adott: – Kellemes tárgyalópartner volt addig, ameddig nem úgy lépett fel, mint a bankárok nemzetközi szakszervezete. Nem újítjuk meg az ősszel lejáró együttműködést – jelentette be. Ugyanakkor a román–magyar megbékélésről szólva kijelentette: nincs megbékélés igazság nélkül. – Ebben a kérdésben is józan agyra, forró szívre és hidegvérre van szükség – jegyezte meg.
A román államfőnek több fogas kérdés is jutott. Arra a felvetésre, hogy mikor kap költségvetési pénzt magyar felsőfokú oktatási intézmény, Băsescu a parlament asztalán levő oktatási törvénytervezettel válaszolt. – A jogszabálytervezet lehetővé teszi azt is, hogy állami vagy magán egyetemet finanszírozzunk – mondta.
A trianonos kérdés alól elegánsan kibújt, mondván, hogy nem akar erről a kérdésről beszélni, ugyanis „ez elválaszt bennünket”. „Még mondanék azért valamit az autonómiával kapcsolatban: mi sohasem jártunk közbe, hogy egy másik állam közigazgatási szervezése átalakuljon” – jegyezte meg. Tőkés László fohászára pedig így válaszolt: a magyarság 75 százaléka rá szavazott, nem tudja ennyi ember vágyát teljesíteni.
KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár)

Együttműködési érdekek
Orbán Viktor és Traian Băsescu közös tusnádfürdői előadása távolról sem volt annyira látványos, mint a tavalyi, amikor a választási kampányok kényszere alatt egyik politikus sem ódzkodott az éles kijelentésektől. Mostani előadásában a frissen újraválasztott román államfő és magyar miniszterelnök szemmel láthatóan kerülte a kényes témákat, Traian Băsescu udvariasan mellőzte a romániai magyarság autonómiatörekvései kapcsán elhangzott nyilatkozatokat, Orbán Viktor pedig a közép-európai együttműködési lehetőségek mellett román fül számára ártatlan magyarországi belpolitikával spékelte mondandóját. Semmi „gyúlékony” anyag, olyan, amely a szokásosnál hangosabb tetszésnyilvánítási vagy egyet nem értési reakciót váltott volna ki a közönségből. Egyedül Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke érintette az autonómiát, de ő is a megszokottnál finomabban, óvatosan becsomagolt formában lebbentette fel a témát.
Mindez világos jelzés arra, hogy a Románia és Magyarország közötti viszony a következő időszakban fellendülhet, és olyan pragmatikus keretek közé terelődik, amely valóban példátlan. A két ország elsősorban az Európai Unió keretében talál egymásra. A nagy európai közös témák mentén erősítheti egymást Bukarest és Budapest, amelyek Varsóval kiegészülve regionális vezetői szerepkörre tehetnek szert. Növelhetik együtt Közép-Európa befolyását a sokszínű, számos és összetett problémákkal terhelt Európai Unión belül, amelyben sokszor háttérbe szorulnak az újonnan csatlakozott tagállamok érdekei. Most jó lehetőség nyílik ennek a tényállásnak a javítására. Európai színtéren nem nehéz közös célkitűzéseket, programokat, együttműködési felületeket találniuk a mostani román és magyar vezetőknek, hiszen az agrárpolitika, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az energiabiztonság mind olyan terület, amelyen a román–magyar együttműködés dinamikus lendületet kaphat.
A következő két évben ezek a közös, főként gazdasági témák fognak előtérbe kerülni, hiszen mind a Demokrata Liberális Párt (PD-L), mind a Fidesz azt hangoztatja, hogy remek kapcsolatokat ápolnak. A közös néppárti tagság is kötelezi a feleket az összhang keresésére, márpedig ez utóbbi alapja nem teremtődhet meg, ha a megosztó kérdéseket tolják előtérbe. A román–magyar kapcsolatoknak – akárcsak az MSZP-s magyar kormányzat idején – lesz egy gazdasági nemzetközi vonzata, amelynek keretében a felek különösebb nehézségek nélkül egymásra hangolódnak, és marad természetesen a kisebbségpolitikai témakör, amelyben a mozgástér már sokkal szűkebb.
A romániai magyarság kollektív jogainak a kodifikációja ügyében a Fidesz sem valósíthatja meg azt, amit az Orbán Viktor vezette alakulat ellenzékből az elmúlt nyolc évben rendszerint felrótt az MSZP–SZDSZ alkotta kormányzatnak, vagyis azt a kemény fellépést, ami hangzatos nyilatkozatok terméketlen talajra hullása, majd kimúlása formájában nyilvánul meg.
A Fidesznek szorosan egyeztetnie kellene az RMDSZ-szel ahhoz, hogy a kisebbségi jogok terén is kamatoztatni tudja az Orbán és Băsescu közötti – a magyar miniszterelnök szavai szerint – szívélyes, a politikában barátinak nevezett viszonyt, és valamelyest tágítsa a nem túl tágnak bizonyuló mozgásteret. Egyelőre azonban nincsenek jó remények arra, hogy a Fidesz és az RMDSZ viszonya látványosan javuljon, ami önkéntelenül széthúzást eredményez, akárcsak az erdélyi magyar–magyar összefogás meddősége. Hiszen a tavalyi európai parlamenti választások óta semmilyen lényegi tartalmat nem produkált az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) együttműködése.
Ezek a repedések tovább gerjesztik a romániai magyar közösség szétfejlődését, amit magának a közösségnek a sokszínűsége is felerősít. A magyar–magyar együttműködés leegyszerűsítése politikai harcokra nem szerencsés, hiszen a választási politikai célok elérése mellett az összefogásnak egyesítenie kellene a közösségi szellemi erőt is, amivel a szétfejlődést megállító stratégiákat lehet kidolgozni. Ezt a szétfejlődést egyelőre a politikai nyilatkozatokban rendszerint felbukkanó bűvös autonómia fogalommal törekednek valamelyest leplezni, de kétséges, hogy ez sikeres stratégia, ha belátható időn belül a szóhoz nem rendel konkrét tartalmat, cselekvési tervet a magyar politikai elit. A kérdés összetettsége miatt, csak konkrét elemeire bontásával lehet megérteni és megértetni, miből áll az autonómia. Tény, hogy annak több elemét is már szavatolják a román jogszabályok, főleg a kulturális autonómia megannyi darabját.
A létező jogok hatékonyabb kihasználása és következetes érvényesítése érdekében végzett tudatosító munkával lehet tágítani a kisebbségi jogok jelenleg elmozdíthatatlannak látszó korlátait, hiszen akkor az erdélyi magyarok kevésbé érzik majd úgy, hogy politikusaik a valójában nagyon fontos, csak a mindennapok gürcölésében nem mindig nyilvánvaló regionális és globális gazdasági érdekek oltárán áldozzák fel az önazonosság megőrzéséhez kapcsolódó célokat. Ma már ugyanis erős gazdaság nélkül nem létezhet erős önazonosság.
BORBÉLY TAMÁS. Szabadság (Kolozsvár)

Átvilágítás miatt késnek a budapesti támogatások
Világos, átlátható, követhető és ellenőrizhető támogatási rendszert szeretnénk létrehozni, a jelenlegi ugyanis teljesen kaotikus – jelentette ki a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen résztvevő Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár, akit a határon túli támogatáspolitikák várható alakulásáról kérdeztünk.
Az államtitkár elmondta: a szocialista kormányzat által kezelt támogatási intézmények jelenleg átvilágítás alatt vannak, ezért nem került kiosztásra például a Szülőföld Alap teljes megpályáztatott kerete sem. A pályázati pénzeknek körülbelül a felét osztották le, a megmaradt összegekről az őszi fordulóban döntenek, így bizonyos esetekben utófinanszírozás keretében valósul majd meg a támogatás – magyarázta Répás Zsuzsanna.
A Szülőföld Alap esetében például egyáltalán nem volt világos, hogy melyik intézményt milyen forrásokból támogatták, gyakori volt a keresztfinanszírozás is – mondta el az államtitkár. Előfordult, hogy nemzeti jelentőségű intézmény státusát elnyert pályázó tizedannyi támogatást kapott, mint amennyiért pályáznia kellett. A rendszer olyannyira kaotikus, hogy nem lehet tudni ki, milyen forrásból, milyen elvek alapján mire jogosult. Az elnyert normatív támogatás sok esetben nem volt elegendő az adott szervezet működéséhez, ezért pályáznia kellett egy másik alaphoz, a támogatási alapok pedig ismeretlen megfontolásokból egymás között osztogattak különböző összegeket – folytatta a problémák felsorolását Répás Zsuzsanna.
A megújhodó támogatáspolitikai rendszer struktúrájában egységességre törekszünk. A nagyobb átláthatóság és ellenőrizhetőség biztosítása érdekében egy kalap alá szeretnénk vonni a Szülőföld Alapítvány által kezelt pénzeket, valamint a különféle, nemzeti jelentőségűnek titulált intézményeket és programokat. Világos, átlátható támogatási rendszer biztonságot nyújtana a határon túliaknak is, hiszen számítani lehet majd arra, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények által elnyert források több éven keresztül elérhetőek lesznek – magyarázta a nemzetpolitikai helyettes államtitkár.
ZAY ÉVA. Szabadság (Kolozsvár)

Román–magyar összhang Tusványoson
Újfajta kapitalizmust építenének
A nyugati típusú kapitalizmus válságba került, a gazdaság fejlődését ma erkölcsi alapokra kell helyezni, visszaszorítva a spekulációt, és kölcsönösen elfogadott értékek szellemében kell felépíteni a közép-európai térség jövőjét – fejtette ki szombaton Tusnádfürdőn Orbán Viktor és Traian Basescu.
A magyar miniszterelnök és a román államfő a 21. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) utolsó napján együtt jelent meg a tábor nagyszínpadán Tőkés László európai parlamenti alelnökkel és Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral. Ez volt Orbán és Basescu első találkozója azóta, hogy Orbán Viktor ismét kormányfő lett.
A több ezer ember előtt elhangzott beszédében Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy ma az egész nyugati világ válságban van. Valójában a nyugati típusú kapitalizmus került válságba – állapította meg az előadó. A spekulatív tőkemozgások előnybe kerültek a munkával és az értékteremtéssel szemben, ennek következményeit most szenvedjük el – mondta Orbán, leszögezve, hogy az államnak a jövőben nagyobb szerepet kell vállalnia.
A sikeres kapitalizmushoz nem csak szabad és hatékony piacra van szükség, hanem nélkülözhetetlenek a morális alapok is – mondta. Úgy vélekedett, hogy a rendszer fenntarthatóságát garantáló megfontolások, a hasznos és szükséges korlátok átadták helyüket a gátlástalanságnak.
Ezzel összefüggésben beszélt a bankadó kérdéséről is. Bár elismerte, hogy stabil pénzügyi rendszer nélkül nem működik a világ, de szerinte elfogadhatatlan, hogy amikor baj van, akkor állandóan csak az állampolgároktól várjuk az áldozatot.
A közép-európai államoknak szorosan kell együttműködniük, hogy a világgazdasági átrendeződés közepette megvédhessék saját érdekeiket – folytatta előadását a miniszterelnök, aki szerint Magyarországnak együtt kell működnie Romániával, a visegrádi államokkal, Horvátországgal, Szerbiával. Olyan közös érdekek vannak – mondta –, mint az energiabiztonság kérdése, a közlekedésfejlesztés, a pénzügyi finanszírozás. Az sem megy a végtelenségig – hangoztatta –, hogy a térség fejlesztését mások finanszírozzák, nekünk is létre kell hozni a saját pénzügyi eszközrendszerünket.
Ha Európa nem akar tovább süllyedni, akkor ki kell egyeznie a szintén keresztény gyökerű, de Európához csak lazán kapcsolódó Oroszországgal. Európának meg kell találnia az oroszokkal való sajátos együttműködés rendszerét, ami lehetővé teszi, hogy az orosz gazdaság potenciálja összekapcsolódjon az európai gazdaságéval – mondta a magyar kormányfő.
Magyarországon véget vetettek egy korszaknak, amelyben a rendes, becsületes emberek állandóan vesztesekké váltak – állapította meg a miniszterelnök. Olyan rendszert akarunk felépíteni Magyarországon – mondta –, amelyben a törvénytisztelő, becsületes emberek jobban járnak, mint akik nem tartják be a törvényeket. Azt akarjuk, hogy a tisztességes embereknek ne egyszerűen erkölcsi, hanem anyagi előnyük is származzon becsületes munkájukból, az ő országukat akarjuk felépíteni – hangsúlyozta.
Basescu fontosnak nevezte a román-magyar megbékélést, amely szerinte a közép- európai térség konszolidáltságának egyik fő pillére. Úgy vélte: nagy hiba lenne azt hinni, hogy a közép-európai térséget csak földrajzi alapokra vagy a történelem elemeire lehet építeni. Csakis a kölcsönösen elfogadott értékekre lehet alapozni e térség jövőjét – szögezte le. „Nem az etnikum, nem a vallás, nem a földrajz, nem a történelem az, ami konszolidál egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU- és a NATO-csatlakozáskor” – mondta Basescu.
Románia és a Magyarország közös érdeke, hogy megerősödjön az Európai Unió – mondta, állást foglalva a Duna-stratégia megvalósítása mellett is. Szerinte a romák felzárkóztatása is közös ügy, amelyre egész Európának programot kell kidolgoznia. Közös feladatként jelölte meg az energiabiztonságot is, leszögezve, hogy Románia a Nabucco gázvezetéket támogatja.
Ő is úgy látta: újfajta, valódi kapitalizmust kell építeni a spekuláción alapuló kapitalizmus helyett.
A hallgatóság soraiból érkezett egyik kérdésre válaszolva megismételte korábban is hangoztatott álláspontját: Románia minden lakosának egyforma autonómiára van szüksége. Ugyanakkor hangsúlyozta a kisebbségi jogok fontosságát, amelyek biztosítják a nyelvi és kulturális értékek megőrzését.
Az előadások után a két vezető politikus rövid, négyszemközti, kötetlen megbeszélést folytatott az egyik közeli vendéglőben.
Közép-Európa lehetőségeiről
A tusnádfürdői rendezvényen Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár megállapította: Közép-Európa előtt nagy jövő áll, kérdés, hogy képesek leszünk-e kihasználni a lehetőségeket. Fel kell ismerni: Közép-Európa igazi közepe nem Magyarország és Románia, hanem Tusványos, vagyis annak szellemisége, amelynek alapján a két ország kapcsolatai újjáépülhetnek – mondta Németh Zsolt.
A nyaranta Erdélyben sorra kerülő nyári szabadegyetemet és diáktábort Tusványosként is emlegetik, utalva arra, hogy a rendezvénysorozat Bálványoson kezdődött, majd átköltözött Tusnádfürdőre.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke megköszönte Basescu elnöknek, hogy néhány évvel ezelőtt elfogadtatta a kommunizmus bűneit elítélő jelentést. Tőkés Romániáról szólva elmondta: Európának még csak a peremén van ez az ország, a kommunista rendszer következményei még mindig érvényesülnek. Példaként említette a romániai infrastruktúrát, az utak állapotát. Ismét vissza kell kerülni Európa közepébe – mondta, de elengedhetetlennek tartotta, hogy lebontsák a nemzetek közötti mentális vasfüggönyt, folytatni kell a rendszerváltás folyamatát. Népújság (Marosvásárhely)

"Ma lettem igazán sárpataki!"
Díszpolgári címmel tüntették ki Miholcsa Józsefet
Marossárpatak és huszárok – sokak tudatában rég együtt él a két fogalom, hiszen a Miholcsa József vezette Mátyás- huszárcsapat határon innen és túl ismertté tette a település nevét. Ezért elismerésként szombaton, a III. Marossárpataki Tánc- és Huszárfesztiválon díszpolgári címmel tüntette ki Kozma Barna polgármester Miholcsa József huszár-szobrászművészt, akinek Rhédey Ferenc fejedelmet ábrázoló alkotását ez alkalommal avatták fel.
A településeket sújtó pénzhiány ellenére igencsak tartalmas faluünnepségnek lehettünk tanúi szombaton Marossárpatakon. A délelőtt zajló gyermekfoglalkozásokat, valamint az ünnepi istentiszteletet követően a település büszkeségének számító szoborparkban került sor a rendezvény fő mozzanatára: felavatták Miholcsa József szobrászművész Rhédey Ferenc fejedelmet ábrázoló mellszobrát, a művészt pedig díszpolgári címmel tüntették ki. – Ezáltal a sárpatakiak tiszteletüket és hálájukat fejezik ki Miholcsa Józsefnek a közösség érdekében kifejtett tevékenységéért, kulturális téren pedig a település hírnevének a növelését köszönhetjük a művésznek. Remélem, hogy soha nem fogja szégyellni, hogy sárpataki és nem fogja megbánni azt, hogy a településre költözött – hangzott el Kozma Barna polgármester beszédében. Hogy a huszár- szobrászművészt mennyire érzik maguk közül valónak a falubeliek, annak talán a leghitelesebb bizonyítéka az volt, hogy szép számban megjelentek az eseményen.
Merész terv vált valóra
Miholcsa József harminchárom éve folyamatosan kiállít, számos alkotótáborban vett részt, Marosvásárhelytől Új-Delhiig több tucatnyi egyéni tárlattal tette ismertté nevét. Munkáiban kiemelt szerepet kapnak a magyar nemzeti mítoszok, sorskérdések. A termékeny alkotó 2000 óta él Marossárpatakon, akkor még kevesen tudták róla, hogy elismert szobrászművész és a huszár hagyományőrzés ápolója. Ám Miholcsa József rövid időn belül a helyi kulturális élet mozgatórugója lett. Egyik főszervezője az ünnepi rendezvényeknek, megalakította a sárpataki Mátyás- huszárcsapatot, majd 2002 tavaszán merész tervvel állt elő: olyan egyedi, erdélyi fejedelmekből álló szoborcsoportot tervez a településnek, amilyen nincs még a Kárpát-medencében. A szobrokért nem igényel pénzt, adományként adja a településnek, csupán annyit kért, hogy a faluközösség és az önkormányzat biztosítsa lovainak az eledelt – hangzott el Mózes Sándor magyartanár méltatásában. Miholcsa terve részben már valóra vált, ugyanis több mint tíz erdélyi fejedelem mellszobra áll a templom melletti szoborparkban.
"Magyarságban és művészetben nincs megalkuvás"
mert ez nálunk létünk ellen elkövetett bűn, szeretném, ha életem hitem és erőm előtt hagyna el – hangzik Miholcsa József hitvallása, aki könnyeivel küszködve köszönte meg a megtiszteltetést. – Életemben nem volt részem ilyen megtiszteltetésben. Remélem, hogy e díszpolgári címmel nem tekintenek többé jövevénynek. Azt hiszem, ma lettem igazán sárpataki – mondotta meghatódva a művész.
Az alkalomhoz illően a Miholcsa vezette Mátyás- huszárcsapat tagjai fekete, sarkantyús csizmában, szürke posztónadrágban, vászoningben, dolmányban, valamint piros zsinórozású, félvállra vetett mentéikben a helyi és környéki hagyományőrző néptánccsoportok kíséretében vonultak végig a falun.
A faluünnep alkalmából hazahívták Veress Kristóf Zsuzsannát, Sárpatakról elszármazott művészt is, akinek tájképekből és csendéletekből álló festészeti tárlatát a helyi kultúr-otthonban tekinthették meg az érdeklődők, akiket a délutáni órákban lovas-, valamint harcművészeti bemutatók, néptáncelőadások, majd este a Neoton Família tagjai, Csepregi Éva és Végvári Ádám, Bodoni Ildikó, a Blue Art, Szabó Előd és zenekara szórakoztattak.
(menyhárt) Népújság (Marosvásárhely)

Tusványos kormányon
Minden idők legmagasabb szintű tusványosi előadásával zárult szombaton Tusnádfürdőn a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Orbán Viktor, Traian Băsescu és Tőkés László személyében ugyanis miniszterelnök, államfő és európai parlamenti alelnök állt a hallgatóság elé, megszólalásaikat pedig Németh Zsolt külügyi államtitkár moderálta. Az előadók közül csak Tőkés László nem kerülte a továbbra is kényesnek számító autonómia témáját; kijelentette, Traian Băsescu a Székelyföldön szerzett szavazatokkal jutott újabb elnöki mandátumhoz, és illenék, hogy ezt a Székelyföld autonómiájával hálálja meg.
Józan agy, forró szív, hideg vér. Ha ez egyben van, lehet politikát csinálni.” Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott eképpen a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján, amikor a román–magyar megbékélésre vonatkozó kérdésre válaszolt. Magyarország miniszterelnöke Traian Băsescu román államfővel és Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament (EP) alelnökével tartott előadást a tusnádfürdői táborban. Orbán Viktor szerint a megbékélés szó jól hangzik, a közép-európai ember mégis gyanakvással fogadja, a kommunisták ugyanis arra értették, hogy nincsen felelősség, nincsen számonkérés, mindenki úgy tesz, mintha mi sem történt volna. Úgy vélte, a megbékélésnek belülről kell jönnie, az ember lelki békéjéről kell szólnia. A békességnek pedig az igazság az alapja. „Ha úgy érzem, hogy igazságban élek, akkor békében is élek” – magyarázta a miniszterelnök.
Úgy vélte, az ésszerű román–magyar együttműködés pszichológiai alapjai megvannak. „A közös érdekek, a közös jövő, az egymásrautaltság és a közös haszon jegyében szeretnék együttműködni Băsescu elnökkel és Romániával” – jelentette ki. Előadásában is megemlítette, „Románia és Magyarország jelenlegi kapcsolatai azért barátiak és őszinték, mert érdekeken alapulnak”. Több jel is arra utalt a miniszterelnök beszédében, hogy az említett józan agy, forró szív és hideg vér közül ezúttal a józan agy dominált. Orbán kerülte azokat a témákat, amelyek elválasztják a magyarokat és a románokat, hagyta, hogy Tőkés László legyen az autonómiaigény szószólója.
Tőkés: nem vagyunk hamiskártyások
Tőkés Lászlónak hamar megbocsátotta a közönség, hogy késése miatt kellett negyedórával többet ülnie a tűző napon, a rekkenő hőségben. A volt püspök beszéde állt ugyanis a legközelebb a hallgatóság elvárásaihoz. Az árvíz pusztításaiból kiindulva jelentette ki a volt püspök, hogy Európa kommunizmus sújtotta országaiban élünk, és még 20 évvel a rendszerváltozás után is keresni kell a felemelkedés, a gyógyulás útját. Még mindig afféle mentális vasfüggöny tartja távol a régió népeit a fejlett Európától. Tőkés az idei tábor jelszavát említve jelentette ki, az erdélyi magyarság „nyílt kártyákkal” kívánja elérni az autonómiáját. „A román nacionalisták ma is azt hiszik, el akarjuk szakítani Erdélyt. Pedig nem akarjuk. Nem vagyunk hamiskártyások” – jelentette ki. Nagy derültséget keltett a hallgatóságban egy székely akcentusú férfi, aki a „nem akarjuk elszakítani Erdélyt” kijelentésre félhangosan megjegyezte: „Elég baj’a”.
Az EP alelnöke kitért arra, hogy a kommunizmus bukása után a nacionalizmusoknak is meg kell bukniuk. Szerinte a délszláv rendezési tervek rendre bizonyították, hogy az autonómiák rendszere képezi a rendezés alapját. Tőkés hosszasan sorolta azokat a témákat, amelyek összekötik a két országot. Ezek sorában a korrupcióellenes harcot is megemlítette. A közönség tapssal jutalmazta a kijelentését, hogy ebben a tekintetben nem – a politikusok vagyongyarapodásának az ellenőrizhetőségét ellehetetlenítő – Frunda György szenátorral, hanem Traian Băsescu államfővel ért egyet. Előadása végén kertelés nélkül felkérte a román elnököt: támogassa az autonómiát.
Orbán a furfangos észjárásra alapozna
Orbán Viktor miniszterelnök világgazdasági kontextusba próbálta helyezni a térségről készített látleletet. Úgy vélte, valamennyi itt élő ember személyes sorsát érinti, hogy míg Kína és India gazdasága lendületesen növekszik, Európának „szívinfarktusszerű” sokkot kellett elviselnie. Megállapítása szerint ma már világosan látszik, hogy a spekulatív pénzmozgásokra építő kapitalizmus került válságba. A kivezető útnak pedig a munkára, a morális alapokra kell épülnie. Megállapította, hogy ha Európa nem akar tovább süllyedni, össze kell kapcsolnia gazdasági potenciálját Oroszország potenciáljával. Ez azonban semmiképp nem vezethet a közép-európai államok kiszolgáltatottságához. A térség országainak ezért együtt kell működniük a közép-európai érdekek védelmében.
Mint megjegyezte, ezek az országok a lendületes fejlődésükkel már a gazdasági válság előtt is javították az Európai Unió statisztikáit, és ezután is az egész Unió versenyképessége növekedésének lehetnek a forrásai. Orbán Viktor arra is kitért, hogy a 21. századi fellendülésnek a szintetizáló magyar észjárás lehetne az egyik alapja. „Magyaroszágot a tudás földjévé kell tenni” – jelentette ki. Azt is megemlítette azonban, hogy a sikerhez túl kell lépni a kicsinyhitűségen, szükség van az optimizmusra, egymás biztatására is. „Nemcsak azért nyertünk zsinórban három olimpiai aranyérmet vízilabdában, mert mi voltunk a legjobbak, hanem azért is, mert mi gondoltuk magunkról, hogy mi vagyunk a legjobbak” – magyarázta a pozitív gondolkodás fontosságát a miniszterelnök. Az első két előadás után a moderátor szerepet ellátó Németh Zsolt találóan állapította meg: ezúttal a papok politizáltak, és a politikusok moralizáltak.
Băsescu EU-s romaprogramot sürget
Orbán spekulatív kapitalizmusról vallott nézeteit szinte szó szerint ismételte meg Traian Băsescu is. A szomszédos országok egymásrautaltsága példájaként hozta fel, hogy a gazdasági elemzéseket, előrejelzéseket a régióra készítik; bármelyik ország, bármelyik pénznem összeomlása a többi országot is sújtaná. „Csak annyit kell költeni, amennyit termelünk, az EU-s pénzeket pedig fejlesztésekre kell fordítanunk” – vonta le a következtetést az elnök. Hozzátette, Románia helyzetét megkönnyíti, hogy a szomszédos országok helyzetéhez képest viszonylag alacsony szintű az ország eladósodottsága, ennek mértéke a GDP 32–33 százalékát teszi ki.
A román elnök szerint nem a földrajz, nem a történelem, hanem a közös értékek kell hogy képezzék a két ország együttműködésének az alapját. Ezen közös értékek alapján csatlakozott mindkét ország a NATO-hoz és az Európai Unióhoz is. Băsescu azt is fontosnak tartotta, hogy a régió államai és népei között kiegyensúlyozott viszonyok jöjjenek létre. Kijelentette, a régió stabilitásának éppen a román–magyar viszony lehet a legfontosabb pillére. Azt is hozzátette, Románia is várakozással tekint az EU magyar elnökségére. A Duna-stratégia uniós elfogadása az egyik kiemelt téma, amelyben előrelépést vár. Megemlítette azonban a romák felzárkóztatásának a kérdését is. Álláspontja szerint ez nemcsak romániai vagy magyarországi kérdés, hanem több uniós tagállam gondja, melynek megoldásában az Uniónak is szerepet kellene vállalnia. Băsescu az energiabiztonság kérdésében is hasonlónak tekintette Románia és Magyarország helyzetét. Kijelentette, Románia nem fog ingázni a térség gázellátására kidolgozott két terv között, csakis az Európai Unió által kezdeményezett Nabucco tervet támogatja, mert csak ez ad hozzáférést alternatív gázforrásokhoz.
Orbán, mint román miniszterelnök
A hallgatóság soraiból érkező kérdések közül kétségkívül az váltotta ki a legnagyobb derültséget, hogy mikor lesz Romániának is olyan miniszterelnöke, mint Orbán Viktor? Erre nem Traian Băsescu, hanem maga Orbán válaszolt stílusosan azzal a fordulattal élvén, hogy „ami a román miniszterelnökség lehetőségét illeti”. Elmondta, az Európai Tanácsban, ahol a tagállamok miniszterelnökei vitatják meg a közös kérdéseket, azt tapasztalta, Emil Boc kiemelkedően jól képviseli Románia ügyeit. Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap felbontott hitelszerződése kapcsán elmondta, a valutaalapot mindaddig tárgyalófélnek tekintette, míg az a bankárok nemzetközi szakszervezeteként nem kezdett viselkedni. Traian Băsescu egy kérdésre válaszolva ez alkalommal is hangsúlyozta, Románia valamennyi polgára számára nagyobb autonómiát tart szükségesnek, de most is úgy látja, valamennyi polgárnak egyforma autonómiát kell biztosítani.
A kérdésre, hogy Románia fellép-e a határon túli román közösségek autonómiája ügyében, kijelentette, Bukarest csakis a román közösségek identitásának, anyanyelvének a megőrzésében érdekelt, soha nem adott tanácsot a szomszédos országoknak ezek adminisztratív berendezkedésére vonatkozóan. A Sapientia Egyetem esetleges román állami finanszírozását firtató kérdésre Băsescu elmondta, hamarosan a képviselőházban is napirendre kerül az oktatási törvény módosítása. A javasolt törvényszöveg lehetővé teszi a magánegyetemek állami finanszírozását. Nyomatékosította azonban, hogy az egyetemek versenyképessége lesz a lehetséges állami támogatás megítélésének a kritériuma.
Tőkés László az autonómiaigényre vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, ebben a tekintetben már Szerbia is Románia előtt jár, hiszen kulturális autonómiát biztosított a területén élő kisebbségek számára. Szlovákia vonatkozásában pedig azt említette, hogy a magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült pozsonyi kormányzat is lehetővé tette, hogy önálló állami magyar egyetem működjék az országban. A tavalyi állmfőválasztáson Băsescura leadott székelyföldi szavazatokra utalva kijelentette: „Mi kapartuk ki a gesztenyét azoknak, akiket aztán bevettek a kormányba. Kérjük, elnök úr, hálálja meg nekünk a támogatást, és adják meg az autonómiát!” – tért vissza az alapkérdésre a püspök.
Gazdag Árpád. Krónika (Kolozsvár)

Tusványosi érdekegyeztetés
Haverkodó, nevetgélős, mégis fontosnak szánt és annak is tekinthető politikusi pengevillantás zárta Tusványost. Akárcsak tavaly, mondhatnánk, mégis, zongorázni lehetne a különbséget. Míg egy évvel korábban a székelység autonómiakérdésének felvetését Traian Băsescu zseniális rögtönzéssel, a témában járatlan anyaországi hölgy színpadra szólításával súlytalanította el, idén a román államelnök igencsak megrekedt Orbán Viktor és Tőkés László szorításában.
A két magyar vezető közötti, már korábban körvonalazódó munkamegosztás olyan helyzetet teremtett, amelyben Băsescunak nem maradt más választása, mint két rossz közül választani. Tőkés nem csak retorikailag remekül felépített, hanem jól is dokumentált kisebbségügyi felvetéseivel jelezte megfellebbezhetetlen témagazdai mivoltát, és ezzel biztosította Orbánnak a kérdés összeurópai politikai, gazdasági és válságkezelési dimenziójába emelésének lehetőségét. A román államfő pedig kapkodhatta a fejét: ha a megfogalmazott kérdésekre és tézisekre reagál, megragad a válaszolgatás ,,utánlövős” állapotában, ami könnyen azt üzenheti, hogy vízió nélküli politikussal van dolgunk. Băsescu a másik — nem biztos, hogy a kisebbik — rosszat választotta, rég hallottunk tőle ennyire ötlettelen, frázispufogtató, minden eredetiséget nélkülöző beszédet.
Úgy járt, mint a futballvilágbajnok spanyol válogatott ellenfelei: nem jutott labdához, anélkül pedig nem nagyon lehet építeni, pláne gólt rúgni. A ,,labdabiztos” magyar páros viszont, úgy tűnik, nem csak ezen a mérkőzésen vette kezébe az irányítást. A nemzetpolitikai szempontok érvényesítése immár magabiztosnak látszó kommunikációs rendszerre is támaszkodhat, ami roppant fontos, átköltve a klasszikus mondást, miszerint nem elég tisztességesnek lenni, de annak is kell látszani. Tusványos ,,látszata” pedig a következő volt: míg Tőkés László közép-európai autonómiapéldákra hivatkozva tematizált — Băsescu egy korábbi nyilatkozatát lobogtatva, amelyben az elnök az autonómia biztosításában látta a koszovói kérdés megoldását —, Orbán éppen a térség új szerepvállalási potenciálját vázolta fel. A két nézet pedig éppen az önrendelkezés magasságában találkozott, hiszen a politikai-adminisztratív autonómia csakis a gazdasági-pénzügyi önrendelkezés és szuverenitás kíséretében tekinthető életképesnek.
Mindezt figyelembe véve értelmezhető igazán Orbán Viktor ama kijelentése, miszerint a román—magyar kapcsolatok őszintesége és bensőségessége azért tekinthető példa nélkülinek, mert érdekeken alapszik. Már csak az kell, hogy a román fél is felismerje saját érdekeit.
Csinta Samu. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Közép-európai viszonyok és az autonómia (Orbán—Băsescu—Tőkés előadás Tusványoson)
Jó a román—magyar viszony, most őszinte, mert érdekből táplálkozik — mondta szombaton Tusnádfürdőn Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, aki Traian Băsescu államelnök és Tőkés László EP-alelnök társaságában tartotta meg a XXI. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor záróelőadását. Băsescu szerint a feszültségmentes, kiegyensúlyozott kapcsolat a térség fejlődésének záloga, Tőkés László az autonómiák megvalósításában látja a jövőt. Bár az Európa Parlament alelnöke kezdte a beszédek sorát, Orbán és Băsescu udvariasan megkerülte a kényesnek ítélt témát, globális és Közép-Európát érintő kérdéseket feszegettek, a román államelnök pedig az egész naprendszerre kitágította mondandóját.
A már megszokott helyszínen, perzselő napsütésben, több ezer érdeklődő jelenlétében zajlott szombat délelőtt a Közép-Európa — Európa közepe? című előadás-sorozat. Elsőként Orbán Viktor érkezett a helyszínre, majd befutott a román államelnök is. Amíg Tőkés Lászlóra várakoztak, alkalom nyílt egy kis baráti csevejre a színpad hátsó felében. „Ezek mind a hárman magyarul beszélgetnek?” — kérdezett is rá egy bácsi csodálkozva. Rövid időn belül megérkezett Tőkés László is, aki immár az Európai Parlament alelnökeként bővítette a rangos meghívottak sorát, az előadássorozat moderátora pedig az előző évekhez hasonlóan Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára volt.
Tőkés László a Magyarországon, majd Románián végigsöprő árvizek felidézésével kezdte előadását, ezek pusztításához hasonlította a kommunizmus évtizedeinek rombolásait, akárcsak árvíz után a településeket. Újra kell építeni az országokat, meg kell találni a felemelkedés, a társadalmi gyógyulás útját — mondta. Európa peremén vagyunk, a mentális vasfüggöny lebontására van szükség, hogy visszakerüljünk Európa közepére — hangsúlyozta Tőkés. Gratulált Orbán Viktornak kétharmados választási győzelméhez és Traian Băsescunak a kommunizmus elítéléséhez. Az egy nappal korábbi botrányra utalva elmondta: „A román nacionalisták abban tévednek, hogy azt hiszik, mi mindig el akarjuk venni Erdélyt.” Pedig eszünk ágában sincsen, nyílt kártyákkal játszunk, nem függetlenséget, autonómiát akarunk. Felsorolta azokat a közös ügyeket, amelyek összekötik Romániát és Magyarországot: a határon túli nemzetrészek ügyét, a Duna-stratégiát, az EU bővítésének kérdését, a környezetvédelmet említette, kifejtette, a kommunizmus megbukott ugyan, de a nacionalizmus nem, tenniük kell a nacionálkommunizmus felszámolásáért. Kifejtette: az autonómiák rendszerének mindenütt biztató eredményeket sikerült felmutatnia, és felidézte, hogy 2005-ben Koszovó függetlenségi harca kapcsán maga Traian Băsescu jegyezte meg: a koszovói rendezés útja az autonómia megadása és nem a területi elszakadás. Az államelnök által összehívott alkotmánymódosító bizottság Románia állami berendezkedésére több modelljavaslatot fogalmazott meg: a föderális állami berendezkedést, egy aszimmetrikus regionalizmuson, illetve a megyerendszer továbbfejlesztésén alapuló berendezkedést — ismertette Tőkés László. Szerinte ezek az elképzelések a magyarság számára is kedvezőek: „Az eurotranszszilvanizmus jegyében Erdélynek egy olyanfajta önállóságát tudjuk elképzelni, mint mondjuk Moldova vagy Havasalföld önállósága egy aszimmetrikus regionalizmus szellemében, de el tudjuk képzelni a közigazgatási önállóságát mondjuk a Bánságnak és Dobrudzseának, különféle romániai területeknek, és ebben a keretben jöhetne létre Székelyföld területi autonómiája is. Románia szuverenitásának ezerszázalékos tiszteletben tartása mellett szeretnénk, ha mi, magyarok nagyobb beleszólást nyernénk saját ügyeinkbe. Ez egy demokratikus önrendelkezési jog Európa minden népe számára. Erre tart igényt a magyarság is.”
Erős Közép-Európát építeni — közösen
Orbán Viktor beszéde elején a román elnökhöz fűződő „szívélyes, politikában barátinak mondható” kapcsolatról beszélt, és arról, hogy „ráadásul a román—magyar viszony is sokkal pozitívabb a szokásosnál ebben a pillanatban, és ez a jó viszony őszinte, mert érdekekből táplálkozik”. Elmondta, a nyugati típusú kapitalizmus válságba került, a gazdaság fejlődését ma erkölcsi alapokra kell helyezni, visszaszorítva a spekulációt. A kölcsönösen elfogadott értékek szellemében újra kell építeni a közép-európai térség jövőjét, de át kell gondolni a bankok szerepét is. „Nem akarok a pénzügyi világ Che Guevarája lenni” — mondta, s kifejtette, tudja, hogy szükség van erős pénzügyi rendszerre, de nem a nincstelen szegényektől kell elvenni a pénzt, hanem onnan, ahol van.
A közép-európai államok szoros együttműködését közös érdekekre kell alapozniuk, s ezek között említette az energiabiztonság kérdését, a közlekedésfejlesztést, a pénzügyi finanszírozást. Orbán szerint az új elrendeződésnek úgy kell megtörténnie, hogy Közép-Európa ne váljék ennek áldozatává. „Nem lehetünk kiszolgáltatottak, nem lehetünk játéktér, és nem lehetünk ütközőzóna” — fejtette ki, és felvetette egy saját közép-európai bankrendszer kiépítésének lehetőségét, de azt is, hogy Európának megmaradása, fejlődése érdekében ki kell egyeznie a szintén keresztyén gyökerű Oroszországgal, ki kell építeni egy sajátos együttműködési rendszert.
Mindezekben a kérdésekben kiemelten fontos a román—magyar együttműködés — fejtette ki Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök beszélt hazája igen nehéz helyzetéről. A magyarhoz hasonló civilizációkat két érték táplálja: „az emberi energia, a meggyőződés, hogy érdemes alkotni, értéket létrehozni, s ebben a hitükben a magyarok az elmúlt évtizedben megrendültek, a másik az állandóság tudata”. Magyarországot a tudás földjévé kell tenni, és el kell érni, hogy ismét higgyen saját sikereiben, embereiben — hangsúlyozta Orbán Viktor.
Békét, egyensúlyt teremteni
Traian Băsescu államelnök már beszéde elején leszögezte: valószínű, vitát gerjeszt majd ez a találkozó, de azt is, bízik benne, hogy a különböző nézetek ellenére sikerül megtalálni a közös pontokat. Felszólalása során aztán főleg azokra a kérdésekre tért ki, amelyek kapcsán egyetértést tapasztalt. Kozmikus távolságokkal kezdte, a naprendszerről, a föld kerekségéről szólt, amelyen mindenki úgy érezheti, ő van a világ közepén, majd visszatért a szűkebb régióra, s ennek kapcsán elmondta: „nem egyik vagy másik régió fontos, hanem egy-egy térség belső egyensúlya, a régiók közötti egyensúly”. Kitért arra, hogy a közép-európai térség most konszolidálódik, s ennek alappillére a magyar—román viszony. Úgy vélte: nagy hiba lenne azt hinni, hogy a közép-európai térséget kizárólag földrajzi alapokra vagy a történelem elemeire lehet építeni. Csakis a kölcsönösen elfogadott értékekre lehet alapozni e térség jövőjét — szögezte le. „Nem az etnikum, nem a vallás, nem a földrajz, nem a történelem konszolidál egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU- és a NATO-csatlakozáskor” — mondta az államfő.
Véleménye szerint a térség központjának Brüsszelnek kell lennie, Romániának és Magyarországnak egyaránt érdeke, hogy megerősödjék az Európai Unió. Az államfő Orbán szavaihoz igazodva fejtette ki, új, valódi kapitalizmust kell építeni a spekulatív kapitalizmus helyett. Az autonómiáról csak kérdésre válaszolva szólt, megismételte oly sokszor, sok helyen hangoztatott álláspontját: Románia minden lakosának egyforma autonómiára van szüksége.
Az előadások utánra ígért Băsescu—Orbán megbeszélés ez alkalommal szűkre korlátozódott, rövid félórás négyszemközti beszélgetésre kerítettek sort, a sajtót lerázva, a Csukás vendéglőben. Hiába várta mindenki a nagyarányú egyeztetést, ezúttal elmaradt. Két óra előtt Traian Băsescu Csíkszereda felé távozott, Orbán Viktor és a magyar delegáció pedig Tőkés Lászlóval és az EMNT képviselőivel költötte el ebédjét.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tusványos kormányon
Orbán, Băsescu és Tőkés tartott előadást Tusnádfürdőn
„A munka románul is munka?” – kérdezte szombaton Tusványoson Orbán Viktor Németh Zsolttól. A magyar miniszterelnök és Traian Băsescu román államfő a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor záróelőadásán elsősorban a munka megbecsülésén alapuló új gazdasági rendszert, autonómiát és decentralizációt szorgalmazó beszédet tartott.
Ugyan a műsor és a szereplők ugyanazok voltak, mint tavaly, a szombati Orbán–Băsescu–Tőkés-előadás Tusványoson ezúttal nagyobb médiaérdeklődést mutatott, a bukaresti hírtelevíziók, valamint a központi lapok kiküldött munkatársai lesték a felszólalók minden szavát. Ennek oka minden bizonnyal az a két nappal korábbi kijelentés volt, amelyet az Európai Parlament alelnöke tett egy előadáson, miszerint ha Koszovó kivívta függetlenségét, miért ne vívhatnánk ki Székelyföld autonómiáját? Az autonómia témáját azonban éppen csak érintették a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor záróelőadásának meghívottjai. A negyedórás késéssel érkező, és emiatt egy kormányfőnek és egy államelnöknek kínos várakozást okozó Tőkés László a tábor mottóját – Nyílt lapokkal – az autonómiával hozta kapcsolatba, olyan értelemben, hogy leszögezte, „mi nem akarjuk elvenni Erdélyt, nem vagyunk hamiskártyások”, üzenve ezáltal a román nacionalistáknak, akik azt gondolják, az autonómiatörekvés területi elszakadást jelent. Az EP-alelnök Orbán Viktor kétharmados választási győzelme és miniszterelnökké válása kapcsán úgy fogalmazott: „Újra kormányra került Tusványos”. Elismerősen szólt ugyanakkor arról, hogy ez a kormány megkezdte az elszámoltatást, a korrupció elleni harcot. Azt is kedvezően értékelte, hogy az Orbán-kormány Közép-Európa egész térségére tekintve politizál. A korrupció elleni, különösen a feddhetetlenségi ügynökséggel (ANI) kapcsolatos törvényt illető állásfoglalása miatt Traian Băsescu államfőt is méltatta Tőkés, leszögezve, „nem Frundával tartok, hanem Băsescuval”. Megköszönte ugyanakkor az elnöknek, hogy néhány évvel ezelőtt elfogadtatta a kommunizmus bűneit elítélő jelentést. Romániáról szólva elmondta, Európának még csak a peremén van ez az ország, a kommunista rendszer következményei még mindig érvényesülnek. Példaként említette a romániai infrastruktúrát, az utak állapotát. „Ismét vissza kell kerülni Európa közepébe” – mondta, de elengedhetetlennek tartotta, hogy lebontsák a nemzetek közötti mentális vasfüggönyt, folytatni kell a rendszerváltás folyamatát. Orbán Viktor beszédében kifejtette, Tusványos arra is jó alkalom, hogy a magyarok arról beszéljenek, mi lesz velük a 21. században. „Száguld a kínai, indiai gazdaság, válságban a Nyugat, az eurózóna recseg-ropog, Amerika európai elkötelezettségei eltolódtak. Ha valaki azt gondolja, ez személyesen őt nem érinti, téved, mert ezek a hírekben megjelenő események a mi munkahelyeinket is befolyásolják” – szögezte le a magyar kormányfő, feltéve a kérdést, versenyképes lesz-e Európa. Orbán szerint a nyugati típusú kapitalizmus válságba került, a gazdaság fejlődését ma erkölcsi alapokra kell helyezni, visszaszorítva a spekulációt, és kölcsönösen elfogadott értékek szellemében kell felépíteni a közép-európai térség jövőjét. „A közép-európai államoknak szorosan kell együttműködniük, hogy a világgazdasági átrendeződés közepette megvédhessék saját érdekeiket” – folytatta előadását a miniszterelnök, aki szerint Magyarországnak együtt kell működnie Romániával, a visegrádi államokkal, Horvátországgal, Szerbiával. „Olyan közös érdekek vannak – mondta –, mint az energiabiztonság kérdése, a közlekedésfejlesztés, a pénzügyi finanszírozás. Az sem megy a végtelenségig – hangoztatta –, hogy a térség fejlesztését mások finanszírozzák, nekünk is létre kell hozni a saját pénzügyi eszközrendszerünket.” A magyar miniszterelnök szerint, ha Európa nem akar tovább süllyedni, akkor ki kell egyeznie a szintén keresztény gyökerű, de Európához csak lazán kapcsolódó Oroszországgal. Európának meg kell találnia az oroszokkal való sajátos együttműködés rendszerét, ami lehetővé teszi, hogy az orosz gazdaság potenciálja összekapcsolódjon az európai gazdaságéval – mondta. Előadásában Băsescu fontosnak nevezte a román–magyar megbékélést, amely szerinte a közép-európai térség konszolidáltságának egyik fő pillére. Úgy vélte, nagy hiba lenne azt hinni, hogy a közép-európai térséget csak földrajzi alapokra vagy a történelem elemeire lehet építeni. Csakis a kölcsönösen elfogadott értékekre lehet alapozni e térség jövőjét – szögezte le. „Nem az etnikum, nem a vallás, nem a földrajz, nem a történelem az, ami konszolidál egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU- és a NATO-csatlakozáskor” – mondta Băsescu. A hallgatóság soraiból érkezett egyik kérdésre válaszolva megismételte korábban is hangoztatott álláspontját: Románia minden lakosának egyenlő autonómiára van szüksége. Ugyanakkor hangsúlyozta a kisebbségi jogok fontosságát, amelyek biztosítják a nyelvi és kulturális értékek megőrzését. ** Magyarországi támogatás is kell a székelyföldi turizmusnak A székelyföldi turizmus és a székely termék ügyében is jelentős segítséget nyújthat a magyar kormány és az anyaországi társadalom is – hangzott el a Szubszidiaritás és önkormányzatiság a Székelyföldön című beszélgetésen a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. A beszélgetésen részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke; Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök; Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester, illetve Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Borboly Csaba előadásában azt javasolta, hogy a Szülőföld Alap támogatási rendszerének átalakításakor hozzanak létre közösen egy Helyi Termékfejlesztési és Térségmarketing Alapot, amelyből ezeket a tevékenységeket támogatni lehet. Borboly Csaba szerint ezek a témakörök a Székelyföld számára alkalmas fejlődési modellt jelentenek. A Székelyföld azt is jelenti: együtt – jelentette ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, kifejtve, hogy az elmúlt két évben a két megye elkezdte a szoros együttműködést, amelyben a helyi önkormányzatok is részt vesznek. Erre konkrét példa, hogy a bukaresti Romexpón Hargita, Kovászna és Maros megye közösen, a Székelyföld-standdal jelent meg, akárcsak a budapesti Hungexpón. ,,Ennek van visszhangja, az ebben álló erőt használni lehet további építkezésre az autonómia irányában. Több európai példa mutatja, hogy az autonóm területek jobban működnek, amióta saját maguk dönthetnek az őket érintő ügyekben” – mondta Tamás Sándor, fontos célnak nevezve a székelyföldi brand erősítését. Hargita Népe (Csíkszereda)

A közös érdekekről beszélt Orbán és Băsescu „Tusványoson”
Igazságosság és egymással szembeni őszinteség
Az esemény fontosságára és az érdeklődésre való tekintettel a nagyszínpadon került sor a Közép-Európa Európa közepe?című fórumra szombat délelőtt Tusnádfürdőn, a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban.
Az Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Traian Basescu román államfő és Tőkés László Európa-parlamenti alelnök részvételével tartott előadás moderátora Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár volt, aki szerint a 21. „Tusványos” jelenti a 21. század igazi kezdetét, amikor a rendezvény mottójához híven nyílt lapokkal játszanak, amikor „nincs szükség hamiskártyásokra”, nem a rivalizálás, hanem a közös érdekeken alapuló és értékorientált együttműködés jellemzi az egyazon térségben élők viszonyát.
Orbán Viktor szerint a nyugati típusú kapitalizmus került válságba az elmúlt évtizedben; annak a rendszernek a válságáról van szó, amelyben a spekuláció került előnybe a tisztes munkával szemben. Az a felfogás, miszerint a kapitalizmus majd elhozza a jólétet, az állam meg tartsa távol magát a gazdaságtól, csődbe sodorta ezt a rendszert – mondta a kormányfő. „Magyarországon kétharmados forradalom történt, egy korszaknak vetettünk véget. Ez volt az a korszak, amikor a rendes, becsületes emberek állandó vesztesekké váltak. Olyan Magyarországot akarunk, ahol a tisztességes, becsületes ember jobban járjon, mint az, aki nem tartja be a törvényeket” – szögezte le.
Az érdeklődők tapssal fejezték ki a miniszterelnök szavai iránti tetszésüket, lassan elülő zúgolódás támadt viszont, amikor – a közönség soraiból érkezett kérdésre válaszolva, hogy mikor lesz Romániának egy Orbán-kaliberű kormányfője – az elismerés hangján szólt román kollégájáról, Emil Boc-ról.
Traian Băsescu szerint a román–magyar megbékélés a közép-európai térség egyik fő pillére. A román államfő kifejtette: a legfontosabb egy adott térség belső egyensúlya, illetve a két vagy több térség közötti egyensúly. Közép-Európa olyan régió, amely erősödik, és ebben szerepet játszik a román–magyar megbékélés. Különösen fontos ez a két ország területén élő magyar, illetve román kisebbség szempontjából – mondta. (Orbán – szintén kérdésre válaszolva – elmondta, hogy ő a megbékélésen az igazságosságot és az egymással szembeni őszinteséget érti.)
„Nem az etnikum, nem a vallás, nem a földrajz, nem a történelem az ami konszolidál egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU- és a NATO-csatlakozáskor – fejtegette Basescu. – Nagyon fontos, hogy olyan térségben éljünk, amelyben az emberek zöme, valamint a többség és a kisebbségek közötti viszony kiegyensúlyozott.” Rámutatott: a románok és a magyarok Közép-Európában élnek, de számára a központ Brüsszel, és közös érdek az, hogy az Európai Unió megerősödjön. A két ország közös érdekeit megjelenítő projektként említette a Duna-stratégiát, és örömét fejezte, hogy ez a téma fontos lesz a jövő évi magyar EU-elnökség számára. Basescu szerint a romák felzárkóztatása is közös ügy, amelyre egész Európának közös programot kell kidolgoznia. Az energiabiztonságot említette még közös ügyként, és leszögezte, hogy Románia a Nabucco gázvezetéket támogatja.
Az értékezések végén kérdésekre is válaszoltak az előadók. Tőkés László szerint tanügyi autonómiára is szükség van Romániában, és hogy a romániai adófizetők pénzéből is finanszírozni kellene a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, nemcsak a magyarországi közpénzből. Az állami magyar egyetem kapcsán Băsescu azt mondta, hogy a még szenátusi vita alatt lévő tanügyi törvény a versenyképes, és eredményeket felmutató egyetemek finanszírozásáról beszél, függetlenül attól, hogy állami vagy magán, román vagy magyar az oktatás nyelve. A református egyházközségek Băsescut támogatták az elnökválasztáson, ezért Tőkés kérte az államfőt, hogy ne zárják ki az állami támogatásokból ezeket az egyházközségeket, és „adja meg nekünk az autonómiát”. Băsescu humorosra vette a „figurát”: elismerte, hogy a magyar választók 75 százaléka rá szavazott, de azt mondta, hogy „kissé sokan vannak, és mindenkinek nem tudom megköszönni”. Az autonómia kapcsán kitartott korábbi álláspontja mellett: annyi autonómiát kaphat egy székelyföldi, mint mondjuk egy piteşti-i – mondta –, és inkább a decentralizáció fontosságáról beszélt, elismeréssel szólva az RMDSZ-es miniszterek munkájáról ebben. „A külhoni románok identitásának és kultúrájának megőrzéséért síkraszáll a román állam, viszont egyik állam közigazgatási berendezkedésébe sem szól bele” – maradt hajthatatlan a román elnök
Pataky Lehel Zsolt. Nyugati Jelen (Arad)

Ülést tartott az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöksége
Homoródfürdőn ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának (OÖT) elnöksége pénteken, július 23-án.
A Borboly Csaba OÖT-elnök által összehívott ülés napirendjén szerepelt az egészségügy decentralizációja, a 215-ös helyi közigazgatási törvény módosítása, a kormányzati eredmények, az árvizek témája, gazdaságélénkítő intézkedések és az EU-s támogatási prioritások a 2013-tól kezdődő programciklusban. Az egészségügy kapcsán az elnökség országos stratégia kidolgozását és a kompetenciák meghatározását javasolja. A 215-ös törvény esetében elhangzott, hogy a szórványban élőknek nem elegendő a kisebbségi nyelvhasználat esetében alkalmazott 20%-os küszöb, ennek csökkentése mellett pedig egy bizonyos lélekszám is feltétel kellene hogy legyen. Az elnökségi tagok szerint a municípiumi alpolgármesterek státusát meg kellene erősíteni, főleg hogy a szórványban élő közösségek számára nagy az alpolgármesteri tisztség tétje. Az árvizek kapcsán elhangzott, hogy az árvíz elleni védekezéshez kellene egy országos program, például záportározók kiépítésével, hogy a Nyikó és más folyók mentén az ilyen gyors áradások okozta károkat megelőzhessék. Az elnökség azt is megfogalmazta, milyen tematikus bizottságokra van szükség az OÖT-ben: jogi, oktatásügyi, egészségügyi, gazdasági, EU-s, kulturális és kommunikációs. A terv szerint ezek elnökei az OÖT-alelnökök lennének. erdon.ro

Költői és áhítatos harmóniák
Nagyvárad – Vasárnap a váradi Szent László templomban hagyományos klasszikus zenei hangversenyt rendeztek. Az est szervezője ezúttal is Thurzó Zoltán zongoraművész volt. Hat szólista lépett fel.
A változatos műsorban egyaránt felcsendült barokk, klasszikus, romantikus és 20. századi kompozíció. Thurzó Zoltán két Liszt Ferenc zongoradarabot és Chopin Esőcsepp-prelűdjét játszotta. Felcsendült Liszt Költői és áhítatos harmóniák című tíz darabból álló sorozatából az Ave Maria, valamint az Andante Lagrimoso. A zeneszerzőt Lamartine francia költő verse ihlette meg: „Hulljatok csendes könnyek”. Az előadó kifejezően szólaltatta meg a mű kívánta befelé fordulást, a bensőséges vallomást, s a gondolati mélységre figyeltetve játszotta el a két zenedarabot. Ugyancsak az ő előadásában hallgattuk meg Chopin Esőcsepp-prelűdjét (op. 28., nr. 15), amelyet a szerző barátjának, Pleyelnek ajánlott. A Desz-dúrban írt kompozíció beteg, lázas, riasztó képeket sorakoztat fel, hiszen 1838-ban a zeneköltő Mallorcára vonul vissza, ahol utolsó napjait tölti halálos betegen.
Zenei élmény
Kodály Zoltán Hét zongoradarabjából a befejező részt (Rubato, 1917. március 17.) játszotta a szólista. Thurzó Zoltán ugyancsak kifejezően avatta közvetlenné a furulyaszót idéző dallamképleteket, valamint a „Misterioso” melódiaíveit is érzékletesen formálta meg. A koncerten elhangzott Mozart Figaro házassága című operájából Almaviva gróf áriája, valamint Bartolo „bosszú-áriája”, amelyet Tasnádi Ferencz baritonja avatott élővé. Nagy sikert váltott ki a darabot megjelenítő alakítása, hangjának erőteljessége, amely igen hatásosan csendült fel a népes hallgatóság előtt. Ugyancsak ebből az operából hallgattuk meg a grófnő emlékezetes áriáját a III. felvonásból, amikor a főszereplő készül férje megtévesztésére. Májerkuk Mária szopránja a maga kivételes szépségével, hangkultúrájának színességével hozta közel a főszereplő vallomását. Szabó Annamária szopránja Handel egyik kevésbé ismert szerelmi dalát énekelte. Rendkívül finoman és hangulatosan közvetítette a barokk melódia által kifejezett érzelmi tartalmat. Oláh Boglárka három hegedűdarabot játszott, különösen megnyerő volt Benjamin Godard romantikus darabjának előadása, az Adagio Pathétique (op. 128, nr. 3). Csajkovszkij zongoradarabjából átírt kompozícióját, a Szomorú dalt adta elő, valamint Bartók Béla A-dúr Andante hegedűre és zongorára című darabját (BB 26) közvetítette a megfelelő, sajátos hangulatot megteremtve.
Nagy siker
Thurzó Sándor József brácsaművész ugyancsak kiváló játékában hallgattuk meg Farkas Ferenc jelenkori magyar szerző Ariósóját, valamint H. Villa-Lobos első feleségének írt szerelmi hangvételű Elégiáját. Különösen megnyerő volt Bach-Gounod Ave Maria című dalára írt Meditációja, amelyben az áhítatkeltés mellett a visszafogott szemlélődő hangulat megteremtésére esett a hangsúly. A műsorban elhangzott darabokat Thurzó Zoltán zongoraművész kísérte. A templomot megtöltő hallgatóság szűnni nem akaró tapssal jutalmazta az előadók nem mindennapos teljesítményét.
Tuduka Oszkár. erdon.ro

Kétszer többen lesznek
Kétszer több Moldova köztársaságbeli diák tanulhat Romániában, a kormány szerdán elfogadott keretszámai legalábbis erről tanúskodnak.
Hazánkban a közoktatásban tanuló moldovai fiatalok száma 1 250–ről 1 800–ra emelkedik, 1180 diák esetében nem téríti meg a kormány a beiskolázási költségeket, azonban ösztöndíjat biztosít, 620 esetben sem beiskolázási költséget, sem ösztöndíjat nem biztosít. Az első éves egyetemisták keretszáma 1 650–ről 3 520–ra emelkedik: 1 900 diák esetében Románia megtéríti a beiskolázási költségeket, de nem fizet ösztöndíjat, míg a fennmaradók esetében teljesen önköltséges lesz a képzés. A tanügyminisztérium saját tartalékalapjából 1,4 millió lejt különít el a Románia határain kívülről érkező diákok számára — utóbbi összeget az Alexandru Ioan Cuza iaşi és a galaci Aldunai Egyetemen tanulók használhatják fel az új kormányhatározatnak megfelelően. erdon.ro