Új Székelyföld-vita. Markó: rosszindulatúak és ostobák a régióelnevezés bírálói
„Szilágyság (Ţara Silvaniei), Hátszeg (Ţara Haţegului), Avas (Ţara Oaşului), Küküllő-mente (Ţara Târnavelor), Barcaság (Ţara Bârsei)” – sorolta Markó Béla RMDSZ-elnök tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján a példákat arra, hogy az ország különböző régióinak történelmi elnevezése mennyire közhasználatban van Romániában.
„Szilágyság (Ţara Silvaniei), Hátszeg (Ţara Haţegului), Avas (Ţara Oaşului), Küküllő-mente (Ţara Târnavelor), Barcaság (Ţara Bârsei)” – sorolta Markó Béla RMDSZ-elnök tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóján a példákat arra, hogy az ország különböző régióinak történelmi elnevezése mennyire közhasználatban van Romániában.
„Akkor miért éppen a Székelyföld (Ţinutul Secuiesc) használata lenne tilos?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök-helyettes. Markó annak kapcsán tette a fenti megjegyzést, hogy az elmúlt napokban a román sajtóban témává vált, hogy a Kovászna megyei Illyefalva címerének a Hivatalos Közlönyben publikált szövegében megjelenik a Székelyföld elnevezés.
A miniszterelnök-helyettes felháborítónak nevezte a Székelyföld megnevezés megjelenése kapcsán kialakult indulatokat. Mint kifejtette, rosszindulatról és ostobaságról tanúskodik, hogy sokan megkérdőjelezik a Székelyföld megnevezés, illetve a címer létjogosultságát, hiszen eddig több kormányhatározat is született, amely különböző történelmi régiókról tesz említést.
„Határozottan visszautasítom azt, hogy míg egyeseknek joguk van használni ezeket a regionális megnevezéseket, másoknak (a székelyeknek vagy a magyaroknak) ne lehessen erre joguk” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Ami Frunda György szenátornak a szövetség politikájával kapcsolatos bírálatait illeti, Markó újságírói kérdésre kifejtette, Frunda populista-demagóg eszközökhöz nyúl azzal, hogy meglovagolja a kormány megszorító intézkedései miatti szociális elégedetlenséget. „A szenátor úr egyébként természetesen nincs egyedül a helyzet miatti elégedetlenségével, én magam sem rajongok azért, hogy egy ennyire nehéz időszakban kell kormányoznunk. De ez nem jelenti azt, hogy populista módon kell megnyilvánulnunk” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
S. M. L. Új Magyar Szó (Bukarest)

Tánczos veheti át a mezőgazdasági tárca
Lapértesülések szerint távozni kényszerül Tánczos Barna a fejlesztési minisztérium államtitkári tisztségéből, miután a leépítések következtében az RMDSZ elveszítette a posztot. Tánczos várhatóan a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkári posztját veszi át Haschi Andrástól.
Az RMDSZ két olyan alprefektusi tisztségről mond le, amelyet nem is töltött be soha, nevezetesen a Beszterce, illetve a Teleorman megyei posztról. A harmadik megszűnő tisztség vagy a Bihar vagy a Szatmár megyei alprefektusi szék lesz, erről még nem született döntés. (úmsz/mti) Transindex.ro

Román lap: a romániai magyar szavazók csak a "korruptak" és "szélsőségesek" között választhatnak
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
A romániai magyar szavazóknak nincs más lehetőségük, mint a "korruptak" és a "szélsőségesek" között választani, ellentétben a szlovákiai magyarokkal, akik Bugár Béla pártját juttatták be a parlamentbe, elfogadva azt az elvet, miszerint a magyaroknak és a szlovákoknak együtt kell dolgozniuk a közös megoldások érdekében - olvasható a Romania libera szerdai cikkében.
A bukaresti napilapban Cristian Ghinea, az Európai Politika Román Központjának igazgatója írt cikket erről a témáról. Úgy fogalmaz: a szlovákiai választási eredmény sokkhatást okozott mind Budapesten - ahol Orbán Viktor kormánya a hagyományos magyar pártot támogatta -, mind Szlovákiában, ahol a szélsőjobboldali magyarellenes párt, akárcsak Vladimir Meciar nacionalista pártja szintén kimaradt a parlamentből.
A szerző szerint Románia és Szlovákia hasonló helyzetben van, amennyiben mindkét országban nagy létszámú magyar közösség él. Szlovákiában azonban a hétköznapi magyar választó megtörte az etnikai politizálás "ördögi körét", azt az elvet, miszerint "félünk a többségtől, ezért állandóan a sajátjainkra szavazunk, függetlenül attól, hogy rokonszenvesek-e számunkra vagy sem".
A cikkíró szerint Romániában ugyanez a "rejtett dráma" súlyosabb formában nyilvánul meg, mivel - mint a szerző fogalmaz - a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) "mérsékelt, de korrupt" vezetők irányítják. A szerző úgy tudja, hogy ezekkel a vezetőkkel a "kívülállók egy csoportosulása" áll szemben, amelyet Tőkés László "lelkipásztor" vezet, és ezeknek az embereknek nincsenek személyes üzleti problémáik, de a szélsőség felé hajlanak (a cikk írója nem tesz különbséget a Tőkés vezette Erdélyi Nemzeti Tanács és a Szász Jenő által irányított Magyar Polgári Párt között, ez utóbbiról egy szót sem ejt, a tud.). Így a szegény romániai magyar szavazó folyton csak a "korruptak" és a "szélsőségesek" között kénytelen választani - állapítja meg a szerző.
A cikk további részében eszmefuttatás olvasható arról, hogy a szélsőségesek veszítettek Tőkés Brüsszelbe való "száműzésével", ami Ghinea szerint zseniális húzás volt az RMDSZ részéről. Ezzel ugyanis nem tört meg a magyar szavazóbázis, de adtak valamit Tőkésnek, hogy távol tartsák Romániától - véli a szerző. Hozzáfűzi: az RMDSZ margóra szorította Eckstein-Kovács Pétert is (aki most Traian Basescu államfő egyik tanácsadója, a tud.), márpedig a szövetségen belül ő az, aki a becsületességért és a liberalizmusért emeli fel szavát. MTI

Az RMDSZ nem fogad el további megszorító intézkedéseket
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem fogad el több olyan megszorító intézkedést, amely a nyugdíjak csökkenéséhez vagy az adók további növeléséhez vezetne - szögezte le keddi bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla. A szövetség elnöke - aki egyben Románia miniszterelnök-helyettese is - megállapította: a kormány már meghozta a költségvetési egyensúly megtartásához szükséges megszorító intézkedéseket, következésképpen a szövetség nem fogad el további olyan szigorító döntéseket, amelyek a nyugdíjak csökkenéséhez vagy az adók további növeléséhez vezetnének.
Tekintettel arra, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció tagja, Markó e kijelentésével cáfolni kívánta azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a kormány a közeljövőben újabb drákói lépésekre készülne.
Kijelentette: az RMDSZ nem támogat semmilyen újabb megszorító intézkedést ebben az évben. Bár elképzelhető, hogy 2011-ben újragondolják az erre vonatkozó gazdaságpolitika egyes elemeit - mondta -, ebben az évben az a kormány feladata, hogy a lehető leghatékonyabban érvényesítse a már meghozott intézkedéseket, és erőteljes gazdaságösztönző lépéseket tegyen.
A megszorító intézkedéseknek csak akkor lesz hatásuk, ha közben a kormány komoly gazdaságösztönző reformintézkedéseket érvényesít, és sikerül átszervezni a helyi és központi közigazgatást. Az RMDSZ elutasítja a nyugdíjak megadóztatásának lehetőségét. Ezt ugyanis Traian Basescu államfő szorgalmazta, miután a román alkotmánybíróság előzőleg alkotmányellenesnek nyilvánította a nyugdíjak 15 százalékos csökkentésére vonatkozó törvénytervezetet. Elképzelhető a progresszív adózás bevezetése (jelenleg egységes az adókulcs), amely a nagynyugdíjakra nagyobb adóterhet róna, de erről is legfeljebb 2011-ben lehet szó - szögezte le Markó, aki szerint a kisnyugdíjak megadóztatása ettől függetlenül elfogadhatatlan.
Markó Béla személyes véleményét hangoztatva elmondta: egyetért a nagy vagyonok, a több ingatlannal és luxusautókkal rendelkezők megadóztatásával is. Bejelentette: az RMDSZ gazdaságösztönző javaslatait is magában foglaló kormányzati intézkedéscsomag értelmében, várhatóan az ősz folyamán megszüntetik az átalányadót, és beindul a kis és közepes vállalkozások kedvezményes hitelezése is. Emellett folytatódik az államigazgatás átszervezése és a decentralizáció, ennek megfelelően a kabinet csökkenti az államtitkárok és az alprefektusok számát. MTI

Rosszul áll a szénánk
Napról napra szegényebbé válik az ország. Lakosságának több mint hetven százaléka, európai mércével mérve, a szegénységi küszöb határán vagy alatta él, s mifelénk még mindig csak megszorításokról, elbocsátásokról, a jövedelmek — beleértve a nyugdíjakat is — nagyobb arányú megadózásáról beszél a hatalom.
Változatos módszerekkel egyetlen célt hajszolnak: minél több pénzt megszerezni azoktól, akik még dolgoznak, mert üres az államkassza. Döbbenetes a nagyobbik kormánypárt Băsescu emlőjén nevelkedett tagjainak marcona, mindenkit leszóló szövegelése. Miközben elevenek és holtak attól rettegnek, hogy munkahely és jövedelem nélkül maradnak, az öregek meg kis nyugdíjaikat féltik, s szinte könyörögnek a hatalmasságoknak, hogy ne nyirbálják meg szűkös életük egyetlen biztos forrását, a párt ifjú aktivistái arról szónokolnak, hogy lusta, dologkerülő a nép, ezért lengi be az országot az unióban párját ritkító szegénység. Az államfő és köre jó két éve azt a hitet akarja kelteni az emberekben, hogy tizenegymillió szociálisan támogatott ember él az országban, hogy a társadalmi segélyek formájában kiosztott pénz messze meghaladja az európai átlagot, tehát természetes, hogy az államkincstár képtelen fedezni a kiadásokat.
Már maga a tizenegymilliós szám is óriási diverzió volt, mint kiderült, a Cotroceni-palota ilyen-olyan bizottságai gátlástalanul e kategóriába sorolták a nyugdíjasokat is, és erre az adatsorra alapozva határozta el Băsescu s Emil Boc meg kormánya, hogy rendet teremtenek, bármi áron csökkentik a nyugdíjakat, s megvonják a szociális támogatások egy részét, ellenőrzik a betegnyugdíjasokat, a betegszabadságon lévőket, csökkentik az anyák gyermeknevelésre szánt juttatását. Mint az utóbbi napokban kiderült, Románia feleannyit költ szociális kiadásokra, mint a közép-kelet-európai országok.
Tehát nem a kiadásokkal van baj, hanem a bevételekkel. Bocéknak sikerült padlóra küldeniük a gazdaságot, a fizetéscsökkentésekkel és elbocsátásokkal a lehető legmélyebbre süllyesztették a fogyasztást, ez meg a termelés rovására megy, így hát nem csoda, hogy hónapról hónapra egyre rosszabb eredményekről kénytelenek beszámolni. Nemcsak az állami bevételek, a társadalmi biztosításba befolyó összegek csökkennek folyamatosan, hanem egyre magasabb az államháztartási hiány is. Most hirtelen a korábbi 30 százalékról 34-re nőtt, ráadásul 30—40 milliárd lejről 19 milliárdra esett vissza az állam havi bevétele is. És a gazdaságélénkítő csomag egyre késik.
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Jecza Péter győzelmes hazatérése
Tanuljuk meg Jecza Pétertől, hogy céltudatosaknak kell lennünk, nem kishitűeknek — mondta a tegnap esti szoboravatón Gazda József művészettörténész. Vargha Mihály képzőművész szerint szükséges, hogy lendületet kapjunk egy olyan köztéri alkotástól, amely a tiszta művészi szabadságot hirdeti. Noha Jecza Péter szobrászművész már az ezredforduló után, halála előtt felajánlotta, ingyen ad egy reprezentatív köztéri szobrot Sepsiszentgyörgynek, az előző önkormányzati ciklusban nem sikerült hazahozni alkotását — közölte lapunkkal Gazda Zoltán önkormányzati képviselő, a szoborállítás ,,ötletgazdája". (mol)
Tegnap avatták Jecza Péter szobrászművész Niké II. szobrát Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet park dísztava mellett. Niké a görög mitológiában a győzelem istennője, a rómaiaknál Victoria néven reinkarnálódott. A sepsiszentgyörgyi születésű, európai rangú művész szülővárosával, Háromszék egészével eszmélő korától kezdve, különösen az 1968-as megyésítés után bensőséges, művészi vonatkozásban folyamatos alkotó kapcsolatot ápolt. Szimbolikus alkotásának, a Niké II. szobrának sepsiszentgyörgyi felavatása ennek a kapcsolatnak az összegzése. Jecza győzelemszobra nem egy hadi esemény megörökítése, hanem az emberi gondolat világába emelt absztrakció, az elvonatkoztatott Győzelem. Az alkotásokból sugárzó szuggesztív gondolatiság megragadásának képessége Jecza Péter szobrászművészetének fő jellemzője.
E sorok íróját háromszéki baráti körével együtt a hatvanas évek végétől négy évtizedes kapcsolat szálaiból szőtt szoros szövetkezés vonzotta egymás közelségébe. Szobrának, egyben szellemiségének hazatelepedése napján eme kapcsolat révén született alkotói munka néhány mozzanatát és ennek tárgyi megjelenítését kísérelem meg.
Grafikai jelből portré
A megyésítés után, a Király Károly-éra alatt, 1969-ben kijártuk, hogy Dálnokban, Dózsa szülőházának vélt helyén emlékjelet állíthassunk. A bukaresti jóváhagyás egy román és magyar nyelvű szöveg elhelyezésére szólt. Plugor Sándorral, a helyi és a Háromszékre hazaszólított képzőművészekből alakított szövetségi fiók vezetőjével azt sütöttük ki, hogy a kétnyelvű feliratot egy hatalmas kőtömbre helyeztetjük el, hisz Dózsa szülőháza nincs meg, s a levegőbe nem tudunk szeget verni, hogy a táblát arra felfüggesszük. A példa saját tapasztalatunkból adott volt, már egy éve állt Barabás Miklós kézdimárkosfalvi szobra a hatalmas andezittömbből faragott talapzaton, mert a mikóújfalusi faragómesterek nem voltak hajlandóak kisebb kőelemekből megépíteni.
A kétnyelvű szöveget a nagy felületen valamilyen grafikai jellel szokás elválasztani. Vonalkával, ponttal, a kor politikai kívánalmai szerint ötágú csillaggal. Egyik megoldás sem tetszett, ezért a sepsiszentgyörgyi származású és szülőhelyéhez vonzódó Jecza Péterhez, a már országos hírű szobrászhoz fordultunk. Azért is hozzá, mert ahhoz már nem volt pénzünk, hogy grafikai jel helyett portrét rendeljünk, s ehhez egyébként a szükséges hatósági jóváhagyások is hiányoztak.
Ezt megelőzően, amikor egy minimálisan héttagú, képzőművészeti szövetségi tagokból álló művészcsoportot kellett az országos szétszórtságukból Háromszékre hazaszólítani, Jecza Péter is szerepelt ennek a virtuális szövetségi fióknak a tagsága között, de hamarosan be kellett látnunk, hogy az általa Temesváron teremtett alkotói feltételeket, az ország egészére szétsugárzó szellemi légkört itthon egyelőre nem tudjuk megadni, és provinciális önzés miatt megbontani sem szabad az ott megteremtett alkotói körülményeket. Jecza esetleges hazatelepedéséről tárgyaltunk, de az ott maradás érveit el kellett fogadnunk, viszont mindkét tárgyaló fél természetesnek tartotta, hogy alkotó kapcsolatokat alakítunk ki.
Ezért utaztunk Temesvárra azzal az abszurdnak tűnő ötlettel, hogy egy pontszerű grafikai jel helyett alkosson egy nagyméretű Dózsa-portrét.
Megtörtént.
Így született két, néhány mondatos szövegű emléktábla-felirat helyett egy emlékmű és ennek művészi értékeit tekintve is lényegi eleme, a dálnoki Dózsa-portré. Markáns, erőt, elszántságot, az eszme legyőzhetetlenségét sugárzó nagyméretű bronz dombormű, amely a háttérül szolgáló sziklatömb keménységéhez társulva, a bazaltoszlopok közé fogott, kiegyenesített kovácsoltvas kaszakert és a mögéje telepített göcsörtös gyertyánfasor összhatásaként hatalmas erőt és akaratot áramoltat a néző felé.
Kőrösi Csoma Sándor Kovásznán
A dálnoki Dózsa-plakettet megelőzően Jecza Pétert kértük föl a Kőrösi Csoma Sándor-szoborpályázaton való részvételre. Ha a szoborállítási szándék érvényesítése közben nem alakult volna ki éles vita afölött, hogy hová, a szülőfaluba, Csomakőrösre kerüljön-e a Csoma-szobor, vagy az európai rangúra emelkedő fürdőváros központjába, Kovásznára, meggyőződésem, hogy Jecza Péter akkor is az általa képviselt alkotói iskola szellemiségéhez igazodva alkotta volna meg.
A szakmai zsűri és mindannyiunk megítélése szerint a pályázaton Jecza Péter volt a nyertes, de figyelemre méltó, végleges anyagba, bronzba-kőbe kívánkozó alkotások kerültek ki a többi pályázó műhelyéből is. (Puskás Sándor Csoma Sándor-szobra a csomakőrösi emlékkiállításon látható.)
A szobor helyének kijelölése körüli vita arra volt alkalmas, hogy Kovászna főterére egy egyenes testtartású, tisztaságot, értelmet és elhivatottságot sugárzó arcú, emberi méltóságot megjelenítő, háromnegyed alakos mellszobor szülessen, amely a tudós-kutató elkötelezettségét szuggesztív erővel közvetíti.
1969-ben avattuk, országra szóló ünnepséget szervezve köréje. Tulajdonképpen ez az alkalom volt az első olyan dobbantás, amely az ennek nyomán is kialakult, mára nemzetközi rangra emelkedett Kőrösi Csoma Sándor-kultuszt elindította, a társművészeteket is inspirálta, és az 1968-ban, az adminisztratív-területi újjászervezés nyomán született Kovászna megye egyik kulturális „védjegyévé" vált. A szobrot egyébként 1969-ben a legmagasabb szakmai minősítésre tartották érdemesnek: az Év Portrészobra volt.
És a kovásznai szoboravatással egy időben a szülőfalu, Csomakőrös is felállíttathatta az archaikus faluképhez, a faluközpont kis teréhez illő, stílusjegyeit tekintve klasszikus fogantatású Csoma Sándor-szobrát.
Patrontáskás katonaszobor
A Jecza Péterrel kiépült sokrétű kapcsolatainknak voltak „kudarcos" mozzanatai is, amelyek nem építhették köztereink esztétikai élményét, de ennek dacára a szobrász lelki építkezésében, művészi-emberi tartásában kamatozódtak.
Ilyen volt a sepsiszentgyörgyi katonaszobor története, amelyre Jecza Péter is pályázott. Eredetileg a felszabadulás élményét akartuk köztéri szoborral kifejezni, és nem valamilyen katonai haditettekre emlékeztetve, amire, köztudott, Sepsiszentgyörgyön a második világháborúban nem is került sor.
Jecza Péter a felszabadulást mint absztrakciót elvont térplasztikai alkotáshoz igazítva képzelte el. Kizsűrizték. Így került képbe szegény Balogh Péter, akinek a betegsége elhatalmasodásához — tanúja voltam — ez a szobortörténet nagymértékben járult hozzá.
Balogh Péter kiváló szobrász volt, eleve a természeti és emberi formák absztrahálásából indult ki. Ezt akarta továbbépíteni a szentgyörgyi szabadságszobor esetében is. Bennünk, úgy tapasztalta és úgy vélte, megértő és támogató partnerekre talál.
Abban az időszakban már mi is „tehetetlenek" voltunk. Tőlem — részben éppen a szobrok miatt — megvonták a bizalmat, és eltávolítottak a szobrok mellől. Balogh Péter pályamunkáját a legmagasabb szintű „szakmai" ellenőrzésnek vetették alá: aggastyánkorú tartalékos katonatisztek vegzálták a munkát, és volt, aki a maketten kézzel tapogatva is kereste a felszabadító katona patronjának a helyét, és a bronzszobor paruléja fölött vitatkoztak, hogy annak a hegyivadászokra emlékeztetőnek vagy valami másnak kell lennie.
Ez is hozzátartozik Bronz Béla születéstörténetéhez.
Jecza Péter háttérbe szorítása pedig művészi-erkölcsi értékmentésnek bizonyult, mint ahogyan magam is áldhattam a Fennvalót, hogy a katonaszobor végleges kivitelezésében nem kellett részt vennem.
Aki a hazájában is lehet próféta
Jecza Péternek Sepsiszentgyörgyön és Háromszéken még számos monumentális köztéri és egyéb alkotása van. Ő készítette el a Váradi József Általános Iskola előtt álló Lázár Mihály-szobrot is.
1972-ben rendeltük meg — úgy emlékszem, ezt is pályázati kiírás révén — Bölöni Farkas Sándor szülőfalujában elhelyezendő köztéri mellszobrát. A nagy utazó a demokratikus eszméket hazaplántáló szándékkal járta Nyugat-Európát és főleg Észak-Amerikát, ami szerencsés módon egybeesett Jecza Péter abban az időben már kiállításai, munkái révén Nyugat felé és Nyugat felől közvetítő gondolkozásával. A nagy utazó hazája-népe iránti elkötelezettségét megjelenítő alkotás gipszmakettként vészelte át a diktatúra hátralevő éveit, és csak a ’89-es romániai fordulat után kerülhetett Bölön „templomnegyedének" teraszos terére.
Jecza Péter szülőföldi megbecsülésének jelzése az is, hogy ő készíthette el ugyancsak az erdővidéki nagyközség, Nagyajta számára Kriza János köztéri arcképszobrát. A tudós püspök, híres székely népdalgyűjtő portréját a 90-es évek elején avatták fel.
Ezt megelőzően, a kommunista diktatúra legsötétebb éveiben felkérésre a sepsiszentgyörgyi Csíki utcai új római katolikus templom számára készítette el a Keresztút című alkotást és Szent Mihály arkangyal szobrát. A föld felett valóságos „földalatti" munkát végzett. Titokban formázott és öntött. Az oltárkép szenvedéstörténete és a művész személyes élete egybefonódott. Valóság és mítosz, reális szenvedés és transzcendens értelmi-érzelmi síkok kerülnek így egymás mellé.
Jecza Péter hatalmas tehetsége révén még éltében próféta lehetett saját hazájában. Folyamatosan csatákat nyert itthon és igen számos nyugati világvárosi kiállítása révén. Győzött.
Ennek a győzelemnek egyik stációja a sepsiszentgyörgyi Erzsébet park Niké-szobra.
Jecza Péter élete során folyamatosan itthon volt, és most mégis hazaérkezett.
Jecza Péter nem megtért — erre nem volt oka —, hanem hazatért.
Alkotásának avatása kapcsán együtt örvendezzünk ama szándék kivitelezésének, hogy a sepsiszentgyörgyi Erzsébet park Háromszék neves emberei köztéri szobrainak hazatérésre, visszatérésre alkalmat teremtsen, és örökös otthont biztosítson.
Sylvester Lajos. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kiléphet a kormányból az RMDSZ
Amennyiben az RMDSZ javaslatait nem iktatják be a 2011-es költségvetésbe, és gazdaságélénkítő intézkedéseiket nem fogadják el, a szövetség visszavonulhat a kormányból — mondta tegnap a Realitatea FM-nek Lakatos Péter.
Az RMDSZ-es képviselő cáfolta azokat a sajtóinformációkat, miszerint a szövetségen belül a kormánykoalícióból való kilépést fontolgatják. Mint mondta, azért léptek be a koalícióba, hogy kormányozzanak, de ha válságkezelési javaslataikat nem veszik figyelembe, az október 15-ig beterjesztendő következő évi költségvetési törvény nem tartalmazza ezeket, akkor a Szövetségi Képviselők Tanácsának a visszavonulás lehetőségét is figyelembe kell vennie. Szerinte az RMDSZ-nek a kormányzati tevékenységgel szembeni elégedetlensége egyebek közt a gazdaságélénkítő intézkedések hiányából fakad.
Fekete Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője is cáfolta, hogy a szövetség az ellenzékbe vonulást fontolgatná, jóllehet elismerte: akadnak, akik ezt a megoldást támogatnák. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hivatalos a Petőfi Sándor utcanév
Akár mától is megkezdhetné a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a volt 1918. December 1. út első szakaszán lakók személyazonossági igazolványának cseréjét, kiállítva az új kártyákat a Petőfi Sándor, illetve a Mihai Eminescu utcára ― véglegesek ugyanis a városnak az utcanévadásokra, illetve -módosításokra vonatkozó határozatai, s elsőként a Petőfi Sándor és a Mihai Eminescu utcanév meg is jelent az országos adatbázisban.
Az önkormányzat azonban szervezetten, a lakóknak minél kevesebb idejét elrabolva szeretné lebonyolítani a személyazonosságik cseréjét, az új okmány nem kerül pénzbe.
Az új utcanévtáblák hamarosan helyükre kerülnek, mint Antal Árpád András polgármestertől megtudtuk, ezek elkészítése nem terheli a város költségvetését, mivel Sepsiszentgyörgy kimondottan az új utcanévtáblákra egy 15 000 eurós magánadományt kapott.
Sepsiszentgyörgyön ez volt a harmadik Petőfi Sándor-utcanévadási kísérlet, az első kettő az akkori prefektusi gáncsoskodások miatt elbukott, az idén májusban a városi képviselő-testület által elfogadott határozatot, bár sok részről támadták, a jelenlegi kormánymegbízott nem találta törvényellenesnek.
Váry O. Péter. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Lefejezte az erdélyi magyar kultúrát a Szülőföld Alap
Felére csökkentette a Fidesz-kormány a Magyarország határain kívül működő szervezeteknek nyújtott támogatást. A maradék pénz is ott van, csak nem tudni, ki, hogyan és mikor férhet hozzá. Nem ezt ígérték.
Hosszas várakozás után – majdnem három hónap késéssel – döntött a Szülőföld Alap az idei első féléves támogatások ügyében: a döntés felemás. A pályázatok töredékét részben finanszírozták, jelentősebb részét „átütemezésre” hivatkozva elutasították. Az első félévben rendelkezésre álló pénzkeret majdnem fele nem került felhasználásra.
A döntés késésének oka politikai.
Az idei kormányváltás ugyanakkor zajlott, amikor a Szülőföld Alap első féléves döntései meg kellett volna, hogy szülessenek. Az ilyenkor felélénkülő viták elkerülése végett a határozathozatalt a távozók már nem vállalták fel.
Erre fel is szólította a búcsúzó adminisztrációt a kormányzásra készülő Fidesz, pontosabban Cser-Palkovics András 2010. április 29-én figyelmeztette a hivatalban lévő kormányt, hogy ne szülessenek döntések a Szülőföld Alapban:
„Az MSZP-kormány néhány héttel végleges távozása előtt fel akarja osztani a Szülőföld Alapban rendelkezésre álló több milliárd forint jelentős részét – állította Cser-Palkovics hozzátéve: „felszólítjuk az MSZP-kormányt, hogy álljon el ettől a tervétől, és hagyja meg annak lehetőségét, hogy az elsöprő társadalmi felhatalmazással hivatalba lépő új kormány a határon túli magyarok szervezeteivel együttműködve döntsön a források felhasználásáról”.
Bár adminisztratív szempontból érthető a csúszás, a pályázati elbírálások késése rendkívül súlyos helyzetet teremtett a támogatásokból élő szervezetek számára: évek óta a Szülőföld Alap döntéseinek megfelelően alakítják ki az érintett intézmények amúgy is szűkös, napra pontosan kiszámított költségvetésüket, egy-két hetes csúszás ilyenkor még kezelhető, több hónapos csúszás azonban végzetes gondokat okozhat.
Bűnbakugrás Végül, hosszas hallgatás után, a Szülőföld Alap közleményében júniusra ígérte a mintegy 900 millió forintos keret szétosztását, ám június első felében nem történt semmi. Az ellehetetlenülés szélére kerülő szervezetek érdeklődésére Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár adott ki közleményt.
„Az eddigi gyakorlat szerint az első féléves támogatási döntések április folyamán meg szoktak születni, ez azonban a szocialista kormány hibájából most nem történt meg” – áll az MTI-n megjelent kommünikében.
Nehéz eldönteni, hogy valóban a leköszönő kormány hibája áll-e a késés mögött, az azonban biztos, hogy a Fidesz maga kérte, a szocialisták már ne döntsenek a sokak által nagyon várt pénz sorsáról. Az is tény, hogy noha a pályázatok elbírálása nem történt meg, a Szülőföld Alapon belül nagyon fontos személyi átalakítások történtek.
A pályázati értékelés helyett a kollégiumok hivatalban lévő elnökeit értékelte az új hatalom, és megtörtént a személyzeti csere: Fideszes és KDNP-s kinevezettek kerültek a dönteni még mindig nem hajlandó intézmény struktúrájába.
Majdnem a fele hiányzik
Az új seprű azonban nem seper jól egyelőre: az ígért júniusi döntés helyett csak július közepén hozta nyilvánosságra – részleges – döntését a Szülőföld Alap. Az ígért támogatás mértéke messze elmaradt az előre bejelentettől, de a tavalyi összegeket sem közelíti meg. A 900 milliós keretből most csak 524 360 000 forintot ítéltek oda a határon túli szervezeteknek.
Az Oktatási Kollégium eredeti támogatási kerete 255 900 000 Ft volt, ám csak 164 250 000 Ft jut el a magyar szervezetekhez. Ennél is brutálisabb az érvágás a Kulturális Kollégiumnál. Itt az előirányzott 552 100 000 Ft helyett csak 351 760 000 Ft-ot osztottak ki a gazdasági válság és a megszorító intézkedések miatt amúgy is végveszélyben lévő szervezeteknek. A legsúlyosabb lefaragást az Önkormányzati Kollégium szenvedte el: 92 000 000 Ft helyett csupán 8 350 000 Ft jutott el az érdekeltekhez.
Az államtitkárság emeszpézésbe és hallgatásba burkolózik
A Szülőföld Alap honlapján Nemzetpolitikai Államtitkárság állásfoglalása olvasható a történtekkel kapcsolatban. A rövid szöveg politikailag minősíti az előző kormányzatot, de nem ad magyarázatot a következőkre: mikor és milyen szempontok szerint kerül felhasználásra a szét nem osztott keret? Milyen kritériumok alapján döntöttek arról, mennyit tart vissza az első félévi pályázatokból az Alap?
Az idei első döntést kísérő szöveg felrója, „hogy az előző kormányzat nemzetpolitikai felelősei május végéig elköltötték az idei, határon túli előirányzatok nyolcvan százalékát, de ehhez még gátlástalan módon, a legtöbb esetben minden szakmai alapot nélkülözve az általuk kitüntetetten kezelt szervezeteket részesítették abszolút előnyben.” Ha ez igaz, akkor a határon túli szervezeteknek nyújtható támogatások mindössze húsz százalékát kezeli a Szülőföld Alap. Viszont akkor milyen testület(ek) kezeli(k) a meglebegtetett nyolcvan százalékot?
A Nemzetpolitikai Államtitkárság szakmai döntést ígér közleményében, és arra figyelmeztet, hogy most csak azokat a programokat támogatták, amelyek nyári tevékenységet céloztak meg.
Aki nem kapott, menjen vakációra
Nehéz megítélni, hogy valóban szakmai döntés született, vagy szerepet kaptak a politikai szempontok is. Erre utal, hogy alig volt olyan pályázat, amely az igényelt összegnek megfelelő támogatásban részesült, az egyik ilyen kiemelt rendezvény a Bálványosi Diáktábor és Szabadegyetem: több mint négymillió forintos hozzájárulásban részesült. (Az „átlagos pályázatok összege fél és másfél millió forint között ingadozik.)
Nem jutott támogatás viszont olyan intézményeknek, mint az aradi kamaraszínház, a Látó szerkesztősége, a Csíki Játékszín, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a Szilágysomlyói Magyar Ház, az Erdély.ma Egyesület, a szórványnak számító szebeni és dési közművelődési egyesület, a gyergyószentmiklósi Figura társulat, a Korunk Baráti Társaság, a Kriterion Alapítvány, a szárhegyi művészeti központ.
A felsorolás csupán szemelvény, hosszú a sora azoknak a szervezeteknek, amelyeknek a tevékenysége nélkül lebénul az erdélyi magyar kultúra. És amelyeknek jelentős részét ezekben a hetekben minden eddiginél súlyosabb költségmegvonás sújtja, a működésük kerül veszélybe a leépítések és a megszorító intézkedések miatt. Számukra a Szülőföld Alap gyors és valóban szakszerű segítsége a fennmaradást jelenthette volna.
Hurrá, nyaralunk
Az az érv, hogy a „nyári” rendezvények támogatására került volna csak sor, nem állja meg a helyét, hiszen a támogatási listán például több olyan kiadvány is szerepel, amely nem ezt az időszakot célozza meg. Míg a Látó nem szerepel a Szülőföld Alap által értékelt kiadványok között, addig – a nyári vakáció idején – támogatást érdemelt az Udvarhelyi Fiatal Fórum Sulisokk kiadványa, és „nyári” támogatást kapott a szintén iskolásoknak szóló, iskola időben terjesztett Napsugár idei, utolsó négy számának kiadása is.
További elgondolkodtató tény, hogy sajtótámogatás – leszámítva az iskolai kiadványok vakációs támogatását – egyáltalán nem született, a Szülőföld Alap „lefejezte” a pályázó médiát, legalábbis 2010 első félévében. A váratlanul erőtlen és visszafogott kultúratámogatást Erdélyben minimálisan kompenzálhatja az, hogy pályázati lebonyolítóként az EuroTrans Alapítvány számára a kollégium 27 800 000 forintot különített el.
Az önkormányzati együttműködésekről szóló pályázatok listája viszont egyetlen pozitívan elbírált pályázatot sem tartalmaz, a kisebb önkormányzati együttműködési és informatikai programok, eszközbeszerzések támogatására itt 3 470 000 forintot ítéltek meg az összeget tovább pályáztató EuroTrans Alapítványnak.
Valamivel szívderítőbb az oktatási és szakképzési kollégium támogatási listája, igaz, itt sem szerepel szembetűnően nagyvonalú támogatási összeg (a legmagasabbak között a kolozsvári Sapientia 3 000 000 forintos programfinanszírozása szerepel).
Itt a kisebb összegű pályázatokra az EuroTrans Alapítvány 9 600 000 forintot oszthat tovább. Manna.ro

Kevesebb pénz jut a kultúrára, a legtöbb városban leépítések következnek
Eredeti megoldást találtak Szatmár megyében a közintézmények költségcsökkentései miatt szükségessé vált elbocsátások elkerülésére: a Szatmár megyei önkormányzat átadta a szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia és az Északi Színház felügyeleti jogát a partiumi megyeközpontnak. Erről tegnap Csehi Árpád Szabolcs, a megyei közgyűlés elnöke tájékoztatta a nyilvánosságot. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere szerint ez az intézkedés mind a város, mind pedig a megye javára válik.
„A hónap elején napvilágot látott egy olyan kormányhatározat, amely megszabja, hogy az önkormányzatoknak a lakosság arányában maximálisan hány alkalmazottja lehet. A város szinte valamennyi kulturális intézménye a megyének van alárendelve, így nekik nagyon sok embert kellene elbocsátaniuk. Mivel hozzánk csak a kultúrház tartozik, átvesszük a színházat és a filharmóniát is, így mindkét önkormányzat belefér az új rendelet megszabta keretbe” – magyarázta Ilyés. A szatmárnémeti színháznak jelenleg 135, a filharmóniának pedig 63 állandó alkalmazottja van. Ilyés információi szerint egyébként a temesvári színháznál leépítések várhatóak, Arad egyik legrégebbi kórusát pedig felszámolják. „Szatmáron minden a régi marad” – tette hozzá a városvezető. A Szatmár megyei önkormányzat hatáskörében a megyei könyvtár, a megyei múzeum, a Művészeti Alkotóház és a Népi Hagyományok Háza marad.
Nagyvárad: fájdalmas lesz
Gavrucza Tibor, a Bihar Megyei Tanács kulturális bizottságának elnöke arra számít, hogy igen érzékenyen érintheti a rendelkezés a megyei művelődési intézményeket. „Attól tartok, nagyon fájdalmas lesz” – fogalmazott a református lelkipásztor. A megyei tanácshoz tartozik a Nagyváradi Állami Színház, a filharmónia, a megyei könyvtár, illetve az Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színház is. Gavrucza tudomása szerint összesen mintegy hetven embert kellene elbocsátani a művelődési intézményekből – ez anynyi, mint a filharmónia román és magyar néptánccsoportja, a Crişana és a Nagyvárad együttvéve. Ezeket természetesen nem szüntetik meg a rendelkezés miatt, inkább megpróbálnak egyéb megoldásokat keresni.
Maros megyében a Nemzeti Színház a művelődési minisztérium finanszírozását élvezi, a többi 11 művelődési intézmény a megyei önkormányzathoz tartozik. A megyei tanács alelnöke, Szabó Árpád lapunknak elmondta: „Még nem tárgyaltunk külön arról, hogy mi lesz a sorsa a kulturális intézmények alkalmazottainak. A kormánynak, a szaktárcáknak mindenképpen figyelembe kell venniük, hogy kulturális szempontból egyáltalán nem egyformák a megyék. Például nincs mindenütt filharmónia”. Szabó elmondta, a Kultúrpalota, az ifjúsági színház, az állami zenekar és énekkar mellett a megyének két kulturális lapot is el kell tartania: a Látót és a Vatrát, ezenkívül ott vannak a más megyékben is létező intézmények. „Úgy gondoljuk, hogy ha a megyei tanács felvállalta ezeknek az intézményeknek a finanszírozását, akkor ezt folytatni kell. Egyelőre nem foglalkoztunk külön a művelődési intézményekben esedékes létszámcsökkentéssel, és arról sincs szó, hogy a városi önkormányzat átvegyen intézményeket” – mondta Szabó.
Csíkszeredában egyelőre nem sikerült konkrét döntést hozni az önkormányzat alkalmazottainak ügyében, hiszen megnehezítik a helyzetet a város fennhatósága alá tartozó kulturális intézmények: a Csíki Játékszín és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. „Minden területen megvizsgáljuk a helyzetet, és igyekszünk azonosítani azon személyeket, akiknek a munkáját átháríthatjuk teherbíróbb kollégáinkra” – magyarázta a város alpolgármestere, Antal Attila. Amint kiderült, az új törvény miatt komoly bevételkiesésre számíthat az önkormányzat, hiszen a fővárosból előirányzott pénzösszeg nem lesz elegendő arra, hogy a művelődési intézmények alkalmazottait kifizessék, az esetleges leépítések miatt azonban félő, hogy nem lehet fenntartani az intézményeket. „A hivatali apparátusba bőven beleférünk, csupán a kulturális intézmények okoznak fejtörést” – fejtette ki az elöljáró, aki a társulatok vezetőivel és tagjaival is tárgyalt a kialakult helyzetről. Az alpolgármester a Krónikának elmondta: Kelemen Hunor kulturális miniszter tanácskozni szeretne a jelenlegi csíkszeredai helyzetről és arról, hogy hogyan érinti a kormányrendelet a helyi kulturális intézményeket. Erre a beszélgetésre várhatóan jövő hét elején kerülne sor Bukarestben.
Sepsiszentgyörgy: nem átszervezés, pénz kell
A sepsiszentgyörgyi önkormányzathoz tartozó kulturális intézményeknél nincs kényszerhelyzet, az ott dolgozók létszáma beilleszkedik a törvény által megszabott keretbe, így nem kell senkit elbocsátani vagy átcsoportosítani, mondta a Krónikának Sztakics Éva alpolgármester. A város tartja fenn a Tamási Áron és az Andrei Mureşanu színházat, a Kónya Ádám Művelődési Házat és részben a Kovászna megyei önkormányzathoz tartozó Háromszék Táncegyüttest is a város finanszírozza. A város által fenntartott három művelődési intézményben összesen mintegy 130-an dolgoznak, ezzel nem lépik át a törvény által megszabott keretet. Idén a kulturális intézmények költségvetését a tavalyhoz képest 15 százalékkal csökkentette az önkormányzat, a Tamási Áron Színház 2,6 millió lejből, míg az Andrei Mureşanu-teátrum 800 ezer lejből gazdálkodhat. A tanács nem a produkcióra szánt összeget, hanem a béralapot csökkentette. A magyar teátrum dolgozói a költségvetés megnyirbálása miatt három hónapos készenléti szabadságra kényszerültek, június 24-től szeptember 24-éig, ezalatt a fizetésük 75 százalékát kapják, és a munkaadó nem fizeti utánuk a járulékokat és az adókat. Erre a lépésre azért volt szükség, mert különben ősztől nem tudták volna biztosítani a fizetéseket. A béreket így is csak akkor tudják az év végéig kiadni, ha megkapják a megígért 150 ezer lej költségvetés-kiegészítést. A sepsiszentgyörgyi volt az egyik olyan színház, ahol belevágtak az átszervezésbe: a 103 állásból 88 maradt, ebből jelenleg 81 van betöltve. A városi rendezvényszervező iroda létrehozásával sikerült állásokat átcsoportosítani, a nyugdíjas színészek szerződése pedig megszűnt. Ugyanakkor a Tamási Áron Színház sikeresen alkalmazta a színházi törvényben rögzített új értékelési- és bérszámolási módszert. A román színház is takaréklángon működik, Horaţiu Mihaiu igazgató is költségvetés-kiegészítésben reménykedik, számításaik szerint még legalább 25 ezer lejre lenne szükségük ebben az évben.
A Kovászna megyei önkormányzattól és az alárendelt intézményektől a közeljövőben összesen 108 alkalmazottat kell elbocsátani. Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnöke elmondta, az alárendelt művelődési intézményeket – a Bod Péter-könyvtárat, a Székely Nemzeti Múzeumot, a Háromszék Táncegyüttest, a Népművészeti Iskolát – is érinti a létszámcsökkentés. Egyelőre nem tudják pontosan, melyik intézményben hány munkatárstól lesznek kénytelenek megválni, hogy minimális legyen az átszervezés negatív hatása, hangsúlyozta Tamás. Krónika (Kolozsvár)

Frunda: az államfő politikai bosszúállásának lehetünk szemtanúi
„Traian Băsescu politikai vendettát indított ellenem, támadásai erkölcstelenek, és politikailag elfogadhatatlanok” – mondta a Szabadság kérdésére Frunda György RMDSZ-es szenátor. Az államfő az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényben eszközölt módosítások kapcsán Románia érdekeit sértő magatartással vádolta a magyar politikust.
Traian Băsescu szerint a köztisztségviselők vagyonosodásának vizsgálatára hivatott intézmény jogköre jelentősen halványodott néhány, Frunda György által javasolt indítvány elfogadása nyomán. Ezért az államfő kedden este az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslásért, bár paradox módon, a jogszabályt pontosan azért kellett módosítania a parlamentnek, mert korábban a taláros testület alkotmányellenesnek talált néhány, a személyi adatvédelemre vonatkozó kitételt. Frunda György elmondta: politikai bosszúállásról van szó az államfő részéről, mivel elsők között ellenezte a 1000 lej alatti nyugdíjak megnyirbálását, illetve azzal sem értett egyet, hogy a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) három alkotmánybírát nevezhessen ki.
Azzal kapcsolatban, hogy Frunda György kezdeményezésére a szenátus törölte a jogszabályból az ítélőtáblák mellett működő vagyonvizsgáló bizottságok létrehozására irányuló cikkelyt, a politikus elmondta: az egy bíróból és két ügyészből álló bizottságnak jogában állt volna bizonyítékokat eszközölni, illetve ítéletet hozni. Ilyenképpen rendkívüli bírói testületek jöttek volna létre, Románia alkotmánya és a nemzetközi emberjogi egyezmények azonban egyértelműen tiltják a rendkívüli igazságszolgáltatási fórumok létrehozását – magyarázta Frunda György. „1968-ban például elfogadták Romániában az úgynevezett 18-as törvényt, amely hasonló módon, bírókból és ügyészekből álló testületeket teremtett. Ezek szintén vagyonellenőrzés céljából alakultak, és amennyiben a polgár nem tudta felmutatni akár a televízió vagy hűtőszekrény vásárlást igazoló számláit, mindezeket elkobozták – mondta a szenátor. „Immár 35 éve vagyok ügyvéd, s ne mondja nekem senki azt, hogy egy ilyen hatóság létrehozása által 2010-ben nem következhettek volna be visszaélések. Ügyvédként, és a szenátus emberjogi bizottságának tagjaként kötelességem volt a bajt meg előzni” – hangsúlyozta Frunda.
A jogszabály másik kifogásolt szakasza a köztisztségviselők vagyonosodására irányuló kivizsgálási időtartamra vonatkozott. „A mandátum idejéhez hozzáadandó három év túl sok lett volna, hiszen ezáltal a vizsgált személyt folyamatos és túlzott bizonytalanságban tartották volna” – vélekedett a szenátor. Frunda György szerint ugyanakkor az sem helytálló kritika, miszerint a módosítások nyomán az ANI működését szabályozó törvény csorbítaná az intézmény jogkörét. „Az ügynökség most is ugyanolyan hatáskörrel rendelkezik, mint eddig, tehát az ügyészségen vagy a pénzügyi hivatalon keresztül fordulhat megkeresésével a törvényszékhez. A vagyon ellenőrzést semmi nem gátolja, de a kivizsgálást és ítélkezést nem rendkívüli bíróságoknak, hanem az igazságszolgáltatási rendszer ügyészeinek és bírói testületeinek kell végezniük – jelentette ki az RMDSZ-es szenátor.
ZAY ÉVA. Szabadság (Kolozsvár)

Újabb adatok az EME megalakulásáról
Fennállásának 150. évfordulóját tavaly ünneplő Erdélyi Múzeum-Egyesület programsorozatának folytatásaként egy újabb kötet látott napvilágot: az Egyed Ákos–Kovács Eszter szerzőpáros munkáját hétfőn délután mutatták be az egyesület Jókai/Napoca utcai székházában.
Sipos Gábor EME-elnök bevezetőjét Kiss András nyugalmazott főlevéltáros méltató szavai követték, aki mindjárt a könyv címét dicsérte: Okmány- és irománytár az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetéhez I. (1841–1859). Elmondása szerint a második világháború után szovjet mintára nálunk is elterjedt „dokumentum” szó használata nem mindig indokolt, helyette ugyanis léteznek igazi magyar kifejezések. Kiss András szerint a kötet hiteles, jól áttekinthető, mutatója megfelelő, regestája pedig lényegre tapintóan világosítja fel az olvasót.
– Olyan korszakot ölel fel, amely a magyar forradalom és szabadságharc küszöbétől az abszolutizmus tombolása ellenére sikeres EME-megalapításig terjed. Az osztrák hatalom gyanakvással, ellenérzéssel fogadta az erdélyi magyar nyelvű tudományos intézmény létrehozásának gondolatát, de gróf Mikó Imre levelezéséből kiderül, hogy abban az időben ismét diadalmaskodott a megfontolt, nem hangos, de a kellő történelmi pillanatban határozott, kompromisszumos fellépés. A korabeli okmányok és irományok tanúsága szerint az EME megalapításakor Erdély-szerte tapasztalt összefogás és adakozás a vidék életerejét bizonyította – magyarázta Kiss András.
A kötet keletkezését Egyed Ákos az 1970-es évekre vezette vissza, akkoriban kezdett el foglalkozni ugyanis gróf Mikó Imre életművével. A téma azóta is foglalkoztatja, és mint mondta, az EME megalapításának 150. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat kapcsán még inkább előtérbe került. A kötet sajtó alá rendezésében kiváló segítséget nyújtott unokája, Kovács Eszter, aki a gyűjtésből és a műszaki munkából vette ki a részét. Egyed Ákos reméli, hogy a kiadvány sok történészkutatónak könnyíti meg a dolgát a jövőben.
A Központi Egyetemi Könyvtár munkatársaként Kovács Eszter nagy mennyiségű forrásanyagot dolgozott fel. Kifejtette: nehéz volt úgy válogatni, szerkeszteni, hogy ne haladják túl az elfogadható méretet, ugyanakkor pedig a sokszínűségi törekvésük is érvényesülhessen. Az elmondottakat rövid részletek felolvasásával „illusztrálta”.
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)

Új szak a csíki Sapientián
Angol nyelv és irodalom–világirodalom szakkal bővítette szakkínálatát a csíkszeredai Sapientia Egyetem a nyelvtanárképzés terén. Az eddigi befutott és népszerű román-angol szak mellett összehasonlító irodalom szakot is indít az idén, miáltal az angol és világirodalom szakok közti társításra is lehetőség nyílik. Az új szaktársítás szintén komoly előnyökkel járhat elhelyezkedés és szakmai elégtétel tekintetében mind a tanügyben, mind olyan munkakörökben, ahol angol nyelvtudást igényelnek. A helyek száma: 30, a tandíj évi 250 euró. Beiratkozás július 12. és 21. között. Felvételi:1. július 22-én kizáró jellegű magyar és román beszéd- és nyelvkészségpróba egy irodalmi téma alapján. 2. angol nyelvtani és szókincsellenőrző teszt a heti 2 órára (4 tanulmányi év) tervezett érettségi program szerint, az érettségi (BAC 2010) tematika alapján.

Nyílt nap a cserkészszövetség nagytáborában
A Romániai Magyar Cserkészszövetség 2010 februárja és 2011 februárja közötti időszakban ünnepli megalakulásának huszadik évfordulóját, valamint az erdélyi magyar cserkészmozgalom megalakulásának 100. évfordulóját.
A két különleges időpont közötti időszakban emlékévet hirdettünk.
Az emlékévben számos alkalom kínálkozik az együtt ünneplésre, illetve arra, hogy megmutathassuk a társadalomnak az erdélyi cserkészetben rejlő értékeket és lehetőségeket.
Emlékévünk megkoronázása – a színes programsorozat mellett – a második szövetségi nagytáborunk, a MAJ’NEM 2010. A címet adó betűkombináció a madarasi nemzetközi emléktáborra utal.
Az emléktábor helyszíne a Hargita lábánál fekvő Csíkmadaras (a falutól 7 km-re fekvő táborhelyen). A tábor időpontja: 2010. július 14-23.
2010. július 18-án, vasárnap látogatói nyílt napot tartunk.
A MAJ’NEM 2010 minden erdélyi vagy határon túli magyar cserkész tábora szeretne lenni, ezért egy-egy busznyi cserkészt várunk Vajdaságból, Felvidékről és Magyarországról is. A tábor összlétszáma meghaladja a 700 főt.
A tábor konkrét cselekménylánca közvetlenül a tatárdúlás utáni időszakban történik. Minden magyar legény és leány megpróbálja minél jobban megerősíteni várát és önmagát. Ennek érdekében bejárják az ország minden kis zugát, és felfedezve a helyi jellegzetességeket, megtanulják a tapasztaltabb honfitársaiktól a fegyverforgatást, a fegyvergyártás csínját- bínját, valamint jártasak lesznek a különféle tudományok és művészetek berkeiben. Belőlük épül újra az ország.
A nyílt napon minden kedves meghívottunk és az érdeklődők számára lehetőség nyílik megismerni programjainkat, bekapcsolódni a táborban zajló tevékenységekbe.
Molnár Szilárd cst. táborparancsnok, projektfelelős
Kapcsolattartó: Salló Emőke külügyi vezető.
Népújság (Marosvásárhely)

Hagyományőrző kézimunkák a mai lakásokban
A népi kultúra legfontosabb tulajdonsága a közösségi szellem volt. A faluközösség, a tájegység éltette, fejlesztette s ellenőrizte a kézimunkákban jelen levő hagyományokat is. A mai magyar falu azonban már szinte teljesen levetkőzte a régi hagyományokat. A népművészet kihalásáról azonban szó sincs. Falusi és városi értelmiségiek igyekeznek tovább éltetni, sőt felkelteni az érdeklődést a magyar folklór, a szokások és művészet iránt, de már nem a régi falu hiedelemvilágára, jelképeire építve, hanem tudatos alkotók irányításával, a jelképek továbbfejlesztésével. Ma már a dísz kerül előtérbe, a jelképek szerepe elhomályosult. A kézimunkázás hagyományait ma a naiv művészet és a népi iparművészet folytatja, s a készített tárgyak éppúgy használhatók a modern lakások díszítésére, mint az idősektől megőrzött régi eredeti termékek. Ahogyan Haáz Rezső (1896-1958) Székelyudvarhelyen, a csíkszeredai Vámszer Géza (1896-1976), a moldvai csángóknál Domokos Pál Péter (1901-1993), úgy Maros megyében Bandi Dezső iparművész- néprajzkutató érdeme a népi kultúra cselekvő megőrzése és továbbvitele. 1919-ben született a Kis-Küküllő mentén fekvő Magyarsároson, gimnáziumi és főiskolai évei után 1945-től rajz- és kézimunkatanár lett a Református Kollégiumban (a mai marosvásárhelyi Bolyai líceumban), ahol később évekig faragókört vezetett. A Népi Alkotások Háza népművészeti szakirányítójaként 1957-től komolyan nekifog a megye néprajzi kincsei összegyűjtésének leányaival, Katalinnal és Máriával, a gyűjtéseit rendszeresen közli a Vörös Zászló (1990-től Népújság) napilap hasábjain, a sorozat 1983-as letiltásáig. Tanfolyamokat szervezett naiv festők és szobrászok számára. Szövő-hímző köröket alakít, maga is beül a szövőszékbe, s támogatja a naiv művészek munkáit. Székelyszentkirályon csipkeverő tanfolyamon magyar motívumok használatát kezdeményezi, de a gyékényszövés- és fonásba is beavatkozik, megtanítja a figurális ábrázolást. Irányítja a szalmafonást, a faliszőnyegek falusi életjeleneteinek kézi kivarrását, a kukoricaháncsból készíthető díszítő- és használati eszközök létrehozását. A népi iparművészet irányítója is volt, az árcsói fazekasvásáron zsűrielnökként a régi minták felújítását, a giccsek elleni harcot vállalta fel. Ő maga 1979-ben faragászati kört szervezett a Marosvásárhelyi 1-es Számú Általános Iskolában, s a halála előtti években a csittszentiváni faragókört vezette. 2005-ben hunyt el. Az általa készített, az irányítása nyomán létrehozott művészi alkotások templomokat díszítenek, de a nagyobb országos s a külföldi kiállításokon ma is dicsőséget szereznek tanítványai munkái az erdélyi magyar népművészetnek. Bátran díszítsük hát lakásainkat a szőttes falvédőkkel, varrottas életjelenetekkel, szalmacsipke- terítőkkel, falvédőkkel, karácsonyfadíszekkel, mezőfelei szép gyékénytárgyakkal, kendi kukoricaháncsból font készletekkel, vagy kék-fehér, esetleg barna-zöld- drapp mintájú, vagy fekete agyagkorsókkal, bokályokkal, szép faragványokkal, üveg- és porcelánfestészettel készült tárgyakkal, népi kézimunkákkal, melyeket népi hímzőnők varrnak ma is eladásra, s beszerezhetők a népművészeti boltokban, néhol falun, az utca két oldalán a házak elé kirakva és az időszakos kiállításokon. Vigyázzunk, kerüljük a művészetünket elsilányító giccseket! Pártoljuk azt, ami eredeti, s igazán a miénk!
Asztalos Enikő. Népújság (Marosvásárhely)

Gyapjúfeldolgozás, hagyományosan
Azt nem lehet tudni, hogy mióta van Kibéden vízimalom. Az egyházi levéltárból nemrég előkerült 1839. március 9-ikeltezésű dokumentum szerint ványológép (dürückölő, botos ványoló) működött a középső malomnál a Szilveszter család birtokán. A néhai Szilveszter György hozzáfogott, hogy a régi ványolót és a malmot felújítsa, de 1932-ben bekövetkezett korai halála megakadályozta tervei kivitelezését. Felesége működtette a malmot, ahol a gabonaőrlés mellett gyapjúfésüléssel is foglalkoztak. 1890–1900 között szerelték be a vízi energiával hajtott gyapjúfésülő gépet, amely még ma is működik – meséli a családi ipartörténeti epizódokat Szilveszter László, a Siltexim Kft. társtulajdonosa.
A vállalkozás a kommunista rendszerben is működött. A társtulajdonos édesapja 1968–1970 között szerelte fel azt a gépsort, amellyel a gyapjúszálat készítették. Addig e műveletet kézzel végezték el. A rendszerváltást követően id. Szilveszter György, ifj. Szilveszter György és Szilveszter László megalapították a Siltexim Kft.-t és bővítették a vállalkozást, beindítván a szövést is. Bankkölcsönnel egy új csarnokot is építettek, ami 1996-ban készült el. Szövőgépeket vásároltak, úgy tűnt, hogy az ipar fellendül. Az olcsó, turkálókat ellepő ruházati cikkek, a műanyag szálas anyagok azonban kiszorították a piacról a posztót. A cégnek nem maradt választása, új terméket kísérleteztek ki. 1998-tól gyapjútakarókat dobtak a piacra. Volt, amikor 25-en is dolgoztak a gyárban, amelynek híre ment messze földön, hiszen az eredeti székely harisnya anyagát csak itt lehet megvásárolni. Itt készül a posztó a huszárruhához, amelyet ma az újjáélesztett hagyományőrző csoportok büszkén viselnek.
2002-ben a Siltexim posztóüzemként bekerült az erdélyi turistakalauzba. Ez megnövelte az idegenforgalmat és a keresletet. A turistacsoportok egyre gyakrabban látogatnak ide a gyapjú hagyományos, hajdani feldolgozása iránt érdeklődve. Ezért tervezik, hogy hamarosan múzeumot rendeznek be régi eszközökkel, gépekkel, mindezek mellett Szilveszter László édesanyja rokkán mutatja be a kézi fonást. Szilveszter Anna, László textilmérnök felesége tervezi a gyapjúszövetek mintáit. A termékeket elsősorban a turisták vásárolják meg.
A válság nem kerülte el a Silteximet sem. Ma öten dolgoznak az üzemben. Az üzleti vállalkozás nem állt le. Néhány héttel ezelőtt a gépészmérnök Szilveszter László gazdaboltot nyitott, ahol mindenekelőtt kasza-, kapagépeket, fűnyírókat, más kézi és gépi kerti szerszámokat forgalmaz. Alkalmazkodni kellett a piachoz. De a gyapjúfeldolgozó is tovább működik, s mindig tárt kapukkal várja az érdeklődőket.
Vajda György

Kilépést latolgat az RMDSZ?
Ismét az adott kormányból való esetleges kilépést is lebegteti az RMDSZ, de újra csak bizonyos feltételek nem teljesülése esetén döntene a távozásról. Közben zajlanak az átszervezések.
Lehetséges, hogy az RMDSZ kilép a kormányból, ha egyes tervezetei nem kerülnek be a 2011-es költségvetésbe. Erről Lakatos Péter parlamenti képviselőjük szólt. Hozzátette: jelen pillanatban nincs ilyen jellegű egyeztetés vagy nézeteltérés, úgy vélik, hogy vállalásuk van a kormányzó koalíció felé, amennyiben azonban a különböző gazdasági jellegű javaslataikat nem veszik figyelembe, és nem építik be a költségvetésbe, dönetniük kell. Lakatos szorgalmazta, hogy törvénynek megfelelően a büdzsé tervezetét október 15-ig nyújtsák be a parlamentnek. Amennyiben e tervezet nem tartalmazza majd az ő javaslataikat is, akkor szerinte az RMDSZ belső döntéshozó szervének, az SZKT-nak a jövő év elején esedékes ülésén tárgyalnia kell az esetleges kormányból való kilépésről is. Jelezte ugyanakkor, hogy amennyiben az ellenzék újabb bizalmatlansági indítvánnyal próbálná megbuktatni a jelenlegi kormányt, azt az RMDSZ nem támogatná. Mint ismeretes, annak idején Lakatos Péter a szervezet kormányra lépésének egyik ellenzője volt.
Népújság (Marosvásárhely) erdon.ro

Az RMDSZ közleménye
Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének Operatív Tanácsa továbbra is úgy értékeli, hogy egy olyan sokszínű megyében, ahol a magyar lakosság számaránya meghaladja a 20%-ot, ott a megyei közigazgatás egyik pillérét jelentő prefektúrán (Kormánybiztosi Hivatalban) kell lennie magyar nemzetiségű, a közösséget képviselő szervezet által delegált vezető tisztségviselőnek.
Ezt a jogos igényt elégítette ki az év elején a kormányzat Sarkady Zsolt alprefektusi tisztségbe való kinevezésekor. Az elmúlt hónapok bizonyították a döntés helyességét, jogosságát. Sarkady Zsolt alprefektusként jól végezte munkáját, ezért különösen érthetetlen a felmentéséről szóló mostani határozat. Jelen pillanatban Bihar az egyetlen olyan 20% fölötti magyar lakossággal rendelkező megye, amelyben sem prefektusi, sem alprefektusi tisztséget nem tölt be magyar ember. Reméljük, a leváltással nem az elmúlt időszakban a kormányzati, szervezeti munkát, illetve döntéseket bíráló véleményünket „honorálták”. Továbbra is számítunk arra, hogy választott vezetőink mindent megtesznek a természetes állapotok visszaállításáért, s így újból legyen a Bihar megyei Prefektúrán főtisztviselő rangú magyar személy, prefektusi vagy alprefektusi beosztásban.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének Operatív Tanácsa. erdon.ro

Borbély: véglegesítettük Románia árvízvédelmi stratégiáját
Komplex vízgazdálkodási és árvízvédelmi hatóság alakult a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium keretén belül.
2010 meteorológiai szempontból egy olyan év, amely rácáfolt az eddigi statisztikákra. Eddig ritkán tapasztalt mennyiségű csapadékkal kellett megküzdenie egész Európának. A szomszédos országokban május-júniusban voltak nagy esőzések. A Romániai Vízügyi Hatóság szakembereinek ilyen körülmények között sikerült akkor mederben tartaniuk a folyókat – fogalmazott be Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter július 15-i bukaresti sajtóértekezlete alkalmával hozzátéve: a felhőszakadások során lehullott nagy mennyiségű csapadék okozta a legnagyobb gondot Dorohoion is és a többi árvíz sújtotta területen is. Ilyen esetekben sajnos semmilyen stratégia nem segít, ilyenkor a lakosságnak el kell hagynia az adott területet
Amint átvettem ezt a minisztériumot, azonnal elkezdtem sürgetni, hogy mielőbb véglegesítsük a már egy éve készülő rövid, közép- és hosszú távú országos vízgazdálkodási és árvízvédelmi stratégiát. Egy év konzultáció után véglegesítettük a dokumentumot, véleményem szerint két-három héten belül a kormány is elfogadja Románia árvízvédelmi stratégiáját – hangsúlyozta Borbély László.
A Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium nem most kezdett el intézkedéseket hozni. A Környezetvédelmi Alapból a 2010-2012-es időszakra még az év elején 437 millió lejt különítettünk el hidrológiai infrastruktúrára. Ebből az összegből idén 130 millió lejt fogunk költeni. Ugyanakkor prioritizáltuk a befektetéseket: leállítottuk azokat, amelyek kivitelezési terve öt évre szólt. Azok a befektetések jelentenek prioritásokat, amelyek idén, vagy jövőben fejeződnek be – hangsúlyozta a miniszter.
A tegnapi kormányülésen a kormány jóváhagyta Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium keretén belül egy olyan komplex vízgazdálkodási és árvízvédelmi hatóság létrehozását, amely az összes vízüggyel kapcsolatos feladat koordinálásáért felel – jelentette be Borbély kiemelve: addig nem tudunk megfelelő hatékonysággal dolgozni, amíg nem tartozik egy intézmény hatáskörébe az összes vízüggyel kapcsolatos feladatkör. Jelenleg a minisztérium szakemberei egy olyan kormányhatározattervezeten dolgoznak, mely alapján a minisztérium átvenné a gátak menedzsmentjét a Talajjavítási Hatóságtól. Nem helyes, hogy a Vízügyi és a Talajjavítási Hatóság is feleljen a gátak menedzsmentjéért. Ez utóbbi jelenleg a Duna mentén 1.110 kilométer gát karbantartásáért felelős – mutatott rá a környezetvédelmi miniszter.
A 70-es 80-as évek politikája hibás politika volt, helyre kell állítanunk a hazai folyók ártereit – mondta Borbély László kiemelve: vissza kell adni a folyóknak, ami a folyóké volt. Bizonyos tanulmányok szerint vannak olyan a folyóktól elvett agrárterületek, amelyek gyengébb minőségűek. Szeptemberig elkészül egy lista, amely tartalmazza azokat a mezőgazdasági területeket, amelyek visszaadhatók a folyóknak.
Az árvíz megelőzési stratégia prioritásai közül Borbély az újraerdősítési programot, valamint a védősávok létrehozását, és a vízmosások, talajcsuszamlások megállítást szorgalmazó befektetéseket említette. Míg 2009-ben a Romsilva 28 millió lejt költött újraerdősítésre, addig idén a Romsilva költségvetéséből 44 millió lejt különítettünk el ugyanerre a célra. A Környezetvédelmi Alapból idén további 85 millió lejt fordítunk hansoló jellegű befektetésekre – emelte ki a környezetvédelmi és erdészeti miniszter. 2012-ig befejeződik az árvízveszélyeztette települések feltérképezése is – mondta Borbély László. erdon.ro

A kormánypárti frakciók is feltételeket állítanak Bocnak
Ha a kormány nem valósítja meg mindazt, amit ígért, akkor nem tudjuk garantálni, hogy minden honatyánk az ősszel benyújtandó bizalmatlansági indítvány ellen szavaz – jelentette be Traian Igaş, a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) szenátusi frakciójának vezetője. Elmondta továbbá, hogy a frakció és a kormány közötti egyezség értelmében a parlamenti csoport azzal a feltétellel támogatja a Boc-kabinetet, ha az gyors és hatékony lépéseket tesz az államapparátus csökkentése és a költségek racionalizálása érdekében.
„Mi betartottuk az egyezség ránk eső részét, most a minisztereken a sor, hogy végrehajtsák azt, amit nyilvánosan vállaltak” – fejtette ki Igaş. Hozzátette: ellenkező esetben megismétlődhet az, ami a májusi bizalmatlansági indítványkor történt. Mint ismeretes, akkor több PD-L-s honatya nyíltan megszavazta az ellenzékiek kezdeményezését.
Fekete András Levente, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint egyelőre nem vetődött fel „komolyan” a kormányból való kilépés lehetősége, bár több kollégája hasonló véleményt fogalmazott meg. A Mediafax hírügynökség azt követően kérte Fekete András Levente véleményét, hogy Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei képviselője attól tette függővé a kormányon maradást, hogy sikerül-e bevinni a 2011-es költségvetésbe a szövetség javaslatait, és alkalmazzák-e gazdaságélénkítési intézkedéseit.
„Jelenleg nem folynak tárgyalások a kilépésről. Mi azért léptünk be a kormánykoalícióba, hogy kormányozzunk, de ha a válságkezelési javaslatainkat nem veszik figyelembe, ha ezeket nem fogadják el, ha a költségvetési tervezet, amelyet október 15-ig be kell mutatni a parlamentnek, nem tartalmazza az általunk javasolt intézkedéseket, akkor a 2010-es utolsó negyedévi Szövetségi Képviselők Tanácsának figyelembe kell vennie ezt a lehetőséget is” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ-es képviselők támogatnának-e egy esetleges bizalmatlansági indítványt, amelyet az ellenzék kezdeményezne, Lakatos nemmel válaszolt. „Mi megpróbálunk minden intézkedést elfogadtatni a költségvetés parlamenti vitájáig. Ez lesz a koalíció szakítópróbája, nem a bizalmatlansági indítvány” – jelentette ki. Hozzátette: ha a 2011-es költségvetést nem támogatja a parlamenti többség, le kell cserélni a kormányt. Új Magyar Szó (Bukarest)

Antonescu új parlamenti többség megalkotását fontolgatja – az RMDSZ-t is meghívná
Nem kezdhet tárgyalásokat az RMDSZ-szel a PNL, ha a PSD nem kíván része lenni egy új parlamenti többségnek – jelentette ki Crin Antonescu az Antena3 egyik adásában.
A PNL elnöke az előrehozott választások szorgalmazásáról elmondta, a PSD csak kijelentések szintjén támogatja, mivel elutasítja a liberálisokkal való együttműködést. „Bár az RMDSZ a kormány része, a szövetségen belül egyre többen kérdőjelezik meg a kormányon való maradást, mivel egyértelművé vált számukra, hogy katasztrofális a kormány működése” – mondta Antonescu. Véleménye szerint emiatt hamarosan akár az új parlamenti többség megalakítása is szóba jöhet.
Antonescu egy politikai tervet is vázolt, amely alapján a jelenlegi ellenzék az RMDSZ-szel karöltve megalakíthatná a parlamenti többséget, és így miniszterelnököt is állíthat. „Amennyiben az államfő nem hajlandó eleget tenni a parlament akaratának, és nem nevezi ki a javasolt miniszterelnököt, egyértelmű, hogy nem tartja tiszteletben azt a tényt, hogy a kormány a parlamentből vétetik, és ott is bukik meg. Ebben az esetben fel lehet függeszteni tisztségéből. A felfüggesztés másnapján a szenátus elnöke kinevezheti a miniszterelnököt. Azonban a PSD nem óhajt rész venni ennek az elképzelésnek a megvalósításában” – nehezményezte Antonescu. (realitatea) Transindex.ro

Hatvannyolcmillió euró a magyar-román-szlovák-ukrán projektekre
Mintegy 14 millió euróra pályázhatnak a civil szervezetek önkormányzatok az összesen 68 millió euró értékű Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program második pályázati fordulójában - mondta el Baranyi András, a program közös szakmai titkárságának igazgatója egy promóciós rendezvényén csütörtökön Tiszabecsen.
A Brüsszel által finanszírozott, 2007 és 2013 között zajló kezdeményezés az unió külső határai menti együttműködések erősítését szolgálja. A projekt teljes költségvetése eléri a 68 millió eurót: erre az összegre például turizmus- és gazdaságfejlesztés, környezetvédelemi beruházások, rendkívüli helyzetekre való felkészülés, infrastruktúra-fejlesztés címén lehet pályázni - közölte az igazgató az MTI-vel.
A tavaly lebonyolított első pályázati fordulóban 47 projektet nyilvánítottak nyertesnek, összesen mintegy 14 millió euró értékben - ismertette Baranyi András. A szerződéskötési folyamat már elkezdődött: az ukrajnai Huszton már aláírták az első három támogatási szerződést.
A második pályázati felhívásban további közel 14 millió euró áll rendelkezésre - tette hozzá a titkársági igazgató. Mint mondta, a profitorientált szervezetek nem, ellenben civil szervezetek, önkormányzatok, államigazgatási szervek számára nyitva állnak a pályázati lehetőségek. Emellett a kamarák közvetítésével - áttételesen - a gazdasági szféra érdekeit is szolgálja a program.
A koordinátor kiemelte: a pályázat minimális, 5 százalékos önerőt igényel, s a megszokottól eltérően nem utófinanszírozású. Az első év költségvetésének nyolcvan százalékát előlegként fizetik ki a kedvezményezetteknek. A tervek szerint a még fel nem használt pályázható összeg várhatóan még két hasonló felhívásra lesz elegendő 2013-ig.
Baranyi András elmondta: az ENPI-program beharangozására szervezték meg a Romániából induló, Ukrajna és Magyarország érintésével Szlovákiában végződő tiszai evezős túrát. A csütörtöki magyar-ukrán határátkelés rendhagyó volt, mivel a vízen keresztül jöttek át Magyarországra a túrázók, ez a lehetőség öt évvel ezelőtt szűnt meg a határon. A program segítségével megvalósítanak többek közt egy határfejlesztési projektet is, amelynek keretében ukrán oldalon létesítenek egy szezonális vízi határátkelőt a turisták számára.
A beruházás - a kedvezményezettektől függően - egy-két éven belül, jó esetben már jövő nyáron is megvalósulhat - fűzte hozzá Baranyi András. Emellett hasonló projektek kezdődhetnek a szlovák-magyar viszonylatban, kiépül a záhonyi átkelőnél egy közös kapcsolattartási pont, de szó van a beregsurány-asztélyi határátkelő fejlesztéséről is. MTI

Nemzetpolitikai államtitkárság: szakmai alapot nélkülöző támogatáspolitikát folytatott az előző kormány
Döntöttek a Szülőföld Alap kollégiumai a határon túli magyar szervezetek első pályázati fordulójának támogatásairól; az elbírálás során a határon túli költségvetési keretek "elképesztő állapotára" derült fény - tette közzé a nemzetpolitikai államtitkárság az alap honlapján.
Az államtitkárság a tájékoztatóban kiemeli, hogy az előző szocialista kormányzat mulasztásából nem történt meg a Szülőföld Alap kollégiumainak összehívása, így a határon túli magyar közösségek nyári programjai veszélybe kerültek. Az alap szakmai kollégiumai a 2010 tavaszán meghirdetett pályázati felhívások alapján, részletes szakmai vizsgálatot követően bírálták el a pályázatokat.
A közlemény szerint az előző kormányzat nemzetpolitikai felelősei május végéig elköltötték az ez évre szóló határon túli előirányzatok nyolcvan százalékát, s "a legtöbb esetben minden szakmai alapot nélkülözve, az általuk kitüntetetten kezelt szervezeteket részesítették abszolút előnyben".
Az államtitkárság utalt arra is, hogy a határon túli támogatáspolitika területén a jelenlegi kaotikus rendszert meg kell szüntetni. Megnőtt a jelentősége a támogatások szakmailag megalapozott, minél szélesebb körű konszenzuson alapuló elosztásának - olvasható a közleményben. Ennek egyik elemeként említi az államtitkárság a Szülőföld Alap pályázati rendszerének átvilágítását, amelynek célja többek között a támogatáspolitika korábbi átláthatatlanságából fakadó keresztfinanszírozások kiszűrése, és a hatékonyabb, európai uniós normáknak megfelelő pályázati rendszer bevezetése.
Kitértek arra is, hogy "a szocialista kormányzat pazarló költekezései, illetve a világgazdasági válság Magyarországra gyakorolt hatása ellenére sikerült a Szülőföld Alap keretét megőrizni, ezzel is hangsúlyozva a jelenlegi kormányzatnak a határon túli magyarok iránti elkötelezettségét". A fent említett körülmények ellenére a megmaradt pályázati pénzek több mint felét így is kiosztották - jegyezték meg.
A Szülőföld Alap honlapján közzétett tájékoztató szerint az egyházi, kulturális és médiakollégium romániai pályázóknak 132,5 millió forintot, Szlovákiából pályázóknak 51 millió forintot, szerbiai jelentkezőknek 74,5 millió forintot, Ukrajnából pályázóknak 64,7 millió forintot ítélt oda. Ausztriai pályázóknak 3,1 millió forintot, Horvátországból pályázóknak 6,4 millió, szlovéniai pályázóknak 4,6 millió forintot ítéltek meg.
Az oktatási és szakképzési kollégium romániai pályázóknak első körben 62,4 millió forintot, szlovákiai pályázóknak 22,8 millió forintot, szerbiai jelentkezőknek 34,6 millió forintot, ukrajnai pályázóknak 30,6 millió forintot ítélt meg. MTI

Útilapú a magyar alpefektusnak Kovászna megyében
A kabinet által bevezetett karcsúsítás keretében kormánymegbízott-helyetteseket bocsátottak el.
A tegnap megjelent 484-es Hivatalos Közlöny 35 alprefektus tisztségének azonnali megszűnéséről közöl személyenkénti határozatot. Az elbocsátottak között szerepel Benedek Káplár Gábor, Kovászna megye magyar alprefektusa is. A kormánybiztos másik helyettese, Ion Ursache tisztségben marad. A jogszabály 33 esetben csupán a tisztségviselők felmentéséről szól, mindössze kettőt neveztek ki kormányfelügyelőnek. Benedek nincs közöttük.
Szekeres Attila, Háromszék. Erdély.ma

Polgári kezdeményezés az Unióban
A polgári kezdeményezés a nemzeti kisebbségek, illetve a határon túli magyar közösségek érdekeinek érvényesítése vonatkozásában is hasznos eszköznek bizonyulhat — hívta fel a figyelmet Tőkés László EP-képviselő, az Európai Parlament alelnöke annak kapcsán, hogy a testület Kulturális és Oktatásügyi Bizottsága napirendre tűzte a kérdést.
A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépését követően az Európai Bizottság az Európai Parlamenthez továbbította megvitatás és elfogadás végett a polgári kezdeményezésről szóló rendelet szövegtervezetét. A polgári kezdeményezés intézményének bevezetése által egymillió európai polgár kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság önálló jogalkotási indítványokat tegyen. A bizottság ülésén Tőkés László a ciánalapú bányászat tilalmát elsöprő többséggel kimondó EP-határozat esetét hozta fel, melynek érvényesítését utóbb az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa külön nyilatkozatban utasította vissza — áll a képviselő sajtóirodája által kiadott közleményben. Az unióban joggal volna elvárható a demokráciának az a foka, hogy a Bizottság ne bírálja felül a Parlamentet — jelentette ki az erdélyi EP-képviselő. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Véget érhet a márkanévháború (Székely vagy Székelyföldi Termék)
Véget érhet a Székelyföldi termék — Székely termék hónapok óta húzódó csatája: a jelek szerint az érintettek immár nem csak a sajtón keresztül üzengetnek, hanem egymással is kommunikálnak, igaz, egyelőre csak levélben.
Mint ismeretes, a Gazda Zoltán vezette Székelyföldi Termék Egyesület a nemzetközi szabadalmi hivatalnál levédette a Székelyföldi termék márkanevet, majd Hargita Megye Tanácsa a Székely termék márkanevet jegyeztette be a hazai hivatalnál. A márkanév eltulajdonításáért Gazda Zoltánék a törvényszékhez fordultak, beadványukat alapfokon elutasították, ezt követően a Hargita megyei önkormányzat létrehozta a márkanevet odaítélő szakbizottságokat. Jóllehet sajtónyilatkozataiban Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök mindig nyitottnak mutatkozott az együttműködésre, a két fél között nem indult be a párbeszéd, így a korábbi szóbeli egyezség ellenére párhuzamosan futott a két kezdeményezés, a törvényszéki procedúra, az amúgy is feszült viszonyt pedig tovább rontotta, hogy a magyarországi Cora üzletláncba a Hargita megyei tanács kezdeményezésére kiszállított székely termékek közé egyetlen, háromszéki termelőtől származó árut sem válogattak be. Jóllehet a törvényszéki döntés indoklását továbbra sem kapták meg, így a Székelyföldi Termék Egyesület nem döntött arról, megfellebbezi-e azt — ez esetben a végleges ítéletig továbbra sem használhatnák a márkanevet.
Gazda Zoltán levélben fordult Borboly Csabához, emlékeztetve a sajtóban elhangzott együttműködési hajlandóságra, és javasolta, tereljék egy mederbe a két kezdeményezést. Válaszában Borboly felkérte a háromszékieket, csatlakozzanak a Hargita megyei tanács programjához, vegyenek részt a márkanevet odaítélő bizottságokban.
Mielőtt a javaslatról döntenének, Gazda Zoltánék a Kovászna megyei önkormányzat vezetőivel is szeretnének tárgyalni, hogy olyan megoldást találjanak, amely révén érdemben tudják képviselni a háromszéki termelők érdekeit. A Cora-eset után ugyanis tartanak attól, hogy mindenről a Hargita megyei önkormányzat döntsön. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke megkeresésünkre konkrétumokról nem tudott beszámolni, mint mondta: előbb tárgyalniuk kell az ügyről, azt követően alakítják ki álláspontjukat. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

4. Csűrszeminárium
-vagy-
Hagyományok értékesítése a Nyárádmentén
Július 14. és 17. között a csíkfalvi Tündér Ilona vendégház csűrje ad otthont a negyedik alkalommal megszervezett Csűrszemináriumnak, ahol az idén az örökségápolásról, identitásmegőrzésről, hagyományok értékesítéséről beszélgettek a szakemberek, tanárok, egyetemi diákok és a helyhatóságok képviselői.
A Csűrszeminárium tulajdonképpen egy olyan műhelymunka, ahol a szakemberek, diákokkal közösen, a tanultak alapján olyan helyi megoldásokat keresnek és találnak, amellyel a Nyárádmentén úgy értékesítik a sajátosságokat, a természeti adottságokat – az épített örökséggel együtt –, hogy az a helyi közösség hasznára váljon. A Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Kara Humántudományok Tanszéke, a Fókusz Öko Központ, a PR Alpha Egyesület és a csíkfalvi Tündér Ilona Vendégház által szervezett rendezvény minden évben azzal próbálkozik, hogy hatóságokat, az egyetemet, a civil szervezeteket közös tervek készítésére, megvalósítására ösztönözze. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetője a Népújságnak elmondta: a Nyárádmente nagyon sok lehetőséget rejt, amelyeket akár idegenforgalmi szempontok szerint is értékesíteni lehetne, de ehhez meg kell őrizni a sajátosságokat, tájvédelmi programokat kell kezdeményezni. A szervezők minden évben egy kicsit közelebb kerülnek ehhez a célkitűzéshez.
Az idén Örökség, emlékezet, identitás címmel hirdették meg a szemináriumot, amelyen szerdán Kovács Piroska és Vajda András néprajzkutatók a paraszti örökség jelentésváltozásairól tartottak előadást. Tegnap este dr. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ ügyvezető elnöke a Só útjáról értekezett, míg Péter Pál, az Agora Fenntartható Fejlődés Munkacsoport elnöke az udvarhelyszéki hagyományos gyümölcstermesztésről tartott előadást.
Az idei szeminárium különlegessége, hogy a gödöllői Szent István Egyetem diákjai felmérik a Bekecs oldalán levő Óriások árka nevű helyet dr. Füleki György egyetemi tanár és dr. Székely Zsuzsánna egyetemi docens segítségével, akik a Kárpát- medencében levő ún. Csörsz árokrendszerről is tartanak előadást. Szombaton jelen lesz a szemináriumon dr. Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem régésze, aki a Római Birodalom limesének erdélyi vonatkozásairól értekezik.
Hajdú Zoltán lapunknak kifejtette, hosszú távon azt tervezik, hogy a Só útja nemzetközi idegenforgalmi védjegy legyen, ezért minél több látványosságot, érdekességet szeretnének felfedezni az út mentén. Ide tartozik az Óriások árka is, amelyről többek között azt is feltételezik, hogy a hajdani római úton azért mélyítették a nyomvonalat, hogy az ellenség ne lássa azokat, akik ott elhaladnak, de lehetett egy védőfalrendszer része is. Természetesen ezek hipotézisek, de az árok önmagában különlegesség, természeti látványosság. Ami pedig az örökségvédelmet illeti – fejtette ki a környezetvédelmi szervezet elnöke –, az lenne a legjobb, ha a központi szervek, helyi hatóságok, a civil szervezetek és az oktatási intézmények összefogásával sikerülne egy sajátos arculatot kialakítani a Nyárádmentén, amelyet turisztikai brandként is értékesíthetnének. Ez lenne az egyik távlati célkitűzés, aminek az érdekében minden évben megszervezik a Csűrszemináriumot. Népújság (Marosvásárhely)

Rövidlátó gazdaságpolitika helyett egyszerűbb adórendszert – Sajtóreggeli Kiss Sándorral
Másodszorra hívta meg egy villásreggelire a helyi sajtó képviselőit Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, megyei tanácsi alelnök. A tegnapi kötetlen beszélgetésen, amelyen Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök és megyei tanácsos is részt vett, önkormányzati, gazdasági és politikai kérdések is terítékre kerültek.
Menesztik a magyar alprefektust
Eldőlt, hogy Bihar megyében az RMDSZ-nek kell lemondania a helyettes kormánybiztosi tisztségről – jelentette be Kiss. Nem hallgatta el, hogy nehezményezi a szövetség országos vezetőségének ezen döntését, ugyanis a pozíció elvesztése meggyengíti a megyei szervezetet. „Az országos elnöknek kell megmagyaráznia, hogy miért döntöttek így” – tette hozzá. Kiss amiatt is elégedetlen, mert szerinte Markóék nem használják ki eléggé a kormányzati szerep kínálta lehetőségeket. Mint mondta, egyszerűbb lenne félreállni a hatalomból, de úgy véli: többet nyomnak a latban a jelen helyzetből az önkormányzatoknak juttatható támogatások, mint a szövetség erodálódása. „Sosem lesz többségi alakulat az RMDSZ, a kormányban csak »pótkerék« lehet, de még így is nagyobb hasznára válik a közösségnek, mint ellenzékben.”
Fináncok, könyvelők, közjegyzők
A szövetség politikusai által is nyíltan bírált kormányzati költségcsökkentő intézkedésekről Kissnek sincs jó véleménye. Az nem kérdés, hogy le kell faragni a kiadásokból, az sem, hogy a nem termelő ágazatból kell elvonni, ám a közalkalmazottak bércsökkentését rossz megoldásnak tartja, mert ez visszafogja a fogyasztást. Szerinte egyszerűsíteni kell az adórendszert, mert a mostaniban a vállalkozók nem igazodnak el a vállalkozók, ezért könyvelőket kell foglalkoztatniuk, és sok, sőt egyre több adóellenőrre van szükség a feketegazdaság és a csalások visszaszorítása érdekében. Kiss amerikai mintára bevezettetné, hogy a cégek könyvelésében csak bevételi és kiadási rubrika legyen, a kettő különbsége a profit, ami adóköteles. Ehhez nem kell könyvelő, és a számlázás a vállalkozó érdeke, míg most a számla nélkül olcsóbban hozzáférhető termékek és szolgáltatások miatt kevés az állam bevétele, az adóellenőrök pedig jól élnek. A rendszer egyszerűsítésével jól járna az államkassza – fejtette ki.
Másik kiváltságos „kasztnak” a közjegyzőkét nevezte Kiss, aki szerint nekik garanciát kellene vállalniuk az általuk ellenjegyzett jogi aktusok törvényességéért. Ez ma nincs így, de törvény kötelezi az állampolgárokat, jogi személyeket, hogy például adás-vételnél megfizessék a közjegyzői közreműködést.
Átadnák a színházat Váradnak
A megyei önkormányzatnak 330 alkalmazottjától kell megválnia a költségcsökkentés miatt – mondta a tanácsi alelnök. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy megszűnhetnek a kulturális intézmények, például a filharmónia vagy a színház. Hogy ezt elkerüljék, megoldás lehet az utóbbi átadása a megyeszékhely önkormányzatának, ennél ugyanis nincs létszámfölösleg. Erről politikai döntést kell hoznia a két helyhatóságnak, vagyis meg kell szerezniük hozzá a liberális partner beleegyezését.
Kiss Sándor most sem rejtette véka alá a megyei tanácselnököt illető bírálatát. Mint mondta, vele alelnökként nem konzultál, neki nincs beleszólása szinte semmibe, a tanács igyekszik ellensúlyozni az egyszemélyes irányítást. „A tanácselnök tehetetlensége miatt egy év alatt 350 millió euró értékű beruházástól esett el a megye” – jelentette ki Kiss. Szerinte rossz a rendszer, mert nincs mód a közvetlenül választott tisztségviselő elmozdítására, még ha az illető alkalmatlannak bizonyul is.
Kérdésünkre az alelnök elmondta véleményét az Ady Endre Kulturális Központra úgymond eltérített budapesti kormánytámogatás ügyében Tőkés László EMNT-elnök, európai parlamenti alelnök által szorgalmazott vizsgálatról. Kiss szerint rég lefutott ez az ügy: lehet, hogy annak idején a Fidesz Tőkésnek ígérte az erre fordított pénzt, és lehet, hogy meg is kapta volna, ha nem lett volna kormányváltás, de nem ez történt. A két pályázat közül a Mecénás Alapítványé nyerte el az összeget, amivel akkor el is számoltak. Annyit építettek, amennyire tellett. „Én bihari vagyok, arra törekszem, hogy a beruházások, Biharba, Váradra kerüljenek” – tette hozzá arra utalva, hogy a Tőkés-féle Ady-zarándokhelyet a Szilágy megyei Érmindszentre tervezték.
Máté Zsófia. Krónika (Kolozsvár)

Sarkady: nem értem, miért menesztettek?
A utóbbi időben nehezen érti egymást az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt a kormánykoalíción belül, a nagyobbik kormánypárt ugyanis egyre kevésbé veszi figyelembe az RMDSZ javaslatait, így eshetett, hogy Bihar egy PDL-s kormánybiztossal és egy szintén PDL-s alprefektussal maradt – jelentette ki csütörtökön Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke annak kapcsán, hogy a kormány által meghirdetett költségcsökkentő intézkedések részeként a megye RMDSZ-es alprefektusának, Sarkady Zsoltnak távoznia kell hivatalából.
Sarkady elmondta: nem tudja, milyen elvek alapján dőlt el, hogy kettejük közül ki maradhat meg tisztségében. Úgy tudja, még mindig fennáll a lehetősége, hogy az RMDSZ egy Kárpátokon túli megye alprefektusi tisztségéről mondjon le, ne pedig egy aránylag nagy számú magyar közösség által lakott szórványmegyéről. Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének operatív tanácsa közleményében ezt írja: „Bihar az egyetlen olyan 20 százalék fölötti magyar lakossággal rendelkező megye, amelyben sem prefektusi, sem alprefektusi tisztséget nem tölt be magyar ember. Reméljük, a leváltással nem a kormányzati, szervezeti munkát, illetve döntéseket bíráló véleményünket «honorálták»”.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)

Fejlődő román-magyar egészségügyi együttműködés
Kölcsönös tapasztalatátadás, a sürgősségi segélyhívó rendszerek összekapcsolása és a szervátültetés – ezek lesznek a román és a magyar egészségügyi szakértők következő megbeszéléseinek témái, Ebben egyezet meg pénteken Budapesten Cseke Attila, Románia egészségügyi minisztere és Réthelyi Miklós, a Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője.
A két fél szükségesnek tartja a közeljövőben a szakértői csoportok rendszeres találkozásait a nemzetközi kapcsolatok élénkítésére és a rendszer hatékonyságának növelését célzó tapasztalatok átadására. A találkozók témái között prioritást élvez a kórházfinanszírozás alapjául szolgáló DRG-rendszer magyarországi tapasztalatainak átadása, a 112-es segélyhívó rendszerek összekapcsolásának technikai kidolgozása és a szervátültetésben való mielőbbi együttműködés.
„Sokat tanulhatunk egymástól, még a korábbi hibákból is, hiszen a két ország hasonló változásokon ment át és így hasonlóak a tapasztalataink is. Az együttműködés mindenképp a betegek érdekében történik, de, globálisan tekintve, a két ország egészségügyi ellátó rendszerének hatékonyságát is célozza” – nyilatkozta a miniszteri találkozó után Cseke Attila tárcavezető.
A romániai DRG-rendszer átalakítására a két fél a közeljövőben elkezdi a szakértőiegyüttműködést. Ennek keretében a Bukaresti Országos Közegészségügyi Menedzsment és Egészségügyi Továbbképző Iskola (Şcoala Naţională de Sănătate Publică, Management şi Perfecţionare în Domeniul Sanitar din România) szakértői egyeztetnek a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának képviselőivel. Magyarország az elsők között vezette be a homogén betegség-csoportokra alapozó (HBCS, román változatban DRG) rendszert, amellyel Románia is dolgozik, de szükséges az elszámolási értékek közelítése a hazai viszonyokhoz.
A 112-es segélyhívó rendszerek tekintetében, a magyar fél igényelte Románia tapasztalatának átadását az egységes rendszer bevezetésében. Ugyanakkor, a felek megegyeztek, hogy Romániának a Schengen-övezethez való csatlakozása után, a soros magyar EU-elnökség ideje alatt, a két ország igyekszik kialakítani a törvényes keretet, hogy az életmentő, segélynyújtó csapatok a határ mindkét oldalán beavatkozhassanak az emberi élet megmentéséért.
A szervátültetések tekintetében, a magyar fél nyitottságáról biztosította Cseke Attila minisztert azirányban, hogy a két ország együttműködjön a transzplantálható, de belföldön nem igényelt szervek kölcsönös átadásáról.
Cseke Attila egészségügyi miniszter az első, aki hivatalos látogatást tett a nemrég hivatalba lépett magyar kormány Nemzeti Erőforrás Minisztériumában. A tárcavezető látogatást tett a református egyház által működtetett Bethesda gyermekkórházban és találkozott a Romániából származó, Magyarországon dolgozó orvosokkal. Ugyanakkor, a román fél meghívta a magyar minisztert, illetve államtitkárait egy bukaresti látogatásra, amelynek keretében a tárcához tartozó szakterületek román felelőseivel találkozhatnak. erdon.ro