Az IMF szította a válságot?
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szította a válságot tavaly Európa feltörekvő országaiban, hogy olyan helyzetet teremtsen, amelyben a térség kölcsönért fordul hozzá – vélte a cseh jegybank kormányzóhelyettese a Der Standard című osztrák újságnak adott interjúban.
Súlyos vádak. Mojmír Hampl szerint az IMF-esek teendőt kerestek maguknak„A Magyarországnak, Lettországnak, Ukrajnának és Romániának kölcsönt nyújtó IMF félremagyarázott adatokat, miközben az új vezetés alatt feladatot keresett magának” – mondta Mojmír Hampl. „Nevetséges, hogy elsősorban az IMF gyorsította fel a válságot” – hangoztatta Hampl, aki szerint ez „nyilvánvaló kísérlet volt arra, hogy az egész térségnek kölcsönt nyújtsanak”. „A válság előtt az IMF-nek gyakorlatilag nem volt ügyfele – részletezte a bankár. – A válsággal és Dominique Strauss-Kahn új vezetése alatt a pénzintézetnek új feladata lett és több forráshoz jutott.”
Zdenek Tuma, a Cseh Nemzeti Bank kormányzója ugyanakkor ellentmondott helyettesének, amikor a Reuters hírügynökség Hampl interjújáról kérdezte. „Hampl úrnak arra vonatkozó kijelentése, hogy az IMF gyorsította fel a válságot, a személyes véleménye volt. Ez nem a Cseh Nemzeti Bank álláspontja, és én sem osztom” – szögezte le Tuma a brit hírügynökség telefonos megkeresésére. „Az IMF olyan intézmény, amelynek feladata a bajba jutott országok megsegítése – hangsúlyozta Tuma. Az olyan országoknak, mint Lettország vagy Magyarország, strukturális gondjaik és pénzügyi problémáik vannak. Ez az az eset, amikor az IMF-nek közbe kellene lépni, és ez is történt.”
Krónika (Kolozsvár)

Vasile Blaga: nincs pénz a magyar nyelvű online-tesztekre
Egyelőre nincs pénze a román kormánynak a jogosítványért vizsgázók magyar nyelvű internetes tesztelésére. Vasile Blaga belügyminiszter megígérte, hogy hamarosan elkülönítik a szükséges anyagi forrásokat, hogy a gépkocsi-vezetői jogosítvány megszerzéséhez az on-line teszteket magyar nyelvre is lefordítsák.
Bokor Tibor háromszéki RMDSZ-es szenátor még március elején nyújtott be interpellációt a tárcavezetőhöz, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a 2002/195-ös számú sürgősségi kormányrendelet értelmében a kisebbség nyelvén is lehet vizsgázni a jogosítvány megszerzéséért, a gépkocsik bejegyzésével és jogosítványok kibocsátásával foglalkozó igazgatóság honlapján az on-line tesztelési lehetőség román nyelven működik. A szenátor arra kérte a belügyminisztert, utasítsa az illetékeseket a törvény előírásainak betartására, hogy a kisebbségiek is egyenlő esélyekkel pályázhassanak a jogosítvány megszerzéséért.
Vasile Blaga hivatalos válaszában kifejtette, az on-line tesztelés lehetőségét már tavaly júliusban elérhetővé tették, de a kisebbségek nyelvén való elérését nem indíthatták el, mert nem volt pénz a szükséges fordítások elkészíttetésére. A következő időszakban a teszteket lefordítják, és így lehetővé teszik a kisebbségek nyelvén történő on-line tesztelést is, ígéri Blaga. Amíg azonban a kérdéseket és válaszokat lefordítják, a tesztelés továbbra is csak román nyelven zajlik.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Színház Érmihályfalván
Nagyvárad – A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata április 21-én, szerdán 19 órától mutatja be Érmihályfalván a Hej, páva, hej páva című előadását. Jegyek elővételben a kultúrházban és a könyvtárban kaphatóak, diákoknak és nyugdíjasoknak 8, felnőtteknek 10 lejért.
erdon.ro

Közeledik az ETDK-rajt
Májusban rendezik a tizenharmadik Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciát (ETDK), jelentették be tegnap a szervezők, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), a Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI).
A rendezvénysorozat a hazai egyetemi élet egyik kimagasló eseménye, a kezdeményezők idén körülbelül háromszáz hallgató részvételére számítanak. Azok, akik a reál és a humán tudományok terén kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, május 14–16. között találkozhatnak Kolozsváron. A konferenciára április 12-e és 23-a között lehet jelentkezni, a benevezett dolgozatok leadási határideje április 29-e.
A résztvevők 36 szekcióban ismertethetik eredményeiket, mérhetik össze tudásukat: „Ezek a csoportok majdnem lefedik a hazai egyetemi oktatás teljes kínálatát. Talán a humán tudományok terén vannak hiányosságok, főleg az idegen nyelvek képviselőit nem sikerült kellő mértékben bevonni a munkába” – mondta el lapunknak Szabó-Györke Zsombor, a KMDSZ PR-szakembere.
A rendezvénysorozat nem csak új ismeretségek létrejöttét, a további műhelymunkák előkészítését teszi lehetővé, hanem segít az egyetemi tanulmányok elmélyítésében, és a diploma utáni szakmai továbbfejlődés előkészítésében is – állítják a szervezők. A legjobb dolgozatok szerzői pénzjutalomban részesülnek, valamint jogot szereznek a 2011-ben Magyarországon megrendezendő XXX.
Országos Magyar Diákköri Konferencián (OTDK) való részvételre is. Az idei konferenciára minden 35 évesnél fiatalabb egyetemista jelentkezhet, a nevezési díj KMDSZ tagoknak 8 lej, KMDSZ tagsággal nem rendelkezőknek 12 lej.
S. M. Z.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Szórványtábor Gyergyóban
Elkezdődött tegnap a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központban a tavaszi vakációban immár hagyományosan megszervezett diáktábor. Az április 6-a és 11-e közt zajló cseretábort harmadik alkalommal szervezik meg Hargita, Beszterce-Naszód és Hajdú-Bihar megyei diákok számára.
Hargita és Beszterce-Naszód megye között tavaly együttműködési megállapodás született, amely hangsúlyozza a Székelyföld és a szórványrégiók közötti együttműködés fontosságát. Ezt az együttműködést erősítik azok a tizenévesek, akik Beszterce-Naszód megyéből vendégként érkeznek Gyergyószárhegyre. A régiók közötti együttműködés jegyében társaik azok a hajdúsági kamaszok, akik Magyarországról látogatnak Hargita megyébe.
A résztvevők ismertetik szűkebb pátriájukat és ugyanakkor megismerhetik társaik otthonát. Bemutatásra kerül Beszterce, Bethlen, Somkerék, Sajóudvarhely, Sajósárvár, Tacs, Óradna történelmét. Lehetőség nyílik a harinai evangélikus templom, a Gyilkos-tó, a Békás-szoros, a Csíkszeredai Múzeum megtekintésére is.
A kezdeményezés részeként a székelyföldi és a magyarországi diákok könyveket, valamint magyar ifjúsági és rajzfilmeket adományoznak a Beszterce környékén élő gyerekeknek. A könyvadományokat gyarapította a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Gyergyóalfalu és Gyergyószárhegy önkormányzata, valamint a Pallas-Akadémia Könyvkiadó is. Az így összegyűlt könyveket és adományokat a besztercei református egyház juttatja el a Beszterce környékén élő magyar gyerekekhez.
Inczefi Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)

A hit erdélyi plázái
Erdély maradt a hitnek földje. Nagyhéten sok ezren keresték az utat, amelynek ígéretét a húsvét hozta el.
A pénzügyi válság társadalmi válságot okoz(ott). Kétségtelenül szegényebbek lettünk, kevesebb a pénzünk, s ezt a kevesebbet szinte kizárólag a számlák, adók, illetékek kifizetésére, a mindennapi betevő biztosítására költjük.
Elkerülhetetlen-e, hogy a krízis kulturális és erkölcsi válságban tetőződjék?
Első látásra úgy tűnik, hogy az. Hiszen a forráshiány miatt csökken az állam, az önkormányzatok és mindenekelőtt a polgárok kulturális ráfordítása. Ez azonban még nem egyenértékű a kultúra válságával. Ahol a művelődési élet hajtóereje a civil társadalom, az egyház, a sajtó, az iskola, ott a kulturális válság esélye csekély. Sőt, megnő a felszabadító, katartikus élmény iránti közösségi igény.
A hitéletért, közművelődésért felelős személyeknek csupán fel kell ismerniük, hogy mikor jelentkezik a helyi közösségekben a kulturális hajtóerő iránti szellemi kereslet. Merthogy a gazdasági-társadalmi válság közepette előbb vagy utóbb, de mindenképpen erőteljesen jelentkezni fog, az bizonyos.
Ugyanis azok a válaszok, amelyeket a társadalom a krízis kihívásaira ad, alapvetően kulturális és morális indíttatásúak, a válság feltartóztatása, a megoldás mikéntje, a népszerűtlen, de szükséges lépések megtétele az örökölt és tanult viselkedési kultúrából fakad. Ez a kultúra a modern nyugati ember számára pedig letagadhatatlanul zsidó-keresztény fogantatású.
Arra gondolok, hogy a morális válasz ereje leginkább az idei húsvét hangulatából mérhető le. A hangulatból, amelynek a jelképe Erdélyben nem a csokinyúl vagy a cukortojás. Haszna sem kereskedelmi profit.
Azt már korábban megállapították a társadalomtudományok művelői, hogy a vallásgyakorlás jelentősége a kisebbségi helyzetben felértékelődik, az egyéni és csoportidentitás megőrzésében fontos szerepe van. A társadalomtudományi logika, a történelmi tapasztalat és aktuális adatok egyaránt bizonyítják, hogy a kisebbségek, köztük a kisebbségi sorban élő magyarság, saját kulturális gyökereit a vallásában és annak intézményrendszerében látja a legbiztosabban továbbélni – írja Tomka Miklós.
A vallásnak ezt a szerepét bizonyítják a statisztikák is: az erdélyi magyarság három százaléka ateista, Magyarországon ez az arány 27 százalék. Erdélyben rendszeresen imádkozik a magyarság 70 százaléka, az anyaországban mindössze 38 százalék. A magyar identitás szerepe Erdélyben erőteljesebb, mint Magyarországon. Azaz a hitvesztés és nemzeti identitásvesztés között egyenes arányú összefüggés van.
Ma a Kárpát-medencei magyarság nagyobb része bevallja, hogy hitetlen. Nem ateista, annál több: istentagadó, aki számára a zsidó-keresztény parancsolatok ledöntésre ítélt korlátok. Miért ne engedné meg Isten, hogy ezeknek az embereknek a hitetlenségét kitöltse a mély depresszió? – magyarázzák a magyar nemzet nagyfokú kiábrándultságának okát a teológusok.
Erdélyben azonban a hit még mindig, és minden szekularizáció ellenére, a boldogság forrása maradt, ezért a templomokat vasárnap olyan sokan látogatják, mint Budapesten a plázákat. Míg a nyugati plázákat a fogyasztói társadalom Baáljait imádók a húsvét előtt, az erdélyi templomokat húsvétkor rohamozták meg a hívők.
Erdély maradt a hitnek földje. Nagyhéten sok ezren keresték az utat, amelyen ugyan szembe fúj a szél, de amely az Élet, és amelynek ígéretét a húsvét hozta el.
És ez azért jó hír, mert az ezredfordulón már megállapították a magyar szociológusok, köztük a már idézett Tomka Miklós, hogy a vallásosságnak azok a kitüntetett esetei, amelyek a szokásosnál (hitben, vallási élményben, vallásgyakorlásban) aktívabb, mélyebb és gazdagabb elmélyülést jelentenek, általában a nemzeti identitástudatot is felerősítik, pozitív beállítottságát és aktivitását fokozzák.
A másfél milliós erdélyi magyarságnak a válság éveiben pedig semmire sincs nagyobb szüksége, mint a pozitív beállítottságra. Még az is kiderülhet, hogy a kétezredik év első évtizedének végén beköszöntött válság értékteremtő szerepet játszik közösségi életünkben: elhozta kulturális és hagyományos értékeink újrafelfedezését.
Ambrus Attila
Új Magyar Szó (Bukarest)

Fékezi Szatmárt a jelenlegi régiós beosztás
Csehi Árpád szerint a romániai régiókat nem a valós érdek, hanem politikai játszmák alapján hozták korábban létre
Túl nagyok a jelenlegi régiók, ezért nem lehetnek hatékonyak – mondta lapunknak Csehi Árpád, a hat megyét magában foglaló Északnyugati Fejlesztési Régió soros elnöke. Csehi szerint – aki Szatmár megye tanácselnöke – más irányban fejlődik Szatmárnémeti és Nagyvárad, így nem indokolt, hogy Kolozsvárral egy régióhoz tartozzék.
A kormányon lévő magyarok egyik javaslata a jelenlegi régiós határok átrajzolása. Miért van szükség erre?
– Ráillik a mostani fejlesztési régiókra az ismert mondás: aki sokat markol, az keveset fog. Túl nagyok a jelenlegi fejlesztési egységek, és már ezért sem lehetnek hatékonyak. Minden ilyen felosztás önmagában azt feltételezi, hogy az egy régióba sorolt területeket azonos gazdasági és egyéb érdekek kötnek össze. De ha ránézünk a térképre, könnyen észrevehetjük, hogy ez messze nincs így.
Azt mondja, hogy nem egyazon érdekek vezérlik Szatmár, Máramaros, Szilágy, Bihar, Beszterce és Kolozs megyéket, amelyek az Északnyugati Fejlesztési Régiót alkotják.
– Nem csak Besztercének, Szilágyságnak, hanem Szatmárnak vagy Máramarosnak sincs túl sok köze Kolozsvárhoz azon túl, hogy sok fiatal megy az ottani egyetemekre, s a kincses város megugrott fejlődésének köszönhetően, tanulmányaik befejeztével mind többen ott is ragadnak. Kolozsvár elhúzott a bolyból, ami természetes is, mert sokkal nagyobb a vonzási körzete, mindig is központi szerepet töltött be Erdélyben. Szatmárnémetinek vagy Nagyváradnak más az erővonala, valamint a fejlődésiránya.
Miben más ez az irány?
– Az északnyugati régióból Szatmárnémeti azért is lóg ki, mert három ország találkozási övezetében fekszik, s a határok légiesedése okán ma már mind szélesebb és intenzívebb gazdasági, kulturális és turisztikai kapcsolatokat alakított ki nemcsak a közelebbi Nyíregyházával, Debrecennel és Ungvárral, de például Kassával és Krakkóval is.
A mienknél azonban vannak kirívóbb példák is: ilyen az ország déli részén Ploieşti-nek Giurgiuhoz és Sloboziához való kapcsolata, vagy Konstanca és Buzău viszonya. Ez is azt bizonyítja, hogy a jelenlegi régiókat nem a valós érdek, hanem politikai játszmák alapján hozták létre.
Hogyan jellemezné az északnyugati régió működését?
– Az adott körülmények között egészen jól működik, az országos adatok szerint a nyolc régió közül a második legeredményesebb. Ám a neheze csak most következik, mivel másak a fejlődési irányok. Szatmár megyének azokat az előnyöket kell kihasználnia, amelyeket a határmenti együttműködés kínál a következő években, amelyekre pályázatok útján könnyűszerrel kap uniós támogatásokat. A mostani keretek viszont inkább fékezik fejlődésünket, ezeken haladéktalanul változtatni kell.
Mennyiben felelne meg Szatmárnak, ha Biharral és a Szilágysággal alkotna egy jóval kisebb régiót az RMDSZ javaslata szerint?
– Másokkal is tárgyaltam már erről, s szinte tökéletesen megfelelne. Úgy látom, ez Szilágyságnak is előnyösebb lenne, mint a jelenlegi rendszer, hisz a megye területének nagyobb része a Meszesen innen helyezkedik el, ami a Biharral és Szatmárral való kommunikálást teszi könnyebbé.
Mi kapcsolja össze ezt a három megyét?
– Sok a közös adottság természeti, gazdasági és turisztikai vonalon, azonos történelmi-kulturális hagyományokról beszélhetünk, s a fejlődési különbség sem eltérő. Gondoljunk csak a mezőgazdaságra, s külön a gyümölcstermesztésre, a bor- és pálinkakultúrára, a termálvizekre, ami önmagában is több együttes pályázat témája lehet. S a három megye már lépett is abba az irányba, hogy jobban összekapcsolódjon.
A bihariak megépítették Szalacsnál a megyehatárig azt az utat, amely egy új kapocs lesz Szilágypéren át Szatmárnak – a magunk részén az idén végezzük el az aszfaltozást. Készül a kivitelezési terve annak az útnak, amely Szilágyság felé, Hadadon át húsz kilométerrel lerövidíti a távolságot Zilah felé. De ugyanígy épülnek azok az utak is, amelyek Magyarország felé a schengeni övezethez kapcsolnak bennünket, velünk a szilágyságiakat is. Szóval mi hisszük, hogy számunkra ez a fejlődés iránya.
Sike Lajos
Új Magyar Szó (Bukarest)

Tőkés László levele az MPP tisztségviselőihez és önkormányzati képviselőihez
NY Í L T L E V É L
a Magyar Polgári Párt országos, megyei és széki tisztségviselői, önkormányzati képviselői részére
A Párt alapító elnökének újabb ámokfutása késztet ismételt megszólalásra: menteni, ami még menthető.
A Magyar Polgári Pártot (MPP) a választás szabadságának jogos igénye hívta életre egy olyan politikai-társadalmi környezetben, amelyben ezt a politikai képviselet monopóliumát birtokló és azzal folyamatosan visszaélő RMDSZ-es csoport ellehetetlenítette.
Az elvek és értékek, valamint az azokat felvállaló és cselekvéseikben megjelenítő személyek versenye a magyar politikai képviselet eredményességét hivatott szolgálni. A választás szabadságát biztosítani hivatott többpártrendszer tehát nem maga a megoldás nemzeti közösségünk számbeli kisebbségi létéből fakadó gondjainak orvoslására, hanem felelős politikusok kezében csupán eszköz a hatékonyabb közösségi érdek- és jogérvényesítésre. Ugyanez az „eszköz” azonban felelőtlen pártpolitikusok kezében nem egyszer silány hatalmi eszközzé válik, személyes érdekeik és ambícióik kielégítésére.
A MPP alapító elnöke, a létrehozás folyamatában szerzett elévülhetetlen érdemei ellenére könnyűnek találtatott mind a választások alkalmával szükséges tárgyalóképesség és következetesség, mind a békeidőben kívánatos építkezéshez szükséges kitartás és szorgalom, mind az aktív tagság összetartásához és csapatként való működtetéséhez szükséges belső jogkövetés iránti tisztelet és vezetői alázat szempontjából.
Nem kívánom az alapító elnök által elkövetett baklövések, a párt belső szabályait sorozatosan áthágó döntések és a polgári-nemzeti tábor különböző csoportosulásai közötti véleménykülönbségek elmélyítését eredményező ballépések hosszúra nyúló lajstromát összeállítani. Még csak arra, a Párt önkormányzati tisztségviselőinek címzett, meghívónak álcázott, szánalmas politikai manifesztumra sem kívánok érdemben reflektálni, amelyben az alapító elnök a bolsevik gyakorlatra jellemző ellenségkép felmutatásával próbálja elterelni a figyelmet saját pártvezetői inkompetenciájáról.
Szász Jenő szerint „jogvitáknak álcázott politikai vita” zajlik a Párt függetlenségének feladásáról, akik pedig a döntések törvényességét kérik számon, azok nem mások, mint RMDSZ-, újabban pedig Tőkés-ügynökök. Lelke rajta, hogyha botor módon immár legfőképpen bennem és az általam vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban véli felfedezni a pártépítés és a kibontakozás legfőbb akadályát.
Ezen levelem nem is a politikailag és erkölcsileg egyaránt bukott elnökhöz és kritikátlan követőihez, hanem sokkal inkább a kevésbé hangos, a Párt ügyét és ennek „ódiumát”, a szervezeti és önkormányzati munkával járó állandó ütközéseket nyilvánosan felvállaló tagokhoz szól. Hozzátok, akik a Pártban nem csupán személyes érvényesülési lehetőséget, hanem elsősorban a nemzetpolitika érvényesítésének áldott keretét látjátok. Mert a MPP elbukása alapító elnökének akarnoksága miatt a ti és a mi közös kudarcunk, azoké, akik az erdélyi magyar autonómia ügyét, a választás szabadságát és a demokráciát egyformán szükségesnek és fontosnak tartjuk. Márpedig egy olyan előkészítetlen Országos Tanács megtartása, amelynek célja nem az igazságszolgáltatás által megállapított szabálytalanságok kijavítása, hanem csupán szerecsenmosdatás, felelősségáthárítás és az alapító elnök bebetonozása, minden bizonnyal további helyrehozhatatlan károkat fog okozni, és közös dolgaink, a nemzeti tábor sorainak rendezését hosszú időre ellehetetleníti.
Ennek a közös felelősségnek a tudatában kérlek titeket, fontoljátok meg a mondottakat, és a legnagyobb jóhiszeműséggel se vállaljatok részt voluntarista elnökötök további ámokfutásában. Engedjétek meg javasolnom: csak akkor vágjatok bele az újabb, immár szabályosan összehívott és megtartott Országos Tanács megszervezésébe, amikor a legfontosabb kérdésekre – nem utolsó sorban a megmagyarázhatatlan december elsejei Cotroceni-i látogatásra – előzetesen megnyugtató választ találtok. Ebben az esetben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács testületi támogatására és stratégiai partnerségére is számíthattok. Több mint vétek: hiba volna nemzeti politikai táborunkat végképp kettészakítani.
Bölcs döntésetekben reménykedve, testvéri szeretettel küldöm jókívánságaimat:
Brüsszel, 2010. április 7.
Tőkés László
az EMNT elnöke,
EP-képviselő
Erdély.ma

Szász Jenő válasza Tőkés Lászlónak
Tisztelt Képviselő Úr!
Miután Ön nyílt levélben fordult az MPP tisztségviselőihez, illendőnek érzem, mint az MPP egyik országos tisztségviselője, hogy nyílt választ adjak a levelében foglaltakra.
Örülök, hogy elismeri a választás szabadságának a szükségességét és lehetőségét az erdélyi magyar politikiai közéletben. Ön személy szerint egy esztendővel ezelőtt élt is a választás szabadságával és különalkut kötött Markó Bélával, így annak az RMDSZ-nek lett az europarlamenti képviselője, amelyet amúgy a politikai képviselettel való visszaéléssel vádol. Ön egy esztendővel ezelőtt becsapta a választás szabadságáért küzdő erdélyi magyar embereket. Ön erkölcsi önfelmentésként egy esztendővel ezelőtt már bukottnak minősítette a Magyar Polgári Pártot, amire az alkutársa, Markó Béla, azzal erősített rá, hogy Önnel együtt úgymond majd lefedik az „MPP kis szegmensét”. Az Ön politikai hűtlensége után, az Ön jogilag nem létező szervezete, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, egy esztendeje politikai ellenségének tekinti a Magyar Polgári Pártot, és ott árt neki, ahol tud. Önnek, egy esztendeje, nem a Magyar Polgári Párttal kellene leszámolnia, hanem saját lelkiismeretével kellene elszámolnia.
Legutóbb, Markó Bélával, alkutársával együtt, távolmaradtak a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről is, és az EMNT azt üzente nekünk, a nagygyűlés résztvevőinek, hogy a „nemzeti nagyfene dülleszti a mellünket”.
Ezek után, Önnek nincs lehetősége, nekünk pedig nincs szükségünk arra, Tisztelt Képviselő úr, hogy erkölcsileg kioktassa a választás szabadságának a védelmezőit. Titulálhat engem „ámokfutónak”, a Magyar Polgári Párt velem egyetértő demokratikus többségét nevezheti „kritikátlan követőknek”, ám mindez nem a valóságról, hanem csupán az Ön indulatairól állít ki látleletet.
A Magyar Polgári Párt legfőbb döntéshozó testülete, az Országos Tanács soron következő ülésén a demokratikus többség szabad meggyőződéséből fakadó szavazatával meghozza azokat a politikai és személyi döntéseket, amelyek a Magyar Polgári Párt szervezeti önállóságát szolgálják.
A demokratikus szabályok tiszteletben tartása érdekében, felkérem Képviselő urat, hogy ahelyett, hogy kívülről üzengetne nekünk és távolmaradásra bújtogatna, inkább szembesüljön azzal a valósággal, amelyet egy esztendeje nem hajlandó tudomásul venni.
Továbbra is bízva az erdélyi magyar politikán belül a „nemzeti pólus” szükségességében, maradok a párbeszéd híve,
Szász Jenő,
a Magyar Polgári Párt elnöke
Székelyudvarhely, 2010. április 8.
Erdély.ma

Feltárásokat végeztek az Adorján-várnál
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) pénteki konferenciáján sok érdekes előadást hallhattak az egybegyűltek. Izgalmas témának bizonyult Mihálka Nándornak, a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány nagyváradi történészének Leletmentő feltárása a Szalárd melletti Adorján-várnál című előadása. Ehhez hasonlóan érdekes programokkal készül idén a PBMET, a kínálatot Dukrét Géza, a társaság elnöke ismertette.
Mihálka Nándor örömmel tájékoztatta a hallgatóságot, hogy néhány esztendőnyi küzdelem árán végre sikerült elérni, hogy ne rongálódjon tovább a Szalárd melletti Adorján-vár, ne dőljön le a torony maradványa. A nyolc méter magas csonkot gerendázattal támasztották ki.
A várat a tatárjárás után, 1246–1250 között építették fel a Geregye nemzetségbeliek. Utánuk Károly Róbert király birtokolta 1394-ig. Luxemburgi Zsigmond ezután a Csákyaknak adományozta – magyarázta Mihálka. Megjegyezte, valószínűleg azért kaphatták meg, mert csökkent a vár stratégiai értéke. Az erődítményt a feltételezések szerint 1711-ben rombolták le.
Azért, hogy megmentsék a műemléket, hogy megtörténjen a felfalazása, először meg kellett keresni a falsíkot, amit tégláról téglára vissza kellett állítani. Ehhez viszont ásásra volt szükség. Mivel A kategóriás műemlékről van szó, régészeti szakfelügyelet kellett a munkához. Doru Marta régésszel, a Körösvidéki Múzeum munkatársával kutatásokat végeztek. A Berettyó medrének szabályozása miatt rengeteg földet hordtak régen a várfalhoz. „Ha ez nem történt volna meg, elhordták volna a téglákat” – jelentette ki a történész. Így is sokat elvittek azokból. „Az 1700-as, 1800-as években valamiből fel kellett építeni Szalárdot. A történelmi adatok alapján a település templomának portikuszát is az erődítmény téglái alkotják.”
Sokan hiszik azt, hogy a torony Árpád-kori. Az ásatások során kiderült, hogy a kőből épített rész az, ami abból az időszakból való. A leletek, például a kályhacsempék arról árulkodnak, hogy nagy építészeti átalakításokat végeztek a váron. Mihálka hozzátette, hogy Bihar megyében a székelyhídi leleteken kívül a legnagyobb, teljesen összeilleszthető kályhacsempét Szalárdon találták. A váradi várban is csak szórványleletekre bukkantak. A csempén a fejedelmi kályhamester névjegye is megtalálható. A másik fontos lelet egy gótikus borda. Ez arról árulkodik, hogy a középkorban, amikor ez a művészeti irányzat uralkodott, a várat átépítették. 
A Csákyak 1394-ben kapták meg az erődítményt, s azzal együtt Szalárdot; 1405-ben kolostor építettek a ferenceseknek. Valószínűsíthető, hogy azok, akik felállították a szalárdi – jelenleg református – templomot, a várnál is szerkezeti változtatásokat végeztek.
Az előadások után Dukrét Géza a közgyűlésen egyebek mellett a társaság idei programjáról is beszélt. Elmondta, április 30-án a Varadinum-ünnepség keretében könyvbemutatóra kerül sor Váradon, május 9-én Bihardiószegen a 150 éve meghalt Széchenyi Istvánról tartanak megemlékezést. Nagyváradon, úgyszintén májusban, a 350 éve meghalt Lorántffy Zsuzsannáról emlékeznek meg. Kolozsváron emlékülést szerveznek Jubileumi Rákóczi évek: A kurucok üzenete a mához címmel, július 10-én Szatmárnémetiben Katona Mihály földrajztudós tiszteletére emléktáblát avatnak. 
A 225 éve meghalt Szilágyi Sámuel református püspökről is megemlékeznek, majd felavatják a szobrát Hegyközkovácsiban július 18-án. A megyeszékhelyen megszervezik szeptemberben a XVI. Partiumi Honismereti Konferenciát és a Bocskai István-emlékkiállítást. Az ötven éve meghalt Asbóth Oszkár repülőmérnökről, a helikopter feltalálójáról tartanak megemlékezést az Arad megyei Pankotán októberben, decemberben pedig a 150 éve megszületett és 75 éve meghalt Szádeczky Kardoss Gyula geológusról, mineralógusról lesz egy rendezvény Kolozsváron.
Ladányi Norbert
Erdély.ma

Országos tanácsot tart az MPP – A párt jövője a tét
Hét végén tartja tavalyi kongresszusa ismétlését a Magyar Polgári Párt. A Gyergyószentmiklóson sorra kerülő esemény napirendje ugyanaz lesz, mint az egy évvel ezelőttinek: módosítják az alapszabályzatot és tisztújítást tartanak. A párt belső ellenzéke felülkerekedett, és bírósági úton érvénytelenítette a 2009. március 14-én szintén Gyergyóban megrendezett Országos Tanács (OT) nevet viselő kongresszus döntéseit. Szász Jenő elnök szerint a párt jövőjéről határoznak.
Szász Jenő elnök a bírósági döntés után igen gyorsan összehívta az új kongresszust, ám úgy tűnik, ellentáborának ezúttal éppen a gyorsaság nem tetszik, többen ismét megfogalmazták törvényességi aggályaikat. „Ha a tavalyi OT-t ismételjük, akkor ugyanazok a küldöttek vehetnek részt, nincs, amiért újakat választani" — fogalmazta meg a párt egyik tagja, aki kétségesnek tartja, hogy a hirtelen összeverbuvált megyei üléseket sikerült szabályzatnak megfelelően, a tizenöt napos összehívást betartva megszervezni. Akad olyan MPP-s, aki szerint erre azért van szükség, hogy kiiktassanak minden olyan küldöttet, aki Szász Jenő ellen mert szólni vagy szavazni.
„Fontos lenne, hogy ezúttal teljesen jogszerűen az Országos Tanácsra kerüljön sor, mert az egyéves viszály nagyon sokat ártott a pártnak" — mondta Árus Zsolt, az MPP egyik korábbi alelnöke. Tőkés András ugyan már többször is lemondott, most azonban igen kemény hangú nyílt levélben bírálja Szász Jenőt, a demokrácia szabályainak felrúgásával és a párt szétverésével vádolja.
A háromszéki megyei szervezet ma 19 órától tartja küldöttjelölő ülését, Kulcsár Terza József elmondta, a megyét vele együtt huszonhatan képviselik Gyergyóban, a 91 fős testület ma nevesíti a küldötteket. Ma derül ki az is, kíván-e valaki pártelnöknek jelentkezni, és támogatják-e jelölését a háromszékiek, Kulcsár Terza József azonban nem tud ilyen személyről. Úgy tűnik, országos szinten sincs kihívója Szász Jenőnek, a kolozsvári Gergely Balázs, aki tavaly indult az elnökségért, most nem próbálkozik újra, sőt, mint közölte, valamennyi pártfunkciójáról lemondott, így küldöttként sem lesz jelen Gyergyóban.
Szász Jenő elnök szerint egyetlen fontos tétje van a szombati ülésnek: a küldöttek a szervezet önállósága mellett teszik le voksukat, ezt az utat kívánják folytatni, vagy azokat követik, akik alárendelnék a pártot különböző politikai alkuknak, más szervezetek érdekeinek. Ő bízik az önállóság győzedelmeskedésében, ellenkező esetben nem kíván további szerepet vállalni — mondta el a Háromszéknek. Le kell zárniuk egy fejezetet, és két évvel a választások előtt el kell kezdeniük készülni a megmérettetésre — hangsúlyozta.
Az MPP Országos Tanácsa szombaton 12 órakor kezdődik a gyergyószentmiklósi városi művelődési házban. Ezúttal szigorúan csak a küldöttek szavazhatnak, és várhatóan nagy meglepetések magán a kongresszuson nem lesznek.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Dugába dőlt az etnikumközi párbeszéd Sepsiszentgyörgyön
Nem sikerült kimozdítani az eddig megszokott mederből azt a beszélgetést, amelyet a Közösségért Egyesület és a Babeş—Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kara kezdeményezett Etnikumközi kapcsolatok és multikulturalitás a Székelyföldön címmel.
Sokat ígérő különlegességnek szánták, hogy meghívott előadóként jelen volt Cătălin Avramescu filozófus, politológus, Traian Băsescu államelnök tanácsadója, ám inkább Románia modernizálásáról és a választási rendszer reformjának szükségességéről beszélt, nem a helyi románságot és magyarságot összekötő vagy szétválasztó kérdésekről.
A megyei könyvtár Gábor Áron Termét ezúttal elsősorban románok töltötték meg, összetoborozták a Demokrata Párt tisztségviselőit, jelen voltak néhányan a nagy nemzetféltők közül is, például Ion Lăcătuşu. A magyarságot Antal Árpád polgármester képviselte, a moderátori feladatokat Dan Manolăchescu mellett Cziprián Kovács Loránd látta el. Cătălin Avramescu, mint aki elnöki megbízatást teljesít, hosszan és alaposan érvelt a tiszta egyéni körzetes választási rendszer mellett, az arányos választások hátrányait ecsetelte, s csak ritkán jelezte egy-egy RMDSZ-re való utalással, hogy bizony van fogalma arról, hol jár. Antal Árpád felhívta a teremben ülő románok figyelmét arra is, hogy aki a parlamentben levő kisebbségi törvény ellen hadakozik, az a székelyföldi románság érdekei ellen szól, hisz az a jogszabály minden kisebbségben élő közösség számára biztosítja a kulturális és oktatási kérdésekbe való beleszólás jogát. Talán ez dühítette fel Ion Lăcătuşut, aki panaszáradatának tolmácsolására kérte Avramescut, a Székelyföldön elnyomott románok bajait sorolta. Antal Árpáddal kisebb összetűzésbe keveredtek, a polgármester egyebek mellett azt próbálta igazolni, hogy a románok kellő arányú támogatást kapnak a várostól, no meg, hogy az utcaneveknél sem kerültek hátrányba, a fő utak még mindig román személyiségek nevét viselik. Dan Manolăchescu szomorúan állapította meg, politikusok politikai kérdésekről beszélnek, az etnikai megközelítés pedig kimerül a sajátos gondok sorolásában, nincs átjárás, empatikus viszonyulás egymás ügyeihez, így multikulturalitásra sincs esély. Közös ünnepekre, rendezvényekre lenne szükség, arra, hogy akár Dél-Tirolban, a másik nemzet képviselőinek jelenléte legalább olyan fontos legyen egy-egy megmozdulásunkon, mint a sajátunké — hangsúlyozta. Távlatokat, megoldási lehetőségeket nem tudott felmutatni a beszélgetés, kiderült, a román politikusok, közéleti emberek az RMDSZ eltűnésében, a magyarság román pártokba tagozódásában látja a jövőt. S egyoldalú multikulturális szemléletüket tükrözte, hogy a párbeszédről, közös pontok kereséséről szóló beszélgetés kizárólag románul zajlott.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Visszahelyezték állásába Ciuca Andreea bírónőt
Kellemes zene, orchideák, a Táblabíróság első emeleti irodájában kollégája mellett elfoglalta helyét Ciuca Andreea bírónő, aki hét évet várt erre a pillanatra.
A Legfelsőbb Bírói Tanács döntése alapján március 31-től helyezték vissza az Ítélőtábla bírái közé, s a jövő héten már részt vesz az első tárgyaláson. A hétéves meghurcoltatás és szenvedés egy húsvét utáni szerdán kezdődött és egy másik húsvét utáni szerdán ért véget.
Munkatársai kedvesen, szeretettel fogadták, s kérdésünkre elmondta: annyira megszokott, ismerős számára minden, mintha nem is telt volna el annyi év távozása és visszatérése között.
– Azt sajnálom, hogy bíztam olyan emberekben, akikről kiderült, hogy semmi emberi tartás nincs bennük, s miattuk kellett az elmúlt hét év minden nehézségét elviselnem.
Szakmai szempontból annyit kellett dolgoznom a saját ügyem védelmében, a törvénykezés olyan mélységeit kellett megjárnom, hogy minden erőfeszítés nélkül folytatni tudom a bírói munkát.
Megnyugtató számomra, hogy végre van időm tartósan elgondolkozni azon, ami velem történt, és azon is, hogy a helyes úton menjek tovább. Valójában pihenni kellene, de úgy látom, hogy munka, nagyon sok munka vár rám az elkövetkező időszakban.
b.
Népújság (Marosvásárhely)

125 éves az EMKE
Idén 125 éves az EMKE: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. "Időszámítása – ahogyan Pákei Sándor József tiszteletbeli alelnök és főtitkár írta volt a negyedszázados évforduló alkalmából kiadott emlékkönyv bevezetőjében – voltaképpen a legelső értekezlet pillanatától, 1884. december 27-től, karácsonya napjától kezdődik". Mikor is Haller Károly kolozsvári polgármester hívó szavára gyűlt egybe a 40-50 lelkes ember, akik elhatározták egy magyar közművelődési egyesület megalakítását. Mégis, az EMKE "hivatalos" születésnapjának 1885. április 12-ét tekinthetjük: ekkor tartották Kolozsvárt az Unió utcai Vigadóban az alakuló közgyűlést, elfogadván azt az alapszabályt, melynek 2. paragrafusa kimondotta: "Az egyesület célja működési körében a hazafiság fejlesztése a nemzeti irányú művelődés által".
Közel fél év múlva, 1885. augusztus 31-én, ugyancsak Kolozsvárt, összeült a "tisztválasztó, vagyis végleg szervezkedő közgyűlés". Ekkor az EMKE-nek már 6303 örökös, alapító, rendes és pártoló tagja és 452 476 korona vagyona volt. Elgondolói, létrehozói között ott találjuk a korszak jeles személyiségeit, politikusokat, írókat, egyházi méltóságokat.
Kossuth Lajos a legelsők között volt, akik felismerték az EMKE-alapítás rendkívüli jelentőségét. Turinból ezt a sürgönyt küldte az alakuló közgyűlés résztvevőinek: "Erdély jobb keze hazánknak. Minden talpalatnyi térrel, amit ott a magyarság elveszít, hazánk ezeréves magyar állami jellegének biztonsága csorbul. Hazafiúi irányban ellensúlyozni a magyarellenes állambomlasztó bujtogatást, feltartani a magyarságot, visszaszerezni az elveszett tért, fejleszteni a magyar közművelődést, olyan önvédelem, melyet minden magyarnak támogatnia kellene. Levélben intézkedem, hogy alapító tagsági díjul 100 frt. a közművelődési egyesületnek befizettessék. Fogadják elnézéssel a hontalan magyar filléreit".
De hamarosan megmozdult az egész ország társadalma: tehetős mágnások, birtokosok, jeles egyházi férfiak, áldozatkész értelmiségiek, kereskedők, iparosok, ügyvédek, gazdaemberek siettek fölajánlásaikkal, adományaikkal az EMKE nemes céljainak támogatására. Osdolai Kún Kocsárd gróf – az egyesület első tiszteletbeli elnöke – egy székely földműves iskola létesítésére 1889-ben az EMKE-re hagyta Alsó-Fehér megyében algyógyi birtokát: 2190 hold szántóföldet, kaszálót és legelőt, a hozzá tartozó épületekkel és felszerelésekkel. Lengyelfalvi Orbán Balázs báró, A Székelyföld leírása nagynevű szerzője tövisi birtokát hagyományozta az egyesületre. Dersi János marosvásárhelyi birtokos végrendeletileg 20 000 korona készpénzt hagyott az EMKE-re "munkásságával és takarékosságával szerzett vagyonából". Így jött össze fokozatosan a századforduló idejére az a jelentős EMKE-vagyon, mely lehetővé tette az egyesület sokirányú és hatékony működését.
Elemi népiskolák egész sorát hozta létre az EMKE, és okkal fordított oly nagy gondot a magyar szórványok iskolaviszonyainak javítására. Néhány közeli példa: Mezőménes református felekezeti iskolájának termét az EMKE anyagi segítségével 1903-ban újjáépítették, de EMKE- hozzájárulással épült fel a radnóti, magyarózdi, uzdiszentpéteri iskola is. Az EMKE jelentős összegekkel segítette a tanítókat, a szegény sorsú gyermekeknek adományokat utalt ki, analfabétáknak tanfolyamokat szervezett stb. Szinte áttekinthetetlen a művelődés érdekében kifejtett EMKE-munka teljessége: népkönyvtárak százai, kórusok, különféle irodalmi és népművészeti megmozdulások, műemlékvédelmi tevékenységek sora. És a nép jólétét célzó gazdasági, iparfejlesztési törekvések, közérdekű építkezések, melyek mind az alapszabályzatban megfogalmazott nemzetmentő célkitűzések megvalósítására irányultak.
Sajnos, csak az első világháború végéig tarthatott az EMKE virágzásának eseményekben és sikerekben gazdag korszaka. Ekkor a közadakozásból összegyűlt hatalmas vagyon elveszett. Működése nem szűnt meg egészen, de igen-igen beszűkült. Vezetője, irányító szelleme továbbra is az a Sándor József maradt, aki már az induláskor meghatározó szerepet játszott az egyesület életében. 1944 végén, amikor a főtitkári tisztet a jeles kolozsvári költő és szerkesztő, Kis Jenő vállalta el, ismét megélénkült az EMKE Észak-Erdélyben: könyveket adtak ki, támogatták a műkedvelő színjátszást és kórusmozgalmat, gondjaikba vették a könyvtárak és múzeumok ügyét. Rövid ideig tartó pezsgés után az EMKE 1946-ban kényszerűség folytán beolvadt az egykori Magyar Népi Szövetségbe, annak közművelődési osztályába, és átmeneti vergődés után megszűnt létezni. Négy nehéz évtizeden át említeni sem lehetett, hogy ezeken a tájakon volt egyszer egy EMKE…
1991 tavaszán, április 20-án Brassóban újjáalakult az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, változatlanul Kolozsvár központtal. Azóta eredményesen folyik országos hálózatának kiépítése és működtetése, persze, merőben más feltételek között, mint egykoron. Minden olyan erdélyi megyében, ahol jelentősebb számban él magyar lakosság, működik EMKE-szervezet, illetve hozzá csatlakozó közművelődési egyesület. Ennek a sokágú és eleven tevékenységnek a legjelentősebb keretei kétségtelenül a különböző helyi művelődési egyesületek, társaságok, egyletek.
Erdély földjén messzi múltban gyökerező, gazdag hagyománya van a cselekvő művelődésnek, a sorskérdésekkel történő szembenézés iránti fogékonyságnak. Ez a mindenkori idő parancsa. Ilyen szellemben kíván eleget tenni hivatásának a 125 évvel ezelőtt megalakított EMKE is. Változott történelmi viszonyok között, jelenkori lehetőségekhez igazodva végzi munkáját az annak idején megfogalmazott célkitűzések magasztos alapelveihez igazodva. A megmaradás, megmaradásunk ügyét szolgálja hittel, hűséggel. Amíg és ahogy lehet.
Zászlajára az alábbi jelszót tűzve: Ki a köznek él, annak élni érdemes.
Dr. Ábrám Zoltán,
országos területi alelnök,
Maros megyei elnök
Népújság (Marosvásárhely)

A mi 20. századunk
Korunk, 2010. április
"Egy hosszú és/vagy rövid – esetleg akár keresztbe metszett – századról szól a lapszám, amelyet az olvasó a kezében tart: a magyarság 20. századáról, amely – nemzetünk tekintetében egyértelműen – az ismétlődő kényszerhelyzetek és gyakorta beszűkülő mozgásterek okán szinte állandósult törések és többnyire egymást tagadó, folytonos újrakezdések időszakaként is körülírható" – olvasható a Kovács Kiss Gyöngy által jegyzett bevezetőben. A lapszám tematikus tömbjét öt neves magyarországi szerző tanulmányai alkotják: Romsics Ignác, aki a koordinációs és szerkesztési munkába is bekapcsolódott, a huszadik századi magyar politikai rendszereket vizsgálja, Gyáni Gábor a század társadalmait, Tomka Béla a gazdasági élet alakulását elemzi írásában. Pritz Pál tanulmányának témája a 20. századi magyar külpolitika, míg Szarka Lászlóé a kisebbségi helyzetben élő Kárpát-medencei magyarság.
A lapszámban az olvasó találkozik Karácsonyi Zsolt és Vaszilij Bogdanov verseivel, illetve a rovatokban – többek között – K. Horváth Zsolt, Ungvári Zrínyi Ildikó, Balázs Imre József, Kemecsi Lajos, Borsodi L. László írásaival. A grafikai anyag Tettamanti Béla budapesti képzőművész munkája.
Népújság (Marosvásárhely)

Segítők Baráti Köre sorozat
Ötéves a magyarózdi Drogterápiás Otthon
Néhány hete indult útjára az a sorozat, mely a Segítők Baráti Köréhez tartozó szakemberek munkáját mutatja be. Ezúttal egy olyan témát érintünk, olyan problémáról – és annak megoldásáról is – írunk, amely nem lehet idegen sok Népújság-olvasó számára: az egyéni és családi élet harmóniáját igencsak megrontó szenvedélybetegségekről lesz szó. Nem csak Maros megyét, hanem egész Erdélyt, sőt ennek határait is átlépő kórról van szó. Közép-Kelet-Európa országainak kultúrájához szervesen hozzátartozik az alkohol fogyasztása. Senkinek sem tűnik fel, hogy lehetne alkoholfogyasztás nélkül is ünnepelni, örülni vagy bánkódni. A vendégfogadás is kötődik az alkoholhoz. Erre vagyunk szocializálva. Valóban elmondható, hogy szenvedélybeteg társadalomban élünk. Ennek a kínját és fájdalmát csak azok érzékelik, akik maguk is rabjai e betegségnek, vagy társként, gyerekként, hozzátartozóként élik életüket ilyen személyek közelében. Az 1989-es változásokat követően a társadalmi szervek, szociális intézmények, a szociális törvényhozás egyre inkább felfigyelt erre a problémára.
A Bonus Pastor Alapítvány 2003-ban végzett kutatást Erdély hat megyéjében (Hargita, Maros, Kolozs, Brassó, Bihar és Szilágy), hogy felmérje a lakosság alkoholfogyasztással kapcsolatos szokásait, hogy feltérképezze az ezzel összefüggő attitűdöket, az italfogyasztás társadalmi elfogadottságát, valamint a segítségkéréssel kapcsolatos magatartást. E kutatás következtetéseképpen elmondható, hogy a vizsgált népesség 13,5 százaléka rendszeres alkoholfogyasztó, 14,6 százaléka élete során gyakran részegedett le. A kérdezettek háromnegyede mérsékelt ivónak tartja magát, 64 százaléka pedig 14 és 20 éves kora között fogyasztotta az első egy kortynál több alkoholos italt. E felmérésből az is kiderült, hogy a szaksegítség igénylése gyengén elfogadott, a segítői lehetőségek szűkösek vagy nem ismertek.
A Bonus Pastor Alapítvány (www.bonuspastor.ro) elsőnek kezdeményezte és hozta létre magyar nyelvterületen Erdélyben a szenvedélybetegeket rehabilitáló Drogterápiás Otthonát Magyarózdon. Modellként a Kanadában jól ismert és elismert Portage-rendszert vette alapul, melyet a Magyarországon 20 éve működő Ráckeresztúri Drogterápiás Otthonon keresztül ismert meg és alakított át az itthoni sajátosságoknak megfelelően.
Ez év márciusában ünnepelt az alapítvány: öt évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit az otthon, fogadva az első hat lakót. Az azóta eltelt öt év alatt mintegy 150 szenvedélybeteg férfi (19 – 50 év közötti) fordult meg az otthonban, ki kevesebb, ki több időt töltve ott. A stukturált (néha szigorúnak tűnő) napirendet, a teljes időt kitöltő, jól felépített, mégis otthonos légkörben zajló, a város forgatagától elzárt gyógyulási folyamatot nem mindenki tudja vagy akarja végigvinni.
Noha a függőség elsődlegesen testi betegség, mégis az élet valamennyi területével kölcsönhatásban van. A függőség bio-pszicho- szociális betegség: károsítja a testet, kihatással van az elmére, megrontja az emberi kapcsolatokat. Ez a hármas romlási folyamat időben több évet, sokszor évtizedet ölel fel. Ezért a felépülés is hosszú folyamat. A Magyarózdra érkező alkoholista, drogos, szerencsejátékos, nikotinfüggő eljut az életének egy olyan mélypontjára, ahol felismeri, hogy kelepcébe került: meg van fosztva a választás szabadságától. A legjobb döntés, ami ilyenkor születhet, az, hogy segítséget kér. És aki elkezdi a felépülés folyamatának rögös útját, szembesül múltjával és jelenével, felméri azokat a károkat, melyeket a függősége okozott, elkezdi megismerni önmagát: erősségeit és gyengeségeit, tanul kommunikálni, felismerni, azonosítani, kifejezni, kezelni érzéseit, olyan készségeket sajátít el vagy tanul újra (megbízhatóság, szavahihetőség, empátia, megfelelő önkifejezés, fegyelmezettség, segítségkérés képessége, pontosság, szabályok tiszteletben tartása, felügyelet elfogadásának képessége, csoportos tevékenység végzésére való készség stb.), melyek segítségével egyre több felelősséget kap az otthonban. A gyógyulás folyamatában nagy segítséget jelent a terápiás közösség, a munkatársak, az egyéni terápiás beszélgetések, a munkaterápia.
Akik végigülték a terápia teljes 9 hónapos időtartamát, azok nagy része, mintegy 75%-a, azóta is absztinensen küzdi a szabad élet mindennapos harcát, annak örömeivel együtt.
A márciusi ünnepre több szabadult szenvedélybeteg, hozzátartozók, kül- és belföldi támogatók, számos érdeklődő jött el. Az addiktológiai előadást közös ebéd követte, majd két, jelenleg gyógyuló lakó az otthont mutatta be azoknak, akik még nem ismerték. A nap fénypontja a templomban zajló hálaadó istentisztelet volt, melynek keretében több szabadult szenvedélybeteg és hozzátartozója mondhatta el, hogyan változott meg az élete.
Adorján Éva szociális munkás
Népújság (Marosvásárhely)

Általános sztrájkra készülnek a köztisztviselők
A Köztisztviselők Országos Szakszervezete (SNFP) döntött a tiltakozások ütemtervéről, eszerint április 15-én tiltakozó felvonulást szerveznek a kormány épülete előtt, májusban figyelmeztető, majd általános sztrájkba lépnek.
A Sebastian Oprescu SNFP-elnök által aláírt mai közlemény szerint a tiltakozásokat az váltotta ki, hogy nem tartották tiszteletben a kollektív munkaszerződéseket, a végleges és megfellebbezhetetlen bírósági ítéleteket, valamint a Munkatörvénykönyvet.
A szakszervezetisek szerint több alkotmányos jogukat is megszegték, így a kollektív tárgyalásokhoz való jogot, a kollektív munkaszerződés alkalmazásához való jogot, valamint azt az előírást, miszerint ezek a szerződések a két fél törvényének minősülnek.
A szakszervezetek állítása szerint a kormány nem tartja tiszteletben a bíróságok végleges és megfellebbezhetetlen ítéleteit sem, amelyek bizonyos törvényes juttatások kifizetésére kötelezik a munkaadókat, és nehezményezik, hogy a túlórákat sem fizetik ki.
Az április 15-i felvonulásra 11 és 13 óra között kerül sor a kormány székhelye előtt.
Májusra tervezik a figyelmeztető, majd az általános sztrájkot.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Nem etnikai indíték a bozgorozás?
Cáfolja a Szeben megyei rendőr-főkapitányság, hogy román fiatalok egy csoportja etnikai vagy politikai okokból bántalmaztak szászmedgyesi magyar középiskolásokat. Mint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, a tizenegy százalékban magyarok lakta város (Medgyesen a közösség lélekszáma 6500 fő) RMDSZ-székházában húsvét hétfőjén rendezett összejövetelre két román férfi is „bekérezkedett”, majd az elutasító válasz miatt hatodmagukkal visszatértek, és több diákot agyba-főbe vertek, az épületben pedig törtek-zúztak.
A diákok közül ketten orvosi ellátásra szorultak, egyikük hat-hét napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Luciana Balteş, a megyei rendőrség szóvivője tegnap lapunknak annak ellenére tagadta az etnikai indítékot, hogy a támadók nemzetiségük miatt gyalázták, bozgornak (hazátlan – szerk. megj.) nevezték a magyar fiatalokat.
A rendőrfelügyelőtől megtudtuk, a medgyesi kapitányságon két bántalmazott tett feljelentést testi sértés és egyéb erőszakos bűncselekmény miatt, panaszukban azonban nem tesznek említést a „bozgorozásról”. „Eddigi információink szerint a két csoport közötti összetűzés kiváltó oka az alkoholfogyasztás volt, a spontán verekedés pedig azután alakult ki, hogy az RMDSZ székházában tartózkodó fiatalok nem engedték be összejövetelükre a hat támadót” – nyilatkozta a Krónikának a rendőrségi szóvivő, aki arra a kérdésünkre már nem tudott válaszolni, hogy az agresszorokhoz hasonlóan a magyar fiatalok is fogyasztottak-e alkoholt.
Luciana Balteş elmondta, a nyomozó hatóság összesen három bűnvádi dossziét nyitott az ügyben, és a törvényszéki orvostani intézet által a bántalmazott diákokról vett látlelet eredménye alapján dönt a támadók elleni eljárás jogi besorolásáról. A harmadik nyomozati anyag egyébként annak tulajdonítható, hogy az incidens ügyében magánterület megsértése miatt feljelentést tett Balázs Béla Attila, az RMDSZ Szeben megyei, valamint Orosz Csaba, a szövetség medgyesi elnöke is. A fiatalok húsvéti rendezvényének otthont adó épület ugyanis Magyar Közösségi Házként működik, egyúttal ott székel a megyei és városi RMDSZ-szervezet, valamint az EMKE területi szervezete is.
„Legyünk komolyak, és a rendőrség állítása ellenére ne nevezzük a történteket kocsmajelenetnek, hiszen a 16-17 éves magyar diákok esetében szó sem volt alkoholozásról. Itt nem ittas emberek összetűzéséről, hanem nyilvánvaló etnikai támadásról van szó, és a hat román kötekedő a magyar közösség ellen lépett fel” – nyilatkozta lapunknak Balázs Béla Attila, aki szerint az etnikai indítékot egyértelműen alátámasztja a magyar fiatalok anyázása, „bozgorozása”.
A Szeben megyei RMDSZ-elnök bízik abban, hogy a feljelentések alapján a rendőrség megteszi kötelességét, és példásan megbünteti a támadókat, hogy hasonló agresszióra többé ne kerüljön sor sem a városban, sem a megye más településein. „Ehhez hasonló támadásra nem volt még példa Szeben megyében, hiszen olyan multikulturális közegben élünk, ahol nincs helyük a különböző nemzetiségek közötti összetűzéseknek” – jelentette ki kérdésünkre Balázs Béla Attila. A megyei rendőr-főkapitányság szóvivője egyébként lapunknak elmondta, a medgyesi nyomozóknak sikerült azonosítaniuk mind a hat, a magyar fiatalokat bántalmazó támadót.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Gyergyószentmiklós: perelnek a kizárt RMDSZ-tanácsosok
Pert indított az RMDSZ ellen az az öt, a szövetség színeiben mandátumhoz jutott gyergyószentmiklósi tanácsos, akiket a helyi szervezet javaslatára a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) megfosztott tagságától – tájékoztatta a Krónikát Kincses Előd, a felperesek ügyvédje.
Mint mondta, megbízói a SZÁT határozatának visszavonását kérik. Az első tárgyalást szeptember 30-ára tűzte ki a bukaresti 2-es körzet törvényszéke, amely a pártokon belüli vitás kérdéseket bírálja el.
Mint ismeretes, Gáll Árpád, Kastal László, Len Emil, Suciu Gábor és Tinka Kálmán kizárását azt követően kezdeményezte a helyi RMDSZ-szervezet, hogy a választmány döntése ellenére megszavazták a Magyar Polgári Párt (MPP) azon kezdeményezését, hogy az önkormányzat külföldi befektetőre bízza a városi távhőrendszer felújítását.
Az öt tanácsos tagságának megvonásáról március 29-i keltezésű átiratában értesítette az önkormányzatot Bende Sándor, az RMDSZ Hargita megyei soros elnöke. A törvény értelmében a tanácsnak a kiközléstől számított 30 napon belül a soron következő rendes ülés napirendjére kell tűznie az ügyet, ugyanis a párttagságuktól megfosztott tanácsosok ezzel egyszerre tanácsosi mandátumukat is elveszítik. „Ilyen esettel még nem találkoztam, noha tíz éve a közigazgatásban dolgozom” – szögezte le a Krónika kérdésére Nagy István jegyző, kifejtve, hogy az ügyet a polgármester vagy a tanácsosok tűzhetik napirendre. Közölte: az öt tanácsos kizárása „az RMDSZ belső háborúja”, amihez semmi köze. A törvény szerint a tanácsnak tudomásul vételi határozatot kell elfogadnia. A gyergyószentmiklósi testület rendkívüli ülése április 20-án, a rendes ülés pedig a hónap utolsó szerdáján lesz.
Mezei János polgármester lapunk kérdésére elmondta, a törvény értelmében jár majd el az ügyben. „Elítélem az RMDSZ viszonyulását, hiszen azért büntetik őket, mert a közösség érdekeit helyezték minden más egyéb érdek elé” – szögezte le Mezei. Kincses Előd lapunknak kifejtette: „a kizáró határozat nem jogerős mindaddig, míg a bukaresti törvényszék nem hoz végleges határozatot az ügyben”. Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

Folytatódik a belháború
Egyre valószínűbb, hogy nem lesz kihívója Szász Jenő elnöknek a Magyar Polgári Párt szombati kongresszusán, az alakulat belső ellenzéke ugyanis nem állít ellenjelöltet az MPP vezetőjével szemben. A párt jelenlegi vezetőségével hosszú ideje konfliktusban álló tisztségviselők, illetve egyszerű tagok csoportja tegnap levélben szólította fel Szász Jenőt: halassza el az április 11-ére Gyergyószentmiklósra összehívott Országos Tanács (OT) ülését, mivel a bukaresti törvényszék még nem indokolta meg, pontosan miért nyilvánította törvénytelennek az egy évvel ezelőtti kongresszuson megszavazott alapszabályt.
Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének a tavalyi kongresszus után lemondott elnöke a Krónikának elmondta: a belső ellenzékhez tartozó kongresszusi küldöttek részt sem vesznek az OT hét végi ülésén, mivel szabálytalannak tartják azt, így szerinte Szász Jenőnek csak akkor lesz ellenfele, ha „generál magának”.
A lapzártánkig 30 polgári párti által aláírt levél címzettje Szász Jenő, mint a párt alapító elnöke. Az aláírók azért hangsúlyozzák az alapító kifejezést, mivel állításuk szerint azáltal, hogy a bukaresti törvényszék nem fogadta el az egy évvel ezelőtti alapszabály-módosítást, továbbra is a bejegyzéskor elfogadott alapszabály érvényes. Ez pedig szerintük azt is jelenti, hogy a pártnak jelenleg nincs elnöksége, hiszen az alapító alelnökök az elmúlt időszakban egy kivétellel mind lemondtak.
Az aláírók azért kérik Szásztól a küldöttgyűlés összehívásának elhalasztását egy későbbi időpontra, mert még meg sem érkezett a törvényszéki indoklás, így nem lehet tudni, hogy konkrétan mit kifogásol az igazságügyi szerv. Ugyanakkor szerintük elhamarkodott ilyen rövid idővel a döntés után összehívni az OT-t, mivel sem az alapszabály módosítása, sem az igencsak szükséges tisztújítás nincs megfelelően előkészítve.
„A jelen helyzet több mint zavaros, és félő, hogy az előkészítetlen szombati tanácskozás újabb jogvitát eredményez a párton belül. Mire e sietség, holott annak idején az elnök úr még a megyei elnökök közös levele nyomán sem volt hajlandó összehívni az OT-t? Ráadásul a jelenleg zajló háttéregyeztetések és a küldötti minőséggel nem rendelkezők újbóli összehívása kísértetiesen ismétli a tavalyi, botrányosra sikeredett OT hibáit” – fogalmaznak a belső ellenzék képviselői, akik szerint az MPP nem halad jó úton, és ezért a mindenkori elnök a „leginkább felelősségre vonható”.
„Jelen helyzetben sokan tudjuk, mi lenne a megfelelő lépés az Ön részéről, mint ahogy azt Ön is nagyon jól tudja. A hasonló ballépések és hibák, amelyeket Ön elkövetett az MPP nevében és annak képviseletében, máshol súlyos következményekkel járnak, melyeket legtöbb esetben önként vállalnak az érintettek” – teszik hozzá.
Eközben Tőkés András, az MPP lemondott országos alelnöke is nyílt levélben fordult Szász Jenőhöz, annak apropóján, hogy a pártelnök ismét meghívta az OT-re a párt önkormányzati képviselőit, márpedig egyebek mellett épp emiatt robbant ki a tavalyi botrány is. „Nem akar nem elsöprő győzelmet aratni az elnökválasztáson, és újból meghívja hangulatgyárnak az önkormányzatiakat.
Több lesz a meghívott, mint a döntéshozó ezen az előkészítetlen, alapszabálynak nem megfelelően összehívott, nagyon rövid OT-ülésen” – állapította meg Tőkés András. Ugyanakkor a Krónika információi szerint a leköszönt tisztségviselők, azaz a belső ellenzék, olyan meghívót kaptak a hét végi gyergyói eseményre, amelyben a megrovás lehetőségét is kilátásba helyezték.
Az Antal Árpád, az MPP jogtanácsosa által szignált levélben egyebek mellett az áll, hogy az érintettek sorozatosan megszegték és áthágták párttagsági kötelezettségeiket, Gyergyóban pedig majd lehetőséget kapnak arra, hogy az alakulat legfelsőbb döntéshozó szerve előtt megvédjék álláspontjukat. Eközben a napokban lemondott az MPP-ben betöltött valamennyi tisztségéről a szervezet marosvásárhelyi alelnöke, Kali István.
Lapunknak elmondta, elvárta volna, hogy a törvényszéki ítélet után Szász belássa, hogy tévedett. Ugyanakkor – tette hozzá – az MPP berkeiben többször is felelősségre vonták amiatt, hogy egyben az EMNT Maros megyei vezetője is, s azt is kérték tőle, hogy valljon színt, mondja meg, melyik oldalon áll.
Krónika (Kolozsvár)

Egy csapat munkáját ismeri el az érdemrend
Bihar megye – A Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje a nagyváradi és a Bihar megyei RMDSZ munkájának elismerése, mondta lapunknak adott interjújában a kitüntetett, Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere.
– Hogyan értékeli azt, hogy megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét? – Ezeket a különböző fokozatú érdemrendeket március 15-e tiszteletére alapították, és a mindenkori magyar államfő adományozza. A nem Magyarországon élő polgárok esetében a külügyminiszter tesz javaslatot arra vonatkozóan, hogy egy országból kit javasolnak. Nagyon nagy megtiszteltetést, de sokkal inkább felelősséget érzek, ami egy ilyen kitüntetéssel jár: egyrészt azért, mert egy elismerés kötelezi az embert arra, hogy az addig felvállaltakon túl, ha teheti, még többet adjon a lelkéből, hogy a közösségben kifejtett tevékenysége eredményesebb legyen. Másrészt úgy érzem, hogy bár az érdemrendeket személyek kapják, mégis, az én esetemben legalábbis, az elismerés nem kimondottan a személyemhez fűződik, mert az általam kifejtett tevékenység egy csapatnak a munkája. Lehet, hogy én vagyok a csapat legláthatóbb, első vonalban lévő embere, és ezért kaptam én ezt az elismerést, de azt hiszem, hogy a Bihar megyei RMDSZ munkája volt az, amely kivülről nézve lecsapódhatott úgy, hogy azt érdemrenddel kell jutalmazni. Mondom ezt annak a tudatában, hogy nyolc évi alpolgármesteri tevékenységemben az elért eredmények zöme nem az én nevemhez, hanem annak a csapatnak a nevéhez fűződik, amelynek tagjai a városi tanácsban, vagy vezérigazgatóként, igazgatóként aligazgatóként a közigazgatásban dolgoznak. Ilyenformán mindazok az eredmények, amelyeket mindenki elér a maga területén, összegeződnek ebben az elismerésben, így elmondható hogy Nagyváradon és Bihar megyében az a fajta érdekképviselet kapott elismerést a magyar államtól, amelyet mi, az RMDSZ-ben dolgozók kifejtettünk. Tehát nemcsak személy szerint rám nézve, de a nagyváradi és a Bihar megyei RMDSZ-re nézve is kötelező érvényű, hogy ezt a munkát hatékonyabban, szélesebb körben és még több odaadással kell végezni. Mivel úgy érzem, hogy ez az elismerés sokkal inkább egy csapatnak szól, és sokkal inkább azok érdemelnének érdemrendet, akik húsz, vagy közel húsz éve tevékenykednek az RMDSZ-ben, és akikről soha senki még egy újságcikket sem írt, ezért szeretném jelképesen megosztani velük ezt az érdemrendet.
– Saját megítélése szerint mely eredménye volt az, ami a legtöbbet nyomott a latban az érdemrend odaítélésekor? – Egy ilyen pillanat mindig mérlegkészítésre kényszerít. Én a mérleget úgy készítettem el, hogy mit tettem én, és mit tett az RMDSZ. Az elmúlt húsz esztendőben az RMDSZ elsősorban a hagyományőrzés, az intézményesített anyanyelvhasználat, a kultúra, a történelmi nagyjainknak való tiszteletadás, a civil szféra kifejlesztése terén végzett átfogóbb tevékenységeket. Mostmár nem kérdés az, hogy tanulhatunk-e magyar nyelven, az más kérdés, hogy az államilag finanszírozott magyar nyelvű egyetem ügye nincs megoldva; a közigazgatásban anyanyelvhasználatunk megoldott, csak élnünk kell ezzel a joggal.
– Mi az amit a határon túli magyar érdekképviseletben még mindenképpen el szeretne érni? – Lehet, hogy 2010-ben és 2011-ben a Bihar megyében élő magyar prioritása az, hogy munkahelye legyen, hogy gyermekeinek olyan lehetőségei legyenek, hogy ne kényszerüljenek elmenni innen. A húsz év lezártával újra kell értékelnünk azt, hogy mi az, amit az RMDSZ-nek vállalnia kell annak érdekében, hogy valóban a Romániában élő magyarság érdekeit képviselje. Mert sajnos a jelenlegi gazdasági helyzet megkérdőjelezi a kulturális szomjunknak és a civil szervezetek továbbfejlesztésének a prioritását. Ezért az RMDSZ az elmúlt húsz évben kifejtett tevékenységétől eltérően valószinűleg más eszközöket kell találjon annak érdekében, hogy a jelenlegi igényekre válaszolni tudjon. Azt kell mondanom, még ha adott esetben ez a lelkünknek egy kicsit rosszul is esik, hogy az elvárások sokkal inkább a megélhetés, a megmaradás felé mutatnak, és csak utána a hagyományápolás, kultúra, stb. felé. A következő két év arról kell szóljon, hogy az itt élő magyar ember otthon érezze magát Nagyváradon, de megfelelő körülmények között is tudjon élni, értem ezalatt a megélhetést, a város rendezettségét, civilizáltságát.
Pap István
erdon.ro

Magyar fiatalokat vertek Medgyesen
Súlyosan bántalmaztak több medgyesi magyar fiatalt, akik az RMDSZ Szeben megyei és medgyesi városi szervezetének rendezvényén vettek részt április 5-én, hétfőn.
Az ifjúsági összejövetelnek otthont adó medgyesi székházban 20 óra körül több ismeretlen jelent meg, akik a szervezők többszöri felszólítása ellenére sem voltak hajlandóak távozni, mi több, verbálisan és tettlegesen is bántalmazták a magyar fiatalokat. A jelentős anyagi károk mellett, két súlyosan megsérült magyar fiatalt mentővel kellett kórházba szállítani.
A Szövetség Szeben megyei vezetői az incidenst etnikai konfliktusként ítélik meg, úgy vélik, ez nyílt támadás a medgyesi magyar közösség ellen. Balázs Béla Attila, az RMDSZ Szeben megyei elnöke és Orosz Csaba, a Szövetség medgyesi elnöke hivatalos feljelentést tett a medgyesi rendőrségen, amelyben kérik a tettesek azonosítását, valamint a szükséges törvényes intézkedések meghozatalát.
A rendőrség szerint nem volt etnikai konfliktus
Tegnap a medgyesi rendőrség több tanút is meghallgatott, sikerült azonosítani a tetteseket is, ám még nem állítottak elő senkit – tudta meg az Új Magyar Szó Luciana Băltaştól, a Szeben Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől, aki nem kívánt további részleteket közölni az ügyről. Mint fogalmazott, kollegái még vizsgálják az incidens körülményeit.
„Semmiképp nem mondanám azt, hogy etnikai konfliktusról volt szó. Két csoport szórakozó fiatal szólalkozott össze” – mondta a szóvivő.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Akarnoksággal, pártvezetői hozzá nem értéssel és politikai "ámokfutással" vádolja Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét Tőkés László.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke csütörtökön az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott nyílt levelében azzal kapcsolatban foglalt állást, hogy az MPP szombaton rendkívüli Országos Tanácsot (kongresszust) tart Gyergyószentmiklóson, miután a bukaresti bíróság törvénytelennek nyilvánította az alakulat tavalyi kongresszusán végrehajtott alapszabályzat-módosítást. A bíróság ugyanis helyt adott annak az óvásnak, amelyet az MPP 2009. március 14-i botrányos gyergyói Országos Tanácsán történtek miatt annak Bihar megyei szervezete nyújtott be.
A tavalyi kongresszuson Szászt megerősítették pártelnöki tisztségében. A jelenlévők többsége valóban megszavazta a döntést, de a procedúrát a párttagok és a küldöttek egy része szabályellenesnek minősítette. Szász ugyanis a voksolás előtt előállt azzal a javaslattal, hogy a 144 országos küldöttön kívül kapjanak szavazati jogot a meghívottak is, például az előző évi helyhatósági választásokon mandátumot szerzett tisztségviselők. Mindezt annak ellenére javasolta, hogy az alapszabályzat világosan előírta: csak a megyei küldöttgyűlések során kijelölt küldöttek szavazhatnak. Szásznak sikerült is ezt keresztülvinnie, így a küldötteken kívül további 281 személy nyert szavazati jogot ezen a fórumon.
Az elnök belső ellenzéke az alapszabályzattal ellentétesnek minősítette a határozatot, s a küldöttek egy része elhagyta a termet. Így a szavazati jogra szert tett 425 személyből csupán 289 voksolt az ülés végén. Szász ennek köszönhetően kaphatott 256 szavazatot, pártelnöki mandátuma ezzel négy évre meghosszabbodott. Az ellenzők azonban a kongresszusi határozatok semmissé nyilvánítását kérték a bukaresti törvényszéktől.
Ezekre az előzményekre utal Tőkésnek az MPP tagjaihoz intézett nyílt levele, amelyben a pártelnök újabb ámokfutásának nevezi az Országos Tanács mostani összehívását. Emlékeztet: az MPP-t szerinte a választás szabadságának jogos igénye hívta életre egy olyan helyzetben, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) birtokolta az erdélyi magyarság politikai képviseleti monopóliumát.
Tőkés ilyen értelemben az MPP-t csupán eszköznek tekinti a hatékonyabb közösségi érdek- és jogérvényesítésre. Ugyanez az eszköz azonban felelőtlen pártpolitikusok kezében silány hatalmi eszközzé válik, személyes érdekeik és ambícióik kielégítésére szolgál - teszi hozzá. Bár Tőkés elismeri az MPP alapító elnökének korábbi "elévülhetetlen érdemeit", úgy véli: Szász Jenő "könnyűnek találtatott" mind a választások alkalmával szükséges tárgyalóképesség és következetesség, mind az építkezéshez szükséges kitartás és szorgalom, mind pedig vezetői alázat szempontjából.
Tőkés azt vallja: egy előkészítetlen Országos Tanács megtartásának célja nem az igazságszolgáltatás által megállapított szabálytalanságok kijavítása, hanem az alapító elnök bebetonozása.
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója, Bukarest

Ünnep a Művészeti Egyetemen
64 éves fennállását ünnepli ma a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem. Évek óta minden április 9-én jogelődje, a kolozsvári Zene- és Színművészeti Konzervatórium megalapítására emlékezik a marosvásárhelyi művészképző. Az idei Egyetem Napját egy évforduló teszi különlegessé: száz éve született Kovács György, a Székely Színház egyik jelentős alapító színésze, az egyetem legendás tanára. Az ő emlékét kívánja megőrizni az az emlékplakett, Makkai István munkája, amelyet ma délelőtt avatnak fel az egyetem udvarán. 11 órától a zenepedagógia szakos diákok dzsessz- és operettkoncertje előzi meg a plakett leleplezését, ezt követően, 11.30-tól az egyetem kiadójánál megjelent legfrissebb tanulmányok, színház- és bábszínház-tudományi könyvek bemutatására kerül sor a Stúdió Színház előcsarnokában. 12.30 órakor kezdődik az egyetem szenátusának ünnepi tanácskozása, melynek keretében átadják a díszdoktori címeket. Az esemény színvonalát a zenepedagógia szakos diákok koncertje (műsoron: J. Plegel és Rugero Leoncavallo művei), illetve Molnár Tünde, Strausz Imre István, Benedek Tibor, Ila Gábor, Kis Annamária orgonakoncertje emeli.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

A bukott elnök szerecsenmosdatása
Tőkés László, az EMNT elnöke, EP- képviselő szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyílt levélben fordult a Magyar Polgári Párt országos, megyei és széki tisztségviselőihez, önkormányzati képviselőihez, amelyben kifejti:
Az MPP alapító elnöke, a létrehozás folyamatában szerzett elévülhetetlen érdemei ellenére könnyűnek találtatott mind a választások alkalmával szükséges tárgyalóképesség és következetesség, mind a békeidőben kívánatos, építkezéshez szükséges kitartás és szorgalom, mind az aktív tagság összetartásához és csapatként való működtetéséhez szükséges belső jogkövetés iránti tisztelet és vezetői alázat szempontjából.
Nem kívánom az alapító elnök által elkövetett baklövések, a párt belső szabályait sorozatosan áthágó döntések és a polgári-nemzeti tábor különböző csoportosulásai közötti véleménykülönbségek elmélyítését eredményező ballépések hosszúra nyúló lajstromát összeállítani. Még csak arra, a párt önkormányzati tisztségviselőinek címzett, meghívónak álcázott, szánalmas politikai manifesztumra sem kívánok érdemben reflektálni, amelyben az alapító elnök a bolsevik gyakorlatra jellemző ellenségkép felmutatásával próbálja elterelni a figyelmet saját pártvezetői inkompetenciájáról.
Szász Jenő szerint "jogvitáknak álcázott politikai vita" zajlik a párt függetlenségének feladásáról, akik pedig a döntések törvényességét kérik számon, azok nem mások, mint RMDSZ-, újabban pedig Tőkés-ügynökök. Lelke rajta, hogyha botor módon immár legfőképpen bennem és az általam vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban véli felfedezni a pártépítés és a kibontakozás legfőbb akadályát.
Ezen levelem nem is a politikailag és erkölcsileg egyaránt bukott elnökhöz és kritikátlan követőihez, hanem sokkal inkább a kevésbé hangos, a párt ügyét és ennek "ódiumát", a szervezeti és önkormányzati munkával járó állandó ütközéseket nyilvánosan felvállaló tagokhoz szól – olvasható a nyílt levélben, majd a szerző megállapítja, hogy egy olyan előkészítetlen Országos Tanács megtartása, amelynek célja nem az igazságszolgáltatás által megállapított szabálytalanságok kijavítása, hanem csupán szerecsenmosdatás, felelősségáthárítás és az alapító elnök bebetonozása, minden bizonnyal további helyrehozhatatlan károkat fog okozni, és közös dolgaink, a nemzeti tábor sorainak rendezését hosszú időre ellehetetleníti.
Népújság (Marosvásárhely)

Változás
Vasárnap egy nyolcéves korszak zárul le Magyarországon. Sötét korszak. Mely alatt Magyarország többnyire rossz irányba változott.
Közép-Kelet-Európa egykori éltanulója jóformán sereghajtó lett, a korábbi látványos fejlődés helyét átvette a recesszió, a társadalmat pedig súlyos feszültségek jellemzik. Míg korábban az eltérő politikai véleményeket párbeszéd és együttműködés révén igyekeztek közös nevezőre hozni, mára a kölcsönös bizalmatlanság és merev szembenállás uralkodik. Az ellenfelek ellenségekké váltak, nemcsak a politikai pártok, hanem támogatóik táborai is. A megoldatlan problémák a társadalom radikalizálódásához, s a szélsőségek megerősödéséhez vezettek. A korábban a balkáni és dél/európai országok „országmárkája”, az elburjánzott korrupció immár Magyarországon is kiemelkedő problémává vált. Az anyaország és a határon túli magyarság között pedig mélységes szellemi és érzelmi törés következett be.
Valahogy így fest a nyolcéves szocialista kormányzás öröksége.
Nem csoda hát, hogy változás ígérkezik. Noha a választás számos ismeretlent rejteget, annak legfontosabb tétje, a kormányzás jogának megszerzése borítékolható.
A Fidesz abszolút többséget szerez, csupán az kérdéses, hogy eléri-e az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmadot.
Szintén vasárnap dől el, hogy a felmérésekben többnyire fej-fej mellett lévő MSZP és Jobbik közül melyik lesz a második. Azt sem tudni, bejut-e még más párt is az országgyűlésbe. A tavaly alakult Lehet más a politika (LMP) esélyes az 5%-os küszöb elérésére, de a szebb napokat megélt MDF sem írható le teljes biztonsággal.
Vasárnap választ kapunk mindezekre a kérdésekre. Magyarország választópolgárai adják meg. Az ő kezükben az ország sorsa. A felelősség is őket terheli.
2002-ben bedőltek a populizmusnak, s 2006-ban újráztak: az MSZP nem az égből pottyant, hanem a lakosság választása révén került – illetve maradt – hatalomra.
Most sem lesz másképp: a következő 4 évben azt eszik, amit vasárnap főznek. Saját kezűleg.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Címer és pecsét a Székelyföldön – „Székelyföld azoké legyen, akik hisznek benne”
Sepsiszentgyörgyre érkezett a Címer és pecsét a Székelyföldön című vándorkiállítás, amelyet csütörtökön este nyitottak meg a Székely Nemzeti Múzeumban.
A tárlat átfogó képet nyújt a székelység képviseleti, helyhatósági és egyházi szervezetei által használt szimbólumokról a 15. századtól napjainkig, bemutatja a látogatónak a székely nemzet régi és újabb címerét és címeres pecsétjeit. A kiállításon megtekinthetőek a székely székek, városok és falvak helyhatósági címeres pecsétjei, kiegészítve felekezetenként az egyházi pecsétekkel, ugyanakkor Keöpeczi Sebestyén József vármegyékről készült színes címerrajzai is.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke megnyitó beszédében a székelységet megjelenítő legrégibb címerábrázolásokról beszélt, ismertetve, hogyan változtak a címerek és hogyan változott az ezzel kapcsolatos kutatás szerepe a történelem során. „A századok során sok minden változott. A szerencsétlen huszadik század pedig fátylat borított a székely szimbólumokra, hangfogót tett azok kutatóira. Hogy ne is beszéljünk jelképeink használatának tiltásáról. Hogy nem veszett ki a köztudatból, a közérdeklődésből, sok minden kellett. Kellettek a lelkes kutatók, kellettek a tárgyi emlékek, olyanok is, amiket megsemmisítettek, és kalapáccsal levertek. Olyanok is, amelyek helyükön maradtak” – hangsúlyozta Tamás Sándor, kiemelve, hogy Háromszék vármegye régi megyeházán, a jelenleg megyei könyvtárnak otthont adó épületen most is megtalálható a Tres Sedes Siculorum felirat.
„Kenyér nélkül, fedél nélkül, meleg nélkül azért még ember az ember. Múltja nélkül, emlékei nélkül, legendái, hagyományai nélkül már biztosan nem az. Viszont sem száz, sem ezer év alatt biztosan nem veszhet el történelmünk és hitünk. Minket nem lehet sem megsemmisíteni, sem kilökni kisebb tájhazánkból, mert minket ide köt család, nemzeti hagyomány, hit, barátság, becsület és hűség” – fogalmazott Tamás Sándor, utalva beszédében a román politikusok kijelentéseire, mely szerint Székelyföld nem létezik. „Székelyföld azoké legyen, akik akkor is szeretik, amikor nem könnyű szeretni. Azoké legyen, akik akkor is maradnak, amikor nem könnyű maradni. Székelyföld azoké legyen, akik hisznek benne” – zárta beszédét Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
A tárlatmegnyitó házigazdája Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzkutató, a megyei tanács munkatársa volt, aki méltatta a székely szimbólumok kutatásának jelentőségét, kiemelve ezek identitáserősítő értékét. Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott főlevéltáros, Erdély legismertebb pecsétkutatója ismertette a kiállítás háttérmunkáját, kiemelve annak jelentőségét, hogy évtizedes kutatómunka áll a tárlat anyaga mögött. Szekeres Attila István heraldikus elmondta, a kiállított anyag egy válogatás, ennél jóval nagyobb anyag gyűlt össze a kutatás során. Ugyanakkor megjelent a Székely Szimbólumok nyomában címmel tavaly novemberben Sepsiszentgyörgyön megszervezett konferencia anyaga, kötetbe szerkesztve, amely összegzi a Székely Címer-, Pecsét és Zászlótörténeti munkacsoport eddigi tevékenységét.
A Címer és pecsét a Székelyföldön című vándorkiállítás két hétig tekinthető meg a Székely Nemzeti Múzeumban.
(rmdsz hírszerk.)
Nyugati Jelen (Arad)

Markó: megérett az idő a mélyreható decentralizációra
Az RMDSZ álláspontja szerint megérett az idő a mélyreható decentralizációra, különösen az oktatás és az egészségügy terén: ez ugyanakkor egyfajta válasz a gazdasági válságra is, hiszen egy decentralizált adminisztráció jobban helyt tud állni a nehéz pillanatokban – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján.
A Szövetség prioritásairól szólva elmondta: az RMDSZ a központosító mentalitás felszámolására és egy valóban decentralizált társadalom megteremtésére törekszik, és e tekintetben jelentős előrelépést hozhat a készülő oktatási törvénytervezet is.
– Az új oktatási törvény egyértelműen reformot ír elő, és ennek a gerincét a decentralizáció alkotja. Az egyetem előtti oktatás esetében ugyanis az oktatási intézményeket áthelyeznék a helyi, illetve megyei önkormányzatok hatáskörébe, a döntéseket pedig a szülők, a tanárok és az önkormányzat képviselőiből álló iskolaszékek hoznák meg, beleértve az iskolaigazgatók kinevezését is. Azt gondolom, hogy ez egy rendkívül fontos reform lehet, ennek érdekében a kormány hétfőn rendkívüli ülés keretében véglegesíti a tervezet szövegét, és ezt reményeink szerint az ülésszak végéig a parlament el is fogadja – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki szerint e tekintetben egy másik fontos terület az egészségügy. Kifejtette: az RMDSZ mindenben támogatja Cseke Attila egészségügyi minisztert, aki a következő időszakban végig akarja vinni a decentralizációt, az egészségügyi intézmények áthelyezését a helyi és megyei önkormányzatok alárendeltségébe.
A vasárnapi magyarországi választásokról szólva leszögezte, egyetlen magyarországi párttal, a Jobbikkal kapcsolatban nyilatkozhat elutasítóan. – Nem örülünk annak, hogy a közvéleménykutatások szerint ilyen erős támogatottsága van a szélsőjobbot képviselő pártnak. Ezen túl az RMDSZ-nek az az érdeke, hogy a majdani magyarországi kormánypárttal és a magyar kormánnyal minél szorosabban együttműködjék: véleményünk szerint ugyanis ez az érdeke nemcsak az RMDSZ-nek, hanem az egész erdélyi magyarságnak. Ezért, a választások után, egy megfelelő pillanatban közvetítenünk kell a véleményünket, hogy mi hogyan látjuk a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormánypolitika helyzetét. Mi támogatni fogunk minden olyan elképzelést és intézkedést, amely erősíti a határon túli magyarsággal kapcsolatos politika intézményes jelenlétét a magyar kormányban. Tehát, ha az eljövendő kormány erősíteni kívánja ezt az intézményes jelenlétet és a különböző konzultációs formákat, ezt mi támogatni fogjuk, és nyilvánvalóan mindannyiunk érdeke az is, hogy a határon túli magyarok számára biztosított költségvetési keret minél nagyobb legyen – mondta a szövetségi elnök.
A kettős állampolgársággal kapcsolatban kifejtette: ez láthatóan már Romániában sem okoz feszültségeket, például Moldovával kapcsolatosan kialakultak azok az egyszerűsített formák, amelyek segítségével moldovai állampolgárok könnyen megkaphatják a román állampolgárságot. - Azt gondolom, hogy ehhez hasonló módszereket, megoldásokat nekünk is támogatnunk kell Magyarország viszonylatában, és ezt elképzelhetőnek is tartom, nyilván ez megint csak az ottaniak döntése lesz – tette hozzá Markó Béla. (rmdsz.hírszerk.)
Nyugati Jelen (Arad)

Boc támogatja a lusztrációs törvényt
Emil Boc miniszterelnök bejelentette, támogatja a lusztrációs törvényt, ő maga nem töltött be vezető funkciót a kommunista ifjak szervezeteiben, egyetemistaként nem élvezte a kommunista rendszer kiváltságait, így számára „nem okozhat gondot” a törvény alkalmazása.
A miniszterelnök nyilatkozatát sajtóközlemény formájában továbbította a kormány azt követően, hogy a Adrian Năstase, a PSD országos választmányának elnöke blog bejegyzésében kifejtette, Roberta Anastase, a képviselőház elnöke azért sürgette a lusztrációs törvény elfogadását, mert Traian Băsescu így szeretne szabadulni Emil Boctól.
“Mindig is támogattam és támogatom a lusztrációs törvényt, csatlakozom azokhoz, akik sürgetik az elfogadását és alkalmazását. 1989-ben 23 éves voltam, egyetemista és semmilyen funkcióm nem volt a fiatal kommunisták szervezeteiben, így egyesek állításaival ellentétben, a lusztrációs törvény alkalmazása sem okozhat gondot. Sem a Kolozs megyei KISZ-ben, sem a Kommunista Egyetemisták Szövetségének (UASCR), kolozsvári szervezetében nem volt vezető tisztségem, ahogy azt helytelenül a sajtóban állították”, hangsúlyozta a kormányfő.
Kijelenti azt is, hogy egyetemistaként nem élvezett kommunistáknak járó előnyöket, nem volt külön szobája, irodája, lakrésze a bentlakásban.
Adrian Năstase, a PSD országos választmányának elnöke blog bejegyzésében kifejtette, Roberta Anastase, a képviselőház elnöke azért sürgette a lusztrációs törvény elfogadását, mert Traian Băsescu így szeretne szabadulni Emil Boctól.
“Igen, jelen pillanatban Emil Boc az a legmagasabb állami funkcióban levő személyiség, akinek vezető tisztsége volt a KISZ-ben. Ifjú reménység, aki lám, annyi idő után bizonyított. Szellemiséget nem, csak gazdát cserélt”, írja Năstase.
Teodor Mărieş, a 21 Decembrie 1989 Szövetség elnöke kedden a képviselőház elnökével, Roberta Anastaseval folytatott tárgyalás után bejelentette, abbahagyja az éhségsztrájkot, mert sikerült megállapodniuk, hogy a parlament május 20-ig elfogadja a lusztrációs törvényt.
Roberta Anastase, kifejtette a keddi tárgyalás technikai jellegű volt, melyet újabb követ április 13-án, amikor a lusztrációs törvény módosító javaslatait is elemzik.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Szász: nincs szükségünk Tőkés erkölcsi kioktatására
Tőkés László egy esztendővel ezelőtt becsapta a választás szabadságáért küzdő erdélyi magyar embereket, különalkut kötött Markó Bélával, ott árt az MPP-nek, ahol tud, ehelyett a saját lelkiismeretével kellene elszámolnia – írja az EP-képviselőnek írt nyílt válaszlevelében Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke.
A nyílt válaszlevélben Szász Jenő azt írja: örül, hogy Tőkés László „elismeri a választás szabadságának a szükségességét és lehetőségét az erdélyi magyar politikai közéletben”, azt viszont sérelmezi, hogy Tőkés „egy esztendővel ezelőtt élt is a választás szabadságával és különalkut kötött Markó Bélával, így annak az RMDSZ-nek lett az europarlamenti képviselője, amelyet amúgy a politikai képviselettel való visszaéléssel vádol”, ezzel pedig „becsapta a választás szabadságáért küzdő erdélyi magyar embereket”.
„Az Ön politikai hűtlensége (kiemelés az eredetiben – szerk. megj.) után, az Ön jogilag nem létező szervezete, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, egy esztendeje politikai ellenségének tekinti a Magyar Polgári Pártot, és ott árt neki, ahol tud. Önnek, egy esztendeje, nem a Magyar Polgári Párttal kellene leszámolnia, hanem saját lelkiismeretével kellene elszámolnia” – írja Szász Jenő.
Az MPP elnöke azt is felrója Tőkésnek, hogy „alkutársával”, Markó Bélával együtt „távolmaradtak a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről is, és az EMNT azt üzente nekünk, a nagygyűlés résztvevőinek, hogy a »nemzeti nagyfene dülleszti a mellünket«”.
„Ezek után, Önnek nincs lehetősége, nekünk pedig nincs szükségünk arra, Tisztelt Képviselő úr, hogy erkölcsileg kioktassa a választás szabadságának a védelmezőit. Titulálhat engem »ámokfutónak«, a Magyar Polgári Párt velem egyetértő demokratikus többségét nevezheti »kritikátlan követőknek«, ám mindez nem a valóságról, hanem csupán az Ön indulatairól állít ki látleletet” – olvasható Szász Jenő válaszlevelében.
Szász szerint az MPP legfőbb döntéshozó testülete, az Országos Tanács „soron következő ülésén a demokratikus többség szabad meggyőződéséből fakadó szavazatával meghozza azokat a politikai és személyi döntéseket, amelyek a Magyar Polgári Párt szervezeti önállóságát szolgálják”.
Szász Jenő felkéri Tőkést, hogy „ahelyett, hogy kívülről üzengetne nekünk és távolmaradásra bújtogatna, inkább szembesüljön azzal a valósággal, amelyet egy esztendeje nem hajlandó tudomásul venni”.
Krónika (Kolozsvár)