Elsöprő Fidesz–KDNP győzelem
(MTI) – Elsöprő Fidesz–KDNP győzelmet hozott a magyarországi parlamenti választás első fordulója vasárnap, az eddigi ellenzéki pártszövetség már 206 biztos mandátummal rendelkezik, a kormányzóképes többséghez 194 kell. Az MSZP eddig 28, a Jobbik 26, az LMP 5 mandátumhoz jutott. Még 121 mandátum sorsa kérdéses.
A választás első fordulójában 64,29 százalékos volt a részvételi arány (5,1 millió szavazó), ez valamennyivel elmarad a négy évvel ezelőttitől.
A Fidesz–KDNP pártszövetség mind a 20 területi választókerületben az első helyen végzett.
Az összesített – nem végleges – eredmény szerint a választók 52,76 százaléka (2.666.727 szavazó) a Fidesz–KDNP-re szavazott. Az MSZP 19,3 százalékkal (975.292) a második helyen végzett. A Jobbik 16,7 százalékkal (844.169) a harmadik. Az LMP 7,43 százalékkal (375.310) a negyedik, parlamentbe jutó párt. Az MDF (2,65 százalék, 134.157 szavazat) és a Civil Mozgalom (0,9 százalék, 45.246 voks) nem került be az Országgyűlésbe.
A választás várhatóan 119 egyéni választókerületben lesz érvényes és eredményes, így az április 25-re kitűzött második fordulóban már csak 57 helyen lesz választás.
Sólyom László köztársasági elnök szerint a rendszerváltás óta még soha nem volt olyan egyértelmű és széles a győztes párt támogatása, mint most, ám – mint mondta – ez a bizalom óriási felelősséget ruház a győztes pártra.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke bejelentette: a következő kormány megalakításához szükséges parlamenti többség már rendelkezésre áll. A szikár és prózai tény úgy hangzik: ezt a választást megnyertük – fogalmazott, hozzátéve: "nem egy szokványos választást nyertünk meg, ne féljünk kimondani, ne ijedjünk meg a szavak jelentésétől és komolyságától. Ez a választás egy történelmi választás volt".
Az eredmények azt mutatják, az emberek gyors, mélyreható, megrendítő változást akarnak – mondta Orbán Viktor. "Életem legnagyobb feladata előtt állok" – jelentette ki. Úgy értékelte: a magyar emberek a választás első fordulójának napján ítéletet mondtak, legyőzték a reménytelenséget.
"Ez a győzelem nem a Fideszé, ez a győzelem az önöké, ez a győzelem Magyarországé" – fogalmazott.
Magyarország munkát, rendet, biztonságot akar – értékelte Orbán Viktor, hozzátéve: ez a feladat megoldható, de ehhez szüksége van kivétel nélkül minden magyar emberre.
Az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila telefonon gratulált Orbán Viktornak. Azt kérte tőle: a nemzet érdekében használja fel a felhatalmazását, ne pedig a megosztásra.
Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke kijelentette: pártja elvesztette a kormányzás lehetőségét, de nem vesztette el azt a lehetőséget, hogy az ellenzék legerősebb pártja legyen. Az MSZP megóvja a választási eredményt, ahol alapos okot lát arra; emellett vizsgálatot követel az igazolással szavazók ügyében, továbbá felülvizsgálná a választási eljárási törvény vonatkozó módosítását.
Az MSZP elnöke elmondta: nem lehet kizárni a gyanút, szervezett akció volt az igazolással szavazók voksolása, ezért meg kell vizsgálni, véletlen-e, hogy éppen az urnazárásokhoz közeli időpontban jelentek meg ilyen nagy számban a szavazókörökben.
Elmondta: a párt "él azzal a lehetőséggel és kötelességgel, hogy demokratikus ellenerőt biztosítson". Lendvai Ildikó hangsúlyozta: a két forduló között azon lesznek, hogy ez az erő minél nagyobb támogatást érjen el. Közölte: ahhoz, hogy az MSZP a legnagyobb ellenzéki párt legyen, megvan a kiinduló pont, vannak támogatóik, van programjuk és van eltökéltsége aziránt, hogy "ne hagyja a törvénytelenül készült listákat elővenni".
Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt mondta: a magyar emberek kétharmada jobbikos, csak még nem mindenki tud róla. A pártelnök kiemelte, hogy amit elértek, az "nagyon sok": a Jobbik "totális, soha nem látott ellenszélben" megduplázta szavazóinak számát, s ezt a jövőre nézve nagyon biztatónak tartják.
Vona Gábor úgy fogalmazott: voltak közöttük, akik jobb eredményre számítottak, szerették volna megelőzni az MSZP-t. Mint hozzátette, az MSZP "koporsójába" az utolsó szöget ugyan még nem verték be, de még néhány hónap, és őket is "saját halottuknak" fogják tekinteni – tette hozzá.
A Jobbikra szavazóknak üzenve úgy fogalmazott, ez a mintegy egymillió ember biztosítékot kaphat arról, hogy "Magyarország fel fog támadni".
Schiffer András, a Lehet Más a Politika listavezetője kijelentette: a csoda bekövetkezett, mert nemcsak a negyedik legnagyobb pártként bekerültek a parlamentbe, de felülmúlták a közvélemény-kutatók várakozásait. Úgy fogalmazott, amit az LMP elért, az reményt jelent az ország számára, hogy lehet tisztességgel politizálni. Hozzátette, hogy parlamentbe jutásukkal egy új generáció lépett be a politikába, hiszen ők voltak azok, akik a legfiatalabb jelölti gárdával vitték végig a kampányt. Leszögezte, hogy Magyarországon először egy ökopolitikai erő is bejutott a parlamentbe.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke bejelentette lemondását, miután pártja nem jutott be a parlamentbe. Azt mondta, "súlyos vereségnek" tartja a pártja által elért eredményt, amelyet a pártját az elmúlt időszakban ért támadásoknak tulajdonított. Az SZDSZ csalódottan vette tudomásul a választási eredményeket, amelynek következtében a demokratikus közép, a konzervatív-liberális összefogás nem nyerte el a választók öt százalékának támogatását – mondta Retkes Attila, az SZDSZ elnöke az MTI-nek.
Seres Mária, a Civil Mozgalom elnöke azt mondta: nincs elkeseredve az eredmény miatt, mert a 0,9 százalékos támogatottság azt mutatja, hogy sok és hatékony munkát végeztek a párt lelkes aktivistái.
Politológusok szerint történelmi siker a Fidesz választási győzelme. A magyar pártrendszerben tektonikus változások indultak el. A Fidesz megszerezheti a kétharmados többséget, ehhez 52 mandátumra van még szüksége.
Népújság (Marosvásárhely)

Előrelépés a román oktatásban, döntött a kormány
Rendkívüli kormányülésen döntött az új tanügyi törvénytervezetről a kormány hétfőn reggel. A kormányzati képviselők testülete elfogadta az új oktatási törvényt, amely a döntés értelmében a parlament kezébe került.
Markó Béla, az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke hangsúlyozta, hogy többszöri egyeztetés során sikerült kialakítani a decentralizációra és a reform elveire épülő szöveget, amely a kisebbségek nyelvén folyó oktatásnak is megfelelő keretet biztosít. Az RMDSZ szövetségi elnöke és Bokor Tibor szenátor, a tanügyért felelős szakbizottság tagja egybecsengő véleménye szerint ez az eddigi legelőnyösebb oktatási törvényünk, egyben nagyon fontos előrelépés a román oktatásban.
A hétfői kormányülésen elfogadott törvénytervezetbe bekerültek a kisebbségi oktatásra vonatkozó fontos cikkelyek, így minden tantárgyat magyarul tanulhatnak a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok, kivéve természetesen a román nyelvet és irodalmat. Ez azt jelenti, hogy Románia történelmét és földrajzát is mindvégig, a líceumot is beleértve, magyarul tanulhatják. A román nyelvet és irodalmat pedig végig sajátos tantervből és tankönyvből oktathatják a kisebbségieknek a líceumban is. Új kezdeményezés az is, hogy a diáklétszámtól függetlenül a kisebbségi iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, így bármilyen kis létszámú az adott iskola, pecséttel és aláírási joggal rendelkezhet. Az elemi osztályokban a minősítést magyarul is beírhatják az oktatók. Pozitív diszkriminációt alkalmaznának a kisebbségi iskolákban az alapfinanszírozást illetően, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy nagyobb kvótarendszer illeti a kisebbségi iskolákat. A törvénytervezet egyik nagyon fontos cikkelye, hogy az intézmény vezetésében számarány alapján vesznek részt a kisebbségiek – a szórványban működő iskolákra nézve ez fontos rendelkezés.
A háromhetes nyilvános vitán nagy népszerűségnek örvendő téma volt a címzetes állásokra vonatkozó rész. A jóváhagyott oktatási törvénytervezetben az áll, hogy a címzetes tanári állás az adott intézményben érvényes, máskülönben vizsgázni kell az újabb állásokért. Ez a szabályozás a decentralizáció következménye.
Ugyancsak kedvező módosításokat foglal magába az új tanügyi törvény a szórványban élő gyerekek számára: óvodás csoportot már tíz gyerekkel is indíthat az intézmény, az elemi iskolákban és a gimnáziumokban ezután elegendő lesz tizenkét diák is ahhoz, hogy osztály induljon. Amennyiben a gyereknek nincs lehetősége saját településén kisebbségi iskolába járni, az állam támogatja az ingázást vagy a szállást és az étkezést.
Az olyan tanintézmények vagy tagozatok esetében, amelyek egyediek a helységben, különböző profilú líceumi vagy szaklíceumi osztályok indíthatók. A kisebbségi gyerekeket oktató pedagógusoknak ismerniük kell az adott nyelvet. Az állam által elismert felekezetek valamelyikéhez tartozó diák számára biztosítani kell a vallásórát. A meglévő felekezeti iskolákat illetően az egyházak az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztériummal közösen fogják kidolgozni a működésükre és finanszírozásukra vonatkozó módszertant.
Változik továbbá az érettségi rendszer is, egy új vizsgával bővül a számonkérés. Reál osztályokban írásbeli vizsgát kell tenni matematikából, újdonságként pedig bevezetnek egy úgynevezett transzdiszciplináris vizsgát, amely a reál osztályok esetében fizika, kémia és biológia tantárgyakat foglal magába. Humán osztályokban a hozzáadott írásbeli vizsga ezután nem történelemből, hanem földrajzból lesz, a transzdiszciplináris vizsga pedig társadalomtudományokból. Szaklíceumokban az első vizsga a szaknak megfelelő tantárgy lesz, a második – szintén transz-diszciplináris vizsga – a többi szaktantárgyból.
A szülők büntetésére vonatkozó cikkelyek ugyancsak sok vitát váltottak ki. A kormány által elfogadott formájában ez módosult, így azokat a szülőket büntetik csak, akik gyermeküket nem járatják iskolába – nekik egy 100–1000 lejes büntetést kell fizetni. Ha a szülő nem tudja ezt az összeget megtéríteni, közmunkát kell vállalnia.
A kormány által elfogadott formában változott a vezetőtanács összetétele is. Az új vezetőtanácsban négy tanár, négy szülő, négy helyi vagy megyei tanácsos és az iskolaigazgató foglal majd helyet; a tanárt a vezetőtanács, a szülőket a szülőbizottság, a tanácsosokat pedig az önkormányzat választja ki. Fontos módosítás az is, hogy a decentralizáció következtében a líceumok a megyei tanácshoz, az óvodák és gimnáziumok a helyi önkormányzathoz tartoznak majd. A vezetőtanács megalakulása után ülésvezetőt választanak, aki legfeljebb hat hónapra töltheti be ezt a tisztséget. Az ülésvezető egyszerű többséggel választható meg. Az iskola igazgatója és aligazgatója lehet párttag, de nem vállalhat párton belüli vezető funkciót – írja elő az elfogadott oktatási törvénytervezet. Az igazgató lemondása vagy leváltása esetében a versenyvizsga megszervezéséig az intézmény vezetését a vezetőtanács egyik pedagógusa veszi át.
Az oktatási törvény felsőoktatási fejezete egyértelműen garantálja a kisebbségi nyelven való felsőoktatást, minden szinten (ciklusban), beleértve a doktori szintű képzést és a továbbképzést is, a szakterületekre vonatkozóan pedig nem tartalmaz semmilyen korlátozást. A törvénytervezet meghatározza a multikulturális és többnyelvű egyetemek státusát, azon belül pedig szabályozza a kisebbségi nyelvű tagozatok megszervezésének formáját és biztosítja azok autonómiáját. A törvény lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén. A kisebbségi nyelvű tagozatok számára biztosítja az arányos képviseletet és a vezetők kiválasztásának procedúráját, külön szabályzat szerint. Az RMDSZ javaslatára sikerült elérni, hogy a magánegyetemek tulajdona az esetleges feloszlatás esetén visszaszáll az alapítókra.
Fontos megjegyezni azt, hogy az elfogadás után fokozatosan lép érvénybe valamennyi módosítás: a 9. osztály gimnáziumba való besorolása és a líceumba való új felvételi rendszer 2013-ban, az új érettségi vizsga 2012-ben lép érvénybe.
Az elfogadott oktatási törvénytervezetet hétfőn délután iktatták be a képviselőházban és sürgősségi eljárást kértek a törvény tárgyalására. A döntő ház a szenátus.
Népújság (Marosvásárhely)

Huszárszobrot kap Székelyudvarhely
Várhatóan még a héten újabb alkotással gazdagodik a szobrok városaként is emlegetett Székelyudvarhely: Bunta Levente polgármester a magyar Országgyűlés épületében rendezett csütörtöki ünnepélyen vette át azt az oklevelet, amelynek köszönhetően egy ideig Székelyudvarhelyé lesz annak a tizennyolc életnagyságú huszárszobornak egyike, melyek korábban Budapesten voltak kiállítva.
Ajándék a magyar kormánytól. Bunta Levente még keresi a szobor helyét. A magyar kormány március 15. – Közös Tavaszunk című ünnepi programsorozata részeként bemutatott huszárszobor-kiállítást március 9–19. között több százezren tekintették meg Budapest kilenc forgalmas pontján.
Az érdeklődők a helyszíneket végigjárva megismerhették valamennyi 1848-ban harcoló huszárezred díszes egyenruháját, a szobrok talapzatán pedig az adott huszárezred történetéről, a szabadságharcban betöltött szerepéről olvashattak magyar és angol nyelven. A nagy érdeklődésre való tekintettel a miniszterelnöki hivatal felhívást tett közzé a huszárszobrok végleges elhelyezésére. A felhívásra 21 magyarországi és határon túli település jelentkezett.
A szobrok sorsáról háromtagú szakmai bírálóbizottság döntött a települések történelmi és a huszárhagyományokhoz való kötődése alapján. Székelyudvarhelyen kívül Sepsiszentgyörgy pályázata is nyert, így a háromszéki megyeszékhely is kaphat egy szobrot, melyet az Erzsébet parkban állítanak ki.
A tizennyolc életnagyságú, műgyantából készült szobor azt a tizennyolc huszárezredet jelképezi, amely részt vett az 1848–1849-es szabadságharcban, mindegyik szobor ezredének egyenruháját viseli.
Székelyudvarhely a 15. számú Mátyás huszárezred erdélyi alakulatát jelképző szobrot kapta meg. „Ez a szobor valójában megtiszteltetés Székelyudvarhely számára, hiszen mind a magyar történelemben vállalt szerepünk, mind pedig a huszárhagyományok ápolásában elért sikereink elismerését is jelenti” – mondta Bunta Levente polgármester.
A szobrot egyébként csak meghatározatlan ideig kapta meg Székelyudvarhely, mivel tervezik egy brüsszeli kiállítás megszervezését is. Addig viszont Székelyudvarhelyen állítják ki, de egyelőre nem tudni a pontos helyét, ugyanis a polgármesteri hivatal azt tervezi, hogy a lakók döntsenek arról, hogy az életnagyságú alkotást hol látnák szívesen. A szoborelhelyezési javaslatokat a varoshaza@varoshaza.ro e-mail címre várja a polgármesteri hivatal.
Csáki Emese
Krónika (Kolozsvár)

Vállalkozói konferenciát tartottak Gyergyószentmiklóson
„Mit hoz a 2010-es év a vállalkozók számára?” kérdésfelvetéssel szervezett vállalkozói konferenciát az Arbor Vállalkozók Szövetsége és a Hargita megyei önkormányzat a hét végén Gyergyószentmiklóson.
A Szilágyi vendéglőben szervezett eseményen több mint nyolcvan vállalkozó és pénzügyi szakember vett részt, az értekezlet célja a vállalkozók segítése és munkájuknak hatékonyabbá tétele volt. „Mindannyian tudjuk, hogy válság van, csak éppen azt nem tudjuk, melyik szakaszában vagyunk” – hangoztatta Bajkó Tibor, az Arbor elnöke, kifejtve, noha az előrejelzések a válság végét vetítik előre, a gyakorlati tapasztalatok azt sejtetik, hogy 2010 gazdasági szempontból még nehezebb időszak lesz, mint 2009.
„A gazdasági életben visszaesések láncolata tapasztalható, ugyanis a fokozódó árverseny következtében csökkent a termelés, ebből adódóan kevesebb a szállítás, ezt megsínyli a kereskedelem, de még a szolgáltatás is. A vásárló óvatosabb lett, és megnőtt a vásárlói igény” – szögezte le Bajkó, kifejtve, hogy az egyre csökkenő vásárlói kedv mellett a vevők alaposan megnézik és összehasonlítják a kínálatot, mielőtt pénzt adnának egy termékért. Szerinte az elkövetkező időszakban még inkább szükség van az optimizmusra, mint eddig, még akkor is, ha pillanatnyilag nem tudjuk eldönteni: „az alagút végén látszó fény az életet adó naptól vagy a szembeközlekedő gyorsvonattól származik.”
A konferenciától távol maradó Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök beszédét Miklóssy Ildikó, az önkormányzat Robin Wood projektjének menedzsere tolmácsolta. „Mindannyiunk közös célja az, hogy utódaink újabb száz év teltén ne azon morfondírozzanak, hogy miért fejletlen a Székelyföld, hanem hogy itthon érezzék magukat egy fejlett régióban” – hangzott az elnöki üzenet, amelyben Borboly egyebek mellett felhívta a figyelmet a Telework, az ipari park létesítését célzó programra, a Székelyföldi Vállalkozók Szövetségével való együttműködésre, illetve a FIDIBE projektre.
Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester kifejtette, hogy nagyon fontosnak tartja a vállalkozói szféra támogatását, ugyanis a város költségvetésének 21 százalékát teszi ki a tőlük befolyó adó.
Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

Elkergetett baloldal
Földesi Gyula (Krónika (Kolozsvár)) 47,92 százalék; Hiller István (MSZP) 30,60 százalék; Balog Barna (Jobbik) 14,95 százalék. Íme egy azoknak a magyarországi képviselői körzeteknek a választási eredményei közül, amelyekben a második fordulóra maradt a mandátum kiosztása.
A fideszes Földesinek mindössze 2,08 százalék, azaz 653 szavazat hiányzott ahhoz, hogy már az első fordulóban elnyerje e hagyományosan szocialista többségű pesterzsébeti kerület képviselői mandátumát, és – hacsak valami súlyos hibát nem követ el – ő bonthatja a pezsgőt a második forduló után. Csak a százalékokat nézvén átlagosnak tűnhet a történet.
Ha azonban azt is megemlítjük, hogy Földesi Gyula egy 26 éves budapesti önkormányzati képviselő, aki a Corvinus Egyetem levelezői tagozatán végzi a kertészmérnök–marketing szakot, Hiller István pedig a jelenlegi oktatási és művelődési miniszter, történész, egyetemi docens, a Magyar Szocialista Párt volt elnöke, beláthatjuk, egyáltalán nem hétköznapi az állás. Hogyan lehetséges, hogy a pesterzsébeti választók alkalmasabbnak találták képviseletükre e szép reményű fiatalembert, mint a hivatalban lévő tudós-minisztert?
Mi teszi a különbséget egy elismert egyetemi oktató, volt pártelnök, és egy levelező tagozatos egyetemi hallgató között az utóbbi javára? Alighanem a párt, melynek logója a nevük mellett szerepel a választási lapon. És úgy tűnik, nem a Fidesz győzte meg a választókat arról, hogy mindenáron a jelöltjeire kell szavazni. A Magyar Szocialista Párt meggyőzőereje volt elsöprő. Utóbbi kormányzása érlelte meg a magyar társadalomban azt az érzést, hogy ezt a csapatot a hatalom közeléből is el kell kergetni, meg kell büntetni.
A felhalmozódott csalódás, elutasítás, harag vezetett oda, hogy az MSZP-től, és csatlósaitól tömegesen elforduló szavazók minden idők legjelentősebb választási győzelméhez juttatták a Fideszt, és még két újonc pártot is beemeltek az Országgyűlésbe. Csak remélni tudjuk, hogy a történetnek határon átívelő tanulságai is lesznek. Az egész térségben tudatosul, hogy nem kerülheti el büntetését az a párt, mely saját céljait a nép, az ország céljai fölé emeli, mely nem löki ki magából a korrupt politikusokat, mely nem érzi meg időben, hogy a megtisztulás kötelező.
Gazda Árpád
Krónika (Kolozsvár)

Băsescu szerint tíz százalékra kell emelni a parlamenti küszöböt
Tíz százalékra kellene emelni a pártok parlamentbe jutásához szükséges küszöböt, vagy olyan választási rendszert kell alkalmazni, amely azt eredményezi, hogy két nagy párt váltsa egymást a kormányon – jelentette ki Traian Băsescu államfő hétfő este, egy televíziós műsorban.
Traian Băsescu A liberálisok nem támogatják a parlamenti küszöb emelését, szerintük az elnök ezzel kapcsolatos kijelentése tulajdonképpen a kormánykoalícióban elégedetlenkedő RMDSZ-nek szóló figyelmeztetés. A szociáldemokraták egyetértenek a tíz százalékos küszöbbel, és jelezték: támogatnának egy ilyen irányú törvénymódosítást. Az RMDSZ képviselői elfogadhatatlannak tartják a felvetést. Mircea Geoană (PSD), a szenátus elnöke szerint Băsescu Orbán Viktorral együttműködve az RMDSZ kárára erősítheti az MPP pozícióját. A B1 televízió egyik hétfő esti műsorának meghívottjaként Traian Băsescu leszögezte: teljes mértékben támogatja, hogy a politikai alakulatok parlamentbe kerüléséhez szükséges küszöböt a jelenlegi öt százalékról tíz százalékra emeljék. „Még ennél is korrektebb megoldás lenne az egy- vagy kétfordulós, egyéni választókerületes rendszer bevezetése, mivel ezáltal két nagy párt kormányozhatna egymást váltva, esetleg egy kisebb párt támogatásával” – mondta az államfő, aki szerint a koalíciós megoldások akadályozzák a koherens és hatékony kormányzást.
Vosganian (PNL): az államfő az RMDSZ-nek üzent
Az államfő felvetését az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem támogatja. Varujan Vosganian PNL-alelnök kedden a Mediafaxnak nyilatkozva azt mondta: demokratikus szempontból elfogadhatatlan a tíz százalékos parlamenti küszöb. „Egyébként egy államfő méltóságán alulinak tartom, hogy azt sugallja: ne legyen joga a parlamenti képviselethez egymillió választópolgárnak, aki egy bizonyos pártra szavaz” – tette hozzá Vosganian.
A PNL alelnöke szerint Băsescu tulajdonképpen az RMDSZ-t figyelmeztette. „A tíz százalékos küszöbbel kapcsolatos kijelentésen az RMDSZ-nek kellene elgondolkodnia. A szövetség vélhetően elégedetlenségének adott hangot a koalíciós együttműködés és a kormány tekintélye kapcsán, az államfő pedig figyelmeztette az RMDSZ-t, hogy nyugodjon le” – fejtette ki Varujan Vosganian.
Édler (RMDSZ): veszélyes vizekre téved Băsescu
Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a szövetség nem támogathatja a tíz százalékos parlamenti küszöböt, mivel ez megfosztaná a magyarokat a parlamenti képviselettől. Márton úgy véli: Băsescu vagy nem gondolta végig a felvetését, vagy pedig nyíltan azt kívánja, hogy a romániai magyaroknak ne legyen parlamenti képviselete. „Ilyesmiről nem történt egyeztetés a kormánykoalícióban. Jó lenne, ha az államfőnek csak egy hirtelenjében tett kijelentéséről lenne szó, ő szokott ilyen kijelentéseket tenni, később aztán árnyalja” – mondta. Márton Árpád hangsúlyozta: az államfő felvetéséről egyelőre nem esett szó az RMDSZ vezető testületeiben, így a szövetségnek még nincs hivatalos álláspontja Băsescu kijelentésével kapcsolatban.
Édler András György, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője keddi közleményében úgy fogalmaz: Băsescu elnök „veszélyes vizekre” téved akkor, amikor arról beszél, hogy tíz százalékra kell emelni a parlamenti küszöböt. „Remélem, hogy csak a »navigációs berendezések« pillanatnyi meghibásodása okolható ezért a »félresiklásért«, és az elnök nem szándékosan irányítja »hajóját« ebbe az irányba” – fogalmaz Édler. Szerinte a tíz százalékos küszöb a magyar képviselet és más kisebbségek végleges eltávolítását jelentené a parlamentből,ez pedig elfogadhatatlan törekvés egy magát demokratikusnak valló államban. „Ezt a kérdést sürgősen tisztázni kell, és ennek függvényében lehet, hogy újra kell gondolni az RMDSZ szerepét a politikai porondon” – áll az RMDSZ-képviselő közleményében.
A PSD támogatja a parlamenti küszöb emelését
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivőjén keresztül jelezte: támogatják a tíz százalékos parlamenti küszöb bevezetését. Radu Moldovan kedden azt mondta: pártja megszavazna a parlamentben egy ezzel kapcsolatos törvénymódosítást, és azt is támogatná, hogy az egyéni választókerületekben az első helyre kerülő jelöltek nyerjenek parlamenti mandátumot egy vagy két választási forduló után. „Jó lenne, ha az államfő komolyan venné javaslatát, és néhány hónap múlva is emlékezzen rá, nem úgy, mint a tavaly, amikor a Magyar Polgári Párttal (MPP) kapcsolatban felvetette a választási küszöb csökkentését” – fogalmazott a PSD-szóvivő.
Krónika (Kolozsvár)

Közmédiumok: koalíciós vita
Az RMDSZ nem ért maradéktalanul egyet koalíciós partnere, a Demokrata-Liberális Párt azon felvetésével, miszerint a Román Televízió és a Román Rádiótársaság politikamentessé tételéhez vezető legjobb út az, ha az igazgatótanácsokba nem a pártok jelölnék a tagokat.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a szövetség elnöke szerint a legjobb megoldás az lenne, ha az igazgatótanácsot – amelynek tagjai ugyan nem politikusok, de a pártok jelölik őket – egyszerűen különválasztanák a közmédiumok szakmai vezetésétől. Mindezt arra reagálva mondta Markó, hogy a nap folyamán korábban Adriean Videanu gazdasági miniszter arról beszélt, a PDL megszüntetné a pártok által delegált igazgatótanácsok intézményét. A PDL részéről az ötlet felvetője, Raluca Turcan is újra megerősítette, hogy véget kívánnak vetni a politikai alapú jelöléseknek.
Krónika (Kolozsvár)

Markó elégedett az oktatási törvénnyel
Markó Béla kormányfő-helyettes közölte: a kormány által elfogadott oktatási törvénytervezet lehetővé teszi a tanügyi rendszer valós reformját.
„Ez az első olyan nagyszabású projekt, amely egy rendkívül fontos területen valós decentralizációt tesz lehetővé, mivel a döntés a helyi közösség kezébe kerül. Remélem, hogy miután a parlament elfogadja a tervezetet, stabil és átlátható tanügyi rendszerünk lesz” – fejtette ki Markó Béla.
Mint mondta, értékeli Daniel Funeriu miniszter erőfeszítését a törvény kidolgozásában, az első nagyszabású projektben egy rendkívül fontos területen.
Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a tervezet szerint az iskolák a helyi tanácsok, a középiskolák a megyei tanácsok hatáskörébe tartoznak majd, a jogszabályban az anyanyelvi oktatás specifikus gondjait is szabályozzák.
Markó reményét fejezte ki, hogy a tervezetet még ebben az ülésszakban elfogadja a parlament, a döntő kamara a szenátus.
Megjegyezte, vasárnap délután a kormánykoalíció pártjai egyeztettek a tanügyi törvényről.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

„Átvilágítják” az RMDSZ szervezetek tevékenységét
Átvilágítják az RMDSZ Temes megyei szervezete, illetve a vidéki szervezetek tevékenységét – nyilatkozta ma Halász Ferenc megyei elnök.
A 24 vidéki RMDSZ szervezet tevékenységének kielemzéséről idén januárban döntött a Területi Képviselők Tanácsa. Az elnökség egy-egy tagjából és TKT tagokból álló öttagú csoportok a 2010 február – április időszakban sorra látogatják a vidéki RMDSZ szervezeteket, ahol kielemzik a helyi elnökség, a polgármesterek, alpolgármesterek és helyi tanácsosok tevékenységét, számon kérik a tagdíjfizető RMDSZ-tagok számát, a szervezet idei programtervét, stb. A Temes megyei RMDSZ szervezetek kétharmadának átvilágítása már megtörtént, a többire április hónap folyamán kerül sor. Az átvilágítás nyomán elkészül a helyzetjelentés, amelynek alapján, amennyiben szükséges, újjászervezik az RMDSZ tevékenységét, vagy mint Csák, Temesrékas és Varjas esetében újból létrehozzák a régi vezetőség kiöregedése, lemondása miatt teljesen megszűnt RMDSZ szervezetet. Az átvilágítások célja a helyi tisztújítások és a 2012-es helyhatósági választások előkészítése. A Temes megyei és a többi megyei szervezet átvilágítását ezzel párhuzamosan az országos RMDSZ kezdeményezte – mondta Halász Ferenc – ennek érdekében adatokat, információkat kértek a helyi szervezetektől.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Miről döntöttek odaát?
Hát a címbéli kérdésre ismét csak a csípőből jövő válasz az igazi: a jövőről. Mert kétségtelenül újfent nagyon sok múlik azon, hogy kik milyen lehetőségek között mozogva vezethetik a Csonka-Magyarországot. Meglesz-e a kétharmad? Tulajdonképpen mindegy, hiszen annak birtokában is önfegyelmet fog gyakorolni a győztes.
Az igazi kérdés az, hogy kik juttattak egy pártot ekkora lehetőséghez. Mert a kormányzás milyensége feltételek nélkül ehhez igazodik majd. A közvélemény-kutatások egyértelműen kirajzolják, hogy a legnőiesebb párt a győztes, azaz szavazóinak jóval több mint a fele nő. S persze nem kell elfeledni, hogy messze a legtöbb voksot kapta a polgári szövetség. A radikális változtatásokat szorgalmazó alakulatra pedig majdnem kétharmadban férfiak szavaztak. A másik két pártnál elhanyagolhatók a különbségek a nemek tekintetében. A szavazók közül a győztesre voksolók között a legtöbb az önmagát vallásosnak meghatározó. A többi pártnál lényegesen kevesebb a hívő. Kissé talán meglepő, hogy a nemzeti-keresztény gyökerek ápolását hangoztató párt szavazói között a legkevesebb a vallásos az országházba jutott négy alakulat közül…
Mindez mit jelent? Hát azt, hogy az új kormányzat egy biztos, kiszámítható, közügyeknél esetenként megszorításokra is hajló szavazótábortól kapott felhatalmazást. Az elmúlt nyolc év gyakorlatával majdhogynem ellentétes kormányzást várnak el – ez helytálló. Számunkra a lényeges hogy végre Anyaországunk legyen a szomszéd köztársaság.
Megyeri Tamás Róbert
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Tájékoztató körút
Az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) elnöke, Máthé Szabolcs szerkesztőségünknek eljuttatott közleményben hívja fel az érintettek figyelmét arra, hogy OMDSZ az idén is megszervezi a felvételi tájékoztató körútját, amelynek során az Egyetemi Kalauz 2010 című kiadvány bemutatása mellett a felvételivel kapcsolatos információkkal is szolgálnak az érdeklődőknek.
A kiadványban szerepelnek a magyar alapítványi felsőoktatási intézmények, a magyar egyházi felsőoktatási intézmények, a magyar tannyelvet is használó állami egyetemek, a nagyobb egyetemi központokban lévő román állami egyetemek valamint a magyarországi felsőoktatási intézmények romániai konzultációs központjai. A szerkesztők azt is feltüntették, hogy az egyes karokon milyen szakokat lehet választani, s ahol lehetőségük volt rá, ott a 2009–2010-es tanév felvételi adatait és/vagy a 2010–2011-es tanév tervezett beiskolázási adatait is megadták. Az egyetemek segítőkészségétől függően gyakorlati információkat is közölnek az idei felvételivel kapcsolatban (beiratkozási időszak, tandíj, beiratkozási díj, felvételi időpontja, a beiratkozáshoz szükséges iratok).
A körút során a könyvben szereplő konkrét adatok mellett részletes tájékoztatást igyekeznek nyújtani a képzésekről, az ösztöndíj-lehetőségekről, az egyetemekről, a bentlakásokról, az egyetemi központok kulturális és szórakozási lehetőségeiről és nem legutolsó sorban az egyes felsőoktatási intézményekben működő diákszervezetekről.
Céljuk egyértelmű: minél több középiskolást meggyőzni arról, hogy felelősségteljesen válasszanak, és tudatosan készüljenek a nekik legmegfelelőbb szakra.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a idén párhuzamosan két tájékoztató körutat szerveznek, egyiket Partium, másikat Székelyföld irányába. A pontos helyszínek és időpontok megtekinthetők a www.omdsz.ro honlapon. Nagyváradon holnap, április 14-én 10–14 óra között a Sas-palota passzázsában állnak a végzős középiskolások és minden továbbtanulást fontolgató váradi, bihari rendelkezésére.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Tizennyolcadszor is Nyíló Akác Napok
1993-ban Nyakó József barátom Érmihályfalváról telefonon felhívott, és azt mondta, szeretnének egy különleges, többnapos fesztivált rendezni, melynek neve Nyíló Akác Napok lenne, nem sokat értettem belőle, ezért arra kértem, ha Nagyváradon jár, keressen fel, beszéljük meg, mit is várnak el tőlünk, a Bihari Napló miként támogathatja rendezvényüket.
A találkozás megtörtént, de akkor már a kész program is ki volt nyomtatva. Emlékszem, lapunk a teljes programot csak pénteken – kezdetben háromnapos volt a rendezvénysorozat –, a kezdő napon közölte, no nem azért mert nem akartuk, hanem a programok árusításával is valamennyi jövedelemre számítottak a rendezők, hiszen pénz dolgában akkor sem volt könnyű a helyzet. Aztán évenként „egymást követték” a Nyíló Akác Napok, ilyenkor a fesztivál első napjától a vasárnap éjfélkor sorra kerülő tűzijátékig Érmihályfalván tartózkodtam. Számomra ezek a napok szent ünnepélyt jelentettek, a szerkesztőségből sem kifogásolta senki, hogy ebben az időben én a helyszínen tartózkodtam. Egyik rendezvényről a másikra rohangáltam, semmiről nem akartam lemaradni. Rengeteg élményem van ezekről a napokról, és bármennyire gondolkodtam is, negatív nincs köztük. Már az első fesztiválról helyszíni tudósításban számoltam be. A városházán megengedték, hogy használhassam az intézmény telefonját. Tudósításaimat éveken át általában azzal fejeztem be, „hogy tudósításunkkor” élő könnyűzenei koncert zajlik a város főterén. Ennek is köszönhetően többször is lekéstem ezekről a koncertekről, de arról már nem, hogy interjúkat készítsek a magyar könnyűzenei világ nagyjaival, akik a Nyíló Akácon felléptek. Emlékszem rá, amikor Szandival beszélgettem, azt mondta, hogy ennyi ember előtt ő még sohasem énekelt, amikor mondtam, hogy mintegy tízezer ember volt jelen, nem akarta elhinni, pedig így volt. Azt is magam előtt látom, amikor Demjén Ferenc koncertjének ideje alatt egy hatalmas zápor és vihar elfújta a színpadot betakaró ponyvát, és a műsort abba kellett hagyni. A koncert után mondta az énekes: „csak az bosszant, hogy a Honfoglalás című film betétdalát nem tudtam elénekelni”.
Akkor még a fogatok a főtéri színpad előtt vonultak el, később egy okos döntésnek köszönhetően ezek a futballpályán mutatkoztak/nak be. Volt egy olyan periódus, amikor a koncerteket ugyancsak a futballpályán tartották, sőt, olyan is volt, amikor a gabonaátvevő központban. Ezek csak rövid életűek voltak, és ma ezek a főtéren zajlanak.
Sok-sok emlékem van ezekről a napokról, közülük még egyet megemlítek. Amikor az elején a rendezvény programját olvastam, nem tudtam elképzelni, mit akarnak ezek a szervezők a „zsibongóval”, melyet este a közeli akácerdőben tartanak majd. Boros József tanár, akkori mihályfalvi tudósítónk világosított fel, aztán péntek este én is meggyőződhettem a zsibongó szó jelentéséről. Az utóbbi években már kevesebbszer vettem részt az ünnepségen, szerkesztői munkám inkább Váradhoz köt. De annak örülök, hogy méltó kollegám van, aki ugyanolyan szinte mindezt folytatja – ha nem jobban –, így olvasóink első kézből kapnak információkat a Nyíló Akác fesztiválról.
Tudom, közhely, ha valaki eléri a 18. életévét, akkor nagykorúnak nyilvánítjuk. Nos, a Nyíló Akác Napok elérte ezt a kort. Az elmúlt évek csak megerősítették. Igen, az érmelléki kisváros által kezdeményezett fesztivál gyökeret vert nemcsak az Érmelléken, de Bihar megye számos, magyarok által lakott településén is. Az érmihályfalvi Nyíló Akác Napok ma is olyan vonzó, mint 17 évvel ezelőtt volt. Zárásként mit kívánjak! Azt, hogy még hosszú éveken át vehessünk részt Nyíló Akác Napok rendezvénysorozaton, és azt, hogy Isten éltessen, Nyíló Akác!
Dérer Ferenc
erdon.ro

Székelyföldi Családok Napja
Hargita Megye – A Székelyföldi Családok Napját szervezi meg Hargita Megye Tanácsa 2010. május 15-én Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban, valamint a megyei önkormányzat Multifunkcionális Képzési Központjában.
Az I. Székelyföld Napok keretében szervezett rendezvényre székelyföldi család okat várnak – szülőket, nagyszülőket és gyerekeket minden korosztályban. Hagyományos és modernizálódó család Székelyföldön címmel konferenciát tartunk, amit szakemberekkel való beszélgetés követ. A szervezők szerint Székelyföld társadalma az európai tendenciákhoz hasonlóan elöregedőben van, a gyermekek és születések száma csökken, és egyre kevesebb az olyan nagycsalád, amelyben 3-4 gyermek nevelkedik.
A május 15-i program célja a családeszmény, a családban való gondolkodás terjesztése, nagycsaládok népszerűsítése Székelyföld társadalma elöregedésének megállítása érdekében, a szociális szolgáltatók és szolgáltatásaik ismertségének növelése, a családdal és gyerekkel kapcsolatos praktikus információk terjesztése, továbbá a családok és gyermekek életszínvonalának növekedését segítő környezet kialakítása.
erdon.ro

Csak az a „csak”…
Mélyen hiszem: ha minden jól megy, lesz erős kormány, lesz egységes nemzet, lesz felemelt főnek méltósága.
A Fidesz-KDNP választási kampánya a korábbiakhoz viszonyítva üdítően visszafogott volt. Igaz, a jelöltek jobbára veszedelmes ellenfél nélkül, kényelmesen kocoghattak be a célba. A szocialisták önmagukat győzték le. Ráadásul a Fidesz számára a Jobbik is inkább szerencsének, semmint csapásnak bizonyult.
Legalábbis a kampány tartamára. Az előretörő szélsőjobb a Fideszt erőteljesen középre szorította, s lehetővé tette, hogy a Fidesz korábbi kampányainak néhány kellékéről (Székely Himnusz, Tőkés László, Trianon stb.) lemondhasson.
A választás előtt Orbán Viktor azt ígérte, hogy minden magyar nevében és érdekében fogja gyakorolni a hatalmat, azok nevében és érdekében is, akik nem őrá adták szavazatukat. Szövegeiben nyoma sem volt annak a nacionalizmusnak, amelynek emlegetését a nyugati médiák mindazonáltal továbbra sem mulasztják el.
Az első megszólalás „határokon innen és túl” formulája, aligha tekinthető annak. Vagy ha igen, akkor a szomszédos államok zöme Magyarországnál csak nacionalistábbnak tekinthető. Azt persze nem tudni, hogy a visszafogottságban mennyi az okos számítás és mennyi a meggyőződéssé érett államfői bölcsesség.
Orbán Viktor számára a nyíltan irredenta szólamokkal operáló Jobbik megjelenése mindenképpen kitűnő alkalmat szolgáltathat arra, hogy a józan jobboldal (amelyet a Fidesznek kell képviselnie) megszabaduljon a nacionalizmus bélyegétől. Ráadásul a Fidesz a Jobbik erősödésének veszélyét a nemzetközi közvéleményben hatásosan vetheti be a magyar nemzeti kérdések európai segítséggel történő megoldásának érdekében.
Ahhoz azonban, hogy mindez sikerrel járhasson, nem csak arra van szükség, hogy a Fidesz, a kétharmad birtokában, adott esetben akár az Alkotmány módosításával is kísérletet tehessen a magyar politikai rendszer működőképességének visszaállítására, hanem arra is, hogy a szocialistákból kiábrándult, de alapvetően baloldali-liberális beállítottságú magyar értelmiségi elittel is megpróbáljon szót érteni. Erőteljes hatalmi pozíciójából ezt könnyűszerrel megteheti.
Ha azonban a szocialisták által úgymond „kiéheztetett” jobboldali értelmiségi elitet maga is pusztán pártpolitikai kötődései, nem pedig intellektuális képességei és szakmai alkalmassága alapján segítené hozzá azokhoz a pozíciókhoz, amelyektől a szocialista-liberális hatalom – gyakran politikai megfontolásoktól vezettetve – távol tartotta, az újabb katasztrófának bizonyulhatna.
A pályázati rendszernek nem az éppen aktuális divatokhoz való alkalmazkodás kritériumait manipulálva, hanem az intellektuális-szakmai pluralizmus követelményrendszerének érvényesítésével kell lehetőséget teremtenie a gondolati eredetiség és sajátos látásmód kibontakoztatására. Annak, ha a szelekciós mechanizmusokba világnézeti vagy éppenséggel politikai kritériumok keverednek, egyetlen „eredménye” lehet: a jobboldal ugyanazt teszi majd, mint a bal – fordított előjellel.
S akkor a következő választások Országos Választási Bizottságának értelmiségi kiválóságai ismét a vasárnap esti választási kabaré valamelyik változatát fogják előadni. (Láthattuk, intelligens emberek, ahelyett, hogy a konkrét feladat megoldásán törnék a fejüket, a kampánycsend meghosszabbításának lehetőségéről folytattak sok órás hitvitákat. Pedig csak azt kellett volna eldönteni, hogyan lehet másutt fölöslegessé vált szavazóurnák áttelepítésével, a választói jegyzék feldarabolásával, néhány adminisztratív ügyekben járatos rendőr, illetve egyéb alkalmas személy bevetésével-bevonásával felgyorsítani a szavazás menetét.)
Ha a Fidesz, csak a saját igazságait lesz képes látni, ahogyan azt a MSZP-SZDSZ koalíció tette, maga sem kerülheti el a sorsát. A kampányzárón némely pártkatonák sorozatgyártott minitranszparensek forgatásával tették dinamikusabbá az eseményt. Egyik oldalán az ismert jelszót olvashattuk: „Itt az idő!” A másikon egy új is szerepelt: „Csak a Fidesz!”
Mélyen hiszem: ha minden jól megy, lesz erős kormány, lesz egységes nemzet, lesz felemelt főnek méltósága.
Csak az a „csak”! – csak azt tudnám feledni!
Bíró Béla
Új Magyar Szó (Bukarest)

Stratégiai partnerséget kötött a FIDESZ és az EMNT
A nemzetpolitikai rendszerváltozás megvalósítása érdekében stratégiai partnerséget kötött a FIDESZ és az EMNT - jelentette be Tőkés László és Toró T. Tibor. Az új nemzetstratégia lényege a határokon átívelő – határmódosítás nélküli – nemzeti integráció, az egységes Kárpát-medencei magyar nemzet - közölték
A szerkesztőségünkbe eljuttatott EMNT-közlemény szerint a nemzeti integráció szintjei a következők:
– Közjogi szint: kettős állampolgárság
– Politikai szint: nemzetpolitikai kérdésekben illetékes konzultáció; döntéshozó és végrehajtó intézmények helyreállítása, létrehozása vagy hatékonyabb működtetése – a magyar kormány és a külhoni pártok és érdekvédelmi szervezetek képviselőinek részvételével (HTMH, MÁÉRT, KMKF vagy/és ezek alternatív intézményi keretei)
– Külpolitikai szint: a Kárpát-medencei magyarság, a magyar ügy közös képviselete nemzetközi téren, a nemzetközi integrációs szervezetekben
– Kulturális szint: a bel- és külhoni oktatási, művelődési, tudományos intézmények, valamint a közszolgálati média összeillesztése és integrált működtetése
– Gazdasági szint: extenzív és integrált magyar gazdasági stratégia
– Egyházi és ökumenikus szint: az európai egyházi egységtörekvésekkel együttható egyházi és hitbéli közösség.
Az EMNT elnöke és ügyvezető elnöke pénteken bejelentette, hogy érdekképviseleti szervezetként bejegyeztették az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. A Krónika információi szerint erre a lépésre már február végén sor került, de a fellebbezési időszak lejártáig nem kívánták közölni a nyilvánossággal. (hírszerk.)
Transindex.ro

Aggasztják a magyarországi választási eredmények Mircea Geoanát, a román parlament szenátusának elnökét, aki szerint a Fidesz győzelme a Szász Jenő által irányított romániai Magyar Polgári Párt (MPP) megerősödéséhez vezethet.
Geoana, aki február végéig vezette Románia legerősebb ellenzéki politikai erejét, a Szociáldemokrata Pártot (PSD), az ország második legfontosabb közjogi méltósága a román parlament felsőházának elnökeként. Keddi blogbejegyzésében értékelte a magyarországi választási eredményeket.
Geoana szerint nem lenne meglepő, ha Traian Basescu román államfő és Orbán Viktor "összehangoltan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kárára cselekedne" majd.
MTI

Elveszítheti parlamenti képviseletét az RMDSZ?
A romániai parlamenti küszöbnek a jelenlegi öt százalékról tíz százalékra való emelését szorgalmazza Traian Basescu román államfő, aki kétpárti parlament mellett tette le a garast.
A román államfő egy televíziós műsorban beszélt a választási rendszerről. Kifejtette, hogy a kormányzás hatékonysága érdekében sokkal szerencsésebb lenne a 10 százalékos parlamenti küszöb és az egyéni választókerületes többségi szavazási rendszer bevezetése, hogy a parlamentbe jutott pártok ne kényszerüljenek folyamatosan koalíciókötésekre. A megemelt parlamenti küszöb szinte lehetetlenné tenné, hogy a lakosság 6,5 százalékát kitevő romániai magyarság képviselőket küldjön a román törvényhozásba.
Basescu ötletét támogatja az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) is, amely szóvivője révén közölte, hogy ők is egyetértenek a tízszázalékos parlamenti küszöb bevezetésével. Varujan Vosganian, a szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezető politikusa szerint Basescu ezzel a kijelentésével az RMDSZ-t akarta figyelmeztetni, amely most a Basescut támogató Demokrata Liberális Párttal (PD-L) együtt kormányoz.
MNO.hu

Autonómiatörekvések a szórványban – EMNT-konferencia Brassóban
2010. április 16-án Brassóban ülésezik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége, majd ezt követi az EMNT Szórványtanácsának alakuló ülése. A vasárnapi magyarországi választáson elért kimagasló Fidesz győzelem, az EMNT és a Fidesz között megkötött stratégiai partnerség új lehetőségeket teremt a szórványban élő erdélyi magyarság számára, a sajátos helyzetből fakadó problémák orvoslására, az egységes magyar nemzetre alapozó stratégiák kidolgozására, hisz a megmaradás küszöbén lévő szórvány-magyarság különös odafigyelést, jellegzetes stratégiákat, programokat igényel. A kulturális és személyi elvű autonómia teljes körű megvalósítása szórványban csak összehangolt cselekvéstervvel, egyeztetett döntések által lehetséges.
2010. április 17-én szervezi meg az EMNT Brassó Megyei Szervezete a Reménység Házában az I. Konferenciát az Erdélyi Szórványért. A plenáris előadásokat megelőzően Tőkés László EP-képviselő, EMNT elnök, valamint a brassói elnökség tart sajtótájékoztatót.
A konferencia megnyitására 10 órakor kerül sor. Toró Tamás, a rendezvény házigazdájának köszöntője után Magyarország bukaresti nagykövetségének képviselője, a védnökök, majd a brassói RMDSZ képviselője köszönti az egybegyűlteket. A nyitóelőadásban Tőkés László a szórványkérdés EU-s szintű megjelenítéséről beszél, majd tudományos előadást tart Szesztay Ádám, az Országgyűlés Külügyi Hivatalának főosztályvezetője, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, Kovács Lehel Brassó megyei ügyvezető elnök, valamint ifj. Kerekes Zoltán, a Viczei Bástya Alapítvány elnöke.
Az ebédszünet után műhelygyakorlatokra kerül sor. A szórvány és oktatás szekcióülést Farkas Anna parlamenti képviselő moderálja, a szórványban működő sajtó jellegzetességeibe Both Csaba, a BL újságírója vezet be, a szórványban működő gazdasági vállalkozások működését Juhász Jácint egyetemi oktató ismerteti, és itt kerül sor a brassói magyar vállalkozók találkozójára is. A helytörténet, honismeret és művelődés, mint értékmentő pillérek szerepére Kovács Lehel világít rá, a szórvány és egyház viszonyrendszerét, valamint a szórványközpontok működtetését pedig Szegedi László lelkipásztor, a Kőhalmi Szórványdiákotthon vezetője ismerteti.
A konferencia záróakkordját a Politikai képviselet, érdekvédelem és autonómiatörekvések a brassói szórványban tematikájú Brassó megyei RMDSZ–EMNT kerekasztal képezi, melyen Kovács Attila, a Brassó megyei RMDSZ elnöke, a megyei tanács alelnöke, Farkas Anna parlamenti képviselő, Toró Tamás Brassó Megyei EMNT elnök, valamint Kovács Lehel, ügyvezető elnök vesznek részt. A kerekasztalt Toró T. Tibor moderálja.
A zárónyilatkozat elfogadása után állófogadás veszi kezdetét.
A konferencia védnökei: Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Fideszes országgyűlési képviselő; Tőkés László, Európa Parlamenti képviselő; Bajtai Erzsébet, nagykövetné.
Partner: A Reménység Háza.
Médiapartnerek: Duna TV, Krónika, Erdély.ma, Brassai TV, Brassói Lapok, www.hiresiroda.ro.
Erdély.ma

Nagybánya nem ad engedélyt a ciántechnológiás aranykitermelésre
A nagybányai önkormányzat megtagadta az engedélyt a ciántechnológiás aranykitermelésre egy orosz érdekeltségű vállalattól, miközben a sajtó a külföldiek részéről tapasztalható romániai „aranylázról" ír, Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes a verespataki beruházás környezeti veszélyeire hívta fel a figyelmet.
Az erdélyi Krónika szerdai számában beszámol arról, hogy a máramarosi megyeszékhely képviselő-testületének előző napi ülésén megszavazták azt a határozatot, amely kimondja: nem adható ki építkezési engedély az egykori Aurul üzemet is magában foglaló övezetben, ugyanakkor az ugyanitt korábban kibocsátott engedélyeket is felfüggesztették.
A Nagybányán évekkel ezelőtt megtelepedett, orosz érdekeltségű Romaltyn Mining újabb építkezési és környezetvédelmi engedélyekért folyamodott az önkormányzathoz és a szakhatóságokhoz annak érdekében, hogy a végleges jóváhagyások birtokában nekivágjon a ciántechnológiás színesfém-kitermelésnek. A Romaltyn Mining annak az ausztrál–román tulajdonban lévő Aurul Rt.-nek a helyét vette át, amelynek bozintai meddőhányójánál 2000. január 30-án gátszakadás történt, és ennek nyomán 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz jutott a Tiszába.
Két héttel ezelőtt tizenhárom civil szervezet megóvta a romániai Hunyad megyei Felsőcsertésre tervezett színesfémbányára vonatkozó környezetvédelmi engedélyt, amelyet a temesvári környezetvédelmi ügynökség bocsátott ki. A Déva közelében lévő településen 32 millió tonna aranyércet termelne ki 11 év alatt a European Goldfields kanadai társaság. A Temesváron működő regionális környezetvédelmi ügynökség március 15-én bocsátott ki környezetvédelmi engedélyt a 80 százalékban a kanadai cég, 20 százalékban pedig a román állam tulajdonában lévő Deva Gold Rt. által kidolgozott városrendezési tervre.
Akárcsak a Gabriel Resources Verespatakon, az European Goldfields is ciántechnológiával kívánja kinyerni az aranyat. A cég eddig 30 millió eurót költött kutatásra és próbafúrásokra.
Az Evenimentul Zilei című napilap szerdán cikket közölt arról, hogy Romániai nyugati részén eddig összesen nyolc külföldi érdekeltségű cég vetett szemet a föld méhében rejlő aranyra. A kanadai Barrick Gold Corporation például már három talajkutatási engedéllyel rendelkezik Arad, Krassó-Szörény és Hunyad megyében. A romániai „aranylázas" cégek között van a svéd Dacian Mining, a ciprusi Valhalla Resources, a brit Samax Romania Ltd., valamint a ciprusi Eliseror Ltd.
A Romania libera szerdai száma interjút közöl Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével. Az interjút készítő utal arra, hogy a román kormány „prioritásként" kezeli a verespataki aranykitermelési projektet. Markó Béla felhívja a figyelmet, hogy számára egyáltalán nem jelent prioritást a terv.
Markó Béla leszögezte: az RMDSZ semmiféle kompromisszumot nem hajlandó elfogadni a terv törvényességét, a környezet és a kulturális örökség védelmét illetően. A környezetvédelmi tárca jelenleg az RMDSZ-es Borbély László irányítása alatt áll.
Erdély.ma

Nemzetpolitikai változásban bíznak az erdélyi vezetők
Üdvözölték az erdélyi magyar politikai szervezetek a Fidesz győzelmét a magyarországi országgyűlési választásokon, nemzetpolitikai szemléletváltást, az autonómiatörekvések támogatását és jó együttműködést várnak az új budapesti kabinettől.
A Fidesszel korábban is stratégiai partnerséget vállaló, Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nemzetpolitikai rendszerváltásra számít a következő időszakban. Toró T. Tibor, a szervezet ügyvezető elnöke elmondta: számítottak az eredményre, közös sikerként értékelik azt, hiszen a Fidesz korábban is hűséges partnere volt az erdélyi magyar jobboldalnak.
A rendszerváltás befejezését, illetve a nemzetpolitikára való kiterjesztését, a korábbi Orbán-kormány által elkezdett összmagyar nemzeti integráció folytatását várják el a Fidesztől. Abban bíznak, hogy újra felélesztik a nemzetstratégiai ügyekkel foglalkozó intézményeket, és átszabják a támogatáspolitikát is.
Az autonómiatörekvések tekintetében szeretnék, ha az új kormány és a magyar diplomácia teljes mellszélességgel felvállalná azokat, és nemzetközi szinten is megjelenítené az egységes Kárpát-medencei magyar ügyet.
A Háromszék kérdésére, miszerint a magyarországi választási eredmények kihatnak-e az erdélyi magyar szervezetekkel való kapcsolatra, Toró T. Tibor azt mondta: értékorientált viszonyra lenne szükség, jóllehet az RMDSZ a semleges, egyenlő távolság elvét hirdette meg. A nemzeti minimum kidolgozásában mindenkinek részt kell vennie, a viszony mélységét azonban annak kell meghatároznia, hogy mely szervezet mennyi részt vállal a célok megvalósításában.
Jó együttműködésben bízik Olosz Gergely, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője is, aki két képviselőtársával, Édler Andrással és Derzsi Ákossal Semjén Zsolt KDNP-elnök meghívására Budapestre utazott a választások napjára. Olosz hangsúlyozta: a magyarországi vezető első szavaival mondott köszönetet az egyetemes magyarságnak, amiért ,,hitben, reménykedésben, támogatásban" együtt voltak a jobboldal választóival. ,,Meggyőződésem, hogy jól tudunk majd együttműködni mindazokon a területeken, ahol ez szükséges lesz az összmagyarság érdekében" - szögezte le az RMDSZ frakcióvezetője.
Örömét fejezte ki a magyarországi választások eredménye kapcsán Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is, aki bízik abban, hogy okos és határozott nemzetpolitikát folytat majd az új kormány. Székelyföld ügyében azt a magatartást várják el az új kabinettől, amelyet Ausztria tanúsított a dél-tiroli autonómiatörekvések kapcsán - fejtette ki a Háromszék érdeklődésére Izsák, aki szerint az új magyar kormány ezt meg is tudja valósítani. Az elmúlt nyolc év nemzetpolitikájához képest váltást, a korábbi nemzeti kormányok politikájának következetes folytatását reméli az SZNT elnöke.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Népszámlálás jövő ősszel
Hét hónappal, 2011 októberéig halasztották a népszámlálást, a költségek csökkentése érdekében a lakosság és a lakások megszámlálását egyszerre végzik a mezőgazdasági állomány felmérésével — nyilatkozta Vasile Blaga közigazgatási és belügyminiszter a polgármestereknek és prefektusoknak tartott videokonferencián. Becsléseik szerint a számbavétel ötvenmillió euróba kerül.
A népszámlálás európai uniós követelmény is. Az erre vonatkozó jogszabályt 2008-ban fogadta el az Európai Parlament, és a referenciaévet 2011-ben jelölte meg, az eredményeket, statisztikákat 2014 elejéig kell közölni az unióval. Ilyen összefüggésben a népszámlálás nemcsak országos, de nemzetközi szempontból is fontos esemény — mondta el György Ervin prefektus. Vasile Blaga belügyminiszter kifejtette, a népszámlálás pontos adatokkal szolgál a lakosság számáról, etnikai, területi, szociális eloszlásáról, lakhatási feltételeiről. A polgármesterek megkapták a prefektúrától a népszámláló bizottságok működési szabályzatát, valamint az utcanevek és házszámok ellenőrzésére és aktualizálására vonatkozó útmutatót. Már a héten működőképessé kell tenni a helyi számlálóbizottságokat, és 2010. április 30-ig le kell tenniük a kormányhivatalba az utcák és házszámok címjegyzékét. Vasile Blaga elmondta: országos szinten százezer számlálóbiztost, húszezer főszámlálóbiztost és ezer koordinátort alkalmaznak, főleg a tanárok, a közintézmények alkalmazottjai, az egyetemisták és az egyetemet végzett nyugdíjasok soraiból. A 2011-es a harmadik népszámlálás lesz az 1989-es események után. Népszámlálást tartottak még 1992-ben és 2002-ben.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Konzervatív kirohanás Kelemen ellen
A Konzervatív Párt (PC) kéri Kelemen Hunor művelődési miniszter leváltását, mert Székelyföldet népszerűsíti egy hivatalos rendezvényen. A PC mai közleményében azt állítja, hogy Kelemen Hunor művelődési miniszter „folytatja az alkotmányt megszegő lépéseit”, amelyekhez már hozzászoktatott.
„Emil Boc miniszterelnök közvetlenül felelős egy elfogadhatatlan helyzetért, amely során a kormányának tagjai támadják Románia alkotmányos rendjét” – állítják a konzervatívok.
Állításuk szerint Kelemen Hunor a Székelyföld kifejezést használja egy „a Kulturális és Vallásügyi Minisztérium és Kelemen Hunor miniszter védnöksége alatt” szervezett hivatalos, kulturális rendezvényen. A PC leszögezi hogy a május 17.–július 30. között sorra kerülő I. Székelyföldi Grafikai Biennáléról van szó, amelynek ez a hivatalos elnevezése.
„Az esemény internetes honlapja (http://grafikaiszemle.ro/bienale/ro/) a Székelyföldet is népszerűsíti, és egyenesen elérhető a minisztérium honlapjáról (http://www.cultura.ro/News.aspx?ID=1555). Így egy romániai miniszter hivatalos honlapja az alkotmányellenes Székelyföld elnevezést népszerűsíti. Úgy véljük ez elég ok, hogy a jelenlegi miniszter távozzon posztjáról, mert ezt arra használja, hogy Románia alkotmánya ellen harcoljon” – mutat rá a PC közleménye.
Mediafax
Nyugati Jelen (Arad)

„Ki a köznek él, annak élni érdemes”
125 éves az EMKE
Hétfőn ünnepelte megalapításának 125. évfordulóját az EMKE, az egyesület Maros megyei fiókja ez alkalomból ünnepséget szervezett a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében. A civil szervezet alakulása előtt tisztelegvén három éve szervezi az erdélyi magyar kultúra napját, ami idén az évforduló megünneplésével is gazdagodott – ez alkalomból gazdag összművészeti műsor várta a szép számú közönséget.
Az estet a Soli Deo Gloria, a Szent Cecília és a Laurate Domine kórusokból álló vegyes kar fellépése nyitotta Hajdó Károly karnagy vezényletével, aki elmondta: idén a marosszentgyörgyi kórusmozgalom is százéves fennállását ünnepli.
Az EMKE mottóját – Ki a köznek él, annak élni érdemes – a műsorvezető, Kilyén Ilka színművésznő osztotta meg a közönséggel, majd Dáné Tibor Kálmán országos elnök szólt a hallgatósághoz.
– Ki az EMKE-nek él, az a közösségnek él – tenném hozzá, hiszen jövőre húszéves az újjáalakult egyesület. Jellegzetesen erdélyi sors ez: eredetileg napra pontosan 125 éve alakultunk Kolozsváron, az erdélyi nemesség és polgárság kezdeményezésére. Azóta is sajátságos intézménye vagyunk a Kárpát-medencei magyarság kulturális életének. Közművelődés – e szót egyetlen nyelvre sem lehet úgy lefordítani, hogy visszaadja a szó sajátságosan magyar értelmét. A szervezet két pilléren nyugszik: van egy nemzeti jellege, illetve alulról jövő kezdeményezés. Így kell a művelődési életet létrehozni. Amikor 1885-ben az egyesület megalakult, a már akkor szórványban élő magyar közösségekért jött létre. Eötvös Loránd olyan törvényt alkotott, amely lehetővé tette az egyletek alakulását, sorra alakultak az intézmények. Ezek egyike volt az EMKE, amely rövid időn belül a Kárpát-medencei magyarság legnagyobb kulturális egyesületévé nőtte ki magát. Később a politika széljárásának lett kitéve, a kommunista diktatúra idején betiltották, 44 évig nem létezhetett. De a változások után újjáalakult és megmaradt. Ahogyan az erdélyi magyarság is. Veszélyes a szórványosodás, de 125 éve is megmaradtunk a szórványban. Fő feladatunk továbbra is a szórványban élő közösségek kulturális életének támogatása. De azon is kell dolgoznunk, hogy mekkora és milyen magyarok szeretnénk lenni Erdélyben öt, huszonöt, száz év múlva. Hogy akkor is tudjunk ezekről a problémákról beszélni. Ez lesz az EMKE feladata: a jövő építése.
Dr. Ábrám Zoltán megyei elnök hozzátette: a magyar kultúra napja mellett immár belső kezdeményezésre az erdélyi magyar kultúra napját is ünnepeljük, az egyesület célja továbbra is a nemzeti irányú művelődés.
– Amióta újjáalakultunk, a szervezet kovásza az erdélyi magyar közművelődésnek. Rendezvények, kiadványok, szakmai testületek, emlékházak jelzik tevékenységét. Ma is a magyar identitás megőrzését tartjuk célunknak. Versenyképesnek kell lennünk, ezért is szeretnénk, ha e nap ismertté válna – hallottuk, majd gazdag összművészeti műsor következett számos fellépővel, a műsorszámok között pedig az egyesület adta át a Makkai István szobrászművész által készített emlékplakettet és EMKE-oklevelet az öt, arra méltónak ítélt közéleti személyiségnek, szakembernek: Tófalvi Zoltán újságírónak, történésznek, Szekeres Erzsébetnek, a Lorántffy Zsuzsanna egyesület volt elnökének, Bartha József holtmarosi lelkipásztornak, Keresztes Géza építésznek, műemlékvédelmi szakembernek és Szász Teréznek, a görgényüvegcsűri Gyöngykoszorú-találkozók szervezőjének.
Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)

Négyévnyi közművelődés a mérlegen
Tisztújító közgyűlését tartotta az EMKE Maros megyei fiókszervezete hétfő délután a Bolyai téri unitárius egyházközség tanácstermében. Azon a napon, amely a szervezet belső kezdeményezésére három éve mint az erdélyi magyar kultúra napja ünnepeltetik, és amelynek tiszteletére a gyűlés után a Kultúrpalota kistermében szervezett estet az egyesület.
A gyűlésen telt házas hallgatóság – társszervezetek elnökei, EMKE-tagok – vett részt, majd első napirendi pontként dr. Ábrám Zoltán megyei elnök számolt be az elmúlt évek tevékenységeiről, amolyan összegzésként.
– Négyéves mandátuma végéhez érkezett az elnökség, amely sikeres és eredményes munkát végzett nem csak Vásárhelyen, hanem különböző vidéki településeken is. A kulturális kínálat igen gazdag, a helyi egyletek, a magyar történelmi egyházak, a pedagógustársadalom jó része is részt vállal ennek szervezésében, ennek ellenére a közművelődés önkéntes napszámosainak serege fogyatkozik. A tavaly hat néptánctalálkozót szerveztünk, újra sor került több megemlékezésre: Petőfi, illetve a Don-kanyari áldozatok előtt tisztelegtünk, többek közt megszerveztük a magyar kultúra estjét, a citerások találkozóját, farsangolásos szakmai találkozókat hoztunk létre, eredményesen vettünk részt a Vásárhelyi Napok rendezvénysorozatán. Jó a kapcsolatunk a többi egylettel, a Közkincs-kerekasztal az EMKE új arculatát mutatja. Az Erdélyi Kárpát Egyesület az EMKE székhelyén gyűlésezik, a közös történelmi gyökerek is összekapcsolnak bennünket – előbbi jövőre lesz 120 éves. Voltak tervezett, de meg nem valósított programjaink is, terveink zöme azonban sikeres volt. Március 15-én a vásárhelyi magyarság három helyen ünnepelt, ezekből kettőt az EMKE hozott létre, öt, általunk javasolt személyt avattak a város díszpolgárává. Az egyesület egyike a legerősebb civil szervezeteknek, ugyanakkor számos kudarc is érte. A fiatalok részéről csekély az érdeklődés, az unióban csak multikulturalitásról lehet beszélni. Az igazi profizmust az intézményesülés jelentené, ezzel jobb kapcsolattartás, a pályázati lehetőségek sikeresebb felkutatása, több szakember részvétele járna.
Kilyén Ilka alelnök hozzátette: ezelőtt nyolc évvel hatalmas lendülettel vették át a munkát, önerőből számos programot valósítottak meg, kemény csapatmunka volt. – De nincs normatív támogatásunk, nem tudunk irodát fenntartani, alkalmazottal, órarenddel. Vásárhelyen rengeteg a kulturális rendezvény, szükséges lenne ezek összehangolása. Az EMKE ezt fel tudná vállalni, ha kapna normatív támogatást.
A választás előtt a résztvevők szóltak hozzá az elhangzottakhoz, többjük a pedagógustársadalom java részének a kulturális rendezvényekről való sorozatos hiányzását fájlalta, szerintük ez a fő oka a fiatalok érdektelenségének. A beszámolók után következett a tisztújító választás, amelynek eredményeképpen dr. Ábrám Zoltán maradt az elnök, Kilyén Ilka az alelnök. Ügyvezető elnökké lett Fazakas Ildikó. Elnökségi tagok: Deák Júlia, Náznán Olga, Barabás László és Kiss Zoltán.
(nboti)
Népújság (Marosvásárhely)

És mégis magyarul éltem
A Súrlott Grádics irodalmi kör vendége Ercsey Mária tanárnő. Két frissen megjelent kötetét – Ne hagyd magad!, És mégis magyarul éltem, Marosvásárhely, 2010, Mentor – mutatják be május 5-én, szerdán 16 órakor a Bernády Házban. Felolvas Tövisi Éva magyartanárnő, zongorán közreműködik Ávéd Éva zongoraművész, gordonkán Kecskés Ávéd Csilla, a Művészeti Líceum növendéke. Műsorukon Kodály-darabok. A szerzővel Bölöni Domokos beszélget.
Népújság (Marosvásárhely)

Kórusközpontú fesztivál
Kérdezett: Bölöni Domokos
Idén az előzőekhez képest korábban tartották a XIX . Bárdos Lajos–Nagy István Kórusfesztivált. Okairól Kovács András karnagyot, a rendezvény főszervezőjét kérdeztük.
– A korai időpont legfőbb oka, hogy májusban nem találtunk olyan hétvégét, amikor a Kultúrpalota nagyterme szabad lett volna. Azt is számításba kellett vennünk, hogy ne olyan periódusra tervezzük, amikor amúgy is sok a zenei rendezvény. Egy másik gond az utóbbi időben a fiatalok vizsgaidőszakának meghosszabbodása. Ezek a programok (ballagások, vizsgák, ünnepségek) a családok minden tagját érintik, így a június eleji, május végi dátumok elestek. Végül idén az én hibámból egy figyelmen kívül hagyott "apróság" is megnehezítette a jelenlétet, hiszen a fesztivált az iskolai vakáció utolsó két napján tartottuk, ezért aztán nem is jöhettek el az iskolai kórusok.
– Ha gyorsmérleget készítene, milyennek mondaná az idei sereglést?
– Az említett nehézségek ellenére sikeresnek tartom az idei hangversenyeket. Tíz kórus mutatta be műsorát, ezek közül kettőt most hallottunk először. Külön öröm volt számomra, hogy volt tanítványom, a fiatal zenetanárnő-karnagy, Szász Emese vezetésével mutatkozott be a csittszentiváni Shálom kórus, gondosan kiművelt műsorral, felcsillantva a reményt, hogy kórusmozgalmunk jövője nincs veszélyben, ha ilyen tehetséges fiatal kórusvezetőink vannak. A nagy múltú Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikarát is érdeklődéssel hallgatta a többnyire énekesekből álló nagyérdemű, a szintén fiatal karnagy, Molnár Katalin irányításával.
– Többnyire énekesekből álló hallgatóság. Nem lehetne népesebb közönséget toborozni a – mégiscsak kétnapos – rendezvénynek?
– Ez a mi fesztiválunk nem tömegközpontú, hanem kórusközpontú, vagyis nem versenyjellegű. (Én különben is csak a sportversenyeket szeretem, a zeneieket nem. A művészi teljesítmény sem méterrel, sem stopperrel nem mérhető.) Célunk, hogy fórumot teremtsünk amatőr énekegyütteseinknek. Fellépési, megmérettetési lehetőséget biztosítva, motiválva ezáltal őket a további munkára, tanácsokat adni, repertoárt gazdagítani. Egy kezdő kórus és karvezetője számára tanulságos lehet egy érettebb, magasabb művészi színvonalat elért kórus meghallgatása, vezetőjének tanácsa. Bátorítani akarunk, nem bátortalanítani, elkedvetleníteni – ezért hallhattunk különböző szinten éneklő együtteseket, és ezért nem akarok senkit most sem kiemelni. Természetesen a bemutatott műsorok művészi értéke, a darabok nehézségi foka nagyon változatos volt. Ami szerintem nagyon fontos előrelépés, hogy az előző évekkel ellentétben a bemutatott művek nehézségi foka csak nagyon ritkán haladta meg az előadó együttes képességeit. Tehát a műsorválasztásban, a darabok nehézségi fokának mérlegelésében a karvezetők ritkán tévedtek.
– A kórusok túlnyomóan vallásos, egyházi műveket adtak elő. Nem megy ez a "világi" muzsika rovására?
– Kétségtelen tény: a legtöbb énekkart az egyház tartja fenn, ehhez mért a repertoárjuk is. Azért van ez így, mert az egyház ismerte fel a karéneklés közösségteremtő és nevelő szerepét. Mikor a Nagy István ifjúsági vegyes kart létrehoztam, hiába kilincseltem érdekszövetségünknél vagy az ifjúsági szervezetnél. Tervem hallatán Kolcsár Sándor unitárius esperes azonnal kezembe nyomta a templom kulcsát. Nyugdíjba vonulásakor mennünk kellett a templomból. Akkor elmentem az egyedüli magyar líceumunk igazgatójához, és kértem egy osztálytermet heti két alkalomra, az esti órákra. (Nem mellesleg: 4–5 énekesem az ő iskolájából járt a kórusba.) Tudod, mit kérdezett? Azt, hogy mit fizetek. Régebben volt tanügyi kórus, kultúrházi kórus, orvosok kórusa stb. Most vannak-e ilyenek? Lejáratták annak idején őket?
A közösségépítés szerepét manapság a cégek, vállalkozások is felismerik. A tehetősebbje drága pénzeket fordít kiképzésre, küldi alkalmazottait az ilyen célú táborokba. Pedig mennyivel okosabb és hasznosabb dolog lenne egy énekkar, egy tánckar finanszírozása! Kérdésedre visszatérve, én nem szakosítom világira és egyházira a fesztivált, inkább úgy mondom, hogy amikor lehetséges, akkor a kettő közül az egyik (a szombati) hangverseny a fiataloké, a másik (a vasárnapi) a felnőtteké.
– Ez volt a tizenkilencedik kórushangverseny. Hogyan tovább? Mire számíthatnak a közeljövőben a kórusok és a kórusmuzsika kedvelői?
– Hát hogyha az Isten is úgy akarja, akkor a huszadikat is jó lenne esztendienkor, 2011-ben megszervezni. Köszönetet kell mondanom az Állami Filharmóniának, a polgármesteri hivatalnak, a Communitas Alapítványnak, a Psalmus kórus és a csittszentiváni kórus tagjainak, akiknek segítsége nélkül nem tudtuk volna megszervezni a fesztivált.
– Kovács András három kórust is dirigál. Milyen események várják ezen a tavaszon?
– A hét végén, április 17–18-án a Nagy István ifjúsági vegyes karral Budapesten lépünk fel, a XXXIII. Bárdos Lajos Zenei Hetek nyitóhangversenyén, a Tudományos Akadémia dísztermében, magyar és osztrák kórusok társaságában. A Vártemplom Psalmus kórusával május 17-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban egy Zsizsman Rezső-emlékhangversenyen énekelünk. Ezek a közelebbi fontos események számunkra.
Népújság (Marosvásárhely)

Szatmárnémeti fekete márciusa – interjú Formanek Ferenccel
A román és magyar közösség közötti feszültség hiányának tudható be, hogy 1990 márciusában az akkori hatalomnak nem sikerült a marosvásárhelyihez hasonló véres eseményeket előidézni Szatmárnémetiben – mondja a Krónikának adott interjúban Formanek Ferenc, Szatmár megye egykori alelnöke. A Nemzeti Egység Ideiglenes Tanács megyei alelnöke szerint akárcsak Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben sem lehet spontán gyülekezésről beszélni. Szerinte úgy tűnik, már Ceauşescu idején kidolgoztak egy forgatókönyvet erre a két városra.
– Írásban jelezte, hogy pontatlan a Kincses Előd lapunknak adott interjújában az az állítás, mely szerint 1990-ben Szatmárnémetiben a magyarság nem állt ki ön és Pécsi Ferenc mellett, így már nem hozták be az avasi románokat, és elmaradt a véres összecsapás. Nem így volt?
– Nem egészen. Annak idején RMDSZ-elnökségi határozatot hoztunk arról, hogy megünnepeljük március 15-ét. Az ünneplés azonban már pár nappal az esemény előtt problémássá vált. Ha jól emlékszem, 12-én megjelentek a Szatmár megyei adminisztrációs palotában a helyi Vatra Românească vezetői, és kifejtették: tudomásuk van róla, hogy sokan érkeznek a határ túloldaláról erre az ünnepre azzal a hátsó szándékkal, hogy visszacsatolják Szatmárnémetit Magyarországhoz. A látogatást nem vettük komolyan, mert nem észleltünk semmilyen román–magyar feszültséget.
– A román kollégái nem bizonyultak fogékonyaknak a Vatra felvetéseire?
– A Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsnak Szatmár megyében Nicolae Popdan volt az elnöke, Nicolae Manea és én voltunk az alelnökei. Nálunk mind iskolaügyben, mind egyéb kérdésekben mondhatni problémamentes volt az együttműködés. A román kollégák majdhogynem kacagásba törtek ki, amikor meghallották a vatrás félelmeket. Meg is egyeztünk, hogy ezek hőzöngők, akiket nem kell komolyan venni. Aztán 15-ét megelőzően megérkezett Bukarestből egy Iordan Rădulescu nevű ezredes, aki azt mondta, azért küldték, hogy a román–magyar feszültséget enyhítse. Nem értettük a látogatást, hiszen mi semmilyen feszültséget nem éreztünk. Ha jól emlékszem, az ezredes elbúcsúzott tőlünk, és azt mondta, Marosvásárhelyre megy.
– Nem éreztek feszültséget, mégsem ünnepelhették meg március 15-ét úgy, ahogy tervezték.
– Arra készültünk, hogy két koszorút helyezzünk el: egyet Szatmárnémeti belvárosában a Bălcescu-szobornál, egyet pedig Erdődön a Petőfi-emlékműnél. 15-én reggel azonban összeverődött pár száz román ellentüntető a Bălcescu-szobornál, így azt nem lehetett megközelíteni.
– Úgy gondolja, hogy az említett Rădulescu ezredest küldték megszervezni az eseményeket?
– Ha nem is személyesen szervezte, de ezt spontán gyülekezésnek nem lehet nevezni. Abban az időben egyetlen párt sem lett volna képes arra, hogy vidékről a városba szállítsa emberek százait. Efféle mozgósításra az akkori viszonyok között még a megyei tanács sem lett volna képes. A tanácselnök sem diszponált akkor a szállítóvállalatok szállítási eszközei fölött.
– De hát az RMDSZ korábban közel százezres néma tüntetést tudott szervezni Marosvásárhelyre. Nem lehet, hogy pusztán a nemzeti öntudat, az okkal vagy ok nélkül érzett veszélyhelyzet gyűjtötte össze a román közösséget is?
– Ezt nem a mostani szemmel kell tekinteni. A marosvásárhelyi gyertyás-könyves felvonulás hét végén, munkaszüneti napon történt. Március 15-e viszont csütörtökre esett. Akkoriban még mindenki munkaviszonyban állt, és nem volt annyira ura a helyzetének, hogy spontán módon abba tudja hagyni a munkát, és elmenjen tüntetni. Amikor tudomására jutott az avasújvárosi kórházigazgatónak, hogy szervezik az emberek szatmári utazását, lebeszélte őket az útról. Ha egy igazgató úgy döntött, hogy felvonul a munkásaival, akkor azok felvonultak, ha egy igazgató ellenezte a felvonulást, a munkások sem mentek. Itt spontaneitásról nem lehet beszélni. Valaki szólt az igazgatóknak, hogy engedjék el az embereket.
– Hogyan viszonyult a magyarság az ellentüntetéshez?
– Amikor látszott, hogy konfliktust, verekedést akarnak szítani, beláttuk, annak semmi értelme, hogy odamenjünk lökdösődni a koszorúval. Így azt egy Krisztus-szoborhoz tettük le. Az ellentüntetők azonban megindultak a főtér felé, és akin kokárdát láttak, azt ütlegelni kezdték. Többnyire úgy indult a dolog, hogy le akarták tépni a kokárdát. Mi Kossuth-kokárdákat készíttettünk, melyeken a román és a magyar nemzeti színeket kombináltuk össze, ezzel is jelezvén, hogy az 1848-as forradalom mindannyiunké. A kokárdák alapján könnyű volt kiszúrni a magyar ünneplőket. Sajnos többen súlyosan meg is sérültek. A dolognak az vetett véget, hogy a magyarok autókba szálltak, és elmentek Erdődre. A provokáció azonban mind a városban, mind pedig Erdődön folytatódott. A Petőfi-szobornál levágták a hangosításunkat. 12 óra tájt valaki jelezte, hogy Pécsi Ferivel vissza kellene mennünk a városba, mert zavargások vannak. Ekkorra már küzdőtérré alakult a város központja, egy önmagát ünneplő román tömeg pedig az adminisztratív palota előtt Pécsi Ferenc és az én lemondásomat követelte. Amikor odaértünk, a rendőrség széttárta a karját és azt mondta, ők semmit sem tehetnek, mert feljelentés történt ellenünk, amelyben etnikai ellentétek szításával és anyagi visszaélésekkel vádolnak. A tömeg azt skandálta, álljunk ki eléjük, ha merünk. Annyira nem voltak tisztában azzal, hogy ki-kicsoda, hogy amikor kimentem, meg is tapsoltak. Csak akkor kezdtek fütyülni, amikor kiderült, hogy én vagyok Formanek.
– Hogyan oszlott fel végül is a román tüntetés?
– Amikor hallották, hogy a rendőrség és az ügyészség megkezdi az ellenünk szóló névtelen feljelentés kivizsgálását, szétszéledt a tömeg. Másnap az RMDSZ tanácskozásán többen is voltak, akik utcai demonstrációt követeltek, de én elleneztem, mert úgy éreztem, éppen ezt várják tőlünk, hogy aztán lehessen intézkedni ellenünk. Több napon keresztül folytak a politikai egyeztetések, és a végső kompromisszum lényege pedig az volt, hogy az RMDSZ megtarthatta a megyei alelnöki tisztséget, de ezt nem tölthetem már én be. Arról viszont nem szoktak beszélni, hogy a teljes román vezetést is leváltották.
– Nekik az volt a bűnük, hogy tárgyaló viszonyban voltak a magyarokkal?
– Nem indokolták meg a leváltásukat, de egyértelműen ez volt az ok. Utána Románia-szerte megváltozott a légkör. Március 15-ét arra használták fel, hogy az 1989 decemberében kialakult román–magyar szolidaritást felszámolják. Ebben pedig Szatmárnémetinek kiemelt szerepet szántak. A Pécsi Ferenc ellen és ellenem szóló névtelen feljelentést az ügyészség három napig vizsgálta, aztán ejtette a vádakat.
– Hogyan látszott Szatmárnémetiből az, ami néhány nappal később Marosvásárhelyen történt?
– A családommal elmentünk Szatmárról, mert nem éreztük biztonságban magunkat. Belőttek a lakásunk ablakán.
– Fegyverrel?
– Nem tudjuk mivel, de az ablak ki volt lyukadva, és egy ólomgolyót találtunk a hálószobánkban. Minekutána mind én, mind a feleségem vásárhelyiek voltunk, hát hazamentünk. Március 19-én hajnalban Király Károllyal együtt utaztam Bukarestbe. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az RMDSZ országos alelnökeként én voltam Bukarestben a szövetség legmagasabb rangú tisztségviselője. Domokos Géza és a többiek ugyanis Budapestre utaztak, ahol a román–magyar megbékélésről szóló értelmiségi találkozót szerveztek, Király Károlynak pedig nem volt RMDSZ-tisztsége. Március 20-án kihallgatást kértem Ion Iliescutól, hogy tájékoztassam a helyzetről. Miközben tombolt a verekedés Marosvásárhely főterén, én Iliescu előszobájában várakoztam, de végül nem fogadott. Az események szervezettségét azonban az is jelzi, hogy közben Gelu Voican Voiculescuval beszélgettem, aki tudott már arról, hogy bányászvonatok vannak útban Vásárhely felé.
– Húsz év telt el a fekete március óta. Látszik már, hogy miért éppen Szatmárnémeti és Marosvásárhely volt a célpont?
– Úgy tűnik, már Ceauşescu idején kidolgoztak egy forgatókönyvet erre a két városra. Ma már interneten is kutatható a magyar állambiztonsági szerveknek jó pár erre utaló dokumentuma. Elérhető egy olyan 1989 júliusában keltezett jelentés is, mely szerint Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben a román államhatalom a magyar veszélyre hivatkozva gyakorlatokat tartott. Ez azért érdekes, mert 1990 márciusában mind Marosvásárhelyen, mind Szatmárnémetiben a hatalom széttárt karokkal nézte, hogy mi történik. Ezt a konfliktust minden bizonnyal központilag hagyták jóvá, de találtak hozzá mind román, mind magyar oldalon olyan embereket, akik a hangulatot ebbe az irányba terelték.
– Ha ugyanaz volt a forgatókönyv, miért sült el másképpen a történet a két városban?
– Kincses Előd folyamatosan panaszkodott Marosvásárhelyen, hogy nem tud szót érteni a helyi román vezetőkkel. Ezzel szemben Szatmárnémetiben politikai színtéren nem volt román–magyar konfrontáció.
– Az iskolaügy is másképpen alakult a két városban. Marosvásárhelyen már azt is extrém követelésnek tekintették, hogy a Bolyai Farkas Gimnázium 1990 szeptemberétől, az új tanév kezdetétől magyar iskolává váljék, Szatmárnémetiben viszont már 1990 januárjától magyar iskolaként működött a Kölcsey-gimnázium.
– Ez a két város vezetői közötti különbséget jelezte. Szatmáron a román kollégák, ha időnként értetlenkedve fogadták is a kéréseinket, lehetett velük tárgyalni, és meg lehetett találni a kompromisszumos megoldásokat. Szatmárnémeti akkor is nyitottabb volt, ma is nyitottabb, mint Marosvásárhely. Amikor két közösség politikai elitje párbeszédet folytat, általában nincsenek konfliktusok, ha viszont a politikai elitben nincs meg a szándék a kompromisszumos megoldások megkeresésére, konfrontáció alakul ki. Lám, Szatmáron párbeszéd és magyar polgármester van, Marosvásárhelyen pedig ma sincsen szándék arra, hogy a helyi vezetők bármiről kompromisszumos megállapodást kössenek, román a polgármester, és megmaradt a feszültség.
– Hogyan tekint ma az akkori szerepvállalására?
– Jó lenne egyszer tisztán látni az akkori történéseket, de ma sincs betekintésünk az iratokba. Engem a hatalom arroganciája zavar a leginkább. Különbség van a diktatúra és a mai világ között, de minduntalan azt érezni, hogy csak átalakult a hatalom. Megmaradt az a hatalmi góc, amelyik annak idején még Ceauşescu körül alakult ki. Ezért nem akarnak ma sem elszámolni a ’89-es vérengzésekkel, a szatmárnémeti vagy marosvásárhelyi fekete márciussal. Én azután még három hónapot dolgoztam az RMDSZ-ben, de a feleségem és a kislányom nem akart már hazatérni, és 1990 szeptemberében én is kértem a magyarországi tartózkodási engedélyt. Azóta is ott élek, és nem politizálok.
Gazda Árpád
Krónika (Kolozsvár)

Ez magyar utcanévtábla?
Magyar nyelvű utcanév- és házszámtáblákat szereltetett fel négy székházának falára tegnap az RMDSZ nagyváradi szervezete. Szokatlanul csendben, különösebb felhajtás nélkül tették mindezt. BIRÓ ROZÁLIA, a városi szervezet elnöke és SZABÓ ÖDÖN, a megyei filiálé ügyvezető elnöke a múlt hónapban már bejelentette, hogy az RMDSZ tulajdonában lévő váradi körzeti székházakra kitetetik ezeket a táblákat.
Ezzel pedig mintegy ösztökélnék a megyeszékhely helyhatóságát, hogy az immár négy éve meghozott határozatát – miszerint a közterületek megnevezései magyarul is szerepeljenek a táblákon – ültesse gyakorlatba. Mi több, a magyarra átültethető hivatalos megnevezéseket le is fordítanák. Így szerepelne a feliraton (például) a „str. Primăriei” alatt a „Városháza utca” is. A történelmi megnevezések kiírását nem javasolják, szerintük azok kihelyezését majd a belvárosi teljes felújítása során lehet elérni. A cél addig is: bebizonyítani a város nem magyar lakosságának, illetőleg választott képviselőinek, hogy a kétnyelvű utcanévtábla nem ördögtől való.
Az „ügy” természetesen évek óta foglalkoztatja a váradiakat, az utóbbi hónapokban okkal, ok nélkül újabb virágzását élte a téma. A felfokozott várakozásban az RMDSZ-szervezet javaslatára sokan reagáltak a „nesze semmi, fogd meg jól!” mondással. Láthatólag a filiálé is a közvélemény nyomására foglalkozik az üggyel. Tegnap például majd minden magyar nyelvű média képviseltette magát a ma Ady Endréről elnevezett egykori Szent János utcán. A szűk, rendkívül forgalmas utcában várakozniuk kellett, hiszen az olaszi körzet székháza elé késéssel érkezett meg Biró Rozália, akár a márciusi sajtótájékoztatóra.
Miközben az Ideart Kft. munkásai kihelyezték az épület (amelyben a Nagyváradi Naplónak volt a szerkesztősége, ahol Ady Endre is dolgozott) falára az utcanév- és a házszámtáblát, az alpolgármester az intézkedés hasznosságáról szólt. Bizonyítja ezt az is, hogy eddig majdnem százan jelezték, ki szeretnék tetetni ők is ingatlanjaik falára az ilyen táblákat. Ígéretükhöz híven a történelmi magyar egyházakat és a civil szervezeteket is megkeresték, arra buzdítva azokat, hogy épületeikre helyeztessék ki a kétnyelvű megnevezéseket. Természetesen továbbra is várják a lakossági igényléseket, s azokon is igyekeznek segíteni, akiknek anyagi helyzetük nem teszi lehetővé a feliratok megrendelését.
A következő helyszín az újvárosi RMDSZ-körzet székháza volt. Az egykoron Damjanich János nevét viselő utcán lévő épület falára kikerültek a „str. Simion Bărniţiu” – „Simion Bărniţiu utca” feliratú táblák. A csillagvárosi körzet székházának falára a Dimitrie Cantemir felirat került; az utcát a váradi magyarok ma is Ghillányiként emlegetik. A szőllősi székház ablakában már régóta ki volt helyezve egy „Liszt Ferenc utca” feliratú papír. Amint a körzeti elnök, Fodré Gabriella kérdésünkre elmondta, ezt praktikus okok miatt tették, ugyanis sokan nem találták az épületet. Tegnaptól még könnyebb meglelni, mivel oda is kihelyezték a táblákat.
A városi RMDSZ-szervezet elnöke tudatta, hogy az önkormányzat honlapjának magyar változatán és saját weboldalán megtalálhatók mától a hivatalos fordítások, amelyek kihelyezését ajánlják.
A történeti az igazi
Az utcanév- és házszámtáblák 26,94, illetve 10,1 lejbe kerülnek. Az RMDSZ-filiálé egy céget is megnevezett a múlt hónapban, amelyiknél el lehet készíttetni a feliratokat. Az Ideart Kft lassan két évtizede foglalkozik reklámdekorációval – tudtuk meg Kozma Csabától, a vállalat eladási felelősétől. Ők természetesen bármilyen felirattal elkészítik a táblákat, így a történelmi megnevezéseket is feltüntetik, ha azt a megrendelő igényli. Hogy az utóbbi időben mennyi kétnyelvű feliratú házszám- és utcanévtáblát rendeltek meg tőlük, azt nem mondhatta el, hiszen az cégtitok. A tábláik tartósak, speciálisan kezelt anyagot és kültéri fóliát helyeznek fel azokra. Akár még a megrendelés napján, de másnapra bizonyosan elkészítik a táblákat.
Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete is megszólalt ismét az ügyben. Amint arról beszámoltunk, ők továbbra is a történelmi megnevezést szorgalmazzák, mi több, azokat ingyen biztosítják az igénylőknek. Szerintük az RMDSZ saját szegénységi bizonyítványát állította ki. „A Simion Bărniţiu utca magyar utcanévtábla?” – kérdezte az ifjúsági szervezet elnökségi tagja, Csomortányi István. Ugyanolyan magánakciót kezdeményezet az önmagát érdekképviseletinek nevező párt, mint ők, a civil szervezet. A váradiakat arra kérik, hogy a történelmi megnevezést is tartalmazó utcanévtáblákat helyezzék ki. Egyébként szerintük azokat az önkormányzatnak kellene kitetetnie... Az utóbbi egy-két hétben tucatnyian igényelték tőlük az általuk javallt táblákat. Tőlük is lehet továbbra is igényelni a feliratokat, mégpedig az Illyés Gyula Református Könyvesboltban megtalálható magyar nyelvű formanyomtatványokkal, vagy személyesen tőlük, s továbbra is ingyen.
Megyeri Tamás Róbert
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozója
Az Erdélyi Gyülekezet szeretettel látja Önt és családját a Reménység Szigetén, 2010. április 18-án, vasárnap, hagyományos ünnepén, a Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozóján.
P R O G R A M
10.00-11.00 Római katolikus mise: Horváth István székesegyházi kanonok, Gyulafehérvár
11.00-13.00 Visszatalálás a népi kultúra „tiszta forrásához”. 
Párbeszéd az erdélyi és a magyarországi táncházmozgalomról. 1. Rész: A magyarországi táncházról
Megnyitó: Andrásfalvy Bertalan etnográfus, Előadók: Halmos Béla népzenész, Berán István népzenész Felkért hozzászólók: Borbély Jolán etnográfus, Novák Ferenc koreográfus, Tímár Sándor koreográfus, Stoller Antal néptáncos, Sipos Mihály népzenész
13.00-14.00 Táncházi muzsika a szabadtéri színpadon: Téka Együttes, Budai Ilona és Kiss László, Kobzos Kiss Tamás és növendékei
14.00-14.30 Templom és urnatemető terveinek bemutatása
14.30-17.00 A konferencia folytatása. 2. Rész az erdélyi táncházról
Bevezető: Kallós Zoltán népzenekutató Előadók: Pávai István népzenekutató, Könczei Csongor néptáncos További hozászólások
17.00-18.20 Úrvacsorás református istentisztelet (igehirdető: Zalatnay István)
Egész Nap
Óránként harangszó, fohász és énekvers (az Erdélyi Gyülekezet imái) Videofilm a gyülekezet templomának és, urnatemetőjének terveiről Megtekinthető a gyülekezettörténeti kiállítás és kopjafa gyűjtemény
Este Kötetlen baráti beszélgetés, éneklés, muzsikálás
Gyakorlati tudnivalók:
9 órától estig „Erdélyi Gyülekezet” feliratú különbusz jár az Örs vezér tere (a 2-es metró kijáratától jobbra kb. 50 m-re) és a Reménység Szigete között.
erdon.ro

Egyenjogúsított kisebbségi oktatás
Emil Boc miniszterelnök szerint a nemzeti oktatási stratégia elvein alapul az új oktatási törvénytervezet, amelynek szövegét hétfőn fogadta el a kormány rendkívüli ülésén. Markó Béla oktatásért is felelős miniszterelnök, az RMDSZ elnöke a dokumentumot a jelenlegi időszak legnagyszabásúbb, legátfogóbb projektjének nevezte, amely lehetővé teszi az oktatási rendszer valós reformját.
A dokumentumot a kabinet megszavazása előtt három hetes nyilvános vitára bocsátotta, ahol az érdekelt felek kifejthették véleményüket, módosítási és kiegészítési javaslataikat. A kormány általi megszavazását követően a jogszabályjavaslat a parlamenthez került, a képviselőház vezető testületének határozata szerint pedig az alsóházban sürgősségi eljárással vitatják majd meg, ennélfogva elfogadásához szűk határidőt szabtak.
A parlamenti szakbizottságok április 19-ig nyújthatják be kiegészítő és módosító javaslataikat, a képviselőház plénumának pedig április 25-ig kell voksolnia a tervezetről. A döntő szót kimondó ház azonban a szenátus lesz.
Gimnáziumi portfolió
Az új törvényjavaslat szerint az iskolások ismereteit második osztálytól kezdve kétévenként tesztelik és ezek az osztályzatok is beleszámítanak a X. osztályba történő felvételibe.
Szeptembertől egyébként az ötödik évüket betöltő gyermekek úgynevezett előkészítő csoportba kerülnek, ez lesz a kötelező oktatás első esztendeje. A II. osztály végén tartják az első képességfelmérést írásból, olvasásból és matematikából. A tesztek eredményeit „személyi dossziékban”, „portfoliókban” tüntetik fel, amelyekbe, IX. osztályig bezáróan bekerülnek az összes érdemjegyek, minősítések.
A IV. osztály végén nemzetközi típusú felmérésen esnek át a tanulók, a VI. osztály befejezésekor román, modern és – a kisebbségek nyelvén oktató iskolákban – anyanyelvből, valamint matematikából tesznek vizsgát. A IX. osztály végzősei országos vizsgán esnek át: írásbelit tesznek egyebek között román, modern és – úgyszintén a kisebbségi iskolák esetében – anyanyelvből, matematikából és szóbelit „polgári és társadalmi kompetenciából”.
A líceumi felvétel az említett portfolió alapján történik, amennyiben a jelentkezők száma nem haladja meg a felkínált helyek számát. Túljelentkezés esetén hetven százalékban a gimnáziumzáró vizsgajegyek átlaga, harminc százalékban pedig a líceum által szervezett felvételin szerzett jegyek számítanak.
A törvénytervezet értelmében a líceumi felvételit 2013-tól, az érettségit 2012-től szerveznék az új rendszer szerint. Ennek megfelelően román nyelvből és irodalomból, kisebbségi iskolákban emellett anyanyelvből, reál tagozatokon matematikából, humán tagozaton földrajzból kell írásbelizni, újdonságként pedig bevezetnek egy-egy úgynevezett transzdiszciplináris vizsgát, amely a reál osztályok esetében a fizika, kémia és biológia tantárgyakat, humán osztályokban pedig a társadalomtudományokat foglalja magába.
Megújuló vezetőtanácsok
Változott a vezetőtanács összetétele is. Az új vezetőtanácsban négy tanár, négy szülő, négy helyi vagy megyei tanácsos és az iskolaigazgató foglal majd helyet; a tanárt a vezetőtanács, a szülőket a szülőbizottság, a tanácsosokat pedig az önkormányzat választja ki. A decentralizáció következtében a líceumok a megyei tanácshoz, az óvodák és a gimnáziumok, a helyi önkormányzathoz tartoznak majd. Az iskola igazgatója és aligazgatója lehet párttag, de nem vállalhat párton belüli vezető funkciót.
A szülők büntetésére vonatkozó cikkelyek a kormány által elfogadott változatban csak azokra a szülőkre vonatkoznak, akik gyermeküket nem járatják iskolába. Bírságukat ötszörösen, egy 100– 1000 lej közötti összegre csökkentették. Ha a szülő nem tudja ezt az összeget megtéríteni, közmunkát kell vállalnia.
Pozitív diszkrimináció
A hétfői kormányülésen elfogadott törvénytervezetbe bekerültek a kisebbségi oktatásra vonatkozó fontos cikkelyek, így a román nyelv és irodalom kivételével minden tantárgyat, Románia történelmét és földrajzát is mindvégig, a líceumot is beleértve, magyarul tanulhatnak a kisebbségi oktatásban résztvevő diákok. A román nyelvet és irodalmat végig sajátos tantervből és tankönyvből oktathatják a kisebbségi gyerekeknek, a líceumban is.
Új kezdeményezés az is, hogy a diáklétszámtól függetlenül, a kisebbségi iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, így bármilyen kis létszámú az adott iskola, pecséttel és aláírási joggal rendelkezhetne. Az elemi osztályokban a minősítést magyarul is beírhatják az oktatók. Pozitív diszkriminációt alkalmaznának a kisebbségi iskolákban az alapfinanszírozást illetően, vagyis nagyobb kvótarendszer illeti a kisebbségi iskolákat.
A törvénytervezet egyik nagyon fontos cikkelye, hogy az intézmény vezetésében számarány alapján vesznek részt a kisebbségiek. A szórványban működő iskolákra nézve ez fontos rendelkezés.
Kedvező módosításokat foglal magába az új tanügyi törvény a szórványban élő gyerekek számára: óvodás csoportot már tíz gyerekkel is indíthat az intézmény, az elemi iskolákban és a gimnáziumokban ezután elegendő lesz tizenkét diák is, az osztályindításhoz. Amennyiben a gyereknek nincs lehetősége saját településén kisebbségi iskolába járni, az állam támogatja az ingázást, vagy a szállást és étkezést.
A törvénytervezet egyértelműen garantálja a kisebbségi nyelven való felsőoktatást, minden szinten, ideértve a doktori szintű képzést és a továbbképzést is, a szakterületekre vonatkozóan pedig nem tartalmaz semmilyen korlátozást. A törvénytervezet meghatározza a multikulturális és többnyelvű egyetemek státuszát, azon belül pedig szabályozza a kisebbségi nyelvű tagozatok megszervezésének formáját, és biztosítja azok autonómiáját.
A törvény lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén. A multikulturális státuszt egyelőre három felsőoktatási intézmény kapja meg: a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományos Egyetem román, magyar és német, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti, valamint Színművészeti Egyetem román és magyar nyelven működik továbbra is.
Bogdán Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)