A magyarországi kisebbségek kultúrájáért folytatott kiemelkedő munkáért idén nyolc kitüntetett vehette át a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat a kisebbségek napja alkalmából rendezett V. Nemzetiségi Gálán december 13-án Budapesten. Berényi Mária, a Magyarországi Románok Kutatóintézetének elnöke, a román nemzeti kisebbség érdekében végzett tevékenységéért vehette át az emlékplakettel és díszoklevéllel járó elismerést. Berényi Mária egyetemi tanulmányai befejezése óta foglalkozik a magyarországi románok művelődéstörténetének kutatásával, eddigi eredményeit hat könyvben és több mint száz tanulmányban foglalta össze. Költői tevékenységét négy megjelent verseskötete jelzi. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Díjazták a kisebbségeket. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

Győrfi Kingát, a Hauer Erich Diáktanács képviselőjét választotta új elnökévé a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ), a hétvégén Déván zajlott XVI. Kongresszusán. A rendezvényen mintegy félszázan vettek részt, Erdély számos diáktanácsának képviseletében. /Gáspár-Barra Réka: XVI. MAKOSZ kongresszus Déván. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 14./

Eseménydús hétvégéje volt a pankotai magyarságnak december 11–12-én. A református gyülekezeti teremben verses-zenés műsorral várta a Mikulást a magyar óvoda tíztagú csoportja. Az óvodások másnap felléptek Aradon Csiky Gergely ünnepségen is. Végül Pankotán a pankotai származású, 1842. december 8-án született Csiky Gergelyre emlékeztek. A közel egyórás műsor kötetlen beszélgetéssel zárult. /Sólya R. Emília: Csiky Gergelyre emlékeztek Pankotán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 14./

Marosvásárhelyen, a Bernády-házban nem először csodálhatja meg a közönség a Szárhegyi Művésztábor alkotásait. A múlt héten a tábor művészeti vezetője, Siklódi Zsolt, valamint a Népújság főszerkesztője, Nagy Miklós Kund mutatta be az idei gyűjteményt. Siklódi Zsolt elmondta: Szárhegyen évente több tábor zajlik. /Máthé Éva: Művésztáborok és generációk párbeszéde. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában megnyílt az idei Téli tárlat, ahol festmények, grafikák, kompozíciók, kisplasztikák, textíliák, hagyományos és újszerű stílusban készült munkák láthatók. /Antal Erika: Téli tárlat Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

December 13-án, vasárnap az arad-belvárosi református templomban megtartott istentisztelet végén Baracsi Levente lelkész köszöntötte Sikli László nagyváradi költőt, közéleti személyiséget. Bemutatták Lepke száll… című, közelmúltban megjelent verseskötetét, majd gyermekei, Kincső és Csongor közreműködésével irodalmi műsor hangzott el. /Balta János: Sikli László könyvbemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 14./

Az Erdély.ma szerkesztősége úgy ítéli meg, hogy a moldvai csángók magyarságának megőrzése mindannyiunk feladata. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége honlapján megjelent, hogy Moldva legkeletibb, csángók által lakott településén, Magyarfaluban szeretnének építeni egy a magyar nyelv megőrzését szolgáló Magyar Házat. Ezt a kezdeményezését a szerkesztőség támogatja, egy névvel is vállalható gyűjtést indítanak. /Vegyük meg a téglát a Gyerekek Házához a moldvai Magyarfaluban. = Erdély. Ma, dec. 14./

December 12-én kisgyermekes családok népesítették be a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumot az adventi gyermekfesztiválon, a Szabadság napilap, az Életfa Családsegítő Egyesület és az Ifjúsági Keresztyén Egyesület közös rendezvényén. Ismét a Várom az Urat elnevezésű fesztivállal kezdődött a program. A gyerekcsoportok adventi jellegű műsorával párhuzamosan kezdődtek a kézműves foglalkozások, szebbnél szebb karácsonyi díszeket készítettek a kicsinyek szüleik segítségével. /Fesztivál – Adventi Gyermekfesztivál és Sokadalom 2009: nem lehet megunni! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Fél évszázad „bizalmas történelme” rajzolódik ki Gáll Ernő Levelek (1949–2000) című kötetében. A 2004-ben elhunyt Gáll Ernő évtizedeken át a Korunk című romániai irodalmi folyóirat főszerkesztője volt és 522 személyhez írt, 5612 levelet tartalmazó kötete a romániai magyar kisebbségtörténet forrásanyaga. /Fél évszázad történelme Gáll Ernő leveleskötetében. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

A romániai pártok vezetői valóságos „politikai akrobatamutatványokat” mutattak be korábbi, sziklaszilárd kijelentéseik és meggyőződéseik gyors és magabiztos megcáfolásával. Az RMDSZ esetében húszéves tapasztalat mutatja, hogy a mindenkori hatalom mellé állni gyümölcsözőbb, mint ellenzékieskedni. Most a dilemmát az RMDSZ vezetőinek kell feloldaniuk: engednek saját helyi szervezetei nyomásának, és kormányra lépnek annak a Traian Basescunak az oldalán, akit az elnökválasztásokon következetesen a nagyobbik rossznak neveztek, vagy ellenzékben maradva lépnek Magyar Összefogás felé. /Salamon Márton László: Logika és politika. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Az erdélyi magyarság megosztottnak bizonyult az elnökválasztás alkalmával. Az erdélyi magyarság sajátos törekvései szempontjából nem volt lényegi különbség a jelöltek /Mircea Geoana, illetve Traian Basescu/ között. Nem meglepő, hogy döntő többségben távol maradtak az urnáktól a magyar közösség tagjai. A román pártok és jelöltjeik egytől-egyig autonómiaellenes álláspontot képviselnek, nincs lényeges különbség közöttük. Mind az RMDSZ, mind az MPP anélkül állt be egyik vagy másik jelült mögé, hogy nem kérte meg az árát, és ami még súlyosabb, meg sem próbált tárgyalni és konszenzust kialakítani. Gergely Balázs, az EMNT Kolozs megyei elnöke eleve elhibázottnak tartja, hogy a jelöltekhez feltételek nélkül, mint potenciális szövetségesekhez viszonyulnak. Ebben a helyzetben nem szövetségest, hanem ellenfelet választottak maguknak. Az EMNT az egyeztetés, valamint az egységes fellépés mellett érvelt, de sikertelenül. /Sz. K. : „Nem szövetségest, hanem ellenfelet választottunk magunknak” Beszélgetés Gergely Balázzsal, az EMNT Kolozs megyei elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Konferenciák, visszaemlékezések, filmvetítések, kiállítások, könyvbemutatók, kulturális műsorok egyaránt szerepelnek a temesvári forradalmi emlékév december 14-én kezdődött, egész héten át tartó programjában. A Küzdelem és építés Temesvár 1989 – Húszéves a rendszerváltozás címet viselő emlékév rendezvényeinek fővédnöke Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, volt lengyel kormányfő. A szervezők a Partitipatio Alapítvány, az Integratio Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Belvárosi Református Egyházközség, az Új Ezredév Református Egyházközség, a Szórvány Alapítvány, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház, az aradi Nyugati Jelen szerkesztősége, a Temesvár Társaság, a Forradalom Emlékezete Egyesület, az RMDSZ Temes megyei szervezete, valamint Tőkés László EP-képviselő irodája. A december 14-i megnyitóján Szűrös Mátyás volt köztársasági elnök tartott ünnepi szónoklatot. Rendkívüli sajtóklubot is rendeztek, amelyen Füzes Oszkár nem bukaresti nagyköveti minőségében, hanem mint volt újságíró – ő is tudósított egykor a temesvári események helyszínéről – moderátorként vesz részt. December 15-én nemzetközi kerekasztal-konferencián idézik fel a történelmi eseményeket. Meghívott előadóként vesz részt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Lech Walesa volt lengyel államfő, Markus Meckel, a Bundestag volt képviselője, Emil Constantinescu volt román államfő és a temesvári forradalom hősének tekintett Tőkés László. Előtte lesz Szőczy Árpád Drakula árnyékában című dokumentumfilmjének romániai ősbemutatójára. Este a Temesvári Operában lesz az ünnepi gálaest. A további napokon emlékező kerekasztal-beszélgetéseken elevenedik meg a két évtizeddel ezelőtti korszak, felavatják a Mozgó Villamos Múzeumot, a Forradalmi Panteont, koszorúzásokat tartanak az egykori véres összecsapások különböző helyszínein, bemutatják A manipulált forradalom és a Gúzsba kötött kisebbség. Magyarok a 20. századi Romániában című könyveket. /Forradalmi emlékhét. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Vajdaság parlamentje december 14-én ünnepélyesen kihirdette a tartomány autonómiáját megerősítő új alaptörvényt. Az erről szóló határozatot a testület 86 kormánykoalícióhoz tartozó tagja szavazta meg. A Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia koalíciójának három képviselője nemmel voksolt, az ellenzéki Szerb Radikális Párt és a Szerb Haladó Párt tagjai pedig nem vettek részt a szavazáson, arra hivatkozva, hogy nem volt lehetőség vitára a statútumról, amelyet egyébként „szeparatista jellegű” okmánynak tartanak. Egeresi Sándor, a tartományi képviselőház elnöke kijelentette, hogy a vajdasági statútum a tartomány és egész Szerbia polgárainak a jólétét is szolgálja. Az alaptörvényt tavaly októberben hagyta jóvá az újvidéki törvényhozás háromnegyedes többséggel, de több mint egy évet kellett várni, amíg idén november 30-án a szerb szkupstina is elfogadta azt, a hatásköri törvénnyel együtt. Az új tartományi alaptörvény elfogadásában komoly szerepet játszott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). Az alaptörvényre minden szerbiai nacionalista erő össztüzet zúdított, annak ellenére, hogy csak egy részét adja vissza annak, amit az észak-szerbiai tartomány korábban élvezett. A szerb ortodox egyház is hevesen támadta a törvényt. Két fontos pont maradt ki az alaptörvényből: nem rendelkezik a tartomány vagyonáról és saját pénzbevételeiről. Saját vagyon és bevételek nélkül Vajdaság továbbra is a belgrádi vezetéstől függ majd. /Kihirdették a Vajdaság autonómiáját megerősítő alaptörvényt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Duray Miklós ügyvédje útján megóvta egy pozsonyi bíróság döntését, amely végrehajtási utasítást adott ki ellene amiatt, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnöke magyarul kért bocsánatot a Szlovák Nemzeti Párttól (SNS), amiért egy budapesti rádióműsorban sértőnek minősített kijelentést tett rá. A bíróságnak két hónapja van arra, hogy döntsön az óvásról. A magyar politikus már korábban leszögezte: „Ha szükséges lesz, akár Strasbourgba is elmegyek!” A per tárgyát Duray Miklósnak a budapesti Inforádióban 2006 júliusában elhangzott kijelentése képezte, miszerint a „szlovák kormányt hatalmilag egyharmad részben Slota pártja alkotja, amely fasiszta párt”. A bíróság az ügyben bocsánatkérésre kötelezte Durayt, aki ennek magyarul tett eleget. Ján Slota pártját ez nem elégítette ki, szlovák nyelvű bocsánatkérést követel, s ezért végrehajtó útján akar elégtételt kapni. Amennyiben Duray nem tesz eleget a végrehajtó felhívásának, akár 30 ezer euró kifizetésére is kötelezhetik. /Duray megóvta a végrehajtási utasítást. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Hétvégén a kosztesdi ifjúsági táborban szervezte meg a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), a tagszervezeteinek szóló, pályázatíró és projektmenedzsment képzéssorozatának harmadik részét, melyre kimondottan szórványbeli, Arad, Hunyad, Szeben és Fehér megyei fiatalok voltak hivatalosak. A rendezvényen hat tagszervezet képviseltette magát e térségből, többek közt a házigazda szerepét is betöltő Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács (HUMMIT). A rendezvényen a PONT csoport három előadója: Farkas András, Gáll Sándor és Kádár Magor, a BBTE kommunikációs karának vezetője tartott intenzív képzést a pályázatírás, projektmenedzsment, rendezvényszervezés, valamint szervezetépítés terén. – A képzéssorozat első két része novemberben volt Székelyudvarhelyen, illetve Szilgyácsehben, összesen 16 megye magyar ifjúsági szervezetének bevonásával. /Gáspár-Barra Réka: Képzéshétvége szórványbeli ifjúsági szervezeteknek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

A szerbiai Fehértemplomban megrendezett dél-bánáti betlehemesek és karácsonyi szokások XIII. találkozóján vett részt egy háromtagú küldöttség Resicabányáról. Nagy Péter, a Platanus Kulturális Egyesület elnöke elmondta, hogy az évről évre más helységben rendezett találkozót a nagybecskereki római katolikus esperes nyitotta meg, és beszédet mondott a belgrádi magyar nagykövetség képviselője is. /Megyasszai Bíró Julianna: Fehértemplomi tapasztalatcsere. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

A Hargita megyei önkormányzat kezdeményezésére székelyföldi települések építészeti értékeit vennék számba, és a régióban hagyományosnak számító falukép rombolását próbálják megakadályozni, idén indította útjára faluképvédelmi programját. A program keretében kétnapos konferencia, kerekasztal-beszélgetés zajlik a Csíkszeredában, 20 szakértő részvételével. A programban szerepet vállalt a Kőlik Hagyományőrző és Művelődési Egyesület is. /Forró Gyöngyvér: Védenék a faluképet Hargita megyében. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./

Gyergyószentmiklóson a tömbházlakóknak ismét azzal kell szembesülniük, hogy beláthatatlan ideig szünetelhet a fűtés- és melegvíz-szolgáltatás. Ugyanis a felelős két intézmény – az önkormányzat mint tulajdonos és a GO Rt. helyi közüzemek, mint a tényleges szolgáltató – között vita robbant ki. Mezei János polgármester ígéretet tett arra, hogy délután újra elindul a fűtés- és melegvíz-szolgáltatás. /Jánossy Alíz: Ismét fáznak Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./

A betlehemi láng fénye karácsonykor egész Európát bevilágítja. 1986 óta minden december derekán Betlehemben, a Születés-kápolna mécseséről gyertyát gyújtanak, és elindul a láng, adva kézről kézre, előbb repülőn, majd vonatokon, biciklin, gyalogosokkal, hogy karácsony estéjére eljuthasson bazilikákba és kis fatemplomokba egyaránt. Vannak helyek, ahol – mikor a falu határát eléri a láng – megkondulnak a harangok, és addig harangoznak, míg a láng a templomba nem ér… Az erdélyi cserkészek először 1993 karácsonyán kapcsolódtak be ebbe. A nagybányai cserkészek Nagyváradról, hozták a lángot. Néhány éve a sepsiszentgyörgyi cserkészek vették át a stafétát. /Erdélybe érkezett a betlehemi láng. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum hátsó udvarának egyik zugában kiásták a lefejezett rétyi világháborús honvédemlékművet. A múzeum szoborgyűjteménye újabb torzóval – törött szoborral – gyarapodott, hisz ugyancsak a múzeumkert hátsó traktusában találhatóak az Erzsébet-park honvédemlékművének összetört, majd elhantolt márványoroszlán-darabjai. Ott őrködnek mementóként, a különböző hullámokban elpusztított erdélyi emlékművekre, szobrokra emlékeztetve. Ott vannak az egyetemes emberi jogokat sértő magyar nemzeti szimbólumpusztítások tanúkövei. A rétyi honvédszobrot 1977-ben kellett a föld alá menekíteni. Fekete Lajos múzeumi gépkocsivezető vállalta a kockázatot, és állásával is játszva elvégezte a ,,temetést”, bízván abban, hogy lesz feltámadás. Ugyanígy hantolták el a múzeumban az Erzsébet park honvédemlékművének márványoroszlán-darabjait is. Erdővidéken Valeriu Bidu prefektus 1934-ben ökrökkel lehúzatta az 1901-ben az 1848-as decemberi véczeri csata emlékére állított obeliszket, majd ismeretlen baróti emberek üres szekérderékba emelték a lerombolt obeliszk darabjait, és megmentették azokat. Ők is hittek szobrok, emlékművek feltámadásában. A 90-es években megkereste a cikkírót az a mesterember, akinek annak idején a propagandatitkár kiadta a parancsot: verje le Sepsiszentgyörgyön a régi megyeháza timpanonjáról Háromszék vármegye címerét. Ő nem ezt tette, inkább befalazta, a vakolat jótékony takarásába helyezte. A községek többségében az 1940–44 között épített országzászló-talapzatokon is letakarták, és így megmentették az utókor számára. /Sylvester Lajos: Csavarintás a szoborrombolók orrán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

A gazdasági válság hatását a kolozsvári magyar könyvüzletek tulajdonosai is érzékelik, a forgalom folyamatos csökken. Ennek ellenére az üzletvezetők többsége bizakodó. A négy kolozsvári magyar könyvüzlet – a Bagoly, a Gaudeamus, a Phoenix és a Röser – tulajdonosai idén decemberben legalább harminc százalékos forgalom-visszaesést tapasztaltak tavalyhoz képest. Vassy Zoltán, a Bagoly könyvesbolt vezetője közölte, a legnagyobb választék a gyerekkönyvek terén észlelhető. A Szentegyház utcai Gaudeamus könyvesbolt vezetője Weghofer Erna örömmel újságolta: a karácsonyi ajándéklistát az olvasók igényeinek figyelembe vételével állíthatták össze. „Új árukészlettel és bő választékkal készülünk a karácsonyra, mondta Magyari Eszter, a Phoenix könyvesbolt üzletvezetője. Röser Ferenc üzlettulajdonos, a Röser könyvüzlet és antikvárium vezetője a belföldi kiadók könyveivel várja vásárlóit. /N. -H. D., F. Zs. : Harminc százalékos visszaesés a könyvüzletek forgalmában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Mikor leomlanak a falak 1989 című vallomás-játékát mutatta be a nagyváradi Kiss Stúdió Színház két alapító és állandó tagja, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos a hétvégén. A színészházaspár személyes szomorú emlékeit idézte fel a kommunista rezsim sötét korából. Versek, korabeli újságcikkek és saját naplójegyzeteik alapján emlékeztek vissza. Felidézték az akkori nehéz színházi körülményeket, szó volt a fizikai nélkülözésről, húshiányról, lelki terrorról, és arról ahogyan a rendszer az otthonukba és a magánéletükbe is belopózott; lehallgatták telefonjukat. A nagyváradi Kiss Stúdió Színház 15 éve alakult, 1994 márciusában a színházi világnap előestéjén jött létre az egyetlen folyamatosan működő erdélyi magyar nyelvű magánszínház, amely minden állami támogatás nélkül állítja színpadára a színházi előadások, pódiumműsorok, gyermekműsorok, szerzői estek sokaságát. Gyakorta évi 80-100 előadást is tartanak. /Totka László: Játék az „átkosról”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Országos első díjjal és az aradi Csíky Gergely Állami Magyar Színház különdíjával tért haza a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum drámatagozata a hét végén Temesváron tartott színházi előadások országos tantárgyversenyéről. A Fazakas Misi irányította csapat az egyetlen magyar nyelvű drámatagozatos osztály az országban, a vetélkedőn nyolc román nyelvű drámatagozatos diákcsoporttal mérték össze teljesítményüket. A sepsiszentgyörgyi iskolában jövő tanévtől újabb kilencedik drámaosztály kezdi meg működését, ahová egész Erdélyből várnak felvételizőket. /(fekete): Országos első az Osonó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

Kolozsváron lépett fel a svájci Kostyák Együttes, tagjai közül négyen – Rodica Kostyák (hegedű), Endre Guran (mélyhegedű), Kostyák Imre (gordonka), Kostyák Botond (nagybőgő) – Erdélyből elszármazott zenészek. /Fekete Adél: Fesztivál – Zenei ritkaságok a Kostyák Együttes előadásában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A múlt héten nyílt meg Marosvásárhelyen a Bernády Házban a gyergyószárhegyi művésztelep idei termésének kiállítása. A szovátai származású Siklódi Zsolt beszélt a szárhegyi alkotómunkáról. Az esten bemutatkozott a szovátai Sóvidék című folyóirat, amelyet főszerkesztője, Szolláth Hunor ismertetett. Ez a lap a Sóvidék fóruma kíván lenni, össze szeretné fogni a térségbeli tudományos kutatásokat, de a képzőművészetet is. A félévente megjelenő folyóirat első számának megjelenését Szováta város önkormányzata biztosította, a második számot a Szülőföld Alap támogatta. A további lapszámokat is pályázati úton kívánják kiadatni. /Nagy Botond: Gyergyószárhegy és Sóvidék. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Incze János festőművész születésének 100. és halálának közelgő 10. évfordulója kapcsán a művész nagyenyedi diákéveit idézte fel Józsa Miklós tanár. Incze János 1929 és 1934 között a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Pedagógiai Intézetének ösztöndíjasa volt, Önarckép című, 1982-ben megjelent vallomásos kötetében, közel fél évszázad távlatából, rendkívül plasztikusan mutatta be a Bethlen Gábor Kollégium diákéletét és tanári karát. Lélekben hozzá legközelebb Veress Gábor zenetanár állt, aki látva Incze János festményeit, segítette abban, hogy kiállítást rendezhessen. A tárlatról Vita Zsigmond közölt cikket az Enyedi Újságban. /Józsa Miklós: Incze János „a nagyságos fejedelem cipóján”. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Ditrói Ervinnek Izraelbe történt kivándorlása előtt, 1982-ben jelent meg a Kriterion Könyvkiadónál A Képek és jelképek – Közelítések művekhez, művészekhez című értékes könyve. Ditrói Ervin hozta létre Kolozsváron a Művészeti Múzeumot, közben művészettörténetet oktatott a főiskolán, és figyelemmel követte a művészeti élet alakulását. Múzeumigazgatói feladatai mellett kritikai írásaival, esszéivel rendszeresen jelentkezett a sajtóban, művészeti kiadványokban. Ditrói Ervin utolsó pillanatáig érdeklődéssel követte az erdélyi művészeti élet alakulását, s izraeli otthonának ajtaja mindig nyitva állt a hazai vendég előtt. 93 évesen távozott. /Németh Júlia: In memoriam Ditrói Ervin. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Vermesy-emléknapokat szervez a Romániai Magyar Zenetársaság és a Kolozsvári Magyar Opera. A közös rendezvény tisztelgés kíván lenni a túl korán, tragikus körülmények között elhunyt zeneszerző munkássága előtt halálának 20. évfordulója alkalmából. Vermesy Péter (1939–1989) zeneszerzőt, a kolozsvári Zeneakadémia egykori tanárát, remek zenei tárgyú írások szerzőjét távol hazájától, a ‘89-es események tv-beli szemlélése közben, hirtelen felindulás következtében érte a halál. Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy és a Pest-megyei Maglód után Kolozsvár is zenetudományi konferenciával egybekötött hangversennyel emlékezik meg a zeneművészről, december 17-én. A bevezetőt mond Demény Attila, a Kolozsvári Magyar Zenetársaság elnöke. /Turánitz J. Lajos: Vermesy-emléknapok a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Évszakok – in memoriam Joseph Haydn, Felix Mendelssohn-Bartholdy, Radnóti Miklós című képzőművészeti tárlatot nyitották meg december 10-én Kolozsváron az Apáczai Galériában. A tárlaton 24 alkotó munkája tekinthető meg, akik határon innen és túlról érkeztek munkáikkal Kolozsvárra. A mostani tárlat része az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete által támogatott kiállítás-sorozatnak. /”Végeláthatatlan útnak vagyunk a letéteményesei”. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

„Történetek, amelyek körberepülték a világot” címmel december 15-én nyílik kiállítás a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A tárlattal Selma Lagerlöfnek kívánnak emléket állítani, aki a történelem első női irodalmi Nobel-díjasa, a Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországon át című mese írója. Lagerlöf sikeréhez hozzájárult, hogy a svéd kormány 1906-ban hirdetett egy pályázatot olyan könyv megírására, amelyből a gyerekek megismerhetik hazájuk, tájaik hagyományait. A Székely Nemzeti Múzeumban megnyíló tárlat annak a hármas testvérmegyei kapcsolatnak köszönhető, amelyet öt éve ápol Kovászna megye, a svédországi Värmland megye és a magyarországi Heves megye. A sepsiszentgyörgyi kiállítás interaktív, így társasjátékok révén állandó részvételre buzdítja a gyerekeket és szülőket egyaránt. /Kovács Zsolt: Nils Holgersson Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./