Miközben Soros György milliókat pumpál különböző alapítványokba és olyan oktatási intézményekbe, mint például a budapesti Közép-európai Egyetem, gátlás nélkül a magyarországi vállalkozások, sőt a nemzeti valuta ellen spekulál. 2008. október 9-én a Soros Alapítvány állítólag átfogó támadást indított a legnagyobb magyar bank, a romániai bankszektorban is jelen levő OTP ellen: közvetlenül a budapesti tőzsde zárása előtt háromszázkilencvenezer részvényt dobott a piacra. Az akció két, hosszan tartó következménnyel járt. Egyrészt a korábban hatezer és hétezer forint közötti OTP-árfolyam még azon a napon huszonkilenc százalékot veszített az értékéből, heteken keresztül nem volt képes túllépni a háromezer forintos küszöböt, és máig nem érte el a korábbi szintet. Soros (illetve alapítványa) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete számításai szerint hatszázhetvenötezer dolláros haszonra tett szert, ezért a felügyelet márciusban 489 millió forint büntetést szabott ki. Soros György a napokban nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentette, mélységesen sajnálja a történteket. /Gyulay Zoltán: Soros kontra OTP. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Romániát amiatt, hogy közel két évtizedbe telt a temesvári felkelés leverése miatti perek lefolytatása; az EJEB szerint a román állam ezzel cserbenhagyta az áldozatokat. A strasbourgi székhelyű bírósághoz négy olyan román állampolgár fordult panasszal, akik megsebesültek, vagy elvesztették hozzátartozójukat, amikor az 1989-es romániai forradalmat kirobbantó temesvári felkelés idején a kommunista rendszer a tömegbe lövetett. Az EJEB fejenként ötezer eurós kártérítést ítélt meg a panaszosoknak. /Az EJEB elmarasztalta Romániát a temesvári sortűzperek lassúsága miatt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

Éles lőszer volt abban a borítékban, amelyet Szijjártó Péter fideszes politikus nevére címeztek. A rendőrség lőszerrel visszaélés miatt eljárást indított az ügyben, ismeretlen tettes ellen. A küldemény feladójaként a Kovács László név olvasható. /”Kovács László” éles lőszert küldött Szijjártónak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

Elérhetővé tette 19–20. században kiadott híreinek egy részét az interneten a Magyar Távirati Iroda. Az ingyenesen elérhető adatállományban való tájékozódást, keresést korszerű keresőszoftverek segítik. Az MTI archív híreit öt különálló korszakban lehet böngészni vagy keresni: az 1887–1919, az 1920–1944, az 1945–1949 közötti időszak, valamint az 1956-os év, illetve az 1988–2005 közötti periódus MTI-hírei. Ez utóbbi adatbázis az MTI-híreken kívül az Országos Sajtószolgálat (OS) és az OTS, valamint az MTI korabeli rádiófigyelő szolgálatának anyagait (például a Szabad Európa Rádió, BBC, Amerika Hangja) is tartalmazza leírt formában, de a korábbi időszakok bizalmas MTI-anyagai is hozzáférhetők. Mostantól több mint ötmillió MTI-hírt találhatnak meg az interneten az érdeklődők. /Ingyenesen hozzáférhető archív MTI-hírek a neten. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

Több mint 1,6 millió eurós EU-pályázatot nyert a marosvécsi Neuropszichiátriai Rehabilitációs Központ, amelyből két újabb családi otthont építenek a faluban – tájékoztatott Pokorny László, a központ igazgatója. Ez is része annak a programnak, amelynek a Kemény-kastély kiürítése és az eredeti tulajdonosoknak való visszaszolgáltatása a célja. /Antal Erika: Otthon az ápoltaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

A Legfelső Semmítő- és Ítélőszék jóváhagyta a Legfelső Bíróság döntését, így nem találták vétkesnek az egykori kolozsvári polgármestert, Gheorghe Funart munkahelyi visszaélés vádjában. A nagy-romániás polgármestert a korábbi városi tanácsosok perelték be, miután 2002-ben feloszlatta a helyi tanácsot, és azt kérte a kormánytól, írjon ki időközi helyhatósági választásokat. /Funar nyert. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Kézdivásárhelyen a Maassluis Nyugdíjasklubban megnyílt a huszonöt esztendős székelyudvarhelyi Major Barna második egyéni tárlata. A festészeti kiállítást Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész és Deák Ferenc magyartanár nyitotta meg. (Iochom): Fiatal képzőművész a nyugdíjasklubban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./

December 10-én mutatják be Marosvásárhelyen a Stúdió Színházban az elsőéves és másodéves színész magiszteris hallgatók Békeffy István Egy asszonygyilkos vallomása című krimi-komédiáját mutatják be Kovács Levente rendezésében. Békeffy István (1901–1977) színmű- és forgatókönyvíró 1957-es emigrálásáig a magyar színházi élet és filmművészet ismert személyisége, nagy nevettetője volt. /Békeffy István: Egy asszonygyilkos vallomása a Stúdió színpadán. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

December 6-án, vasárnap Tordaszentlászlón hálaadó istentisztelettel ünnepelték a parókia felújítását, melyen Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. /(n. -h. d.): Felújították Tordaszentlászlón a parókiát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Csokonai Vitéz Mihály 1799-ben írt Cultura című vígjátékát olvassák fel a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészei, akik ezzel elérkeztek az október végén indított Klasszikus magyar drámasorozat második bemutatójához. A felolvasószínház első alkalommal október 28-án mutatta be Balassi Bálint Szép magyar komédia című művét. /Sipos M. Zoltán: Drámák mindenkinek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Megjelent Varga Auguszta magyartanár negyvenéves pályája során összegyűjtött szólásokból és közmondásokból született kötete. A tanárnő öt településen tanított: Majtény, Avasújváros, Kolcs, Mikola és Szatmárnémeti, ez öt kisebb-nagyobb nyelvi tájegységet is jelent. Többek között olyan adatközlői voltak, mint Gellért Sándor, a mikolai magányos költő. /Sike Lajos: Nyelvi virágok csokra. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

December 10-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának dísztermében tartják meg a kolozsvári Verbum Kiadó új kötetének a bemutatóját. A dr. Bodó Márta által szerkesztett Érték, értelem, lelkiség. Közelítések a logopterápiához című kiadvány a Keresztény Szó Könyvek harmadik kötete. Ezután Bodó Márta, a Keresztény Szó katolikus kulturális folyóirat főszerkesztője ünnepélyesen átadja az idei nívódíjakat. /Fodor György: A Keresztény Szó Könyvek újabb kötete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Sas Péter budapesti művelődéstörténésznek a Szent Mihály-templomról készült könyvét /A kolozsvári Szent Mihály-templom és gyűjteménye, Gloria, Kolozsvár/ mutatták be december 7-én Kolozsváron. Beszédében Kovács Sándor főesperes utalt arra, hogy a gyulafehérvári egyházmegye idén ünnepelte alapításának ezredik évfordulóját, illetve 660 évvel ezelőtt bocsátották ki Avignonban azt a búcsúengedélyt, amellyel elkezdődött a Szent Mihály-templom építése. „A XXI. században egyre fontosabb, hogy megismerjük jelképeinket, és közös erővel óvjuk meg ezeket” összegzett Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul. /Nagy-Hintós Diana: Új könyv a Szent Mihály-templomról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Kolozsvár szellemi kisugárzása ezer esztendeje meghatározó tényezője volt a régió történetének. Különösen értékesek azok az adatok, amelyek a középkori város 10–13. századi előzményeit tárják elénk. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület által megjelentetett kötet /Gáll Erwin – Gergely Balázs: Kolozsvár születése. Régészeti adatok a város 10–13. századi történetéhez/ ezeket gyűjtötték össze. Munkájuk hiánypótló, mert a korábbi szakirodalomban itt-ott elszórt adatokat ilyen egységben még egyetlen mű sem tárgyalta. Munkájuk értékes része a város területén talált 10–13. századi temetők kutatástörténetének ismertetése. A temetők leletanyaga az egész korabeli magyarság régészeti emlékanyagához része. Ez az első Erdélyben, magyar nyelven megjelent, honfoglalás és államalapítás kori sírokat és temetőket közlő és elemző önálló monográfia. /Révész László, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa, tanszékvezető egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszék): EME-kiadvány Kolozsvár születéséről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

A szovátai Bernády Közművelődési Egyletben december 10-én bemutatják Kovács Mózes Útinapló című könyvét. A könyvet Murányi János székelyudvarhelyi tanár, szerkesztő ismerteti. /Könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

Markó Béla RMDSZ-elnök azt nyilatkozta, reménykedik abban, hogy a Crin Antonescu vezette Nemzeti Liberális Párt /PNL/ olyan döntést hoz, amely lehetővé teszi az együttműködés folytatását a magyar érdekvédelmi szervezettel. Markó szerint ha a PNL e kormánytöbbség kialakításában nem kíván részt venni, a két alakulat ismét konzultálni fog egymással. „Mi nem akarunk minden áron kormányra jutni” – közölte Markó. /Markó várja a PNL döntését. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

A romániai magyarság nem volt közvetlenül érdekelt az elnökválasztásban, vesztesei és nyertesei mégis vannak. Az RMDSZ jó ügy mellett kötelezte el magát, de rossz stratégiát választott, A rossz hírű SZDP-vel kötöttek szövetséget, és ezt nem lehetett sem a liberálisok Crin Antonescujával, sem Johannis nevével ellensúlyozni. A magyarok, főleg a Székelyföldön, nem követték ajánlásukat, a nagy többség távol maradt, akik mégis elmentek, azok jelentős része Traian Basescura szavazott. A Magyar Polgári Párt saját diadalának, a jobboldal győzelmének kívánja elkönyvelni Basescu eredményét. Az RMDSZ kudarcot vallott, és most keresi az utat az új hatalom felé, bárkivel és bármi áron szövetkezne, csakhogy ismét kormányon lehessen, írta a lap munkatársa. Régen feledte a magyar–magyar egyezséget, az összefogást, nem kíváncsi Tőkésék véleményére. /Farkas Réka: Vesztes győztesek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

Egy kisautónyi – a Mediafax szerint két doboznyi – iratot szállított december 9-én a Szociáldemokrata Párt (PSD) az Alkotmánybíróság székhelyére annak bizonyítására, hogy Traian Basescu jelenlegi államfő és pártja meghamisította a választások eredményeit. A PSD tovább gyűjti „az országos méretű csalás” bizonyítékait. A PSD a szavazatok újraszámolását kérte több olyan a szavazókörzetben, ahol rendellenességeket jeleztek. A választási bizottság elutasította a szociáldemokratáknak ezt a kérését arra hivatkozva, hogy a PSD nem jelölte meg, mely szavazókörzetekben kéri az újraszámolást. Szintén elutasították azt a kérést, hogy a külföldön leadott voksokat Bukarestben számolják meg ismét. A választási iroda december 9-én közzétette a választások nem hivatalos, de végleges eredményét: Traian Basescu december 6-án 5 275 808 (50,33 százalék) szavazatot, míg ellenjelöltje, Mircea Geoana 5 205 760 (49,66 százalék) szavazatot kapott. A végeredményt tartalmazó jegyzőkönyvet továbbították az Alkotmánybírósághoz. A taláros testület csak akkor hitelesítheti az eredményeket, ha előbb megvizsgálta a PSD által benyújtott óvás megalapozottságát. /Két doboz bizonyíték a bíróságon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Az erdélyi magyaroknak az elnökválasztás arra jó volt, hogy megállapíthassák: a széthúzás miatt folytatódik a vesszőfutás. A magyarság vezetői nem voltak képesek egymással szóba állni, megegyezni. Felvidéken, a Délvidéken, és az anyaországban is magyarnak mindenhol magyar a legfőbb ellensége, írta keserűen a lap munkatársa. Most volt „megtagadtatásunknak az ötéves évfordulója”, emlékezett a cikkíró 2004. december 5-re, amikor „az anyaországban ellenünk szervezett kampányon sorozatban megaláztak munkahely-sóvárnak, az ottani szociális hálóra veszélyesnek, kiéhezettnek” nyilvánították a határon túli magyarokat, nyilvánosan megtagadták a kettős állampolgárságot. Ugyanezt minden környező nemzet alanyi jogon, parlamenti döntéssel biztosít a szétszóródott kisebbségeinek. Azóta „a népünktől elfordult elemeknek sikerült” az anyaországi nemzetrészt „erkölcsi és gazdasági romlásba, kilátástalanság miatti rettegésbe taszítaniuk. ” /Balta János: Vesszőfutás. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./

A közigazgatási bíróságon fellebbezte meg a marosvásárhelyi városi tanács szeptember 10-én hozott határozatát Kincses Előd ügyvéd, aki Tőkés László jelenlegi európai parlamenti képviselő nevében vétózta meg a Stefan Gusa szobrának felállítására vonatkozó döntést. A marosvásárhelyi ügyvéd az egyetemes emberi jogok nyilatkozatára hivatkozott, ami szerint háborús bűnösnek nem lehet emlékművet állítani. Kincses Előd Szoboszlay Aladár ügyében is perújrafelvételt kért, illetve a két, még élő társvádlott – Orbán Péter és Ferencz Ervin – tanúként való meghallgatását kezdeményezte. Ez január 18-án lesz. /Antal Erika: Pert indított Kincses Előd a Gusa-szobor ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Kovács Sándor, római katolikus főesperes, a Szent Mihály-templom plébánosa közleményében csatlakozott a kolozsvári Főtér átalakításával kapcsolatos állásfoglaláshoz, amelyet a Szabadság december 7-i számában közölt. Az erdélyi történelmi egyházak püspökeinek, a magyar közélet és kultúra, valamint érdekvédelmi szervezeteinek meghatározó személyiségeinek szívből megköszönjük a Kolozsvár szimbólumának számító Szent Mihály-templomban celebrált szentmisék, szertartások és ájtatosságok tiszteletben tartásáért való bátor kiállásukat, írta. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Átadták a Gyergyóditróhoz tartozó Orotva vízhálózatát. A beruházás a kormányprogram keretében valósult meg, a tizenegy kilométer hosszúságú hálózat, illetve víztározó két és fél év alatt épült fel. /Jánossy Alíz: Átadták a több mint egymillió lejes orotvai vízhálózatot. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./

Mintegy kilenc hónapos késés után megtörtént az első kapavágás A borvíz útja turisztikai infrastruktúra-fejlesztési programban, jelezte Bíró Dónát megyei főépítészt. A borvíz útja program a székelyföldi borvízforrások, gyógyfürdők felújítását célozza Hargita és Kovászna megyében. Háromszékről nyolc település vesz részt a programban. A Phare-alapokból finanszírozott projekt összértéke mintegy tízmillió euró. /Farcádi Botond: Az első kapavágás A borvíz útján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

Eljött az ideje annak is, hogy az erdélyi tömbmagyarság a szórványban élőkkel felvegye a kapcsolatot. A Demeter László megyei tanácstag által kezdeményezett program célja a magyarságtudat megőrzése, erősítése. Háromszék Hunyad és Arad megyével szándékozik együttműködni, elsőször Hunyad megyével, illetve Déva városával veszi fel a szórványtestvéri kapcsolatot. Elsőként a sepsiszentgyörgyi nyugdíjasok fogadták a dévai idősek csoportját, s már viszontlátogatáson is voltak. A következő lépés: a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, a Mikes Kelemen Főgimnázium és a Berde Áron Szakközépiskola diákjai a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport tanulóival kezdenek levelezést, jövőre nyári táborozáson fogadják egymást, a helyi diákversenyekre jövőtől elhívják a szórványbeli iskola diákjait is. A programban szerepel még magyar iskolakönyvtárak létrehozása Hunyad megyei településeken, a Háromszék Táncegyüttes turnéja, kórusok, színjátszó csoportok kiszállása, ottani egyházi épületek közmunkával való felújítása. /Váry O. Péter: Lehet, mert kell (Háromszéki szórványprogram). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

Dr. Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektora sajtótájékoztatón jelentette be a legutóbbi megvalósításokat. Akkreditálták az egyetem pedagógia szakát, így ezentúl művészpedagógusokat is képezhetnek, hamarosan megkapják az emelt szintű oktatási intézmény rangot. Mindezek mellett megnyertek egy százezer eurós pályázatot, amit tudományos kutatásra, az infrastruktúra bővítésére, a könyvtárra, illetve a digitalizációra fordítanak. A napokban fejezik be az őszi, kétszázezer eurós pályázat megnyerése nyomán elkezdett munkát, amely a teljes digitalizálást jelenti: digitális naplók, indexek, ügyvitel, jelenlét. Ez követhetőbb ügymenetet és kevesebb papír felhasználását jelenti. A magyar tagozat első premierje december 10-én lesz, Békeffy István Egy asszonygyilkos vallomása, dr. Kovács Levente rendezésében. A közelmúltban két konferenciát szerveztek, egy pedagógiait és egy színháztudományit. – Megjelent az egyetem Symbolon című folyóiratának legújabb száma és a következő kiadás is a nyomdában van már. Dr. Lázok János a Symbolon új számát ismertette. Ebben az évben a tizedik évfolyamába lép a kiadvány. A 2000 decemberében zajlott konferencia után született meg a döntés, hogy az ülésszak anyagát lapformában őrizzék meg. Multikulturális lapról van szó, amely magyarul, románul és világnyelveken írt szövegeket egyaránt tartalmaz. /Nagy Botond: Bemutató, akkreditáció és Aranyegér. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

Felháborító, hogy Marosvásárhelyen az ünnepi díszkivilágítás során a magyar nyelvű jókívánság felirata ismét kimaradt, tavaly is utólag tették fel, külön felszólításra. Arra még nem válaszolt senki, hogy a Szentgyörgyi István nevet mikor és milyen indokok miatt vesztette el a színművészeti főiskola /jelenleg egyetem/? Fittyet hánynak a kétnyelvűségi törvény és a jóérzés által „diktált” tiszteletre. /Virág György: Felirat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

December 8-án a Kolozs megyei és a kolozsvári MPP vezetősége ünnepélyes keretek között átadta azt a könyvadományt, amelyet a tagok illetve a kisvállalkozók ajánlottak fel a szebeni és a medgyesi magyar iskolák részére. /Könyvadomány magyar iskoláknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Demény Péter meghatározása: „mint Esterházy, a hazafiasságot én is a jól végzett munkában látom. ” /Demény Péter: Sugárzóna. Életem naplója. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Nemsokára a Google virtuális földgömbjén, a Google Earth-ön is elérhetővé válnak a székelyföldi nevezetességek, turisztikai célpontok. Egy székelyudvarhelyi cég azon dolgozik, hogy ezeket a helyszíneket feltérképezze, és egy-egy bemutató videóval vagy fényképalbummal együtt elérhetővé tegye az interneten keresgélő felhasználók számára. A Hargita Megye Tanácsa által is támogatott projekttel a kezdeményezők turistákat csalogatnának a térségbe. Magyar, angol, német és román nyelven elérhetőek iranytu.ro, illetve arrival.ro oldalak. /Mihály László: Székelyföld a Google Földön. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./

A gyermekelhagyás ellen indított programot a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság. Az intézmény vezetője, Elekes Zoltán elmondta, a SERA Alapítvány által kezdeményezett projekt célja felkutatni azokat a szülőket, akik már több gyermek neveléséről lemondtak. Számukra szociális gondozók, egészségügyi szakemberek fognak segítséget nyújtani úgy, hogy az elhagyott gyermekek visszatérhessenek a szülőkhöz. Hargita megyében jelenleg 1200 gyermeket hagyott el a családja és él állami gondozásban, további ötszáz gyerek gondozását pedig nevelőszülők biztosítják. Idén közvetlenül a szülés után 39 gyermeket hagytak el az anyák, 23 esetben azonban a szociális gondozók meg tudták győzni őket, hogy mégis ragaszkodjanak az újszülötthöz. /Szülőt az elhagyott gyermekeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./