A budapesti Kráter Műhely Egyesület évente, immár 8. alkalommal megrendezésre kerülő „Ki népei vagytok?” táborának idei helyszíne az erdélyi Vice; célcsoportja pedig a szórványmagyarság általános iskolás, alsó tagozatos gyermekei. A Szülőföld Alap által is támogatott tábor a magyarságukban veszélyeztetett családoknak a magyar kultúrához való tartozását kívánja elsősorban elősegíteni. /Tegnap szórványtábor nyílt Vicében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

Augusztus 8-án gálaesttel – zárókoncerttel – végződött a 25. Pro Musica Nyári Akadémia. A több országból érkezett, közel nyolcvan hallgatót 16 tanár oktatta egy héten keresztül Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen. Kristófi János Zsigmond, a PKE zenetanszék vezetője elmondta, hogy az egyetem életében is nagy jelentőségű ez a rendezvény. /Orosz Ottília Valéria: A muzsika igazi öröme. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 11./

A Kis-Küküllő Alapítvány szervezésében Dicsőszentmártonban, másnap Küküllődombón lép közönség elé az Erdélyi Vándorszínház Az ördög és a szűz című egyfelvonásos, pajzán komédiájával. A társulat erdélyi és magyarországi fiatalokból áll, akik az idén végeztek színész szakot különböző egyetemeken. Rendező: Csuja László, író- dramaturg: Kele Fodor Ákos. Zene: Csuja Levente. /Az ördög és a szűz. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

Polgárosodni, mindenki érdekében. Ez volt a vezérfonala annak a fórumnak, amelyet a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezete rendezett a közelmúltban azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a vállalkozói kedv felcsigázásához. Bitai László a Transilvania Bank hitelnyújtási módozatait ismertette. Keizer Róbert, az MMP Kolozs megyei szervezetének elnöke azt fejtette ki, hogy a polgárosodás nem jár diszkriminációval. /Vállalkozni akarni és tudni kell. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Marossy Zoltán volt temesi alprefektus, jelenleg Hargita megyei kormányfelügyelő elmondta: Temes megyét is be szeretné vonni a Hargita Megyei Tanács úgynevezett szórványmentő programjába, amely a Beszterce megyei szórványban élő magyarság anyanyelvének és kulturális örökségének megmentésére irányul. A Hargita megyei önkormányzat egy szórványmentő programról szóló határozattervezeten dolgozik. /Pataki Zoltán: Marossy szórványmentő programba vonná be Temest. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

Keizer Róbert, az Euromet Advertising reklámcég fiatal alapítója és vezetője nem fogadja el azt, hogy az erdélyi magyarság letargiába burkolózva adja meg magát a lemorzsolódásnak. Önkéntes vállalkozóként akciót indított néhány lelkes kolozsvári társával középiskolásoknak a következő címmel: Tanítsuk meg gyermekeinket pénzzel bánni! A cél ösztönözni a fiatalokat, hogy később egyetemen gyarapítsák ismereteiket. /Ö. I. B. : Civil jövőépítés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Augusztus 20-án a sárdi református templomban rendezik meg a Fehér megyei RMDSZ, a Dr. Szász Pál Egyesület és a Sárdi–Magyarigeni Református Egyházközség szervezésében a Szent István-napokat. Az 1849 októberében legyilkolt mintegy 63 sárdi magyar polgári áldozat és a templombelső megújításának emlékére állított emléktábla leleplezése után dr. Gudor Botond, magyarigeni református lelkipásztor történelmi ismertetője következik, Horváth Ákos, az Ágoston Sándor Alapítvány elnöke is felszólal. /Molnár Irén: Szent István-nap Fehér megyében. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

Kolozsváron augusztus 1–9. között zajlott a negyedik alkalommal megszervezett Trans-Contact fesztivál. A GroundFloor Egyesület által négy évvel ezelőtt elindított rendezvény egyre nagyobb sikernek örvend. Kelemen Kinga, az egyesület programkoordinátora elmondta, hogy a Trans-Contact olyan rendezvényforma, ami már régóta működik Európa több országában, és amelyet a GroundFloor Egyesület „hozott be” Romániába, itt ugyanis nem volt ilyen jellegű képzés. Kelemen Kinga lenyűgözőnek találja ezt a mozgásformát. /Köllő Katalin: Trans-Contact: segít megtalálni önmagunkban a harmóniát. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Hivatalossá vált Kézdivásárhely címere. A mai címer a Ferenc József által száz évvel ezelőtt, 1909. június 18-án adományozottnak a heraldikai szabályokhoz és az országos címertani bizottság által felállított követelményekhez igazított változata. A búzakalászokat hordozó szekér, az azt vontató ló és az állatot megülő, kürtöt fújó postás megtalálható a korábbi hivatalos címerben. Szintúgy jelen van az ágyú, mely az ágyúöntő hős Gábor Áronnak állít emléket, valamint utal Kézdivásárhely jelentőségére az 1848–49-es háromszéki önvédelmi harcban. /Szekeres Attila: Kézdivásárhely címere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./

Szépszámú közönsége volt a Rétyi-tónál a Pálma panzióban augusztus 9-én, vasárnap lezajlott Tavirózsa-fesztiválnak. A valamikor nagy hírű rendezvény újjáélesztése óta második alkalommal megszervezett fesztiválon a koncertek mellett ezúttal tehetségkutató vetélkedőt is beiktattak a programba. /(Farcádi): Tehetségkutató Tavirózsa-fesztivál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./

Augusztus 5-én kezdődött és 12-ig tart a kilencedik alkalommal megszervezett Erdélyi Gitártábor, melynek harmadszor ad otthont Erdőcsinád. Idén körülbelül 70 fiatal jött el a táborba. /Zárul az Erdélyi Gitártábor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

Székelyudvarhelyen Míves Emberek Sokadalmán rokolyás, fekete kalapos, mezítlábas fiatal hölgy, Csernik Szende invitálta az embereket előadására. A sepsiszentgyörgyi származású Csernik Szende mesét mond és bábozik. Nem a kezére, hanem lábaira húzza fel a bábokat. Innen ered egyszemélyes meséslábbábos színházának neve is: Lábita Színház. Magyarországra települt, de gyakran hazajön, sok helyen fellép. /Lázár Emese: A lábbábos, aki meséket álmodik. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

Meghalt Rüsz Károly népművelő, közösségszervező, versmondó (1937. ápr. 27 – 2009. augusztus 7.), hosszú szenvedést követően. Temetése augusztus 9-én volt a nagykendi református temetőben. Megszerezte az egészségügyi asszisztensi oklevelet. 1962-től szolgálta az egymással vetélkedő két összenőtt szülő-település, Nagykend és Kiskend népét, rászoruló betegeit. Eközben élete nagy szenvedélye a költészet és a versmondás volt. Rüsz Károlyék hozták létre, a református egyházközség támogatásával, a nagykendi kis falumúzeumot. 1995-ben népkönyvtárat létesítettek. Nagy elődje a drága emlékezetű György Dénes szavalóművész volt (1887. jan. 9 – 1983. augusztus 8.). A versmondó vetélkedők kiskendi bajnoka rendszeres résztvevője volt a rendezvényeknek. A Veresegyházán szervezett vers- és prózamondó versenyen, amely Csoóri Sándor emlékezetes versének metaforáját kölcsönözte címéül (Anyám fekete rózsa), a szépkorúak között gyakran Rüsz Károly volt a kitüntetett. Visszatérő vendége a vetélkedőknek: négyszer érdemelte a legjobbnak járó elismerést korcsoportjában. Amikor megismerte, az volt az érzése, hogy örök időktől barátok, írta Bölöni Domokos. Rüsz Károly saját költségén bonyolította benevezéseit. Banner Zoltán előadóművész szerint Rüsz Károly „már-már hivatásos a műkedvelők között”. /Bölöni Domokos: „Ejtőernyőt nyit a vadkapor” (Rüsz Károly emlékére). = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

Ötven éve hunyt el a magyar filmjátszás egyik legnagyobb csillaga, Jávor Pál. Ő volt kora magyar férfiideálja. Színpadon is felnőtt filmsikereihez. Jávor Pál aradi volt, büszkén vállalta aradiságát, noha itt töltött gyermek- és kamaszkora nem sok örömet hozott életébe. 1902. január 31-én látta meg a napvilágot, szerelemgyerekként. Apja pár év múlva elvette az asszonyt és a kisfiút saját nevére íratta. Ekkor lett belőle Jermann Pál. Azután 17 éves korában elszökött otthonról, Budapestre ment, innen indult el káprázatos karrierje. Egy erdélyi fellépéssorozat állomásaként 1946-ban visszatért szülővárosába, Aradra. Gyógyíthatatlan betegségben 1959. augusztus 14-én hunyt el Budapesten. /Puskel Péter: Jávor-kultuszunk adóssága. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

Petrás Mária biblikus témájú domborműveiből nyílik tárlat augusztus 14-én a csíkszeredai Kriterion Galériában. A kiállítás következő állomásai Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Bákó és Kolozsvár. A Bákó megyei Diószénben született csángó művésznő munkáit Hegedűs Enikő művészettörténész méltatja. Petrás Mária a brassói Képzőművészeti Népfőiskola grafika szakán végzett 1978-ban, 1995-ben pedig a Magyar Iparművészeti Főiskolán diplomázott, ahol 1997-ben mesteri képesítést is szerzett. 1997-ben volt az első jelentősebb önálló kiállítása. Azóta több mint 170 egyéni tárlata volt. Számos köztéri alkotása áll Magyarország-szerte, de Romániában is. 2006-ban Magyar Művészetért díjban részesült, ugyanebben az évben kapta meg a Szervátiusz Jenő-díjat is, melyet minden évben egy Kárpát-medencei, a nemzeti kultúráért elkötelezett képzőművésznek ítélnek oda. /Varga László: Névtelen szentek között felnőtt művész. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

A monospetri falunapok keretében augusztus 9-én, vasárnap délután mutatták be Monospetri, a település Emberek, sorsok, dokumentumok /Biró Family Nyomda és Könyvkiadó, Budapest/ című monográfiáját. A kiadvány szerzője, Biró Endre a határ másik oldalán, a magyarországi Békés megyei Bucsán lakik. Biró Endre sorra felkereste a helyieket. Eleinte sokan szabadkoztak, mondván, nincsenek már dokumentumaik. Ahogy elbeszélgetett velük, egyre-másra kerültek elő a régi papírok, fotográfiák. /Megyeri Tamás Róbert: Petri könyve. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 11./

Emil Boc és a miniszterelnöki bársonyszék nem elválaszthatatlanok, ha nem sikerül gyakorlatba ültetni a mandátuma kezdetén ígért reformokat, semmi sem tartja vissza őt attól, hogy lemondjon kormányfői tisztségéről, és visszatérjen Kolozsvárra, ahol egyetemi katedrája várja. Ezt nyilatkozta Boc, amikor egy televíziós kerekasztal alkalmával arról kérdezték, mi történik, ha a koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra sem hajlandó társulni az oktatási törvényért való felelősségvállalásban. Az RMDSZ ellenzi, hogy a kormány felelősségvállalással fogadja el az oktatási törvénycsomagot /Szakad, nem szakad? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

A kormány nem közölte, hogy mekkora méreteket ölt majd a közalkalmazottak körében tervezett elbocsátás. A kormánynak 1,1 milliárd eurót kell megtakarítania az idei esztendőből maradt négy és fél hónap alatt. A kormány megígérte a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), hogy 7,3 százalékra szorítja vissza az államháztartási hiányt a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva. A kormány azt tervezi, hogy szeptemberben és novemberben 10 napig fizetés nélküli szabadságra küldi közalkalmazottakat. /Borbély Tamás: A közszféra megnyirbálására készül Boc. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./ A közintézmények vezetői megütközve fogadták a kormány spórolási elképzeléseit. /Fizetés nélküli szabadságon Románia. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Heves ellenkezést váltott ki az elnökválasztásokat szabályozó törvény módosítására vonatkozó javaslat, amelynek értelmében 300 000 eurót kell letétbe helyezniük azoknak, akik jelöltetni kívánják magukat az elnökválasztásokon. Emil Boc kormányfő is kijelentette: a díj bevezetése korlátozná az egyén jogát a jelöléshez. /C. V. Tudornak nincs pénze a jelölési díjra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./ Nem ért egyet az RMDSZ azzal, hogy az államfő-jelölteknek garanciapénzt kell letenniük. /(B. T.): Markó nem ért egyet a garanciapénzzel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Megtartották a temesvári megyeházán a Temes megyei önkormányzatok pályázati pénzfelhasználási képessége növelését célzó projekt záró-szemináriumát. „A Temes megyei önkormányzatok támogatása a helyi gazdasági-társadalmi fejlesztési projektek kidolgozásában és a Magyarország-Románia 2007-2013-as Határon Átnyúló Együttműködési Operatív Program forrásaihoz való hozzáférésben” című pályázatot a román-magyar Phare CBC alapból finanszírozzák. /Pataki Zoltán: Magyar segítséggel tanultak pályázatokat írni. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 12./

Ellenzik az ország négy legnagyobb tudományegyetemének rektorai, hogy a kormány felelősségvállalással fogadtassa el a parlamentben az oktatási reformcsomagot. /Balogh Levente: Rektorok Emil Boc ellen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

A gazdasági válságban fellendülő emberkereskedelem veszélyeire figyelmeztetett a Kovászna megyei rendőrség. Bár Kovászna megyében nem általános még az ilyen típusú jogszerűtlen visszaélés, de évi 2–3 ilyen jellegű eset a hatóság látóterébe kerül. Ugyanilyen típusú visszaélésről számoltak be a Maros megyei hatóságok is. /Emberkereskedők idénye. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Frunda György RMDSZ-szenátor két törvénytervezetet készített. Egyiket, amely az alkotmányellenes kifogást szabályozná, már benyújtotta a szenátus állandó bürójának. A másik a vállalkozókat segítené, főleg a gazdasági válság körülményei között. /(mózes): „Egy jogállamban az alkotmányellenes kifogás jogi eszköz, nem az ellenfél kijátszásának lehetősége. ” = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

„Eddig egyszerű volt a képlet: Tőkés László a zöldeknél ült, ahol elmondta, amit gondolt, Sógor Csaba és Winkler Gyula a néppárti frakcióban meg nem igazán került összetűzésbe a románokkal. Most, hogy mindhárman az Európai Néppárt soraiban ülnek, kíváncsian várom, mit tesznek” – ecsetelte Vizi Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik előadása után az ÚMSZ-nek. A magyar kormány Románia uniós csatlakozása előtt semmit nem tett az erdélyi magyarokért. A románok, a szlovákok szebbnél szebb kiadványokkal, filmekkel, DVD-kkel, tankönyvekkel bombázzák az európai közvéleményt – sokszor hamis történelmi adatokat sulykolva beléjük –, a magyar nemzetpolitika viszont még nyomokban is alig lelhető fel Brüsszelben. Egy belga képviselő azt tudja, hogy ezer éven keresztül a magyarok elnyomták a szlovákokat, a románokat, egy a több évvel ezelőtti kiadvány így mutatta be az EU-országok történelmét. A kiadványokból tudható, hogy Magyarország felelős a zsidóság kiirtásáért. A németeket bemutató részben ez utóbbira még utalás sincs. Egy holland újságíró szerkesztette ilyen kiadvány ellen Magyarországról sokáig nem érkezett ellenvetés. /Oborocea Mónika: Kik támogatnak bennünket? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén a helyi ortodox egyház keresztet helyezne el Kalotaszentkirály-Zentelke község bejáratánál, a településjelző tábla közelében. A községközpont lakosságának több mint 10, a község lakosságának 25 százalékát kitevő románság jelképállító gesztusát a helybeliek egy része a hagymakupolás honfoglalás jeleként érzékeli, a helyi önkormányzat azonban semmit sem tesz az ügyben. /K. E. : Kalotaszentkirály-Zentelke. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Szolgálati lakást biztosít a fiatal értelmiségieknek a sepsiszentgyörgyi önkormányzat – döntött augusztus 11-i ülésén a testület. A város vezetősége az elmúlt év végén 450 ezer euróért megvásárolta egy magánszemélytől a Cigaretta utcában levő 3600 négyzetméteres telket és a rajta levő, egyenként 16 lakrészes két ingatlant Antal Árpád polgármester azt tervezi, hogy a lakásokat felújítják, majd orvosgyakornokoknak, fiatal tanároknak, egyetemi oktatóknak, színészeknek adják oda. Ez a Gyere haza program része. Antal Árpád szerint ugyanis a Kolozsváron tanuló szentgyörgyi diákok alig 43 százaléka költözik haza az egyetem befejezése után. /Bíró Blanka: Sepsiszentgyörgy: bővül a Gyere haza program. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

A harmadik úthoz kötődő, a sajátos és autonóm magyar út létjogosultságát megalapozó nézetekkel a történelmi jelentőségű nagy szárszói találkozón (1943. augusztus 23. és 29. között) többen is kiálltak (Gombos Gyula, Juhász Géza, Féja Géza, Püski Sándor, Fitos Vilmos és mások), de azokat a legerőteljesebben Németh László exponálta. Ő világossá tette, hogy „a szabadság, amelyet hoznak, valóban a magyarság felszabadulása legyen. Egy rendszer önmagában nem válthat meg egy népet; minden attól függ: kik, milyen módon, milyen ösztönökkel alkalmazzák. ” A szocializmusnak nevezett állami felügyelet kolhozokba, tömegműhelyekbe terelt, sötét jobbágysorba taszított szolganéppé és szorosan ellenőrzött értelmiséggé alacsonyítaná a magyar népet – diagnosztizálja előre az eshetőségeket. S hogy milyen látnoki pontossággal vizionált, azt egyrészt a megvalósult bolsevizmus magyarországi népirtó nemzetellenessége is bizonyítja, eltérően a térség többi országának nacionál-kommunizmusától, amely sem demográfiai, sem öntudati-önérzeti szempontból nem végezte azt a fajta pusztítást a (látszólag ugyanannak a típusú) rendszernek alávetett néppel, mint nálunk. A balsejtelem másik részét pedig az 1989-90-es fordulat utáni korszak formális szabadpiaci (ténylegesen inkább globálkolonizációs) viszonyai igazolhatják. Ezért is olyan megrázó az is, amit beszédéhez hozzáfűzött Némert László: „Tegyük fel, hogy van Új-Guineában egy párt, amely azt vallja, hogy Új-Guineának az angolokénak kell lennie. A másik szerint Új-Guinea csak a hollandok alatt lehet boldog. S most föláll valaki, és azt kérdi: nem lehetne Új-Guinea a pápuáké? Ez a – harmadik oldal. ” Egyébként a tanácskozást lezáró szavaiban Veres Péter is a magyar nemzeti megmaradás elsődlegességére helyezte a hangsúlyt: „Ha a mai népi értelmiség valóban az örök magyar jelleg megőrzője akar lenni, mint ahogy ezt Németh László megjelölte, akkor én úgy hiszem, nincs más útja…” Németh László tehát Szárszón is időszerű és időtálló válaszokat adott legégetőbb sorskérdéseinkre. – Bertha Zoltán: A Nyugattól a Kelet Népéig és Szárszóig – Németh László eszmevilágáról című tanulmányának befejező részéből. Helikon, (Kolozsvár), 2009. július 10./b. d. : A hit a legelső erő. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

Egyre gyakrabban jelennek meg kompromittáló cikkek bizonyos személyekről, akikről feltételezik, vagy éppen tudni vélik, hogy a Szekuritáté besúgói voltak. Ugyanígy vádolták meg Tőkés Lászlót, Markó Bélát és még nagyon sok ártatlan embert. Nemrégiben Molnár János kiadott egy könyvet, amelyben felsorolja azokat a református lelkészeket, akik annak idején a Szekuritátéval kollaboráltak. Kinek használ ez? Miért nem vonják felelősségre azokat, akik embertelen módszerekkel kényszerítettek ártatlan embereket arra, hogy jelentéseket írjanak embertársaikról? Ezt már 1990 elején meg kellett volna tenni. A cikkíró is a Szekuritáté áldozata (három évre ítélték koholt vádak alapján), és 12 informátort állítottak rá. Miután áttanulmányozta a szekusdossziéját, megelégedéssel állapította meg, hogy a 12 besúgó közül 11 egyetlenegy olyan jelentést sem írt, amely alapján bántódása lehetett volna. Tehát csak az ő ügyével kapcsolatosan törüljenek 11 nevet és csak a 12. nevét hozzák nyilvánosságra. /Szilágyi Domokos: Ne ítélj, hogy ne ítéltess! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

A magyar nyelvet és irodalmat oktató országos bizottság az elmúlt héten Kolozsváron tanácskozott, tájékoztatott Gál Gyöngyi, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség kisebbségi oktatásért felelős szaktanfelügyelője. Ősztől változik a kerettanterv: a IX. és X. osztályos tanulók, attól függően, hogy humán vagy reál profilú osztályba járnak, különböző óraszámban tanulják majd a magyar nyelv és irodalmat. Az V-VIII. osztályos diákok tananyaga minőségileg és mennyiségileg nem változik. Az I-IV. osztályos tantervet nem módosították, mondta el Miclaus Judit elemi oktatásért felelős Szatmár megyei szaktanfelügyelő, de kevesebb lesz az óraszám. /Bumbulut Krisztina: Csökkentették a tananyagot. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 12./

Pályázati pénzből újítanák fel a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium épületét. A város önkormányzata pozitívan véleményezte a pályázatot. Az ingatlant a Regionális Operatív Program keretében újítanák fel. Teljesen megújul az épület, kicserélik a tetőt, a nyílászárókat, kívül-belül korszerűsítik az ingatlant. Az intézményben több mint 1300 diák tanul első osztálytól tizenkettedikig. Az iskola a könyvtárára több mint 50 ezer kötetet számlál. /Bíró Blanka: Megújul a sepsiszentgyörgyi Mikes-gimnázium. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./