Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2009. augusztus 12.
Az Erdélyi Magyar Ifjak vezetői augusztus 11-én értékelték az augusztus 9-én, vasárnap zárult EMI-tábort. Az összejövetelre összesen 17 ezren léptek be napijeggyel. Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezet elnöke elmondta, mostanáig azt hitte, minden romániai ellenőrző szervet ismer. Kiderült, tette hozzá, vannak még, akik kérhetik az aktákat. Megjelent a közegészségügyi hatóság, a környezetvédelem, a gazdasági rendőrség, a szoftverrendőrség, de jelen volt a román titkosszolgálat /SRI/ és a magyarországi nemzetbiztonságiak küldöttsége is. Segítséget nyújtottak a karhatalmiak, amikor a szélsőséges Noua Dreapta szervezet tüntetésének a híre érkezett a táborba. A tüntetők nem jelentek meg, rendbontás nem volt. A zárszámadáskor kiderült, idén alig van nyereség: a cégek a válságra hivatkozva kevesebbet adtak, mint a korábbi években. /Balázs Katalin, Hargita Népe: Kiértékelték az EMI-tábort. = Erdély. ma, aug. 12./
2009. augusztus 12.
Székelyföldről közölt riportot augusztus 11-i számában a Neue Zürcher Zeitung svájci napilap. Magyarországon kezdenek megváltozni a hatalmi viszonyok: a „jobboldali nacionalista” Fidesz nagy valószínűséggel győzni fog a következő választásokon, és vélhetően a „szélsőjobboldali, soviniszta” Jobbik is bekerül a parlamentbe – írta a svájci tudósító. A szerző látogatást tett Sepsiszentgyörgyön. A magyar többség szemében állandó provokáció, hogy a főutcát a román nemzeti ünnepről, Erdély Romániához csatolásának napjáról 1918. December 1. utcának nevezték el. Egyes magyarok szemében szálka Mihai Viteazul román nemzeti hős szobra is. Antal Árpád András polgármester elmondta: a többségi magyarok számára egyenesen elviselhetetlen, hogy például a rendőröket és a csendőröket kizárólag magyarul nem beszélő románok közül toborozzák. A polgármester kifejtette, a székelyek dél-tiroli vagy katalán mintát követő autonómiát szeretnének. Antal szerint „lopakodó románosítás” zajlik, románok szisztematikus betelepítése azzal a céllal, hogy még jobban visszaszorítsák a magyar kisebbséget. /Székelyföldről svájci szemmel. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./
2009. augusztus 12.
Nagy templomot épített magának a hajdan gazdag Lécfalva, s most a lélekszámában és gazdasági erejében is megcsappant maradék menti a menthetőt. A református templom tetőzeti tűzfalai megdőltek, mennyezete omlani kezdett. Kevéske saját pénzzel, de annál nagyobb akarattal munkához kezdtek. Segítette az egyházat a borosnyói tanács is. /(Kgy. Z.): Renovál a maradék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./
2009. augusztus 12.
Még nem zárult le a gyermekek első osztályba való beíratása. Szatmárnémetiben egy magyar nyelvű osztály már biztosan nem indul be: a Lucian Blaga Általános Iskolában megszűnt a magyar nyelvű első. Azok a gyerekek, akik már elkezdték magyar tannyelven az általános iskolát, még befejezik, de itt nem indul több magyar osztály. Tavaly Szatmárnémetiben mindössze három olyan iskola volt – Hám János Római Katolikus Iskolaközpont, a 10-es számú és a Mircea Eliade Általános Iskola –, ahol párhuzamosan két első osztályt sikerült beindítani, a zeneiskolában pedig sikerült egy maximális, 28-as létszámú osztályt indítani. Vidéken, valószínűleg új magyar tannyelvű osztályok is indulnak. Peleskén, Sándorhomokon és Hiripen már jelentkezett 10-14 gyermek, így ha jóváhagyják, akkor ősztől új, önálló osztályok indulhatnak. /(bumbulut): Egy magyar elsővel kevesebb. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 12./
2009. augusztus 12.
Új élményekkel gazdagodva tért haza a Kolozsvári Magyar Állami Színház társulata a gdanski XIII. Shakespeare Fesztiválról. A társulat augusztus 8-án mutatta be a Tompa Gábor rendezte III. Richárdot. /Sipos M. Zoltán: A III. Richárd Gdanskban. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
2009. augusztus 12.
Solymosi Zsolt iskolalelkész évek óta szervezi Pusztuló kövek nyomában elnevezésű biciklitúrát. Első alkalommal osztályával indult útnak, azóta a túrázók száma évről évre gyarapszik: a szervezők a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium diákjai és véndiákjai közül válogatnak. Öt alkalommal mentek eddig túrázni. A mostani túra célja volt a delta és a tenger találkozásához eljutni és utána hazatekerni Kolozsvárra épségben 34 emberrel. /(dézsi): Biciklinyomok a nedves tengerparti homokban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./
2009. augusztus 12.
Gyergyószék Székely Tanácsa közleményben reagált a Gyergyószentmiklóst ért újabb agresszióról. A két világháború között még érvényben volt a két régió közötti történelmi határ. 1950 után a kommunista hatalom egyre nyugatabbra, a Békási szoros felé tolta a határt. Az a tény, hogy Neamt megye vezetői Gyergyószék területére állíttattak táblát, meghamisítva és túllépve még a kommunista hatalom által az 1968-as megyésítéskor önkényesen meghúzott határt is, azt bizonyítja, hogy a román hatalom továbbra sem mond le a székelyek elnyomásáról, olvasható a közleményben. Egy jogállamban nincs helye a törvénytelen területfoglalásnak, egy nép, egy nemzeti közösség a többségi nemzet általi elnyomásának! Gyergyószék Székely Tanácsa a leghatározottabban elítéli ezt a jogfosztó cselekedetet. /Agresszió Székelyföld ellen! Gyergyószék Székely Tanácsa közleménye. = Erdély. Ma, aug. 12./
2009. augusztus 12.
Több mint kétszer akkora, világosabb a nagyváradi Foto Art Galéria új székhelye, mint a régi. Tóth István, a Romániai Fotóművészek Szövetségének elnöke elmondta: egy új civil szervezet, az Euro Foto Art egyesület is létrejött. Tóth elmondta: távlati tervei között szerepel egy fotómúzeum létrehozása is. /Nagy Orsolya: Új helyiségbe költözött a nagyváradi Foto Art Galéria. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./
2009. augusztus 12.
Kovács László volt magyar külügyminiszter és éveken át az MSZP elnöke figyelmeztetett: „Tanuljunk meg kicsik lenni!” Széchenyi István ennek éppen az ellenkezőjét mondta: „Merjünk nagyok lenni!”. Magyarország valóban a kicsinél is kisebb lett a szocialisták kormányzása alatt. Ellenben a kicsi Szlovákia nagy lett. Elsősorban gazdasági teljesítményében és nacionalizmusában. Az anyaország elaludt, nem tudta kezelni a szlovák nacionalizmus élét, a magyarellenességet. Még az enyhébb románra se talált választ. A téma szakértője mondta: Brüsszelben messze nem található annyi világnyelveken megjelent kiadvány a magyar történelemről, a nemzet helyzetéről, mint szlovákul és románul. /Sike Lajos: Merjünk! = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ Előzmény: Oborocea Mónika: Kik támogatnak bennünket? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 12.
2009. augusztus 13.
„Egyenlő bánásmódban kell részesíteni a közalkalmazottakat, jelenleg vannak olyan kormányzati ügynökségek, amelyek önkényesen, állam az államban elv alapján működnek és szemtelenül költekeznek” – jelentette ki Emil Boc a kormányülést követően. A miniszterelnök megjelenése előtt a tárcavezetők egyenként járultak a sajtó elé és tételesen sorolták fel a hatáskörükbe tartozó ügynökségek bezárásával, összevonásával felszabaduló munkahelyek számát. Összesen 14 300-ra rúgott a leépített posztok száma, amitől a kormány 50 millió eurós megtakarítást remél az államkassza javára. /Moldován Árpád Zsolt: Álságos államreform? Közel tizenötezer közalkalmazotti állást szüntetett meg a Boc-kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./
2009. augusztus 13.
Mintegy 43 százalékkal csökkentek az első félévben a közvetlen külföldi beruházások Romániában a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Románia közép- és hosszú lejáratú külföldi adóssága idén elérte az 57,237 milliárd eurót, ami 11,7 százalékos növekedés. /Elriadt a külföldi tőke. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./
2009. augusztus 13.
Száz-százötvenezer állami alkalmazott elbocsátását kérte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a kormánytól, valamint az októberre tervezett nyugdíjemelés elhalasztását és a közszférában dolgozók fizetésemelésének befagyasztását, az egységes bértábla elfogadásáig. Csak a szigorú feltételek teljesítése lehet a garanciája annak, hogy Románia megkapja a l9,95 milliárd eurós készenléti hitel második részét. /Bogdán László: A valutaalap és a válság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./
2009. augusztus 13.
Az egyszerű közalkalmazottak és vezetőik egyaránt felháborítónak tartják a kormány kezdeményezését: szeptember és november között valamennyi közszférában dolgozó személynek 10 napig kényszerszabadságra kell mennie, s ezekre a szabadnapokra pedig nem fizetnek nekik. /Végh Balázs, Szucher Ervin, Nagy Orsolya, Jánossy Alíz, Bálint Eszter: A közalkalmazottak zöme elítéli a kormány tervezett megtakarító intézkedését. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./
2009. augusztus 13.
Romániában egyszerre három tanügyi törvénytervezet létezik. Mindegyiket egy-egy politikai párt sajátította ki magának. A Cristian Adomnitei tanügyminisztersége alatt összeállított „liberális” tervezet rég túljutott az egyhónapos nyilvános közvitán, de a parlament asztalára már nem került. Az államelnöki hivatal oktatásügyi tanácsosa, a „becsületből” lemondott egykori tanügyminiszter, Mircea Miclea is összeállított alig egy éve egy másik tervezetet, ezt most a Demokrata-Liberális Párt reklámozza. A múlt év őszén szociáldemokrata miniszter asszony került a tárca élére, összehívta a szaktárca okosait, nekiláttak egy harmadik törvénytervezet kidolgozásának. Húsz éve Romániában az oktatás teljesen a politikának, az éppen hatalmon levő kormánynak van alárendelve. /Nagy-Hintós Diana: Tervezetek kuszasága. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./
2009. augusztus 13.
Vannak olyanok, akik puszta megjelenésükkel már zűrzavart keltenek. Ilyen személyiség a cikkíró számára Ecaterina Andronescu tanügyminiszter, aki a portáján egyre másra tornyosuló botrányok miatt lassan többet szerepel a központi tévékben, mint a bemondónők. A román tanügyi rendszer már lassan húsz éve folyamatos reformon megy keresztül – persze úgy, hogy ahány miniszter, annyiféle elképzelése van a reformról, és mindig kiderül, hogy amit az előző tárcavezető elképzelt, az nem jó. Húsz év alatt kiderült, hogy nem jó a IX. osztályba való felvételi, inkább kisérettségi kell a nyolc osztályt végzetteknek, aztán mégse jó a kisérettségi, hanem egységes dolgozatok kellenek, és most már azt is tudni vélik, hogy az egységes dolgozat sem jó. /Forró-Erős Gyöngyi: Szakmája: káoszgeneráló. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./
2009. augusztus 13.
Elkerülhetetlennek tűnik, hogy bíróság elé kerüljön a Hargita és Neamt megye között évek óta húzódó határvita, miután a moldvai megye önkormányzata a napokban olyan területen állította fel a szomszédos régiók határát jelző táblát, amelyet a székely megye magának vindikál. A két megye képviselőtestületének vezetői egy héttel ezelőtt abban állapodtak meg, hogy folytatja munkáját a vitás ügy rendezése végett 2005-ben létrehozott bizottság. „Neamti szomszédaink figyelmébe ajánljuk a közismert tényt, hogy a két térség határa emberemlékezet óta ugyanott, a Békás-szoros túloldalán húzódik” – fogalmazott Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az RMDSZ-es politikus. Gyergyószék Székely Tanácsa Székelyföld és Gyergyószentmiklós elleni „agresszióként” értékeli a történteket. /Rostás Szabolcs: Neamt faragja Hargitát. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./
2009. augusztus 13.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ sürgősen utasítsa a Belügyminisztériumot, hogy biztosítsa a lakóhelyükről a magyarok által elüldözött Hargita megyei romák visszatérését otthonaikba, karhatalmi felügyelettel – áll abban a megkeresésben, amelyet a CSAT elnökéhez, Traian Basescu államfőhöz, valamint a szenátus és a képviselőház elnökéhez intézett a napokban négy roma jogvédő szervezet. A jogvédő szervezetek szerint százhetven cigány lakos, köztük gyerekek és nők kényszerültek arra, hogy elhagyják lakóhelyüket. Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon május és június folyamán voltak konfliktusok a roma és magyar közösség közti. A csíki cigányok ügyében már Bukarestben és Csíkszeredában is szerveztek tüntetést „A gyors beavatkozásra azért van szükség – indokolták a jogvédő szervezetek –, mert érezhetően nő a feszültség a térségben. Hasonló konfliktusokra sor kerülhet Csíksomlyón, Csíkmadarason, Szentsimonban és Kászonújfaluban is” – sorolták a „veszélygócokat”. Az indítvánnyal kapcsolatban Traian Basescu államfő kisebbségügyi tanácsadója, Eckstein-Kovács Péter úgy vélte, a roma jogvédők lépése eltúlzott. /P. B. : Állambiztonsági kérdés a csíki romaprobléma? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./
2009. augusztus 13.
Az egyik Magyarországon élő erdélyi magányos. Nem érti, „hogyan válhatott egy ország az indulatok és ösztönök zsigeri martalékává? Honnan a hagyományápolás címén az ósdiság dicsérete?” – írta Sebestyén Mihály. Honnan a gyűlölködés? „Ki tanította őket erre? Vagy mindig is bennük lett volna? Szunnyadt a génekben, a tudat mélyén, a katonaládák fenekén?” Sebestyén Mihály megmagyarázta, „az egyének cipelik a családi örökséget, a nagyszülők túlélési ösztönei által egy nemzedéknyi időre eltakart, letagadott ósdi eszméket. ” /Sebestyén Mihály: Folytatni a történelmet. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./
2009. augusztus 13.
Nincsenek kellőképpen kihasználva Háromszék borvízforrásai – ismerte be Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Ennek oka egyrészt, hogy altalajkincsről lévén szó, állami tulajdonban vannak, másrészt számos gyanús privatizációs folyamat zajlott le a kilencvenes évek elején, és ez gyakran oda vezetett, hogy elkallódtak a töltődék, tönkrementek az ingatlanok. Ezt szenvedte meg többek között a kézdiszentkereszti borvíztöltőde, de hasonló a helyzet Málnásfürdőn, Sugásfürdőn. Pozitív folyamatok is vannak: Sugásfürdőn például Sepsiszentgyörgy önkormányzata visszavásárolt néhány ingatlant, Székelypetőfalván is felújították a fürdőt. Kézdiszentkereszten is újraindul a borvíztöltőde, Kézdivásárhely önkormányzata rendezte Fortyogófürdő környékét. /Farcádi Botond: Kincs, ami nincs: kihasználatlan borvízforrások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./
2009. augusztus 13.
Augusztus 12-én tartották meg Nagyváradon a 8. Kárpát-medencei Nyári Egyetem nyitóünnepségét. A találkozóra érkeztek Erdélyből, több magyarországi egyetemi városból, valamint a Felvidékről és Kárpátaljáról is. A rendezvénysorozatot a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD), a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete (PKED) és a Rákóczi Szövetség szervezte. A nyári egyetem fővédnöke, Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke egészségügyi probléma miatt nem tudott eljönni a nyitóeseményre. /Tóth Hajnal: Megkezdődött a nyári egyetem. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 13./
2009. augusztus 13.
Egy hónapja új elnöke van az RMDSZ petrozsényi szervezetének: András József egyetemi tanár. A tisztújításon közel százan vettek részt. A több mandátumot maga mögött tudó Wersánszky Eduárd leköszönő elnök nem jelöltette magát, bejelentette, hogy nem vállal újra tisztséget. András József úgy látja, a helyi RMDSZ-ben a munkában mindenkinek felelősséget kell vállalnia. Szeretné bevonni a fiatalabb nemzedéket is. Petrozsényban a népszámlálás szerint 3500 magyar él, de közülük nagyon sokan csak névlegesen itteni lakók, mert minden szabadidejüket otthon, a Székelyföldön töltik. Rengetegen vállaltak külföldön munkát. A helyi RMDSZ-nek hatvan valahány fizető tagja van, de elég széles a szimpatizánsok tábora, azoké, aki a rendezvényekre, főleg bálokra eljönnek. Eddig a legfontosabb hidat az RMDSZ és a helyi közösség között az egyházak jelentették, de ez ma már nem elég. Hat hónap alatt szeretnék felkeresni az összes magyar nevű családot és elbeszélgetni velük. Petrozsényban a kilencvenes évek után líceumi szintről összevont elemivé süllyedt a magyar oktatás. A mai relatív jónak nevezhető állapot (önálló elemi és gimnáziumi osztályok) a Szent Ferenc Alapítványnak köszönhető. A helybeli szülők viszont most sem iparkodnak ide íratni gyerekeiket. /Gáspár-Barra Réka: Tisztújítás a petrozsényi RMDSZ-ben. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./
2009. augusztus 13.
Aradon létezik egy maroknyi csapat, pár lelkes ember, nekik köszönhető a kéthavonként megjelenő Szövétnek, az Alma Mater Alapítvány kiadványa. Napvilágot látott az aradi kulturális szemle augusztusi száma, a lap életében a 72. szám. A Szövétnek 12 éve, 1997 decembere óta jelenik meg. /Megjelent a Szövétnek augusztusi száma. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./
2009. augusztus 13.
Gyimesi Éva a megkapott dossziéból megtudta, 1976-ban Rusu Aurel nevű/fedőnevű hadnagy volt az első szekus tiszt, aki figyelte. A kompromittáló eljárások közé tartozó módszert alkalmazta, nyilvánosan bekísérte az egyetemről a Szekuritáté székházába. Gyimesi Éva Ion Vlad irodalmár professzornak, a Babes–Bolyai rektorának elmondta, mi történt vele, majd kérte, ha lehet, tegyen valamit, hogy ne kelljen többé odamennie. Dokumentuma van arról, hogy kérése Ion Vladnál meghallgatásra talált. Lehallgatták ugyanis a rektort, aki Drondoe párttitkárnak megemlítette: meglátogatta Cseke asszony (sz. Gyimesi) a Filológia Kar magyar nyelv és irodalom tanszékének lektora, aki elpanaszolta neki, hogy többször is behívták a Szekuritátéra, és soviniszta megnyilvánulásairól faggatták. A rektor kijelentette, nem helyes ilyen embereket behívatni. A dossziéból megállapítható, hogy az egyetem vezetősége sohasem jut el Gyimesi Éva nyilvános felelősségre vonásáig, csupán alkalmazotti státusa ideiglenes felfüggesztéséig (1988 nyarán), annak ellenére, hogy „a karon dolgozó kollégák” több ízben követelték az egyetemről való eltávolítását. /Gyimesi Éva: A rektor lehallgatása? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./
2009. augusztus 13.
Az erdélyi református templomok dekorálása és templomi használati tárgyak készítése terén stílusteremtő Umling asztalos-festő dinasztia munkáiból készült kiállítás nyílt a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban. Az Umling család több mint negyven templomot díszített Kalotaszegen és a Mezőségen. /Sipos M. Zoltán: Az Umling-dinasztia tárlata. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./
2009. augusztus 13.
Huszonegy, Romániában hagyományosan kisebbségnek számító népcsoport mutatkozik be az elkövetkezendő kilenc nap alatt Segesvár középkori várában, a kilencedik alkalommal rendezett Pro Etnica Fesztiválon. A rendezvény programjában helyet kaptak az arománok is, akiknek jelentkezése miatt több támogató is visszalépett. Különösképpen Dobrudzsában egy 50 ezer főre tehető közösség vallja magát arománnak, a román hatóságok nem ismerik el őket különálló kisebbségként, hanem a román nemzet részeként tartják számon őket. /Szucher Ervin: A kisebbségek kilenc napja. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./
2009. augusztus 13.
A szabadság témáját variálta a nagyenyedi Bethlen-kastélyban megnyitott XI. mail-art kiállítás. /Tamás András: Variációk a szabadságra. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./
2009. augusztus 13.
Egy vezető színész megy, és egy visszajön, így kezdi az új évadot a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. Váta Loránd 14 év után távozik Sepsiszentgyörgyről, szülővárosából, ahova rögtön az egyetem elvégzése után szerződött. A színész a kolozsvári társulathoz szegődik. Sepsiszentgyörgyre nyolc év távollét után tér vissza Szakács László. A színész 1994-ben a gyergyószentmiklósi Figura Stúdióból érkezett a Tamási Áron Színházhoz, majd 2001-ben a veszprémi társulathoz szerződött. A veszprémi után a zalaegerszegi színházhoz szerződött, és a következő évadtól újra Sepsiszentgyörgyön játszik. /Bíró Blanka: Szerepcsere a Tamási Áron Színházban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./
2009. augusztus 13.
Wass Albert-köteteket, nemzeti jellegű könyveket és Nagy-Magyarország-térképeket kobozott el a gazdasági rendőrség 3600 lej értékben az EMI-tábor egyik árusától. „Először abba kötöttek bele, hogy nem tüntettük fel az árat a Kard és kasza mindkét kötetén. Később visszajöttek, és elkobozták az összes könyvet, arra hivatkozva, hogy a szállítólevél nem naprakész, tehát nem volt ráírva az aznapi dátum és az, hogy EMI, Gyergyószentmiklós. Én merem állítani, hogy bár ezekre a formai dolgokra hivatkoztak, az igazi ok nem ez volt. Nem érdekelte őket a zászlók, kitűzők sokasága, csakis a könyvek”, nyilatkozta a könyvek árusa, Nagy Géza, aki sérelmezte, hogy a céget emellett 6 ezer lejre megbüntették. Anamaria Crasmanu, a Hargita megyei rendőrség helyettes szóvivője elmondta, az 1990/12-es törvény alapján jártak el, azt azonban nem tudta megmondani, a gazdasági rendőrség miért csak a könyveket kobozta el. /Csibi Márti, Hargita Népe: Wass-könyveket koboztak el. = Erdély. Ma, aug. 13./
2009. augusztus 13.
Nagyszabású néptánctalálkozó volt augusztus 8-án a kendi Sütő András Művelődési Otthonban. A közel kétszáz gyereket megmozdító esemény felvonulással kezdődött, majd Pál András kiskendi tiszteletes adta áldását a Kenden első alkalommal megrendezett Vándorcsizma Néptánctalálkozóra. Az esemény fénypontját a mezőpaniti adatközlő táncosok előadása jelentette. /V. J. A. : Kenden is dobbantott a Vándorcsizma. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./
2009. augusztus 14.
Nem szigorítják a jelölési feltételeket azok számára, akik részt akarnak venni az elnökválasztáson – jelentette be Emil Boc kormányfő. /Pénztelen elnökválasztás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./