„A romaszervezetek egyeztessenek a helyi cigány közösségekkel, mielőtt a fejük fölött egyeztetéseket kezdeményeznek a sorsukról” – ajánlotta a roma jogvédő szervezeteknek Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke. Négy roma civil szervezet a napokban a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz fordult: utasítsa a belügyminisztériumot a csíki magyar–roma konfliktus rendezésére. Borboly szerint erre az indítványra nem lehet érdemben reagálni, mert „a dokumentum nemcsak egyoldalúan és pontatlanul mutatja be a helyzetet, hanem számos valótlan állítást is tartalmaz. ”. Borboly a roma jogvédő szervezeteket azzal vádolja, hogy azok „nem mutattak érdeklődést sem a helyi önkormányzatokkal, sem a helyi roma közösségekkel való együttműködésre, és az alcsíki konfliktusokat kizárólag saját politikai céljaik érdekében kívánták felhasználni, a problémák megoldásának szándéka nélkül”. Borboly kritizálta a jogvédőket, illetve az ügyben érdemben foglalkozó sajtót: „A roma jogvédő szervezetek által megfogalmazott anyagot olvasva kétséges, hogy a képviselőik jártak-e egyáltalán a helyszínen és beszélgettek-e az ott élő emberekkel (akár romákkal, akár magyarokkal), vagy pedig kizárólag a sajtóból (például az Új Magyar Szóból) szerzik értesüléseiket” – tett hozzá. /Borboly Csaba visszavág. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

„Üdvözöljük a hivatalos honlapján Inspectoratul csendőr Judetean Gheorghe Doja Kovászna” – áll a háromszéki csendőrség hivatalos (!) honlapja magyar változatának nyitóoldalán. Gúnyt űz a magyar nyelvből a csendőrség honlapja. Az erdélyi alakulatok tevékenységét bemutató oldalak magyar tartalma a román változat, automatikus, számítógéppel történő fordítása – ismerte el a háromszéki csendőrség szóvivője. A honlapról megtudható, hogy a „helyettes prime ellenőr sef”, vagyis az egységparancsnok helyettese, elvégezte a „Police Academy „AICuza” Állam-és Jogtudományi Kar – csendőr pisztoly-osztályát”. Kiderült, Románia minden magyarok által is lakott megyéjében a csendőrség hasonlóan „fordította” magyarra a hivatalos honlapját. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester felháborítónak tartja a honlapot. Kifejtette: legalább öt éve mondja, hogy a rendőrségen, csendőrségen és tűzoltóságon magyarokat is kellene alkalmazni. A polgármester úgy tudja: a Belügyminisztérium Kovászna megyében 600 lejt ad havonta azoknak, akik más megyékből származnak és bérlakásban élnek. /Kovács Zsolt: Csendőr beszélni magyar. Erdély-szerte gúnyt űz a román csendőrség a magyar nyelvből. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

A fideszes Lázár Ferenc, aki Székelyföldről települt át Magyarországra, nyílt levelet írt Szász Jenő MPP-elnöknek, figyelmeztetve, hogy szétforgácsolja az erdélyi nemzeti oldalt, amikor Tőkés László ellen hangolja az embereket. Aljasság volt az Erdélyi Magyar Ifjak táborának bejáratánál ingyen osztogatni a székelyudvarhelyi Polgári Élet azon friss számát, amelyben egy névtelen tollforgató Tőkés Lászlót csúsztatással rágalmazza. Ezt a hetilapot nem lehetett megvásárolni a gyergyói újságos standoknál, tehát azért osztogatták, hogy Tőkés ellen hangolja a táborba belépő fiatalokat. Egy másik hetilapnak, amit szintén ingyen osztogattak a táborban, a kézdivásárhelyi Székely Újságnak Szász Jenő adott interjút, melyben azt állította, Tőkés László lépett egyet balra, összeborult az RMDSZ-szel. A püspök régen az RMDSZ tiszteletbeli elnöke volt, ahová most visszafogadták. Szász Jenő is az RMDSZ prominense volt, emlékeztetett Lázár Ferenc. Amikor 1989-ben Tőkés László a saját és családja életét kockáztatta, akkor Szász Jenő Brassóban a kommunista diákszövetség elnöke volt. Lázár Ferenc javasolta, hogy Szász Jenőnek nyilvánosan kérjen elnézést Tőkés Lászlótól a fizetett „nemzeti polgáris” tollforgatóik helyett is. /Lázár Ferenc, a Fidesz kulturális bizottságának tagja, a Magyar Gyökerek Egyesület elnöke: Nyílt levél Szász Jenő MPP-elnöknek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Sajtószolgálata közleményben utasította vissza Pataki Istvánnak a Reggeli Újságban megjelent két írásában /Újabb körhinta, 2009. július 29.; A párbajkesztyű iránya, 2009. augusztus 7./ megjelent, Tőkés László elleni vádaskodásokat. Nemigen meggyőző Pataki István azon óhaja, hogy „Többre érdemes hasznos energiánkat fordítsuk nemes célokra. Nem egymás kaszabolására. ” Pataki István költő ugyanis „politikai körhintáztatóknak, verklizőknek” minősítette – többek között – Orbán Viktort és Tőkés Lászlót. Az EMNT visszautasítja, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt a cikkíró saját sáros „ragacsába” lerántsa, továbbá az Erdélyi Magyar Összefogásért pedig nem kevés kockázatot vállaló Tőkés Lászlót holmi elvtelenül „lepaktáló” uniókonform opportunistának állítsa be. Pataki István az EMNT elnökét azzal rágalmazta, hogy csak vele „párbajozik”, Lukács Csaba és Bayer Zsolt magyarhoni újságírókkal viszont Fidesz-közeli pártállásuk miatt nem húz ujjat. /Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Sajtószolgálata: Közlemény. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 14./

Kormányrendelettel erősítette meg a Boc-kabinet a Spiru Haret-magánegyetem távoktatási központjainak felszámolásáról és 92 tanári állás megszüntetéséről szóló oktatási minisztériumi határozatot, miután a diplomagyárként elhíresült magán felsőoktatási intézmény közölte: nem hajlandó gyakorlatba ültetni a minisztériumi utasítást, mivel azt az egyetemi autonómia megsértésének tartja. A levelező tagozatos hallgatóknak más képzési formákra kell átiratkozniuk, ez összesen mintegy százezer diákot érint. Kiderült, hogyan zajlott a vizsgáztatás az egyetemen. A hallgatók interneten keresztül államvizsgáztak, így a jegyet a számítógép generálta. Az egyetem vezetése szerint ez törvényes eljárás. A világhálón keresztül történő vizsgáztatás lehetőséget biztosított arra, hogy egyszerre akár húszezer hallgató is leállamvizsgázhasson, függetlenül attól, hogy nappali vagy levelező tagozatos képzésben vettek részt. Hasonló módon zajlottak a félévi vizsgáztatások is. /Balogh Levente: A kormány a Spiru Haret ellen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

Most indul a tanügyi reformtervezet nyilvános vitája a pedagógusok, szülők, és hallgatói érdekképviseletek részvételével. A tét jelentős: a törvénycsomag átalakítaná a teljes oktatási rendszert, megváltoztatná az általános iskolai képzést, a középiskolai felvételik-beiratkozások rendszerét, a tanárok szakfelügyeletét, valamint kötelezővé tenné a 12. osztályt. A kötelező 12 osztály bevezetéséről megoszlanak a vélemények. Péntek János, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora pozitívan értékeli a javaslatot. Horváth Gabriella, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Maros megyei elnöke negatívan értékeli a kötelező 12 osztály bevezetését. Szerinte egyáltalán nem biztos, hogy mindenki képes lenne elvégezni a 12 osztályt, és képes lenne leérettségizni. Ezzel ellentétes álláspontot képvisel Popa Márta, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatója. /Antal Erika, Sipos Zoltán: Kötelező tizenkettő? A miniszoknyát és a mobiltelefont is tiltanák ezentúl a hazai iskolákban. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Nem törődik bele menesztésbe Gyergyószentmiklós Művelődési Központjának két igazgatója, Kolcsár Béla és Barti Tihamér megtámadta a menesztésüket jóváhagyó bírósági végzést. /Lázár Hajnal: Átpolitizálták a kultúrát? = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

Precedenst teremt Kovács Jenő nagykárolyi polgármester a mostanihoz hasonló találkozókból: helyi tanácsosokat, közéleti személyiségeket, vállalkozókat hívott össze, és bemutatta a megvalósított, folyamatban lévő és tervezett beruházásokat, projekteket. /F. I. : Nagykároly: projektek bemutatása. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 14./

A Magyar Rádió „Kultúrkincs, Közkincs!” kezdeményezésének keretében a határon túli magyar nyelvű adásokat sugárzó rádiószerkesztőségek részére jogdíjmentesen elérhető hanganyagai több órányi tartalommal bővülnek az idei évben, többek közt klasszikus- és kortárs irodalmi művek feldolgozásaival, a XX. század magyar– és világirodalom legjelentősebb alkotóinak műveiből készült rádiós adaptációkkal, illetve hangjátékokkal. /Sajtóanyag. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

A Szatmár megyei Halmi utcanévtábláin a jelenlegi román és a régi magyar nevet egyaránt feltüntetik. Incze Lajos, a mintegy 3500 lelket számláló határmenti település polgármestere elmondta, hogy csak azokban az utcákban alkalmazták a tükörfordítást, ahol a közterület eredeti magyar neve félreértésre adott volna okot. Példaként említette a jelenlegi Mező utcát, amit valamikor egy Buzi nevű földbirtokosról kereszteltek el. /Hagyományos magyar utcanevek Halmiban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

Már negyedik rendezi meg az Erdélyi Magyar Ifjak csíkszeredai szervezete a Honfoglalás kori mesterségek hetét. Az idén az eseményre augusztus 17-20. között lesz, amelynek keretében a nemezeléstől az ostorfonásig, számos honfoglalás kori mesterséget kipróbálhatnak. A tevékenységek Csíkszeredán, a Mikó-vár hátsó udvarán felállított jurta körül zajlanak. /Csíkszereda – Honfoglalás kori mesterségek hete, negyedik kiadás. = Erdély. Ma, aug. 14./

Tordára érkezett Szent István Lovagrendjének az a zarándok-csoportja, amely Szent István kardjának másolatával járja be a Magyarországtól elszakadt területeket, és ellátogat különböző szórványtelepülésekre. A mise és áldás után a római katolikus templomban összegyűlt hívek megnézhették és megérinthették a kardot, hozzájárulva ezáltal is a magyar identitástudat ápolásáshoz. /Ladányi Emese Kinga: Torda. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

Szatmárnémeti egyik leglátogatottabb műemlék épülete a város jelképe, a Tűzoltótorony: a múzeumi gyűjtemények, a képtár, a neoreneszánsz jegyeket viselő püspöki palota és a klasszicista székesegyház után leginkább erre az épületre kíváncsiak a városba érkező turisták A 45 méter magas tornyot 1905-ben, vagyis 105 éve építtette Meszlényi Gyula megyéspüspök, hogy a székesegyház legfelső erkélye helyett ezután innen figyeljék a tűzeseteket. /Sike Lajos: Kedvenc a Tűzoltótorony. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Újra foglalkozásokat tart hátrányos helyzetű gyerekek számára a szatmárnémeti Szent Rita Egyesület. 2005 óta szerveznek napközi-foglalkozásokat gyerekeknek. A szegény családban nevelkedő gyerekeknek nincs lehetőségük nyaralásra, így a nyári szünet végén a Szent Rita Egyesület programjai nyújtanak kikapcsolódást számukra. A tevékenységeknek a megyeközpont Hildegárda plébániája ad otthont. /Végh Balázs: Újra tevékenykedik a szatmárnémeti Szent Rita Egyesület. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

A Szent Ágoston-szobor és a Szent Mónika-szobor augusztus 13-án került rendeltetésének helyére: a felszentelésre váró csíkszeredai Szent Ágoston-templom apszisába. A Xantus Géza képzőművész műterméből elszállított alkotások vigyázzák mostantól a templomot, melynek felszentelési ünnepe augusztus 29-én lesz. Pénzes József esperes-plébános rendre beszámolta híveinek a munka haladásáról a templom épülésének kezdetétől, 1993-tól. Az ülőhelyek száma 700, befogadó kapacitása mintegy 1200 fő, 33 méter magas a templomtorony. A felszentelés a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye millenniumi rendezvényeinek keretébe illeszkedik. Xantus Géza készítette el a keresztút stációit is, azokat is rézdomborításos technikával. /Antal Ildikó: Műteremből a templomba. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

Dr. Hermann Gusztáv Mihály a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vezetőjeként, de korábban könyvtárigazgatóként, valamint muzeológusként is kutatott, mítoszokat tisztázó, hézagpótló, történelmi témájú köteteket jelentetett meg. A közelgő tanévtől pedig a felsőoktatásban – a Babes–Bolyai Tudományegyetem Székelyudvarhelyre kihelyezett tanítóképző tagozatán – teljes körű munkát vállaló igazgató a Forrásközponttal, valamint a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel folytatott eddigi együttműködését is megszakítja. Hermann Gusztáv 2001-től betanított a Babes–Bolyai kihelyezett tagozataként működő tanítóképzőbe, 2002-ben keresték meg a Sapientiától, ahol ugyancsak óraadó tanár volt. Most, hogy a Babes–Bolyaihoz igazol, sapientiás óráiról le kell mondania, ez utóbbit előírja egy rektori rendelet. Hermann Gusztávnak 2003-ban jelent meg a Náció és nemzet. Székely rendi nacionalizmus és magyar nemzettudat 1848-ig című könyve. Következő munkája Az eltérített múlt. Oklevél és krónikahamisítványok a székelyek történetében című kötete volt. A Forrásközpontnál létrehozták az Örökségünk című folyóiratot, mely jelentős szerepre tett szert az erdélyi periodikák sorában. /Antal Ildikó: Szakmai fejlődésnek utat engedő felsőoktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

Augusztus 12-én Aradon, a Delta Nemzeti Galériába megnyílt az aradi képzőművészek doyenje, Baranyai Ferenc festőművész retrospektív tárlata. A 86. életévében járó művésznek ez az első hazai egyéni kiállítása. Olyan sikeresek voltak mindig az alkotásai, hogy hamar elkeltek, legtöbbjük külföldre, ezért sosem sikerült összehozni egy kiállításnyi anyagot. Most is csak úgy sikerült, hogy több, magántulajdonban lévő festményt időlegesen kölcsön adtak – ezzel jöhetett létre az életművet valóban összefoglaló tárlat. /Kiss Károly: Baranyai Ferenc tárlata a Deltában. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

Múzeumpedagógiai foglalkozásokkal próbálják a gyermekek és a kisgyermekes családok által is kedvelt hellyé tenni a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot, mondta el Bartha Zonga, az intézmény múzeumpedagógusa. Jelenleg a múzeumban A Székely Hadosztály emlékezete (1918–1919) című történelmi tárgyú kiállítás látogatható. /Gyermekbarát lesz a Székely Nemzeti Múzeum. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

Pogea pénzügyminiszter bejelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalap ultimátumot adott. Hamarosan 15 000 közalkalmazottat kell elbocsátani és tervezik a közszférában dolgozók havi tíznapos kényszerszabadságolását is. Megjelenik két napra rá a munkaügyi miniszter, aki kijelenti, ő csak úgy tudná elfogadni a kényszerszabadságolásokat, ha előbb egyeztetnének a munkavállalókkal és a szakszervezetekkel. /Bogdán László: Nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

A héten Ecaterina Andronescu oktatásügyi tárcavezető bemutatta az általa vezetett szakmai csoport – benne a tanügyi szakszervezetek, a diáktanácsok és a szülői szövetségek képviselői is – oktatási törvénytervezetét. Amennyiben ez a jogszabálytervezet életbe lép, akkor a nemzeti kisebbségek esetében változhat a román nyelv oktatása az V–VIII. osztályban. Eszerint a többségi gyerekekhez képest differenciált módon – külön tanterv és tankönyv alapján – kell majd oktatni a román nyelvet és irodalmat. Azonban, a törvénytervezet egyetlen cikkelye sem foglalkozik a felekezeti oktatással. „Az Andronescu tárcavezető által kidolgozott háromszáz oldalas oktatási törvénytervezet VIII. fejezete foglalkozik kimondottan a nemzeti kisebbségek oktatási kérdéseinek szabályozásával” – tájékoztatott Pásztor Gabriella, az oktatási minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója. Nincs változás Románia földrajzának, illetve a románok történelmének oktatását illetően. Ezeket a tantárgyakat továbbra is románul tanulják majd a nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekek. Az Andronescu-törvénytervezetben is szerepel az, hogy ha a szakoktatás és a posztliceális képzés magyarul zajlik, akkor a szakszavakat magyarul is tudni kell. „Az általános rendelkezésekben az is szerepel, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek oktatásának finanszírozásában lesznek külön költségek, ezeket bele kell foglalni az alapfinanszírozásba” – fejtette ki a vezérigazgató. A törvénytervezet kidolgozói előzőleg nem egyeztettek a történelmi magyar egyházakkal a felekezeti oktatásról. Ebből az szűrhető le, hogy a kormány nem veszi figyelembe az oktatásban érintett felek – például az egyház – nézőpontját. „Az Erdélyi Református Egyházkerület többször is eljuttatta az RMDSZ-hez a felekezeti oktatással kapcsolatos, írásba foglalt álláspontját, így hát nem rajtunk múlt, hogy a tervezetbe nem kerültek be a felekezeti oktatással kapcsolatos cikkelyek” – közölte Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese. /Nagy-Hintós Diana: Nem esik szó a felekezeti oktatásról az Andronescu-féle törvénytervezetben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Ecaterina Andronescu oktatási miniszter visszavonulót fújt a Spiru Haret Egyetem ügyében, s pártja nyomására úgy határozott, hogy nem érvénytelenítteti a törvénytelenül kibocsátott diplomákat. Az egyetem bírósági úton elérte a szaktárca ama rendeletének érvényesítését, amely megtiltotta, hogy újabb felvételit szervezzenek az akkreditációval nem rendelkező szakokon. A minisztériumnak ez a döntése főként a távoktatást érintette, hiszen ennek az oktatási formának köszönhetően növelte az elmúlt években a Spiru Haret több mint ötszázszorosára a beiskolázott diákok számát. A Spiru Haret egy másik fronton is pert nyert. A galati-i ítélőtábla megsemmisítette a Vrancea megyei tanfelügyelőségnek a versenyvizsga eredményeit jóváhagyó iratát, és arra kötelezi a tanfelügyelőséget, hogy újabb versenyvizsgát írjon ki a címzetes állásokra. /(borbély): Újabb fordulat a Spiru-botrányban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Dan Voinea nyugdíjas katonai ügyész Teodor Mariessel, a December 21. Egyesület tíz napja éhségsztrájkoló elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta: azonosították a fegyvereket, amelyekből kilőtt golyók megölték az 1989. decemberi áldozatok mintegy 80 százalékát. Voinea elmondta, hogy az alkotmánybíróság döntése, amely a civileket is érintő ügyeket kivonta a katonai ügyészség hatálya alól, megakadályozta annak kiderítésében, kik adták ki a tűzparancsot. Szerinte nem a katonák a hibásak. Maries azért folytat éhségsztrájkot, mert az állam nem tartja be az Európai Emberjogi Bíróság ama döntését, mely megszüntetné a forradalom ügyiratainak titkosítását. A bíróság arra is felszólította Romániát, hogy szeptember 7-ig továbbítsa Strasbourgba az egész dokumentációt. Közben az egyesület a bíróságon keresztül megkapta az ügyirat mintegy 40 000 oldalát, amelyről viszont Voinea azt állítja, a teljes ügyirat alig húsz százaléka. Maries attól tart, hogy a többit megsemmisítették vagy elveszett, és kérte az egész iratcsomó közzétételét. (Mediafax) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

A székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen való részvételre buzdít a Magyar Polgári Párt Hargita és Kovászna megyei önkormányzati frakciója, ugyanakkor felkérik a két megyei tanács elnökét, hívják össze a közös tanácsülést, és ott határozatban rögzítsék, részt vesznek a székely parlament előfutáraként emlegetett testület ülésén szeptember 5-én Székelyudvarhelyen. Ezt a tusnádfürdői együttes tanácskozásukon döntötték el az MPP Hargita és Kovászna megyei önkormányzati képviselői. A Thamó Csaba Hargita megyei, illetve Tulit Attila Kovászna megyei frakcióvezető által aláírt dokumentumban az MPP önkormányzati képviselői felkérik Kovászna és Hargita megye tanácselnökeit, hogy 2009. augusztus 20-ra vagy 24-re hívják össze a megyei önkormányzatok rendkívüli együttes ülését, ahol határozatban rögzítik, hogy ,,elfogadják a Székely Nemzeti Tanács meghívását, és testületileg részt vesznek a székelyudvarhelyi nagygyűlésen”. /Farcádi Botond: Mielőbb döntsenek a tanácselnökök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

Miközben a kormányon lévő és azon kívül rekedt pártok egymást gyalázzák az oktatási törvénycsomag körüli politikai vitában, a romániai magyar közösségnek azzal kell szembesülnie, hogy minden tíz diákból három román tagozaton végzi a nyolcadik osztályt, és tízből négyen román tannyelvű osztályból ballagnak. Az általános iskola végzősei körében 4,8 százalék az anyanyelven tanuló magyar diákok aránya, a ballagók körében pedig 3,9, miközben a 2002-es népszámlálás hivatalos adatai szerint magát magyarnak valló lakosság 6,6 százalékot tesz ki. Mindez nem egyezik meg azzal a sokat hangoztatott elmélettel, miszerint Romániában minden kisebbség számára biztosított az anyanyelvű oktatás. Idén hétezren érettségiztek sikeresen magyar nyelven, miközben a legtöbb magyar helyet kínáló egyetemen, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen csupán ezerszáz államilag támogatott hely volt az anyanyelvükön tanulni kívánó végzőseinknek. /Fekete Réka: Nyelvünkben is fogyunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

Petkes József, a Szatmár Megyei Nyugdíjpénztár nagykárolyi munkapontjának vezetője szerint önkényes döntés volt az iroda megszüntetése. Sabou Eugenia újonnan kinevezett igazgató értesítette az ott dolgozókat, hogy ezentúl Szatmárnémetibe kell bejárniuk. Petkes József szabadságáról visszatérve, utólag tudta meg azt, hogy felszámolták az általa vezetett irodát, és a többi alkalmazottal együtt ő is Szatmárnémetibe ingázhat a jövőben. – Kihasználták a helyzetet, hogy távol vagyok, ellenkező esetben biztos, hogy nem engedtem volna be az irodába a számítógépeket és az aktákat elszállítókat. Az új igazgatónő senkire nem hallgat, önfejű, nem számít neki a törvényesség, a PSD politikáját tartja csak szem előtt, mondta Petkes József. Az igazgatónőnek az a kijelentése nem állja meg a helyét, hogy sok lett volna a panasz az iroda munkájára. Itt ugyanis román, magyar, német nyelven szóltak a kliensekhez, ha kellett, és a munka óramű pontossággal folyt. Petkes József szerint nemzetiségi ügy áll a nagykárolyi nyugdíjpénztár-iroda bezárásának hátterében. Szembetűnő, hogy egy 90 százalékosan magyarlakta vidéken történt az eset. /(fi): Nagykárolyi nyugdíjosztály: Petkes cáfol. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 15./

Pécska és Battonya, a két testvértelepülés együttműködése példa értékű. A Mezőgazdaság Határok Nélkül kiállítást Pécskán a PhareCBC program keretében az EU finanszírozta. Antal Péter pécskai polgármester elmondta, máris sikerről beszélhetnek, ami feljogosítja a két önkormányzatot a további tervekre. Ezek közül az egyik a Pécskát Battonyával összekötő földút teljes felújítása lenne. /Irházi János: Mezőgazdaság Határok Nélkül. Megkezdődött Pécskán az Új Kenyér Ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./

Augusztus folyamán Kultúrák összefonódása címmel indított közös pályázatot a Szatmárnémeti Caritas Szervezet és a magyarországi, kislétai Ápoló-Gondozó Otthon. A cél az volt, hogy találkozókat hozzanak létre az itteni és a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő, fogyatékossággal élő fiatalok között. A pályázat során a fiatalok különböző alkotótáborokban, kirándulásokon és művészeti körökön vettek részt. A közreműködés záróakkordját a Szatmárnémeti Északi Színházban megtartott Kulturális Fesztivál képezte, melyen a sérült fiatalok és a pályázat partnerei színes műsort – népdalokat és -táncokat, könnyűzenei darabokat – adtak elő az érdeklődő közönségnek. /Kultúrák összefonódása. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 15./

A régi vajdahunyadi református gyülekezetben (összlétszám 1020 lélek) az utóbbi másfél hónapban élénk tevékenység zajlott. Június utolsó és július első napján a városban tartotta éves közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület. Az 1644-ben épült templomban tizenöt ifjú lelkészt szenteltek, míg a vár Bethlen-termében a közgyűlés tartotta munkálatait. Nyár elején megkezdődött a papilak telkén az új lelkészi lakás építése. Augusztus 2-án, istentisztelet után a nagyváradi Tálentum együttes egyházi zenével, zsoltárfeldolgozásokkal örvendeztette meg a gyülekezetet. A gazdag tevékenység Zsargó János vajdahunyadi lelkipásztor és a presbitérium odaadó munkájának köszönhető. /Kun Árpád, nyug. ref. lelkipásztor: Vajdahunyad. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Barót testvértelepüléséről, Budafok-Tétényről érkező, magát Erdély-járónak nevező csoport könyveket adományozott a baróti Gyulai Líviusz Könyvtárnak. A közel százötven kötet zömét gyermek- és ifjúsági irodalom teszi ki, de akad hiánypótló világirodalom és ismeretterjesztő folyóirat is. Benkő Gyula könyvtáros elmondta: az adományoknak örvendenek, hiszen az intézmény költségvetése nem engedi meg, hogy pótolni tudják az ötvenezer kötetes állomány elhasznált darabjait. /(hecser): Könyvadomány Budafokról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

Sorban a nyolcadik néptánctábort szervezték meg a Székelyudvarhely közelében lévő Telekfalván. A Homoród és a Küküllő mente határán fekvő falu néprajzi szempontból igen érdekes. Itt keveredtek a két kisrégió néprajzi sajátosságai, és eredményeztek jellegzetes kultúrát. A táncoktatáson kívül kézműves-foglalkozást tartanak. /(Kgy. Z.): Tánc kánikulában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./