Június 20-21-én harmadik alkalommal rendezték meg a besztercei középkori napokat. Megjelentek a hazai és külföldi szász egyesületek is. Két színpadon középkori zenét játszó együttese, táncosok (köztük 6-os óvoda magyar csoportja) szórakoztatták az érdeklődőket. /Mayla Júlia: Középkori napok Besztercén. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Július 28–án kezdődik XVIII. EKE Vándortábora Várasfenesen, olvasható az Erdélyi Gyopár legfrissebb, 3-as számában, melyben szó esik a VI. kolozsvári Regionális Környezetvédelmi Diákkonferenciáról is. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

A Gyimesi Évát ismerő magyar értelmiségiek megosztottsága derül ki már a hetvenes évek végéről származó lehallgatott forrásokból és feljelentésekből. Miközben a Szekuritáté alkalmazottai egyértelműen a nacionalista-irredenta beállítottságú személyek közé sorolják őt, a célszemélyt, a korabeli erdélyi értelmiség egyik legelismertebb alakja, Balogh Edgár kétségbe vonta Gyimesi Éva, a magyar tanszék fiatal asszisztensének nemzeti elkötelezettségét. A Gyimesi Évával foglalkozó megfigyelési dossziéban az egyik feljegyzés /1974. október 29./ szerint „Balogh Edgár beszélgetést folytatott Könczei Ádámmal bizonyos zsidó értelmiségiek pozíciójáról az együtt élő magyar nemzetiséggel kapcsolatban. Adott pillanatban Balogh Edgár fölvetette a kérdést, hogyan lehetne rávenni Cseke Pétert, hogy kivonuljon azon zsidók köréből, akik befolyásolják őt, és akiknek hatása alatt támadni kezdte Balogh Edgárt az Intelmek című könyvében írottakért, amelyben az anyanyelv helyzetével és a nép feladatainak problematikájával foglalkozott. Balogh Edgár ugyanezen témában vonta felelősségre Cseke Pétert /1978. január 27./ mondván, miért nem tesz meg mindent, hogy feleségét /Gyimesi Évát/ kivonja e károsan ható zsidó körök befolyása alól. Szigeti József professzor, a magyar irodalom tanszék vezetője arról beszélt /1976. május 5./, hogy Cseke Éva a tanszéken szubverzív nacionalista tevékenységet folytat a kollégák és a hallgatók körében. Minden rossz kútfeje – így nevezte őt, akinek tevékenységében Láng Gusztáv adjunktus és Tóth Sándor filozófia oktató (docens) a szövetségesei. Az egyik besúgó, „Rusz Péter” 1989. június 13-án úgy minősítette a célszemélyt, hogy zsidó, kozmopolita orientációjával nem hogy szolgálni kívánná az erdélyi magyar kisebbség érdekeit, hanem egyenesen kártékony hatást fejt ki tanárként és irodalmárként egyaránt. „Rusz Péter” a célszemély házassági konfliktusát a kozmopolita – népi beállítódás ellentétéből vezette le. /Gyimesi Éva: Nemzeti és/vagy kozmopolita. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Charlie Chaplinről, illetve a punk életérzés lényegéről beszélgettek június 20-án a kolozsvári Tranzit Házban a könyvbemutató résztvevői. Horváth Előd Benjámin A cseplini díva /Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2009/ című verseskötetének bemutatóján a fiatal költőt Visky András dramaturg, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója és Selyem Zsuzsa irodalmár, a kötet szerkesztője kérdezte. „A cseplini díva pompás metaforája életünk pazar semmijének. Jó. Költészet. ” – olvasható Selyem Zsuzsa véleménye a kötet hátsó borítóján. Visky András arra volt kíváncsi, hogy mit is jelent a punk életérzés. Horváth Előd Benjámin kifejtette: szétrombolni mindent, majd összerakni, valahogy így definiálható az ő költészete. Visky András szerint leginkább a marginalitás jellemzi ezeket a verseket. /Ferencz Zsolt: Költészet, Punk és Chaplin. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

A rendszerváltás óta eltelt időszak közvélemény-kutatásai mindig kimutatják, hogy a román lakosság bizalmát leginkább az ortodox egyház és a katonaság intézménye élvezi. A magyar lakosságnál valószínűleg ez a két intézmény gyűjti be (a rendőrséggel karöltve) a legnagyobb ellenszenvet. Titokként kezelt, de közismert tény, hogy a székelyföldi településeken a rendőrség létszáma meghaladja az ország más vidékein lévő, hasonló nagyságú településein állomásoztatott állományét. Arról is lehet hallani pletykákat, hogy az ide költöző rendőrök bizonyos „veszélyességi” pótlékokat is kapnak. Az ortodox egyház agresszív székelyföldi terjeszkedési politikáját kőkemény tények támasztják alá. A hamarosan a Csíkszereda központjában megtartandó katonai felvonulás az átlagosnál nagyobb jelentőséget kap: részt vesz rajta Traian Basescu államfő is. Amikor felerősödtek a nacionalista szólamok, akkor az elnök is katonai parádéra érkezik Székelyföldre. /Isán István Csongor: A parádés elnök. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

Felelősségvállalással terjesztette a parlament elé a kormány a büntető és a polgári törvénykönyvet, amelynek célja a hazai jogrendszer megreformálása. Az ellenzéknek három napja van, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be a kormány ellen, de az RMDSZ nem támogatja az indítványt. Emil Boc miniszterelnök szerint az új törvénykönyvek a romániai igazságszolgáltatás felgyorsítását és a törvények egységes alkalmazását szavatolják. /B. T. : Megosztott ellenzék a törvénykönyvek ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Hiába nyert pert különböző juttatások kifizetésére számos közalkalmazotti réteg, az idei évre vonatkozó juttatásaikat nem fizeti ki a kormány, mivel erre nincsenek források. A kifizetendő összegeket átütemezték. A kormány a fizetésképtelenség miatt szembement a követelésekkel, egy kormányrendelettel. /Hecser Zoltán: Pénz helyett kormányrendelet. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

Az erdélyi magyar üzletemberek is tiltakoznak az átalányadó bevezetése miatt. A minimáladó a kis települések vállalkozói körében fejti ki a legkárosabb hatást, akár szociális feszültségeket is okozhat – derül ki a Romániai Magyar Gazdasági Tudományos Egyesületek Tanácsának tiltakozásából. Valdman Ferenc ügyvezető rámutatott, hogy a cégeket nem egyenlő mértékben érinti a májusban bevezetett adóteher. /”Megölik a kis cégeket” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

„Olyan politikus kell hogy legyen a romániai magyar közösség államelnök-jelöltje, aki nem 1989-ben kezdte a politizálást. Akinek a relatív alacsony ismertségéből előnyt lehet faragni, aki számára a jelöltség kihívás. Ennek értelmében én Kelemen Hunor jelölését támogatom” – olvasható Kovács Péter véleménye az államelnök-jelölés kapcsán. /”Legyen Kelemen Hunor az RMDSZ elnökjelöltje”. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Surján László magyar EP-képviselő nemtetszésének adott hangot Elena Basescu néppárti tagságával kapcsolatosan. Basescu elnök 28 éves exmodell lányáról van szó. A képviselő kételkedik abban, hogy a néppártnak érdeke lenne olyan személyt fogadni tagjai sorába, aki kétértelmű nyilatkozatokat tett a könnyű drogok legalizálásával kapcsolatban. Elena Basescu szerint egy hölgy bosszúja húzódik az ügy hátterében. Vass Andreáról, Emil Boc jelenlegi tanácsosáról van szó, egykori EP-képviselőről. EBA úgy tudja: Vass és Surján közeli kapcsolatba kerültek Brüsszelben, és mivel a hölgynek nem sikerült újabb EP-mandátumot szereznie a PD-L listáin, bosszúból ellene hangolta a fideszes EP-képviselőt. /Surján kifogásolja EBA felvételét az Európai Néppártba. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ Az RMDSZ is megszavazza majd Elena Basescu néppárti frakciótagságát, pedig korábban éppen a demokrata-liberálisok akadályozták meg Tőkés Lászlót abban, hogy a frakció tagja lehessen, jelezte Sógor Csaba képviselő. „Az elnök lányának mielőbb tisztáznia kell a kábítószerek legalizálásával kapcsolatos kijelentéseit, melyekkel mi, RMDSZ-esek sem értünk egyet” – jelentette ki a politikus. /Cseke Péter Tamás: Tőkés László sorsa vár az államfő lányára? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Viszonylag stabilan magas a jelenlegi háromszéki munkanélküliségi arány, noha a 8,62 százalékos érték – ez nyolcezer bejegyzett munkanélkülit jelent – alacsonyabb a korábbi hónapokénál. Országos viszonylatban növekedik az állástalanok aránya, ez most közel öt és fél százalék. Aggasztó, hogy a legtöbb (27 százaléknyi) háromszéki munkanélküli a 30–39 év közötti korosztályból kerül ki, továbbra is magas a kenyérkereseti lehetőség nélkül élő, huszonöt évnél fiatalabbak aránya (16 százalék). /Mózes László: Fiatal munkanélküliek Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

„Károsak és fájdalmasak az Érsemjénen történt események. Balazsi József RMDSZ-es polgármesternek tartózkodnia kellene a gyülekezeti közrendháborítástól” – tért vissza Tőkés László európai parlamenti képviselő a Bihar megyei településen kialakult konfliktusra. Az érsemjéni konfliktus Fülöp János helyi református tiszteletes személye körül robbant ki, akinek tisztségéből való távozását az érsemjéni református gyülekezet egy része megpróbálta elérni. A kezdeményezők a tiszteletes elleni panaszaikkal idén a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez /KREK/ fordultak. Az egyházkerület fegyelmi bizottsága által végzett egyházi vizsgálatok azonban nem találtak kivetnivalót az érsemjéni pap tevékenységében. Ezt követően a polgármester beadványt intézett a KREK-hez, az érsemjéni református gyülekezet kettészakítása, egy új gyülekezet alapítása tárgyában. Június 1-jén Tőkés László Érsemjénbe látogatott igét hirdetni, mindenkit a templomba hívott, hogy tisztázzák a vitát. Ekkor több helyi lakos hangosbeszélős tüntetésbe kezdett a templom szomszédságában lévő közösségi otthon teraszán. Balazsi József, Érsemjén polgármestere szerint Tőkés „elutasította a párbeszédet” ezért kezdtek demonstrálni. /Totka László: Folytatódik az érsemjéni békétlenség. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

A hivatalos adatok szerint tavaly több mint ötszáz Bihar megyei kismama adott életet gyermekének a határ túloldalán lévő kórházakban, de ez a szám vélhetően jóval nagyobb. Azért döntenek a magyarországi egészségügyi intézmények mellett, mert nem csak civilizáltabbak, jobban felszereltek, de az egészségügyi személyzet is felkészültebb és kedvesebb. Cseke Attila Bihar megyei szenátor szerint Bihar megye teljes egészségügyi rendszere alulfinanszírozott. Elmondta: több alkalommal is interpellációban fordult az egészségügyi minisztériumhoz, azt kérdezve a szaktárcától, hogy az elmúlt fél évben miért csökkent drasztikusan a Bihar megyei kórházaknak juttatott támogatás. Pap Melinda, Nagy Orsolya: Vándorló kismamák. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi szervezete, Marosvásárhelyi Székely Tanács, Maros megyei Magyar Polgári Párt, Marosszék Székely Tanácsa és a Történelmi Vitézi Rend közösen tiltakozott az ellen, hogy díszpolgári címet kapjon Lazar Ladariu, aki az 1990-es marosvásárhelyi etnikai összetűzés előtt és azóta folyamatosan magyarellenes cikkeket tesz közzé a vásárhelyi Cuvantul Liber napilapban. Lapjában folyamatosan rágalmazták nemcsak a magyarságot, de olyan románokat is, akik a magyarok és románok közötti kölcsönös tisztelet, megbecsülés, és a két nemzet közötti jó viszony megteremtéséért nagyon sokat tettek, mint Ana Blandiana, Andrei Plesu, Gabriel Andreescu, Gabriel Liiceanu, Doina Cornea, Smaranda Enache stb. Díszpolgárrá avatása magyarellenes provokáció, Marosvásárhely lakossága egészének is árt. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

Kulturális és sporttevékenységekben gazdag program várja a Marosvásárhelyi Napok résztvevőit. A rendezvényt azonban a díszpolgári cím odaítélése körül zajló vita árnyékolja be: mint ismeretes, a román városi tanácsosok a szélsőségesen magyarellenes kirohanásairól híres Lazar Ladariut javasolták kitüntetésre. Az RMDSZ-es városatyák már előre jelezték: nem vesznek részt a ceremónián, ahol Hunyadi László szobrásznak is át kellene vennie a megtisztelő címet. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint Ladariu jelölése súlyosan provokatív. Ladariu jelölése miatt a napokban Smaranda Enache ismert emberjogi harcos visszaadta saját kitüntetését. A városnapokon több magyar jellegű rendezvény lesz, ez jórészt a Kozsik József színművész vezette Tamacisza Kulturális Egyesületnek köszönhető. /Máthé Éva: Marosvásárhely: városünnep magyar tiltakozással. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./

A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében június 20-án idei második kitüntetési ceremónia alkalmával a csángó magyar kultúrát közvetítő szerepéért Nyisztor Ilona, a pusztinai Magyar Ház vezetője, óvónő, csángó énekes Magyar Örökség Díjat vehetett át. A népszerű előadó, valamint a karácsonyi csángó dalokat és édesanyjától tanult régi énekeket tartalmazó CD-iről, illetve a csángó gyermekek egyik legeredményesebb zenei oktatójaként ismert énekes tevékenységét Kobzos Kiss Tamás előadóművész méltatta. /(fekete): Magyar Örökség Díj Nyisztor Ilonának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

A volt kommunista országokban, köztük Magyarországon is aktív volt az egykori NDK hírhedt állambiztonsági minisztériuma, a Stasi ― erősítette meg nemzetközi sajtóértekezletén Marianne Birthler, a Stasi aktáit kezelő, illetve feldolgozó német szövetségi hivatal vezetője. Birthler utalt arra, hogy a volt kommunista állambiztonsági hatóság szigorúan megfigyelte, illetve megfigyeltette az NDK külföldön tartózkodó állampolgárait, mégpedig elsősorban a nyári hónapokban, amikor nyaralásukat töltötték. Ebből a szempontból a Balaton volt az egyik ,,legfrekventáltabb” terület, amely a kelet- és nyugatnémetek fő találkozóhelyének számított. A Stasi szorosan együttműködött az adott ország, köztük Magyarország politikai rendőrségével is. A hivatal vezetője utalt arra, hogy hét volt kommunista ország, köztük Magyarország egykori politikai rendőrségének archívumait kezelő szervezetei tavaly decemberben szervezett együttműködésben állapodtak meg a kölcsönös történelmi kutatások megkönnyítése érdekében. /Kelet-Európában aktív volt a Stasi. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

Bogdán Tibor aggodalommal írt arról, hogy kétes értékű „modernizációs törekvések” áldozatává válhat a Főtér (Főtéri bársonyos pogrom, június 17.), már ennyiért is „nemzeti paranoiával”, „Kolozsvárért szenvedő” sirámmal vádol meg őt Czika Tihamér (A nemzeti paranoia esete a Főtérrel, Szabadság, június 20.) holott éppen ő riogatott azzal, hogy a „zöld köntösbe bújtatott nemzetféltő vélemények”, „a nosztalgiák”, „a megszokott erdélyi magyar modernizációellenesség” nyomán „az útjavítás is magyarellenes tevékenységgé válik”. Bizony Romániában akár az útjavításnak-építésnek is lehet magyarellenes éle, amikor a hivatalos román politika a Brassó–Budapest észak-erdélyi autópálya helyett a Marosvásárhely–Iasi sztráda építését szorgalmazza, jegyezte meg Bogdán Tibor. Czika szerint Bogdánnak nem a nyilvános rendezvények és a nyomukban maradó szeméthalmaz, hanem a rock műfaja ellen van kifogása. Czika a rendezési terv általános elfogadottságáról beszélt, holott többszáz látogató írta be a véleményező könyvbe, hogy nem ért egyet a tervezett átalakítással. /Bogdán Tibor: Multikulturális Főtér-temetés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Kétszer is fellépett a hétvégén zajló bukaresti, Zenék és hagyományok a Cismigiu parkban nevet viselő nemzetközi folklórfesztiválon a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. /Szávuj Attila: Székely táncok Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Wagner Péter Ybl-díjas budapesti építész, egyetemi tanár az erdélyi tájak szerelmese. Évtizedek óta tanulmányozza és örökíti meg rajzaiban a népi építészet apró remekeit. Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt kiállításán láthatók grafikái. Mostani tárlata újabb tájegység, a Szilágyság felfedezése, értékeinek bemutatása. Wagner Péter az eddigi fekete-fehér ábrázolás után pasztelljeivel jelentkezett. Szőke Anna, a Szilágy Megyei Hagyományőrző Művelődési Központ kisebbségi referense, a zilahi Művelődési Ház vezetője által összeállított művészi műsor a megnyitón nagy sikert aratott. /Németh Júlia: Budapesti művész a Szilágyságról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Darázsfészekbe nyúlt Grefner Ottó aradi származású, jelenleg Németországban élő nyugalmazott egyetemi tanár, történész legújabb, román nyelvű könyvével. Témaköre Romániának 1930–1945 közötti történelme, amely két diktatúrát – a királyit és az antonescuit – is magába foglal. Romania in concertul politic si militar european (1930–1945) a címe, új német, olasz és más nyugati dokumentumok segítségével közelítette meg a történelmi periódus eseményeit. A szerző nemcsak levéltári, hanem memoárirodalmi és ún. orális történelmi forrásokra is alapozva próbálja körüljárni: milyen lehetőségei voltak Romániának a hitleri Németországgal, a sztálini Szovjetunióval szemben, melyek lehettek volna a kitörési lehetőségei. /Kiss Károly: Grefner Ottó újabb könyve vitákat szül. Adalékok diktatúrákról. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./

Szinte kizárólag csak a saját pártjukból származó polgármesterek által vezetett települések számára osztogatott pénzt a kormány tartalékalapjából, mondta el június 23-án napirend előtti felszólalásában Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A többségében magyarlakta Kovászna, Hargita és Maros megyékben kizárólag csak a nem RMDSZ-es polgármester vezette települések részesültek támogatásban. /M. Á. Zs. : Kelemen: csak sajátjainak osztogatott a Boc-kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

A kormány „vállalta” a polgári és büntető törvénykönyveket, ami azt jelenti, hogy nem vállalta ezekről sem a közvitát, sem a parlamenti szakaszonkénti vitát. A felelősségvállalással a kormány semmit sem kockáztat, egy esetleges bizalmatlansági indítványnak semmi esélye kikezdeni a kabinet biztonságát, a koalíció kényelmes többséggel rendelkezik a parlamentben. /Újvári Ildikó: Vállalni és nem vállalni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Erdélynek azokon a vidékein, ahol a magyarság többségben él, az utakon egymást követik a gödrök és a foltok. A mindenkori kormányoknak általában csak a székelyföldi, az érmelléki, a szilágysági magyarlakta részek útjaira nem jut soha pénze. Az Udvarhelyszéket Erdővidékkel összekötő, lassan hírhedté váló 131-es országútról egy szót se, mert annak bizonyos szakaszait a legutóbbi magyar világban újították fel rendesen. Az úthálózat tekintetében a mindenkori államvezetés tudatosan zülleszti ezeket a vidékeket. Mert el lehet képzelni, hogy mekkora lendületet, gazdasági pezsgést, tehát gazdagodást, tehát némi önállósulást is eredményezne, ha ezeken a – többségében magyarlakta – vidékeken nyugodtan járnának-kelnének, üzletelnének a tőkét behozó külföldi vállalkozók és turisták. /Benkő Levente: Tudatos züllesztés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./

Azok az üzletemberek tudnak jelenleg nagyot dobbantani, akik készpénzből finanszírozzák a projektjeiket – nyilatkozta Kurkó János György, a csíkszeredai Fenyő Hotel tulajdonosa. Üzleti lehetőségek jelenleg is vannak. /Nagy Vajda Zsuzsa: „Kellett ez a válság” Kurkó János György szerint meg kell tanulnunk újra dolgozni. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Uniós alapokból eddig összesen 33 millió eurót hívtak le Háromszéken, de a regionális program révén leszerződött pénz csupán kétszázezer euróra rúg. Még mindig felkészületlenek a pályázók (mind a gazdasági, mind a közszférában), hiányzik az önrész, a támogatások pedig utófinanszírozásúak. /Ferencz Csaba: Kevés uniós pénzt kaptunk (Európai alapok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

Hamarosan megkezdi munkáját az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum autonómia munkacsoportja. Bakk Miklós politológus, a munkacsoport társelnöke szerint az elveket kell rögzíteni, és olyan keretet kell kialakítani, amely alkalmas a továbbfejlesztésre. A nyomásgyakorlás és az érdekeltségek kialakításának kombinációja vezethet el az autonómiát támogató román politikai akarat megjelenéséhez. Első lépésben nem az autonómiatervezeteket kell egyeztetni, hanem azt a keretet kell megteremteni, amelyben az egyes autonómiakoncepciók konvergens törekvésekké csiszolódnak. Bakk Miklós három elvet tart fontosnak: annak kölcsönös elfogadását, hogy senki sem sajátíthatja ki az autonómia képviseletét; az autonómia lehetséges lépések sorozataként gondolható végig; harmadszor: fontos, hogy a kérdésnek erőteljes mozgalmi összetevője is legyen. /Gazda Árpád: Bakk Miklós politológus az erdélyi magyar autonómia esélyeiről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./

Újjászerveznék a háromszéki RMDSZ-t, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Tamás Sándor megyeitanács-elnök javaslattal állt elő a megyei egyeztetésen, ezzel magyarázható, hogy hirtelen elhalasztották a pár nappal korábban bejelentett területi tisztújításokat. Antal Árpád szerint a széki szervezeteket kellene erősíteni, nagyobb autonómiával, döntési hatáskörrel felruházni, és létrehozni egy reprezentatív, operatív megyei testületet, amelyben helyet kapnának a négy szék és Sepsiszentgyörgy képviselői. Így tulajdonképpen az eddigi két területi szervezet fölöslegessé válna. /Farkas Réka: Átszerveznék az RMDSZ-t (Az elhalasztott tisztújítás valós oka). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

A többnyelvű lét és a kisebbségi oktatáspolitika égető kérdései képezték a témáját múlt hét végén a csíkszeredai Jakab Antal Tanulmányi Házban megtartott tanácskozásnak. A konferenciát a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet és a Sapientia EMTE helyi humán tanszéke szervezte, a két intézmény az együttműködés immár második évi mérlegét vonhatta meg ez alkalommal. Az előadók a beregszászi, budapesti, bukaresti, brassói, csíkszeredai, kolozsvári, marosvásárhelyi, szegedi és veszprémi egyetemek és kutatóintézetek munkatársai voltak. Szó volt a nyelvi egyenjogúsítás sok vonatkozásáról, a román nyelv oktatásáról a magyar iskolákban, de kilátás nyílt az európai horizontra is. Horváth István szociológus, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója a dominancia és nyelvváltás körében folyó hazai vizsgálatokról számolt be, a magyar kisebbség körében a kb. tíz százalékot összesítő csoportok helyzetét taglalva, melyek tagjai a másnyelvi asszimiláció közelébe kerültek, illetve beolvadóban vannak. Sokan közülük magyarnak vallják még magukat, de már a második nyelv dominanciája jellemző rájuk. Tódor Erika adjunktus az anyanyelvi dominancia, a kiegyensúlyozott kétnyelvűség és másodnyelvi dominancia három alapesetének megfelelően a románt a kisebbségi iskolákban három modell szerint tartaná célszerűnek oktatni. Sorbán Angela kutató rámutatott: mennyire fonák, hogy a munkaerőpiacon a több nyelvet ismerő, diplomás kisebbségiek alulreprezentáltak, holott azt valljuk: a több nyelv ismeretének előnyhöz kellene juttatnia őket. Balázs Lajos docens, ismert néprajzos a csíkszeredai tanszéken már két éve kidolgozott románnyelv-oktatási reform dilemmáit taglalta. A reformtanterv immár két éve készen áll, de a román politikum nem hajlandó foglalkozni vele. A negyven dolgozat megvitatása után a kolozsvári intézet bemutatta kétnyelvű formanyomtatványait, melyeket a helyi-megyei közigazgatásban, így Hargita megyében is kezdtek alkalmazni, s az államtitkár a minisztériumoknak is figyelmébe ajánlja. /B. Kovács András: A gyarapodó többnyelvűség védelmében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

A szabadság fogalmilag nem kellőképpen tisztázott. Az egyik közíró pogromot vizionál, nemzeti paranoiát emleget ott, ahol a másik ember szülővárosa örökölt arculatát védi. Szilágyi Júlia természetesnek tartja, hogy egy templomkertben fák legyenek. Aki pedig szembeállítja egy bizonyos városeszmény vizuális folytonosságát a haladással, modernitással, európaisággal, az elég különös módon szelektív. /Szilágyi Júlia: Szabadság, másképp. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Nem írja ki a nevét, de a szerző Czika Tihamér cikkével (A nemzeti paranoia esete a Főtérrel, Szabadság, jún. 20./ vitatkozik.