A politikai stratégiával foglalkozó ülésekre nem kívánja meghívni Bokros Lajost az Európai Parlament (EP) magyar néppárti küldöttség – közölte Brüsszelben Szájer József, a delegáció vezetője. Bokrost az MDF színeiben választották EP-képviselővé. Az MDF az Európai Néppárthoz tartozik, miként a Fidesz is, így merült fel a kérdés, hogy Bokros részt vesz-e majd a fideszesek rendszeres tanácskozásain. A Fidesz tizennégy helyet szerzett az új összetételű EP-ben. Szájer elmondta, hogy üléseiken rendszeresen részt vesznek majd a határon túli magyarok megválasztott EP-képviselői, Romániából hárman, Szlovákiából ketten. /Kirekesztik Bokrost. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Tavaly szeptemberben Magyarországon a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egy vagyonvédelmi cég után nyomozott, amely „saját titkos hálózatot hozott létre” és törvénytelen eszközökkel államtitoknak minősülő információkhoz is hozzájutott. – Az ügyben Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere viszi a prímet. Demeter Ervin, az Orbán-kormány egykori titokminisztere bejelentette, hogy az ügyben hivatali hatalommal való visszaélés miatt az ügyészséghez fordulnak. Kifogásolta, hogy Szilvásy György azzal vádolt egy vállalkozót, hogy politikusok és a Fidesz megbízásából adatokat gyűjtött. /Lokodi Imre: Magyar adatgyűjtés: körkörös feljelentések. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Tizenegyedik századi lakóházra bukkantak a dévai múzeum régészei Piskitelep határában. Lakóház maradványai kerültek napvilágra, kerámiaedények, cserépdarabok, illetve egy házi kemence fala. A lelet nem lepte meg a régészeket, hiszen nem egészen egy kilométerrel arrébb, a Maros partján ugyanabból a korból származó temető van. A lelet a késő tizenegyedik századból, Szent László (1077–1095) magyar király idejéből származnak. /Chirimiciu András: Régészeti lelet Piskin. Felszínre hozott középkor. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 18./

A XV–XVI. században épült középkori kutat tártak fel a régészek a temesvári Hunyadi kastély udvarában, közvetlenül a nemrég feltárt, eddig ismeretlen belső torony szomszédságában. Kopeczny Zsuzsa, a feltárásokat irányító régész elmondta, a több mint két méter átmérőjű, mintegy négy méter mély kút alján ma is ott a forrás, gyakorlatilag működőképes. A Bánát Múzeumnak otthont adó Hunyadi-kastély alapjainak és falainak megerősítését célzó munkálatok során kerültek felszínre a középkori falmaradványok. /Pataki Zoltán: Ötszáz éves kutat tártak fel a Hunyadi-kastély udvarában. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 18./

Ezer ember, az itteni svábok vándoroltak Németországba Krasznabéltekről, ez jelentősen meghatározza a közösség életét. Dr. Ágoston Ferenc plébános elmondta, hogy 275 családból, mintegy 600 lélekből áll a római katolikus egyházközség, 47 év az átlagéletkor. A híveknek körülbelül a fele jár rendszeresen templomba. Jelenleg nagyon sokan „kétéltűek”: télen Németországban, nyáron a szülőfaluban tartózkodnak. Több éve július első vasárnapján a kultúrotthonban megrendezik az egyházközségi napot, amelyen az óvodások, ifjak, cigány tánccsoport, fúvószenekar és az énekkar is fellép. A gyülekezeten belül működő nőszövetség szociális, karitatív munkát végez: az asszonyok az idős, egyedülálló személyeket látogatják meg. /Fodor István: Krasznabéltek: negyvenhét év az átlagéletkor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 18./

Gyimesi Éva azt látja a megkapott megfigyelési jelentésekből, hogy a Szekuritáténál példás volt az információs hálózat szereplőinek együttműködése. Ezt példázzák az 1989. június 24-től október 7-ikéig született dokumentumok. Gyimesi Éva („Elena”) és Doina Cornea („Diana”) jó kapcsolatban voltak. Florian Oprea ezredes megbízta a „Stelian” fedőnevű ügynököt, hogy bírja rá a két célszemélyt arra, hogy a jövőben ne találkozzanak. Tőkés István teológiai tanárt /”Professzor”/ kompromittálni kell, meg kell akadályozni, hogy a dolgozatai, valamint leányának, Tőkés Eszternek a dokumentumfilmje kijuthasson Nyugatra. Szabó Tibi informátornak is figyelmeztetni kellett a célszemélyt /Gyimesi Évát/, ugyanígy Lászlóffy Aladárnak és Gáll Ernőnek is, hogy ne barátkozzon Doina Corneával. – „Stelian” ügynök túlbuzgóan teljesítette feladatát, részletesen beszámolt a szekus ezredesnek. /Gyimesi Éva: Mintaszerű együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Közel három esztendeje jött a hír: Szilágyi Domokos (1938–1976) költő együttműködött a Szekuritátéval. Majdnem mindenki tényként kezelte ezt, pedig azóta sem bizonyította be senki az állítás igaz voltát. Stefano Bottoni ifjú történész a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) levéltárában kutakodva három megfigyelési dosszié alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Balogh Ferenc fedőnevű ügynök azonos Szilágyi Domokossal. Bottoni felvette a kapcsolatot Szilágyi élettársával, Nagy Máriával, a költő életben levő öt testvére közül egyedül Szilágyi Kálmánnal tárgyalta meg az ügyet. Hárman közleményt adtak ki ,,Szilágyi Domokosnak a Szekuritátéval folytatott kapcsolatáról”. Ez a Helikon irodalmi folyóirat 2006. szeptember 25-i számában jelent meg. Nem ismert, hogy Szilágyi Domokos együttműködött-e az állambiztonsággal 1959 és 1964 között, valamint 1965 után. Kérdés, hogy a hálózati dosszié mellett Szilágyi Domokos megfigyelési dossziéval is rendelkezett-e. Vagyis egyidejűleg megfigyelő és megfigyelt is lehetett. A legsúlyosabb kérdés az együttműködés minősítése. Szilagyi Dominic nyilvántartásba vételéről 1963. május 30-án határoztak, mégpedig ,,magyar nacionalisták” címszó alatt úgynevezett ,,problémás” dossziét (dosar problema) nyitottak június 12-én. Szilágyi Domokost néhány hónapos bukaresti ,,aktív” megfigyelés után 1963. szeptember 2-ától a ,,passzív” megfigyeltek közé sorolták. 2006-ban egy Szilágyi-dosszié állt a kutatók rendelkezésére. Szekeres Attila most kapott választ a CNSAS-tól 2006-ban írt levelére, melyben arról érdeklődött, hogy Szilágyi Domokos együttműködött-e a Szekuritátéval. A válasz azt tartalmazza, hogy a törvény értelmében nem áll módjukban válaszolni. Nagy a történész felelőssége. Ki volt a Balogh Ferenc fedőnevű ügynök? Nem lehet tudni. Lehetett bárki, akár Szilágyi Domokos is. /Szekeres Attila: Hol vannak a bizonyítékok? (Szilágyi Domokos és a Szekuritáté). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Egy temesvári színész és egy ugyancsak temesvári író, újságíró jelentett 1988-ban a bánsági városban működő és az akkorit hatalom ellenérzését kiváltó Dsida-estekről – derült ki a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) által Gazda Árpád, a Krónika napilap újságírójának kérésére kiadott dokumentumokból. A megfigyelési dosszié szerint Oberten János írót, újságírót és Mátray László színművészt takarja az „Oláh” illetve a „Costin Alexandru” fedőnév. Oberten és Mátray a Krónikának nyilatkozva tagadták, hogy besúgók lettek volna. Az 1989 előtt hosszú ideig megfigyelés alatt tartott Gazda Árpád Könczei Csilla Szekus blogján számolt be dossziéjának részleteiről. Az újságírót értesítette a CNSAS arról, hogy kérésére azonosították a Szekuritáté két ügynökét. Oberten János határozottan cáfolta, hogy a Szekuritáté besúgója lett volna. „Már kamaszkoromban politikai elítélt voltam, tehát a rendszer szemében megbízhatatlan elem. Egyetemre sem vettek fel, újságoknak sem dolgozhattam. Biztos vagyok benne, hogy nem voltam jelen ezeken az esteken” – részletezte. „Ha valaki – hozzám hasonlóan – 12-14 évesen leült volna a két évet különböző politikai börtönökben, akkor talán meglenne az erkölcsi joga ilyeneket állítani” – zárta a beszélgetést Oberten János. „Elutasítok minden hasonló rágalmazást, nem ez az első alkalom, amikor Gazda Árpád ezt csinálja. Korábban egy román lapban rágalmazott meg, most pedig a saját lapjában teszi” – nyilatkozta Mátray László temesvári színművész. A CNSAS dokumentuma szerint Mátrayt 1975. április 24-én szervezték be a Szekuritáté ügynökei sorába. A Szekuritáté elemzéseiben rendszeresen szerepel a Temesvári Magyar Színházban tevékenykedő Costin Alexandru ügynökre való hivatkozás. /Lázár Lehel: Író és színész jelentett a Szekuritáténak a Dsida-estekről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Mind Magyarországon, mind Romániában húsz éve zajlik a kommunista rendszer besúgóinak meghurcolása. Politikai meg bosszúállási célokból időnként előkerülnek listák, ilyen-olyan kartonok, titkos ügyiratok, írta Krebsz János. Lehet ennél mélyebbre süllyedni? Alázhatók-e még jobban egy elvont erkölcs nevében a bűnbakok, az egykor beszervezettek? – kérdezte. A cikkíró szerint a bizonyítékok egy része megsemmisült, másik részét meghamisították, a harmadik mennyiség bármikor elővehetően zsarolási célokat szolgál. Néha úgy látszik, mintha mozgatná valami titkos erő a szálakat. Közben miniszterelnöknek megválasztják az egykori ügynököt. Magyarországon egy elszánt kutatócsapat azt állítja, hogy a pártállam óta alig változtak a szolgálatok, tovább élnek egykori struktúrák, titkosak az iratok – az egyetlen megoldás a teljes nyilvánosság lenne. Most hirtelen előkerült a rendszerváltás szimbolikus fordulatának tekinthető Nagy Imre-temetés beszervezett ügynökeinek száznyolcvan fős listája. Van köztük sztárügyvéd, újságíró, az akkoriban alakuló pártok aktivistái, meg a történelmi pártok olyan személyisége, akiből például az új, demokratikus parlament korelnöke lett. Mi a mostani akció magyarázata? Krebsz nem érti. /Krebsz János: Erkölcsi relativizmus. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

A szászfenesi tanács törvénytelenül bocsátott ki építkezési engedélyt, amit beismert. A katolikus templom műemléknek számít, a környéken történő építkezésekhez pedig szükséges a műemlékvédelmi bizottság engedélye is. Ennek hiányában adott ki engedélyt a tanács, ami törvénytelenségnek számít. Most helyrehozzák a hibát. Első lépésként érvénytelenítik az engedélyt és leállítják az építkezést. /Jakab Judit: Beismerte tévedését a szászfenesi tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör június 16-án tartotta évadzáró ülését a Tulipán Könyvesboltban. A rendezvényen bemutatták Bokor Ella Ég és Föld között című verseskötetét. Regéczy Szabina Perle, a kör elnöke elmondta, 11 találkozójuk volt. Az előadásokat legtöbbször dr. Brauch Magda tartotta, közreműködtek a kör lelkes szavalói. /Regéczy Szabina Perle műfordító, az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör elnöke: Évadzárás a Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 18./

Úgy harminc évvel ezelőtt Bokor Ella költőnőnek valaki mondott egy rossz szót az aradi Tóth Árpád Irodalmi Körben, ezzel „elijesztette” őt a közléstől. Bokor Ella első verseskötetének megjelenésére csak most kerülhetett sor, semmiképpen sem túl korán, hiszen a szerző 1953 (!) óta tagja az aradi irodalmi körnek (egy időben elnöke is), s ezalatt több-kevesebb rendszerességgel írt – verset, prózát vegyesen, amelyekből jó néhány megjelent az Utunk, az aradi Vörös Lobogó és más lapok hasábjain. Az első kötet azonban – Ég és Föld között, alcíme Versek – Dalok – csak most látott nyomdafestéket, a Tóth Árpád Irodalmi Kör támogatásával. /Jámbor Gyula: Bokor Ella versei és dalai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 18./

Marosvásárhelyen bemutatták Járay Fekete Katalin: Mesterség-e vagy művészet? (Hoppá! Kiadó, Marosvásárhely, 2009) című könyvét. Ebben a 91 éves Incze Istvánné Sárkány Ilona díszítőművész, porcelánfestő vallott életéről és munkásságáról. A kötetet illusztráló színes felvételeket az erdélyi porcelánfestés nagyasszonyának alkotásairól fia, Incze István fotóművész készítette. A könyvbemutatón a nem mindennapi emlékezőtehetséggel megáldott, szellemileg ma friss, 91 éves iparművész beszélt életéről. /Szép könyvek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

Aukcióval egybekötött könyvbemutató keretében ismertették Kolozsváron Könczey Elemér Fejadag című második kötetét. A 365 karikatúrát tartalmazó könyv ismertetése után a résztvevők licitálhattak néhány karikatúrára. /Varga László: Aukcióval egybekötött Könczey Elemér-könyvbemutató. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

Előbb a Szekeres Attiláé, majd a Stefano Bottonié, sőt, a Krónikában is megjelenő, besúgót leleplező írások kavarják fel újra és újra a Szekuritátéval egykor együttműködők ügyét. Puskás Attila 2006-ban fordult először – akkor még eredménytelenül –, majd most újra a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz /CNSAS/, hogy megismerje tizenhárom besúgójának kilétének. Ha majd megtudja, nyilvánosságra fogja hozni a neveket. Ugyanis Puskás Attila állítja – vele is próbálkoztak –, hogy el lehetett volna kerülnie a ,,hálózat” tagjává válást. Bottoni hiteles történész! El kell fogadni hitelesnek állítását Szilágyi Domokosról, aki attól még az egyetemes magyar költészet nagy egyénisége. S múltja bizonyára meghatározta végzetes döntését, az öngyilkosságot. Puskás Attila szomorúan olvasta a Krónika június 18-i leleplező írását. Oberten Jánost (Oláh fedőnévvel) Dávid Gyula ajánlotta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztre, jóhiszeműen, hiszen gyermekként lett Oberten a szeku rabja. S most – bizonyítékokkal szembesülve – Oberten arra az érdemrendre hivatkozik. /Puskás Attila: Besúgóügyek... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 26./ Előzmény: /Lázár Lehel: Író és színész jelentett a Szekuritáténak a Dsida-estekről, Krónika, jún. 18.

A Securitate Irattárát Vizsgáló Tanács /CNSAS/ tavaly körülbelül 15 ezer embert világított át, közülük mintegy ezerről állapította meg, hogy a volt kommunista titkosszolgálat ügynöke, besúgója, együttműködője volt. Az összes fontosabb – kormányon és ellenzékben lévő – pártban vannak „leleplezett” személyek, nem is beszélve a bírói állományról. Összesen 94 volt együttműködő a Ceausescu-rendszer megdöntésében játszott szerepet, papírjuk is van, miszerint a „forradalom hősének” nyilvánították őket. /CNSAS: Több forradalmár is szekus-együttműködő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

A bukaresti törvényszék úgy döntött, George Becali továbbra sem hagyhatja el a fővárost. Ez azt jelenti, hogy Becali nem fogja tudni személyesen átvenni Brüsszelben európai parlamenti mandátumát. Becalit, a Steaua futballklub tulajdonosát április 3-án tartóztatták le, majd ezt a település elhagyásának tilalmára könnyítették. A vád szerint Becali és személyi testőrei megfosztották szabadságuktól azt a három személyt, akik év elején megpróbálták ellopni az üzletember luxusautóját. /Becali nem utazhat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./

Nem indítanak bűnvádi eljárást Ion Iliescu ellen az 1990. június 13–15-i bányászjárás ügyében. A volt államfőhöz hasonlóan megúszta a törvény előtti felelősségre vonást Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt elnöke, Mihai Chitac volt belügyminiszter, Victor Athanase Stanculescu volt védelmi miniszter, valamint a bányászjárás idején további négy állami hivatali tisztséget betöltő személy. /Ion Iliescu ismét megúszta az eljárást. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Nem sok hiányzott, hogy összeérjen a Sepsiszentgyörgy központját átölelő élőlánc – mintegy hatszázan gyűltek össze június 18-án, hogy egymás kezét megfogva tiltakozzanak a magyar intézményvezetők leváltása, a Székelyföldet ért igazságtalanságok ellen. Az RMDSZ sátránál a területi autonómia iránti igényt is tartalmazó kiáltványt lehetett aláírni. „Meg kell mutatnunk, hogy ez a tér a mienk, ez Székelyföld, összetartozunk, egyek vagyunk” – mondta a tüntetés egyik fiatal résztvevője. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke fontosnak tartotta, hogy a sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, marosvásárhelyi nagygyűlések után új típusú tiltakozással is próbálkoztak Háromszéken. Szerinte bebizonyosodott, hogy a jó ügy érdekében meg lehet szólítani az embereket. „Értékeljük a szolidaritást, örülünk, hogy fiatalok és idősebbek egyaránt részt vettek a megmozduláson” – nyilatkozta Nemes Előd, az Erdélyi Magyar Ifjak háromszéki szervezetének elnöke. /Farcádi Botond: Idősek és fiatalok együtt Székelyföldért (Élőlánc Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök leváltását kezdeményezi a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) Kovászna megyei ifjúsági szervezete, mert a két magyar önkormányzati vezető hivatali autóinak rendszámtábláit Székelyföld latin nevének betűjelére, azaz SIC feliratúra cserélte – jelentette be Dan Suciu, a szervezet vezetője Dan Suciu szorgalmazza, hogy a román pártok kezdjenek aláírás-gyűjtő akcióba, hogy meneszthessék a két magyar vezetőt. /Kovács Zsolt: „SIC-fóbia” a PD–L-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Minek tulajdonítható a 2009-es európai parlamenti választásokon a jobbközép pártok megerősödése? – ezzel a kérdéssel indította a beszélgetést a moderátor, Sipos Zoltán, a Transindex internetes portál főszerkesztője az Erdély Fm és a Transindex szervezésében tartott kerekasztal-beszélgetésen. Szász Alpár Zoltán politológus úgy vélte: gazdasági válság idején a szociális elkötelezettségű baloldalnak jobban kellett volna szerepelnie. Ez azonban nem történt meg. A bal–jobb arány a jobboldal irányába tolódott el. A baloldali kormánypártok nagy veszteségeket szenvedtek, a jobboldali kormánypártok vesztesége lényegesen kisebb volt. A liberális bevándorlás-politika iránti egyre nagyobb ellenérzés. Szász Alpár a Jobbikot nem tartja fasiszta pártnak. Székely István Gergő politológus szerint leginkább Orbán Viktor, a Fidesz pártelnöke lepődhetett meg a Jobbik eredményén. Szerinte a sikerhez a két kormánypárt, az SZDSZ és az MSZP negatív kampánya is hozzájárult. „Magyarországon az EP-választásokat a proteszt-szavazatok határozták meg”, vélekedett Székely István. A Jobbik azokon a településeken szerezte meg a legtöbb szavazatot, ahol korábban a baloldali pártokra szavaztak, illetve ahol a legmagasabb a romák aránya. /Ferencz Zsolt: Paradoxon: jobboldali előretörés gazdasági válság közepette. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Nem hallani a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésről, melyet a választások utánra ígértek az RMDSZ vezetői. Markó Béla jelentette be, június végéig sor kerül a megválasztott székelyföldi önkormányzatok találkozójára. A székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehívását a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte, hogy ismét kinyilvánítsák az autonómiaigényt. Egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy az RMDSZ nem mer határozott lépéseket tenni, recseg-ropog a kormánykoalíció. /Farkas Réka: Elfelejtett ígéret? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./

Winkler Gyula elvállalta a nemrégiben létrehozott Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségének (SZMVSZ) fővédnöki tisztségét. Az európai parlamenti képviselő gratulált az új vállalkozói szövetség vezetőségének és örömét fejezte ki, hogy a SZMVSZ már első lépésben együttműködési szerződést írt alá a Kovászna Megye Kis- és Közép vállalkozók Szövetségével, az ASIMCOV-val. A Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége 24 alapító taggal indult. /Új vállalkozószövetség alakult Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

A kormányalkotó pártok Maros megyei képviselőivel, valamint Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesterrel folytatott tárgyalások alkalmával a helyi RMDSZ-nek sikerült elérnie, hogy a leváltott magyar intézményvezetők megmaradjanak a hivatali struktúrákban. Néhány Maros megyei igazgatóság keretében „a korábbi magyar nemzetiségű vezetők másodhegedűsök” lettek. A Maros megyei nyugdíjpénztárt korábban irányító Morent Ilona igazgatóhelyettes lett. Györfi Mária a Megyei Munkaügyi, Társadalom- és Családvédelmi Igazgatóságot vezette, elbocsátását követően a megyei önkormányzatnál alkalmazták. A pénzügyi igazgatóság keretében Dénes Irénke közgazdász korábban vezérigazgató-helyettesként dolgozott, de ebben a beosztásban nem maradhatott meg. Most olyan ügyosztályt vezet, amely a kis- és közepes vállalkozások tanácsadásával foglalkozik. Moldován Ibolya és Marton Csilla nemrég még a marosvásárhelyi, illetve a szovátai pénzügyi hivatalt vezette, ők a helyükön maradnak. Csíki Zsuzsa a pénztár alkalmazottja marad, de nem vezető beosztásban fog dolgozni. A megyei ifjúsági igazgatóság korábbi vezetője, Kakassy Blanka most az aligazgatói tisztséget tölti be. A megyei postaigazgatóság főnöke maradt Erős Csaba, de ott is újabb igazgatói állást „találtak ki”, tehát immár neki is román nemzetiségű főnök diktál. A mezőgazdasági igazgatóságnál Antal Lehel igazgatóhelyettes volt, most már csak tanácsadó. Suba Kálmán eddig az Állatnemesítő és Szaporodásbiológiai Igazgatóságot vezette, ő az egyetlen, akit „felfelé buktattak”: Bukarestben annál a hatóságnál fog dolgozni, amelynek a Maros megyei kirendeltségét irányította. A marosvásárhelyi diákház igazgatója, Tóth Andrea a tanügyben kapott munkát. Ferencz Gábor a Maros megyei vámkirendeltséget vezette, továbbra is ott dolgozik felügyelőként, ő is román főnököt kapott. A környezetvédelmi felügyelőség eddigi vezetője, Gyékény Gertrúd az intézmény keretében dolgozik, de nem vezetői beosztásban. Dávid Csaba sem vezeti már a Maros Megyei Vízügyi Igazgatóságot, de annak keretében dolgozik. Nem maradhatott meg vezetői állásában Nagy Edit sem, aki a pedagógusok házát irányította. Szabó Árpád aggasztónak tartja, hogy nincs magyar főtanfelügyelő-helyettes. Továbbra is magyar vezetője van Maros megyében a múzeumnak, az Energomur hőenergia-szolgáltató közüzemnek és a közlekedési vállalatnak. /Máthé Éva: Maros megye: sikeres RMDSZ-lobbi a magyar intézményvezetők ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Valószínűleg idén sem kezdődhet el Kolozsváron a Mátyás-szoborcsoport évek óta húzódó restaurálása, miután a munkálatokra jelentkezett cégek egyike megfellebbezte, sőt kész bíróságon is megtámadni a közbeszerzési eljárás eredményét. A nagyszebeni Concefa a konkurenseinél sokkal alacsonyabb árajánlata miatt nyerte el a versenytárgyalást, hazai és magyarországi szakértők szerint a nagyszebeniek által ajánlott összegből képtelenség kivitelezni a restaurálást. Kolozsi Tibor kolozsvári szobrász alkotóként és pályázóként egyaránt felháborodott azon, hogy a kincses város polgármesteri hivatala a nagyszebeni Concefa Rt. -t hirdette ki győztesnek. László Attila alpolgármester viszont a Concefa céget megfelelőnek tartja. /Rostás Szabolcs: Bezárva maradhat Mátyás király. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Átlagban 12,9 öngyilkossági esetet jegyeztek 100 ezer lakosra számítva tavaly Romániában, Hargita megyében viszont ez az arány sokkal magasabb volt: 28,8 öngyilkosság jutott 100 ezer lakosra. Ezzel a megye továbbra is „élen jár”, utánuk következik Kovászna megye. – 1940-ig visszamenőleg mindig az elsők között voltunk az ország öngyilkossági statisztikáiban – mondta dr. Veress Albert csíkszeredai pszichiáter főorvos, aki éveken át behatóan foglalkozott e témával. Ha visszamegyünk az időben az Osztrák–Magyar Monarchia koráig, az európai népek közül a magyarok akkor is élen jártak az öngyilkosságban. Albert Ildikó klinikai pszichológus elmondta, ha az utóbbi 4-5 esztendő adatait vesszük figyelembe, Magyarországon lényegesen javult a helyzet. A magyarországi javuló tendenciák ellenére a szakemberek állítják: az öngyilkosságra való hajlam a magyarság jellegzetessége. Az ausztráliai és amerikai magyar emigránsok körében is hasonló volt az öngyilkosok aránya. Az ok sokrétű, biológiai, pszichológiai és szociális tényezők egyaránt közrejátszanak. A magyarok meghasonultak önmagukkal – véli Albert Ildikó klinikai pszichológus. Történelme során a magyarság volt az, amely mindig kiállt, megálljt parancsolva a tatárnak, töröknek, mi védtük Európát, minket leigáztak, és ezt igazából Európa soha nem köszönte meg. A szakember azt állítja, hogy az öngyilkosságra való hajlam kultúrafüggő, és magyarság kultúrájában markánsan benne is van. Ráadásul ott van a magyarok alapattitűdje, az elégedetlenség: íróink, költőink mindig ostorozták magukat, népüket. Mindehhez az általános magyar sajátossághoz hozzáadódik, hogy a székely nem kifejezetten jó kedélyű nép, zordabb éghajlaton, sajátos körülmények között él, ehhez társul még egy sajátos kultúra is, melynek része, hogy magánál hordja a bicskát. Ráadásul elöl járunk az alkoholizmus statisztikáiban is, és Székelyföldön igen sok öngyilkosságot alkohol hatása alatt követnek el az emberek. Jellemző tehát a magyarra az öngyilkosságra való hajlam, és ez alól nem kivétel a kisebbségi sorban élő magyar sem. /Forró-Erős Gyöngyi: Továbbra is itt követik el a legtöbb öngyilkosságot. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

A decentralizált intézmények fölé rendelt vezető a megyében a prefektus, országos szinten a szakminisztérium. Egyik párt vagy önkormányzati vezető által gyakorolt nyomásnak sem szabad engedni – figyelmeztette Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa az intézményvezetőket. /Hompoth Loránd: Bekeményített a prefektus. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

Hevesen tiltakozik a kolozsvári tudományegyetem magyar tanszéke az ellen, hogy Nagyváradon magyar szakot indítson a Partiumi Keresztény Egyetem. A katedrájuk védelmében szólók Kolozsvárt szem elől tévesztenek több tényezőt. Mindenekelőtt azt, hogy húsz év alatt sokat változott a helyzet, módosult a magyarság demográfiai súlya és megoszlása, más irányba fejlődött a felsőoktatás. A magyar tanszék hadakozása, hogy monopóliumát megőrizze, elgondolkodtató. Kolozsvárt nem szabad feladni, az állami magyar felsőoktatás ottani önrendelkezéséről nem szabad lemondani, de húsz évjárat hiába várta ezt. Nem kell pálcát törni a Partiumi Keresztény Egyetem és Sapientia Egyetem törekvései fölött, melyek különben saját megszilárdításuk természetes logikáját követik. /B. Kovács András: Egyetemi kilátások – vita Kolozsvár és Várad közt. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Tíz székelyföldi fiatal kutató szakmai munkáját támogatja 300 és 1000 dollár közötti összeggel a dr. Andrew Balas professzor által létrehozott ösztöndíjalap – számolt be internetes telefonon keresztül az Egyesült Államokból a sajtó képviselőinek Andrew Balas a csíkszeredai Sapientia–EMTE székhelyén. Közel nyolcvan pályamunka érkezett be, amelyek közül tízet kedvezően bíráltak el. – Bejelentették, hogy június 29. –augusztus 5-e között kommunikációs nyári egyetemet szerveznek. Erre a szakmai rendezvényre minden érdeklődőt várnak a rendezők, a helyszín a csíkszeredai Sapientia Egyetem épülete. /Kozán István: Dollárt érő szakmai munkák. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

Muzeológia, művelődésszervező és a római katolikus teológián vallástudomány szakra is várja idén a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a jelentkezőket, közölte Magyari Tivadar, a BBTE magyartagozat-vezető rektor-helyettese. 1993 óta külön magyar helyeket kap az egyetem. Kezdetben csak háromszáz magyar helyet kapott a BBTE, napjainkban ezer-ezerszáz hellyel indulnak minden felvételin, így megközelítőleg 3500 diák tanul magyar nyelven, s az elmúlt két-három évben enyhén nőtt a magyar diákok száma. /Fleischer Hilda: BBTE: új szakok várják a diákokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./