Négy városban készültek azok a felvételek, amelyekből kiállítás nyílt a marosvásárhelyi Bernády Ház tetőtéri galériájában. A Pécs, Kecskemét, Marosvásárhely és Szabadka szecessziós épületeit bemutató vándortárlat utolsó állomásához érkezett. Egy újabb kézfogás valósult meg ezzel a kiállítással – mondta Kilyén Ilka a Zsolnay-virágok – mai üvegpaloták – köztereink tárlatnyitóján. Életszeretetet igénylő korszak volt a szecesszió kora, amikor Jakab Dezső és Komor Marcell azokat a ma is álló épületeket építette, amelyek összekötik a négy várost. /Antal Erika: Szecesszió – az élet szeretete. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Marosvásárhelyen június 25-én avatták fel a Zalaegerszeg testvérváros önkormányzata által adományozott haranglábat és harangot a Vártemplom udvarán, a Millenniumi parkban. A rendezvényen népdalokat énekelt a Zalaegerszeg – Marosvásárhely Baráti Társaság Za-Ma kórusa, amely kimondottan erre az alkalomra „alakult”. Az ajándékért dr. Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester mondott köszönetet. Emlékeztetett arra, hogy a Marosvásárhely és Zalaegerszeg közötti testvérkapcsolatot Fodor Imre egykori polgármester és dr. Gyimesi Endre, a magyarországi város akkori és jelenlegi polgármestere tette hivatalossá. Dr. Gyimesi Endre polgármester, országgyűlési képviselő ünnepi beszédében kitért arra, hogy ők viszonozták a Marosvásárhely-Zalaegerszeg Baráti Kör Egyesület 2006-ban tett gesztusát, amikor Zalaegerszegnek egy székely kaput adományoztak, amely a város éke. /Megszólalt az új harang…= Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

Népes hallgatóság előtt tartott előadást Marosvásárhelyen a Deus Providebit Házban Borbély Gábor főesperes plébános, A vértanúk vére: a keresztények magvetése címmel Pálfi Jánosra emlékezett. Pálfi János /sz. Máréfalva, 1874. máj. 15./ teológiai tanulmányait között Gyulafehérváron végezte. Majláth püspök 1899-ben szentelte pappá. 1916-től Jobbágyfalva plébánosaként működött. A termény-beszolgáltatások idején a „kulákplébánosnak” gúnyolt lelkész a nyárádszeredai átvevőközpontba vitte szekérrel a gabonát. Útközben, azzal az ürüggyel, hogy nincsenek rendben a papírok, elkobozták a szállítmányt, s azt nem számították beadásnak. 1958 nyarán házkutatást tartottak a jobbágyfalvi plébánián, azután a marosvásárhelyi hadbíróság a ‘hatóság megrágalmazása és a szocialista rend megdöntésére irányuló tevékenység’ miatt gyorsított eljárással 5 évi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Bár a kolozsvári fellebbviteli tárgyalás előtt meghalt, ítéletét helybenhagyták. A marosvásárhelyi börtönben hunyt el 1958. november 6-án. Sírja azonosíthatatlan. A magyarlakta területeken élő szerzetesnők és világi keresztények szenvedéseiről és sokuk vértanúságáról kevés írásos dokumentum maradt. Az ötvenes évek romániai pereiben csupán a Szociális Testvérek Társaságából 15 testvért és 3 munkatársukat ítélték 5-20 év börtönre „hazaárulás” miatt, vagyis azért, mert hűségesek voltak Márton Áron püspök irányvonalához. Hajdú Gabriella orsolyita nővér boldoggá avatási folyamatát 2003-ban indította el a Gyulafehérvári Érsekség. Hajdu Gabriella Csíkmadarason született 1915. január 8-án. Középiskolai tanulmányait Nagyváradon, az orsolyita nővérek gimnáziumában, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Az orsolyiták nagyváradi leánygimnáziumában tanított az 1948-as államosításig. Rendje feloszlatása után, 1948-ban Marosvásárhelyre ment szüleihez. Itt – mint gimnáziumi tanárnő – magánórákat adott vallásos középiskolásoknak, akiknek egyúttal hittant is tanított. Ezért tartóztatták le 1961-ben. Öt évre ítélték. A nagyváradi börtönben halt meg 1963. április 20-án. A Rulikovszky- temetőbe temették. Az 1970-es években exhumálták és a váradolaszi katolikus temető nővérparcellájában temették újra. Hajdu Gabrielláról Kovrig Gabriella nővér beszélt a közönségnek. Azt est végén Sebestyén Péter dedikálta Lukács, az ikonfestő evangélista című kötetét. /-dbs-: Keresztények magvetése. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

Az egyházaknál Erdélyben is megkezdődik a megtisztulás. Azokat a könyörtelen időket nem lehet feledni, a besúgókat néven kell nevezni – hogy rontsak el szabadon egy gyönyörű Nagy Gáspár-verssort, írta Balázsi László unitárius lelkész. A Magyarországra áttelepült lelkész 320 oldalas anyagát az egyháziak, többnyire papok írták róla 1973-tól 1989-ig, az eljöveteléig. Az iratcsomója mutatja, hogy élete, majd pedig a családja veszélyben forgott. Mintegy negyven fedőnév szerepel a róla szóló iratok között. Egytucatnyinak tudja már a kilétét. A lelkész megkapott anyagát magyarra fordítgatja, hogy utódai is tudják majd, miért kellett a szülőföldet elhagyni. Jó néhány a besúgók közül nyugodt lélekkel végzi papi funkcióit. /Balázsi László lelkész, a Magyarországi Unitárius Egyház püspökhelyettes-főjegyzője, Füzesgyarmat: Megtisztulás az egyházban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 26./

Molnár János, a református lelkészek szekus dossziéit kutató, jelenleg Szegeden élő egyháztörténész Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvének első kötetét mutatták be június 25-én a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteményének székházában. A kötet Tőkés László EP-képviselő, valamint a Zöldek/Európai Szabad Szövetség EP-frakciójának támogatásával készült, és a nagyváradi Partium Kiadó gondozásában a napokban jelent meg. Tőkés László rámutatott: „A kommunista rendszer besúgói továbbra is ott settenkednek egyházi struktúráinkban, közéletünkben, és mindaddig a pillanatig, amíg ez így van, az egyház sem újulhat meg igazán”. /Ferencz Zsolt: Megtisztulást az erkölcsi válságból. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ „Ha az 1990-es évek elején kiiktatjuk sorainkból őket, bizonyosan nem így alakultak volna a dolgaink, ahogyan alakultak. Az egyház, de még az RMDSZ is más lenne, ha az egykori kollaboránsok és besúgók ma nincsenek ott a sorainkban, hogy gátoljanak bennünket az előrehaladásban. Nem fejvadászatot akarunk, hanem megtisztulást” – fogalmazott Tőkés László európai parlamenti képviselő a könyv bemutatóján. Tőkés László adatai szerint az erdélyi református egyház kereteiben dolgozók kétharmada meghurcolt, meggyötört, egyharmad viszont „cinkos, besúgó volt, aki 1989 után is folytatta vagy folytatja káros tevékenységét”. Tőkés elmondta: bár már 2008 decemberében biztosan tudták, hogy egykori sógora, a ma Magyarországon élő Bartha Tibor ortopéd orvos a kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, ezt akkor mégsem tudták bizonyítani; a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Tanács azóta sem fedte fel Stelian nevű ügynökét, annak ellenére, hogy rendelkeznek olyan dokumentumokkal, amelyek alapján egyértelmű: Bartha azonos Steliannal. „Nem a bosszú, vagy az egyoldalú elégtétel vezérel, de gondoljuk csak el, hogy Bartha Tibor még mindig az erdélyi kapcsolatokat meghatározó magas körökben, a nemzeti oldalon dolgozik. ” – tette hozzá. /Benkő Levente: Királyhágómelléki besúgókról mutattak be könyvet Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Veres Emese Gyöngyvér Mikor Oláhország háborut izene – A barcasági csángók kálváriája /Barca Kiadó, Budapest, 2008/ című kötetét mutatta be Dávid Gyula irodalomtörténész Kolozsváron a Reményik Sándor Galériájában. Az íratlan források épp olyan fontos elemei a történelmi tudatnak, mint az írottak, még akkor is, ha sokan nem vesznek tudomást róluk. Ezeket az íratlan forrásokat próbálja pótolni Veres Emese kötete, mondta Dávid Gyula. Hozzátette: a „kibeszélhetetlenség” és a múlt megfelelő ismeretének hiánya miatt károsodások következtek be a közösség történelmi tudatában. /F. Zs. : Fontosak az íratlan források a közösség életében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Első olvasatra a Rom egy személyes számvetés a kommunista múlttal, eklektikus emlék- és eszmefuttatás-gyűjtemény. Kukorelly Endre könyvében /Rom; A komonizmus története (Második, javított, bővített kiadás), Kalligram, Pozsony, 2006/ a tudományos munkák felépítését idéző jegyzetekben számos íróra, művészre, történelmi személyiségre hivatkozik, leltárba véve, hogy mások szerint is hogy volt ez a kommunizmus. Kukorelly elmondta, felidegesítette, hogy odahaza, Magyarországon egy újságban megtámadták azzal, hogy mit keres ő Németországban, miért nem más magyar írót hívtak oda helyette. A méltánytalanság és a düh késztette írásra. Keresni kezdte annak okát, hogy ő miért maradt ki teljesen a kommunizmusból, miért, lehetett neki jó az, ami akkor volt. Egész családjának a sorsába, múltjába volt kódolva a kommunistaellenesség, azaz a reakciósság, ahogy akkor nevezték. Kukorelly nem kevés teret szentel könyvében az íróknak, gyakran megidézi André Gide és Illyés Gyula szovjetuniós könyveit. Kukorelly az írástudók árulását érezte a leggonoszabbnak. Szerinte a kommunizmus: „ez a mindennapi, ünnepélyes feledékeny ízléstelenség. Akármit beadnak neked, megünnepeltetik veled, te meg, ha nem is veszed be, legalábbis elfogadod, nem tudsz az ünnepek elől kitérni, és ez a komonizmus. ” Szerinte puszta jelenlétünkkel legitimáltuk a rendszert. Az író figyelmeztet is: „... a szovjetónió nem múlt el. ” /Pap István: Romtalanítás: a „komonizmus” emlékei. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Traian Basescu államfő június 26-án Csíkszereda központjában ünnepelte meg a román nemzeti lobogó napját. Ünnepi beszédében kifejtette, hogy a második világháborúban román katonák fontos európai városok felszabadításáért is harcoltak. Rámutatott: mivel Csíkszeredában tartózkodik, köszönetet mond a magyar hatóságoknak, hogy gondozzák a román hősök sírjait, akik Magyarország felszabadításáért is küzdöttek. Az államfő kijelentette: örülne annak, ha a romániai magyarok is minél többen jelentkeznének a román hadseregbe, és romániai magyar vezetne egy jelentős román katonai alakulatot. Az ünnepséget követően Basescu élesen bírálta a romániai magyar politikusokat, akiknek, mint mondta, csak üzen, hiszen nem találkozott velük. Basescu kifogásolta, hogy a magyar politikusok egyrészt arról próbálták meggyőzni a közvéleményt, hogy erődemonstrációról van szó, holott a román hadsereg nem tankokkal és rakétákkal jött, hanem pusztán kilépett a köztérre és megmutatta a civil szféra iránti nyitottságát. Másrészt – mondta Basescu – olyan nemzeti ünnep a román nemzeti lobogó napja, amikor az 1848 óta létező saját zászlójukat tisztelik meg a románok. Az ünnepségen Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke volt jelen, a Hargita megyei tanácsot Sófalvi László alelnök képviselte. Borbély Csaba, Hargita megyei tanács elnök és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester hivatali elfoglaltságra hivatkozva maradtak távol az ünnepségtől. Markó Béla, az RMDSZ elnöke értetlenségét fejezte ki az elnöki elégedetlenséggel kapcsolatban, hiszen például Tamás és Sófalvi részt vettek az ünnepségen. /-or-: Traian Basescu tiszteletlenséggel vádol. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Kiutazhat Romániából Gigi Becali európai parlamenti képviselő, miután az illetékes bukaresti bíróság úgy határozott, hogy az ügyészségi eljárás alatt álló üzletember elhagyhatja az országot. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) színeiben június 7-én európai parlamenti képviselői mandátumot nyert Becali azért kérte az utazási korlátozás feloldását, hogy Brüsszelben átvehesse EP-képviselői mandátumát. /Brüsszelbe utazhat Gigi Becali. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke lesz az RMDSZ államfőjelöltje, hacsak a június 27-én ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nem okoz meglepetést, és nem fordítja meg a Szövetség Állandó Tanácsában (SZÁT) megszületett döntést. Erre kicsi az esély, hiszen az RMDSZ miniparlamentje évek óta nem változtatott a központi vezetősége által korábban már elfogadott határozatot. Az állandó tanács végül nem szavazott a kérdésben, egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy az RMDSZ-nek legyen államfőjelöltje, és ezt a megbízatást a Hargita megyei képviselőre osztotta. Kelemen jelöltségével az RMDSZ fiatalabb nemzedékhez tartozó politikusi gárdája kerekedett felül. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, hogy az állandó tanács ülését megelőzően megbeszélésre gyűltek össze az RMDSZ lehetséges államfőjelöltjei. A megbeszélésen négy személy vett részt: Markó Béla, Borbély László, Kelemen Hunor és Frunda György. Utóbbi három Markót kérte fel a jelöltség elvállalására, de az RMDSZ elnöke visszautasította ezt. Az RMDSZ-en belül hosszabb ideje tartó Partium-Székelyföld közötti vita leképződéseként az elnökjelöltség tekintetében is előtérbe kerültek a regionális konfliktusok. A partiumiak jobban örülnének, ha például Cseke Attila szenátor lenne a jelölt. – Az a javaslatunk, hogy olyan erdélyi személyiséget kell államfőjelöltként nevesíteni, akit mindenki el tud fogadni, és mindenki tud támogatni – nyilatkozta Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulása óta nem ez az első államfőválasztás – jelentette ki Izsák Balázs, az SZNT elnöke. Szerinte nem tartozik az SZNT hatáskörébe a román államfőjelölés. /Kelemen Hunort javasolják az RMDSZ államfőjelöltjének. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

„Kissé fordítva ülnek a lóra, ugyanis a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés ötletgazdája a Székely Nemzeti Tanács volt. Ezért azt gondolom, hogy az SZNT felhívásának kell ilyen szempontból eleget tenni” – jelentette ki Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke azután, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) kolozsvári ülésén döntés született: az RMDSZ és az EMNT szeptember 5-én Székelyudvarhelyen szervezi meg a Székely Önkormányzati Nagygyűlést. Tőkés László EMNT-elnök bejelentése szerint az eseményre elvárják a Kovászna, Hargita és Maros megyei magyar – RMDSZ-s és MPP-s – polgármestereket és tanácsosokat egyaránt. Szász Jenő leszögezte: bízik benne, hogy „ötletgazdaként” Izsák Balázs, az SZNT elnöke fogja a továbbiakban az egyeztetéseket folytatni a nagygyűlés megszervezése érdekében. Izsák Balázs, az SZNT elnöke a sajtóból szerzett tudomást az RMDSZ-nek és az EMNT-nek a székelyföldi nagygyűléssel kapcsolatos döntéséről. „Úgy tudom, Kolozsvár nem része a Székelyföldnek. Ezért is furcsának találom, hogy Kolozsváron határoznak a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívásáról. ” Ezen a gyűlésen fontos dokumentumokat fogadnak majd el. Izsák Balázs reméli, hogy ezek meg fognak felelni azoknak a közösségi elvárásoknak, amelyeket ők célként megfogalmaztak. /P. A. M. : Kisajátították a székelyföldi nagygyűlést? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ parlamenti képviselői beadvánnyal fordultak az Alkotmánybírósághoz a kormány hatáskörébe tartozó, helyi érdekeltségű közüzemek vezetőinek leváltásáról szóló sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatban. A kormány egyetlen célja a szóban forgó intézmények teljes politizálása. A kormány nem a helyi közigazgatás gördülékenyebbé tételét kívánta elérni a decentralizált intézmények vezetőinek a leváltásakor. /Beadvány az igazgatók leváltása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Idén botrány kerekedett a díszpolgáravatásból, arcul csapták a város magyarságát. A magyarellenességéről ismert nacionalista újságíró, Lazar Ladariu, aki miatt lemondott korábban kapott díszpolgári címéről két jeles marosvásárhelyi személyiség, szokásához híven még a díjkiosztó ünnepségen is ódákat zengett saját magáról és munkásságáról, kijelentve, hogy az elkövetkezendőkben is hasonlóképpen fog cselekedni. Ez azt jelenti, hogy tovább folytatja az RMDSZ és a magyarság pocskondiázását. A díszpolgáravatást követő lapszámokban is „hozta a formáját”, megtetézve egy kis fenyegetéssel is, pereket emlegetve azok ellen, akik meg merték kérdőjelezni személyiségének „közösségépítő” jellegét. Az idei díszpolgáravatás „újdonsága” volt az is, hogy csendőri őrizet mellett zajlott az átadóünnepség, mintha legalábbis ostromállapot lett volna. /Mózes Edith: Intő jel. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

Dr. Kovács Dezső Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármesteréhez intézett nyílt levelében megkérdezte, milyen alapon döntött a díszpolgári cím odaítélési ünnepségen való részvétele mellett, akkor, amikor külön felkérték, hogy ne vegyen részt azon az ünnepségen, ahol a város magyar lakosságát megalázták az Lazar Ladariunak odaítélt díszpolgári címmel? /Dr. Kovács Dezső: Csegzi Sándor alpolgármester úrhoz. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

A gazdasági válság adta meg az alaphangulatát a Románia Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) temesvári konferenciájának, amelyet június 26-án tartottak, több mint 50 üzletember részvételével. Dr. Bodó Barna, a Nyugati Egyetem docense Lobbitörvény Romániában és más EU-országokban címen tartott előadást. /Pataki Zoltán: Válság-stratégia (nem csak) vállalkozóknak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

A kolozsvári Főtér sorsa már eldöntetett. A véleménydömping azonban igazolja: ha pillanatnyilag csupán virtuálisan is, de miénk a tér. Szakembereké és laikusoké, öregeké és fiataloké, magyaroké és románoké. Ki emlékezett az évekkel ezelőtt meglobogtatott, s akkor is ellenkezést kiváltott Főtér-módosító tervekre? A buldózerek pillanat alatt letaroltak mindent: zöldet és meglévő művészi értékeket, Károly Sándor saját kezűleg tervezett és kivitelezett lámpaoszlopait, üvegburáit. /Németh Júlia: Rendezni végre közös dolgainkat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Pedagógus-napok címmel tartotta szokásos tanulmányi évzáróját a tudománnyal és művészettel foglalkozó Interkulturali-THÉ egyesület Kolozsváron, június 19-én, ismertetve idei kutatási eredményeit. Bililbók Renáta (BBTE magyar-angol szak, II. év) Aranka György A lélek halhatatlansága című kéziratos filozófiai értekezéséről beszélt, Kasza Zsolt (BBTE magyar-finn szak, I. év) Bod Péter Magyar Athenasának Benkő József által készített kiegészítését, az Additamentát mutatta be. Moritz Kinga, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék irodalom és társadalom mesterképző programjának hallgatója Körmöczi János többnyelvű filozófia-jegyzetéről értekezett. A színháztörténeti kérdésekkel kapcsolatban dr. Bartha Katalin Ágnes egy méltatlanul elfeledett Shakespeare-színész, Szakács Andor alakításait értelmezte a korabeli színpadi jelnyelv szempontjából. Bazaráth Tünde az irodalom és társadalom mesterképző program hallgatójaként készítette el tanulmányát Nóra lányai. Nők, színésznők, női szerepek címmel. Sófalvi Emese (a Gheorghe Dima Zeneakadémia II. éves mesterképzős hallgatója) Bartók nyelvén gyermekeknek címen vetítéssel, hangszeres előadással illusztrálva érvelt a színvonalas művészi alkotásokkal való korai kapcsolat érdekében. Mike Ágnes (BBTE, német-magyar szak, III. év) bécsi és kolozsvári kutatóhelyeken gyűjtött forrásanyagot ahhoz a német nyelven megírt szakdolgozatához. Az estet dr. Kelemen Attila, a BBTE adjunktusa (Skandináv nyelvek és irodalmak tanszéke) A lappok nyelvéről című előadása zárta. /Dr. Egyed Emese, Dr. Tar Gabriella Nóra: Bod Pétertől a lappokig. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Új kutatások és elméletek a helytörténetírásban címmel tudományos konferenciát tartottak június 26-án a Szatmár Megyei Múzeumban. A rendezvény szervezője a Szatmár Megyei Múzeum, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága volt. Az előadások három témakörben zajlottak. Az egyik a régészeti kutatások, építészeti emlékek és írott források helytörténeti vonatkozásai mentén, a másik a család-, birtok- és intézménytörténet témakörében, a harmadik címe pedig „Lokalitás. Emlékezet. Történelem” volt. /(kriszta): Helytörténeti tanácskozást tartottak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 27./

A XVII. Incitato művésztábor, miután hét esztendővel ezelőtt Fortyogófürdőt bezárták, Bálványosra költözött, idén június 27-től várja az alkotókat. 1993 óta Kelet-Európában ez az egyetlen művésztábor, melynek témája lovakhoz kötődik. Néhai Tóth Ferenc mérnök, a művésztábor szellemi atyja már több mint egy éve eltávozott az élők sorából, de az általa megálmodott művésztábort özvegye és lányai tovább éltetik. Az idei téma a sportló. A tábor művészeti irányítója a brassói Dimény András. /Iochom István: Incitato művésztábor Bálványosfürdőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

Június 26-án fejeződött be a Kökényesden és Csedregben megrendezett „Szent Pál nyomában” nevet viselő egyházi tábor: az eseményen 110 gyerek vett részt. A sportvetélkedőket követően a kisebbek Szent Pál születéséről, a nagyobbak a beszéd kialakulásáról, szerepéről hallhattak előadást. Vojtku László római katolikus plébános celebrált szentmisét. A kézműves-foglalkozáson egy templom makettjét is elkészítették. /Fodor István: Véget ért a Szent Pál-tábor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 27./

Kovács Gabriella textíliáit állították ki a Marosvásárhelyi Rádió előcsarnokában. A tematikában, technikákban, anyaghasználatban igen változatos kárpit- és textilmunka-gyűjtemény mintegy negyedszázadot ölel át. Kovács Gabriella a képzőművészeti főiskola elvégzése után az akkori módi szerint 1982-ben a slatinai textilgyárba került, később ment vissza Marosvásárhelyre. /N. M. K. : Helyzetben – Kovács Gabriella bemutatkozó kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

Kerekes Tóth Erzsébet 80 éves, de tele van energiával. Budapesten él, de tudja, hogy fellépéseinek emlékét örökre megőrizte kedves marosvásárhelyi, erdélyi közönsége. Lélekben most is ott él, vallja. Budapesten van egy Székely Kör, továbbá az Erdélyi Gyülekezet, ezeknek tagjaként is igyekszik erdélyi lenni. Tóth Erzsébetre úgy emlékezik a közönség, mint kiváló énekesre, a népdalok színpadi tolmácsolójára, kezdetben mégis színésznő volt a Székely Színházban. Népdalénekes volt, népdalgyűjtésekben is részt vett. /N. M. K. : Minden Erdélyhez kapcsol. Kerekes Tóth Erzsébet 80 éves. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

Idén Tempfli József nagyváradi megyéspüspöknek és Rózsás János Gulágot megjárt írónak ítélték oda a Magyar Szabadság Napja Díjat; a kitüntetést június 26-án Gödöllőn, a magyar szabadság napja ünnepi műsora keretében adja át Gémesi György alapítványi elnök. A díjat a Nemzeti Konzervatív Fórum és a Magyar Szabadság Napja Alapítvány hozta. Az elmúlt évek kitüntetettjei között van Grosics Gyula, Sebestyén Márta, Pozsgay Imre és Antall József özvegye. A magyar szabadság napját minden év júniusának utolsó szombatján ünneplik meg, arra emlékezve, hogy 1991. június 19-én hagyta el Magyarország területét az utolsó szovjet katona. /Tempfli József kitüntetése. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

Wagner Péter Ybl-díjas építész, a budapesti Műegyetem professzora széki barangolásainak dokumentumait kötetbe szerkesztette évekkel ezelőtt, megmentette az utókor számára a mára javarészt már csak képi valójukban létező népi építészet remekeit, az aprócska, nádfedelű parasztházakat, gazdasági épületeket. Tette ezt fiatalon is, a hetvenes években Budapestről Erdélybe látogató építészhallgatóként, és teszi napjainkban, immár többszörösen kitüntetett gyakorló építészként és egyetemi tanárként. Legutóbb a szász falvak múltját és jelenét foglalta az Europrint Kiadónál megjelent, nagyformátumú albumba. Jelenlegi kiállításán Kolozsváron pasztellekkel mutatkozott be. Emléket állított a 21. század eleji állapotoknak, a „hepehupás, vén” Szilágynak. /Németh Júlia: Wagner Péterrel a „hepehupás, vén Szilágyban” = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Nyújtódon 2007 júniusában szentelték fel az új harangot, mely a hívek önzetlen áldozatkészségéből született. A régi harang 1924-től szolgált, 2006-ban megrepedt 379 kg-s harang. A templom kerítésénél, egy haranglábon találta meg nyughelyét a régi harag. Nyolcvanhárom éven át szolgálta Istent: hívta az élőket, elsiratta a halottakat, törte a villámokat. /Boros Vilmos: A néma harang sorsa. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 28./

Mandátuma végére Traian Basescu államfő megtanult magyarul köszönni. Június 27-én a kampánykörúton lévő államfő a XIII. alkalommal megrendezett Marosvásárhelyi Napokra is ellátogatott, ahol a székelyföldi látogatásaival ellentétben nem magyar, hanem elsöprő többségű román közönség előtt csillogtathatta meg friss magyar nyelvtudását. Az államfő a helyi hatóságokkal és a PD-L helyi szervezetének tagjaival folytatott megbeszélés után a Somostetőn rendezett főzőverseny díjátadásán vett részt. Adott pillanatban Marosvásárhelyre érkezett cigányasszonyok is köszöntötték, akik megpuszilták őt azért, hogy – mint mondták – senki meg ne igézze. A vásárhelyi várban az államfő a színpadon köszöntötte az egybegyűlteket, az Isten hozott!-at pedig magyarul és németül is elmondta. Kijelentette: egyformán szereti mindazokat, akiknek a zsebében román személyazonossági és útlevél lapul. Ezen a rendezvényen nagyon kevés magyar vett részt. Idén ugyanis a román többségű városi tanács egy helyi román nacionalista újságírót tüntetett ki díszpolgári címmel, s emiatt tiltakozásképpen az RMDSZ és a helyi magyarok zöme távolmaradt a Marosvásárhelyi Napoktól. /B. T. : Nem volt kinek bemutassa magyar tudását Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Az őszi elnökválasztási hadjáratban a magyar szavazatok 5,1–6,2 közötti eredménye jó szereplésnek számít. Az utóbbi öt évben csökkent a magyar közösség lélekszáma, a közélettől való elfordulás kimutatható a felmérésekben, a magyarok között is vannak román pártok jelöltjére szavazók. /Rostás-Péter István: Hány cédula egy jelölt? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Június 27-én az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa – hosszas vitát követően, amely során többen is Markó Bélát találták volna a legalkalmasabbnak -, szavazással döntött, hogy elfogadja a Szövetségi Állandó Tanács javaslatát, és Kelemen Hunor ügyvezető elnököt 67 igennel, 19 ellenszavazattal fogadta el az RMDSZ államfőjelöltjének. Kelemen Hunor hangsúlyozta, üzenethordozó lesz a kampányban. Ez az üzenet elsősorban az erdélyi magyarok üzenete lesz. Markó Béla megtisztelőnek tartja, hogy sokan őt jelölték volna, viszont az RMDSZ elnökének az elkövetkező időszakban többféle feladata van. Az ultranacionalizmus fölerősödése, a Nagy-Románia Párt előretörése közepette oda kell figyelni, hogy ez hogyan befolyásolja a többi pártot, oda kell figyelni a magyar önkormányzatok munkájára. Markó aggodalommal szólt arról, hogy a kormány egymás után hozza a rosszabbnál rosszabb döntéseket, figyelmeztetett a magyar vezetők eltávolítására, arra, hogy leállt sok infrastrukturális beruházás. /Mózes Edith: Markó Béla: „Csak az összefogás adhat távlatokat”. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

Nem meglepő, hogy az RMDSZ állandó tanácsa Kelemen Hunort javasolta az államelnök-jelöltségre. Markó Béla Kelemen Hunort szeretné utódjául hagyni az RMDSZ elnöki székében. Kelemennek viszont eddig nem sikerült olyan ismertségre, elismertségre szert tennie, mely természetszerűen emelné őt a párt élére. Noha művelődésügyi államtitkárként mutatkozott be a politikában, és immár a harmadik képviselői mandátumát nyerte el, a közvélemény-kutatások rendre az RMDSZ másodosztályában mutatják. Az újabb és újabb tisztségek, lehetőségek azt a célt szolgálják, hogy zárja már végre az erdélyi magyar választó is a szívébe az elnök kiválasztottját. Ezért bízták meg az ügyvezető elnöki, majd kampányfőnöki feladattal is. Markó szeme előtt Frunda György példája lebeghet, aki az 1996-os és 2000-es elnökválasztási kampányban olyan népszerűségre tett szert, hogy magát Markót is évekre lekörözte. Frunda sikeréhez azonban kommunikációs készsége, több évtizedes ügyvédi gyakorlata is kellett. Kelemen Hunor eddig nem mutatta, hogy rendelkeznék efféle képességekkel. Erejét az adja, hogy az RMDSZ elnöke áll mögötte. Markó Bélának olyan ember kell a szövetség élére, aki nélküle nem boldogul, akinek szüksége van rá. /Gazda Árpád: Előretolt másodosztály. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

A pápának szándékában áll Romániába látogatni, válaszolva Traian Basescu román államfő korábbi meghívására. A szokásjog szerint azonban ezt meg kell előzze Daniel román pátriárka egy Vatikánba tett látogatása, mondta Marius Gabriel Lazurca, Románia vatikáni nagykövete. Daniel pátriárka valószínűleg az Olaszországban élő románoknál tett látogatása idején találkozik a katolikus egyházfővel, és hívja meg őt Romániába. /Romániába készül a pápa. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./