Anyaországi támogatással létrehozott magyar oktatási nyelvű humán-természettudományi kar nyílt szeptember 25-én az Ungvári Nemzeti Egyetemen, ahol háromszáz magyar diák anyanyelvén folytathatja felsőfokú tanulmányait. A magyar bölcsészet, magyar történelem és európai integráció, valamint fizika és matematika szakokat átfogó új kar ünnepélyes megnyitóján elmondott beszédében Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgató-helyettese hangsúlyozta: a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatás jelenlegi helyzetében nehéz eldönteni, hogy a mostani időszakot a zsugorodás vagy a gyarapodás jellemzi-e. A magyar egyetemi kar megnyitása a gyarapodást jelenti, de vannak aggasztó jelek, tendenciák, amelyekre oda kell figyelni – tette hozzá. /Magyar tannyelvű kar az ungvári egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

Székelyhidi Ágoston író, történész, politikus az Arad megyei Medgyesborzáson született 1935-ben, a nagyváradi premontrei gimnáziumba járt 1946-ig, amíg családját ki nem utasították Romániából. Debrecenben járt egyetemre. 1956-ban részt vett a forradalomban, ezért börtönbe zárták. 1987-ben vezető szerepet játszott az ellenzéki mozgalmakban, az MDF alapító tagja, s 2004-ig egyik vezető politikusa volt, majd 2005-ben kilépett a pártból. Az Erdélyi Szövetség alelnöke, majd elnöke, az 1956-os Emlékbizottság elnöke. Számos díjat, kitüntetést kapott, többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 1955-től jelennek meg írásai – regények, elbeszélések, tanulmányok. Legutóbbi munkái: Nemzet és demokrácia (1998), Magyar századvég (2002), Nemzet és rendszerváltozás (2007). Vizsgálódásai középpontjában a nemzeti önazonosság és önrendelkezés kérdései állnak. Szeptember 29-én tartandó előadásában is (Nemzettudat és nemzetpolitika) ezeket a kérdéseket taglalja majd a Kemény Zsigmond Társaság összejövetelén Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. /Fülöp Géza, a KZST titkára: A KZST vendége: Székelyhidi Ágoston. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

Rövid idő alatt megjelent Sylvester Lajos harmadik, vaskos, nagy formátumú könyve is. Az Ojtoz völgye a hadak útján (A Kárpátok délkeleti átjárójának régi és új keletű históriája) egyetlen tájegységre, Ojtoz völgyére koncentrál, a Szőttesünkben török minták a törökországi kapcsolatainkról szól Rodostó kapcsán. A harmadik kötet Frigyre lépni a szülőfölddel (az összetartozás tudatrezdülése) Válogatott publicisztikai írások /Charta, Sepsiszentgyörgy, 2008/, ebben a szerző utóbbi esztendőkben a Háromszékben és a Gondola internetes portálon közölt publicisztikáiból válogat. Sylvester Lajos az otthon újrateremtésére tesz kísérletet. Hogyan alakul a székelység sorsa, milyenek jövőbeli esélyei, megvalósulhat-e az autonómia, ezeket a kérdéseket járja körül. Két ország, Románia és Magyarország elmúlt éveinek krónikája is a könyv. /Bogdán László: Az otthon újrateremtése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

Mina László: Úton /Fulgur Kiadó, Brassó–Négyfalu, 2008/ című könyve családregény, életrajzi visszaemlékezés, melyet kordokumentumok szőnek át, s már nemcsak a Minák jelennek meg, hanem az egész Brassó megyei magyarság. Brassóban az 1989-es változások után Mina László többedmagával össze kívánta fogni a megye magyarságát, megalapította az RMDSZ Brassó megyei szervezetét, amelynek előbb alelnöke, majd 1990 nyarától 1996 végéig elnöke volt. Az RMDSZ ekkor még az erdélyi magyarság egységes és átfogó érdekvédelmi szövetsége volt. Tevékenységének egyik csúcspontja 1993-ban az RMDSZ III. kongresszusának megszervezése volt Brassóban. 1996 után az RMDSZ fokozatosan letért arról az útról, amelyet a brassói III. kongresszus előírt számára: az önrendelkezésről, valamint a szervezeti belső választások megszervezésének útjáról, amely az erdélyi magyarság kataszterrendszerén alapult volna. A könyvben közzétett kordokumentumok fontosak, a könyvhöz tartozó DVD 106 mellékletet tartalmaz összesen 610 oldalon, valamint négy filmet. /Dr. Kovács Lehel István: Mina László: Úton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

A kommunista ideológiai terror béklyóiból felszabadult római katolikus egyház szellemi építő szerepe mind fokozottabb mértékben jut kifejezésre. A szatmári egyházmegyében számos jel utal erre, elég Hám János és Scheffler János püspökök, valamint Pakocs Károly életművét ismertető, bemutató könyvekre, továbbá a székesegyházat, a Szatmárnémeti és a Nagykároly I. esperesség római katolikus templomai történetét és művészeti értékeit bemutató albumokra és más kiadványokra. A szakrális szellemi építkezés újabb tanújele a Meszlényi Gyula Egyházművészeti Gyűjtemény megnyitása, amely liturgikus tárgyakat, miseruhákat, textíliákat mutat be. A püspökség – dr. Bura László szerkesztésében – külön kiadványban idézte fel Meszlényi Gyula püspök áldásos tevékenységét. /Meszlényi Gyula szatmári püspök 1887 – 1905. Szatmárnémeti, 2008/ A püspök 1887–1905 között állt az egyházmegye élén. Fejlesztette az iskolahálózatot, megépítette az egyházmegye könyvtárát, a Bibliotheca Laurentianát, kezdeményezte az egyházmegye képzőművészeti múzeumának létesítését. Pártolta a szépirodalom, a vallásos és lelki irodalom, a szellemi tudományok művelését, e célból egyesületet, könyvkiadót létesített. A kötetben Muhi Sándor képzőművész Egyházművészet Meszlényi Gyula püspöksége idején címmel emlékezett. Muhi Sándor az egyházmegyei templomok művészeti értékeiről állított össze adatbázist. /Máriás József: Egyházművészeti gyűjtemény Szatmárnémetiben. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 28./

Szeptember 20-án a Szent István Királyról Elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány provinciálisa, a Budapest-Pasarétről, a kárpátaljai Nagyszőlősről, valamint Désről, Déváról, Csíksomlyóról, Kolozsvárról, Szászsebesről, Székelyudvarhelyről érkezett ferences testvérek, Nagyváradról, a Szent Családról nevezett Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek és a szép számban megjelent hívek jelenlétében tartották a kaplonyi ferences plébániatemplomban az újrainduló ferences élet Veni Sancte szentmiséjére. A szentmisét Schönberger Jenő szatmári megyés püspök celebrálta, elmondta, örül, hogy közel 25 éves megszakítás után a ferencesek visszatértek az egyházmegyébe. /Fr. Szilveszter OFM: Veni Sancte a kaplonyi barátoknál. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 28./

A szociáldemokraták és a konzervatívok, a PSD-PC együttes kongresszusa szeptember 27-én megválasztotta Mircea Geoana PSD-elnököt a szövetség kormányfő-jelöltjének. /Geoana a kormányfőjelölt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az RMDSZ erdélyi jelöltlistái elkészültek, néhány Kárpátokon túli és külföldi körzetben a jelöltállítás nem végleges. Reméli, hogy a parlamenti választást megelőző kampány a magyarországi pártok beleszólása nélkül zajlik le. Szóváltás történt nemrég két magyarországi MSZP-s képviselővel, akik kifejtették a véleményüket. Eddig ilyen jellegű viták a Magyar Szocialista Párttal nem voltak, mondta Tibori Szabó Zoltán újságíró. Kelemen Hunor úgy gondolja, a magyarországi pártok képviselői a választási kampányban nem fognak részt venni. Ne oktassanak ki, ne szóljanak bele, ne jöjjenek ide, ne kampányoljanak, szögezte le Kelemen Hunor. Az RMDSZ-nek nem sikerült megegyeznie a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, Kelemen szerint efölött az erdélyi magyar társadalom napirendre tért. Hozzátette: „Tőkés László az eddig megszokott formáját hozza: hol rúg egyet jobbra, hol rúg egyet balra, és megpróbálja eljátszani a független politikus vagy közéleti szereplő szerepét. ” /Tibori Szabó Zoltán: A választások sikerének felelőssége elsősorban az RMDSZ-é. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

„A kampányra tudni fogunk magyarul” – szögezték le többen azok közül a román nemzetiségű jelöltek közül, akiket az RMDSZ indít az őszi parlamenti választásokon több olyan megyében, ahol a magyar közösség számaránya alacsony. Korábban Kovács Péter ügyvezető alelnök és Eckstein-Kovács Péter szenátor is kijelentette, nem kritérium a magyar nyelv ismerete ahhoz, hogy valaki RMDSZ-színekben induljon, Markó Béla RMDSZ-elnök a hét végén azt mondta, a román jelölteknek azért kell tudniuk magyarul, mert a szövetség belső élete, illetve az ülések ezen a nyelven folynak. Tíz román nemzetiségű jelölt került az RMDSZ listájára. A román nemzetiségű bukaresti szenátorjelölt, Marius Lacraru nem tud arról, hogy kötelező lenne a magyar nyelv ismerete. /Mihály László: Magyarlecke román jelölteknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

Hatodik elnöki ciklusát kezdi meg Dávid Ibolya, miután szeptember 27-én ismét az MDF elnökévé választották a párt országos tisztújító gyűlésén, Budapesten. A régi-új elnök mintegy tíz százalékos eredményű parlamentbe jutást ígért. Az MDF viharos előzmények után tartotta tisztújítását: előző nap az MDF vezetősége bejelentette, hogy kizárta soraiból Almássy Kornél alelnököt, aki korábban azzal az indokkal lépett vissza az elnökjelöltségtől, hogy a vele szemben állók közvetítők útján megzsarolták. /Zártkörű MDF-tisztújítás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./ Az MDF országos gyűlésén Markó Béla, az RMDSZ elnöke meghívott vendégként arról beszélt, hogy: "Az erdélyi magyarságnak ma is nagy szüksége van arra a nemzetpolitikára, amelynek alapelveit a rendszerváltás után a Magyar Demokrata Fórum kidolgozta és életbe ültette. A szomszédságpolitikában és a magyar-magyar viszonyban ma sem lehet jobbat, többet mondani, mint ami akkor kialakult, legfennebb elrontani lehet azt, mint ahogy egyesek meg is próbálkoznak ezzel. " Az autonómia kérdéséről kijelentette: "Ma Európának, sajnos, nincsenek általános érvényű etnikai-kisebbségpolitikai normái, csak érdekei vannak. Koszovóról, Dél- Oszétiáról, Abbháziáról más-mást gondol Európa, és így bizony nehéz eldönteni, hogy mi a jó, és mi a rossz. Legalább nekünk, magyaroknak meg kellene kísérelnünk együtt ugyanazt az álláspontot képviselni, mert így talán a magyar glóbuszon is megvalósulna az egység a sokszínűségben, a különböző autonómia-formáktól a határok nélküli nemzeti együttlétig. " /Ismét Dávid Ibolya az MDF elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról beszélt a Magyar Demokrata Fórum (MDF) tisztújító országos gyűlésén, hogy egy megosztott, önmarcangoló Magyarország nem tud érdemben tenni a határon túli magyarokért, ezért az erdélyi magyarok számára fontos, hogy oldódjon a magyar belpolitikában érzékelhető feszültég. A magyar belpolitika a határon túlról úgy látszik, hogy ezek az események túlságosan lefoglalják a magyarországi pártok figyelmét. Markó szerint ez alól az MDF a kivétel. /Markó önmarcangoló Magyarországról beszél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

Tőkés László EP képviselő és Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke Dunaszerdahelyen tartott informális találkozót. Csáky leszögezte: az MKP nem tagja a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsnak (KMAT), amelynek Tőkés László ,,köztudottan egyik szervezője és szorgalmazója". Csáky emlékeztetett arra, hogy pártja a szlovákok rendkívüli érzékenysége miatt az autonómia fogalmát igyekszik elkerülni. Politikai törekvéseiben inkább ennek szinonimáját, az önkormányzatiságot szorgalmazza, és úgy is gondolja, hogy a tényleges önkormányzatiság keretei között a kisebbségi jogoknak is érvényt lehetne szerezni. A mindennapok gyakorlata azonban sajnálatos módon nem ilyen, hanem következetesen magyarellenes – mondta az MKP elnöke. /Csáky Tőkéssel találkozott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

Újra működő önkormányzata van Székelyudvarhelynek. Zilahi Levente, Székelyudvarhely alpolgármestere elmondta, hogy a tanácsülések az együttműködés szellemében zajlanak. Zilahinak Bunta Levente polgármesterrel elfogadható, sőt korrekt munkatársi kapcsolata van. /Bús Ildikó: „Zöldülő” székely anyaváros. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

Az idén először kiosztásra váró Slavici-díjről és a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport sorsáról egyeztetett Budapesten a magyar szaktárca illetékeseivel Demeter András művelődési államtitkár. Hamarosan megkezdődhet a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálása, miután a felek aláírják a kolozsvári városháza, a magyar és a román művelődési tárca közötti háromoldalú megállapodást az alkotás felújításáról – számolt be Demeter András művelődési államtitkár. /Szávuj Attila: Új ruhát kap Mátyás király. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

Az anyanyelvi oktatás megerősítésének fontosságára hívja fel a figyelmet a Magyar Állandó Ifjúsági Értekezlet (MÁIÉRT) harmadik találkozójának záróközleménye. A hétvégén Nagyváradon megtartott rendezvényen jelen voltak a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), a Fidesz ifjúsági tagozata, a Magyar Koalíció Pártja Via Nova Ifjúsági Csoportja, illetve a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői. A közlemény aláírói a kisebbségi kérdés egyetemes megoldási javaslataként támogatják a határon túli magyar érdekképviseleti szervezetek önrendelkezési törekvéseit, és üdvözlik az összmagyarság érdekeit képviselő brüsszeli iroda létrehozásának szándékát. A tagszervezetek képviselői aktuálpolitikai előadást tartottak a magyar kisebbség és az érdekképviseletek helyzetéről Romániában, Szerbiában és Szlovákiában. A műhelymunka során a résztvevők megegyeztek abban, hogy szorgalmazzák a felvidéki sikeres szórványvidéki iskolaprogram délvidéki és erdélyi átültetését. /A MÁIÉRT az anyanyelvért. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

A közelgő magyar–román kormányülést előtt tanulmányi utat szerveztek román újságíróknak, a magyarországi román közösséghez. A román sajtó képviselői korábban gyakran szembesülhettek az erdélyi magyarság elégedetlenségével, jogköveteléseivel, arról viszont alig hallhattak, miként él a magyarországi román közösség. Az erdélyi magyar újságíró azt látja, hogy a magyarországi románok élvezik a kollektív jogokat: már csak a meglévő kulturális autonómiájuk részletkérdései miatt keseregnek. Közben az erdélyi magyar közösség kulturális autonómiája csak álomnak tűnik. Az erdélyi magyarságnak a magyarországi románok ügyét is szívükön kell viselniük. /Gazda Árpád: Az elvszerűség követelménye. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

A magyarországi román kisebbség képviselői szerint visszafordíthatatlannak tűnik a közösséget sújtó asszimiláció, amellyel az egyház és az iskola is nehezen képes felvenni a küzdelmet. Közösségük lassú, de biztos beolvadására hívták fel a figyelmet a magyarországi románok képviselői a Project on Ethnic Relation (PER) amerikai civil szervezet által a Bánságban és Magyarországon élő kisebbségek helyzetét taglaló konferencián. A magyarországi román vezetők arra panaszkodtak, hogy a román nemzetiségű fiatalok többsége már a családon belül sem beszél anyanyelvén. A 2001-es népszámlálás szerint Magyarországon közel 11 ezren vallották magukat románnak, közülük viszont csak nyolcezren jelentették ki, hogy beszélik is anyanyelvüket. „Elősegítené a nyelvi identitás megőrzését, ha az Aradról, Temesvárról áttelepült román családok hozzánk íratnák gyermekeiket, többségük azonban továbbra is az anyaországban iskoláztatja csemetéjét” – nyilatkozta Iulia Olteanu, az 57 diák oktatását ellátó battonyai román iskola igazgatója. Magyarországon 12 településen működik vegyes tannyelvű, román tagozatokat is magában foglaló iskola, középiskolai szintű képzés kizárólag a gyulai Nicolae Balcescu Gimnáziumban folyik. Juhász Tibor, a Magyarországi Román Önkormányzat gyulai hivatalvezetője szerint a román oktatásra a tekintetben is veszély leselkedik, hogy a helyi önkormányzatok a diáklétszám alapján juttatott fejpénz formájában finanszírozzák a tanintézeteket, ha kevés a román tanuló, akkor a finanszírozáshoz szükséges különbséget a kisebbségi önkormányzatnak kell előteremtenie. A templomba járó hívek számának folyamatos apadására panaszkodik Siluan Manuila gyulai ortodox püspök is, aki szerint a 11 lelkész által lefedett 21 magyarországi görögkeleti egyházközségben az istentiszteletre legtöbb hatvan lélek jár. /Rostás Szabolcs: Otthon sem beszélnek románul. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

Elnöki mandátumának jövő februári lejárta után további négy évig irányíthatja a Duna Televíziót Cselényi László, erről döntött a köztelevíziót felügyelő közalapítvány kuratóriuma. A hivatalban lévő elnök egy vokssal kapott többet az újrázáshoz szükséges 24-nél, egy szavazat érvénytelen volt, míg nyolcan amellett foglaltak állást, hogy ne hosszabbítsanak. Veres László, a közalapítvány ellenőrző testületének elnöke közölte, hogy az ülésen incidens történt. Az ÚMSZ megkeresésére Cselényi László tagadta, hogy botrány lett volna a kuratóriumi ülésen. A tévéelnök nem kívánta kommentálni azt, hogy a Fidesz kurátorai nem rá adták voksukat. Szőcs Géza kurátor is Cselényi ellen, vagyis a pályáztatás mellett szavazott. /Lokodi Imre: Duna Televízió: elnök marad Cselényi László. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

Idén közel 16 ezer diák jutott be a Babes–Bolyai Tudományegyetemre (BBTE), de a bentlakásokban mindössze 7 ezer helyet tudnak biztosítani a gólyáknak. A BBTE diákjai közül 9 ezren, a több felsőfokú oktatási intézmény elsőévesei közül újabb 6 ezren keresnek kintlakást. A bentlakás ára 80, maximum 120 lej egy hónapban, internettel együtt. A kintlakásokért fejenként 360–400 lejt kell fizetni, és ebben még nincs benne a közköltség és a világhálóhoz való hozzáférés. /Diákinvázió: több mint 15 ezer fiatal keres kintlakást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

A hét végén Szovátán tartotta a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) a tizenhetedik vándorgyűlését. Közel háromszáz erdélyi és magyarországi vállalkozó, egyetemi tanár, állami tisztségviselő, közgazdász hallgatta meg az előadásokat. A vállalkozói környezet és kultúra európai összefüggésben címszóval rendezett programpontok közül különösen érdekesnek bizonyult dr. Kádár Béla akadémikus előadása, amely a közgazdasági elmélet paradigmaváltó szemléletét ismertette. A vállalatoknak társadalmi felelősségük is van, ami azt jelenti, hogy a saját problémáin túl csatlakozik a társadalmi problémák megoldásához is – fejtette ki Angyal Ádám professzor előadásában. A vándorgyűléssel egy időben a szervezet tisztújítására is sor került. Coltea Tibor elnök és Szécsi Kálmán vezetőségi tag hangsúlyozta: céljuk az, hogy a romániai magyar közösség életében jelentősebb szerepet vállaljon az RMKT, megerősítsék a helyi szervezeteket. A jövő évi vándorgyűlést Aradra tervezték. /(karácsonyi): Társadalmilag felelős közgazdászok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

A Tasnádi Líceumnak 593 diákja van. A líceumi évfolyamok három osztállyal működnek, amiből az egyik osztály magyar tannyelvű, és a szakiskolai tagozaton tavalytól indult egy magyar tannyelvű, mechanika profilú osztály is. Az iskola októberben ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, 1958-ban nyitotta meg kapuit, tájékoztatott Ruff Zsófia aligazgatónő. A polgármesteri hivatal közbenjárásával áttértek a gázfűtésre. A műkedvelő csoport iskolanapokon, farsangi, karácsonyi és húsvéti ünnepségeken is fellép műsorával. /Kovács Albert: Októberben 50 éves a Tasnádi Líceum. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 29./

Isten szép ajándékai a feladatok, azokat megoldani pedig annyit jelent, mint minden körülmény között szembenézni az élet nagy kihívásaival – ezeket a gondolatokat értelmezte életre, cselekedetre ösztönzően Sepsiszentgyörgyön Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója. Ez a szociális alapítvány jelenleg mintegy másfél ezer erdélyi árva, nehéz sorsú gyermek neveléséről gondoskodik, Háromszéken is több településen /Kovásznán, Árkoson, Esztelneken és Sepsibükszádon/ tevékenykednek. A szeptember 27-i közönségtalálkozón zsúfolásig telt a Megyei Könyvtár Gábor Áron Terme. Böjte Csaba vallja, ,,nagyon nehéz azt mondani, hogy engem nem érdekel", s mivel Dél-Erdély szórványvidékein, a Zsíl völgyében nagyon sok teljesen magára maradt, székely származású család került felfoghatatlanul nehéz helyzetbe, támogatásukra mindig nagy szükség van. Böjte Csaba hisz abban, hogy a gyermek nem más, mint ,,Isten szép csodája", kik között nem lehet selejt, lehajol az apróságokhoz, és azt mondja nekik: én vagyok az edző, akarsz te bajnok lenni? A szó legnemesebb értelmében készítik fel őket az életre, az általuk nevelt árvák 60–70 százaléka főiskolára kerül. Ugyanaznap este Bardócz Csaba református lelkész ismertette az általuk kezdeményezett, Áldás népesség nevű mozgalmat. /Mózes László: Aki bajnokokat nevel (Böjte Csaba Sepsiszentgyörgyön) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

Szeptember 27-én Aradon az RMDSZ székházában a Máltai Szeretetszolgálat aradi vezetői meghitt hangulatú összejövetelt szerveztek támogatóik, együttműködő partnereik és önkénteseik számára. A Máltai nap elnevezésű baráti találkozóval az Aradi magyar napok rendezvénysorozatot nyitották meg, Farkas Viktória, a segélyszervezet aradi elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy jelenleg nyolcvanöt taggal dolgoznak. /Sólya R. Emília: Máltai nap. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

A Kolozs-Dobokai Római Katolikus Főesperesi Kerület szervezésében a gyulafehérvári főegyházmegye millenniumi évének helyi megnyitó ünnepségét tartották szeptember 26-án Kolozsváron. Fodor György piarista konfráter Sas Péter magyarországi művelődéstörténész munkásságát méltatta: „Sas Péter neve – a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, aki többek között Kós Károly-díjban is részesült – nem ismeretlen Kolozsváron és Erdélyben: innen származó felesége és lelkisége köti őt ide, s évek óta rendszeresen közöl az erdélyi lapokban” Sas Péter 1998-ban a kolozsvári Szent Mihály-templom és a ferences templom, rá egy évre pedig a piarista templom leírásával ajándékozta meg a kolozsváriakat. Idén januárjában bemutatták A piarista rend kincstára című munkáját. Sas Péter munkájának legújabb bizonyítéka a jövő hónapban bemutatásra kerülő, s az erdélyi római katolikus egyház történetének egy jókora szeletét felölelő könyv lesz. Sas Péter Juhász Tamást, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet professzorát köszöntötte, majd rámutatott: a megpróbáltatások ellenére alkotó nép megmaradása csakis az egyháznak s a hitnek köszönhető. Sas Péter kitért az 1009-es évi gyulafehérvári egyházmegye-alapító bulla keletkezéstörténetére, majd felidézte az elmúlt időket a XX. században átélt megpróbáltatásokig. Sas Péter kiemelte Majláth Gusztáv Károly püspök és Márton Áron püspök bátor kiállását az erdélyi magyarság és a római katolikus hit védelmében. /(N. -H. D.): Millenniumi ünnepség kezdődött. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

A testvérvárosi hagyományok elmélyítése céljából szeptember 27-én Pécsett ülésezett a Pécs–Arad kultúrbizottság. Az aradi küldöttséget Bognár Levente alpolgármester vezette. Megbeszélték a pécsiekkel a 2008-as programok tapasztalatait, egyeztették a még hátralevő közös események napirendjét, taglalták a 2009-es tervezetet is. A pécsiek által koordinált Zala György kiállítás október 4-én nyílik Aradon, miután Lendván és Zalaegerszegen már megtekinthette a nagyközönség. /Irházi János: Pécs–Arad kultúrbizottságainak találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

Nagyszentmiklóson, Bartók Béla szülővárosában néhány tucatnyi nagyszentmiklósi, temesvári és szegedi zenész és zenerajongó vett részt szeptember 27-én a nagy zeneszerző halálának 63. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen. A Bartók emlékműnél elmondott ünnepi beszédében Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke arra emlékeztetett, hogy 2002 óta, amikor állandó határátkelő nyílt Nagycsanádnál, a határ két oldalán élő zenebarátok együtt ápolják a Bánság nagy szülöttjének emlékét, évente többször is találkoznak Nagyszentmiklóson. A megemlékezés résztvevői koszorúkat helyeztek el a Bartók emlékműnél, majd ünnepi hangversenyre került sor a Nákó-kastély dísztermében. Tamás Sándor elmondta: az utóbbi években a Pro Bartók Társaság több mint 40 koncertet szervezett Nagyszentmiklóson, az idén ez volt már a harmadik, Bartók emlékének tisztelgő zenei esemény. A szegedi és a temesvári egyetem zeneművészeti karának tanárai és hallgatói immár rendszeresen találkoznak és koncerteznek Nagyszentmiklóson. /Pataki Zoltán: In memoriam Bartók Béla. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

Mesedarabbal, Békés Pál Félőlény című darabjával indítanak szeptember 30-án a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban, Szilágyi Regina rendezésében. Szívesen vállalta a rendezést, mondta Szilágyi Regina, a szatmári Északi Színház berkeiben működő Brighella bábtagozat vezetője, rendezője. /Kovács Csaba: Földi és égi rémek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

A Szabadkai Népszínház Szomorú vasárnap című előadásával nyitotta meg a hét végén 2008-as őszi évadját az Aradi Kamaraszínház. Az Aradi Kamaraszínház főként befogadó színházként működik, így biztosítva a közönség számára a romániai és magyarországi színházi élet minél szélesebb körű bemutatását. Az őszi évad vendégei többek között Eszenyi Enikő, Jordán Tamás, Mácsai Pál, a temesvári Csiki Gergely Színház, a Békés Megyei Jókai Színház, a Szegedi Árnyszínház és a Gyulai Várszínház lesz. /Évadnyitó az Aradi Kamaraszínházban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

Vetési Nándor színinövendék jó ideje járja pódiumműsorával a szórványvidéket, ezért nevezte őt Baracsi Levente a szórvány apostolának az arad-belvárosi református egyház gyülekezeti termében, ahol most Vetési Nándor fellépett. Vetési saját útját járja, Ifjú szívekben élek című összeállítása a 21. század emberének gondolati és érzelmi világához szól. Ady költeményeinek gazdag skáláját vonultatja fel. /Puskel Péter: A „szórvány apostola” = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

Dr. Szabó Márton, gyermeksebész főorvos Égig érő jegenye /Kriterion Könyvkiadó/ címmel adta ki visszaemlékezéseit. A kötet bemutatóján, szeptember 25-én, az evangélikus püspökség Reményik Sándor Galériájában, H. Szabó Gyula, a kiadó vezetője emlékeztetett: a széki származású, Kolozsváron élő nyugalmazott sebészfőorvos könyve egy hosszabb sorba illeszkedik, amelynek elején Győri Klára emlékezetes kötete áll, a Kiszáradt az én örömem zöld fája. Ezt a munkát több könyv követte, így az érdeklődő olvasó közelebbről megismerkedhet Szék közelmúltjával, az ottani népélet mindennapjaival. Szabó Márton könyvének első része taglalja a Széken eltöltött gyermek- és ifjúkort, a terjedelmesebb második rész orvosi helytállását és családi életét eleveníti fel. Jancsik Pál költő, szerkesztő az erdélyi memoárirodalom gazdagságáról beszélt, kezdve a régi, klasszikus emlékiratoktól a manapság napvilágot látó oral history körébe sorolható könyvekig. /M. Sz. : Könyvbemutató a Reményik Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Visszaélés történt a Maros Megyei Tanács a Transparency International (TI) monitorizáló jelentése szerint az uniós strukturális alapok hazai felhasználásakor. Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke önkényesen, szavazásra bocsátás nélkül jelölte ki tavaly azt a civil szervezeti képviselőt, aki tagja a Regionális Operatív Program pályázatait elbírálni hivatott bizottságnak. /Oborocea Mónika Visszaéléssel vádolják Lokodit. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./