A sepsiszentgyörgyi autonómia-népszavazás megszervezéséről szóló tanácshatározat-tervezet visszavonását kéri a Kovászna és Hargita megyei Románok Civil Fóruma. A Magyar Polgári Párt frakciójának kezdeményezésére a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal múlt héten bocsátotta közvitára a határozat-tervezetet, melynek tárgya a Kovászna megye határainak módosítását érintő referendum megszervezése. A Románok Civil Fóruma provokációnak minősíti, hogy a népszavazást éppen a román nemzeti ünnep környékén, november 30-án tervezik megtartani. Ioan Solomon elnök nyílt levele szerint: Antal Árpád polgármester felelőssége, hogy ne adjon teret az autonómia-népszavazást érintő alkotmányellenes kezdeményezéseknek, amelyek, megfogalmazása szerint „veszélyesek a térség nyugalmára”. „Nem áll módomban visszavonni a tervezetet, hiszen nem is én kezdeményeztem, hanem a polgári frakció” – reagált erre a sepsiszentgyörgyi elöljáró. /Kovács Zsolt: „Provokáció a referendum” = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Maros megye legerősebb, magyar többségű választókörzete jött létre az RMDSZ erőfeszítései nyomán: a szövetségnek sikerült megakadályoznia, hogy a magyarok által lakott településeket más-más választókörzetekbe csoportosítsák, ezáltal elérte azt, hogy a magyar szavazatok ne szóródjanak szét. Magyar szempontból legnagyobb a Küküllő, Nyárád és Maros mentét magába foglaló szenátori választási körzet, amelyben Markó Béla, az RMDSZ elnöke indul a novemberi parlamenti választásokon. Az RMDSZ értelmezése szerint Maros megye keleti, zömében magyarlakta régiója szerves részét képezi a Székelyföldnek, amelynek a következő években hangsúlyosabb önállóságot kell biztosítani. /Nincs erős Székelyföld a Küküllő, Nyárád és Maros mente nélkül. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

Nyílt levelet írtak Jakubinyi György érseknek a kolozsvári Római Katolikus Teológiai Líceum és a Pázmány Péter Római Katolikus Általános Iskola tanulóinak szülei. Tiltakoztak amiatt, hogy a Báthory István Líceumba beolvasztották az iskolát Kovács Sándor főesperes kérésére. Az érsek elutasította a szülőkkel való találkozást, arra hivatkozva, hogy az egész ügyről utólagosan értesült, s ezen változtatni már nem tud. A szülők mégis kérik, hogy az érsek kezdeményezze az intézkedés visszavonását /Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

A Szabadság közölte a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Becsületbíróságának határozatát Kató Béla elnök és Dávid László rektor, a Sapientia Alapítvány, valamint az Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetői által Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság napilap munkatársa ellen emelt etikai panasza kapcsán. Megállapították, hogy Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság napilapbanegjelent, kifogásolt írásaiban nem sértette meg súlyosan a MÚRE Etikai Kódexét, egyes panaszpontok esetében azonban megállapítható, hogy az újságírónak körültekintőbben és előítéletektől mentesen kellett volna eljárnia, ezért szóbeli figyelmeztetésben részesítik. A lap hozta a tíz pontos indoklás szövegét is. Az Etikai Bizottság nem hirdetett igazságot a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és Tibori Szabó Zoltán újságíró között. Az újságíró megállapításait szakértelemmel tette, de tetten érhető előítélete, a tények gyűjtésében pedig lehetett volna körültekintőbb. /A MÚRE becsületbírósági határozat a Sapientia egyetem kontra Tibori Szabó ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

A Hargita-hegységen alapuló, tájazonos, a helyi kulturális, természeti adottságokat szem előtt tartó integrált gazdasági rendszer kialakítása volt a témája a szeptember 24-én tartott konferenciának, amelyet a Hargita megyei Homoródfürdőn szerveztek. A találkozón az érintett helyi és megyei önkormányzati képviselők, a helyi közbirtokosságok vezetői vettek részt. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elmondta, az elkövetkező években egy olyan nagyszabású elképzelés megvalósítása a cél, amelynek fő mozgatórugói a Hargita-hegység gazdaságilag kiaknázható adottságai lesznek. Infrastrukturális beruházások várhatók a télisportok gyakorlásának terén, továbbá kilátók épülnek, túraösvényeket, kerékpárutakat alakítanak ki. Létre kell hozni a Székelyföld egységes marketingstratégiáját, amelynek elsősorban a turizmusra kell támaszkodnia. A stratégia lényeges eleme, hogy a Hargita-hegységet márkanévként kell felfogni. „Összefogva megnyílik a lehetőség nagy összegű uniós alapok és kormánytámogatások lehívására” – hangoztatta Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke. /A Hargita mint márkanév. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

Továbbra is terrorizálják szomszédaikat a Temesvár központjában élő romák. Ovidiu Draganescu prefektus, akit korábban szintén halállal fenyegettek, a helyszínre látogatott. Többen feltételezik, hogy azért támadják őket a romák, mivel meg akarják szerezni a városközpontban található, régi ingatlanokat. Hasonlóképpen nyilatkozott a látogatást követően a prefektus is, azt tanácsolta a lakosoknak, hogy tegyenek minél több panaszt a rendőrségen, hogy a romákat folyamatosan felügyeljék. /Terror Temesváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

Ján Slota, a Robert Fico kormányához tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke ismét a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF) és annak házigazdáját, Szili Katalint támadta a szlovák Joj Televízióban. Azt mondta, hogy az „intézményesített KMKF szó szerint a magyar parlament kamarája”, és azt állította, hogy a szlovák parlament MKP-frakciójának képviselői az Országgyűlés házelnöke, „Katalina Sziliová Szlovákia területi egységének megbontását célzó utasításainak rendelik alá magukat”. Miközben Magyarország mostohán bánik a területén élő kisebbségekkel, „a független Szlovák Köztársaság területén az állam hivatalos nyelvén nem tud szót érteni” – mondta Slota, kifogásolva, hogy a magyarok magyarul beszélnek. Slota ezúttal koalíciós partnereit, Robert Fico kormányfőt, a Smer-SD elnökét és a Néppárt-HZDS élén álló Vladimír Meciart is bírálta, amiért szerinte nincs bennük elég kurázsi ahhoz, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselőit a pozsonyi parlament előtt számoltassák el arról, „szlovák képviselői esküjüket megszegve” mit követtek el Budapesten Szlovákia ellen. Közben Budapestre készül vizsgálódni Dusan Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettes, hogy beszámoljon a szlovák parlamentnek arról, mit követtek el az MKP képviselői, amikor részt vettek a KMKF szeptember 12-i ülésén. A Fico-kormány emberi és kisebbségi jogokat felügyelő alelnöke a három szlovák kormánypárt felkérésére októberben tesz jelentést a pozsonyi parlamentnek, amely felelősségre akarja vonni az MKP-t. /Slota újabb kirohanása. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

Klárik Lászlót nevezték ki Kovászna megye menedzserévé. A háromszéki önkormányzat megtartotta a versenyvizsgát a megyemenedzseri állás betöltésére. A tisztségre ketten pályáztak: Klárik László, a SAPARD, illetve a Vidékfejlesztési és Halászati Ügynökség volt országos igazgatója és Dan Andrea gazdasági mérnök. A magasabb pontszámot Klárik László kapta. A Magyar Polgári Párt frakciójának kilenc tagja fenntartásokkal szavazta meg az állás létrehozásáról szóló határozatot. /Bíró Blanka: Menedzser Kovászna megye élén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

A Magyar Polgári Pártot /MPP/ nagyrészt az RMDSZ-ből kiszorult – zászlaja alatt levitézlett – politikusok alkotják, akik azzal vádolják az RMDSZ-t, hogy annak legfőbb célja csupán a hatalmon maradás, írta Muszka Sándor. Az MPP pedig a magyarság megváltását tette a hatalomra jutás feltételévé. /Muszka Sándor: A székely bácsi tehene. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

A marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem kínálata a romániai magyar oktatásban premiernek számító látványtervezői szakkal bővült. Gáspárik Attila, az egyetem rektora elmondta, 326 diák kezdi tanulmányait a tanintézetben. Magyar tagozaton 170 hallgató vesznek részt alap- vagy mesterképzésben, közülük 72-en elsőévesek, 9-en pedig Magyarországról érkeznek az egyetemre. Állami támogatásból a nyári szünidőben felújították az egyetem központi épületét. A magyar, illetve román tagozat számára többek között 3–3 gyakorlótermet alakítottak át és szereltek fel multimédiás rendszerrel. Ősszel még két gyakorlóterem készül el a két tagozat számára. Az egyetem kiadójának és kutatóközpontjának is otthont adó új épületet a tervek szerint decemberben adják át. Az idei tanévtől új tanárok érkeznek az egyetemre: a zenepedagógia szakra például Molnár Bögözi Tünde orgonaművész. Lefektetik az egyetem új bábszínház épületének alapkövét, a tervek szerint jövő ősszel adnák át az épületet. Idén lesz a bábszínész szak akkreditációja. A végleges működési engedély megszerzése előtt áll a zenepedagógia szak is. /Nagy Székely Ildikó: Jobb lábbal "ébred" a színi. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

Bővített, „csángósabb” és illusztrációkban gazdagabb olvasókönyv kerülhet hamarosan a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége oktatási programjában részt vevő gyerekek kezébe. Mivel Csángóföldön nincsenek magyar könyvtárak, nincs hozzáférése sem tanárnak, sem diáknak a magyar olvasás tanítására szolgáló könyvhöz, szükséges a magyar olvasókönyv, mondta Hegyeli Attila, a MCSMSZ oktatási programjának felelőse. A kétkötetes kiadvány a harmadik olvasókönyv csángók számára, melyben ezúttal a csángó nyelvjárásnak megfelelő szövegekre fektettek nagyobb hangsúlyt. A kétkötetes, kötetenként 1250 oldalas olvasókönyvet a Csángóföldön magyarul tanító tanárok állították össze. A könyveket a tanév idejére osztják ki majd vagy az iskolában használhatják a csángó gyermekek. /Székely Zita: „Csángósabb” olvasókönyv. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Szatmárnémetiben szeptember 26-a és október 23-a között lesznek idei Szatmári Zenei Napok. Idén is várnak érdeklődőket a szomszédos magyarországi településekről. Fátyol Rudolf, a szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia igazgatója elmondta, a szatmári közönség mindig hatalmas érdeklődést mutat a rendezvény iránt. Szeptember 28-án Ruha István nagykárolyi hegedűművészre emlékeznek. A fesztivál történetében másodszor rendezik meg a Ruha István nevét viselő nemzetközi tehetségkutató versenyt. /Végh Balázs: Őszi harmóniák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

Zsúfolásig megtelt a hatalmas kolozsvári Szent Mihály-templom Sebestyén Márta, Gryllus Vilmos és Gryllus Dániel koncertjén. Tizenöt Zsoltár címmel Kolozsváron kezdték az erdélyi körutat: a zsoltárhangversenyre hét erdélyi vallási közösség hét templomában kerül sor. /Köllő Katalin: Zsoltárhangverseny a Szent Mihály-templomban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Testvérvárosi találkozót rendeztek szeptember 19. és 21. között Nagykállón erdélyi, kárpátaljai és szlovákiai részvétellel. Erdélyt Tasnád képviselte a Sváb Néptáncegyüttessel, Kárpátaljáról Nagytécső, míg Szlovákiából Borsi települések voltak jelen a találkozón. Megemlékezésekre, kézműves-foglalkozásokról tartott bemutatókra, helytörténeti vetélkedőre, kórushangversenyre, konferenciára került sor. /Kovács Albert: Testvérvárosi találkozó. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 25./

Nagyenyeden a bor és testvérvárosok ünnepének záró rendezvényeként a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban került sor ifj. Lőrincz Zoltán közel húsz fényképből álló kiállítására. A kiállított képek fő témája Nagyenyed épített öröksége: a történelmi városmag. /Józsa Miklós: Enyedi képek, enyedi hangulatok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában. A művészt tavaly Pro Cultura Hungarica Emlékplakettel tüntették ki. A vasvillák, ekedarabok, patkók, láncdarabok, vasfogók, lakatok megnemesednek a művész alkotói fantáziája révén. Kovács Géza gazdag munkásságát Veres Elza Emőke doktorandus ismertette. Az ötvenéves, Marosvásárhelyen született szobrász mérnöki diplomával rendelkezik, 15 éven keresztül szakmájában dolgozott, de hosszú ideje csak a szobrászatnak él. Monumentális köztéri alkotásai Magyarországon több helyütt, valamint Romániában Szászrégenben és Galacon láthatók. /Máthé Éva: Micsoda vas! = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

Baróton a Tortoma Önképző Kör rendezvényén Erdővidék Múzeumának Kászoni Gáspár Termében élénk érdeklődés közepette került sor a székely kultúráról szóló beszélgetésre. A meghívott vendég Sylvester Lajos és az erdővidéki gyökerű Benedek Huszár János volt. Megállapodtak abban, ha van igény a Székely Kultúra Napjainak megszervezésére, akkor indokolt a rendezvény lebonyolítása. A Tortoma Önképző Kör névadó szava tizennyolc erdővidéki bronzkori halomsírt őrző, mondákat és legendákat szülő hegy neve. /(csernátoni): A Székely Kultúra Napjai Baróton (A Tortoma Önképzőkör kezdeményezése) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

További erdélyi médiaterjeszkedésbe kezd a Krónika című napilapon keresztül a magyarországi Vegyépszer-csoport. Az online médiában készül erősíteni a cég, méghozzá úgy, hogy hírportállá fejlesztik a Krónika internetes oldalát, amely egyik célja a Transindex piacvezető pozícióját megtörni. A napokban hirkereso.ro konkurenciájaként jelent meg a hirfigyelo.ro hírgyűjtő portál, mely a gyorsaságot részesíti előnyben a tematikával szemben. (transpost. ro) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

Szatmár megye legolvasottabb hírportálja, a Szatmar.ro hároméves születésnapja alkalmából jelentős változtatásokon esett át, megújult, számos hasznos funkcióval gazdagodott. Lehetőség nyílik a hírek véleményezésére, értékelésére, a képeslapok, játékok és háttérképek még gazdagabb kínálatából válogathatnak az olvasók. /Megújult a Szatmár. ro. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 25./

Az élete delén túljutott uzoni Antal Bélát mindaz foglalkoztatja, ami a természettel és a környezettel kapcsolatos, számtalan mentő javaslata öltött testet az elmúlt évtizedekben. Szinte közelharcot vívott a diktatúra idején azért, hogy védetté nyilvánítsák az uzoni határban lévő Kupán-tavakat, ő tárta fel a Feketeügy uzoni szakaszának martjából a pliocén kövületekben gazdag kékmárga-rétegeket. Leírta elképzeléseit arról, miként mehetett végbe a székelyek letelepedése ezen a területen. Szerinte az Olt, a Feketügy és a Tatrang volt az a vízfolyás, amely nagy mennyiségű hordalékkal feltöltötte ezt a medencét. A Kőről kőre című írása tudományos autodidakta telitalálat. Antal Béla tudományos látomásai kuriózum számba mennek. Minden, amit leír, tökéletesen megfelel a történeti földrajzi feltevéseknek. Jártas a helytörténetben is. Uzonnal kapcsolatosan értékes adatokat őriz. Antal Béla rövid írásai, tudomány- és helytörténeti adatai részei lehetnének annak az uzoni monográfiának, melyet talán évtizede készít a helybeli iskola tanára, Ambrus Anikó. /Kisgyörgy Zoltán: Látogatás egy autodidaktánál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

Sokan nem is tudják, hogy ősük részt vett az 1848–49-es szabadságharcban – mondotta Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban szeptember 24-én Demeter Lajos sepsiszentgyörgyi történész, aki Demeter Lászlóval, Erdővidék Múzeumának vezetőjével közösen megjelentette a mai Sepsiszentgyörgy területéről származó szabadságharcosok életrajzi adatait tartalmazó Honvédnévkönyvet. /Honvédnévkönyv. Sepsiszentgyörgyiek 1848–1849-ben, Tortoma Könyvkiadó, Barót/ Demeter Lajos hangsúlyozta, Háromszék önvédelmi harca egyik legszebb mozzanata nemzeti történelmünknek. Hozzátette, olyan hatalmas munka az adatok összegyűjtése, hogy valószínűleg soha nem jutnak a végére, a jövőben székekre lebontva megjelentetik az onnan származó honvédek adatait. A hozzászólások során elhangzott: a honvédsírokat, a Székely Mikó Kollégium honvéd tanárainak sírjait nem gondozzák. /(Szekeres): Sepsiszentgyörgyi honvédek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

Az 1990-es évekig a magyar nyelvi szótárak többnyire a magyarországi magyar nyelv szótárai voltak abban az értelemben, hogy nem vették figyelembe a kisebbségi magyar nyelvváltozatok regionális köznyelvében jelentkező, az adott régióban általánosan elterjedt, közhasználatúnak tekinthető szavakat, szószerkezeteket. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával olyan nyelvi irodák, kutatóállomások jöttek létre a külső régiókban, amelyek célul tűzték ki a kisebbségi magyar nyelvváltozatok kutatását, és vállalták a magyar nyelvi tervezés konkrét és aktuális feladatait. Ezek az irodák a következők: Erdélyben, Kolozsváron a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet (Péntek János szakmai vezetésével), Felvidéken, Dunaszerdahelyen a Gramma Nyelvi Iroda (Szabómihály Gizella irányításával), Kárpátalján, Beregszászon: Hodinka Antal Intézet (Csernicskó István vezetésével), a Vajdaságban Magyarkanizsán a Magyar Nyelvi Korpusz (Papp György igazgatásával). Ezen kívül egy-egy munkatárs részt vesz a kutatóállomások közös munkálataiban Horvátországból, a Muravidékről (Szlovéniából) és Burgenland tartományból (Ausztriából). Ezeknek a nyelvi irodáknak kiemelten fontos közös munkája a Határtalanítás nevű nyelvészeti program. A határtalanítás azokra a nyelvészeti (leginkább lexikológiai, lexikográfiai és korpusznyelvészeti) munkálatokra vonatkozik, amelyeknek célja az, hogy az újonnan készülő vagy átdolgozott magyarországi nyelvészeti kiadványokban elterjedtségük megfelelő mértékben jelenjenek meg a magyar nyelv határon túli változatainak lexikai elemei. elterjedt, általánosan használt vagy kultúrspecifikus fogalmat jelölő szavak számbavételéről és megjelenítése a cél. Ilyen szavak a romániai magyar nyelvhasználatban például: cserge, kaláka, líceum, prefektúra, szekuritáté stb. A határtalanítás programjának egyfajta előzménye volt az Értelmező kéziszótár Pusztai Ferenc főszerkesztésében az Akadémiai Kiadó megjelent második kiadása 2003-ban (ÉKSz2). Ez az első olyan magyar szótár, amely lexikai anyagába beépíti a külső régióban élő magyarok nyelvhasználatának olyan reprezentatív elemeit, amelyek általánosan elterjedtek. Három nagyobb nyelvterület, az erdélyi, a felvidéki és a kárpátaljai nyelvhasználata került a szótárba. A határtalanítás program első eredménye az Osiris Kiadónál 2004-ben Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila szerkesztésében megjelent helyesírási szótár. Ez az első olyan magyar szótár, amely nagyobb mértékben beépíti anyagába a külső magyar nyelvterületek fontosabb településneveit (Beregszász, Magyarkanizsa, Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Kalotaszentkirály stb.), és más földrajzi neveket (Király-hágó, Erdélyi-középhegység) Kalotaszeg, Muravidék stb.), valamint a kisebbségben élő magyarság fontos intézményneveit (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Babeş-Bolyai Tudományegyetem stb.)Bővebben merít a kisebbségi magyar beszélők szókincséből az Osiris szótársorozat második kötetként megjelent Idegen szavak szótára. A Tolcsvai Nagy Gábor által szerkesztett, 2007-ben megjelent szótár anyaga teljes egészében felöleli a Kárpát-medencei magyar nyelvterületet. Így az ismert nagyobb régiók (Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság) mellett horvátországi, szlovéniai és ausztriai magyar nyelvi adatok is találhatók a kötetben. Szintén 2007-ben jelent meg a Tinta Könyvkiadó gondozásában egy másik olyan szótár, amely a nyelvi határtalanítás programjába illeszkedik: az Értelmező szótár+ (főszerkesztő: Eőry Vilma). A szótár határon túli nyelvhasználatból származó anyaga a külső régiók említett kutatóhálózata összehangolt munkájának az eredménye. /Benő Attila: Újabb magyar szótárak és a külső régiók magyar nyelvváltozatai. = Helikon (Kolozsvár), szept. 25./

Szeptember 23-án Marosvásárhelyen mutatták be Nagy László Mihály A csendestárs /Juventus Kiadó, Marosvásárhely/ című novelláskötetét. Az esemény egyben szerzőavatást is jelentett, ugyanis az újságíró Nagy László Mihálynak ez az első, könyv formában megjelent munkája. A Marosvásárhelyen élő, ötvenéves szerző elismerte, hogy már régóta írogatja novelláit, némelyik meg is jelent egyik vagy másik erdélyi lapban. Az est házigazdája, a Súrlott Grádics Irodalmi Kört irányító Bölöni Domokos szerint Nagy László Mihály olyan írói adottság birtokosa, amely szorgalommal párosult szociológiai empátiáját, íráskészségét újabb novellákban vagy akár regényekben is kamatoztathatja. /Szucher Ervin: Megszólalt a Csendestárs. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

Független jelöltként indul az őszi parlamenti választásokon Kincses Előd ügyvéd a Maros megyei 2-es számú választási körzetben, ahol Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ szenátorjelöltje. Az ügyvéd egyike lesz azoknak a független jelölteknek, akiket a Magyar Polgári Párt támogatni készül a választásokon – erősítette meg Szász Jenő, az MPP elnöke. Kincses azoknak az RMDSZ-tagoknak a szavazatára számít, akik elégedetlenek a jelenlegi vezetőség politikájával, és azon MPP-szimpatizánsokra, akik kiábrándultak a politikából, illetve azokra a románokra is, akik demokratikus átalakulást, változást akarnak. Kincses azt kifogásolja az RMDSZ részéről, hogy a „program és a tettek között óriási a szakadék”. /Kincses indul Markó ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Szabó Árpád, az RMDSZ Maros megyei kampányfőnöke úgy véli: indulásával Kincses a magyarság képviseletét sodorja veszélybe, ennek ellenére nem tartja őt Markó Béla komoly vetélytársának. Kincses szerint az autonómia is csupán olyan szlogen, amit az RMDSZ négyévente elővesz. A titkárnővel, tanácsossal és kabinetfőnökkel folytatott egyeztetések ellenére a Krónikának többszöri próbálkozás után sem sikerült kikérnie Markó Béla véleményét Kincses indulását illetően. /Szucher Ervin: Kincses Előd lett Markó kihívója. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

Igaza van az Európai Bizottságnak, amikor azzal vádolja a román törvényhozást, hogy akadályozza az igazságszolgáltatást a korrupciós ügyek kivizsgálásában – vélekedett Eckstein-Kovács Péter, aki szenátusi példákkal bizonyította állítását. Felháborítóbb a korrupcióval vádolt Serban Mihailescu PSD-s szenátor ügyében hozott jogi bizottsági döntés: a jogi bizottság tagjai további bizonyítékokat kérnek annak eldöntésére, hogy engedélyezzék-e a bűnvádi eljárás beindítását, vagy sem. A szenátor indokolatlannak tartja egy olyan szenátusi „vizsgálóbizottság” létrehozását, amely a Horea Roman Patapievici vezette Román Kulturális Intézet ellen folytatna vizsgálatot. (A PSD-s Adrian Paunescu és a PRM-s Gheorghe Funar kezdeményezte bizottság „a román nemzeti érzelmeket sértőnek”, „antiszemita és szexuális jellegűnek” minősített rendezvények miatt követel vizsgálóbizottságot.) Eckstein-Kovács hangsúlyozta, mindig is szót emelt az antiszemita megnyilvánulások ellen, azonban túlzás ilyesmivel vádolni a kortárs román művészi értékeket népszerűsítő Patapievici-éket. /Sz. K. : Magaviseletből „elégtelen” a szenátusnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

Spanyolország után Olaszországban is országimázs-javító kampányba kezdett Románia, hogy az ott élőknek megmutassák, több olyan dolog van, ami összeköti a románokat és az ottaniakat, mint ami elválasztja. A Piazza di Romania elnevezésű kampányt a hét végén indítja útjára a külügyminisztérium, amely az országot egy felfedezésre váló világként állítja be az olasz lakosság számára. A szervezők Olaszország több városába visznek neves román művészeket, együtteseket, színháztársulatokat. Spanyolországban hasonlóképpen indult útjára a Románok Európában elnevezésű imázskampány. /Mihály László: Csiszolják Románia arculatát. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

Az autonómia-népszavazásról szóló sepsiszentgyörgyi közmeghallgatáson heten nyilvánítottak véleményt. Senki nem javasolta a határozattervezet módosítását, de voltak gyalázkodó hozzászólók is, akik szerint ha a magyarok továbbra is ragaszkodnak az önállósághoz, az autonómiához, akkor „szedjék a sátorfájukat, és menjenek Magyarországra”. A tervezet szövege szerint a referendumon a polgárok arra a kérdésre kell igennel vagy nemmel válaszoljanak, hogy „Egyetért Ön Kovászna megye közigazgatási határának megváltoztatásával a »Székelyföld autonómiastatútuma« törvénykezdeményezésének megfelelően, Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozása érdekében, és azzal, hogy Sepsiszentgyörgy ehhez az autonóm közigazgatási egységhez tartozzon?”. Antal Árpád polgármester az autonómia gondolatát teljes elkötelezettséggel támogatja. Nem tartja jó ötletnek viszont, hogy a parlamenti választások napján szervezzék meg a népszavazást, mert az tematizálná a kampányt, és a román pártok esetleg szélsőséges nacionalista retorikára ragadtatnák magukat. /Bíró Blanka: Érdektelenség a közmeghallgatáson. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

Szeptember 15-től készíti próbaadásait a Marosvásárhelyen működő Erdély TV. Naponta fél héttől 23-25 perces, élő híradóval jelentkezik a csatorna, egyelőre földi sugárzásban. Erről csak úgy szerzett tudomást a közvélemény, hogy a tévé forgatócsoportjai meg-megjelennek az erdélyi rendezvényeken. Féltik Marosvásárhelyen a vadonatúj épületben induló az Erdély Tévét a sajtótól, ezt tapasztalta az Új Magyar Szó riportere, amikor az Erdély TV szerkesztőségébe próbált bejutni, itt székel az Erdély FM rádió is. A szerkesztőség a legkorszerűbb körülmények között működik. Nagy Zsoltnak, a tévét működtető Janovics Jenő Alapítvány elnökének az engedélyére volt szükség ahhoz, hogy a lap munkatársa Szepessy Előd igazgatóval beszélgethessen. Hat szerkesztő-riporter és nyolc operatőr az Erdély TV jelenlegi csapata, a stúdió felszerelése is teljes, valamennyi műszaki feltétel adott ahhoz, hogy indulhasson az adás. Nagy Zsolt elmondta, hátra van még a kábeltársaságokkal és a helyi stúdiókkal való egyeztetés. Tibori Szabó Zoltán, a kuratórium tagja szerint félreértésről van szó, nincs titkolnivalójuk. A televíziót működtető alapítvány kuratóriumi tagja, Kovács András Ferenc költő, a Látó folyóirat főszerkesztője nem tud arról, hogyan halad a televízió „beüzemelése”. Az erdélyi magyar televízió létrehozásáról 2003. november 14-én, Budapesten született megállapodás Markó Béla RMDSZ-elnök és Medgyessy Péter akkori miniszterelnök között. /Antal Erika: Szupertitkos Erdély TV? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

Még év végéig sem adják át az első olyan háromszéki létesítményt, melyben fogyatékkal élő felnőtteknek biztosítanak védett munkahelyeket, és oktató-, illetve terápiás központként is felszereli. A sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztény Alapítvány (DKA) által indított beruházás azért maradt félbe, mert az országos szakhatóság eddig egy lejt sem utalt át a februárban elnyert pályázati pénzből. Háromszéken több száz fogyatékkal élő fiatal várja a lehetőséget, hogy dolgozhasson, tanulhasson. Makkai Péter árkosi református lelkész, a már működő kis létszámú védett munkahely irányítója több ízben fordult segítségért RMDSZ-képviselőkhöz, hogy járjanak közben a pályázati pénz ütemterv szerinti folyósításához, mindeddig eredménytelenül. /Fekete Réka: Leállt egy hiánypótló szociális beruházás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./

Példa nélküli összefogást kezdeményezett négy sepsiszentgyörgyi általános iskola, mert úgy véli, a mamutiskolák elszippantják előle a diákokat. Az I. és V. osztályok létszámának csökkentését követelik, valamint azt, hogy tartsák be a lakókörzetek szerinti beiskolázást, ami szerint csak azok iratkozhatnának más körzeti iskolába, akik alternatív, illetve sport-, valamint művészeti oktatást választanak. A Váradi József, Gödri Ferenc, Nicolae Colan és Ady Endre Általános Iskola vezetősége kezdeményezését a Tanügyiek Szabad Szakszervezete is támogatja. /Fekete Réka: Kisiskolák harca (Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./