Fennállásának harmadik évében november 23-26-a között Medáliák-napokat rendez a nagybányai Medáliák Társasága: november 23-án irodalmi est a Németh László Gimnáziumban, november 24-én Ki mit tud? – gála. Fakultatív magyar oktatásban résztvevő diákok találkozója a Teleki Magyar Házban, In memoriam Márai Sándor. Filmes irodalmi összeállítás, november 25-én zenés irodalmi összeállítás a Teleki Magyar Házban, november – 28-án a szamosardói Kós Károly Általános Iskola és a Medáliák Társaságának közös előadása. /Medáliák-napok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 15./

November 2-án nyílt meg Nagybányán a Művészeti Galériában Győri Kinga festőművész és férje, Győri Csaba szobrászművész közös tárlata. /Dudás Gyula festőművész: Győri Kinga és Győri Csaba közös kiállítása. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 15./

Románia nem ismeri majd el Koszovó függetlenségét – jelentette ki Brüsszelben, az Európai Unió (EU) állam- és kormányfőinek egynapos csúcstalálkozóján jelen lévő Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A kormányfő kijelentette, Románia támogatja egy kisebbségi roma-politika kidolgozását európai szinten. Hozzátette, a roma kisebbség problémái nemcsak Romániára érvényesek, a szociális integráció problémája Európa-szerte fellelhető. „Tárgyaltam különböző országok kormányfőivel, akik szintén nagyon jó ötletnek tartották ezt a javaslatot. Közös erőfeszítéseket kell tennünk, létre kell hoznunk egy európai struktúrát, amelynek neve szerintem Európai Ügynökség a Roma Kisebbségért kellene hogy legyen, de ezt majd az Európai Tanács és az Európai Bizottság – amely gyakorlatba ülteti majd az ötletet – szintjén eldöntik” – mondta még Tariceanu. /Románia nem ismeri el Koszovó függetlenségét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A jövő évi magyar költségvetésben 720 millió forint szerepel a kárpátaljai és a vajdasági magyaroknak az anyaország schengeni csatlakozása miatt megnövekedett kapcsolattartási költségei támogatására. Magyarország december 21-i schengeni csatlakozása után az ukrajnai és a szerbiai állampolgárok, így az ottani magyarok is csak vízummal léphetik át a határt. A 35 eurós vízummal fél év alatt kilencven napon át tartózkodhatnak a Schengen-zónában, ahol teljesen szabadon közlekedhetnek. A megnövekedett kapcsolattartási költségekre lesz egy alap, amelyből a költségek egy részét vissza lehet igényelni. A vajdasági és kárpátaljai szervezetek pályázhatnak arra, hogy a támogatások visszaigénylését intézzék. A tervek szerint a magyar igazolvánnyal rendelkezők kaphatnak támogatást. A vízumdíj alól mentességet kapnak többek között a nyugdíjasok, a tanulók és a kulturális kapcsolatot fenntartók. A Fidesz szerint a kormánynak alkotmányos kötelessége felelősséget viselni a határon túl élő magyarokért. /Kapcsolattartási támogatás a vajdasági és a kárpátaljai magyaroknak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Negatívan véleményezte a szenátus tanügyi bizottsága az oktatási törvényt módosító, Voiculescu-féle két tervezetet – jelezte Szabó Ilona háromszéki szenátor, aki Sógor Csaba helyét vette át a bizottságban. A konzervatívok által beterjesztett egyik módosítás a magyar gyerekek román oktatására vonatkozik, kötelezővé tenné, hogy az óvodai előkészítő csoportot románul végezzék, és az iskolában egységes, a román anyanyelvű gyermekek tananyagával azonos tanterv szerint oktassák a román nyelvet és irodalmat. A másik javaslat havi egy átlagbérrel egészítené ki a magyar megyében oktató román tanárok fizetését. Az elmúlt időszakban többször elhangzott, Márton Árpád képviselő két ízben is felhívta a figyelmet, hogy civil társadalmi megmozdulásra, a pedagógus-szakszervezetek tiltakozására is szükség lenne, hogy erőteljesen képviselni tudják a magyar oktatás érdekeit. Ugyanerre hívta fel a figyelmet Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke, véleménye szerint ,,átfogó társadalmi megmozdulásokra” lenne szükség, és reméli, az RMDSZ képviselői és szenátorai is felismerik ,,a közös fellépés fontosságát és hatékonyságát”. /Farkas Réka: Közös fellépés a magyar oktatásért (Apró győzelem a szenátusban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

Aradon december 14-én kezdődött az eTransilvania Egyesület által szervezett Inno2007 Fejlesztési Konferencia. A Nagy Zsolt korábbi informatikai miniszter által elnökölt egyesület célja, hogy “a magyarság kulturális és történelmi hagyományainak figyelembe vételével segítse az erdélyi modernizációs folyamatot”. Ebben fontos partnerre találtak a magyar gazdasági és közlekedési, valamint a környezetvédelmi minisztériumban is, ahonnan komoly pénzösszegeket kaptak a vidéki eTransylvania pontok kialakítására, fejlesztésére. Jelenleg 16 megye 160 településén van közösségi internet-hozzáférés, ezek kihasználtsága eléri a napi 10-12 órát. Az egyesület azonban most továbblépett, és úgynevezett Zöld Program keretében az eTransylvania Pontokat környezetvédelmi szolgáltatásokba is bevonja. Kovács Kálmán magyarországi környezetvédelmi államtitkár elmondta: “minden hasonló elképzelés kulcsa, hogy az érdekek találkozzanak”, és szerencsére a romániai és magyarországi érdekek ebben sikeresen találkoztak. Szerinte, ha sikerül a Kárpát-medencében informatika-kapcsolatot teremteni a települések között, akkor ez hozzájárulhat a modernizációs folyamathoz, a közös gazdasági érdekek megtalálásához. Somodi Zoltán, a román távközlési minisztérium államtitkára jelezte, a konferencián megvitatják, mit tehetnek a már létrehozott infrastruktúrával. /(irházi): ErdélyInno 2007. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem napjainak csütörtök esti ünnepélyes megnyitóján dr. Szentirmay Zoltán budapesti egyetemi tanár, a marosvásárhelyi egyetem társult professzora részesült Doctor Honoris Causa kitüntetésben. Budapestről népes küldöttség érkezett dr. Kásler Miklós professzorral az élen, akit tavaly avattak a marosvásárhelyi egyetem díszdoktorává. Kásler professzor az egy évvel ezelőtt indult együttműködés fontosságát hangsúlyozta, amelyből több közös európai pályázat született és tíz doktorandusz hallgató képzése folyik. Eredményesen működik a budapesti vendégprofesszorok támogatásával beindított doktori iskola, amelyet dr. Jung János professzor vezet. Az egyetem tervei között szerepel az angol nyelvű általános orvosi képzés beindítása. /(bodolai): Díszdoktort avattak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Az RMDSZ vezetése nem értette, hogy miért távolodott el a humán értelmiség, a pedagógustársadalom tőlük. A cikkíró példákat hozott a képviselők mentalitásáról: a parlament költségvetési-pénzügyi bizottságában két RMDSZ-es képviselő, Lakatos Péter és Erdei-Dolóczki István, valamint egy szenátor, Pete István is leszavazta azt az indítványt, hogy januártól minden szakképzett pedagógusnak emeljék a fizetését tíz százalékkal. Hetekig szünetelt a tanítás az országban, párbeszédre kérték az RMDSZ-képviselőket. Nem válaszoltak semmilyen formában. Puskás Bálint szenátort megkeresték irodájában, ígérgetett, mosolygott, de nem tett semmit. A cikkíró Márton Árpád képviselőnek adta át a rosszul honosított, Magyarországon szerzett diplomák aktáit, de ő semmit sem tett. /Nagy Gábor: A pedagógustársadalom a helyén van. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

Rendszerváltás előtti besúgóinak nevét hozta nyilvánosságra Tőkés László református püspök. Közlése szerint Bányai Ferenc lelkész, Bartha Tibor ortopéd főorvos és Gálfy Zoltán nyugalmazott kolozsvári teológiatanár írt jelentéseket róla. Erre válaszolt Gálfy Zoltán, besúgását igyekezett megmagyarázni, végül még ő vádolta a püspököt. Gálfy Zoltán azt állította, hogy nem jelentést írt, hanem a kolozsvári Protestáns Teológia akkori rektora kérésére jellemzést írt az évfolyam hallgatóiról. Gálfy nem tudja, miért kellett jellemzést adni. Már nem emlékszik, mit írt Tőkés Lászlóról. A Református Szemle főszerkesztői feladatára az Erdélyi Református Igazgatótanács kérte őt fel 1983-ban. Gálfy szerint azzal magyarázható Tőkés László „vádaskodó fellépése”, hogy 1990-ben Tőkéssel szemben ő Csiha Kálmán püspökké választását támogatta, továbbá nem fogadta el a püspök „propaganda jellegű zsurnálizmusát, az érett és reális szempontok érvényesítése helyett”. Gálfy szerint „az együttműködéssel vádolt” Tőkés Lászlóból vádló lett. /Dr. Gálfy Zoltán prof. : VÁLASZ a Népújság 2007. 12. 11-én megjelent alábbi közlésére. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Az egyházkerület november 16-án Krasznán tartott közgyűlésén Tőkés László püspök bejelentette, hogy felfedte Gálfy Zoltán ny. teológiai tanár besúgói múltját. A „válasz jogán” a Szabadság november 23-i számában Gálfy Zoltán hazug ellentámadásba csapott át. „A legjobb védekezés a támadás” taktikáját alkalmazva nem átallotta leírni, hogy: „Igaza van Cs. Gyimesi Évának, Visky Bélának és sokaknak: Az erdélyi magyarság megosztása történelmi bűn. Nem magasztos ideológia, hanem érdek, hatalom és pénz diktálta tévedés” (sic!). A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata jelentette, hogy november 22-én, Kolozsváron tartott sajtóértekezlete alkalmával Tőkés László román és magyar nyelven egyaránt közzé tette azt a dokumentum-összeállítást, amely Gálfy Zoltán szekus-kollaboráns voltát kétségbevonhatatlan módon bizonyítja. /Cáfolat a cáfolatra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Amióta átolvasta testvére, Tőkés László püspök 10 ezer oldalas szekus dossziéja egy tizedét, a családdal együtt nem tud magához térni, írta hozzászólásában a Magyarországon élő ifjabb Tőkés István. Barta Tibor doktor a sógoruk, kiderült róla, hogy besúgó. Mit is mondhatna neki, hiszen minden 1989-ben Temesvárra segítséget, lelki támaszt vivő családtag meghurcolását ez az ember okozta. Tőkés Lászlót csak a nemzetközi ismertség mentette meg. A román titkosszolgálat fő feladata az erdélyi magyarság kiiktatása volt. A még mindig magas pozíciós volt temesvári szeku főnök két év börtön után is azt vallotta, hogy az erdélyi magyarok nem Ceausescu, hanem a románság ellen vannak. Az egyházkerület árulóit az 1989-es változások óta ugyanúgy végzik ártalmas egyház – és magyar egységbontó munkájukat. Róluk adatokat találhat az olvasó a www.hhrf. org/kiralyhagomellek/magyar. htm honlapon. /Ifj. Tőkés István: A szekus-besúgás margójára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A Felcsíki Kistérségi Társulás megbízásából a Sapientia–EMTE fejlesztési munkacsoportja a polgármesterek asztalára tette a kistérség közép távú fejlesztési stratégiáját, amely a 2007–2013-as időszakra vonatkozik. A dokumentumot az önkormányzatok útmutatóként használhatják a jövőbeni fejlesztéseket illetően, tájékoztatott Gál Kálmán, a Felcsík Kistérségi Társulás ügyvezetője. /Fejlesztési stratégia. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 15./

Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatónője elmondta, hogy a 2008–2009-es tanévben a megszokott reál, valamint humán osztályok indulnak iskolában. A reál a matematika-számítástechnika, a humán pedig a református teológiai osztály, emellett indul egy könyvelői osztály is. Ezelőtt három évvel, amikor a középiskolás tanítóképzés megszűnt, megindították a szakoktatást. Turisztika-közélelmezés szakoktatásra álltak rá. A matematika-számítástechnika osztályuk erős, tavaly az osztály több mint 80 százaléka egyetemre iratkozott. Működik az iskolában a Fenichel Sámuel Önképzőkör, éltetője Dvorácsek Ágoston. Tudományos dolgozatokat írnak a diákok, amelyekkel itthon és Magyarországon is sok díjat nyertek. Emellett minden évben megrendezik a Pápai Páriz Ferenc versenyt, ahova máshonnan is jönnek diákok. Ezt a versenyt Dr. Szőcs Gyula orvos támogatja. Ezenkívül néptánc és régizene csoportok is működnek iskolánkban. /Nagyenyed. Beszélgetés Szőcs Ildikó igazgatónővel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

December 14-én Csíkszeredán ünnepélyesen átadták Dávid Gyulának a könyvkiadás szolgálatában végzett több mint félévszázados tevékenységéért a Kriterion-koszorút. A díjazottat az ünnepségen Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus és Zöld Lajos ny. újságíró méltatta. Ez utóbbi méltató szavait Ferencz Imre publicista tolmácsolta. /Kriterion-koszorú. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 15./

December 17-én Budapesten átadták a Kós Károly építészeti díjakat. Többek között a kolozsvári könyvbarátok körében is ismert szerző, Sas Péter művelődéstörténész részesült az elismerésben, rajta kívül Szablyár Péter geológus, az Isaszegi Múzeumbarátok Köre, a Káli Medence Környezetvédelmi Társaság, valamint a Kisújszállási Városvédő és Szépítő Egyesület kapta az idén a Kós Károly építészeti díjat. Sas Péter irodalom- és művelődéstörténész a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Kós Károly életművének kutatója, aki munkájával az építészettörténet számára is értékes forrásanyagokat tesz megismerhetővé. /Átadták a Kós Károly építészeti díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

December 6-án a Mikulás újra meglepte az Apáczai Csere János Líceum diákjait. A Mikulás osztályról-osztályra járt szétosztani az ajándékokat. /Albert Emese: Apáczai Csere János Elméleti Líceum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A tavalyi magyar szakos végzősök azt a feladatot kapták, hogy egy kiválasztott szempont alapján irodalmi szemszögből értelmezzék Pálfi György Taxidermia című filmjét. Az írások a Látó novemberi számában jelentek meg. A folyóirat számának bemutatóján a Látó részéről Vida Gábor és Láng Zsolt, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemtől pedig Blos-Jáni Melinda és Greguss Zoltán volt jelen. /Ferencz Zsolt: Irodalom és film. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Családias hangulatban tartotta szokásos év végi ünnepségét a Napsugár gyermeklap szerkesztősége december 14-én Kolozsváron, a Fehér-templomban. Születésnapján köszöntötték a 80 esztendős Fodor Sándor írót, aki 51 éve, a lap indulása óta csaknem minden lapszámban közölt, valamint a 70 éves Murádin Jenő művészettörténészt, aki egy ideig a lap főszerkesztői tisztségét is betöltötte. Az ünnepeltek közé tartozik a szintén idén 70 éves Lászlóffy Aladár költő, aki nem tudott jelen lenni a rendezvényen, ugyanakkor megemlékeztek a már elhunyt munkatársakról, Bálint Tiborról és Bajor Andorról. /(sbá): Születésnapi Napsugár-köszöntő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A múlt héten megnyílt az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete (EMME) kolozsvári csoportjának kiállítása az Apáczai Galériában. Az EMME Székely Géza vezette kolozsvári csoportjának tagjai szép számmal adóztak a reneszánsz mester, Leonardo da Vinci emlékének, de a 120 évvel ezelőtt született Áprily Lajos és az 50 évvel ezelőtt elhunyt Szabó Lőrinc emlékét is felidézik a bemutatott alkotások. A kolozsváriak mellett brassói, belényesi, sepsiszentgyörgyi, zilahi valamint debreceni és miskolci művészek munkái is szerepelnek a kiállításon. /Minden kép és költemény. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Fotókiállítás nyílt Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság dísztermében. Az estet a rendezvény házigazdája, Pozsony Ferenc nyitotta meg. A fényképkiállítás címe: Háromszéki életképek, a fotókat a Kép-Vidék alkotócsoport munkái közül válogatták ki, a megnyitón jelen volt az alkotócsoport vezetője, Toró Attila is, aki pár szóban ismertette a társaság munkáját. A Kép-Vidék alkotócsoport 2001 óta tevékenykedik, céljuk, hogy képeik segítségével a lehető legtöbb háromszéki települést bemutassák. A fotókiállítás mellett címer kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők, háromszéki települések címereivel. Alkotójuk, Szekeres Attila István is jelen volt az ünnepélyes megnyitón, aki elmondta: az itt látható címergrafikák mind Kovászna megyei közigazgatási címerek. /Osváth Diána: Eseménydús Háromszék Est. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ A Kép-VIDÉK alkotócsoport Háromszéki életképek című fotókiállítását és a munkákból összeállított albumot szerkesztője, Toró Attila mutatta be. Demeter László a Kisgyörgy Zoltánnal és Demeter Lajossal együtt írt Barangolás Háromszéken című, a Kovászna Megyei Kulturális Központ (KMKK) kiadásában megjelent könyvet ajánlotta, illetve bemutatta az általa vezetett baróti Erdővidék Múzeumot, a baróti Erdővidéki Lapok negyedévente megjelenő folyóiratot és a szintén baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület kiadványait. Papp Zsuzsa, a KMKK munkatársa az intézményt és kiadványait ismertette. /Madarasi István: Egy szelet Háromszék Kolozsváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

Jubileumi koncertre várták a Tarisznyás együttes tagjai az egykori tagokat, barátokat és érdeklődőket Kolozsváron, az együttes fennállásának tizenötödik születésnapja alkalmából. /15 évet ünnepelt a Tarisznyás együttes. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Resicabányán az Új Hullám ifjúsági szervezet rendezvényén Costan Melánia állította ki fényképeit a Magyar Háznak nevezett RMDSZ-székházban. Costan Melánia eseményeket örökít meg, amelyekből egy rész bekerül az Új Hullám negyedévi ifjúsági lapba. Képek láthatók az Új Hullám és a Cziczeri Béni Tánccsoport kirándulásairól, táborozásairól is. /Makay Botond: Az Új Hullám idei utolsó rendezvénye. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

A vár a Vártemplommal Marosvásárhely legrégebbi és a legimpozánsabb épülete. 900 m hosszú falát és bástyáit 1962-1979 között részben újjáépítették, kijavították, majd a várat körülvevő utcákat, parkokat rendezték, szépítették. A várfalak mentén több köztéri szobrot is felállítottak, ezek közül a magyar múltat idézik a következők: a Kapubástya előtti részen látható Borsos Tamás (1566-1634), a város főbírájának a szobra, Kiss Levente szobrászművész alkotása, az öntést Balogh József végezte. A szobor leleplezésére 2000. június 22-én került sor. – A Teleki-ház előtti kis parkban állították fel 1994. október 29-én dr. Bernády György (1864-1938) polgármester bronzszobrát, amelyet Bocskai Vince szovátai szobrászművész alkotott, az öntést Balogh József és munkatársai végezték. – Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) magyar őshazakutató szobra a Mészárosok bástyája előtti parkban látható. Alkotója Dabóczy Mihály szobrászművész. A szobor elkészítését 1943-ban a volt Polgári Fiúiskola tanulói kezdeményezték, majd a Kádárok bástyája előtti részen felállították. A háború idején a szobor megrongálódott, Kulcsár Béla szobrászművész restaurálta, s így került sor az újra leleplezésére 1962-ben. – II. Rákóczi Ferenc szobrát 2004. november 26-án avatták fel a Vár sétányon, Rákóczi Erdély fejedelmévé választásának 300. évfordulóján. A szobor alkotója Pokorny Attila képzőművész, öntőmester Balogh József. A szobor elődje, Székely Károly szobrászművész alkotása, a Kossuth Lajos és az Arany János utca találkozásánál lévő parkban állt, melyet 1920-ban a románok ledöntöttek és összetörtek. /Fodor Sándor (S.): Szobrok a várfalak mentén. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Négyévnyi szünet után újra megjelent a Szabadság napilap új évkönyve. /Megjelent a Szabadság Évkönyv 2008. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Hagyománnyá vált már a kolozsvári magyar főkonzulátuson az évente megszervezett Korunk-délután. A jelenlévők elsőként lapozhatták fel a Korunk 50 éves fennállásának megünneplésére kiadott két kötetes antológiát. – Szívügyünk Erdély legrangosabb művelődési- és tudományos folyóiratának támogatása és népszerűsítése, ebből a szándékból születtek meg a főkonzulátuson rendezett, mára már hagyománnyá vált lapbemutatók is – mondta Cseh Áron főkonzul. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője beszámolt arról, hogy Korunk képviselet nyílt Budapesten, Budai Porta néven. Folytatódik jövőre a Korunk Akadémia, egyfajta továbbképzéssé, felnőttképzéssé fejlesztve, a második egyetemi félévtől komoly műhelymunkával, rangos hazai és külföldi előadók meghívásával nyit új fejezetet. Az antológia Közép-Európa vándora Korunk-dosszié 1957–2007 Válogatás a Korunk öt évtizedének írásaiból címmel adja közre a Korunk fél évszázadának legjelentősebb írásait. A Korunk októberi lapszámának címe Fiatal kutatónak lenni... /F. I. : Ötven év legjelentősebb írásai a Korunk antológiában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Alig tíz év alatt – 1944-től 1955-ig – három országban is raboskodott Bartha István. A Szovjetunióban hadifogolyként 33 hónapot, Magyarországon öt hónapot töltött, megtapasztalhatta, hogyan értelmezi a kommunista rendszer a vallásszabadságot. A harmadik helyszín Románia volt, ahol a magyar és a román titkosszolgálat összjátékaként ugyancsak a magyarországi ál-vallásszabadság miatt szenvedett hat keserves hetet Bukarestben. Fél évszázadnak kellett eltelnie, hogy Bartha István, a jelenleg Svédországban, Svedalában élő gépészmérnök, nyugalmazott egyetemi tanár papírra vesse fogságának emlékeit (Dr. Erdős Bartha István: Három ország foglya, Neptun Kiadó, Csíkszereda, 2007). 1944-ben Nagybányánál került szovjet fogságba, ahol éhezés, tífusz, vérhas, malária tizedelte a foglyokat. Jehovista árulók miatt került a határ átlépése után Nagyváradról a bukaresti belügy karmai közé, miután pedig visszatoloncolták, megismerte Budapest börtöneit is. A sok szenvedés után Bartha István visszatalált református hitéhez, majd Svédországban valóra válthatta álmait, hiszen a korrózió kiemelkedő rangú, elismert szakemberévé vált, országhatárokon átívelő hírnevet szerzett magának. Könyvét elhunyt felesége, Erdős Irma színművésznő emlékének ajánlotta. /b. d. : Három országban raboskodott. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

Új kiadványait ismertette december 13-án, a kolozsvári Állami Magyar Színház előcsarnokában tartott rendezvényén a Koinónia Kiadó. Kovács András Ferenc Időmadárkönyv című kötete egy magyar költő és egy japán képzőművész találkozásáról szól. A Tokióban élő grafikus, Kohsei több alkalommal járt Kolozsváron. A költő szimbolikus utazása Japánba, és a japán művész valóságos utazása Kolozsvárra hozta létre a kötetet. Berszán István most megjelent kötete, a Terepkönyv az irodalmat és a performanszt, a cselekvő olvasatot vizsgálja, amelynek alcíme rávilágít a műfajra: Az írás és az olvasás rítusai – irodalmi tartamgyakorlatok. Láng Zsolt ezúttal drámákkal jelentkezett, a Játék a kriptában a kiadó színházi sorozata keretében jelent meg. Tibori Szabó Zoltán Árnyékos oldal című munkájának alcíme: Zsidó identitástudat Erdélyben a holokauszt után. Az Éneklő borz sorozatban jelent meg Demény Péter verseskötete, A fél flakon. A szerzőnek tíz éve nem jelent meg verseskötete. Ruxandra Cesereanu Keresztesasszony című verseskötete Visky Zsolt fordításában jelent meg. /Köllő Katalin: Karácsonyi Koinónia-est. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

December 15-én megszavazták a demokrata és a liberális-demokrata küldöttek a PD és a PLD egyesülését, ami egy új párt, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) létrehozását jelenti. Az új párt elnöke, Emil Boc korábbi demokrata pártvezető nem titkolta: biztos abban, hogy a választások után a PD-L kormányozza majd az országot. A PD-L „mentora” Traian Basescu államfő az alakuló küldöttgyűlésen az nem vett részt. Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt /PSD/ főtitkára szerint a PD és a PLD egyesülésének „semmilyen ideológiai alapja nincs, csupán az államfő politikai érdekeit szolgálja”. /Cs. P. T. : Megalakult az elnöki párt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

Felértékelődhet a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szerepe az elkövetkező időszakban – jelentette ki Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő a lapnak adott interjújában. Meg kell teremteni az együttműködés feltételeit a Magyar Polgári Párttal (MPP), és az RMDSZ-szel is, elsősorban a szórványvidéken. A cél az, hogy minél több „autonomista” kerüljön a magyarság számára kulcsfontosságú tisztségekbe. Az RMDSZ SZKT ülésén egyelőre semmilyen tárgyalási készség nem mutatkozott, a polgári oldalon is egyre gyakoribb az olyan hang, hogy a helyhatósági választások előtt nem kellene megegyezni. Toró szerint viszont a helyhatósági választások előtt el kell kezdeni a tárgyalást, sőt egyezségre is lehet jutni mindkét választásról. /Felértékelődhet az EMNT szerepe az erdélyi magyar–magyar egyeztetésekben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Az 1989-ben Temesváron kirobbant forradalmi események óta folyamatosan napirenden van a forradalmár igazolványok ügye. Az egyik abszurdum ebben a tekintetben, hogy éppen az akkori történések középpontjában álló Tőkés László az, aki nem élvezi az igazolvány biztosította előnyöket, ő maga ugyanis „hivatalosan” nem forradalmár. Erre hívta fel Traian Basescu államfő figyelmét nemrégiben a Cotroceni-palotába látogató Tőkés László és az őt oda elkísérő Szilágyi Zsolt kampányfőnök, valamint Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő. „Azt a választ kaptuk, hogy – mint bárki másnak – Tőkés Lászlónak is kérvényeznie kell forradalmárrá nyilvánítását. Ezt mi megalázónak tartjuk” – fejtette ki Toró. A képviselő elmondta, a Temes megyei honatyák közös kezdeményezéseként törvénytervezetet terjesztenek elő Tőkés László soron kívüli, alanyi jogú forradalmárrá nyilvánításában, Traian Basescu államelnök ezt a kezdeményezést támogatásáról biztosította. Több mint három év telt el a forradalmárok érdemeit elismerő törvény elfogadása óta, és a forradalmárok ügyéért felelős államtitkárhoz közel 25 ezer kérvény érkezett, amelyek aláírói el akarják ismertetni forradalmári minőségüket. A hivatalosan elismert forradalmárnak joga van többek között havi juttatásra, ez legkevesebb fele az átlagbérnek, de elérheti ennek 200 százalékát is. Ugyanakkor előnyt élveznek az állami lakások megszerzésében, ha banki kölcsönhöz folyamodnak, az állam fizeti vissza a kamat felét, valamint öt évvel hamarabb kérhetik nyugdíjaztatásukat. 1996-ban, amikor a forradalmár kifejezést azokra is vonatkoztatták, akik harcoltak, nemcsak azokra, akik megsebesültek vagy elestek ‘89 decemberében, egy csapásra 18 ezer új „forradalmár” lépett színre. /Isán István Csongor: Alanyi jogon lenne forradalmár Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./