A magyar–román határ mindkét oldalán az össznemzeti felelősségérzettől vezérelt emberek aggodalom és remény közepette várták a romániai európai parlamenti választásokat. Attól lehetett tartani, hogy a Kárpát-medence legnagyobb taglétszámú magyar pártja vagy Temesvár 1989-es hőse kudarcot vall, nem jut be a brüsszeli (és strasbourgi) parlamentbe, s így az Európai Unió legnagyobb nemzeti kisebbsége ott nem jut képviselethez. Nem kevesen úgy gondolták, hogy az erdélyi magyarság érdekeit nem eléggé következetesen képviselő RMDSZ megérdemli a bukást, mások viszont úgy vélték, hogy ,,a magyar egységet” megbontó püspök csak maradjon eredeti hivatásánál. Hála Istennek, hála a magyar szavazók aktivitásának, de leginkább hála a román nemzetiségű választók érdektelenségének nem így történt, így a 24+2 teljes jogú magyar képviselőhöz három további fog csatlakozni a 785 tagú európai gyűlésben. Indokolt gratulálni a bejutottaknak és az őket támogató választóknak. Markó Béla maga is gratulált Tőkésnek, viszont Frunda György erre nem volt képes, sőt, sértő módon szólt ugyancsak megválasztott képviselőtársáról. Jövőre önkormányzati és parlamenti választások lesznek, és azokon a románok aktivitása a mostaninál jóval nagyobb lesz. Ahogy csökken a romániai magyar népesség száma, úgy kerül veszélybe a parlamenti küszöb átlépése. A veszélyt csak a magyarok egysége és magas választási részvétele háríthatja el. Tőkés László javasolta, hogy folytassák az egyeztetéseket a közös magyar célokról. A következő hetekben a választási urnáknál kivívott győzelmet kövesse az önvizsgálat, a kibékülés, javasolta Jeszenszky Géza. /Jeszenszky Géza: Győzelem és vészharang. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ A szerző 1990–94 között Magyarország külügyminisztere volt.

1990-ben közel egymillió magyar szavazott az RMDSZ-re, ez a szám négyévenként folyamatosan zsugorodott, és most lecsökkent 280 000-re. Hamis az az okoskodás, amely szerint, ha egyetlen zászló alá sorakozik a magyarság, akár négy-öt képviselőt is küldhettek volna. Aggasztó az esztelen negatív kampány tovább folytatása és az RMDSZ székelyföldi kudarcát az alacsonyabb szintekre hárító bűnbakkeresés. Az RMDSZ azokkal a magyarországi politikai erőkkel szövetkezett, amelyek szétverték a magyar–magyar kapcsolatokat, megszüntették az állami szervezeti és intézményrendszert, a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a Magyar Állandó Értekezletet, az Illyés Közalapítványt, az Apáczai, az Új Kézfogás és Segítő Jobb közalapítványok és minisztériumi főosztályok mindegyikét. /Sylvester Lajos: Vereség vagy nyereség? (Vita). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

Belső pártfegyelemre hivatkozva az RMDSZ tovább építgeti le sorait. Toró T. Tibor képviselő soha utalt arra, hogy valami megingatta volna Tőkés László püspökhöz fűződő viszonyában. Frakcióból való lemondásra szólítani fel, kapitális hiba. A Tőkés-szárnynak is megvan a maga hátországa, amivel az RMDSZ-nek számolni kell. Lokodi Imre, az Új Magyar Szó munkatársa szerint Tőkés László nem érdekelt az egység megteremtésében. „Tartós makacsságában azt hiszi, hogy a valóság úgy működik, ahogy azt ő kívánja diktálni. ” /Lokodi Imre: Kizárni vagy bezárni. = Népszava (Budapest), dec. 4./

Újabb xenofób megnyilvánulásokba fulladó labdarúgó-mérkőzés volt, most Kolozsváron. A nagy műgonddal megrajzolt gyűlölködő tartalmú feliratok elkobzásáért sem törték kezüket-lábukat a hatóságok. A magyarok elsősorban nem a gyűlölködő skandálására miatt mennek el az országból, de talán azért is. Olyan országban, ahol a hatóság nem tartja fontosnak az állampolgárok emberi méltóságának biztosítását, ott más alapvető demokratikus jogok is csorbulnak. Abban az országban, ahol hasonlóan rasszista, idegengyűlölő kirohanásokat nem sürgősséggel bírál minden arra illetékes szerv, ott nagy baj van az alkalmazott értékrenddel. Ki beszél itt már futballról? /Csinta Samu: Futballgyűlölet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

Aki dicsőítő verseket írt Ceausescuhoz, és most is a közéletben tevékenykedik, álljon elő. Erre „sarkall” leleplező-sorozatában a maszol.ro Előre című „könyöklőblogja”, mely eddig Oláh Istvánt és Barabás Zoltánt „vette elő” az Előre régi számai alapján. Mindketten ma is aktív személyek. Gáspárik Attila betársult Salamon Márton László mellé. „Virtuális Múzeumra gondoltam, ahol kiállítjuk régi dolgainkat” – fogalmazott Gáspárik Attila. Egyrészt okulásul a fiatalok számára, másrészt példamutatásként, hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat. Salamon Márton László szerint a legérdekesebb a nyolcvanas évek második feléből a régi pártlap, az Előre számainak vizsgálata. Közéletileg ma is aktív személyeket találtak az elnyomó kommunista rezsimet kiszolgáló írások közlői között. Az Előre blog Nicolae Ceausescu elvtárs születésnapjára, illetve hozzá írt verseket tett közzé például a Székelyudvarhelyen élő, MTI-Press–díjas Oláh Istvántól, vagy Barabás Zoltántól, ki jelenleg a királyhágómelléki református püspökség Partiumi Közlöny című lapjának főszerkesztője. Azt várják, hogy a versek írói megszólaljanak. „Nem értek egyet azzal, hogy tizennyolc éve Hajdú Győző az egyetlen mumusunk, eközben töretlen karriereket látunk” – állítja Gáspárik. Szerinte az írástudóknak jóval nagyobb a felelőssége. Dicsérő verseket írni nem volt kötelező. Az RMDSZ-en belül is vannak ma tisztségben olyanok, akik írtak dicsérő verseket: Molnos Lajos tanácsos vagy Magyari Lajos. /Gergely Edit: Mumusok és pellengérek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Irigylésre méltó, ahogyan a románok ápolják, építik a nemzeti tudatot, a büszkeséget. Őket hallgatva sokszor felvetődik a kérdés: milyen kimenetele lenne egy közvélemény-kutatásnak a magyarság körében? Bizonyára gyászos, mivel főként az anyaországban a megkérdezettek többsége valószínűleg fölösleges magyarkodásnak, szégyenteljesnek tartaná talán még a magyar megnevezés többszöri ismétlését is, írta a lap munkatársa, Balta János. Mi hiába próbálunk feltekinteni letűnt nagyjainkra, ha napjaink vezérei a hatalmi küzdelemben nem csak a kiárusított anyaországot, de az elszakadt nemzetrészeket is megosztják, tette hozzá. /Balta János: Büszkeség. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

Gazdát cserél az Európa Gimnázium és a Művészeti Líceum egy épületszárnya a marosvásárhelyi tanács múlt heti döntése értelmében. Eszerint a marosvásárhelyi római katolikus plébánia tulajdonában levő Európa Gimnázium, a volt 4-es Számú Általános Iskola a város birtokába kerül. Cserébe az egyház a Művészeti Líceumnak az egykori állami kisajátítás után emelt új épülettömbjét veheti majd birtokba. Ezzel a döntéssel a tanács egy több hónapja tartó tárgyalási folyamatot lezáró megállapodást fogadott el. /(benedek): Ingatlancsere a város és a katolikus egyház között. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

Az utcanevek körüli acsarkodások továbbra is napirenden vannak, ha nem is olyan intenzitással, mint a Funar-korszakban. Nemrég negyven új utca nevéről kellett dönteni, a Kolozs Megyei Tanács által jóváhagyott jegyzéken szereplő utcaneveket szavazták a tanácsosok. Legutóbb a város új villanegyedeinek egyre sokasodó utcaneveiről döntött a tanács. A negyvenből hat utcát neveztek el magyar személyiségről: Pákei Lajos építész, Mátyás Mátyás orvos, Bocskai István, János Zsigmond és Báthory István fejedelmek, illetve Reményik Sándor költő nevét egy-egy kolozsvári villasor viseli. A Nagy-Románia Párt tanácsosai nagy vehemenciával emeltek szót a magyar utcanevek ellen. Tiltakozásuk akkor érte el a tetőfokot, amikor Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos javasolta, hogy Ion Lancranjan – a Ceausescu-korszak asszimilációs törekvéseit helyeslő író – nevét viselő utcát ezentúl hívják Regina Maria utcának. Végül mégis elfogadták ezt az utcanév-változtatást. A tanácskozás után egy román újságíró felkiáltott: Bocskai utca Kolozsváron? Ez meg hogy lehet? Miután tájékozódott, az újságírónő arca felderült: ha azt a sáros utcát hívják majd Bocskainak, akkor nincs baj. /Nagy-Hintós Diana: Utcanevek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Gyilkossági kísérlet elkövetése miatt kilenc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte december 3-án a bukaresti bíróság Alecu Chitarut, aki tavaly hivatalában megkéselte Tánczos Barnát, az állami birtokok ügynökségének akkori vezérigazgatóját. Irodájában támadt rá Tánczosra. Semmiféle politikai vagy etnikai indíttatása nem volt a bűncselekménynek, Chitaru egyéni sérelmére hivatkozva követte el tettét. Az elítéltnek hét és fél évet kell letöltenie, ugyanis tavaly március 23-tól idén november 8-ig előzetes letartóztatásban volt, és ezt az időt beleszámítják büntetésébe. Chitaru ez utáni szabadlábra helyezését követően az államtitkár védelmet kért a kormányőrségtől családja és saját maga számára. A bűncselekmény elkövetése után az államtitkár két műtéten esett át, ugyanis megsérült a rekeszizma és az egyik bordája. /Kilenc év Chitarunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

A Kodály-emlékév jegyében Temesváron a belvárosi református egyházközség Újvárossy Ernő termében megemlékeztek a világhírű magyar zeneszerző születésének 125., illetve halálának 40. évfordulójáról. Ohanovics Miklós nyugalmazott temesvári egyetemi tanár tartott előadást Kodály Zoltán /1882-1967/ munkásságáról. Kiemelte, hogy a művész inkább az énekes, semmint a hangszeres zene iránt vonzódott, a legnagyobb magyar énekes-zeneszerző, és a zeneoktatásban, a nevelésben játszott nagy szerepet. Az emlékelőadáson közreműködött a Bartók Béla Vegyeskar és Mátray László színművész. /(pataky): Kodály – a legnagyobb magyar énekes-zeneszerző. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

December 2-án, Advent első vasárnapján mutatta be a bánsági néptáncmozgalom legfiatalabb csoportja, a temesvári Eszterlánc, hogy “mi van a tarsolyában”, mennyit csiszolták az ifjú táncosok tehetségét a megalakulástól eltelt két év alatt. Az együttest egyesek “kinőtték”, ezért ősztől már kis- és nagycsoportban foglalkoznak a gyerekekkel: a próbákon Tamási Emese irányítja a 9–14 évesek munkáját, a 6–9 évesekkel pedig Márton Csilla és Péter Csilla foglalkozik. Idén megalakult az Eszterlánc Kulturális Egyesület, amely a kis- és nagycsoportot, valamint a Búzavirág néptáncegyüttest hivatott támogatni. A szakmai munkát Gombos András, a Szeged Táncegyüttes oktatója vezeti, aki hathetente jár Temesvárra. /P. L. Zs. : Gyökeret eresztett az Eszterlánc. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

Emil Hurezeanu a rádió egyik szerkesztője elmondta: ez a film nem egy klasszikus dokumentumfilm. Ebben a filmben a szereplők történeteiből áll össze a kép. Mesélnek a rádiósok, a terroristák, a rádióhallgatók, a titkosszolgálat emberei, a kommunista párt egykori vezetői, románok, németek, amerikaiak, franciák egyaránt. A több mint száz órás összegyűjtött anyagból a rendezőnek szelektálnia kellett, hogy képet fessen a Ceausescu korszakról. Nestor Ratesh, a Szabad Európa Rádió egykori szerkesztője szerint a film történelmi film is egyben, a rádióhallgatók történelme. A dokumentumfilm egy rövid felvezető után az 1977-es földrengéssel indul, amikor elkezdődött egy bilaterális kommunikáció a Németországban élő rádiós kollégák és Románia között. A kommunizmus első számú ellenségeként elkönyvelt rádióállomás munkatársai közül is jó néhányan áldozatául estek a kommunista terroristatámadásoknak: először egy robbantás tett hatalmas kárt a rádió székhelyében, majd a rádió igazgatójánál és szerkesztőinél állapítottak meg rákos daganatot. Azt, hogy ezeket az embereket szándékosan mérgezték meg, mai napig nem sikerült bizonyítani, de egy nyilvánosságra hozott, szekuritatés dosszié szerint következtetni lehet arra, hogy a megbetegedések nem voltak véletlenek. A történetben első alkalommal nyilatkozik Carlos, a Sakál nevet viselő terrorista is. A Szabad Európa Rádió-ellenes terrortámadásokban való szerepvállalását nem tudták bizonyítani, de Carlos beszél a kommunista politikusokkal való kapcsolatairól. /Dézsi Ildikó: Kommunizmusellenes harc kicsit másképp. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Az olaszországi gyilkosság nyomán viták kezdődtek arról, hogy mi legyen a romákkal Romániában, majd maradt minden, ahogyan volt. A Kászonokban az egyik fő problémát jelenti a roma közösség, mely terjeszkedik. András Zoltán, Kászonaltíz község polgármestere nem tud pontos számokat: „Hozzávetőleg 340 roma él községünkben, örökké ingáznak, így nehéz pontosabbat mondani. Elmennek Magyarországra, más helységekbe, visszajönnek. Háromezer lakosunk van, ennek úgy tíz százaléka roma. És ez a tíz százalék okozza a problémák nyolcvan százalékát. ” Italozás utáni verekedés, lopások, mezei lopások…A Kászonokban 1991-ben felgyújtotta a romák telepeit a felháborodott lakosság. Kisebb-nagyobb súrlódások azóta is vannak, a kiváltó ok: a romák lopnak. „Több mint száz lovuk van, földjük viszont semmi. Próbáltunk segíteni, felajánlottuk, kaszáljanak a sáncok mellett s vigyék el a szénát, de arra sem voltak képesek. ” – így a polgármester. A legtöbb roma a szociális segélyt várja. Az egyik roma elmondta: nincs munkalehetőség. Egy rendőr, aki kérte, nevét ne írják le, elmondta, a romák bíznak büntetlenségükben, az apró lopások, más kihágások, verekedések nyomán semmi bajuk sem lesz. A pénzbírságokat nem fizetik ki, a szociális segélyből, gyerekpénzből tilos levonni a tartozást. András Zoltán polgármester elmondta, egy éve jelzi, hogy baj van. Felajánlotta, hogy jöjjön ide a romák parlamenti képviselete, találjanak közösen megoldást. Nem jöttek. /Szondy Zoltán: Terjeszkedő romák a Kászonokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5 . /

A főügyészség közleménye szerint még nem cáfolták meg Ion Iliescu volt államfő ellen a kivizsgálás megindítását az 1990. évi bányászjárás ügyében, az ügyészeknek pedig 20 nap áll a rendelkezésükre, hogy megválaszolják Iliescu ügyvédjének a határozat ellen benyújtott kérését. A Legfelsőbb Bíróság ügyészei korábban cáfolták, hogy megindítanák a nyomozást Iliescu ellen. /Huzavona Iliescu ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Medgyessy Pétert, Magyarország volt miniszterelnökét, utazó nagykövetét fogadta Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Elnöki Hivatalában, Bukarestben. A két politikus az európai parlamenti választások nyomán kialakult helyzetet értékelte, a találkozón szóba került a román–magyar kapcsolatok alakulása is. /Medgyessy Péterrel találkozott Markó Béla szövetségi elnök. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

Csapody Miklós MDF-es politikus elsősorban a vajdaságiaknak kérne kettős állampolgárságot, de amint elmondta, az Európai Unióhoz csatlakozott országokban élő magyarság is joggal támaszthat ilyen igényeket. Minden határon túli magyar közösségnek jogos igénye van a kettős állampolgárságra. A kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás félresiklott. A felvidéki és a romániai magyarság is tagja lett az EU-nak, nem lehet mondani, hogy ezzel bármit is megoldódott volna. A felvidéki magyarság amellett, hogy a politikai nemzet része, nem államalkotó, ugyanúgy a romániai magyarság sem. Megszűnt a Máért, van helyette – Csapody szerint – „bizonyos szempontból előbbinél még jobb fórum, ez a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma”. Arra a kérdésre, hogy jár-e az EU-hoz csatlakozott nemzeti közösségeknek kettős állampolgárság, Csapody kifejtette, nem annyira fontos, de támogatandó a kettős állampolgárság, ugyanúgy, mind a Schengenen teljesen kívül rekedő magyaroké. /Lokodi Imre: „Másfél állampolgárság kellene” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Eörsi Mátyás szabad demokrata országgyűlési képviselő a vele készült interjúban elmondta, nem érti, hogy a kettős állampolgárság ügye hogyan került megint előtérbe, hiszen már rég lekerült napirendről. Eörsi azt állította: minden felelős politikai erő egyetértett abban, hogy a 2004-es népszavazás óriási felelőtlenség volt. Szerinte egyes magyarországi politikusok számára a határon túli magyarok ügye nem több mint holmi eszköz belpolitikai feszültségek létrehozatalához. Eörsi elveti kettős állampolgárság kérdését, hallani sem akar róla. Azon országok, amelyek egyelőre nem tagjai az Európai Uniónak, a vízumrendszer leegyszerűsítésével, a költségek jelentős csökkentésével akarja elérni, hogy a vajdasági és a kárpátaljai magyarok kapcsolattartása Magyarországgal ne szenvedjen csorbát. /L. I. : „Inkább önrendelkezésre van szükség” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Többek között a nemzetpolitikai stratégiáról tanácskozott határon túli magyar egyházi vezetőkkel Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke december 5-én Budapesten. Az egyházi vezetők javasolták, hogy év közben is folytassanak hasonló megbeszéléseket, azért, mert idén a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma elfogadta azt a nemzetpolitikai stratégiát, ami alapján jövő év szeptemberére előkészíthető egy nemzetpolitikai törvény. Ez a törvény szabályozza majd a nemzetpolitikával kapcsolatos intézményrendszert, a párbeszéd rendszerét. A KMKSZ négy albizottsága felvállalta, hogy a jövő év tavaszán foglalkozni fog a határon túli egyházi kapcsolatokkal, finanszírozási, oktatás kérdésekkel. /Szili egyházfőkkel tárgyalt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ A nemzetpolitikai stratégiáról tanácskozott a határon túli magyar egyházi vezetőkkel Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke december 4-én Budapesten. Tőkés László református püspök elmondta, a kormányzati megszorítások miatt nemigen tudnak túllépni a protokolláris szinten.,,Minden évben elmondjuk ugyanazt, minden évben megtárgyaljuk ugyanazt, azonban gyakorlati előrelépés alig van” ― fogalmazott. Tőkés László ugyanakkor említésre méltónak nevezte a nemzetpolitikai törvénytervezetet, amelyet Szili Katalin és munkacsoportja szorgalmaz. Szerinte igazán szükség lenne erre a stratégiára, mert a nemzetpolitika ma mélyponton van. A püspök arról is beszélt, hogy az Európai Parlamentben ezután együtt lesz a Felvidék, Erdély és ,,kis-Magyarország” képviselete, ugyanakkor a schengeni csatlakozással kizáródik Kárpátalja és a Délvidék. Emiatt olyan politikai akaratra van szükség, amely nemzetstratégiában gondolkodik, és ,,nem a megszorítások alacsony röptű politikáját folytatja” ― tette hozzá a püspök. /Mélyponton a nemzetpolitika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetősége levélben tudatta Sólyom László köztársasági elnökkel, hogy „a kialakult helyzet miatt” nem vesz részt az év végi, hagyományosnak tekinthető ünnepélyes ebéden, amelyre a másik három történelmi egyházzal együtt hívták meg. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója az MTI megkeresésére csak annyit mondott: honlapjukon nyilvánossá tették az egész levelet. A Mazsihisz honlapján szereplő közlemény szerint a „magyarországi zsidóság hosszú évek óta várja, hogy jogszabályi tiltással akadályozzák meg a gyűlölködők hangjának felerősödését, a mind útszélibb és durvább szóbeli támadásokat a zsidóság és a többi kisebbség ellen. ” A levélben hangsúlyozták, hogy a parlament elfogadta azt a törvényt, amely lehetőséget adott volna a gyűlölködő magatartást tanúsítókkal szembeni polgári jogi perek indítására. A Mazsihisz szerint azonban a köztársasági elnök megakadályozta ennek a törvénynek a mielőbbi hatálybalépését. Sólyom László sajnálja a Mazsihisz távolmaradását az év végi találkozóról. /A Mazsihisz „nem ebédel” . = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Szász Jenőék és Tőkés Lászlóék „eszméiből és programjaiból” hamar elszivárgott az autonómia, állította Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. A Demokrata Párt baloldali volt, majd hirtelen jobboldaliakká váltak, és az Európai Néppártnak ez megfelelt. A Liberális Demokrata Párt magát tartotta a romániai liberalizmus igazi letéteményesének, majd jobboldaliak lettek. /Ágoston Hugó: Szakadárszerelem. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

December 6-án dönti el az RMDSZ alsó-, illetve felső-háromszéki területi szervezete, tartanak-e tisztújítást. Megszívleli ugyan, de nem siet eleget tenni az európai parlamenti választásokon gyengén szereplő két háromszéki területi RMDSZ-szervezet annak a felszólításnak, hogy tartsanak tisztújítást. /Cs. P. T., I. J. : „Lázadozva” tisztújítanak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöksége, a kerületi elnökökkel közösen tartott ülésen /november 30-án/ elemezték az EP- választások eredményeit. Maros megyében az RMDSZ-nek sikerült megszereznie a magyar választók háromnegyedének a bizalmát. Az RMDSZ támogatottsága alig néhány településen (Szováta, Nagykend és Mezőpanit) bizonyult alacsonyabbnak, de ezekben az esetekben sem csökkent 50% alá. Dr. Kelemen Atilla egyrészt elégedettségének adott hangot, amiért Maros megyében sikerült több mint 55 ezer szavazót az RMDSZ jelöltjeinek támogatására mozgósítani, másrészt az RMDSZ a megye legerősebb politikai alakulata. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szavazatok 26,6%-a, vagyis kevéssel több mint egynegyede, Tőkés Lászlót, a független magyar jelöltet támogatta. /Maros megyében az RMDSZ a legerősebb politikai alakulat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

Újabb alkalom az ünneplésre: mindkét tábor nyert, és mindkét tábor ünnepel. Egy kis csipkelődés az ellenfél irányába, egy kis lebecsülése a túlharsogott diadalnak. Tőkés László nyújtotta volna jobbját, az RMDSZ még ,,elemez”. Az RMDSZ vezetése szerint mondjon le a bűnös, nem jól szereplő megyei, illetve széki vezetés, azután: vonják össze a széki szervezeteket. Ami változatlan: az a legfelsőbb vezetés. Az RMDSZ csúcsvezetése befogja a fülét az igaz beszéd hallására, és nem követi a tisztes visszavonulást választó Takács Csaba útját. /Puskás Attila: / Mi, magyarok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

A bírósági döntés csattanós válasz a BBTE-nek. Jogerősen pert nyert a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel (BBTE) szemben Hantz Péter, az egyetem magyar feliratok kapcsán menesztett oktatója. Az állami magyar egyetem megteremtését célul kitűző Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnökét 2006 júliusában marasztalta el a BBTE etikai bizottsága. A testület álláspontja szerint Hantz Péter rontotta az egyetem hitelét, amikor azt állította, hogy a tanintézet magyar akadémiai közösségét akadályozzák jogai gyakorlásában. Ugyancsak hitelrontónak tartották azt a kijelentését is, hogy a jogi karon egyetlen magyar oktató dolgozik, illetve azt is, hogy a vezetőség részéről fenyegetések érték a Bolyai Egyetem újraindítása érdekében kifejtett tevékenysége miatt. Hantz Péter már a fegyelmi bizottság ülésén tagadta, hogy órái maradtak volna el, a többi vádpont esetében pedig a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozott, illetve dokumentumokkal bizonyította igazát. A Kovács Lehel és Hantz Péter munkaszerződésének felbontásával kapcsolatos per még folyamatban van. /Lázár Lehel: Pert nyert Hantz Péter. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

Eddig azt hittük, hogy a „Vesszen Trianon!”-nal hőzöngők megmaradnak a falusi kultúrházak szintjén. Most már biztosak lehetünk abban: nem így van, írta a lap. Tőkés László brüsszeli szereplései viharokat fognak kavarni. Szerinte a másik oldal futott most bele abba a csapdába, amelyben eddig az RMDSZ-t vergődni látta. A másik oldal összegyűjtötte mindazokat, akik „magyarabbul követelnék mindazt, ami az RMDSZ programjában szerepel. ” /Krebsz János: A holttér feltámadása. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Betelt a pohár, amikor megtudta, hogy a sikeres november 25-i választás után valaki felvetette, hogy le kellene mondania területi elnöki tisztségéről – számolt be internetes naplójában Borboly Csaba, Csík területi RMDSZ-elnök. Borboly, aki egyben a Hargita Megyei Tanács alelnöke, úgy érzi, naponta érik támadások. Borboly nem árulta el, kik a kritizálók, a Krónika napilap úgy értesült, Verestóy Attila javasolta lemondását, amit Markó Béla is helyeselt. /Székely Zita: Borboly Csaba lemondását kérték. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

Jelentős változtatásokat kell kieszközölni a helyi RMDSZ-szervezetekben, jelentette ki László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-elnöke, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a szövetség olyan településeken is gyenge eredményeket könyvelt el az EP-választásokon, ahol RMDSZ-többség van az önkormányzatokban. Szerinte Kőrösfőn, Tordaszentlászlón és Széken a helyi tanácsosok, a helyi RMDSZ-vezetés, az egyház és a civil szervezetek nem működtek együtt a kampány alatt. Egyes településeken az RMDSZ kevesebb szavazatot kapott, mint Tőkés László. Idetartozik Kőrösfő (17 százalékot kapott az RMDSZ, 33 százalékot Tőkés), Sárvásár (41-41), Aranyosegerbegy (12-15), Magyarfenes (19-29), Tordaszentlászló (16-27), Szék (12-18) és Magyarnagykapus (17-29). Sallai János, a széki RMDSZ elnöke kész felajánlani lemondását a tisztségéről. Antal János, Kőrösfő polgármestere szerint az EP-választások eredményének egyértelmű üzenete, hogy az RMDSZ-nek közös listában kell gondolkodnia a jobboldallal. Tamás Gebe János, Tordaszentlászló polgármestere szerint teljesen fölösleges a szervezeten belüli „számonkérősdi”. /Gy. Cs. : Felelősöket keres az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

Hatalommal való visszaéléssel vádolja László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnököt Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke. Soós Sándor elmondta: a megyei RMDSZ-elnök megfenyegette az egyik építkezési cég kolozsvári kirendeltségének képviselőjét, mert autót biztosított Tőkés Kolozs megyei kampánystábjának. László Attila beismerte az ügyet. László Attila nem kívánta kommentálni Soós vádjait. „Mocskos kampányt tudhatunk magunk mögött, amelynek során mindkét fél bedobott trükköket. Borítsunk fátylat rá” – nyilatkozta. /Gyergyai Csaba: Az EMI-sek vádolják László Attilát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

„Az elhangzott bírálatokon túl semmilyen, lapunkat érintő döntés nem született, azóta sincs semmi változás az ügyben” – közölte Sarány István, a Hargita Népe napilap főszerkesztője. A vezető annak kapcsán nyilatkozott a Krónikának, hogy a Hargita Megyei Tanács néhány tagja a legutóbbi ülésen elmarasztalta a megyei lapot. Az önkormányzati képviselők azt kifogásolták, hogy az újság november 23-i számában fizetett politikai hirdetésként megjelentette Bayer Zsolt Moralisták és farizeusok című írását, számolt be a Hargita Népe december 3-i számában. A felelős kiadó és a főszerkesztő tisztségéből való felmentését kérte az ülésen Sófalvi László udvarhelyszéki RMDSZ-es tanácsos, aki szerint Hargita Megye Tanácsa mindenképpen felelős azért, hogy mi jelenik meg a tulajdonában lévő napilapban. Sarány István főszerkesztő vezércikkében reagált a számonkérésre, kifejtve: a Hargita Népét nem a megyei tanács tartja fenn, hanem az olvasói. /Székely Zita: Cenzúrakísérlet Csíkszeredában? = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

Csángóföldön, Pusztinán olyan gyerekeket írattak be az olasz „anyanyelv” órákra, akik nem Olaszországban születtek, és legtöbbjük természetesen egy szót se tud olaszul. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) szerint ez csupán egy ravasz módszer a magyar anyanyelv kiszorítására, mondta el Hegyeli Attila, a MCSMSZ oktatási programfelelőse. Pusztinán megmondták a szülőknek, hogy mindkettőre nem mehetnek a gyerekek: vagyis választás elé állítják a szülőket és diákokat egyaránt. Az emberek rögtön 1990 után már kezdtek menni Olaszországba dolgozni a csángó falvakból. Egyesek elvitték az egész családot, egyszer csak az asszonyokat, majd a gyerekeket is. Jelenleg komoly gondot jelent a bákói tanügyi hatóságoknak a gyerekek migrációja: akár osztályok is megszűnhetnek azért, mert sok gyereket vesznek ki a szülők az iskolából, és visznek Nyugatra. A legtöbb csángó faluból a munkaképes fiatalabb lakosság szinte teljes létszámmal külföldön dolgozik (sőt vannak olyanok, akik ott is tanulnak) ideiglenesen vagy állandóan. Érdekes, hogy senki nem veszíti el a szülőfölddel a kapcsolatot. Még azok a családok is, akik több mint tíz éve Olaszországban dolgoznak – és a gyerekeik is ott tanulnak – sokszor itthon építkeznek, itthoni álmaik vannak, és arról beszélnek, hogy egyszer majd hazajönnek. Azonban legtöbbjük ott marad. Az iskolába november 11-től egyelőre „hivatalosan” tanítják az olasz nyelvet is. Az Oktatási Minisztérium rendelete kimondja, hogy az anyanyelv tanulása nem köthető sem népszámláshoz, sem nemzetiséghez való tartozáshoz, tehát gyakorlatilag bárki kérheti bármely nyelv anyanyelvkénti tanulását. Pusztinán 2007 tavaszán a helyi római katolikus pap és az iskola igazgatónője kitalálta: arra biztatja a falu népét: írassák inkább olasz anyanyelvi órákra a gyerekeket, mert amúgy is sokan dolgoznak a faluból Olaszországban. Sikerült elérnünk, hogy novembertől ugyan elkezdték az olasz nyelv oktatását Pusztinán. Az olasz nyelv tanítását az egyház kezdeményezte, hogy kiszorítsa az iskolából a magyar nyelvet. A Csángó Szövetség a közeljövőben több helyen be szeretné indítani az iskolán kívüli oktatást: eddig 19 településen működik, többek közt Bákó városában is – ahol jelentős a magyarok száma. Működésükhöz kapcsolódik a Reverinda című gyereklap is, amelyet különböző falvak gyerekei írnak, és a tanárok szerkesztik – a közösségi tudat, az összetartozás hangsúlyozásának egyik legfontosabb eszköze. A moldvai és Kárpát-medencei magyarság közti kapcsolattartás segítése céljából létre hozták a Legyen Ön is keresztszülő! programot. Terveik között szerepel az iskolai magyarórák számának növelése, az iskolán kívüli tevékenységek bővítése és a továbbtanuló gyerekek ösztöndíjazása, kollégiumi és étkeztetési költségeiknek fedezése. /Vetési Júlia: Olaszországban dolgoznak, de itthoni álmaik vannak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./