Felházi Ágnes Judit fiatal kolozsvári festőművész tárlata december 12-ig látogatható Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. December 13-án Deák János nagybányai festőművész kiállítása nyílik. /Rövid hírek. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 30./

Sorozatot indított útnak a nagyváradi Kiss Stúdió: Vendégségben egy égbeli kávéház asztalánál címmel elhunyt erdélyi írók, költők életét és munkásságát elevenítik fel a színpadon. A társulat november 27-én útjára indított sorozatának első „meghívottja” az 1991-ben elhunyt váradi író, Bajor Andor volt. Felolvasott írásai, az egybegyűlt emberek beszámolói és özvegye, Bajor Ella visszaemlékezései a váradi származású író, humorista életét és munkásságát elevenítették fel. Bajor Andor szatíráival többször kivívta a kommunista rezsim nemtetszését, egyes írásainak publikálását megtiltották. A jó hangulatú előadásnak folytatása is lesz. Bálint Tibor következik, majd Wass Albert és Páskándi Géza lesz a „vendég”. /Vásárhelyi-Nyemec Réka: Bajor, a váradi „vendég”. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

Sajtótájékoztatót tartott Kolozsváron a Libri könyvesbolt. A Libri, a legnagyobb magyarországi könyvkereskedelmi üzlethálózat Kolozsváron, a Pólus Centerben nyitotta meg első romániai könyvesboltját. A Libri részt szeretne venni a helyi közösség életében, szívesen szervez könyvbemutatókat és egyéb kulturális jellegű programokat. /Köllő Katalin: Decemberi rendezvénysorozat a Librinél. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

Bemutatták a Bánsági városok kronológiája című történelmi kiadvány szerb nyelvű változatát Nagybecskereken. A történelmi Bánság nyolc nagyvárosa – Temesvár, Lugos, Resicabánya, Karánsebes, illetve a szerb oldalon Nagybecskerek, Nagykikinda, Pancsova, Versec – történeti kronológiáját tartalmazó kötet a PROMINED román–szerb Phare CBC-projekt keretében, a temesvári Diaszpóra Alapítvány és a vajdasági Szórvány Alapítvány együttműködésének gyümölcse. Bozsidar Vorgics, a nagybecskereki múzeum igazgatója hangsúlyozta: a bánsági kronológia megjelentetése az első lépése a határ két oldalán élő történészek közös együttműködésének, egy hosszú évtizedekig „aláaknázott” területen. Bodó Barna projektvezető kiemelte: 1997 óta, a történelmi Bánság területét magában foglaló Duna-Körös–Maros–Tisza Eurorégió létrejöttétől politikai akarat is van a régi együttműködések új keretek között történő felélesztésére. Csömöre Zoltán nagykikinidai történelemtanár a román és szerb nyelven megjelentetett kronológia magyar nyelvű változatának kiadását kezdeményezte. /Pataki Zoltán: Identitást erősítő kiadvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ A temesvári Szórvány Alapítvány és vajdasági partnere, a muzslyai Szórvány Alapítvány Nagybecskereken tartotta meg a Bánsági városok kronológiája című hiánypótló történelmi kiadvány szerb nyelvű változatának bemutatóját. A munka történész szakértők, történelemtanárok, a nyolc város iskoláiban létrehozott helytörténeti körök közös munkája gyümölcse. Dr. Bodó Barna, a BBTE professzora, projektvezető elmondta: a projekt kezdeményezői kutatásokkal bizonyították, hogy az államhatárokkal mesterségesen elválasztott közösségek tudatában tovább él a regionális identitás. Mióta 1997-ben létrejött a történelmi Bánság területét magába foglaló Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió, politikai akarat is van a régi együttműködések új keretek közötti felélesztésére. A mintegy száz évvel ezelőtt megjelent Borovszki Samu-féle monográfiák óta nem jelent meg olyan kiadvány, amely egységesen tárgyalja a Bánság történetét. Pacsa Árpád, a nagybecskereki gimnázium történelemtanára, aki maga is részt vett kronológia létrehozásában, elmondta: A kötet jelentősége elsősorban abban áll, hogy végre egy helyen található meg minden lényeges információ a bánsági városokkal kapcsolatban. /Pataki Zoltán: Bánsági kronológia-bemutató a nagybecskereki múzeumban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

Frunda György helyett Winkler Gyula megy az Európai Parlamentbe. A szenátor azért lépett vissza, mert úgy döntött: előnyösebb, ha az Európa Tanácsban folytatja tevékenységét, ahol hamarosan felajánlják neki a jogi bizottság elnöki tisztségét. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: elemezni fogják az EP-választásokon elért eredményeket, azon területi szervezetek vezetőitől, ahol az RMDSZ gyengén szerepelt, elvárják, hogy mondjanak le vezető tisztségükről. Az udvarhelyszéki szervezet Verestóy Attilával az élen máris eleget tett a felszólításnak. Ami pedig a Toró-ügyet illeti: a képviselőtől azért válnának meg, mert valótlanságot állított – hangoztatták az RMDSZ vezetői. Győzelemnek tekinti az RMDSZ az EP választásokon elért eredményeket, ez azt jelenti, hogy a romániai magyarság többsége továbbra is bízik a szövetségben – jelentette ki kolozsvári sajtóértekezletén Markó Béla. Arra a kérdésre, miszerint folytatják-e a tárgyalásokat az ellenzékkel, Markó úgy vélekedett: jó volna tudni, hogy mégis kivel kell leülni ahhoz, hogy a tárgyalás eredményes legyen. Tőkés Lászlóval, Szász Jenővel vagy esetleg a Fidesszel? Ki a legmegfelelőbb, legszavahihetőbb partner? – tette fel a kérdést Markó. Befejeződött a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) ülése. A SZÁT javasolja az alsó-háromszéki és felső-háromszéki szervezet elnökeinek is, hogy mondjanak le tisztségükről. /Nagy-Hintós Diana: Frunda György helyett Winkler Gyula megy az EP-be. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Nem Székelyföld területi autonómiája, hanem a politikai pluralizmus megteremtése a bejegyzés előtt álló Magyar Polgári Párt első számú célkitűzése – jelentette ki Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. A székelyudvarhelyi polgármester leszögezte: bár a Magyar Polgári Párt programjában szó szerint nem jelenik meg a székelyföldi területi autonómia, a regionalizmus, szubszidiaritás, erős önkormányzatiság révén belefoglalták a dokumentumba. Az MPP megalakulásának fő célja azonban a választás szabadságának biztosítása, és – mint a Tőkés Lászlóra leadott szavazatok bizonyítják – erre reális igény van a magyarság körében – állította Szász. /Farcádi Botond: Szász Jenő: Nem az autonómia a prioritás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

,,Háromszéki szinten nem beszélhetünk eredményekről, hacsak az embereknek az RMDSZ politikájától való eltávolodását, elfordulását nem tartjuk annak” – áll az RMDSZ Keresztény Demokrata Mozgalom sepsiszentgyörgyi platformja nyilatkozatában. A dokumentumban szerint a háromszéki RMDSZ marginális helyzetbe hozta a másként gondolkodókat, akiknek célja a nemzet összetartása volt. Az utóbbi négy esztendőben a háromszéki RMDSZ fantomszervezetként működött, választóit elkerülte, nem szövetkezett velük. Ezért a platform nevében Kerekes Mária megbízott elnök felkéri a szövetség háromszéki szervezetét, vizsgálja felül, mit mulasztott. /Farcádi Botond: Politikai baklövéssel vádolja a KDM a háromszéki RMDSZ-t. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

December 2-án hagyhatja el a rahovai fogdát Miron Cozma, miután letöltötte börtönbüntetését az 1991-es bányászjárás miatt. Az 1991-es bányászjárás ügyében Miron Cozmát Silviu Popescu alezredessel együtt 1999. február 15-én 18 éves szabadságvesztésre ítélte a legfelsőbb törvényszék az államhatalom aláásására való felbujtásért. A bányászjárás akkor a Petre Roman vezette kormány bukásával végződött. /Szabadlábra kerül Miron Cozma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

Lemondott az alsó-háromszéki ügyvezető elnöki tisztségről Márton Árpád. „Amikor elvállaltam az ügyvezető elnökséget, azt gondoltam, párhuzamosan el tudom látni a két feladatkört: a képviselőházi frakcióvezetést és a területi szervezet ügyvezetését. ” ,,A rám háruló feladatot és felelősséget vállalom” – szögezte le Albert Álmos. Kelemen Hunor azt nyilatkozta a Transindexnek: ,,A vereségnek vannak felelősei – és nincs, mit szépíteni ezen, ez vereség. A vereség pedig személyi felelősséggel is jár. ” ,,Jó lenne, ha az RMDSZ-ben a barátságokat félretéve hoznák meg a döntéseket” – reagált Kelemen nyilatkozatára Albert Álmos, aki leszögezte: áll a döntések elébe. /Farkas Réka: Lemondott Márton Árpád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

Az europarlamenti választás napját, november 25-ét néhányan a Korunk szerkesztőségben töltötték, a Közép-Európa vándora (Korunk-dosszié, 1957–2007) című antológián dolgozva. A Korunk már 1990 júniusában tanulmányt közölt „az emberi jogok európai székvárosáról”, Strasbourgról, ugyanabban a számban olvasható Tőkés László írása is (A tékozló fiú szabadsága), benne ilyen mondatokkal: „Társadalmunkban gyökeres fordulat történt, körülményeinkben változás állott be, lehetőségeink alapvetően megnövekedtek. Mi azonban ugyanazok az emberek, az ország népe ugyanaz a nép maradt. Vajon ugyanazok és ugyanolyanok is maradunk? Szolgák maradunk a szabadságban? Vagy lépést tudunk tartani a külső eredményekkel, sőt elő- és előrelépve, alakítani tudjuk az eseményeket is? Készek vagyunk és képesek vagyunk-e kiteljesíteni és megépíteni a szabadságot?”Ezt a kérdésfelvetést ugyanúgy, mint az antológiában újra olvasható Kosáry Domokosét vagy a Habsburg Ottóét (1992-ből), Markó Béláét (Mivel segíthetjük Magyarországot? – 1997) és az EU-képviselőként már tapasztalatokat szerzett Schöpflin Györgyét (2006-ból) a 2007. november 25-i romániai választások után érdemes továbbgondolni. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője saját véleményét foglalta össze. Az egymás elleni (nemegyszer mindkét részről durva) kampányolást ideje abbahagyni. Tudatosítani kell, hogy hiúság és hatalomvágy nem szolgálja a közösség érdekét. Az RMDSZ és a függetlenként bejutott Tőkés László párbeszéde, egyeztetése nagyon esedékes, nem csupán a brüsszeli küldetés érdekében. /Kántor Lajos: Szerkesztve szavazunk. Az újraalakuló SZKT figyelmébe. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Az MSZP-hez közel álló Népszava nem fogadta el, hogy a demokratikus választékbővítés meghozta a maga gyümölcsét. A lap szerint az erdélyi magyarság csak egységben képvisel elegendő erőt ahhoz, hogy számottevő tényezőként szerepelhessen a román politikában, továbbá a Tőkés László zászlaja alatt felsorakozók az RMDSZ bomlasztásán dolgoznak majd. A lap támadta Tőkés püspököt: nem konszenzusra törekszik, hanem „szakadár tekintélyre” és Orbán Viktort, mondván, a belpolitikai kettéosztottságot akarja átplántálni Erdélybe. /Mészáros Tamás: Kéz kezet mos. = Népszava (Budapest), dec. 1./

Szőcs Géza költő, az RMDSZ egykori alelnöke szellemes írásában segítséget kért: kiadót keres még meg sem írt verseinek. Harmincezer eurót szeretne, cserébe nyolc évre átadná e versek kiadási jogait, ez azért érné meg a kiadónak, mert közismert, hogy a mai magyar versesköteteket néhány éven belül óriási haszonnal újra meg újra ki lehet adni. Szőcs Géza ezzel Markó Bélára célzott, aki valóban eladta meg nem írt verseinek kiadási jogát. Szőcs Géza a kapott összeg felével az RMDSZ ,,új honfoglalás” kampányát támogatná, a másik fele maradna neki, ezt fordítaná épülő marosszentannai hétvégi háza költségeire. Lehet, hogy ösztöndíjat hozna létre belőle, és ha akadna valaki, aki hajlandó lenne megírni az RMDSZ igaz történetét létrejöttétől, ezzel az ösztöndíjjal támogatná a munkáját. Megérdemelné az ösztöndíjat, ha megírná, hogy ez a mesebeli legkisebb királyfi, ez a nagyra hivatott, tiszta és szerény lélek miféle átváltozáson esett át, mígnem rókalelkű bátya lett belőle. Nem hallgatva el az aljasságok, a hitszegés, az árulás megannyi szimbolikus megmutatkozását, a házon belüli ellenvélemény brutális megtorlásától a zsíros kenőanyagüzletig, a szekusoknak elkótyavetyélt borvízforrásoktól és az exportkvótabiznisztől a székely havasokban folytatott rablógazdálkodásig. Amikor az RMDSZ megalakult, Tőkés László ottléte és részvétele óriási lökést adott annak, hogy a szövetség Erdély-szerte mint hiteles, vonzó és ígéretes párt jelenhetett meg. Később aztán a semmiből érkező figurák kapaszkodnak fel a belső szamárlétrákon. Szőcs Géza kéri, ne hallgassanak rá, mivel elfogult, hiszen közelről láthatta és tapasztalhatta, hogy mi történt. Amikor az erdélyi magyar közösség egyetlen szószólóját elkezdték lejáratni, akkor egy Tokay György nevű konjunktúralovag kifejtette, hogy az RMDSZ, ha a jó úton jár – mármint ha szófogadó kezesbáránya lesz a román politikának –, előbb-utóbb még a Fehér Házig is eljuthat. Az RMDSZ és a mögötte álló erők helyesebbnek látták, ha Tőkést visszafogják, kiszorítják – mint oly sokakat, akik saját véleménnyel rendelkeztek. A vezetésbe magát életfogytiglan bevasbetonozott kamarilla azért lehet olyan sikeres, mert sikerült lerázni mindenfajta ellenőrzést és elszámolást, sikerült anyagi függőségbe hozni minden személyt és minden intézményt, aki és amely hozzáférhet a nyilvánossághoz. /Szőcs Géza: Támogatni szeretném az RMDSZ-t. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./ A szerző József Attila-díjas költő, az RMDSZ egykori alelnöke.

Az egyetemi és doktori tanulmányait az 1989-es romániai változásokat követően végzett/végző generáció jelen van a tudományos életben. Tudományos pályán keresi a helyét, alapkutatásokat kezdeményez és végez, konferenciákat, szakmai rendezvényeket szervez, kutatási eredményeit publikálja. Ennek az ifjú generációnak a jelenléte tapasztalható az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) konferenciáin, felolvasóülésein, az Erdélyi Múzeum hasábjain. Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya azzal a szándékkal írt ki 2006 tavaszán debüt-díjat, hogy kiosztása évről évre alkalmat teremtsen arra, hogy a figyelem e tudósgeneráció tagjaira irányuljon. A díjra négy kutató adta be pályázatát. Fazakas Emese magyar-francia szakos tanári oklevelet szerzett a BBTE-n. 1994–1995 között mesterképző programot végzett a Közép-Európai Egyetem középkori tanulmányok szakán. 2005-ben doktori címet szerzett. 1995–1998 között a Román Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti és Nyelvtudományi Kutatóintézete kolozsvári fiókjának munkatársa, 1997-től a BBTE Bölcsészettudományi karának óraadó tanára, tanársegéde, egyetemi adjunktusa. A médiában állandó rovatokat lát el, tanári továbbképző programok előadója. Nyelvészeti szakkönyvek lektora, szerkesztője, két önálló kötet szerzője. Fazakas Emese legmerészebb vállalkozása az Erdélyi magyar szótörténeti tár főszerkesztői szerepének végzése, írta Péntek János akadémikus. Dóczy Örs 1994–2000 között a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett latin, 1998–2005 között a kolozsvári BBTE-n történelem szakos oklevelet. 2002-ben a Messina-i tudományegyetem ösztöndíjasa volt. 2006-tól a BBTE Hungarológiai Doktori Iskola hallgatója. Történelmi, régészeti tárgyú tanulmányai, szakcikkei, recenziói és fordításai hazai lapokban láttak napvilágot (A Hét, Korunk). Történelmi, irodalomtörténeti tárgyú konferenciák előadója. Vida Erika a BBTE-n szerzett 1996-ban magyar-angol szakos tanári oklevelet. 1998-tól a Mentor Könyvkiadó olvasószerkesztője, 2003-tól felelős szerkesztője. Közel 30 kötet szerkesztője. Dóczy Örs és Vida Erika közös pályázatot nyújtott be, ez pedig Koncz József A Marosvásárhelyi Evang. Reform. Kollégium története (1557–1895) (Marosvásárhely, Mentor, 2006) című monográfia. A szöveget szerkesztette és átdolgozta, a mutatókat összeállította Dóczy Örs és Vida Erika, a latin szövegeket fordította és jegyzetekkel ellátta Dóczy Örs, az utószót Sebestyén Mihály írta. László Márton 1997–2001 között a BBTE történelem szakán alapképzést, 2001–2002 között mesteri programot végzett. 2004-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori iskolájának doktorandusza. 2001–2007 között tanár, szakmai referens, könyvtáros, levéltáros. 2003–2005 között a Magyar Autonóm Tartomány kutatócsoport tagja, 2006-ban az Észak-Erdély 1940–1944 közötti történetét kutató csoport munkatársa. Pályamunkája a Pro-Print Kiadónál, a „Források a Romániai Magyarság Történetéhez” sorozatban megjelenés előtt álló kézirat, amely az 1889–1986 között élt magyarhermányi történész, Máthé János két, mindeddig kiadatlan munkáját, valamint a pályázó két tanulmányát tartalmazza. A bizottság mind a négy pályázó munkáját elismeréssel értékeli. Tekintve, hogy Fazakas Emese életműve, teljesítménye messze kilép a díj által értékelhető keretből, a 2007-es debüt-díj nyertesei Dóczy Örs és Vida Erika. A szakosztály a pályázatot a 2008-as évre is meghirdeti. /Dr. Keszeg Vilmos, egyetemi tanár: A Debüt-díj második kiosztásakor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Első alkalommal szervezi meg november 30. –december 2. között a Babes–Bolyai Tudományegyetem Művészettörténet Tanszéke és az Entz Géza Művelődéstörténet Alapítvány a fiatal művészettörténészek konferenciáját. 1995 óta folyik magyar művészettörténeti képzés a BBTE-n, azóta több mint 10 évfolyam végzett, az általuk folytatott munkának, kutatásoknak, szakvizsga- magiszteri- és doktori dolgozatoknak azonban korábban nem létezett fóruma. Az első konferenciát hagyományteremtő szándékkal rendezik meg, 23 előadás hangzik el. A konferencia lehetőséget biztosít fiatal erdélyi és magyarországi kutatóknak, doktoranduszoknak egymás kutatási eredményeinek megismerésére, a szakmai párbeszédre. /F. I. : Fiatal művészettörténészek konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

November 14-én Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban rendhagyó irodalomórát tartottak. Sánta Ferenc életének és munkásságának alaposabb megismerése volt a céljuk, az író születésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából. A rendezvény meghívottja Krajnik-Nagy Károly magyartanár és szerkesztő volt. Ő állította össze az Isten a szekéren című kötetet, amely válogatást tartalmaz az író novelláiból. Sánta Ferenc /sz. Brassó, 1927/ többek között a János Zsigmond Unitárius Kollégium diákja is volt. Az első alkotása, a Sokan voltunk című novella 1954-ben jelent meg. Az író több elismerésben részesült, Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas, művei huszonhárom nyelven jelentek meg. Már 1970 óta nem publikál. Az iskola médiatermét ünnepélyesen Sánta Ferenc médiateremnek nevezték el. A falon Csutak Levente brassói grafikus Sánta Ferencről készült portréja látható. /Balázs Aletta Júlia, Csipkés Hajnalka-Szende: János Zsigmond Unitárius Kollégium. Rendhagyó irodalomóra Sánta Ferenc életéről és munkásságáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Kolozsváron a Reményik Sándor Galéria a debreceni grafikusművészek alkotásaiból rendezett kiállítást. A tárlat megnyitóján Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona főiskolai tanár ismertette Debrecen képzőművészeti életének múltját és jelenét. /Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona: A debreceni grafika két évszázada. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Magyarországon egymást érik az internetes könyvkereskedések, antikváriumok. Talán a www.antikvarium.hu oldal a legismertebb. Ennek tulajdonosa, Chovanecz Balázs, elmondta, vállalkozásuk 2000-ben indult. Céljuk, hogy profi keresőrendszereket nyújtsanak felhasználóiknak, akik így böngészhetnek, kereshetnek és előjegyezhetnek. Átvevőhelyük Budapesten is működik – itt azonban csak a megrendelt tételeket vehetik át a vásárlók. Az erdélyi érdeklődés elég csekély. – Nagyon sok megrendelés érkezik Máraira, az erdélyi szerzők között Tamási Áron a legkeresettebb. Ezenkívül népszerű még Wass Albert is. Az antikvarium.hu országosan és Európa-szerte a legnagyobb használtkönyv-adatbázissal rendelkezik. /Német zászló könyvekből. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

125 éve született, és negyven éve távozott az élők sorából Kodály Zoltán. Magyar nyelvterületen zenekarok, szólisták, kamaraegyüttesek, kórusok, operatársulatok emlékeznek és tisztelegnek a 20. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzője, a magyar zeneoktatás megreformálója előtt. November 25-én a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus műsorát Kodály legismertebb vegyes kari műveiből válogatta: Szép könyörgés, Székely keserves, Fölszállott a páva, Mátrai képek és Esti dal. Az est másik ünnepeltje a hatvanéves Orbán György. A jelenleg Magyarországon élő zeneszerző Marosvásárhelyen született, Sepsiszentgyörgyön járt elemi iskolába, Kolozsváron végzett zeneszerzés szakon. Talán a legtöbbet énekelt mai magyar zeneszerző. Gazdag és sokszínű zenei munkásságából ezúttal egyházi kórusművek csendültek fel. /(Baranyai Emese): Esti dal a Pro Musicával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

Fotókiállítással ünnepli egyéves születésnapját a sepsiszentgyörgyi Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja. A Cigányok Erdélyben, romák Nyugat-Európában című tárlaton a svédországi Rosario Ali és a szentgyörgyi Henning János képei láthatók. /Mózes László: Évfordulóját ünnepli a Magyar Kulturális Központ: Fotókiállítás romákról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

Az 1989 decemberét követő változások lehetővé tették az egyháznak az állami oktatási rendszerbe tartozó – nem felekezeti – középiskolák létrehozását. Tempfli József megyéspüspök 1991-ben benyújtott kérelmére az 1991/92-es tanévtől Szent László Római Katolikus Szemináriumi Líceum néven engedélyezték az iskola működését. Az intézmény kezdetben az Ady Endre Líceumban működött, délutáni oktatásban, majd a hajdani 9-es számú Általános Iskolában tanultak tovább a tanulók. A líceum 1992-ben otthonra talált a nagy múltú Kanonok soron, azóta itt működik. A gimnázium lapja, a Szósz-ék. A Filmklub mellett szakkörök is vannak, színjátszó csoportja és énekkara is van iskolánknak. Állandó táborozási lehetősége van az iskolának Sátoraljaújhelyen, Pilisszentléleken, Szentendrén és Bécsben, tájékoztatott Zalder Éva Mária igazgató. /Szent László Római Katolikus Gimnázium – Nagyvárad. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 2./

Kérem a felelősök megbüntetését, tételesen a felelős kiadó és a megbízott főszerkesztő tisztségéből való felmentését – követelte Sófalvi László udvarhelyszéki megyei tanácsos a testület november 30-i ülésén. Néhány tanácsos azért marasztalta el a Hargita Népe napilap vezetőit, mert az újság november 23-i számában fizetett választási hirdetésként megjelent Bayer Zsolt Moralisták és farizeusok című írása. Az elmarasztaló hozzászólások sorát Nagy Benedek tanácsos kezdte. Az újság szerinte teret ad a mocsoknak az anyaországból való begyűrűzésére, a Bayer Zsolt által jegyzett, fizetett hirdetésként megjelent írás közlését kifogásolta. Úgy fogalmazott, hogy „ehhez hasonló mocskolódást Hargita megyei sajtókiadványban még nem olvasott”, kérte, állapítsák meg, kik a felelősök ezért, és hozzák meg a megfelelő intézkedéseket. Ezt erősítette meg Bondor István önkormányzati képviselő is, aki úgy fogalmazott, hogy bár nem kívánják cenzúrázni a Hargita Népét, de ami itt megjelent, az minden becsületes embert sért. Mint RMDSZ-es megyei tanácsos arra is kitért, hogy az RMDSZ nagyon sok szavazatot veszített az európai parlamenti választásokon a Hargita Népe által közölt Bayer-cikk miatt. Bunta Levente tanácselnök visszafogottabban nyúlt a témához: sem az elnök, sem a tanács nem mondhatja meg, hogy mi jelenjen meg az újságban, és mi ne. Ennek ellenére úgy vélte, hogy a lapnak kell legyen tartása, és kilátásba helyezte, hogy a frissen kinevezett felelős kiadót megkérdezi e cikk megjelenésének körülményeiről. Sófalvi László kérte a felelős kiadó és a főszerkesztő tisztségéből való felmentését. Az elhangzott bírálatokon túl döntés nem született. Még volt egy kérdés, amely vitát váltott ki: a Székelyudvarhelyi Kézilabda Klubban a határozattervezet szerint tag kívánt lenni a megyei önkormányzat. Papp Kincses Emese tanácsos kifejtette, jogi és morális összeférhetetlenség van ebben, ugyanis ennek a klubnak az elnöke Verestóy Attila szenátor, alapító tagjai között van Sófalvi László megyei tanácsos, és szintén a klub tisztségviselője Benedek Árpád Csaba, akinek megyei tanácsosi mandátumát a most igazolta a testület. – Ez a dolog úgy néz ki, hogy én mint megyei tanácsos alapítok egy klubot, majd a megyei tanácshoz fordulok, és megszavaztatom a támogatást – fogalmazott Papp Kincses Emese. A testület ennek ellenére megszavazta a határozattervezetet. /Forró-Erős Gyöngyi: Megyei tanács. Felelősségre vonnák lapunk vezetőit. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3 . /

Gyergyószárhegyen tartották a Kovászna és Hargita megyei közművelődési szakemberek találkozóját az elmúlt hétvégén. Tárgyaltak a Székelyföld Közművelődési Koncepció tervezetéről, melyet a korábbi, Árkoson tartott ülésen alakult munkacsoport dolgozott ki. Ezt a tervezetet bővítették, hogy olyan koncepció készülhessen, melyre stratégiát lehet építeni. Egyetértettek abban, hogy kulturális termékek adatbázisára van szükség. Döntés született arról, hogy 2008-ban megszervezik a Székely Kultúra Napját, és ennek időpontja Tamási Áron születésnapja, szeptember 20-a lesz. Munkacsoport alakult az ünnep tervének kidolgozására. /Balázs Katalin: Székely kultúra – autonómia. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3 . /

Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága állásfoglalást adott ki a Hargita Megye Tanácsában elhangzottakkal kapcsolatban. A Hargita Népe Kiadóhoz beérkezett reklámhirdetésként – reklámként, (X) jelzéssel ellátva jelentette meg Bayer Zsolt magyarországi publicista írását, ugyanabban a lapszámban pedig Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnök írását. Ilyen módon a kereskedelmi jellegű reklámszolgáltatásnak nem volt köze a Hargita Népe szerkesztőségéhez. A lap mb. felelős szerkesztője, Sarány István nem követett el szakmai mulasztást és etikai vétséget Bayer Zsolt magyarországi publicista írásának fizetett hirdetésként való megjelentetésével. A MÚRE nehezményezi, hogy Hargita Megye Tanácsa az ügy kapcsán a mb. felelős szerkesztő felelősségre vonását tervezi. Az állásfoglalás aláírói: Ambrus Attila MÚRE-elnök, Vincze Lóránt Becsületbíróság elnöke, Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök, Maksay Magdolna alelnök, Makkay József írott sajtó alelnök, Wagner István alelnök, László Edit audiovizuális alelnök és Bögözi Attila titkár /MÚRE Becsületbíróság. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8 . / Előzmény: Sófalvi László udvarhelyszéki megyei tanácsos a testület november 30-i ülésén kérte a felelős kiadó és a megbízott főszerkesztő tisztségéből való felmentését Bayer Zsolt Moralisták és farizeusok című írásának közlése miatt. Hasonlóan nyilatkozott az ülésen Nagy Benedek tanácsos és Bondor István önkormányzati képviselő. /Forró-Erős Gyöngyi: Megyei tanács. Felelősségre vonnák lapunk vezetőit. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3 . /

Az RMDSZ fontos győzelemnek tekinti a november 25-i választásokon elért eredményeit: ennek köszönhetően ugyanis az RMDSZ továbbra is meghatározó politikai szereplő, fontos egyensúlyteremtő tényező marad nemcsak a brüsszeli, hanem a romániai politikai életben is – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Az elnök kifejtette, ez a nagyfokú támogatás azt is jelenti, hogy az erdélyi magyarság továbbra is az RMDSZ-re bízta a politikai egység megőrzésének feladatát, ezt pedig a szövetségnek teljesítenie kell. Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának /SZÁT/ közleményt adott ki, eszerint az RMDSZ folytatja a párbeszédet az egyházakkal, a civil szervezetekkel, illetve a szövetségen kívüli politikai csoportosulásokkal, szükségesnek tartja a további együttműködést a román pártokkal a reformfolyamat folytatása és az elmúlt időszakban felerősödött magyarellenes kezdeményezések visszaszorítása érdekében. – Hargita, Kovászna és Máramaros megyében egységes megyei RMDSZ-szervezeteket célszerű létrehozni. /Markó: Az erdélyi magyarság továbbra is az RMDSZ-re bízta a politikai egység megőrzésének feladatát. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./

Magyar–magyar integráció megy végbe az európai egyesülés kapcsán – mondta Tőkés László EP-képviselő december 1-jén Budapesten, a tiszteletére rendezett ünnepségen. A politikus szerint a Fidesz és a KDNP nagy kockázatot vállalt, hogy őt támogatta, de megerősödve kerültek ki ebből a kockázatvállalásból – tette hozzá. Orbán Viktor elmondta: a Fidesz elnökségének döntése alapján támogatta a párt Tőkés Lászlót, és EP-képviselőik is kampányoltak a református püspök mellett. Szász Jenő, az SZNT alelnöke szerint a választás szabadsága erősíti a közösségeket. Toró T. Tibor hangsúlyozta: szép győzelem után vagyunk, ezután nem mehet úgy a világ, mint november 25-e előtt, többszörös összefogásra van szükség a jövőben. Martonyi János, a Szabad Európa Központ vezetője az „összmagyarság hősének” nevezte Tőkés Lászlót. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke szerint Tőkés László személyében egyaránt méltó képviselője lesz a határon túli és a magyarországi magyaroknak is Brüsszelben. /Tőkés László sikerét ünnepelték Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Tőkés szerint áttörésre van szükség a magyar politikai közéletben és a politikában. Újra szükség lenne az önbizalommal teli, reményteljes politizálásra, ez érlelődik Erdélyben és Magyarországon is. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint ellenfeleik minden vádja visszahullott a saját fejükre, így például az a vád, hogy a magyarországi politikusok beleavatkoztak a romániai választásokba, az ellenfeleknek nem sikerült diszkreditálni a szabad választás eszméjét sem. /Tőkés László: magyar–magyar integráció. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Határon túli magyar nagykövetséget alapítana Tőkés László Brüsszelben. A frissen megválasztott európai parlamenti képviselő erről a választási sikerének budapesti megünneplése alkalmából beszélt.,,Legfőbb célom megvalósítani az erdélyi és Kárpát-medencei összefogást, képviselni a határok feletti nemzetegyesítést a nemzetek Európájában, az önálló erdélyi magyar külpolitikát a régiók Európájában, konfrontáció helyett összefogást a közös magyar érdekek szolgálatában” – hangoztatta Tőkés László. /Határon túli magyar nagykövetséget alapítana Tőkés László. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./

Az egominfo.hu esztergomi hírportál azt állította, hogy augusztus 26-án Tőkés László királyhágómelléki püspöki minőségében fordult anyagi segítségért a magyarországi város, Esztergom fideszes többségű önkormányzatához. Ezt az információt átvette a hvg. hu és romániai hírügynökségek is. Tőkés László levelében kritizálta a magyar kormány határon túli egyházaknak nyújtott szűkös költségvetési támogatását, „az RMDSZ klientúraépítő költekezését”, és ezekkel a szavakkal kért támogatást: „...akkor talán a túlnyomórészt nemzeti politikai erők kezében lévő baráti önkormányzatok vállalhatnák át a határon túliak részbeni gondját”. A püspök megemlítette az elkövetkező európai parlamenti választásokra történő támogatást is. „Nem utolsósorban pedig szólnom kell azokról a várható kampányrendezvényekről, melyekre az EP-képviselői választásokra nézve kerül sor” – írta. Novemberben Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere sürgősséggel határozati javaslatot terjesztett az önkormányzat – szintén fideszes többségű bizottsága elé. A dokumentumban az elöljáró 1 millió forint (mintegy 4000 euró) vissza nem térítendő támogatás megszavazását kérte a bizottságtól Tőkés Lászlónak. A testület elfogadta a határozati javaslatot. Takács István, az önkormányzat sajtófelelőse az MTI-nek megerősítette: valóban megszavazták a támogatást, de a pénzt még nem utalták át. A hvg.hu megkeresésére Tőkés László butaságnak nevezte az információt, illetve tagadta, hogy levélben kért volna támogatást EP-kampányához Esztergom polgármesterétől. A román jogszabály szerint a hazai politikai pártoknak, pártszövetségeknek vagy független jelölteknek tilos elfogadni más államok, illetve külföldi szervezetek, fizikai és jogi személyek adományait. /Cs. P. T. : Magyar kampánypénzt kért Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Orbán Viktor elmondta, a törvények értelmében a magyar pártok nem támogathatnak pénzügyileg külföldi kampányokat, a Fidesz a törvények betartását tartja a legfontosabbnak. Azonban a választások lezárta után szívesen támogatják Tőkés Lászlót – tette hozzá. Tőkés László kijelentette: betartották a román törvényeket, nem kaptak magyar önkormányzatoktól támogatást. Az egyház-támogatási pénzeknek nincs semmi közük a kampányhoz – fűzte hozzá. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke, hozzátette, a kampánystáb sem az esztergomi, sem más önkormányzattól nem kért és nem kapott pénzt. /B. L. : Kampánypénzt kért Tőkés? = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

Szász Jenőék miért hagyták ki pártjuk programjából az autonómiát? – kérdezte Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. Zajlik az europarlamenti választások kiértékelése, a következtetések levonása. Kissé rejtélyesen lemondott a politikához és a törvényhozáshoz is értő euroképviselő: Frunda György. Helyette Winkler Gyula megy Brüsszelbe, miniszteri tisztségétől vélhetően megkönnyebbülve vált meg. /Ágoston Hugó: Advent ösvényein. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Sepsiszentgyörgyön mintegy ezer román ünnepelte az egyesülés évfordulóját a konzervatívok elnöke, Dan Voiculescu kezdeményezésére. Ioan Solomon, a sepsiszentgyörgyi Román Civil Fórum alelnöke azt szerette volna, hogy idén a város románjai és magyarjai együtt ünnepeljenek, csak néhány, tisztes távolságot betartó magyar csodálkozott rá az összeverődött, hórát járó tömegre, élükön Voiculescura. Román zászlók lengtek mindenfelé és román nemzeti színű kitűzőket viseltek a járókelők. Az erdélyi magyar politikusok autonómiatörekvéseit bírálva Voiculescu ígérte: a párt Románia csend- és békeigényét támogatja. Gyulafehérváron, a 89 évvel ezelőtti román nemzeti egyesülés színhelyén december 1-jén alig voltak ünneplők az utcán, a koszorúzásokon is jobbára csak a politikusok jelentek meg. Bukarest katonai parádéval és minden eddiginél látványosabb fényjátékkal üdvözölte a napot. /Illyés Judit: Nemzeti ünnep, buktatókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ „A területi autonómiáért folytatott harc tíz évvel vetheti vissza az ország fejlődését, és Koszovóvá változtathatja az országot” – jelentette ki Voiculescu Sepsiszentgyörgyön, hozzátéve, a felelősség a magyar politikusokat terheli, akik a szavazatok begyűjtése érdekében tűzik zászlajukra az autonómia ügyét. Szerinte senki nem lesz képes Románia „egységes, oszthatatlan nemzetállami” jellegét „többnemzetiségű államra” változtatni. /Kovács Zsolt: Kis Románia Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának határozatai nyomán felelősségre vonják a „rosszul teljesítő” helyi szervezetek vezetőit, a több mint tíz éve létező, hagyományos területi szervezeteket összevonják megyei szervezetekké, mindez jelzi, hogy az RMDSZ észrevette az új versenyhelyzetet, ehhez hozzá kell idomulnia, korszerű, szavazatmaximalizáló párttá alakítania a szövetséget. A versenyképes párt erőkoncentrációja csak a belső politikai szabadság korlátozásával jöhet létre. Maga Markó Béla vállalja a csatát, paradox módon akár az ő esetleges eltávolítását is előkészítheti az RMDSZ túlélésének áraként. /Bakk Miklós: Derengés a romok fölött. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./