Az Új Magyar Szó egyik bukaresti szavazókörzetbe kiszállt munkatársait a választások lebonyolításával megbízott személyek akadályozták munkájuk végzésében, megtiltották a forgatást, arra hivatkozva, hogy „napilapnak nem kell filmeznie”. Az ugyanabban az épületben működő, az EP-választások lebonyolítására szánt szavazókörzetnél hasonló akkreditációval nem ütközött akadályokba a forgatás, az újságírók írásos indoklást kértek az akadékoskodó körzeti elnöktől, aki megtagadta ezt. Végül a csendőrség segítségével kitessékelte az ÚMSZ munkatársait a szavazókörzet területéről. A lap a bukaresti választási irodához (BEM) fordult panaszával, ahol elismerték, jogsértést követett el a szóban forgó szavazókörzet bizottsága. /Választókörzeti incidens a maszol. ro operatőrével. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Üdvrivalgás tört ki Marosvásárhelyen, az összesereglett RMDSZ-vezetők, jelöltek és támogatók örömmel fogadták az eredményt. Egyedül Frunda György kiáltott hangos hújt, amikor jóval a 2,8 százalékos küszöb fölött hallotta meg Tőkés László nevét. Markó Béla rászólt, sok sikert kívánt riválisának, de emlékeztetett, hogy a magyarság most akár négy-öt képviselőt is Brüsszelbe juttathatott volna. „Alaptalanok voltak azok az aggályok, hogy a demokratikus versenyhelyzet kudarcot jelent a magyarság számára. A rendszerváltás után 18 évvel nagykorúsodott az erdélyi magyarság, tudott élni a választás lehetőségével” – állapította meg Tőkés László. „A politikai pluralizmus mára már nemcsak igény, hanem bizonyosság az erdélyi magyar közösség számára. A választás szabadsága pedig nemhogy gyengíti, hanem erősíti a hazai magyarságot” – fogalmazott Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. /Befutó magyarság. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

Példásan szerepelt a romániai magyarság, a székelyföldi és Szilágy megyei részvétel szinte tíz százalékkal haladta meg az országos átlagot. A magyar választók bebizonyították, hogy az RMDSZ már nem az egyedüli képviselője a romániai magyarságnak. Az oly sokat kárhoztatott megosztottság, mozgósító erőként hatott. A jövőben tárgyalóasztalhoz kell ülniük, tető alá kell hozniuk az erdélyi magyar–magyar koalíciót. /Farka Réka: Győztek a magyar választók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

Zágonban a polgármesteri hivatalban a választás napján osztották a szociális segélyt. A jogosultak a pénz felvétele után közvetlenül a választási körzetbe mehettek, tájékoztatott Gazda Zoltán, a Sepsireform Egyesület megfigyelője. Elmondta: nem tudják bizonyítani, hogy a segély kiadásakor befolyásolták a polgárok szavazatát, ennek ellenére jelentették az esetet. Kézdiszentkereszten 300 szavazócédulát már nyitás előtt érvényteleníteni kellett, mert a bizottság tagjai az ellenőrző pecsét helyett a szavazópecsétet nyomták a szavazócédulák hátára. A Sepsireform Egyesület megfigyelői szerint Felsőlemhényben az európai parlamenti választási, valamint a referendumra kijelölt urnák nem voltak lepecsételve. Sepsiszentgyörgyön letépték a Tőkés Lászlót népszerűsítő plakátokat. Néhány felső-háromszéki településen letépték az RMDSZ plakátjait, legtöbb helyen viszont Tőkés László plakátjai érintetlenek maradtak. Több településen egy-egy személy több személyigazolvánnyal a család nevében szavazott. /Plakáttépéstől a szociális segélyig. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

Gyergyószentmiklóson megtörték a kampánycsendet, teleszórták Tőkés László szórólapjaival a katolikus templomot és a plébánia egyes termeit – jelezte a Krónikának Karácson Tibor segédlelkész. Árus Zsolt, a Gyergyószéki Magyar Polgári Szövetség elnöke sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, és úgy vélte: „diverzióról lehet szó, a mi reklámanyagunk ugyanis már péntekre elfogyott”. /Jánossy Alíz: Kampánycsendet sértettek a templomban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

A kormány egyéni választókerületes szavazási rendszerét és az államfő által javasolt rendszert egyformán sok bírálat éri. A kormány tervezete az egyéni választókerületes szavazási rendszert úgy vezetné be, hogy közben a kisebbség képviseletét is szem előtt tartaná. A tervezet szerint a megszerezhető mandátumok fele a választókerületek győzteseinek jár, a másik felét pedig újraosztják a kerületekben. A Traian Basescu által javasolt rendszerben az a jelölt nyer egy adott választókerületben, aki megszerzi a fele plusz egy szavazatszámot. Ha az első fordulóban ez nem következik be, akkor az első két helyen álló jelölt megméretkezik a második fordulóban. Ez a rendszer azonban rontja a kis pártok esélyeit. /Isán István Csongor: Választási reform: de hogyan? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2006 a legjobb évként könyvelhető el Románia történelmében, 2007 gazdaságilag hasonlóként zárul, ha nem lett volna szárazság, a 6 százalék helyett 8,1 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak volna – jelentette ki Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter. A miniszter szerint a kolozsvári repülőtér kiépítése várhatóan az egész térségre kedvező hatást fog gyakorolni. Országos szinten a 6 százalékos infláció mellett, a külföldi befektetések terén 7 milliárd eurós gyarapodás észlelhető. A 2008-as költségvetésben az oktatásra 2008-ban 26,4 milliárd lej jut az idei 21,2 milliárd helyett. Az egészségügy 20 milliárdot kap, szemben az idei 15,7 milliárd lejjel. A mezőgazdaság támogatása 12,8 milliárdra nő, a 2007-es 10,5 milliárd lej helyett. /Tamás András: Nagyobb költségvetés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Győzelem minden fronton! – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor, aki örül annak, hogy népesebb delegáció képviseli az erdélyi magyarságot az EP-ben, akiknek – ha akarnak, ha nem – együtt kell dolgozniuk. Kónya-Hamar Sándor EP-képviselő szerint megmozdultak az állóvizek, ez pedig jó az erdélyi magyaroknak. /Megmozdultak „az állóvizek”... = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

„Semmiképpen sem mondhatunk le az anyanyelvű tudományosság műveléséről, de elzárkóznunk sem szabad. Éppen ezért támogatjuk a nyitást, a más nyelven történő közléseket is” – fogalmazott Egyed Ákos akadémikus, történészprofesszor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke a hét végi A magyar tudomány napja Erdélyben című kolozsvári konferencián. Románia uniós csatlakozásával a romániai magyar tudományosságnak is szembe kell néznie az olyan kihívásokkal, mint a globalizáció – amelyben meg kell őrizni a nemzeti sajátosságokat, fejtette ki. Az anyanyelvű tudományosság fontosságát támasztotta alá előadásában Péntek János nyelvészprofesszor, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság /KAB/ elnöke. Elmondta: egy 2001-ben végzett felmérés szerint a Kárpát-medence legelterjedtebb nyelve a magyar, a lakosság 39,7 százaléka beszéli, s bár az egyetemi oktatásban a magyar nyelv még mindig háttérbe szorul – lassan fél évszázada, hogy Magyarország határain kívül nincsenek állami magyar egyetemek –, mind a mai helyzet, mind a kilátások jobbak, mint 1989 előtt. /Benkő Levente: Hagyomány, nyitás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

Díjkiosztót és programbemutatót is tartottak a Hargita Háló Nyílt Napok konferencián Csíkszeredában. A rendezvényen jelen levő Winkler Gyula távközlési miniszter bemutatta a szaktárca Tudásalapú Gazdaság programját. „A Tudásalapú Gazdaság programnak és a Hargita Hálónak közös vonásai vannak, hiszen mindkét program alapjául ugyanaz az elképzelés szolgált: csökkenteni a digitális szakadékot, amely tapintható és érezhető a város és a falu között” – nyilatkozta Winkler Gyula. A programba bevont 255 romániai településből 118 település erdélyi. „Ez év végéig a programba bevont települések elektronikus hálózatai elkészülnek, működőképessé válnak. Ennél sokkal fontosabb a tartalom és a hozzáadott érték, ugyanis bekapcsolódik a vidék is az információs társadalomba, és ezáltal megnő ezen közösségek versenyképessége” – hívta fel a figyelmet a tárcavezető. /”Csökkenteni a digitális szakadékokat” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Ahol magyar él, ott Ady szelleme ma is él és összeköt – mondta Cseke Attila államtitkár a költő születésének 130. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen november 22-én, a Bihar megyei Székelyhídon. Kifejtette: „A magyar irodalom már tudja: nincs olyan, hogy kisebbségi. Csak olyan van, hogy magyar! Ha mástól nem akarunk, hát tanuljunk az íróktól és költőktől. ” /Az Értől az Óceánig. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Cs. Gyimesi Éva volt a meghívottja november 24-én Kolozsváron annak a Tranzit Alapítvány szervezte beszélgetéssorozatnak, mely a titkosszolgálatok irataiból részben feltáruló „titokratikus” társadalmi berendezkedés értelmezéséhez járulna hozzá. A nyilvánosság létszükséglet volt, hogy ne tüntessen el nyomtalanul a Szekuritáté – fogalmazott Cs. Gyimesi Éva, a BBTE professzora, akit 15 éven át zaklatott a Szekuritáté. Az emberi jogokra, az alkotmányra hivatkoztak Gyimesiék, amikor a 80-as évek elején az egyetemet végzettek kihelyezésének módja ellen tiltakoztak, kérve: a magyar szakot végzettek ott taníthassanak, ahol magyar gyerekek is élnek. Elmesélte, az ellenzékkel mindig aktív kapcsolatban állt, támogatta Szőcs Géza csoportját, rendszeresen levelezett a Szabad Európa Rádióval, ugyanakkor a Kiáltó Szó című szamizdatban is tiltakozott az elnyomás ellen. Összegezve a tapasztaltakat, elmondta: valószínűleg annak köszönheti, hogy nem távolították el az állásából, mert ellenzéki tevékenysége már a határon túl is ismertté vált. „Megmarad a kérdés: megéri-e bármilyen igazság azt, hogy a gyermekeim szenvedjenek miatta?” – zárta a beszélgetést Cs. Gyimesi Éva. /Nánó Csaba: A „titokrácia” áldozatai. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Dr. Ferencz Csaba tanszékvezető egyetemi tanár, a Szent István-rend nagymestere tartott műszaki vizsgálataik eredményét ismertető előadást november 24-én a Szent Koronáról Gyergyócsomafalván. Mérnöki szemmel is végzett kutatásaik eredményeképpen Ferencz Csaba úgy látja, a Szent Korona István királyunk koronája, nem később készült, nem áll két részből, nem bizánci, illetve nyugat-európai mesterek munkáiból rakták össze, hanem egy, a nyugat-európai kultúrát és hagyományokat igen alaposan ismerő, kitűnő mester műve. /Bajna György: Megmaradni hűségben. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 26./

Minden gyermek egy csillag, bizonyította Böjte Csaba atya sok-sok történettel november 23-án Gyergyószentmiklóson. Az esti szentmise prédikációjában, majd utána, a római katolikus plébánia nagytermében beszélt a dévai Szent Ferenc Alapítvány munkájáról, az örömökről, melyet egy megmentett gyerek csillagszeme jelent. Nem kevesebb mint ezerötszáz rászoruló örvendhet Böjte atya és a segítők istápolásának, a gyermekotthonokban, illetve a napközikben mindegyikük számára jut meleg étel, gondoskodás. Böjte Csaba elmondta, nem foglalkoztatja őt a holnap gondja, eddig mindig kerültek jószívűek, akik a szükséges anyagi alapot biztosították, hogy a szegényebb sorsúaknak kicsit szebbé varázsolják gyerekkorukat. Az alapítvány harmadik tevékenységéről, a várandós anyák magzatainak megmentéséről szólva azt is elmesélte, hogy immár nemcsak az országban működnek életotthonok, hanem Magyarországon is, ahol megteremtik annak lehetőségét, hogy az anya megszülhesse az életet, a nemzet gyarapodjon. E tevékenység folytatásához szervezett gyűjtési akciót a Gyergyó Tévé és az Ifitéka, várják az adományokat a remetei, ditrói, orotvai és gyergyószentmiklósi napközi otthonoknak, illetve a szárhegyi Kájoni János Gyermekotthon lakói számára. /Balázs Katalin: Minden gyermek egy csillag… = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 26./

Pécskán kétnapos rendezvényen emlékeztek meg a Szentháromság tiszteletére, 1887. november 13-án felszentelt katolikus templom 120. évfordulójáról. A városi tanács rendkívüli ülését tartott, melyen Pécska díszpolgári címéről szóló oklevelet átnyújtották Heinrich József tiszteletbeli főesperesnek, jelenleg újszentesi plébánosnak, aki egy évtizedig Pécskán szolgált plébánosként. Nagy István városi tanácsos két nyelven ismertette az ünnepelt laudációját, amelyben 1991. szeptember elejével kezdve hallgatóságát végigvezette Heinrich József tízéves szolgálatán. Ennek útjelzői: 1992 májusában együtt kiadták a Pécskai Újság első számát, amely azóta csaknem tíz éven keresztül 76 alkalommal jelent meg. Heinrich József tagságot vállalt Pécska első, szabadon választott tanácsában, amely hozzájárult a templom körbekerítéséhez. 1993-ban megalapították a Kolping Család Egyesületet. A fiatalok a plébános köré gyűlve, rengeteg önkéntes munkával a plébánia használaton kívüli alagsorából pinceklubokat varázsoltak, ahol manapság is működik a fogorvosi rendelő. A templom elé a két világháború pécskai áldozatainak két obeliszk formájában, míg a templom falain jeles helybeli elődöknek állítottak emléket. 1995-ben Heinrich József jelentős hozzájárulásával jelentette meg dr. Kovách Géza Fejezetek Pécska nagyközség múltjából című kiadványát. 2000-ben állítottak mellszobrot Pécska nagy szülöttének, gr. Klebelsberg Kunónak, akinek szegedi címerére ezt vésték: “Te saxa loquuntur – Rólad a kövek beszélnek”. Heinrich József azon Pécskán szolgált kevesek közé tartozik, akiről a kövek beszélnek – fejezte be laudációját Nagy István. November 25-én, vasárnap a katolikus templomban ünnepélyes szentmisén emlékeztek meg a templom felszentelésének a 120. évfordulójáról. /Balta János: Ft. Heinrich József Pécska díszpolgára. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./

Temesváron Ormós Zsigmond temesi főispán 1872-ben alapította meg a Dél-magyarországi Történeti és Régészeti Társulatot, amellyel megvetette a jelenlegi Bánát Múzeum alapjait. A társulat céljai között szerepelt Dél-Magyarország történeti múltjának felderítése. Ormós Zsigmond főispán támogatásával a Múzeum Egylet 1876-ban két helyiséget kapott a Wellaner-házban, ahol a nagyközönség 1877-től tekinthette meg a gyűjteményt. A Bánát Múzeum megalapításának 135. évfordulójáról november 27-én emlékeznek meg /Pataki Zoltán: 135. éve alapították a temesvári múzeum-egyesületet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./

Lelkesedéssel üdvözölte a közönség a IV. Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó gálájának valamennyi fellépőjét. Az Ördögtérgye Néptáncegyüttes és Egyesület szervezte fesztiválra Küküllő-vidéki falvakból érkeztek hagyományőrzők. /Rostás-Péter Emese: Csávásiak, tükör által. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./ A rendezvény sikeresnek mondható, nyilatkozta az Ördögtérgye Egyesület és tánccsoport által a kolozsvári Diákművelődési Házban szervezett november 24-i népdal- és néptánctalálkozón Stanik Bence sajtófelelős. Remek hangulatot teremtett a Szászcsávási Cigányzenekar, este a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Csávási ballada című műsorát mutatta be. /Nánó Csaba: „Városi” néphagyomány. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Vitry-sur-Seine, Párizs egyik elővárosa, itt vendégszerepelt a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata. Kazem Shahryari A nők színei című előadását mutatták be. Az iráni kurd származású író művének magyar nyelvű ősbemutatója a múlt hétvégén volt Nagyváradon, és a premier után a társulat Franciaországba utazott, hogy bemutassa a Pásztor Gabriella fordította magyar változatot. A franciául író kurd szerző Nagyváradon régi ismerősnek számít, ugyanis 1999-ben elnyerte a partiumi városban megszervezett Nemzetközi Költészeti Fesztivál Fődíját. Nagyváradon legközelebb december 2-án lesz látható az előadás, utána a társulat erdélyi – temesvári, kolozsvári, marosvásárhelyi – és magyarországi turnéra készül. /Párizsban a nagyváradi színház. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

Ifjúsági vetélkedőt és koncertet szerveztek Marosvásárhelyen november 24-én Kálmán Imre emlékére. A Bob herceg, Cigányszerelem, Marica grófnő, János vitéz, Csárdáskirálynő és számos más közkedvelt operett dalai csendültek fel a Kultúrpalota zsúfolásig telt kistermében. 2002 óta november 24-én tartják a magyar operett napját, Szekeres Erzsébet, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület elnöke kezdeményezésére ebből az alkalomból ünnepséget szerveztek. Az ifjúsági vetélkedőt konferencia követte, ahol a résztvevők az operett kialakulásáról, a műfaj töretlen népszerűségéről, a legismertebb operettekről és kortárs zeneszerzőkről értekeztek. /Antal Erika: Operett örökzöldek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

November 24-én rendezvénysorozattal ünnepelte a Református Gimnázium a szatmárnémeti református oktatás 450 éves évfordulóját. Az ünnepség Tőkés László püspök igehirdetésével kezdődött volna a Láncos-templomban, azonban az utolsó percekben lemondta le az ünnepségen való részvételét. Az istentisztelet és a köszöntők után, ünnepi műsor következett, amelyet a Református Gimnázium nemrégiben végzett diákjai adtak elő. Az ünneplők ezután átvonultak a gimnáziumba, ahol az előcsarnokban megtörtént az évfordulóra készített tábla leleplezése, majd pedig a református oktatás emléktárgyaiból összeállított kiállítás megnyitója. Délután a harmadik helyszínen, a Dinu Lipatti Filharmóniában folytatódott az ünnepség. Ekkor az iskola diákjai egy részletet adtak elő Páskándi Géza „Tornyot választok” című művéből, ami után díszoklevelek átadására került sor. /A szatmárnémeti református oktatás 450. évfordulóját. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 26./

Elkészült a katolikus Vasárnap hetilap Vasárnap 2008-as évkönyve. A naptár részt Incze Dénes tusnádfürdői esperes-plébános, a Krisztus Világossága folyóirat felelős-szerkesztője, míg az évfordulónaptárt Bartos Júlia állította össze. Több más írás és vers mellett a kiadványban helyet kapott a szerzetesek életét bemutató, a brassói ferences kolostor által hirdetett pályázat díjnyertes (Pál Annamária) dolgozatának szerkesztett változata, a 2008-ban 190 éve elhunyt Dugonics András piarista paptanárról, a magyar nyelvújítás egyik fő alakjáról készített tanulmány is. /Fodor György: Szolgáljuk az Urat és embertársainkat szeretettel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

A romániai magyarok majdnem 12 százalékkal nagyobb hányadban vettek részt a vasárnapi európai parlamenti választáson az országos részvételi arányhoz képest. A Tőkés Lászlóra szavazók nagy része Kovászna, Hargita és Maros megyei. Szilágy megyében az RMDSZ 23 százalékkal még a román pártokat is legyőzte. A szavazatok több mint 99 százalékos feldolgozása után a 29,12 százalékos részvételű európai parlamenti választáson a PD a voksok 28,78 százalékát szerezte meg. A második helyezett az ellenzéki PSD 23,14 százalékkal, ezt követi a PNL 13,45 százalékkal. A liberális pártból korábban kivált PLD 7,78 százalékot szerzett. Az RMDSZ 5,52 százalékot kapott, Tőkés László pedig 3,43 százalékot mondhat magáénak. Abszolút értékben az RMDSZ-re 282 666-an voksoltak, míg Tőkés 175 769 szavazatot gyűjtött össze. Az RMDSZ és Tőkés összesen 458 666 szavazatot kaptak, ami az 1 millió 100 ezer potenciális romániai magyar szavazóhoz képest 41 százalékos részvételi arányt jelent a közösségen belül. Tőkés és az RMDSZ Székelyföldön éles csatát vívott. Kovászna megyében Tőkés Lászlóra közel 12 ezerrel többen szavaztak, mint az RMDSZ-re. Hargita megyében az RMDSZ a szavazatok 43,8 százalékát, míg Tőkés a 43,1 százalékát szerezte meg. Hargita megyében Udvarhelyszéken Tőkés 25 ezer szavazatot kapott, az RMDSZ pedig csak 18 ezret. A Gyergyói-medencében a felek holtversenyben végeztek, a Csíki-medencében viszont az RMDSZ-re 23 500-an voksoltak, Tőkésre pedig csak 15 500-an. Maros megyében az RMDSZ megszerezte a szavazatok 33,4 százalékát, Tőkésre a szavazók 12,1 százaléka voksolt. A magyarok által jelentős mértékben lakott Hargita, Kovászna és Maros megyében gyűjtötte össze Tőkés László szavazatainak többségét, körülbelül százezer voksot. Hargita megyében közel 50 ezret, Kovászna megyében 32 ezret és Maros megyében 20 ezret. Az RMDSZ a három megyében körülbelül 125 ezer szavazatot kapott, Hargita megyében 50 ezret, Kovászna megyében 20 ezret és Maros megyében 55 ezret. Szilágy megyében az RMDSZ győzött, a szavazatok 23 százalékát szerezte meg, Tőkésre a szavazók 6,78 százaléka voksolt. Kolozs megyében az RMDSZ pedig a voksok 14,2 százalékát szerezte meg, Tőkés László pedig a 6,27 százalékát kapta. /Borbély Tamás: Tizenkét százalék szavazattöbblet magyar oldalon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Az RMDSZ kapta a szavazatok 14,86 százalékát az európai parlamenti képviselő-választáson, Tőkés László független jelölt pedig a 9,34 százalékát, derül ki a Központi Választási Iroda végleges adataiból. Országos szinten az RMDSZ 282 666, míg Tőkés 175 769 szavazatot kapott. Az RMDSZ a „magyar szavazatok” mintegy 60, míg Tőkés közel 40 százalékát kapta. Szinte valamennyi megyében az RMDSZ kerekedett felül – az egyetlen kivételt Kovászna megye, ahol a választásokon résztvevő 69 973 személy közel fele – 32 028 személy – Tőkés Lászlóra adta voksát, míg az RMDSZ jelöltjeit a választópolgárok 30 százaléka, azaz 20 091 személy támogatta. „Tőkés László fölényes Kovászna megyei győzelme után az alsó háromszéki RMDSZ vezetősége természetesen levonja a következtetéseket” – jelentette ki Albert Álmos. Hargita megyében az RMDSZ mindössze 789 szavazattal előzte meg a független jelöltet. Verestóy Attila, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke szerint az RMDSZ-nek és az ellenzéknek ki kell egyeznie. Fel kell hagyni az RMDSZ és a független jelöltet támogató szervezetek közti csúnya sárdobálással, és egyesített erővel kell készülni a 2008-as parlamenti választásokra – jelentette ki Garda Dezső Hargita megyei parlamenti képviselő. Csíkszeredában a választók 53 százaléka szavazott bizalmat a független jelöltnek. /Százezres vokskülönbség a RMDSZ és Tőkés László között. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Hargita megyében az RMDSZ 50 469 (43,87 százalék), Tőkés László 49 680 szavazatot (43,18 százalék) kapott. – Közel egyforma támogatottságot szerzett Csíkszeredában az RMDSZ és Tőkés László. A kiegyensúlyozottságért köszönet illeti a város lakosságát –mondta Ráduly Róbert Kálmán polgármester /Tőkés László 6696 szavazatot (46,08 százalék), az RMDSZ 5952 szavazatot (40,96 százalék) kapott a 14 530 érvényes voksból. / A két tábornak együtt kell működnie. Ugyanakkor Székelyföldet nem lehet megkerülni – vonta le a következtetést a polgármester. Az RMDSZ becsületét Csíkszék mentette meg – mondta Borboly Borboly Csaba, a Csíki Területi RMDSZ elnöke, utalva arra, hogy Udvarhelyen és Gyergyóban Tőkés több szavazatot kapott, mint a szövetség. /EP-választás – Kiegyensúlyozott eredmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./

Felső-Háromszéken Tőkés László független jelölt öt százalékkal több szavazatot kapott, mint az RMDSZ-lista. Kézdivásárhelyen 5879-en járultak az urnák elé, az RMDSZ-listára 2162, Tőkésre 3183 érvényes szavazatot számoltak össze, az RMDSZ 37, Tőkés László 55, a többi párt pedig négy százalékot kapott. Kézdiszék többi településén összesen 11 116 fő szavazott, az RMDSZ-re 4603, Tőkés Lászlóra 4586 szavazat volt érvényes, más pártok pedig 6 százalékot kaptak. Összesítve egész Kézdiszéken 16 995-en szavaztak, az RMDSZ 6765, Tőkés László 7690 voksot kapott, ami 41 és 46 százalékot jelent, a többi párt között 5 százalék oszlott meg. /Iochom István: Tőkés győzött Kézdiszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

Erdővidék szinte valamennyi településén Tőkés László győzött, az RMDSZ erejéből legjobb esetben is csak arra futotta, hogy megközelítse a független jelölt népszerűségét. A Barót város három körzetében leadott 2076 voksból 1350-et Tőkés László szerzett meg, az RMDSZ-nek 502-t sikerült gyűjtenie, a többi pedig a román pártok között oszlott meg. Köpecen, Miklósváron, Felsőrákoson, Bibarcfalván és Bodosban összesen 853-an támogatták a püspököt, a szövetséghez viszont csak 436-an maradtak hűek. /Hecser László: Tőkés győzött Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

Az EP-választásokon Kovásznán 3166-an járultak az urnákhoz. Tőkés Lászlóra 1492-en (47,12 százalék) adták voksukat, míg az RMDSZ-re csupán 784-en (24,76 százalék). A fürdővendégek külön voksoltak. /Bodor János: Tőkés győzött Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

Maros megyében a választási eredmények: érvényesen leadott szavazatok száma: 158. 429 fő. Az RMDSZ-re 55. 179-en, Tőkés László független jelöltre 20. 006-an szavaztak. /Mózes Edith: EP-választások. Maros megyei eredmények. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

A szavazatok csaknem egészének összeszámolása után most már bizonyos, hogy az európai parlamenti választásokat a Demokrata Párt nyerte (a szavazatok 28,78 százalékával). A további sorrend: Szociáldemokrata Párt (23,14%), Nemzeti Liberális Párt (13,45%), Liberális Demokrata Párt (7,78%) RMDSZ (5,52%) – ezek küldhetnek összesen 34 képviselőt az Európai Parlamentbe, hozzájuk csatlakozik az egyetlen független jelölt, Tőkés László is (3,43%). /Öt párt és egy független jelölt az Európai Parlamentben. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./

A Demokrata Párt (PD) elnöke, Emil Boc bejelentette: megnyerték a választásokat. Ünnepelni azonban nem nagyon van miért. Az államfő oltalma alatt levő demokraták csak 28,78 százalékot érnek el a bekonferált 40-50 helyett. Mircea Geoana elnök szerint a PSD, a szociáldemokraták eredménye „nem rossz”. Valójában a szociáldemokraták pályafutásuk legrosszabb eredményét érték el. A lap munkatársa szerint a román nacionalizmus, amit eddig a Nagy-Románia Pártban volt, nem vész el, csak átalakul. /Székely Kriszta: Tájkép csata után. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./