Május 25-én Kolozsváron Kónya-Hamar Sándor EP képviselő mutatta be a Romániai Magyar Évkönyv 2006 c. kiadványt. Szerinte a kötet tematikai szerkezete jó, hiszen tartalmaz minden kérdéskört, amely tavaly foglalkoztatta a magyar társadalmat. Érdemes lenne angolra, franciára, románra stb. lefordítani ezt a könyvet, amelynek értékes tanulmányai felhasználhatók a jövőben. Az RMDSZ tizenhét évnyi kirakatpolitikájából hiányzik a településstratégia – újjá kell építenünk saját közösségünket, szögezte le a képviselő. Bodó Barna, a sorrendben hetedik ilyen kiadvány főszerkesztője elmondta: a múlt év decemberére tervezett megjelenés anyagi okokból késett meg, amiért tíz tanulmányt a szerzők visszavontak és máshol jelentettek meg, de sikerült azokat pótolni, ami a közösségben rejlő potenciált igazolja. A magyarországi támogatási rendszerre jelenleg nem lehet számítani, a jövőben a kiadási költségeket önkormányzati és vállalkozói szponzorálásból próbálják előteremteni. Az eseményen társszerkesztők (Somai József, Bakk Miklós) és néhány tanulmány szerzője voltak jelen, akik a soron következő kiadványról beszéltek. /Ördög I. Béla: Tavalyi erdélyi tükörképünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Legalább két kérdésben sikerült egyezségre jutni május 28-án a Traian Basescu államfővel konzultáló pártvezetőknek: az alkotmány módosításának, illetve a stabil kormánytöbbség kialakításának szükségességében. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a találkozó után azt nyilatkozta, hogy egyértelműen támogatják a jelenlegi alkotmány megváltoztatását. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt nyilatkozta: Traian Basescu és a PSD egyetért abban, hogy stabil kormányra van szükség a jelenlegi választási ciklus végéig. Geoana szerint az előre hozott választásról folyó tárgyalások nem aktuálisak. Markó Béla RMDSZ-elnök az egyéni körzetes választás helyett egy preferenciális választási rendszer bevezetését javasolta a találkozón. Az átvilágítási törvény kapcsán Markó Béla megismételte: az RMDSZ támogatja a jogszabály minél szigorúbb formában történő, gyors elfogadását. Álláspontja szerint a törvénynek vonatkoznia kell az egykori Román Kommunista Párt összes tisztségviselőjére, az elnyomó rendszer tagjaira. Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke kijelentette, tekintettel a népszavazás eredményeire, a miniszterelnöknek távoznia kell. /Farkasszemet néztek Traian Basescuval. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

A nemzeti kisebbségek kérdését is felvetette a közép-európai államfők brünni csúcstalálkozóján Sólyom László köztársasági elnök. „Felhívtam a kollégák figyelmét két dologra. Az egyik, hogy a nemzetközi jog fejlődése az utóbbi időben elismeri a kulturális nemzet és a politikai nemzet fogalmának az egyenjogúságát. A másik: az is elismerést nyert, hogy az anyaország támogathatja a határon túl élő kisebbségei identitásának a fenntartását” – nyilatkozta Sólyom László. Szükségesnek nevezte, hogy a jövőbeni európai alkotmány szövege a nemzeti kisebbségekkel is foglalkozzon. /Sólyom László újra felvetette a nemzeti kisebbségek kérdését. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

Traian Basescu elnök pünkösd napján, Nagyszebenben, az ünnepi szertartás után a katedrálisban a főpap oldalán ájtatoskodó hangnemben kijelentette, hogy a május 19-i referendum eredménye isteni elrendelésnek számít, merthogy a románok Isten akaratának tettek eleget, amikor túlnyomó többségükben mellette tették le voksukat. Markó Béla, az érdekvédelmi szervezet elnöke gyakori és a magyarság számára létkérdéseknek számító ügyekben való hallgatásával szerezte meg a miniszterelnök-helyettesi széket, amelyről most éppen felemelkedni szándékozik. Nem jutott eszébe, hogy szorosabb kapcsolatot létesítsen választóival, állapította meg a lap munkatársa, Németh Júlia, hogy határozottan kiálljon az erdélyi magyarságot érintő kérdések, a kisebbségi jogok törvénybe iktatása, az autonómia és a Bolyai Egyetem visszaállítása, az államilag támogatott magyar felsőfokú oktatás ügye mellett. Minderre jó lehetőség kínálkozott volna az Európai Unióban való felvétel előestéjén. Az RMDSZ belpolitikai hitelét akkor vesztette el, amikor első kormányzása idején az állami magyar egyetem ügyében vívott csetepatéban a kormányból való kilépéssel riogatott, miközben a miniszteri bársonyszékekhez való görcsös ragaszkodásról tett tanúbizonyságot. Azóta minden romániai párt számára nyilvánvalóvá vált: az RMDSZ feltételeit nem kell komolyan venni. Az a cinikus magatartás, amellyel évekkel ezelőtt az önálló magyar egyetemi oktatás ügyét a vezetőség az egyetemi autonómiára való hivatkozással egyetemi belügyként próbálta tálalni, most visszaütött. A multikulturálisnak kikiáltott Babes-Bolyain a magyar feliratokat kiakasztó adjunktusokat ki lehetett tenni az egyetemről, anélkül, hogy a tanügyekért is felelős miniszterelnök-helyettes ezt határozott kiállással ellensúlyozta volna. Mindazt, amit a magyar egyetemi oktatók az utóbbi évtizedben többször is kezdeményeztek, az RMDSZ, az „érdekvédelmi” szervezet hitelteleníteni igyekezett. A sajtóban, hivatalos lapjában is. /Németh Júlia: Isteni elrendelés? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

A magyarországi cégek tőkekivitele tavaly először haladta meg a Magyarországra áramló külföldi tőkét. Tavaly mintegy 1300 magyar cég, csaknem 2,1 milliárd euró értékű tőkét helyezett ki a környező országok piacain. A magyar tőke legfontosabb célországa Románia, ahol mintegy 360 magyar vállalat működik, majd kevéssel elmaradva Szlovákia következik. /Romániába áramlik a magyar tőke. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Szülővárosában, Kézdivásárhelyen mutatta be a hét végén Markó Béla annak a sorozatnak az első kötetét, amely a gyanúsan magas szerzői jogdíj által került egy évvel ezelőtt a figyelem középpontjába. A Hány életünk volt című verseskötet csíkszeredai Bookart adta ki, a szerző 99, korábban már közölt szonettjét tartalmazza. Markó Béla a könyvbemutatón személyesen is megköszönte a minőségi kiadást Hajdu Áronnak, a Bookart kiadó tulajdonos igazgatójának. A telefonon megkeresett cégtulajdonos vonakodott attól, hogy a Krónikát beavassa a kiadás részleteibe. „A Bookartnak lesz majd gondja arra, hogy a sajtót értesítse mindarról, amit szükségesnek tart” – jegyezte meg. Elmondta, az ezer példányban kiadott könyv megvásárolható a Pallas Akadémia Kiadó és a Corvina üzlethálózat könyvesboltjaiban. Markó Béla gyanúsan magas szerzői jogdíja a Traian Basescu leváltására szervezett népszavazás kampányában is számtalanszor terítékre került. A miniszterelnök-helyettes a tavalyi vagyonnyilatkozatában közölte: 90 ezer lej szerzői jogdíjból származó bevételre tett szert. A kisvárosi háromszobás tömbházlakás árával egyenértékű bevételről csak annyit árult el, hogy öt évre eladta versei kiadási jogát egy magyarországi és egy hazai könyvkiadónak, ezeket azonban nem kívánta megnevezni. Azt ígérte, már két-három hónapon belül rendkívüli kivitelezésben jelenik meg egy gyermekverses kötete. Ez a kötet azóta sem került piacra. Az ügyre a korrupcióellenes ügyészség is felfigyelt. A miniszterelnök-helyettes tavaly októberben a sajtó nyomására volt kénytelen elismerni, hogy a csíkszeredai Bookart kiadóval kötött szerződést. A kiadó korábban még nem adott ki könyvet, és csak a sajtóbotrány kirobbanása után kezdte keresni a magyarországi partnert. /Gazda Árpád: Igazolás a jogdíjra? = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

Csíkszentdomokoson május 25-én A mi hazánk, a magyar nyelv elnevezésű konferencián a magyar nyelv védelmét felvállaló szervezetek képviselői tartottak előadást a kultúra és a magyar nyelv megőrzéséről. Az előadók között volt Pomogáts Béla, a Magyar Anyanyelvi Konferencia elnöke, aki kifejtette: „A haza mindig több és tágasabb, mint egy ország, amelyet a történelemben változó politikai határok zárnak körül. A haza: emberi közösség, amelyben otthon vagyunk, természeti táj, amely körülveszi életünket, kulturális hagyomány, amely megszabja a gondolkodásunkat és cselekedeteinket. ” „Mi, magyarok mindig ragaszkodtunk nyelvünkhöz, és ellen tudtunk állni mindazoknak, akik meg akartak bennünket ettől fosztani. A magyar nemzeti identitás szorosan összefügg a magyar nyelvvel: anyanyelvünk egyszersmind nemzeti identitásunk védelmezője és fennmaradásának záloga. Nemzeti identitásunk megőrzésének alapfeltétele anyanyelvünk megtartása: a magyar nyelv teljes körű használata és áthagyományozása minden a Kárpát-medencében élő magyar számára. ” /Identitásvédelmező nyelvünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./

Május 25-én a Szászrégeni Művelődési Ház és a Humana Regun Egyesület harmadik alkalommal rendezte meg a Vitéz László műkedvelő marosmenti bábostalálkozót. A rendezvény műsorvezetője, Kozsik József színművész hamar feloldotta a kis előadók feszültségét. Négy bábos társulat (tagjaik 9-11 éves gyerekek) tett eleget a szervezők meghívásának. Menyei Ildikó, a Humana Regun Egyesület elnöke reményét fejezte ki, hogy jövőre növelni tudják majd a részt vevő csoportok számát. /Fábián András Gy. : Bábostalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

Nyolcas kopjafaavatót tartottak május 28-án a Nyergestetőn. A Kelengye Egyesület kezdeményezésére Kézdivásárhely nyolc iskolája kopjafát állíttatott az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc háromszéki hőseinek. Farkas Ferenc történelem szakos tanár, a kézdivásárhelyi Református Kollégium igazgatója a hősökre emlékezett. Ezt a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskola diákjainak zenés-verses műsora követte. Végezetül a jelen levő iskolaigazgatók köszönetet mondtak István Sándor fafaragónak, a kopjafák készítőjének, majd a Nagy Mózes Elméleti Líceum diákjai megkoszorúzták a nyolc kopjafát. /Iochom Zsolt: Nyolc kopjafa a Nyergestetőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

Május 28-án felavatták a Haraly végénél felállított nagyméretű székely kaput. A kaput a gelencei önkormányzat megbízásából a Both fivérek, László és Imre faragták.,,Áldás a bejövőre, békesség a kimenőre” – olvasható a galambdúcos kapun. Elsőként Szakács Tibor gelencei polgármester szólt az egybegyűltekhez, méltatta a kis település életében nem mindennapos eseményt. Hirdesse e kapu az itt élő magyarság békés szándékát és vendégszeretetét – mondotta a község első embere. Pál Vilmos segédlelkész megszentelte az új székely kaput. Szőke Tibor, a gelencei önkormányzat haralyi képviselője falusfelei nevében mondott köszönetet a kapuállításért Szakács Tibor polgármesternek és a gelencei önkormányzatnak. /Iochom István: Székely kapu Haraly bejáratánál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

Május 28-án adták át a Magyar Művészetért Alapítvány és a Herendi Porcelángyár által adományozott Árpád fejedelem emlékdíjat Kolozsváron az Apáczai Csere János Elméleti Líceumnak. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, az iskola egykori diákjaként felidézte diákéveit, Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke, a Korunk főszerkesztője az iskola múltjának jelentősebb eseményeit vázolta fel. A díjátadást az iskola kórusának fellépése zárta, Szabadi Ildikó vezényletével. (D. I.): Árpád-emlékdíj az Apáczai Líceumnak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Aranyosgyéresen második alkalommal rendezték meg a tavaly indított és a tervek szerint évente megrendezésre kerülő Aranyos Menti Virágok Nemzetközi Folklórfesztivált. A kultúrotthonban az előadások telt hát előtt zajlottak, a mezőőrkei tánccsoport és a helybeli romák táncosai is szerepeltek. /(schmidt): Nemzetközi néptáncfesztivál Aranyosgyéresen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Pünkösdi fazekasvásárt szervezett Korondon az Életfa Korondi Fazekasok Szövetsége. Az érdeklődők nemcsak hagyományos székelyföldi termékeket vásárolhattak, de betekinthettek a korongozás kulisszatitkaiba, illetve néprajzkutatók értékelését hallgathatták a kiállított portékákról. Ez volt a fazekasszövetség első hivatalos bemutatkozója. /Kerámiavásár Korondon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

Németh János Munkácsy-díjas keramikus munkáiból nyílt tárlat a marosvásárhelyi Bernády-házban. A Zalaegerszegen élő, Európában is elismert kerámiaművész nagyméretű alkotásainak, köztereken álló szobrainak, kútjainak, épületeket díszítő munkáinak kicsinyített mását első alkalommal hozta el Erdélybe, de számos domborművet, portrét, kisplasztikát is mellékelt. /Antal Erika: Néphagyomány ihlette kerámiák. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

A politikai alapon történő pénzelosztás volt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) tisztújítással egybekötött szovátai közgyűlésének visszatérő motívuma. A felszólalók közül többen is bizalmatlanságuknak adtak hangot az Erdély FM rádióadó létrehozásának és támogatásának körülményeivel kapcsolatban. Reagálásában Kelemen Hunor, a Communitas Alapítvány sajtó szaktestületének elnöke többnyire kitérő válaszokat adott. Ambrus Attila, a MÚRE újraválasztott elnöke szerint a médiaműhelyek képviseletét nem a MÚRE-nak, hanem a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének (RMLE) kell ellátnia. Ambrus javasolni fogja, hogy a MÚRE lépjen ki a Communitas Alapítvány sajtó-szaktestületéből, és helyét adja át a lapkiadók egyesületének. /Szucher Ervin: A MÚRE kilépne a Communitasból. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./ Újabb három évre Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választotta meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnökének a közgyűlés. A szovátai tisztújítás további eredménye: ügyvezető maradt Karácsonyi Zsigmond (Népújság), írott sajtóért felelős alelnök Makkay József (Erdélyi Napló), audiovizuális alelnök László Edit (Marosvásárhelyi Rádió) lett. A szakmai-oktatási szakbizottságot Simonffy Katalin (Román Televízió), a sajtójogi- és érdekvédelmi szakbizottságot Mózes Edit (Népújság), a gazdasági szakbizottságot Bálint Zsombor (Népújság), a médiapolitikai szakbizottságot Csép Sándor (nyugdíjas), a szociális és tagságkezelő szakbizottságot Vajda György (Népújság) vezeti a következő három évben. /P. L. Zs. : Részben új vezetőség az újságíró egyesületben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./ Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője elmondta: áldatlan helyzet alakult ki a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyában. Az RMDSZ-t bíráló romániai magyar lapok kegyvesztetté válnak, sem közalapítványi támogatást nem kapnak, sem az RMDSZ-től függő reklámmegrendelésekhez nem jutnak hozzá. Csép Sándor szintén kritizálta az RMDSZ-nek az audiovizuális sajtót uralni próbáló törekvéseit. /MÚRE-közgyűlés Szovátán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./

Az RMDSZ nem fogja támogatni a demokraták /PD/ által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, hozzátéve: „nem lenne erkölcsös, hogy a kormány ellen szavazzunk, amikor a kormány tagjai vagyunk”. Markó közölte, a jelenlegi kormány legfeljebb a PSD támogatására számíthatna egy parlamenti többség létrehozásában. Arra a kérdésre, hogy hajlandó-e aláírni a PSD-vel egy protokollumot a többség kialakítása érdekében, Markó azt felelte, ezt elsősorban a kormánykoalícióban kell megtárgyalni. /Nem támogatja az RMDSZ a bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

A normalitás kezdetét jelentheti az államfővel folytatott konzultáció – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes. A megbeszélésen a közigazgatás hatékonyabb működéséről, a bürokrácia csökkentéséről, a decentralizációs folyamat felgyorsításáról volt szó. Az RMDSZ támogatja átvilágítási törvény mihamarabbi parlamenti elfogadását. Markó Béla fontosnak tekinti az alkotmány módosítását is. Az RMDSZ sem zárkózik el az előrehozott választások megrendezésétől, de nem ez lenne a megfelelő megoldás. /Az RMDSZ alkotmánymódosítást szorgalmaz. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

Doru Tulus, az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) ügyésze tájékoztatást kért a szenátus állandó bizottságától arról, hogy Verestóy Attila, az RMDSZ szenátora hogyan szavazott egy törvénytervezet esetében. Vacaroiu szerint a kérdést megvitatták az állandó bizottságban, és arra a következtetésre jutottak, hogy a DNA ügyészének kérése hivatali visszaélésnek tekinthető. Mindenkinek jogában áll úgy szavazni, ahogyan azt a lelkiismerete diktálja. /Verestóyt támadja a DNA. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Eva Maria Barki arra biztatta a székelyeket: ne várják az Európai Unió (EU) segítségét az autonómia megszerzésében, hanem küzdjenek maguk érte. A magyar származású, Ausztriában élő ügyvéd, akit 1994-ben „nemkívánatos személynek” nyilvánítottak Romániában, május 28-án részt vett Sepsiszentgyörgyön a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) helyi szervezetének fórumán, amelynek fő témája a székelyföldi autonómia kérdése volt. Barki beszédében az EU-ban létező különféle autonómiaformákról beszélt, illetve arról, mennyire fontos megőrizni a magyarok identitását és egységét. Úgy vélte, a székelységnek minél több megmozdulást kell szerveznie, és petíciókat kell küldenie a különféle intézményeknek. Az ügyvéd fontosnak nevezte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett referendumot az autonómia kérdésében. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke arról beszélt, hogyan lehetne hasznosítani a nem hivatalos népszavazás eredményeit. Az SZNT szerint tavaly decembertől mostanáig Kovászna, Hargita és Maros megye 170 ezer szavazati joggal rendelkező állampolgára Székelyföld területi autonómiája mellett voksolt. Az igennel szavazók az urnák elé járulók 99 százalékát teszik ki. /Barki: Autonómiát a székelyeknek! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Végleges akkreditáció hiányában a Sapientia–EMTE most ballagó hallgatói más egyetemen kénytelenek államvizsgázni, és a felsőoktatási intézmény egyik dékánja szerint előfordulhat, hogy a jövőben sem lesz másként. Rostás Zoltán – aki tagja a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökségnek (ARACIS) – úgy véli: a Sapientán csorbul az egyetemi autonómia azáltal, hogy az intézményt a kuratórium irányítja. „Az új akkreditációs előírások között nincsen olyan rendelkezés, amely tiltaná egy romániai magánegyetem általunk gyakorolt szerkezeti felépítését és döntéshozatali mechanizmusait, a tanügyi törvény módosítása pedig a magánegyetemek hatáskörébe utalja az egyetemi vezetés szervezeti keretének és a döntéshozatali kompetenciák megállapítását” – reagált erre Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. Rostás Zoltán kifejtette: ha akkreditációs szakértőként nézi a helyzetet, szinte megmagyarázhatatlan jelenségeket lát. Ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézményként a Sapientiát kuratórium irányítja. Rostás szerint azáltal csorbul az egyetemi autonómia, hogy a kuratórium nevezi ki az egyetem rektorát, a dékánokat. Gond az is, hogy késlekednek az egyetemi hatáskörben szervezendő vezetőválasztások, várat magára a funkcióhalmozások felszámolása, az akkreditációhoz szükséges szervezeti keretek – például a homogén összetételű karok – kialakítása. Elfogadhatatlannak tartja azt, hogy továbbra is vegyes karok működnek az egyetemen, ilyen például a Műszaki és Társadalomtudományi Kar Csíkszeredában. A legfontosabb akkreditációs feltételek közé tartozik, hogy az akkreditálni kívánt szakon magas százalékban legyenek főállású oktatók, ezek egynegyede rendelkezzék docensi vagy professzori fokozattal, a karnak és a tanszéknek saját főállású, docensi vagy professzori fokozattal rendelkező vezetője legyen. Dávid László nem lát kifogásolni valót abban, hogy a rektort és a dékánokat a kuratórium választja és nevezi ki. A rektorokon és a dékánokon kívül minden más vezetőt az adott szintnek megfelelő vezetői testület szavaz meg, és a szenátus, illetve a kuratórium hagyja jóvá a kinevezést. Dávid László jogosnak tartja azt a kifogást, hogy a Sapientián „hibrid karok” működnek. Szerinte is a homogén fakultások biztosítanak megfelelő keretet a minőségi oktatáshoz, azonban hangsúlyozta, egyelőre nem találtak jobb megoldást erre a helyzetre. A rektor tájékoztatása szerint a Sapientia a megváltozott törvényes előírásoknak megfelelően, 2007. őszén nyújtja be a Román Minőségbiztosítási Ügynökséghez (ARACIS) az első szakok akkreditációs kérelmét, és ezek sikeres akkreditációja esetén kérheti az intézmény végleges intézményi akkreditációját. /Cs. P. T. : Akkreditációs buktatók a Sapientia egyetemen? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

A képviselőház jogi bizottsága május 29-én vitatta meg a Kelemen Atilla és képviselőtársai által beterjesztett törvénytervezetet, mely átlagosan ötödére csökkentette volna az erdőtulajdonosok vadásztatásból származó bevételeit. A bizottság módosította a nagyvadak listaárait, amelyek a bérleti díj kiszámításának is az alapját képezik. A javasolt értékek immár nem ötödére, hanem csak harmadára csökkentik a vadászati díjat, ez kedvező az erdőtulajdonosoknak. Az RMDSZ-képviselők arra a következtetésre jutottak, hogy a törvénymódosítás során elsősorban az erdőtulajdonosok szempontjait kell szem előtt tartani, de a vadásztársaságok tevékenységét sem szabad megbénítani. /Gazda Árpád: Átírták Kelemen listáját. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

A táblabíróság felfüggesztette a székelyudvarhelyi választás időpontjáról /június 3./ szóló kormányhatározatot, továbbá az RMDSZ-t sem fogadta el érdekelt félként, elutasítva belépését a perbe. Emiatt leghamarabb csak a 2008-as helyhatósági választásokkor lesz önkormányzata Székelyudvarhelynek. Szász Jenő polgármester, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke győzelemként értékelte a táblabíróság ítéletét. Sajnálattal vette tudomásul a táblabíróság döntését Sófalvi László, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke. Az egyenlő létszámú RMDSZ és polgári frakció között kialakult, a döntéshozatalt ellehetetlenítő patthelyzet miatt gyakorlatilag 2005 decembere óta nincs önkormányzata Székelyudvarhelynek, törvényesen azonban csak 2006 júniusában oszlott fel a testület. /Kovács Csaba: Választás csak jövőre. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

Ambrus Attila, a MÚRE újraválasztott elnöke kifejtette, megérti azokat, akik felháborodnak, hogy egyáltalán nem vagy az igényeltnél kevesebb támogatást kaptak. Azonban a MÚRE nem a szerkesztőségek pénzügyi érdekeit képviseli, hanem az újságírók szakmai érdekeit. Ambrus szerint a MÚRE viszonya az RMDSZ-szel korrekt. A MÚRE nem az RMDSZ társult szervezete. Arra a kérdésre, hogy mennyire korszerű, mennyire szabad az erdélyi magyar sajtó, Ambrus leszögezte, annyira korszerű és szabad, amennyire korszerű és szabad az erdélyi magyar társadalom egésze. Ma Romániában minden vélemény nyilvánosságra kerülhet és kerül is. /Bögözi Attila: Erkölcs és sajtópolitika. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Két fiatalt 100 lejes pénzbírsággal sújtottak, illetve a szemtanúk és az áldozatok állítása szerint bántalmaztak a gyergyószentmiklósi csendőrök a múlt hét végén Gyergyóalfaluban, az Éden diszkó előtt. A bírságot köztéren fogyasztott szeszes ital miatt rótták ki. „Gumibottal ütötték a lábamat, amikor betuszkoltak az autóba” – mondta a neve elhallgatását kérő fiatalember, hozzátéve, nem is akart beülni az autóba, mert szerinte a jegyzőkönyvet helyben is meg lehetett volna írni. A csendőrök azonban a két fiatalt beszállították a gyergyószentmiklósi őrsre. A fiatalembernek az autó hátsó részéből még út közben sikerült értesítenie édesanyját, aki gyermeke segítségére sietett. Meggyőződésük, hogy a szülői jelenlét védte meg a fiatalokat a további agressziótól. A szemtanúk közül többen is azt állítják, hogy nem csupán a két megbírságolt fiú itta a sörét a szórakozóhely előtt, hanem mások is. Néhányuk szerint „a csendőrök sem voltak józanok”. Állításukat azonban Radu Blaga csendőrparancsnok cáfolta. Hozzátette: a csendőrök nem bántalmaztak senkit, és nem léptek fel erőszakosan senkivel szemben. /Jánossy Alíz: Erőszak alkalmazásával vádolják a csendőröket. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

Szilágyi Zsolt kampányfőnök szerint az őszi választásokon egyértelműen Tőkés Lászlónak van nagyobb esélye. Tőkés László az egyetlen egyéni jelölt, az erdélyi magyarok jelöltje. Nem vonatkozik rá az ötszázalékos küszöb. Tőkés Lászlónak az összes szavazatok mintegy 2,8-2,9 százalékával mandátum jut, szemben az RMDSZ 5 százalékával. Tőkés László több ízben járt Brüsszelben, nagyon jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Világosan látja, hogy az RMDSZ külpolitikája a magyar nemzeti közösség képviseletében minimális. Az RMDSZ minden lehetőséget elmulasztott, amely a magyarság számára az uniós csatlakozáskor kínálkozott. Köszönetet kell mondani a Fidesz EP-képviselőinek, akik az RMDSZ hangsúlyos képviseletének hiányában felvállalták az autonómia, a szubszidiaritás, az önkormányzatiság, az egyházi javak, a Bolyai Egyetem képviseletét. A nemzeti oldal pénztelenséggel küzd. A pénzt az RMDSZ kezeli. Szilágyi Zsolt szerint csak akkor van esélye a változásnak, ha a területi elnökök és a felelős tisztségviselők is elfogadják azt, hogy az erdélyi magyar emberek véleménye nem egyezik az ő véleményükkel. Az RMDSZ-ben nagyon sok tisztességes ember van: Tőkés Lászlót is nagyon sok RMDSZ-tag támogatta. /Makkay József: Tőkés Lászlónak elég lenne 200 ezer szavazat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./

Bulevardul Cetatii sétány – áll a Marosvásárhelyen újonnan kihelyezett utcanévtáblán, amelyet kétnyelvűnek szánt a helyi önkormányzat. Az RMDSZ-frakció a tanács ülésén akar elégedetlenségének hangot adni. Az RMDSZ-es városatyák szerint Dorin Florea polgármester és hivatala sorozatosan megtagadja a határozatba foglalt kétnyelvűség alkalmazását. A Vár sétány kétnyelvű utcanévtáblájának a kifüggesztéséről például már két éve döntött a tanács, s csupán a civil szervezetek többszöri felszólítása után helyezték el a táblát, amely ráadásul nem is tartalmazza az utca magyar elnevezését. Az általa aláírt és közzétett hirdetésekben Dorin Florea következetesen a korábbi elnevezést, a Ion Antonescu tábornok utcát használta. Benedek István frakcióvezető úgy vélekedett, amennyiben a polgármesteri hivatal nem hajlandó betartani az önkormányzati határozatot, az RMDSZ feljelentést tesz a közigazgatási bíróságon. /Szucher Ervin: Egynyelvű a kétnyelvűség Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

A Temesváron és Temes megyében tevékenykedő ifjúsági szervezetek vezetői és egyes tagjai találkoztak május 28-án a helyi és regionális magyar média képviselőivel. A beszélgetést Ilonczai Zsolt, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) elnöke kezdeményezte. Megjelentek a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD), a Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége (TEKMEK), a Bartók Béla Elméleti Líceum Diákönkormányzata (DÖK) és a végvári Pro Community képviselői, a sajtó részéről pedig Bartha Csaba a Temesvári Rádió, Mészáros Ildikó és Pataki Zoltán a Heti Új Szó, valamint Pataky Lehel Zsolt a Nyugati Jelen részéről. Az ifjúsági szervezetek és a sajtó kapcsolatát elemezték a jelenlévők. Céljuk egyfelől tevékenységeiket, terveiket a nagy nyilvánosság tudomására hozni, másfelől a műsor- és lapszerkesztés során minél változatosabb, színesebb rendezvényekről tudósítani. /“Kibeszélő-show” = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./

Ősztől már csak elemi tagozat lesz a nyujtódi iskolában. A nagy múltú tanintézmény 2001. május 20-a óta viseli néhai Jakabos Ödön nevét. Hat évvel ezelőtt már megpróbálták megszüntetni az V―VIII. osztályt, de akkor közös erőfeszítéssel sikerült meghosszabbítani az iskola fennmaradását. A mostani megszűnésért Nyujtódon a szülők is felelősek: a városba viszik gyermekeiket, fizetve a havi 65 lejes autóbuszbérletet. Ötödik osztályt már csak hatan kezdtek volna az ősszel, a többiek a városi iskolákba járnak. A tagozat megszűnése három pedagógust érint, akiket már áthelyeztek más falusi iskolákhoz. – Sok más magyar faluban sincs meg a kötelező tizenötös létszám, mégsem szüntetik meg az V―VIII. osztályt. /Iochom István: Nyujtódon megszűnik az V–VIII. osztályos tagozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./

A megyei tanács elfogadta a Háromszéki Magyarok Emlékparkja megvalósíthatósági tanulmányát és műszaki-gazdasági mutatóit. A helyszín a Maksa fölötti, Eresztevény melletti Óriáspince-tető. Maksa község önkormányzata az építkezés idejére megyei közvagyonba, a megyei tanács kezelésébe utalta a háromhektáros területet. Az emlékműegyüttes Damokos Csaba designer és Zakariás Attila építész tervei alapján készül. Az avató a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóján, augusztus 19-én lesz. /Szekeres Attila: Megépül az emlékpark (Háromszéki magyarok világtalálkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./

Jubileumát ünnepelte május 26–27-én az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia. Tíz év munkája van ebből a szempontból a KMDSZ mögött. Ebben az évben pedig az ETDK szervezésében társszervező volt a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet is. Az elmúlt évek alatt több mint 2200 résztvevő mutatott be 1487 dolgozatot, hozzávetőleg ötszáz zsűritag vagy kutató témavezetőként járult az ETDK színvonalának a növeléséhez. /Bálint Ildikó: Tízéves az ETDK…= Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./