Tizenegyedik kirendeltségét avatja a Diakónia Keresztyén Alapítvány Háromszéken. Május 28-án Kálnokon kezdi meg működését az Árkos–Kőröspatak községi otthoni gondozószolgálat, idős, magatehetetlen, beteg embereknek az ápolását vállalják. Az egyedül élőknek szociális segítséget is nyújtanak. Jelenleg a megyében működő tíz otthoni gondozóközpont szakszemélyzete 400–430 beteget és rászorulót ápol, és még ezren veszik igénybe havonta a szolgáltatásokat. /(fekete): Otthoni gondozás Kálnokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

1992-ben alakult meg a Vox Humana Kulturális Egyesület Sepsiszentgyörgyön. Célja az egyetemes és hazai kamarazene megismertetése és támogatása, különös tekintettel a magyar és a román kórusművészetre; művészi és szervezeti együttműködés kialakítása más hasonló egyesületekkel. A kulturális egyesület az 1972-ben zenetanárok által alapított Vox Humana kamarakórus háttérintézménye. Az együttes fennállásának 35 éve alatt több visszhangos nemzetközi sikert ért el itthon és külföldön egyaránt. A Vox Humana Szilágyi Zsolt magánénekes, karnagy vezetésével Sepsiszentgyörgy, Háromszék, sőt, Románia egyik kulturális küldöttje szerte Európában. /Vox Humana Kulturális Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

Az Élet és Irodalom hetilap május 25-i számában megjelent, balatonőszödi Gyurcsány-beszéddel foglalkozó tényfeltáró cikk szerint a beszéd nyilvánosságra került hangfelvételéhez nem külső lehallgatás eredményeként jutottak hozzá az anyag kiszivárogtatói, s ebből arra lehet következtetni, hogy maguk a szocialisták azok, akik mélyen őrzik az őszödi titkot. A cikkben foglaltakra válaszul Kiss Péter és Szilvásy György közleményt adott ki, míg az MTI által megkeresett több érintett nem kívánt reagálni az írásra. A Nemzetbiztonsági Hivatal által az ügyben lefolytatott vizsgálat eredményei alapján a cikk szerzője arra a következtetésre jut, hogy a tavaly május 26-án elhangzott miniszterelnöki beszéd kiszivárogtatásához Gyurcsány Ferenc belső, szocialista párti ellenzékének volt köze. A vizsgálatot a miniszterelnök határozott kérésére nem folytatják tovább. /A szocialisták mélyen őrzik az őszödi titkot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem évente megrendezi találkozóit, ezt megelőzően az egyik erdélyi központban a „fiók” rendezvény keretében létrehozzák a helyi találkozót. Idén a konferenciának helyet adó város a megújult Nagyszeben volt. A történész Paul Philippi professzor németnyelvű előadásában így tette fel a kérdést: Erdély története – egy európai kísérlet? Erdély története a szászság szempontjából szemlélve több mint kilenc évszázad tapasztalatát fogja össze és ezt készségesen bocsátaná rendelkezésére a most kezdődő globalizációs tendenciáknak. A professzor az első, 1694-ben, egy Georg Haner Wittenbergában (22 évesen!) megírt egyháztörténeti munkájára támaszkodott, a Historia ecclesiarum Transsilvanicarum-ra. Ez a négykötetes mű csak a negyedik részben érkezik el a reformációig. Erdély területe soha nem volt egyetlen nép lakta terület. A hospites nem a mai fogalmak szerinti „vendég”. Az István király idejében jött hospesek meghívott vendégként jöttek (vocati sunt), azért, hogy mindörökre az országban maradjanak és saját törvényeik szerint éljenek. A professzor meglátása szerint a székelyek a magyarsággal együtt vándoroltak be keletről és átvették azok nyelvét, de megtartották jogközösségüket. /Dániel Károly: Erdély története – egy európai kísérlet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Idén 80 éve, hogy Temesváron megalakult az Ifjúsági Keresztény Egyesület, mely alkalomból találkozót szerveznek az egykori tagok részére. Szeptember elsején hálaadó istentisztelettel és közös ebéddel emlékeznek. /IKE-évforduló. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

Aradtól 8 kilométerre van Szentpál, ahol június 2-án szervezik az első falunapot az iskola felavatásának 50., a templom felszentelésének 40. évfordulója alkalmából. A jelenlegi templom alapkövét 1947-ben rakták le. Sándor Tivadar plébános elmesélte, hogy 1949-ben kezdődött az építkezés. A pénz hamar elfogyott, 1955-ben folytatták a templom építését. Amikor a falak 2 méter magasra nőttek, visszavonták az engedélyt azzal az indoklással: előbb iskolája legyen a falunak. 1957-ben elkészült az iskola, folytathatták a templomépítést. Amikor a tető magasságáig jutottak, az engedélyt újra bevonták, amíg el nem készül a kultúrotthon és az óvoda. Miután azok is megépültek, 20 évi viszontagságos küzdelem, munka árán 1967-ben elkészült a ma is álló templom, az ideiglenes toronysüveggel. A plébános büszke arra, hogy a hívek támogatásával szinte minden évben sikerült valamit előmozdítani a templomon. A katolikus plébánia lélekszáma az eltelt évtizedekben 700-ról 450-re zsugorodott. Kedvező viszont, hogy az unokák, a leszármazottak egy része lassan visszatelepül. Az iskolában 1957-ben 24, míg 2006-ban 4 első osztályos kezdte meg a tanulmányait. A magyar iskolában a tanítónő jelenleg 15 diákot oktat. /Balta János: Templom és iskola Szentpál megtartó pillérei. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

Az idén negyedik alkalommal szervezett kolozsvári sajtódíjak gáláján a kolozsvári Szabadság szerkesztősége Dávid Gyula irodalomtörténészt, a Polis Könyvkiadó vezetőjét díjazta. Dávid Gyula egykori politikai elítélt nagymértékben hozzájárult az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc romániai eseményeinek feltárásához és megismeréséhez. Mint ismeretes, tavaly Erdély-szerte megemlékeztek az 1956-os magyarországi forradalom ötvenedik évfordulójáról. A napilap tavalyi díjazottja László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, kolozsvári városi tanácsos volt. /Dávid Gyula a Szabadság díjazottja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Előfordul, hogy egyesek emlegetik: bezzeg akkoriban Ceausescu alatt... Erre a magatartásra ad választ a Gyulafehérváron megnyílt „Emlékek az aranykorból” című kiállítás, amit a Szekuritáte Irattárát Tanulmányozó Bizottság segítségével rendeztek. A kiállítás célja bemutatni a kommunista diktatúra és a személyi kultusz hatását a román társadalomra. Hasonló kiállítás eddig nem nyílt az országban. Nemcsak számos tárgy, fénykép stb. szerepel, több eredeti szekus iratot is megtekinthet a nagyközönség. A jól kiépített információs hálózat működése is látható az oktatási intézményekben. Fényképek vannak az élelmiszerüzletek előtti óriási sorokról. Bemutatják a Szekuritáté tevékenységét is. A kiállításon a nemzetiségek elnyomásáról egyetlen adat sem szerepel. /Bakó Botond: Visszaidézték az „aranykorszakot”. Különös kiállítás Gyulafehérvárott. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

A marosvásárhelyi művészeti élet egyik aktív fiatal alkotója, Pokorny Attila szobrászművész Pécsett is egyre ismertebbé válik. A 30 éves szobrász, a szülővárosában felavatott II. Rákóczi Ferenc-mellszobor szerzője 2006-tól a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán a doktori iskola hallgatója. Most a Pécsi Galériában közös kiállításon mutatkozott be. A művész szobrait a marosvásárhelyi Bernády Házban tavaly egyéni tárlaton tekinthették meg a művészetkedvelők. /Pokorny Attila Pécsett. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

A tizenhatodik Fecskés könyv bemutatója lesz május 29-én Aradon, az evangélikus-lutheránus egyházközség imatermében. A könyvnek Ficzay Dénes nyolcvanötödik születésnapjára, 2006. december 27-re kellett volna elkészülnie, de anyagi gondok miatt ez nem sikerült. A Ficzay-könyvek eddigi szedői, Haász Ágnes és Zehe István szívesen vállalkoztak az újabb megpróbáltatásra, a nehéz, elmosódott kézírás olvasására. A könyv két részből áll. Az elsőben a saját és tanítványi visszaemlékezéseket dokumentumok, fényképek követik. A második rész Ficzay Dénes eddig ritkán látható vagy meg sem jelent munkáit tartalmazza. Ficzay Dénes nemcsak egyszerű magyartanár, az aradi séták kezdeményezője volt, de tudós irodalomtörténész is, aki jeles tudósokkal levelezett, vitatkozott, és írt. Írt cikkeket, naplót, még verseket is. A könyvbemutatót Pávai Gyula, a kiadvány szerkesztője és Ujj János, a város és történetének avatott ismerője tartja. /A tizenhatodik Fecskés. Ficzay Dénes-emlékkönyv. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

Az Erdélyi Római Katolikus Státus Szakkollégium keretében Kolozsváron május 14-én dr. Csucsuja István, a BBTE történelem és filozófia karának dékán-helyettese Gyárfás Elemér, a két világháború közötti magyar politikus címmel tartott előadást. Gyárfás Elemér /sz. Borzás, 1884/ 1918-ban a helyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, 1921-ben a Magyar Szövetség elnöke, majd az Országos Magyar Párt elnöki tanácsának tagja, a Köztársasági Szakosztály elnöke, 1926-tól pedig (két ízben) Csík megye szenátora a román parlamentben. Nem volt meghatározóbb vezető egyénisége a romániai magyarság gazdasági, politikai és egyházi életének a két világháború között, mint Gyárfás: az átfogó magyar pénzügyi és egyházi szervezetek élén és a román parlamentben egyaránt ő tett szert a legnagyobb tekintélyre a magyarok közül. Gyárfás rendhagyó politikai és közéleti teljesítménye mögött széleskörű műveltség és alapos tudományos felkészültség húzódott meg. 1921-től Gyárfás Elemér az Erdélyi Római Katolikus Státus igazgatótanácsosa, 1931-től pedig világi elnöke volt. Kedélyesen „civil püspöknek” aposztrofálták. /Fodor György: Civil püspöknek aposztrofálták. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 27./

Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) május 26-án Marosvásárhelyen ülésezett. A május 19-i népszavazás volt a téma. A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) tagjai szerint az RMDSZ-nek a továbbiakban hatékonyabb kommunikációra és az erdélyi magyar társadalom különböző rétegeivel való minél szorosabb együttműködésre van szüksége – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök az ülés után. Markó közölte: a területi elnökök is úgy értékelték, hogy a magyar közösség kevésbé tartotta fontosnak a referendumot. A jelenlevők mindenekelőtt a konzultáció hiányát rótták fel az országos vezetőknek. Markó Béla szerint az RMDSZ jobb, hatékonyabb kommunikációra törekszik, az eddigieknél szorosabb kapcsolatot kíván fenntartani a magyar történelmi egyházak képviselőivel, a civil szférával, az értelmiségiekkel és a szakmai szervezetekkel. A területi elnökök csupán egy parlamenti képviselő magánvéleményének tekintik Eckstein-Kovács Péter nyilatkozatait. (A szenátor arra szólította fel azokat a szövetségi tisztségviselőket, akik az államfő felfüggesztése mellett kötelezték el a szövetséget, hogy vállalják a felelősséget, és lépjenek egy lépést hátra.) A területi elnökök közül többen is szóvá tették, hogy az Állandó Tanács nem kérte ki a testület véleményét a Basescu leváltásával kapcsolatos álláspont kialakítása előtt. Rácz Levente, Fehér megyei elnök nem ért egyet Frunda Györggyel, aki szerint a megyei szervezeteket terheli a felelősség a referendumért. /Sz. K. : Egymásra hárítják a felelősséget a szövetségi vezetők. Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./ Markó megjegyezte, az SZKT június 9-i ülése vitatja meg a referendum nyomán kialakult helyzetet. Markó úgy véli, a népszavazási kudarcra nem személyi konzekvenciák levonásával kell válaszolni. /Lokodi Imre: Nem hullnak fejek az RMDSZ-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

A romániai magyar közösség egységének visszaállítását, az erdélyi magyar politikai szervezetek koalícióját szorgalmazták többen a TEKT ülésén. Személyi konzekvenciák levonásáról nem esett szó. Többen felrótták, hogy az RMDSZ akkor kezdte markánsan támadni az államfőt, amikor Basescu élesen bírálta Markó Bélát és Verestóy Attila szenátort. „Ily módon Markó Béla személyes sértődöttségét erőszakolta rá a szövetségre” – fogalmazott az egyik területi elnök. Egyébként a TEKT résztvevői egyetértettek abban, hogy a Traian Basescu által mára összehívott konzultáción az RMDSZ-nek szorgalmaznia kell egy szigorú lusztrációs törvény gyors elfogadását, de el kell utasítania az egyéni választókörzetes szavazási rendszert. /Rostás Szabolcs: Politikai irányváltást szorgalmaztak Marosvásárhelyen az RMDSZ megyei vezetői. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

A TEKT ülése után nyilatkozó László Attila kifogásolta, hogy a TEKT véleményét nem kérték ki. Az RMDSZ elhibázott döntést hozott, ezért a megyei elnökök a központi vezetőket tették felelőssé. Az RMDSZ alacsonyabb beosztású vezetői és végrehajtói, a civil szféra, valamint a választók jelentős része már beletörődött abba, hogy az RMDSZ-ben minden egyes nagyobb horderejű döntést egy szűk körű, vezetői csoport hoz meg. Mindez nem menti föl a felelősség alól a szervezet alacsonyabb szintjein funkciókat betöltő vezetőket, így a megyei elnököket sem. A népszavazás okozta presztízsveszteség részben akár hasznos is lehet, ha a megyei elnökök az eddiginél erőteljesebben hallatják hangjukat. A médiának nem sikerült bemutatni, hogyan születnek meg az RMDSZ-ben a lényegbevágó döntések. A szükséges számú támogató aláírások birtokában lévő Tőkés Lászlónak immár nem érdeke közös listára kerülni az RMDSZ jelöltjeivel együtt. Valószínű, hogy az RMDSZ ismét a kizárást alkalmazza majd. /Borbély Tamás: Döntések. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

A hagyományos csíksomlyói búcsú csaknem félmillió magyar zarándok részvételével zajlott pünkösdszombaton, május 26-án, a világ minden tájáról érkeztek zarándokok a két Somlyó-hegy közti „Nyeregbe”, ahol évszázadok óta tartják ezt az ünnepet. Az összegyűlteket Jakubinyi György, a gyulafehérvári katolikus főegyházmegye érseke köszöntötte. A Hármashalom-oltárnál kezdődött szertartás ünnepi szónoka Borbély Gábor pápai prelátus, kanonok, nyugalmazott főesperes-plébános volt. Beszédében elsősorban a nők, az anyák szerepéről beszélt, külön megemlítve a várandós anyákat, azokat, akik nagyobb gyermeküket rendszeresen viszik templomba, azokat, akik kisebb gyermeküket karjukon hozták el Csíksomlyóra, és azokat is, akik gyermeket szeretnének szülni, de nem adatik meg számukra ez a lehetőség. /Félmillió magyar zarándok a csíksomlyói búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./ A csíksomlyói búcsún jelen volt Tőkés László EMNT- , Fodor Imre SZNT-elnök, Martonyi János volt magyar külügyminiszter, Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is. /Mihály László: Csíksomlyói búcsú: zsibvásár és áhítat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Az Erdély és Magyarország, egy nemzet két ország című konferencián Gál Kinga fideszes EP-képviselő rámutatott, az EU csakis tagállam-szinten kívánja megoldani a kisebbségvédelmet. Nincs fogalma a helyzet súlyosságáról, nagyságáról. Mindig el kell mondani, hogy nem bevándorlási problémáról van szó. Ennek ellenére hasznos, ha Brüsszelig elhallatszik az autonómia vitája, mert így Bukarest is jobban felfigyel a kérdésre. Az EU-ban 1993-ban merült fel először a kisebbségvédelem fogalma. Az EU 2004-től a hagyománnyal rendelkező kisebbségek felé az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elveit képviseli. Gál Kinga a két elv mellett a közösségi tulajdon fontosságát hangoztatta. Gál Kinga kifejtette: nem lehet az RMDSZ-t megkerülve hatásosan felvetni az autonómia kérdéseit. Toró T. Tibor képviselő előadásában a kisebbségi törvény tervezetéről számolt be. Jelenleg a törvénytervezet nem nyújt semmiféle költségvetést, elodázza a választott testület kérdését, de leszögezi az oktatás, művelődés és a közszolgálatiság döntési jogköreit. Bakk Miklós politológus nemzetkoncepciókról, nemzetdefiníciókról tartott előadást. /Mihály Zsombor: Érdekérvényesítésünk a mi feladatunk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint Basescu államfő aláírta a Corneliu Vadim Tudor szenátornak adományozott Románia Csillaga érdemrend visszavonásáról szóló rendeletet. Az elismerést még Ion Iliescu elnök adományozta 2004-ben a Nagy-Románia Párt vezetőjének. /Az elnök visszavonta Vadim Tudor kitüntetését. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

A magyar tudomány és az Európai Unió: a határon túli magyarság esélyei címmel tartott előadást május 24-én Marosvásárhelyen Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Elmondta, a Kárpát-medence hagyományosan nagy szellemi értékekkel rendelkezett, és „sokkal többet adtunk a világörökségnek, mint amennyit kaptunk”. Mind Magyarország, mind Románia esetében a kutatásra és fejlesztésre áldozott összeg kevés, a jól képzett szakemberek pedig külföldre távoznak. Vizi E. Szilveszter elmondta, elsősorban magyar nyelvű óvodákra, középiskolákra, főiskolákra és egyetemre van szükség, mert a magyarság Kárpát-medencében való fennmaradásának előfeltétele, hogy tudást és információt szerezzünk. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese hangsúlyozta, az egyetemen az elmúlt egy évben sok figyelemreméltó lépés történt a magyar oktatók és hallgatók által megfogalmazott igények teljesítésének irányába. Kincses Ajtay Mária, a MOGYE professzora kijelentette: a magyar oktatás helyzete nem jó, a ‘90-es évek elején elkezdődött folyamat, amikor a diákság spontánul megfogalmazta igényeit, megtorpant, majd megállt. „Félelemkeltés folyt és folyik. Ennek ellenére a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) másfél éve ismét megfogalmazta a magyar karok létrehozására irányuló törekvéseket, amelyeket 10 pontban foglaltak össze”. Felkérte az oktatókat, aláírásukkal támogassák a MOGYE magyar karának létrehozását. Hantz Péter, akit a magyar nyelvű oktatásért való kiállása miatt a Babes-Bolyai Egyetemről elbocsátottak, hangsúlyozta: a magyar karok létrehozása egyben az oktatás minőségének javulását is eredményezi, ki kell állni és el kell mondani követeléseinket. A Sapientia rektora, Dávid László szerint hittel lehet megvalósítani a követeléseket, a csángó Valérián Ádám azt szorgalmazta, az egyetem vezetése készítsen évente hivatalos felmérést arról, hogy hogyan alakul a magyarság helyzete az oktatásban. Az utolsó percekben egy Valérián Ádámot pocskondiázó röplap is megjelent a tanácskozás helyszínén. /Antalfi Imola: Az igazi érték a fejekben van. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

Aláírásgyűjtésbe kezdtek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatói annak érdekében, hogy közösen terjesszék az egyetem vezetősége elé a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) által megfogalmazott tízpontos javaslatot a MOGYE magyar tagozata helyzetének rendezésére. Az oktatók a hét végén nem hivatalos közgyűlésen egyeztettek az ügyben, a magyar oktatók közgyűlését már több mint fél évtizede nem hívták össze. A dokumentumot szándékukban áll különböző európai fórumokhoz is eljuttatni. A listán többek között a döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozása, a beiskolázási szám újratárgyalása, a magyar oktatók arányának növelése, a vezetői tisztségek számbeli egyensúlyának biztosítása, illetve az anyanyelvű államvizsga lehetőségének biztosítása szerepel. A Bolyai Kezdeményező Bizottság által felvetett követelések némelyikének rendezésére már ígéretet tett az intézmény vezetősége. Idén fele-fele arányban biztosítanak helyeket a felvételi vizsgán a román és magyar diákoknak. /Lázár Lehel: MOGYE-aláírások a magyar tagozatért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem leendő magyar tagozatos hallgatóinak pontos és hiteles támogatására törekszik Magyari Tivadar rektor-helyettes, ezért idén román, magyar és német nyelvű plakátok és kiállítások várják a beiratkozókat, akiknek figyelmét a karok kínálata mellett felhívják a kolozsvári diákéletre, az oktatáson kívüli lehetőségekre is. A felvételizők közel hatvan magyar tannyelvű szak közül választhatnak. /Fülöp Noémi: Háromnyelvű tájékoztatás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Kalotaszeg fővárosában, Bánffyhunyadon az elmúlt hétvégén tartották a városnapokat. Bemutatták a város monográfiáját, a Bánffyhunyad, település az Európa felé vezető című munka az egykori vásárközpontot földrajzilag és történelmileg is bemutatja, külön fejezetet szentelve a város híres szülötteinek és díszpolgárainak. A helyi Ravasz László Emlékházban a magyar művészetekről tartott előadást Váradi Ferenc, majd bemutatták a 150 évvel ezelőtti lakodalmas szokásokat. Május 27-én Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány elnöke adta át gróf Bánffy Katalinnak, az édesapjának, Bánffy Miklós grófnak odaítélt posztumusz Magyar Művészetért-díjat. A település névadójáról Váradi Kusztos Györgyi emlékezett meg. Ezt követően a főtéren ünnepélyes keretek közt adták át a városnak januárban odaítélt 21. századi Béke Emlékoszlopot. Mig Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke kifejtette: az alapítvány segítségével már 500 emlékművet sikerült felállítani szerte a világban. – Ez az emlékmű az egyetlen az országban, és erre méltán lehetnek büszkék a város lakói. Nemrég sikerült hat ilyen emlékoszlopot felállítani Szerbia, Szlovákia, Ausztria és Szlovénia különböző településein. A bánffyhunyadi emlékmű felszentelésével a 93 000 négyzetméteres Magyarország körül létrejött a béke gyűrűje – mondta az elnök. A város főterén felállított, repülő galambot ábrázoló faszobor Csoma Gergely fotó- és szobrászművész munkája, aki szerint jó helyre került az emlékoszlop. /D. I. : Béke emlékoszlopot avattak Bánffyhunyadon. Gazdag kulturális kínálat a városnapokon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

A Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar május 26-án tartott koncertjével zárult Kolozsváron a VI. Pünkösdi Hangversenysorozat. /Stanik Bence: Zenehő a Farkas utcában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

A Kallós Alapítvány V. Országos népdal- és népzene-vetélkedőjének döntője zajlott május 27-én Kolozsváron. A húsz fiatal énekes közül megosztott első helyet szerzett Demeter Panna Marosvásárhelyről és Csillag Gergely György Gyimesközéplokról. /Kallós népdalvetélkedő. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Gyergyószentmiklóson tartották a 19. Domokos Pál Péter Gyermekkórus- és Hangszeregyüttes-találkozót tizenegy gyermekkórus, illetve hangszeres együttes részvételével. A Gyergyó-medencei gyermekek vándorkórus-találkozóját először 1935-ben Mihály István kántortanító kezdeményezésére Gyergyószárhegyen szervezték meg, a következő évben Gyergyóditróban. Hosszas szünet után 1981-ben szintén Ditróban próbálták először újjáéleszteni a hagyományt, végül 1992-ben Gyergyószentmiklóson volt a találkozó, amelynek azóta minden évben más-más település ad otthont. /Jánossy Alíz: Dalos kedvű találkozó. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Nagyváradon arany-, gyémánt- és hűségokleveleket adtak át az Ady Endre Gimnázium egykori tanulóinak a hét végén rendezett öregdiák-találkozón; megünnepelték a tanintézmény építésének 235. évfordulóját. Többek között A. G. Weinberger zenész, Dimény Áron színművész, Kőrössi P. József irodalmár, Sztojanov István egyetemi tanár és Jósa Piroska orvos beszélgettek a fiatalokkal. A gimnázium színjátszó csoportja és táncegyüttese Magyar fa sorsa címmel tartott díszelőadást. Az iskola jelenlegi diákjai számára több programot szerveztek: Ilyenek voltunk címmel filmeket tekinthettek meg a gimnázium életének fontosabb eseményeiről, illetve iskolatörténeti vetélkedőn is részt vehettek. /Idősebb és fiatal Adysok találkozója. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Páskándi Gézára emlékeztek a hét végén szülőfalujában, Szatmárhegyen. Az 1995-ben Budapesten elhunyt író, költő, drámaíró születésének 74. évfordulóján – akárcsak a korábbi években – a helyi általános iskola diákjai Páskándi-műveket adtak elő. Megkoszorúzták a községközpontban felállított szobrát, valamint a szülőház falán elhelyezett emléktáblát. Muzsnay Árpád, az ünnepséget szervező Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke és Juhász Károly, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke – az író kultuszának ápolására buzdították a helybélieket. Az ünnepségen megjelent az író özvegye, Páskándiné Sebők Anna is, aki új kiadású Páskándi-köteteket ajándékozott a szatmárhegyi iskola könyvtárának. /Babos Krisztina: A leghíresebb szülött. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

„Minden itteni kiállításán újat, sajátost, egyénit képes nyújtani. A mostani olyan, mint egy pünkösdi ajándék” – hangolta rá a közönséget házigazdai minőségében Ferenczy Miklós lelkész május 26-án Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában a Kolozsváron élő és alkotó Gally A. Katalin festészeti tárlatnyitójára. /Ö. I. B. : Gally A. Katalin egyéni színvilága. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Május 27-én, vasárnap Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában Tompos Opra Ágota kiállításának megnyitóján Adorjáni Dezső lelkész és a házigazda Essig Klára köszöntötte az érdeklődőket. Az Élő kövek címet viselő festészeti bemutatón Németh Júlia ismertetőjéből kitűnt, hogy a pályafutását Csíkszeredában elkezdő, alkotás szempontjából rendkívül termékeny művésznő most beérett alkotóként tért vissza szülővárosába, erőteljes hargitai ízeket hozva magával. /– b –: Tompos Opra Ágota élő kövei. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Május 26-án Kolozsváron, a Bulgakov Irodalmi Kávéházban megnyílt Keszeg Ágnes divatrajz-kiállítása. A textil-design szakos fiatal képzőművész, több női magazin illusztrátora. /öbé: Divatrajzok a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Megjelent Vámszer Géza: Csík vármegye településtörténete Helytörténeti adatok /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007/ című könyve. Vámszer Géza /1896-1976/ 1929–1941 között tanítványaival együtt bejárta Csík, Gyergyó, Kászon és Gyimes településeit, ahol megszállottan rajzolt, fényképezett és néprajzi tárgyakat gyűjtött. Pontosan felmérte a székely falvak művészettörténeti értékeit, településszerkezetét, lakáskultúráját, népművészetét, kézművességét és gazdálkodását. Hagyatékának jelentős része 1997-ben a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári dokumentációs központjába került. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./