A választók elsöprő többsége a szakadár Dnyeszter menti Köztársaság függetlenségére és az Oroszországgal való egyesülésre szavazott a szeptember 17-én rendezett népszavazáson. A választók 97,1 százaléka szavazott a régió 16 éve egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének a megerősítésére és végső soron Oroszországhoz való csatlakozására. Moldova és a Nyugat nem ismeri el a referendum jogszerűségét, mint ahogy a zömében orosz ajkú államalakulat függetlenségét sem ismerték el. Felszólították a Dnyeszter menti Köztársaságot, hogy térjen vissza a tárgyalásokhoz a területnek a Moldovai Köztársaság keretében ígért átfogó autonómiájáról. A választókat arról is megkérdezték, hogy a függetlenséget feladva szeretnének-e újra Moldovához csatlakozni – erre a szavazók 94, 6 százaléka válaszolt nemmel. /A függetlenség mellett voksoltak Kelet-Moldovában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Az RMDSZ támogatja a Demokrata Pártot, hogy az EPP társult tagja lehessen, de a kisebbségi törvényre vonatkozó nézeteltéréseket nem hallgatja el az európai politikusok elől. Romániából az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Néppárt társult tagja az EPP-nek, a Demokrata Párt egy éve megfigyelői tagsággal rendelkezik, és már korábban is kérte, hogy lehessen társult tagja a szervezetnek. /RMDSZ-támogatás, feltételekkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

A Magyar Polgári Szövetségnek Bukarestben nehéz a szervezet pártként történő bejegyzéséhez szükséges aláírásokat megszerezni. Az MPSZ sepsiszéki elnöke, Gazda Zoltán elmondta: a Magyar Polgári Párt (MPP) számára már 28 ezer aláírást sikerült összegyűjteniük a törvény által előírt 25 ezer helyett, de Brassóban és Bukarestben még nem sikerült megszerezni a minimális hétszáz-hétszáz támogatást. /Cs. P. T.: MPSZ: nem megy a „házalás”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

A levéltárak működését szabályozó törvénytervezet újabb nézeteltérést váltott ki a levéltárosok között. A törvénytervezet a jelenlegi levéltári törvényt módosítaná, előírva, hogy bárkinek hozzáférése lesz a levéltárakban található dokumentumokhoz. A tervezetet megvitatták a minisztériumok, az Országos Levéltár képviselői, valamint szakemberek, történészek és akadémikusok. Dan Berindei akadémikus a tervezet politikától való mentesítését kérte, valamint azt, hogy a szöveg tartalmazzon egyértelmű előírást az Országos Levéltárat képező dokumentumok biztonságára és megőrzésére vonatkozóan. /Politikamentes törvénytervezetet a levéltáraknak! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Több mint kétszáz diák kezdte meg tanulmányait a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári tagozatán. A két létező szak mellett idén beindították a Nemzetközi kapcsolatok – európai tanulmányok szakot is 40 diákkal. A tervek szerint 2008-ra felépül a Sapientia új otthona Kolozsváron. A nyitóünnepélyen felszólalt Szilágyi Pál rektor, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Tonk Márton dékán, Jakab-Benke Nándor IV. éves hallgató, valamint Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztyén Egyetem rektora. /(nhd): Tanévnyitó ünnepség a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

„Az első kitűzött célunkat már megvalósítottuk, államvizsga-eredményeinkkel a romániai felsőoktatás élvonalába kerültünk, a második célt, a magyar miniszterelnök által sugalmazott akadémiai oktatást a tudományos kutatás minél magasabb szintre emelésével érhetjük el. Ehhez azonban megfelelő laboratóriumi felszerelések szükségesek, amivel később anyagi forrásokhoz juttathatjuk egyetemünket” – mondta Marosvásárhelyen, a campusban dr. Hollanda Dénes, a Sapientia Egyetem Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja. A magyar miniszterelnöki hivatal főosztályvezetője kifejtette, hogy a Sapientia a magyar kormány részéről kiemelten kezelt intézmény. Dr. Szilágyi Pál, az egyetem rektora hangsúlyozta, hogy az intézmény működése óta az idei évtől, a Partiumi Keresztény Egyetemmel – mint társegyetemmel – és a csíkszeredai meg a kolozsvári karral együtt a hallgatók létszáma 4000-re növekedett. A rektor rávilágított arra, hogy a magánegyetemek nem vállalják fel a mérnökképzést, a Sapientia kivételt képez, mert az itt folyó ez irányú oktatás – az elindított műszaki szakokkal – egyike a legjobbaknak. Suba Csongor István a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) elnökeke felvázolta a HÖK tevékenységét és eddig elért eredményeit – a Darázsfészek című egyetemi lap, a Kampusz Rádió, a Gólyatábor, Gólyabál, Mikulás-kupa, Tudományos Diákkonferencia. /Ferencz Melánia: Hallgatói fogadalom szeptemberben. Tanévnyitó a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

A múlt hét végi kétnapos tanácskozást rendezett a temesvári Szórvány Alapítvány Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban, egyúttal a szervezet székházát is felavatták. A konferencia „A nyelvi/emberi jogok és a közigazgatási jog” címet viselte, amelyen bánsági, erdélyi, magyarországi, felvidéki, muravidéki és ausztriai előadók, tudományos kutatók, pedagógusok vettek részt. A helyzetet számtalan tanulmány, kutatás eredményével elemezték, és dolgoztak ki a nyelvhasználat és nyelvi jogok védelmében irányadó stratégiákat; a Kárpát-medence különböző vidékeiről érkezett vendégek a náluk tapasztalt hiányosságokat, hátrányokat vagy előnyöket, jogi rendelkezéseket osztották meg egymással. – Kizárólag szakmai, tudományos jellegű rendezvény volt – fejtette ki Bodó Barna, az alapítvány elnöke. Péntek János kolozsvári akadémikus kijelentette: “Mi és az általunk képviselt intézmények nem küzdhetünk nyelvi jogok biztosításáért, legfeljebb bátoríthatjuk a nyelvhasználatot. Viszont az ezt a harcot megvívó politikai és érdekvédelmi szervezeteket megfelelő anyaggal, információval fegyverezhetjük fel.” A neves professzor a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet konferenciakötetei sorában megjelent könyvek bemutatóján mondta ezt, egyebek között kifejtve azt is, hogy a magyar nyelv státusának a megerősítése, és “határtalanítása” (vagyis: ne beszéljünk magyarországi, vagy erdélyi, kárpátaljai, hanem egyetemes magyar nyelvről) a cél. Elismerte, hogy nehéz újraéleszteni a magyar nyelvet, mert mind mondta: “Tudjuk, hogy kell oktatni idegen nyelvként, tudjuk azt is, hogy kell – vagy kellene – tanítani iskoláinkban, de csak sejtjük, miként kellene tanítani azoknak, akik valamikor tudtak magyarul, de már nem beszélik, mint például a moldvai csángók.” Péntek János szerint a 20. században “szétfejlődött” a magyar nyelv, és a különböző régiókban használatos formákat egyesíteni kell. A Szórvány Napokon előadást tartott Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke is, aki a rendezvényen bejelentette, hogy január elsejétől lemond az IKA élén betöltött posztjáról. A döntését azzal indokolta, hogy nem látja biztosítottnak a magyar kormány részéről a közalapítvány jövőjét, s ekként a határon túli magyarok szervezeteinek támogatását. /Pataky Lehel Zsolt: Szórvány Napok – 2006. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

Déván a Téglás Gábor Iskolában a tanévnyitón jelen volt Lamperth Mónika, Magyarország önkormányzati és területfejlesztési minisztere, Borbély László középítkezési és területfejlesztési, valamint Winkler Gyula kereskedelmi és gazdasági megbízott miniszter. – Lamperth Mónika miniszter asszonnyal a két minisztérium közti kapcsolatról tárgyaltam – jelentette ki Borbély László miniszter. – A további két hónapban majd közösen készítjük elő a Budapesten, a közös őszi kormányülésen véglegesíthető területfejlesztési terveket. Ide tartozik a Tisza-vízgyűjtő medence területrendezési tanulmányának elkészítése. Fontos a kistérségi politikában való gondolkodás. Magyarországon összesen 163 ilyen, kistérségi régió működik. Romániában csak az új közigazgatási törvény szentesítette a kistérségi régió lehetőségét, ám ez nálunk még gyerekcipőben jár – közölte Borbély László. A dévai iskola Hunyad megye egyetlen magyar közép- és szakiskolai képzést nyújtó állami oktatási intézménye, Borbély kifejtette: – A szórványoktatás terén a dévai Téglás Gábor iskola fontos állomás, amelynek megvalósításához mind a magyar, mind a román kormány hozzávetőlegesen egyformán járult hozzá: magyar részről 300 millió forint, míg román részről 170.000 euró értékű befektetés történt. A négyszintes létesítmény bentlakásában és étkezdéjében még folynak a munkálatok, de ezek pár hónapon belül befejeződnek. /N.-H. D.: Magyar–román miniszteri „kistalálkozó”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

A kisebbségi törvény kulturális autonómiára vonatkozó kitételeinek elutasítása kapcsán Bíró Bélának eszébe jutott a múlt század harmincas éveiben megjelent dr. Jancsó Elemér A magyar szabadkőművesség irodalmi és művelődéstörténeti szerepe a XVIII. században című kötete, amely egyebek közt a Martinovics-féle összeesküvés dokumentumait is feldolgozta. A Reformátorok Társaságának katekizmusában írta Martinovics: „A forradalmárok Magyarországot autonóm tartományokra óhajtották felosztani, amiket csak tág szövetségi kötelék tartott volna össze. Ilyen tartományoknak szánták Magyarországot, aztán Horvátországot, Szlavóniát és Dalmáciát Illíria néven, a felvidéki tót megyékből Szlavonica néven szintén külön autonóm tartományt akartak kialakítani és végül Erdély és a Bánság egy részéből Valahica néven román tartomány létesítését vélték elérhetőnek.” Ez mutatja, hogy a föderációs gondolat a magyar forradalmi értelmiség gondolatvilágában is a kezdetektől jelen volt. /Bíró Béla: Magyar föderalisták. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

Szeptember 16-án Gyergyószentmiklóson örök emléket állított a Volt Munkaszolgálatosok Szövetsége a „lapátos katonáknak”, akiket kényszermunkával alázott meg a kommunista rendszer. A Csíkszeredában 2000 márciusában alakult szövetség elnöke, Buzogány Dénes és gyergyói alelnöke, Hubbes Márton leplezték le a szobrot, Nagy Ödön csíkszeredai szobrászművész alkotását. Országosan félmilliót is meghaladta az 1950-től több mint tíz éven át munkaszolgálatra behívottak száma. A Gyergyói-medencéből több mint 1500 munkaszolgálatost tartanak nyilván. Sógor Csaba szenátor, dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, Buzogány Dénes, Hubbes Márton, majd az emlékművet átvevő Pap József helyi polgármester emlékeiket is idézve nyomatékosították, hogy az emlékmű – akárcsak a korábban Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön már felavatott társa – a főhajtás jele mellett emlékeztető is kell legyen arra, hogy soha többet ne születhessen az emberi méltóságot meggyalázó rendszer. /Bajna György: Emlékművet lepleztek le. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 19./

Szeptember 16-án az Arad megyei Szentleányfalván kétnyelvű helységnévtáblát állítottak fel. A megye és a község vezetői közül való szónokok a gesztust a demokrácia megnyilvánulásaként emlegették, a tábla érintetlenségét a tolerancia fokmérőjének minősítették. A toleranciából egy napra futotta, másnap éjjel ismeretlen tettes(ek) eltüntették a kétnyelvű táblát. /Egynapos tolerancia Szentleányfalván. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

Budapesten és Sepsiszentgyörgyön folynak Shakespeare Lear király című tragédiájának közös próbái Bocsárdi László sepsiszentgyörgyi rendezővel és a főszerepet párhuzamosan alakító két színésszel – Blaskó Péterrel a Nemzeti Színháztól és Nemes Leventével a Tamási Áron Színháztól. Rendhagyó és merész próbálkozásnak mindkét társulat számára, hogy ugyanazon rendezővel, egy időben mutassák meg magukat egymásnak: három héten át közös műhelymunka keretében próbálva a budapesti Nemzeti Színházban a Shakespeare-tragédiát, melyet aztán – próbáit ugyanazzal a rendezővel, de külön-külön befejezve – különböző időben fognak bemutatni, Erdélyben idén novemberben, Magyarországon jövő év februárjában. A közös start után két különböző előadás fog születni, más összefüggésekben – más helyen, más díszlettel, színészekkel. „Ez egy örömteli vállalkozás – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Blaskó Péter Jászai Mari-díjas, érdemes művész. A két társulat között alapvető különbözőségek is vannak, melyek elsősorban abból adódnak, hogy más-más társadalmi közegben iskolázódtak. Míg az erdélyi inkább képi, érzelmi típusú színházi világ, a magyarországi inkább verbális. /Guther M. Ilona: Lear király egy rendezővel, két társulattal. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

Új kötettel lepte meg olvasóit Mátray László, Temesvár közkedvelt színművésze. Összes kutyáim című legfrissebb könyvét Temesváron mutatták be, a Libris könyvesboltban. A művet a szintén kutyabarát Koczka György ismertette. /Könyvbemutató a Librisben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

Szinérváralján élt Fábián Elemér technikus, verseket írogatott egy füzetbe. Ez a füzet lett a veszte, mert corpus delictiként mutatták fel: íme, el akarja szakítani Erdélyt Romániától! Nem volt abban ilyesmi, sokkal inkább szerelmes versek és a magyar szabadságharcok dicsérete. Azonban Zrínyi, Bercsényi, Rákóczi, Kossuth neve a szekusoknak egyet jelentett a román haza elárulásával. Egy bizonyos Strempel Öcsi nevű emberről sokan tudták, hogy a szekusokkal barátkozik. Strempel látta szobatársa füzetét. Egy napon aztán eltűnt a füzet. Fábián Elemért ezért letartóztatták a szekusok. Hat vagy hét hónapig tartották a betonpincében, a napi verésektől nagyon szenvedett. Egy nap megmutatták a füzetet. Megvárták, hogy betöltse a 18. évét, akkor ítélték el. Az egész tárgyalás mindössze 15-20 percig tartott. Négy évet kapott, hazaárulással, hazagyalázással vádolták. Először Szamosújvárra, azután Nagyenyedre vitték, majd Jilava földalatti kazamatái következtek. Ott találkozott volt házigazdájával, Muzsai Pállal, akit szintén elhurcoltak, méghozzá Fábián versei miatt. Házkutatást tartottak nála és találtak egy lemezt, amelyen rajta volt a magyar himnusz. Ez volt a „bűne”. A brailai nagy sziget, Balta Brailei, a politikai foglyok nagy gyűjtőhelye lett a végállomás. Preliprava, Gradinari, Salcea neve sok ezer romániai ellenálló számára a szenvedéssel, a kínok kínjával volt egyenlő. Fábián Elemér itt találkozott Páskándi Gézával és Corneliu Coposuval. Coposuról, azaz Kornel bácsiról azt hitte, hogy magyar tanár vagy ügyvéd, mert mindig magyarul beszélt vele. S kitartásra biztatta, ilyeneket mondva: „Vigyázz nagyon magadra, mert még szükség lesz ránk!” Páskándi arra serkentette: ne engedje, hogy eluralkodjon rajta a magány, mert kikezdi az ember eszét, olvasson, amennyit csak tud. Fábián Elemér két év múlva, 1963-ban amnesztiával szabadult. Alig töltötte be a 21. életévét, de már többet megélt, mint mások egy hosszú élet során. Egy ideig eredeti szakmájában dolgozott, majd a szatmári színházhoz került közönségszervezőnek. Itt dolgozott 25 éven át, mégis Fábián Elemér egyik nagy színházi élménye a moldvai csángókhoz kötődik. 1970 után a színház frissen alakult román társulatát fel kellett futtatni, s mivel Szatmárnémetiben nem volt nagyobb közönsége, Moldvába küldték turnézni. Bákó megyében jártak, s az egyik nagy községben zsúfolásig megtelt a kultúrház. Elkezdődött az előadás, majd tíz perc múlva két markos legény felpattant a színpadra: „Ez most már elég lesz, a többit mondják magyarul!” Hiába magyarázták, hogy román társulat és csak románul tarthat előadást, nem tágítottak. „Hallottuk mi, amikor próbálták a zongorát, hogy milyen szép magyar nótákat énekeltek!” Ami igaz is volt, mert a műszaki személyzet jobbára magyarokból állt, s ráérős idejükben nótázgattak. Nem volt más választásuk, mint az, hogy átálljanak a magyar nótára. Ami azért se ment olyan nehezen, mert több román színész ismert magyar dalokat. Hatalmas sikerük volt. Mindez még további négy-öt Bakó környéki községben megismétlődött. Hazafelé tartva megesküdtek egymásnak, hogy Szatmáron egy szót nem szólnak az elvtársaknak a „sikeres turné” hátteréről. Nagy baj lett volna, ha kiderül: a szatmári román társulat magyar nótával turnézott Moldvában! Fábián Elemér megkapta a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ) Hazáért kitüntetését. /Sike Lajos: Erdélyi ötvenhatosok. Szobatársa jelentette fel. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

Szeptember 17-én Budapesten a Szent István-bazilikában az ünnepélyes szentmise keretében olvasta fel Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása azt a pápai dekrétumot, amely elrendeli Salkaházy Sára nővér boldoggá avatását. A Kassán született szociális nővér 1944. december 27-én halt vértanúhalált. A német megszállás alatti több rendházbéli társnőivel együtt zsidó üldözötteket bújtatott a zárdában. Valaki azonban feljelentette őket, mire nyilasok Sára nővért hatodmagával a Duna-partra hurcolták és főbe lőtték. Vértanúhalálának különös súlyt ad a felajánló ima, amellyel már 1943 őszén tudatosan Isten kezébe tette le életét: „Ó, fölséges Szentháromság! Azon esetre, ha az egyházüldözés, a Társaság és Testvérek üldöztetése következne be, és legbölcsebb végzésed szerint, gondviselésed tervében nem lenne benne halálom, fogadd el az én halálomat minden fájdalmával együtt váltságul a testvérek – különösen az öregek, betegek és gyengék életéért – és bűnös, nyomorult életem fejében kíméld meg őket a megkínoztatástól, a fenyegetésektől, főként pedig a hűtlenségtől...” A Szent István-bazilikában első alkalommal zajlott le boldoggá avatási szertartás. /E.-R. F.: Új magyar boldogot tisztelhetünk. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Marosvásárhelyen, az unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében Tófalvi Zoltán közíró mutatta be Berecz Irén Tulipánból meg lehet élni című könyvét, melyben szeretett férjéről, Berecz Ferencről írt, aki két éve távozott az élők sorából. Berecz Ferenc nemcsak ötvösmunkásságával, díszes fémdomborításával hagyott maradandó emléket maga után, hanem magatartásával is. A kiadásban Tófalvi Zoltán mellett nagy segítséget nyújtott Ambrus Lajos költő, aki a korondi Firtos Művelődési Egylet Hazanéző könyvek sorozatában ez évben jelentette meg Berecz Irén írását. /Ferencz Melánia: Írásba foglalt életmű. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

Csaknem egyhangúlag fogadta el szeptember 19-én az Országgyűlés Az erőszak ellen és a békességért című ötpárti politikai nyilatkozatot. A dokumentumot 295 igen szavazattal, két ellenszavazattal és két tartózkodással szavazta meg a Ház. A két ellenszavazatot Kelemen András KDNP-s és Aszódi Pál fideszes képviselő adta le. Kelemen András újságíróknak azt nyilatkozta: azért szavazott nemmel, mert hiányolta a dokumentumból a kormány felelősségének hangsúlyozását. Aszódi Pál az MTI-nek úgy indokolta döntését: van a nyilatkozatban egy olyan rész, amely az igazmondásra vonatkozik, Gyurcsány Ferenc viszont hazudott. A szavazásnál tartózkodó Wittner Mária fideszes képviselő, 56-os halálraítélt szerint ki kellene kérni a Szabadság térnél történteket bemutató vágatlan videóanyagokat, mert úgy hallotta, hogy valójában nem történt sem fosztogatás, sem rongálás az MTV épületében. „Ez az egész arra jó, hogy bevezessék a rendkívüli állapotot, hogy befogják az emberek száját” – mondta Wittner Mária, aki szerint ennyi erkölcstelenség után a kormánynak le kellett volna mondania. Az öt frakcióvezető által benyújtott nyilatkozat leszögezi: a Magyar Köztársaság szabadságának és méltóságának megőrzése közös feladata a parlamenti pártoknak és az alkotmányos demokrácia híveinek. „Az ország rendjéért és a polgárok biztonságáért érzett felelősségünktől vezérelve ezért felszólítjuk mindazokat, akik az elmúlt órákban a békés és demokratikus tüntetéseket rendbontással zavarták meg, mások testi épségét szándékosan veszélyeztették, vagyonában kárt tettek, hogy haladéktalanul hagyjanak fel ezekkel a cselekményekkel, és tartózkodjanak a további jogsértésektől” – zárul a dokumentum. Szeptember 18-án eset tíz órakor érkezett az első, 20–30 tagú csoport a tévé székháza elé, miután nem engedték, hogy élő adásban ismertessék céljaikat, a megmozdulás több vezetője, köztük Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke visszament a Kossuth térre, hogy áthívja az ott demonstrálókat. A tömeg megpróbált benyomulni az épületbe, több könnygázgránátot dobtak a tüntetők közé. Először sikerült leszorítania a tüntetőket a székház elől, ám később újra feljutottak. Éjjel betörte az Magyar Televízió bejáratát ostromló tömeg, de ekkor a rendőrök még megállították előrenyomulásukat. A Szabadság téren közben felgyújtották a közszolgálati televízió több autóját, a rendőrök vízágyúval és könnygázzal elkezdték kiszorítani a tömeget az MTV székháza elől. Később – hajnalban negyed kettőkor – a tüntetők közül többen benyomultak az MTV aulájába, és elfoglalták az épületet. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter felajánlotta lemondását, amit azonban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem fogadott el. Köztörvényes bűncselekménynek minősítette Sólyom László a Magyar Televíziónál történteket. Az MSZP parlamenti frakciója elítéli azokat, akik törvénytelen eszközökkel a közrend és a közbiztonság ellen támadtak – ismertette a szocialista képviselőcsoport álláspontját Lendvai Ildikó. A Fidesz elnöksége szerint a hétfő éjjel történtekért személyesen és egyedül Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a felelős – közölte Szijjártó Péter, a párt szóvivője. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök határozottabb, eredményesebb fellépést vár el a rendőrségtől. „Ez nem forradalom, ez nem 1956, ez megcsalása nagyszerű nemzeti történelmünknek. 1956 nem játékszer, a harmadik Magyar Köztársaság demokratikusan megválasztott parlamentje felelős kormányának kritizálása senkinek nem adott semmilyen felhatalmazást, hogy egy nemzeti intézménybe behatoljon és bűncselekményt kövessen el. Nem látok egy okot sem, ami magyarázná ezt a fajta brutalitást” – szögezte le. Közölte: nem kíván lemondani. Orbán Viktor Fidesz-elnök szerint Magyarországnak az önkormányzati választás után korlátozott mandátumú szakértői kormányra van szüksége. /Továbbra sem mond le tisztségéről Gyurcsány Ferenc? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

A budapesti tüntetők behatoltak a Magyar Televízió épületébe, törtek-zúztak, fosztogattak. Ez közönséges vandalizmus, az elkövető pedig nem nép, hanem csupán csőcselék, írta Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa. Érdekes módon a politikai elit most sem azon vajúdik, hogy Gyurcsányék hazudtak, hanem azon, hogy ez kiderült. A magyar gazdaság másfél évtizede nem látott mélypontra süllyedt, a forint egyre csak zuhan, a társadalmi helyzet tarthatatlan. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Felcsináltuk! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Lezajlott Budapesten a Szabadság téri csata, több mint 125-en – köztük 113 rendőr – sérültek meg, több autó kiégett. A támadók elfoglalták az MTV budapesti székházát, fél három körül átadták petíciójukat Kert Attilának, az MTV hírigazgatójának. Hajnali négykor a már csendesebb, és alig néhány száz főre olvadt tömeget előbb a székházból, majd a Szabadság térről is kiszorították a rendőrök. Nyakó István, az MSZP szóvivője az ÚMSZ-nek kifejtette: a felelősség nemcsak a randalírozóké, hanem azoké is, akik már hosszú ideje törekednek arra, hogy a politikai vitákat a parlament helyett az utcára vigyék. Torockai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke – aki egyike volt azoknak, aki a tömeg élén a Magyar Televízió székházához vonultak – az ÚMSZ-nek elmondta: a tüntetés békés demonstrációként indult, de aztán elszabadultak az indulatok. „Én a tömegre nem tudtam hatni, csupán egy részük hallgatott rám” – magyarázta a HVIM elnöke, aki hajnalban már forradalomként emlegette az akciót. Gyurcsány Ferenc szerint a köztársaság nemzeti intézményét érte támadás. A miniszterelnök a harmadik Magyar Köztársaság történetének „leghosszabb és legsötétebb” éjszakájaként minősítette a Magyar Televíziónál történteket. A Fidesz megtartja szeptember 23-ra tervezett nagygyűlését Budapesten – közölte Szijjártó Péter kommunikációs vezető Orbán Viktor Fidesz-elnök szeptember 19-én tartott sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ a leghatározottabban elítéli az éjszaka történt erőszakos cselekményeket, és ugyanerre szólítja fel a Fideszt – közölte Kuncze Gábor pártelnök. – Azt javasoljuk, hogy Gyurcsány Ferenc kérjen bocsánatot, aztán távozzon a közéletből, a Fidesz pedig szólítsa vissza az embereket az utcáról – nyilatkozta Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Lemondásra szólította fel a magyar kormányt az Európai Néppárt. A nyilatkozat szerint a magyar kormány elvesztette minden szavahihetőségét és politikai legitimációját, mert kirívó és szervezett politikai hazugságok alapján választották meg. Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártjának (ESZP) elnöke viszont kijelentette, Gyurcsány Ferenc a legmegfelelőbb személy a magyarországi reformok irányítására. /Guther M. Ilona: Magyarország legsötétebb éjszakája. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

Politikai tüntetésnek indult és bűnözéssé fajult a budapesti elégedetlenségi hullám, írta Simon Judit, a lap munkatársa. Szerinte akik megostromolták az MTV épületét, azok nem polgárok, azokat nem a Gyurcsány balatonöszödi beszéde háborította fel. Őket az érdekli, hogy felbomoljon a rend. /Simon Judit: Nincsenek ott polgárok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

Durva fordulatot vett Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök a Magyar Szocialista Párt (MSZP) májusi balatonőszödi zárt körű frakcióülésén elhangzott beszédének nyilvánosságra kerülése. Zavargások voltak Budapesten, a közszolgálati televízió épületét pár órára elfoglalták a tüntetők. Az erőszak, a rendbontás elítélendő. Ugyanolyan szégyenletes, hogy egy ország miniszterelnöke bevallja: másfél-két éven keresztül hazudott a polgároknak. Az ellenzék azonnal kihasználta az alkalmat, és ismét lemondásra szólította fel Gyurcsányt. A magyarországi szocialisták nem sokban különböznek a romániai Szociáldemokrata Párt vezető egyéniségeitől. Tavaly ilyenkor még javában zajlott az SZDP különböző belső gyűléseiről kiszivárgott jegyzőkönyvek botránya. Ezek is körülbelül ugyanazokat a gondolatsorokat tartalmazzák, mint Gyurcsány mondatai. Úgy tűnik, az elvtársak ugyanazokat a módszereket alkalmazzák. /Kiss Olivér: Baloldali párhuzamok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Nem hiszem, hogy utcai harcokkal most, a 21. században meg lehet, vagy meg kell dönteni ebben a régióban a politikai hatalmat – nyilatkozta Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ Szövetségi Operatív Tanácsának tagja. – A miniszterelnök zárt körben fogalmazott, és szabadabban beszélt, amit mondott, az nem föltétlenül szalonképes, de ezzel nincs egyedül: hasonló helyzetben mindenki másképpen beszél, mint a nyilvánosság előtt – szögezte le a politikus. Úgy tűnik – vélte Kelemen – most az a gond, hogy kimondta az igazságot, hiszen egyértelmű, hogy Gyurcsány Ferenc ezúttal nem hazudott. Úgy véli: 1956 után fél évszázaddal Magyarországon nincs szükség forradalomra. /Kelemen Hunor: Magyarországon nincs szükség újabb forradalomra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Kiderült Gyurcsány májusi beszéde. Ezután Gyurcsány „szemrebbenés nélkül vési tovább önnön szobrát, s nem akarja észrevenni, hogy mindjárt nincsen talapzat, amit tovább kalapáljon. – Közben megy a szinte forradalom a tévében. – Mi, erdélyiek, nyelvileg is gazdagodtunk. Azok, akik a rendszerváltozás után is sikerrel gyümölcsöztették a „Fölfelé hízelegj, lefelé taglózz!” sokoldalúan bevált módszerét, máris újabb hódításra serkenthetik ízlelőszervüket. Mi, többiek pedig tanultunk egy új szót. Hallga csak: „Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, amit mi csináltunk.”„ /B.D.: Tragikomédia. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

Magyarország erkölcsi katasztrófába sodródott. A magyar médiák, amelyeknek zöme a ludas a közerkölcs folyamatos süllyedésében, most Gyurcsány Ferenc pártját és az egész országot erkölcsi válságba sodró és súlyos konfliktusokba kergető hazugságai felmagasztalásán működnek. Friderikusz Sándor Magyar ATV műsorában a ,,mindenki hazudik” teóriájával Gyurcsány Ferenc és a véle szolidáris csoport ha-zugságait a pozitív erkölcsi tulajdonságok közé próbálta emelni. A magyar kormányfő a saját hazugságait (miután a botrány kipattant) büszkén vállalta, Lendvai Ildikó frakcióvezető és társai erényként tüntették fel a ,,bátor” szembenézést. A lakosság utcára vonulása a hazugság kipattanása miatt az erkölcsi igény és emelkedettség jele – ha ez nem torkollik atrocitásokba. Ha Gyurcsány Ferenc morális megsemmisülése után lemondott volna, vagy lemondatnák, mint ahogyan ő maga megpuccsolta elődjét, Medgyessy Pétert, nem csak a budapesti és országos tüntetések lettek volna elkerülhetőek, hanem a tévé ostroma is elmarad, állapította meg Sylvester Lajos. Amennyiben a közszolgálati tévé felelős beosztású emberei három vagy ennél több fiatalt simán beengednek az épületbe, és hagyják beolvasni azt a szöveget, amelyet a Kossuth téren közfelkiáltással már ismertek és jóváhagytak, s amelyet az ország lakossága ismert, hisz a Hír TV közvetítette, egészen bizonyos, hogy az épületostrom elmarad. Az ország erkölcsi és politikai válságából egyetlen kiút van: ha abbahagyják a szerecsenmosdatást, és a kormányfő lemond. /Sylvester Lajos: Új hungarikum: a hazugság megdicsőülése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Voltaképpen nem kellett volna tévét ostromló indulatokat kiváltania annak a hangszalagnak, amelyben Gyurcsány Ferenc elismerte: négy éve folyamatosan hazudtak a választóknak. A hazugság ténye már 2002-ben, és a határon túl is jól érzékelhető volt. Akkor, amikor Gyurcsány Ferenc akkori tanácsadó javaslatára a Magyar Szocialista Párt a 23 millió román munkavállaló veszélyére építette a választási kampányát. Az MSZP-nek talán az a tragédiája, hogy két választáson és egy népszavazáson is sikerre vitte a tudatos félrevezetés politikáját: azt a tanulságot vonhatta le, hogy eredményesebb a hazugság az egyenes beszédnél. És talán így folytatta volna ezután is, ha a folyamatos félrevezetésnek nem állják útját a makacs gazdasági tények. Gyurcsány Ferenc nem hajlandó lemondani. Mi több, tovább hazudik. Most éppen azt hazudja, hogy ferdített a sajtó, ő ugyanis az elmúlt 16 év hazugságspiráljáról beszélt. Még azt is hozzáteszi: jó hogy nyilvánosságra került a teljes szöveg, mert így bárki meggyőződhet erről. A beszéd azonban a szocialista-szabad demokrata kormányzásról szól. Még csak utalás sincs benne korábbi időszakokra. /A hazudozás folytatódik. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke gyertyás, néma szimpátiatüntetésre hívja mindazokat, akik támogatják a magyarországi kormányváltó megmozdulásokat. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke közleményében együttérzését és szolidaritását fejezi ki az anyaországi békés tüntetések résztvevőivel, mindazokkal, akik megelégelve az ország és nemzetellenes miniszterelnök, valamint az őt támogató koalíciós pártok tevékenységét, Gyurcsány Ferenc és kormánya azonnali távozását, továbbá új választások kiírását követelik. Szász utal a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra, amikor Gyurcsány Ferenc ,,ugyanazt a hazugságra és félrevezetésre épülő politikát alkalmazta”. Király András képviselő, az Arad megyei RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a romániai magyarságnak nem szabadna beleavatkoznia ,,Magyarország belügyeibe”. Az RMDSZ-képviselő szerint a magyarországi tüntetéseket támogató vagy éppen ellenző bármilyen rendezvény nem helyénvaló Romániában. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) ,,a belső-magyarországi szabadságharcosoknak” fogalmazták meg üzenetüket. Miközben az erdélyi magyarság nem kapta meg a korlátozott önrendelkezést, az autonómiát sem, a magyarországiak autonómiát kaptak arra, hogy ,,látszatdemokráciában, álmagyar pártok kézi vezérlése alatt” abban a tévhitben éljenek, hogy rendelkeznek saját sorsuk fölött fogalmaznak az ifjak. ,,Kívánjuk Nektek és magunknak, hogy legyen végre magyar kormány Budapesten! És ha az meglesz, mi is lerázhatjuk magunkról a mi MSZP-nket: RMDSZ-ünket, MKP-nkat, VMSZ-ünket, lehetővé teszi, hogy mi is megszabaduljunk a nekünk is folyton-folyvást hazudó, egyfolytában megalkuvó magyarjainktól, lehetővé teszi, hogy a magyar ismét együtt, ahogy mindig is élt és küzdött, együtt harcoljon szabadságáért, önrendelkezési jogának érvényesítéséért!” – áll az EMI országos elnökségének közleményében. /(Fer-): Szimpátia és tartózkodás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Az Erdélyi Magyar Ifjak Szervezete szimpátiatüntetést szervez Erdély-szerte a Magyarországon végbemenő eseményekhez kapcsolódóan. Marosvásárhelyen. szeptember 20-án találkoznak a Vártemplom udvarán. /Szimpátiatüntetés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

Az ’56-os forradalom fél évszázados évfordulóján a magyar demokrácia a rendszerváltás utáni legmélyebb válságát éli meg csak azért, mert a választásokat megnyerő szocialisták nem hajlandók elismerni, hogy belebuktak az ominózus hangfelvételek nyilvánosságra hozatalának botrányába. Ha Gyurcsány vasárnap este hamut szór a fejére, és Sólyom László asztalára teszi lemondását, akkor nincs gyújtogatás, nincs tüntetés Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Pécsett, a feldühödött tömeg pedig nem rohamozza meg a tévé székházát. A tévé székházának lerohanásáért a rendőrség az első számú felelős, ugyanis a randalírozók azonnali hatástalanítása helyett a rendőrség elbarikádozta magát (!) az épületben, és nem vetettek be rohamegységet, írta Irházi János, a lap munkatársa. Félő, hogy még nagyobb tömegek fognak engedély nélkül is utcára vonulni. /Irházi János: Az erő legyen velünk. Vajon minek kell még történnie, hogy Gyurcsány lemondjon? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

A kisebbségi törvénytervezet szeptember 19-i vitájára létszámhiány miatt nem kerülhetett sor. A hiányzók inkább az ellenzék soraiból kerültek ki, de koalíciós partnereink közül is némelyek távol maradtak. /Stagnál a kisebbségi törvénytervezet vitája. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Marius Oprea, a miniszterelnök biztonsági ügyekkel foglalkozó tanácsadója az ellenzék és a Konzervatív Párt (KP) szenátorait azzal vádolta, hogy „összeszövetkeztek a Szekuritáté védelmében”, amikor kivonultak a szenátus üléséről, amely a személyes dossziékhoz való hozzáférésre vonatkozó sürgősségi rendeletet vitatta. A Szekuritáté mint politikai rendőrség felfedésére és a személyes dossziékhoz való hozzáférésre vonatkozó 1999/187-es Törvény módosítását célzó sürgősségi rendelet már második hete szerepel a szenátus igazság- és emberjogi bizottságának napirendi pontjai között. /Oprea: Szövetkezés a Szekuritáté védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./