Szeptember 13-án a Farkas utcai református templomban tartott orgonahangversenyen mutatkozott be Kostyák Zsuzsa végzett fiatal előadóművész. /Nagy-Hintós Diana: Pályakezdő művész nagy sikere. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Szeptemberi ülésén a Kriterion Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy Jakobovits Miklós Munkácsy-díjas nagyváradi képzőművésznek adományozza a 2006. évi Kriterion Koszorút. Az alapítvány ezzel nem csupán Jakobovits Miklós festészeti munkásságát jutalmazza, hanem értékmegőrző művészeti írásait, valamint azt a közéleti szerepet, amelyet a nagyváradi Körösvidéki Múzeum főmuzeológusaként, a Barabás Miklós Céh elnökeként, a Magyar Művészeti Akadémia tagjaként végzett. A Kriterion Koszorút 1995-ben alapították, z idén tizenkettedikszer nyújtják át. Az eddigi kitüntetettek: Jakó Zsigmond professzor, történettudós, Tompa Gábor rendező, KAM – Regionális és Antropológiai Kutatóközpont, László Ferenc muzikológus, Faragó József néprajzkutató, Gaál András, Márton Árpád képzőművészek és Zöld Lajos újságíró a szárhegyi alkotóközpont létrehozásáért, Imreh István történész, egyetemi tanár, Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, Szilágyi Zsolt énekes, kórusvezető, iskolaigazgató, Marosi Ildikó irodalomtörténész és Egyed Ákos történész, egyetemi tanár. /Jakobovits Miklós a Kriterion Koszorú idei kitüntetettje. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Szeptember 16-án Gyergyószentmiklóson tartott előadással búcsúzik Székelyföldtől a Kaláka együttes. Nagysikerű volt a jubileumi hangversenykörútjuk. Az együttes sikersorozatának titka a muzsika és a szép, tiszta szó szeretete. A világ számos országába eljutottak. Japántól Brazíliáig, Tajvantól Finnországig. /Bajna György: Költészet, zene és alázat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

Magyarpécska polgármestere úgy tudja, a két település pont fél évszázaddal ezelőtt egyesült, holott ennek dátuma 1961-re tehető. Akkor történt a pécskai magyarság számára egyáltalán nem örvendetes esemény. 1960–61 a téeszesítés talán legfeketébb esztendei, s ez egyet jelentett a pécskaiak – és más települések lakóinak – kifosztásával, kisemmizésével. Helybéliek elmondása szerint akkor pécskai magyarokat tartottak megkötözve a néptanács épületének pincéjében, és kényszerítették őket, hogy adják be vagyonukat a közösbe. A hivatalos verzió szerint Ópécska és Magyarpécska egyesítésének adminisztratív, költségcsökkentési okai voltak, valójában az volt a cél, hogy lassan beolvasszák a magyarságot. Az egyesítés 1961. január 1-jén történt. 1977-ben Pécska községnek 12 102 lakója volt, ebből 5625 román, 5640 magyar, 30 német. /Irházi János: Nem igaz, hogy 50 éve egyesült a két Pécska. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

Az elmúlt közel tizenhét esztendőben kinyomtatott Jelen, majd Nyugati Jelen most eljutott a négyezerötszázadik lapszámhoz. Olyan régióban, melynek magyar lakossága egyre fogy. A hűséges olvasók kitartottak a lap mellett. Ennek a mindinkább elmagyartalanodott régiónak gazdag sajtóhagyományai voltak. Mecénása van a lapnak, aki jelentős összegeket áldoz arra, hogy újság, rangos irodalmi folyóirat, könyvkiadó, évkönyv és regénypályázat is legyen Aradon. A Nyugati Jelennek a megyeszékhelyen kívül Temesváron, Déván és Nagyenyeden is van modern szerkesztősége. /Kilin Sándor: 4500. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./ A mecénás Böszörményi Zoltán.

Szeptember 14-én  bemutatták Temesváron Sipos Jánosnak, a lap munkatársának Homokszedők a böge tükrében /Irodalmi Jelen Könyvek (IJK), Arad/ című kötetét, amely egyszerre riportkötet, kordokumentum és regény. Már a hajdani temesvári Szabad Szóban közölt riportsorozat megjelenésekor sok olvasó kereste fel a szerkesztőséget azzal, hogy mikor jelenik meg kötet formájában is a történet. A szerző regénnyé szerkesztette a riportokat. Helytörténeti munkának is megfelel. Az egykori magyar kubikusokból lett homokszedőket, illetve a temesvári munkástelepek két világháború közötti sanyarú világát mutatja be a kötet. /Pataky Lehel Zsolt: Bemutattuk Sipos János könyvét. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

Sulfina Barbu környezetvédelmi és vízügyi miniszter azt nyilatkozta: nincs időponthoz kötve a verespataki bányakitermeléshez szükséges környezetvédelmi engedély kibocsátása. A minisztérium a környezetvédelmi hatástanulmány kiegészítése után fog nyilatkozni. /Környezetvédelmi engedély bármikor? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

A feddhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos parlamenti kritikák java része hajától rángatott, nem állja meg a helyét – állította Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora, a felsőház jogi bizottságának elnöke. Furcsállja, hogy sok kollégája – köztük az RMDSZ-es szenátorok többsége is – ellenzi a törvényt, emberjogi és hasonló kifogásokra hivatkozva. Bezzeg más esetben, ha a hátrányos helyzetűek, a nők, vagy éppenséggel a romák jogairól volt szó, ezek a honatyák nem jeleskedtek, csak most, amikor a tisztségviselők vagyonáról van szó – fogalmazott a szenátor. A politikus hozzátette: reméli, hogy végül létrejön az egyetértés a törvényt kezdeményezők és az RMDSZ parlamenti frakciói között, és nem kerülnek abba az – Eckstein-Kovács szerint – kínos helyzetbe, hogy a szövetség honatyái a Nagy-Románia Párttal és a többi ellenzéki alakulattal szavazva – amint az már előfordult – elutasítsák a jogszabályt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Eckstein-Kovács kitart a feddhetetlenségi törvény mellett. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Adrian Iorgulescu művelődés- és vallásügyi miniszter a kultúra kiemelkedő személyiségeinek szekus dossziéjának nyilvánosságra hozatalát követelte. Nem zárta ki azt, hogy a Szekuritátéval együttműködő művészek is létre hozhattak zseniális alkotásokat, viszont a Román Kommunista Pártot dicsőítő művészeknek vissza kellene vonulniuk. /Művészek az átvilágító bizottságnál? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

A bukaresti Romania Libera című lap szerint a Külügyminisztérium előkészített az ország határain túl élő románokról szóló törvénytervezetet, amelyet nyilvános vitára bocsátanak. Ennek értelmében a határon túl élő románok kulturális életét az anyaország anyagilag támogathatja. Ugyanakkor a múzeumok, emlékházak, iskolák, könyvtárak, templomok létesítésére és javítási munkálataira is kiutalhat pénzt. Terveik szerint megalakítják a Románok Képviseleti Tanácsát, egy tiszteletbeli szervezetet, amelynek tanácsadó szerepet szánnak, és amely a miniszterelnök támogatását fogja élvezni. /(Romania Libera, szeptember 14.): A Külügyminisztérium bátorítja a határain túl élő románok nemzeti identitásának megőrzését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Az őszi felvételit követően sem teltek be teljesen a helyek a Sapientia Egyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán, Marosvásárhelyen. Szeptemberre a kertészmérnöki és a pedagógia kivételével az összes szakon maradtak helyek, illetve a pedagógián két helyet hirdettek meg a roma jelentkezők számára, melyek ma is betöltetlenek. A mostani évnyitón 247 elsőéves diák kezdi meg a tanévet, a pedagógián 41-en, a kommunikáció és közkapcsolatok szakon 40-en, informatikán 38-an, a mechatronikán 31-en, a számítástechnikán 35-en, az automatikán és alkalmazott informatikán 32-en, a kertészmérnöki szakon 30-an vágnak neki az egyetemi életnek. A műszaki szakokon levő betöltetlen helyekről dr. Hollanda Dénest, a Sapientia Egyetem dékánja leszögezte: „az országban több hely van az egyetemeken, mint ahányan a középiskolákban végeznek. Nagy részük már a nyári felvételik ideje alatt bejutott a meghirdetett helyekre, az állami egyetemeken pedig a fizetéses helyek száma nem korlátozott. Ennek tudható be, hogy nemcsak nálunk, hanem más egyetemi intézményekben is sok betöltetlen hely maradt az őszi felvételi után.” /(ferencz): Véget ért a felvételi a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Mit jelent Csíkszereda számára a Sapientia ezerkétszáz egyetemistája? Az egyetem bentlakásában jelenleg közel háromszázhatvan egyetemistát tudunk elszállásolni, de ez közel sem elégíti ki az igényeket – mondta Zólya László, az egyetemi bentlakást működtető HH2000 Részvénytársaság igazgatója. Egyfajta pezsgést hoztak a diákok a város életébe. Csíkszeredában kulturális téren előrelépés tapasztalható. – Már három éve létezik egy – a kezdetben csakis – sapientiásoknak fenntartott színházi bérlet, az Antigoné – magyarázta Szilágyi Nóra, a Csíki Játékszín közönségszervezője. Sajnos a fenntartott háromszáz bérlet csupán felére tartanak igényt az egyetemisták. A Megyei Könyvtár is érzi az egyetemisták jelenlétét. Az intézmény alkalmazottjai szerint leginkább néprajzi, nyelvészeti, valamint szépirodalmi műveket keresnek. A sportéletben is fontos szerepet játszanak, hiszen már létezik labdarúgócsapatuk is Sapientia néven. /Kozán István: Jönnek a sapientiások. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

A 2006/2007-es tanév felemásan kezdődött: országszerte a legtöbb iskolában zökkenőmentes volt a tanévnyitó. Bukarestben ezzel szemben több ezer pedagógus tüntetett az alacsony bérekért. Az erdélyi megyékben a tanárok többsége részt vett a tanévnyitón. Mihail Hardau oktatási miniszter csíkszeredai tanévnyitó látogatásakor 2008-ra 60 százalékos fizetésemelést ígért a 2004-es bérhez képest. A tanügyminiszter szerint a kormány „szavahihetőségről tett tanúbizonyságot”, hiszen a tavalyi értéktől eltérően több mint tizenegyszeresére növelték a beruházásokra szánt összeget. Bukarestben a Forradalom téren ez idő alatt több mint 8 000 oktató tüntetett azért, mert nem tartották tiszteletben a 2005-ben aláírt egyezményt. Délben eljuttatták beadványukat a kormányhoz. /Felemás iskolakezdés: ünnep és sztrájk. Hardau és Basescu: Középszerű a romániai közoktatás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

A gyermeklétszám csökkenése miatt nem indulhat magyar nyelvű kilencedik osztály idén Nagyszebenben az Octavian Goga Gimnáziumban, bár Keresztes Gizella aligazgatónő úgy vélekedett, hogy megfelelő politikai akarattal fenn lehetne tartani az anyanyelvi oktatást. A megyében a nagyszebeni középiskola mellett már csak Szászmedgyesen működik magyar kilencedik osztály, és az ingázás helyett a diákok többsége inkább román tagozaton tanul tovább. Keresztes Gizella szerint a középiskolai osztály megszűnésével a nagyszebeni magyarság megmaradása kerülhet veszélybe. A tanárnő szerint az Oktatásügyi Minisztériumban az RMDSZ-t képviselő Murvai László igazgató nyugdíjazása után a Szeben megyei magyarság támogatás nélkül maradt. – Kötő József volt államtitkárhoz hiába fordultunk segítségért. Egyszerűen azt mondta, hogy szerezzünk gyerekeket – mondta az aligazgatónő. – Ezt azonban, nem olyan egyszerű megoldani, hiszen nagyon sok a vidéki fiatal, aki az ingázás és a bentlakási költségek miatt nem választja iskolánkat – tette hozzá. A nagyszebeni pedagógusok úgy érzik, hogy az oktatási tárca igazságtalanul a Szászmedgyesi Országos Gázipari Szakközépiskola javára döntött, hiszen ott indulhat magyar nyelvű osztály. Keresztes Kálmán helyettes főtanfelügyelő úgy vélekedett, hogy a szászmedgyesi középiskola semmivel sem gyengébb, de az érettségi eredmények ennek az ellenkezőjét bizonyítják, mert a szászmedgyesi szakközépiskola összes magyar diákja sikertelenül vizsgázott. Az idén kisérettségiző diákok fele választotta a szakközépiskolát, a többiek Kolozsvárra és Székelyudvarhelyre mentek. Varró Sándor református lelkipásztor Nagyszebenbe kerülése óta egy szórványkollégium létrehozásán fáradozik. Az Apáczai Közalapítvány támogatásával 2004-ben sikerült befejezni az épületet, amely jelenleg húsz diákot tud befogadni. Tavaly csupán tízen választották a szórványkollégiumot szálláshelyül. Varró Sándor egyelőre abban látja a megoldást, hogy a Szeben megyei magyar gyermekeket valamelyik neves egyházi iskolába Nagyenyedre, Marosvásárhelyre, Kolozsvárra vagy Kőhalomra irányítsák. Serfőző Levente, a HID – Szebeni Magyar Egyesület elnöke elégedetlen a Szeben megyei magyar nyelvű oktatást képviselő szakemberekkel. Még az Octavian Goga Gimnázium magyar tagozatának tanárai is a román tagozatra küldik saját gyerekeiket ahelyett, hogy példát mutatva magyar nyelven iskoláztatnák őket. /D. I.: Nem indul líceumi magyar osztály. Nagyszeben diákjai román tagozaton tanulnak tovább. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Az elmúlt napokban némi pánik keletkezett a Szabadság olvasói körében, a lapban megjelent egyik színes, illusztrált reklám miatt. A képen a Mátyás király szoborcsoport látható – némiképpen átkomponált változatban – hiszen a számítógép csodákat művel: királyunk lovastul mindenestül hiányzik a talapzatról. A valóságban még mindig ott, reméljük, soha senki nem fogja onnan elmozdítani. A román lapokban Avram Iancu kolozsvári szobra „szökött meg” az oszlopról, tehát nem a magyarság volt a célpont. /E.-R. F.: A Mátyás-szobrot NEM vitték el. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Szeptember 15-én iskolát avattak Gyergyószentmiklóson a tanévnyitó alkalmával: a Batthyány Ignác Szakközépiskola új épületét. – Ahol iskola épül, ott jövő épül – fejtette ki Farkas Zoltán iskolaigazgató. Emléktábla-leleplezésre is sor került: a hevesi testvériskola adományát, a gróf Batthyány Ignác püspök portréját ábrázoló domborművet Heves küldöttsége adta át. /Balázs Katalin: Új iskolaépület Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

Kézdivásárhely öt középiskolájában és három általános iskolájában 4853-an kezdték meg az új tanévet. Az iskolai év mindenhol ünnepi szentmisével, valamint istentisztelettel kezdődött. Idén a Petőfi Sándor és a Turóczi Mózes iskolákban is megszűnik a két váltás, ezentúl Kézdivásárhelyen csak délelőtt tanítanak. Az elmúlt tizenhat év alatt látványosan csökkent a tanulók száma, míg 1989-ben például a Petőfi-iskolában 1200-an tanultak, ma 550-en; a Turóczi-iskolába 1987-ben 1079-en iratkoztak, most 396-an. A középiskolák közül a legnagyobb létszámmal, 1200 tanulóval az Apor Péter Iskolaközpont indult, őt követi a Nagy Mózes Elméleti Líceum 1007 diákkal. A Bod Péter Tanítóképző létszáma 307, míg a Református Kollégiumban 174 tanuló kezdte meg az új tanévet. A tizenhat éve épülő új iskola még nem készült el. /Iochom István: Délelőtt tanul mindenki (Iskolakezdés Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

A szülők kérésére a megyei tanfelügyelőség márciusban jóváhagyta egy magyar óvodáscsoport beindítását Küküllőváron, ahol egyébként magyar tagozatos I–IV. osztály is működik. Az iskola vezetősége minden lehetséges eszközzel megpróbálta ezt megakadályozni. Végül a szülők kitartásának, valamint Matekovits Mihály, az Oktatási és Kutatási Minisztérium vezérigazgatója közbenjárásának köszönhetően szeptember 15-én tíz kisgyerek Fehér Éva óvónő irányításával anyanyelvén kezdhette el óvodai okulását. /Takács Ildikó: Küküllőváron magyar óvoda. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

Vetró András szobrászművész kézdivásárhelyi műtermében elkészült Rákossy Árpád jogászdoktor portrészobra, amely a tervek szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján kerül a felsőcsernátoni református templom előtti szobortérre. Rákossy Árpád a Rákosi Mátyás-féle magyarországi koncepciós perek első áldozatainak egyike volt, aki a kecskeméti bírói tanács elnökeként kezdeményezte két tanyasi ember bűnperének átsorolását az önvédelemből elkövetett gyilkosság kategóriájába, hogy az elkövetőket a halálos ítélet elől megvédhessék. A gyilkosság a háború utolsó évében történt, egy tanyasi gazda vasvillával agyonszúrta azt a részeg szovjet katonát, aki miután feleségét és lányát molesztálta, a gazdát az istállóba tuszkolta, hogy ott végezzen vele. A gyilkosságra négy év múltán derült fény. Rákossy Árpád első büntetéséből 1956 februárjában szabadult, felezéssel. Az 56-os forradalom és szabadságharcban való részvételéért újra bebörtönözték. Életét és a családjáét teljesen tönkretették. Gyermekei Magyarországon élnek, a kétszeres áldozat porait, utolsó kívánsága szerint, a felsőcsernátoni temetőben helyezték örök nyugalomra. Rákossy Árpád 1940-48 között Sepsiszentgyörgyön és 1945-ben rövid ideig Kézdivásárhelyen teljesített szolgálatot, felesége is kézdivásárhelyi volt. A szobrot Székelyudvarhelyen öntik bronzba. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége és a csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület felhívással fordult a megye lakosságához, hogy a szobor elkészítéséhez szükséges összeget adományok révén teremthesse elő. Rákossy Árpád szobra a kisborosnyói ’56-os emlékkő és a sepsiszentgyörgyi emlékmű mellett a harmadik ’56-os emlékjel lesz, amelyet Háromszék megyében az 50. évfordulón elhelyeznek. /(sylvester): Elkészült Rákossy Árpád szobra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

Letelt a két sepsiszentgyörgyi színház igazgatójának próbaideje, itt az alkalom az elszámoltatásukra jelentette ki Albert Álmos polgármester, aki többször adott hangot elégedetlenségének, amiért Bocsárdi László, a Tamási Áron Színház igazgatója vendégrendezéseket is vállal, ahelyett hogy csak és kizárólag társulatának menedzselésével foglalkozna. /Váry O. Péter: Új évad, régi vita (Tamási Áron Színház). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

Jakó Zsigmond történész 90 éves /sz. Biharfélegyháza, 1916. szept. 2./. Középiskoláit a hajdúböszörményi Bocskai István Főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán végezte, ahol 1940-ben Magyarország történetéből valamint a történelem segédtudományaiból doktorátust szerzett. A Magyar Országos Levéltárban szerzett levéltárosi szakképesítést, 1941-ben Kolozsvárra került, az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárában dolgozott. Bekapcsolódott a kolozsvári egyetemen folyó magyar történészképzésbe is, 1941-től nyugalomba vonulásáig (1981) oktatta előbb a magyar történelmet, majd a középkori egyetemes történetet és a történelem segédtudományait. Az erdélyi történet középkori forrásainak feltárása, a segédtudományok valamint az intézmény-, társadalom- és művelődéstörténet területén folytatott kutatásainak eredményeit önálló kötetekben és tanulmányok hosszú sorában tette közzé. Negyven esztendős egyetemi pályafutása során történelemtanárok és kutatók nemzedékei kerültek ki a keze alól. Iskolateremtő professzorként válogatta ki azokat, akiket kutatásokra alkalmasaknak ítélt, pályájukat egyengette. Életének kilencedik évtizedében sikerült a mohácsi vész előtti okleveles források kutatására vállalkozó fiatal munkacsoportot kialakítania. A gyalui vártartomány urbáriumai c. vaskos kötete 1944-ben jelent meg, utána szintén koraújkori emlékiratok és levelek következtek (Misztótfalusi Kis Miklós, Rettegi György), de az enyedi Bethlen Kollégium diáknévsorát is ő betűzte ki. Folyamatosan dolgozott az erdélyi középkori okleveles anyaggal, A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei c., két vaskos kötetre terjedő, terjedelmes bevezető tanulmánnyal kísért forráskiadványa azonban csak 1990-ben jelenhetett meg. Erdélyi okmánytár címen foglalta kiadványba az Erdélyre vonatkozó oklevelek magyar nyelvű kivonatait, az eddig megjelent két kötet után most töretlen munkakedvvel a harmadikon dolgozik, fiatal tanítványai közreműködésével. Ugyancsak az ő felügyeletével látott nyomdafestéket nemrég az Erdélyi fejedelmek királyi könyvei c. kiadvány, nyomdában van a gyulafehérvári káptalan jegyzőkönyveit kivonatoló kötet, és Torda vármegye fejedelemségkori jegyzőkönyvei is nemsokára kiadásra kerülnek. /Sipos Gábor: A kilencven éves Jakó Zsigmond születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Száz éve született Balogh Edgár /1906-1996/. A gimnáziumot Pozsonyban végezte, Prágában pedig a német egyetem filozófiai szakára járt. A falukutató Sarló-mozgalom elindítója lett. 1931-től Fábry Zoltánnal együtt Prágában adta ki az Út című folyóiratot. 1935-ben kiutasították Csehszlovákiából, akkortól Erdélyben élt. A Korunk, a Brassói Lapok és a Független Újság munkatársaként marxista szellemben bírálta a román nacionalizmust, de a magyart sem kímélte. 1937-ben egyik kezdeményezője volt a romániai magyar fiatalok Vásárhelyi Találkozójának. 1939-ben az Erdélyi Enciklopédia egyik elindítója volt. Miután Észak-Erdély Magyarországhoz került, eltávolították kalotaszegi tanítói állásából. Ettől kezdve Móricz Kelet Népe című lapjának és a Magyar Nemzetnek dolgozott. A háború után a Romániai Magyar Népi Szövetség baloldali irányultságú szervezet alelnökeként küzdött a magyarságért. Tévedése az a hite volt, hogy a szocializmus megoldja a nemzeti kérdést (is). (Hovanyecz László – Népszabadság) /Lapozó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Újabb hat évre választották esperessé Dénes Csaba bodoki református lelkészt az egyházmegye harmincegy gyülekezetének egyházi és világi képviselői. Dr. Szőts Dániel korábbi egyházmegyei főgondnok visszavonulását követően a tisztségbe dr. Szász Istvánt választották, főjegyző Ungvári Barna András uzoni lelkész. Dénes Csaba elmondta, a három évvel ezelőtt nyugdíjba vonult Incze Sándor esperestől átvett tisztségben ezentúl is az építkezés jegyében szeretne cselekedni. /(fekete): Esperesválasztás a Sepsi Református Egyházmegyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

Szeptember 17-én Budapesten, a Szent István-bazilika előtti téren Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek boldoggá avatja Salkaházi Sára vértanú, szociális testvért, aki a 27. magyar boldog lesz. Hasonló eseményre Magyarországon utoljára 1083-ban került sor. X. Piusz pápa 1905-ben avatta boldoggá a három kassai vértanút, akiket II. János Pál 1995-ben emelt a szentek közé. Az 1989/90-es fordulat után II. János Pál pápa négy magyar, illetve magyar vonatkozású személyt avatott boldoggá: Apor Vilmos vértanú győri megyéspüspököt (1997), Romzsa Tódor vértanú ungvári görög katolikus püspököt (2001), Batthyány-Strattmann László orvost (2003) és Habsburg IV. Károly osztrák császárt és magyar királyt (2004). A további boldoggá avatásra váró magyarok között van Mindszenty József (1892–1975) bíboros, Márton Áron (1896– 1980) erdélyi püspök, Kaszap István (1916–1935) jezsuita novícius, Scheffler János (1887–1952) és Bogdánffy Szilárd (1911–1953) partiumi vértanú püspökök, Bogner Mária Margit (1905–1933) vizitációs nővér, Kelemen Didák (1683– 1744) minorita szerzetes, P. Marcell Marton Boldizsár (1887–1966) karmelita atya, továbbá Bódi Mária Magdolna (1921–1945), Brenner János (1931–1957) pap, Csepellényi György (1626–1674), dr. Kucsera Ferenc (1892–1919) és Torma János (1914–1937). /Boldoggá avatott magyar személyek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

A Magyarországon megjelenő Napút irodalmi, művészeti és környezetismertető folyóirat teljes július–augusztusi számát a kincses városnak szentelte. Benne kolozsvári vagy innen elszármazott irodalmár, filozófus, történész, zenetudós, geológus szakemberek, művészek tollából származó írások jelentek meg, ügyelve arra, hogy egyensúly álljon fenn a már befutott idősebb nemzedékek és a maguk helyét kereső fiatalok között. Névsoruk: Kányádi Sándor, Egyed Ákos, Visky András, László Noémi, Szőcs Géza, Kántor Lajos, Kányádi András, Szántai János, Balla Zsófia, Demény Péter, Telegdi Magda, Bágyoni Szabó István, Papp Ágnes Klára, Széles Klára, Csontos János, Balázs Imre József, Király László, Lászlóffy Csaba, Kerékgyártó István, Karácsony Zsolt, Juhos-Kiss János, Rudnai Gábor, Duma István, Veress Zoltán, Ajtay Ferenc, Asztalos Lajos, Balázs Géza, Vincze Ferenc, Deres Péter, Alvinczy Ferenc, Buzogány Klára, Lénár Andor, László Ferenc, Szakolczay Lajos, Csák Gyula és Hoppál Mihály. /Kolozsvár a Napútban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

A Pankotán született, lelkésznek készülő, majd az írói pályát választó Csiky Gergelyt a magyar drámairodalom egyik legsikeresebb szerzőjeként szokták emlegetni. Csiky Gergelyről valamennyi méltatója úgy ír, mint rendkívüli munkabírású, kivételes műveltségű, több nyelvet beszélő alkotóról. Van több mint harminc színműve, írt verset, elbeszélést, regényt, tanulmányt, több nyelvből fordított. Megszerezte a hittudományok doktora címet, szentszéki ügyész Temesváron, egyházjogot tanított. Lapot szerkesztett, a Nemzeti Színház dramaturgja, a Színiakadémia tanára, a Kisfaludy Társaság egyik vezető személyisége. Alig 49 évet élt. A színészként, újabban szépíróként és publicistaként ismert Jancsó Miklós ezúttal más műfajjal mutatkozott be: Csiky Gergely színpadi világa /Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2005./ című, Csiky Gergely színműveiről írott (doktori értekezésnek készült) kötetével. /Kozma Dezső: Csiky Gergely színpadi világa (Jancsó Miklós könyvéről). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Tartalom nélküli a kormánykoalíció – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy a többpárti szövetség jövőjét 2007. január elseje után nagyon „sötétnek látja”. Markó Béla szerint jelenleg az európai uniós csatlakozás feltételeinek a teljesítése miatti félelem tartja csupán össze a koalíciós pártokat. Meglátása szerint 2007. januárja után sötét és szomorú jövő vár a koalícióra. – Az RMDSZ úgy szeretné kialakítani az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséget, hogy az ne váljon politikai befolyásolás, politikai bosszú eszközévé – nyilatkozta Markó Béla. Az 1996-ban megkötött román–magyar alapszerződés vonatkozásában Markó kifejtette: a megállapodás nem nyújtott megfelelő megoldásokat a romániai magyar kisebbség gondjainak megoldásában, és ez okból szükséges a kiegészítése. A szövetségi elnök elmondta, tíz évvel ezelőtt az RMDSZ nem szavazta meg az alapszerződést, tartózkodott ebben a kérdésben, és azért járt így el, mert tudta, hogy szükség van erre a dokumentumra, amely jelentősen hozzájárulhat a két ország közötti viszony alakulásához, azonban ugyanakkor elégedetlenek voltak a szerződés tartalmával. A dokumentum nem tartalmazta azokat a kitételeket és megoldásokat, amelyek szerint alapvetően rendezni lehetett volna a románok és magyarok viszonyát, példaként említette az autonómiaformák, illetve az önálló magyar egyetem kérdését. /Markó: sötét és szomorú jövő vár a koalícióra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Frunda György szenátor közölte, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ legutóbbi ülésén megállapította, hogy ő nem működött együtt a politikai rendőrséggel. A Gandul napilap úgy tudja: a szenátor esetében döntését a CNSAS nem egyhangúlag hozta meg, ketten – Mircea Dinescu és Constantin Ticu Dumitrescu – tartózkodtak a szavazáskor. Lavinia Sandru, a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) alelnöke hevesen támadta a CNSAS legutóbbi döntéseit. Szerinte az átvilágító testület és a pártok vezetői között alku született bizonyos politikusok „tisztára mosásáról”. A PIN alelnöke úgy tudja: az első „tisztára mosandó” csomagban Frunda György (RMDSZ), Cristian Radulescu (PD), Serban Mihailescu (PSD) és Marcu Tudor (PRM) szerepel. „Vannak olyan politikusok, akik pletykából élnek meg, mert másképp nem tudnak érvényesülni” – kommentálta Sandru kijelentéseit Frunda György. Lavina Sandru információit cáfolták a demokraták is. /Cs. P. T.: Frunda nem volt besúgó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Gyurcsány Ferenc kormányfő egy májusi szocialista frakcióülésen elismerte, hogy négy évig nem csinált semmit a kormányzat, és „nyilvánvalóan végighazudták” az utolsó másfél-két évet – olvasható szeptember 17-én nyilvánosságra került hangfelvétel szövegében. A felvétel Balatonőszödön készült május 26-án, és a miniszterelnök azt mondta: „Nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni... Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy azt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok kormányzása azt valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolnunk az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?” Ugyancsak szeptember 17-én egy, az ATV kereskedelmi televízió által sugárzott műsorban Gyurcsány Ferenc kijelentette: Igen, nagyjából ezt mondtam. A politika alaphazugságairól beszéltem – tette hozzá Magyarország miniszterelnöke. /Gyurcsány: Másfél évig hazudtunk... = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

Az Origo internetes portál további részleteket közölt a hangfelvételből. Az írás szerint a több mint háromórás felvételen a szocialista képviselőcsoport vitatta meg az ország helyzetét, Gyurcsány programbeszédét. Lendvai Ildikó vezette az ülést, adta meg a szót a felszólalóknak. Gál J. Zoltán, Veres János, Horn Gyula, Kökény Mihály, Vitányi Iván az ismertebb felszólalók, de a frakció számos tagja hozzászólt. A felvétel megdöbbentő része az, amikor a hozzászólások végeztével Gyurcsány Ferenc 25 percben reagált az elhangzottakra. Az idézetek szerint Gyurcsány Ferenc azt mondta: ,,amit az elmúlt egy hónapban meg lehetett tenni, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogy ha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt.” ,,Azt mondjuk-e, hogy a rohadt életbe, jöttek páran, akik meg merték tenni, és nem szarakodtak azon, hogy hogyan lesz majd az útiköltség-elszámolásuk, b...a meg. Jöttek páran, akik nem szarakodtak azon, hogy akkor a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország. Hogy megértik azt, hogy azért érdemes politikusnak lenni a XXI. század elején, hogy csináljunk egy másik világot. Egzisztenciát lehet még találni. Tudom, hogy ezt nem könnyű mondani, ne vágjátok mindig a képembe!” ,,Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este. Nem akarom tovább csinálni! Vagy megcsináljuk, és van hozzá egy emberetek, vagy mással kell csinálni” – mondta a miniszterelnök. /(L): Másfél évig hazudtunk (Gyurcsány). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./